2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. törvény) – Általános rész (kivonat) A Büntető Törvénykönyv (Btk.) határozza meg a Magyarországon büntetendő cselekmények körét, azok következményeit és a büntethetőség feltételeit. Az alábbiakban a törvény egyes fontosabb részeit olvashatja rövidített, közérthető formában, az eredeti szöveggel együtt. 1. § – A törvényesség elve Az elkövető csak olyan cselekmény miatt vonható büntetőjogi felelősségre, amelyet az elkövetés idején törvény büntetni rendelt. 2. § – Időbeli hatály A bűncselekmény elbírálásakor mindig azt a törvényt kell alkalmazni, amely az elbírálás idején hatályban van, ha az az elkövetőre kedvezőbb. 3. § – Területi és személyi hatály A magyar Btk. alkalmazandó a belföldön elkövetett cselekményekre, valamint bizonyos esetekben a külföldön elkövetettekre is, ha azok magyar érdeket sértenek. (További kivonatolható szakaszok: 4. § A bűncselekmény fogalma, 5. § Bűntett és vétség, 6. § Bűnhalmazat, stb.) 📄 Teljes törvény hivatalos forrásból:👉 2012. évi C. törvény – net.jogtar.hu Legutóbbi All Posts Megfelezték az omegásokat megverő taxis… április 1, 2025 2012. évi C. törvény a… március 28, 2025 2017. évi XC. törvény a… március 28, 2025 2013. évi CCXL. törvény a… március 28, 2025 Nem biztos benne, hogyan értelmezze a törvény szövegét? A jogszabályok önmagukban nem mindig adnak egyértelmű választ az adott élethelyzetre.Forduljon hozzám bizalommal, ha kérdése van a Büntető Törvénykönyv értelmezésével, alkalmazhatóságával, vagy konkrét ügyével kapcsolatban. Kapcsolatfelvétel 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről Az Országgyűlés az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak, továbbá az ország függetlenségének, területi épségének, gazdaságának, valamint a nemzeti vagyonnak a védelme érdekében, Magyarország nemzetközi jogi és európai uniós kötelezettségeinek figyelembe vételével, az állam kizárólagos büntető hatalmának érvényesítése céljából a következő törvényt alkotja: ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK A törvényesség elve 1. § (1) Az elkövető büntetőjogi felelősségét csak olyan cselekmény miatt lehet megállapítani, amelyet – a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmények kivételével – törvény az elkövetés idején büntetni rendelt. (2) Bűncselekmény elkövetése miatt nem lehet olyan büntetést kiszabni vagy intézkedést alkalmazni, amelyről törvény az elkövetés – vagy a 2. § (2) bekezdés alkalmazása esetén az elbírálás – idején nem rendelkezett. II. FEJEZET A MAGYAR BÜNTETŐ JOGHATÓSÁG Időbeli hatály 2. § (1) A bűncselekményt – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivételekkel – az elkövetése idején hatályban lévő büntető törvény szerint kell elbírálni. (2) Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntető törvényt kell alkalmazni. * (3) Az új büntető törvényt visszaható hatállyal kell alkalmazni a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmény elbírálásakor, ha az az elkövetés idején a magyar büntető törvény szerint nem volt büntetendő. Területi és személyi hatály 3. § (1) A magyar büntető törvényt kell alkalmazni a) a belföldön elkövetett bűncselekményre, b) a Magyarország területén kívül tartózkodó magyar felségjelű úszólétesítményen vagy magyar felségjelű légi járművön elkövetett bűncselekményre, c) a magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre, amely a magyar törvény szerint bűncselekmény. (2) A magyar büntető törvényt kell alkalmazni a) a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha az aa) a magyar törvény szerint bűncselekmény, és az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő, ab) * állam elleni bűncselekmény, – kivéve a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést és a kémkedést az Európai Unió intézményei ellen – tekintet nélkül arra, hogy az az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e, ac) a XIII. vagy a XIV. Fejezetben meghatározott bűncselekmény, vagy egyéb olyan bűncselekmény, amelynek üldözését törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés írja elő, b) a magyar állampolgár, a magyar jog alapján létrejött jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany sérelmére nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre is, amely a magyar törvény szerint büntetendő. (3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a büntetőeljárás megindítását a legfőbb ügyész rendeli el. III. FEJEZET A BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉG A bűncselekmény 4. § (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli. * (2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti. 5. § A bűncselekmény bűntett vagy vétség. Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre e törvény kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli, minden más bűncselekmény vétség. A bűnhalmazat és a folytatólagosan elkövetett bűncselekmény 6. § (1) Bűnhalmazat az, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el. (2) * Nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközönként többször követ el. (3) * Ha az elkövető több vagy tartós cselekménye egy bűncselekményt valósít meg, vagy több bűncselekménye e törvény rendelkezése alapján egy bűncselekményt valósít meg, és e bűncselekmény miatt az elkövetővel szemben vádemelésre került sor, az elkövető által a vádemelést követően elkövetett újabb ugyanolyan bűncselekmény önálló bűncselekményként bírálandó el. A szándékosság 7. § Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményénekkövetkezményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. A gondatlanság 8. § Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. Felelősség az eredményért mint minősítő körülményért 9. § Az eredményhez, mint a bűncselekmény minősítő körülményéhez fűzött súlyosabb jogkövetkezmények akkor alkalmazhatóak, ha az elkövetőt az eredmény tekintetében legalább gondatlanság terheli. A kísérlet 10. § (1) Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be. (2) A kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni. (3) A büntetést korlátlanul enyhíteni vagy mellőzni is lehet, ha a kísérletet alkalmatlan tárgyon, alkalmatlan eszközzel vagy alkalmatlan módon követik el. (4) Nem büntethető kísérlet miatt, a) akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény befejezése, vagy b) aki az eredmény bekövetkezését önként elhárítja. (5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott esetben a kísérlet már önmagában is megvalósít más bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntethető. Az előkészület 11. § (1) Ha e törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a

Büntetőeljárás – 2017. évi XC. törvény Bevezetés A magyar büntetőeljárás kereteit a 2017. évi XC. törvény (Be.) szabályozza. Ez a jogszabály rögzíti az eljárás menetét, a résztvevők jogait és kötelezettségeit. Fontos, hogy ne csak a törvényt ismerjük, hanem értsük is, mikor és hogyan alkalmazható. Az alábbi összefoglaló a főbb részeket mutatja be közérthetően.  I. Fejezet – Alapvető rendelkezések Ártatlanság vélelme (1. §)Senkit nem lehet bűnösnek tekinteni, amíg jogerős bírósági határozat ki nem mondja bűnösségét. Alapvető jogok védelme (2. §)A büntetőeljárás során tiszteletben kell tartani az emberi méltóságot és a szabadsághoz való jogot. A védelem joga (3. §)A terheltnek minden szakaszban joga van ügyvédhez, és szabadlábon védekezni.  II. Fejezet – Értelmező rendelkezések Meghatározza pl. a „terhelt”, „sértett”, „védő”, „hozzátartozó”, „jogi képviselő” fogalmát Fontos a pontos értelmezés jogi eljárásoknál  III. Fejezet – A bíróság szerepe A bíróság ítélkezik, kizárás eseteit szabályozza, és meghatározza az eljáró bíróságokat Kizárási okok: ha bíróként, tanúként, szakértőként már eljárt valaki az ügyben  IV. Fejezet – Az ügyészség szerepe A közvádló, aki nyomozást irányít, vádat emel, és jogszerűséget felügyel Kizárási szabályok az ügyészekre is vonatkoznak  V. Fejezet – A nyomozó hatóság feladata Bűncselekmények felderítése, előkészítő eljárások végrehajtása Hatásköri szabályozás: rendőrség, NAV, különleges esetek 📄 Teljes törvény hivatalos forrásból:👉 Büntetőeljárás – 2017. évi XC. törvény Legutóbbi All Posts Megfelezték az omegásokat megverő taxis… április 1, 2025 2012. évi C. törvény a… március 28, 2025 2017. évi XC. törvény a… március 28, 2025 2013. évi CCXL. törvény a… március 28, 2025 Nem biztos benne, hogyan értelmezze a törvény szövegét? A jogszabályok önmagukban nem mindig adnak egyértelmű választ az adott élethelyzetre.Forduljon hozzám bizalommal, ha kérdése van a Büntető Törvénykönyv értelmezésével, alkalmazhatóságával, vagy konkrét ügyével kapcsolatban. Kapcsolatfelvétel Büntetőeljárás – 2017. évi XC. törvény ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Az ártatlanság vélelme 1. § Senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg bűnösségét a bíróság jogerős ügydöntő határozata meg nem állapítja. Az alapvető jogok védelme 2. § (1) A büntetőeljárásban tiszteletben kell tartani mindenkinek az emberi méltóságát. (2) A büntetőeljárásban mindenki számára biztosítani kell a szabadsághoz és személyi biztonsághoz fűződő jogot. (3) A büntetőeljárásban alapvető jogot korlátozni csak az e törvény szerinti eljárásban, az e törvényben meghatározott okból, módon és mértékben lehet, feltéve, hogy az elérni kívánt cél kisebb korlátozással járó más eljárási cselekmény vagy intézkedés útján nem biztosítható. A védelem joga 3. § (1) A terheltnek a büntetőeljárás minden szakaszában joga van a hatékony védelemhez. (2) A terheltnek joga van ahhoz, hogy személyesen védekezzen, és ahhoz is, hogy a védelem ellátására védő közreműködését vegye igénybe. (3) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az e törvényben meghatározottak szerint védőt biztosít a terhelt számára. (4) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság köteles megfelelő időt és körülményeket biztosítani a védelemre való felkészüléshez. (5) A terheltnek joga van ahhoz, hogy szabadlábon védekezzen. (6) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság köteles a terheltet mentő és a büntetőjogi felelősségét enyhítő körülményeket hivatalból figyelembe venni. A büntetőeljárás alapja és akadályai 4. § (1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság a tudomására jutott közvádra üldözendő bűncselekmény miatt hivatalból megindítja a büntetőeljárást. (2) A bíróság – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – indítványra jár el. (3) Büntetőeljárás nem indítható, illetve a megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni, ha az elkövető cselekményét már jogerősen elbírálták, kivéve a rendkívüli jogorvoslati eljárások és egyes különleges eljárások esetét. (4) A (3) bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha az elkövető egy cselekménye több bűncselekményt valósít meg, a bíróság azonban – a vád szerinti minősítésnek megfelelően – nem a vádirati tényállás szerint megállapítható valamennyi bűncselekmény miatt állapítja meg a terhelt bűnösségét. (5) * Azzal szemben, akinek a felelősségét szabálysértési eljárásban megállapították, azonos tényállás mellett büntetőeljárás – a szabálysértésekről szóló törvény szerinti ügyészi felhívás, felülvizsgálat vagy perújítási eljárás lefolytatása előtt – nem indítható. (6) Törvény határozza meg azokat a további okokat, amelyek fennállása esetén büntetőeljárást nem lehet indítani, a már megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni vagy felmentő ítéletet kell hozni. (7) * Büntetőeljárás nem indítható, illetve a megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni, ha az elkövető cselekményét az Európai Unió tagállamában (a továbbiakban: tagállam) jogerősen elbírálták, vagy egy tagállamban a cselekmény érdeméről olyan határozatot hoztak, amely azonos cselekmény vonatkozásában – a határozatot hozó tagállam joga alapján – akadályát képezi újabb büntetőeljárás megindításának, vagy annak, hogy a büntetőeljárást hivatalból vagy rendes jogorvoslat alapján tovább folytassák.(7a) * Ha az elkövető több vagy tartós cselekménye egy bűncselekményt valósít meg, vagy több bűncselekménye a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) rendelkezése alapján egy bűncselekményt valósít meg, a (7) bekezdés nem akadálya az olyan cselekmény miatt a büntetőeljárás megindításának és lefolytatásának, amelyet a (7) bekezdésben meghatározott tagállami határozatban szereplő tényállás nem tartalmaz. (8) * A (7) bekezdés nem akadálya a büntetőeljárás megindításának és lefolytatásának, ha a) a tagállam bírósága által hozott jogerős ítélet (a továbbiakban: tagállami ítélet) nem vehető figyelembe, vagy b) a cselekményt egészében Magyarország területén követték el, kivéve, ha az elkövető elítélése esetén a tagállami ítélettel kiszabott büntetést végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre. (9) * A (8) bekezdésben meghatározott esetben a büntetőeljárás megindításáról a legfőbb ügyész dönt. Az így lefolytatott eljárásban történt elítélés esetén a külföldön végrehajtott büntetést, intézkedést vagy személyi szabadságot érintő kényszerintézkedést a magyar bíróság által kiszabott büntetésbe vagy intézkedésbe be kell számítani. Az eljárási feladatok megoszlása 5. § A büntetőeljárásban a vád, a védelem és az ítélkezés elkülönül. Az ítélkezés alapja, vádhoz kötöttsége és a jogorvoslat * 6. § (1) A bíróság vád alapján ítélkezik. (2) A bíróságnak a vádról döntenie kell, a vádon túl nem terjeszkedhet. (3) A bíróság csak a megvádolt személy büntetőjogi felelősségéről dönthet és csak olyan cselekményt bírálhat el, amelyet a vád tartalmaz. (4) * A Kúria határozatai ellen rendes jogorvoslatnak nincs helye. A bizonyítás alapvetései 7. § (1) A vád bizonyítására a vádló köteles. (2) A terhelt nem kötelezhető az ártatlanságának bizonyítására. (3) A büntetőeljárásban senki sem kötelezhető arra, hogy önmagát terhelő vallomást tegyen vagy önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson. (4) A kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt

2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról Bevezetés A 2013. évi CCXL. törvény részletesen szabályozza a Magyarországon kiszabott büntetések, intézkedések, kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárások végrehajtásának menetét. A törvény célja az emberi méltóság védelme, a jogkövető magatartás elősegítése, és a társadalomba való visszailleszkedés támogatása. A büntetés-végrehajtás célja Egyéni megelőzés, társadalmi beilleszkedés segítése Joghátrány mellett: a visszaesés megelőzése Külön figyelem a fiatalkorúakra és a kényszergyógykezeltekre  Hatálya Btk. szerinti szabadságvesztés, javítóintézeti nevelés, kényszerintézkedések Szabálysértési elzárások, EU-s és nemzetközi együttműködésből eredő fogvatartások  Az elítéltek jogai és kötelezettségei Alapvető jogok biztosítása az Alaptörvény szerint A jogkorlátozás csak a legszükségesebb mértékben alkalmazható Védelemhez való jog, kapcsolatfelvétel lehetősége  A végrehajtás rendje A különböző büntetések és intézkedések sorrendje Fegyház, börtön, fogház végrehajtási sorrendje Előzetesek, kényszerintézkedések, elzárások viszonya  Kedvezmények és megszakítás Feltételes szabadság, halasztás, méltányossági elengedés Pénzbüntetés törlése kis összegű tartozás esetén  Jogérvényesítés és panaszjog Közvetlenül fordulhat ügyészséghez, jogvédő szervekhez Akadályozottság esetén külön eljárások (pl. hallás-, látássérültek számára is) 📄 Teljes törvény hivatalos forrásból:👉 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról   Legutóbbi All Posts Megfelezték az omegásokat megverő taxis… április 1, 2025 2012. évi C. törvény a… március 28, 2025 2017. évi XC. törvény a… március 28, 2025 2013. évi CCXL. törvény a… március 28, 2025 Nem biztos benne, hogyan értelmezze a törvény szövegét? A jogszabályok önmagukban nem mindig adnak egyértelmű választ az adott élethelyzetre.Forduljon hozzám bizalommal, ha kérdése van a Büntető Törvénykönyv értelmezésével, alkalmazhatóságával, vagy konkrét ügyével kapcsolatban. Kapcsolatfelvétel 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról * Az Országgyűlés az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak védelme, kiemelten az elítéltek és az egyéb jogcímen fogvatartottak emberi méltóságának a tiszteletben tartása érdekében, a kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmának és az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülése céljából, Magyarország nemzetközi jogi és európai uniós kötelezettségeinek figyelembevételével, az állam kizárólagos büntető hatalmának a végrehajtáson keresztül történő érvényesítése céljából, szem előtt tartva azt a társadalmi elvárást, hogy az elítéltek teljes körű foglalkoztatása által az önfenntartó büntetés-végrehajtás megvalósíthatóvá váljon, a következő törvényt alkotja: ELSŐ RÉSZ Általános szabályok I. Fejezet Alapvető rendelkezések A büntetés-végrehajtás feladata és célja 1. § (1) A büntetés-végrehajtás feladata a büntetési célok érvényesítése a büntetés, illetve az intézkedés végrehajtásán keresztül, azzal a célkitűzéssel, hogy a végrehajtás során az egyéniesítés szempontjait biztosítani kell annak érdekében, hogy az megfelelően szolgálja az egyéni megelőzési célok elérését. (2) A büntetések és az intézkedések végrehajtásának rendjét úgy kell kialakítani, hogy az a) a büntetésben és az intézkedésben megnyilvánuló joghátrányon, illetve a megelőzést szolgáló rendelkezések érvényesítésén túl elősegítse az elítélt társadalmi beilleszkedését és a jogkövető magatartás kialakulását, b) a fiatalkorúak tekintetében a gyermekek jogainak érvényesülését is szolgálja, c) a kényszergyógykezelés esetén a társadalom védelmén túl, a kényszergyógykezelt számára megfelelő kezelést és gondozást biztosítson. A törvény hatálya 2. § E törvény rendelkezéseit a) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti büntetések és intézkedések, a szabadságvesztésből szabadultak és a javítóintézeti nevelésből elbocsátottak utógondozásának végrehajtása, b) * a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) szerinti letartóztatás, előzetes kényszergyógykezelés és őrizet, valamint a Be. 128. § (2) bekezdése szerinti rendbírság helyébe lépő elzárás (a továbbiakban: rendbírság helyébe lépő elzárás) végrehajtása, c) * az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: 2012. évi CLXXX. törvény) szerinti őrizet, átadási és ideiglenes átadási letartóztatás, ideiglenes végrehajtási letartóztatás, eljárási jogsegély keretében ideiglenesen átadott vagy átvett személy fogvatartása, továbbá a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) szerinti őrizet, kiadatási és ideiglenes kiadatási letartóztatás, ideiglenes végrehajtási letartóztatás, eljárási jogsegély keretében ideiglenesen átvett személy fogvatartása, valamint d) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) szerinti szabálysértési elzárás, továbbá a pénzbírság, a helyszíni bírság és a közérdekű munkahelyébe lépő szabálysértési elzárás (a továbbiakban együtt: szabálysértési elzárás) végrehajtása során kell alkalmazni. Értelmező rendelkezések 3. § * E törvény alkalmazásában 1. * arcképfelismerő rendszer: arcképek összehasonlító elemzésére képes, a személyazonosítást elősegítő informatikai alkalmazás, 1a. * büntetés-végrehajtási ügy: a bíróságnak, a végrehajtásért felelős szervnek és az adott ügyben döntési jogkörrel rendelkező személynek a büntetés, az intézkedés, a kényszerintézkedés, valamint a rendbírság helyébe lépő és a szabálysértési elzárás végrehajtásával kapcsolatos olyan eljárása – ide nem értve a Be. 128. § (2) és (5) bekezdése, XCIV. Fejezete és Huszonegyedik Része szerinti eljárásokat – amely érinti annak tartalmát, mértékét, a végrehajtás helyét vagy módját, megkezdésének időpontját, a félbeszakítás, a feltételes szabadságra bocsátás, az ideiglenes elbocsátás, illetve a végrehajthatóság kérdését, vagy a végrehajtás rendjének fenntartására irányul, és lényeges kihatással van az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott jogaira és kötelezettségeire, 2. büntetés-végrehajtási intézet (a továbbiakban: bv. intézet) tisztántartását, karbantartását és ellátását szolgáló munka: az elítélt, a kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy, a rendbírság helyébe lépő elzárásra kötelezett személy és a szabálysértési elzárásra kötelezett elkövető által, jogszabályban meghatározott feltételekkel és tartamban, alkalomszerűen, a fogva tartó bv. intézet fenntartása körében, díjazás nélkül végzett takarítási, karbantartási és ellátási tevékenység, amely nem minősül munkáltatásnak, 3. büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő: a büntetés-végrehajtási szervezethez tartozó, a szabadságvesztés büntetés végrehajtásával összefüggő pártfogói tevékenységet végző pártfogó felügyelő, 4. egyéb jogcímen fogvatartott: a kényszergyógykezelt, a kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy, a rendbírság helyébe lépő elzárásra kötelezett személy és a szabálysértési elzárásra kötelezett elkövető, 5. elektronikus megfigyelési eszköz: zárt rendszerű biztonságtechnikai eszköz, amely elektronikus formában kép, hang vagy kép és hang együttes felvételére, továbbítására és rögzítésére alkalmas, 6. elektronikus távfelügyeleti eszköz: az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott mozgását nyomon követő technikai eszköz, 6a. * ellenőrzést biztosító megfigyelési eszköz: olyan, az elektronikus megfigyelési eszköz körén kívül eső műszaki-technikai megoldás, amelynek segítségével az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott tevékenysége időszakosan megfigyelhető, 7. * értesítőlap: a bíróság által a végrehajtás érdekében a végrehajtásért felelős szerv részére a kiszabott büntetésről, az alkalmazott intézkedésről, valamint az ezeket érintő, az ügydöntő határozat meghozatalát követő érdemi rendelkezésekről, továbbá a kényszerintézkedés elrendeléséről, fenntartásáról, megszüntetéséről kiállított értesítés, amelynek része a