...

Büntetőeljárás – 2017. évi XC. törvény

Bevezetés

A magyar büntetőeljárás kereteit a 2017. évi XC. törvény (Be.) szabályozza. Ez a jogszabály rögzíti az eljárás menetét, a résztvevők jogait és kötelezettségeit. Fontos, hogy ne csak a törvényt ismerjük, hanem értsük is, mikor és hogyan alkalmazható. Az alábbi összefoglaló a főbb részeket mutatja be közérthetően.

 I. Fejezet – Alapvető rendelkezések

  • Ártatlanság vélelme (1. §)
    Senkit nem lehet bűnösnek tekinteni, amíg jogerős bírósági határozat ki nem mondja bűnösségét.

  • Alapvető jogok védelme (2. §)
    A büntetőeljárás során tiszteletben kell tartani az emberi méltóságot és a szabadsághoz való jogot.

  • A védelem joga (3. §)
    A terheltnek minden szakaszban joga van ügyvédhez, és szabadlábon védekezni.


 II. Fejezet – Értelmező rendelkezések

  • Meghatározza pl. a „terhelt”, „sértett”, „védő”, „hozzátartozó”, „jogi képviselő” fogalmát

  • Fontos a pontos értelmezés jogi eljárásoknál


 III. Fejezet – A bíróság szerepe

  • A bíróság ítélkezik, kizárás eseteit szabályozza, és meghatározza az eljáró bíróságokat

  • Kizárási okok: ha bíróként, tanúként, szakértőként már eljárt valaki az ügyben


 IV. Fejezet – Az ügyészség szerepe

  • A közvádló, aki nyomozást irányít, vádat emel, és jogszerűséget felügyel

  • Kizárási szabályok az ügyészekre is vonatkoznak


 V. Fejezet – A nyomozó hatóság feladata

  • Bűncselekmények felderítése, előkészítő eljárások végrehajtása

  • Hatásköri szabályozás: rendőrség, NAV, különleges esetek

📄 Teljes törvény hivatalos forrásból:
👉 Büntetőeljárás – 2017. évi XC. törvény

Nem biztos benne, hogyan értelmezze a törvény szövegét?

A jogszabályok önmagukban nem mindig adnak egyértelmű választ az adott élethelyzetre.
Forduljon hozzám bizalommal, ha kérdése van a Büntető Törvénykönyv értelmezésével, alkalmazhatóságával, vagy konkrét ügyével kapcsolatban.

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

Az ártatlanság vélelme

1. § Senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg bűnösségét a bíróság jogerős

ügydöntő határozata meg nem állapítja.

Az alapvető jogok védelme

2. § (1) A büntetőeljárásban tiszteletben kell tartani mindenkinek az emberi

méltóságát.

(2) A büntetőeljárásban mindenki számára biztosítani kell a szabadsághoz és személyi

biztonsághoz fűződő jogot.

(3) A büntetőeljárásban alapvető jogot korlátozni csak az e törvény szerinti eljárásban,

az e törvényben meghatározott okból, módon és mértékben lehet, feltéve, hogy az

elérni kívánt cél kisebb korlátozással járó más eljárási cselekmény vagy intézkedés

útján nem biztosítható.

A védelem joga

3. § (1) A terheltnek a büntetőeljárás minden szakaszában joga van a hatékony

védelemhez.

(2) A terheltnek joga van ahhoz, hogy személyesen védekezzen, és ahhoz is, hogy a

védelem ellátására védő közreműködését vegye igénybe.

(3) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az e törvényben meghatározottak

szerint védőt biztosít a terhelt számára.

(4) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság köteles megfelelő időt és

körülményeket biztosítani a védelemre való felkészüléshez.

(5) A terheltnek joga van ahhoz, hogy szabadlábon védekezzen.

(6) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság köteles a terheltet mentő és a

büntetőjogi felelősségét enyhítő körülményeket hivatalból figyelembe venni.

A büntetőeljárás alapja és akadályai

4. § (1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság a tudomására jutott közvádra üldözendő

bűncselekmény miatt hivatalból megindítja a büntetőeljárást.

(2) A bíróság – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – indítványra jár el.

(3) Büntetőeljárás nem indítható, illetve a megindult büntetőeljárást meg kell

szüntetni, ha az elkövető cselekményét már jogerősen elbírálták, kivéve a rendkívüli

jogorvoslati eljárások és egyes különleges eljárások esetét.

(4) A (3) bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha az elkövető egy cselekménye több

bűncselekményt valósít meg, a bíróság azonban – a vád szerinti minősítésnek

megfelelően – nem a vádirati tényállás szerint megállapítható valamennyi

bűncselekmény miatt állapítja meg a terhelt bűnösségét.

(5) * Azzal szemben, akinek a felelősségét szabálysértési eljárásban megállapították,

azonos tényállás mellett büntetőeljárás – a szabálysértésekről szóló törvény szerinti

ügyészi felhívás, felülvizsgálat vagy perújítási eljárás lefolytatása előtt – nem

indítható.

(6) Törvény határozza meg azokat a további okokat, amelyek fennállása esetén

büntetőeljárást nem lehet indítani, a már megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni

vagy felmentő ítéletet kell hozni.

(7) * Büntetőeljárás nem indítható, illetve a megindult büntetőeljárást meg kell

szüntetni, ha az elkövető cselekményét az Európai Unió tagállamában (a

továbbiakban: tagállam) jogerősen elbírálták, vagy egy tagállamban a cselekmény

érdeméről olyan határozatot hoztak, amely azonos cselekmény vonatkozásában – a

határozatot hozó tagállam joga alapján – akadályát képezi újabb büntetőeljárás

megindításának, vagy annak, hogy a büntetőeljárást hivatalból vagy rendes

jogorvoslat alapján tovább folytassák.(7a) * Ha az elkövető több vagy tartós cselekménye egy bűncselekményt valósít meg,

vagy több bűncselekménye a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a

továbbiakban: Btk.) rendelkezése alapján egy bűncselekményt valósít meg, a (7)

bekezdés nem akadálya az olyan cselekmény miatt a büntetőeljárás megindításának

és lefolytatásának, amelyet a (7) bekezdésben meghatározott tagállami határozatban

szereplő tényállás nem tartalmaz.

(8) * A (7) bekezdés nem akadálya a büntetőeljárás megindításának és

lefolytatásának, ha

a) a tagállam bírósága által hozott jogerős ítélet (a továbbiakban: tagállami ítélet) nem

vehető figyelembe, vagy

b) a cselekményt egészében Magyarország területén követték el, kivéve, ha az

elkövető elítélése esetén a tagállami ítélettel kiszabott büntetést végrehajtották,

annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó tagállam joga

szerint az nem hajtható végre.

(9) * A (8) bekezdésben meghatározott esetben a büntetőeljárás megindításáról a

legfőbb ügyész dönt. Az így lefolytatott eljárásban történt elítélés esetén a külföldön

végrehajtott büntetést, intézkedést vagy személyi szabadságot érintő

kényszerintézkedést a magyar bíróság által kiszabott büntetésbe vagy intézkedésbe

be kell számítani.

Az eljárási feladatok megoszlása

5. § A büntetőeljárásban a vád, a védelem és az ítélkezés elkülönül.

Az ítélkezés alapja, vádhoz kötöttsége és a jogorvoslat *

6. § (1) A bíróság vád alapján ítélkezik.

(2) A bíróságnak a vádról döntenie kell, a vádon túl nem terjeszkedhet.

(3) A bíróság csak a megvádolt személy büntetőjogi felelősségéről dönthet és csak

olyan cselekményt bírálhat el, amelyet a vád tartalmaz.

(4) * A Kúria határozatai ellen rendes jogorvoslatnak nincs helye.

A bizonyítás alapvetései

7. § (1) A vád bizonyítására a vádló köteles.

(2) A terhelt nem kötelezhető az ártatlanságának bizonyítására.

(3) A büntetőeljárásban senki sem kötelezhető arra, hogy önmagát terhelő vallomást

tegyen vagy önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson.

(4) A kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére.

(5) Abban a kérdésben, hogy a terhelt követett-e el bűncselekményt, a bíróságot, az

ügyészséget és a nyomozó hatóságot nem köti a polgári, a közigazgatási, a

szabálysértési, a fegyelmi vagy más eljárásban hozott határozat, illetve az abban

megállapított tényállás.

A büntetőeljárás nyelve és a nyelvhasználat joga

8. § (1) A büntetőeljárás nyelve a magyar. A Magyarországon élő, törvényben elismert

nemzetiségek tagjai a büntetőeljárásban a nemzetiségi anyanyelvüket használhatják.

(2) Senkit nem érhet hátrány amiatt, hogy a magyar nyelvet nem ismeri.

(3) A büntetőeljárásban mindenki jogosult az anyanyelvét használni.

(4) A büntetőeljárásban a hallássérült, illetve a siketvak személy jogosult jelnyelvet

használni.

A törvény hatálya

9. § * (1) A magyar büntető joghatóság alá tartozó ügyekben a büntetőeljárást e

törvény szerint kell lefolytatni.

(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság eljárási cselekménye kiterjedhet a

belföldön levő információs rendszer útján hozzáférhető adatokra, függetlenül az

adatok elhelyezkedésétől. Az eljárási cselekmény az információs rendszer olyan részét

érintheti, amelyhez a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság jogszabály

felhatalmazása alapján az információs rendszer védelmét szolgáló eszköz vagy

informatikai megoldás megkerülése vagy kijátszása nélkül hozzáférhet.

(3) A (2) bekezdés alapján végzett eljárási cselekmény nem érinti Magyarország

nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeit.

II. FEJEZETÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

10. § (1) E törvény alkalmazásában

1. büntetés helyett alkalmazott intézkedés: a megrovás, a próbára bocsátás, a

jóvátételi munka és a javítóintézeti nevelés;

2. értesítési cím: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló

törvény szerinti értesítési cím;

3. gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmény:

a) *

b) *

c) * a Btk. 374. § (6) bekezdés a) pontja szerinti gazdasági csalás,

d) a Btk. 376. § (6) bekezdés a) pontja szerinti hűtlen kezelés,

e) a Btk. 377. § (2) bekezdése szerinti hanyag kezelés,

f) * a Btk. 396. § (5) bekezdése szerinti költségvetési csalás és az ezzel

összefüggésben elkövetett költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy

ellenőrzési kötelezettség elmulasztása,

g) a Btk. 403. § (3) bekezdése szerinti számvitel rendjének megsértése,

h) a Btk. 404. § (3) bekezdése szerinti csődbűncselekmény,

i) a bennfentes kereskedelem,

j) a bennfentes információ jogosulatlan közzététele,

k) a tiltott piacbefolyásolás,

l) a piramisjáték szervezése;

4. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott

gazdálkodó szervezet;

5. hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy élettársa, az

örökbefogadó és a nevelőszülő (ideértve az együtt élő mostohaszülőt is), az örökbe

fogadott és a nevelt gyermek (ideértve az együtt élő mostohagyermeket is), a testvér

és a testvér házastársa vagy élettársa, a házastárs, az élettárs, a házastárs vagy az

élettárs egyeneságbeli rokona és testvére;

6. információs rendszer: az adatok automatikus feldolgozását, kezelését, tárolását,

továbbítását biztosító berendezés, vagy az egymással kapcsolatban lévő ilyen

berendezések összessége;

7. jogi képviselő: az ügyvéd és az ügyvédi iroda, ha

a) a sértett, a terhelt, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt meghatalmazott

képviselőjeként,

b) a pótmagánvádló képviseletében,

c) a tanú segítőjeként,

d) pártfogó ügyvédként,

e) * ügygondnokként,

f) * a magánvádló képviseletében

jár el;

8. kép- és hangfelvétel: a képet és hangot egyidejűleg rögzítő, folyamatos felvétel;

9. képviselő: a törvényes képviselő, a jogi képviselő és az egyéb meghatalmazott

képviselő;

10. kézbesítési cím: a büntetőeljárásban részt vevő személy által megjelölt, a

lakcímétől, értesítési címétől, tényleges tartózkodási helyétől eltérő, a postai úton

történő kapcsolattartásra szolgáló cím;

11. lakcím: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló

törvény szerinti lakcím;

12. médiatartalom-szolgáltató: a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető

szabályairól szóló törvény szerinti médiatartalom-szolgáltató;

13. nem természetes személy: a polgári perrendtartásról szóló törvényben

meghatározott nem természetes személy;

14. * rendfokozat: a honvéd esetében a viselt rendfokozat, a rendőrség, az

Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos

katasztrófavédelmi szerv és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásosállományának tagja esetében a betöltött szolgálati beosztás besorolása és fizetési

fokozata alapján meghatározott rendfokozat;

15. tényleges tartózkodási hely: az az ingatlan, ahol a büntetőeljárásban részt vevő

személy ténylegesen tartózkodik, ideértve a fogva tartás helyét, illetve a nem magyar

állampolgár szálláshelyét is.

(2) Ahol e törvény a jogkövetkezményeket a törvényben meghatározott büntetéshez

fűzi, ezen a Btk. Különös Részében meghatározott büntetési tételkeret felső határát

kell érteni.

(3) Hátrányosabb döntésnek, büntetésnek, intézkedésnek vagy erre irányuló

indítványnak kell tekinteni azt a döntést, büntetést, intézkedést vagy indítványt,

amely további kötelezettséget állapít meg, jogot korlátoz, illetve ezekre irányul.

(4) Járásbíróság alatt a kerületi bíróságot is érteni kell.

(5) E törvény alkalmazásában törvényes képviselőnek minősül a Polgári

Törvénykönyvről szóló törvény szerinti szervezeti képviselő is.

MÁSODIK RÉSZ

A BÍRÓSÁG, AZ ÜGYÉSZSÉG ÉS A NYOMOZÓ HATÓSÁG

III. FEJEZET

A BÍRÓSÁG

A bíróság feladata

11. § A bíróság feladata az igazságszolgáltatás. A bíróság ítélkezik és ellátja a

büntetőeljárással összefüggésben e törvényben meghatározott feladatokat.

Az eljáró bíróságok

12. § (1) Elsőfokon jár el

a) a járásbíróság és

b) a törvényszék.

(2) Másodfokon jár el

a) a törvényszék a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyekben,

b) az ítélőtábla a törvényszék hatáskörébe tartozó ügyekben,

c) a Kúria az ítélőtábla hatáskörébe tartozó ügyekben.

(3) Harmadfokon jár el

a) az ítélőtábla azokban az ügyekben, amelyekben elsőfokon a járásbíróság járt el,

b) a Kúria azokban az ügyekben, amelyekben elsőfokon a törvényszék járt el.

A bíróság összetétele

13. § (1) Az elsőfokú bíróság – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – egyesbíróként

jár el.

(2) Az elsőfokú bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, ha az egyesbíró

az ügyet a bíróság tanácsa elé utalta. A bíróság tanácsa elé utalt ügyben később

egyesbíró nem járhat el.

(3) * Ha az elsőfokú bíróság a gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmény

miatt három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, akkor a tanács egy tagjának a

törvényszék gazdasági ügyszakának, a törvényszék polgári ügyszakának, vagy a

törvényszék közigazgatási ügyszakának bírája is kijelölhető.

(4) * A másodfokú és a harmadfokú bíróság – ha e törvény eltérően nem rendelkezik –

három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.

(5) A másodfokú és a harmadfokú bíróság gazdálkodással összefüggő kiemelt

bűncselekmény miatt az ügyet a bíróság öt hivatásos bíróból álló tanácsa elé

utalhatja, ha ezt az ügy bonyolultságára, az eljárás ügyiratainak terjedelmére, a

büntetőeljárásban részt vevő személyek számára tekintettel, vagy egyéb okból

szükségesnek tartja.

(5a) * A harmadfokú eljárásban a Kúria öt hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.

(6) * Az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben az egyesbíró, illetve a tanács

elnöke helyett önálló aláírási joggal bírósági titkár is eljárhat az e törvényben

meghatározott esetekben. A bíróság eljárására meghatározott rendelkezéseket ilyen

esetben a bírósági titkár eljárására kell alkalmazni.(7) Jogszabályban meghatározott esetekben, tárgyaláson kívül, a bíró irányítása és

felügyelete mellett bírósági ügyintéző is eljárhat. A bíróság eljárására meghatározott

rendelkezéseket ilyen esetben a bírósági ügyintéző eljárására kell alkalmazni.

A bíró kizárásának okai

14. § (1) Bíróként nem járhat el,

a) aki az ügyben ügyészként vagy a nyomozó hatóság tagjaként járt el, valamint az

ügyben eljárt vagy eljáró ügyésznek vagy a nyomozó hatóság tagjának a

hozzátartozója,

b) * aki az ügyben terheltként, bűncselekmény elkövetésével megalapozottan

gyanúsítható személyként, védőként, sértettként, vagyoni érdekeltként, feljelentőként

vagy e személyek segítőjeként vesz vagy vett részt, valamint e személyek

hozzátartozója,

c) aki az ügyben tanúként, szakértőként, vagy szaktanácsadóként vesz vagy vett részt,

d) aki az üggyel összefüggésben titkos információgyűjtés engedélyezéséről döntött,

tekintet nélkül arra, hogy az így szerzett adatokat a büntetőeljárásban felhasználták-e,

e) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kizárási ok kizárólag az ügyben eljáró bíróval

szemben jelenthető be.

(3) Az (1) bekezdésben szabályozott eseteken kívül

a) a vádemelést követően a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki az ügyben a

vádemelés előtt nyomozási bíróként, vagy a nyomozási bíró határozata elleni

fellebbezés tárgyában eljárt,

b) a másodfokú eljárásból ki van zárva az a bíró, aki az ügy elsőfokú, a harmadfokú

eljárásból pedig az, aki az ügy elsőfokú vagy másodfokú elbírálásában részt vett,

c) a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásból ki van zárva az a bíró is, aki

a hatályon kívül helyező határozat vagy a megalapozatlansága miatt hatályon kívül

helyezett határozat meghozatalában részt vett,

d) a perújítás elrendelése folytán megismételt eljárásból ki van zárva az a bíró is, aki a

perújítást elrendelő határozat vagy a perújítással támadott határozat meghozatalában

részt vett,

e) az egyszerűsített felülvizsgálati eljárást kivéve, a rendkívüli jogorvoslati eljárásból ki

van zárva az a bíró, aki a rendkívüli jogorvoslattal megtámadott határozat

meghozatalában részt vett.

(4) A (3) bekezdés esetén az ügy elbírálásából ki van zárva az a bíró is, akinek

hozzátartozója vett részt a megtámadott határozat meghozatalában.

(5) A (3) bekezdés c) pontja esetén a megismételt eljárás alapján hozott határozat

felülbírálatából nincs kizárva az a bíró, aki a hatályon kívül helyező határozat

meghozatalában részt vett.

(6) A (3) bekezdés d) pontja esetén a 637. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott

okból a 637. § (5) bekezdése alapján elrendelt perújítás folytán megismételt elsőfokú

vagy másodfokú eljárásból nincs kizárva az a bíró, aki a perújítást elrendelő határozat

meghozatalában részt vett.

(7) Az (1) bekezdés e) pontja esetén önmagában nem kizárási ok, ha a bíró a

sérelmére a büntetőeljárásban részt vevő személy által az eljárása alatt, illetve emiatt

elkövetett bűncselekmény miatt feljelentést tett.

(8) A (3) bekezdés e) pontja esetén nem kizárási ok, ha az alapügyben a bíró olyan

határozat meghozatalában vett részt, amelyet a rendkívüli jogorvoslati indítvány nem

érint.

A kizárás bejelentése

15. § (1) A bíró a vele szemben felmerült kizárási okot, a tanács elnöke a tanács

tagjával szemben felmerült és a tudomására jutott kizárási okot köteles a bíróság

elnökének haladéktalanul bejelenteni.

(2) A kizárási okot az ügyész, a terhelt, a védő, a sértett, továbbá a vagyoni érdekelt

jelentheti be.

(3) A kizárás iránti bejelentést indokolni és a kizárási ok fennállását valószínűsíteni

kell.(4) A (2) bekezdésben megjelölt személy a 14. § (1) bekezdés e) pontjában

szabályozott kizárási okot a tárgyalás megkezdése után csak akkor érvényesítheti, ha

valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről a tárgyalás megkezdése után

szerzett tudomást, és ha azt három napon belül bejelenti.

(5) A (4) bekezdés szerint nem valószínűsített, valamint a nem indokolt bejelentést

érdemi indokolás nélkül el lehet utasítani.

(6) A bírót az ügyelosztást végző vezetőjével szemben nem köti a törvényben

meghatározott titoktartási kötelezettség a 14. § (1) bekezdés d) pontjában

meghatározott kizárási ok fennállása esetén.

A kizárás elintézése igazgatási ügykörben

16. § (1) A bíróság elnöke a tudomására jutott kizárási ok miatt a bíró kizárását

hivatalból kezdeményezi.

(2) * Ha a bíró a rá vonatkozó kizárási okot maga jelentette be, vagy a más által

bejelentett kizárási ok fennálltát elismeri, a bíróság elnöke intézkedik másik bíró

kijelölése iránt. Ebben az esetben a kizárásról nem kell külön határozatot hozni.

A kizárás elintézése a bíróság által

17. § (1) Ha a kizárás igazgatási ügykörben nem intézhető el, a bíró kizárása

tárgyában a bíróság másik egyesbírája az ügyiratok alapján határoz.

(2) Ha a bíróságnak nincs olyan bírája, akire a kizárási ok nem vonatkozik, a kizárásról

a másodfokú bíróság, ha pedig a kizárás iránti bejelentés a másodfokú bíróság

valamennyi bírájára vagy rájuk is vonatkozik, a harmadfokú bíróság határoz. Ha a

kizárási ok az ítélőtábla mint harmadfokú bíróság valamennyi bírájára vagy rájuk is

vonatkozik, a kizárásról a Kúria határoz.

(3) Ha a bejelentést nem a bíró tette, nyilatkozatát a döntés előtt be kell szerezni.

(4) A kizárást kimondó, illetve az azt megtagadó határozat ellen fellebbezésnek nincs

helye.

A kizárás egyéb szabályai

18. § (1) Az a bíró, aki a személyére vonatkozó kizárási okot maga jelentette be vagy a

más által bejelentett kizáráshoz hozzájárult, a bejelentés elintézéséig az ügyben nem

járhat el. Minden más esetben az érintett bíró továbbra is eljárhat és ügydöntő

határozatot hozhat.

(2) A kizárásra irányuló, nyilvánvalóan alaptalan bejelentés érdemi indokolás nélkül

elutasítható, és a bejelentés előterjesztője rendbírsággal sújtható.

(3) A bíró kizárására vonatkozó rendelkezéseket a bírósági titkár, a jegyzőkönyvvezető

és a bírósági ügyintéző kizárására is megfelelően alkalmazni kell.

(4) A kizárás tárgyában a bíróság soron kívül határoz.

Az elsőfokú bíróság hatásköre

19. § Elsőfokon a járásbíróság hatáskörébe tartozik annak a bűncselekménynek az

elbírálása, amelyet e törvény nem utal a törvényszék hatáskörébe.

20. § (1) Elsőfokon a törvényszék hatáskörébe tartoznak a következő

bűncselekmények:

1. azok a bűncselekmények, amelyekre a törvény tizenöt évig terjedő vagy annál

súlyosabb szabadságvesztés büntetés kiszabását is lehetővé teszi,

2. az emberiesség elleni bűncselekmények,

3. a háborús bűncselekmények,

4. az emberölésre irányuló előkészület, a gondatlanságból elkövetett emberölés, az

erős felindulásban elkövetett emberölés, a Btk. 164. § (8) bekezdése és (9) bekezdés

c) pontja szerinti testi sértés,

5. az egészségügyi beavatkozás és kutatás rendje elleni bűncselekmények,

6. * az emberrablás, az emberrablás feljelentésének elmulasztása, az

emberkereskedelem és kényszermunka,

7. az egészségügyi önrendelkezési jog megsértése,

8. az állam elleni bűncselekmények,

9. a minősített adat és a nemzeti adatvagyon elleni bűncselekmények,

10. a fogolyzendülés, a nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni

bűncselekmény,11. a korrupciós bűncselekmények,

12. a nemzetközileg védett személy elleni erőszak,

13. * a terrorcselekmény, a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása, a

terrorizmus finanszírozása, a háborús uszítás, a jármű hatalomba kerítése, a

bűnszervezetben részvétel, a Btk. 322. § (2) bekezdés b) pontja szerinti közveszély

okozása, a Btk. 323. § (2) bekezdés c) pontja és (3) bekezdés c) pontja szerinti

közérdekű üzem működésének megzavarása,

14. a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, a nemzetközi gazdasági tilalom

megszegése feljelentésének elmulasztása, a haditechnikai termékkel vagy

szolgáltatással visszaélés, a kettős felhasználású termékkel visszaélés,

15. a választás, a népszavazás és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni

bűncselekmény,

16. a Btk. 366. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kifosztás,

17. * a Btk. 370. § (6) bekezdés a) pontja szerinti lopás, a Btk. 371. § (6) bekezdése

szerinti rongálás, a Btk. 372. § (6) bekezdés a) pontja szerinti sikkasztás, a Btk. 373. §

(6) bekezdés a) pontja szerinti csalás, a Btk. 375. § (4) bekezdés a) pontja és (5)

bekezdése szerinti különösen jelentős kárt okozó információs rendszer

felhasználásával elkövetett csalás,

18. a Btk. 385. § (4) bekezdés c) pontja szerinti szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó

jogok megsértése, a Btk. 388. § (3) bekezdés c) pontja szerinti iparjogvédelmi jogok

megsértése,

19. a gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények,

20. * a Btk. 399. § (7) bekezdése szerinti pénzmosás,

21. a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó bűncselekmények,

22. az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének

kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények

üldözéséről szóló törvényben meghatározott kommunista bűncselekmények, valamint

a nemzetközi jog szerint el nem évülő bűncselekmények.

(2) Ha a terhelt különböző bíróságok hatáskörébe tartozó bűncselekményeket követett

el, a törvényszék jár el.

Az elsőfokú bíróság illetékessége

21. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az eljárásra az a bíróság illetékes,

amelynek az illetékességi területén a bűncselekményt elkövették. A bíróságok

illetékességi területét a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi

területének meghatározásáról szóló törvény határozza meg.

(2) Ha a bűncselekményt több bíróság illetékességi területén követték el vagy az

elkövetés helye nem állapítható meg, az azonos hatáskörű bíróságok közül az jár el,

amelyik az ügyben a másikat megelőzve korábban intézkedett (a továbbiakban:

megelőzés). Ha az elkövetés helye a tárgyalás megkezdése előtt ismertté válik, az

eljárást az ügyészség, a terhelt vagy a védő indítványára az a bíróság folytatja,

amelynek illetékességi területén a bűncselekményt elkövették.

(3) Az eljárásra az a bíróság is illetékes, amelynek az illetékességi területén

a) a terhelt vagy

b) a sértett

lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye található, ha az ügyészség ott emel vádat.

(4) Több terhelt esetében a terheltek egyikére illetékes bíróság a többi terhelttel

szemben is eljárhat, ha ez a hatáskörét nem haladja meg. Ha több ilyen bíróság van, a

megelőzés alapján kell eljárni.

(5) A törvényszék székhelyén lévő járásbíróság, a Fővárosi Törvényszék területén a

Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el a vármegye, illetve a főváros területére kiterjedő

illetékességgel *

1. a közveszély okozása – kivéve a Btk. 322. § (2) bekezdés b) pontja szerinti

közveszély okozását –,

2. a közérdekű üzem működésének megzavarása – kivéve a Btk. 323. § (2) bekezdés c)

pontja és (3) bekezdés c) pontja szerinti közérdekű üzem működésének megzavarását

–,3. a radioaktív anyaggal visszaélés,

4. a nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés,

5. az atomenergia alkalmazásával visszaélés,

6. * a gazdasági csalás – kivéve a Btk. 374. § (6) bekezdés a) pontja szerinti gazdasági

csalást –,

7. a pénzhamisítás,

8. a pénzhamisítás elősegítése,

9. a bélyeghamisítás,

10. * a költségvetést károsító bűncselekmények – kivéve a Btk. 396. § (5) bekezdése

szerinti költségvetési csalást és az ezzel összefüggésben elkövetett költségvetési

csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztását −,

11. a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása,

12. * a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények, kivéve a Btk. 403. § (3)

bekezdése szerinti számvitel rendjének megsértése, a Btk. 404. § (3) bekezdése

szerinti csődbűncselekmény, a bennfentes kereskedelem, a bennfentes információ

jogosulatlan közzététele, a tiltott piacbefolyásolás, a piramisjáték szervezése,

13. a fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmények,

14. *

esetén.

(6) A 20. § (1) bekezdés 22. pontjában meghatározott bűncselekmények miatt indított

eljárásban a Fővárosi Törvényszék jár el.

(7) Ha a terhelt különböző bíróságok illetékessége alá tartozó bűncselekményeket

követett el, az a bíróság jár el, amely valamelyik bűncselekmény elbírálására az (5)

vagy a (6) bekezdés szerint illetékes.

(8) * Az elkövetőre illetékes bíróság illetékessége a bűnpártolóra is kiterjed. A más

által elkövetett büntetendő cselekmény elkövetőjére illetékes bíróság illetékessége a

Btk. 399. § (3) és (4) bekezdésében és ezek Btk. 399. § (5)–(8) bekezdésében

meghatározott minősített eseteiben, illetve a Btk. 400. § (1) és (2) bekezdésében

meghatározott bűncselekmény elkövetőjére is kiterjed.

22. § (1) A Magyarország határain kívül elkövetett bűncselekmény elbírálására az a

bíróság illetékes, amelynek az illetékességi területén a terhelt lakcíme vagy tényleges

tartózkodási helye található.

(2) Ha a terhelt a bűncselekményt Magyarország határain kívül követte el, és az

eljárást a távollétében folytatják, az a bíróság illetékes, amelynek az illetékességi

területén a terhelt utolsó ismert lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye található.

(3) Ha az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alapján az eljárásra illetékes bíróság nem

állapítható meg, a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyben a Pesti Központi Kerületi

Bíróság, a törvényszék hatáskörébe tartozó ügyben a Fővárosi Törvényszék jár el.

A hatáskör és az illetékesség vizsgálata

23. § A bíróság a hatáskörét és az illetékességét hivatalból vizsgálja.

Az eljáró bíróság kijelölése

24. § (1) Az eljáró bíróságot ki kell jelölni a bíróságok között felmerült hatásköri vagy

illetékességi összeütközés esetén, valamint akkor, ha a bíróság kizárás miatt nem

járhat el.

(2) A kijelölésről

a) a törvényszék másodfokú tanácsa határoz, ha az illetékességi összeütközés a

területén lévő járásbíróságok között,

b) az ítélőtábla határoz, ha

ba) a hatásköri összeütközés a területén lévő törvényszék és járásbíróság között, vagy

bb) az illetékességi összeütközés a területén lévő törvényszékek vagy a területén lévő

különböző törvényszékekhez tartozó járásbíróságok között

merült fel.

(3) A (2) bekezdésen kívüli esetben a kijelölésről a Kúria határoz.

(4) Ha a kijelölés kizárás miatt szükséges, arról a kizárás kérdésében döntő bíróság a

kizárással egyidejűleg határoz.

IV. FEJEZETAZ ÜGYÉSZSÉG

Az ügyészség feladata

25. § (1) Az ügyészség a közvádló.

(2) Az ügyészség nyomoz, felügyeli a felderítés törvényességét, valamint irányítja a

vizsgálatot.

(3) Az ügyészség előkészítő eljárást végez és a más szerv által végzett előkészítő

eljárásban ellátja az e törvényben meghatározott feladatait.

(4) * A felettes ügyészség felügyeli az ügyészség felügyeleti és irányítási jogkörének

gyakorlását.

Az ügyészség jogai

26. § (1) Az ügyészség indítványt és észrevételt tehet minden olyan kérdésben,

amelyben a bíróság dönt.

(2) Az ügyészség felügyeleti jogkörében

a) a nyomozást vagy a feljelentés kiegészítését a nyomozó hatóság önálló eljárására

utalhatja,

b) a nyomozó hatóság eljárásának törvényességét ellenőrzi,

c) * a nyomozó hatóság törvénysértő határozatát megváltoztathatja vagy hatályon

kívül helyezheti,

d) megállapíthatja, hogy a nyomozó hatóság az eljárási cselekményt törvénysértően

végezte el vagy törvénysértő intézkedést tett,

e) a megállapított törvénysértés orvoslására a nyomozó hatóságot felhívja,

f) az e törvényben meghatározott esetekben eljárási cselekmény elvégzését vagy

határozat meghozatalát engedélyezheti,

g) a nyomozó hatóság határozata, valamint a gyanúsítás ellen bejelentett panaszt

elbírálja,

h) az eljárás elhúzódása miatt a nyomozó hatósággal szemben előterjesztett kifogást

elbírálja,

i) az eljárási cselekményeknél jelen lehet, a nyomozás ügyiratainak bemutatását

kérheti.

(3) Az ügyészség irányítási jogkörében

a) megteheti a (2) bekezdésben meghatározott intézkedéseket,

b) a nyomozó hatóságot eljárási cselekmény elvégzésére utasíthatja,

c) eljárási cselekmény elvégzését megtilthatja,

d) a nyomozó hatóság határozatát megváltoztathatja vagy hatályon kívül helyezheti,

e) a nyomozó hatóságot határozat hozatalára utasíthatja,

f) a nyomozó hatóságot az ügyészség határozatainak előkészítésére utasíthatja,

g) eljárási cselekmény elvégzését vagy határozat meghozatalát előzetes

jóváhagyáshoz kötheti,

h) a nyomozó hatóságot beszámolásra kötelezheti.

(4) Az ügyészség irányítási és felügyeleti jogkörét, illetve a nyomozó hatóság

eljárásának önállóságát nem érinti, ha a nyomozás során egyes eljárási

cselekményeket az ügyészség maga végez.

(5) Az ügyészség bármely ügyben magához vonhatja a nyomozást.

(6) Az ügyész azokat a jogokat gyakorolja, amelyek azt az ügyészséget illetik, ahol az

ügyész működik. Eljárási cselekmény elvégzését kizárólag az eljáró ügyész felettes

ügyésze tilthatja meg.

(7) * Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a felettes ügyészség felügyeleti

jogkörében az ügyészség felügyeleti és irányítási jogkörének gyakorlása tekintetében

a (2) bekezdés b)–f) és i) pontjában meghatározott felügyeleti jogköröket gyakorolja.

Az ügyész kizárása

27. § (1) Ügyészként nem járhat el,

a) aki az ügyben bíróként járt el, valamint az ügyben eljárt vagy eljáró bíró

hozzátartozója,

b) * aki az ügyben terheltként, bűncselekmény elkövetésével megalapozottan

gyanúsítható személyként, védőként, sértettként, vagyoni érdekeltként, feljelentőkéntvagy e személyek segítőjeként vesz vagy vett részt, valamint e személyek

hozzátartozója,

c) aki az ügyben tanúként, szakértőként, vagy szaktanácsadóként vesz vagy vett részt,

d) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kizárási ok kizárólag az ügyben eljáró ügyésszel

szemben jelenthető be.

(3) A perújítási eljárásból ki van zárva az az ügyész, aki az alapügyben a nyomozást

teljesítette, egyes eljárási cselekményeket végzett, vádat emelt, illetve a vádat

képviselte.

(4) Nem kizárási ok, ha az ügyész a hivatali hatáskörében tudomására jutott

bűncselekmény miatt feljelentést tett.

(5) Az (1) bekezdés d) pontja esetén önmagában nem kizárási ok, ha az ügyész a

sérelmére a büntetőeljárásban részt vevő személy által az eljárása alatt, illetve emiatt

elkövetett bűncselekmény miatt feljelentést tett.

(6) Nem járhat el az ügyben – a Legfőbb Ügyészség kivételével – az az ügyészség,

amelynek a vezetőjével vagy vezetőhelyettesével szemben az (1) bekezdés a) vagy b)

pontjában szabályozott kizárási ok merült fel.

(7) Ha az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában szabályozott kizárási ok a főügyésszel

vagy a főügyészhelyettessel szemben merült fel, a főügyészség területén lévő járási

ügyészség az ügyben nem járhat el.

A kizárás bejelentése és elintézése

28. § (1) Az ügyész a vele szemben felmerült kizárási okot köteles az ügyészség

vezetőjének haladéktalanul bejelenteni. A kizárási ok bejelentésétől kezdve az ügyész

az ügyben nem járhat el.

(2) A kizárási okot a terhelt, a védő, a sértett, továbbá a vagyoni érdekelt jelentheti be.

Ebben az esetben az ügyész a bejelentés elintézéséig az ügyben korlátozás nélkül

eljárhat.

(3) A kizárás iránti bejelentést indokolni és a kizárási ok fennállását valószínűsíteni

kell.

(4) A nem indokolt bejelentést érdemi indokolás nélkül el lehet utasítani.

(5) A kizárásra irányuló, nyilvánvalóan alaptalan bejelentés érdemi indokolás nélkül

elutasítható, és a bejelentés előterjesztője rendbírsággal sújtható.

(6) * A vármegyei főügyészség területén lévő járási ügyészség ügyésze, vezetője,

illetve a főügyészségi ügyész kizárásáról a főügyész határoz. A főügyész, valamint a

legfőbb ügyészségi ügyész kizárásáról a legfőbb ügyész határoz. Ha a járási ügyészség

ügyésze, vezetője, illetve a főügyészségi ügyész kizárása iránti bejelentés egyúttal a

főügyészt is érinti, a kizárásról a legfőbb ügyész határoz.

(7) Az ügyészség vezetője a tudomására jutott kizárási ok miatt az ügyész kizárását

hivatalból kezdeményezi.

(8) A kizárásnak helyt adó határozat ellen, valamint a vádemelés után a kizárást

megtagadó határozat ellen panasznak nincs helye.

(9) Az ügyész kizárására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az alügyész, az

ügyészségi fogalmazó, az ügyészségi megbízott és a jegyzőkönyvvezető kizárására is.

Az ügyészség hatásköre és illetékessége

29. § (1) Az ügyészség hatáskörét és illetékességét jogszabályban vagy a legfőbb

ügyész normatív utasításában meghatározott esetek kivételével annak a bíróságnak a

hatásköre és illetékessége határozza meg, amely mellett működik. Az ügyészség

szervezetét törvény alapján a legfőbb ügyész határozza meg.

(2) A különböző ügyészségek illetékességébe tartozó bűncselekmények esetén az az

ügyészség jár el, amelyik a megelőzés szerint korábban intézkedett.

(3) A legfőbb ügyész vagy a felettes ügyészség rendelkezése alapján az ügyészség

olyan ügyben is eljárhat, amelyre a hatásköre vagy az illetékessége egyébként nem

terjed ki.

(4) * Az ügyészségek között felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés

esetén az eljáró ügyészséget a felettes ügyészség jelöli ki. A határozat ellen nincs

helye panasznak.A kizárólagos ügyészségi nyomozás

30. § Kizárólag az ügyészség végzi a nyomozást a következő bűncselekmények miatt:

a) a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos

katasztrófavédelmi szerv és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos

állományú tagja által elkövetett, nem katonai büntetőeljárásra tartozó bűncselekmény,

b) * a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottja

által elkövetett bűncselekmény,

c) * a bíró, az ügyész, a bírósági titkár, az alügyész, a bírósági és ügyészségi

fogalmazó, a bírósági ügyintéző és az ügyészségi megbízott, a rendőrség, az

Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagja, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal

pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottja és a külföldi hivatalos személy ellen

elkövetett, a Btk. 160. § (2) bekezdés e) pontja szerinti emberölés, a Btk. 190. § (2)

bekezdés e) pontja szerinti emberrablás, hivatalos személy elleni erőszak, a Btk. 365.

§ (3) bekezdés f) pontja, illetve (4) bekezdés c) pontja szerinti rablás,

d) a bíró, az ügyész, a bírósági titkár, az alügyész, a bírósági és ügyészségi fogalmazó,

a bírósági ügyintéző és az ügyészségi megbízott által elkövetett bűncselekmény,

valamint az ülnöknek az igazságszolgáltatással összefüggésben elkövetett

bűncselekménye,

e) a mentelmi joggal rendelkező és a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező

személy

ea) által elkövetett bűncselekmény,

eb) sérelmére elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, illetve nemzetközileg védett

személy elleni erőszak, és

ec) működésével kapcsolatban ellene elkövetett más bűncselekmény,

f) * a hivatali vesztegetés, a hivatali vesztegetés elfogadása, a vesztegetés bírósági

vagy hatósági eljárásban, a vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban,

a Btk. 298. § (1), (1a) és (3) bekezdése szerinti hivatalos személy vagy külföldi

hivatalos személy vonatkozásában elkövetett befolyás vásárlása, a Btk. 299. § (1), (2)

és (5) bekezdése szerinti hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy

vonatkozásában elkövetett befolyással üzérkedés és a korrupciós bűncselekmény

feljelentésének elmulasztása,

g) a nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény,

h) az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének

kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények

üldözéséről szóló törvényben meghatározott kommunista bűncselekmények, valamint

a nemzetközi jog szerint el nem évülő bűncselekmények.

V. FEJEZET

A NYOMOZÓ HATÓSÁG

A nyomozó hatóság feladata

31. § (1) A nyomozó hatóság a bűncselekmények felderítése érdekében előkészítő

eljárást és nyomozást végez.

(2) A nyomozó hatóság az előkészítő eljárás és a felderítés során önállóan, a vizsgálat

során az ügyészség irányításával jár el.

(3) A nyomozó hatóság jogosult mindazon eljárási cselekmény elvégzésére és

határozat meghozatalára, amelyet törvény nem utal a bíróság vagy az ügyészség

hatáskörébe.

(4) Ha a nyomozó hatóság észleli, hogy olyan eljárási cselekmény elvégzése, illetve

határozat meghozatala szükséges, amelyről a döntés a bíróság, illetve az ügyészség

hatáskörébe tartozik, erről az ügyészségnek haladéktalanul beszámol.

(5) A nyomozó hatóság az ügyészség utasításait határidőre teljesíti.

(6) Az ügyészségi utasítások teljesítéséért a nyomozó hatóság vezetője felel.

(7) Ha a nyomozó hatóság vezetője számára az ügyészségi utasítás jogellenessége

felismerhető, arra haladéktalanul köteles az ügyészség vezetőjének figyelmét felhívni.

Ha az ügyészség vezetője az utasítást ennek ellenére fenntartja, ezt a nyomozóhatóság vezetőjének – az ügyészségi utasítás jogellenességével összefüggő indokolt

álláspontját tartalmazó – írásbeli kérésére írásba foglalja.

(8) A nyomozó hatóság vezetője az ügyészségi utasítás ellen felettes szerve útján

előterjesztést tehet a felettes ügyészséghez. A felettes szerv az előterjesztést az arra

vonatkozó ténybeli és szakmai álláspontjának kifejtésével továbbítja a felettes

ügyészséghez. Az előterjesztésnek nincs halasztó hatálya.

(9) A felettes ügyészség az előterjesztés alapján az ügyiratokat megvizsgálja és a

vizsgálata eredményéről, jogi álláspontjáról az előterjesztőt az előterjesztés hozzá

érkezésétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja.

A nyomozó hatóság tagjának kizárása

32. § (1) A nyomozó hatóság tagjaként nem járhat el,

a) aki az ügyben bíróként járt el, valamint az ügyben eljárt vagy eljáró bíró

hozzátartozója,

b) * aki az ügyben terheltként, bűncselekmény elkövetésével megalapozottan

gyanúsítható személyként, védőként, sértettként, vagyoni érdekeltként, feljelentőként

vagy e személyek segítőjeként vesz vagy vett részt, valamint e személyek

hozzátartozója,

c) aki az ügyben tanúként vagy szakértőként vesz vagy vett részt,

d) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kizárási ok kizárólag a nyomozó hatóság

ügyben eljáró tagjával szemben jelenthető be.

(3) A nyomozó hatóságnak az alapügyben eljárt tagja is ki van zárva

a) a perújítás során elrendelt nyomozásból,

b) az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények nyomozásából.

(4) Nem kizárási ok, ha a nyomozó hatóság tagja a szolgálati feladata teljesítése során

tudomására jutott bűncselekmény miatt tett feljelentést.

(5) Az (1) bekezdés d) pontja esetén önmagában nem kizárási ok, ha a nyomozó

hatóság eljáró tagja a sérelmére a büntetőeljárásban részt vevő személy által az

eljárása alatt, illetve emiatt elkövetett bűncselekmény miatt feljelentést tett.

(6) Nem járhat el az ügyben az a nyomozó hatóság, amelynek vezetőjével szemben az

(1) bekezdésben szabályozott kizárási ok merül fel. Ha a kizárási ok az országos

illetékességű nyomozó hatóság vezetőjével szemben merül fel, a nyomozást az

ügyészség végzi.

33. § (1) Ha a nyomozó hatóság tagja a kizárási okot nem maga jelentette be, a

bejelentés elintézéséig az ügyben korlátozás nélkül eljárhat.

(2) A nyomozó hatóság tagjának kizárásáról a nyomozó hatóság vezetője, az utóbbi

kizárásáról a felettes nyomozó hatóság vezetője határoz. Az országos illetékességű

nyomozó hatóság vezetőjének kizárásáról az eljáró ügyészség határoz.

(3) A nyomozó hatóság tagjának kizárására egyebekben a 28. § (1)–(5) és (7)–(8)

bekezdését kell alkalmazni.

(4) A nyomozó hatóság tagjának kizárására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni

a jegyzőkönyvvezető kizárására is.

A nyomozó hatóságok

34. § (1) Általános nyomozó hatóságként a rendőrség általános rendőrségi feladatok

ellátására létrehozott szervének nyomozó hatósági feladatok ellátására kijelölt szervei

járnak el.

(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi a nyomozást a következő bűncselekmények

miatt:

a) nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, nemzetközi gazdasági tilalom

megszegése feljelentésének elmulasztása, haditechnikai termékkel vagy

szolgáltatással visszaélés, kettős felhasználású termékkel visszaélés,

b) *

c) bitorlás, szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése, védelmet

biztosító műszaki intézkedés kijátszása, jogkezelési adat meghamisítása és

iparjogvédelmi jogok megsértése,d) társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés, költségvetési

csalás, költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség

elmulasztása, jövedékkel visszaélés elősegítése,

e) számvitel rendjének megsértése, csődbűncselekmény, engedély nélküli nemzetközi

kereskedelmi tevékenység,

f) versenytárs utánzása,

g) az a)–f) pontban meghatározott bűncselekményekkel összefüggésben elkövetett

közokirat-hamisítás, hamis magánokirat felhasználása, egyedi azonosító jellel

visszaélés, bélyeghamisítás, pénzmosás és a pénzmosással kapcsolatos bejelentési

kötelezettség elmulasztása.

(3) A külföldön lévő magyar felségjelű kereskedelmi úszó létesítményen vagy polgári

légi járművön a magyar büntető joghatóság alá tartozó bűncselekmény miatt az úszó

létesítmény, illetve a légi jármű parancsnoka jogosult a nyomozó hatóságra vonatkozó

rendelkezések alkalmazására.

A nyomozó hatóság hatásköre és illetékessége

35. § (1) A nyomozó hatóságok hatáskörét és illetékességét jogszabály határozza meg.

(2) * Az általános nyomozó hatóság és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal között felmerült

hatásköri összeütközés esetén, valamint ha az általános nyomozó hatóság vagy a

Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozó bűncselekménnyel halmazatban

olyan bűncselekmény is megvalósult, amelynek nyomozására e nyomozó hatóság

hatásköre nem terjed ki, és az eljárás elkülönítése nem célszerű, az eljáró nyomozó

hatóságot az eljáró ügyészség jelöli ki. Az ügyészség eljáró nyomozó hatóságként a

Nemzeti Adó- és Vámhivatalt akkor is kijelölheti, ha annak hatásköre a bűncselekmény

nyomozására egyébként nem terjed ki. A kijelölés tárgyában hozott határozat ellen

nincs helye panasznak.

(3) A nyomozó hatóságok a vezetőik megállapodása alapján az ügyészség

jóváhagyásával egy ügyben vagy ügyek meghatározott csoportjában közösen is

végezhetik a nyomozást.

VI. FEJEZET

A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN ELJÁRÓ EGYÉB SZERVEK

36. § (1) Az előkészítő eljárásban a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított e

törvényben meghatározott szervek is eljárhatnak.

(2) * Az elkobzás és a vagyonelkobzás érdekében lefoglalt dolog vagy elektronikus

adat, illetve a zár alá vett vagyon (a továbbiakban együtt: bűnügyi vagyon), illetve a

lefoglalt bizonyítási eszköz kezelésében a bűnjel és a bűnügyi vagyon kezeléséért

felelős szerv törvényben meghatározottak szerint közreműködik.

(3) A nyomozó hatóság tagjának kizárására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni

a büntetőeljárásban eljáró egyéb szervek tagjának kizárására is.

HARMADIK RÉSZ

A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEK

37. § * A büntetőeljárásban a terhelt, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan

gyanúsítható személy, a védő, a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél,

a vagyoni érdekelt, az egyéb érdekelt és törvényben meghatározottak szerint az

eljárás alá vont jogi személy vesz részt.

VII. FEJEZET

A TERHELT ÉS A BŰNCSELEKMÉNY ELKÖVETÉSÉVEL MEGALAPOZOTTAN GYANÚSÍTHATÓ

SZEMÉLY *

A terhelt és a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy

fogalma *

38. § (1) A terhelt az, akivel szemben büntetőeljárást folytatnak.

(2) A terhelt a nyomozás során gyanúsított, a vádemelés után vádlott, a büntetés, a

megrovás, a próbára bocsátás, a jóvátételi munka vagy a javítóintézeti nevelés

jogerős ügydöntő határozattal történő kiszabása, illetve alkalmazása után elítélt.(3) * A bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy a

nyomozás során – a gyanúsítás közléséig – az, akit bűncselekmény elkövetése miatt

elfogtak, gyanúsítotti kihallgatása érdekében idéztek, akinek előállítását vagy

bűncselekmény elkövetése miatt körözését rendelték el, vagy akivel szemben

elfogatóparancsot bocsátottak ki.

A terhelt és a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy

jogai és kötelezettségei *

39. § (1) A terhelt jogosult arra, hogy

a) megismerje a gyanúsítás és a vád tárgyát, továbbá ezek változását,

b) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság megfelelő időt és körülményeket

biztosítson számára a védekezésre való felkészüléshez,

c) a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyészségtől és a

nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon,

d) védelmének ellátására védőt hatalmazzon meg vagy védő kirendelését

indítványozza,

e) a védőjével ellenőrzés nélkül tanácskozzon,

f) vallomást tegyen vagy a vallomástételt megtagadja,

g) bizonyítékot terjesszen elő, indítványt és észrevételt tegyen, az utolsó szó jogán

felszólaljon,

h) a tárgyaláson és a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes

kényszerintézkedés tárgyában tartandó ülésen jelen legyen és az e törvényben

meghatározottak szerint kérdéseket tegyen fel,

i) jogorvoslattal éljen,

j) az eljárás ügyiratait – az e törvényben meghatározott kivételekkel – teljes

terjedelmében megismerje,

k) egyezség megkötését, illetve ügyészi intézkedés vagy határozat kilátásba

helyezését kezdeményezze.

(2) A fogva lévő terhelt jogosult arra, hogy

a) megismerje a fogva tartásának okát és ennek változását,

b) a fogva tartásáról egy általa választott személyt a bíróság, az ügyészség és a

nyomozó hatóság tájékoztasson,

c) a védőjével, és ha külföldi állampolgár, az államának konzuli képviselőjével a

kapcsolatot felvegye, vele személyesen, postai vagy elektronikus úton ellenőrzés

nélkül érintkezzen,

d) az általa választott személlyel a vádemelés előtt az ügyészség, azután a bíróság

rendelkezése szerint személyesen felügyelet mellett, továbbá postai vagy elektronikus

úton ellenőrzés mellett érintkezzen,

e) * törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott személlyel,

hatósággal a nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint érintkezzen.

(3) A terhelt köteles

a) az eljárási cselekményeken a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság

rendelkezéseinek megfelelően az e törvényben meghatározottak szerint jelen lenni,

b) * a lakcímét, értesítési címét, tényleges tartózkodási helyét, kézbesítési címét,

telefonos elérhetőségét, elektronikus levelezési címét vagy más elektronikus

elérhetőségét, valamint ezek megváltozását – a változást követő három munkanapon

belül – az eljáró bírósággal, ügyészséggel vagy nyomozó hatósággal közölni.

(4) * A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a terheltet a büntetőeljárásban

történő részvételének kezdetekor a jogairól tájékoztatja és a kötelezettségeire

figyelmezteti. A tájékoztatás kiterjed arra, hogy költségkedvezmény iránti kérelmet

nyújthat be, annak feltételeire, valamint az anyanyelv használatához való jogra is.

(5) Ha a terhelt fogva van, az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a

terheltet a jogairól írásban is tájékoztatja. A tájékoztatás kiterjed a fogva tartásnak az

elrendeléséről szóló határozat szerinti, illetve a törvényben meghatározott lehetséges

végső tartamára, a fogva tartás meghosszabbításának, fenntartásának és

felülvizsgálatának szabályaira, valamint az e határozatokkal szembeni jogorvoslathoz,

illetve a fogva tartás megszüntetése iránti indítvány benyújtásához való jogra is.(6) Az (1) bekezdés b) és e) pontja szerinti jog gyakorlása érdekében a bíróság, az

ügyészség vagy a nyomozó hatóság az eljárási cselekmény megkezdését vagy

elvégzését legalább egy órára elhalasztja, ha a terheltnek a védekezésre való

felkészülésre, vagy a védővel való tanácskozásra az eljárási cselekmény megkezdése

előtt – a terhelt és a védő önhibáján kívüli okból – nem volt lehetősége.

(6a) * Ha a terhelt fogva van, a bíróság vagy az ügyészség a fogvatartás jogcíme

szerint a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési

elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 172. §

(4) bekezdésében, illetve a Bv. tv. 390. § (1) bekezdésében meghatározottakról

rendelkezhet.

(7) * A (2) bekezdés d) pontja szerinti jog gyakorlása körében a bíróság vagy az

ügyészség a hozzátartozóval való kapcsolattartást kizárólag a bizonyítás

megnehezítésének, illetve meghiúsításának, vagy a bűnismétlés lehetőségének

megakadályozása érdekében korlátozhatja vagy tilthatja meg. Ha az elrendeléstől

számítva egy év eltelt, a bíróság, illetve az ügyészség a rendelkezést felülvizsgálja, és

ha az továbbra is indokolt, annak fenntartásáról határoz. Az elrendelésről és a

fenntartásról szóló határozat ellen a terhelt és a védő élhet jogorvoslattal.

(8) * A bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy jogaira

és kötelezettségeire – az (1) bekezdés a), f)–h), j) és k) pontja, valamint a (3) bekezdés

b) pontja kivételével – a terhelt jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályokat kell

megfelelően alkalmazni.

Terhelti jogutódlás

40. § Ha e törvény a terhelt hozzátartozójának vagy örökösének indítványtételi jogot

biztosít, a hozzátartozó vagy örökös jogaira a terhelt jogai irányadók.

VIII. FEJEZET

A VÉDŐ

A védőként eljárni jogosultak köre

41. § (1) * Védőként meghatalmazás vagy kirendelés alapján ügyvéd járhat el. Ahol e

törvény védőként eljáró ügyvédről rendelkezik, ezen az ügyvédi tevékenységről szóló

törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén az ügyvédjelöltet, az európai

közösségi jogászt, az alkalmazott ügyvédet és az alkalmazott európai közösségi

jogászt is érteni kell.

(2) Ügyvédjelölt védőként ügyvéd mellett vagy ügyvéd helyetteseként eljárhat

a) a vádemelés előtt,

b) a vádemelés után a járásbíróságon, valamint a törvényszéken azzal, hogy

törvényszék előtt perbeszédet nem tarthat.

(3) * A terhelt és a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személy érdekében több védő is eljárhat, több terhelt, illetve bűncselekmény

elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy érdekében ugyanaz a védő is

eljárhat.

A védő jogai és kötelezettségei

42. § (1) A védő – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – teljeskörűen gyakorolhatja a

terhelt mindazon jogát, amely jellegénél fogva nem csak a terhelt személyéhez

fűződik. A védő e jogokat önállóan, védői jogokként gyakorolhatja.

(2) A védő az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül jogosult arra, hogy

a) jelen legyen az olyan eljárási cselekményen, amelyen a terhelt jelen lehet vagy a

terhelt jelenléte kötelező,

b) a törvényben meghatározott esetekben jelen legyen az olyan eljárási

cselekményeken is, ahol a terhelt nem lehet jelen vagy a terhelt jelenléte korlátozható,

c) a védelem érdekében a jogszabályban biztosított lehetőségek és feltételek keretei

között adatokat szerezzen be és gyűjtsön, és e célból a személy- és vagyonvédelmi,

valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény alapján

magánnyomozót vegyen igénybe.

(3) A terhelttel közölt határozatot minden esetben közölni kell a védőjével is.

(4) A védő kötelesa) a terhelttel a kapcsolatot késedelem nélkül felvenni,

b) a terhelt érdekében minden törvényes védekezési eszközt és módot kellő időben

felhasználni,

c) a terheltet a védekezés törvényes eszközeiről felvilágosítani, a jogairól tájékoztatni,

a kötelezettségeire figyelmeztetni,

d) a terheltet mentő, illetve a felelősségét enyhítő tények felderítését szorgalmazni,

e) akadályoztatása esetén – előre nem ismert elháríthatatlan akadály felmerülését

kivéve – helyettesítéséről gondoskodni, egyidejűleg az akadályoztatás tényéről az

eljáró bíróságot, ügyészséget vagy nyomozó hatóságot tájékoztatni,

f) jogait úgy gyakorolni és kötelezettségeit úgy teljesíteni, hogy azzal a büntetőeljárás

időszerű lefolytatását ne akadályozza.

(5) Ha a terhelt fogva van, az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a védő

személyéről és elérhetőségéről, valamint ezek megváltozásáról haladéktalanul, de

legkésőbb a terhelt befogadásakor, illetve a változásról való tudomásszerzést követő

negyvennyolc órán belül tájékoztatja a fogva tartást végrehajtó intézetet.

(6) Ha a terhelt érdekében több védő jár el, a terhelt eltérő rendelkezésének

hiányában vezető védőnek a meghatalmazást elsőként benyújtó védőt kell tekinteni, a

meghatalmazások egyidejű benyújtása esetén a vezető védőt az eljáró nyomozó

hatóság, ügyészség vagy bíróság jelöli ki. Az ügyiratokat – ideértve az idézést és az

értesítést is – a vezető védőnek kell kézbesíteni. Perbeszéd tartására a vezető védő

vagy az általa kijelölt védő jogosult. Jogorvoslati nyilatkozatra a vezető védő vagy az

általa kijelölt védő, ezek hiányában az eljárási cselekményen jelen lévő védő jogosult.

(7) * A védő jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket a bűncselekmény

elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy jogaihoz igazodóan a

bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy védője

vonatkozásában is megfelelően alkalmazni kell.

A védő kizárása

43. § (1) Nem lehet védő

a) a sértett, a sértett segítője, valamint ezek hozzátartozója,

b) aki az ügyben bíróként, ügyészként vagy a nyomozó hatóság tagjaként jár vagy járt

el, valamint ezek hozzátartozója,

c) * aki a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személy érdekével ellentétes magatartást tanúsított, vagy akinek az érdeke a

terheltével vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személyével ellentétes,

d) aki az ügyben szakértőként vagy szaktanácsadóként vesz vagy vett részt,

e) * aki az ügyben tanúként vesz vagy vett részt, kivéve, ha a 170. § (1) bekezdés a)

pontja alapján nem volt kihallgatható, illetve ha a 173. § alapján a tanúvallomást

megtagadta,

f) aki az ügyben tanúként részt vett, vagy részt vevő – a terhelttől különböző – személy

segítőjeként vesz vagy vett részt,

g) aki az ügyben közvetítőként jár vagy járt el,

h) aki az ügyben vagy az üggyel összefüggő más ügyben terheltként vesz vagy vett

részt.

(2) * Több terhelt, illetve bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személy érdekében ugyanaz a védő akkor járhat el, ha a terheltek vagy a

bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyek érdekei nem

ellentétesek. A több terhelt, illetve bűncselekmény elkövetésével megalapozottan

gyanúsítható személy érdekében eljáró védőt az eljárásból ki kell zárni, ha a terheltek,

illetve a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyek között

érdekellentét áll fenn.

(3) A védő kizárásáról – a vádemelés előtt az ügyészség indítványára – a bíróság

határoz.

(4) Ha a védő a kizárási okot maga jelenti be, a kizárási ok bejelentésétől kezdve az

ügyben nem járhat el.(5) A (4) bekezdésben foglaltakat kivéve a védő a kizárás elbírálásáig az ügyben

eljárhat.

Kötelező védői részvétel az eljárásban

44. § A büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, ha

a) a bűncselekményre a törvény öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb

szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli,

b) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személy személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll, más

ügyben letartóztatás, előzetes kényszergyógykezelés hatálya alatt áll, valamint ha

szabadságvesztést, elzárást vagy javítóintézeti nevelést tölt,

c) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személy hallássérült, siketvak, vak, beszédfogyatékos, más okból

kommunikációképtelen, vagy abban súlyos fokban korlátozott, továbbá – a beszámítási

képességére tekintet nélkül – kóros elmeállapotú,

d) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személy a magyar nyelvet nem ismeri,

e) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személy egyéb okból nem képes személyesen védekezni,

f) * a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a terhelt vagy a

bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy indítványára,

vagy azért, mert azt egyéb okból szükségesnek tartotta, védőt rendelt ki,

g) e törvény erről külön rendelkezik.

Meghatalmazott védő

45. § * (1) * A védelem ellátására meghatalmazást a bűncselekmény elkövetésével

megalapozottan gyanúsítható személy, a terhelt, ezek törvényes képviselője vagy

nagykorú hozzátartozója, külföldi állampolgár esetén hazája konzuli tisztviselője is

adhat.

(2) * A meghatalmazott ügyvéd védőként akkor járhat el, ha − a (3) bekezdésben

foglalt kivétellel − eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az

eljáró bírósághoz, ügyészséghez vagy nyomozó hatósághoz benyújtották. Az európai

közösségi jogász köteles az ügyvédi tevékenységről szóló törvény alapján ügyvéddel

vagy ügyvédi irodával kötött eredeti együttműködési szerződést vagy annak

hitelesített másolatát és – ha az nem magyar nyelvű – annak hiteles magyar fordítását

az eljáró bírósághoz, ügyészséghez vagy nyomozó hatósághoz benyújtani.

(3) * A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól

szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) szerinti rendelkezési

nyilvántartásban (a továbbiakban: rendelkezési nyilvántartás) a védői

meghatalmazásra vonatkozó nyilatkozat csak a meghatalmazás elfogadásával és az

elfogadó nyilatkozat rendelkezési nyilvántartásban való rögzítésével érvényes. A

rendelkezési nyilvántartásba vett védői meghatalmazás az eljáró bíróságnak,

ügyészségnek, illetve nyomozó hatóságnak történő bejelentéstől hatályos.

(4) * A bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy a

terhelt mind az általa, mind az (1) bekezdésben meghatározott segítő által

meghatalmazott védő meghatalmazását bármikor visszavonhatja.

(5) * A meghatalmazás hatálya – ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki – a

büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart, és kiterjed a közvetítői eljárásra, a

perújításra, a felülvizsgálatra, az egyszerűsített felülvizsgálatra, a bűncselekménnyel

összefüggő vagyon vagy dolog elvonására, adat hozzáférhetetlenné tételére irányuló

eljárásra, valamint a különleges eljárásokra is.

Kirendelt védő

46. § (1) * A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság védő kirendeléséről

határoz, ha a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, és a terheltnek vagy a

bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személynek nincs

meghatalmazott védője. A kirendelés alapján a védőként eljáró ügyvéd kijelölése az

eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság székhelye szerint illetékes területi

ügyvédi kamara feladata.(2) A kijelölés céljából a védő kirendeléséről szóló határozatot az (1) bekezdés szerint

illetékes területi ügyvédi kamarával is közölni kell.

(3) A területi ügyvédi kamara a védő kijelölését olyan információs rendszer

működtetésével végzi, amely lehetőség szerint biztosítja a kijelölés azonnaliságát és a

kijelölt védők tényleges elérhetőségét.

(4) * Ha a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező és a terheltnek vagy a

bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személynek nincs védője,

a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság

a) a terhelt idézése, előállítása vagy értesítése, továbbá a bűncselekmény

elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy gyanúsítotti kihallgatásra történő

idézése vagy előállítása esetén az idézéssel, előállítással vagy értesítéssel

egyidejűleg,

b) az a) pontban meghatározottakon kívül az eljárási cselekmény során nyomban

védőt rendel ki.

(5) * A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság védőt rendel ki, ha a

büntetőeljárásban védő részvétele nem kötelező, de a terhelt vagy a bűncselekmény

elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy hatékony védelmének biztosítása

végett azt szükségesnek tartja.

(6) Az ügyészség és a nyomozó hatóság védőt rendel ki, ha a terhelt jövedelmi és

vagyoni viszonyai miatt nem tud a védelméről gondoskodni és védő kirendelését

indítványozza. A bíróság a vádemelés után a terhelt indítványára védőt rendel ki.

(7) * A védő kirendelése, illetve kijelölése ellen nincs helye jogorvoslatnak. A terhelt

vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy –

indokoltan – más védő kijelölését indítványozhatja. Az indítványról az a bíróság,

ügyészség vagy nyomozó hatóság dönt, amely előtt az eljárás folyamatban van.

(8) A kirendelt védő indokolt esetben indítványozhatja a felmentését a kirendelés alól.

Az indítványról az a bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság dönt, amely előtt az

eljárás folyamatban van.

(9) A kirendelt védő a közreműködéséért díjra és költségeinek megtérítésére is

jogosult.

47. § (1) * A vádemelés előtt a nyomozó hatóság vagy az ügyészség a helyettes

védőre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával gondoskodik védő

jelenlétéről, ha

a) a területi ügyvédi kamara a védő kijelöléséről a kirendelő határozat kézhezvételétől

számított egy órán belül nem gondoskodik,

b) a területi ügyvédi kamara által kijelölt védő tekintetében a kijelöléskor a 43. § (1)

bekezdés a)–b) pontjában vagy d)–h) pontjában meghatározott kizáró ok állapítható

meg, vagy

c) a kijelöléskor a kijelölt védő szabályszerű idézése vagy értesítése a védő

elérhetetlensége miatt nem lehetséges, és az eljárási cselekmény elvégzése nem

mellőzhető.

(1a) * Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában az idézés vagy az értesítés 113. § (3)

bekezdése szerinti sürgős, illetve 113. § (4) bekezdése szerint történő kibocsátása

esetén a kijelölt védő akkor minősül elérhetetlennek, ha a nyomozó hatóság vagy az

ügyészség a jogszabályban meghatározott kapcsolatfelvételi lehetőségek útján egy

óra alatt nem tud kapcsolatba lépni a kijelölt védővel.

(1b) * Az (1) bekezdés szerint kirendelt helyettes védő jelenléte az eljárási

cselekményen kötelező.

(2) A vádemelés után a bíróság feladata a kirendelt védőként eljáró ügyvéd kijelölése,

ha

a) a területi ügyvédi kamara a védő kijelöléséről a kirendelő határozat kézhezvételétől

számított egy órán belül nem gondoskodik,

b) a területi ügyvédi kamara által kijelölt védő tekintetében a kijelöléskor kizáró ok

állapítható meg, vagyc) a kijelöléskor a kijelölt védő szabályszerű idézése vagy értesítése a védő

elérhetetlensége miatt nem lehetséges, és az eljárási cselekmény elvégzése nem

mellőzhető.

(3) A (2) bekezdés b) és c) pontja esetén a területi ügyvédi kamara kijelölése a bíróság

kijelölő határozatával hatályát veszti.

(4) * Az (1) és (2) bekezdés esetén a védőt kijelölő határozatot szükség esetén a

területi ügyvédi kamara által kijelölt ügyvéddel is közölni kell.

A kirendelés hatálya

48. § (1) * A kirendelés hatálya a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart, és kiterjed

a közvetítői eljárásra, a perújításra, a felülvizsgálatra, az egyszerűsített

felülvizsgálatra, a bűncselekménnyel összefüggő vagyon vagy dolog elvonására, adat

hozzáférhetetlenné tételére irányuló eljárásra, valamint a különleges eljárásokra is.

(2) * A kirendelés hatályát veszti, amikor a terhelt vagy a bűncselekmény

elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy érdekében meghatalmazott védő

a meghatalmazását e törvény szerint benyújtotta, vagy a meghatalmazás rendelkezési

nyilvántartásba vételét bejelentették.

(3) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a meghatalmazás benyújtásakor,

illetve a meghatalmazás rendelkezési nyilvántartásba vételének bejelentésekor a

meghatalmazott védőt tájékoztatja a korábban eljárt kirendelt védő személyéről és

elérhetőségéről.

(4) A meghatalmazott védő haladéktalanul köteles tájékoztatni a korábban eljárt

kirendelt védőt arról, hogy a büntetőeljárásban meghatalmazott védőként jár el.

(5) A tájékoztatás kézhezvételét követően a korábban eljárt kirendelt védő

haladéktalanul köteles a meghatalmazott védővel minden olyan adatot közölni és neki

minden olyan ügyiratot átadni, amely a védelem ellátásához felhasználható.

(6) A bíróság és az ügyészség a meghatalmazott, illetve a korábban eljárt kirendelt

védőt a (4) és (5) bekezdésben meghatározott kötelezettség elmulasztása esetén az

okozott bűnügyi költség megtérítésére kötelezi és rendbírsággal sújthatja.

(7) A védő kirendelése – az (1) és (2) bekezdés kivételével – akkor veszti hatályát, ha

az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a védőt a kirendelés alól felmenti.

(8) Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a 46. § (7)–(8) bekezdése

alapján a kirendelt védőt felmenti, és ezzel egyidejűleg új védőt rendel ki, a (3)–(6)

bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

Helyettes védő kirendelése

49. § (1) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a védő helyettesítésére

helyettes védőt rendel ki, ha

a) a védő az eljárási cselekményen szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg,

b) távolmaradását alapos okkal előzetesen nem menti ki, vagy helyettesítéséről nem

gondoskodik,

c) az eljárási cselekmény elvégzésének egyéb feltételei fennállnak, és

d) az eljárási cselekmény elvégzése nem mellőzhető.

(2) Az (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén a

bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság akkor is helyettes védőt rendel ki, ha

a) a védő a távolmaradását előzetesen kimentette, azonban helyettesítéséről nem

gondoskodott, és

b) az eljárási cselekmény elhalasztása az eljárási cselekmény eredményes elvégzését

veszélyeztetné, vagy a büntetőeljárás lefolytatását jelentősen késleltetné.

(3) * Helyettes védő kirendelése esetén a bírósági eljárásban a terhelt védőjének

távollétében nem lehet befejezni a bizonyítási eljárást, a helyettes védő perbeszédet

nem tarthat, kivéve, ha a terhelt ehhez hozzájárul.

(4) * A helyettes védő kirendelésére a védő kirendelésére vonatkozó rendelkezéseket

kell alkalmazni azzal, hogy az eljáró védőt a kirendelő bíróság, ügyészség vagy

nyomozó hatóság jelöli ki. Helyettes védőként az eljárási cselekményen jelen lévő,

más bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy terhelt

védőjeként eljáró ügyvéd is kijelölhető, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésével

megalapozottan gyanúsítható személyek vagy terheltek érdekei nem ellentétesek.(5) * A helyettes védő kirendelésének hatálya a védő távollétében lefolytatott eljárási

cselekmény befejezéséig tart. A 47. § (1) bekezdése esetén a helyettes védő a

nyomban egymást követően tartott eljárási cselekményeken mindaddig eljárhat, amíg

a kirendelt védő meg nem jelenik vagy nem lép kapcsolatba az eljáró ügyészséggel,

nyomozó hatósággal.

(6) A helyettes védő díjára és költségeinek megtérítésére a kirendelt védőre vonatkozó

rendelkezéseket kell alkalmazni.

IX. FEJEZET

A SÉRTETT

A sértett fogalma

50. § A sértett az a természetes vagy nem természetes személy, akinek vagy

amelynek a jogát vagy a jogos érdekét a bűncselekmény közvetlenül sértette vagy

veszélyeztette.

A sértett jogai és kötelezettségei

51. § (1) A sértett jogosult arra, hogy

a) bizonyítékot terjesszen elő, indítványt és észrevételt tegyen,

b) a perbeszédek során felszólaljon,

c) a tárgyaláson és a törvényben meghatározott eljárási cselekményeknél jelen legyen

és az e törvényben meghatározottak szerint kérdéseket tegyen fel,

d) az őt érintő bűncselekménnyel összefüggésben keletkezett ügyiratokat – az e

törvényben meghatározott kivételekkel – megismerje,

e) a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyészségtől és a

nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon,

f) az e törvényben meghatározottak szerint jogorvoslattal éljen,

g) segítő közreműködését vegye igénybe,

h) a bírósági eljárásban magánfélként polgári jogi igényt érvényesítsen, a nyomozás

során erre vonatkozó szándékát bejelentse,

i) magánvádlóként, pótmagánvádlóként fellépjen.

(2) A sértett bármikor jogosult nyilatkozni arról, hogy a bűncselekmény következtében

milyen testi, lelki sérelmet szenvedett, milyen vagyoni hátrány érte, illetve kívánja-e a

terhelt bűnösségének megállapítását és megbüntetését.

(3) A sértett bármikor jogosult nyilatkozni arról, hogy a továbbiakban az eljárásban

sértetti jogait nem kívánja gyakorolni. A nyilatkozat nem zárja ki, hogy az eljáró

bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság a sértettet tanúként kihallgassa, és nem

mentesít a (6) bekezdés a) pontjában foglalt kötelezettségek alól. A sértett a

nyilatkozatot bármikor visszavonhatja. Ha a sértett a nyilatkozatot visszavonta, sértetti

jogait a büntetőeljárásban a továbbiakban a visszavonástól gyakorolhatja.

(4) Ha a sértett a (3) bekezdés szerint nyilatkozatot tett, a bejelentett polgári jogi

igényét vagy az erre vonatkozó szándéknyilatkozatát visszavontnak kell tekinteni.

(5) A sértett jogosult arra, hogy kérelmére tájékoztassák az őt érintő

bűncselekménnyel összefüggésben

a) a letartóztatott terhelt szabadon bocsátásáról vagy szökéséről,

b) a végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt terhelt feltételesen vagy véglegesen

történő szabadon bocsátásáról vagy szökéséről, illetve a szabadságvesztés

végrehajtásának félbeszakításáról,

c) az elzárásra ítélt terhelt szabadon bocsátásáról vagy szökéséről, illetve az elzárás

végrehajtásának félbeszakításáról,

d) az előzetes kényszergyógykezelt elbocsátásáról vagy szökéséről,

e) a kényszergyógykezelt elbocsátásáról, engedély nélküli eltávozásáról, illetve

adaptációs szabadságra bocsátásáról, valamint

f) javítóintézeti nevelés esetén a fiatalkorú ideiglenes vagy végleges elbocsátásáról, a

javítóintézet engedély nélküli elhagyásáról, illetve a javítóintézeti nevelés

félbeszakításáról.

(6) A sértett kötelesa) az eljárási cselekményeken – a szakértői vizsgálatot is ideértve – a bíróság, az

ügyészség és a nyomozó hatóság rendelkezéseinek megfelelően az e törvényben

meghatározottak szerint részt venni,

b) * a lakcímét, értesítési címét, tényleges tartózkodási helyét, kézbesítési címét,

telefonos elérhetőségét, elektronikus levelezési címét vagy más elektronikus

elérhetőségét és – a változást követő három munkanapon belül – ennek megváltozását

az eljáró bírósággal, ügyészséggel vagy nyomozó hatósággal közölni.

Védelem az önkényes kapcsolatfelvétellel szemben *

51/A. § * (1) A személy elleni erőszakos bűncselekmény sértettje indítványozhatja,

hogy a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság hívja fel a terheltet arra, hogy

tartózkodjon a sértett a magánéletébe, illetve a mindennapi életvitelébe való

önkényes beavatkozástól. A személy elleni erőszakos bűncselekmény sértettje ezt az

indítványát a nyomozás során a gyanúsítotti kihallgatást megelőzően is

előterjesztheti.

(2) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a sértett indítványának az

előterjesztésétől számított három munkanapon belül hozott határozatában

a) elutasítja a sértett indítványát, ha az (5) bekezdésben meghatározott kizáró ok áll

fenn, vagy

b) megállapítja, hogy nem áll fenn az (5) bekezdésben meghatározott kizáró ok, és

figyelmezteti a terheltet arra, hogy büntetendő cselekményt követ el, ha a

büntetőeljárás hatálya alatt a sértettel kapcsolatot teremt abból a célból, hogy a

sértettet megfélemlítse vagy a magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe

önkényesen beavatkozzon.

(3) Ha a sértett az indítványát a gyanúsítotti kihallgatást megelőzően terjesztette elő,

akkor a gyanúsítás közlésekor kell az indítványt elbírálni és a (2) bekezdés szerinti

határozatot kézbesíteni.

(4) A (2) bekezdés b) pontja szerint határozatban a terheltet figyelmeztetni kell arra is,

hogy a büntetőeljárási jogainak gyakorlásával összefüggésben a sértettel a kapcsolat

felvételét a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság útján kezdeményezheti.

(5) Kizárja a (2) bekezdés b) szerinti határozat meghozatalát, ha

a) a terhelt és a sértett között olyan jogviszony – különösen lakhatásra,

munkavégzésre irányuló vagy közös gyermekre vonatkozó szülői felügyeleti jogviszony

– áll fenn, amely alapján a terhelt jogosult kapcsolatot tartani a sértettel,

b) a 280. § (3) bekezdésben meghatározott magatartási szabály előírása szükséges,

vagy

c) a terhelttel szemben nem állapítható meg a személy elleni erőszakos

bűncselekmény elkövetésének a megalapozott gyanúja vagy vele szemben ilyen

bűncselekmény miatt vádemelésre nem került sor.

(6) Ha a (2) bekezdés b) pontja szerinti határozat meghozatalát követően az (5)

bekezdés szerinti kizáró ok merül fel vagy a sértett az indítványt visszavonta, akkor a

bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság határozatában megállapítja a kizáró

ok fennállását vagy azt, hogy a sértett az indítványt visszavonta, egyben tájékoztatja

a terheltet arról, hogy a továbbiakban a sértettel való kapcsolatteremtésre a (4)

bekezdés nem irányadó.

Sértetti jogutódlás

52. § (1) * Ha a sértett akár a büntetőeljárás megindítása előtt, akár azután meghal,

helyébe hozzátartozója, törvényes képviselője vagy a sértett által jogszabály, illetve

szerződés alapján eltartott személy léphet, és

a) a polgári jogi igény érvényesítését kivéve gyakorolhatja a sértettet megillető

jogokat, ideértve a magánvádlóként, vagy pótmagánvádlóként történő fellépést, és

b) vonatkozik rá az 51. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettség.

(2) Több fellépésre jogosult személy esetén az érintettek kijelölhetik maguk közül a

sértetti jogokat gyakorló személyt. Megegyezés hiányában az a személy gyakorolhatja

a sértett jogait, aki az eljárásban elsőként fellépett.

(3) Nem természetes személy sértett megszűnése esetén helyébe egy hónapon belül

a jogutódja léphet.A magánvádló

53. § (1) A magánvádló az a sértett,

a) * aki könnyű testi sértés, magántitok megsértése, levéltitok megsértése,

rágalmazás, becsületsértés, kegyeletsértés, becsület csorbítására alkalmas hamis

hang- vagy képfelvétel készítése, vagy becsület csorbítására alkalmas hamis hang-

vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala vagy

b) * amely magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás,

becsületsértés, becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése

vagy becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra

hozatala

esetén a vádat képviseli, feltéve, hogy az elkövető magánindítványra büntethető.

(2) Kölcsönösen elkövetett könnyű testi sértés, rágalmazás és becsületsértés miatt az

egyik sértett feljelentésére megindított eljárásban – a cselekmények személyi és

szoros tárgyi összefüggése esetén – e törvény rendelkezései szerint magánindítványt

előterjesztő másik sértett viszonvádlóként jár el. Ahol e törvény a magánvádlóról

rendelkezik, ezen a viszonvádlót is érteni kell.

(3) * A becsületsértés és a rágalmazás közvádra üldözendő, ha bíró, ügyész,

rendvédelmi szerv tagjának vagy polgári nemzetbiztonsági szolgálat tagjának

sérelmére, annak hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt követik el.

(4) * Ha a magánvádló tartós, súlyos betegsége miatt nem képes személyes

megjelenési kötelezettségének eleget tenni, helyébe törvényes képviselője vagy

meghatalmazott képviselője léphet. Ha a magánvádlónak nincs törvényes vagy

meghatalmazott képviselője, akkor a bíróság felhívja a magánvádlót, hogy a felhívás

kézbesítésétől számított egy hónapon belül gondoskodjon a képviseletről.

(5) *

A pótmagánvádló

54. § * (1) A pótmagánvádló az a sértett, aki vagy amely az e törvényben

meghatározott esetekben közvádra üldözendő bűncselekmény miatt a vádat képviseli.

(2) * Ha a pótmagánvádló tartós, súlyos betegsége miatt nem képes személyes

megjelenési kötelezettségének eleget tenni, helyébe törvényes képviselője vagy

meghatalmazott képviselője léphet. Ha a pótmagánvádlónak nincs törvényes vagy

meghatalmazott képviselője, akkor a bíróság felhívja a pótmagánvádlót, hogy a

felhívás kézbesítésétől számított egy hónapon belül gondoskodjon a képviseletről.

(3) *

A magánfél

55. § (1) Magánfél az a sértett, aki vagy amely a bírósági eljárásban polgári jogi igényt

érvényesít, akkor is, ha az erre vonatkozó szándékát a vádemelés előtt jelentette be.

(2) A sértett jogutódja magánfélként felléphet, ha a jogutódlás a sértett halála vagy

megszűnése miatt, illetve jogszabályi rendelkezés alapján következett be.

(3) A polgári jogi igény érvényesítésére és elintézésére – a büntetőeljárás jellegéből

adódó eltérésekkel – a polgári perrendtartásról szóló törvénynek az e törvényben

meghatározott rendelkezéseit is alkalmazni kell.

56. § (1) * A büntetőeljárásban polgári jogi igényként az a

a) kártérítésre, vagy

b) dolog kiadására vagy pénz fizetésére

irányuló követelés érvényesíthető, amely a vád tárgyává tett cselekmény közvetlen

következtében keletkezett.

(1a) * A büntetőeljárásban polgári jogi igényként a vád tárgyává tett cselekmény

közvetlen következtében keletkezett sérelemdíj fizetésére irányuló követelés kizárólag

az 571. § (2b) bekezdésében meghatározott esetben érvényesíthető.

(2) * A polgári jogi igényre a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a kereseti

kérelem fajtáira vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell. Ha a sértett az (1)

bekezdésben foglalt követeléseket vagylagosan érvényesíti, a polgári perrendtartásról

szóló törvénynek a keresethalmazatra vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(3) A büntetőeljárásban nem érvényesíthető polgári jogi igényként az az igény, amely

bírósági úton nem érvényesíthető.(4) * A költségvetést károsító bűncselekmények, valamint az állam sérelmére

elkövetett más bűncselekmény esetén polgári jogi igényként nem érvényesíthető az

az igény, amelynek érvényesítésére a polgári peres bírósági eljáráson kívüli egyéb

eljárás – különösen közigazgatási hatósági, adó-, valamint vámigazgatási eljárás – áll

rendelkezésre.

(5) Az ügyészség a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott feltételek

fennállása esetén érvényesíthet polgári jogi igényt.

(6) A polgári jogi igény egyéb törvényes úton való érvényesítését nem zárja ki, hogy a

sértett magánfélként nem lépett fel.

X. FEJEZET

A VAGYONI ÉRDEKELT ÉS AZ EGYÉB ÉRDEKELT

A vagyoni érdekelt

57. § (1) Vagyoni érdekelt az a természetes vagy nem természetes személy, aki vagy

amely

a) elkobozható vagy lefoglalt dolog tulajdonosa, vagy arra nézve a tulajdonjog

valamely tulajdonosi részjogosítványával rendelkezik,

b) * olyan vagyonnal rendelkezni jogosult, amelyre vagyonelkobzás rendelhető el,

c) * olyan elektronikus adattal rendelkezésre jogosult, amelynek végleges

hozzáférhetetlenné tétele rendelhető el, vagy,

d) * olyan tárhelyszolgáltatás jogosultja, amelynek a felfüggesztését rendelték el.

(2) A vagyoni érdekelt jogosult arra, hogy

a) az őt érintő körben bizonyítékot terjesszen elő, indítványt és észrevételt tegyen,

b) a rendelkezési jogosultságával érintett dolgot, vagyont vagy elektronikus adatot

közvetlenül érintő eljárási cselekményen jelen legyen,

c) az (1) bekezdésben meghatározott dolgot, vagyont vagy elektronikus adatot érintő

kényszerintézkedés okát és ennek változását megismerje,

d) a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyészségtől és a

nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon,

e) az őt érintő körben jogorvoslattal éljen,

f) az eljárás ügyiratait – az e törvényben meghatározott kivételekkel – az őt érintő

körben megismerje,

g) segítő közreműködését vegye igénybe.

(3) A vagyoni érdekelt a (2) bekezdés b) pontja alapján az eljárási cselekményen akkor

lehet jelen, ha indítványozta, hogy a rendelkezési jogosultságával érintett dolgot,

vagyont vagy elektronikus adatot közvetlenül érintő eljárási cselekményről értesítsék.

A vagyoni érdekelt értesítése mellőzhető, illetve az eljárási cselekmény helyszínéről

eltávolítható

a) ha ezt az eljárási cselekmény jellege vagy sürgőssége indokolja,

b) a büntetőeljárásban részt vevő más személy védelmének biztosítása érdekében.

(4) Ha a bíróság az elkobzást, a vagyonelkobzást, illetve az elektronikus adat

hozzáférhetetlenné tételét elrendeli, a vagyoni érdekelt az ügydöntő határozat

jogerőre emelkedését követően igényét egyéb törvényes úton érvényesítheti.

(5) A vagyoni érdekelt köteles arra, hogy az eljárási cselekményeken a bíróság, az

ügyészség és a nyomozó hatóság rendelkezéseinek megfelelően az e törvényben

meghatározottak szerint részt vegyen.

Az egyéb érdekelt

58. § (1) A büntetőeljárásban egyéb érdekelt az a természetes vagy nem természetes

személy,

a) akinek vagy amelynek a jogára vagy a jogos érdekére a büntetőeljárásban hozott

határozat közvetlen hatással van, vagy

b) aki vagy amely az őt érintő eljárási cselekménnyel összefüggésben az e törvényben

meghatározott jogosultsággal vagy kötelezettséggel rendelkezik.

(2) Egyéb érdekelt különösen

a) a feljelentő,

b) a tanú,c) a kutatással érintett vagy a motozás alá vont személy,

d) az adatszerző tevékenységgel érintett személy,

e) a szakértői vizsgálattal, szemlével, felismerésre bemutatással érintett személy,

f) a segítő,

g) a szakértő és a szaktanácsadó.

(3) Az egyéb érdekelt jogaira és kötelezettségeire az 57. § (2) és (5) bekezdésében

meghatározott szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(4) A költségvetést károsító bűncselekmények, valamint az állam sérelmére elkövetett

más bűncselekmény esetén a jogszabályban meghatározott szerv a büntetőeljárásban

egyéb érdekeltként részt vehet.

(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott szerv az eljárásban egyéb érdekeltként fellép,

jogosult arra is, hogy a jogszabály szerinti tevékenysége által meghatározott körben

a) a bűncselekménnyel okozott kárra, vagyoni hátrányra vagy a bűncselekmény

elkövetési értékére vonatkozó adatokat bejelentse,

b) bizonyítékot terjesszen elő, indítványt és észrevételt tegyen,

c) közöljék vele azon határozatot, amelyet e törvény alapján a sértettel is közölni kell,

d) a nyomozás során az eljárás megszüntetése ellen panasszal éljen.

XI. FEJEZET

A SEGÍTŐK

A segítők meghatározása

59. § (1) A terhelt, a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt e törvény szerinti

jogainak és jogos érdekeinek képviselete, illetve védelme, valamint az e törvény

szerinti jogok gyakorlásának vagy kötelezettségek teljesítésének elősegítése

érdekében a büntetőeljárásban segítőként vehet részt:

a) * a törvényes képviselő, az ügygondnok,

b) a terhelt nagykorú hozzátartozója,

c) a külföldi állampolgár terhelt, sértett és tanú esetén a konzuli tisztviselő,

d) a kényszergyógykezeléssel érintett terhelt házastársa vagy élettársa,

e) a kiskorú, illetve a fiatalkorú gondozását ellátó nagykorú személy,

f) a meghatalmazott képviselő,

g) a támogató,

h) a sértett és a feljelentő által megjelölt nagykorú személy,

i) a tanú érdekében eljáró ügyvéd,

j) a kutatással érintett által megbízott, vagy a kutatáson jelen lévő, az ügyben nem

érdekelt nagykorú személy,

k) a motozás alá vont által megjelölt nagykorú személy,

l) a kézbesítési megbízott,

m) a Védelmi Programban részt vevő személy védelmét ellátó személy,

n) * a pártfogó ügyvéd,

o) * a tolmácsolási feladatokat ellátó személy.

(2) Nem lehet segítő,

a) aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be,

b) akivel szemben a bíróság jogerősen közügyektől eltiltást alkalmazott, ennek

tartama alatt, vagy

c) akit a bíróság jogerősen gondnokság alá helyezett.

(3) * Ahol e törvény segítőként eljáró ügyvédről rendelkezik, ezen az ügyvédi

tevékenységről szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén az

ügyvédjelöltet, a kamarai jogtanácsost, az európai közösségi jogászt, az alkalmazott

ügyvédet és az alkalmazott európai közösségi jogászt is érteni kell.

60. § A segítő jogosult arra, hogy a saját, valamint az általa segített személy

büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyészségtől és a nyomozó

hatóságtól felvilágosítást kapjon.

A meghatalmazott képviselő61. § (1) A sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt helyett – ha e törvény nem

ír elő személyes eljárási kötelezettséget – az általa vagy a törvényes képviselője által

meghatalmazott képviselő is eljárhat.

(2) A meghatalmazott képviselő a képviselt személy e törvény szerinti jogait

gyakorolhatja.

(3) A büntetőeljárásban meghatalmazott képviselőként

a) az ügyvéd és az ügyvédi iroda,

b) a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt hozzátartozója,

c) a közigazgatási szerv, egyéb költségvetési szerv vagy gazdálkodó szervezet, illetve

egyéb nem természetes személy alkalmazottja a munkáltatójának tevékenységével

kapcsolatos ügyekben,

d) az önkormányzati szerv alkalmazottja a munkáltatója tevékenységével kapcsolatos

ügyekben, továbbá az önkormányzati szerv szervezeti és működési szabályzatában

meghatározott tisztségviselő, ha az eljárás – tárgya alapján – abba a szabályzatban

meghatározott ügykörbe tartozik, amelyben a tisztségviselő eljárni jogosult,

e) a sértettek vagy sértettek egyes csoportjainak érdekképviseletére létrehozott

közhasznú szervezet,

f) jogszabályban erre feljogosított személy

járhat el.

(4) A meghatalmazott ügyvéd vagy ügyvédi iroda a helyettesítésével más ügyvédet

vagy ügyvédi irodát is meghatalmazhat.

(5) A magánfél meghatalmazás útján történő képviseletére a polgári perrendtartásról

szóló törvénynek a meghatalmazottakra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

62. § * (1) * A meghatalmazást írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani.

A meghatalmazott képviselő − a (3) bekezdésben foglalt kivétellel − köteles az eredeti

meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az első beadványához mellékelni,

vagy ha erre előbb kerül sor, első jelentkezése alkalmával az ügyiratokhoz csatolás

végett az eljáró bíróságnak, ügyészségnek vagy nyomozó hatóságnak átadni. Az

európai közösségi jogász köteles az ügyvédi tevékenységről szóló törvény alapján

ügyvéddel vagy ügyvédi irodával kötött eredeti együttműködési szerződést vagy

annak hitelesített másolatát és – ha az nem magyar nyelvű – annak hiteles magyar

fordítását az első beadványához mellékelni, vagy ha erre előbb kerül sor, első

jelentkezése alkalmával az ügyiratokhoz csatolás végett az eljáró bíróságnak,

ügyészségnek vagy nyomozó hatóságnak átadni.

(2) A meghatalmazást – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel – közokiratba vagy

teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

(3) A rendelkezési nyilvántartásban a meghatalmazásra vonatkozó nyilatkozat csak a

meghatalmazás elfogadásával és az elfogadó nyilatkozat rendelkezési

nyilvántartásban való rögzítésével érvényes. A rendelkezési nyilvántartásba vett

meghatalmazás az eljáró bíróságnak, ügyészségnek, illetve nyomozó hatóságnak

történő bejelentéstől hatályos.

(4) Az ügyvédnek adott meghatalmazás igazolásáról jogszabály eltérően rendelkezhet.

(5) A meghatalmazás korlátozása csak annyiban hatályos, amennyiben az magából a

meghatalmazásból kitűnik.

63. § (1) A jogi segítségnyújtásról szóló törvény alapján a sértett, a vagyoni érdekelt és

az egyéb érdekelt kérelmezheti a pártfogó ügyvédi képviseletet.

(2) Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság észleli, hogy a pártfogó

ügyvédi képviselet engedélyezésének feltételei a sértett, a vagyoni érdekelt és az

egyéb érdekelt esetében fennállnak, e személyt tájékoztatja arról, hogy pártfogó

ügyvédi képviselet engedélyezését a jogi segítségnyújtásról szóló törvény alapján

kérheti.

64. § (1) A terhelt helyett az általa vagy a törvényes képviselője által meghatalmazott

képviselő a következő esetekben eljárhat:

a) az ügyiratról készített kivonat vagy másolat átvétele,

b) a terheltnek szóló ügyirat átvétele az azt küldőnél,

c) az óvadék letétele,d) a biztosíték letétbe helyezése.

(2) A terhelt meghatalmazott képviselőjeként

a) az ügyvéd és az ügyvédi iroda,

b) a terhelt nagykorú hozzátartozója

járhat el.

(3) A terhelt meghatalmazott képviselőjére egyebekben a 61–62. §–t kell megfelelően

alkalmazni.

A támogató

65. § A sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt (a továbbiakban együtt:

támogatott személy) részére a gyámhatóság által kirendelt támogató a törvény

szerinti cselekvőképességet nem érintő támogatott döntéshozatal elősegítése

érdekében a büntetőeljárásban részt vehet.

66. § (1) A támogató

a) a támogatott személlyel egyidejűleg valamennyi eljárási cselekménynél – ideértve a

zárt tárgyalást is – jelen lehet, távolléte azonban az eljárási cselekmény elvégzésének,

valamint a büntetőeljárás folytatásának nem akadálya,

b) egyeztethet a támogatott személlyel az e törvény szerinti nyilatkozat megtételének

elősegítése érdekében az eljárási cselekmény rendjét meg nem zavaró módon,

c) a támogatott személy helyett nyilatkozattételre nem jogosult.

(2) A támogató eljárási cselekményen való jelenlétéről kizárólag a támogatott személy

gondoskodik.

(3) A támogató büntetőeljárásban történő részvételével kapcsolatban felmerült költség

nem bűnügyi költség, azt a támogatott személy előlegezi és viseli.

(4) A támogatói minőséget igazoló gyámhatósági határozatot vagy tanúsítványt az

első olyan eljárási cselekménynél kell a bíróságnak, az ügyészségnek vagy a nyomozó

hatóságnak bemutatni, amelyen a támogatott személy a támogatóval együtt

megjelenik.

67. § (1) A büntetőeljárásban a támogató nem vehet részt, ha

a) a büntetőeljárás olyan résztvevője, valamint ennek olyan segítője, akinek érdekei a

támogatott személlyel ellentétesek,

b) az ügyben bíróként, ügyészként vagy a nyomozó hatóság tagjaként járt vagy jár el,

valamint ezek hozzátartozója,

c) az ügyben védőként, tanúként vagy szakértőként vesz vagy vett részt,

d) ez az eljárás érdekeit egyébként sérti.

(2) A támogató kizárásáról az a bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság határoz,

amely előtt az eljárás folyik. E határozat ellen a támogató és a támogatott személy

jogorvoslattal élhet.

(3) Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a támogatót a

büntetőeljárásból kizárta, vagy a támogató és a támogatott személy között az (1)

bekezdésben meghatározottakon kívül érdekellentétet észlel, erről a támogatott

tájékoztatásával egyidejűleg haladéktalanul tájékoztatja a gyámhatóságot.

XII. FEJEZET

BÜNTETŐELJÁRÁSI CSELEKVŐKÉPESSÉG

A terhelt és a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy

büntetőeljárási cselekvőképessége *

68. § * A terhelt és a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személy a büntetőeljárásban személyesen vagy – ha e törvény személyes eljárási

kötelezettséget nem ír elő – az e törvényben meghatározott esetekben

meghatalmazott képviselője útján a polgári jog szabályai szerinti

cselekvőképességétől függetlenül eljárhat.

A sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt büntetőeljárási cselekvőképessége

69. § (1) A sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt személyesen vagy – ha e

törvény személyes eljárási kötelezettséget nem ír elő – meghatalmazott képviselője

útján eljárhat, ha

a) a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképességgel rendelkezik, vagyb) olyan cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, akinek a polgári jog

szabályai szerinti cselekvőképessége az eljárás tárgyára, illetve az egyes eljárási

cselekményekre kiterjedő hatállyal nincs korlátozva.

(2) Személyesen vagy – ha e törvény személyes eljárási kötelezettséget nem ír elő –

meghatalmazott képviselője útján akkor is eljárhat

a) a sértett a jóvátételhez szükséges hozzájárulás kérdésében, ha a jóvátétel

tárgyáról,

b) a vagyoni érdekelt, ha az 57. § (1) bekezdésében meghatározott dologról, vagyonról

és adatról

a polgári jog szabályai szerint érvényesen rendelkezhet.

(3) A távoltartás elrendelését a polgári jog szabályai szerint korlátozottan

cselekvőképes kiskorú sértett is indítványozhatja.

(4) A tanúvallomás megtagadásának, illetve a szembesítéshez történő hozzájárulás

kérdésében a polgári jog szabályai szerint korlátozottan cselekvőképes kiskorú is

személyesen jár el, e nyilatkozatának megtétele előtt biztosítani kell számára, hogy

törvényes képviselőjével egyeztethessen.

(5) A sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt nevében – ha e törvény

személyes eljárási kötelezettséget nem ír elő – törvényes képviselője jár el, ha

a) nincs büntetőeljárási cselekvőképessége,

b) részére a cselekvőképessége érintése nélkül rendeltek törvényes képviselőt, kivéve,

ha személyesen vagy meghatalmazottja útján fellép, vagy

c) nem természetes személy.

(6) * Ha az 58. § (4) bekezdésében meghatározott szerv az eljárásban egyéb

érdekeltként fellép, akkor sértetti képviselő az állam nevében nem járhat el. Az állam

sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén a sértetti képviselet ellátására

egyébként a polgári jog szabályai az irányadóak.

A magánfél eljárási cselekvőképessége

70. § A magánfélre a polgári perrendtartásról szóló törvény perképességre vonatkozó

rendelkezéseit kell alkalmazni.

A büntetőeljárási cselekvőképesség vizsgálata

71. § (1) A büntetőeljárásban részt vevő személyek büntetőeljárási

cselekvőképességét, valamint a törvényes képviselőnek és a támogatónak ezt a

minőségét, ha ezek iránt kétség merül fel, a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó

hatóság az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálja. A bíróság, az ügyészség,

illetve a nyomozó hatóság az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálja azt is, hogy

a törvényes képviselőnek az eljárási cselekményekhez esetleg szükséges külön

felhatalmazása igazolva van-e.

(2) A büntetőeljárási cselekvőképesség, a törvényes képviselet, a támogatói minőség,

illetve a felhatalmazás igazolása nem szükséges, ha az köztudomású, vagy ha arról a

bíróságnak, az ügyészségnek, illetve a nyomozó hatóságnak hivatalos tudomása van.

A törvényes képviselő jogállása

72. § (1) * A terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan

gyanúsítható személy törvényes képviselője a büntetőeljárásban segítőként vesz részt,

a jelenléti, észrevételezési, felvilágosítás-kérési, indítványtételi, ügyirat-megismerési,

valamint jogorvoslati jogára a védő jogai irányadók.

(2) * A terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személy törvényes képviselőjét tájékoztatni kell a terhelt vagy a bűncselekmény

elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy idézéséről és értesítéséről, a

védővel közölt határozatokat vele is közölni kell.

(3) A sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt törvényes képviselője a képviselt

személy e törvény szerinti jogait gyakorolhatja.

(4) * Ha a sértett, a vagyoni érdekelt vagy az egyéb érdekelt a 69. § alapján

büntetőeljárási cselekvőképességgel rendelkezik, de a polgári jog szabályai szerint

teljes cselekvőképességgel nem rendelkezik, a törvényes képviselője a jelenléti, az

ügyirat megismerési és a tájékoztatáshoz való jogát azokban az ügykörökben történőképviselet megfelelő biztosítása érdekében gyakorolhatja, amelyekre a polgári jog

szabályai szerint a képviselt személy cselekvőképessége nem terjed ki.

(5) * Ha a büntetőeljárásban részt vevő személy több törvényes képviselővel

rendelkezik, eltérő megegyezésük hiányában, az ügyben elsőként fellépő törvényes

képviselő jár el.

Az ügygondnok

73. § * (1) A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság ügygondnokot rendel

ki, ha

a) a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképességgel nem rendelkező

terheltnek, bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személynek,

sértettnek, vagyoni érdekeltnek vagy egyéb érdekeltnek nincs törvényes képviselője

vagy a törvényes képviselő személye nem állapítható meg,

b) a terheltnek, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személynek, a sértettnek, a vagyoni érdekeltnek vagy az egyéb érdekeltnek nincs

olyan törvényes képviselője, akire nem állapítható meg kizárási ok,

c) a törvényes képviselő a jogainak gyakorlásában akadályozva van, vagy

d) az őt érintő eljárási cselekmény időpontjában ismeretlen helyen tartózkodó

sértettnek, vagyoni érdekeltnek vagy egyéb érdekeltnek nincs sem törvényes

képviselője, sem meghatalmazott képviselője.

(2) A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság ügygondnokként ügyvédet

rendelhet ki. A kirendelés hatályára az (1) bekezdés a)–c) pontja esetén a 48. § (1)

bekezdését, az (1) bekezdés d) pontja esetén a 49. § (5) bekezdését kell alkalmazni.

(3) Az ügygondnok kirendelése ellen nincs helye jogorvoslatnak. A képviselt személy –

indokoltan – más ügygondnok kirendelését indítványozhatja. Az indítványról az a

bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság dönt, amely előtt az eljárás folyamatban

van.

(4) A kirendelt ügygondnok indokolt esetben indítványozhatja a felmentését a

kirendelés alól. Az indítványról az a bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság dönt,

amely előtt az eljárás folyamatban van.

(5) A vádemelés előtt az ügyészség, a vádemelés után a bíróság a törvényes

képviselőt kizárja az eljárásból, ha

a) megalapozottan feltehető, hogy a törvényes képviselő a bűncselekményt az általa

képviselt terhelttel vagy bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személlyel együtt követte el, vagy

b) a törvényes képviselő érdekei az általa képviselt személy érdekeivel ellentétesek.

(6) A vádemelés előtt az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a

törvényes képviselőt a nyomozó hatóság is kizárhatja az eljárásból.

(6a) * A nyomozó hatóság a vádemelés előtt az (5) bekezdés b) pontjában

meghatározott esetben a törvényes képviselőt kizárhatja az eljárásból, ha az

ügyészség döntésének beszerzése olyan késedelemmel járna, amely az eljárási

cselekmény eredményességét veszélyeztetné. Ebben az esetben a nyomozó hatóság

nyolc napon belül kezdeményezi az ügyészségnél a törvényes képviselő kizárását. Ha

az ügyészség a törvényes képviselő kizárását nem rendeli el, a törvényes képviselő

távollétében az általa képviselt tanú vagy terhelt vallomása bizonyítékként nem

használható fel, kivéve, ha a tanú vagy a terhelt a törvényes képviselő távollétében

tett vallomását a törvényes képviselő jelenlétében is fenntartja.

(7) Ha az ügygondnok kirendelésére okot adó körülmény az eljárás folyamán

megszűnik, a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság az ügygondnokot a

kirendelés alól felmenti.

(8) Az ügygondnokot a büntetőeljárásban a törvényes képviselő jogállása illeti meg. Az

ügygondnok kizárására a törvényes képviselő kizárására vonatkozó szabályokat kell

alkalmazni. A terheltet vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan

gyanúsítható személyt képviselő ügygondnok kizárására a 43. § (1) bekezdését is

megfelelően alkalmazni kell.(9) Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a kirendelt ügygondnokot

felmenti vagy kizárja, és ezzel egyidejűleg új ügygondnokot rendel ki, a 48. § (3)–(6)

bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(10) Az ügygondnok a közreműködéséért díjra és költségeinek megtérítésére is

jogosult.

NEGYEDIK RÉSZ

AZ ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

XIII. FEJEZET

A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEK JOGGYAKORLÁSÁRA VONATKOZÓ

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

Tájékoztatás, figyelmeztetés, kapcsolattartás

74. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság – e törvény eltérő

rendelkezésének hiányában – a büntetőeljárásban részt vevő személyt az őt érintő

eljárási cselekményt megelőzően a jogairól tájékoztatja és a kötelezettségeire

figyelmezteti.

(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a büntetőeljárásban részt vevő

személlyel történő kapcsolattartás során törekszik arra, hogy a büntetőeljárásban

részt vevő személy a vele közölteket megértse és magát megértesse.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott cél elérése érdekében a bíróság, az ügyészség

és a nyomozó hatóság a kapcsolattartás során

a) egyszerűen és közérthetően fogalmaz,

b) figyelembe veszi a büntetőeljárásban részt vevő személy állapotát és személyes

jellemzőit, valamint

c) meggyőződik arról, hogy a büntetőeljárásban részt vevő személy a vele szóban

közölteket megértette-e, ennek hiányában a közlést megmagyarázza.

A költségkedvezmény

75. § (1) A terhelt, valamint a természetes személy sértett, vagyoni érdekelt és egyéb

érdekelt jogai érvényesítésének megkönnyítésére költségkedvezményben

részesíthető, ha jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt a bűnügyi költséget vagy annak

egy részét nem képes viselni.

(2) Különösen indokolt esetben a nem természetes személy sértett, vagyoni érdekelt

és egyéb érdekelt is költségkedvezményben részesíthető, ha – különösen társasági

formájára, profitorientáltságára, tagjainak pénzügyi teljesítőképességére és annak a

lehetőségére figyelemmel, hogy utóbbiak biztosítani tudják-e az ehhez szükséges

összeget – vagyoni helyzete az e törvény szerinti jogainak gyakorlását kizárja.

(3) * Jövedelmi és vagyoni helyzetétől függetlenül költségkedvezmény illeti meg

a) a polgári jogi igényt érvényesítő természetes személy sértettet,

b) a terheltet, a sértettet, a vagyoni érdekeltet vagy az egyéb érdekeltet a jogszabály

által meghatározott ügyben.

76. § * (1) A költségkedvezmény

a) a terhelt esetén a kirendelt védő és az ügygondnok díjának és költségeinek állam

általi előlegezésére és viselésére,

b) a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt esetén a pártfogó ügyvéd díjának

és költségeinek állam általi előlegezésére és a jogi segítségnyújtásról szóló törvényben

meghatározott esetekben viselésére, valamint az ügygondnok díjának és költségeinek

állam általi előlegezésére,

c) a sértett által előterjesztett polgári jogi igény esetében a bírósági eljárási illeték

előzetes megfizetésére,

d) a magánvádló esetén a pártfogó ügyvéd díjának és költségeinek állam általi

előlegezésére és a jogi segítségnyújtásról szóló törvényben meghatározott esetekben

viselésére,

e) a pótmagánvádló esetén az ügyiratokról kért egyszeri másolat kiadására vonatkozó

illetékfeljegyzésre, továbbá a pártfogó ügyvéd díjának és költségeinek állam általielőlegezésére és a jogi segítségnyújtásról szóló törvényben meghatározott esetekben

viselésére

terjed ki.

(2) Ha a bíróság a természetes személy sértett által előterjesztett polgári jogi

igénynek helyt ad, a sértett költségkedvezménye költségfeljegyzési jogként kiterjed a

végrehajtási eljárásra is.

77. § (1) A költségkedvezményt a büntetőeljárásban részt vevő személy kérelmére

jogszabályban meghatározottak szerint a jogi segítségnyújtó szolgálat engedélyezi.

(2) Ha a költségkedvezmény módosításának vagy visszavonásának lehet helye, a

bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság tájékoztatja a jogi segítségnyújtó

szolgálatot a költségkedvezmény alapjául szolgáló feltételek megváltozásáról.

A nyelvhasználat biztosítása

78. § (1) Ha a büntetőeljárásban részt vevő személy a nem magyar anyanyelvét,

nemzetiségi anyanyelvét vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben

meghatározott egyéb anyanyelvét kívánja használni, – lehetőleg a jogi szaknyelv

megfelelő ismeretével rendelkező – tolmácsot kell igénybe venni.

(2) * Ha az anyanyelv használata aránytalan nehézségbe ütközne, vagy a magyar

nyelvet nem ismerő személy ahhoz hozzájárul, akkor az általa ismertként megjelölt

más nyelv használatát kell tolmács útján biztosítani.

(3) * Ha a büntetőeljárásban részt vevő személy hallássérült, kérésére jelnyelvi

tolmács közreműködésével kell kihallgatni, vagy a kihallgatás helyett írásbeli

vallomást is tehet.

(4) * Ha a büntetőeljárásban részt vevő személy siketvak, kérésére jelnyelvi tolmács

közreműködésével kell kihallgatni.

(5) * Ha a büntetőeljárásban részt vevő személy beszédfogyatékos, kérésére a

kihallgatás helyett írásban tehet vallomást.

(6) * Ha a büntetőeljárásban részt vevő személy a (3)–(5) bekezdésben

meghatározottakon kívül más okból nem képes kommunikálni, vagy abban súlyos

fokban korlátozott, jelnyelvi tolmács közreműködésével kell kihallgatni vagy a

kommunikációt más megfelelő módon kell biztosítani.

(7) Az e törvény szerint kézbesítendő ügyirat lefordításáról az a bíróság, ügyészség,

illetve nyomozó hatóság gondoskodik, amelyik a határozatot meghozta vagy az egyéb

ügyiratot kibocsátotta.

(8) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a kézbesítendő ügyiratot nem kell

lefordítani, ha erről a címzett kifejezetten lemond.

(9) * Az eljárási cselekményről értesített büntetőeljárásban részt vevő személy

részére az (1) és (2) bekezdés alapján akkor kell tolmácsot kirendelni, ha azt a

büntetőeljárásban részt vevő személy az értesítés közlését követő, az eljáró szerv által

– az eljárási cselekmény időpontjára figyelemmel – meghatározott határidőn belül

indítványozza.

(10) * A (9) bekezdésben foglaltakra az eljárási cselekményről értesített

büntetőeljárásban részt vevő személyt az értesítésben figyelmeztetni kell.

(11) * Az eljárási cselekményen jelenlétre jogosult sértett, vagyoni érdekelt, egyéb

érdekelt nyelvhasználatának biztosítása érdekében igénybe veheti az általa megjelölt,

az eljárási cselekményen jelenlevő, tolmácsnak nem minősülő, tolmácsolási

feladatokat ellátó személyt (a továbbiakban: tolmácsolási feladatokat ellátó segítő). Az

eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság a tolmácsolási feladatokat ellátó segítő

igénybe vételére vonatkozó indítványról határozat meghozatala nélkül dönt.

(12) * A tolmácsolási feladatokat ellátó segítő nem vehető igénybe

a) a magánvádló vagy a pótmagánvádló részvételével tartott eljárási cselekményen,

és

b) az olyan eljárási cselekményen, amelyen a sértettet, a vagyoni érdekeltet, illetve az

egyéb érdekeltet tanúként vagy terheltként kell kihallgatni, szakértőként kell

meghallgatni vagy tőle tárgyi bizonyítási eszközt vagy elektronikus adatot kell

lefoglalni.(13) * A tolmácsolási feladatokat ellátó segítő igénybevételét a bíróság, az ügyészség

és a nyomozó hatóság megtagadhatja, ilyenkor azonban köteles tolmácsot kirendelni.

Soron kívüli eljárás

79. § (1) A büntetőeljárást soron kívül kell lefolytatni

a) ha a terhelt személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés

hatálya alatt áll,

b) ha abban tizennyolcadik életévét be nem töltött sértett vagy terhelt vesz részt,

c) a Tizennyolcadik Rész szerinti megismételt eljárásban és

d) a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején, az annak területén elkövetett,

a 827. §-ban meghatározott bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban.

(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az (1) bekezdés szerinti sorrend

figyelembevételével jár el, ha egyidejűleg több büntetőeljárást kell soron kívül

lefolytatnia.

Az eljárás elhúzására alkalmas indítványok, nyilatkozatok elintézése

80. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság

a) az elkésett,

b) a törvényben kizárt,

c) a nem jogosulttól származó, illetve

d) a korábbival azonos tartalmú, alaptalan

indítványt vagy joghatás kiváltását célzó nyilatkozatot érdemi indokolás nélkül

elutasíthatja.

(2) Ha e törvény az indítvány vagy joghatás kiváltását célzó nyilatkozat érdemi

indokolás nélkül történő elutasítását lehetővé teszi, a határozat indokolása kizárólag

az elutasítás okát, az alkalmazott jogszabály megjelölését, és a (3) bekezdésben

meghatározott következményekre történő figyelmeztetést tartalmazza.

(3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a büntetőeljárásban részt vevő személy

által a (2) bekezdés szerinti figyelmeztetést követően ismételten előterjesztett

indítvány vagy joghatás kiváltását célzó nyilatkozat elbírálása mellőzhető, és annak

előterjesztője – feltéve, hogy az indítvány vagy a nyilatkozat előterjesztése az eljárás

elhúzására alkalmas – rendbírsággal sújtható.

(4) A (3) bekezdést a bíróság eljárásában az ügyészségre is alkalmazni kell azzal, hogy

rendbírság kiszabása helyett az ügyészség vezetője tájékoztatható.

XIV. FEJEZET

KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD BIZTOSÍTÁSA A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN

A különleges bánásmód megállapítása és általános szabályai

81. § (1) A természetes személy sértett és a tanú különleges bánásmódot igénylő

személynek minősül, ha a személyes jellemzői vagy az eljárás tárgyát képező

bűncselekmény jellege és körülményei alapján

a) a megértésben, a megértetésben,

b) az e törvényben meghatározott jogok gyakorlásában vagy kötelezettségek

teljesítésében, vagy

c) a büntetőeljárásban való hatékony részvételében

akadályozott.

(2) A különleges bánásmódot megalapozó körülmény különösen

a) az érintett személy életkora,

b) az érintett személy szellemi, fizikai, egészségi állapota,

c) az eljárás tárgyát képező cselekmény kirívóan erőszakos jellege, illetve

d) az érintett személynek a büntetőeljárásban részt vevő más személyhez fűződő

viszonya.

(3) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság

a) az érintett személlyel történő kapcsolatba kerüléstől kezdődően hivatalból, vagy az

érintett indítványára vizsgálja, hogy különleges bánásmódot igénylő személynek

minősül-e,

b) a különleges bánásmód megállapításáról jogszabályban meghatározottak szerinti

egyéni értékelés alapján dönt,c) az érintett személy jogai gyakorlásának, kötelezettségei teljesítésének elősegítését

és kíméletét, illetve védelmét biztosító intézkedéseket alkalmazhat, amelyekről az

érintett személy indítványára vagy hivatalból dönt,

d) elrendelheti, hogy a különleges bánásmód megállapításának kezdeményezésével és

vizsgálatával kapcsolatos ügyiratokat zártan kezeljék.

(4) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a különleges bánásmódot igénylő

személy jogai gyakorlásának, kötelezettségei teljesítésének elősegítése és kímélete,

illetve védelme érdekében a különleges bánásmódot megalapozó körülményeknek

megfelelő, azokkal arányban álló intézkedést alkalmaz. Ha e törvény eltérően nem

rendelkezik, a különleges bánásmód körébe tartozó intézkedés alkalmazása nem járhat

a büntetőeljárásban részt vevő más személy eljárási jogainak sérelmével.

(5) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság

a) a különleges bánásmód megállapításáról,

b) – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a különleges bánásmód körébe tartozó

intézkedés alkalmazásáról, és

c) a tanú különleges bánásmód megállapítása iránt előterjesztett indítványának

elutasításáról

határozat hozatala nélkül dönt.

(6) A nyomozó hatóság az (5) bekezdés c) pontja esetén az indítvány elutasításáról

haladéktalanul tájékoztatja az ügyészséget.

(7) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a sértett különleges bánásmód

megállapítása iránt előterjesztett indítványának elutasításáról határozatot hoz.

82. § Külön döntés nélkül különleges bánásmódot igénylő személynek minősül

a) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy,

b) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló

törvényben meghatározott fogyatékos személy, és az is, aki ilyennek minősülhet,

valamint

c) a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje.

A különleges bánásmód visszautasítása

83. § (1) A különleges bánásmódot igénylő személy – megfelelő tájékoztatást követően

– a különleges bánásmód megállapítását, illetve a különleges bánásmód körébe

tartozó egyes intézkedéseket visszautasíthatja.

(2) A különleges bánásmódot igénylő személy az egyes eljárási cselekmények

elvégzésére, illetve különleges bánásmód körébe tartozó intézkedés alkalmazására

vonatkozó kötelező rendelkezéseket nem utasíthatja vissza.

A különleges bánásmód felülvizsgálata

84. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a különleges bánásmódot

megszüntetheti, ha a különleges bánásmódot megalapozó körülmények megváltozása

folytán a különleges bánásmód feltételei nem állnak fenn.

(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a különleges bánásmód

megszüntetéséről

a) a sértett esetében határozatot hoz,

b) a tanú esetében határozat hozatala nélkül dönt.

(3) * A nyomozó hatóság a (2) bekezdés b) pontja esetén haladéktalanul tájékoztatja

az ügyészséget.

A különleges bánásmód körébe tartozó intézkedések

85. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a különleges bánásmódot

igénylő személy jogai gyakorlásának, kötelezettségei teljesítésének elősegítését és

kíméletét az eljárás érdekeire figyelemmel, lehetőség szerint az alábbi intézkedésekkel

segíti elő:

a) biztosítja, hogy az érintett személy a különleges bánásmódot megalapozó

körülményekből fakadó akadályok ellenére megfelelően gyakorolhassa az e

törvényben meghatározott jogait, illetve teljesíthesse kötelezettségeit,

b) fokozott körültekintéssel jár el a kapcsolattartás során,

c) a büntetőeljárás lefolytatása során fokozott körültekintéssel jár el az érintett

személy magánéletének kímélete érdekében,d) fokozott védelemben részesíti az érintett személy különleges bánásmódot

megalapozó körülményekkel összefüggő személyes adatait, így különösen az

egészségügyi adatait,

e) elősegíti, hogy az érintett személy segítő közreműködését vehesse igénybe,

f) az eljárási cselekmények tervezése és elvégzése során az érintett személy

személyes igényeinek figyelembevételével jár el, és az érintett személy részvételét

igénylő egyes eljárási cselekményeket haladéktalanul folytatja le,

g) az érintett személy részvételét igénylő eljárási cselekményt úgy készíti elő, hogy az

megismétlés nélkül elvégezhető legyen,

h) biztosítja, hogy az érintett személy az eljárási cselekmény során, valamint az

eljárási cselekmény helyszínén a büntetőeljárásban részt vevő más személlyel

szükségtelenül ne találkozzon, különösen, ha a különleges bánásmódot e személyhez

fűződő viszonya alapozza meg,

i) az eljárási cselekményt az erre szolgáló, vagy arra alkalmassá tett helyiségben végzi

el, feltéve, hogy az érintett személy jogai gyakorlásának, kötelezettségei

teljesítésének elősegítése és kímélete más módon vagy más intézkedéssel nem

biztosítható,

j) kép- és hangfelvételt készíthet az érintett személy részvételét igénylő eljárási

cselekményről,

k) telekommunikációs eszköz útján biztosíthatja az érintett személy jelenlétét az

eljárási cselekményen.

(2) A bíróság a különleges bánásmódot igénylő személy jogai gyakorlásának,

kötelezettségei teljesítésének elősegítése és kímélete érdekében a tárgyalásról vagy

annak meghatározott részéről a nyilvánosságot kizárhatja.

(3) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a különleges bánásmódot igénylő

személy jogai gyakorlásának, kötelezettségei teljesítésének elősegítését és kíméletét

biztosító egyéb, e törvény szerinti intézkedést is tehet.

86. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a különleges bánásmódot

igénylő személyt védelemben részesíti,

a) ha a büntetőeljárásban történő részvételével összefüggésben élete, testi épsége,

személyes szabadsága veszélyeztetett, illetve

b) hogy az e törvény szerinti jogait és kötelezettségeit megfélemlítés és befolyásolás

nélkül gyakorolhassa, illetve teljesíthesse.

(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a különleges bánásmódot igénylő

személy védelme érdekében a 85. §-ban meghatározott intézkedések mellett:

a) telekommunikációs eszköz használata esetén elrendelheti az érintett személy

személyazonosságának megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságok technikai

eszközzel történő torzítását,

b) eljárási cselekményről hang-, vagy kép- és hangfelvétel készítése esetén

elrendelheti az érintett személy személyazonosságának megállapítására alkalmas

egyedi tulajdonságait technikai úton torzító másolat készítését,

c) az e törvényben foglaltak szerint korlátozhatja a terhelt, illetve a védő jelenléti jogát

az eljárási cselekményen,

d) korlátozhatja az érintett személy részvételével zajló eljárási cselekményen jelen

lévő személyek kérdésfeltevési jogát azzal, hogy kérdés feltevésének indítványozását

teszi lehetővé,

e) mellőzheti a különleges bánásmódot igénylő tanú szembesítését,

f) hivatalból is elrendelheti az érintett személy személyes adatainak zárt kezelését,

g) kezdeményezheti az érintett személy vonatkozásában személyi védelem

elrendelését,

h) az érintett személyt különösen védett tanúvá nyilváníthatja, illetve azt

kezdeményezheti,

i) kezdeményezheti az érintett személy Védelmi Programban részvételére irányuló

megállapodás megkötését.(3) A különleges bánásmódot igénylő személy védelmét biztosító intézkedés

alkalmazása esetén a különleges bánásmód megállapításának kezdeményezésével és

vizsgálatával kapcsolatos ügyiratokat zártan kell kezelni.

A különleges bánásmód körébe tartozó intézkedések különös szabályai

87. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a tizennyolcadik életévét be

nem töltött személy részvételét igénylő eljárási cselekmény esetén

a) lehetőség szerint kép- és hangfelvételt készít,

b) * elrendelheti, hogy

ba) az eljárási cselekményen igazságügyi pszichológus szakértő is jelen legyen, illetve

bb) * az eljárási cselekményt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

szóló 1997. évi XXXI. törvény 61. § (2) bekezdésében meghatározott szolgáltatást

végző vagy jogszabályban meghatározott más szaktanácsadó közreműködésével

hajtja végre. A szaktanácsadó az eljárási cselekmény vezetőjének irányításával végzi

tevékenységét, ennek során közvetíti a tizennyolcadik életévét be nem töltött

személyhez intézett kérdéseket és a hatóság egyéb közléseit,

c) a büntetőeljárással összefüggésben biztosítja az Alaptörvényben, az 1991. évi LXIV.

törvénnyel kihirdetett gyermek jogairól szóló egyezményben, a gyermekek védelméről

és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben és más törvényekben megfogalmazott,

gyermeket megillető jogok hatékony érvényesülését.

(2) A tizennyolcadik életévét be nem töltött tanú vallomása műszeres

vallomásellenőrzéssel nem vizsgálható.

(3) A tizennyolcadik életévét be nem töltött tanú szembesítése csak a hozzájárulásával

rendelhető el.

88. § (1) Tizennegyedik életévét be nem töltött személy részvételét igénylő eljárási

cselekmény esetén

a) az eljárási cselekmény elvégzésére csak akkor kerülhet sor, ha az attól várható

bizonyíték mással nem pótolható,

b) az eljárási cselekményt az erre szolgáló vagy arra alkalmassá tett helyiségben kell

elvégezni, feltéve, hogy az érintett személy jogai gyakorlásának, kötelezettségei

teljesítésének elősegítése és kímélete más módon vagy más intézkedéssel nem

biztosítható,

c) ha ez az eljárási cselekmény eredményességét nem veszélyezteti, a nyomozás

során a nyomozó hatóság biztosítja, hogy az eljárási cselekményt minden alkalommal

ugyanazon személy végezze,

d) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárási cselekményről kép- és

hangfelvételt készít.

(2) Tizennegyedik életévét be nem töltött tanú szembesítése nem rendelhető el.

(3) A tizennegyedik életévét be nem töltött személy részvételét igénylő eljárási

cselekmény helyszínén a terhelt és a védő személyesen nem lehet jelen.

(4) Ha a tizennegyedik életévét be nem töltött tanú kihallgatását a terhelt vagy a védő

indítványozta, a tanú részvételét igénylő eljárási cselekményen a bíróság, az

ügyészség vagy a nyomozó hatóság biztosíthatja az indítványt előterjesztő terhelt és

védője személyes jelenlétét.

89. § (1) A 82. § c) pontja alapján különleges bánásmódot igénylő sértett esetén a

nyomozás során

a) a sértettet csak a vele azonos nemű személy hallgathatja ki, illetve a sértett

jelenlétével zajló más eljárási cselekményen az eljáró nyomozó hatóság részéről a

sértettel azonos nemű személynek is jelen kell lennie, valamint

b) a nyomozó hatóság biztosítja, hogy a sértett részvételét igénylő eljárási

cselekményt minden alkalommal ugyanazon személy végezze.

(2) A nyomozó hatóság az (1) bekezdés rendelkezéseitől eltérhet

a) a sértett indítványára vagy hozzájárulásával,

b) ha az eljárás eredményességének biztosítása ezt elkerülhetetlenné teszi.

(3) A 82. § c) pontja alapján különleges bánásmódot igénylő sértett szembesítése csak

a sértett hozzájárulásával rendelhető el.(4) Ha a 82. § c) pontja alapján különleges bánásmódot igénylő sértett a tizennyolcadik

életévét nem töltötte be,

a) az eljárási cselekményt az erre szolgáló vagy arra alkalmassá tett helyiségben kell

elvégezni, kivéve, ha az eljárási cselekmény ott nem hajtható végre, vagy a sértett

jogai gyakorlásának, kötelezettségei teljesítésének elősegítése és kímélete, illetve

védelme más módon is biztosítható,

b) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárási cselekményről kép- és

hangfelvételt készít,

c) a sértett részvételét igénylő eljárási cselekmény helyszínén a terhelt és a védő

személyesen nem lehet jelen,

d) * a telekommunikációs eszköz alkalmazása során – ha jogszabály kivételt nem tesz

– biztosítani kell, hogy a sértett kizárólag az eljáró bírót, ügyészt vagy nyomozó

hatóság tagját láthassa,

e) a vádemelés után a bíróság a sértett részvételét igénylő eljárási cselekményt

kiküldött bíró vagy megkeresett bíróság útján végezheti el,

f) a sértett részvételét igénylő eljárási cselekményen jelen lévő személyek

kérdésfeltevési joga korlátozott, csak indítványozhatják kérdés feltevését,

g) a nyilvánosságot ki kell zárni a tárgyalásnak arról a részéről, ahol a sértett

részvétele az eljárási cselekményen kötelező.

(5) * Ha a 82. § c) pontja alapján különleges bánásmódot igénylő sértett a

tizennyolcadik életévét nem töltötte be, a sértett védelme érdekében a bíróság

hivatalból vagy indítványra mellőzheti a sértett tanúként történő kihallgatását, ha a

sértett kihallgatására a nyomozás során a (4) bekezdés b) pontjának megfelelően már

sor került. Ebben az esetben a sértett nyomozás során tett tanúvallomása bizonyítási

eszközként felhasználható.

(6) * Ha a 82. § c) pontja alapján különleges bánásmódot igénylő sértett a

tizennyolcadik életévét nem töltötte be, a bíróság a 87. § (1) bekezdés b) pont bb)

alpontban meghatározott módon végzi el a sértett kihallgatását igénylő vagy azzal

járó más eljárási cselekményt, feltéve, hogy a vádemelés előtt a korábbi eljárási

cselekményt már ilyen módon hajtották végre. Az eljárási cselekmény más módon

csak akkor végezhető el, ha ezt a sértett sajátos szükségletei, személyes jellemzői

vagy más fontos ok szükségessé teszi, és a sértett jogai gyakorlásának,

kötelezettségei teljesítésének elősegítése és kímélete, illetve védelme más módon is

biztosítható.

Különösen védett tanú

90. § (1) A bíróság az ügyészség indítványára különösen védett tanúvá nyilváníthatja a

különleges bánásmódot igénylő tanút, ha

a) vallomása kiemelkedő súlyú ügy lényeges körülményeire vonatkozik,

b) a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható, és

c) személyének, illetve tanúként történt kihallgatásának felfedése esetén, a tanú vagy

hozzátartozója élete, testi épsége vagy személyes szabadsága súlyos fenyegetésnek

lenne kitéve.

(2) A bíróság különösen védett tanúvá nyilvánítást elrendelő határozata ellen nincs

helye fellebbezésnek, az indítvány elutasítása ellen az ügyészség és a tanú jelenthet

be fellebbezést.

(3) A különösen védett tanúvá nyilvánítás indítványozásával kapcsolatos ügyiratokat

az indítvány elbírálásáig az eljárás ügyiratai között zártan kell kezelni. Ha a bíróság a

különösen védett tanúvá nyilvánítást elrendeli – e Fejezet eltérő rendelkezése

hiányában – a különösen védett tanúvá nyilvánítás indítványozásával, a különösen

védett tanúvá nyilvánítás előtt a tanú részvételével végzett eljárási cselekményekkel,

és a különösen védett tanú részvételével végzett eljárási cselekményekkel kapcsolatos

ügyiratokat az eljárás ügyiratai között zártan kell kezelni.

91. § (1) A bíróság a különösen védett tanúvá nyilvánítást megszünteti

a) a különösen védett tanú indítványára,

b) hivatalból, vagy az ügyészség indítványára, ha a különösen védett tanúvá

nyilvánítás feltételei nem állnak fenn vagyc) hivatalból vagy a terhelt, a védő, illetve az ügyészség indítványára, ha a különösen

védett tanú olyan magatartást tanúsít, amely a különösen védett tanú intézményével

nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen.

(2) Az indítvány elutasítása, valamint a különösen védett tanúvá nyilvánítást az (1)

bekezdés a) pontja alapján megszüntető határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

(3) A különösen védett tanúvá nyilvánítás megszüntetésével együtt a bíróság a

különösen védett tanúvá nyilvánítással kapcsolatos ügyiratok zárt kezelését is

megszünteti.

92. § (1) A vádemelés előtt a különösen védett tanú részvételét igénylő eljárási

cselekményen kizárólag

a) az ügyész, a nyomozó hatóság tagja,

b) a jegyzőkönyvvezető, indokolt esetben a szakértő és a szaktanácsadó,

c) a különösen védett tanú segítője, és

d) az eljárási cselekménnyel szükségszerűen érintett más személy

lehet jelen.

(2) A vádemelés után a bíróság a különösen védett tanú részvételét igénylő eljárási

cselekményt elsősorban megkeresett bíróság vagy kiküldött bíró útján végzi el,

amelyen a terhelt és a védő nem lehet jelen.

(3) Ha az nem jár a személye felfedésének veszélyével, a bíróság a különösen védett

tanú jelenlétét az eljárási cselekményen telekommunikációs eszköz útján is

biztosíthatja. Ebben az esetben a bíróság elrendeli a tanú személyazonosságának

megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságok technikai eszközzel történő torzítását,

és a jelen lévő személyek kérdésfeltevési joga korlátozott, csupán indítványozhatják

kérdés feltevését.

(4) A különösen védett tanú részvételét igénylő eljárási cselekmény végzése során is

biztosítani kell, hogy a különösen védett tanú személye ne váljon megismerhetővé.

(5) A különösen védett tanú kihallgatása során fel kell tárni és ellenőrizni kell a tanú

szavahihetőségét, tudomásának megbízható voltát, és azokat a körülményeket,

amelyek vallomása hitelt érdemlőségét befolyásolhatják. Az így szerzett adatokat a

kihallgatásról készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

(6) Ha a különösen védett tanú jelenlétét a (3) bekezdés alapján telekommunikációs

eszköz útján biztosítják, a tanú megtagadhatja a vallomást olyan adatra nézve,

amelynek ismeretében személyazonosságára, lakcímére, értesítési címére, tényleges

tartózkodási helyére lehet következtetni.

(7) A különösen védett tanú részvételét igénylő eljárási cselekményről írásbeli

jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet zártan kell kezelni. A jegyzőkönyvről kivonatot

kell készíteni.

(8) A jegyzőkönyvről készített kivonat a jelenlévők közül kizárólag a bíróság, az

ügyészség, illetve a nyomozó hatóság eljárási cselekményen jelen lévő tagjának

nevét, a tanú különösen védetté nyilvánításának tényét és az eljárási cselekmény

leírását tartalmazza. Ha a különösen védett tanú jelenlétét a bíróság a (3) bekezdés

alapján telekommunikációs eszköz alkalmazása útján biztosítja, a jegyzőkönyvről

készült kivonat az elkülönített helyszínen jelenlévők közül kizárólag a 123. § (1)

bekezdés c) vagy d) pontjában meghatározott hatóság tagjának nevét, a tanú

különösen védetté nyilvánításának tényét és az eljárási cselekmény leírását

tartalmazza.

(9) Az eljáró bíró, ügyész vagy nyomozó hatóság tagja gondoskodik arról, hogy a

különösen védett tanú személyére, lakcímére, értesítési címére, tényleges

tartózkodási helyére az eljárási cselekmény végzése, illetve az eljárási cselekményről

készült jegyzőkönyv kivonata alapján ne lehessen következtetni.

93. § Ha az ügyészség különösen védett tanú vallomását vagy a részvételével végzett

más eljárási cselekmény eredményét kívánja bizonyítási eszközként felhasználni, a

bíróság figyelmezteti a terheltet és védőjét, hogy

a) a különösen védett tanúvá nyilvánítás megszüntetését kizárólag a 91. § (1)

bekezdés c) pontja esetén indítványozhatják,b) a különösen védett tanúhoz kérdések feltevését indítványozhatják, azonban a

kérdések nem irányulhatnak a különösen védett tanú személyének és tényleges

tartózkodási helyének felfedésére.

Személyi védelem

94. § (1) Az eljáró bíróság, ügyészség és nyomozó hatóság hivatalból vagy a

különleges bánásmódot igénylő személy indítványára kezdeményezheti, hogy a

különleges bánásmódot igénylő személy, illetve rá tekintettel más személy

jogszabályban meghatározott személyi védelemben részesüljön.

(2) A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság az indítvány előterjesztésétől

számított nyolc napon belül dönt a kezdeményezés tárgyában. A személyi védelem

kezdeményezése ellen nincs helye jogorvoslatnak. Az indítvány elutasítása ellen az

indítvány előterjesztője élhet jogorvoslattal.

(3) A személyi védelemre vonatkozó ügyiratokat, az indítvány, az azt elutasító

határozat, valamint a személyi védelem elrendelése és megszüntetése tárgyában

hozott döntés kivételével zártan kell kezelni.

A Védelmi Programban való részvétel

95. § (1) A jogszabályban meghatározott Védelmi Programban történő részvételre

irányuló megállapodás megkötését az eljáró bíróság, az ügyészség és az ügyészség

egyetértésével a nyomozó hatóság – a különleges bánásmódot igénylő személy

hozzájárulásával – hivatalból vagy a különleges bánásmódot igénylő személy

indítványára kezdeményezheti.

(2) A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság az indítvány előterjesztésétől

számított három napon belül dönt a kezdeményezés tárgyában. A döntés ellen nincs

helye jogorvoslatnak.

(3) A Védelmi Programban részt vevő személyek büntetőeljárási jogait és

kötelezettségeit a Védelmi Programban való részvétel nem érinti. A Védelmi

Programban részt vevő személy esetén e törvény rendelkezéseit a következő

eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a Védelmi Programban történő részvétellel kapcsolatos minden ügyiratot zártan kell

kezelni,

b) a Védelmi Programban részt vevő személyt a védelmet ellátó szerv útján kell idézni,

illetve értesíteni, az ilyen személy részére kézbesítendő ügyiratot csak a védelmet

ellátó szerv útján lehet kézbesíteni,

c) a Védelmi Programban részt vevő személy a büntetőeljárásban az eredeti

természetes személyazonosító adatait közli, a lakcímének, értesítési címének, illetve a

tényleges tartózkodási helyének közlése helyett a védelmet ellátó szerv címét jelöli

meg,

d) a Védelmi Programban részt vevő személy személyes adatait zártan kell kezelni,

e) a Védelmi Programban részt vevő személy zártan kezelt személyes adatait és az

ilyen adatait tartalmazó ügyiratokat csak az ismerheti meg, illetve arról csak annak

adható felvilágosítás, akinek a részére a védelmet ellátó szerv ezt engedélyezte,

f) a Védelmi Programban részt vevő személy megjelenésével, illetve

közreműködésével felmerült költség nem bűnügyi költség,

g) a Védelmi Programban részt vevő személy védelmét ellátó személy minden eljárási

cselekményen jelen lehet, ahol a védett személy jelen van,

h) a Védelmi Programban részt vevő személy megtagadhatja a vallomást olyan adatra

nézve, amelynek ismeretében az új személyazonosságára, az új lakcímére, értesítési

címére, illetve tényleges tartózkodási helyére lehet következtetni.

Egyes intézkedésekkel érintett más személyek

96. § (1) A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a terhelt jogai

gyakorlásának, kötelezettségei teljesítésének elősegítése érdekében a 85. § (1)

bekezdésében meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja, ha a terhelt

a) a tizennyolcadik életévét nem töltötte be,

b) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló

törvényben meghatározott fogyatékos személy, vagy ilyennek minősülhet, vagyc) büntetőeljárásban részt vevő más személyhez fűződő viszonyára tekintettel az

indokolt.

(2) A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a tizennyolcadik életévét be

nem töltött terhelt jogai gyakorlásának, kötelezettségei teljesítésének elősegítése

érdekében a 87. § (1) és (2) bekezdését megfelelően alkalmazza.

(3) Ha a terhelt a tizennegyedik életévét nem töltötte be, a bíróság, az ügyészség és a

nyomozó hatóság a terhelt jogai gyakorlásának, kötelezettségei teljesítésének

elősegítése érdekében

a) a 88. § (1) bekezdés d) pontjának rendelkezését alkalmazza,

b) a terhelt szembesítését csak a hozzájárulásával rendelheti el.

(4) Ha a személyi védelem alkalmazásának feltételei

a) a sértett vagy a tanú segítője,

b) a terhelt, a védő, a szakértő, a szaktanácsadó, a vagyoni érdekelt, ezek segítője,

vagy a felsoroltak valamelyikére tekintettel más személy vonatkozásában fennállnak,

a 94. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(5) Ha a Védelmi Programban történő részvétel feltételei a terhelt vonatkozásában

állnak fenn, a 95. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(6) A (4) és (5) bekezdés esetén az érintett védelme érdekében a bíróság, az

ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a 85. §-ban meghatározott intézkedéseket

alkalmazhatja.

XV. FEJEZET

A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN KEZELT ADATOK VÉDELME

Az adatkezelés jogalapja és az adatvédelem

97. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a büntetőeljárás lefolytatása

céljából megismerheti és kezelheti mindazon személyes adatot, amely az e

törvényben meghatározott feladatainak ellátásához szükséges.

(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a büntetőeljárás lefolytatása

céljából – jogszabály által meghatározott módon és körben – megismerheti és

kezelheti az olyan, törvény alapján védett titkot és hivatás gyakorlásához kötött titkot

(a továbbiakban együtt: védett adat), amely e törvényben meghatározott feladatainak

ellátásához szükséges.

98. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság gondoskodik arról, hogy a

büntetőeljárásban kezelt védett adat szükségtelenül ne kerüljön nyilvánosságra, ne

juthasson illetéktelen személy tudomására, és a személyes adat védelme biztosított

legyen.

(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság kizárólag törvény rendelkezései

szerint teheti lehetővé a büntetőeljárásban kezelt személyes adat és védett adat

megismerését.

(2a) * A (2) bekezdésben meghatározottak biztosítása érdekében

a) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról

szóló törvény szerinti felfedés tilalmának biztosítása érdekében a pénzügyi információs

egység operatív elemzésének az eredményét tartalmazó ügyiratot,

b) ha az érintett személyes adatainak zártan kezelését közigazgatási hatósági, polgári

peres vagy más eljárásban elrendelték, az érintett személyes adatainak a védelme

érdekében az érintett személy kihallgatásáig a személyes adatait tartalmazó

ügyiratot,

c) * a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések

bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény szerinti közérdekű bejelentő

vagy visszaélést bejelentő védelme érdekében a közérdekű bejelentő vagy a

visszaélést bejelentő kihallgatásáig a közérdekű bejelentést vagy a visszaélés-

bejelentési rendszerben megtett bejelentést tartalmazó ügyiratot

zártan kell kezelni.

(3) Ha az érintett adatkörre vonatkozó jogszabály másképp nem rendelkezik, a

büntetőeljárásban részt vevő személyek az e törvény rendelkezései alapján megismertszemélyes adatot és védett adatot e törvény szerinti jogaik gyakorlásához vagy

kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges mértékben és ideig kezelhetik.

(4) A büntetőeljárásban kezelt személyes adatok és védett adatok – az eljárás

befejezéséig – kizárólag e törvény rendelkezései szerint törölhetők.

(5) A büntetőeljárásban megismert személyes adatok – egyedi azonosításra

alkalmatlan módon – statisztikai célra felhasználhatók.

A személyes adatok zárt kezelése

99. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság indítványra elrendeli, hogy a

sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt vagy ezek segítőjének a nevét,

születési nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát,

személyazonosító okmányának számát, lakcímét, értesítési címét, tényleges

tartózkodási helyét, kézbesítési címét, illetve elektronikus elérhetőségét zártan

kezeljék (a továbbiakban: zárt adatkezelés).

(2) Az indítványt a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt vagy ezek segítője

terjesztheti elő.

(3) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a különleges bánásmódot igénylő

személy védelme érdekében a zárt adatkezelést hivatalból is elrendelheti.

(4) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a sértett, a vagyoni érdekelt és az

egyéb érdekelt beleegyezésével mellőzheti egyes személyes adatok zárt kezelésének

elrendelését.

(5) A zártan kezelt személyes adatot csak az ügyben eljáró bíróság, ügyészség és

nyomozó hatóság kezelheti, és azokat az érintett hozzájárulása nélkül csak

a) az ügyben eljáró bíróság, ügyészség és nyomozó hatóság részére,

b) * az áldozatsegítő szolgálat részére az áldozatsegítéssel kapcsolatos feladatok

ellátása, és a pártfogó felügyelői szolgálat részére a közvetítői eljárás vagy a

helyreállító szemléletű konfliktuskezelő eljárás lefolytatása céljából, az e feladatok

ellátásához elengedhetetlenül szükséges mértékben

lehet továbbítani.

(6) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság biztosítja, hogy a zártan kezelt

személyes adat az eljárás egyéb adataiból se váljon megismerhetővé.

(7) A zárt adatkezelés elrendelését követően az eljáró bíróság, ügyészség és nyomozó

hatóság

a) a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt zártan kezelt személyes adatait

tartalmazó ügyiratot, illetve bizonyítási eszközt zártan kezeli,

b) a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt személyazonosságát az

azonosításra alkalmas iratok megtekintésével állapítja meg, illetve

c) a zárt adatkezelést – egyes személyes adatok vonatkozásában is – csak a sértett, a

vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt beleegyezésével szüntetheti meg.

(8) A (7) bekezdés a) pontja alapján zártan kezelt ügyirat zárt adatkezeléssel nem

érintett részének megismerését az általános szabályok szerint kell biztosítani, így

különösen az ügyiratról készült olyan kivonattal, amely a zártan kezelt személyes

adatokat nem tartalmazza.

(9) A zárt adatkezelés nem akadálya annak, hogy a bíróság, az ügyészség és a

nyomozó hatóság, ha az a büntetőeljárási feladatainak teljesítéséhez elengedhetetlen,

a zártan kezelt egyes személyes adatokat a büntetőeljárási feladattal közvetlenül

érintett ügyiraton feltüntesse és a zárt adatkezeléssel érintett személy hozzájárulása

nélkül továbbítsa.

(10) * A (9) bekezdés alkalmazása esetén a büntetőeljárási feladat teljesítését

követően a vádirat, az eljárást felfüggesztő vagy megszüntető határozat, az ügydöntő

határozat és az 560. § (3b) bekezdése szerinti ügyirat kivételével az ilyen ügyiratot a

(7) bekezdés a) pontja alapján zártan kell kezelni.

XVI. FEJEZET

AZ ELJÁRÁS ÜGYIRATAINAK MEGISMERÉSE ÉS ZÁRT KEZELÉSE

Az eljárás ügyiratainak megismerése

100. § (1) Az eljárás ügyirataita) a terhelt és védője a terhelt gyanúsítotti kihallgatását követően,

b) a sértett az őt érintő bűncselekménnyel összefüggésben és

c) az egyéb érdekelt és a vagyoni érdekelt az őt érintő körben

erre irányuló indítványra ismerheti meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megismerés joga az eljárás valamennyi ügyiratára kiterjed,

ideértve a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság által beszerzett, illetve a

büntetőeljárásban részt vevő személyek által benyújtott, valamint csatolt iratokat és a

további bizonyítási eszközöket is.

(3) Nem képezi az eljárás ügyiratainak részét az ügyészség és a nyomozó hatóság

között a felügyelet és irányítás gyakorlásával összefüggésben keletkezett ügyirat,

különösen az ügyészségi utasítás, nyomozási terv, határozat tervezet és az

előterjesztés.

(4) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárás ügyiratainak

megismerését

a) a megvizsgálás lehetővé tételével,

b) erre irányuló külön indítvány vagy hozzájárulás esetén az ügyirat tartalmáról

felvilágosítás adásával, tájékoztatás nyújtásával,

c) saját részre történő másolat vagy felvétel készítésének lehetővé tételével,

d) az ügyirat, valamint a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság által az

ügyiratról készített kivonat vagy másolat kézbesítésével, illetve

e) jogszabályban meghatározott egyéb módon

biztosítja.

(5) A megismerés joga nem érinti az eljárás zártan kezelt ügyirataira vonatkozó külön

rendelkezéseket, valamint az adatok zártan kezelésének kötelezettségét.

(6) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a megismerés jogát, illetve a (4)

bekezdésben felsorolt valamely megismerési módot az általa meghatározott ügyiratok

tekintetében a nyomozás befejezéséig az eljárás érdekeire figyelemmel – e törvény

eltérő rendelkezésének hiányában – korlátozhatja, amelyről határozatot hoz.

(6a) * Ha több cselekmény miatt folyik az eljárás, és van olyan cselekmény, amely

miatt gyanúsítás közlésére még nem került sor, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó

hatóság ezen cselekményre vonatkozóan a gyanúsított és a védője tekintetében a

megismerés jogát, illetve a (4) bekezdésben felsorolt valamely megismerési módot az

ügyiratok megjelölése nélkül – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában –

korlátozhatja, amelyről határozatot hoz.

(6b) * Ha az eljárás során jelentős mennyiségű iratot szereztek be, amelyek

átvizsgálása még nem fejeződött be, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a

megismerés jogát, illetve a (4) bekezdésben felsorolt valamely megismerési módot az

általa meghatározott ügyiratok tekintetében az iratok átvizsgálásának befejezéséig, de

legfeljebb az iratok beszerzését követő három hónapig – e törvény eltérő

rendelkezésének hiányában – korlátozhatja, amelyről határozatot hoz.

(6c) * Ha az ügyirat megismerésének valamely módja törvénysértő lenne vagy az az

ügyirat jellegére tekintettel lehetetlen, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság

a (4) bekezdésben felsorolt valamely megismerési módot az általa meghatározott

ügyiratok tekintetében korlátozhatja, amelyről határozatot hoz.

(6d) * Ha a védett adat védelme érdekében szükséges, a bíróság, az ügyészség és a

nyomozó hatóság a (4) bekezdésben felsorolt valamely megismerési módot az általa

meghatározott ügyiratok tekintetében – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában –

korlátozhatja, amelyről határozatot hoz.

(7) A megismerés joga, illetve a megismerésnek a (4) bekezdés d) pontjában

meghatározott módja nem korlátozható

a) az olyan eljárási cselekményről készült ügyirat vonatkozásában, amelyen az

indítványozó jelen volt, vagy e törvény rendelkezései szerint jelen lehetett és

b) a szakvélemény vonatkozásában.

(8) A megismerés – indítványnak megfelelő – biztosítása ellen nincs helye

jogorvoslatnak.(9) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság – e törvény eltérő rendelkezésének

hiányában – az indítvány előterjesztésétől számított tizenöt napon belül biztosítja az

eljárás (2) bekezdés szerint meghatározott ügyiratai közül azoknak a megismerését,

amelyek vonatkozásában a megismerést nem korlátozta.

101. § (1) * Bíróság, ügyészség, közjegyző, bírósági végrehajtó, állami adó- és

vámhatóság, pártfogó felügyelő, megelőző pártfogó felügyelő, nyomozó hatóság,

közigazgatási hatóság, kormányzati ellenőrzési szerv, a Nemzeti Adatvédelmi és

Információszabadság Hatóság, a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési

feladatokat ellátó szerve, a rendőrség terrorizmust elhárító szerve, a katona terhelt

állományilletékes parancsnoka a törvényben meghatározott feladata ellátásához

szükséges mértékben és időtartamban megismerheti az eljárás ügyiratait. A

megismerési jog a nyomozás befejezéséig az eljárás érdekeire figyelemmel

korlátozható. A megismerés korlátozása ellen nincs helye jogorvoslatnak.

(2) Törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel vagy európai uniós jogi aktussal

létrehozott szerv, a szerv ilyen jogforrásban meghatározott feladatainak ellátásához

szükséges mértékben és időtartamban az (1) bekezdésben foglaltak szerint ismerheti

meg az eljárás ügyiratait.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott megismerési jog nem érinti az eljárás

zártan kezelt ügyirataira vonatkozó külön rendelkezéseket, a minősített adatok

kezelésével kapcsolatos rendelkezéseket, valamint az adatok zártan kezelésének

kötelezettségét.

Az ügyirat zárt kezelése

102. § (1) A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság az ügyiratok között

elkülönítve, zártan kezeli az e törvényben meghatározott ügyiratot.

(2) A zártan kezelt ügyiratot az e törvény, valamint az eljáró bíróság, ügyészség eltérő

rendelkezése hiányában csak a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság

ismerheti meg.

(3) Az ügyirat zárt kezelése esetén a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság

a) biztosítja, hogy a zártan kezelt ügyirat, illetve annak tartalma az eljárás egyéb

ügyirataiból és adataiból ne váljon megismerhetővé,

b) az ügyiratok megismerését oly módon biztosítja, hogy az ne eredményezze a zártan

kezelt ügyirat megismerését.

XVII. FEJEZET

A MINŐSÍTETT ADAT FELHASZNÁLÁSA

A minősített adat felhasználásának feltétele

103. § A minősített adat kezelésének szabályai nem képezhetik akadályát annak, hogy

a büntetőeljárásban részt vevő személyek eljárási jogaikat gyakorolják,

kötelezettségeiket teljesítsék.

A minősített adat felhasználása a bíróság és az ügyészség által

104. § * (1) A büntetőeljárásban az eljáró bíró és ügyész személyi biztonsági

tanúsítvány, valamint titoktartási nyilatkozat nélkül használhatja fel a

büntetőeljárásban vagy a büntetőeljárással összefüggésben keletkezett és a

rendelkezésére bocsátott minősített adatot.

(2) A minősített adat felhasználása során az eljáró bíró és ügyész az e törvényben

meghatározott feladatának végrehajtása céljából, az ahhoz elengedhetetlenül

szükséges mértékben az alábbiak szerint kezelhet minősített adatot:

a) a minősített adattal kapcsolatos ügyintézés, a minősített adat feldolgozása,

b) a minősített adat nyilvántartásával kapcsolatos valamennyi tevékenység,

c) a minősítés megismétlése,

d) a minősített adat birtokban tartása,

e) a minősített adat másolása, sokszorosítása,

f) kivonat készítése,

g) a minősített adat fordítása,

h) a minősített adat szerven belüli átadása,

i) a minősített adat szerven kívülre történő továbbítása, szállítása.(3) Az ügyészi szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt ügyész, valamint a bíróság

vezetője és az általa meghatározott vezető az eljáró bíró és ügyész részére a (2)

bekezdésben meghatározottakon túl további jogosultságot is biztosíthat.

A minősített adat felhasználása a büntetőeljárásban részt vevő személyek által

105. § (1) * A büntetőeljárásban részt vevő személy személyi biztonsági tanúsítvány

és titoktartási nyilatkozat nélkül használhatja fel azt a minősített adatot, amelyet az e

törvény alapján általa megismerhető ügyirat tartalmaz.

(2) Az eljáró bíróság, ügyészség és nyomozó hatóság a minősített adat felhasználására

az (1) bekezdés alapján jogosult személyt figyelmezteti, hogy a minősített adatot

köteles megtartani, valamint arra, hogy a minősített adattal visszaélést a Btk. büntetni

rendeli. A figyelmeztetést jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(3) * A minősített adat felhasználása során a büntetőeljárásban részt vevő személy a

minősített adat kezelése során jogosult a minősített adat

a) birtokban tartására,

b) jogai gyakorlása, kötelezettsége teljesítése vagy feladata végrehajtása érdekében

történő feldolgozására.

(4) * A 104. § alapján a minősített adat felhasználására jogosult a büntetőeljárásban

részt vevő személy részére a (3) bekezdésben meghatározottakon túl további

jogosultságot is biztosíthat.

A minősített adathoz történő hozzáférés biztosítása

106. § (1) A minősített adatot tartalmazó ügyirat kézbesítése, valamint a 105. §

alapján történő megismerésének biztosítása során a bíróság, az ügyészség vagy a

nyomozó hatóság ellenőrzi, hogy az érintett megfelel-e a minősített adat védelméről

szóló jogszabályban meghatározott személyi, fizikai, adminisztratív és elektronikus

biztonságra vonatkozó feltételeknek.

(2) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a minősített adatot tartalmazó

ügyirathoz történő hozzáférést a titkos ügykezelésre fenntartott helyiségében,

valamint az ügyben tartott tárgyalás, nyilvános ülés, vagy ülés idejére a bíróság

hivatalos helyiségében biztosítja, ha

a) az érintett kijelenti, hogy nem felel meg a személyi, fizikai, adminisztratív és

elektronikus biztonságra vonatkozó feltételeknek,

b) az érintett nem nyilatkozik, vagy

c) a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság megállapítja, hogy az érintett a

személyi, fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonságra vonatkozó feltételeknek

nem felel meg.

(3) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a minősített adatot tartalmazó

ügyirat kézbesítése esetén a hozzáférést a (2) bekezdés alkalmazásával biztosítja. Ha

a hozzáférés a (2) bekezdés a)–c) pontja alapján csak a minősített adatot kezelő

bíróságnál, ügyészségnél vagy nyomozó hatóságnál biztosítható, a címzett részére az

ügyirat minősített adatot nem tartalmazó kivonatát kell kézbesíteni.

(4) A minősített adat védelméről szóló jogszabályban meghatározott minősített adatot

kezelő szerv esetén a személyi, fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonságra

vonatkozó feltételek (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzése mellőzhető.

XVIII. FEJEZET

TÁJÉKOZTATÁS A BÜNTETŐELJÁRÁSRÓL

A nyilvánosság tájékoztatásának általános szabályai

107. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság tájékoztathatja a

nyilvánosságot a büntetőeljárásról.

(2) A tájékoztatást a nyomozás befejezéséig a nyomozó hatóság erre feljogosított tagja

és az ügyészség, a bírósági eljárás során – a bíróság vádemelés előtti eljárását is

ideértve – a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben erre feljogosított

személy és az ügyészség nyújtja.

(3) Aki a nyilvánosság tájékoztatása céljából a bíróságtól, ügyészségtől vagy nyomozó

hatóságtól tájékoztatást kér – ideértve a kép-, hang-, vagy a kép- és hangfelvétel

készítésére vonatkozó engedélyt is –, indítványában köteles közölni a nevét, nemtermészetes személy esetén megnevezését, valamint elérhetőségét és azt, hogy a

nyilvánosságot hogyan – különösen mely médiatartalom-szolgáltató vagy egyéb, az

információs társadalommal összefüggő szolgáltatás útján – tájékoztatja.

A nyilvánosság tájékoztatása a bíróság tárgyalásáról

108. § (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy a bíróság tárgyalásáról a médiarendszer

útján tájékoztatást kapjon.

(2) A bírósági tárgyalásról az (1) bekezdésben meghatározott célból kép-, hang-, vagy

kép- és hangfelvételt az egyesbíró vagy a tanács elnöke engedélyével, a bírósági

tárgyaláson jelen lévő személyről – a bíróság tagjain, a jegyzőkönyvvezetőn, az

ügyészen és a védőn kívül – csak az érintett hozzájárulásával szabad készíteni.

(3) A hallgatóság számának korlátozása nem eredményezheti a nyilvánosság

tájékoztatáshoz való jogának sérelmét.

A nyilvánosság tájékoztatásának korlátai

109. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság megtagadja a tájékoztatást,

illetve a kép-, hang-, vagy a kép- és hangfelvétel készítésére vonatkozó engedély

megadását, ha

a) annak következtében a büntetőeljárásban részt vevő – különösen a különleges

bánásmódot igénylő – személy élete, testi épsége, egészsége, magánélethez fűződő

joga közvetlen veszélynek lenne kitéve,

b) az a büntetőeljárásban részt vevő – különösen a különleges bánásmódot igénylő –

személy személyes adatainak védelméhez elengedhetetlenül szükséges,

c) az elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a büntetőeljárásban részt vevő –

különösen a különleges bánásmódot igénylő – személy befolyás és megfélemlítés

nélkül gyakorolja e törvény szerinti jogait és teljesítse e törvény szerinti

kötelezettségeit,

d) az a minősített adat, továbbá zárt tárgyalás esetén a nyilvánosság kizárására okot

adó érdekek védelme érdekében elengedhetetlenül szükséges,

e) annak megadása sértené a büntetőeljárás vagy az egyes eljárási cselekmény

eredményességét, valamint az eljárási cselekmény folyamatosságát vagy

zavartalanságát.

(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a tájékoztatást, illetve a kép-,

hang-, vagy a kép- és hangfelvétel készítésére vonatkozó engedély megadását

kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott okokból, az abban meghatározott célok

eléréséhez vagy biztosításáig szükséges mértékben és időtartamra tagadhatja meg.

(3) A bíróság az (1) és (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával visszavonhatja a 108. §

(2) bekezdése szerinti engedélyt.

(4) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság válaszadás nélkül mellőzheti a

tájékoztatás, illetve a kép-, hang-, vagy kép- és hangfelvétel engedélyezése iránti

indítvány elbírálását, ha annak előterjesztője a 107. § (3) bekezdésében

meghatározott kötelezettségének nem tett eleget.

Az egyéb tájékoztatás

110. § (1) Az ügyiratok megismerésére és a nyilvánosság tájékoztatására vonatkozó

rendelkezésekben meghatározott személyeken kívül az eljárásról tájékoztatás annak

adható, akinek az eljárás lefolytatásához vagy annak eredményéhez jogi érdeke

fűződik.

(2) A vádemelés előtt az ügyészség vezetője, azután az eljáró bíróság elnöke – az

ehhez fűződő jogi érdek igazolása után – engedélyezi az ügyiratok megismerését vagy

a kért tájékoztatás megadását.

Szignalizáció

111. § * (1) Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az eljárása során

olyan tényt állapít meg, vagy körülményt észlel, amely miatt hivatalból további

bírósági vagy közigazgatási eljárás, illetve más eljárás kezdeményezésének vagy

lefolytatásának van helye, e célból az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására

jogosult szervet tájékoztatja. A katona gyanúsításáról tájékoztatni kell az elöljáróját.

(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság bármely természetes személynek,

jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek vagy szervnektájékoztatást nyújthat olyan, a bűncselekmény elkövetésével összefüggő adatról,

amely alapján a kialakult jogsértés orvoslása érdekében szükséges intézkedést

megteheti vagy az újabb jogsértést megelőzheti.

XIX. FEJEZET

JELENLÉT BIZTOSÍTÁSA AZ ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEN

Az idézés és az értesítés

112. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság azt idézi, akinek a jelenléte

az eljárási cselekménynél kötelező, és azt értesíti, akinek a jelenléte nem kötelező, de

azt a törvény lehetővé teszi.

(2) Akit idéznek, köteles az őt idéző bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság előtt

megjelenni.

Az idézés és az értesítés módja

113. § (1) Az idézés és az értesítés kézbesítés útján, kizárólag hangkapcsolatot

biztosító elektronikus úton, vagy a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság

előtti megjelenés alkalmával szóban történik.

(2) A papíralapú idézést vagy értesítést zárt iratban kell kézbesíteni. Hirdetményben az

értesítettek neve nem közölhető.

(2a) * Az idézés és az értesítés egyszerűsített elektronikus úton való kézbesítése

esetén a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az idézésen és értesítésen

feltünteti azt az elektronikus vagy hangkapcsolatot biztosító elérhetőségét, amelyen

az idézett és értesített személy annak hitelességét ellenőrizni tudja.

(3) Az idézést és az értesítést oly módon kell kézbesíteni, hogy azt a címzett legkésőbb

az eljárási cselekmény időpontja előtt öt nappal megkapja. A nyomozás során, ha az

eljárási cselekmény sürgőssége indokolja, az idézés és az értesítés oly módon is

kibocsátható, hogy a címzett azt az eljárási cselekmény időpontja előtt huszonnégy

órával korábban kapja meg.

(4) Ha az eljárási cselekmény sürgőssége indokolja, a terheltet érintő eljárási

cselekmény esetén a védő idézése, illetve értesítése oly módon is kibocsátható, hogy

a védő azt az eljárási cselekmény időpontja előtt két órával kapja meg.

(5) Az idézett hozzájárulása esetén a (3) és a (4) bekezdésben meghatározott időközön

belüli időpontra is kibocsátható idézés, illetve az értesített hozzájárulásával az eljárási

cselekmény a (3) és a (4) bekezdésben meghatározott időközön belül is megkezdhető.

Az idézés és az értesítés tartalma

114. § (1) Az idézés, illetve az értesítés tartalmazza

a) az idézést, illetve értesítést kibocsátó bíróság, ügyészség vagy a nyomozó hatóság

megjelölését, az ügy számát,

b) azt, hogy az idézettnek hol, mikor, milyen minőségben kell megjelennie,

c) azt, hogy az értesített hol, mikor, milyen minőségben jelenhet meg,

d) a távolmaradás következményeire való figyelmeztetést.

(2) Az idézett felhívható arra, hogy az ügyre vonatkozó iratain kívül a bizonyításnál

felhasználható feljegyzéseit vagy egyéb tárgyait hozza magával.

115. § (1) Ha a címzett fogva van, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az

idézéssel és az értesítéssel egyidejűleg intézkedik a címzett átkísérése iránt.

(2) A kiskorú idézéséről a gondozását ellátó nagykorú személyt azzal a felhívással kell

értesíteni, hogy gondoskodjon a kiskorú megjelenéséről. Ha a kiskorú a tizennegyedik

életévét nem töltötte be, a gondozását ellátó nagykorú személy útján kell idézni,

illetve értesíteni. A kiskorú idézését és értesítését a törvényes képviselőjével is közölni

kell.

(3) * A kiskorú kivételével a 69. § (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott

személyt a törvényes képviselője útján kell idézni, illetve értesíteni. A polgári jog

szabályai szerint teljes cselekvőképességgel nem rendelkező személy idézését és

értesítését a törvényes képviselővel is közölni kell.

Az idézéssel és az értesítéssel szembeni mulasztás következményei116. § (1) Ha az idézett az idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt előzetesen, mihelyt

az akadály a tudomására jut, haladéktalanul nem menti ki, vagy ha ez már nem

lehetséges, az akadály megszűnése után nyomban, alapos okkal nem igazolja,

a) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személy elővezetése vagy a nyomozás során a terhelt vagy a bűncselekmény

elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy előállítása rendelhető el,

b) a tanú elővezetése rendelhető el, vagy rendbírsággal sújtható,

c) a szakértő és a büntetőeljárásban részt vevő egyéb személy rendbírsággal sújtható,

és a felsoroltakat az okozott bűnügyi költség megtérítésére kell kötelezni.

(2) * Ha a 115. § (2) vagy (3) bekezdése szerint idézett nem jelenik meg, és a kiskorú

gondozását ellátó nagykorú személy, illetve a 115. § (3) bekezdése szerint idézett

személy törvényes képviselője nem igazolja, hogy az idézett meg nem jelenésében

vétlen, a kiskorú gondozását ellátó nagykorú személy, illetve a 115. § (3) bekezdése

szerint idézett személy törvényes képviselője rendbírsággal sújtható, és a meg nem

jelenéssel okozott bűnügyi költség megtérítésére kell kötelezni.

(2a) * Az (1) bekezdés b), illetve c) pontja nem alkalmazható, ha a tanú, a szakértő

vagy – a sértett kivételével – a büntetőeljárásban részt vevő egyéb személy részére az

idézés kézbesítésére a 132. § (2) bekezdés c) pontja alapján került sor.

(3) Ha a védő az idézés ellenére nem jelenik meg és a helyettesítéséről nem

gondoskodik, rendbírsággal sújtható, valamint az okozott bűnügyi költség

megtérítésére kell kötelezni.

(4) A (3) bekezdés szerinti jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha a védő mihelyt

az akadály a tudomására jut, haladéktalanul kimenti magát, vagy ha ez nem

lehetséges, a mulasztását az akadály megszűnése után nyomban, alapos okkal

igazolja.

(5) Ha az idézett önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy nem hallgatható ki,

illetve az eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni, továbbá az eljárási

cselekményről engedély nélkül távozik, eljárási kötelezettségének teljesítése

érdekében

a) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személy elővezetése, vagy a nyomozás során a terhelt vagy a bűncselekmény

elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy előállítása rendelhető el,

b) a tanú rendbírsággal sújtható vagy elővezetése rendelhető el,

c) a védő, a szakértő és a büntetőeljárásban részt vevő egyéb személy rendbírsággal

sújtható,

és a felsoroltakat az okozott bűnügyi költség megtérítésére kell kötelezni.

(6) Kizárólag hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton történt idézés esetén az (1)–

(4) bekezdés rendelkezései akkor alkalmazhatók, ha az idézést a bíróság, az

ügyészség, illetve a nyomozó hatóság – a felvétel hitelességét utólagosan bizonyítható

formában – rögzítette.

(7) Ha az ügyész a bíróság értesítésére nem jelenik meg, vagy olyan állapotban jelenik

meg, hogy az eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni, illetve az eljárási

cselekményről engedély nélkül távozik, erről a bíróság az ügyészség vezetőjét

tájékoztatja.

Előállítás

117. § (1) * Az előállítás a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével

megalapozottan gyanúsítható személy személyi szabadságának átmeneti elvonása

annak érdekében, hogy az érintettet eljárási cselekmény elvégzése céljából a bíróság,

az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság elé kísérjék és biztosítsák a jelenlétét az

eljárási cselekményen.

(2) Az ügyészség és a nyomozó hatóság eljárási cselekmény elvégzése érdekében

elrendelheti a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan

gyanúsítható személy előállítását, ha idézésének feltételei fennállnak, azonban a

megjelenés idézés útján történő biztosítása az eljárás érdekeire figyelemmel nem

célszerű. Előállítás esetén a 116. § (5) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.(3) Az előállítást a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott

szerve, illetve az általa folytatott nyomozás során a Nemzeti Adó- és Vámhivatal

törvényben meghatározottak szerint hajtja végre. Az előállítás érdekében az előállítást

végrehajtó szerv törvényben meghatározott intézkedést és kényszerítő eszközt

alkalmazhat.

(4) Katona előállítása az elöljárója útján is végrehajtható.

(5) Az előállítás költsége nem bűnügyi költség, azt az állam viseli.

Elővezetés

118. § (1) Az elővezetés az idézéssel szemben mulasztó személy személyi

szabadságának átmeneti elvonása annak érdekében, hogy az érintettet a bíróság, az

ügyészség vagy a nyomozó hatóság elé kísérjék, vagy biztosítsák az eljárási

cselekményen való jelenlétét.

(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az idézéssel szembeni mulasztást

követően, az e törvényben meghatározott esetekben határozatával rendelheti el az

elővezetést. Az elővezetést elrendelő határozatot az abban megjelölt személynek a

bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az elővezetést végrehajtó szerv útján

kézbesíti.

(3) Az elővezetést a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott

szerve hajtja végre. Az elővezetést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is végrehajthatja az

általa folytatott nyomozás során. A rendőr és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal eljáró

tagja az elővezetés érdekében törvényben meghatározott intézkedést és kényszerítő

eszközt alkalmazhat.

(4) Az elővezetést lehetőleg a napnak a hatodik és huszonkettedik órája között kell

végrehajtani.

(5) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság rendelkezhet úgy, hogy az

elővezetést az érintett személy útba indításával hajtsák végre, ha megalapozottan

feltehető, hogy az elővezetés célja így is elérhető.

(6) Ha feltehető, hogy az elővezetés a kitűzött határnapon észszerű időn belül

eredményre vezet, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság úgy is rendelkezhet,

hogy a szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent terheltet azonnal vezessék elő.

Ebben az esetben a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az elővezetés

elrendelését a kitűzött határnapon utólag is írásba foglalhatja.

(7) Ha az elővezetés nem vezetett eredményre, az elővezetést elrendelő határozatot

nem kell kézbesíteni. Eredménytelen elővezetés esetén az elővezetés elrendelése az

elővezetés költségének megtérítésére kötelező határozat elleni jogorvoslatban

sérelmezhető.

(8) Katona elővezetése az elöljárója útján is végrehajtható.

(9) Az elővezetés költsége nem bűnügyi költség. Az elővezetés költségének

megtérítésére az elővezetést elrendelő határozatban megjelölt személyt kell kötelezni.

E határozat elleni jogorvoslatnak halasztó hatálya van.

(10) Eredményes elővezetés esetén az elővezetés költségének megtérítésére kötelező

határozat elleni jogorvoslatban kizárólag az elővezetés költsége sérelmezhető.

(11) Eredménytelen elővezetés esetén az elővezetést elrendelő bíróság, ügyészség és

nyomozó hatóság a kötelezettet indítványára, különös méltánylást érdemlő okból

mentesítheti az elővezetés költségének megtérítése alól, ebben az esetben az

elővezetés költségét az állam viseli.

Elfogatóparancs

119. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a szabadságvesztéssel

büntetendő bűncselekmény esetén a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével

megalapozottan gyanúsítható személy őrizetének elrendelése érdekében

határozatával elfogatóparancsot bocsáthat ki, ha a terhelt vagy a bűncselekmény

elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy

a) tényleges tartózkodási helye ismeretlen, és a személyi szabadságot érintő bírói

engedélyes kényszerintézkedésekkel elérni kívánt célok biztosítása érdekében

elfogása és őrizete indokolt,b) tényleges tartózkodási helye ismert, azonban a személyi szabadságot érintő bírói

engedélyes kényszerintézkedésekkel elérni kívánt célok biztosítása érdekében

elfogása és őrizete indokolt,

c) külföldön van fogva tartásban, a nemzetközi elfogatóparancs, illetve európai

elfogatóparancs kibocsátásának feltételei fennállnak, és a terhelt, vagy a

bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy Magyarországra

történő átadása, illetve kiadatása indokolt.

(2) * Aki ellen elfogatóparancsot bocsátottak ki, annak az elfogása, illetve a

Magyarországra történő kiadatása vagy átadása esetén az őrizetét kell elrendelni, és

a) huszonnégy órán belül az elfogatóparancsot kibocsátó vagy az abban megjelölt más

ügyészség, illetve nyomozó hatóság,

b) hetvenkét órán belül az elfogatóparancsot kibocsátó vagy az abban megjelölt más

bíróság

elé kell kísérni, vagy jelenlétét telekommunikációs eszköz útján kell biztosítani, ha

annak feltételei fennállnak.

(3) Ha hatóság vagy hivatalos személy olyan személy elérhetőségéről szerez

tudomást, aki ellen elfogatóparancsot bocsátottak ki, erről a kibocsátó bíróságot,

ügyészséget, vagy nyomozó hatóságot tájékoztatja.

(4) Az elfogatóparancs kibocsátása ellen nincs helye jogorvoslatnak. Ha az

elfogatóparanccsal érintett terhelt, vagy a bűncselekmény elkövetésével

megalapozottan gyanúsítható személy az elfogatóparancsot kibocsátó bíróság,

ügyészség vagy nyomozó hatóság előtt önként megjelenik, az elfogatóparancsot

vissza kell vonni, és az őrizetének az elrendelésére az (1) bekezdés b) pontja esetén,

vagy abban az esetben kerülhet sor, ha a személyi szabadságot érintő bírói

engedélyes kényszerintézkedés elrendelésének más oka is megállapítható.

(5) * Ha a terheltet vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan

gyanúsítható személyt elfogatóparancs alapján fogják el, az elfogását követően a

bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság elé állításával kapcsolatban felmerült

költség bűnügyi költség.

(6) Az elfogatóparancsot haladéktalanul vissza kell vonni, ha

a) az elrendelés oka megszűnt, vagy

b) az eljárást megszüntették, illetve jogerősen befejezték.

(7) Az elfogatóparancs visszavonásról vagy módosításáról az a bíróság, ügyészség

vagy nyomozó hatóság határoz, amely előtt az eljárás folyamatban van. A vádemelés

előtt a nyomozó hatóság által kibocsátott elfogatóparancsot az ügyészség is

visszavonhatja vagy módosíthatja.

(8) Ha az eljárás nem az elfogatóparancsot kibocsátó bíróság, ügyészség vagy

nyomozó hatóság előtt van folyamatban, vagy az eljárás során változik az ügyben

eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság, és az elfogatóparancs feltételei

továbbra is fennállnak, az elfogatóparancs visszavonása helyett az eljáró bíróság,

ügyészség vagy nyomozó hatóság intézkedik e körülmény körözési nyilvántartási

rendszerben történő rögzítése érdekében.

(9) Az elfogatóparancs visszavonása vagy módosítása ellen nincs helye

jogorvoslatnak.

(10) Elfogatóparancs kibocsátása esetén vagy azt követően, törvényben

meghatározott feltételek fennállása esetén és eljárásban a bíróság nemzetközi

elfogatóparancsot, illetve európai elfogatóparancsot bocsáthat ki.

XX. FEJEZET

TELEKOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZ HASZNÁLATA

A telekommunikációs eszköz használatának fogalma

120. § (1) Az eljárási cselekményen történő jelenlétre e törvény alapján kötelezett

vagy jogosult számára a jelenlét telekommunikációs eszköz útján is biztosítható (a

továbbiakban együtt: telekommunikációs eszköz használata).

(2) Telekommunikációs eszköz használata esetén az eljárási cselekmény kitűzött,

illetve az ügyészség, nyomozó hatóság által megjelölt helyszíne és az ettől eltérőhelyszín (a továbbiakban: elkülönített helyszín) között az összeköttetés közvetlenségét

és kölcsönösségét

a) kép- és hangfelvétel, vagy

b) folyamatos hangfelvétel

továbbítása biztosítja.

(3) A (2) bekezdés b) pontja kizárólag

a) a tanú kihallgatása,

b) a tolmács jelenlétének biztosítása, illetve

c) a nyomozás során a szakértő meghallgatása és a terhelt kihallgatása

céljából alkalmazható.

A telekommunikációs eszköz használatának elrendelése

121. § (1) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság hivatalból vagy az eljárási

cselekményen jelenlétre kötelezett vagy jogosult személy által előterjesztett

indítványra rendelheti el a telekommunikációs eszköz használatát.

(2) Nincs helye jogorvoslatnak a telekommunikációs eszköz használata iránti indítvány

elutasítása, valamint ha e törvény kivételt nem tesz, használatának elrendelése ellen.

(3) * A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az indítványra történő elrendelés

esetén haladéktalanul, egyébként az idézéssel, az értesítéssel egyidejűleg közli a

telekommunikációs eszköz használatát elrendelő döntését.

122. § (1) Ha a telekommunikációs eszköz használatának technikai feltételei

fennállnak, az ügyészség és a nyomozó hatóság a (2) bekezdésben meghatározott

kivétellel nem mellőzheti a telekommunikációs eszköz használatát

a) a különleges bánásmódot igénylő sértett jelenlétét igénylő eljárási cselekmény

esetén,

b) a fogva lévő, személyi védelem alatt álló vagy Védelmi Programban részt vevő tanú

vagy terhelt jelenlétét igénylő eljárási cselekmény esetén.

(2) A telekommunikációs eszköz használatának elrendelése mellőzhető, ha

a) a telekommunikációs eszköz használatával elérni kívánt cél más módon is

biztosítható,

b) a sértett, a tanú, vagy a terhelt személyes megjelenése az eljárási cselekmény

jellege, vagy annak eredményes elvégzése érdekében nélkülözhetetlen.

(3) Ha a telekommunikációs eszköz használatának technikai feltételei fennállnak, a

bíróság csak különösen indokolt esetben mellőzheti a telekommunikációs eszköz

használatát

a) a különleges bánásmódot igénylő sértett jelenlétét igénylő eljárási cselekmény

esetén,

b) a fogva lévő, a személyi védelem alatt álló vagy a Védelmi Programban részt vevő

tanú vagy terhelt jelenlétét igénylő eljárási cselekmény esetén, valamint

c) a letartóztatás meghosszabbítása vagy fenntartása tárgyában tartott ülésen.

(4) A különleges bánásmódot igénylő sértett vagy tanú védelme esetén a bíróság a

telekommunikációs eszköz használatát akkor mellőzheti, ha más módon biztosítja a

sértett vagy a tanú védelmét.

(5) A telekommunikációs eszköz használata csak a terhelt hozzájárulásával rendelhető

el

a) a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelése

tárgyában tartott ülésen,

b) az előkészítő ülésen

történő terhelti jelenlét biztosítására.

(6) * A vádlott és a védő a döntés közlésétől számított három napon belül

indítványozhatja, hogy a bíróság a vádlott személyes jelenlétét a tárgyalás kitűzött

helyszínén biztosítsa. A bíróság az indítványt akkor utasíthatja el, ha

a) a vádlott személyes jelenlétének biztosítását e törvény kizárja,

b) a vádlott vagy más személy védelme csak telekommunikációs eszköz használatával

biztosítható.

A telekommunikációs eszköz használata során jelenlévő személyek123. § (1) Telekommunikációs eszköz használata esetén az elkülönített helyszínen

kizárólag a következő személyek lehetnek jelen:

a) az a személy, akinek a jelenlétét a telekommunikációs eszköz útján biztosítják,

b) az a) pontban meghatározott személy védője vagy segítője,

c) * a nyomozó hatóság tagja, az ügyész, az alügyész, az ügyészségi fogalmazó, a

bíró, a bírósági titkár, a bírósági fogalmazó, a bírósági ügyintéző,

d) fogva tartott személy esetében a fogva tartást végrehajtó intézetnek a fogva tartott

személy személyazonosságának megállapítására feljogosított dolgozója,

e) * fogva tartott személy esetében az őrzését ellátó személy,

f) * a szakértő, a szaktanácsadó

g) a telekommunikációs eszköz működését biztosító személyzet.

(2) * Az elkülönített helyszínen legalább egy, az (1) bekezdés c) vagy d) pontjában

meghatározott személynek vagy jogszabályban meghatározott más személynek jelen

kell lennie.

Eljárási szabályok telekommunikációs eszköz használata során

124. § (1) Telekommunikációs eszköz használata esetén az eljáró bíróság, ügyészség

vagy nyomozó hatóság

a) a 123. § (2) bekezdésében meghatározott személy közreműködésével állapítja meg

az elkülönített helyszín címét, az ott jelen lévő személyek személyazonosságát és

személyes adatait,

b) a 120. § (2) bekezdés a) pontja esetén a technikai eszköz megfelelő alkalmazásával,

egyéb esetben a 123. § (2) bekezdésében meghatározott személy közreműködésével

ellenőrzi, hogy az elkülönített helyszínen jogosulatlan személy nem tartózkodik.

(2) A telekommunikációs eszköz használata a büntetőeljárásban részt vevő

személyeket megillető kérdezési, észrevételezési, indítványtételi és egyéb eljárási

jogok e törvény szerinti gyakorlását nem érinti.

(3) * Ha a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személy jelenlétét telekommunikációs eszköz útján biztosítják és a terhelt vagy a

bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy a védőjével nem

egy helyszínen tartózkodik, a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével

megalapozottan gyanúsítható személy és védője közötti tanácskozást legalább

hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton kell lehetővé tenni.

(4) Telekommunikációs eszköz használata esetén biztosítani kell, hogy az eljárási

cselekményen jelen lévő személyek a 120. § (2) bekezdés a) pontja esetén lássák és

hallják, a 120. § (2) bekezdés b) pontja esetén hallják az elkülönített helyszínen jelen

lévő személyeket. Az elkülönített helyszínen tartózkodó személyek részére biztosítani

kell, hogy az eljárási cselekmény menetét érdemben követhessék.

(5) Telekommunikációs eszköz használata során az eljáró bíróság, ügyészség vagy

nyomozó hatóság a különleges bánásmódot igénylő személy jogai érvényesítésének

vagy kötelezettségei teljesítésének biztosítása, illetve kímélete vagy védelme

érdekében elrendelheti, hogy az érintett az eltérő helyen jelen lévő terheltet ne

láthassa, illetve hallhassa.

Jegyzőkönyv telekommunikációs eszköz használata esetén

125. § (1) Az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvben – a jegyzőkönyv

tartalmára vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával – rögzíteni kell

a) a telekommunikációs eszköz használatának tényét és módját,

b) annak a személynek a megjelölését, akinek a jelenlétét telekommunikációs eszköz

útján biztosítják,

c) az elkülönített helyszín címét,

d) az elkülönített helyszínen tartózkodó egyéb személyek nevét és azt, hogy az eljárási

cselekményen milyen minőségben vannak jelen.

(2) * Telekommunikációs eszköz használata esetén – ha jogszabály kivételt nem tesz –

a felvételt rögzíteni kell.

A személyazonosság védelme telekommunikációs eszköz használata során

126. § A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság telekommunikációs eszköz

használata esetén a különleges bánásmódot igénylő személy védelme érdekébenelrendelheti a személyazonosság megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságok

technikai eszközzel történő torzítását.

Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét *

126/A. § * (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a telekommunikációs

eszköz útján biztosított jelenlét céljából elrendelheti, hogy az eljárási cselekményen

történő jelenlétre kötelezett vagy jogosult személy a rendelkezésére álló eszközt

használja (a továbbiakban: egyszerűsített telekommunikációs jelenlét). Egyszerűsített

telekommunikációs jelenlét esetén a 120–126. § rendelkezéseit ezen alcímben

meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét esetén az eljárási cselekmény kitűzött,

illetve az ügyészség, nyomozó hatóság által megjelölt helyszíne és az elkülönített

helyszín között az összeköttetés közvetlenségét és kölcsönösségét kép- és

hangfelvétel továbbítása biztosítja.

(3) Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét csak az eljárási cselekményen történő

jelenlétre kötelezett vagy jogosult hozzájárulásával rendelhető el.

126/B. § * (1) Egyszerűsített telekommunikációs jelenléttel az eljárási cselekmény

akkor is lefolytatható, ha az elkülönített helyszínen csak a 123. § (1) bekezdés a)

pontjában meghatározott személy van jelen.

(2) Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét esetén a bíróság, az ügyészség és a

nyomozó hatóság az elkülönített helyszínen jelen levő személy személyazonosságát a

természetes személyazonosító adatainak egyeztetésével és más olyan módon

ellenőrzi, amely alapján az érintett személy kiléte megállapítható.

(3) Az eljárási cselekmény nem folytatható, ha

a) az eljárási cselekmény során észszerű kétely mutatkozik az érintett személy

aa) személyazonosságával,

ab) eljárási cselekményen való részvételének önkéntességével, vagy

ac) vallomásának vagy nyilatkozatának befolyásmentességével

kapcsolatban, vagy

b) az elkülönített helyszínen olyan személy van jelen, akinek a jelenléte a törvény

alapján kizárt.

(4) Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét esetén az eljárási cselekmény vezetője a

(3) bekezdésben meghatározottak ellenőrzése érdekében meghatározhatja, hogy a

123. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy a rendelkezésére álló

eszközzel milyen tevékenységet végezzen el. E tevékenységek megtagadása vagy az

ellenőrzésre alkalmatlan módon való elvégzése esetén az eljárási cselekmény nem

folytatható.

126/C. § * (1) Ezen alcím rendelkezéseit a védő egyszerűsített telekommunikációs

jelenlétének biztosítására az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a védő indítványára rendelheti el a

védő jelenlétének egyszerűsített telekommunikációs jelenlét útján történő biztosítását.

(3) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság csak különösen indokolt esetben

utasíthatja el a védő arra vonatkozó indítványát, hogy a jelenlétét egyszerűsített

telekommunikációs jelenlét útján biztosítsák, ha a védő székhelye az eljárási

cselekmény helyszínétől eltérő vármegyében található, és a telekommunikációs

jelenlét biztosításának a technikai feltételei fennállnak.

Telekommunikációs eszköz használata az ügyész és a nyomozó hatóság tagja

jelenlétének a biztosítása érdekében *

126/D. § * (1) Az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tagja eljárási cselekményen

történő jelenlétének telekommunikációs eszköz útján történő biztosítására a 120–126.

§ rendelkezéseit az ezen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság indítványára a jelenlétet az ügyészség,

illetve a nyomozó hatóság rendelkezésére álló eszköz használatával kell biztosítani, ha

a telekommunikációs jelenlét ilyen módon történő biztosításának a technikai feltételei

fennállnak.(3) Az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tagja telekommunikációs úton biztosított

eljárási cselekményen történő jelenlétét folyamatos kép- és hangfelvétel

továbbításával kell biztosítani.

(4) Az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tagja eljárási cselekményen történő

jelenlétének telekommunikációs eszköz útján történő biztosítása esetén az ügyész,

illetve a nyomozó hatóság tagja igazolja saját személyazonosságát, valamint

közreműködik az elkülönített helyszínen jelen levő személyek személyazonosságának

a megállapításában.

(5) A bíróság csak különösen indokolt esetben utasíthatja el az ügyészség arra

vonatkozó indítványát, hogy az ügyész eljárási cselekményen történő jelenlétét

telekommunikációs eszköz útján biztosítsa, ha az ügyész szolgálati helye a bíróság

eljárásának helyszínétől eltérő vármegyében található, és a telekommunikációs

jelenlét biztosításának a technikai feltételei fennállnak.

(6) A bíróság az ügyészség indítványára rendelheti el a telekommunikációs eszköz

használatát az ügyész eljárási cselekményen történő jelenlétének a biztosítása

érdekében.

XXI. FEJEZET

AZ ELJÁRÁS RENDJÉNEK BIZTOSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK

A rendbírság

127. § (1) Az eljárás rendjének fenntartása érdekében, valamint az eljárási

kötelezettségek megszegése miatt az e törvényben meghatározott esetekben

rendbírság szabható ki.

(2) A rendbírság összege

a) nem természetes személlyel szemben kiszabott rendbírság esetén húszezer

forinttól egymillió-ötszázezer forintig,

b) védővel, jogi képviselővel, tolmáccsal vagy szakértővel, szakértői szervvel vagy

testülettel szemben kiszabott rendbírság esetén húszezer forinttól egymillió forintig,

c) egyéb esetben ötezer forinttól egymillió forintig

terjedhet.

(3) A rendbírság összegének megállapításakor a kiszabásra okot adó magatartás

súlyát és következményeit, így különösen a büntetőeljárás elhúzódásában való

közrehatását, valamint annak ismétlődő jellegét kell figyelembe venni.

(4) Ha a rendbírság kiszabására okot adó magatartás a büntetőeljárás egy hónapnál

hosszabb ideig tartó elhúzódását okozta, a rendbírságot ki kell szabni.

(5) Rendbírságot a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság szabhat ki.

(6) A rendbírság végrehajthatósága elévül, ha egy év eltelt attól a naptól számítva,

amikor a rendbírság kiszabásáról rendelkező,

a) nem ügydöntő végzés véglegessé vált, illetve

b) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság által hozott határozat elleni panasz

előterjesztésének határideje – panasz előterjesztése nélkül – eltelt, vagy a határidőben

előterjesztett panaszt az ügyészség – a rendbírságot kiszabó rendelkezés hatályon

kívül helyezése nélkül – elbírálta.

(7) Az elévülési időbe nem számít bele a rendbírság megfizetésére adott halasztás

vagy részletfizetés ideje.

(8) Az elévülést félbeszakítja a meg nem fizetett rendbírság végrehajtása iránt tett

intézkedés. A félbeszakítás napjával az elévülés ismét elkezdődik.

(9) Nincs helye a rendbírság végrehajtásának, ha a (6) bekezdésben meghatározott

naptól számítva két év eltelt.

(10) * Kérelemre a rendbírság megfizetésére halasztás, illetve részletfizetés

engedélyezhető a Bv. tv. 42. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek mellett és

keretek között. A halasztás, illetve részletfizetés iránti kérelemnek nincs halasztó

hatálya. A kérelemről a rendbírságot kiszabó bíróság, ügyészség vagy nyomozó

hatóság határoz. A halasztás vagy a részletfizetés engedélyezése tárgyában hozott

határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.128. § (1) A rendbírság kiszabása ellen bejelentett jogorvoslatnak halasztó hatálya

van.

(2) A 18. § (2) bekezdése és a 28. § (5) bekezdése alapján kiszabott rendbírság

kivételével a természetes személlyel szemben kiszabott rendbírságot meg nem

fizetése esetén a bíróság elzárásra változtatja át.

(3) A rendbírság elzárásra történő átváltoztatása esetén ötezer forint helyett egy napi

elzárást kell számítani. A rendbírság helyébe lépő elzárás száz napnál hosszabb nem

lehet. Erre a rendbírságot kiszabó határozatban az érintettet figyelmeztetni kell.

(4) A rendbírságot elzárásra átváltoztató határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

(5) Az ügyészség és a nyomozó hatóság által kiszabott rendbírság átváltoztatásáról a

vádemelés előtt a nyomozási bíró, azután a bíróság dönt.

(6) A rendbírság és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtása érdekében az a

bíróság intézkedik, amelynek eljárásában az véglegessé válik. Az ügyészség, illetve a

nyomozó hatóság által kiszabott rendbírság végrehajtása érdekében az az ügyészség,

illetve az a nyomozó hatóság intézkedik, amelyik a rendbírságot kiszabta.

Testi kényszer alkalmazása

129. § (1) Ha megalapozottan feltehető, hogy eljárási cselekmény biztosítása vagy

elvégzése céljából testi kényszer alkalmazása szükséges, erről az eljárási cselekményt

elrendelő bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság rendelkezhet. A testi kényszer

alkalmazásáról rendelkezhet az eljárási cselekményt vagy a bizonyítási cselekményt

végző bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság is. Ha az, akivel szemben testi

kényszert alkalmaztak, a testi kényszer alkalmazásának napjától számított három

napon belül indítványozza, a rendelkezést utólag határozatba kell foglalni, és azt

közölni kell az indítvány előterjesztőjével.

(2) * Testi kényszer a terhelttel, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan

gyanúsítható személlyel, a sértettel, a tanúval, valamint az eljárási cselekményt

akadályozó személlyel szemben alkalmazható.

(3) * A testi kényszer alkalmazására a bíróság és az ügyészség, a rendőrség hivatásos

állományú tagját vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőri munkakört betöltő

foglalkoztatottját veszi igénybe.

(4) Kivételesen az eljárási cselekményen jelen lévő büntetés-végrehajtás hivatásos

állományú tagja is igénybe vehető testi kényszer alkalmazására, ez azonban nem

terjedhet ki a bizonyítás érdekében alkalmazott testi kényszerre.

XXII. FEJEZET

KÉZBESÍTÉS

A kézbesítés módjai

130. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az ügyiratát

a) postai úton,

b) * a Dáptv. szerinti elektronikus kapcsolattartás útján,

c) személyesen,

d) * hirdetményi úton,

e) * a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság kézbesítője útján, vagy

f) * egyszerűsített elektronikus úton

kézbesíti a címzett részére.

(2) A címzett a neki szóló ügyiratot – személyazonosságának igazolása mellett – az azt

küldőnél is átveheti.

131. § (1) Ha a sértettnek, a vagyoni érdekeltnek és az egyéb érdekeltnek

meghatalmazott képviselője van, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az

ügyiratát – a meghatalmazás eltérő rendelkezése hiányában – a meghatalmazott

képviselő útján kézbesíti.

(2) * A 69. § (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben, ha a sértettnek,

a vagyoni érdekeltnek, vagy az egyéb érdekeltnek nincs meghatalmazott képviselője,

a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az ügyiratát a törvényes képviselő

részére kézbesíti. Ha a sértett, a vagyoni érdekelt vagy az egyéb érdekelt a 69. §

alapján büntetőeljárási cselekvőképességgel rendelkezik, azonban a polgári jogszabályai szerint teljes cselekvőképességgel nem rendelkezik, a bíróság, az ügyészség

és a nyomozó hatóság az ügyiratát a törvényes képviselő részére is kézbesíti.

(3) Az (1) és (2) bekezdés az idézésre nem alkalmazható.

(4) Ha a büntetőeljárásban részt vevő személynek kézbesítési megbízottja van, a

bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az ügyiratát kézbesítési megbízott útján

kézbesíti a részére.

(5) * Ha a nem természetes személy sértettnek, vagyoni érdekeltnek és egyéb

érdekeltnek nincs meghatalmazott képviselője, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó

hatóság az ügyiratát a sértett, vagyoni érdekelt és egyéb érdekelt székhelyére,

székhely hiányában a törvényes képviselőjének kézbesíti. Ha a nem természetes

személy sértett, vagyoni érdekelt és egyéb érdekelt székhelyére a kézbesítés

sikertelen, a kézbesítést a törvényes képviselő részére is meg kell kísérelni.

(6) Ha a címzett fogva van, részére az ügyiratot a fogva tartást végrehajtó intézet

parancsnoka útján kell kézbesíteni.

(7) Ha a címzett katona, részére az ügyiratot az elöljárója útján is lehet kézbesíteni.

Kézbesítés postai úton, egyszerűsített elektronikus úton, kézbesítési fikció *

132. § (1) * A kézbesítés szabályszerű, ha a postai úton kézbesítendő ügyiratot a

címzett vagy helyette a jogszabály szerint átvételre jogosult más személy átvette.

(1a) * A kézbesítés nem szabályszerű, ha a postai úton kézbesítendő ügyiratot a

címzett helyett a jogszabály szerint átvételre jogosult más olyan személy vette át, *

a) akinek az érdekei a címzettel nyilvánvalóan ellentétesek, vagy

b) akit a címzett ellentétes érdekű személyként a kézbesítést megelőzően megjelölt.

(2) A postai úton kézbesítendő ügyiratot szabályszerűen kézbesítettnek kell

tekinteni *

a) a kézbesítés megkísérlésének napján, ha a címzett vagy a postai küldemények

átvételére jogszabály szerint meghatalmazott személy az ügyirat átvételét

megtagadja,

b) * a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon, ha a

kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett vagy helyette a jogszabály szerint

átvételre jogosult más személy az ügyiratot nem vette át, ezért az „nem kereste”

jelzéssel érkezett vissza, vagy

c) * a kézbesítés megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon, ha a kézbesítés

azért volt eredménytelen, mert az ügyirat a címzett értesítési címéről, tényleges

tartózkodási helyéről, és lakcíméről „a cím nem azonosítható”, „címzett ismeretlen”,

„elköltözött” vagy „kézbesítés akadályozott” jelzéssel érkezett vissza.

(3) * A (2) bekezdés c) pontja nem alkalmazható a terheltnek kézbesítendő ügyirat

esetén.

(4) Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az ügydöntő határozat, a

vádirat, vagy az eljárást megszüntető határozat kézbesítése esetén a (2) bekezdés

szerint a kézbesítési fikció beálltát megállapította, erről nyolc napon belül – egyszerű

postai küldeményben – tájékoztatja a címzettet, egyben ismerteti a kézbesítési

kifogásra vonatkozó rendelkezéseket, és mellékeli azt az ügyiratot, amelyre

vonatkozóan a kézbesítési fikció beálltát megállapította.

(5) * Ha a címzett a bíróságnak, az ügyészségnek, illetve a nyomozó hatóságnak az

elektronikus levelezési címét bejelentette, a postai úton történő kézbesítés alapján

beállt kézbesítési fikció beálltáról a tájékoztatást a címzett ezen elérhetőségére is meg

kell küldeni.

(6) * A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az ügyiratot papíralapú

kapcsolattartás esetén egyszerűsített elektronikus úton a címzett elektronikus

levelezési címére vagy más elektronikus elérhetőségére kézbesítheti. A bíróság, az

ügyészség és a nyomozó hatóság az egyszerűsített elektronikus úton való

kézbesítéskor közli azt az elektronikus vagy hangkapcsolatot biztosító elérhetőségét,

amelyen a címzett az ügyirat hitelességét ellenőrizni tudja.

(7) * Az egyszerűsített elektronikus úton való kézbesítés szabályszerű, ha az ügyirat

címzett részére történő kézbesítéséről a címzett igazolható módon – ideértve a

kizárólag hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton történő rögzített szóbelinyilatkozattételt is – nyilatkozik. Az ügyiratot a nyilatkozattétel napján kézbesítettnek

kell tekinteni.

(8) * Az egyszerűsített elektronikus úton történő kézbesítés nem minősül elektronikus

kapcsolattartásnak.

(9) * A (6) bekezdés az elektronikus úton kapcsolatot tartó természetes személy

esetén is alkalmazható, ha azt indítványozza vagy megalapozottan feltehető, hogy

számára az elektronikus kapcsolattartás aránytalan nehézséggel járna. Ha a címzett az

egyszerűsített elektronikus úton történő kézbesítést követően nem nyilatkozik a (7)

bekezdés szerint a kézbesítésről, a továbbiakban a bíróság, az ügyészség és a

nyomozó hatóság elektronikus kapcsolattartás útján kézbesíti részére az ügyiratot.

A kézbesítési kifogás

133. § (1) A címzett és a címzett képviselője vagy védője a (3) bekezdésben

meghatározott okból kifogást terjeszthet elő annál a bíróságnál, ügyészségnél, illetve

nyomozó hatóságnál, amelynek eljárása alatt a kézbesítés történt

a) kézbesítési fikció alapján kézbesítettnek tekintett ügyirat esetében a kézbesítési

fikció beálltáról,

b) kézbesítési fikció alkalmazása nélkül kézbesítettnek tekintett ügyirat esetében a

kézbesítésről

való tudomásszerzésétől számított tizenöt napon belül.

(2) A kifogás benyújtásának a kézbesítési fikció beállta vagy a kézbesítés napjától

számított három hónap elteltével nincs helye. E határidő elmulasztása miatt nem lehet

igazolással élni.

(3) A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság akkor ad helyt a kifogásnak, ha

a címzett az ügyiratot azért nem vehette át, mert

a) a kézbesítés a postai küldemények kézbesítéséről szóló jogszabály megsértésével

történt, vagy más okból nem volt szabályszerű, vagy

b) az ügyiratot más, az a) pontban nem említett, önhibáján kívüli okból nem volt

módja átvenni.

(4) A jogi képviselő és a védő részére történt kézbesítés kapcsán a kézbesítéssel

szemben kifogásnak a (3) bekezdés a) pontja alapján van helye.

(5) A kézbesítéssel szemben a (3) bekezdés b) pontjában foglalt okból csak

természetes személy terjeszthet elő kifogást.

134. § (1) A kifogásban elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek

a kézbesítés szabálytalanságát igazolják, vagy a 133. § (3) bekezdés b) pontjában

meghatározott esetben a címzett részéről a hivatkozott okot valószínűsítik. A kifogás

előterjesztésével egyidejűleg – ha az lehetséges – el kell végezni a korábban

elmulasztottnak tekintett cselekményt is.

(2) A kifogás tárgyában az a bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság határoz,

amelynek eljárásában a kézbesítés történt. Ha a kifogást elkésetten terjesztették elő,

azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

(3) A 133. § (3) bekezdés b) pontjára alapított kifogást méltányosan kell elbírálni.

(4) A kifogásnak az eljárás folytatására, továbbá a határozat teljesítésére, illetve

végrehajtására nincs halasztó hatálya. Ha azonban a kifogásban foglalt tények

fennállása valószínűnek mutatkozik, a bíróság, az ügyészség, továbbá a nyomozó

hatóság az eljárásnak vagy a határozat teljesítésének, illetve végrehajtásának

felfüggesztését hivatalból is elrendelheti.

(5) A kifogásnak helyt adó, valamint az eljárás, illetve a határozat teljesítésének,

illetve végrehajtásának felfüggesztése tárgyában hozott határozat ellen nincs helye

jogorvoslatnak.

(6) Ha a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a kifogásnak helyt ad, a

kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények hatálytalanok, és a kézbesítést, a megtett

intézkedéseket, eljárási cselekményeket – a szükséges mértékben – meg kell

ismételni.

Kézbesítés hirdetményi úton

135. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság hirdetmény útján kézbesítia) * az ügyiratát az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt vagy a bűncselekmény

elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy részére,

b) *

c) az értesítést, ha ezt az érdekeltek jelentős száma indokolttá teszi.

(2) Hirdetményi kézbesítés esetén a hirdetmény tartalmazza, hogy a címzett az

ügyiratot melyik bíróságnál, ügyészségnél, illetve nyomozó hatóságnál veheti át.

(3) A hirdetményt tizenöt napra közzé kell tenni

a) * a kézbesítést elrendelő bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság elektronikus

tájékoztatásra szolgáló honlapján, illetve hirdetőtábláján és

b) a Kormány által rendeletben meghatározott közzétételi felületen.

(4) Az ügyiratot a hirdetmény (3) bekezdés a) pontja szerinti közzétételétől számított

tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni.

(5) Az (1) bekezdés a) pontja esetén a hirdetményt tizenöt napra a terhelt utolsó

ismert magyarországi lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerinti helyi

önkormányzat hirdetőtáblájára is ki kell függeszteni.

A kézbesítési megbízott

136. § (1) Kézbesítési megbízott járhat el

a) az e törvényben meghatározott esetekben a terhelt érdekében,

b) a magyarországi lakcímmel, értesítési címmel, kézbesítési címmel nem rendelkező

sértett, vagyoni érdekelt és egyéb érdekelt érdekében, ha nincs magyarországi

lakcímmel, értesítési címmel, kézbesítési címmel vagy székhellyel rendelkező

képviselője.

(2) Kézbesítési megbízottként

a) a terhelt érdekében a védője,

b) a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt érdekében magyarországi

lakcímmel, értesítési címmel, illetve székhellyel rendelkező ügyvéd vagy ügyvédi

iroda, továbbá más nagykorú természetes személy vagy jogi személy

járhat el.

(3) A terhelt, a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt az eljáró bíróságnak,

ügyészségnek vagy nyomozó hatóságnak a kézbesítési megbízottal kötött megbízási

szerződés csatolásával együtt jelentheti be, ha kézbesítési megbízott közreműködését

veszi igénybe. A megbízási szerződést teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy

közokiratba kell foglalni.

(4) A terhelt a bíróság előtt szóban is megbízhatja a védőjét a kézbesítési megbízotti

feladatokkal, ennek elfogadása esetén a megbízási szerződést a bíróság

jegyzőkönyvbe foglalja.

(5) A kézbesítési megbízott feladata, hogy az eljárásban keletkezett, a megbízó

részére kézbesítendő ügyiratokat átvegye, és azokat a megbízó részére továbbítsa; e

tevékenységért a megbízóval szemben a polgári jog szabályai szerint felelős.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettség megszegése esetén a terhelt

kézbesítési megbízottja rendbírsággal sújtható.

(7) A terhelt, a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt részére szóló, a

kézbesítési megbízottnak szabályszerűen kézbesített ügyiratot a kézbesítést követő

tizenötödik napon a terhelt, a sértett, a vagyoni érdekelt, illetve az egyéb érdekelt

részére kézbesítettnek kell tekinteni.

(8) A kézbesítési megbízottra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók olyan

államban lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy székhellyel rendelkező terhelt, sértett,

vagyoni érdekelt és egyéb érdekelt részére történő kézbesítés esetében, amely állam

vonatkozásában nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa e

rendelkezésektől eltérő, meghatározott kézbesítési módokat tesz csak lehetővé.

XXIII. FEJEZET

A HATÁRIDŐ ÉS A HATÁRNAP

A határidő és a határnap megállapítása

137. § (1) A határidőt a törvény által meghatározott keretek között a bíróság, az

ügyészség vagy a nyomozó hatóság állapítja meg.(2) A határidőt órákban, napokban, munkanapokban, hónapokban vagy években kell

megállapítani.

(3) Az órákban megállapított határidőt egész órákban kell számítani, és az azon

percben végződik, amelynek száma a kezdőpercnek megfelel. A napokban vagy

munkanapokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyre a határidő

kezdetére okot adó körülmény esik (a továbbiakban: kezdőnap). A hónapokban vagy

években megállapított határidő azon a napon végződik, amelynek száma a

kezdőnapnak megfelel, ha pedig a hónapban nincs ilyen nap, a hónap utolsó napján.

(4) Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen az eljáró bíróságnál, ügyészségnél

vagy nyomozó hatóságnál a munka szünetel, a határidő a következő munkanapon jár

le.

(5) A bíróságnak, ügyészségnek vagy nyomozó hatóságnak címzett beadvány

benyújtásának és az előttük teljesíthető eljárási cselekménynek a határideje a hivatali

munkaidő végével jár le.

(6) A határnapot a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság állapítja meg.

A mulasztás és következményei

138. § (1) A büntetőeljárásban részt vevő személy és a bírósági eljárásban az

ügyészség az elmulasztott eljárási cselekményt – ha e törvény másként nem

rendelkezik – többé hatályosan nem teljesítheti, az elkésetten teljesített eljárási

cselekmény hatálytalan. A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az elkésetten

teljesített eljárási cselekmény hatálytalanságának tényéről az érintettet tájékoztatja,

kivéve, ha e törvény az elkésett eljárási cselekmény elutasítását vagy tájékoztatás

nélküli mellőzését írja elő.

(2) A mulasztás következményei – az e törvényben meghatározott eseteket kivéve –

előzetes figyelmeztetés nélkül, maguktól állnak be. Ha a mulasztás következményei

csak előzetes figyelmeztetés esetén állnak be, az elmulasztott eljárási cselekményt a

figyelmeztetésben megjelölt idő alatt pótolni lehet.

(3) Nem tekinthető mulasztásnak, ha a büntetőeljárásban részt vevő személyt, illetve

a bírósági eljárásban az ügyészséget az eljárási cselekmény teljesítésében

elháríthatatlan akadály gátolta.

(4) A napokban, munkanapokban, hónapokban vagy években megállapított határidő

elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bíróságnak, az

ügyészségnek, vagy a nyomozó hatóságnak címzett beadványt legkésőbb a határidő

utolsó napján az eljáró bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság címére ajánlott

küldeményként postára adták.

Az igazolási kérelem előterjesztése

139. § (1) * Ha a terhelt, a védő, a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt,

valamint a bírósági eljárásban az ügyészség határidőt vagy határnapot önhibáján kívül

mulasztott – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – igazolásnak van helye.

(2) Az igazolási kérelmet az elmulasztott határidő utolsó napjától, illetve az

elmulasztott határnaptól számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Ha a

mulasztás később jutott a mulasztó tudomására, vagy az akadály később szűnt meg,

az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetve az akadály megszűnésével

kezdődik. Három hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.

(3) Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket,

amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűsítik. Határidő elmulasztása esetén az

igazolási kérelem előterjesztésével együtt az elmulasztott cselekményt is pótolni kell.

Az igazolási kérelem elbírálása

140. § (1) Az igazolási kérelemről a határidőt, illetve a határnapot megállapító bíróság,

ügyészség vagy nyomozó hatóság határoz. Jogorvoslati határidő elmulasztása esetén

a jogorvoslat elbírálására hatáskörrel rendelkező bíróság, vagy ügyészség határoz az

igazolási kérelemről.

(2) Az igazolási kérelmet a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság méltányosan

bírálja el.

(3) Az igazolási kérelmet a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság érdemi

indokolás nélkül elutasítja,a) a 80. § (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott esetekben, továbbá

b) ha a határidő elmulasztása esetén az igazolást kérő az elmulasztott cselekményt – a

kérelem előterjesztésével együtt – nem pótolta, holott az lehetséges volt.

(4) Az igazolási kérelemnek az eljárás folytatására, vagy a határozat teljesítésére,

illetve végrehajtására nincs halasztó hatálya. Ha az igazolási kérelem valószínűsíti a

mulasztó vétlenségét, illetve azt, hogy az elmulasztott cselekmény pótlása megtörtént

vagy megtörténik, az igazolási kérelmet elbíráló bíróság, ügyészség, továbbá nyomozó

hatóság az eljárást vagy a határozat teljesítését, illetve végrehajtását felfüggesztheti.

(5) Az igazolási kérelemnek helyt adó határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.

Az igazolás joghatásai

141. § (1) Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az igazolási

kérelemnek helyt ad,

a) az igazolást kérő által pótolt cselekményt olyannak kell tekinteni, mintha azt az

elmulasztott határidőn belül teljesítette volna,

b) az elmulasztott határnapon végzett eljárási cselekményt a szükséges körben meg

kell ismételni.

(2) A megismétlés eredményéhez képest a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó

hatóság a korábbi eljárási cselekmény, illetve határozat hatályban tartásáról, vagy

teljes, illetve részleges hatályon kívül helyezéséről is határoz.

Általános intézkedési határidő

142. § A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság – törvény eltérő rendelkezése

hiányában –

a) a bíróságnak, az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak címzett beadvány

érkezésétől,

b) az ilyen beadvány benyújtására nyitva álló határidő lejártától vagy

c) az intézkedésre okot adó egyéb körülmény bekövetkezésétől

számított legkésőbb egy hónapon belül megteszi a szükséges intézkedéseket.

XXIV. FEJEZET

KIFOGÁS AZ ELJÁRÁS ELHÚZÓDÁSA MIATT

143. § (1) A terhelt, a védő, a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt,

valamint a bírósági eljárásban az ügyészség az eljárás elhúzódása miatt kifogást

terjeszthet elő, ha

a) a törvény a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság részére az eljárás

lefolytatására, az eljárási cselekmény elvégzésére vagy valamely határozat

meghozatalára határidőt állapított meg, azonban az eredménytelenül telt el, vagy

b) a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság eljárási cselekmény elvégzésére

határidőt tűzött ki, amely eredménytelenül telt el, és a bíróság, az ügyészség vagy a

nyomozó hatóság a mulasztóval szemben nem alkalmazta a törvény által lehetővé tett

intézkedéseket.

(2) A kifogást az ügyben eljáró bíróságnál, ügyészségnél, vagy nyomozó hatóságnál

írásban lehet előterjeszteni, kérve a mulasztás tényének megállapítását, valamint a

mulasztó bíróságnak, ügyészségnek, vagy nyomozó hatóságnak

a) az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben az elmulasztott eljárási cselekmény

elvégzésére vagy határozat meghozatalára,

b) az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az adott ügyben leghatékonyabb

intézkedés foganatosítására

történő utasítását.

(3) A kifogást annak előterjesztője mindaddig visszavonhatja, amíg azt érdemben el

nem bírálták. A visszavont kifogást újból előterjeszteni nem lehet.

144. § (1) Az ügyben eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a kifogást

annak érkezését követő nyolc napon belül megvizsgálja, és ha azt alaposnak tartja, a

vádemelés előtt nyolc napon belül, a vádemelés után egy hónapon belül megteszi a

kifogásban sérelmezett helyzet megszüntetése érdekében szükséges intézkedést,

egyidejűleg a kifogás elintézéséről a kifogás előterjesztőjét tájékoztatja.(2) Ha az ügyben eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a kifogást nem

tartja alaposnak, az ügyiratokat az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül a

kifogásra vonatkozó nyilatkozatával együtt felterjeszti a kifogást elbíráló bírósághoz,

vagy ügyészséghez.

(3) A járásbíróság mulasztásával szemben előterjesztett kifogást a törvényszék három

hivatásos bíróból álló tanácsa, a törvényszék mulasztásával szemben előterjesztett

kifogást az ítélőtábla három hivatásos bíróból álló tanácsa, az ítélőtábla mulasztásával

szemben előterjesztett kifogást a Kúria három hivatásos bíróból álló tanácsa, a Kúria

mulasztásával szemben előterjesztett kifogást a Kúria másik tanácsa az ügyiratok

felterjesztésétől számított tizenöt napon belül tanácsülésen bírálja el.

(4) Az ügyészség mulasztásával szemben előterjesztett kifogást a felettes ügyészség,

a Legfőbb Ügyészség mulasztásával szemben előterjesztett kifogást a legfőbb ügyész,

a nyomozó hatóság mulasztásával szemben előterjesztett kifogást az ügyészség az

ügyiratok felterjesztésétől számított tizenöt napon belül bírálja el.

(5) Ha a kifogást elbíráló bíróság, vagy ügyészség a kifogásban foglaltaknak helyt ad,

a mulasztó bíróságot, ügyészséget, vagy nyomozó hatóságot határidő tűzésével a 143.

§ (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben az ügy továbbviteléhez szükséges

intézkedés megtételére, a 143. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az adott

ügyben leghatékonyabb intézkedés foganatosítására hívja fel. A kifogást elbíráló

bíróság a felhívásban – a 143. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetet kivéve – az

eljáró bíróságot meghatározott eljárási cselekmény elvégzésére nem utasíthatja.

(6) A kifogást elbíráló bíróság vagy ügyészség a kifogást, annak alaptalansága esetén

határozattal elutasítja. A határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.

(7) Ha a kifogás előterjesztője a büntetőeljárás ugyanazon szakaszában ismételten

alaptalan kifogást terjeszt elő, őt a kifogást elbíráló bíróság vagy ügyészség elutasító

határozatában rendbírsággal sújthatja.

(8) A kifogás elbírálására egyebekben

a) a bíróság mulasztásával szemben előterjesztett kifogás esetén a végzés elleni

fellebbezés elbírálására vonatkozó,

b) az ügyészség és a nyomozó hatóság mulasztásával szemben előterjesztett kifogás

esetén a panasz elbírálására vonatkozó

rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

XXV. FEJEZET

A BŰNÜGYI KÖLTSÉG

145. § (1) Bűnügyi költség a jogszabályban meghatározottak szerint

a) az a díj vagy költség, amelyet a büntetőeljárásban, illetve a büntetőeljárással

összefüggésben az állam előlegezett,

b) a terhelt, a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt költsége, akkor is, ha

azt az állam nem előlegezte,

c) a kirendelt védő, a törvényes képviselő és a meghatalmazott képviselő díja és

költsége, akkor is, ha azt az állam nem előlegezte,

d) * tolmácsolási feladatokat ellátó segítő díja és költsége, ha azt az állam

közigazgatási eljárásban előlegezte,

e) * a szabálysértési eljárásban felmerült költség, ha az eljárás tárgyát képező

bűncselekménnyel azonos cselekmény miatt a büntetőeljárást megelőzően

szabálysértési eljárás volt folyamatban.

(2) * Az (1) bekezdés a) pontja szerinti bűnügyi költség különösen a tanú költsége, a

szakértő, és a szaktanácsadó munkadíja és költsége, illetve a lefoglalt dolog

szállításának és megőrzésének költsége.

XXVI. FEJEZET

EGYESÍTÉS ÉS ELKÜLÖNÍTÉS

146. § (1) A bíróság a vádemelés után, az ügyészség és a nyomozó hatóság a

nyomozás során egyesítheti az eljárás azonos szakaszában folyamatban lévő ügyeket,ha azok együttes elbírálása – különösen az eljárás tárgyára vagy a büntetőeljárásban

részt vevő személyekre tekintettel – célszerű.

(2) A bíróság a vádemelés után, az ügyészség és a nyomozó hatóság a nyomozás

során az előtte folyamatban lévő ügyeket elkülöníti, ha a terheltek nagy száma vagy

egyéb ok a büntetőjogi felelősségnek ugyanabban az eljárásban történő elbírálását

jelentősen megnehezítené.

147. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság hivatalból vagy indítványra

határoz az ügyek egyesítéséről vagy elkülönítéséről.

(2) A különböző bíróságok előtt folyamatban lévő ügyek egyesítése, vagy annak

mellőzése kérdésében az együttes elbírálásra hatáskörrel és illetékességgel

rendelkező bíróság végzéssel határoz, ha több ilyen bíróság van, a megelőzés az

irányadó.

(3) A különböző ügyészségek vagy nyomozó hatóságok előtt folyamatban lévő ügyek

egyesítése, vagy annak mellőzése kérdésében az együttes elbírálásra hatáskörrel és

illetékességgel rendelkező ügyészség vagy nyomozó hatóság határoz, ha több ilyen

ügyészség vagy nyomozó hatóság van, a megelőzés az irányadó.

(4) Az ügyek egyesítése, vagy annak mellőzése kérdésében a (2)–(3) bekezdésben

meghatározott bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság az egyesítés megfontolása

céljából megküldött ügy érkezését követő egy hónapon belül határoz.

XXVII. FEJEZET

AZ ELEKTRONIKUS KAPCSOLATTARTÁS

148. § (1) E törvény rendelkezéseit az elektronikus kapcsolattartás során az e

Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) * A büntetőeljárásban az elektronikus kapcsolattartás során kizárólag a Dáptv. 30.

§ (1) bekezdésének megfelelő nyilatkozat tehető.

149. § *

A büntetőeljárásban részt vevő személy elektronikus kapcsolattartása *

150. § * (1) Az elektronikus úton kapcsolatot tartó büntetőeljárásban részt vevő

személy – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – minden beadványt kizárólag

elektronikus kapcsolattartás útján nyújthat be a bírósághoz, az ügyészséghez és a

nyomozó hatósághoz, és a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság is

elektronikus kapcsolattartás útján kézbesít a részére.

(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az első kapcsolatfelvételkor

tájékoztatja az elektronikus úton kapcsolatot tartó büntetőeljárásban résztvevő

személyt az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok megszegésének

következményeiről, valamint arról, hogy a természetes személy indítványozhatja az

egyéb kapcsolattartási mód használatát.

(3) Mentesül az elektronikus kapcsolattartás alól a büntetőeljárásban részt vevő

személy, ha elektronikus ügyintézéshez való joga szünetel.

(4) *

151. § *

152. § *

A meghatalmazott védőre és jogi képviselőre vonatkozó rendelkezések elektronikus

kapcsolattartás során *

153. § * (1) A meghatalmazás alapján eljáró védő és jogi képviselő a bíróságnak, az

ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak benyújtott első beadványa mellékleteként

csatolja az elektronikus okiratként rendelkezésre álló vagy az általa digitalizált

meghatalmazást, ha a meghatalmazás rendelkezési nyilvántartásba vételét még nem

jelentették be. A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság – ha e tekintetben

alapos kétsége merül fel – digitalizált meghatalmazás esetén az eredeti

meghatalmazás bemutatására hívja fel a védőt és a jogi képviselőt az egyezőség

megállapítása érdekében.

(2) * A meghatalmazott védővel vagy jogi képviselővel eljáró, de saját személyében

nem elektronikus úton kapcsolatot tartó büntetőeljárásban részt vevő személy a

meghatalmazás visszavonására irányuló nyilatkozatát papíralapon is benyújthatja. Ameghatalmazás visszavonásával egyidejűleg a büntetőeljárásban részt vevő személy

nyilatkozik arról, hogy a nyilatkozat benyújtását követően jogi képviselővel, illetve

meghatalmazott védővel vagy anélkül kíván-e eljárni.

(3) Ha a büntetőeljárásban részt vevő személy a meghatalmazás visszavonását

követően meghatalmazott védővel, illetve jogi képviselővel jár el, a meghatalmazás

visszavonásával egyidejűleg csatolja az eljáró új védő, illetve jogi képviselő

meghatalmazását.

A határidőre vonatkozó rendelkezések elektronikus kapcsolattartás esetén

154. § (1) * Ha a büntetőeljárásban a kapcsolattartás elektronikus úton történik, a

napokban, munkanapokban, hónapokban vagy években megállapított határidő esetén

a határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz,

az ügyészséghez vagy a nyomozó hatósághoz intézett beadványt legkésőbb a

határidő utolsó napján elektronikus kapcsolattartás útján szabályszerűen benyújtották.

(2) Elektronikus kapcsolattartás esetén a törvény által meghatározott, illetve a

bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság által megállapított határidőbe nem

számít bele az a nap, hónapokban és években meghatározott, illetve megállapított

határidő esetén az a lejárati nap, amely során legalább négy órán át jogszabályban

meghatározottak szerinti üzemzavar vagy üzemszünet állt fenn.

Papíralapú okiratok elektronikus kapcsolattartás esetén

155. § * (1) * Ha a beadvány melléklete nem elektronikus okiratként áll

rendelkezésre, az elektronikus úton kapcsolatot tartó büntetőeljárásban részt vevő

személy köteles gondoskodni a papíralapú melléklet digitalizálásáról és a papíralapú

irat megőrzéséről.

(2) * Ha a bíróságnak, az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak eredetileg

papíralapú ügyiratot elektronikus kapcsolattartás útján kell kézbesítenie vagy

továbbítania, tíz munkanap áll rendelkezésére, hogy azt digitalizálja. Az ügyirat

digitalizálásához szükséges időt – legfeljebb azonban öt munkanapot – a határidő

számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

(3) * Elektronikus kapcsolattartás esetén a bíróság, az ügyészség és a nyomozó

hatóság hivatalból vagy indítványra elrendelheti a beadvány vagy az ügyirat

papíralapú vagy adathordozón történő benyújtását, továbbítását illetve kézbesítését.

Erre különösen akkor kerülhet sor, ha a beadvány vagy az ügyirat

a) nagy mennyisége, sajátos alakja vagy jellege miatt a digitalizálás aránytalan

nehézséggel járna vagy lehetetlen,

b) valódisága vitás, vagy

c) * elektronikus kapcsolattartás útján történő kézbesítése vagy továbbítása olyan

késedelemmel járna, amely az eljárási cselekmény határidőben történő lefolytatását

veszélyeztetné, vagy az eljárás aránytalan elhúzódását okozná.

(4) * Nem kell alkalmazni az elektronikus kapcsolattartás szabályait a személyes

jelenléttel járó eljárási cselekmény során benyújtott beadvány esetén, ideértve a védő

és a jogi képviselő részére az eljárási cselekmény helyszínén, valamint az eljárási

cselekmény során adott eredeti meghatalmazás azonnali benyújtását is.

Kézbesítés elektronikus kapcsolattartás esetén *

156. § * (1) * A nem elektronikus úton kapcsolatot tartó büntetőeljárásban részt vevő

személy papíralapú beadványát – feltéve, hogy azt elektronikus kapcsolattartás útján

kell kézbesíteni – a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a 155. § (2)

bekezdésének megfelelően digitalizálja és azt elektronikus kapcsolattartás útján

kézbesíti a büntetőeljárásban részt vevő, az ügyirat megismerésére jogosult másik

személy számára.

(2) * A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a nem elektronikus úton

kapcsolatot tartó büntetőeljárásban részt vevő személy részére papíralapon kézbesíti

az ügyiratot, ha az eljárásban jogi képviselője vagy elektronikus úton kapcsolatot tartó

egyéb képviselője útján jár el, de az ügyiratot nem a képviselő, hanem a

büntetőeljárásban részt vevő személy részére kell kézbesíteni, vagy a képviselő

részére nem lehet kézbesíteni.

Adatkezelés *157. § * A büntetőeljárás során az Országos Bírósági Hivatal és az egyéb digitális

szolgáltatást biztosító szervezetek jogosultak az elektronikus úton kapcsolatot

tartóknak az elektronikus kapcsolattartás biztosítása céljából hozzájuk érkezett

adatainak kezelésére.

Elektronikus ügyirat *

158. § * (1) * A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az elektronikus

kapcsolattartás útján kézbesített ügyiratot minősített vagy minősített tanúsítványon

alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel látja

el.

(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság által készített, minősített vagy

minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy

elektronikus bélyegzővel ellátott ügyirat közokirat.

(3) * E törvény alkalmazásában aláírás alatt a bíróság, az ügyészség és a nyomozó

hatóság minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú

elektronikus aláírását vagy elektronikus bélyegzőjét is érteni kell.

Az elektronikus formátumban rendelkezésre álló ügyirat továbbítása *

159. § * (1) A büntetőeljárásban részt vevő személy, valamint a bírósági eljárásban az

ügyészség indítványozhatja, hogy a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság

az általa megismerhető ügyirat másolatát elektronikus formában adathordozón vagy

az általa megjelölt elektronikus levelezési címre továbbítsa, ha az ügyirat

a) elektronikus formában,

b) elektronikus okiratként, vagy

c) a papíralapú okirat elektronikus másolataként

az eljáró bíróságnál, ügyészségnél, illetve nyomozó hatóságnál rendelkezésre áll.

(2) Az ügyirat akkor áll elektronikus formában rendelkezésre, ha a bíróság, az

ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a papíralapú ügyiratot információs rendszer

alkalmazásával szerkesztette meg. Az elektronikus formában rendelkezésre álló, az (1)

bekezdés szerint továbbított ügyirat nem hiteles másolat.

(3) Ha az ügyirat másolatának (1) bekezdés szerinti továbbítása nem teljesíthető, a

bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a másolatot adathordozón adja ki

vagy az indítványozót tájékoztatja arról, hogy az ügyiratot a 100. § szerint ismerheti

meg.

Az ügyiratok megismerése elektronikus hozzáférés biztosítása útján

160. § * Az ügyiratok megismerésére vonatkozó jogosultságok gyakorlása érdekében

a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az ügyirat megismerésére jogosultak

számára az ügyiratokhoz való elektronikus hozzáférés lehetőségét jogszabályban

meghatározottak szerint biztosítja.

Az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok megszegésének

következményei

161. § * (1) Az elektronikus kapcsolattartás útján kapcsolatot tartó nyilatkozata

hatálytalan, ha az a 148. § (2) bekezdésében foglaltaknak nem felel meg, ide nem

értve

a) a természetes személy által tett feljelentést,

b) ha az eljáró bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság az elektronikus úton

kapcsolatot tartó természetes személy indítványára engedélyezi az eljárás során

egyéb kapcsolattartási mód használatát,

c) ha az eljáró bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a nyilatkozatot

szabályszerűen benyújtottnak tekinti.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetén a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó

hatóság határozat meghozatala nélkül dönt, amelyről az indítványozót tájékoztatja.

(3) Ha a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság az (1) bekezdés alapján

nem tekinti a nyilatkozatot szabályszerűen benyújtottnak, első alkalommal tájékoztatja

a nyilatkozatot benyújtó természetes személyt, hogy a nem szabályszerűen

előterjesztett nyilatkozata hatálytalan és azt szabályszerűen elektronikus úton

terjesztheti elő vagy indítványozhatja az eljárás során egyéb kapcsolattartási mód

használatát. Az első alkalommal nem szabályszerűen előterjesztett igazolási kérelem,panasz, felülbírálati indítvány, kifogás, fellebbezés, felülvizsgálati indítvány és

perújítási indítvány esetén az indítvány előterjesztésére rendelkezésre álló, a törvény

által meghatározott, illetve a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság által

megállapított határidőbe nem számít bele az indítvány benyújtása és a természetes

személy tájékoztatása közötti időtartam. Az indítványozót erről is tájékoztatni kell.

162. § *

ÖTÖDIK RÉSZ

A BIZONYÍTÁS

XXVIII. FEJEZET

A BIZONYÍTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

A bizonyítás tárgya

163. § (1) A bizonyítás azokra a tényekre terjed ki, amelyek a büntető és a

büntetőeljárási jogszabályok alkalmazásában jelentősek. A bizonyítás a büntetőeljárás

járulékos kérdéseinek elbírálásában jelentős tényekre is kiterjedhet.

(2) A büntetőeljárásban a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a döntését

valósághű tényállásra alapozza.

(3) A bíróság az ítélkezés során a tényállást a vád keretein belül tisztázza.

(4) Nem kell bizonyítani azokat a tényeket,

a) amelyek köztudomásúak,

b) amelyekről az eljáró bíróságnak, ügyészségnek, illetve nyomozó hatóságnak

hivatalos tudomása van, vagy

c) amelyek valóságát a vádló, a terhelt és a védő az adott ügyben, együttesen

elfogadja.

164. § (1) A vád bizonyításához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra

szolgáló bizonyítási eszközök rendelkezésre bocsátása, illetve beszerzésének

indítványozása a vádlót terheli.

(2) A bíróság a tényállás tisztázása során bizonyítékot indítvány alapján szerez be.

(3) Indítvány hiányában a bíróság bizonyíték beszerzésére és megvizsgálására nem

köteles.

A bizonyítás eszközei

165. § A bizonyítás eszközei:

a) a tanúvallomás,

b) a terhelt vallomása,

c) a szakvélemény,

d) a pártfogó felügyelői vélemény,

e) a tárgyi bizonyítási eszköz, ideértve az iratot és az okiratot is, és

f) az elektronikus adat.

A bizonyítás törvényessége

166. § (1) A bizonyítási eszközök felderítése, összegyűjtése, biztosítása és

felhasználása során e törvény rendelkezései szerint kell eljárni.

(2) Jogszabály elrendelheti a bizonyítási cselekmények teljesítésének és

lefolytatásának, a bizonyítási eszközök megvizsgálásának és rögzítésének

meghatározott módját.

A bizonyítékok értékelése

167. § (1) A büntetőeljárásban szabadon felhasználható a törvényben meghatározott

minden bizonyítási eszköz, és szabadon alkalmazható minden bizonyítási cselekmény.

A törvény azonban elrendelheti egyes bizonyítási eszközök igénybevételét.

(2) A büntetőeljárásban fel lehet használni azokat a tárgyi bizonyítási eszközöket,

amelyeket valamely hatóság – jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása

során – a büntetőeljárás megindítása előtt vagy azzal egyidejűleg készített, illetve

beszerzett.

(3) A bizonyítékoknak nincs törvényben előre meghatározott bizonyító erejük.(4) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a bizonyítékokat egyenként és

összességükben szabadon értékeli, a bizonyítás eredményét az így kialakult

meggyőződése szerint állapítja meg.

(5) Nem értékelhető bizonyítékként az olyan bizonyítási eszközből származó tény,

amelyet a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, illetve a (2) bekezdésben

meghatározott hatóság bűncselekmény útján, más tiltott módon vagy a résztvevők

büntetőeljárási jogainak lényeges sérelmével szerzett meg.

XXIX. FEJEZET

A TANÚVALLOMÁS

168. § (1) Tanúként az hallgatható ki, akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet.

(2) Ha e törvény kivételt nem tesz, a tanú köteles vallomást tenni.

(3) A tanú indítványára a megjelenésével felmerült költséget a jogszabályban

meghatározott mértékben az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság

megállapítja és megtéríti. Erről a tanút az idézésben, valamint a kihallgatásának

befejezésekor tájékoztatni kell.

(4) A tanú érdekében meghatalmazott ügyvéd járhat el, ha a tanú a jogairól való

felvilágosítás céljából ezt szükségesnek tartja. A tanút erről az idézésében tájékoztatni

kell.

A vallomástétel akadálya

169. § (1) A tanú vallomástételének akadálya

a) a vallomástétel tilalma és

b) a vallomástétel megtagadása.

(2) A tanú vallomástételének akadályát figyelembe kell venni akkor is, ha az a

bűncselekmény elkövetésekor, illetve akkor is, ha a kihallgatásakor áll fenn.

(3) A vallomástétel akadályaira vonatkozó rendelkezések megsértésével kihallgatott

tanú vallomása – az e törvényben meghatározott kivétellel – bizonyítási eszközként

nem vehető figyelembe.

A vallomástétel tilalma

170. § (1) Nem hallgatható ki tanúként

a) a védő arról, amiről védőként szerzett tudomást, vagy amit a terhelttel védői

minőségében közölt,

b) * az egyházi személy és a vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen

végző tagja arról, amire a hivatásánál fogva titoktartási kötelezettsége áll fenn,

c) akitől a testi vagy szellemi állapota miatt nyilvánvalóan nem várható helyes

vallomás,

d) a minősített adatról az, aki a titoktartási kötelezettség alól nem kapott felmentést.

(2) A tanú kihallgatásának az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott tilalma az

annak alapjául szolgáló viszony megszűnése után is fennmarad. Ebben az esetben a

tanú a titoktartási kötelezettségének körébe tartozó bizonyítandó tényre nem

hallgatható ki.

(3) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a minősített adat védelméről

szóló törvényben meghatározott minősítő a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó

hatóság megkeresésére dönt a felmentés megadásáról vagy a titoktartási

kötelezettség fenntartásáról. A felmentésre irányuló megkeresésben azonosításra

alkalmas módon meg kell jelölni azokat a kérdéseket, amelyekre a felmentést kérik.

A vallomástétel megtagadása

171. § A tanúvallomást megtagadhatja a terhelt hozzátartozója.

172. § (1) Aki magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az

ezzel kapcsolatos kérdésben – a (2) bekezdés esetét kivéve – a tanúvallomást

megtagadhatja, akkor is, ha

a) a tanúvallomást a terhelt hozzátartozójaként nem tagadta meg, vagy

b) a kérdéses bűncselekmény miatt

ba) az eljárást vele szemben megszüntették,

bb) * vele szemben feltételes ügyészi felfüggesztést alkalmaztak, vagy

bc) büntetőjogi felelősségét már jogerősen elbírálták.(2) A tanúvallomást az (1) bekezdés alapján nem tagadhatja meg az, aki a kérdésre

adott válasszal önmagát olyan bűncselekmény elkövetésével vádolná, amely miatt

a) az ellene tett feljelentést a 382. § (1) bekezdése alapján elutasították,

b) vele szemben az eljárást a 398. § (2) bekezdés c) pontja vagy a 399. § (1)

bekezdése alapján szüntették meg,

c) a Btk. Különös Része alapján a hatósággal történő együttműködése folytán nem

büntethető,

d) a 411. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettség vállalásával

egyezséget kötött, vagy

e) * vele szemben az ügyészség a 404. § (3) bekezdés a) pontja alapján hozott

határozatot, vagy intézkedett.

(3) * A (2) bekezdés alapján tett tanúvallomásban közölt bűncselekmény miatt a

megszüntetett eljárás folytatása nem rendelhető el, és a tanúvallomás nem tekinthető

a perújítás szempontjából új bizonyítéknak. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni arra a

tanúvallomás során feltárt bűncselekményre is, amely nem képezte a tanú ellen

korábban folyamatban volt büntetőeljárás tárgyát, de a feljelentés elutasításának,

illetve az eljárás megszüntetésének a tanúvallomással feltárt bűncselekmény esetén is

bármely okból helye lenne.

173. § (1) Aki foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva – a minősített adatra

vonatkozó titoktartási kötelezettség esetét ide nem értve – titoktartásra köteles, a

tanúvallomást megtagadhatja, ha a tanúvallomással a titoktartási kötelezettségét

megsértené, kivéve, ha jogszabályban meghatározottak szerint

a) ez alól az arra jogosult felmentette, vagy

b) a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság kérése alapján a titoktartási

kötelezettség alá eső adat továbbítása az adatkérés keretében megkeresett szervezet

számára kötelező.

(2) A titoktartási kötelezettség a jogszabályban meghatározott ideig áll fenn, ha a tanú

az alól nem kapott felmentést.

174. § (1) Ha a médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy

munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy a tanúvallomásával a

számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt

átadó személy kilétét felfedné, az ezzel kapcsolatos kérdésben a tanúvallomást

megtagadhatja, kivéve, ha a bíróság az információt átadó személy kilétének

felfedésére kötelezte.

(2) A bíróság akkor kötelezheti a médiatartalom-szolgáltatót, valamint a vele

munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyt a

számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt

átadó személy kilétének felfedésére, ha

a) három évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő

szándékos bűncselekmény felderítése érdekében az információt átadó személy

kilétének ismerete nélkülözhetetlen,

b) az ettől várható bizonyíték mással nem pótolható, és

c) a bűncselekmény felderítéséhez fűződő érdek – különösen a bűncselekmény tárgyi

súlyára tekintettel – olyan kiemelkedő, amely az információforrás titokban

maradásához fűződő érdeket egyértelműen meghaladja.

(3) A tanú vallomástételének az (1) bekezdésben meghatározott akadálya az annak

alapjául szolgáló jogviszony megszűnése után is fennmarad.

175. § (1) A tanúvallomás megtagadásának jogszerűségéről az eljáró bíróság,

ügyészség, illetve nyomozó hatóság határoz.

(2) Ha a tanú a vallomástétel akadályára hivatkozással megtagadja a vallomástételt,

az ezt elutasító határozat elleni jogorvoslatnak halasztó hatálya van.

(3) Ha a tanú a vallomástételt jogszerűen megtagadta, további kérdés hozzá nem

intézhető, és a tanú nem szembesíthető, kivéve, ha úgy dönt, hogy vallomást kíván

tenni.

A tanúzási figyelmeztetés176. § (1) A tanút a nyomozás, valamint az elsőfokú és a másodfokú bírósági eljárás

során az első kihallgatásakor figyelmeztetni kell arra, hogy

a) a tanúvallomást megtagadhatja, ha az azt megalapozó körülmények a kihallgatás

vagy a bűncselekmény elkövetésének idején fennállnak,

b) ha vallomást tesz, köteles a legjobb tudomása és lelkiismerete szerint az igazat

vallani,

c) a hamis tanúzást és a tanúvallomás bíróság előtti jogosulatlan megtagadását a Btk.

büntetni rendeli, és

d) ha vallomást tesz, vallomása az adott vagy más ügyben bizonyítási eszközként

akkor is felhasználható, ha a vallomástételt a későbbiekben megtagadja [az a)–d) pont

a továbbiakban együtt: tanúzási figyelmeztetés].

(2) A tanút folytatólagos kihallgatása esetén az (1) bekezdés a) pontja szerint akkor

kell figyelmeztetni, ha a mentességére vonatkozó körülményekben bekövetkezett

változás miatt a tanúvallomást megtagadhatja.

177. § (1) A tanúzási figyelmeztetést, valamint a tanúnak a figyelmeztetésre adott

válaszát jegyzőkönyvbe kell venni.

(2) A tanúzási figyelmeztetés vagy a figyelmeztetésre adott válasz

jegyzőkönyvezésének elmaradása esetén a tanú vallomása – a (3) bekezdésben

meghatározott kivétellel – bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe.

(3) A tanúzási figyelmeztetés vagy a figyelmeztetésre adott válasz

jegyzőkönyvezésének elmaradása esetén a tanú közlése vallomásként figyelembe

vehető, ha a tanú a tanúzási figyelmeztetés után a közlését fenntartja. A tanú e

nyilatkozatát nem vonhatja vissza.

(4) A tanúnak az ügyben korábban, vagy más ügyben tett tanúvallomása bizonyítási

eszközként akkor is felhasználható, ha a tanú a vallomástételt a későbbiekben

megtagadja. Ennek feltétele, hogy a tanúvallomásról készült jegyzőkönyvből a

tanúzási figyelmeztetés és az arra adott válasz egyértelműen kitűnjön.

(5) * Ha a tanút az ügyben korábban vagy más ügyben terheltként hallgatták ki, a

terheltként tett vallomása bizonyítási eszközként akkor használható fel, ha a

vallomásról készült jegyzőkönyvből a terhelti figyelmeztetés és az erre adott válasz

egyértelműen kitűnik. Ebben az esetben a tanú korábban terheltként tett vallomása

akkor is felhasználható, ha a tanú a vallomástételt a későbbiekben megtagadja.

A tanú kihallgatása

178. § (1) A tanúkat egyenként kell kihallgatni.

(2) A kihallgatás megkezdésekor meg kell állapítani a tanú személyazonosságát.

Ennek során a tanúnak nyilatkoznia kell a következő adatokról:

a) neve, születési neve,

b) születési helye és ideje,

c) anyja neve,

d) állampolgársága,

e) személyazonosító okmányának száma,

f) lakcíme, értesítési címe, tényleges tartózkodási helye,

g) * kézbesítési címe, telefonos elérhetősége, elektronikus levelezési címe vagy más

elektronikus elérhetősége,

h) foglalkozása.

(3) Az eljárás azonos szakaszában a tanú folytatólagos kihallgatásánál a személyes

adatokat – ha azok nem változtak – nem kell rögzíteni.

179. § (1) A tanú személyazonosságának megállapítása után tisztázni kell a

vallomástétel lehetséges akadályait, a tanú elfogultságára, illetve az ügyben való

érdekeltségére utaló körülményeket. Az ennek során feltett kérdésekre a tanú akkor is

köteles válaszolni, ha a vallomástételnek akadálya van, vagy a tanú arra hivatkozik.

(2) A tanúval közölni kell a tanúzási figyelmeztetést és a kihallgatással kapcsolatos

jogait.

(3) A tanú kihallgatásánál jelen lehet az érdekében eljáró ügyvéd, aki a tanúnak

felvilágosítást adhat a jogairól, de más tevékenységet nem végezhet, és a vallomástnem befolyásolhatja. A kihallgatást követően az arról készült jegyzőkönyvet

megtekintheti, és észrevételeit írásban vagy szóban előterjesztheti.

180. § (1) A tanú a kihallgatása során a vallomását összefüggően előadja, ezután a

hozzá intézett kérdésekre válaszol. A tanú kihallgatása során – a tanú védelmére

vonatkozó rendelkezések figyelembevételével – tisztázni kell azt is, hogy a tanú az

általa elmondottakról miként szerzett tudomást.

(2) Ha a tanú vallomása eltér a korábbi vallomásától, ennek okát tisztázni kell.

(3) * A tanú indítványára a vallomásának egyes részeit szó szerint kell jegyzőkönyvbe

venni.

(4) A tanúnak nem tehető fel olyan kérdés, amely

a) a választ magában foglalja vagy a feleletre útmutatást tartalmaz,

b) a törvénnyel össze nem egyeztethető ígéretet tartalmaz, vagy

c) valótlan tény állítását foglalja magában.

Írásbeli tanúvallomás

181. § (1) A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság engedélyezheti, hogy a

tanú a szóbeli kihallgatását követően vagy helyette írásban tegyen vallomást.

(2) Az írásbeli vallomástétel engedélyezése esetén a tanú a vallomását

a) saját kezűleg leírja és aláírja,

b) * minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus

aláírásával látja el,

c) elektronikus kapcsolattartás útján teszi meg, vagy

d) bíróval, közjegyzővel vagy a törvényben meghatározott más személlyel hitelesítteti.

(3) Ha a tanú írásban tesz vallomást, az írásbeli vallomásból ki kell tűnnie, hogy a tanú

a vallomást a vallomástétel akadályainak és a tanúzási figyelmeztetés ismeretében

tette meg.

(4) Az írásbeli tanúvallomás megtétele nem zárja ki, hogy utóbb a tanút, ha ez

szükséges, a kihallgatása céljából a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság

idézze.

Intézkedés a kötelezettségeit nem teljesítő tanúval szemben

182. § Ha a tanú az eljárási cselekménynél való közreműködést, illetve a

vallomástételt a következményekre történt figyelmeztetés után jogosulatlanul

megtagadja, rendbírsággal sújtható és az okozott bűnügyi költség megtérítésére kell

kötelezni.

XXX. FEJEZET

A TERHELT VALLOMÁSA

183. § (1) A terhelt vallomásának minősül a terhelt minden olyan, a büntetőeljárásban

a terhelti figyelmeztetés utáni, bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság előtt tett,

illetve ezeknek címzett szóbeli vagy írásbeli közlése, amelyben a bizonyítás tárgyára

vonatkozó tényt állít.

(2) Ha a terhelt vallomást kíván tenni, a vallomástétel lehetőségét biztosítani kell.

(3) A terhelteket egyenként kell kihallgatni.

(4) A terhelt beismerése esetén – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – be kell

szerezni az egyéb bizonyítékokat is.

A terhelt személyazonosságának megállapítása

184. § (1) A terhelt kihallgatása személyazonosságának és elérhetőségének

megállapításával és ellenőrzésével kezdődik.

(2) A személyazonosság megállapítása során a terheltnek nyilatkoznia kell a személyét

azonosító és a vele való kapcsolattartást biztosító következő adatokról:

a) neve, születési neve,

b) születési helye és ideje,

c) anyja neve,

d) állampolgársága,

e) személyazonosító okmányának száma,

f) lakcíme, értesítési címe, tényleges tartózkodási helye,g) * kézbesítési címe, telefonos elérhetősége, elektronikus levelezési címe vagy más

elektronikus elérhetősége.

A terhelti figyelmeztetés

185. § (1) Személyazonossága ellenőrzése után a terhelttel ismertetni kell a jogait és

figyelmeztetni kell arra, hogy

a) nem köteles vallomást tenni, a vallomástételt, illetve az egyes kérdésekre történő

válaszadást a kihallgatás folyamán bármikor megtagadhatja, de bármikor dönthet úgy,

hogy vallomást tesz, akkor is, ha korábban a vallomástételt megtagadta,

b) a vallomás megtagadása az eljárás folytatását nem akadályozza, és nem érinti a

terhelt kérdezési, észrevételezési és indítványtételi jogát,

c) ha vallomást tesz, bizonyítékként felhasználható, amit mond, illetve rendelkezésre

bocsát,

d) mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat, kegyeleti jogot hamis

tényállítással nem sérthet (a továbbiakban együtt: terhelti figyelmeztetés).

(2) A terhelti figyelmeztetést a terheltnek a nyomozás, valamint az elsőfokú és a

másodfokú bírósági eljárás során történő első kihallgatásakor kell közölni.

(3) A terhelti figyelmeztetést, valamint a terheltnek a figyelmeztetésre adott válaszát

jegyzőkönyvbe kell venni. A terhelti figyelmeztetés és a figyelmeztetésre adott válasz

jegyzőkönyvezésének elmaradása esetén a terhelt vallomása – a (4) bekezdésben

meghatározott kivétellel – bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe.

(4) A terhelti figyelmeztetés vagy a figyelmeztetésre adott válasz

jegyzőkönyvezésének elmaradása esetén a terhelt közlése vallomásként akkor vehető

figyelembe, ha a terhelt

a) * az eljárás során korábban terhelti figyelmeztetésben már részesült és a

folytatólagos kihallgatása során a védője jelen volt, vagy

b) a terhelti figyelmeztetés után a közlését fenntartja.

Vallomástétel

186. § (1) Ha a terhelt vallomást kíván tenni, a terhelti figyelmeztetés közlését

követően a terhelttől meg kell kérdezni

a) a foglalkozását,

b) a munkahelyét,

c) az iskolai végzettségét,

d) a családi körülményeit,

e) az egészségi állapotát,

f) a jövedelmi viszonyait,

g) a vagyoni körülményeit,

h) a katonai rendfokozatát, a címzetes rendfokozatát és a kitüntetéseit.

(2) A terheltnek módot kell adni arra, hogy a vallomását összefüggően előadhassa,

ezután kérdések intézhetők hozzá. Ha a terhelt vallomása a korábbi vallomásától eltér,

ennek okát tisztázni kell.

(3) A terheltnek nem tehető fel olyan kérdés, amely

a) a választ magában foglalja vagy a feleletre útmutatást tartalmaz,

b) a törvénnyel össze nem egyeztethető ígéretet tartalmaz, vagy

c) valótlan tény állítását foglalja magában.

(4) Ha a terhelt a vallomástétel megtagadását követően vallomást tesz, hozzá kérdés

intézhető.

187. § (1) A terheltnek az ügyben korábban, vagy más ügyben tanúként tett vallomása

bizonyítási eszközként felhasználható, ha a tanúvallomásról készült jegyzőkönyvből a

tanúzási figyelmeztetés és az arra adott válasz egyértelműen kitűnik.

(2) A terheltnek más ügyben tett vallomása bizonyítási eszközként akkor használható

fel, ha a vallomásról készült jegyzőkönyvből a terhelti figyelmeztetés és az arra adott

válasz egyértelműen kitűnik.

XXXI. FEJEZET

A SZAKVÉLEMÉNY

A szakértő alkalmazása188. § (1) Ha a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges

szakértelem szükséges, szakértőt kell alkalmazni.

(2) * A büntetőeljárásban szakvéleményt az igazságügyi szakértőkről szóló

törvényben meghatározottak szerint szakértő vagy eseti szakértő (a továbbiakban

együtt: szakértő) adhat.

(3) Jogszabály meghatározhatja azokat a szakkérdéseket, amelyekben meghatározott

szakértő jogosult véleményt adni.

A szakértő

189. § (1) * A törvény eltérő rendelkezése hiányában a szakértő alkalmazása

kirendeléssel történik. A szakértő kirendeléséről szóló határozat ellen nincs helye

jogorvoslatnak.

(2) Ha a szakvélemény elkészítéséhez sürgős részvizsgálatra van szükség, e vizsgálat

kirendelő határozat nélkül, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság szóbeli

rendelkezése alapján is elvégezhető. Az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság e

rendelkezését tizenöt napon belül, írásba foglalva megküldi a szakértőnek.

(3) Az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerinti szakértői intézmény, szakértői

intézet vagy gazdasági társaság vezetője, illetve a szakértői testület elnöke a

kirendelő határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja a

kirendelőt az eljáró szakértő személyéről, illetve az eseti bizottság tagjairól.

(4) A kirendelő az eljáró szakértő személyéről, illetve az eseti bizottság tagjairól a

kirendelő határozat keltétől, illetve a (3) bekezdésben meghatározott esetben a

tájékoztatás érkezésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja a terheltet, a védőt, a

sértettet, a vagyoni érdekeltet és az egyéb érdekeltet – és ha a szakértőt a bíróság

rendelte ki – az ügyészséget.

(5) * Az eljáró bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság a szakértőt a kirendelés

alól fontos okból határozattal felmentheti. E határozat ellen nincs helye

jogorvoslatnak.

(6) A szakvélemény – ide nem értve a magánszakértői véleményt – előterjesztésének

határideje a két hónapot nem haladhatja meg. Ez a határidő a szakértőnek a határidő

lejárta előtt előterjesztett kérelmére egy alkalommal, legfeljebb egy hónappal

meghosszabbítható.

190. § (1) * A terhelt és a védő szakértő kirendelését indítványozhatja, az

indítványban megjelölheti a szakértő személyét. Az indítványról a bíróság, az

ügyészség, illetve a nyomozó hatóság határoz. A határozat ellen nincs helye

jogorvoslatnak.

(2) A terhelt és a védő szakértőnek magánszakértői vélemény elkészítésére adhat

megbízást, ha

a) a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a szakértő kirendelésére

vonatkozó indítványukat elutasította, vagy

b) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság nem az indítványukban megjelölt szakértő

kirendeléséről határozott.

(3) * Ha a terhelt vagy a védő indítványa olyan tény szakértő általi megállapítására

vagy megítélésére irányul, amelyet az ügyészség vagy a nyomozó hatóság által

kirendelt szakértő által készített korábbi szakvélemény már vizsgált, magánszakértői

vélemény elkészítésére akkor adható megbízás, ha a terheltnek vagy a védőnek a 197.

§ (1) bekezdés szerinti felvilágosítás adásra, illetve szakvélemény kiegészítésére, vagy

a 197. § (2) bekezdés szerinti újabb szakértő kirendelésére irányuló indítványát

elutasították. Ha a korábbi szakvéleményt a terhelt vagy a védő indítványában

megnevezett szakértő készítette, magánszakértői vélemény elkészítésére megbízás

nem adható.

(4) Ugyanazon szakkérdésre vonatkozóan a terhelt és a védő egy magánszakértői

vélemény elkészítésére adhat megbízást.

(5) A terhelt, illetve a védő köteles nyolc napon belül tájékoztatni az ügyben eljáró

bíróságot, ügyészséget, illetve nyomozó hatóságot a magánszakértői vélemény

elkészítésére adott megbízásról, a megbízás megszűnéséről, a megbízott szakértőszemélyéről, valamint a szakvélemény elkészítésének határidejéről. A tájékoztatásra

előírt határidőt a megbízás, illetve a megbízás megszűnésének napjától kell számítani.

A szakértő kizárása

191. § (1) Szakértőként nem járhat el,

a) * aki az ügyben terheltként, bűncselekmény elkövetésével megalapozottan

gyanúsítható személyként, védőként, továbbá sértettként, vagyoni érdekeltként,

feljelentőként vagy ezek segítőjeként vesz vagy vett részt, valamint ezek

hozzátartozója,

b) aki az ügyben bíróként, ügyészként vagy a nyomozó hatóság nyomozási

tevékenységet ellátó állományának tagjaként járt vagy jár el, valamint ezek

hozzátartozója,

c) aki az ügyben tanúként, vagy tanú segítőjeként vesz vagy vett részt,

d) a halál oka és körülményei vizsgálatánál, továbbá a kihantolásnál az az orvos, aki a

meghalt személyt közvetlenül a halála előtt gyógykezelte, illetve a halál beálltát

megállapította,

e) a szakértői intézmény és a szervezet szakértője, valamint a szakértői testület tagja,

ha az a) pontban meghatározott kizáró ok a szakértői intézmény, a szervezet vagy a

szakértői testület vezetőjével szemben áll fenn,

f) a gazdasági társaság tagja, ha az a) pontban meghatározott kizáró ok a gazdasági

társaság vezetőjével, vezető tisztségviselőjével szemben áll fenn, illetve, aki olyan

gazdasági társaság tagja vagy alkalmazottja, amelynek tagja vagy alkalmazottja az

ügyben már korábban eljárt,

g) akit az ügyben szaktanácsadóként vettek igénybe,

h) akitől elfogulatlan szakvélemény egyéb okból nem várható.

(2) * Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában nem minősül a nyomozó hatóság

nyomozási tevékenységet ellátó állománya tagjának az, aki a rá vonatkozó

jogszabályok alapján nem a nyomozó hatóság állományában teljesít szolgálatot.

(3) A szakértő a vele szemben felmerült kizárási okot köteles a kirendelőnek

haladéktalanul bejelenteni. Gazdasági társaság, szakértői intézmény, szervezet, illetve

szakértői testület kirendelése esetén a bejelentést a kirendelt társaság vagy szerv

vezetője útján kell megtenni.

(4) A szakértő kizárásáról az eljáró bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság

határoz.

(5) A tanú vallomástételének akadályára vonatkozó rendelkezések a szakértőre is

értelemszerűen irányadók.

Szakértői vizsgálat

192. § (1) A szakértő köteles és jogosult mindazokat az adatokat megismerni, amelyek

a feladatának teljesítéséhez szükségesek, e célból

a) az eljárás ügyiratait – a törvényben meghatározott kivételekkel – megismerheti,

b) az eljárási cselekményeknél jelen lehet,

c) a terhelttől, a sértettől, a tanútól, a vagyoni érdekelttől, az egyéb érdekelttől és az

eljárásban kirendelt szakértőtől felvilágosítást kérhet,

d) a kirendelőtől újabb adatokat, ügyiratokat és felvilágosítást kérhet,

e) a kirendelő felhatalmazása alapján a neki át nem adott tárgyi bizonyítási eszközt,

elektronikus adatot megtekintheti, megvizsgálhatja, mintavételt végezhet.

(2) A szakértő a vizsgálat során személyt és tárgyi bizonyítási eszközt, elektronikus

adatot tekinthet és vizsgálhat meg, a személyhez kérdéseket intézhet.

(3) Ha a szakértő olyan tárgyi bizonyítási eszközt vagy elektronikus adatot vizsgál

meg, amely a vizsgálat folytán megváltozik vagy megsemmisül, annak egy részét

lehetőleg az eredeti állapotban úgy kell megőriznie, hogy az azonosság, illetve a

származás megállapítható legyen.

(4) A kirendelő meghatározhatja azokat a vizsgálatokat, amelyeket a szakértőnek a

kirendelő jelenlétében kell elvégezni.

(5) Ha a büntetőeljárásban több szakértő végez vizsgálatot, a szakértők az általuk

elvégezni kívánt szakértői vizsgálatról kölcsönösen értesítik egymást, az értesített

szakértő a másik szakértő által végzett vizsgálaton jelen lehet.193. § (1) A magánszakértői vélemény elkészítése során a szakértő a megbízó által

rendelkezésére bocsátott adatok, ügyiratok és tárgyak vizsgálata alapján ad

szakvéleményt, továbbá személyt csak az érintett hozzájárulása alapján vizsgálhat

meg.

(2) A magánszakértői vélemény elkészítésére megbízott szakértő eljárása nem

eredményezheti a kirendelt szakértő vizsgálatának késedelmét vagy aránytalan

elhúzódását.

Közreműködési kötelezettség a szakértő eljárása során

194. § (1) A megvizsgálandó személy testének sérthetetlenségét érintő szakértői

vizsgálat csak a kirendelő külön rendelkezése alapján végezhető.

(2) A terhelt, a sértett és a tanú köteles a szakértői vizsgálatnak, illetve

beavatkozásnak magát alávetni, kivéve a műtétet és a műtétnek minősülő vizsgálati

eljárást.

(3) A sértett és a tanú köteles a szakértői vizsgálat elvégzését egyéb módon is

elősegíteni.

(4) A kirendelő külön rendelkezése alapján a terhelt, a sértett, a tanú, valamint a

szemletárgy birtokosa tűrni köteles, hogy a birtokában lévő dolgot a szakértő – akár az

állag sérelmével vagy a dolog megsemmisülésével járó – vizsgálatnak vesse alá.

(5) A szakértői vizsgálattal okozott kárért – jogszabályban meghatározottak szerint –

kártalanításnak van helye.

(6) Ha a közreműködési kötelezettségét nem teljesíti,

a) a terhelt elővezethető és vele szemben testi kényszer alkalmazható,

b) a sértett és a tanú elővezethető és rendbírsággal sújtható,

c) a terheltet, a sértettet és a tanút az okozott bűnügyi költség megtérítésére kell

kötelezni.

(7) A magánszakértői vélemény elkészítésére megbízott szakértő eljárása során az (1)–

(6) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók.

Az elmeállapot megfigyelése

195. § (1) Ha a szakvélemény szerint a terhelt elmeállapotának hosszabb szakértői

megfigyelése szükséges, a bíróság – a vádemelés előtt az ügyészség indítványára – a

terhelt elmeállapotának megfigyelését rendelheti el. Az elmeállapot megfigyelésének

elrendelése esetén a fogva lévő terheltet igazságügyi megfigyelő és elmegyógyító

intézetbe, a szabadlábon lévő terheltet a jogszabályban meghatározott pszichiátriai

fekvőbeteg-intézetbe kell beutalni. A megfigyelés egy hónapig tarthat, ezt a határidőt

a bíróság a megfigyelést végző intézet véleménye alapján egy hónappal

meghosszabbíthatja.

(2) Az elmeállapot megfigyelésének elrendelése miatt bejelentett jogorvoslatnak nincs

halasztó hatálya, kivéve, ha a terhelt szabadlábon van.

(3) A szabadlábon lévő terhelt elmeállapotának megfigyelése során a terhelt

személyes szabadsága az egészségügyről szóló törvényben meghatározottak szerint

korlátozható.

(4) Ha a terhelt az elmeállapot megfigyelése alól kivonja magát, a pszichiátriai intézet

erről haladéktalanul tájékoztatja az elmeállapot megfigyelését elrendelő bíróságot.

A szakvélemény előterjesztése *

196. § (1) Ha a vizsgálatban több szakértő működött közre, a szakvéleményben fel kell

tüntetni, hogy melyik szakértő milyen vizsgálatot végzett.

(2) * A szakvélemény szóbeli előterjesztése előtt meg kell állapítani a szakértő

személyazonosságát, és tisztázni kell, hogy nincs-e vele szemben kizáró ok. A

szakértőt figyelmeztetni kell a hamis szakvélemény adásának következményeire. A

figyelmeztetést, valamint a szakértőnek a figyelmeztetésre adott válaszát

jegyzőkönyvbe kell venni. A szakvélemény előterjesztése után a szakértőhöz

kérdéseket lehet intézni.

(3) Bizonyítékként nem használható fel a terheltnek, a tanúnak és a sértettnek a

szakértő előtt tett azon közlése, amely a vizsgálat tárgyára, a vizsgálati eljárásokra és

eszközökre, illetve a vizsgálat tárgyában bekövetkezett változásokra vonatkozó

adatokkal kapcsolatos, illetve az eljárás alapjául szolgáló cselekményre vonatkozik.(4) * A magánszakértői vélemény előterjesztéséről a terhelt, illetve a védő dönt.

A szakvélemény értékelése és más szakértő alkalmazása

197. § (1) Ha a szakvélemény valamely fogyatékossága miatt aggálytalanul nem

fogadható el, így különösen, ha

a) nem tartalmazza a szakvélemény jogszabályban előírt kötelező tartalmi elemeit,

b) nem egyértelmű,

c) önmagával, illetve a szakértő rendelkezésére bocsátott adatokkal ellentétes, vagy

d) a helyességéhez nyomatékos kétség fér,

a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság felhívására a szakértő

felvilágosítást ad, vagy a szakvéleményt kiegészíti.

(2) Ha a szakértőtől kért felvilágosítás vagy a szakvélemény kiegészítése nem vezetett

eredményre, más szakértőt kell kirendelni. A szakértő kirendelésére irányuló

indítványban, illetve a kirendelő határozatban meg kell jelölni a korábbi szakvélemény

elfogadhatóságával kapcsolatos aggályokat.

(3) Ha a szakértők véleménye eltér, az eltérést a szakértők egymás jelenlétében való

meghallgatásával lehet tisztázni.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott intézkedéseket követően újabb szakértő

abban az esetben rendelhető ki, ha az ugyanazon bizonyítandó tényre ugyanazon

vizsgálati anyag alapulvételével készített szakvélemények között az ügy eldöntése

szempontjából lényeges szakkérdésben továbbra is feloldhatatlan eltérés mutatkozik.

Az így kirendelt szakértőnek abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a

szakvélemények közötti eltérés mire vezethető vissza, szükséges-e bármelyik

szakvélemény kiegészítése, illetve hogy az ügyben újabb szakvélemény beszerzése

szükséges-e.

(5) Más eljárásban kirendelt szakértőnek a szakkérdés tárgyában készített

szakvéleménye a büntetőeljárásban szakvéleményként figyelembe vehető. A

szakvélemény értékelésére az (1)–(4) bekezdés értelemszerűen irányadó azzal, hogy a

felvilágosítás kérésére, a szakvélemény kiegészítésére vagy a szakértők párhuzamos

meghallgatására a szakértő kirendelését követően kerülhet sor.

198. § (1) Az előterjesztett, illetve előadott magánszakértői vélemény akkor minősül

szakvéleménynek, ha a terhelt, illetve a védő a 190. § (2)–(4) bekezdésének

megfelelően járt el. Egyéb esetben a magánszakértői vélemény a terhelt, illetve a

védő észrevételének minősül, a szakértő pedig a szakkérdésre vonatkozóan tanúként

nem hallgatható ki.

(2) A szakvéleménynek minősülő magánszakértői vélemény értékelésére a 197. § (1)–

(4) bekezdés irányadó azzal, hogy a szakvélemény kiegészítésére vagy a szakértők

párhuzamos meghallgatására a szakértő erre irányuló megbízása vagy kirendelése

alapján kerülhet sor.

(3) A szakvéleménynek minősülő magánszakértői vélemény szóbeli előterjesztése

esetén, továbbá ha a felvilágosítás, a szakvélemény szóbeli kiegészítése vagy a

szakértők párhuzamos meghallgatása megbízás alapján történik, a szakértő köteles

válaszolni a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság kérdésére is.

A szakértő díja

199. § (1) * A szakértő

a) a szakértői tevékenységéért, valamint a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó

hatóság előtt idézésre történt megjelenéséért munkadíjra, továbbá

b) az eljárásával felmerült költségeinek megtérítésére

(a továbbiakban együtt: szakértői díj) jogosult.

(2) * A szakértői díjat a szakértő által benyújtott díjjegyzék alapulvételével, a

szakvélemény beérkezését, illetve a szakértő meghallgatása esetén a meghallgatást

követően, de legkésőbb egy hónapon belül határozattal kell megállapítani.

(3) * A szakértői díjat megállapító határozatot a szakértővel, a terhelttel, a védővel,

valamint a bíróság határozatát az ügyészséggel kell közölni. A szakértői díjat

megállapító határozat ellen a felsoroltak élhetnek jogorvoslattal.

(4) * A szakértői díjat − jogszabályban meghatározottak szerint − a bíróság, az

ügyészség vagy a nyomozó hatóság előlegezi.(5) * A magánszakértői vélemény elkészítésére megbízott szakértő szakértői díját a

terhelt, illetve a védő előlegezi.

A szakértői kötelezettség megszegésének következményei

200. § (1) A szakértő rendbírsággal sújtható és őt az okozott bűnügyi költség

megtérítésére kell kötelezni, ha

a) a közreműködést vagy a véleménynyilvánítást a megtagadás következményeire

történt figyelmeztetés után jogosulatlanul megtagadja,

b) a szakvélemény előterjesztésére rendelkezésére álló határidőt elmulasztja, vagy

c) egyéb kötelezettségét megszegi és ez az eljárás elhúzódását eredményezi.

(2) Ha a szakvélemény előterjesztését a kirendelt gazdasági társaság vagy szervezet

vezetője által kijelölt szakértő mulasztja el, a rendbírság kiszabásának, illetve az

okozott bűnügyi költség megtérítésére kötelezésnek a kirendelt gazdasági társasággal,

szakértői intézménnyel, szervezettel vagy szakértői testülettel szemben van helye.

(3) Ha a szakértő a tanú vallomástételének valamely akadályára hivatkozva tagadja

meg a véleményadást, az ezt elutasító határozat elleni jogorvoslat elbírálásáig nem

kötelezhető közreműködésre.

A tolmács

201. § * (1) A szakértőre vonatkozó rendelkezések a tolmácsra is értelemszerűen

irányadóak azzal, hogy a

a) magánszakértőre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók,

b) tolmács által lefordított ügyirat, az eredeti ügyiratra vonatkozó szabályok szerint

ismerhető meg,

c) tolmács kirendeléséről és felmentéséről szóló határozatot csak a tolmács részére

kell kézbesíteni,

d) tolmács díját megállapító határozatot a tolmáccsal, valamint a bíróság határozatát

az ügyészséggel is közölni kell.

(2) Tolmácsként a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő személy

vehető igénybe. Ha ez nem lehetséges, eseti tolmácsként kellő nyelvismerettel

rendelkező más személy is kirendelhető. Tolmácson a szakfordítót is érteni kell.

(3) A tolmácsot a kirendelésével egyidejűleg figyelmeztetni kell a hamis tolmácsolás

következményeire.

(4) A tolmács közreműködésével folytatott eljárási cselekményen jelenlévők a

tolmácsolás nem megfelelő minősége miatt más tolmács kirendelését

indítványozhatják.

XXXII. FEJEZET

A PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐI VÉLEMÉNY

202. § (1) * A bíróság és az ügyészség

a) büntetés vagy intézkedés alkalmazása,

b) feltételes ügyészi felfüggesztés alkalmazása vagy

c) közvetítői eljárásra utalás

előtt pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el.

(2) Pártfogó felügyelői vélemény beszerzését törvény kötelezővé teheti.

(3) A pártfogó felügyelői véleményt a pártfogó felügyelő készíti el.

(4) A pártfogó felügyelő köteles és jogosult mindazokat az adatokat megismerni,

amelyek a pártfogó felügyelői vélemény elkészítéséhez szükségesek, e célból az

eljárás ügyiratait megismerheti, a terhelttől, a sértettől, a tanúktól és az eljárásba

bevont más személyektől felvilágosítást kérhet. Ha ez feladatának teljesítéséhez

szükséges, az ügyészségtől vagy a bíróságtól újabb adatokat, ügyiratokat és

felvilágosítást kérhet.

(5) A szakértőre vonatkozó rendelkezéseket a pártfogó felügyelői véleményt készítő

pártfogó felügyelőre is alkalmazni kell azzal, hogy a 194. §, a 195. §, a 197. § (2)–(5)

bekezdése és a 198–200. § a pártfogó felügyelőre nem alkalmazható.

203. § (1) A pártfogó felügyelői vélemény a terhelt személyiségét és életviszonyait

jellemző tényeket és körülményeket – így különösen családi körülményeit, egészségi

állapotát, esetleges káros szenvedélyeit, lakhatási körülményeit, iskolai végzettségét,szaktudását, munkahelyét, ennek hiányában a foglalkoztatására vonatkozó adatokat,

jövedelmi, vagyoni viszonyait – írja le, továbbá bemutatja a feltárt tények,

körülmények és a bűncselekmény elkövetése között fennálló kapcsolatot, a

bűnismétlés kockázatait, valamint a terhelt szükségleteit.

(2) A pártfogó felügyelő a véleményben tájékoztatást ad a terhelt adottságainak

megfelelő munkalehetőségről, egészségügyi, illetve szociális intézményi ellátási

lehetőségről, javaslatot tehet a terhelttel szemben egyedi magatartási szabály vagy

kötelezettség elrendelésére, és a bűnismétlési kockázatok hatását enyhítő

beavatkozások alkalmazására.

(3) * A bíróság vagy az ügyészség rendelkezése alapján a pártfogó felügyelői

véleményben ki kell térni arra, hogy a terhelt a kilátásba helyezett magatartási

szabályok vagy kötelezettségek teljesítését vállalja-e és képes-e teljesíteni, valamint

arra, hogy a sértett hozzájárul-e a részére adandó jóvátételhez vagy a 419. § (2)

bekezdés e) pontja szerinti helyreállító eljárásban való részvételhez.

XXXIII. FEJEZET

TÁRGYI BIZONYÍTÁSI ESZKÖZ, ELEKTRONIKUS ADAT

A tárgyi bizonyítási eszköz

204. § (1) Tárgyi bizonyítási eszköz minden olyan tárgy – ideértve az iratot és az

okiratot is –, amely a bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas, így különösen az,

a) amely a bűncselekmény elkövetésének vagy a bűncselekmény elkövetésével

összefüggésben az elkövető nyomait hordozza,

b) amely a bűncselekmény elkövetése útján jött létre,

c) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy

d) amelyre a bűncselekményt elkövették.

(2) Irat minden olyan tárgyi bizonyítási eszköz, amely műszaki, vegyi vagy más

eljárással adatokat rögzít, így különösen a papíralapú vagy elektronikus adatként

létező szöveg, rajz, ábra.

(3) Okirat az az irat, amely valamilyen tény, adat valóságának, esemény

megtörténtének vagy nyilatkozat megtételének bizonyítására készül, és arra alkalmas.

Az okiratra vonatkozó rendelkezések irányadók az okiratból készült kivonatra is.

Az elektronikus adat

205. § (1) Elektronikus adat a tények, információk vagy fogalmak minden olyan

formában való megjelenése, amely információs rendszer általi feldolgozásra alkalmas,

ideértve azon programot is, amely valamely funkciónak az információs rendszer által

való végrehajtását biztosítja.

(2) Ahol e törvény tárgyi bizonyítási eszközt említ, azon e törvény eltérő rendelkezése

hiányában az elektronikus adatot is érteni kell.

XXXIV. FEJEZET

A BIZONYÍTÁSI CSELEKMÉNYEK

206. § Bizonyítási cselekmény különösen a szemle, a helyszíni kihallgatás, a

bizonyítási kísérlet, a felismerésre bemutatás, a szembesítés és a műszeres

vallomásellenőrzés.

A szemle

207. § (1) Szemlét a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendel el és tart,

ha a bizonyítandó tény megismeréséhez vagy megállapításához személy, tárgy vagy

helyszín megtekintése, illetve tárgy vagy helyszín megfigyelése szükséges.

(2) A szemlén fel kell kutatni és össze kell gyűjteni a tárgyi bizonyítási eszközöket, és

gondoskodni kell a megfelelő módon történő megőrzésükről. A szemle alkalmával a

bizonyítás szempontjából jelentős körülményeket részletesen rögzíteni kell, így

különösen a szemletárgy felkutatásának, összegyűjtésének menetét, módját, helyét és

állapotát. A tárgyi bizonyítási eszközök felkutatása, rögzítése és biztosítása során úgy

kell eljárni, hogy az eljárási szabályok megtartása utólag is ellenőrizhető legyen. A

szemle tárgyáról, ha lehetséges és szükséges, kép-, hang-, illetve kép- és

hangfelvételt, rajzot vagy vázlatot kell készíteni, és azt a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.(3) Ha a szemle tárgyát a nyomozás során egyáltalán nem, vagy csak jelentős

nehézség, illetve költség árán lehet a helyszínen megtekinteni, a szemlét az elrendelő

szerv előtt kell megtartani.

(4) A szemle során szakértőt lehet alkalmazni.

(5) * Ha a büntetőeljárás során az elkövető azonosítása érdekében biometrikus minta

rögzítése indokolt, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az érintett személlyel,

tárggyal, helyszínnel vagy tárgyi bizonyítási eszközzel kapcsolatba került személyektől

biometrikus mintát rögzíthet más biometrikus minta vétlen szennyeződésének

kiszűrése érdekében.

A helyszíni kihallgatás

208. § (1) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a helyszínen hallgatja ki a

terheltet és a tanút, ha szükséges, hogy a bűncselekmény helyszínén vagy a

bűncselekménnyel összefüggő más helyszínen tegyen vallomást, mutassa meg az

elkövetés helyét, a bűncselekménnyel összefüggő más helyet, tárgyi bizonyítási

eszközt, illetve a cselekmény lefolyását.

(2) A helyszíni kihallgatás előtt a terheltet, illetve a tanút ki kell hallgatni arról, hogy a

kérdéses helyet, cselekményt vagy tárgyi bizonyítási eszközt milyen körülmények

között észlelte, és miről ismerné fel.

A bizonyítási kísérlet

209. § (1) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság bizonyítási kísérletet

rendel el és tart, ha azt kell megállapítani vagy ellenőrizni, hogy valamely esemény

vagy jelenség meghatározott helyen, időben, módon, illetve körülmények között

megtörténhetett-e.

(2) A bizonyítási kísérletet lehetőleg ugyanolyan körülmények között kell lefolytatni,

mint ahogyan a vizsgált esemény vagy jelenség megtörtént, illetve megtörténhetett.

A felismerésre bemutatás

210. § (1) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság felismerésre bemutatást

rendel el és tart, ha az személy vagy tárgy felismerése céljából szükséges. A

terheltnek vagy a tanúnak felismerésre legalább három személyt vagy tárgyat kell

bemutatni. A terheltnek vagy a tanúnak – ha más lehetőség nem áll rendelkezésre –

felismerésre személy vagy tárgy kép-, hang, vagy kép- és hangfelvételen is

bemutatható.

(2) A felismerésre bemutatás előtt azt, akitől a felismerés várható, részletesen ki kell

hallgatni arról, hogy a kérdéses személyt vagy tárgyat milyen körülmények között

észlelte, milyen kapcsolata van vele, milyen ismertetőjegyeiről tud.

(3) Személyek bemutatása esetén az ügytől független és a felismerést végző által nem

ismert, továbbá a kérdéses személlyel a felismerést végző által megjelölt fő

ismertetőjegyekben megegyező tulajdonságú – így különösen vele azonos nemű,

hasonló korú, testalkatú, bőrszínű, ápoltságú és öltözetű – személyeket kell a kérdéses

személlyel egy csoportba állítani. Tárgyak bemutatása esetén a kérdéses tárgyat

hasonló tárgyak között kell elhelyezni. A kérdéses személynek vagy tárgynak a

csoporton belüli elhelyezkedése a többitől jelentősen nem térhet el, és nem lehet

feltűnő.

(4) A bemutatást több felismerő személy esetében is külön-külön, egymás

távollétében kell végezni.

(5) Ha a tanú védelme szükségessé teszi, a felismerésre bemutatást úgy kell végezni,

hogy a felismerésre bemutatott a tanút ne ismerhesse fel, illetve ne észlelhesse. Ha a

tanú személyes adatainak zárt kezelését rendelték el, erről a felismerésre

bemutatásnál is gondoskodni kell.

A szembesítés

211. § (1) Ha a terheltek, a tanúk, illetve a terhelt és a tanú vallomásai egymással

ellentétesek, a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az ellentétet szükség

esetén szembesítéssel tisztázza. A szembesítettek a vallomásukat egymással

élőszóban közlik, ezután megengedhető, hogy a szembesítettek egymásnak

kérdéseket tegyenek fel.(2) Ha a tanú vagy a terhelt kímélete, vagy védelme ezt szükségessé teszi, a tanú,

illetve a terhelt szembesítését mellőzni kell.

Műszeres vallomásellenőrzés

212. § (1) Az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a nyomozás során a tanú és a

gyanúsított vallomását műszeres vallomásellenőrzéssel vizsgálhatja. A vizsgálathoz a

tanú, illetve a gyanúsított hozzájárulása szükséges.

(2) A műszeres vallomásellenőrzés során szaktanácsadó igénybevétele kötelező, aki

eljárásáról és megállapításairól a továbbiakban tanúként hallgatható ki.

Közös szabályok

213. § (1) A bizonyítási kísérletre és a felismerésre bemutatásra a szemle szabályait

értelemszerűen alkalmazni kell.

(2) A bíróság és az ügyészség a szemle, a bizonyítási kísérlet, a felismerésre

bemutatás lefolytatásához a nyomozó hatóságot is igénybe veheti.

(3) A terhelt, a tanú, a sértett és más személy – így különösen, aki a szemle tárgya

felett rendelkezik, vagy azt birtokolja – a szemlének, a bizonyítási kísérletnek és a

felismerésre bemutatásnak köteles magát alávetni, a birtokában lévő tárgyat a

szemle, a bizonyítási kísérlet, illetve a felismerésre bemutatás céljából köteles

rendelkezésre bocsátani. E kötelezettségek teljesítésére a terhelt kényszeríthető, a

sértett, a tanú és más személy kényszeríthető, illetve rendbírsággal sújtható.

(4) A szemléről, a bizonyítási kísérletről és a felismerésre bemutatásról – lehetőség

szerint – kép- és hangfelvételt kell készíteni.

HATODIK RÉSZ

LEPLEZETT ESZKÖZÖK

XXXV. FEJEZET

A LEPLEZETT ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

214. § (1) A leplezett eszközök alkalmazása olyan, a magánlakás sérthetetlenségéhez,

valamint a magántitok, a levéltitok és a személyes adatok védelméhez fűződő

alapvető jogok korlátozásával járó, a büntetőeljárásban végzett különleges

tevékenység, amelyet az erre feljogosított szervek az érintett tudta nélkül végeznek.

(2) Leplezett eszközöket az erre feljogosított szervek a rájuk vonatkozó

jogszabályokban meghatározott bűnüldözési feladataik végrehajtása céljából kizárólag

az e törvényben meghatározott szabályok alapján alkalmazhatnak.

(3) A (2) bekezdés nem érinti a nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendőrség

terrorizmust elhárító szerve által a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény

alapján bűnüldözési feladataik végrehajtása céljából folytatott titkos

információgyűjtést.

(4) A büntetőeljárásban

a) bírói vagy ügyészi engedélyhez nem kötött,

b) ügyészi engedélyhez kötött, valamint

c) bírói engedélyhez kötött

leplezett eszközök alkalmazhatók.

(5) Leplezett eszköz akkor alkalmazható, ha

a) megalapozottan feltehető, hogy a megszerezni kívánt információ, illetve bizonyíték

a büntetőeljárás céljának eléréséhez elengedhetetlenül szükséges és más módon nem

szerezhető meg,

b) annak alkalmazása nem jár az azzal érintett vagy más személy alapvető jogának az

elérendő bűnüldözési célhoz képest aránytalan korlátozásával, és

c) annak alkalmazásával bűncselekménnyel összefüggő információ, illetve bizonyíték

megszerzése valószínűsíthető.

XXXVI. FEJEZET

BÍRÓI ÉS ÜGYÉSZI ENGEDÉLYHEZ NEM KÖTÖTT LEPLEZETT ESZKÖZÖK215. § (1) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a bűncselekményre

vonatkozó információk megszerzése érdekében titkosan együttműködő személyt vehet

igénybe.

(2) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv tagja az eljárás valódi

céljának titokban tartásával a bűncselekményre vonatkozó információt gyűjthet,

ellenőrizhet.

(3) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a bűncselekmény

megszakítása, a bűncselekmény elkövetőjének azonosítása, illetve a bizonyítás

érdekében sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó csapdát alkalmazhat.

(4) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv tagja a bűncselekmény

megszakítása, a bűncselekmény elkövetőjének azonosítása, illetve a bizonyítás

érdekében a sértettet vagy más személyt az életének és testi épségének megóvása

céljából helyettesítheti.

(5) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a bűncselekménnyel

kapcsolatba hozható

a) személyt, lakást, egyéb helyiséget, bekerített helyet, nyilvános vagy a közönség

részére nyitva álló helyet, illetve járművet, vagy

b) tárgyi bizonyítási eszközt képező dolgot

titokban megfigyelhet, a történtekről információt gyűjthet, valamint az észlelteket

technikai eszközzel rögzítheti (a továbbiakban: rejtett figyelés).

(6) A rejtett figyelés érdekében a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv

titkosan együttműködő személyt is igénybe vehet.

(7) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a bűncselekmény

megszakítása, a bűncselekmény elkövetőjének azonosítása, illetve a bizonyítás

érdekében az információ forrásának leplezésével a leplezett eszköz alkalmazásával

érintett személlyel valótlan vagy megtévesztő információt közölhet. Az információ

továbbításához a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv titkosan

együttműködő személyt is igénybe vehet.

(8) A (7) bekezdésben meghatározott leplezett eszköz

a) terhelt vagy tanú kihallgatása, illetve bizonyítási cselekmény során nem

alkalmazható,

b) nem tartalmazhat a törvénnyel össze nem egyeztethető ígéretet, és

c) nem valósíthat meg fenyegetést vagy felbujtást, továbbá nem terelheti az érintett

személyt annál súlyosabb bűncselekmény elkövetése felé, mint amelyet eredetileg

elkövetni tervezett.

(9) * A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a bűncselekmény

megszakítása, a bűncselekmény elkövetőjének azonosítása, illetve a bizonyítás

érdekében elektronikus hírközlő hálózat vagy eszköz útján, illetve információs

rendszeren folytatott kommunikáció tényének a megállapításához, az elektronikus

hírközlő eszköz vagy információs rendszer azonosításához, illetve hollétének

megállapításához szükséges adatokat titokban technikai eszközzel megszerezheti.

XXXVII. FEJEZET

ÜGYÉSZI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT LEPLEZETT ESZKÖZÖK

Fizetési műveletek megfigyelése

216. § (1) * A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv az ügyészség

engedélyével elrendelheti, hogy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról

szóló törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi

szolgáltatási tevékenységet végző szervezet (e § alkalmazásában a továbbiakban:

szolgáltató) meghatározott időszakban, a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló

törvény szerinti fizetési műveletekkel kapcsolatos adatokat rögzítsen és őrizzen meg,

illetve azokat az elrendelőnek továbbítsa.

(2) A fizetési műveletek megfigyelése különösen

a) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény szerinti fizetési számlával

kapcsolatos valamennyi fizetési műveletre,

b) meghatározott feltételeknek megfelelő fizetési műveletekrevonatkozó adatok rögzítésére, illetve továbbítására irányulhat.

(3) Az elrendelő a meghatározott adatok továbbítását haladéktalanul vagy

meghatározott határidő előírásával rendelheti el.

(4) A fizetési műveletek megfigyelésének az alkalmazása legfeljebb három hónapra

rendelhető el, amely egy alkalommal az ügyészség engedélyével legfeljebb három

hónappal meghosszabbítható.

(5) A fizetési műveletek megfigyelését elrendelő határozatban meg kell jelölni

a) az érintett fizetési számla azonosítására alkalmas adatokat,

b) a fizetési műveletek megfigyelésének a kezdő és befejező időpontját napban

meghatározva,

c) a továbbítandó adatok pontos körét,

d) a feltétel meghatározását, ha az elrendelő meghatározott feltételhez köti az adatok

rögzítését, illetve továbbítását, és

e) az adatok továbbításának módját és határidejét.

(6) A szolgáltató a fizetési műveletek megfigyelése során az elrendelésről szóló

határozatban megjelölt adatokat az abban meghatározott módon és határidőben

köteles rögzíteni, illetve továbbítani.

217. § (1) A fizetési műveletek megfigyelése keretében az elrendelő előírhatja, hogy a

szolgáltató meghatározott fizetési számlák vagy személyek közötti fizetési művelet

vagy meghatározott feltételnek megfelelő fizetési művelet teljesítését függessze fel.

(2) * A fizetési művelet teljesítésének a felfüggesztése az elrendelő tájékoztatásának

napját követően legfeljebb négy munkanapig tarthat, amelyet az elrendelő az

ügyészség engedélyével egy alkalommal legfeljebb három munkanappal

meghosszabbíthat.

(3) Az elrendelő a fizetési művelet felfüggesztése alatt megvizsgálja, hogy a

felfüggesztett fizetési művelet bűncselekménnyel összefüggésbe hozható-e. Ha a

fizetési művelet felfüggesztésére nincs szükség, közli a szolgáltatóval, hogy a fizetési

művelet teljesíthető. Ha a felfüggesztett fizetési művelet további nyomon követése

szükséges, az elrendelő az ügyészség engedélyével más szolgáltató tekintetében is

elrendeli a fizetési műveletek megfigyelését és ezután közli a szolgáltatóval, hogy a

felfüggesztett fizetési művelet teljesíthető.

(4) * Ha az elrendelő megállapítja, hogy a fizetési művelettel érintett számlapénz

vagy elektronikus pénz tekintetében a lefoglalás vagy zár alá vétel elrendelésének a

feltételei fennállnak, elrendeli a lefoglalást vagy a zár alá vételt.

(5) A szolgáltató akkor teljesítheti a felfüggesztett fizetési műveletet, ha

a) az elrendelő ezt engedélyezi, vagy

b) * a (2) bekezdésben meghatározott időtartam lefoglalás vagy a zár alá vétel

elrendelése nélkül eltelt.

218. § (1) A szolgáltató a fizetési műveletek megfigyelésének tényéről, az elrendelő

határozatban foglaltakról, a teljesített adattovábbítás tartalmáról, valamint a fizetési

művelet teljesítésének felfüggesztéséről másnak nem adhat tájékoztatást és köteles

biztosítani, hogy mindezek titokban maradjanak. A fizetési műveletek megfigyelésével

érintett személynek a saját személyes adatai kezelésére vonatkozó tájékoztatás iránti

kérelme esetén olyan tájékoztatást kell adni, amelyből nem derül ki, hogy a személyes

adatainak továbbítására a fizetési műveletek megfigyelésének céljából került sor. Erre

a fizetési műveletek megfigyelésének elrendelésekor a szolgáltatót figyelmeztetni kell.

(2) Az (1) bekezdés szerinti korlátozás az előkészítő eljárás befejezéséig, illetve a

nyomozás befejezéséig tarthat, kivéve, ha a korlátozás megszüntetése az érintettel

szemben folytatott más büntetőeljárás eredményességét veszélyeztetné. A korlátozás

megszüntetését a szolgáltatóval közölni kell.

A büntetőjogi felelősségre vonás elkerülésének kilátásba helyezése

219. § (1) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv az ügyészség

engedélyével bűncselekmény elkövetőjével megállapodást köthet, amelyben számára

kilátásba helyezi, hogy vele szemben büntetőeljárást nem indítanak, illetve a

folyamatban lévő büntetőeljárást megszüntetik, ha az ügy, illetve más büntetőügy

felderítésével, bizonyításával összefüggő információkat és bizonyítékokat bocsátrendelkezésre, és a megállapodással elérhető nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési

érdek jelentősebb, mint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonásához fűződő érdek.

A büntetőjogi felelősségre vonás elkerülésének kilátásba helyezése során feltételként

szabható, hogy az elkövető az állam közvetítésével, részben vagy egészben térítse

meg azt a kárt, illetve sérelemdíjat, amelynek megtérítésére a polgári jog szabályai

szerint köteles.

(2) Nem köthető megállapodás, ha az elkövetővel szemben olyan bűncselekmény

miatt kell büntetőeljárást folytatni, amellyel más életét szándékosan kioltotta vagy

amellyel szándékosan maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást

okozott. A megállapodást fel kell bontani, ha a leplezett eszközök alkalmazására

feljogosított szerv arról szerez tudomást, hogy az információt szolgáltató személy ilyen

bűncselekményt követett el.

(3) A büntetőjogi felelősségre vonás elkerülésének kilátásba helyezéséről szóló

megállapodásban meg kell jelölni

a) a bűncselekmény elkövetőjének azonosítására alkalmas adatait,

b) annak a bűncselekménynek a Btk. szerinti minősítését és tényállásának rövid

leírását, amely tekintetében a büntetőjogi felelősségre vonás elkerülését kilátásába

helyezik,

c) annak a bűncselekménynek a Btk. szerinti minősítését és tényállásának rövid

leírását, amely tekintetében az elkövető az információk és bizonyítékok rendelkezésre

bocsátását vállalja, és

d) az információk és a bizonyítékok rendelkezésre bocsátására vonatkozó

kötelezettségvállalást, valamint ennek módját, illetve

e) ha ez a megállapodásnak részét képezi, a kár vagy a sérelemdíj megtérítésével

kapcsolatos adatokat.

(4) Ha a bűncselekmény elkövetője a megállapodásban foglaltakat teljesíti, vele

szemben büntetőeljárás nem indítható, illetve a folyamatban lévő büntetőeljárást meg

kell szüntetni.

(5) Ha a megállapodás teljesítésére tekintettel az elkövetővel szemben nem indul

büntetőeljárás vagy azt megszüntetik, az állam téríti meg azt a kárt, illetve

sérelemdíjat, amelynek megtérítésére az elkövető a polgári jog szerint köteles,

amennyiben azt az elkövető nem térítette meg. A kár megtérítése, illetve a sérelemdíj

megfizetése érdekében a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a

sértettel titoktartási megállapodás megkötését kezdeményezheti, illetve az ehhez

szükséges iratokat elkészítheti.

(6) Ha a kártérítésről, illetve a sérelemdíj megfizetéséről polgári perben kell határozni,

az ezek iránti igény jogalapját vélelmezni kell. A polgári perben az államot az

igazságügyért felelős miniszter képviseli. A polgári perben eljáró bíróság a kereset

elbírálása előtt beszerzi a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv

nyilatkozatát a felperes sérelmére elkövetett cselekményről, a cselekménnyel okozott

kárról, illetve személyiségi jogsértésről. A nyilatkozat nem terjedhet ki olyan tényre,

amelynek alapján az elkövető személyére, illetve a büntetőjogi felelősségre vonás

elkerülésének kilátásba helyezésére vonatkozó indokokra lehet következtetni.

Hozzájárulással alkalmazott megfigyelés

220. § (1) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv az ügyészség

engedélyével, a sértett írásbeli hozzájárulásával megfigyelést alkalmazhat

a) uzsora-bűncselekmény, kapcsolati erőszak, illetve zaklatás bűncselekménye miatt,

vagy

b) olyan bűncselekmény miatt, amely fenyegetéssel valósul meg.

(2) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv az ügyészség engedélyével,

a felhívás, vagy a rábírni törekvés címzettjének írásbeli hozzájárulásával megfigyelést

alkalmazhat

a) bűncselekmény elkövetésére való felhívás esetén, ha a Btk. a bűncselekmény

előkészületét büntetni rendeli, vagy valamely cselekmény elkövetésére való felhívás

bűncselekménynek minősül, illetve

b) ha a cselekményre való rábírni törekvés bűncselekménynek minősül.(3) A hozzájárulással alkalmazott megfigyelés során a leplezett eszközök

alkalmazására feljogosított szerv az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személy

hozzájárulásával – a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely kivételével –

az általa használt lakásban, egyéb helyiségben, bekerített helyen, illetve – a közösségi

közlekedési eszköz kivételével – az általa használt járművön történteket technikai

eszközzel megfigyelheti és rögzítheti, az ehhez szükséges technikai eszközt ezeken a

helyeken elhelyezheti.

(4) A hozzájárulással alkalmazott megfigyelés során a leplezett eszközök

alkalmazására feljogosított szerv az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személy

által használt elektronikus hírközlési szolgáltatás keretében, elektronikus hírközlő

hálózaton vagy eszközön, illetve információs rendszeren folytatott kommunikációt

megismerheti, az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti, továbbá a kommunikációt

lebonyolítók személyes adatait megismerheti.

(5) A hozzájárulással alkalmazott megfigyelés alkalmazása legfeljebb negyvenöt napra

engedélyezhető.

(6) A hozzájárulással alkalmazott megfigyelés alkalmazásáról szóló döntésben meg

kell jelölni

a) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személy azonosítására alkalmas adatokat,

b) az alkalmazás kezdő és befejező időpontját napban meghatározva,

c) az ügy tárgyát képező bűncselekmény Btk. szerinti minősítését, valamint

tényállásának rövid leírását, és

d) a leplezett eszköz alkalmazása helyének, illetve a megfigyelni kívánt eszköz vagy

szolgáltatás egyértelmű azonosítására alkalmas adatokat.

(7) A hozzájárulással alkalmazott megfigyelés eredményének a felhasználására a 252–

254. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Álvásárlás

221. § Az ügyészség engedélyével

a) a bűncselekménnyel feltehetően összefüggésbe hozható dolog vagy annak mintája

megszerzésére vagy szolgáltatás igénybevételére,

b) az eladó bizalmának erősítése céljából a bűncselekményre vonatkozó tárgyi

bizonyítási eszközt eredményező dolog megszerzésére vagy szolgáltatás

igénybevételére,

c) a bűncselekmény elkövetőjének elfogása, illetve tárgyi bizonyítási eszköz

biztosítása érdekében dolog megszerzésére vagy szolgáltatás igénybevételére

irányuló színlelt megállapodás köthető és teljesíthető.

Fedett nyomozó alkalmazása

222. § (1) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a szervhez tartozását,

illetve kilétét tartósan leplező, kifejezetten ilyen feladat ellátása érdekében

foglalkoztatott tagját (a továbbiakban: fedett nyomozó) a büntetőeljárásban az

ügyészség engedélyével alkalmazhatja.

(2) Fedett nyomozó

a) bűnszervezetbe történő beépülés,

b) terrorista csoportba vagy terrorcselekmény feltételeinek biztosításához anyagi

eszközt szolgáltató vagy gyűjtő, továbbá terrorcselekmény elkövetését vagy terrorista

csoport tevékenységét anyagi eszközök nyújtásával vagy egyéb módon támogató

szervezetbe történő beépülés,

c) álvásárlás,

d) rejtett figyelés végrehajtása,

e) a 215. § (7) bekezdése alapján az információ továbbítása, vagy

f) a bűncselekménnyel összefüggő információk és bizonyítékok megszerzése

érdekében alkalmazható.

(3) A fedett nyomozó az igénybevétel céljának eléréséhez szükséges időtartamra,

legfeljebb hat hónapra alkalmazható. Ha az elrendelés feltételei továbbra is

fennállnak, a fedett nyomozó alkalmazása az ügyészség engedélyével, alkalmanként

legfeljebb hat hónappal ismételten meghosszabbítható.

(4) A fedett nyomozó alkalmazásáról szóló döntésben meg kell jelölnia) a fedett nyomozó alkalmazásának a (2) bekezdésben meghatározott célját,

b) az alkalmazás kezdő és befejező időpontját napban meghatározva,

c) az ügy tárgyát képező bűncselekmény Btk. szerinti minősítését, valamint

tényállásának rövid leírását, és

d) a 224. § (2) bekezdése szerinti bűncselekmény pontos megjelölését, ha a fedett

nyomozó alkalmazásának eredményességéhez előreláthatóan szükséges.

223. § (1) Fedett nyomozó a bírói vagy ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszköz

alkalmazására vonatkozó rendelkezések alapján más,

a) bírói vagy ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközzel együtt, vagy

b) bírói vagy ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának biztosítása

érdekében

is alkalmazható.

(2) Ha a fedett nyomozó alkalmazása során felmerül, hogy az alkalmazásának

eredményessége érdekében olyan tevékenység végzése szükséges, amely bírói vagy

ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszköznek minősül, és az engedély a leplezett

eszköz alkalmazása előtt a 229. § vagy a 238. § alapján sem szerezhető be, a fedett

nyomozó a bírói vagy ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszköz engedély nélküli

alkalmazását megkezdheti.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a bíróság vagy az ügyészség engedélyét

utólag haladéktalanul be kell szerezni. Ha a bíróság vagy az ügyészség az utólagos

engedélyezés iránti indítványt elutasítja, az engedélyhez kötött leplezett eszköz

alkalmazásának eredménye bizonyítékként nem használható fel és az így beszerzett

adatokat haladéktalanul törölni kell.

(4) A bíróság vagy az ügyészség az indítványt akkor is elutasítja, ha az engedély a

fedett nyomozó alkalmazása eredményességének veszélyeztetése nélkül, az

engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazása előtt is beszerezhető lett volna.

224. § (1) Nem büntethető a fedett nyomozó az alkalmazása során elkövetett

bűncselekmény, szabálysértés vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés

miatt, ha annak elkövetése

a) a fedett nyomozó alkalmazásának eredményességéhez, az alkalmazással elérni

kívánt bűnüldözési célhoz szükséges, és az alkalmazással elérni kívánt bűnüldözési

érdek jelentősebb, mint a fedett nyomozó felelősségre vonásához fűződő érdek,

b) a fedett nyomozó biztonságának biztosítása, lelepleződésének megakadályozása

érdekében szükséges, és a fedett nyomozó biztonságával, lelepleződésének

megakadályozásával kapcsolatos érdek jelentősebb, mint a fedett nyomozó

felelősségre vonásához fűződő érdek, illetve

c) más bűncselekmény elkövetésének megelőzése vagy megszakítása érdekében

szükséges, és a bűncselekmény megelőzéséhez vagy megszakításához fűződő érdek

jelentősebb, mint a fedett nyomozó felelősségre vonásához fűződő érdek.

(2) Ha előrelátható, hogy a fedett nyomozó alkalmazásának eredményessége

érdekében valamely bűncselekmény, szabálysértés vagy közigazgatási bírsággal

sújtandó szabályszegés elkövetése szükséges, azt a fedett nyomozó alkalmazásáról

szóló döntésben meg kell jelölni.

(3) A fedett nyomozó nem követhet el más életének szándékos kioltásával járó, illetve

maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást szándékosan okozó

bűncselekményt.

(4) A fedett nyomozó mást bűncselekmény elkövetésére nem bírhat rá, és nem

terelheti az érintett személyt annál súlyosabb bűncselekmény elkövetése felé, mint

amelyet eredetileg elkövetni tervezett. Az ál vásárlás önmagában nem minősül

rábírásnak.

(5) Ha a fedett nyomozó az általa elkövetett bűncselekmény, szabálysértés vagy

közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés miatt az (1) bekezdés alapján nem

büntethető, az állam téríti meg azt a kárt, illetve sérelemdíjat, amelynek

megtérítésére a fedett nyomozó a polgári jog szerint köteles. A kár megtérítése, illetve

a sérelemdíj megfizetése érdekében a leplezett eszközök alkalmazására feljogosítottszerv a sértettel titoktartási megállapodás megkötését kezdeményezheti, illetve az

ehhez szükséges iratokat elkészítheti.

(6) Ha a kártérítésről, illetve a sérelemdíj megfizetéséről polgári perben kell határozni,

az ezek iránti igény jogalapját vélelmezni kell. A polgári perben az államot az

igazságügyért felelős miniszter képviseli. A polgári perben eljáró bíróság a kereset

elbírálása előtt beszerzi a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv

nyilatkozatát a felperes sérelmére elkövetett cselekményről, a cselekménnyel okozott

kárról, illetve személyiségi jogsértésről. A nyilatkozat nem terjedhet ki olyan tényre,

amelynek alapján a fedett nyomozó személyére lehet következtetni.

225. § (1) A fedett nyomozó alkalmazása során a foglalkoztató szerv a fedett nyomozó

személyének védelme, illetve nyomon követésének biztosítása, továbbá az eljárás

leplezett jellegének biztosítása érdekében a rá irányadó törvény alapján folytathat

titkos információgyűjtést.

(2) Az (1) bekezdés alapján folytatott titkos információgyűjtés eredménye a

büntetőeljárásban a rendőrségről szóló törvény, illetve a Nemzeti Adó- és

Vámhivatalról szóló törvény alapján végzett titkos információgyűjtés felhasználására

vonatkozó rendelkezések szerint használható fel.

A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv tagja és titkosan együttműködő

személy alkalmazása álvásárlás érdekében

226. § (1) Az álvásárlás érdekében

a) a leplezett eszköz alkalmazására feljogosított szerv tagja is alkalmazható, illetve

b) a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv titkosan együttműködő

személyt is igénybe vehet.

(2) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv titkosan együttműködő

személyt akkor alkalmazhat álvásárlás érdekében, ha az álvásárlással elérni kívánt cél

fedett nyomozó vagy a leplezett eszköz alkalmazására feljogosított szerv tagja

közreműködésével nem, vagy csak jelentős késedelemmel érhető el.

(3) A leplezett eszköz alkalmazására feljogosított szerv tagja és a titkosan

együttműködő személy álvásárlás érdekében történő alkalmazása esetén a fedett

nyomozóra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

Fedőokirat, fedőintézmény és fedőadat felhasználása

227. § (1) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv az ügyészség

engedélyével más leplezett eszköz alkalmazása során

a) a bűncselekmény felderítése, illetve bizonyítása érdekében valótlan adatot, tényt

vagy nyilatkozatot tartalmazó okiratot vagy közokiratot (a továbbiakban: fedőokirat)

készíthet vagy használhat fel,

b) a bűncselekmény felderítése, illetve bizonyítása érdekében a rá irányadó törvények

szerinti fedőintézményre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával

szervezetet hozhat létre és tarthat fenn, illetve

c) a bűncselekmény felderítése, illetve bizonyítása, továbbá a fedőokirat és a b) pont

szerinti szervezet védelme érdekében a közhiteles nyilvántartásokban valótlan adatot

(a továbbiakban: fedőadat) jegyeztethet be.

(2) A fedőokiratot meg kell semmisíteni, illetve a közhiteles nyilvántartásokból a

fedőadatot törölni kell, ha arra a büntetőeljárás érdekében már nincs szükség.

Az ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának közös eljárási

szabályai

228. § (1) Az ügyészség a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv erre

felhatalmazott vezetőjének az indítványa alapján, az indítvány ügyészséghez

érkezésétől számított hetvenkét órán belül dönt a leplezett eszköz alkalmazásának

engedélyezéséről.

(2) Az indítványozás során meg kell jelölni, illetve meg kell küldeni

a) a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv megnevezését, az előkészítő

eljárás, illetve a nyomozás elrendelésének időpontját, az ügy számát,

b) az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény Btk. szerinti minősítését, valamint

tényállásának rövid leírását, és a bűncselekmény gyanúját megalapozó vagy az annak

lehetőségére utaló adatokat,c) az alkalmazás törvényi feltételeinek meglétére vonatkozó valamennyi adatot,

d) az alkalmazni kívánt leplezett eszköz megnevezését, illetve az alkalmazás

engedélyezéséhez szükséges adatokat, és

e) az ügyészi engedély alapjául szolgáló döntést.

229. § (1) Ha az ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának

engedélyezése olyan késedelemmel járna, amely a leplezett eszköz alkalmazásával

elérendő célt jelentősen veszélyeztetné, a leplezett eszközök alkalmazására

feljogosított szerv erre felhatalmazott vezetője az ügyészség döntéséig megkezdheti a

leplezett eszköz alkalmazását.

(2) A leplezett eszköz (1) bekezdés alapján megkezdett alkalmazása esetén a leplezett

eszközök alkalmazására feljogosított szerv erre felhatalmazott vezetője az alkalmazás

megkezdéséről hozott döntést követő hetvenkét órán belül indítványt tesz az

ügyészségnek az alkalmazás utólagos engedélyezése érdekében. Az ügyészség az

indítványról az alkalmazás megkezdéséről hozott döntéstől számított százhúsz órán

belül dönt.

(3) Az utólagos engedélyezés iránti indítványozás során meg kell jelölni az (1)

bekezdésben meghatározott feltételek fennállását megalapozó körülményeket is,

továbbá az alkalmazás megkezdéséről hozott döntés időpontját órában meghatározva.

(4) Az ügyészség az indítványt akkor is elutasítja, ha

a) az indítvány elkésett, vagy

b) az engedély az ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának (1)

bekezdés szerinti megkezdése előtt is beszerezhető lett volna.

(5) Ha az ügyészség az utólagos engedélyezés iránti indítványt elutasítja, a leplezett

eszköz alkalmazásának eredménye bizonyítékként nem használható fel, és az így

beszerzett adatokat haladéktalanul törölni kell.

230. § Az ügyészség által folytatott előkészítő eljárás, illetve ügyészségi nyomozás

során az ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközök engedélyezésével kapcsolatos

feladatokat a felettes ügyészség látja el.

XXXVIII. FEJEZET

BÍRÓI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT LEPLEZETT ESZKÖZÖK

231. § A büntetőeljárásban a következő bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök

alkalmazhatók:

a) információs rendszer titkos megfigyelése,

b) titkos kutatás,

c) hely titkos megfigyelése,

d) küldemény titkos megismerése,

e) lehallgatás.

232. § (1) Információs rendszer titkos megfigyelése során a leplezett eszközök

alkalmazására feljogosított szerv bírói engedéllyel információs rendszerben kezelt

adatokat titokban megismerhet, az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti. Ennek

érdekében az ehhez szükséges elektronikus adat az információs rendszerben, illetve a

szükséges technikai eszköz – a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely

kivételével – lakásban, egyéb helyiségben, bekerített helyen, illetve – a közösségi

közlekedési eszköz kivételével – járműben, továbbá az érintett személy használatában

lévő tárgyban elhelyezhető.

(2) Titkos kutatás során a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv bírói

engedéllyel – a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely kivételével – lakást,

egyéb helyiséget, bekerített helyet, illetve – a közösségi közlekedési eszköz kivételével

– járművet, továbbá az érintett személy használatában lévő tárgyat titokban

átkutathat, az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti.

(3) Hely titkos megfigyelése során a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított

szerv bírói engedéllyel – a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely

kivételével – a lakásban, egyéb helyiségben, bekerített helyen, illetve – a közösségi

közlekedési eszköz kivételével – járművön történteket titokban technikai eszközzelmegfigyelheti és rögzítheti. Ennek érdekében az ehhez szükséges technikai eszköz az

alkalmazás helyén elhelyezhető.

(4) Küldemény titkos megismerése során a leplezett eszközök alkalmazására

feljogosított szerv bírói engedéllyel postai küldeményt vagy egyéb zárt küldeményt

titokban felbonthat, annak tartalmát megismerheti, ellenőrizheti és rögzítheti.

(5) Lehallgatás során a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv bírói

engedéllyel elektronikus hírközlési szolgáltatás keretében elektronikus hírközlő hálózat

vagy eszköz útján, illetve információs rendszeren folytatott kommunikáció tartalmát

titokban megismerheti és rögzítheti.

233. § (1) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazása során igénybe vett

technikai eszközt vagy információs rendszerben elhelyezett elektronikus adatot a

leplezett eszköz alkalmazásának befejezését követően haladéktalanul el kell távolítani.

Ha az eltávolítás akadályba ütközik, a technikai eszközt vagy az elektronikus adatot az

akadály megszűnését követően kell haladéktalanul eltávolítani.

(2) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazása során igénybe vett

technikai eszköz vagy adat elhelyezése, valamint eltávolítása érdekében

a) a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv bírói engedélyhez nem kötött

leplezett eszközt alkalmazhat, illetve

b) a leplezett eszközök alkalmazását végrehajtó szerv a rá irányadó törvény alapján

titkos információgyűjtést végezhet.

234. § (1) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök az öt évig terjedő vagy ennél

súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény esetén

alkalmazhatók.

(2) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök a három évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő, szándékosan elkövetett következő

bűncselekmények esetén is alkalmazhatók:

a) az üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett bűncselekmény,

b) * a kábítószer-prekurzorral visszaélés, a gyógyszerhamisítás, a teljesítményfokozó

szerrel visszaélés, az egészségügyi termék hamisítása,

c) a szexuális visszaélés, a kerítés, a prostitúció elősegítése, a kitartottság, a

gyermekprostitúció kihasználása, a gyermekpornográfia,

d) a környezetkárosítás, a természetkárosítás, az orvvadászat, a tiltott állatviadal

szervezése, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése,

e) a zártörés kivételével az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények,

f) a korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása kivételével a korrupciós

bűncselekmények,

g) a választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni

bűncselekmény, a harmadik országbeli állampolgár jogellenes foglalkoztatása, a tiltott

szerencsejáték szervezése,

h) a bennfentes kereskedelem és a tiltott piacbefolyásolás.

(3) Bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök a szándékosan elkövetett minősített

adattal visszaélés, a hivatali visszaélés, a hivatalos személy elleni erőszak, a

nemzetközileg védett személy elleni erőszak, a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz

hamisítása, a jogosulatlan pénzügyi tevékenység és a piramisjáték szervezése esetén

is alkalmazhatók.

(4) Ha a Btk. a bűncselekmény előkészületét büntetni rendeli, a bírói engedélyhez

kötött leplezett eszközök az (1)–(3) bekezdésben meghatározott bűncselekmények

előkészülete miatt indult büntetőeljárásban is alkalmazhatók.

A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök engedélyezése

235. § (1) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök a bíróság engedélye alapján,

az abban meghatározott keretek között alkalmazhatók.

(2) A bíróság engedélye meghatározza, hogy az érintett személlyel szemben mely bírói

engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazható.

(3) A bíróság

a) az engedélyét meghosszabbíthatja,

b) az engedélyét visszavonhatja,c) az engedélyét további leplezett eszközre kiterjesztheti, illetve

d) a már engedélyezett leplezett eszköz további alkalmazását megtilthatja.

236. § (1) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának

engedélyezéséről a bíróság az ügyészség indítványa alapján határoz.

(2) Az indítványnak tartalmaznia kell

a) a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv megnevezését, az előkészítő

eljárás, illetve a nyomozás elrendelésének időpontját, az ügy számát,

b) a rendelkezésre álló, az alkalmazással érintett személy azonosítására szolgáló

adatokat,

c) az érintett személlyel szemben a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök

alkalmazásának tervezett kezdő és befejező időpontját napban és órában

meghatározva,

d) a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása feltételeinek fennállását

megalapozó részletes indokolást, így

da) az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény Btk. szerinti minősítését, valamint a

tényállás rövid leírását, és a bűncselekmény gyanúját megalapozó vagy az annak

lehetőségére utaló adatokat,

db) a 214. § (5) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülését megalapozó

adatokat, és

dc) a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának célját,

e) az alkalmazni kívánt leplezett eszköz megnevezését,

f) információs rendszer titkos megfigyelése esetén az információs rendszer; titkos

kutatás esetén a helyiség, jármű vagy tárgy; hely titkos megfigyelése esetén a

helyiség vagy jármű; küldemény titkos megismerése esetén a feladás vagy az átvétel

helyének, illetve a feladó vagy a címzett; lehallgatás esetén az elektronikus hírközlési

szolgáltatás vagy az eszköz, illetve az információs rendszer egyértelmű azonosítására

szolgáló adatokat.

(3) Az indítványhoz csatolni kell az indítványban foglaltakat megalapozó iratokat.

237. § (1) A bíróság az indítvány benyújtásától számított hetvenkét órán belül dönt. A

bíróság az indítvány alapján az engedélyt megadja, részben adja meg vagy az

indítványt elutasítja.

(2) A bíróság az engedélyt részben adja meg, ha engedélyezi a bírói engedélyhez

kötött leplezett eszközök alkalmazását, azonban határozatában egyes leplezett

eszközök vonatkozásában az alkalmazásra irányuló indítványt elutasítja.

(3) Ha a bíróság a leplezett eszközök alkalmazását engedélyezi vagy részben

engedélyezi, az erről szóló határozatban meg kell jelölni

a) a rendelkezésre álló, az érintett személy azonosítására szolgáló adatokat,

b) a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának kezdő és befejező

időpontját napban és órában meghatározva,

c) a bűncselekmény Btk. szerinti minősítésének megjelölésével, valamint a tényállás

rövid leírásával azt, hogy az alkalmazást milyen bűncselekmény miatt és milyen célból

engedélyezi,

d) azt, hogy mely bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazható, és

e) a 236. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott adatokat.

Utólagos engedélyezés

238. § (1) Ha a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának

engedélyezése vagy az alkalmazás kiterjesztésének az engedélyezése olyan

késedelemmel járna, amely a leplezett eszköz alkalmazásával elérni kívánt célt

jelentősen veszélyeztetné, az ügyészség elrendelheti a titkos kutatást, illetve a bíróság

döntéséig, de legfeljebb százhúsz órára elrendelheti a leplezett eszköz alkalmazását.

(2) A leplezett eszköz (1) bekezdés alapján elrendelt alkalmazása esetén az ügyészség

az elrendelést követő hetvenkét órán belül indítványt tesz a bíróságnak az utólagos

engedélyezés érdekében. A bíróság az ügyészség indítványáról az elrendeléstől

számított százhúsz órán belül dönt.(3) Az utólagos engedélyezés iránti indítvány tartalmazza az (1) bekezdésben

meghatározott feltételek fennállását megalapozó körülményeket is, továbbá az

elrendelés időpontját órában meghatározva.

(4) A bíróság az indítványt akkor is elutasítja, ha

a) az indítvány elkésett vagy

b) az engedély az alkalmazás (1) bekezdés alapján történő elrendelése előtt is

beszerezhető lett volna.

(5) Ha a bíróság a leplezett eszközök vagy az indítványban megjelölt egyes eszközök

alkalmazásának utólagos engedélyezése iránti indítványt elutasítja, a nem

engedélyezett leplezett eszköz alkalmazásának eredménye bizonyítékként nem

használható fel, és az így beszerzett adatokat haladéktalanul törölni kell.

(6) Ha a bíróság az utólagos engedélyezés iránti indítványt elutasítja, ugyanabból a

célból, változatlan indok vagy tényállás alapján bírói engedélyhez kötött leplezett

eszköz alkalmazása az (1) bekezdés alapján ismételten nem rendelhető el.

(7) A leplezett eszközök alkalmazásának utólagos engedélyezése esetén az alkalmazás

kezdő időpontját az (1) bekezdés szerinti elrendelés időpontjától kell számítani.

Az alkalmazás tartama és az alkalmazás meghosszabbítása

239. § (1) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása legfeljebb

kilencven napra engedélyezhető, amely alkalmanként legfeljebb kilencven nappal

meghosszabbítható.

(2) A büntetőeljárásban az érintett személlyel szemben bírói engedélyhez kötött

leplezett eszközök alkalmazása összesen háromszázhatvan napig engedélyezhető.

(3) Ha a büntetőeljárásban az érintett személlyel szemben a leplezett eszközök

alkalmazását megszüntetik, és ezt követően a leplezett eszközök alkalmazását

ismételten engedélyezik, a leplezett eszközök alkalmazásának idejét össze kell adni és

a (2) bekezdésben meghatározott tartamot ennek megfelelően kell számítani.

240. § (1) A leplezett eszközök alkalmazásának meghosszabbítására az ügyészség az

alkalmazás engedélyezett tartamának lejárta előtt legkésőbb öt nappal tesz

indítványt, az indítványról a bíróság a benyújtástól számított hetvenkét órán belül

dönt.

(2) A bíróság az alkalmazás tartamát meghosszabbítja vagy az indítványt elutasítja.

(3) A bíróság az alkalmazás meghosszabbítása esetén megtiltja annak a leplezett

eszköznek az alkalmazását, amely vonatkozásában az alkalmazás törvényi feltételei

nem állnak fenn.

(4) A leplezett eszközök alkalmazásának meghosszabbítása esetén a befejezés napját

az előző engedélyben meghatározott befejező naptól kell számítani.

(5) Az indítvány előterjesztésével egyidejűleg a korábbi engedélyezés óta keletkezett

iratokat is csatolni kell.

Az alkalmazás kiterjesztése

241. § (1) Az alkalmazás kiterjesztésének lehet helye, ha a leplezett eszközök

alkalmazásának az engedélyben meghatározott befejező időpontjáig az érintett

személlyel szemben

a) az engedélyben nem szereplő más leplezett eszköz alkalmazása, illetve

b) az engedélyben már megjelölt leplezett eszköz alkalmazásának folytatása

információs rendszer titkos megfigyelése esetén más információs rendszer; titkos

kutatás esetén más helyiség, jármű vagy tárgy; hely titkos megfigyelése esetén más

helyiség vagy jármű; küldemény titkos megismerése esetén más hely, illetve más

feladó vagy címzett; lehallgatás esetén más elektronikus hírközlési szolgáltatás vagy

eszköz, illetve más információs rendszer vonatkozásában

szükséges.

(2) Az alkalmazás kiterjesztéséről a bíróság az ügyészség indítványa alapján, a 236. §

és a 237. § szerint dönt és ennek megfelelően módosítja a leplezett eszközök

alkalmazására vonatkozó engedélyét.

(3) Az alkalmazás kiterjesztésére irányuló indítvány tartalmazza a kiterjesztéssel

összefüggő, a 236. § (2) bekezdés e) és f) pontjában meghatározott adatokat és akiterjesztést megalapozó körülményeket, továbbá ahhoz csatolni kell a kiterjesztést

alátámasztó, a korábbi engedélyezés óta keletkezett iratokat.

(4) Az alkalmazás kiterjesztése nem érinti a leplezett eszközöknek az érintett

személlyel szembeni alkalmazásának a korábban engedélyezett vagy

meghosszabbított befejező időpontját.

(5) Az alkalmazás kiterjesztése és az alkalmazás meghosszabbítása egyidejűleg is

indítványozható.

Az engedély visszavonása és a leplezett eszköz alkalmazásának a megtiltása

242. § (1) A bíróság felhívására a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv

köteles a bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazása során megszerzett, a

felhívás időpontjáig a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv

rendelkezésére álló adatokat nyolc napon belül bemutatni.

(2) A bíróság az alkalmazás meghosszabbítására vagy az alkalmazás kiterjesztésére

irányuló indítványról hozott döntése során is vizsgálja a leplezett eszközök

alkalmazásának törvényességét.

(3) A bíróság a leplezett eszközök alkalmazásának engedélyét visszavonja, ha

a) a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv az adatokat az (1)

bekezdésben meghatározott határidőn belül nem mutatja be,

b) az engedély kereteit túllépték, vagy

c) a leplezett eszközöket az alkalmazásra vonatkozó, az e törvényben meghatározott

rendelkezés megsértésével alkalmazták.

(4) A bíróság megtiltja annak a leplezett eszköznek az alkalmazását, amely

vonatkozásában az alkalmazás törvényi feltételei nem állnak fenn.

(5) Ha a bíróság

a) a leplezett eszközök alkalmazására vonatkozó engedélyét visszavonja, az

alkalmazás során,

b) valamely leplezett eszköz alkalmazását megtiltja, a megtiltott leplezett eszközzel

megszerzett adatokat haladéktalanul törölni kell.

XXXIX. FEJEZET

A LEPLEZETT ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSÁNAK KÖZÖS SZABÁLYAI

A leplezett eszközök alkalmazásának végrehajtása

243. § (1) A leplezett eszköz alkalmazásáról jegyzőkönyvet vagy feljegyzést kell

készíteni.

(2) A fedett nyomozó eljárásáról készített jegyzőkönyvet vagy feljegyzést a fedett

nyomozó foglalkoztatására feljogosított szerv erre felhatalmazott vezetője írja alá. A

jegyzőkönyvet vagy a feljegyzést oly módon kell elkészíteni, hogy abból a fedett

nyomozó személyére ne lehessen következtetni.

244. § (1) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a leplezett eszköz

alkalmazását maga hajtja végre, a leplezett eszközök végrehajtásában való

közreműködésre kijelölt rendőri szerv közreműködésével hajtja végre, vagy a leplezett

eszköz alkalmazásához a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény által ilyen

szolgáltatások végzésére kijelölt nemzetbiztonsági szolgálatot veszi igénybe.

(2) A nyomozó hatóság által alkalmazott leplezett eszköz alkalmazásának a

végrehajtásában a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó

szerve, illetve a rendőrség terrorizmust elhárító szerve felkérésre közreműködik a

rendőrségről szóló törvény szerint hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt folytatott

előkészítő eljárás és nyomozás során.

(3) Az ügyészség által alkalmazott leplezett eszköz alkalmazásának a végrehajtásában

felkérésre közreműködik

a) a nyomozó hatóság, valamint a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési

feladatokat ellátó szerve, illetve

b) a rendőrségről szóló törvény szerint hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt

folytatott eljárásban a rendőrség terrorizmust elhárító szerve.

(4) Ha az előkészítő eljárást a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési

feladatokat ellátó szerve vagy a rendőrség terrorizmust elhárító szerve folytatja, és anyomozás elrendelésére oly módon kerül sor, hogy a leplezett eszközök alkalmazása

folyamatban van, az előkészítő eljárást folytató szerv a leplezett eszközök

alkalmazásának végrehajtásában a nyomozó hatóság vagy az ügyészség eltérő

rendelkezéséig közreműködik.

(5) Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok vagy a rendőrség terrorizmust elhárító

szervének hivatásos állományú tagja által elkövetett bűncselekmény miatt folytatott

előkészítő eljárás vagy nyomozás során bírói vagy ügyészi engedélyhez kötött

leplezett eszközt alkalmaznak, felkérésre az érintett nemzetbiztonsági szolgálat, illetve

a rendőrség terrorizmust elhárító szerve közreműködik a leplezett eszköz

alkalmazásának a végrehajtásában.

(6) Az elektronikus hírközlési szolgáltatást végző szervezetek, valamint a postai

küldemények, vagy az egyéb zárt küldemények, továbbá az információs rendszerben

tárolt adatok továbbítását, feldolgozását, kezelését végző szervezetek kötelesek a

leplezett eszközök alkalmazását biztosítani és az alkalmazásra feljogosított szervekkel

együttműködni.

A leplezett eszközök alkalmazásának megszüntetése

245. § (1) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv vezetője vagy az

ügyészség a leplezett eszközök vagy egyes eszközök alkalmazását megszünteti, ha

a) nyilvánvaló, hogy további alkalmazásától nem várható eredmény, ideértve azt is, ha

az alkalmazás kiterjesztésének lenne helye, azonban az ehhez szükséges adatok nem

állnak rendelkezésre,

b) nyilvánvaló, hogy az engedélyben meghatározott keretek között a leplezett eszköz

alkalmazása nem végezhető tovább,

c) az engedélyben meghatározott célját elérte,

d) az engedélyben megállapított vagy meghosszabbított tartam lejárt,

e) az utólagos engedélyezés iránti indítványt a bíróság vagy az ügyészség elutasította,

f) a bíróság a 242. § alapján az engedélyt visszavonta vagy egyes leplezett eszközök

alkalmazását megtiltotta,

g) az előkészítő eljárásban elrendelt alkalmazás alatt az előkészítő eljárás határideje

lejárt és a nyomozást nem rendelték el, vagy

h) az eljárást megszüntették, illetve a nyomozás határideje lejárt.

(2) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának megszüntetéséről

rendelkező határozatot meg kell küldeni a bíróságnak.

XL. FEJEZET

A LEPLEZETT ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSA SORÁN MEGSZERZETT ADATOKRA

VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A leplezett eszközök alkalmazása során megszerzett adatok törlése

246. § (1) A leplezett eszközök alkalmazásának megszüntetését követő harminc napon

belül az annak során megszerzett adatok közül törölni kell

a) a leplezett eszközök alkalmazásának céljával össze nem függő adatot,

b) mindazon személyes adatot, amelyre a büntetőeljárás céljából nincs szükség, és

c) a 346. § (2) bekezdésében meghatározott adat kivételével azon adatot, amelyet a

büntetőeljárásban bizonyítékként nem lehet felhasználni.

(2) Ha a leplezett eszközök alkalmazását nem maga a leplezett eszközök

alkalmazására feljogosított szerv hajtotta végre, az (1) bekezdésben meghatározott

határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen a leplezett eszközök alkalmazásának

eredményét tartalmazó adathordozó, irat vagy annak kivonata a leplezett eszközök

alkalmazására feljogosított szervhez megérkezett.

A leplezett eszközök alkalmazása során megszerzett adatok bizalmassága

247. § (1) A leplezett eszközök alkalmazásának engedélyezése, végrehajtása, illetve az

annak eredményeként keletkezett adatok felhasználása során gondoskodni kell arról,

hogy az intézkedések és az adatok illetéktelen személy számára ne váljanak

hozzáférhetővé vagy megismerhetővé.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény érvényesítéséért az ügyben eljáró

leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv, ügyészség és bíróság felelős.(3) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény érvényesítése érdekében a

leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv, az ügyészség vagy a bíróság, ha

annak feltételei fennállnak, a leplezett eszközök alkalmazásával összefüggő adatokat a

minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott szabályok szerint

minősítéssel védheti.

248. § (1) Ha a leplezett eszköz alkalmazásával kapcsolatos adatokat a leplezett

eszközök alkalmazására feljogosított szerv a minősített adat védelméről szóló

törvényben meghatározott szabályok szerint minősítette, a törvény szerinti

felülvizsgálatot a leplezett eszköz alkalmazásának megszüntetését követően

haladéktalanul, azután kétévente el kell végezni.

(2) Ha a leplezett eszköz alkalmazásával kapcsolatos adatokat a büntetőeljárásban

minősített adatként kezelik, a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság

kezdeményezheti a minősítés felülvizsgálatát vagy felülbírálatát.

A leplezett eszközök alkalmazása során keletkezett ügyiratok kezelése

249. § (1) E törvény rendelkezései szerint az eljárás ügyiratainak részét képezik

a) a leplezett eszközök alkalmazása során keletkezett bizonyítási eszközök, így

különösen a technikai eszközzel rögzített adatok, és

b) a leplezett eszközök alkalmazására vonatkozó engedély.

(2) * A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv, illetve az ügyészség az

(1) bekezdésben meghatározott ügyiratok zárt kezelését is elrendelheti, amelyet – ha

e törvény eltérően nem rendelkezik – legkésőbb a 352. §-ban meghatározott időpontig

meg kell szüntetni.

250. § (1) Az ügyészség eltérő rendelkezése hiányában a leplezett eszközök

alkalmazásának befejezéséig az alkalmazás során keletkezett bizonyítási eszközök,

különösen a technikai eszközzel rögzített adatok és a leplezett eszközök alkalmazására

vonatkozó engedély nem képezik az eljárás ügyiratainak részét.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bizonyítási eszközöket, illetve iratokat az

alkalmazás befejezéséig kizárólag

a) a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv azon tagja,

b) az az ügyész, ügyészségi vezető, illetve

c) az a bíró, bírósági vezető

ismerheti meg, aki a leplezett eszköz alkalmazásával összefüggésben eljár.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott bizonyítási eszközöket, illetve iratokat az

alkalmazás befejezéséig, törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében

a) más bíróság, ügyészség vagy más leplezett eszközök alkalmazására feljogosított

szerv,

b) a leplezett eszközök végrehajtásában való közreműködésre kijelölt rendőri szerv,

illetve

c) nemzetbiztonsági szolgálat

is megismerheti.

251. § (1) Ha más büntetőeljárás eredményességét, illetve az ügyészségről szóló

törvény, a rendőrségről szóló törvény, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény

vagy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény alapján végzett titkos

információgyűjtés érdekét nem veszélyezteti, a bírói engedélyben szereplő érintett

személyt a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának a tényéről

tájékoztatni kell

a) az előkészítő eljárás befejezését követően, ha nyomozás nem indult, vagy

b) a nyomozás befejezését követően, ha gyanúsítotti kihallgatására vagy vele

szemben vádemelésre nem került sor.

(2) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásával összefüggő más adatról

az érintett személy nem tájékoztatható. Az ilyen adatra vonatkozó tájékoztatás iránti

kérelem teljesítését írásban, e rendelkezésre hivatkozva kell megtagadni.

XLI. FEJEZET

A LEPLEZETT ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSÁNAK EREDMÉNYE252. § (1) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának eredménye a (2)

és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel annak a bűncselekménynek a

bizonyítására és azzal az érintett személlyel szemben használható fel, amely miatt és

akivel szemben az alkalmazást a bíróság engedélyezte.

(2) Akivel szemben a bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazását a bíróság

engedélyezte, annak eredménye olyan bűncselekmény bizonyítására is

felhasználható, amelyet az engedélyben nem jelöltek meg, feltéve, hogy az eszköz

alkalmazásának e törvényben meghatározott feltételei ez utóbbi bűncselekmény

tekintetében is fennállnak.

(3) Annak a bűncselekménynek a bizonyítására, amely miatt a bírói engedélyhez

kötött leplezett eszköz alkalmazását a bíróság engedélyezte, az alkalmazás

eredménye minden elkövetővel szemben felhasználható.

(4) * A (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetben a leplezett eszköz

alkalmazásának eredménye akkor használható fel, ha a leplezett eszközök

alkalmazására feljogosított szerv a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök

alkalmazásának megszüntetését követően harminc napon belül az engedélyben meg

nem jelölt személy, illetve bűncselekmény vonatkozásában az előkészítő eljárás vagy

a nyomozás megindításáról, illetve a már folyamatban lévő büntetőeljárásban való

felhasználásáról rendelkezik, illetve azt kezdeményezi. Erről a leplezett eszközök

alkalmazására feljogosított szerv a leplezett eszközt engedélyező bíróságot az

ügyészség útján tájékoztatja.

(5) * Ha a leplezett eszközök alkalmazását nem maga a leplezett eszközök

alkalmazására feljogosított szerv hajtotta végre, a (4) bekezdésben meghatározott

határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a leplezett eszközök alkalmazásának

megszüntetését követően a leplezett eszközök alkalmazásának az eredményét

tartalmazó összes adathordozó, irat vagy annak kivonata a leplezett eszközök

alkalmazására feljogosított szervhez megérkezett.

253. § (1) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának eredménye az

engedélyben meg nem jelölt személynek az engedélyben meg nem jelölt

bűncselekménye vonatkozásában kizárólag a más életének szándékos kioltásával járó

bűncselekmények; az emberrablás; az öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb

szabadságvesztéssel büntetendő, a Btk. XXIV. Fejezete szerinti állam elleni

bűncselekmény; a terrorcselekmény; a terrorizmus finanszírozása; vagy a szándékosan

elkövetett közveszély okozása bizonyítására használható fel, ha

a) az eszköz alkalmazásának e törvényben meghatározott egyéb feltételei fennállnak,

b) * a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a büntetőeljárásban

felhasználni kívánt adat megszerzését követően nyolc napon belül az engedélyben

meg nem jelölt személynek az engedélyben meg nem jelölt bűncselekménye

vonatkozásában az előkészítő eljárás vagy a nyomozás megindításáról, illetve a már

folyamatban lévő büntetőeljárásban való felhasználásáról rendelkezik, illetve azt

kezdeményezi, és

c) a bíróság a (4) bekezdés alapján engedélyezi az engedélyben meg nem jelölt

személynek az engedélyben meg nem jelölt bűncselekménye vonatkozásában a

leplezett eszköz alkalmazása eredményének a felhasználását.

(2) * A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv az (1) bekezdés b) pontja

szerinti előkészítő eljárás vagy nyomozás megindítását vagy a már folyamatban lévő

büntetőeljárásban való felhasználását követő három munkanapon belül kezdeményezi

az ügyészségnél a leplezett eszköz alkalmazása eredménye felhasználásának az

engedélyezését. Az ügyészség a kezdeményezéstől számított hetvenkét órán belül

indítványozza a bíróságnál a leplezett eszköz alkalmazása eredménye

felhasználásának az engedélyezését.

(3) A bíróság az indítvány benyújtásától számított hetvenkét órán belül dönt.

(4) A bíróság akkor engedélyezi az engedélyben meg nem jelölt személynek az

engedélyben meg nem jelölt bűncselekménye vonatkozásában a leplezett eszköz

alkalmazása eredményének a felhasználását, haa) a leplezett eszköz alkalmazása, illetve annak eredménye az (1) bekezdésben

meghatározott feltételeknek és

b) a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv, valamint az ügyészség

eljárása a (2) bekezdésben foglaltaknak

megfelel.

(5) * Ha az (1) bekezdés b) pontja alapján elrendelt előkészítő eljárás vagy nyomozás

során vagy a korábban már folyamatban lévő büntetőeljárásban az (1) bekezdés

szerinti bűncselekmény miatt bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz további

alkalmazására van szükség, a korábbi bírói engedélyben meg nem jelölt személynek

az engedélyben meg nem jelölt bűncselekménye vonatkozásában a bírói engedélyhez

kötött leplezett eszköz alkalmazását a XXXVIII. Fejezet alapján indítványozni és

engedélyezni kell. Ha a bíróság a (4) bekezdés szerint engedélyezi az engedélyben

meg nem jelölt személynek az engedélyben meg nem jelölt bűncselekménye

vonatkozásában a leplezett eszköz alkalmazása eredményének a felhasználását, a

239. § (2) bekezdésében meghatározott tartamot a felhasználni kívánt adat (1)

bekezdés szerinti megszerzésének időpontjától kell számítani.

(6) Ha a leplezett eszközök alkalmazását nem maga a leplezett eszközök

alkalmazására feljogosított szerv hajtotta végre, az (1) bekezdés b) pontjában

meghatározott határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a leplezett eszköz

alkalmazásának az (1) bekezdésben meghatározottak szerint felhasználni kívánt

eredményét tartalmazó adathordozó, irat vagy annak kivonata a leplezett eszköz

alkalmazására feljogosított szervhez megérkezett.

254. § (1) Bizonyítékként nem lehet felhasználni a bírói engedélyhez kötött leplezett

eszköz alkalmazásának eredményét, ha

a) az érintett olyan védőként eljáró személy, akivel szemben a 357. § alapján, vagy

b) az érintett olyan hozzátartozó, akivel szemben a 343. § és a 357. § alapján

bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz nem lett volna alkalmazható.

(2) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának eredményét

bizonyítékként nem lehet felhasználni olyan adatra nézve, amelyre az engedélyben

megjelölt személy a 170. § (1) bekezdés b) és d) pontja alapján tanúként nem

hallgatható ki, kivéve, ha a 170. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott tanúzási

akadály esetén az érintett a titoktartási kötelezettség alól felmentést kapott.

(3) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának eredményét

bizonyítékként nem lehet felhasználni olyan adatra nézve, amelyre az engedélyben

megjelölt személy a 173. § illetve a 174. § alapján a tanúvallomást megtagadhatja,

kivéve, ha

a) az érintettet tanúként kihallgatták, és a titoktartás körébe tartozó adatra

tanúvallomást tett,

b) a 173. § esetén az érintettet az arra jogosult felmentette, vagy a titoktartási

kötelezettség alá eső adat továbbítása az adatkérés keretében megkeresett szervezet

számára kötelező, vagy

c) a bíróság a médiatartalom-szolgáltatót, valamint a vele munkaviszonyban vagy

munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyt a számára a

médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy

kilétének felfedésére kötelezte.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott korlátozás nem akadálya annak, hogy a

leplezett eszköz alkalmazásának eredményét az engedélyben megjelölt személy által

elkövetett bűncselekmény bizonyítására használják fel.

255. § (1) Fedett nyomozó alkalmazása esetén a végrehajtásról készített feljegyzést és

a fedett nyomozó alkalmazására vonatkozó ügyészi engedélyt kell az eljárás

ügyirataihoz csatolni.

(2) A fedett nyomozót tanúként kizárólag a fedett nyomozót foglalkoztató szerv

álláspontjának megismerését követően lehet kihallgatni. Fedett nyomozó tanúkénti

kihallgatására, vagy a személyes jelenlétét igénylő más bizonyítási cselekmény

lefolytatására a vádemelés után kizárólag az ügyészség indítványára és akkor kerülhet

sor, ha vallomása más módon nem pótolható.(2a) * A (2) bekezdés esetén a fedett nyomozót az őt foglalkoztató szerv útján kell

idézni, illetve értesíteni, részére a kézbesítendő ügyiratot csak a fedett nyomozót

foglalkoztató szerv útján lehet kézbesíteni. A fedett nyomozó személyazonosságát a

fedett nyomozót foglalkoztató szerv azon tagja igazolja, aki a fedett nyomozó

alkalmazásának végrehajtására történő felkészítéséért, a fedett nyomozóval és az

alkalmazó szervvel való folyamatos kapcsolattartásért, valamint a fedett nyomozó

védelméért felelős. Akadályoztatása esetén ezen személy helyett a felettese jár el.

(3) A fedett nyomozó a bíróság döntése nélkül különösen védett tanúnak minősül, ha

tanúkénti kihallgatása, vagy a személyes jelenlétét igénylő más bizonyítási

cselekmény lefolytatása szükséges. A fedett nyomozó különösen védett tanú

minőségét a bíróság csak a fedett nyomozót foglalkoztató szerv hozzájárulásával

szüntetheti meg.

(3a) * A fedett nyomozó eljárási cselekményen történő jelenléte telekommunikációs

eszköz útján a fedett nyomozót foglalkoztató szerv hozzájárulása esetén biztosítható.

Ebben az esetben a fedett nyomozót foglalkoztató szerv határozza meg, hogy a fedett

nyomozó jelenlétét

a) a 92. § (3) bekezdése szerint az érintett személy személyazonosságának

megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságok technikai eszközzel történő

torzításának az elrendelésével,

b) az érintett személy személyazonosságának megállapítására alkalmas egyedi

tulajdonságok technikai eszközzel történő torzításának mellőzésével,

c) mely elkülönített helyszínen, illetve

d) az a) pontban meghatározott esetben az érintett személy személyazonosságának

megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságok technikai eszközzel történő

torzításának mely módszerével

biztosítsák.

(3b) * Az elkülönített helyszínen a fedett nyomozót foglalkoztató szerv (2a)

bekezdésben meghatározott tagja jelen lehet. Ha ez a fedett nyomozó kilétének

titokban maradása és biztonsága érdekében szükséges, a fedett nyomozót

foglalkoztató szerv döntése alapján a 123. §-ban meghatározottaktól eltérően az

elkülönített helyszínen kizárólag a fedett nyomozót foglalkoztató szerv (2a)

bekezdésben meghatározott tagja lehet jelen, aki ebben az esetben ellátja a 123. § (2)

bekezdésében meghatározott személy feladatait.

(4) * Ha a fedett nyomozó részére írásbeli tanúvallomás tételét engedélyezik, a fedett

nyomozó más módon leírt vallomását a fedett nyomozót foglalkoztató szerv (2a)

bekezdésben meghatározott tagja hitelesíti.

(5) A fedett nyomozó alkalmazása eredményének bizonyítékként történő felhasználása

során minden szükséges intézkedést meg kell tenni a fedett nyomozó kilétének

titokban maradása és biztonsága érdekében.

(6) * Fedett nyomozónak a 222. § (2) bekezdés a), b), d) és f) pontjában

meghatározott célból történő alkalmazása esetén az ügyészség a fedett nyomozó

alkalmazásával kapcsolatos ügyiratok zárt kezelését rendelheti el, ha

a) az ügyészség a fedett nyomozó alkalmazásának eredményét bizonyítékként nem

kívánja felhasználni, és

b) a fedett nyomozó alkalmazása tényének ismertté válása a fedett nyomozó életét,

testi épségét, személyes szabadságát közvetlenül veszélyeztetné.

(7) A (6) bekezdés esetén a fedett nyomozó alkalmazásának eredménye

bizonyítékként nem használható fel, és az ügyiratok zárt kezelése az ügyészség

engedélye nélkül nem szüntethető meg.

(8) * Az (1)–(7) bekezdést megfelelően alkalmazni kell a titkosan együttműködő

személyre is azzal, hogy a fedett nyomozót foglalkoztató szerven a titkosan

együttműködő személyt alkalmazó leplezett eszközök alkalmazására feljogosított

szervet kell érteni.

XLII. FEJEZET

A TITKOS INFORMÁCIÓGYŰJTÉS ÉS A BÜNTETŐELJÁRÁS KAPCSOLATA256. § (1) Ha a büntetőeljárást az ügyészségről szóló törvény, a rendőrségről szóló

törvény, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény vagy a nemzetbiztonsági

szolgálatokról szóló törvény alapján végzett titkos információgyűjtés adatai alapján

indították meg, a büntetőeljárás megindítását követően a leplezett eszközöket e

törvény szerint kell alkalmazni.

(2) A büntetőeljárás megindításakor a bírói vagy ügyészi engedélyhez kötött leplezett

eszközök alkalmazását e törvény szerint akkor is engedélyezni kell, ha előtte bírói,

külső vagy ügyészi engedélyhez kötött titkos információgyűjtést végeztek.

257. § (1) * A titkos információgyűjtés eredményéhez csatolni kell a titkos

információgyűjtés során alkalmazott bírói engedélyhez kötött eszköz, illetve a külső

engedélyhez kötött titkos információgyűjtés elrendelésének és lefolytatásának a

törvényességét igazoló iratokat.

(2) A bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés tényét a törvényszék elnöke

igazolja. Az igazolás tartalmazza a bíróság megjelölését, az engedéllyel érintett ügy

számát és tárgyát, az érintett személy nevét, a titkos információgyűjtés

engedélyezésére irányuló előterjesztés, illetve az engedély kereteit.

258. § A bírói vagy külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredménye

bizonyítékként a büntetőeljárásban akkor használható fel, ha a büntetőeljárás

megindítására jogosult szerv a hozzá való érkezéstől számított három munkanapon

belül dönt a titkos információgyűjtés alapján a büntetőeljárás megindításáról vagy

annak a már folyamatban lévő büntetőeljárásban való felhasználásáról.

A bírói vagy külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredményének

felhasználása

259. § (1) Az ügyészségről szóló törvény, a rendőrségről szóló törvény vagy a Nemzeti

Adó- és Vámhivatalról szóló törvény alapján végzett, bírói engedélyhez kötött titkos

információgyűjtés eredménye a büntetőeljárásban bizonyítékként akkor használható

fel, ha

a) olyan bűncselekmény bizonyítására kívánják felhasználni, amely miatt e törvény

szerint bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának helye lehet,

b) a titkos információgyűjtést folytató szerv a büntetőeljárásban felhasználni kívánt

adat megszerzését követően nyolc napon belül kezdeményezte a büntetőeljárás

megindítását.

(2) Ha a titkos információgyűjtést nem maga a titkos információgyűjtést végző szerv

hajtotta végre, az (1) bekezdésben meghatározott határidőt attól a naptól kell

számítani, amikor a titkos információgyűjtésnek az (1) bekezdés szerint felhasználni

kívánt eredményét tartalmazó adathordozó, irat vagy annak kivonata a titkos

információgyűjtést folytató szervhez megérkezett.

(3) Ha az ügyészségről szóló törvény, a rendőrségről szóló törvény vagy a Nemzeti

Adó- és Vámhivatalról szóló törvény alapján végzett titkos információgyűjtés adatai

alapján a büntetőeljárás megindítását az (1) bekezdés b) pontja alapján, megfelelő

időben kezdeményezték, bizonyítékként a kezdeményezés és a büntetőeljárás

megindítása között végzett, bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés

eredménye is felhasználható.

260. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény rendelkezései alapján

végzett, külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredménye a

büntetőeljárásban akkor használható fel, ha

a) olyan bűncselekmény bizonyítására kívánják felhasználni, amely miatt e törvény

szerint bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának helye lehet, és

b) a büntetőeljárásban felhasználni kívánt adat megszerzését követően a titkos

információgyűjtést végző nemzetbiztonsági szolgálat, illetve a rendőrség terrorizmust

elhárító szerve legkésőbb a büntetőeljárásban felhasználni kívánt adat megszerzését

követő harminc napon belül kezdeményezte a büntetőeljárás megindítását.

(2) * Az (1) bekezdéstől eltérően a nemzetbiztonsági szolgálat, illetve a rendőrség

terrorizmust elhárító szerve legkésőbb a felhasználni kívánt adat megszerzését követő

egy éven belül kezdeményezheti a büntetőeljárás megindítását, haa) a büntetőeljárás korábbi kezdeményezésével a törvényben meghatározott

feladatának az eredményességét veszélyeztetné, és

b) a büntetőeljárásban felhasználni kívánt adat a nemzetbiztonsági szolgálatokról

szóló törvény rendelkezései alapján az érintett szerv feladatkörébe tartozó

bűncselekményre vonatkozik.

(3) Ha a titkos információgyűjtést nem maga a titkos információgyűjtést végző szerv

hajtotta végre, az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidőt attól a naptól kell

számítani, amikor a titkos információgyűjtésnek az (1) és (2) bekezdés szerint

felhasználni kívánt eredményét tartalmazó adathordozó, irat vagy annak kivonata a

titkos információgyűjtést folytató szervhez megérkezett.

(4) Ha az (1) bekezdés alapján kezdeményezik a büntetőeljárást, a nemzetbiztonsági

szolgálatokról szóló törvény rendelkezései alapján végzett, külső engedélyhez kötött

titkos információgyűjtés eredménye kizárólag az engedélyben megjelölt személy

bűncselekményének bizonyítására használható fel. Ha az engedély nem jelölte meg az

érintett személyt, akkor a külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés

eredménye bármely személlyel szemben felhasználható.

HETEDIK RÉSZ

ADATSZERZŐ TEVÉKENYSÉG

Adatkérés

261. § (1) A büntetőeljárásban a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság, illetve –

törvényben meghatározott esetben – az előkészítő eljárást folytató szerv bármely

szervtől, jogi személytől vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől

adatszolgáltatást kérhet.

(2) A vádemelés után az ügyészség a bizonyítási indítvány megtétele, bizonyítási

eszköz felkutatása és biztosítása érdekében adatszolgáltatást kérhet.

(3) Az adatkérés keretében a büntetőeljárással összefüggésbe hozható,

a) a szervezet birtokában lévő adat továbbítása,

b) a szervezet birtokában lévő elektronikus adat vagy irat továbbítása, vagy

c) a szervezet által teljesíthető tájékoztatás adása

kérhető.

(4) Az adatkérés állami vagy helyi önkormányzati nyilvántartásban kezelt adat

továbbítására, illetve átvételére is irányulhat.

(5) Az adatkérésre vonatkozó kérelemben meg kell jelölni

a) az adatkérés e törvény szerinti feltételeit, célját,

b) az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges, az adatszolgáltatás tárgyának

azonosítására szolgáló adatokat, így különösen az érintett személy, tárgy vagy

szolgáltatás adatait,

c) a szolgáltatandó adatok körét és

d) az adatszolgáltatás teljesítésének módját és határidejét.

262. § (1) A nyomozó hatóság és a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési

feladatokat ellátó szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve kizárólag

az ügyészség engedélyével kérhet adatszolgáltatást

a) *

b) *

c) az elektronikus hírközlési szolgáltatótól,

d) a postai szolgáltatótól, illetve a postai közreműködői tevékenységet végző

személytől vagy szervezettől,

e) a banktitoknak, fizetési titoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak vagy

biztosítási titoknak minősülő adatot kezelő szervezettől, ilyen adatra vonatkozóan,

f) az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és

védelméről szóló törvényben meghatározott egészségügyi és személyes adatot kezelő

szervezettől, ilyen adatra vonatkozóan.

(2) Az adatkéréshez szükséges engedély iránti indítványhoz csatolni kell az adatkérés

indokoltságát alátámasztó ügyiratokat.(3) Ha az adatkérés engedélyezése olyan késedelemmel járna, amely az adatkéréssel

elérni kívánt célt jelentősen veszélyeztetné, engedély nélkül is kérhető az

adatszolgáltatás. Az adatszolgáltatás nem tagadható meg az ügyészi engedély hiánya

miatt. Ilyen esetben az ügyészség engedélyét utólag haladéktalanul be kell szerezni.

Ha az adatkérést az ügyészség nem engedélyezi, az így beszerzett adatok

bizonyítékként nem használhatók fel és azokat haladéktalanul törölni kell.

(4) * A nyomozó hatóság és a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési

feladatokat ellátó szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve az

ügyészség engedélye nélkül kérhet adatszolgáltatást

a) az (1) bekezdés c) vagy e) pontjában meghatározott szolgáltatótól vagy

szervezettől a velük szerződésben álló személy kilétére és a személyazonosító

adataira vonatkozóan,

b) a központi bankszámla-nyilvántartást vezető nyilvántartó szervtől, a központi

bankszámla-nyilvántartásban szereplő adatokra vonatkozóan, valamint

c) az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatótól vagy szervezettől, ha az érintett

büntetőeljárásban részt vevő személy hozzájárult az adatszolgáltatás kéréséhez vagy

annak teljesítéséhez.

(5) * A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az ügyészség engedélye

nélkül adatszolgáltatás a büntetőeljárásban részt vevő személyt érintő valamennyi, a

szolgáltató vagy szervezet által kezelt adat vonatkozásában kérhető.

262/A. § * (1) Az ügyészség a 262. § (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti adatkérésre

vonatkozó engedélyét több adatszolgáltatás kérésére vonatkozóan, az engedély

kereteinek meghatározásával is megadhatja, ha az eljárás bűnszervezetben elkövetett

bűncselekmény, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, pénzmosás,

költségvetési csalás vagy olyan csalás miatt van folyamatban, amelynek elkövetésére

elektronikus hírközlő hálózat – ideértve az információs rendszert is – útján került sor.

(2) A nyomozó hatóság az (1) bekezdés szerinti engedély keretei között a

továbbiakban az adatszolgáltatást a 262. § (1) bekezdés c) és e) pontjában

meghatározott adatkérésre vonatkozó önálló ügyészségi engedély nélkül kérheti. A

nyomozó hatóság az adatkérésben megjelöli, hogy az adatkérésre az ügyészség (1)

bekezdés szerinti engedélye alapján kerül sor.

(3) Az ügyészség az adatkérés vagy adatkérések teljesítését követően megvizsgálja,

hogy a (2) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás kérésére az ügyészség

engedélynek megfelelően került-e sor. Az adatkérés eredménye nem használható fel

bizonyítékként mindaddig, amíg az ügyészség azt nem vizsgálta meg.

(4) Nem használható fel bizonyítékként és haladéktalanul törölni kell azt az adatot,

amely az (1) bekezdésben meghatározott ügyészségi engedély kereteinek a

túllépésével jutott az adatszolgáltatást kérő szerv tudomására.

(5) Az e § szerinti adatkérésre egyebekben a 262. §, valamint a 264–265. §

rendelkezéseit kell alkalmazni.

263. § (1) * Ha törvény ezt lehetővé teszi, az adatszolgáltatást kérő szerv a

nyilvántartásból vagy az adatállományból közvetlen hozzáféréssel veszi át a

szükséges adatokat, illetve az adatkéréshez a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló

törvény által ilyen szolgáltatások végzésére kijelölt nemzetbiztonsági szolgálat

közreműködését is igénybe veheti.

(2) Az adatkérés keretében teljesítendő adatszolgáltatásra

a) elektronikus úton teljesítendő kérelem esetén legalább egy, legfeljebb

harmincnapos,

b) egyéb úton teljesítendő kérelem esetén legalább nyolc, legfeljebb harmincnapos

határidő állapítható meg.

264. § (1) Az adatkérés keretében megkeresett szervezet – ha törvény másképp nem

rendelkezik – köteles a kérelemben foglaltakat a megállapított határidő alatt teljesíteni

vagy annak észlelését követően a teljesítés akadályát haladéktalanul közölni. Az

adatszolgáltatást hiányos vagy töredékadatok esetén is teljesíteni kell.(2) Az adatkérés keretében megkeresett szervezet köteles a kérelemben foglaltakat –

ideértve különösen az adat feldolgozását, írásban vagy elektronikus úton való

rögzítését és továbbítását – térítésmentesen teljesíteni.

(3) A rejtjelezett vagy más módon megismerhetetlenné tett adatot az adatkérés

keretében megkeresett szervezet köteles az átadás vagy a közlés előtt eredeti

állapotába visszaállítani, illetve az adatszolgáltatást kérő szerv számára az adat

tartalmát megismerhetővé tenni.

(4) Az adatkérés keretében csak annyi és olyan személyes adat szolgáltatása kérhető,

amely az adatkérés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges.

(5) Ha az adatkérés eredményeként olyan személyes adat jut az adatszolgáltatást kérő

szerv tudomására, amely az adatkérés céljával nem függ össze, az adatot

haladéktalanul törölni kell. Ha a törlendő személyes adat eredeti iratban szerepel, az

adatkérés céljával összefüggő személyes adatról kivonatot kell készíteni és ezzel

egyidejűleg az eredeti iratot az adatkérés keretében megkeresett szervezetnek vissza

kell küldeni.

(6) Az adatkérés keretében az adatszolgáltatást kérő szerv birtokába került eredeti

iratot legkésőbb az eljárás befejezésekor az adatkérés keretében megkeresett

szervezetnek vissza kell küldeni.

(7) Ha az adatkérésről történő tájékoztatás a büntetőeljárás eredményességét

veszélyeztetné, az adatszolgáltatást kérő szerv erre vonatkozó kifejezett rendelkezése

alapján az adatkérés keretében megkeresett szervezet a kérelem tényéről és a

kérelemben foglaltakról, valamint az annak során teljesített adattovábbítás tartalmáról

másnak nem adhat tájékoztatást és köteles biztosítani, hogy mindezek titokban

maradjanak. A kérelemmel érintett személynek a saját személyes adatai kezelésére

vonatkozó tájékoztatás iránti kérelme esetén olyan tájékoztatást kell adni, amelyből

nem derül ki, hogy a személyes adatainak továbbítására az adatkérés céljából sor

került. Erre az adatkérés keretében megkeresett szervezetet az adatkérésre vonatkozó

kérelemben figyelmeztetni kell.

(8) A (7) bekezdés szerinti korlátozás az előkészítő eljárás befejezéséig, illetve a

nyomozás befejezéséig tarthat, kivéve, ha a korlátozás megszüntetése az érintettel

szemben folytatott más büntetőeljárás eredményességét veszélyeztetné. A korlátozás

megszüntetéséről az adatkérés keretében megkeresett szervezetet tájékoztatni kell.

265. § (1) Ha az adatkérés keretében megkeresett szervezet a kérelemben foglaltakat

a megállapított határidőn belül nem teljesíti, annak teljesítését alaptalanul

megtagadja, vagy a 264. § (7) bekezdésében foglalt kötelezettségét megszegi,

rendbírsággal sújtható. Ha annak feltételei fennállnak, a rendbírság kiszabása mellett

az e törvényben meghatározott kényszerintézkedés is elrendelhető.

(2) Ha az adatkérés keretében megkeresett szervezet a kérelemben foglaltakat azért

nem teljesíti, mert azt törvény kizárja, a megkeresett szervezet birtokában lévő adat

megszerzése érdekében a megkeresett szervezetet érintő további eljárási cselekmény

nem végezhető.

265/A. § * Ha a büntetőeljárás érdekeit nem sérti, az ügyészség és a nyomozó

hatóság adatszolgáltatást kérhet olyan módon is, hogy az adatkérés keretében

megkeresett szervet szankció kilátásba helyezése nélkül, önkéntes teljesítésre hívja

fel.

Feltételes adatkérés

266. § (1) Meghatározott feltétel bekövetkezése esetére állami, helyi önkormányzati

vagy nemzetiségi önkormányzati szervtől, költségvetési szervtől vagy köztestülettől

adatszolgáltatást kérhet

a) az ügyészség, illetve

b) az ügyészség engedélyével a nyomozó hatóság, a rendőrség belső bűnmegelőzési

és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító

szerve.

(2) A feltételes adatkérést legfeljebb három hónap időtartamra lehet kérni, amely

alkalmanként legfeljebb három hónappal ismételten meghosszabbítható. A feltételes

adatkérés legfeljebb egy évig tarthat.(3) Ha az (1) bekezdés alapján meghatározott feltétel a feltételes adatkérés

időtartama alatt bekövetkezik, a feltételes adatkérés keretében megkeresett szervezet

megküldi a kérelemben meghatározott adatokat az adatszolgáltatást kérő szervnek.

(4) Ha a feltételes adatkérés időtartama a feltétel bekövetkezése nélkül eltelik, a

feltételes adatkérés keretében megkeresett szervezet törli az adatszolgáltatást kérő

szerv kérelmében szereplő adatokat.

(5) A feltételes adatkérésre vonatkozó kérelemben meg kell jelölni

a) az adatkérés e törvény szerinti feltételeit, célját,

b) az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges, az adatszolgáltatás tárgyának

azonosítására szolgáló adatokat, így különösen az érintett személy, tárgy vagy

szolgáltatás adatait,

c) a szolgáltatandó adatok körét,

d) a feltételes adatkérés időtartamát,

e) az adatszolgáltatás teljesítésének módját és határidejét, valamint

f) azt a feltételt, amelynek bekövetkezése esetén az adatszolgáltatást teljesíteni kell.

(6) A feltételes adatkérésre egyebekben az adatkérés végrehajtásának szabályait kell

alkalmazni azzal, hogy a feltételes adatkérés során a megjelölt feltétel bekövetkezése

esetén az adatszolgáltatás haladéktalan teljesítését is lehet kérni.

Adatgyűjtés

267. § (1) Az ügyészség, a nyomozó hatóság, a rendőrség belső bűnmegelőzési és

bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító

szerve adatgyűjtést végezhet a bűncselekmény gyanújának megállapítása céljából,

illetve annak tisztázása érdekében, hogy vannak-e bizonyítási eszközök, és ezek hol

találhatók.

(2) * A vádemelés után az ügyészség a bizonyítási indítvány megtétele, bizonyítási

eszköz felkutatása és biztosítása, továbbá az elkobozható vagy a vagyonelkobzás alá

eső dolog vagy vagyon felderítése és biztosítása érdekében adatgyűjtést végezhet,

ehhez a nyomozó hatóságot és a nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzésért felelős

szervét is igénybe veheti.

(3) Az adatgyűjtés során

a) az ügyészségről szóló törvényben, a rendőrségről szóló törvényben, illetve a

Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben meghatározott nyilvántartásokból

adatok gyűjthetők,

b) a nyilvánosságra hozatal céljából készített vagy jogszerűen nyilvánosságra hozott

adatállományból, illetve forrásból adatok gyűjthetők,

c) bárkitől felvilágosítás kérhető,

d) kép-, hang- vagy kép- és hangfelvétel bemutatásával személy vagy tárgy

kiválasztatása, illetve azonosítása kérhető, illetve

e) a bűncselekmény helyszínét meg lehet vizsgálni.

(4) Az adatgyűjtést végző hatóság tagja az adatgyűjtésről feljegyzést készít.

(5) Az adatgyűjtésről készült feljegyzésbe foglalt közlés vallomásként akkor

használható fel, ha azt az érintett terheltként vagy tanúként történő kihallgatása során

fenntartja.

Egyéb adatszerző tevékenység

268. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság határozatával elrendelheti

a) az ismeretlen helyen lévő dolog hollétének megállapítása, valamint ismeretlen

eredetű dolog azonosítása céljából annak a dolognak a körözését, amely bizonyítási

eszköz,

b) az ismeretlen helyen lévő dolog hollétének megállapítása, valamint ismeretlen

eredetű dolog azonosítása céljából annak a dolognak a körözését, amely elkobozható,

vagy amelyre vagyonelkobzás rendelhető el,

c) * a tanú vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személy körözését, ha a személyazonossága ismeretlen,

d) * az ismeretlen helyen tartózkodó tanú vagy bűncselekmény elkövetésével

megalapozottan gyanúsítható személy, illetve terhelt körözését elérhetőségének

megállapítása érdekében,e) holttest, holttestrész azonosítása érdekében annak a holttestnek, holttestrésznek a

körözését, amely bizonyítási eszköz.

(2) A körözést vissza kell vonni, ha az elrendelés oka megszűnt. Az (1) bekezdés a), c)

és d) pontja alapján elrendelt körözést vissza kell vonni az eljárás megszüntetését,

illetve jogerős befejezését követően.

(3) * A körözés visszavonásáról vagy módosításáról az a bíróság, ügyészség vagy

nyomozó hatóság határoz, amely előtt az eljárás folyamatban van. A vádemelés előtt

a nyomozó hatóság által elrendelt körözést az ügyészség is visszavonhatja vagy

módosíthatja.

(4) Ha az eljárás nem a körözést elrendelő bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság

előtt van folyamatban vagy az eljárás során változik az ügyben eljáró bíróság,

ügyészség vagy nyomozó hatóság, és a körözés feltételei továbbra is fennállnak, a

körözés visszavonása helyett az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság

indokolt esetben e körülmény körözési nyilvántartási rendszerben történő rögzítése

érdekében intézkedik.

(5) A körözés elrendelése, visszavonása vagy módosítása ellen nincs helye

jogorvoslatnak.

269. § (1) Az ügyészség, a nyomozó hatóság, illetve a rendőrség belső bűnmegelőzési

és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító

szerve

a) törvényben meghatározottak szerint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok

nyilvántartásából adattovábbítást kérhet,

b) törvényben meghatározottak szerint az arcképelemzési nyilvántartás vezetéséért és

az arcképelemző rendszer működtetéséért felelős szerv arcképelemző tevékenységét

veheti igénybe, illetve

c) * törvényben meghatározottak szerint a Schengeni Információs Rendszerben az

érintett személy vagy tárgy ellenőrzésére irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezését

rendelheti el.

(2) A vádemelés után az ügyészség a bizonyítási indítvány megtétele, bizonyítási

eszköz felkutatása és biztosítása érdekében végezheti az (1) bekezdés a) és b)

pontjában meghatározott egyéb adatszerző tevékenységet.

270. § (1) Az ügyészség, a nyomozó hatóság, illetve a rendőrség belső bűnmegelőzési

és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító

szerve szaktanácsadó közreműködését veheti igénybe, ha a bizonyítási eszközök

felderítéséhez, felkutatásához, megszerzéséhez, összegyűjtéséhez vagy rögzítéséhez

különleges szakismeret szükséges. A vádemelés után az ügyészség a bizonyítási

indítvány megtétele, bizonyítási eszköz felkutatása és biztosítása érdekében vehet

igénybe szaktanácsadót.

(1a) * A bíróság a vádemelés után szaktanácsadó közreműködését veszi igénybe, ha

az eljárási cselekményt a 87. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontban meghatározott

módon rendeli végrehajtani.

(2) Ha a szaktanácsadó eljárása során a személy testének sérthetetlenségét érintő

cselekmény elvégzése szükséges, erről az ügyészség vagy a nyomozó hatóság külön

rendelkezik.

(3) Az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tagjának kizárására vonatkozó

rendelkezéseket a szaktanácsadóra megfelelően alkalmazni kell.

(4) A szaktanácsadó közreműködésének a tényét, a közreműködés módját és tartalmát

az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvben vagy feljegyzésben fel kell tüntetni.

(5) A szaktanácsadó a közreműködésével végzett eljárási cselekményre vonatkozóan

tanúként hallgatható ki.

(6) * Az Europol tisztviselője az (1) bekezdés alapján a büntetőeljárásban

szaktanácsadóként vehető igénybe.

NYOLCADIK RÉSZ

A KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK

XLIII. FEJEZETA KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

271. § (1) A kényszerintézkedés elrendelésekor, illetve végrehajtása során arra kell

törekedni, hogy annak alkalmazása az érintett alapvető jogainak a korlátozását csak a

legszükségesebb mértékben és ideig eredményezze.

(2) Súlyosabb korlátozással járó kényszerintézkedés akkor rendelhető el, ha a

kényszerintézkedéssel elérni kívánt cél kisebb korlátozással járó kényszerintézkedéssel

vagy egyéb eljárási cselekménnyel nem érhető el.

(3) A kényszerintézkedést az érintett kíméletével, a korlátozással nem érintett

alapvető jogait tiszteletben tartva kell végrehajtani. A kényszerintézkedés

végrehajtása során figyelemmel kell lenni arra, hogy az az érintetten kívüli személyt

csak a legszükségesebb mértékben érintsen.

(4) A magánéletet, illetve a tulajdonjogot korlátozó kényszerintézkedéseket lehetőleg a

napnak a hatodik és huszonkettedik órája között kell végrehajtani.

(5) Biztosítani kell, hogy a kényszerintézkedés végrehajtása során ne kerüljenek

nyilvánosságra az érintett magánéletének a büntetőeljárással össze nem függő

körülményei, illetve a személyes adatai.

(6) A kényszerintézkedés végrehajtása során kerülni kell a szükségtelen károkozást.

(7) A bíróság és az ügyészség az általa elrendelt kényszerintézkedés végrehajtásához

igénybe veheti a nyomozó hatóságot.

272. § (1) Kényszerintézkedés

a) a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés és

b) a vagyont érintő kényszerintézkedés.

(2) Személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés

a) az őrizet,

b) a távoltartás,

c) a bűnügyi felügyelet,

d) a letartóztatás és

e) az előzetes kényszergyógykezelés [a b)–e) pont a továbbiakban együtt: személyi

szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés].

(3) Vagyont érintő kényszerintézkedés

a) a kutatás,

b) a motozás,

c) a lefoglalás,

d) * a zár alá vétel

e) * az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele és,

f) * tárhelyszolgáltatás felfüggesztése.

A tetten ért elkövető elfogása

273. § A bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt bárki elfoghatja, köteles

azonban őt a nyomozó hatóságnak haladéktalanul átadni, vagy ha erre nincs módja, a

rendőrséget tájékoztatni.

XLIV. FEJEZET

AZ ŐRIZET

Az őrizet feltétele és tartama

274. § (1) Az őrizet a terhelt, illetve a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan

gyanúsítható személy személyi szabadságának átmeneti elvonása.

(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság szabadságvesztéssel büntetendő

bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén a terhelt, vagy a bűncselekmény

elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy őrizetét rendelheti el

a) tettenérés esetén, ha a személyazonossága nem állapítható meg,

b) ha vele szemben személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés

elrendelése valószínűsíthető, vagy

c) ha a tárgyaláson rendzavarást követ el.

(3) * Az őrizet a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés

tárgyában hozott döntésig, de legfeljebb hetvenkét óráig tarthat.(4) * Ha a körülmények nem változtak, a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével

megalapozottan gyanúsítható személy őrizete ismételten nem rendelhető el.

(5) Az őrizet elrendelését megelőző hatósági fogva tartást az őrizet tartamába be kell

számítani.

(6) Ha az őrizetet a nyomozó hatóság rendelte el, erről az ügyészséget huszonnégy

órán belül tájékoztatja. A (2) bekezdés c) pontja esetén a bíróság haladéktalanul

tájékoztatja a rendzavarás alapjául szolgáló bűncselekmény tekintetében hatáskörrel

és illetékességgel rendelkező ügyészséget.

Intézkedés az őrizet elrendelése után

275. § (1) * Az őrizet elrendeléséről és a fogva tartás helyéről legkésőbb nyolc órán

belül tájékoztatni kell a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan

gyanúsítható személy által megjelölt nagykorú személyt.

(2) Az őrizetet elrendelő bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság megtagadhatja az

(1) bekezdés szerinti személy tájékoztatását a büntetőeljárás eredményessége, vagy

más személy életének, testi épségének biztosítása érdekében.

(3) * A tájékoztatás megtagadása esetén biztosítani kell, hogy a terhelt vagy a

bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy más nagykorú

személyt jelölhessen meg, akit az (1) és (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell

tájékoztatni.

(4) * Ha a tájékoztatás nyolc órán belül a (3) bekezdés alkalmazásával sem

biztosítható, a tájékoztatás megtagadása ellen a terhelt, a bűncselekmény

elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy és a védő jogorvoslattal élhet.

(5) * A terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személy felügyelet nélkül maradó kiskorú gyermeke, illetve az általa gondozott más

személy elhelyezéséről, valamint a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével

megalapozottan gyanúsítható személy felügyelet nélkül maradó vagyonának és

lakásának biztonságba helyezéséről az őrizetet elrendelő bíróság, ügyészség vagy

nyomozó hatóság gondoskodik.

(6) A katona őrizetének elrendeléséről az elöljáróját is tájékoztatni kell.

XLV. FEJEZET

SZEMÉLYI SZABADSÁGOT ÉRINTŐ BÍRÓI ENGEDÉLYES KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK

ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedések célja és feltételei

276. § (1) Szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folytatott eljárásban

a terhelttel szemben személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés

elrendelésének, meghosszabbításának és fenntartásának akkor van helye, ha

a) a terhelt bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható vagy vele

szemben vádat emeltek, és

b) a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés céljának

eléréséhez ez szükséges, és az elérni kívánt cél más módon nem biztosítható.

(2) Személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés rendelhető el

a) a terhelt jelenlétének biztosítása érdekében, ha

aa) megszökött, szökést kísérelt meg, vagy a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó

hatóság elől elrejtőzött, illetve

ab) megalapozottan feltehető, hogy a büntetőeljárásban elérhetetlenné válna, így

különösen megszökne, elrejtőzne,

b) a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának megakadályozása

érdekében, ha

ba) a terhelt a bizonyítás meghiúsítása érdekében a büntetőeljárásban részt vevő vagy

más személyt megfélemlített, jogellenesen befolyásolt, vagy tárgyi bizonyítási eszközt,

elektronikus adatot, vagy vagyonelkobzás alá eső dolgot megsemmisített,

meghamisított vagy elrejtett, illetve

bb) megalapozottan feltehető, hogy a terhelt a bizonyítást veszélyeztetné, így

különösen a büntetőeljárásban részt vevő vagy más személyt megfélemlítene,jogellenesen befolyásolna, tárgyi bizonyítási eszközt, elektronikus adatot vagy

vagyonelkobzás alá eső dolgot megsemmisítene, meghamisítana vagy elrejtene,

c) a bűnismétlés lehetőségének megakadályozása érdekében, ha

ca) * a terhelt a gyanúsítotti kihallgatását követően az eljárás tárgyát képező

bűncselekményt folytatta, vagy a gyanúsítotti kihallgatását követően elkövetett újabb,

szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt gyanúsítottként

hallgatták ki, illetve

cb) * megalapozottan feltehető, hogy a terhelt a megkísérelt vagy előkészített

bűncselekményt véghezvinné, az eljárás tárgyát képező bűncselekményt folytatná

vagy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el.

277. § (1) Távoltartás a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának, illetve –

ha ez a sértett vonatkozásában állapítható meg – a bűnismétlés megakadályozása

érdekében rendelhető el.

(2) Bűnügyi felügyelet a terhelt jelenlétének biztosítása, a bizonyítás

megnehezítésének vagy meghiúsításának megakadályozása, illetve a bűnismétlés

megakadályozása érdekében rendelhető el.

(3) Bűnügyi felügyelet mellett távoltartás is elrendelhető.

(4) Letartóztatás a terhelt jelenlétének biztosítása, a bizonyítás megnehezítésének

vagy meghiúsításának megakadályozása, illetve a bűnismétlés megakadályozása

érdekében rendelhető el, ha különösen

a) a bűncselekmény jellegére,

b) a nyomozás állására és érdekeire,

c) a terhelt személyi és családi körülményeire,

d) a terhelt és a büntetőeljárásban részt vevő vagy más személy viszonyára,

e) a terhelt büntetőeljárás előtt és az eljárás során tanúsított magatartására

tekintettel a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedéssel

elérni kívánt cél távoltartással, illetve bűnügyi felügyelettel nem biztosítható.

(5) Előzetes kényszergyógykezelés a bűnismétlés megakadályozása érdekében

rendelhető el, ha megalapozottan feltehető, hogy a terhelt kényszergyógykezelésének

van helye.

Személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedések elrendelése

278. § (1) A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés

elrendeléséről – a vádemelés előtt az ügyészség indítványára – a bíróság határoz.

(2) Távoltartás elrendelését a sértett is indítványozhatja. A sértett a távoltartás

elrendelésére irányuló indítványát a vádemelés előtt az ügyben eljáró ügyészségnél

terjesztheti elő. Az ügyészség a sértett indítványát az ügyiratokkal együtt

haladéktalanul továbbítja a bíróságnak.

(3) A bíróság a vádemelés előtt

a) letartóztatás helyett távoltartást, bűnügyi felügyeletet, vagy távoltartást és bűnügyi

felügyeletet rendelhet el,

b) az ügyészség által indítványozott távoltartás helyett enyhébb magatartási

szabályok előírásával bűnügyi felügyeletet rendelhet el,

c) bűnügyi felügyelet mellett távoltartást is, vagy bűnügyi felügyelet helyett

távoltartást rendelhet el,

d) előzetes kényszergyógykezelés helyett távoltartást, bűnügyi felügyeletet, bűnügyi

felügyeletet és távoltartást vagy letartóztatást rendelhet el,

e) az indítványozott magatartási szabálynál enyhébb vagy attól eltérő magatartási

szabályt is előírhat.

Személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedések megszűnése és

megszüntetése

279. § (1) A bíróságnak, az ügyészségnek és a nyomozó hatóságnak arra kell

törekednie, hogy a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés a

lehető legrövidebb ideig tartson.

(2) A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés megszűnik, ha

Hirdetésa) a tartama meghosszabbítás vagy fenntartás nélkül lejárt,

b) a nyomozás határideje lejárt és vádemelésre nem került sor,

c) az eljárást megszüntették vagy felfüggesztették,

d) az eljárást jogerősen befejezték.

(3) A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést meg kell

szüntetni, ha

a) az elrendelésének oka megszűnt,

b) helyette más személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést

rendeltek el, vagy

c) más ügyben a terhelt letartóztatását vagy előzetes kényszergyógykezelését

rendelték el.

(4) A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést meg lehet

szüntetni, ha a terhelt szabadságvesztést, elzárást vagy javítóintézeti nevelést tölt.

(5) A távoltartást, illetve a bűnügyi felügyeletet a más ügyben elrendelt távoltartásra,

illetve bűnügyi felügyeletre tekintettel meg lehet szüntetni, ha a távoltartással érintett

személyre vagy az előírt magatartási szabályra figyelemmel a távoltartás, illetve a

bűnügyi felügyelet célja a más ügyben elrendelt távoltartással, illetve bűnügyi

felügyelettel biztosított.

(6) A terhelt őrizete ismételten elrendelhető, ha szabadlábra kerülésekor a személyi

szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelésének feltételei

továbbra is fennállnak, és a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes

kényszerintézkedést

a) azért szüntették meg, mert a terhelt letartóztatását vagy előzetes

kényszergyógykezelését más ügyben rendelték el, vagy

b) a (4) bekezdés alapján szüntették meg.

(7) A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést a bíróság

szünteti meg, és azt a sértett indítványára elrendelt távoltartás kivételével a

vádemelés előtt az ügyészség is megszüntetheti.

XLVI. FEJEZET

TÁVOLTARTÁS ÉS BŰNÜGYI FELÜGYELET

Távoltartás

280. § (1) A távoltartás a terhelt szabad kapcsolattartását, és ennek érdekében a

terhelt szabad mozgáshoz és a lakóhely, illetve a tartózkodási hely szabad

megválasztásához való jogát korlátozza.

(2) Távoltartás elrendelése esetén a bíróság magatartási szabályként előírja, hogy a

terhelt meghatározott személlyel – közvetlenül vagy közvetve – ne lépjen kapcsolatba,

illetve ettől a személytől tartsa távol magát (a továbbiakban: távoltartással érintett

személy).

(3) A bíróság a (2) bekezdésben meghatározott cél biztosítása érdekében magatartási

szabályként előírhatja, hogy a terhelt

a) meghatározott lakást hagyjon el és onnan maradjon távol, illetve

b) a távoltartással érintett személy tényleges tartózkodási helyétől, munkahelyétől, az

e személy által rendszeresen látogatott intézményektől vagy egyéb helytől, különösen

nevelési, nevelési-oktatási- vagy gyógykezelés céljából látogatott egészségügyi

intézménytől, vallásgyakorlása során látogatott épülettől tartsa távol magát.

(4) A (3) bekezdés b) pontjának alkalmazása esetén, a magatartási szabályokat oly

módon kell előírni, hogy azok ne tegyék lehetetlenné a terhelt azon jogainak

gyakorlását, amely jogokat a távoltartással érintett személy vonatkozásában e

magatartási szabályok érintenek.

(5) Távoltartás elrendelése esetén a bíróság az elrendeléséről szóló véglegessé vált

határozatot kézbesíti

a) az indítvány előterjesztője,

b) a távoltartással érintett személy, és

c) ha a távoltartás elrendelését a sértett indítványozta, az ügyészség

részére.(6) A távoltartás megszűnéséről, illetve megszüntetéséről a távoltartással érintett

személyt is tájékoztatni kell.

Bűnügyi felügyelet

281. § (1) A bűnügyi felügyelet a terhelt szabad mozgáshoz és a lakóhely, illetve a

tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát korlátozza.

(2) Bűnügyi felügyelet elrendelése esetén a bíróság előírja, hogy a terhelt

a) a számára meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy

ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül ne hagyja el,

b) meghatározott jellegű nyilvános helyeket, nyilvános rendezvényeket vagy

meghatározott közterületeket ne látogasson, illetve

c) meghatározott időközönként és módon a rendőrség általános rendőrségi feladatok

ellátására létrehozott szervénél jelentkezzen.

(3) * A bíróság a bűnügyi felügyelettel elérni kívánt célt biztosító további magatartási

szabályokat is előírhat, ideértve a pártfogó felügyelet külön magatartási szabályaként

meghatározható olyan magatartási szabályokat is, amelyek célja a bűnismétlés

lehetőségének a megakadályozása.

(4) A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazása esetén a bíróság magatartási szabályként

meghatározza, hogy a terhelt a kijelölt területet, helyet milyen célból, különösen a

mindennapi élet szokásos szükségleteinek biztosítása, munkavégzés vagy

gyógykezelés céljából, milyen feltételek szerint hagyhatja el.

A távoltartás és a bűnügyi felügyelet magatartási szabályainak megtartását biztosító

intézkedések

282. § A távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet magatartási szabályainak megtartását

biztosító intézkedés

a) a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz, illetve

b) az óvadék.

283. § (1) A bíróság elrendelheti, hogy a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet

magatartási szabályainak megtartását a rendőrség általános rendőrségi feladatok

ellátására létrehozott szerve a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel

ellenőrizze.

(2) * A bíróság elrendeli, hogy a bűnügyi felügyelet megtartását a rendőrség általános

rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerve a terhelt mozgását nyomon követő

technikai eszközzel ellenőrizze, ha a bűnügyi felügyeletet kizárólag a letartóztatás

tartama felső határának eltelte miatt rendelte el.

(3) Ha a terhelt a technikai eszköz működtetésében nem működik közre, az a

magatartási szabályok megsértésének minősül. Erre a terheltet a terhelt mozgását

nyomon követő technikai eszköz alkalmazásának elrendelésekor figyelmeztetni kell.

(4) A bíróság a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz telepítésének

feltételeit annak elrendelésekor tisztázza.

284. § * Az óvadék a bíróság által meghatározott pénzösszeg, amelynek célja a

bíróság által elrendelt távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet magatartási szabályai

megtartásának, valamint a terhelt eljárási cselekményeken való jelenlétének

elősegítése. Az óvadék megállapításának e törvény eltérő rendelkezése hiányában

valamennyi, a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés 276. §

(2) bekezdésében meghatározott oka esetén helye van.

285. § (1) A terhelt vagy védője indítványozhatja, hogy a bíróság állapítsa meg az

óvadék összegét, és az óvadék letétele esetére

a) letartóztatás helyett távoltartást, bűnügyi felügyeletet, vagy távoltartást és bűnügyi

felügyeletet rendeljen el,

b) bűnügyi felügyelet helyett távoltartást rendeljen el,

c) bűnügyi felügyelet és távoltartás esetén a bűnügyi felügyeletet szüntesse meg,

vagy

d) bűnügyi felügyelet, vagy bűnügyi felügyelet és távoltartás esetén enyhébb

magatartási szabályokat írjon elő.

(2) Az óvadék megállapítására irányuló indítványban meg kell jelölni a letenni kívánt

óvadék összegét.(3) Az indítvány alapján a bíróság

a) az óvadék megállapítására és enyhébb kényszerintézkedés elrendelésére, vagy

enyhébb magatartási szabályok előírására irányuló indítványt elutasítja, vagy

b) megállapítja az óvadék összegét és az óvadék letétele esetére

ba) enyhébb személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést rendel

el,

bb) az (1) bekezdés c) pontja esetén a bűnügyi felügyeletet megszünteti, vagy

bc) enyhébb magatartási szabályokat ír elő.

(4) A bíróság az óvadék megállapításáról a személyi szabadságot érintő bírói

engedélyes kényszerintézkedés elrendelésével, meghosszabbításával vagy

fenntartásával, illetve a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes

kényszerintézkedés megszüntetésére irányuló indítvány elbírálásával együtt is

rendelkezhet.

(5) Ha a bíróság az indítványt elutasítja, a terhelt vagy védője az óvadék

megállapítása iránt ismételten akkor terjeszthet elő indítványt, ha új körülményre

hivatkozik.

(6) Óvadék nem állapítható meg

a) előzetes kényszergyógykezelés elrendelése esetén, illetve

b) a távoltartás esetén enyhébb magatartási szabályok előírása érdekében.

286. § (1) Az óvadék tárgya pénz lehet, az óvadékot a terhelt vagy védője teheti le.

(2) * Az óvadék összege nem lehet kevesebb, mint ötszázezer forint, annak összegét

a bíróság a jelenlét biztosításával, a bizonyítás megnehezítésével vagy

meghiúsításával, illetve a bűnismétléssel kapcsolatos fenyegetettség mértékéhez

igazodóan, a bűncselekmény tárgyi súlya alapján, a terhelt személyi körülményeire és

vagyoni helyzetére is figyelemmel állapítja meg.

(3) Fellebbezésnek az óvadék összegének megállapítása ellen is helye van.

287. § (1) Az óvadékot az óvadékot megállapító határozat véglegessé válását

követően, a véglegessé válástól számított három hónapon belül lehet letenni. A letett

óvadék nem vonható vissza.

(2) Az óvadék letételének igazolását követően a bíróság rendelkezése alapján

a) a letartóztatásban lévő terheltet haladéktalanul szabadon kell bocsátani, és a

bíróság határozatában meghatározott enyhébb személyi szabadságot érintő bírói

engedélyes kényszerintézkedést az előírt magatartási szabályok szerint kell

végrehajtani,

b) távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet esetén a bíróság határozatában

meghatározott személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést, a

meghatározott magatartási szabályok alkalmazásával kell végrehajtani.

(3) Ha a terhelt vagy a védője az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem

tette le az óvadékot, óvadék megállapítása iránt ismételten akkor terjeszthet elő

indítványt, ha új körülményre hivatkozik.

288. § (1) Az óvadék letevője elveszti a jogát a letett óvadék összegére, ha a bíróság a

terhelt letartóztatását

a) * a 293. § (3) vagy (4) bekezdése alapján, vagy

b) az óvadék letételét követően tanúsított magatartása következtében

elrendeli.

(2) Az óvadék letevője elveszti a jogát a letett óvadék összegére akkor is, ha a terhelt

letartóztatását azért nem lehet elrendelni, mert a terhelt elérhetetlenné vált.

(3) Az óvadék elvesztését követően óvadék ismételten nem állapítható meg.

(4) Az óvadék összegét az óvadék letevőjének vissza kell adni, ha a terhelttel szemben

alkalmazott személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés – az (1)

és (2) bekezdés kivételével – megszűnt vagy azt megszüntették.

A távoltartás és a bűnügyi felügyelet tartama

289. § (1) A vádemelés előtt elrendelt távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet az

elsőfokú bíróság tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb négy

hónapig tart.(2) A távoltartást, illetve a bűnügyi felügyeletet a bíróság alkalmanként legfeljebb

négy hónappal meghosszabbíthatja.

(3) A vádemelés előtt a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet meghosszabbítása

iránt

a) az ügyészség,

b) a sértett indítványára elrendelt távoltartás esetén a sértett vagy az ügyészség

a kényszerintézkedés tartamának lejárta előtt legalább öt nappal tesz indítványt a

bíróságnak.

290. § (1) A vádemelés után az elsőfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott

távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának

kihirdetéséig tart.

(2) * Az elsőfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy

fenntartott, valamint a másodfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott távoltartás,

illetve bűnügyi felügyelet a másodfokú eljárás befejezéséig tart.

(3) * A másodfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy

fenntartott, továbbá a harmadfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott távoltartás,

illetve bűnügyi felügyelet a harmadfokú eljárás befejezéséig tart.

(4) Az elsőfokú vagy a másodfokú bíróság ügydöntő határozatának hatályon kívül

helyezése és új eljárásra utasítása esetén a másodfokú vagy a harmadfokú bíróság

által elrendelt vagy fenntartott távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet a megismételt

eljárásra utasított bíróságnak a megismételt eljárásban a tárgyalás előkészítése során

hozott határozatáig, vagy fellebbezés esetén a fellebbezés elbírálására jogosult

bíróság 630. § (5) bekezdése szerinti döntéséig tart.

(5) A másodfokú vagy a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése elleni

fellebbezés elbírálása után elrendelt vagy fenntartott távoltartás, illetve bűnügyi

felügyelet, a lefolytatásra, vagy a megismételt eljárásra utasított bíróság tárgyalás

előkészítése során hozott határozatáig tart.

291. § (1) * Ha a vádemelés után, a bűnügyi felügyelet, illetve a távoltartás elsőfokú

bíróság általi fenntartásától vagy elrendelésétől számítva

a) hat hónap eltelt, és az elsőfokú bíróság még nem hozott ügydöntő határozatot, az

elsőfokú bíróság,

b) egy év eltelt, és az elsőfokú bíróság még nem hozott ügydöntő határozatot, a

másodfokú bíróság,

c) a b) pontban meghatározott határidőt követően az elsőfokú bíróság ügydöntő

határozatának meghozataláig a másodfokú bíróság legalább hathavonta

a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet indokoltságát felülvizsgálja.

(2) * Az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatát követően elrendelt vagy fenntartott

távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet indokoltságát a másodfokú bíróság, a másodfokú

bíróság ügydöntő határozatát követően elrendelt vagy fenntartott távoltartás, illetve

bűnügyi felügyelet indokoltságát a harmadfokú bíróság hathavonta felülvizsgálja.

(3) Ha az eljáró bíróság a bűnügyi felügyeletet, illetve a távoltartást a 290. § (2)–(4)

bekezdése alapján elrendelte, vagy fenntartotta, a (2) bekezdésben meghatározott hat

hónapos határidőt ettől az időponttól kell számítani.

A távoltartás és a bűnügyi felügyelet részleges feloldása és módosítása

292. § (1) Ha a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet tartama alatt a terhelt vagy a

távoltartással érintett személy életkörülményeiben olyan lényeges változás következik

be, amely miatt

a) az előírt magatartási szabályoktól történő ideiglenes eltérés, vagy azok ideiglenes

felfüggesztése szükséges, a vádemelés előtt az ügyészség, azt követően, illetve a

sértett indítványára elrendelt távoltartás esetén a bíróság a távoltartás, illetve a

bűnügyi felügyelet magatartási szabályait hivatalból vagy a terhelt, a védő és a

távoltartással érintett személy indítványára részlegesen feloldhatja,

b) az előírt magatartási szabályok tartós vagy végleges módosítása szükséges, a

bíróság a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet magatartási szabályait az ügyészség,

a terhelt, a védő vagy a távoltartással érintett személy indítványára módosítja.(2) A magatartási szabályok részleges feloldására vagy módosítására irányuló

indítvány esetén az annak elbírálására az (1) bekezdés alapján jogosult bíróság, vagy

ügyészség

a) az indítványt elutasítja,

b) az indítványnak részben helyt ad, és a magatartási szabályokat részlegesen feloldja

vagy módosítja, egyebekben az indítványt elutasítja, vagy

c) az indítványnak helyt ad, és a magatartási szabályokat részlegesen feloldja,

módosítja.

(3) A távoltartás magatartási szabályainak részleges feloldásáról és módosításáról

rendelkező határozatot közölni kell

a) a távoltartással érintett személlyel is,

b) az ügyészséggel is, ha a részleges feloldást vagy a módosítást a távoltartással

érintett személy indítványozta.

(4) A bűnügyi felügyelet, illetve távoltartás magatartási szabályainak indítvánnyal

egyező részleges feloldása, módosítása ellen – az (5) bekezdés kivételével – nincs

helye jogorvoslatnak. Az indítvány elutasítása, vagy az indítványt elbíráló határozat

elutasító rendelkezése ellen az indítványozó terjeszthet előjogorvoslatot.

(5) Ha távoltartás magatartási szabályainak részleges feloldását, vagy módosítását a

távoltartással érintett személy indítványozta, az indítványnak helyt adó határozat

ellen a terhelt és a védő, a részben helyt adó határozat ellen a terhelt és a védő is

jogorvoslatot terjeszthet elő.

(6) Ha a bíróság a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés

elrendelésekor ezt nem zárja ki, a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet alatt álló

terhelt bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, más hatóság vagy szakértő idézésével

kapcsolatos megjelenési kötelezettségének teljesítése, illetve ilyen értesítéssel

kapcsolatos megjelenési jogának gyakorlása érdekében az ahhoz szükséges

időtartamra és mértékben a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet magatartási

szabályaitól külön engedély nélkül is eltérhet. Ebben az esetben a terhelt köteles

a) az idézésről vagy az értesítésről legkésőbb annak kézhezvételételét követő

munkanapon az idézés vagy értesítés megismerésének biztosításával együtt a

magatartási szabályok megtartását ellenőrző hatóságot tájékoztatni,

b) az idézést vagy értesítést kibocsátó hatóság előtt történt megjelenését és annak

időtartamát, a megjelenését követő három munkanapon belül igazolni.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott tájékoztatási és igazolási kötelezettség

elmulasztása a magatartási szabályok megszegésének minősül.

A távoltartás és a bűnügyi felügyelet végrehajtása és magatartási szabályainak

megszegése

293. § (1) Ha a bűnügyi felügyelet, illetve a távoltartás elrendelése után állapítható

meg, hogy a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés

végrehajtásának feltételei nem állnak fenn, így különösen, ha a terhelt mozgását

nyomon követő technikai eszköz nem telepíthető, a terhelt őrizetét kell elrendelni, és a

személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés tárgyában a bíróság

új határozatot hoz.

(2) * Ha a terhelt a távoltartás vagy a bűnügyi felügyelet magatartási szabályait

megszegi, a terheltet a bíróság rendbírsággal sújthatja.

(3) A magatartási szabályok ismételt vagy súlyos megszegése esetén a terhelt őrizete

rendelhető el, és

a) a távoltartás magatartási szabályainak megszegése esetén a távoltartás mellett

vagy helyett a terhelt bűnügyi felügyelete rendelhető el,

b) a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz alkalmazása rendelhető el,

c) hátrányosabb vagy más magatartási szabályok megállapításának van helye, vagy

d) a terhelt letartóztatása rendelhető el.

(4) Ha a terhelt az eljárási cselekményen idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt

alapos okkal előzetesen nem menti ki, vagy az akadály megszűnése után alapos okkal

nyomban nem igazolja, rendbírsággal sújtható, vagy a (3) bekezdésben meghatározott

intézkedések alkalmazása érdekében őrizete rendelhető el.A távoltartás és a bűnügyi felügyelet megszüntetése, valamint a magatartási

szabályok megváltoztatása

294. § (1) A távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet megszüntetését, valamint

enyhébb magatartási szabályok megállapítását

a) az ügyészség, a terhelt, vagy a védő, illetve

b) a sértett indítványára elrendelt távoltartás esetén a terhelt, a védő vagy a sértett

indítványozhatja.

(2) A távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet megszüntetése vagy az enyhébb

magatartási szabályok megállapítása iránti indítványt a bíróság érdemben

megvizsgálja, és erről határozatot hoz. Ha az indítványt nem az ügyészség terjesztette

elő, a bíróság beszerzi az ügyészség észrevételét vagy indítványát.

(3) A bíróság az indítvány elbírálását

a) mellőzi, ha a terhelt az elbíráláskor már nem áll személyi szabadságot érintő bírói

engedélyes kényszerintézkedés hatálya alatt, vagy más személyi szabadságot érintő

bírói engedélyes kényszerintézkedés hatálya alatt áll,

b) a terhelt egyidejű tájékoztatása mellett mellőzheti, ha az indítvány előterjesztése és

az indítvány elbírálása között a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes

kényszerintézkedést meghosszabbította vagy fenntartotta.

295. § (1) A bíróság a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet meghosszabbítása vagy

fenntartása esetén hivatalból enyhébb magatartási szabályokat állapíthat meg, ha a

személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedéssel elérni kívánt cél

így is elérhető.

(2) * A bíróság – a vádemelés előtt az ügyészség indítványára – a terhelt számára

hátrányosabb magatartási szabályokat állapíthat meg, ha a személyi szabadságot

érintő bírói engedélyes kényszerintézkedéssel elérni kívánt cél eléréséhez ez

szükséges.

XLVII. FEJEZET

A LETARTÓZTATÁS

296. § A letartóztatás a terhelt személyi szabadságának bírói elvonása a jogerős

ügydöntő határozat meghozatala előtt.

A letartóztatás tartama

297. § (1) A vádemelés előtt elrendelt letartóztatás az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás

előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb egy hónapig tart.

(2) A letartóztatást a bíróság a letartóztatás elrendelésétől számított egy év elteltéig

alkalmanként legfeljebb három hónappal, ezt követően alkalmanként legfeljebb két

hónappal meghosszabbíthatja.

(3) A vádemelés előtt a letartóztatás meghosszabbítása iránt az ügyészség a

letartóztatás tartamának lejárta előtt legalább öt nappal tesz indítványt a bíróságnak.

(4) A vádemelést követően a letartóztatás tartamára a bűnügyi felügyelet tartamára

vonatkozó rendelkezéseket a 298. §-ban meghatározott eltéréssel kell megfelelően

alkalmazni azzal, hogy az elsőfokú vagy a másodfokú bíróság ügydöntő határozatának

kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott letartóztatás legfeljebb a nem jogerős

ítélettel kiszabott szabadságvesztés tartamáig tart.

A letartóztatás tartamának felső határa

298. § (1) A letartóztatás legfeljebb *

a) egy évig tart, ha a terhelttel szemben három évnél nem súlyosabb,

b) két évig tart, ha a terhelttel szemben öt évnél nem súlyosabb,

c) három évig tart, ha a terhelttel szemben tíz évnél nem súlyosabb,

d) * négy évig tart, ha a terhelttel szemben tíz évnél súlyosabb,

e) * öt évig tart, ha a terhelttel szemben életfogytig tartó

szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható,

a) *

b) az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott letartóztatás

esetén,c) ha a másodfokú vagy a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése elleni

fellebbezés elbírálása iránti eljárás van folyamatban, vagy

d) ha hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárás van folyamatban.

(3) Ha a terhelt a letartóztatás (1) bekezdés szerinti megszűnése után elrendelt

bűnügyi felügyelet magatartási szabályait megszegi, letartóztatása ismét

elrendelhető. Ebben az esetben a letartóztatás (1) bekezdés szerinti tartamát a

letartóztatás ismételt elrendelésének napjától kell számítani.

(4) * Az (1) bekezdés e) pontja szerinti letartóztatás tartamának felső határa további

egy évvel meghosszabbodik, ha

a) a vádemelésre bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény miatt került sor,

b) a vádemelést követően az Európai Unió tagállamán kívüli országot érintő bűnügyi

jogsegélykérelem előterjesztése volt szükséges,

c) a vádemelésre terrorcselekmény bűntette miatt került sor,

d) a vádemelésre előre kitervelten, nyereségvágyból, több ember sérelmére elkövetett

vagy a Btk. 160. § (7) bekezdés a) pontjára figyelemmel a (2) bekezdés l) pontjában

meghatározott emberölés bűntette miatt került sor,

e) a bíróság megállapítja, hogy a letartóztatásban lévő terhelt a vádemelést követően

megszökött, szökést kísérelt meg, illetve bizonyítás meghiúsítása érdekében a

büntetőeljárásban részt vevő vagy más személyt megfélemlített, jogellenesen

befolyásolt vagy tárgyi bizonyítási eszközt, elektronikus adatot, vagy vagyonelkobzás

alá eső dolgot megsemmisített, meghamisított vagy elrejtett.

(5) * Ha a bíróság a bűnügyi felügyeletet kizárólag az (1) bekezdés e) pontjában

meghatározott letartóztatás tartama felső határának eltelte miatt rendeli el, akkor a

bíróság

a) a terhelt számára előírja, hogy meghatározott lakást, egyéb helyiséget vagy ahhoz

tartozó bekerített helyet nem hagyhat el engedély nélkül,

b) a bűnügyi felügyelet végrehajtására alkalmas lakóhellyel nem rendelkező terhelt

számára előírja, hogy a bűnügyi felügyeletet az állam által biztosított szálláshelyen

töltse,

c) nem engedélyezheti, hogy a terhelt a számára kijelölt helyet munkavégzés céljából

elhagyja.

A letartóztatás végrehajtása

299. § (1) A vádemelés előtt a nyomozó hatóság vagy az ügyészség, a vádemelés után

a bíróság a terhelt letartóztatásának elrendelése esetén haladéktalanul megteszi a

275. §-ban szabályozott intézkedéseket.

(2) * Az ügyészség rendelkezése alapján a letartóztatást rendőrségi fogdában kell

végrehajtani, ha az eljárási cselekmények elvégzése ezt indokolttá teszi, ennek

tartama legfeljebb összesen hatvan nap lehet.

(3) A gyanúsított rendőrségi fogdában történő elhelyezése tárgyában hozott határozat

ellen panasznak nincs helye.

(4) * A bíróság a terhelt vagy a védő indítványára a terhelt és gyermeke együttes

elhelyezést biztosító részlegen történő elhelyezéséről rendelkezik, ha a terhelt

egyévesnél fiatalabb gyermekét gondozó nő és nem áll fenn törvényben

meghatározott kizáró ok.

A letartóztatás megszüntetése iránti indítvány elbírálása

300. § (1) A letartóztatás megszüntetése, illetve enyhébb, a személyi szabadságot

érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelése iránt az ügyészség, a terhelt,

illetve a védője terjeszthet elő indítványt.

(2) A letartóztatás megszüntetése, illetve az enyhébb személyi szabadságot érintő

bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelése iránti indítványt a bíróság érdemben

megvizsgálja, és erről határozatot hoz. Ha az indítványt nem az ügyészség terjesztette

elő, a bíróság beszerzi az ügyészség észrevételét vagy indítványát.

(3) A letartóztatás megszüntetése iránt, ismételten azonos tartalommal előterjesztett

indítvány érdemi indokolás nélkül nem utasítható el, ha a letartóztatás elrendelése,

meghosszabbítása vagy fenntartása óta három hónap eltelt.

(4) A bíróság az indítvány elbírálásáta) mellőzi, ha a terhelt már nem áll személyi szabadságot érintő bírói engedélyes

kényszerintézkedés hatálya alatt, vagy más személyi szabadságot érintő bírói

engedélyes kényszerintézkedés hatálya alatt áll,

b) * a terhelt és a védő egyidejű értesítése mellett mellőzheti, ha az indítvány

előterjesztése és az indítvány elbírálása között a letartóztatást meghosszabbította

vagy fenntartotta.

XLVIII. FEJEZET

AZ ELŐZETES KÉNYSZERGYÓGYKEZELÉS

301. § (1) Az előzetes kényszergyógykezelés a kóros elmeállapotú terhelt személyi

szabadságának bírói elvonása a jogerős ügydöntő határozat meghozatala előtt.

(2) * Az előzetes kényszergyógykezelésre az e Fejezetben foglalt eltérésekkel és a

298. § kivételével a letartóztatás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az előzetes kényszergyógykezelés elrendelése, meghosszabbítása, illetve

fenntartása ellen a terhelt házastársa és élettársa is jogosult fellebbezésre.

(4) Az előzetes kényszergyógykezelés megszüntetése iránt a terhelt házastársa és

élettársa is indítványt terjeszthet elő.

(5) A vádemelés előtt elrendelt előzetes kényszergyógykezelés az elsőfokú bíróságnak

a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb hat hónapig tart.

(6) * Az előzetes kényszergyógykezelést a vádemelés előtt a bíróság alkalmanként

legfeljebb hat hónappal hosszabbíthatja meg.

(7) Az előzetes kényszergyógykezelést végrehajtó intézet a vádemelés előtt az

ügyészséget, a vádemelés után a bíróságot haladéktalanul tájékoztatja, ha az előzetes

kényszergyógykezelés megszüntetése indokolt.

XLIX. FEJEZET

KUTATÁS, MOTOZÁS

A kutatás

302. § (1) A kutatás a büntetőeljárás eredményes lefolytatása érdekében a lakás, az

egyéb helyiség, a bekerített hely vagy a jármű átkutatása. A kutatás információs

rendszer, illetve adathordozó átvizsgálására is kiterjedhet.

(2) Kutatást akkor lehet elrendelni, ha megalapozottan feltehető, hogy az

a) bűncselekmény elkövetőjének elfogására,

b) bűncselekmény nyomainak felderítésére,

c) bizonyítási eszköz megtalálására,

d) elkobozható, illetve vagyonelkobzás alá eső dolog megtalálására vagy

e) információs rendszer, illetve adathordozó átvizsgálására

vezet.

303. § (1) A kutatást a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendeli el.

(2) * Ha a közjegyzői vagy ügyvédi irodában tartandó kutatás közjegyzői vagy ügyvédi

tevékenységgel összefüggő védett adat megismerésére irányul, a kutatást a bíróság

rendeli el. A közjegyzői vagy ügyvédi irodában tartott kutatáson ügyész jelenléte

kötelező.

(3) Ha a kutatás elrendeléséhez szükséges bírósági határozat meghozatala olyan

késedelemmel járna, amely a kutatással elérni kívánt célt jelentősen veszélyeztetné, a

kutatás a bíróság határozata nélkül is végrehajtható. Ilyen esetben a bíróság

határozatát utólag haladéktalanul be kell szerezni. Ha a kutatást a bíróság nem rendeli

el, annak eredménye bizonyítékként nem használható fel.

304. § (1) A kutatást elrendelő határozatnak tartalmaznia kell a kutatás célját és az

elrendelését megalapozó tényeket.

(2) Ha ez lehetséges, a kutatást elrendelő határozatban meg kell jelölni azt a személyt,

bizonyítási eszközt, elkobozható vagy vagyonelkobzás alá eső dolgot, információs

rendszert vagy adathordozót, aki vagy amely megtalálására a kutatás irányul.

305. § (1) A kutatást – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az érintett

ingatlan vagy jármű tulajdonosának, birtokosának vagy használójának a jelenlétében

kell végrehajtani.(2) A kutatás az érintett ingatlan, illetve jármű tulajdonosának, birtokosának vagy

használójának védője, képviselője vagy az általa megbízott nagykorú személy

jelenlétében is végrehajtható. Ha ilyen személy nincs jelen, akkor az érintett

érdekeinek védelmére az ügyben nem érdekelt, nagykorú személy jelenlétében kell a

kutatást végrehajtani.

(3) A kutatás megkezdése előtt ismertetni kell a kutatást elrendelő határozat

tartalmát, és ha ez lehetséges, a határozatot a helyszínen kézbesíteni kell.

(4) Ha a kutatás meghatározott személy, bizonyítási eszköz, dolog, információs

rendszer vagy adathordozó megtalálására irányul, akkor fel kell szólítani az érintett

ingatlan, illetve jármű tulajdonosát, birtokosát vagy használóját, illetve az általa

megbízott személyt, hogy a keresett tárgyi bizonyítási eszköz vagy személy hollétét

fedje fel, illetve a keresett elektronikus adatot tegye hozzáférhetővé. A felszólítás

teljesítése esetén a kutatás csak akkor folytatható, ha megalapozottan feltehető, hogy

a kutatás során más bizonyítási eszköz, dolog, információs rendszer vagy adathordozó

is fellelhető.

(5) A terhelt kivételével a kutatást akadályozó személy rendbírsággal sújtható.

A motozás

306. § (1) A motozás a bizonyítási eszköz, az elkobozható, illetve a vagyonelkobzás alá

eső dolog megtalálása céljából a motozás alá vont személy ruházatának és testének

az átvizsgálása. A motozás során a motozás alá vont személynél található bármely

dolog is átvizsgálható.

(2) * Motozást a terhelttel, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan

gyanúsítható személlyel vagy az olyan személlyel szemben lehet elrendelni, akiről

megalapozottan feltehető, hogy bizonyítási eszközt, elkobozható, illetve

vagyonelkobzás alá eső dolgot tart magánál.

(3) A motozást az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendeli el.

307. § (1) Ha a motozás meghatározott dolog megtalálására irányul, akkor a motozás

alá vont személyt fel kell szólítani, hogy a keresett dolgot adja át. A felszólítás

teljesítése esetén a motozást nem lehet folytatni.

(2) A motozás nem történhet szeméremsértő módon.

(3) A testüregek átvizsgálását csak orvos végezheti, és a vizsgálat során egészségügyi

dolgozó is jelen lehet.

(4) A motozásnál jelen lehet a motozás helyszínén tartózkodó, a motozás alá vont

személy által megjelölt nagykorú személy, feltéve, hogy jelenléte az eljárás érdekeit

nem sérti.

(5) A késedelmet nem tűrő eset kivételével a motozást a motozás alá vont személlyel

azonos nemű személy végezheti, és a motozás során csak azonos nemű személy lehet

jelen. A testüregek átvizsgálását végző orvos, a vizsgálat során közreműködő

egészségügyi dolgozó és a motozás alá vont személy által megjelölt nagykorú személy

a motozás alá vont személytől különböző nemű személy is lehet.

(6) * A terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személy kivételével a motozást akadályozó személy rendbírsággal sújtható.

L. FEJEZET

A LEFOGLALÁS

A lefoglalás elrendelése

308. § (1) A lefoglalás célja a bizonyítási eszköz, illetve az elkobozható dolog vagy a

vagyonelkobzás alá eső vagyon biztosítása a büntetőeljárás eredményes lefolytatása

érdekében. A lefoglalás a lefoglalás tárgya feletti tulajdonjogot korlátozza.

(2) El kell rendelni a lefoglalást, ha annak tárgya

a) bizonyítási eszköz, vagy

b) elkobozható, illetve vagyonelkobzás alá esik.

(3) Lefoglalni az ingó dolgot, a számlapénzt, az elektronikus pénzt vagy az elektronikus

adatot lehet.

309. § (1) A lefoglalást a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendeli el.(2) A bíróság rendeli el a közjegyzői vagy ügyvédi irodában tartott, a közjegyzői vagy

ügyvédi tevékenységgel összefüggő védett adatot tartalmazó bizonyítási eszköz

lefoglalását.

(3) A vádemelés előtt az ügyészség, azt követően a bíróság rendeli el

a) a címzettnek még nem kézbesített postai küldemény vagy egyéb zárt küldemény,

b) a címzettnek még nem továbbított, elektronikus hírközlési szolgáltatás során

továbbítandó közlés vagy küldemény, illetve

c) a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti

médiatartalom-szolgáltató szerkesztőségében tartott, e tevékenységgel összefüggő

bizonyítási eszköz

lefoglalását.

(4) Ha a lefoglalás elrendeléséhez szükséges bírósági vagy ügyészségi határozat

meghozatala olyan késedelemmel járna, amely a lefoglalással elérni kívánt célt

jelentősen veszélyeztetné, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a lefoglalás

elrendelésére jogosult döntéséig végrehajthatja a lefoglalást, illetve megtilthatja a

közlés vagy küldemény elküldését. Ilyen esetben a lefoglalás elrendelésére jogosult

határozatát haladéktalanul be kell szerezni. Ha a lefoglalás elrendelésére jogosult a

lefoglalást nem rendeli el, a lefoglalt bizonyítási eszközt vagy küldeményt az

érintettnek vissza kell adni, illetve az elküldésre vonatkozó tilalmat fel kell oldani.

310. § (1) Nem lehet lefoglalni

a) * a terhelt, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy

és a védő közötti közlést vagy küldeményt, illetve

b) a védőnek az ügyre vonatkozó feljegyzését.

(2) A (4) bekezdésben meghatározott kivétellel nem lehet lefoglalni

a) * a terhelt, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy

és a tanúvallomás megtagadására jogosult személy közötti közlést vagy küldeményt,

illetve

b) azt a bizonyítási eszközt, amelynek tartalmára a tanúvallomás megtagadható,

ha azt a tanúvallomás megtagadására jogosult személy őrzi.

(3) A (4) bekezdésben meghatározott kivétellel nem lehet lefoglalni a tanúvallomás

megtagadására a 173. § alapján jogosult személynek a foglalkozása gyakorlása vagy

közmegbízatása érdekében használt helyiségében őrzött, e tevékenységével

összefüggő iratot vagy elektronikus adatot.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetben a lefoglalást el lehet rendelni, ha

a) a bűncselekményt a lefoglalandó bizonyítási eszközre követték el,

b) a lefoglalás tárgya a bűncselekmény eszköze,

c) a lefoglalandó bizonyítási eszköz az elkövető nyomait hordozza,

d) * a tanúvallomás megtagadására jogosult személy az üggyel kapcsolatban

megalapozottan gyanúsítható tettességgel, részességgel, bűnpártolással vagy

pénzmosással,

e) a tanúvallomás megtagadására jogosult személy a lefoglalandó bizonyítási eszközt

– a (2) és (3) bekezdésben meghatározott rendelkezésre való figyelmeztetést követően

– önként átadja vagy hozzáférhetővé teszi, illetve

f) a tanúvallomás megtagadásra a 174. § alapján jogosult személyt a számára

információt átadó személy kilétének felfedésére kötelezte a bíróság.

A lefoglalás végrehajtása

311. § (1) A lefoglalást

a) birtokba vétellel,

b) a megőrzés más módon történő biztosításával,

c) az érintett őrizetében hagyással, vagy

d) az elektronikus adat esetében a 315. § (1) bekezdésében meghatározott módon

lehet végrehajtani.

(2) A lefoglalást akkor lehet az érintett őrizetében hagyással vagy a megőrzés más

módon történő biztosításával végrehajtani, ha

a) a dolog birtokba vételre nem alkalmas,b) a dolog vagy elektronikus adat birtokosának, kezelőjének azok használatához

fűződő érdeke ezt indokolja, vagy

c) más fontos ok ezt szükségessé teszi.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a lefoglalt dolog vagy elektronikus adat

kizárólag a lefoglalást elrendelő bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság

hozzájárulásával adható más birtokába. A hozzájárulás esetén a lefoglalt dolog

megőrzésére az új birtokos köteles.

(4) A kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben

meghatározott különleges védelemmel érintett dolog lefoglalása a védelem

időtartamának leteltét követően hajtható végre.

(5) A lefoglalás végrehajtásának módjáról az elrendelésről szóló határozatban kell

rendelkezni.

(6) A büntetőeljárás alatt a lefoglalás fenntartásának indokoltságát jogszabályban

meghatározottak szerint vizsgálni kell. Ha a lefoglalásra a továbbiakban az eljárás

érdekében nincs szükség, haladéktalanul intézkedni kell a lefoglalás megszüntetése és

a lefoglalt dolog kiadása iránt, vagy a lefoglalt dolog elkobzását kell indítványozni.

312. § (1) A lefoglalás végrehajtása érdekében a dolog, illetve az elektronikus adat

birtokosát vagy kezelőjét fel kell szólítani, hogy a keresett dolog hollétét fedje fel,

illetve az elektronikus adatot tegye hozzáférhetővé. A felszólítás teljesítésének

megtagadása esetén a keresett dolgot, illetve elektronikus adatot kutatással vagy

motozással kell felkutatni. Erre az érintettet figyelmeztetni kell.

(2) Ha az érintett a felszólításnak nem tesz eleget, rendbírsággal sújtható, kivéve

a) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személy,

b) az a személy, aki a tanúvallomás megtagadására jogosult, illetve

c) az a személy, aki tanúként nem hallgatható ki.

(3) * A terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személy kivételével a lefoglalást akadályozó személy rendbírsággal sújtható.

Az irat lefoglalása

313. § (1) Az eredeti iratot akkor kell lefoglalni, ha

a) az elkobozható,

b) az a vagyonelkobzás alá eső vagyonnal kapcsolatos jogcímet vagy az azzal való

rendelkezési jogot igazoló okirat,

c) az a bűncselekmény nyomait hordozza,

d) előre meg nem határozható vagy jelentős mennyiségű iratot kell átvizsgálni, vagy

e) a bizonyítás sikeressége érdekében ez feltétlenül szükséges.

(2) Ha az eredeti iratra az eljárás során nincs szükség, arról a lefoglalást elrendelő

technikai lehetőségeire, illetve a lefoglalt irat mennyiségére tekintettel a legrövidebb

időn belül másolatot kell készíteni. Ilyen esetben az eredeti irat lefoglalása csak a

másolat elkészítéséig, de legfeljebb két hónapig tarthat.

(3) Ha ez az eljárás érdekét nem veszélyezteti, a lefoglalt eredeti iratról a birtokosa

részére – indítványra – hiteles másolatot kell készíteni.

314. § (1) Ha az irat birtokosa, illetve védője vagy képviselője szerint annak tartalmára

a 172. § alapján megtagadható a tanúvallomás és az irat tartalmának a

megismeréséhez nem járul hozzá, az iratot, illetve az azt tartalmazó adathordozót

lezártan bocsátja a nyomozó hatóság vagy az ügyészség rendelkezésére. Ilyen

esetben a nyomozó hatóság, illetve az ügyészségi nyomozást folytató ügyészségi

szerv tagja az irat tartalmát nem ismerheti meg.

(2) A nyomozó hatóság által folytatott nyomozás esetén az ügyészség, az ügyészség

által folytatott nyomozás esetén a felettes ügyészség a lezárt irat, illetve adathordozó

tartalmának megismerése után haladéktalanul dönt a lefoglalásról, vagy ha arra nem

jogosult, a lefoglalás elrendelése iránt haladéktalanul indítványt tesz a bíróságnak. Ha

az ügyészség vagy a bíróság a lefoglalást nem rendeli el, az irat sem a folyamatban

lévő ügyben, sem más büntetőeljárásban bizonyítási eszközként nem használható fel.

Az elektronikus adat lefoglalása és a megőrzésére kötelezés

315. § (1) Az elektronikus adat lefoglalásáta) az elektronikus adatról másolat készítésével,

b) az elektronikus adat áthelyezésével,

c) az azt tartalmazó információs rendszer vagy adathordozó teljes tartalmáról történő

másolat készítésével,

d) az azt tartalmazó információs rendszer vagy adathordozó lefoglalásával, vagy

e) jogszabályban meghatározott más módon

lehet végrehajtani.

(2) A fizetésre használt elektronikus adat lefoglalását úgy is végre lehet hajtani, hogy

az elektronikus adattal olyan műveletet végeznek, amely az érintettnek az

elektronikus adat által kifejezett vagyoni érték feletti rendelkezési lehetőségét

megakadályozza.

(3) Az elektronikus adatként létező irat lefoglalására a 313–314. § rendelkezéseit is

megfelelően alkalmazni kell.

(4) Az elektronikus adat lefoglalását úgy kell végrehajtani, hogy az a büntetőeljárás

céljából szükségtelen elektronikus adatra lehetőleg ne terjedjen ki, illetve az ilyen

elektronikus adatot a lefoglalás a legrövidebb ideig érintse.

(5) Az elektronikus adatot tartalmazó információs rendszer vagy adathordozó akkor

foglalható le, ha

a) az elkobozható, illetve vagyonelkobzás alá esik,

b) az tárgyi bizonyítási eszközként bír jelentőséggel, vagy

c) a bizonyítás érdekében az abban tárolt, előre meg nem határozható vagy jelentős

mennyiségű elektronikus adat átvizsgálására van szükség.

(6) Ha ez az eljárás érdekét nem veszélyezteti, információs rendszer vagy adathordozó

lefoglalása esetén az elektronikus adattal rendelkezni jogosult kérésére másolatot kell

készíteni az általa megjelölt elektronikus adatról.

316. § (1) A bűncselekmény felderítése, illetve a bizonyítás érdekében elektronikus

adat megőrzésére kötelezést lehet elrendelni. Az elektronikus adat megőrzésére

kötelezés az elektronikus adat birtokosának, feldolgozójának, illetve kezelőjének (a

továbbiakban együtt: megőrzésre kötelezett) az elektronikus adat feletti rendelkezési

jogát korlátozza.

(2) Az elektronikus adat megőrzésére kötelezést a bíróság, az ügyészség vagy a

nyomozó hatóság rendeli el.

(3) Az elektronikus adat megőrzésére kötelezést akkor lehet elrendelni, ha az

a) bizonyítási eszköz felderítéséhez,

b) bizonyítási eszköz biztosításához, illetve

c) a gyanúsított kilétének vagy tényleges tartózkodási helyének a megállapításához

szükséges.

(4) A megőrzésre kötelezett a határozat vele történő közlésének időpontjától köteles a

határozatban megjelölt elektronikus adatot változatlanul megőrizni és – szükség

esetén más adatállománytól elkülönítve – biztosítani annak biztonságos tárolását. A

megőrzésre kötelezett köteles az elektronikus adat megváltoztatását, törlését,

megsemmisülését, továbbítását, az elektronikus adatról másolat jogosulatlan

készítését vagy az ahhoz való jogosulatlan hozzáférést megakadályozni.

(5) * A megőrzésre kötelezést elrendelő a megőrzéssel érintett elektronikus adatot

minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus

aláírással vagy elektronikus bélyegzővel láthatja el.

(6) Ha az elektronikus adat eredeti helyen történő megőrzése az érintettnek az

elektronikus adat feldolgozásával, kezelésével, tárolásával vagy továbbításával

kapcsolatos tevékenységét jelentősen akadályozná, az elrendelő engedélyével az

elektronikus adat megőrzéséről annak más információs rendszerbe vagy

adathordozóra történő átmásolásával gondoskodhat. Az átmásolást követően a

megőrzésre kötelezést elrendelő az eredeti elektronikus adatot tartalmazó információs

rendszerre vagy adathordozóra a korlátozásokat részlegesen vagy teljesen feloldhatja.

(7) Ahhoz az elektronikus adathoz, amelyet a megőrzésre kötelezés érint, a

kényszerintézkedés tartama alatt kizárólag a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó

hatóság, valamint a megőrzésre kötelezést elrendelő engedélyével a megőrzésrekötelezett jogosult hozzáférni. Arról az elektronikus adatról, amelyet a megőrzésre

kötelezés érint, a megőrzésre kötelezett az intézkedés tartama alatt csak az elrendelő

engedélyével adhat más részére tájékoztatást.

(8) A megőrzésre kötelezett köteles haladéktalanul tájékoztatni a megőrzésre

kötelezést elrendelőt, ha a megőrzésre kötelezéssel érintett elektronikus adatot

jogosulatlanul megváltoztatták, törölték, megsemmisítették, továbbították,

átmásolták, megismerték, vagy ezek megkísérlésére utaló jelet észlelt.

(9) Az elektronikus adat megőrzésére kötelezést követően a megőrzésre kötelezést

elrendelő haladéktalanul megkezdi az elektronikus adatok átvizsgálását. Az átvizsgálás

eredményeként a megőrzésre kötelezést elrendelő dönt a lefoglalás végrehajtása más

módjának az elrendeléséről vagy a megőrzésre kötelezést megszünteti.

(10) A megőrzésre kötelezés legfeljebb három hónapig tart. A megőrzésre kötelezés

megszűnik, ha a büntetőeljárást befejezték. A büntetőeljárás befejezéséről a

megőrzésre kötelezettet tájékoztatni kell.

317. § A lefoglalt dolog megváltására, értékesítésére és elkobzására, valamint a

lefoglalás megszüntetésére és visszatartására vonatkozó rendelkezéseket az

elektronikus adatra is megfelelően alkalmazni kell.

A lefoglalt dolog megváltása

318. § (1) Ha a dolog lefoglalására kizárólag vagyonelkobzás biztosítása érdekében

került sor, és annak kiadása iránt megalapozott igényt nem jelentettek be, az, akitől a

dolgot lefoglalták, indítványozhatja a dolog megváltásának elfogadását.

(2) A lefoglalt dolog megváltásának elfogadásáról a vádemelés előtt az ügyészség, azt

követően a bíróság határoz.

(3) A megváltás összegét az ügyészség, illetve a bíróság állapítja meg. A megváltás

összegeként a dolog becsült értékét kell megállapítani.

(4) A megváltás elfogadására irányuló indítványt el kell utasítani, ha a

a) megállapított összeget az érintett vitatja,

b) megváltás összegének a megállapítása az eljárás elhúzódását eredményezné, vagy

c) megváltás összegének a megállapítása aránytalan költséggel járna.

(5) A megváltás elfogadására irányuló indítvány elutasítása ellen nincs helye

jogorvoslatnak.

(6) * A megváltás során kifizetett összeg a lefoglalt dolog helyébe lép, amelyre a

lefoglalás külön határozat nélkül kiterjed, és a lefoglalás az eredetileg lefoglalt dolog

tekintetében a megváltással megszűnik. Ilyen esetben a vagyonelkobzást a dolog

helyébe lépő összegre kell elrendelni.

A lefoglalt dolog értékesítése

319. § (1) Ha az eljárás során a lefoglalt dologra a bizonyítás érdekében már nincs

szükség, hivatalból haladéktalanul meg kell vizsgálni, hogy a lefoglalás

megszüntetésének van-e helye vagy a lefoglalt dolog értékesíthető-e.

(2) A lefoglalt dolog akkor értékesíthető, ha

a) a lefoglalt dologra a bizonyítás érdekében már nincs szükség,

b) a lefoglalás megszüntetésének nincs helye, és

c) a lefoglalt dologgal kapcsolatban senki nem jelentett be megalapozott igényt.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a bíróság – a

vádemelés előtt az ügyészség indítványára – a lefoglalt dolog értékesítését rendeli el,

ha a lefoglalt dolog

a) gyors romlásnak van kitéve,

b) huzamos tárolásra alkalmatlan,

c) kezelése, tárolása, illetve őrzése – különösen a dolog értékére vagy az

előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolására tekintettel – aránytalan és jelentős

költséggel járna, illetve

d) * értéke a lefoglalás várható ideje miatt lényegesen csökkenne vagy ennek

veszélye megalapozottan feltehető.

(4) Ha a lefoglalt dologra a bizonyítás érdekében már nincs szükség, és a lefoglalás

megszüntetésének nincs helye, a bíróság – a vádemelés előtt az ügyészség

indítványára – a lefoglalt dolog értékesítését akkor is elrendelheti, ha a lefoglaltdologgal kapcsolatban bejelentettek megalapozott igényt, és az értékesítéshez a

megalapozott igényt bejelentő személy hozzájárult.

(5) A vádemelés előtt a dolog értékesítését az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság is

elrendelheti.

(6) * A lefoglalt dolog értékesítéséből befolyt ellenérték a lefoglalt dolog helyébe lép,

amelyre a lefoglalás külön határozat nélkül kiterjed, és a lefoglalás az eredetileg

lefoglalt dolog tekintetében az értékesítéssel megszűnik. Ilyen esetben az elkobzást

vagy a vagyonelkobzást a dolog helyébe lépő összegre kell elrendelni.

(7) Ha a későbbi bizonyítás érdekében szükséges, a lefoglalt dolog értékesítése esetén

a dologból olyan mintát kell biztosítani, illetve a dologról olyan kép- vagy kép- és

hangfelvételt kell készíteni, amely az eljárás későbbi szakaszában kétséget kizáróan

bizonyítja a dolog lényeges tulajdonságait.

(8) * Ha az élőlény lefoglalása az érintett őrizetében hagyásával nem hajtható végre,

akkor

a) a legrövidebb időn belül intézkedni kell, hogy az élőlényre a bizonyítás érdekében

ne legyen szükség, és

b) a (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén

ba) a bíróság – a vádemelés előtt az ügyészség indítványára – az élőlény értékesítését

rendeli el, vagy

bb) ha a lefoglalt élőlénnyel kapcsolatban megalapozott igényt jelentettek be és a

megalapozott igényt bejelentő személy az értékesítéshez hozzájárult, a vádemelés

előtt az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az élőlény értékesítését rendeli el.

(9) * A (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a bíróság,

valamint a vádemelés előtt az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az élőlény

értékesítése helyett elrendelheti a tulajdonának ingyenes átruházását, ha ahhoz az

élőlény tulajdonosa, valamint – ha a lefoglalt élőlénnyel kapcsolatban megalapozott

igényt jelentettek be – a megalapozott igényt bejelentő személy hozzájárult.

A lefoglalás megszüntetése és a lefoglalt dolog elkobzása

320. § (1) A lefoglalást meg kell szüntetni, ha

a) arra az eljárás érdekében már nincs szükség,

b) a lefoglalt dolgot megváltották, az eredetileg lefoglalt dolog tekintetében,

c) az eljárást megszüntették, vagy

d) a nyomozás határideje lejárt.

(2) * Ha a lefoglalt dolog értéktelen, és arra senki sem tart igényt, azt – a gerinces élő

állat kivételével – a lefoglalás megszüntetése után meg kell semmisíteni.

(3) A bíróság által elrendelt lefoglalást a vádemelés előtt az ügyészség is

megszüntetheti.

(4) * Ha a lefoglalt dolog birtoklása jogszabályba ütközik, vagy a közbiztonságot

veszélyezteti, a bíróság – a vádemelés előtt az ügyészség indítványára, az (5)

bekezdésben meghatározott feltételek esetén – a lefoglalás megszüntetése helyett a

lefoglalt dolog elkobzásáról határoz.

(5) Ha a bizonyítás érdekében szükséges, a lefoglalt dolog elkobzása vagy

megsemmisítése esetén a dologból olyan mintát kell biztosítani, illetve a dologról

olyan kép- vagy kép- és hangfelvételt kell készíteni, amely az eljárás későbbi

szakaszában kétséget kizáróan bizonyítja a dolog lényeges tulajdonságait.

(6) * Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a 111. § alapján az eljárás

kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult olyan szervet tájékoztatja, amelynek

eljárásában a lefoglalt dolog elkobzására van lehetőség, a (4) bekezdésben

meghatározott intézkedést legfeljebb öt munkanapig mellőzheti.

(7) * A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság haladéktalanul intézkedik a

lefoglalt dolog elkobzása érdekében, ha

a) a (6) bekezdésben meghatározott határidő eltelt, vagy

b) a 111. §-ban meghatározott szerv a lefoglalást nem rendelte el.

(8) * Ha a 111. §-ban meghatározott szerv a dolog lefoglalását elrendelte, a bíróság,

az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a lefoglalást megszünteti, és a lefoglalt dolgot

a 111. §-ban meghatározott szervnek kiadja.321. § (1) A lefoglalás megszüntetésekor a lefoglalt dolgot annak kell kiadni, aki a

büntetőeljárás tárgyát képező cselekmény elkövetésekor annak tulajdonosa volt és

tulajdonjogával kapcsolatban észszerű kétség nem merül fel.

(2) Ha nincs olyan személy, akinek az (1) bekezdés alapján a dolgot ki kell adni és

ilyen személy az eljárás addig rendelkezésre álló adatai alapján sem állapítható meg, a

dolgot annak kell kiadni, aki a kiadása iránt megalapozott igényt jelentett be.

(3) Ha olyan személy sincs, akinek a (2) bekezdés szerint lehetne a dolgot kiadni vagy

ilyen személy az eljárás addig rendelkezésre álló adatai alapján sem állapítható meg, a

dolgot annak kell kiadni, akitől lefoglalták.

(4) Ha az eljárást azért szüntették meg, mert a cselekmény nem bűncselekmény, a

lefoglalt dolgot annak kell kiadni, akitől lefoglalták.

(5) * A terhelttől vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személytől lefoglalt dolog a bíróság határozata alapján az állam tulajdonába kerül, ha

az kétségtelenül mást illet, és ennek a személynek a kiléte nem állapítható meg. Ha az

ilyen személy kiléte utóbb mégis tisztázódik, az érintett a dolog kiadását vagy az

értékesítésből származó ellenértékét igényelheti. Az igénylő kérelméről a polgári

perrendtartásról szóló törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság

határoz.

(5a) * Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a lefoglalást megszünteti

és a dolgot kiadni rendeli, de a dolog átvételére jogosult vagyoni érdekelt a lefoglalás

megszüntetéséről és a dolog kiadásáról szóló határozat vagy a dolog átvételére

vonatkozó felhívás, továbbá a vádemelés után a jogerős vagy véglegessé vált

határozat közlésétől számított három hónapon belül nem veszi át a dolgot, akkor a

dolog az állam tulajdonába kerül. Erről a lefoglalás megszüntetéséről szóló

határozatban kell rendelkezni.

(5b) * Az (5a) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények nem alkalmazhatók,

ha

a) a lefoglalás megszüntetéséről és a dolog kiadásáról szóló határozat közlésére

kézbesítési fikció vagy hirdetményi kézbesítés útján került sor, és

b) az (5a) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményekről a dolog átvételére

jogosult vagyoni érdekelt nem szerzett tudomást.

(6) * Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a 111. § alapján az eljárás

kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervet tájékoztatja, amelynek

eljárásában a lefoglalásra, zárlatra vagy zár alá vételre van lehetőség, a lefoglalás

megszüntetésének végrehajtását legfeljebb öt munkanapig felfüggesztheti.

321/A. § * (1) Helyettesíthető dolog, számlapénz, elektronikus pénz vagy fizetésre

használt elektronikus adat (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: helyettesíthető

dolog) lefoglalásának a megszüntetésekor a 321. § rendelkezéseit az e §-ban

meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ha a helyettesíthető dolog tekintetében megállapítható, hogy az közvetlenül a 321.

§ (2) bekezdésében meghatározott tulajdonostól származik, akkor a helyettesíthető

dolgot neki kell kiadni.

(3) Ha a (2) bekezdés alkalmazásának azért nincs helye, mert a helyettesíthető dolog

több, a 321. § (2) bekezdésében meghatározott vagyoni érdekelttől származik, akik

tekintetében nem állapítható meg, hogy a helyettesíthető dolog közvetlenül kitől

származik, továbbá, ha a helyettesíthető dolog mértéke nem elegendő, akkor a

helyettesíthető dolgot fel kell osztani.

(4) Nem osztható fel olyan helyettesíthető dolog, amely nem a 321. § (2)

bekezdésében meghatározott tulajdonostól származik. Nincs helye a felosztásnak, ha

megalapozottan feltehető, hogy a továbbiakban a 321. § (2) bekezdésében

meghatározott újabb vagyoni érdekelt fellépése várható.

(5) A felosztást a bűncselekmény elkövetésekor fennálló tulajdonuk egymáshoz

viszonyított arányában, azok között a 321. § (2) bekezdésében meghatározott vagyoni

érdekeltek között kell elvégezni, akikről megállapítható, hogy a helyettesíthető dolog

tőlük származik.322. § Ha az eredetileg lefoglalt dolog már nem adható ki, a dolog értékesítéséből

vagy megváltásából befolyt ellenértéknek a kezelés, tárolás vagy őrzés költségével

csökkentett összegét kell az érintettnek kiadni. Ha a lefoglalás alaptalan volt, a dolog

ellenértéke a kezelés, tárolás vagy őrzés költségével nem csökkenthető. Erről a

lefoglalás megszüntetéséről határozatot hozó bíróság, ügyészség vagy nyomozó

hatóság a határozatában dönt. A jogosult az ezt meghaladó igényét a polgári jog

szabályai szerint érvényesítheti.

A lefoglalt dolog visszatartása

323. § (1) A terheltnek kiadandó dolgot a vele szemben megállapított pénzbüntetés,

vagyonelkobzás vagy bűnügyi költség biztosítására vissza lehet tartani, erről az

ügydöntő határozatban kell rendelkezni.

(2) A lefoglalás megszüntetése esetén a terheltnek kiadandó dolgot a polgári jogi

igény biztosítására a magánfél indítványára vissza lehet tartani, erről az ügydöntő

határozatban kell rendelkezni.

(3) A polgári jogi igény biztosítását szolgáló visszatartást meg kell szüntetni, ha a

magánfél a megállapított teljesítési határidő lejártától számított két hónapon belül

nem kért végrehajtást, illetve a polgári jogi igény érvényesítésének egyéb törvényes

útra utasítása esetén két hónapon belül a polgári perben biztosítási intézkedés iránti

kérelmet nem nyújtott be.

LI. FEJEZET

ZÁR ALÁ VÉTEL

A zár alá vétel elrendelése

324. § (1) A zár alá vétel a vagyonelkobzás vagy a polgári jogi igény biztosítása

érdekében a zár alá vétel tárgya feletti rendelkezési jogot függeszti fel.

(2) Zár alá vétel rendelhető el

a) a dologra,

b) a számlapénzre és az elektronikus pénzre,

c) a befektetési vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott pénzügyi eszközre,

d) bármely más vagyoni értékű jogra, vagy

e) bármely más vagyoni jellegű követelésre [az a)–e) pont a továbbiakban együtt:

vagyon].

(3) Zár alá vételt akkor lehet elrendelni, ha

a) az eljárás olyan bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban

vagyonelkobzásnak van helye, vagy

b) annak célja polgári jogi igény biztosítása,

és megalapozottan lehet tartani attól, hogy a vagyonelkobzás végrehajtását, illetve a

polgári jogi igény kielégítését meghiúsítják.

(4) Ha ingatlan elkobzásának van helye, a zár alá vételt el kell rendelni.

325. § (1) * Polgári jogi igény biztosítása érdekében zár alá vételnek a magánfél

indítványára, az általa megjelölt, a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével

megalapozottan gyanúsítható személy tulajdonában álló vagy őt illető vagyonra van

helye. A zár alá vétel akkor is elrendelhető, ha az 557. § szerinti polgári jogi igényt a

bíróság a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel

rendelkező bíróságnak küldte meg.

(2) * A polgári jogi igény biztosítása céljából zár alá vételnek a vádemelés előtt a

sértett indítványára akkor van helye, ha a sértett a polgári jogi igény érvényesítésének

szándékát bejelentette és a bejelentés az 556. § (2) bekezdésben foglaltakat

tartalmazza. Az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság – hiányos indítvány

esetén – a sértettet erről a zár alá vétel elrendelése iránti indítvány előterjesztésekor

tájékoztatja.

(3) Ha a bíróság a nem jogerős ügydöntő határozatában vagyonelkobzást rendelt el

vagy a polgári jogi igénynek helyt adott, ennek biztosítására – a polgári jogi igény

esetében a magánfél indítványára, egyébként hivatalból is – az eljárás jogerős

befejezéséig zár alá vételt rendelhet el.326. § (1) A vagyonelkobzás biztosítása érdekében elrendelt zár alá vétel kiterjedhet

olyan vagyonra is, amely nem képezheti vagyonelkobzás tárgyát, ha a zár alá vétel e

vagyon megőrzését szolgálja és a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyontól

történő elkülönítése időigényes.

(2) Az (1) bekezdés alapján elrendelt zár alá vétel a vagyon elkülönítéséig, de

legfeljebb három hónapig tarthat.

327. § (1) A zár alá vételt a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság rendeli

el.

(2) A vádemelés előtt a bíróság rendeli el a zár alá vételt, ha

a) annak célja a polgári jogi igény biztosítása,

b) az a 326. §-ban meghatározott vagyont érinti, vagy

c) a zár alá vétel tárgyának értéke a százmillió forintot meghaladja.

(3) A (2) bekezdés a) pontja esetén a sértett a zár alá vételre irányuló indítványát a

vádemelés előtt az ügyben eljáró ügyészségnél terjesztheti elő. Az ügyészség a sértett

indítványát az ügyiratokkal együtt haladéktalanul továbbítja a bíróságnak.

(4) A (2) bekezdés b) és c) pontja esetén az ügyészség tesz indítványt a zár alá vétel

elrendelésére.

(5) * Ha a zár alá vétel elrendelésére a bíróság jogosult és az elrendeléshez szükséges

bírósági határozat meghozatala olyan késedelemmel járna, amely a zár alá vétellel

elérni kívánt célt jelentősen veszélyeztetné, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság

a bíróság döntéséig elrendelheti a zár alá vételt. Ilyen esetben a nyomozó hatóság a

zár alá vétel elrendelésétől számított nyolc napon belül kezdeményezi az ügyészségen

a bíróság döntésének a beszerzését, az ügyészség pedig ennek érdekében a zár alá

vétel elrendelésétől számított egy hónapon belül tesz indítványt. Ha a zár alá vételt a

bíróság nem rendeli el, a zár alá vétel feloldásáról rendelkezik és késedelem nélkül

intézkedik annak végrehajtása iránt.

(6) * Ha a zár alá vételre a Btk. 75. § (1) bekezdésében meghatározott

vagyonelkobzás biztosítása vagy kártérítésre, illetve pénz fizetésére irányuló polgári

jogi igény biztosítása érdekében került sor, a határozat rendelkező részében ennek

tényét, valamint a zár alá vétellel biztosított összeget is fel kell tüntetni. Ha a vagyon

részeinek zár alá vételére több eltérő okból került sor, ezeket az adatokat a zár alá

vett vagyon valamennyi része tekintetében fel kell tüntetni a határozatban.

(7) * Ha a zár alá vételre a Btk. 75. § (1) bekezdésében meghatározott

vagyonelkobzás biztosítása vagy kártérítésre, illetve pénz fizetésére irányuló polgári

jogi igény biztosítása érdekében került sor, de a (6) bekezdésben foglaltakat a zár alá

vételről rendelkező határozat nem tartalmazza, a zár alá vétel elrendelésére jogosult

a) ügyészség vagy nyomozó hatóság a 366. § megfelelő alkalmazásával, vagy

b) * a bíróság a vádemelés előtt az ügyészség, a terhelt, továbbá ha a sértett zár alá

vételt indítványozott, a sértett, valamint a vagyoni érdekelt és a jogszabály alapján a

bűnügyi hitelezői igény képviseletére jogosult egyéb érdekelt indítványára, a

vádemelés után hivatalból

a (6) bekezdésnek megfelelően határoz a zár alá vételről rendelkező határozat

megváltoztatásáról. *

(8) * A (6) és (7) bekezdés szerinti határozatokat haladéktalanul kézbesíteni kell a

vagyoni érdekeltnek, valamint a jogszabály alapján a bűnügyi hitelezői igény

képviseletére jogosult egyéb érdekeltnek is.

A zár alá vétel végrehajtása

328. § (1) Ha van olyan közhiteles nyilvántartás, amelyben a zár alá vett vagyont

nyilván kell tartani, a zár alá vételt a zár alá vétel tényének közhiteles nyilvántartásba

történő bejegyzésével kell végrehajtani. Ha nincs olyan közhiteles nyilvántartás,

amelyben a zár alá vett vagyont nyilván kell tartani, a zár alá vétel végrehajtására a

zár alá vett vagyon feletti rendelkezési jog felfüggesztését érvényesíteni képes

gazdálkodó szervezetet kell kijelölni. A zár alá vétel végrehajtása iránt haladéktalanul

intézkedni kell.

(2) Az (1) bekezdés alapján a közhiteles nyilvántartást vezető szerv, illetve a kijelölt

gazdálkodó szervezet köteles a zár alá vételt haladéktalanul végrehajtani, és ennekmegtörténtéről a zár alá vételt elrendelő bíróságot, ügyészséget, illetve nyomozó

hatóságot tájékoztatni.

(3) Ha a polgári jogi igény biztosítása érdekében elrendelt zár alá vétel tárgya ingó

dolog, és a dolog megőrzése érdekében az szükséges, az (1) bekezdésben

meghatározott intézkedés mellett a zár alá vételt elrendelő bíróság, ügyészség, illetve

nyomozó hatóság a dolgot birtokba veheti. Az így zár alá vett dolog birtokba vételére

a lefoglalás végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(4) A kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben

meghatározott különleges védelemmel érintett dolog zár alá vétele a védelem

időtartamának leteltét követően hajtható végre.

(5) * Ha a zár alá vétel tárgya olyan követelés, amelyet fizetésre használt elektronikus

adat értékében tartanak nyilván, és a zár alá vett vagyon feletti rendelkezési jog

felfüggesztését érvényesíteni képes gazdálkodó szervezet megkeresésétől eredmény

nem várható vagy a megkeresés aránytalan nehézséggel járna, akkor a zár alá vétel

végrehajtható olyan információs rendszerben végzett művelettel is, amely az

érintettnek a követelés fölötti rendelkezési lehetőségét megakadályozza.

(6) * Ha a zár alá vétel végrehajtására az (5) bekezdésben meghatározott művelettel

kerül sor, annak megtörténtéről az információs rendszer üzemeltetőjét abban az

esetben is tájékoztatni kell, ha a zár alá vétel a tulajdonosi részjogosultságát nem

érinti.

A zár alá vett vagyon megváltása

329. § (1) Ha a zár alá vételt vagyonelkobzás biztosítása érdekében rendelték el és a

zár alá vett vagyon rendelkezésre bocsátása iránt megalapozott igényt nem

jelentettek be, a zár alá vett vagyon megváltásának elfogadását indítványozhatja az,

aki a zár alá vétel elrendelésekor jogosult volt a vagyon felett rendelkezni.

(2) A zár alá vett vagyon megváltásának az elfogadásáról a vádemelés előtt az

ügyészség, azt követően a bíróság határoz.

(3) A megváltás összegét az ügyészség, illetve a bíróság állapítja meg. A megváltás

összegeként a vagyon becsült értékét kell megállapítani.

(4) A megváltás elfogadására irányuló indítványt el kell utasítani, ha

a) a megállapított összeget az érintett vitatja,

b) a megváltás összegének megállapítása az eljárás elhúzódását eredményezné, vagy

c) a megváltás összegének megállapítása aránytalan költséggel járna.

(5) A megváltás elfogadására irányuló indítvány elutasítása ellen nincs helye

jogorvoslatnak.

(6) * A megváltás során kifizetett összeg a zár alá vett vagyon helyébe lép, amelyre a

zár alá vétel külön határozat nélkül kiterjed, és a zár alá vétel az eredetileg zár alá vett

vagyon tekintetében a megváltással megszűnik. Ilyen esetben a vagyonelkobzást a

vagyon helyébe lépő összegre kell elrendelni.

(7) * Ha a zár alá vételt a polgári jogi igény biztosítására rendelték el, a zár alá vett

vagyon megváltására az (1)–(6) bekezdést kell alkalmazni azzal, hogy

a) a zár alá vett vagyon megváltása a magánfél, a vádemelés előtt a sértett

hozzájárulása nélkül nem fogadható el,

b) a megváltás összege a magánfél, a vádemelés előtt a sértett által megjelölt

követelés összegét nem haladhatja meg, és

c) a zár alá vett vagyon megváltásának elfogadásáról a bíróság határoz.

A zár alá vétel feloldása

330. § (1) A sértett vagy a magánfél a zár alá vett vagyon rendelkezésére bocsátását a

polgári perrendtartásról szóló törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező

bíróságon kezdeményezheti.

(2) A zár alá vételt fel kell oldani, ha az (1) bekezdés alapján indult polgári eljárás

során a bíróság a zár alá vett vagyonnak a sértett vagy a magánfél rendelkezésére

bocsátását elrendelte.

331. § (1) * A zár alá vételt fel kell oldani, ha

a) elrendelésének oka megszűnt,

b) a büntetőeljárást megszüntették, illetve a nyomozás határideje lejárt,c) az eljárást vagyonelkobzás alkalmazása nélkül fejezték be, illetve a polgári jogi

igényt elutasították,

d) a bíróság a polgári jogi igénnyel érvényesített jog fennállását és a követelés

összegszerűségét is érdemben elbírálta,

e) azt polgári jogi igény biztosítására rendelték el és a bíróság a polgári jogi igény

érvényesítését egyéb törvényes útra utasítja, vagy

f) a sértett a polgári jogi igény érvényesítésének szándékától eláll, illetve a magánfél a

polgári jogi igényét visszavonta.

(2) * A polgári jogi igény biztosítása érdekében elrendelt zár alá vétel feloldásának

végrehajtását három hónapra fel kell függeszteni, ha

a) az (1) bekezdés a), b) és e) pontja esetén a zár alá vett vagyon feletti rendelkezési

jogot magának követelő személy a követelése érdekében polgári eljárást kíván indítani

és a zár alá vett vagyonra biztosítási intézkedést kíván kérni, vagy

b) az (1) bekezdés d) pontja esetén önkéntes teljesítés vagy végrehajtási eljárás

kezdeményezése várható.

(3) * A zár alá vétel feloldását külön határozat nélkül végre kell hajtani, ha

a) a (2) bekezdésben foglalt határidő eltelt,

b) az (1) bekezdés a), b) és e) pontja esetén a polgári eljárás megindult és a zár alá

vett vagyontárgy vonatkozásában biztosítási intézkedést rendeltek el, vagy

c) az (1) bekezdés d) pontja esetén a végrehajtási eljárásban a zár alá vett

vagyontárgyat lefoglalták, vagy a magánfél, illetve a terhelt igazolta a megítélt polgári

jogi igény teljesítését.

(3a) * Az (1) bekezdés a), b) és e) pontja esetén a végrehajtás felfüggesztése esetén a

sértettet tájékoztatni kell a polgári eljárás során a biztosítási intézkedés

indítványozásának lehetőségéről és következményeiről, illetve a zár alá vétel

ranghelyére való végrehajtási jog bejegyzésének lehetőségéről és következményéről.

(4) Az 557. § szerinti polgári jogi igénynek a polgári perrendtartásról szóló törvény

szerint határkörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak történő megküldése

esetén a zár alá vételt nem kell feloldani.

332. § * (1) A zár alá vételt a vádemelés előtt az elrendelő, azt követően a bíróság

oldhatja fel. A nyomozó hatóság által elrendelt zár alá vételt a vádemelés előtt az

ügyészség vagy a bíróság is feloldhatja. A bíróság által elrendelt zár alá vételt a

vádemelés előtt az ügyészség is feloldhatja.

(2) * Ha a zár alá vétel tárgyát képező ingatlant az adóhatóság által foganatosítandó

végrehajtási eljárásokról szóló törvény vagy a bírósági végrehajtásról szóló törvény

alapján értékesítették, az értékesítésből befolyt összegnek az ott meghatározottak

szerinti része az értékesített ingatlan helyébe lép, amelyre a zár alá vétel külön

határozat nélkül kiterjed. Az ingatlan tekintetében a zár alá vétel az értékesítéssel

megszűnik.

(3) * Ha a zár alá vett vagyon felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyona, és

a zár alá vételt a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény alapján a

felszámolási eljárásban hitelezői igénynek kell tekinteni, akkor e hitelezői igény a

felszámoló által történő nyilvántartásba vételével a zár alá vett vagyon helyébe lép,

amelyre a zár alá vétel külön határozat nélkül kiterjed, és a zár alá vétel az eredeti

vagyon tekintetében megszűnik.

(4) * Ha a felszámolási eljárásban az adós gazdálkodó szervezet vagyona felosztásra

került, a (3) bekezdésben meghatározott hitelezői igény helyébe az erre eső felosztott

vagyon lép, amelyre a zár alá vétel külön határozat nélkül kiterjed, és a zár alá vétel a

hitelezői igény tekintetében megszűnik. Ha a vagyon felosztása során a hitelezői igény

helyébe nem léphet felosztott vagyon, a zár alá vétel megszűnik.

(5) * Ha a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény alapján az adós

gazdálkodó szervezettel szemben bejelentett hitelezői követelés zár alá vételére került

sor, a vagyon felosztása során zár alá vett hitelezői követelésre eső vagyonra a (4)

bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

LII. FEJEZET

VAGYONKEZELÉS A LEFOGLALÁS ÉS A ZÁR ALÁ VÉTEL SORÁN333. § (1) Az elkobzás és a vagyonelkobzás érdekében lefoglalt dolog vagy

elektronikus adat, illetve a zár alá vett vagyon kezeléséről a lefoglalás, illetve a zár alá

vétel során a rendes gazdálkodás szabályai szerint kell gondoskodni.

(2) A lefoglalás és a zár alá vétel során gondoskodni kell arról, hogy a bűnügyi vagyon

értéke a természetes mértéknél nagyobb arányban ne csökkenjen.

(3) A bűnügyi vagyon kezelése során csak olyan rendelkezés tehető, amelynek célja a

bűnügyi vagyon értékének a megőrzése.

(4) A vagyonkezelés során tett intézkedés alapján átalakuló vagyontárgy az eredeti

vagyontárgy helyébe lép, arra a lefoglalás és a zár alá vétel külön határozat nélkül

kiterjed.

334. § (1) A bűnügyi vagyon, illetve a lefoglalt bizonyítási eszköz kezelésében

jogszabályban meghatározottak szerint a bűnjel és a bűnügyi vagyon kezeléséért

felelős szerv közreműködik.

(2) A bűnjel és a bűnügyi vagyon kezeléséért felelős szerv jogszabályban

meghatározottak szerint ellátja a bűnügyi vagyonnal, illetve a lefoglalt bizonyítási

eszközökkel kapcsolatos feladatokat, így különösen azok

a) nyilvántartását,

b) tárolását, őrzését és

c) kezelését.

(3) A bűnjel és a bűnügyi vagyon kezeléséért felelős szerv törvényben meghatározott

esetekben minden olyan intézkedést köteles megtenni, illetve a döntésre jogosult

bíróságnál, ügyészségnél vagy nyomozó hatóságnál minden olyan büntetőeljárási

döntést kezdeményezhet, amely a bűnügyi vagyon, illetve a lefoglalt bizonyítási

eszközök értékének megóvásához szükséges.

LIII. FEJEZET

ELEKTRONIKUS ADAT IDEIGLENES HOZZÁFÉRHETETLENNÉ TÉTELE

335. § (1) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele az elektronikus

hírközlő hálózat útján közzétett adat feletti rendelkezési jog ideiglenes korlátozása és

az adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása.

(2) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét akkor lehet elrendelni,

ha az eljárás olyan közvádra üldözendő bűncselekmény miatt folyik, amellyel

kapcsolatban elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének van helye, és

az a bűncselekmény megszakítása érdekében szükséges.

(3) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét a bíróság rendeli el.

(4) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele elrendelhető

a) az elektronikus adat ideiglenes eltávolításával, vagy

b) az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozásával.

(5) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének teljesítésére

kötelezett tájékoztatja a felhasználókat a tartalom eltávolításának vagy a tartalomhoz

hozzáférés megakadályozásának a jogalapjáról. A tájékoztatás tartalmát külön

jogszabály határozza meg.

(6) Az elektronikus adat ideiglenes eltávolítása és az elektronikus adat megőrzésére

kötelezés együttesen is elrendelhető.

Az elektronikus adat ideiglenes eltávolítása

336. § (1) Az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására az érintett elektronikus adatot

kezelő, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs

társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben

meghatározott tárhelyszolgáltatót, illetve tárhelyszolgáltatást is végző közvetítő

szolgáltatót (a továbbiakban együtt: eltávolításra kötelezett) kell kötelezni. Az

eltávolításra kötelezett a határozat vele történő közlését követő egy munkanapon

belül köteles az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására.

(2) Az elektronikus adat ideiglenes eltávolítását a bíróság megszünteti és az

elektronikus adat visszaállítását rendeli el, ha

a) az elrendelésének oka megszűnt, vagyb) az eljárást megszüntették, kivéve, ha a Btk. 77. § (2) bekezdése alapján az

elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele elrendelésének lehet helye.

(3) Az elektronikus adat ideiglenes eltávolítása a büntetőeljárás jogerős befejezésével

megszűnik.

(4) Ha a bíróság a (2) bekezdés b) pontjában vagy a (3) bekezdésben meghatározott

esetben az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét nem rendelte el, az

elektronikus adat visszaállítására kötelezi az eltávolításra kötelezettet.

(5) Az elektronikus adat ideiglenes eltávolításáról és az elektronikus adat

visszaállításáról szóló határozatot az eltávolításra kötelezettel haladéktalanul közölni

kell, amely a határozat vele történő közlésétől számított egy munkanapon belül

köteles az elektronikus adat visszaállítására.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott határozatot az elektronikus adat felett

rendelkezésre jogosultnak akkor kell kézbesíteni, ha az eljárás addigi adatai alapján

személye és elérhetősége ismert.

(7) A bíróság hivatalból vagy az ügyészség indítványára az eltávolításra kötelezettet

az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vagy visszaállítására vonatkozó

kötelezettség elmulasztása miatt rendbírsággal sújthatja.

Az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása

337. § (1) * A kábítószer-kereskedelem, kóros szenvedélykeltés, kábítószer

készítésének elősegítése, kábítószer-prekurzorral visszaélés, új pszichoaktív anyaggal

visszaélés, gyermekpornográfia, állam elleni bűncselekmény, terrorcselekmény,

terrorizmus finanszírozása vagy háborús uszítás miatt folyamatban lévő

büntetőeljárásban a bíróság elrendeli a felsorolt bűncselekménnyel összefüggő

elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozását, ha

a) az eltávolításra kötelezett az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vonatkozó

kötelezettséget nem teljesítette,

b) az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vonatkozóan a külföldi hatóság

jogsegély iránti megkeresése a megkeresés bíróság általi kibocsátásától számított

harminc napon belül nem vezetett eredményre,

c) az eltávolításra kötelezett azonosítása lehetetlen vagy aránytalan nehézséggel

járna, vagy

d) az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vonatkozóan a külföldi hatóság

jogsegély iránti megkeresésétől eredmény nem várható vagy a megkeresés aránytalan

nehézséggel járna.

(2) A bíróság a határozatával az elektronikus hírközlési szolgáltatókat kötelezi az

elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozására. A határozatot az

elektronikus adat felett rendelkezésre jogosultnak akkor kell kézbesíteni, ha az eljárás

addigi adatai alapján személye és elérhetősége ismert.

(3) A bíróság az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozásának

elrendelését haladéktalanul közli a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal (a

továbbiakban: NMHH), amely a kényszerintézkedés végrehajtását szervezi és ellenőrzi.

(4) Az NMHH az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozására

vonatkozó kötelezettséget bevezeti a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi

határozatok adatbázisába, ezzel egyidejűleg a bíróság határozatáról elektronikus úton

haladéktalanul tájékoztatja az elektronikus hírközlési szolgáltatókat, amelyek a

tájékoztatástól számított egy munkanapon belül kötelesek az elektronikus adathoz

való hozzáférés ideiglenes megakadályozására. Ha valamely elektronikus hírközlési

szolgáltató a kötelezettséget nem teljesíti, az NMHH erről haladéktalanul tájékoztatja a

bíróságot.

(5) Az elektronikus adat feletti rendelkezésre jogosult a határozattal szemben a

kézbesítéstől számított nyolc napon belül fellebbezést jelenthet be.

(6) * Az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozását a bíróság

megszünteti, ha

a) a tárhelyszolgáltató teljesíti az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vonatkozó

kötelezettségét,

b) az elrendelésének oka egyébként megszűnt, vagyc) az eljárást megszüntették, kivéve, ha a Btk. 77. § (2) bekezdése alapján az

elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele elrendelésének lehet helye.

(7) Az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása a

büntetőeljárás jogerős befejezésével megszűnik.

(8) Ha a bíróság a (6) bekezdés c) pontjában vagy a (7) bekezdésben meghatározott

esetben nem rendelte el az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét, az

elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozásának megszüntetését

vagy megszűnését elektronikus úton haladéktalanul közli az NMHH-val, amely az

elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozására vonatkozó

kötelezettséget törli a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok

adatbázisából, és ezzel egyidejűleg a kötelezettség megszűnéséről elektronikus úton

haladéktalanul tájékoztatja az elektronikus hírközlési szolgáltatókat, amelyek a

tájékoztatástól számított egy munkanapon belül kötelesek biztosítani az elektronikus

adathoz a hozzáférést.

(9) A bíróságnak az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása

megszüntetéséről vagy megszűnéséről szóló határozatát akkor kell kézbesíteni az

elektronikus adat felett rendelkezésre jogosultnak, ha az eljárás addigi adatai alapján

személye és elérhetősége ismert. A bíróság e határozata ellen kizárólag az ügyészség

élhet fellebbezéssel.

(10) Ha valamely elektronikus hírközlési szolgáltató a hozzáférés újbóli biztosítására

vonatkozó kötelezettséget nem teljesíti, az NMHH erről haladéktalanul tájékoztatja a

bíróságot.

(11) A bíróság hivatalból vagy az ügyészség indítványára az elektronikus hírközlési

szolgáltatót az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozására

vagy a hozzáférés újbóli biztosítására vonatkozó kötelezettség elmulasztása miatt

rendbírsággal sújthatja.

Felhívás az elektronikus adat önkéntes eltávolítása érdekében

338. § Ha a büntetőeljárás érdekeit nem sérti, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság

az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének elrendelését megelőzően

felhívhatja az elektronikus adat önkéntes eltávolítása érdekében a sajtószabadságról

és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti azon médiatartalom-

szolgáltatót, illetve azon tárhelyszolgáltatót vagy tárhelyszolgáltatást is végző

közvetítő szolgáltatót, amelyik képes megakadályozni az elektronikus adathoz való

hozzáférést. A felhívás teljesítése nem kötelező, annak célja az elektronikus adathoz

való hozzáférés megakadályozásának a gyorsabbá tétele.

LIII/A. FEJEZET *

A TÁRHELYSZOLGÁLTATÁS FELFÜGGESZTÉSE *

338/A. § * (1) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság elrendelheti a

tárhelyszolgáltatás felfüggesztését, ha az eljárás olyan közvádra üldözendő

bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban tárhelyszolgáltatás

megszüntetésének van helye, és megalapozottan feltehető, hogy a szolgáltatás

felhasználásával újabb közvádra üldözendő bűncselekményt követnének el.

(2) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a szolgáltatás felfüggesztését

elrendelő határozattal kötelezi a tárhelyszolgáltatást nyújtó természetes személyt, jogi

személyt vagy egyéb szervezetet (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt:

szolgáltató), hogy a szolgáltatás felfüggesztése alatt szüneteltesse az igénybe vevő

vagy előfizető vagyoni érdekeltnek a szolgáltatás alapján fennálló jogait, továbbá

kötelezheti, hogy vele a szolgáltatás felfüggesztése alatt ne kössön újabb

szolgáltatásra irányuló szerződést.

(3) A szolgáltató a határozat vele történő közlését követő egy munkanapon belül

köteles végrehajtani a határozatot. Ha e kötelezettségét határidőn belül nem teljesíti,

rendbírsággal sújtható.

(4) A szolgáltatás felfüggesztését elrendelő határozattal szemben a szolgáltató és a

vagyoni érdekelt élhet jogorvoslattal.(5) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság megszünteti a

tárhelyszolgáltatás felfüggesztését, ha

a) az elrendelésének oka megszűnt, vagy

b) az eljárást megszüntették vagy felfüggesztették, kivéve, ha a Btk. 78/A. § alapján az

tárhelyszolgáltatás megszüntetésének van helye, és ennek érdekében a CVI. Fejezet

szerinti eljárás lefolytatására kerül sor.

KILENCEDIK RÉSZ

ELŐKÉSZÍTŐ ELJÁRÁS

Az előkészítő eljárás célja és eszközei

339. § (1) A büntetőeljárás az e Részben meghatározott feltételek esetén előkészítő

eljárással kezdődik.

(2) Előkészítő eljárást a büntetőeljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező ügyészség

vagy nyomozó hatóság folytathat.

(3) A rendőrségről szóló törvény alapján a hatáskörébe tartozó cselekmény miatt a

rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a

rendőrség terrorizmust elhárító szerve is folytathat előkészítő eljárást.

(4) Az előkészítő eljárást

a) az előkészítő eljárás megszüntetése vagy

b) a nyomozás elrendelése

fejezi be.

340. § (1) Az előkészítő eljárás célja annak megállapítása, hogy a bűncselekmény

gyanúja fennáll-e.

(2) Előkészítő eljárás akkor folytatható, ha a rendelkezésre álló adatok a

bűncselekmény gyanújának megállapítására nem elegendőek és megalapozottan

feltehető, hogy az előkészítő eljárás lefolytatása alapján el lehet dönteni, hogy a

bűncselekmény gyanúja fennáll-e.

(3) Előkészítő eljárást

a) a szerv hivatalból tudomására jutott,

b) a feljelentés elutasítását követően a feljelentésben foglalt, vagy

c) az ügyészségről szóló törvény, a rendőrségről szóló törvény, a Nemzeti Adó- és

Vámhivatalról szóló törvény vagy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény

alapján végzett titkos információgyűjtést követően a titkos információgyűjtést folytató

szerv kezdeményezésében foglalt

információk alapján lehet elrendelni.

(4) * A (3) bekezdés c) pontja esetében a 339. §-ban meghatározott szerv a titkos

információgyűjtést folytató szerv kezdeményezésének a hozzá való megérkezését

követő három munkanapon belül dönt az előkészítő eljárás elrendeléséről.

341. § * Az előkészítő eljárás során az előkészítő eljárást folytató szerv a

bűncselekmény gyanújának megállapítása céljából

a) a 215. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott leplezett eszközt,

b) rejtett figyelést,

c) a 215. § (9) bekezdésében meghatározott leplezett eszközt,

d) a 216–218. §-ban meghatározott leplezett eszközt,

e) a 221. § a) pontja alapján álvásárlást,

f) a 222–225. § alapján fedett nyomozót, valamint

g) bírói engedélyhez kötött leplezett eszközt

alkalmazhat.

342. § (1) Az előkészítő eljárás során a Hetedik Részben meghatározott adatszerző

tevékenységet a (2) és (3) bekezdésben meghatározott korlátozással lehet folytatni.

(2) Az előkészítő eljárás során körözés nem rendelhető el.

(3) * Az előkészítő eljárás során adatkérés keretében adatszolgáltatás kizárólag

1. az adóhatóságtól,

2. a vámhatóságtól,3. * a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások

fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 4. § 8. pontjában meghatározott igazgatási

szervtől,

4. az elektronikus hírközlési szolgáltatótól,

5. a postai szolgáltatótól, illetve a postai közreműködői tevékenységet végző

személytől vagy szervezettől,

6. a banktitoknak, fizetési titoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak vagy

biztosítási titoknak minősülő adatot kezelő szervtől, ilyen adatra vonatkozóan,

7. az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és

védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben meghatározott egészségügyi és

személyes adatot kezelő szervezettől, ilyen adatra vonatkozóan,

8. a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 28. §-a és 28/A. §-

a alapján vezetett nyilvántartásból,

9. a polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartásból,

10. az útiokmány-nyilvántartásból,

11. * a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai

által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a

bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvényben

meghatározott nyilvántartásokból,

12. a szabálysértési nyilvántartási rendszerből,

13. a központi idegenrendészeti nyilvántartásból,

14. a menekültügyi nyilvántartásból,

15. a körözési nyilvántartási rendszerből,

16. a határrendészeti adatállományból,

17. a közúti közlekedési nyilvántartásból,

18. a vasúti járművekkel, a légi járművekkel, illetve a gépi meghajtású

úszólétesítményekkel kapcsolatos nyilvántartásokból,

19. a cégnyilvántartásból,

20. az ingatlan-nyilvántartásból,

21. az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásából,

22. * a hitelbiztosítéki nyilvántartásból,

23. a házassági és élettársi vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásából,

24. * a lőfegyverek központi nyilvántartásából,

25. * az autópályák, autóutak és főutak használatának megtett úttal arányos díjáról

szóló törvény szerinti adatbázisból,

26. * a központi közlekedési közigazgatási és ellenőrzési bírság nyilvántartásból,

27. * törvényben meghatározott esetben az Európai Unió kötelező jogi aktusa által

létrehozott nyilvántartásból,

28. * a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és

megakadályozásáról szóló törvény szerinti pénzügyi információs egységként működő

hatóságtól

kérhető.

343. § (1) Az előkészítő eljárás során bírói engedélyhez kötött leplezett eszközöket a

bűncselekmény gyanújának megállapítása érdekében, azzal a személlyel szemben

lehet alkalmazni,

a) aki a bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhet, illetve

b) akiről megalapozottan feltehető, hogy a bűncselekmény elkövetőjeként szóba

jöhető személlyel közvetlenül vagy közvetve kapcsolatot tart.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja alapján nem alkalmazható bírói engedélyhez kötött

leplezett eszköz

a) a titoktartás körébe tartozó adatok megismerése céljából, azzal a hivatásánál,

foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles személlyel

szemben, aki a 170. § (1) bekezdés b) pontja alapján tanúként nem hallgatható ki,

vagy a 173. § alapján a tanúvallomást megtagadhatná,b) * a minősített adat megismerése céljából azzal a minősített adatot kezelő

személlyel szemben, aki a 170. § (1) bekezdés d) pontja alapján tanúként nem lenne

kihallgatható,

c) a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó

személy kilétének megismerése céljából, azzal szemben, aki a tanúvallomást a 174. §

alapján megtagadhatná.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja alapján az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott

személy hozzátartozójával szemben leplezett eszközt kizárólag az elkövetőként szóba

jöhető személy hollétének, elérhetőségének megismerése céljából lehet alkalmazni.

(4) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának nem akadálya, ha az

kívülálló személyt elkerülhetetlenül érint.

Az előkészítő eljárás lefolytatása

344. § (1) Ha az előkészítő eljárás a 234. §-ban meghatározott bűncselekmény

gyanújának megállapítása miatt van folyamatban, az előkészítő eljárás legfeljebb

kilenc hónapig, egyéb esetben legfeljebb hat hónapig tarthat.

(2) Az előkészítő eljárást folytató szerv az előkészítő eljárást önállóan végzi.

(3) * A nyomozó hatóság, a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési

feladatokat ellátó szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve az általa

elrendelt előkészítő eljárás elrendelését követő három munkanapon belül tájékoztatja

az ügyészséget az előkészítő eljárás szükségességét megalapozó adatokról, az

alkalmazni kívánt leplezett eszközökről és a tervezett eljárási cselekményekről.

(4) A nyomozó hatóság, a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat

ellátó szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve az előkészítő eljárás

során beszerzett adatokról kéthavonta tájékoztatja az ügyészséget, illetve az

ügyészség kérésére az előkészítő eljárás során keletkezett ügyiratokat bemutatja.

(5) Ha az előkészítő eljárás során beszerzett adatok alapján megállapítható a

bűncselekmény gyanúja, a nyomozást el kell rendelni. A nyomozást az ügyészség is

elrendelheti.

(6) Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által elkövetett

bűncselekmény miatt folytatott előkészítő eljárás során alkalmaznak bírói vagy

ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközt, e tényről tájékoztatni kell azon szolgálat

főigazgatóját, amelynek állományába az érintett személy tartozik.

(7) Az előkészítő eljárásra a nyomozásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően

alkalmazni kell.

345. § (1) Ha az ügyben a nyomozást elrendelik, az addig keletkezett ügyiratokat és

adatokat szükség esetén a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó

hatóságnak vagy ügyészségnek haladéktalanul át kell adni.

(2) Ha az ügyben a nyomozást elrendelik, az előkészítő eljárásban alkalmazott bírói

vagy ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása újabb engedély

indítványozása nélkül folytatható. Ebben az esetben az előkészítő eljárásban elrendelt

ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszköz, illetve a bírói engedélyhez kötött

leplezett eszközök alkalmazásának tartamát az előkészítő eljárásban alkalmazott

leplezett eszközök elrendelésének időpontját alapul véve kell megállapítani.

(3) Ha az ügyben a nyomozást elrendelik, szükség esetén a leplezett eszközök

alkalmazását végrehajtó szervet tájékoztatni kell a nyomozás elrendelésének tényéről

és időpontjáról, továbbá arról, hogy a leplezett eszköz alkalmazását a nyomozás során

mely erre feljogosított szerv folytatja.

346. § (1) Az előkészítő eljárást az ügyészség vagy az előkészítő eljárást folytató szerv

megszünteti, ha

a) az előkészítő eljárás során beszerzett adatok alapján a bűncselekmény gyanúja nem

áll fenn,

b) az előkészítő eljárás folytatásától nem várható eredmény, vagy

c) az előkészítő eljárás határideje lejárt.

(2) Az előkészítő eljárás megszüntetése esetén az annak során beszerzett adatok

büntetőeljárásban bizonyítékként nem használhatók fel.347. § (1) Az előkészítő eljárás során az az ügyészség rendelkezik hatáskörrel az

engedélyezéssel kapcsolatos és az e Fejezetben meghatározott ügyészségi feladatok

(a továbbiakban: előkészítő eljárás felügyelete) ellátására, amely nyomozás

elrendelése esetén a bűncselekmény nyomozásának felügyeletére vagy irányítására

hatáskörrel rendelkezne.

(2) Az előkészítő eljárás felügyeletére

a) a nyomozó hatóság által folytatott előkészítő eljárás esetén a nyomozó hatóság

eljáró szervének a székhelye szerinti ügyészség,

b) a rendőrség terrorizmust elhárító szerve által folytatott előkészítő eljárás esetén e

szervnek vagy területi kirendeltségének a székhelye szerinti ügyészség,

c) a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve által

folytatott előkészítő eljárás esetén e szervnek vagy területi kirendeltségének a

székhelye szerinti ügyészség

rendelkezik illetékességgel.

(3) Ha az előkészítő eljárást az ügyészség folytatja,

a) az ügyészség bármely nyomozó hatóságot annak illetékességi területén eljárási

cselekmény elvégzésére utasíthatja, illetve a nyomozó hatóság tagja a legfőbb ügyész

kezdeményezésére a nyomozó hatóság országos parancsnoka egyetértésével az

előkészítő eljárás során határozott időtartamra igénybe vehető,

b) felkérésére az eljárási cselekmény elvégzésében közreműködik

ba) a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve,

illetve

bb) a rendőrségről szóló törvény szerint hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt

folytatott eljárásban a rendőrség terrorizmust elhárító szerve.

TIZEDIK RÉSZ

A NYOMOZÁS

LIV. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Alapvető rendelkezések

348. § (1) A büntetőeljárás – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – nyomozással

kezdődik.

(2) A nyomozás felderítésből és vizsgálatból áll.

(3) A felderítés során a megalapozott gyanú megállapításához szükséges mértékben

fel kell deríteni a bűncselekményt és az elkövető személyét, valamint fel kell kutatni és

biztosítani kell a bizonyítási eszközöket.

(4) A vizsgálat során – szükség esetén bizonyítási eszköz beszerzése és megvizsgálása

útján – az ügyészség dönt a gyanúsítottal szemben folyamatban lévő nyomozás

befejezésének kérdésében.

(5) A nyomozást

a) az eljárás megszüntetése vagy

b) a vádemelés

fejezi be.

Az ügyészségi nyomozás

349. § (1) Az ügyészségi nyomozás során az ügyészség eljárására a nyomozó

hatóságra vonatkozó rendelkezéseket is megfelelően alkalmazni kell.

(2) Ha az ügyészség nyomoz,

a) az ügyészség bármely nyomozó hatóságot annak illetékességi területén eljárási

cselekmény elvégzésére utasíthatja, illetve a nyomozó hatóság tagja a legfőbb ügyész

kezdeményezésére a nyomozó hatóság országos parancsnokának egyetértésével a

nyomozás során határozott időtartamra igénybe vehető,

b) felkérésére az eljárási cselekmény elvégzésében közreműködik

ba) a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve,

illetvebb) a rendőrségről szóló törvény szerint hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt

folytatott eljárásban a rendőrség terrorizmust elhárító szerve.

(3) Az ügyészségi nyomozás során az ügyészség és a nemzetbiztonsági szolgálatok

együttműködését a legfőbb ügyész és a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói

megállapodásban határozzák meg.

Áttétel

350. § (1) Ha az ügyészségnek, illetve a nyomozó hatóságnak az ügy elintézésére

nincs hatásköre vagy illetékessége, az ügyet átteszi a hatáskörrel, illetve

illetékességgel rendelkező ügyészséghez vagy nyomozó hatósághoz.

(2) * Az ügy áttételéről rendelkező határozatot az ügyészség és a nyomozó hatóság

egyidejűleg kézbesíti a gyanúsítottnak, a bűncselekmény elkövetésével

megalapozottan gyanúsítható személynek, a védőnek, a sértettnek, a feljelentőnek, a

magánindítvány előterjesztőjének és a vagyoni érdekeltnek. A határozat ellen nincs

helye panasznak.

A nyomozás tartama

351. § (1) A nyomozást a lehető legrövidebb időn belül le kell folytatni.

(2) Ha a felderítés során a nyomozás elrendelésétől számított hat hónap eltelt, a

nyomozó hatóság bemutatja az ügyészségnek a nyomozás ügyiratait, egyidejűleg

beszámol a nyomozás állásáról. A nyomozó hatóság ezután a beszámolóját a felderítés

során hathavonta küldi meg az ügyészségnek.

(3) A nyomozás határideje a gyanúsított kihallgatásától számított két év.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott határidőt az ügyészség egy alkalommal,

legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja. E határozat ellen nincs helye panasznak.

Az ügyiratok megismerése

352. § (1) A nyomozás során a 100. § rendelkezéseit folyamatosan és oly módon kell

alkalmazni, hogy a gyanúsított és a védő az eljárás valamennyi ügyiratát a vádemelés

előtt legalább egy hónappal, teljes terjedelmében megismerhesse, és indítványait,

észrevételeit megtehesse.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időköz a terhelt és a védő hozzájárulásával

rövidíthető vagy mellőzhető.

A bűncselekményből eredő vagyon visszaszerzése

353. § (1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárás során minden szükséges

intézkedést köteles megtenni az elkobozható vagy a vagyonelkobzás alá eső dolog

vagy vagyon felderítése és biztosítása érdekében.

(2) A vádemelés előtt az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság megkeresésére a

nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzésért felelős szerve az e törvényben

meghatározott feltételekkel vehet részt az (1) bekezdés szerinti feladat ellátásában.

354. § (1) A nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzésért felelős szerve a megkereső

ügyészség vagy nyomozó hatóság rendelkezései szerint folytatja le az eljárását.

Jogszabályban meghatározott esetekben közös nyomozó csoportot lehet létrehozni.

(2) A nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzésért felelős szervének eljáró tagja eljárási

cselekményeket az elkobozható vagy vagyonelkobzás alá eső dolog vagy vagyon

felderítése és biztosítása érdekében végezhet, ennek során a nyomozás érdekeire

figyelemmel köteles eljárni, a megkeresőnél az általa célszerűnek tartott eljárási

cselekmény elvégzését kezdeményezheti.

(3) A nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzésért felelős szerve az eljárása során

lefoglalt bizonyítási eszközt és a keletkezett ügyiratokat jogszabályban

meghatározottak szerint átadja a megkeresőnek.

(4) A nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzésért felelős szerve minden olyan adatot

megismerhet, amely az elkobozható vagy vagyonelkobzás alá eső dolog vagy vagyon

felderítése és biztosítása érdekében szükséges.

(5) Ha a Btk. 75. § (1) bekezdés alkalmazásának lehet helye, a zár alá vételt

elsősorban a terhelt rendelkezése alatt álló vagyonra kell elrendelni.

A nyomozó hatóság jogszabályban meghatározott szerve *

354/A. § * (1) Ha az egyidejűleg elvégzendő eljárási cselekmények számára tekintettel

vagy egyéb okból célszerű, akkor az általa meghatározott eljárási cselekményelvégzése érdekében a nyomozó hatóság a szervezetén belül megkeresheti a

jogszabályban meghatározott szervét (e § alkalmazásában a továbbiakban: nyomozó

hatóság kijelölt szerve).

(2) Az ügyészség az (1) bekezdésben meghatározottak érdekében bármely nyomozó

hatóság kijelölt szervét megkeresheti.

(3) A nyomozó hatóság kijelölt szerve minden olyan adatot megismerhet, amely a

megkeresés teljesítéséhez szükséges.

(4) A nyomozó hatóság kijelölt szerve a megkeresésben szereplő eljárási cselekményt

a megkereső rendelkezése alapján, önállóan elvégzi. A nyomozó hatóság kijelölt

szerve az eljárási cselekmény elvégzése során felmerülő, késedelmet nem tűrő

esetben önállóan elvégzi a megkereséssel összefüggő egyéb eljárási cselekményt is.

(5) Az eljárási cselekmény elvégzéséhez szükséges határozat meghozataláról a

megkereső gondoskodik.

(6) A nyomozó hatóság kijelölt szerve az eljárási cselekmény elvégzését követően az

eljárási cselekménnyel összefüggő ügyiratokat megküldi a megkeresőnek, továbbá

gondoskodik az őrizetben lévő személy elszállításáról, valamint a vagyont érintő

kényszerintézkedés tárgyának a jogszabályban meghatározottak szerinti kezeléséről.

(7) A megkereső intézkedik az eljárási cselekmény alapjául szolgáló, valamint az

eljárási cselekmény során hozott határozattal szemben bejelentett panasz elbírálása

érdekében.

A polgári jogi igény érvényesítése a nyomozás során

355. § (1) * A sértett a polgári jogi igény érvényesítésének szándékát jogszabályban

meghatározottak szerint a vádemelés előtt is bejelentheti. Ha az ügyészség vádat

emel, a sértett e bejelentését a vádirattal egyidejűleg továbbítja a bíróságnak.

(2) Az (1) bekezdés szerint továbbított bejelentést úgy kell tekinteni, mintha a polgári

jogi igényt az eljáró bíróságnál terjesztették volna elő.

(3) A sértett a vádemelés előtt bármikor bejelentheti, hogy a polgári jogi igény

érvényesítésének szándékától eláll.

(4) * A vádemelés előtt a sértett is indítványozhatja az 557. §-ban meghatározott

ideiglenes intézkedést, ha a polgári jogi igény érvényesítésének szándékát

bejelentette, és a bejelentés az 556. § (2) bekezdésében foglaltakat tartalmazza. Az

eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság – hiányos indítvány esetén – a

sértettet erről az ideiglenes intézkedés elrendelése iránti indítvány előterjesztésekor

tájékoztatja.

LV. FEJEZET

LEPLEZETT ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSA A NYOMOZÁS SORÁN

356. § (1) A nyomozás során leplezett eszközt az ügyészség és a nyomozó hatóság

alkalmazhat.

(2) A nyomozás során leplezett eszközt

a) a bűncselekmény felderítése, bizonyítása,

b) folyamatban lévő bűncselekmény megszakítása,

c) az elkövető kilétének, tartózkodási helyének megállapítása, felkutatása és elfogása,

illetve

d) a bűncselekményből származó vagyon felderítése, illetve visszaszerzése

érdekében lehet alkalmazni.

(3) A nyomozás során a Hatodik Részben meghatározott valamennyi leplezett eszköz

alkalmazható.

357. § (1) A nyomozás során a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközt azzal a

személlyel szemben lehet alkalmazni,

a) aki a bűncselekmény elkövetésével a büntetőeljárás adatai alapján gyanúsítható,

vagy

b) aki az ügyben gyanúsított.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérő személlyel szemben bírói

engedélyhez kötött leplezett eszköz akkor alkalmazható, ha megalapozottan feltehető,hogy e személy az (1) bekezdésben meghatározott személlyel közvetlenül vagy

közvetve bűnös kapcsolatot tart.

(3) A (2) bekezdés alapján nem alkalmazható bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz

a) a védővel szemben,

b) a titoktartás körébe tartozó adatok megismerése céljából, azzal a hivatásánál,

foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles személlyel

szemben, aki a 170. § (1) bekezdés b) pontja alapján tanúként nem hallgatható ki,

vagy a 173. § alapján a tanúvallomást megtagadhatná,

c) a minősített adat megismerése céljából azzal a minősített adatot kezelő személlyel

szemben, aki a 170. § (1) bekezdés d) pontja alapján tanúkét nem lenne kihallgatható,

d) a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó

személy kilétének megismerése céljából, azzal szemben, aki a tanúvallomást a 174. §

alapján megtagadhatná.

(4) A (2) bekezdés alapján az (1) bekezdésben meghatározott személy

hozzátartozójával szemben leplezett eszköz kizárólag a 356. § (2) bekezdés c) és d)

pontjában meghatározott célból van helye.

(5) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának nem akadálya, ha az

kívülálló személyt elkerülhetetlenül érint.

(6) Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által elkövetett

bűncselekmény miatt folytatott nyomozás során alkalmaznak bírói vagy ügyészi

engedélyhez kötött leplezett eszközt, e tényről – feltéve, hogy ez az eljárás érdekét

nem sérti – tájékoztatni kell azon szolgálat főigazgatóját, amelynek állományába az

érintett személy tartozik.

LVI. FEJEZET

A JEGYZŐKÖNYV ÉS A FELJEGYZÉS

A jegyzőkönyv rögzítésének módjai, az eljárási cselekményről készített felvétel

358. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, az ügyészség és a nyomozó hatóság

az eljárási cselekményről írásbeli jegyzőkönyvet készít.

(2) * Jogszabály elrendelheti az eljárási cselekményről – a 360/A. §-ban meghatározott

kivétellel – egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés mellett

a) folyamatos hangfelvétel vagy

b) kép- és hangfelvétel

készítését.

(3) * Az ügyészség és a nyomozó hatóság a jogszabályban meghatározott eseteken

kívül indítványra vagy hivatalból is elrendelheti az eljárási cselekményről – a 360/A. §-

ban meghatározott kivétellel – egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés mellett

folyamatos hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel készítését.

(4) * Az eljárási cselekményről folyamatos hangfelvételt vagy kép- és hangfelvételt

kell készíteni az adott eljárási cselekménnyel – a 360/A. §-ban meghatározott kivétellel

– egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés mellett, ha a gyanúsított, a védő vagy a sértett

ezt a költségek egyidejű előlegezésével indítványozza.

(5) A folyamatos hangfelvétel, valamint a kép- és hangfelvétel az adott eljárási

cselekmény során történteket – a (6) bekezdésben foglalt esetek kivételével –

megszakítás nélkül rögzíti.

(6) Ha az ügyészség és a nyomozó hatóság fontos okból az eljárási cselekményt rövid

időre megszakítja, ennek tartamára a folyamatos hangfelvétel, illetve a kép- és

hangfelvétel is megszakítható.

A jegyzőkönyv formai és tartalmi követelményei

359. § (1) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell

a) az eljáró ügyészséget vagy nyomozó hatóságot és az ügy számát,

b) az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény megnevezését és a gyanúsított nevét,

illetve a gyanúsított – azonosításra alkalmas – megjelölését,

c) az eljárási cselekmény helyét és idejét,

d) az ügyész, a nyomozó hatóság tagja, a jegyzőkönyvvezető és a tolmács nevét,

e) a kihallgatott gyanúsított nevét, illetve – azonosításra alkalmas – megjelölését,f) a kihallgatott tanú és a meghallgatott szakértő nevét,

g) az e törvényben meghatározott más személyes adatokat,

h) az eljárási cselekményen jelen lévő egyéb személyek nevét és azt, hogy az eljárási

cselekményen milyen minőségben vannak jelen.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

a) az eljárási cselekmény menetét, az annak során történteket, valamint az egyéb, a

bizonyítás szempontjából lényeges körülményeket úgy, hogy a jegyzőkönyv alapján

azt is meg lehessen állapítani, az eljárási szabályokat megtartották-e,

b) a gyanúsított és a tanú vallomását, valamint a szakértő véleményét,

c) a bizonyítási eszköz bemutatásának megtörténtét, valamint azoknak az eljárás

szempontjából lényeges tartalmát,

d) az eljárási cselekmény során tett indítványokat és észrevételeket,

e) az eljárás rendjének fenntartása körében tett intézkedéseket, valamint az

ügyészség vagy a nyomozó hatóság által az eljárási cselekmény folyamán hozott

határozatokat.

(3) A jegyzőkönyvben a (2) bekezdésben foglaltakat röviden, a szükséges

részletességgel kell leírni. Ha valamely kérdés, kifejezés vagy kijelentés pontos

szövege jelentős, azt szó szerint kell jegyzőkönyvbe venni.

(4) Bizonyítási eszköz ismertetése, valamint tárgyi bizonyítási eszköz csatolása

esetében a jegyzőkönyvben csupán ennek megtörténtére kell utalni.

(5) Ha az eljárási cselekményen jelenlévők bármelyike az eljárás során felmerült

valamely körülménynek vagy ott elhangzott nyilatkozatnak jegyzőkönyvbe vételét

indítványozza, ezt csak abban az esetben lehet mellőzni, ha az ügyésznek vagy a

nyomozó hatóság tagjának az illető körülmény vagy nyilatkozat megtörténtéről nincs

tudomása.

A jegyzőkönyv elkészítése, kiegészítése, kijavítása

360. § (1) * Az eljárási cselekményről a jegyzőkönyvet – a 360/A. §-ban meghatározott

kivétellel – egyidejűleg kell elkészíteni.

(2) * Az ügyészség és a nyomozó hatóság gondoskodik arról, hogy a jegyzőkönyv

hitelesítése előtt annak tartalmát a jogszabályban meghatározott, az eljárási

cselekményen jelen lévő büntetőeljárásban részt vevő személy (a továbbiakban:

hitelesítésben való közreműködésre köteles személy) megismerje. Ha a hitelesítésben

való közreműködésre köteles személy a jegyzőkönyv tartalmának megismerését

megtagadja, úgy kell tekinteni, mint aki a jegyzőkönyv hitelesítésében való

közreműködést tagadta meg.

(3) * Az észrevétlenül nem megváltoztatható módon lezárt jegyzőkönyvet az eljárási

cselekményt végző ügyész vagy nyomozó hatóság tagja a hitelesítésben való

közreműködésre köteles személlyel együtt jogszabályban meghatározott módon

hitelesíti.

(4) * Ha a hitelesítésben való közreműködésre köteles személy a jegyzőkönyv

hitelesítésében való közreműködést megtagadja, a megtagadás tényét és annak közölt

vagy ismert indokát jogszabályban meghatározott módon rögzíteni kell.

(5) * Folyamatos hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel esetén a felvételt az

ügyiratok között kell kezelni.

(6) * Az ügyészség vagy a nyomozó hatóság elrendelheti, hogy a folyamatos

hangfelvételről vagy a kép- és hangfelvételről a különleges bánásmódot igénylő

személy személyazonosságának megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságait – így

különösen alakját, arcképét, hangját – technikai úton torzító másolat készüljön. Ebben

az esetben az ügyiratok között a torzított egyedi tulajdonságokat tartalmazó másolatot

kell kezelni és a folyamatos hangfelvételt vagy kép- és hangfelvételt zártan kell

kezelni.

(7) Folyamatos hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel esetén tájékoztatni kell az

eljárási cselekményen jelen lévő személyeket, hogy a felvételt – az eljárási

cselekmény befejezésétől számított nyolc napon belül – mikor és hol hallgathatják,

illetve tekinthetik meg.(8) A jegyzőkönyv és a folyamatos hangfelvétel vagy a kép- és hangfelvétel

tartalmának eltérése esetén az eltérés okát tisztázni kell.

(9) A jegyzőkönyvet az ügyészség vagy a nyomozó hatóság szükség esetén kijavítja

vagy kiegészíti, és arról az érdekelteket tájékoztatja.

(10) Az eljárási cselekményt, illetve – ha ez később történt meg – a folyamatos

hangfelvétel vagy a kép- és hangfelvétel megismerését követő nyolc napon belül a

jegyzőkönyv kijavítását vagy kiegészítését indítványozhatják, akik az eljárási

cselekményen jelen voltak.

(11) * A kijavítást a jegyzőkönyvben a kijavítás dátumának megjelölésével fel kell

jegyezni, arról új jegyzőkönyvet kell készíteni, vagy az indítvány elutasítását az

ügyiratokban fel kell tüntetni. A kijavítást és a kiegészítést az eljárási cselekményt

végző ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja aláírja.

360/A. § * (1) Ha az eljárási cselekményről folyamatos kép- és hangfelvétel készül és

az eljárási cselekmény lefolytatásának körülményei, különösen a különleges

bánásmódot igénylő személy kímélete ezt szükségessé teszi, a jegyzőkönyvet az

eljárási cselekményt követően három munkanapon belül kell elkészíteni. Erről az

eljárási cselekmény kezdetekor a jelenlévőket tájékoztatni kell.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az e törvény szerinti

figyelmeztetéseket a folyamatos kép- és hangfelvételen rögzíteni kell. Ha e törvény

valamely körülmény, tény vagy cselekmény megtörténtének a jegyzőkönyvben való

rögzítését írja elő, akkor azt a folyamatos kép- és hangfelvételen rögzíteni kell.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a jegyzőkönyvre a 360. § (2)–(11)

bekezdésében meghatározottakat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) nem kell biztosítani, hogy a jegyzőkönyvet annak hitelesítése előtt a hitelesítésben

közreműködő személy megismerhesse,

b) az észrevétlenül nem megváltoztatható módon lezárt jegyzőkönyvet kizárólag az

eljárási cselekményt végző ügyész vagy nyomozó hatóság tagja hitelesíti,

c) a hitelesített jegyzőkönyvet annak elkészültét követően – a 360. § (7) bekezdése

szerinti tájékoztatással együtt – azonnal kézbesíteni kell annak, aki az eljárási

cselekményen jelen volt,

d) a jegyzőkönyv kijavítását vagy kiegészítését a jegyzőkönyv kézbesítését, illetve – ha

ez később történt meg – a folyamatos kép- és hangfelvétel megismerését követő nyolc

napon belül lehet kérni,

e) ha a jegyzőkönyv kijavítását vagy kiegészítését indítványozzák és az indítványt a

folyamatos kép- és hangfelvétel alátámasztja, a jegyzőkönyvet az indítványnak

megfelelően ki kell javítani vagy ki kell egészíteni,

f) szó szerinti jegyzőkönyvezés indítványozásának kizárólag az eljárási cselekmény

során van helye az e törvényben meghatározottak szerint.

(4) Ha az eljárási cselekményről készült felvétel nem áll rendelkezésre, vagy a (2)

bekezdésben meghatározottak nem szerepelnek a felvételen, az (1) bekezdés szerint

készült ügyirat jegyzőkönyvként nem vehető figyelembe.

A feljegyzés

361. § (1) Az ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja az intézkedéséről feljegyzést

készíthet.

(2) A feljegyzés tartalmazza az

a) eljáró ügyészséget vagy nyomozó hatóságot és az ügy számát,

b) intézkedés során jelen lévő ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja nevét,

c) intézkedés helyét és idejét,

d) intézkedéssel érintettek nevét,

e) intézkedés során jelen lévő egyéb személyek nevét és azt, hogy milyen minőségben

voltak jelen,

f) intézkedés menetének rövid leírását úgy, hogy a feljegyzés alapján azt is meg

lehessen állapítani, az eljárási szabályokat megtartották-e,

g) utalást arra, hogy a feljegyzést az intézkedéssel egyidejűleg készítették-e, illetve az

egyidejűség elmaradása esetén a feljegyezés készítésének időpontját és körülményeit.(3) Az intézkedésről folyamatos hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel készíthető,

ebben az esetben a feljegyzést elegendő a (2) bekezdés a)–e) pontjában

meghatározott tartalommal elkészíteni.

(4) A feljegyzést annak készítője írja alá.

(5) A feljegyzést az azt készítő ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja szükség esetén

kijavítja vagy kiegészíti. A kijavítást vagy kiegészítést a feljegyzésen kell feltüntetni,

vagy arról új feljegyzést kell készíteni.

(6) Az ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja jegyzőkönyv készítése helyett az eljárási

cselekményről az (1)–(5) bekezdés alkalmazásával feljegyzést készíthet, ha az eljárási

cselekményen terhelt, védő, tanú vagy vagyoni érdekelt nem volt jelen.

LVII. FEJEZET

HATÁROZAT A NYOMOZÁS SORÁN

A határozat tárgya

362. § (1) Az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság határozatot hoz

1. az eljáró ügyészség, illetve nyomozó hatóság kijelöléséről,

2. az ügyész vagy a nyomozó hatóság tagjának kizárásáról,

3. az ügyek egyesítéséről, elkülönítéséről és áttételéről,

4. a feljelentés elutasításáról,

5. az eljárás felfüggesztéséről és a felfüggesztett eljárás folytatásáról,

6. az eljárás megszüntetéséről és a megszüntetett eljárás folytatásáról,

7. a büntethetőséget megszüntető egyéb okkal összefüggő feltételes ügyészi

felfüggesztés iránti indítvány elutasításáról,

8. a közvetítői eljárás megtagadásáról,

9. a védő kirendeléséről, a védőnek a kirendelés alóli felmentéséről és a kirendelt védő

díjának megállapításáról,

10. a kényszerintézkedésekről,

11. az előállítás és az elővezetés elrendeléséről,

12. a körözés elrendeléséről, visszavonásáról és módosításáról, az elfogatóparancs

kibocsátásáról, visszavonásáról és módosításáról,

13. a panasz elbírálásáról,

14. a határozat kijavításáról,

15. az igazolási kérelem elbírálásáról, az igazolási kérelemnek helyt adást követően a

megismételt eljárási cselekmény eredményéhez képest a határozat hatályban

tartásáról, illetve teljes vagy részleges hatályon kívül helyezéséről,

16. a bűnügyi költség megállapításáról és viseléséről, továbbá az okozott bűnügyi

költség viselésére kötelezésről,

17. a tanú és a szakértő mentességre történt hivatkozásának el nem fogadásáról,

18. a szakértő kirendeléséről, kizárásáról, felmentéséről és díjának megállapításáról,

19. a pártfogó felügyelői vélemény beszerzéséről,

20. a szakértői vizsgálat során, a szemlén, a bizonyítási kísérleten és a felismerésre

bemutatáson közreműködésre kötelezésről,

21. a támogató, illetve a törvényes képviselő kizárásáról,

22. a különleges bánásmód megállapítása iránt a sértett által előterjesztett indítvány

elutasításáról, és a sértett vonatkozásában a különleges bánásmód megszüntetéséről,

23. a személyi védelem kezdeményezésére irányuló indítvány elutasításáról,

24. az ügyiratok megismerésének korlátozásáról, valamint valamely megismerési mód

biztosítására irányuló indítvány elutasításáról,

25. * a kézbesítési és az eljárás elhúzódása miatti kifogás elutasításáról,

26. az eljárási cselekmény, vagy a határozat teljesítésének, illetve végrehajtásának

felfüggesztéséről,

27. a határozat hatályon kívül helyezéséről vagy megváltoztatásáról,

28. a papíralapú kapcsolattartásra való áttérés engedélyezése iránti indítvány

elutasításáról,

29. a rendbírság tárgyában hozott döntésről,30. * az ügygondnok kirendeléséről, a kirendelt ügygondnok felmentéséről,

kizárásáról, valamint díjának megállapításáról.

(2) Az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság más döntését vagy intézkedését is

határozatba foglalhatja.

A határozat tartalma

363. § (1) A határozat bevezető részre, rendelkező részre, indokolásra és záró részre

tagolódik.

(2) A bevezető rész tartalmazza

a) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság megnevezését,

b) az ügy számát,

c) az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény megnevezését,

d) az azonosításhoz szükséges adatokkal együtt annak megjelölését, akire a

rendelkezés vonatkozik.

(3) A rendelkező rész tartalmazza az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság döntését,

valamint azt, hogy a határozat ellen van-e helye panasznak, illetve felülbírálati

indítványnak, és azt az eljárás mely résztvevője, hol és milyen határidőn belül

terjesztheti elő.

(4) Az indokolás az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság által megállapított jelentős

tényeket, a határozat alapjául szolgáló jogszabályokat és szükség esetén azok

értelmezését, továbbá ezekkel összefüggésben az érdemi rendelkezés magyarázatát

tartalmazza.

(5) * A záró rész tartalmazza a határozathozatal helyének és idejének megfelelő

keltezést, továbbá az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tagjának nevét és aláírását.

(6) Az ügyészség és a nyomozó hatóság a határozatot írásba foglalja.

(7) Az ügyészség és a nyomozó hatóság a határozatát jegyzőkönyvbe is foglalhatja,

kivéve a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés elrendeléséről vagy

megszüntetéséről szóló határozatot. A jegyzőkönyvbe foglalt határozat csak a

rendelkező részt és az indokolást tartalmazza.

A határozat közlése

364. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a határozatot azzal kell közölni, akit

a határozat valamely rendelkezése közvetlenül érint.

(2) Az ügyészség és a nyomozó hatóság a határozatát – a (3) bekezdésben foglalt

kivétellel – kézbesítés útján közli.

(3) Az ügyészség és a nyomozó hatóság a jegyzőkönyvbe foglalt határozatát a

jelenlévőkkel kihirdetés útján közli.

A határozat kijavítása

365. § (1) Ha a határozat elírást vagy számítási hibát tartalmaz, az ügyészség, illetve a

nyomozó hatóság a határozatát indítványra vagy hivatalból bármikor kijavíthatja.

(2) A kijavítás nem változtathat a kijavított határozat érdemén. Nincs helye

kijavításnak az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság ténybeli tévedése miatt.

(3) * A kijavítást a határozatra fel kell jegyezni vagy arról új határozatot kell készíteni.

A kijavító határozattal egyidejűleg a kijavított határozatot is kézbesíteni kell.

(4) A kijavítás tárgyában hozott határozat ellen panasznak nincs helye, kivéve, ha az

ügyészség, illetve a nyomozó hatóság

a) panasszal sérelmezhető határozat rendelkező részét javítja ki vagy

b) a határozat rendelkező részének kijavítása iránti indítványt utasítja el.

(5) A kijavítás iránti indítványnak nincs halasztó hatálya a határozat elleni panasz vagy

felülbírálati indítvány előterjesztésére, továbbá a határozat teljesítésére, illetve

végrehajtására.

A határozat megváltoztatása és hatályon kívül helyezése

366. § (1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság a határozatát annak meghozatala után

hivatalból is felülvizsgálhatja, feltéve, hogy

a) a határozat ellen nem jelentettek be panaszt, illetve nem terjesztettek elő

felülbírálati indítványt, vagy

b) a határozat ellen bejelentett panaszt, illetve előterjesztett felülbírálati indítványt

elbírálták.(2) Az ügyészség és a nyomozó hatóság a hivatalbóli felülvizsgálat során

megváltoztathatja a határozatát, ha annak meghozatala során jogszabályt helytelenül

alkalmazott.

(3) Az ügyészség és a nyomozó hatóság a hivatalbóli felülvizsgálat során hatályon

kívül helyezheti a határozatát, ha azt az e törvényben meghatározott kizáró ok

ellenére hozta meg.

(4) A megváltoztatásról vagy a hatályon kívül helyezésről rendelkező határozatot

közölni kell azzal, akivel a megváltoztatott vagy hatályon hívül helyezett határozatot

közölték, továbbá azzal is, akit a határozat megváltoztatott rendelkezése közvetlenül

érint.

A határozat végrehajthatósága

367. § (1) Ha e törvény kivételt nem tesz, a határozat teljesítésére, illetve

végrehajtására a panasznak, illetve a felülbírálati indítványnak nincs halasztó hatálya.

(2) Kivételesen indokolt esetben a határozatot hozó, illetve a panaszt vagy a

felülbírálati indítványt elbíráló a határozat teljesítését, illetve végrehajtását a panasz

vagy a felülbírálati indítvány elbírálásáig felfüggesztheti.

Eljárási cselekmény elvégzése határozat nélkül

368. § (1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság halasztást nem tűrő esetben határozat

hozatala nélkül,

a) nyomban végrehajthatja az olyan kényszerintézkedést és elvégezheti az olyan

bizonyítási cselekményt, amelynek elrendelésére egyébként jogosult, illetve

b) * nyomban elrendelheti a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével

megalapozottan gyanúsítható személy előállítását vagy a terhelt, a bűncselekmény

elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy és más személy elővezetését,

valamint elfogatóparancsot bocsáthat ki.

(2) Az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvben a halaszthatatlanság tényét és

az ezt megalapozó körülményeket fel kell tüntetni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az ügyészség, illetve a nyomozó

hatóság a kényszerintézkedés, az előállítás és az elővezetés elrendelését, valamint az

elfogatóparancsot utólag, legkésőbb három munkanapon belül határozatba foglalja.

LVIII. FEJEZET

JOGORVOSLAT A NYOMOZÁS SORÁN

A határozat elleni panasz

369. § (1) * A gyanúsított, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan

gyanúsítható személy, a védő, a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt az

ügyészség vagy a nyomozó hatóság vele közölt határozata ellen – ha e törvény

kivételt nem tesz – a közléstől számított nyolc napon belül a határozatot hozó

ügyészségnél, illetve nyomozó hatóságnál panaszt terjeszthet elő.

(2) A feljelentő kizárólag a feljelentés elutasítása miatt, a vagyoni érdekelt és az egyéb

érdekelt a határozat közvetlenül rá vonatkozó rendelkezésével kapcsolatban

terjeszthet elő panaszt.

(3) A panaszt annak előterjesztője mindaddig visszavonhatja, amíg azt érdemben el

nem bírálták. A visszavont panaszt újból előterjeszteni nem lehet.

(4) A Legfőbb Ügyészség határozata ellen nincs helye panasznak.

370. § (1) A határozatot hozó ügyészség vagy nyomozó hatóság a panaszt annak

érkezését követő nyolc napon belül megvizsgálja, és ha azt alaposnak tartja, a

határozatot hatályon kívül helyezi, vagy megváltoztatja.

(2) Ha a határozatot hozó ügyészség vagy nyomozó hatóság a panaszt nem tartja

alaposnak, az ügyiratokat az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül a

panaszra vonatkozó nyilatkozatával együtt felterjeszti a panaszt elbíráló

ügyészséghez.

(3) Az ügyészség határozata elleni panaszt a felettes ügyészség, a nyomozó hatóság

határozata elleni panaszt az ügyészség az ügyiratok érkezésétől számított tizenöt

napon, az eljárást megszüntető határozat esetén egy hónapon belül bírálja el.(4) * Ha a panaszt elbíráló ügyészség a panaszt alaposnak tartja, a határozatot

hatályon kívül helyezi vagy megváltoztatja, ellenkező esetben a panaszt elutasítja. A

panaszt elbíráló ügyészség a határozat törvénysértő rendelkezését a panasz

elutasítása esetén is hivatalból megváltoztathatja vagy hatályon kívül helyezheti.

(5) A panaszt elbíráló ügyészség a 80. § (1) bekezdés a)–d) pontja esetén az

előterjesztett panaszt érdemi indokolás nélkül elutasítja.

(6) A panaszt elbíráló határozatot a panasz előterjesztőjével – a határozat hatályon

kívül helyezése, illetve a megváltoztatása esetén azokkal is, akikkel a határozatot

közölték – közölni kell.

(7) A panaszt elbíráló határozat ellen további panasznak nincs helye.

(8) A nyomozó hatóság őrizetet elrendelő határozata elleni panasz elbírálását mellőzni

kell, ha az ügyészség a terhelt személyi szabadságát érintő bírói engedélyes

kényszerintézkedés elrendelésére indítványt tesz a bíróságnak.

(9) Az ügyészség a panasz elbírálását mellőzheti, ha a panasszal sérelmezett helyzet a

panasz előterjesztésétől függetlenül megszűnt. Az ügyészség erről a panasz

előterjesztőjét tájékoztatja. Ha a panasz előterjesztője a tájékoztatás közlését követő

nyolc napon belül ezt indítványozza, az ügyészség a panaszt elbírálja.

371. § (1) Ha a panaszt elbíráló ügyészség a sértettnek a feljelentés elutasítása vagy

az eljárás megszüntetése miatt előterjesztett panaszát elutasítja, a határozatában

tájékoztatja a sértettet a pótmagánvádlóként történő fellépés lehetőségéről,

feltételeiről, valamint a pótmagánvádló jogairól és kötelezettségeiről.

(2) Ha az eljárást a 398. § (2) bekezdés e) pontja alapján szüntették meg, a

tájékoztatás arra is kiterjed, hogy a pótmagánvádlóként történő fellépés annak a

bűncselekménynek a tekintetében lehetséges, amely miatt az ügyészség az eljárást

megszüntette.

(3) Ha a feljelentést azért utasították el, vagy az eljárást azért szüntették meg, mert a

cselekmény nem közvádra üldözendő bűncselekmény, a határozatában az (1)

bekezdésben foglaltakon túl az ügyészség arról is tájékoztatja a sértettet, hogy a

pótmagánvádlóként történő fellépés helyett a magánvádra üldözendő bűncselekmény

miatt a vádat magánvádlóként képviselheti.

(4) A sértett a panaszát elutasító határozat kézbesítését követő egy hónapon belül

léphet fel magánvádlóként, és ha a magánindítvány hiányzik, a nyilatkozatát e

határidőn belül pótolhatja. Ha a sértett magánvádlóként lép fel, pótmagánvádlóként

nem léphet fel.

(5) Ha a sértett magánvádlóként lép fel, és az ügyészség a vád képviseletét nem veszi

át, az ügyészség a feljelentést a sértett nyilatkozatával és az ügyiratokkal együtt nyolc

napon belül megküldi a bíróságnak.

A gyanúsítás elleni panasz

372. § (1) A gyanúsított és a védő a gyanúsítás, illetve a gyanúsítás változása ellen

annak közlésekor a gyanúsított kihallgatását végző ügyészségnél vagy nyomozó

hatóságnál panaszt terjeszthet elő. Ha a védő a gyanúsítás, illetve a gyanúsítás

változásának közlésekor nincs jelen, a panaszt a gyanúsított kihallgatásától számított

nyolc napon belül terjesztheti elő.

(2) Ha a gyanúsított kihallgatását végző ügyészség vagy nyomozó hatóság, illetve a

panaszt elbíráló ügyészség a panaszt alaposnak tartja, megteszi a panaszban

sérelmezett helyzet megszüntetése – különösen a gyanúsítás módosítása – érdekében

szükséges intézkedést.

(3) Ha a gyanúsítás közlésekor a bűncselekmény megalapozott gyanúja a

gyanúsítottal szemben nem volt megállapítható, a panaszt elbíráló határozatban az

ügyészség megállapítja, hogy a gyanúsítás törvényi feltételei nem álltak fenn.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a gyanúsított ezen minősége a panaszt

elbíráló határozat hozatalával megszűnik.

(5) A nyomozó hatóság által közölt gyanúsítás ellen előterjesztett panasz elbírálását

mellőzni kell, ha az ügyészség a gyanúsítással egyező tényállás és Btk. szerinti

minősítés alapján az őrizetbe vett terhelt személyi szabadságát érintő bírói engedélyes

kényszerintézkedés elrendelésére indítványt tesz a bíróságnak.(6) A gyanúsítás ellen előterjesztett panasz elintézésére egyebekben a határozat elleni

panaszra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(7) * Az ügyészség határozatában hivatalból is megállapíthatja, hogy a gyanúsítás

törvényi feltételei nem állnak fenn. A gyanúsított ezen minősége a határozat

hozatalával megszűnik.

A közvetítői eljárás során előterjesztett panasz

373. § A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi

CXXIII. törvény 5. § (2) bekezdése vagy 10. § (4) bekezdése alapján előterjesztett

panaszt az ügyészség a 370. § megfelelő alkalmazásával bírálja el.

A felülbírálat

374. § (1) Felülbírálati indítvány terjeszthető elő

a) a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet magatartási szabályainak részleges

feloldására irányuló indítvány elutasítása ellen,

b) az elkobzás, illetve a vagyonelkobzás biztosítása érdekében alkalmazott lefoglalás

elrendelése ellen,

c) * a zár alá vétel elrendelése ellen, ha – a 327. § (5) bekezdése kivételével – azt az

ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendelte el,

d) a lefoglalt dolog értékesítésének elrendelése ellen, ha azt az ügyészség vagy a

nyomozó hatóság rendelte el,

e) ha az ügyészség, illetve a felettes ügyészség elutasította azt a panaszt, amely

ea) * a kutatás,

eb) a motozás,

ec) a címzettnek még nem kézbesített postai küldemény lefoglalásának,

ed) a címzettnek még nem továbbított, elektronikus hírközlési szolgáltatás során

továbbítandó közlés vagy küldemény lefoglalásának, illetve

ee) a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény

szerinti médiatartalom-szolgáltató szerkesztőségében tartott, e tevékenységgel

összefüggő bizonyítási eszköz lefoglalásának

elrendelését sérelmezte,

f) * ha az ügyészség, illetve a felettes ügyészség elutasította a gyanúsított vagy a

védő azon panaszát, amely az ügyiratok megismerésének korlátozásáról, vagy

valamely megismerési mód biztosítására irányuló indítvány elutasításáról szóló

határozatot sérelmezte,

g) a 402. § (3) és (4) bekezdése szerint az eljárást megszüntető határozatnak a 402. §

(2) bekezdése alapján hozott rendelkezése ellen,

h) * az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a tárhelyszolgáltatás

felfüggesztéséről hozott rendelkezése ellen.

(2) * A felülbírálati indítványt az (1) bekezdés szerinti határozat kézbesítésétől

számított nyolc napon belül, a bíróságnál kell előterjeszteni. A felülbírálati

indítványban meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülbírálati indítvány

irányul, továbbá az indítvány előterjesztésének okát és célját.

(2a) * Ha az (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti határozat elleni felülbírálati indítványt

az ügyészségnél vagy a nyomozó hatóságnál terjesztik elő, és az indítvány alapos, a

nyomozó hatóság által hozott határozat esetén az ügyészség, az ügyészség által

hozott határozat esetén a felettes ügyészség a határozatot hatályon kívül helyezi vagy

megváltoztatja. Ha az ügyészség vagy a felettes ügyészség a felülbírálati indítványt

nem tartja alaposnak, az indítványt és az ügyiratokat megküldi a bíróságnak.

(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti határozat ellen előterjesztett felülbírálati

indítványnak a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.

(4) A bíróság a felülbírálati indítványt az ügyiratok és az ügyészség észrevételének

beszerzése nélkül is elbírálhatja, ha ez a felülbírálati indítvány tartalma alapján

lehetséges.

(5) * Ha a felülbírálati indítványról a (4) bekezdés alapján nem lehet dönteni, a

bíróság a felülbírálati indítvány kézbesítésével együtt az ügyészségtől beszerzi az

ügyiratokat.(6) * Az ügyészség az ügyiratokat a bíróságnak öt munkanapon belül megküldi és e

határidőn belül a felülbírálati indítványra észrevételt vagy azzal összefüggő indítványt

tehet. Az (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti nyomozó hatóság által hozott határozat

esetén az ügyészség, az ügyészség által hozott határozat esetén a felettes ügyészség

a határozatot hatályon kívül helyezheti vagy megváltoztathatja és erről a bíróságot

tájékoztatja.

LIX. FEJEZET

A NYOMOZÁS MEGINDÍTÁSA

A nyomozás megindításának alapja

375. § (1) A nyomozás az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a hivatali

hatáskörében, valamint az ügyésznek vagy a nyomozó hatóság tagjának a hivatali

minőségében tudomására jutott adatok alapján, illetve feljelentésre indul meg.

(2) Nyomozást az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendel el.

(3) Az ügyészség vagy a nyomozó hatóság tájékoztatja a sértettet a nyomozás

elrendeléséről, ha a sértett személye és elérhetősége ismert. A nyomozó hatóság az

általa elrendelt nyomozásról huszonnégy órán belül tájékoztatja az ügyészséget.

(4) Késedelmet nem tűrő esetben bármely nyomozó hatóság végezhet eljárási

cselekményt, köteles azonban erről a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező

nyomozó hatóságot haladéktalanul tájékoztatni.

A feljelentés

376. § (1) Közvádra üldözendő bűncselekmény miatt bárki tehet feljelentést.

(2) A hatóság tagja és a hivatalos személy, továbbá, ha törvény előírja, a köztestület

köteles a hatáskörében tudomására jutott, közvádra üldözendő bűncselekményt

feljelenteni.

(3) A (2) bekezdés szerinti feljelentésben meg kell jelölni a bizonyítási eszközöket,

egyidejűleg gondoskodni kell a bűncselekmény nyomainak, a bizonyítási eszközök,

valamint az elkobozható vagy vagyonelkobzás alá eső dolgok és vagyon megőrzéséről.

377. § (1) Feljelentést az ügyészségnél vagy a nyomozó hatóságnál lehet tenni. A

feljelentést más hatóság és a bíróság is köteles fogadni, és azt a nyomozó hatóságnak,

illetve a 30. § esetén az ügyészségnek megküldeni.

(2) Az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság nyomban nyilvántartásba veszi a

feljelentést, akkor is, ha hatáskörrel vagy illetékességgel nem rendelkezik.

(3) Ha személyesen tesznek feljelentést, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság

figyelmezteti a feljelentőt a hamis vád és a hatóság félrevezetésének

következményeire. A személyesen tett feljelentés során jelen lehet a feljelentő által

megjelölt nagykorú személy, kivéve, ha ez az eljárás érdekeit sérti.

A magánindítvány

378. § (1) Magánindítványra üldözendő bűncselekmény esetén csak a jogosult

indítványára indítható meg vagy folytatható a büntetőeljárás.

(2) Magánindítványnak kell tekinteni a magánindítvány előterjesztésére jogosult

feljelentését és bármely olyan nyilatkozatát, amely szerint az elkövető büntetőjogi

felelősségre vonását kívánja.

(3) A magánindítványt attól a naptól számított egy hónapon belül kell előterjeszteni,

amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekményről tudomást szerzett.

(4) * Ha a nyomozás megindítását követően derül ki, hogy a cselekmény

magánindítványra üldözendő, a magánindítvány előterjesztésére jogosult nyilatkozatát

be kell szerezni. Ebben az esetben a (3) bekezdésben meghatározott határidőt attól a

naptól kell számítani, amelyen a magánindítványra jogosult a felhívásról tudomást

szerzett.

(5) Az elhunyt sértett hozzátartozója a még nyitva álló határidő alatt terjesztheti elő a

magánindítványt.

(6) A magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása miatt

igazolásnak akkor van helye, ha a bűncselekmény közvádra üldözendő.

A feljelentés elintézése379. § (1) Az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a feljelentés megérkezésétől

számított három munkanapon belül megvizsgálja, hogy az ügyben a nyomozást el kell-

e rendelni, vagy a feljelentés kiegészítésének, a feljelentés elutasításának, illetve az

ügy áttételének van-e helye.

(2) Az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a feljelentés elintézése során figyelembe

veheti azokat a tényeket, amelyek köztudomásúak vagy amelyekről hivatalos

tudomása van.

(3) * Ha a magánvádló a magánvádas eljárás megindítására irányuló feljelentést a

nyomozó hatóságnál tette meg, a nyomozó hatóság a feljelentést haladéktalanul

továbbítja az ügyészséghez.

(4) * A (3) bekezdésben meghatározott esetben, illetve, ha a magánvádló a

magánvádas eljárás megindítására irányuló feljelentést az ügyészségen tette meg, az

ügyészség a feljelentést az érkezésétől számított három munkanapon belül

megvizsgálja és dönt arról, hogy a magánvádra üldözendő bűncselekmény miatt a vád

képviseletét átveszi-e. Ha az ügyészség a vád képviseletét átveszi, erről a sértettet

tájékoztatja. Ha az ügyészség a vád képviseletét nem veszi át, a feljelentést

haladéktalanul megküldi a bíróságnak és erről a feljelentőt tájékoztatja.

A feljelentés kiegészítése

380. § (1) * Az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a feljelentés kiegészítését rendeli

el, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a nyomozás elrendeléséről vagy a feljelentés

elutasításáról nem lehet dönteni.

(2) * A feljelentés kiegészítése során az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a 267.

§ szerinti adatgyűjtést végezhet, a feljelentőtől felvilágosítás adását, iratok és adatok

rendelkezésre bocsátását, valamint a kár, vagyoni hátrány, adóbevétel-csökkenés,

vámbevétel-csökkenés vagy a bűncselekmény elkövetési értékének közlését kérheti.

Ennek során az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság – ha azt korábban nem tette

meg – figyelmezteti a feljelentőt a hamis vád és a hatóság félrevezetésének

következményeire.

(3) * Ha a büntetőeljárás megindítását a 4. § (9) bekezdése vagy a Btk. 3. § (3)

bekezdése alapján a legfőbb ügyész jogosult elrendelni, az ügyészség, illetve a

nyomozó hatóság a feljelentés kiegészítése során gondoskodik a legfőbb ügyész

döntésének beszerzéséről.

(4) A feljelentés kiegészítésének határideje egy hónap.

A feljelentés elutasítása

381. § (1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság a feljelentést elutasítja, ha a

rendelkezésére álló adatokból kitűnik, hogy

a) a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény,

b) a bűncselekmény gyanúja hiányzik,

c) az elkövető büntethetőségét, illetve a feljelentett cselekmény büntetendőségét

kizáró ok állapítható meg,

d) halál, elévülés vagy kegyelem folytán a büntethetőség megszűnt,

e) a feljelentett cselekményt már jogerősen elbírálták,

f) * a magánindítvány, a feljelentés, vagy a legfőbb ügyésznek a 4. § (9)

bekezdésében vagy a Btk. 3. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezése

hiányzik,

g) a feljelentett cselekmény nem közvádra üldözendő bűncselekmény,

h) az ügy nem tartozik magyar büntető joghatóság alá.

(2) Az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a feljelentést elutasító határozatot

kézbesíti a feljelentőnek. A nyomozó hatóság a feljelentést elutasító határozatot

huszonnégy órán belül az ügyészségnek is megküldi.

(3) Ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a feljelentést az (1) bekezdés g) pontja

alapján utasította el, a határozatában tájékoztatja a sértettet, hogy a magánvádra

üldözendő bűncselekmény miatt a vádat magánvádlóként képviselheti. A tájékoztatás

kiterjed a magánvádlóként történő fellépés feltételeire, a magánvádló jogaira és

kötelezettségeire, valamint arra, hogy ha a magánindítvány hiányzik, e nyilatkozatot

pótolni kell.(4) A sértett a feljelentést elutasító határozat kézbesítését követő egy hónapon belül

léphet fel magánvádlóként, és ha a magánindítvány hiányzik, a nyilatkozatát e

határidőn belül pótolhatja.

(5) Ha a sértett magánvádlóként lép fel, és az ügyészség a vád képviseletét nem veszi

át, a feljelentést a sértett nyilatkozatával és az ügyiratokkal együtt nyolc napon belül

meg kell küldeni a bíróságnak.

382. § (1) Az ügyészség a feljelentést elutasíthatja, ha a bűncselekmény elkövetésével

megalapozottan gyanúsítható személy az ügy, illetve más büntetőügy felderítéséhez,

bizonyításához hozzájárulva olyan mértékben együttműködik, hogy az

együttműködéshez fűződő nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdek jelentősebb, mint

a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy büntetőjogi

felelősségre vonásához fűződő érdek.

(2) Az (1) bekezdés alapján a feljelentés nem utasítható el, ha az együttműködő

személy más életének szándékos kioltásával járó, illetve maradandó fogyatékosságot

vagy súlyos egészségromlást szándékosan okozó bűncselekmény elkövetésével

megalapozottan gyanúsítható.

(3) Ha az ügyészség a feljelentést az együttműködő személlyel szemben az (1)

bekezdés alapján utasítja el, az állam téríti meg azt a kárt, illetve sérelemdíjat,

amelynek megtérítésére az elkövető a polgári jog szerint köteles, feltéve, hogy az más

módon nem térült meg. Ha a kártérítésről, illetve a sérelemdíj megfizetéséről polgári

perben kell határozni, az ezek iránti igény jogalapját vélelmezni kell.

(4) A polgári perben az államot az igazságügyért felelős miniszter képviseli. A polgári

perben eljáró bíróság a kereset elbírálása előtt beszerzi a feljelentés elutasításáról

határozatot hozott ügyészség nyilatkozatát a felperes sérelmére elkövetett

cselekményről, a cselekménnyel okozott kárról, illetve személyiségi jogsértésről. Az

ügyészség nyilatkozata nem terjedhet ki olyan tényre, amelynek alapján az elkövető

személyére, illetve a feljelentés elutasításának indokaira lehet következtetni.

LX. FEJEZET

A FELDERÍTÉS

Jelenlét az eljárási cselekményeken a felderítés során

383. § (1) A felderítés során az ügyészen, a nyomozó hatóság tagján és a

jegyzőkönyvvezetőn kívül csak az lehet jelen az eljárási cselekményen, akinek a

jelenlétét törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi.

(2) A sértett a sérelmére elkövetett bűncselekménnyel összefüggésben jelen lehet a

szakértő meghallgatásánál, a szemlénél, a bizonyítási kísérletnél és a felismerésre

bemutatásnál. A sértett értesítése kivételesen mellőzhető, ha ezt az eljárási

cselekmény sürgőssége indokolja. A sértett értesítése kivételesen mellőzhető,

valamint az eljárási cselekményről kivételesen eltávolítható, ha a különleges

bánásmódot igénylő személy védelme más módon nem biztosítható.

(3) A sértett mellett egy általa megjelölt nagykorú személy is jelen lehet azokon az

eljárási cselekményeken, amelyeken a sértett jelenléte kötelező, vagy amelyeken jelen

lehet, ha ez az eljárás érdekeit nem sérti.

(4) * A külföldi állampolgár terhelt, bűncselekmény elkövetésével megalapozottan

gyanúsítható személy, ezek védője, illetve külföldi állampolgár sértett vagy tanú

indítványára a kihallgatásán, valamint a részvételével tartott más eljárási

cselekményen jelen lehet államának konzuli tisztviselője.

(5) A támogatót és a konzuli tisztviselőt kivéve akinek a jelenlétét az eljárási

cselekményen e törvény lehetővé teszi, a gyanúsítotthoz, a szakértőhöz és a tanúhoz

kérdéseket intézhet, észrevételeket, indítványokat tehet. A kérdésfeltevés tilalmára,

illetve a válaszadás megtiltására a tanú és a terhelt kihallgatására, valamint a

szakértő kirendelésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(6) * A tolmácsolási feladatokat ellátó segítő az eljárási cselekményről értesített

sértett, vagyoni érdekelt vagy egyéb érdekelt nyelvhasználatának biztosítása

érdekében jelen lehet az eljárási cselekményen.384. § (1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárási cselekmény helyszínéről

eltávolíthatja azt, akinek a jelenléte az eljárást akadályozza és azt is, aki az eljárási

cselekményen nem lehet jelen, illetve a nyomozás elősegítése érdekében a

büntetőeljárásban részt vevő személyt az eljárási cselekmény helyszínén való

tartózkodásra kötelezhet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak érdekében testi kényszer alkalmazható,

valamint rendbírság szabható ki.

(3) Rendbírsággal sújtható az is, aki az eljárás rendjét zavarja.

A gyanúsított kihallgatása

385. § (1) Ha a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján

meghatározott személy megalapozottan gyanúsítható bűncselekmény elkövetésével,

őt a nyomozó hatóság, illetve az ügyészség a XXX. Fejezet szerint gyanúsítottként

kihallgatja.

(2) * Az őrizetbe vett személyt a fogva tartása kezdetétől számított huszonnégy órán

belül ki kell hallgatni.

386. § (1) * A bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy –

elfogása, idézése, előállítása, körözésének elrendelése, vagy vele szemben

elfogatóparancs kibocsátása esetén – a gyanúsítás közléséig arra jogosult, hogy

a) a gyanúsítotti kihallgatással kapcsolatos büntetőeljárási jogairól felvilágosítást

kapjon,

b) védőt hatalmazzon meg vagy védő kirendelését indítványozza,

c) védőjével ellenőrzés nélkül tanácskozzon.

(2) * A védő a gyanúsítás közléséig arra jogosult, hogy az általa védett személlyel a

kapcsolatot felvegye és vele ellenőrzés nélkül tanácskozzon.

387. § (1) * Ha nincs védője, a gyanúsítottat vagy a bűncselekmény elkövetésével

megalapozottan gyanúsítható személyt a kihallgatását megelőzően – előállítása,

őrizete esetén haladéktalanul – figyelmeztetni kell arra, hogy védőt hatalmazhat meg

vagy védő kirendelését indítványozhatja. Ezen indítványt a nyomozó hatóság vagy az

ügyészség nyomban elbírálja.

(2) * Ha az eljárásban védő részvétele kötelező, a gyanúsított vagy a bűncselekmény

elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy figyelmét arra is fel kell hívni,

hogy ha nem hatalmaz meg védőt, a nyomozó hatóság vagy az ügyészség rendel ki

védőt. Ha a gyanúsított vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan

gyanúsítható személy kijelenti, hogy nem kíván védőt meghatalmazni, a nyomozó

hatóság vagy az ügyészség nyomban védőt rendel ki.

(3) * Ha a gyanúsított vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan

gyanúsítható személy védőt kíván meghatalmazni, vagy a nyomozó hatóság, illetve az

ügyészség védőt rendel ki, a nyomozó hatóság vagy az ügyészség a védőt nyomban

értesíti és a gyanúsítotti kihallgatást a védő megérkezéséig, de legalább két órára

elhalasztja. Ha a megállapított határidőn belül

a) a védő nem jelenik meg, illetve

b) * a gyanúsított vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személy a védővel lefolytatott tanácskozás alapján a kihallgatás megkezdéséhez

hozzájárul,

a nyomozó hatóság vagy az ügyészség a gyanúsítotti kihallgatást megkezdi.

(4) * A nyomozó hatóság vagy az ügyészség az (1)–(3) bekezdés alapján tett

intézkedéseit, a 47. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a területi kamara által

kijelölt védővel való kapcsolatfelvétel érdekében tett intézkedéseit, és ha ismert, a

védő távolmaradásának okát a gyanúsítotti kihallgatás jegyzőkönyvébe foglalja.

(5) * A nyomozó hatóság vagy az ügyészség biztosítja, hogy a gyanúsított vagy a

bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy a kihallgatása

előtt, illetve annak zavarása nélkül a kihallgatása alatt a védőjével tanácskozhasson.

387/A. § * Ha a védő az értesítése, illetve a 387. § alapján tett intézkedések ellenére

az eljárási cselekményen nem jelenik meg, a gyanúsítottat vagy a bűncselekmény

elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt tájékoztatni kell, hogy a védő

távolmaradása az eljárási cselekmény megkezdésének nem akadálya, ugyanakkor a185. § (1) bekezdés a) pontja alapján a vallomástételt arra figyelemmel is

megtagadhatja, hogy a védője az eljárási cselekményen nem jelent meg. Ha terhelt a

védő jelenlétének hiányára tekintettel nem kíván vallomást tenni, tájékoztatni kell,

hogy a továbbiakban bármikor dönthet úgy, hogy a védő jelenlétében vagy a védő

jelenléte nélkül vallomást tesz.

388. § (1) A gyanúsítottal a kihallgatása során a terhelti figyelmeztetést követően

közölni kell a gyanúsítás tárgyává tett cselekmény tényállását és annak Btk. szerinti

minősítését.

(2) A gyanúsítás közlését követően a nyomozó hatóság vagy az ügyészség

figyelmezteti a gyanúsítottat és a védőt arra, hogy a gyanúsítás ellen panasznak van

helye.

389. § * A nyomozás során

a) be kell szerezni a gyanúsított bűnügyi előéletére vonatkozó adatokat, illetve

b) gondoskodni kell a gyanúsítottra vonatkozó, az eljárásban figyelembe vehető

külföldi ítélet érvényének az elismeréséről vagy tagállami ítélet megfeleltetéséről.

A nyomozás ügyiratainak megküldése

390. § (1) A nyomozó hatóság a gyanúsított kihallgatásától számított nyolc napon belül

megküldi az ügyészségnek a nyomozás ügyiratait, egyidejűleg beszámol a nyomozás

állásáról, javaslatot tesz a vizsgálat során szükségesnek tartott eljárási

cselekményekre vagy a nyomozás befejezésére.

(2) Ha a gyanúsított a bűncselekmény elkövetését beismerte, ügyészségi intézkedés

vagy határozat kilátásba helyezését, illetve egyezség megkötését kezdeményezte, a

nyomozó hatóság erről haladéktalanul beszámol az ügyészségnek.

LXI. FEJEZET

A VIZSGÁLAT

Az ügyészség eljárása a vizsgálat során

391. § (1) Az ügyészség a gyanúsított kihallgatása után a nyomozás ügyiratai alapján

megvizsgálja, hogy az ügyben van-e helye

a) ügyészségi intézkedés vagy határozat kilátásba helyezésének,

b) egyezség kezdeményezésének,

c) közvetítői eljárás lefolytatása céljából az eljárás felfüggesztésének,

d) feltételes ügyészi felfüggesztésnek,

e) az eljárás egyéb okból történő megszüntetésének,

f) vádemelésnek,

g) a vizsgálat keretén belül eljárási cselekmény elvégzésének,

h) elkülönítésnek, egyesítésnek, áttételnek.

(2) Az ügyészség a vizsgálat során az (1) bekezdésben meghatározott kérdésekben a

nyomozás határidején belül dönt.

Az ügyészség és a nyomozó hatóság kapcsolata a vizsgálat során

392. § (1) A nyomozó hatóság a vizsgálatot az ügyészség irányítási jogkörében tett

intézkedésének megfelelően végzi.

(2) A nyomozó hatóság a gyanúsított kihallgatása után – ha az ügyészség másképp

nem rendelkezik – önállóan elvégzi a 390. § (1) bekezdése szerinti javaslatában

szükségesnek tartott eljárási cselekményt.

(3) A nyomozó hatóság a vizsgálat során önállóan elvégzi a gyanúsítás tárgyát érintő

eljárási cselekményt, ha

a) azt késedelmet nem tűrő ok indokolja, vagy

b) az az ügyészség által elrendelt eljárási cselekményhez szükségszerűen kapcsolódik.

(4) A nyomozó hatóság a vizsgálat során önállóan elvégzi az eljárási cselekményt, ha

az

a) a gyanúsítás tárgyát nem érinti vagy

b) a gyanúsítás tárgyává tett bűncselekmény más elkövetőjének felderítésére irányul.

(5) A nyomozó hatóság a vizsgálat során önállóan elvégzett eljárási cselekményről a

(2) és (3) bekezdésben meghatározott esetben legkésőbb nyolc napon belül, a (4)bekezdésben meghatározott esetben az ügyészség rendelkezése szerint, de legkésőbb

három hónapon belül beszámol az ügyészségnek.

Jelenlét az eljárási cselekményeken a vizsgálat során

393. § (1) A gyanúsított és védője a vizsgálat során a szakértő meghallgatásán, a

szemlénél, a bizonyítási kísérletnél és a felismerésre bemutatásnál jelen lehet, ha az

eljárási cselekmény a gyanúsítás tárgyát érinti.

(2) A védő jelen lehet az általa, illetve az általa védett gyanúsított által indítványozott

tanú kihallgatásán és az ilyen tanú részvételével tartott bizonyítási cselekményen is.

(3) A gyanúsított és a védő értesítése kivételesen mellőzhető, ha ezt az eljárási

cselekmény sürgőssége indokolja.

(4) A gyanúsított és a védő értesítése kivételesen mellőzhető, valamint a gyanúsított

és a védő az eljárási cselekményről kivételesen eltávolítható, ha ezt a nyomozás

érdekei szükségessé teszik, vagy a különleges bánásmódot igénylő személy védelme

más módon nem biztosítható.

(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott esetben az ügyészség, illetve a nyomozó

hatóság a gyanúsítottat és védőjét az eljárási cselekményről – ha e törvény a terhelt

és a védő értesítését nem zárja ki – utólag, legkésőbb nyolc napon belül tájékoztatja.

Ha a gyanúsított vagy a védő a tájékoztatás kézhezvételétől számított három napon

belül indítványozza, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság az értesítés mellőzését

utólag határozatba foglalja, és azt közli az indítvány előterjesztőjével.

(6) Az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság biztosítja, hogy a gyanúsított az eljárási

cselekmény előtt, illetve annak zavarása nélkül az eljárási cselekmény alatt a

védőjével tanácskozhasson.

(7) A vizsgálat során az eljárási cselekményeken való jelenlétre egyebekben a

felderítésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

LXII. FEJEZET

AZ ELJÁRÁS FELFÜGGESZTÉSE

Az eljárás felfüggesztésének okai

394. § (1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság felfüggeszti az eljárást, ha

a) az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, vagy

b) az elkövető tartós, súlyos betegsége vagy a bűncselekmény elkövetése után

bekövetkezett elmebetegsége miatt az eljárásban nem vehet részt.

(2) Az ügyészség felfüggeszti az eljárást a közvetítői eljárás lefolytatása céljából, ha

annak feltételei fennállnak.

(3) Az ügyészség és a nyomozó hatóság felfüggesztheti az eljárást, ha

a) az elkövető ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik,

b) jogsegély iránti megkeresés más állam hatósága általi teljesítése szükséges,

c) az eljárás lefolytatásához előzetes kérdésben hozott döntést kell beszerezni, vagy

d) * az elkövetővel szemben a gyanúsítás tárgyát képező cselekmény miatt bíróság

előtt büntetőeljárás van folyamatban.

(4) Az ügyészség felfüggesztheti az eljárást, ha

a) az a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás teljesítése érdekében szükséges,

b) feltételes ügyészi felfüggesztésnek van helye,

c) az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényben

meghatározott konzultációs eljárás kezdődik,

d) * nemzetközi elfogatóparancs, illetve európai elfogatóparancs alapján más állam

hatósága az elkövető átadását vagy kiadatását elhalasztotta,

e) nemzetközi büntetőbíróság a joghatósága alá tartozó ügyben a magyar hatóságot a

büntetőeljárás átadása érdekében megkeresi,

f) * a külföldi ítélet elismerését vagy a tagállami ítélet megfeleltetését

kezdeményezte, és további, Magyarországon elvégzendő eljárási cselekmény már

nincs, valamint az eljárás a külföldi ítélet elismerése vagy a tagállami ítélet

megfeleltetése nélkül nem folytatható, vagy

g) * az a létrejött egyezségben a terhelt által vállalt kötelezettség teljesítése

érdekében szükséges.(5) * Az eljárás felfüggesztésének a (2) bekezdés, valamint a (4) bekezdés a), b) és g)

pontja alapján a nyomozás során – e törvényben meghatározott kivétellel – egy

alkalommal van helye.

(6) * Az eljárás nem függeszthető fel

a) a (2) bekezdés alapján, ha az ügyészség feltételes ügyészi felfüggesztést

alkalmazott,

b) a (4) bekezdés b) pontja alapján, ha az ügyben közvetítői eljárás volt folyamatban,

illetve

c) a (2) bekezdés vagy a (4) bekezdés b) pontja alapján, ha az ügyészség az eljárást a

(4) bekezdés g) pontja alapján felfüggesztette.

(7) Az eljárás felfüggesztése után – a (3) bekezdés a) pontját kivéve – a gyanúsított

személyét közvetlenül érintő eljárási cselekmény nem végezhető.

(8) Ha az eljárás felfüggesztésének tartama alatt a felfüggesztés oka megváltozott, az

ügyészség és a nyomozó hatóság – az eljárás folytatásának elrendelése nélkül – új

határozatot hoz az eljárás felfüggesztéséről.

(9) Ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság azért függeszti fel az eljárást, mert az

elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, a határozat közlésével

egyidejűleg arról is tájékoztatja a feljelentőt, a sértettet és a magánindítvány

előterjesztőjét, hogy ha az eljárás folytatásának elrendelése nélkül az eljárást elévülés

miatt megszünteti, az eljárás megszüntetéséről rendelkező határozatot részére akkor

kézbesíti, ha ezt az eljárást felfüggesztő határozat kézhezvételétől számított egy

hónapon belül indítványozza.

A felfüggesztés tartama

395. § (1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárást, ha *

a) * a gyanúsított vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személy külföldön tartózkodik, legfeljebb hat hónapra,

b) az eljárás lefolytatásához előzetes kérdésben hozott döntést kell beszerezni és az

előzetes kérdés eldöntése tárgyában az eljárás még nem indult meg, legfeljebb két

hónapra,

c) * jogsegély iránti megkeresés más állam hatósága általi teljesítése szükséges,

legfeljebb tizenkét hónapra, vagy

d) * az a létrejött egyezségben a terhelt által vállalt kötelezettség teljesítése

érdekében szükséges, legfeljebb hat hónapra

függesztheti fel.

(2) Az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárás felfüggesztésével egyidejűleg

a) * a külföldön tartózkodó gyanúsítottnak vagy bűncselekmény elkövetésével

megalapozottan gyanúsítható személynek a visszatérésre,

b) az érdekeltnek az előzetes kérdés eldöntése tárgyában az eljárás megindítására

a felfüggesztés tartamával egyező határidőt állapít meg.

(3) Az ügyészség a felfüggesztés tartamát és a (2) bekezdésben meghatározott

határidőt kivételesen, egy alkalommal, *

a) az (1) bekezdés a) pontja esetén legfeljebb két hónappal,

b) az (1) bekezdés b) pontja esetén legfeljebb egy hónappal,

c) az (1) bekezdés c) pontja esetén legfeljebb hat hónappal

meghosszabbíthatja.

(4) Ha a felfüggesztés tartama alatt az előzetes kérdés eldöntése tárgyában az eljárás

megindult, a 394. § (8) bekezdését megfelelően kell alkalmazni.

A felfüggesztett eljárás folytatása

396. § (1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság – ha e törvény kivételt nem tesz – az

eljárás folytatását rendeli el, ha

a) a felfüggesztés oka megszűnt,

b) a 394. § (4) bekezdés e) pontja esetén a nemzetközi büntető bíróság alapokmányát

kihirdető, illetve alapokmányából fakadó kötelezettségek végrehajtásáról szóló törvény

az eljárás folytatását előírja, vagy

c) a 394. § (3) bekezdésében, valamint a (4) bekezdés c)–d) pontjában meghatározott

okból felfüggesztett eljárás folytatását szükségesnek tartja.(2) Ha az eljárást az ügyészség függesztette fel, kizárólag az ügyészség rendelheti el

az eljárás folytatását.

(3) Az eljárás folytatását elrendelő határozat ellen nincs helye panasznak.

(4) Az eljárás határozat hozatala nélkül folytatódik azon a napon, amelyen a

felfüggesztés – ügyészség vagy nyomozó hatóság által megállapított vagy az

ügyészség által meghosszabbított – tartama eltelt.

Egyéb rendelkezések

397. § (1) A felfüggesztés tartama nem számít be a nyomozás határidejébe.

(2) * Az eljárás felfüggesztéséről vagy folytatásáról szóló határozatot egyidejűleg kell

kézbesíteni a gyanúsított, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan

gyanúsítható személy, a védő, a feljelentő, a sértett és a magánindítvány

előterjesztője részére.

(3) Ha a nyomozó hatóság függeszti fel az eljárást, vagy rendeli el annak folytatását,

határozatát a (2) bekezdésben meghatározottak szerint az ügyészséggel is közli.

LXIII. FEJEZET

AZ ELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSE

Az eljárás megszüntetésének okai

398. § (1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság megszünteti az eljárást, ha

a) a cselekmény nem bűncselekmény,

b) nem a gyanúsított követte el a bűncselekményt,

c) a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem állapítható

meg bűncselekmény elkövetése,

d) az elkövető büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét kizáró ok

állapítható meg,

e) halál, elévülés vagy kegyelem folytán a büntethetőség megszűnt,

f) a cselekményt már jogerősen elbírálták,

g) * a feljelentés vagy a legfőbb ügyésznek a 4. § (9) bekezdésében vagy a Btk. 3. §

(3) bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányzik,

h) a magánindítvány hiányzik, és az a 378. § (4) bekezdése alapján már nem

pótolható,

i) a cselekmény nem közvádra üldözendő bűncselekmény, vagy

j) az ügy nem tartozik magyar büntető joghatóság alá.

(2) Az ügyészség megszünteti az eljárást, ha

a) a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem állapítható

meg, hogy a bűncselekményt a gyanúsított követte el,

b) a büntetőeljárás átadása, vagy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi

együttműködésről szóló törvényben meghatározott konzultációs eljárás eredménye

alapján a büntetőeljárást más állam hatósága folytatja le,

c) tevékeny megbánás, a feltételes ügyészi felfüggesztés keretében előírt magatartás

tanúsítása vagy a feltételes ügyészi felfüggesztés tartamának eredményes eltelte

folytán, illetve a törvényben meghatározott egyéb okból a büntethetőség megszűnt,

d) megrovást alkalmaz, vagy

e) olyan bűncselekmény miatt van folyamatban, amelynek az elkövetett jelentősebb

tárgyi súlyú bűncselekmény mellett az elkövető felelősségre vonása szempontjából

nincs jelentősége.

(3) * Ha a terhelt vagy − a terhelt hozzájárulásával − a védő az eljárást megszüntető

határozat ellen benyújtott panaszában a megrovás alkalmazását sérelmezi, és az

eljárás megszüntetésének más oka nincs, az eljárást folytatni kell.

(4) Ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az eljárást az (1) bekezdés i) pontja

alapján szüntette meg, a 381. § (3)–(5) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(5) Az eljárást megszüntető határozat indokolása kizárólag az eljárás

megszüntetésének okát és az alkalmazott jogszabály megjelölését tartalmazza, ha

a) az eljárást azért függesztették fel, mert az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt

megállapítható, ésb) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a felfüggesztett eljárást elévülés miatt

szünteti meg.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott határozat az eljárást felfüggesztő határozatra is

rávezethető, ha a feljelentő, a sértett és a magánindítvány előterjesztője nem

indítványozta az eljárást megszüntető határozat kézbesítését.

399. § (1) Az ügyészség az eljárást megszüntetheti, ha a bűncselekmény elkövetésével

megalapozottan gyanúsítható személy vagy a gyanúsított az ügy, illetve más

büntetőügy felderítéséhez, bizonyításához hozzájárulva olyan mértékben

együttműködik, hogy az együttműködéshez fűződő nemzetbiztonsági vagy

bűnüldözési érdek jelentősebb, mint a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan

gyanúsítható személy vagy a gyanúsított büntetőjogi felelősségre vonásához fűződő

érdek.

(2) Az (1) bekezdés alapján az eljárás nem szüntethető meg, ha az együttműködő

személy más életének szándékos kioltásával járó, illetve maradandó fogyatékosságot

vagy súlyos egészségromlást szándékosan okozó bűncselekmény elkövetésével

megalapozottan gyanúsítható.

(3) Ha az ügyészség az eljárást az (1) bekezdés alapján szünteti meg, a 382. § (3) és

(4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

A megszüntetett eljárás folytatása

400. § * (1) Az eljárás megszüntetése – ha e törvény kivételt nem tesz – nem akadálya

annak, hogy ugyanabban az ügyben utóbb az eljárást folytassák.

(2) A nyomozó hatóság által megszüntetett eljárás folytatását az ügyészség rendeli el,

azzal, hogy a felderítés során az eljárás folytatását a nyomozó hatóság is elrendelheti.

(3) Az ügyészség által megszüntetett eljárás folytatását – az (5) bekezdésben

meghatározott kivétellel – az ügyészség vagy a felettes ügyészség hivatalból vagy

panasz alapján rendelheti el.

(4) Az eljárás folytatásáról szóló határozat ellen nincs helye panasznak.

(5) Az eljárás folytatását az ügyészség indítványára a bíróság rendelheti el, ha

a) a terhelttel szemben az eljárást a 398. § (1) bekezdés a)–f) pontja vagy a 398. § (2)

bekezdés a), c), d) vagy e) pontja alapján az ügyészség szüntette meg, és

b) hivatalból vagy panasz alapján az eljárás megszüntetésétől számított hat hónapon

belül az eljárás folytatására nem került sor.

(6) Az eljárás folytatását a bíróság abban az esetben rendelheti el, ha az ügyben

a) új bizonyíték vagy körülmény merül fel,

b) hamis vagy hamisított bizonyítási eszközt használtak fel, vagy

c) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság tagja kötelességét büntető törvénybe ütköző

módon megszegte.

(7) A (6) bekezdés b) vagy c) pontja alapján az eljárás folytatásának akkor van helye,

ha bűncselekmény elkövetését jogerős ügydöntő határozat megállapította, vagy ilyen

ügydöntő határozat meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárta ki, és ez az

eljárás megszüntetését érdemben befolyásolta.

(8) Az ügyészség a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott esetek tisztázása

érdekében az eljárás folytatásának elrendelése előtt adatgyűjtést végezhet.

(9) Ha a bíróság az eljárás folytatásának elrendelése iránti indítványt elutasította,

változatlan alapon az eljárás folytatásának elrendelése iránti ismételt indítvány

előterjesztésének nincs helye.

A határozat közlése az eljárás megszüntetése esetén

401. § (1) Az eljárást megszüntető határozatot és az eljárás folytatását elrendelő

határozatot – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – egyidejűleg kézbesíteni kell

a gyanúsított, a védő, a sértett, a feljelentő és a magánindítvány előterjesztője

részére.

(2) A 398. § (5) bekezdése esetén az eljárást megszüntető határozatot a sértett, a

feljelentő és a magánindítvány előterjesztője részére nem kell kézbesíteni, ha ezt az

eljárást felfüggesztő határozat kézhezvételétől számított egy hónapon belül nem

indítványozta.(3) Ha a nyomozó hatóság szünteti meg az eljárást vagy rendeli el annak folytatását,

határozatát az (1) bekezdésben meghatározottak szerint az ügyészség részére is

kézbesíti.

(4) Az eljárást megszüntető határozat kézbesítésével egyidejűleg tájékoztatni kell a

terheltet a kártalanítási igényének jogalapjáról, arról, hogy választása szerint igényét

egyszerűsített kártalanítási eljárásban vagy kártalanítás iránti vagyonjogi perben (a

továbbiakban: kártalanítási per) érvényesítheti, az igény érvényesítésének

határidejéről, a határidő kezdő időpontjáról és a határidő elmulasztásának jogvesztő

jellegéről.

A bűnügyi költség az eljárás megszüntetése esetén

402. § (1) Az eljárás megszüntetése esetén a bűnügyi költséget – a (2) bekezdésben írt

kivétellel – az állam viseli.

(1a) * Ha az eljárás megszüntetésére a 398. § (1) bekezdés a) pontja alapján azért

került sor, mert a cselekmény nem bűncselekmény, hanem szabálysértés, akkor

abban az esetben viseli az állam a bűnügyi költséget, ha a szabálysértési eljárás

megindítására nem kerül sor. Erről az eljárást megszüntető határozatban kell

rendelkezni.

(2) Az ügyészség az eljárás megszüntetése esetén a bűnügyi költség vagy egy

részének megfizetésére kötelezheti a gyanúsítottat, ha az eljárást

a) tevékeny megbánás miatt,

b) * az eljárás feltételes ügyészi felfüggesztése tartamának eredményes eltelte miatt,

c) * megrovás alkalmazásával vagy

d) * a Btk. Különös Részében meghatározott, a terhelt magatartásától függő

büntethetőséget megszüntető ok miatt

szünteti meg.

(2a) * A (2) bekezdésben meghatározott esetben a gyanúsítottat csak azzal a

cselekménnyel vagy a tényállásnak azzal a részével kapcsolatban felmerült bűnügyi

költség viselésére lehet kötelezni, amelyre az eljárást a (2) bekezdésben

meghatározott okból megszüntetik. A gyanúsított kötelezettségét a bűncselekmény

tárgyi súlya, valamint a gyanúsított vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és

életviteléhez mérten kell megállapítani.

(3) * Ha a gyanúsított vagy a védő az eljárás megszüntetéséről szóló határozat ellen

bejelentett panaszában a bűnügyi költség viselésére kötelező rendelkezést is

sérelmezi, és a felettes ügyészség a panasznak nem ad helyt, úgy a gyanúsított és a

védő a bűnügyi költség viselésére kötelező rendelkezés ellen felülbírálati indítványt

terjeszthet elő.

(4) * Ha a gyanúsított vagy a védő az eljárást megszüntető határozatnak kizárólag a

bűnügyi költség viselésére kötelező rendelkezését sérelmezi, a jogorvoslati kérelmet

felülbírálati indítványnak kell tekinteni. Ebben az esetben az ügyészség a felülbírálati

indítványt az ügyiratokkal, továbbá az észrevételével, illetve indítványával együtt

három munkanapon belül továbbítja a nyomozási bíróhoz.

403. § (1) * Kérelemre a bűnügyi költség megfizetésére halasztás, illetve részletfizetés

engedélyezhető a Bv. tv. 42. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek mellett és

keretek között.

(2) A halasztás, illetve a részletfizetés iránti kérelemnek nincs halasztó hatálya.

(3) A kérelemről a bűnügyi költség megfizetésére kötelezésről rendelkező ügyészség

határoz. E határozat ellen nincs helye panasznak.

LXIV. FEJEZET

ÜGYÉSZSÉGI INTÉZKEDÉS VAGY HATÁROZAT KILÁTÁSBA HELYEZÉSE

404. § (1) * Az ügyészség a nyomozás során bármikor közölheti a gyanúsítottal és a

védővel, hogy milyen, a (2) bekezdésben meghatározott intézkedés alkalmazására

vagy határozat meghozatalára lát lehetőséget abban az esetben, ha a gyanúsított a

bűncselekmény elkövetését beismeri.

(2) Az ügyészséga) közvetítői eljárás céljából az eljárás felfüggesztését, illetve a közvetítői eljárás

eredményéhez képest az eljárás megszüntetését,

b) feltételes ügyészi felfüggesztés alkalmazását és annak eredményéhez képest az

eljárás megszüntetését,

c) a gyanúsított együttműködésére tekintettel – a 399. § (1) bekezdésében

meghatározott okból – az eljárás megszüntetését, illetve – a 382. § (1) bekezdésében

meghatározott okból – a feljelentés elutasítását, illetve

d) vádemelés esetén a XCVIII. és C. Fejezetben meghatározott külön eljárás érdekében

szükséges intézkedések megtételét

helyezheti kilátásba, ha a felsorolt intézkedések vagy határozatok e törvényben

meghatározott – a bűncselekmény elkövetésének beismerésén, illetve az

együttműködésen kívüli – feltételei fennállnak.

(3) Az ügyészség az intézkedés megtételét vagy a határozat meghozatalát

a) a (2) bekezdés a)–b) és d) pontjában meghatározott esetben az ügy, illetve más

büntetőügy felderítésében, bizonyításában történő együttműködéshez,

b) a (2) bekezdés c) és d) pontja esetén a sértett bejelentése szerint érvényesíteni

kívánt polgári jogi igény kielégítéséhez, illetve

c) a (2) bekezdés b) pontja kivételével a feltételes ügyészi felfüggesztés keretében

előírható egyéb kötelezettség teljesítéséhez

is kötheti.

405. § (1) A 404. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás tartalmazza az intézkedés vagy

a határozat ügyészség által tervezett érdemi tartalmát és – a bűncselekmény

elkövetésének beismerésén kívül – annak feltételeit is.

(2) * Az ügyészség a tájékoztatást írásban közli a gyanúsítottal és a védővel. A

tájékoztatás a gyanúsított kihallgatásáról felvett jegyzőkönyvbe is foglalható.

(3) Az ügyészség az (1)–(2) bekezdésben foglaltak teljesítéséhez a nyomozó hatóságot

is igénybe veheti.

406. § (1) A gyanúsítottat a kihallgatása során nyilatkoztatni kell arra, hogy az

ügyészség által kilátásba helyezett intézkedést vagy határozatot, továbbá annak

feltételeit elfogadja-e. Ha a gyanúsított a nyilatkozat megtétele előtt ezt

indítványozza, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság számára védőt rendel ki. A

gyanúsítottat e jogára figyelmeztetni kell.

(2) A gyanúsítottnak az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel tett vallomása és az

annak alapján beszerzett bizonyítási eszköz bizonyítékként nem használható fel, ha

a) a gyanúsított a vállalt feltételeket maradéktalanul teljesíti, azonban az ügyészség

intézkedése vagy határozata a kilátásba helyezett intézkedéstől vagy határozattól

eltér, vagy

b) az ügyészség intézkedésének vagy határozatának kilátásba helyezése törvénysértő

volt.

(3) Az ügyészség nem köteles a kilátásba helyezett és a gyanúsított által elfogadott

intézkedést megtenni, vagy határozatot meghozni, ha a gyanúsított a vállalt

feltételeket nem teljesíti vagy valótlan vallomást tesz. Ebben az esetben a

gyanúsítottnak az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel tett vallomása bizonyítási

eszközként felhasználható.

(4) A gyanúsított és a védő a nyomozás során bármikor közölheti az ügyészséggel,

vagy a nyomozó hatósággal, hogy a 404. § (2) bekezdésében meghatározott

intézkedés alkalmazása vagy határozat meghozatala érdekében a gyanúsított a

bűncselekmény elkövetését beismeri. Ha az ügyészség a kezdeményezéssel nem ért

egyet, erről a gyanúsítottat és a védőt tájékoztatja, ellenkező esetben az ügyészség

eljárására a 404–405. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(5) A gyanúsított és a védő (4) bekezdésben meghatározott kezdeményezése

bizonyítékként nem használható fel. Ha az ügyészség a (4) bekezdésben

meghatározott kezdeményezéssel nem ért egyet, arról nem tájékoztathatja a

bíróságot és az ezzel összefüggésben keletkezett ügyiratokat sem nyújthatja be a

bírósághoz.

LXV. FEJEZETEGYEZSÉG A BŰNÖSSÉG BEISMERÉSÉRŐL

Az egyezség megkötése

407. § (1) * Az ügyészség és a terhelt a XCIX. Fejezet szerinti, egyezség esetén

lefolytatandó eljárás érdekében a vádemelés előtt egyezséget köthet a terhelt által

elkövetett bűncselekmény vonatkozásában a bűnösség beismeréséről és ennek

következményeiről (a továbbiakban: egyezség). Az egyezségkötésnek nem akadálya,

ha a gyanúsított a bűncselekmény elkövetését beismerte.

(2) Az egyezség megkötését a terhelt, a védő és az ügyészség egyaránt

kezdeményezheti. Az ügyészség a kezdeményezését a terhelt 385. § szerinti

kihallgatása során is közölheti.

(3) Ha az ügyészség nem ért egyet a terhelt vagy a védő kezdeményezésével, erről a

terheltet és a védőt tájékoztatja.

(4) Ha a terhelt kezdeményezése alapján az ügyészség, vagy az ügyészség

kezdeményezése alapján a terhelt az egyezség lehetőségét nem zárja ki, az egyezség

megkötésére irányuló eljárásban a védő részvétele kötelező. Ha a terhelt nem kíván

védőt meghatalmazni, az ügyészség haladéktalanul védőt rendel ki, valamint

gondoskodik arról, hogy a védő a nyomozás ügyiratait megismerhesse.

(5) Ha az egyezség nem jön létre, a (4) bekezdésben meghatározott védői kirendelés

hatálya az egyeztetés befejezéséig tart.

(6) Az ügyészség a (2)–(4) bekezdésben foglaltak teljesítéséhez a nyomozó hatóságot

is igénybe veheti.

408. § (1) Az egyezség megkötése érdekében az ügyészség, a terhelt és a védő a

bűnösség beismeréséről és – az egyezség tárgyát képező bűncselekmény tényállását

és Btk. szerinti minősítését kivéve – az egyezség tartalmi elemeiről egyeztetést

folytathat. Az ügyészség a védővel e kérdésekben a terhelt hozzájárulásával külön is

egyeztethet.

(2) Az ügyészség az egyeztetés megkezdésekor tájékoztatja a terheltet, illetve a védőt

az egyezség lehetséges tartalmi elemeiről és következményeiről.

409. § (1) Ha az ügyészség és a terhelt az egyezség tartalmában megegyezett, az

ügyészség a gyanúsítotti kihallgatása során figyelmezteti a terheltet a tervezett

egyezség következményeire.

(2) * Az ügyészség az egyeztetés eredményeként létrejött egyezséget a gyanúsítotti

kihallgatás jegyzőkönyvébe foglalja, amely az (1) bekezdés szerinti figyelmeztetést és

a terhelt erre adott nyilatkozatát is tartalmazza. A jegyzőkönyvet a 360. §-ban

meghatározott rendelkezések alkalmazásával az ügyész, a terhelt és a védő

együttesen hitelesíti.

(3) A jegyzőkönyvbe foglalt egyezség az annak alapján folytatott eljárás célján

túlmenően joghatás kiváltására nem alkalmas.

(4) * Ha az ügyészség és a terhelt nem kötött egyezséget, a kezdeményezés, valamint

az ezzel összefüggésben keletkezett ügyiratok bizonyítékként, illetve bizonyítási

eszközként nem használhatók fel, azok nem képezik az eljárás ügyiratainak részét.

Ebben az esetben az ügyészség az egyezség megkötésére irányuló kezdeményezésről

sem tájékoztathatja a bíróságot.

Az egyezség tartalma

410. § (1) A terhelt az egyezségben a büntetőeljárás alapjául szolgáló valamennyi

vagy akár csak egyes bűncselekmények vonatkozásában is beismerheti a bűnösségét.

(2) Az egyezség tartalmazza az egyezség tárgyát képező

a) * bűncselekmény tényállásának leírását és Btk. szerinti minősítését,

b) bűncselekmény vonatkozásában a terhelt nyilatkozatát arról, hogy a bűnösségét

beismeri, és ennek érdekében vallomást tesz,

c) büntetést vagy önállóan alkalmazható intézkedést.

(3) Az egyezség tárgyát képező bűncselekmény tényállását és Btk. szerinti minősítését

az ügyészség állapítja meg.

(4) * Ha az egyezség büntetés kiszabására irányul, az egyezség a Btk. 83. §-a

figyelembevételével tartalmazza azt, hogy az ügyészség, a terhelt és a védő milyennemű, mértékű vagy tartamú büntetést vesz tudomásul. Ha a Btk. lehetővé teszi, az

egyezségben a büntetés enyhítésére vagy a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó

rendelkezések is figyelembe vehetőek.

(5) A Btk.-ban meghatározott feltételek fennállása esetén az egyezség önállóan

alkalmazható intézkedés alkalmazására is irányulhat, ebben az esetben az egyezség

tartalmazza azt, hogy az ügyészség, a terhelt és a védő milyen nemű, mértékű vagy

tartamú intézkedést vesz tudomásul.

411. § (1) Az egyezség tartalmazhatja

a) * a mellékbüntetést, illetve a büntetés vagy intézkedés mellett is alkalmazható

intézkedést,

b) * a Btk. alapján a büntetés kiszabása során meghozható egyéb rendelkezést,

c) az eljárás megszüntetését, illetve a feljelentés elutasítását egyes bűncselekmények

vonatkozásában,

d) a bűnügyi költség viselését, illetve

e) a terhelt által vállalt egyéb kötelezettségeket.

(2) A Btk.-ban meghatározott feltételek fennállása esetén az egyezség

mellékbüntetés, valamint büntetés vagy intézkedés mellett is alkalmazható intézkedés

kiszabására, illetve alkalmazására is irányulhat, ebben az esetben az egyezség

tartalmazza azt, hogy az ügyészség, a terhelt és a védő milyen nemű, mértékű vagy

tartamú mellékbüntetést, illetve intézkedést vesz tudomásul.

(3) Az ügyészség megegyezhet a terhelttel abban, hogy

a) az eljárást megszünteti az olyan bűncselekmény miatt, amelynek az elkövetett

jelentősebb tárgyi súlyú bűncselekmény mellett a terhelt felelősségre vonása

szempontjából nincs jelentősége, illetve

b) a gyanúsított együttműködésére tekintettel egyes bűncselekmények

vonatkozásában – a 399. § (1) bekezdésében meghatározott okból – az eljárást

megszünteti, illetve – a 382. § (1) bekezdésében meghatározott okból – a feljelentést

elutasítja.

(4) Az egyezség kiterjedhet arra is, hogy a terhelt a bűnügyi költség egészének vagy

egy részének viselése alól mentesül, amely esetben az egyezség szerinti bűnügyi

költséget az állam viseli.

(5) Az egyezségben a terhelt vállalhatja, hogy

a) az ügy, illetve más büntetőügy bizonyításához hozzájárulva az ügyészséggel, illetve

a nyomozó hatósággal jelentős mértékben együttműködik,

b) a magánfél polgári jogi igényét, illetve a sértett előzetes bejelentése szerint

érvényesíteni kívánt polgári jogi igényt az egyezség jóváhagyásáról döntő előkészítő

ülésig kielégíti,

c) közvetítői eljáráson vesz részt, illetve

d) az ügyészség által megállapított határidőn belül olyan egyéb kötelezettséget

teljesít, amely a feltételes ügyészi felfüggesztés keretében előírható.

(6) * Nem képezheti az egyezség tárgyát a kényszergyógykezelés, az elkobzás, a

vagyonelkobzás és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele, valamint –

a bűnügyi költség viselése kivételével – más, az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás

tárgyát képező kérdés, továbbá a polgári jogi igény vagy a szülői felügyeleti jog

megszüntetése.

LXVI. FEJEZET

A KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁS

A közvetítői eljárás feltételei

412. § (1) * A közvetítői eljárás a gyanúsított és a sértett megegyezését, a

bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a gyanúsított jövőbeni jogkövető

magatartását elősegítő, a gyanúsított, illetve a sértett indítványára, vagy önkéntes

hozzájárulásukkal alkalmazható eljárás. A gyanúsított a közvetítői eljárás alapjául

szolgáló hozzájárulását és indítványát védője útján is megteheti.

(2) Az ügyészség közvetítői eljárás lefolytatása céljából felfüggeszti az eljárást, haa) a gyanúsított, illetve a sértett a közvetítői eljárás lefolytatását indítványozza, vagy

ehhez hozzájárul,

b) * a gyanúsított a vádemelésig bűncselekmény elkövetését beismerte, és

c) a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére

tekintettel

ca) a bűncselekmény következményeinek jóvátétele várható és

cb) a büntetőeljárás lefolytatása mellőzhető, vagy a közvetítői eljárás a büntetés

kiszabásának elveivel nem ellentétes.

(3) Az eljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésnek nem akadálya, ha a

gyanúsított a bűncselekménnyel okozott kárt, vagyoni hátrányt, vagy a

bűncselekmény elkövetési értékét részben vagy egészben már önként megtérítette,

illetve a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott

sérelmet jóvátette.

Eljárás a közvetítői eljárást megelőzően

413. § (1) Ha a gyanúsított vagy a sértett a közvetítői eljárás lefolytatását

indítványozza, vagy ehhez hozzájárul, de a közvetítői eljárás e törvényben foglalt

feltételei nem állnak fenn, az ügyészség az eljárás közvetítői eljárás céljából történő

felfüggesztését határozat hozatalával megtagadja.

(2) * Ha a gyanúsított vagy a sértett a közvetítői eljárás lefolytatását indítványozza,

az ügyészség gondoskodik a gyanúsított vagy a sértett hozzájárulásával kapcsolatos

nyilatkozat beszerzéséről, feltéve, hogy a közvetítői eljárás e törvényben foglalt

feltételei egyébként fennállnak. Az ügyészség a nyilatkozat beszerzését követően

határoz az eljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről vagy annak

megtagadásáról.

(3) Ha a sértett a gyanúsított kihallgatását megelőzően indítványozza a közvetítői

eljárás lefolytatását, az ügyészség a gyanúsítotti kihallgatást követően gondoskodik a

hozzájárulással kapcsolatos nyilatkozat beszerzéséről és

a) a közvetítői eljárás céljából az eljárás felfüggesztéséről, vagy

b) a közvetítői eljárás megtagadásáról.

(4) Az ügyészség az eljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről vagy

annak megtagadásáról rendelkező határozatát a közvetítői eljárást indítványozó, vagy

ahhoz hozzájáruló gyanúsítottal és sértettel közli.

414. § (1) Közvetítői eljárás lefolytatása céljából az ügyészség az eljárást egy

alkalommal, hat hónapra függeszti fel.

(2) Az ügyészség az eljárást felfüggesztő határozatot a közvetítői eljárás lefolytatására

hatáskörrel és illetékességgel rendelkező pártfogó felügyelői szolgálattal is közli.

(3) A gyanúsítottnak és a sértettnek a közvetítői eljárás során tett nyilatkozata az

ügyben bizonyítékként nem használható fel. A közvetítői eljárás eredményét nem lehet

a gyanúsított terhére értékelni.

(4) A közvetítői eljárás részletes szabályait törvény állapítja meg.

Eljárás a közvetítői eljárásban létrejött megállapodást követően

415. § (1) Ha a közvetítői eljárás során a sértett és a gyanúsított között a közvetítői

eljárásról szóló törvény szerinti megállapodás létrejött, a közvetítő a megállapodást

megküldi az ügyészségnek.

(2) Az ügyészség a megállapodást hatályon kívül helyezi, ha a megállapodás a

közvetítői eljárásról szóló törvénybe ütközik. Az ügyészség a határozatot közli

mindazokkal, akik a hatályon kívül helyezett megállapodást kötötték, valamint a

közvetítővel.

(3) Ha az ügyészség a megállapodás érkezésétől számított öt munkanapon belül nem

rendelkezik a hatályon kívül helyezésről, úgy kell tekinteni, hogy a megállapodást

törvényességi szempontból nem kifogásolta.

(4) Ha a megállapodásban foglalt kötelezettség az eljárás felfüggesztésének tartama

alatt nem teljesíthető, az ügyészség a felfüggesztés tartamát legfeljebb tizennyolc

hónappal meghosszabbíthatja.

(5) Ha az ügyészség a felfüggesztés 414. § (1) bekezdésében meghatározott

tartamának elteltét követően megállapítja, hogy a (4) bekezdésben meghatározottfeltételek fennállnak, a közvetítői eljárásban kötött megállapodás teljesítése céljából

az eljárást egy alkalommal, legfeljebb a felfüggesztés kezdő időpontjától számított két

évig ismét felfüggesztheti.

(6) Ha az eljárás felfüggesztésének tartama alatt a közvetítői eljárás befejeződött, és

az eljárás megszüntetésének vagy más okból történő felfüggesztésének nincs helye,

az ügyészség elrendeli az eljárás folytatását.

LXVII. FEJEZET

A FELTÉTELES ÜGYÉSZI FELFÜGGESZTÉS

A feltételes ügyészi felfüggesztés feltételei

416. § (1) Az ügyészség határozattal felfüggesztheti az eljárást, ha a gyanúsított

jövőbeni magatartására tekintettel az eljárás megszüntetése várható.

(2) Feltételes ügyészi felfüggesztésnek van helye, ha

a) az eljárás olyan bűncselekmény miatt van folyamatban, amelyre a törvény

háromévi, különös méltánylást érdemlő esetben ötévi szabadságvesztésnél nem

súlyosabb büntetés kiszabását rendeli és

b) a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére

tekintettel a feltételes ügyészi felfüggesztéstől a gyanúsított magatartásának kedvező

változása várható.

(3) A feltételes ügyészi felfüggesztésnek a (2) bekezdés alapján nincs helye, ha a

gyanúsított

a) többszörös visszaeső,

b) a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,

c) bűncselekménye halált okozott, vagy

d) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje

alatt vagy a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó

szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése

előtt, illetve próbára bocsátás vagy feltételes ügyészi felfüggesztés tartama alatt

követte el.

(4) Ha feltételes ügyészi felfüggesztésnek van helye, az ügyészség az eljárást egy

alkalommal – években vagy években és hónapokban meghatározva – a Btk. Különös

Része által meghatározott büntetési tétel keretei között, de legalább egy évre

függeszti fel.

A büntethetőséget megszüntető egyéb okkal összefüggő feltételes ügyészi

felfüggesztés

417. § (1) * Az ügyészség hivatalból vagy a terhelt, illetve a védő indítványára az

eljárást a törvényben meghatározott feltétel teljesítése érdekében egy évre

felfüggeszti, ha a Btk. Különös Része a terheltnek az eljárás megindulását követő

magatartását büntethetőséget megszüntető okként szabályozza, és a büntethetőség

megszűnését eredményező magatartás várható.

(2) Az (1) bekezdés alapján az eljárás nem függeszthető fel azzal szemben, aki a

bűncselekményt a korábban ugyanolyan bűncselekmény miatt alkalmazott feltételes

ügyészi felfüggesztés vagy az eljárás 488. § (2) bekezdése alapján történő

felfüggesztése alatt követte el.

(3) Ha a Btk. Különös Része a terheltnek az eljárás megindulását követő magatartását

büntethetőséget megszüntető okként szabályozza, feltételes ügyészi felfüggesztésnek

a 416. § (2) bekezdése alapján nincs helye.

Magatartási szabályok megállapítása feltételes ügyészi felfüggesztés esetén

418. § (1) Ha az ügyészség a feltételes ügyészi felfüggesztéssel egyidejűleg

magatartási szabály vagy kötelezettség előírását tervezi, gondoskodik annak

tisztázásáról, hogy

a) a gyanúsított képes-e teljesíteni a tervezett magatartási szabályt vagy

kötelezettséget,

b) a gyanúsított a tervezett pszichiátriai vagy alkoholfüggőséget gyógyító kezeléshez

hozzájárul- e, és

c) ha a jóvátétel lehetősége fennáll, a sértett a jóvátételhez hozzájárul-e.(2) Az ügyészség az (1) bekezdésben meghatározott körülmények tisztázása

érdekében pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el.

419. § (1) Az ügyészség a 416. § (2) bekezdésében meghatározott esetben kötelezheti

a gyanúsítottat magatartási szabályok megtartására vagy kötelezettségek

teljesítésére.

(2) Az ügyészség a gyanúsított részére magatartási szabályként, illetve

kötelezettségként előírhatja, hogy

a) a bűncselekménnyel okozott kárt, vagyoni hátrányt, az adóbevétel-csökkenés, a

vámbevétel-csökkenés összegét vagy a bűncselekmény elkövetési értékét térítse meg,

b) más módon gondoskodjon a sértettnek adandó jóvátételről,

c) meghatározott célra anyagi juttatást teljesítsen vagy a köz számára munkát

végezzen,

d) előzetes hozzájárulása esetén pszichiátriai vagy alkoholfüggőséget gyógyító

kezelésben vegyen részt.

(3) Az ügyészség a (2) bekezdésben meghatározottak közül több, illetve azokon kívül

más magatartási szabályt is megállapíthat vagy más kötelezettséget is előírhat.

(4) Az ügyészség a feltételes ügyészi felfüggesztéssel egyidejűleg elrendelheti a

gyanúsított pártfogó felügyeletét.

(5) Ha a bűncselekmény összegszerűen megállapítható kárt, vagyoni hátrányt,

adóbevétel-csökkenést vagy vámbevétel-csökkenést okozott, vagy elkövetési értéke

összegszerűen megállapítható, és az az eljárás során nem térült meg, feltételes

ügyészi felfüggesztés esetén az ügyészség annak a megtérítésére vagy az eredeti

állapot helyreállítására kötelezi a gyanúsítottat, feltéve, hogy erre a gyanúsított képes

és ehhez a sértett hozzájárul.

(6) Az ügyészség az (5) bekezdésben foglalt rendelkezéstől csak különös méltánylást

érdemlő esetben térhet el.

Eljárás a feltételes ügyészi felfüggesztést követően

420. § (1) A terhelt nem büntethető a feltételes ügyészi felfüggesztés alapját képező

bűncselekmény miatt, ha a 416. § alapján történt feltételes ügyészi felfüggesztés

keretében előírt magatartást tanúsította vagy annak tartama eredményesen eltelt,

kivéve, ha

a) a feltételes ügyészi felfüggesztés elrendelése törvénysértő volt, vagy

b) a (2) bekezdés alapján az eljárás folytatását kell elrendelni.

(2) Ha az eljárás megszüntetésének vagy más okból történő felfüggesztésének nincs

helye, az ügyészség az eljárás folytatását rendeli el, ha

a) * a gyanúsított vagy − a gyanúsított hozzájárulásával − a védő a feltételes ügyészi

felfüggesztés ellen panasszal él,

b) a gyanúsítottat a feltételes ügyészi felfüggesztés tartama alatt elkövetett

szándékos bűncselekmény miatt a feltételes ügyészi felfüggesztés tartama alatt

gyanúsítottként hallgatják ki, ideértve azt is, ha a megalapozott gyanú közlése a

gyanúsított ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodása miatt nem lehetséges,

c) a gyanúsított a pártfogó felügyelet szabályait vagy a feltételes ügyészi

felfüggesztésről szóló határozattal előírt magatartási szabályokat súlyosan megszegi,

illetve a kötelezettségét nem teljesíti és az nem is várható.

(3) Az eljárás folytatásának a (2) bekezdés c) pontja alapján történt elrendelése ellen

panasznak van helye.

(4) A 417. § alapján alkalmazott feltételes ügyészi felfüggesztés esetén az ügyészség

az eljárás folytatását akkor rendeli el, ha

a) a gyanúsított a büntethetőség megszűnését eredményező magatartást nem

tanúsítja, és az nem is várható, vagy

b) a gyanúsítottat a feltételes ügyészi felfüggesztés tartama alatt elkövetett

ugyanolyan bűncselekmény, vagy ha az ügyészség a gyanúsítottal szemben a

büntetőeljárást a Btk. 180. § (1) bekezdésére figyelemmel függesztette fel, kábítószer-

kereskedelem miatt gyanúsítottként hallgatják ki, vagy ez a gyanúsított ismeretlen

helyen vagy külföldön tartózkodása miatt nem lehetséges.

LXVIII. FEJEZETA VÁDEMELÉS

421. § (1) Az ügyészség a vádiratnak a bírósághoz való benyújtásával emel vádat.

(2) A vádemelés miatt nincs helye jogorvoslatnak.

A vádirat tartalma

422. § (1) A vádirat törvényes elemei:

a) a vádlott azonosításra alkalmas megjelölése,

b) a vád tárgyává tett cselekmény pontos leírása,

c) a vád tárgyává tett cselekménynek a Btk. szerinti minősítése,

d) az ügyészségnek a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására, vagy a

kóros elmeállapota miatt nem büntethető terhelt felmentésére vonatkozó indítványa.

(2) A vádirat az (1) bekezdésben meghatározott törvényes elemeken túl tartalmazza:

a) a vád tárgyává tett cselekményekkel, illetve részcselekményekkel összefüggő,

rendelkezésre álló bizonyítási eszközök megjelölését,

b) az ügyészségnek az egyes cselekmények, illetve részcselekmények és a

büntetéskiszabási körülmények bizonyításával összefüggő bizonyítási indítványait,

c) a bíróság hatáskörére és illetékességére vonatkozó jogszabályok megjelölését,

továbbá a vádiratot benyújtó ügyészség hatáskörére és illetékességére vonatkozó

rendelkezésekre való utalást,

d) az ügyészség közlendőit,

e) az ügyészség további indítványait.

(3) Az ügyészség a vádiratban indítványt tehet a büntetés vagy intézkedés mértékére

vagy tartamára is arra az esetre, ha a terhelt az előkészítő ülésen a bűncselekmény

elkövetését beismeri.

(4) Ha a gyanúsított személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés

hatálya alatt áll, és az ügyészség ennek fenntartását indokoltnak tartja, az erre

vonatkozó indítványát is tartalmazó vádiratot a kényszerintézkedés lejárta előtt tizenöt

nappal nyújtja be a bíróságnak.

Az ügyészség teendői a vádirat benyújtásakor

423. § (1) Az ügyészség a vádemeléssel egyidejűleg gondoskodik arról, hogy a

nyomozás ügyiratai és a bizonyítási eszközök a bíróság rendelkezésére álljanak.

(2) Ha a vádlott az eljárás során nem magyar anyanyelvét, nemzetiségi anyanyelvét

vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott egyéb

anyanyelvét használja, a vádirat e vádlottra vonatkozó részét az általa az eljárásban

használt nyelvre kell lefordítani, és azt így kell a bírósághoz benyújtani.

(3) Az ügyészség tájékoztatja a vádemelésről a terheltet, a védőt, a sértettet, a

feljelentőt és a magánindítvány előterjesztőjét.

Vádemelés egyezség esetén

424. § (1) Ha az ügyészség és a terhelt egyezséget kötött, az ügyészség a

jegyzőkönyvbe foglalt egyezséggel azonos tényállás és minősítés miatt emel vádat.

(2) Az ügyészség a vádiratban indítványt tesz arra, hogy a bíróság

a) az egyezséget hagyja jóvá,

b) az egyezség tartalmával egyező milyen büntetést szabjon ki, illetve intézkedést

alkalmazzon,

c) az egyezség tartalmával egyező milyen egyéb rendelkezést tegyen.

(3) Az egyezséget tartalmazó jegyzőkönyvet az ügyészség a vádirattal együtt nyújtja

be a bírósághoz.

TIZENEGYEDIK RÉSZ

A BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

LXIX. FEJEZET

A BÍRÓSÁG ELJÁRÁSÁNAK FORMÁI ÉS A BÍRÓSÁGI TITKÁR ELJÁRÁSA

A bíróság eljárásának formái

425. § (1) A bíróság tárgyalást tart, ha a vádlott büntetőjogi felelősségének

megállapítására bizonyítást vesznek fel.(2) Az e törvényben meghatározott esetekben a bíróság nyilvános ülést, ülést vagy

tanácsülést tart.

(3) A nyilvános ülésre az e törvényben megállapított eltérésekkel a tárgyalásra

vonatkozó rendelkezések az irányadók.

A bírósági titkár eljárása

426. § A büntetőeljárásban bírósági titkár járhat el a következő esetekben:

a) védő kirendelése és a kirendelés alóli felmentése,

b) adatkérés során,

c) bűnügyi költség megállapítása,

d) a költségkedvezménnyel kapcsolatos intézkedés,

e) szakértő kirendelése,

f) olyan határozat kijavítása vagy kiegészítése, amelyet bírósági titkár is meghozhat,

g) a más bíróságoktól származó megkeresések teljesítése, valamint

h) ha e törvény ezt lehetővé teszi.

LXX. FEJEZET

JELENLÉT A BÍRÓSÁG ELJÁRÁSÁBAN

427. § (1) A tárgyaláson, az ülésen és a tanácsülésen az egyesbíró vagy a tanács

tagjai, és – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a jegyzőkönyvvezető mindvégig

jelen vannak.

(2) A tanács tagjának elkerülhetetlen akadályoztatása esetén a tárgyaláson az

ügydöntő határozatot más összetételű tanács is kihirdetheti.

(3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az ülés a terhelt, az ügyész és – ha a

büntetőeljárásban védő részvétele kötelező – a védő nélkül nem tartható meg.

(4) * A külföldi állampolgár terhelt, annak védője, illetve külföldi állampolgár sértett

vagy tanú indítványára a tárgyaláson és az ülésen jelen lehet államának konzuli

tisztviselője.

(5) A bírósági eljárásban a védő részvétele – a 44. §-ban foglaltakon kívül – kötelező

a) a törvényszék, mint elsőfokú bíróság előtt, vagy

b) ha a vádlott a tárgyaláson való jelenlét jogáról lemondott.

A vádlott jelenléte a tárgyaláson

428. § (1) A vádlott jelenléte a tárgyaláson kötelező, ha

a) a tárgyaláson való jelenlét jogáról a 430. § (1) bekezdése szerint nem mondott le,

b) a bíróság kötelezi a tárgyaláson való jelenlétre.

(2) A bíróság akkor kötelezheti a tárgyaláson való jelenlét jogáról lemondott vádlottat

a tárgyaláson való jelenlétre, ha

a) ez bizonyítási cselekmény lefolytatása vagy szakértő meghallgatása érdekében

szükséges, vagy

b) a vádlott kézbesítési megbízottja a 430. § (5) bekezdése szerint bejelentette, hogy a

136. § (5) bekezdésében meghatározott feladatának teljesítése önhibáján kívüli okból

elháríthatatlan akadályba ütközik.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.

429. § (1) Ha az eljárás több vádlott ellen folyik, a vádlott távollétében megtartható a

tárgyalásnak az a része, amely őt nem érinti. Ekkor a meg nem jelent vádlott

védőjének távollétében a tárgyalásnak ez a része akkor is megtartható, ha a

büntetőeljárásban védő részvétele kötelező.

(2) A tárgyalás a vádlott távollétében megtartható, ha az eljárás során a vádlott

kényszergyógykezelésének elrendelése merülhet fel, és az állapota miatt a

tárgyaláson nem jelenhet meg, illetve a jogainak gyakorlására képtelen.

(3) A tárgyalást a szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent, szabadlábon lévő

vádlott távollétében is meg lehet tartani, a bizonyítási eljárást azonban – a (4)

bekezdés esetét kivéve – nem lehet befejezni.

(4) A bíróság a vádlottat távollétében felmentheti, vagy vele szemben a

büntetőeljárást megszüntetheti, az erről szóló határozatot – a jogorvoslatról való

tájékoztatás mellett – kézbesítés útján közli a vádlottal és a védővel.430. § (1) A vádlott a tárgyaláson való jelenlét jogáról a vádemelés után bármikor

lemondhat, ha

a) védővel rendelkezik, és

b) a védőt megbízza a kézbesítési megbízotti feladatok ellátásával.

(2) A vádlott az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot a bíróság előtt szóban, vagy a

védője által ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott okiratban teheti meg.

(3) Ha a vádlott a tárgyaláson való jelenlét jogáról lemond, a jegyzőkönyvből vagy a

bírósághoz címzett iratból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy a vádlott e nyilatkozatát a

(4)–(7) bekezdésben foglaltak ismeretében tette meg.

(4) Ha a vádlott a tárgyaláson való jelenlét jogáról lemond, e nyilatkozatának

megtételétől, illetve bírósághoz érkezésétől kezdve a bíróság a vádlottnak szóló

ügyiratokat – kivéve a tárgyaláson való jelenlétre kötelező végzést és az idézést – a

kézbesítési megbízott részére kézbesíti.

(5) Ha a 136. § (5) bekezdésében meghatározott feladat teljesítése a kézbesítési

megbízott önhibáján kívüli okból elháríthatatlan akadályba ütközik, a kézbesítési

megbízott ezt az akadály felmerülésétől számított nyolc napon belül bejelenti a

bíróságnak.

(6) A kézbesítési megbízott az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettség

megszegése esetén rendbírsággal sújtható.

(7) Ha a vádlott a tárgyaláson való jelenlét jogáról lemondott és őt a bíróság nem

kötelezte a tárgyaláson való jelenlétre, a tárgyalást a vádlott távollétében is meg kell

tartani. Ebben az esetben a bíróság az eljárást a meg nem jelent vádlottal szemben

befejezheti.

431. § (1) A vádlott az ügydöntő határozat kihirdetéséig bejelentheti, hogy a

tárgyaláson jelen kíván lenni, a bejelentés bírósághoz érkezésekor a 430. § (1)

bekezdésében meghatározott nyilatkozat hatályát veszti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek kell tekinteni, ha a vádlott olyan

nyilatkozatot tesz, amely értelmében a tárgyalás, illetve a bizonyítás lefolytatását,

egyes bizonyítási eszközök megvizsgálását közvetlenül figyelemmel kívánja kísérni

vagy abban tevőlegesen részt kíván venni, különösen, ha vallomást vagy észrevételt

kíván tenni, továbbá akkor is, ha vallomást vagy észrevételt tesz.

(3) Ha a vádlott bejelentette, hogy a tárgyaláson jelen kíván lenni, utóbb a tárgyaláson

való jelenlét jogáról ismételten csak a bíróság engedélyével mondhat le. Az

engedélyezés tárgyában hozott végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.

(4) Ha a vádlott bejelentette, hogy a tárgyaláson jelen kíván lenni, a bíróság

ismertetheti a vádlott távollétében tartott tárgyalásról készült jegyzőkönyv lényegét és

elrendelheti a bizonyítás, vagy a bizonyítás egyes részének ismételt lefolytatását.

A vádlott jelenlétének biztosítása

432. § (1) Ha a vádlott jelenléte a tárgyaláson kötelező és szabályszerű idézés ellenére

nem jelenik meg, a bíróság

a) elővezetés, vagy

b) elfogatóparancs kibocsátása

útján intézkedik a vádlott jelenlétének biztosítása iránt.

(2) Ha feltehető, hogy az elővezetés a kitűzött tárgyalási határnapon észszerű időn

belül nem vezet eredményre, az egyesbíró vagy a tanács elnöke elrendeli a meg nem

jelent vádlottnak a következő tárgyalási határnapra történő elővezetését.

(3) Ha a bírósági eljárás során a meg nem jelent vádlott elővezetését már elrendelték,

szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény esetén elfogatóparancsot kell

kibocsátani.

(4) Ha a kitűzött új tárgyalási határnapra a vádlottat azért nem lehetett elővezetni,

mert a lakcíméről, tényleges tartózkodási helyéről ismeretlen helyre távozott, vagy ha

az újabb tárgyalási határnapig az elfogatóparancs alapján a vádlottat nem sikerült

előállítani, a bíróság megállapítja, hogy a vádlott ismeretlen helyen tartózkodik, és a

továbbiakban a CI. Fejezet szerint jár el.

433. § (1) A bíróság elfogatóparancsot bocsát ki, és a vádlott kiadatása vagy európai

elfogatóparancs alapján történő átadása iránti eljárást kezdeményez, haa) a vádlott jelenléte a tárgyaláson kötelező,

b) a vádlott a külföldi tartózkodási helyére kibocsátott szabályszerű idézés ellenére

nem jelenik meg, és

c) a bíróság a 488. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazását nem tartja indokoltnak.

(2) Ha a vádlott kiadatását, illetve európai elfogatóparancs alapján történő átadását

megtagadták, vagy a kiadatásra vagy átadásra nincs lehetőség, a bíróság – ha ennek

feltételei fennállnak – a büntetőeljárás átadását kezdeményezheti.

(3) Külföldön ismert helyen tartózkodó vádlottal szemben elfogatóparancs

kibocsátásának nincs helye, ha a vádiratban az ügyészség szabadságvesztés büntetés

kiszabására nem tett indítványt.

A védő jelenléte a tárgyaláson

434. § Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a tárgyaláson a védő jelenléte kötelező,

ha a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező.

Az ügyész jelenléte a tárgyaláson

435. § (1) A tárgyaláson az ügyész jelenléte kötelező.

(2) A járásbíróságon alügyész is képviselheti a vádat.

(3) A járásbíróságon ügyészségi fogalmazó is képviselheti a vádat, kivéve, ha

a) a bűncselekményre a törvény öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb

szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli,

b) a vádlottat fogva tartják,

c) a vádlott – a beszámítási képességre tekintet nélkül – kóros elmeállapotú.

LXXI. FEJEZET

A TÁRGYALÁS NYILVÁNOSSÁGA

436. § (1) A bíróság tárgyalása nyilvános.

(2) Az egyesbíró, illetve a tanács elnöke a tárgyalás szabályszerű lefolytatása,

méltóságának és biztonságának megőrzése érdekében, illetve helyszűke esetén

meghatározhatja a hallgatóság létszámát.

(3) A tárgyaláson hallgatóként tizennegyedik életévét be nem töltött személy nem

vehet részt, az egyesbíró, illetve a tanács elnöke a tizennyolcadik életévét be nem

töltött személyt a hallgatóság köréből kizárhatja.

(4) * A bíróság hivatalból vagy az ügyészség, a vádlott, a védő, a sértett, illetve a

vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt indítványára a nyilvánosságot az egész

tárgyalásról vagy annak egy részéről indokolt határozattal kizárhatja és

a) erkölcsi okból,

b) különleges bánásmódot igénylő személy védelme érdekében, illetve

c) minősített adat és egyéb védett adat védelme érdekében

zárt tárgyalást rendelhet el (a továbbiakban: zárt tárgyalás).

(5) A nyilvánosság kizárása az eljárás bármely szakaszában indítványozható.

437. § (1) A zárt tárgyalás tárgyában hozott határozatot a bíróság nyilvános

tárgyaláson hirdeti ki. A zárt tárgyalás tárgyában hozott határozat ellen nincs helye

fellebbezésnek.

(2) A bíróság a zárt tárgyalás elrendelése esetén is engedélyezheti, hogy az

igazságszolgáltatással összefüggő feladatokat ellátó hivatalos személyek a

tárgyaláson jelen legyenek. A külföldi állampolgár vádlott ellen, illetve a külföldi

állampolgár sértett sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt indult eljárás során

lehetővé kell tenni, hogy a tárgyaláson a külföldi állampolgár államának konzuli

tisztviselője, illetve törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés rendelkezése alapján

a külföldi állam hatóságának tagja jelen lehessen.

(3) Zárt tárgyalás elrendelése esetén a sértett, ha nincs képviselője, illetve a vádlott,

ha nincs védője, indítványozhatja, hogy a tárgyalás helyszínén tartózkodó, általa

megnevezett személy – kivéve a tárgyaláson kihallgatandó személyt – legyen jelen a

tárgyaláson. Ha a bíróság a zárt tárgyalást minősített adat védelme érdekében

rendelte el, ilyen indítvány nem terjeszthető elő. Az indítvány tárgyában hozott

határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.(4) Ha a bíróság zárt tárgyalást rendel el, figyelmezteti a jelenlévőket arra, hogy a

tárgyaláson elhangzottakról tájékoztatást nem adhatnak, szükség esetén figyelmezteti

őket a minősített adattal visszaélés büntetőjogi következményeire. A figyelmeztetést a

jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

438. § (1) A tárgyalást nyilvánosan kell folytatni, ha a zárt tárgyalás indoka megszűnt.

(2) A bíróság a tárgyaláson hozott határozat rendelkező részét teljes terjedelmében,

indokolását pedig a (3) bekezdésben foglalt korlátozással akkor is nyilvánosan hirdeti

ki, ha a tárgyalásról a nyilvánosságot kizárta.

(3) A bíróság nem hirdeti ki nyilvánosan azokat a határozat indokolásának részét

képező adatokat, amelyek nyilvánosságra hozatala azon érdek sérelmét

eredményezné, amelynek védelmében a zárt tárgyalást a bíróság elrendelte.

LXXII. FEJEZET

A TÁRGYALÁS VEZETÉSE, MÉLTÓSÁGÁNAK MEGŐRZÉSE ÉS RENDJÉNEK FENNTARTÁSA

A tárgyalás vezetése és méltóságának megőrzése

439. § (1) A tárgyalást az egyesbíró, illetve a tanács elnöke vezeti, és e törvény keretei

között megállapítja az elvégzendő cselekmények sorrendjét.

(2) Az egyesbíró, illetve a tanács elnöke ügyel a törvény rendelkezéseinek

megtartására, és gondoskodik arról, hogy a büntetőeljárásban részt vevő személyek a

jogaikat gyakorolhassák.

(3) Az egyesbíró, illetve a tanács elnöke gondoskodik a tárgyalás méltóságának

megőrzéséről, ennek érdekében a tárgyalóteremből eltávolíttatja azokat, akik a

tárgyalás méltóságát sértik.

(4) Az egyesbíró, illetve a tanács elnöke rendre utasítja és rendbírsággal sújthatja azt,

aki a tárgyaláson jelen lévő személy emberi méltóságát oly módon sérti, hogy ez a

tárgyalás méltóságának a megsértését eredményezi.

A tárgyalás rendjének fenntartása

440. § (1) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke rendre utasítja és rendbírsággal sújthatja

azt, aki a tárgyalás rendjét vagy szabályszerű menetét zavarja.

(2) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke ismételt vagy súlyos rendzavarás esetén a

tárgyalásról

a) a rendzavarót kiutasíthatja, illetve kivezettetheti továbbá

b) a hallgatóságot kizárhatja, ha a rendzavarás a hallgatóság körében merül fel.

(3) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke rendelkezhet úgy, hogy a tárgyalás rendjét vagy

szabályszerű menetét a (2) bekezdésben meghatározott módon megzavaró személy

vagy hallgatóság azon a tárgyalási napon nem térhet vissza a tárgyalóterembe.

(4) A bíróság a kiutasított vagy kivezetett vádlott távollétében is folytatja a tárgyalást,

de legkésőbb a bizonyítási eljárás befejezése előtt a vádlottat ismét a bíróság elé

szólítja, és ismerteti vele a távollétében lefolytatott bizonyítás lényegét.

(5) Ha a vádlott a (4) bekezdés szerinti esetben nem hagy fel a rendzavaró

magatartással és ezzel lehetetlenné teszi a tárgyalás jelenlétében való tartását, a

tárgyalás a távollétében, védő jelenlétében befejezhető.

Az ügyész és a védő rendzavarása

441. § (1) Az ügyész rendzavarása esetén rendreutasításnak van helye. Ha az ügyész

rendzavarása miatt a tárgyalás nem folytatható, az egyesbíró, illetve a tanács elnöke a

tárgyalást megszakítja, és az ügyészség vezetőjéhez fordul más ügyész kijelölése

érdekében. Ha más ügyész kijelölése nyomban nem lehetséges, a tárgyalást el kell

napolni.

(2) A védő rendzavarása esetén rendreutasításnak van helye, ismételt vagy súlyos

rendzavarás esetén rendbírsággal sújtható, azonban a tárgyalásról nem utasítható ki

és nem vezettethető ki. Ha a védő rendzavarása miatt a tárgyalás nem folytatható, az

egyesbíró, illetve a tanács elnöke a tárgyalást megszakítja. Ebben az esetben a vádlott

más védőt hatalmazhat meg, vagy – ha a védő tárgyaláson való jelenléte kötelező –

más védőt kell kirendelni. Ha ez nyomban nem lehetséges, a tárgyalást a rendzavaró

védő költségére el kell napolni.

Bűncselekmény vagy fegyelmi vétség elkövetése a tárgyaláson442. § (1) A tárgyaláson történt, büntető- vagy fegyelmi eljárás alapjául szolgáló

rendzavarásról az egyesbíró, illetve a tanács elnöke az illetékes hatóságot vagy a

fegyelmi jogkör gyakorlóját tájékoztatja.

(2) Büntetőeljárás alapjául szolgáló esetben a bíróság elrendelheti a rendzavaró

őrizetét.

443. § *

LXXIII. FEJEZET

A JEGYZŐKÖNYV ÉS AZ ÜGYIRATOK MEGISMERÉSE

A jegyzőkönyv rögzítésének módjai, az eljárási cselekményről készített felvétel

444. § (1) A bíróság eljárásáról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) * Jogszabályban meghatározottak szerint az eljárási cselekményről

a) egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés,

b) egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés mellett folyamatos hangfelvétel vagy kép- és

hangfelvétel,

c) egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés helyett folyamatos hangfelvétel, vagy kép- és

hangfelvétel

készíthető.

(3) A bíróság a jogszabályban meghatározott eseteken kívül az eljárási cselekményre

idézett vagy arról értesített ügyészségnek, vádlottnak, védőnek vagy sértettnek az

eljárási cselekmény előtt legalább öt nappal előterjesztett indítványára vagy hivatalból

is elrendelheti folyamatos hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel készítését.

(4) A folyamatos hangfelvétel, valamint a kép- és hangfelvétel az adott eljárási

cselekmény során történteket – az (5) bekezdésben foglalt esetek kivételével –

megszakítás nélkül rögzíti.

(5) A bíróság ügydöntő határozatának meghozatala idejére a folyamatos hangfelvételt,

valamint a kép- és hangfelvételt megszakítja, egyéb határozatának meghozatala

idejére megszakíthatja. Ha a bíróság fontos okból az eljárási cselekményt rövid időre

megszakítja, ennek tartamára a folyamatos hangfelvétel vagy a kép- és hangfelvétel is

megszakítható.

(6) * A (2) bekezdés c) pontja szerint készített

a) folyamatos hangfelvétel nem minősül jegyzőkönyvnek,

b) a kép- és hangfelvétel akkor minősül jegyzőkönyvnek, ha azt a bíróság

jogszabályban meghatározott módon hitelesíti.

A jegyzőkönyv formai és tartalmi követelményei

445. § (1) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell

a) az eljáró bíróságot és az ügy számát,

b) a vád tárgyát a bűncselekmény és a vádlott nevének, illetve – azonosításra

alkalmas – megjelölésének feltüntetésével,

c) a bírósági eljárás helyét, a tárgyalás kitűzött és tényleges megnyitásának

időpontját, eltérés esetén annak okát, valamint a jegyzőkönyv lezárásának időpontját,

d) a bíróság eljárásának formáját és azt, hogy az eljárás nyilvános-e,

e) a bíróság tagjai, a jegyzőkönyvvezető, valamint a jelen lévő ügyész, védő, tolmács,

szakértő és tanú nevét,

f) a jelen lévő vádlott nevét, illetve – azonosításra alkalmas – megjelölését,

g) az e törvényben meghatározott más személyes adatokat,

h) az eljárási cselekményen jelen lévő egyéb személyek nevét és azt, hogy az eljárási

cselekményen milyen minőségben van jelen,

i) azt, hogy hallgatóság jelen van-e.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

a) az eljárási cselekmény menetét és az annak során történteket úgy, hogy a

jegyzőkönyv alapján azt is meg lehessen állapítani, az eljárási szabályokat

megtartották-e,

b) a vádlott és a tanú vallomását, valamint a szakértő véleményét,

c) a bizonyítási eszköz bemutatásának megtörténtét, valamint azoknak az eljárás

szempontjából lényeges tartalmát,d) az eljárási cselekmény során tett indítványokat és észrevételeket,

e) a perbeszédet, a felszólalást, az utolsó szó jogán elhangzottakat,

f) az eljárás rendjének fenntartása körében tett intézkedéseket, a korábbi eljárás

ismertetésének megtörténtét, valamint az ügydöntő határozat kihirdetésének

megtörténtét,

g) az ügydöntő határozat szóbeli indokolását.

(3) A jegyzőkönyvbe lehet foglalni az eljárás során hozott végzéseket is.

(4) * Ha írásbeli jegyzőkönyv készül, a (2) bekezdésben foglaltakat röviden, a

szükséges részletességgel kell leírni. Ha valamely kérdés, kifejezés vagy kijelentés

pontos szövege jelentős, azt szó szerint kell az írásbeli jegyzőkönyvbe venni.

(5) * Ha írásbeli jegyzőkönyv készül, bizonyítási eszköz ismertetése, valamint tárgyi

bizonyítási eszköz csatolása esetében a jegyzőkönyvben csupán ennek megtörténtére

kell utalni.

(6) * Ha írásbeli jegyzőkönyv készül, és az eljárási cselekményen jelenlévők

bármelyike az eljárás során felmerült valamely körülménynek vagy ott elhangzott

nyilatkozatnak jegyzőkönyvbe vételét indítványozza, ezt csak abban az esetben lehet

mellőzni, ha a bíróságnak az illető körülmény vagy nyilatkozat megtörténtéről nincs

tudomása.

(7) * Ha írásbeli jegyzőkönyv készül, nem kell jegyzőkönyvbe venni a vallomásnak

vagy a szakvéleménynek azt a részét, amely a bíróság eljárásában korábban készült

jegyzőkönyv tartalmával megegyezik, ehelyett a korábbi jegyzőkönyvre kell utalni.

(8) Ha a bíróság ügydöntő határozata elsőfokon vagy másodfokon jogerőre emelkedik,

rövidített jegyzőkönyvet lehet készíteni. A rövidített jegyzőkönyvnek csak az (1)

bekezdésben meghatározott adatokat, valamint a bírósági eljárásnak a (2) bekezdés a)

pontjának megfelelő leírását kell tartalmaznia.

(9) * Ha az eljárási cselekményről jegyzőkönyvnek minősülő kép- és hangfelvétel

készül, a jegyzőkönyvből írásbeli kivonatot kell készíteni, amely tartalmazza

a) az (1) bekezdésben meghatározott adatokat,

b) a vádlott és a tanú kihallgatásának, a szakértő meghallgatásának, a bizonyítási

cselekmény és a perbeszédek kezdő időpontját, és

c) a bíróság által az eljárási cselekmény folyamán hozott nem ügydöntő végzéseket.

(10) A (9) bekezdésben meghatározott esetben a jegyzőkönyv írásbeli kivonata

tartalmazhatja a (2) bekezdésben foglaltakat is a (4) bekezdésben meghatározott

módon.

A jegyzőkönyv elkészítése, kiegészítése, kijavítása

446. § (1) * Ha az eljárási cselekményről egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés helyett

folyamatos hangfelvétel, vagy kép- és hangfelvétel készül, a jegyzőkönyvvezető

jelenléte az eljárási cselekményen nem kötelező.

(2) Az eljárási cselekményről az írásbeli jegyzőkönyvet rendszerint azzal egyidejűleg,

de legkésőbb az eljárási cselekmény időpontjától számított nyolc napon belül a

jegyzőkönyvvezető készíti el.

(2a) * Az egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés helyett rögzített folyamatos

hangfelvétel, vagy a jegyzőkönyvnek nem minősülő kép- és hangfelvétel alapján

készülő írásbeli jegyzőkönyvet az eljárási cselekmény időpontjától számított nyolc

napon belül kell elkészíteni.

(3) * Ha az eljárási cselekményről jegyzőkönyvvezető mellőzésével jegyzőkönyvnek

minősülő kép- és hangfelvétel készül, a jegyzőkönyv írásbeli kivonatát utóbb e felvétel

alapján a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül kell elkészíteni.

(4) * Ha a jegyzőkönyv nyolc napon belül nem készül el, az egyesbíró vagy a tanács

elnöke az ügyészséget, a vádlottat és a védőt tájékoztatja a jegyzőkönyv

elkészültének időpontjáról.

(5) Folyamatos hangfelvétel vagy a kép- és hangfelvétel esetén tájékoztatni kell az

eljárási cselekményen jelen lévő személyeket, hogy a felvételt – az eljárási

cselekmény befejezésétől számított nyolc napon belül – mikor, hol és milyen módon

hallgathatják, illetve tekinthetik meg. A folyamatos hangfelvételre vagy a kép- és

hangfelvételre az ügyiratok megismerésére és az azokról történő másolat készítésérevonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ahol e törvény valamely körülmény vagy

nyilatkozat jegyzőkönyvben történő rögzítését vagy feltüntetését írja elő, az alatt a

folyamatos hangfelvételen vagy a kép- és hangfelvételen történő rögzítést is érteni

kell.

(6) A folyamatos hangfelvétel vagy a kép- és hangfelvétel és az írásbeli jegyzőkönyv

vagy a jegyzőkönyv írásbeli kivonata tartalmának eltérése esetén az eltérés okát

tisztázni kell.

(7) Ha az írásbeli jegyzőkönyv vagy a jegyzőkönyv írásbeli kivonata az eljárási

cselekménnyel egyidejűleg készül, az hivatalból vagy az ügyész, a vádlott, a védő, a

sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt által az eljárási cselekménnyel

egyidejűleg tett megjegyzései alapján, indítványra is kiegészíthető és kijavítható. Az

erre vonatkozó indítványt – annak elutasítása esetén – az írásbeli jegyzőkönyvben,

vagy a jegyzőkönyv írásbeli kivonatában fel kell tüntetni. A módosítás folytán

szükségtelenné vált szövegrészeket úgy kell törölni, hogy a törölt szövegrész

olvasható maradjon.

(8) Az írásbeli jegyzőkönyv, a jegyzőkönyv írásbeli kivonata, valamint a folyamatos

hangfelvétel vagy a kép- és hangfelvétel megismerését követő nyolc napon belül az

írásbeli jegyzőkönyv vagy a jegyzőkönyv írásbeli kivonata kijavítását vagy

kiegészítését indítványozhatják azok a büntetőeljárásban részt vevő személyek, akik

az eljárási cselekményen jelen voltak. A kijavítás vagy kiegészítés az írásbeli

jegyzőkönyv vagy a jegyzőkönyv írásbeli kivonata elkészítésétől számított tizenöt nap

elteltével nem indítványozható.

(9) * A kijavítást és a kiegészítést az írásbeli jegyzőkönyvben vagy a jegyzőkönyv

írásbeli kivonatán a kijavítás dátumának megjelölésével fel kell jegyezni, arról új

jegyzőkönyvet kell készíteni, vagy az indítvány elutasítását az ügyiratokban fel kell

tüntetni.

(10) A bíróság az írásbeli jegyzőkönyv vagy a jegyzőkönyv írásbeli kivonata kijavítását

hivatalból is elrendelheti.

(11) Az írásbeli jegyzőkönyvet és a jegyzőkönyv írásbeli kivonatát, valamint ezek

esetleges módosításait az egyesbíró vagy a tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető

aláírja. Ha a tanács elnöke az aláírásban akadályozva van, az írásbeli jegyzőkönyvet és

a jegyzőkönyv írásbeli kivonatát helyette – a helyettesi minőségének feltüntetésével –

a tanács egyik tagja is aláírhatja.

A tanácsülésről készített jegyzőkönyv

447. § (1) * A tanácsülésről akkor kell jegyzőkönyvet készíteni, ha a határozat nem

egyhangú.

(2) A tanácsülési jegyzőkönyvet, a kisebbségi véleményen lévő bíró különvéleményét

és a bíróság határozatának tervezetét zártan kell kezelni.

(3) A tanácsülési jegyzőkönyvet és a kisebbségi véleményen lévő bíró

különvéleményét csak a fellebbezés vagy a rendkívüli jogorvoslat során eljáró bíróság,

a fegyelmi eljárás során a szolgálati bíróság, valamint ha büntetőeljárás indult, az

eljáró ügyészség és bíróság tekintheti meg.

Az ügyiratok megismerése a bírósági eljárásban

448. § (1) Az eljárás ügyiratait a bírósági eljárás során az ügyészség a 100. § szerint

ismerheti meg.

(2) Az ügyiratok megismerésének biztosítása nem veszélyeztetheti a tárgyalás

folytonosságát és a bíróság munkáját.

LXXIV. FEJEZET

HATÁROZATHOZATAL A BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSBAN

A bíróság döntései

449. § (1) A bíróság az eljárása során

a) ügydöntő határozattal,

b) nem ügydöntő végzéssel vagy

c) határozati formát nem igénylő bírói intézkedéssel

dönt.(2) Az ügydöntő határozat ítélet vagy ügydöntő végzés.

(3) A bíróság nem ügydöntő végzéssel határoz különösen

a) a bíró kizárása,

b) a védő és a szakértő kirendelése, felmentése,

c) az elővezetés és a körözés elrendelése,

d) az elfogatóparancs kibocsátása, visszavonása vagy módosítása,

e) a vádlottnak a tárgyaláson való jelenlétre kötelezése,

f) a vádlottnak a tárgyaláson való jelenlét jogáról való ismételt lemondásának

engedélyezése, valamint

g) a zárt tárgyalás elrendelése

tárgyában.

(4) Pervezető végzés az ügy bíróságra érkezését követően az ügy menetét

megállapító, az eljárási cselekmény előkészítésére irányuló vagy elvégzése érdekében

hozott nem ügydöntő végzés, így különösen

a) az ügy tárgyalásra utalásáról szóló végzés,

b) az előkészítő ülés, valamint a tárgyalás kitűzéséről, elhalasztásáról, elnapolásáról és

félbeszakításáról szóló végzés,

c) az előkészítő ülésre, valamint a tárgyalásra történő idézésről és értesítésről szóló

végzés,

d) az ügyek egyesítése vagy elkülönítése tárgyában hozott végzés,

e) a bíróság tanácsa elé utalásáról vagy ennek megtagadásáról szóló végzés,

f) a tárgyalás vezetésének és rendjének fenntartása körében hozott végzés, kivéve a

rendbírság kiszabása, a költségek viselésére kötelezés vagy az őrizet elrendelése,

g) a vádtól eltérő minősítés megállapításáról szóló végzés,

h) a bizonyítási indítvány tárgyában hozott végzés.

A tanácskozás és a szavazás

450. § (1) A bíróság tanácsa a határozatát tanácskozás után szavazással hozza meg.

Ha a szavazás nem egyhangú, a határozatot a többségi szavazat dönti el.

(2) A fiatalabb bíró az idősebbet megelőzően szavaz, az elnök utolsónak adja le a

szavazatát. Ha a büntetés kiszabása vagy az intézkedés alkalmazása kérdésében a

szavazás nem egyhangú, a szavazattöbbséget úgy kell megállapítani, hogy a

legsúlyosabb jogkövetkezmény mellett leadott szavazat a hozzá legközelebb esőt

erősíti, és ahhoz kell számítani.

(3) * A kisebbségi véleményen lévő bíró írásba foglalt különvéleményének kezelésére

és megtekintésére a 447. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket

kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a tárgyalásról készített jegyzőkönyvben

legkésőbb a határozat kihirdetésekor rögzíteni kell, hogy különvéleményt foglaltak

írásba.

(4) A tanácskozás és a szavazás titkos. A tanácskozáson és a szavazásnál az eljáró

tanács elnökén és tagjain kívül csak a jegyzőkönyvvezető lehet jelen.

(5) Ítélethozatalnál a bíróság megállapítja a tényállást, és annak alapján dönt arról,

hogy a vádlott bűnös-e, és ha igen, milyen bűncselekményben, majd arról, hogy

milyen büntetést kell kiszabni, illetve milyen intézkedést kell alkalmazni, továbbá dönt

arról, hogy milyen egyéb rendelkezéseket kell hozni.

(6) A tárgyaláson felmerült nem érdemi kérdések a tárgyaláson halk tanácskozásban is

eldönthetők.

A határozat részei

451. § (1) A határozat – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – bevezető részből,

rendelkező részből, jogorvoslati részből, indokolásból és záró részből áll.

(2) A bevezető rész tartalmazza

a) a bíróság megnevezését,

b) a bírósági ügy számát,

c) ha a bíróság a határozatot tárgyaláson hozta meg, a bírósági eljárás helyét, a

bírósági eljárás formáját, és azt, hogy az eljárás nyilvános volt-e,

d) a határozathozatal helyét és idejét.(3) A rendelkező rész tartalmazza a bíróság döntését és az azonosításhoz szükséges

adatokkal együtt annak megjelölését, akire a rendelkezés vonatkozik.

(4) Ha a határozatot kézbesítés útján közlik, a jogorvoslati rész tartalmazza azt, hogy a

határozat ellen van-e helye jogorvoslatnak, és azt az eljárás mely résztvevője, hol és

milyen határidőn belül terjesztheti elő.

(5) Az indokolás a bíróság által megállapított, a döntés alapjául szolgáló, jelentős

tényeket és körülményeket, valamint a határozat alapjául szolgáló jogszabályokat

tartalmazza.

(6) A záró rész tartalmazza a határozathozatal helyének és idejének megfelelő

keltezést, továbbá az egyesbíró vagy a tanács elnöke, illetve a tanács minden tagja

nevét és aláírását.

(7) * A vádemelést követően a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedésről

rendelkező határozat tartalmára az 561. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, továbbá a

(3) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak is irányadók.

(8) Ha a nem ügydöntő végzés elleni fellebbezésnek e törvény alapján halasztó

hatálya van, az erről való tájékoztatást a végzés jogorvoslati része tartalmazza.

(9) Nem kell indokolni a pervezető végzést és a határozati formát nem igénylő bírói

intézkedést.

(10) A jegyzőkönyvbe foglalt határozatnak nincs bevezető része és záró része.

A határozat írásba foglalása

452. § (1) * A jegyzőkönyvbe nem foglalt határozatot – ha e törvény eltérően nem

rendelkezik – legkésőbb a meghozatalától vagy a kihirdetésétől számított egy hónapon

belül, ha hosszabb indokolást igényel, két hónapon belül kell írásba foglalni. Ezt a

határidőt a bíróság elnöke egy alkalommal legfeljebb két hónappal

meghosszabbíthatja. A határozat teljes írásba foglalásának napját a határozaton fel

kell jegyezni.

(2) * Ha a bíróság a határozatának a rendelkező és jogorvoslati részét kézbesítés útján

közli, az (1) bekezdésben meghatározott határidő kezdőnapja

a) az a nap, amikor a jogorvoslati határidő jogorvoslat bejelentése nélkül telt el,

b) az a nap, amikor valamennyi fellebbezésre jogosult jogorvoslati nyilatkozata

megérkezett a bírósághoz.

A határozat kijavítása

453. § (1) Ha a határozat elírást vagy számítási hibát tartalmaz, a bíróság a határozat

kijavítását mind indítványra, mind hivatalból elrendelheti. A kijavítás nem változtathat

a kijavított határozat érdemén.

(2) * A kijavítást a határozatra fel kell jegyezni vagy arról új határozatot kell készíteni.

Ha a határozatot a kijavítását megelőzően már kézbesítették, a kijavító végzést

azoknak kell kézbesíteni, akiknek a részére a bíróság a kijavítással érintett határozatot

megküldte.

(3) A kijavítás tárgyában hozott végzés ellen nincs helye fellebbezésnek, kivéve, ha a

bíróság

a) a fellebbezéssel sérelmezhető határozat rendelkező részét javítja ki, vagy

b) a határozat rendelkező részének kijavítása iránti indítványt utasítja el.

(4) A kijavítást elrendelő végzés ellen az ügyészség és az élhet fellebbezéssel, akire a

határozat vagy kijavítása rendelkezést tartalmaz, a vádlott esetén a védő is.

(5) A kijavítás iránti indítványnak nincs halasztó hatálya a határozat elleni fellebbezés

előterjesztésére, illetve a határozat végrehajtására vagy teljesítésére.

(6) Ha az elsőfokú bíróság határozata az (1) bekezdés szerinti hibát tartalmaz, a

határozatot a másodfokú bíróság is kijavíthatja a fellebbezést érdemben elbíráló

határozatában.

A határozat közlése

454. § (1) A határozatot azzal kell közölni, akire rendelkezése vonatkozik.

(2) Az ügydöntő határozatot, valamint az ügy áttételéről, a bíróság kijelöléséről és az

eljárás felfüggesztéséről hozott határozatot a sértettel is közölni kell. Az ügydöntő

határozat közlésével egyidejűleg az 51. § (5) bekezdésében foglalt jogáról a sértettet,

illetve a sértett jogutódját tájékoztatni kell.(3) * A tárgyalás vezetése és rendjének fenntartása körében hozott pervezető végzés

kivételével a határozatot közölni kell az ügyészséggel.

455. § (1) A határozatot a jelenlévőkkel kihirdetés, egyébként kézbesítés útján kell

közölni.

(2) A határozatot az egyesbíró vagy a tanács elnöke hirdeti ki, a kihirdetés során fel

kell olvasni a rendelkező részt, ismertetni kell az indokolás lényegét, és azt szükség

esetén meg kell magyarázni.

(3) * Az ügydöntő határozat kihirdetés előtt írásba foglalt rendelkező részét a

jogorvoslati résszel együtt kézbesíteni kell a jelen nem lévő fellebbezésre

jogosultaknak.

(4) * Az indokolást is tartalmazó ügydöntő határozatot akkor is kézbesíteni kell az

ügyészség, a vádlott, a védő, és a sértett részére, ha velük a határozat rendelkező

részét kihirdetés vagy kézbesítés útján már közölték, egyébként az indokolást is

tartalmazó határozatot – ha a határozat ellen a felsoroltakon kívül más fellebbezett – a

fellebbezőnek kell kézbesíteni.

(5) Jogszabály határozza meg, hogy a határozatot vagy a határozat tartalmáról szóló

tájékoztatást az e §-ban felsoroltakon kívül kinek kell megküldeni.

(6) A magyar nyelvet nem értő vádlott részére a kihirdetés után az ítélet és az

ügydöntő végzés rá vonatkozó részét az általa az eljárásban korábban használt

nyelvre le kell fordítani, és azt a részére kézbesíteni kell.

(7) Az ügydöntő határozat közlésével egyidejűleg tájékoztatni kell a terheltet a

kártalanítási igényének jogalapjáról, arról, hogy választása szerint igényét

egyszerűsített kártalanítási eljárásban vagy kártalanítási perben érvényesítheti, az

igény érvényesítésének határidejéről, a határidő kezdő időpontjáról és a határidő

elmulasztásának jogvesztő jellegéről.

(8) * Az ügydöntő határozat közlésével egyidejűleg tájékoztatni kell a terheltet a

kiszabott büntetéssel vagy alkalmazott intézkedéssel kapcsolatos végrehajtási

jogsegély kezdeményezésének lehetőségéről, a végrehajtás átadásának feltételeiről

és következményeiről.

A határozatok jogereje, véglegessége és ennek tanúsítása

456. § (1) A bíróság jogerős ügydöntő határozata végleges, mindenkire kötelező

döntést tartalmaz a vádról, illetve a terhelt büntetőjogi felelősségéről, a büntetőjogi

következményekről vagy ezek hiányáról. Az ügydöntő határozat a jogerőre

emelkedését követően kizárólag rendkívüli jogorvoslattal vagy különleges eljárás

eredményeként változtatható meg.

(2) * Ha a vádról rendelkező ügydöntő határozat jogerőre emelkedik, az abban elbírált

cselekmény miatt a terhelttel szemben újabb büntetőeljárás nem folytatható.

(3) Az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően kell a kiszabott büntetés

vagy az alkalmazott intézkedés végrehajtását megkezdeni, az abban foglaltakat

teljesíteni, illetve a jogerőre emelkedést követően állnak be az elítéléshez, a

felmentéshez vagy az eljárás megszüntetéséhez fűződő jogkövetkezmények.

(4) A jogerős ügydöntő határozatban kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés

végrehajtását, illetve az abban foglaltak teljesítését az e törvényben meghatározott

esetekben a bíróság felfüggesztheti vagy félbeszakíthatja.

457. § A fellebbezés az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését abban a részben

függeszti fel, amelyet a fellebbezés folytán eljáró bíróság felülbírál. Az ügydöntő

határozat részlegesen emelkedik jogerőre, ha van olyan rendelkezése, amelyet a

fellebbezés folytán eljáró bíróság nem bírál felül.

458. § (1) Az elsőfokú bíróság ügydöntő határozata azon a napon emelkedik jogerőre,

amikor

a) azt kihirdették, feltéve, hogy ellene e törvény a fellebbezést kizárja,

b) a fellebbezésre jogosultak úgy nyilatkoztak, hogy az ügydöntő határozatot

tudomásul veszik, vagy a fellebbezést visszavonták,

c) a fellebbezési határidő fellebbezés bejelentése nélkül telt el, illetve

d) * a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatát helybenhagyta.(2) A másodfokú bíróság ügydöntő határozata azon a napon emelkedik jogerőre,

amikor

a) azt meghozták, feltéve, hogy harmadfokú bírósági eljárásnak nincs helye,

b) a fellebbezésre jogosultak úgy nyilatkoztak, hogy az ügydöntő határozatot

tudomásul veszik, vagy a fellebbezést visszavonták,

c) a fellebbezésre nyitva álló határidő fellebbezés bejelentése nélkül telt el, illetve

d) * a harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ügydöntő határozatát helybenhagyta.

(3) A harmadfokú bíróság ügydöntő határozata azon a napon emelkedik jogerőre,

amikor azt meghozták.

(4) A büntetővégzés azon a napon emelkedik jogerőre, amikor

a) a tárgyalás tartása iránti indítvány előterjesztésére jogosultak úgy nyilatkoztak,

hogy nem kérik tárgyalás tartását,

b) a tárgyalás tartása iránti indítványt visszavonták, vagy

c) a tárgyalás tartása iránti indítvány előterjesztésére nyitva álló határidő ilyen

indítvány előterjesztése nélkül telt el.

(5) * Az elsőfokú bíróság ügydöntő határozata az (1)–(3) bekezdésben foglaltak szerint

– az elkobzást, a vagyonelkobzást, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné

tételét, a tárhelyszolgáltatás megszüntetését elrendelő rendelkezés, valamint a

lefoglalás megszüntetéséről szóló rendelkezés, illetve a polgári jogi igényt érdemben

elbíráló rendelkezés kivételével – abban az esetben is jogerőre emelkedik, ha az

ügydöntő határozat ellen kizárólag a vádlott örököse, a magánfél, vagy a vagyoni

érdekelt jelentett be fellebbezést, vagy a fellebbezésre részükre nyitva álló határidő

még nem telt el.

459. § (1) * Az egyesbíró vagy a tanács elnöke az ügydöntő határozat jogerőre

emelkedését követően a határozatra vezetett záradékkal tanúsítja az ügydöntő

határozat jogerőre emelkedésének a tényét és a jogerőre emelkedés napját (a

továbbiakban: jogerősítési záradék).

(2) Az ügydöntő határozat részleges jogerőre emelkedése esetén a jogerősítési

záradékban fel kell tüntetni azt a napot, amikor a határozat részlegesen jogerőre

emelkedett, valamint azt, hogy a határozat mely rendelkezése lett jogerős.

(3) A jogerő megállapításáról tájékoztatni kell azokat a személyeket, akik a jogerőssé

vált ügydöntő határozat ellen fellebbezés benyújtására voltak jogosultak.

460. § (1) A nem ügydöntő végzés a véglegessé válását követően – ha e törvény

eltérően nem rendelkezik – nem változtatható meg.

(2) A nem ügydöntő végzés azon a napon válik véglegessé, amikor

a) * azt meghozták vagy kihirdették, feltéve, hogy ellene e törvény a fellebbezést

kizárja,

b) a fellebbezésre jogosultak úgy nyilatkoztak, hogy a nem ügydöntő végzést

tudomásul veszik vagy a fellebbezést visszavonták,

c) a fellebbezési határidő fellebbezés bejelentése nélkül telt el, illetve

d) a fellebbezést elutasították, vagy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság nem

ügydöntő végzését helybenhagyta.

(3) * A nem ügydöntő végzést a véglegessé válására tekintet nélkül kell teljesíteni,

illetve végrehajtani, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik, vagy a nem ügydöntő

végzés elleni fellebbezés halasztó hatályát e törvény kimondja.

(4) Kivételesen indokolt esetben mind a nem ügydöntő végzést hozó, mind a

fellebbezés folytán eljáró bíróság felfüggesztheti a nem ügydöntő végzés teljesítését,

illetve végrehajtását.

461. § (1) * A (2) bekezdésben meghatározott nem ügydöntő végzések esetében a

véglegessé válást követően az egyesbíró vagy a tanács elnöke a határozatra vezetett

záradékkal tanúsítja a nem ügydöntő végzés véglegessé válásának a tényét és napját

(a továbbiakban: véglegessé válási záradék).

(2) Véglegessé válási záradékkal kell ellátni

a) a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésről rendelkező

végzést,

b) a perújítási indítvány elutasításáról szóló végzést,c) a pótmagánvád elutasításáról hozott végzést,

d) az ügydöntő határozat hatályon kívül helyezéséről hozott végzést, és

e) azt a végzést, amelynek teljesítésére, illetve végrehajtására a fellebbezés halasztó

hatályát a törvény kimondja.

462. § * A bíróság a jogerősítési záradékot és a véglegessé válási záradékot

indítványra vagy hivatalból kijavíthatja vagy pontosíthatja, ha ezt az utóbb felmerült

körülmények szükségessé teszik. Az így kijavított vagy pontosított határozatot

azoknak kell kézbesíteni, akiknek a részére a bíróság a kijavítással érintett határozatot

megküldte.

Az ügyészség vádemelés után hozott határozatai *

462/A. § * Az ügyészségnek a vádemelés után meghozott határozataira az LVII.

Fejezetet, a határozat elleni jogorvoslatra a 369. és 370. §-t kell alkalmazni.

TIZENKETTEDIK RÉSZ

A BÍRÓSÁG ELJÁRÁSA A VÁDEMELÉS ELŐTT

Általános eljárási szabályok

463. § A vádemelés előtt a bíróság feladatait elsőfokon a járásbíróságnak a

törvényszék elnöke által kijelölt bírája nyomozási bíróként látja el.

464. § (1) A bíróság a vádemelés előtt dönt

a) a bíróság hatáskörébe tartozó kényszerintézkedésekkel kapcsolatos indítványokról

és

b) az elmeállapot megfigyelésével kapcsolatos indítványról.

(2) A bíróság a vádemelés előtt dönt

a) a védő kizárásáról,

b) a tanú különösen védetté nyilvánításáról,

c) az ügyészség indítványára a 174. § alapján a tanúvallomást megtagadó személynek

a számára információt átadó személy kilétének felfedésére kötelezéséről,

d) az európai és a nemzetközi elfogatóparancs kibocsátásáról és visszavonásáról,

e) a felülbírálati indítványról,

f) a rendbírság elzárásra történő átváltoztatásáról,

g) * a megszüntetett eljárás folytatásának a 400. § (5) bekezdése szerinti

elrendeléséről,

h) * az eljárás folytatásának elrendeléséről azzal szemben, akivel szemben a

feljelentést a 382. § (1) bekezdése alapján utasították el vagy az eljárást a 399. §

alapján szüntették meg, és az ügyészség az indítványt az együttműködés

megszegésére alapozza, és

i) * törvény által meghatározott egyéb esetben.

(3) A bíróság ellátja a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásával

kapcsolatban a XXXVIII. Fejezetben meghatározott feladatokat.

(4) A bíróság a vádemelés előtt a 355. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a

polgári jogi igény érvényesítésére irányuló bejelentést és az ideiglenes intézkedés

iránti indítványt a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint hatáskörrel és

illetékességgel rendelkező bíróságnak küldi meg.

465. § (1) A bíróság vádemelés előtti eljárására a bírósági eljárás szabályait az e

Részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A nyomozási bíró a törvényszék illetékességi területén lévő ügyészségek által

folytatott eljárás során jár el. Ha a törvényszék elnöke több járásbíróságon jelöl ki

nyomozási bírót, akkor meghatározza a nyomozási bírók illetékességét.

(3) A bíróság vádemelés előtti eljárásában az ügyek egyesítésének vagy

elkülönítésének nincs helye, de a bíróság az azonos tárgykörben előterjesztett

indítványokat együttesen is elbírálhatja, illetve több döntésre irányuló indítványról

több határozattal is dönthet.

(4) A bíróság a vádemelés előtt az eljárást nem szüntetheti meg és nem függesztheti

fel.

A bíróság eljárásának formái

466. § (1) A bíróság ülést tart, ha az indítvány tárgyaa) személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelése,

b) letartóztatás meghosszabbítása, és az indítványban a meghosszabbítás okaként a

korábbi határozathoz képest új körülményre hivatkoztak,

c) a letartóztatásnak az elrendelésétől számított hat hónapot meghaladó

meghosszabbítása,

d) elmeállapot megfigyelésének elrendelése, vagy

e) az eljárás folytatásának elrendelése, és az ügyészség az indítványát az

együttműködés megszegésére alapozza azzal szemben, akivel szemben a feljelentést

a 382. § (1) bekezdése alapján utasították el, vagy az eljárást a 399. § (1) bekezdése

alapján szüntették meg.

(2) A bíróság az ülést mellőzheti és az ügyiratok alapján dönt, ha

a) a távoltartás elrendelésére irányuló indítványt a sértett nyújtotta be és

megállapítható, hogy a távoltartás elrendelésének a feltételei nem állnak fenn,

b) az indítvány tárgya az eljárás folytatásának az (1) bekezdés e) pontja szerinti

elrendelése, és az együttműködő személy ismeretlen helyen tartózkodik,

c) az indítvány tárgya az indítványtételkor alkalmazottnál a személyi szabadságot

enyhébb fokban korlátozó kényszerintézkedés elrendelése,

d) a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés

meghosszabbítására irányuló indítvány elbírálása során a személyi szabadságot

enyhébb fokban korlátozó bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendeléséről dönt,

feltéve, hogy az ülés tartása más okból nem kötelező, vagy

e) az indítvány a törvényben kizárt, elkésett vagy nem az arra jogosulttól származik.

(3) A bíróság a (2) bekezdés b) pontja alapján az ülést az ügyészség indítványára

mellőzheti.

467. § A bíróság az ügyiratok alapján dönt a 466. § (1) bekezdésében fel nem sorolt

ügyben, azonban ilyen ügyben is tarthat ülést, ha ezt szükségesnek tartja.

A bíróság ülésének az előkészítése

468. § (1) Ha a bíróság ülést tart, meghatározza az ülés időpontját.

(2) Ha a terhelt őrizetben van, és az ügyészség által előterjesztett indítvány tárgya

személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelése, a

bíróság az ülés időpontját úgy határozza meg, hogy az ülés az őrizet határidejének

lejártát megelőzően megtartható legyen.

(3) Ha az indítvány tárgya letartóztatás meghosszabbítása, a bíróság az ülés

időpontját úgy határozza meg, hogy az ülés legalább a letartóztatás határidejét

megelőző egy nappal megtartható legyen.

(4) Ha a távoltartás elrendelésére irányuló indítványt a sértett nyújtotta be, a bíróság

az ülés időpontját úgy határozza meg, hogy az ülés az indítvány bíróságra érkezését

követő öt napon belül megtartható legyen.

(5) Ha az indítvány tárgya elmeállapot megfigyelésének elrendelése vagy az eljárás

folytatásának a 464. § (2) bekezdés h) pontja szerinti elrendelése, a bíróság az ülés

időpontját úgy határozza meg, hogy az ülés az indítvány bíróságra érkezését követő

tizenöt napon belül megtartható legyen.

(6) Ha a bíróság a 467. § alapján tart ülést, a bíróság az ülés időpontját az ügyiratok

alapján történő döntésre rendelkezésre álló határidőn belül határozza meg.

(7) Ha az indítvány tárgya személyi szabadságot érintő bírói engedélyes

kényszerintézkedés és a bíróság a 467. § alapján tart ülést, a bíróság az ülés

határnapját a (6) bekezdés alkalmazásával a kényszerintézkedés határidejének

figyelembevételével állapítja meg.

469. § (1) Ha a 466. § (1) bekezdésében meghatározott indítványt az ügyészség

terjesztette elő, az ügyészség az indítvány előterjesztésével egyidejűleg a bíróságnak

átadja a nyomozás ügyiratait. Ha az ügyiratok terjedelme ezt indokolttá teszi, a

bíróságnak az ügyiratokat az indítvány előterjesztését megelőzően is át lehet adni.

(2) Az ügyészség az indítvány előterjesztésével egyidejűleg indítványát megküldi a

gyanúsítottnak és a védőnek.

470. § (1) Ha az indítvány tárgya letartóztatás vagy előzetes kényszergyógykezelés

elrendelése, az indítvány megküldését követően a gyanúsított és a védő számárabiztosítani kell azoknak az ügyiratoknak a megismerését, amelyekre az indítványban

hivatkoznak.

(2) Ha az indítvány tárgya a letartóztatás meghosszabbítása, az indítvány

megküldését követően a gyanúsított és a védő számára biztosítani kell azoknak az

ügyiratoknak a megismerését is, amelyekre az indítványban hivatkoznak és amelyek a

letartóztatás tárgyában hozott legutóbbi döntést követően keletkeztek.

(3) Az ügyészség az (1) és (2) bekezdésben meghatározott ügyiratok megismerését a

védekezésre való felkészüléshez szükséges időben és módon – legkésőbb az ülés

megkezdését megelőző egy órával – köteles a terhelt és a védő számára biztosítani. Az

ügyészség az (1) és (2) bekezdésben foglaltak teljesítéséhez a nyomozó hatóságot is

igénybe veheti.

471. § (1) Ha az indítványt az ügyészség terjesztette elő, gondoskodik a

gyanúsítottnak az ülésen történő megjelenéséről.

(2) Az ügyészség

a) a védőt az ülés időpontjáról és helyéről értesíti, vagy

b) a védőt idézi, ha az ülésen a jelenléte kötelező.

(3) Ha az ülésen tolmács vagy más személy jelenléte szükséges, megjelenéséről az

ügyészség gondoskodik.

472. § (1) Ha a távoltartás elrendelésére irányuló indítványt a sértett terjesztette elő, a

bíróság az ülés időpontjáról értesíti az ügyészséget, a sértettet és a védőt, egyúttal

felhívja az ügyészséget, hogy a terhelt megjelenéséről gondoskodjon. A távoltartás

iránti indítványt a bíróság megküldi a terheltnek és a védőnek.

(2) Ha az ülésen tolmács vagy más személy jelenléte szükséges, a megjelenéséről a

bíróság gondoskodik.

473. § (1) Ha a bíróság a 467. § alapján tart ülést, akkor az ülés időpontjáról értesíti az

ügyészséget, az indítványozót, illetve idézi azt, akinek a jelenlétét szükségesnek

tartja.

(2) Ha a bíróság a 467. § alapján tart ülést, akkor az indítványt megküldi

a) az ügyészségnek, ha nem az ügyészség volt az indítványozó, illetve

b) annak a személynek, akinek a jelenlétét szükségesnek tartja.

(3) Az indítvány megküldésével egyidejűleg a bíróság határidőt állapít meg az

indítványra vonatkozó észrevételek előterjesztésére, illetve a (2) bekezdés a) pontja

esetén az ügyészség részére a nyomozás ügyiratainak megküldésére.

(4) Ha az ülésen tolmács vagy más személy jelenléte szükséges, megjelenéséről a

bíróság gondoskodik.

Az ülés

474. § (1) Az ülésen az ügyész jelenléte kötelező. Az ülésen ügyész helyett alügyész is

eljárhat.

(2) Az ülésen a terhelt jelenléte kötelező, ha az ülést a bíróság a 466. § (1) bekezdése

alapján tartja. A 466. § (1) bekezdés e) pontja esetén, ha a terhelt ismeretlen helyen

tartózkodik, az ülés a terhelt távollétében megtartható.

(3) A védő jelenléte az ülésen kötelező, ha

a) az indítvány tárgya elmeállapot megfigyelésének elrendelése,

b) az indítvány tárgya előzetes kényszergyógykezelés elrendelése vagy

c) a 466. § (1) bekezdés e) pontja esetén az ülést a terhelt távollétében tartják meg.

(4) A védő az ülésen a (3) bekezdésben meghatározott eseteken kívül is jelen lehet.

475. § (1) Ha az ülésen az indítványozó nem jelenik meg, azt úgy kell tekinteni, hogy

az indítványt visszavonta.

(2) Az ülésen az indítványozó az indítványt szóban ismerteti és megjelöli az azt

megalapozó bizonyítékokat. A jelenlévőknek módot kell adni arra, hogy az

indítványozó bizonyítékait – a XVI. Fejezetben meghatározott rendelkezések alapján –

megismerjék. Ha az értesített nem jelent meg, de az észrevételét írásban benyújtotta,

ezt a bíróság ismerteti.

(3) A bíróság megvizsgálja, hogy az indítvány és az ülés megtartásának törvényi

előfeltételei fennállnak-e, nincs-e akadálya a büntetőeljárásnak, és az indítványmegalapozottsága iránt nem támaszthatók-e észszerű kételyek. A 466. § (1) bekezdés

a)–c) és e) pontja esetén a vizsgálat kiterjed a gyanúsított személyi körülményeire is.

A bíróság eljárása az ügyiratok alapján

476. § (1) * Ha az indítványt az ügyészség terjesztette elő, az indítvány

megküldésével egyidejűleg átadja a bíróságnak a nyomozás ügyiratait. Ha az indítvány

tárgya a letartóztatás meghosszabbítása, az indítvány megküldését követően a

gyanúsított és a védő számára biztosítani kell azoknak az ügyiratoknak a

megismerését is, amelyekre az indítványban hivatkoznak és amelyek a letartóztatás

tárgyában hozott legutóbbi döntést követően keletkeztek.

(2) Ha az indítványt nem az ügyészség terjesztette elő és e törvény eltérően nem

rendelkezik, a bíróság az indítványt megküldi az ügyészségnek és az ügyészség

részére indítványának vagy észrevételeinek előterjesztésére, illetve a nyomozás

ügyiratainak átadására határidőt állapít meg.

(3) A bíróság megvizsgálja, hogy az indítvány törvényi előfeltételei fennállnak-e, nincs-

e akadálya a büntetőeljárásnak és az indítvány megalapozottsága iránt nem

támaszthatók-e észszerű kételyek.

(4) A bíróság az ügyiratok alapján – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az

indítvány bíróságra érkezését követő nyolc napon belül dönt.

(5) Ha az indítvány tárgya zár alá vétel elrendelése vagy a zár alá vétel miatti

felülbírálati indítvány elbírálása, és a csatolt ügyiratok mennyisége jelentős, a bíróság

az indítványról soron kívül, de legkésőbb az indítvány bíróságra érkezésétől számított

egy hónapon belül dönt.

(6) Ha a bíróság a 466. § (2) bekezdése alapján az ülés tartását mellőzi és az ügyiratok

alapján dönt, határozatát az ülés megtartására rendelkezésre álló határidő alatt hozza

meg.

A bíróság döntései

477. § (1) Ha a 466. § (1) bekezdésében meghatározott indítványt az ügyészség

terjesztette elő és a bíróság az ülés megkezdését megelőzően megállapítja, hogy az

ülés megtartásának a feltételei hiányoznak, a bíróság az ügyiratokat határozat

hozatala nélkül visszaadja az ügyészségnek.

(2) Ha a vádemeléskor a vádemelés előtt benyújtott indítványt a bíróság feladatait a

vádemelés előtt ellátó bíróság még nem bírálta el, a bíróság az ügyiratokat átteszi

ahhoz a bírósághoz, amelynél az ügyészség vádat emelt. Az elsőfokon eljáró bíróság

az áttett indítványt új indítványként, tartalma szerint bírálja el.

(3) A bíróság feladatait a vádemelés előtt ellátó bíróság határozata ellen bejelentett

fellebbezést akkor is e Rész rendelkezései szerint kell elbírálni, ha az ügyben vádat

emeltek. A fellebbezés elbírálását a fellebbező és – ha nem az ügyészség fellebbezett

– az ügyészség egyidejű tájékoztatása mellett mellőzni kell, ha az elsőfokú bíróság a

tárgyalás előkészítése során a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes

kényszerintézkedés fenntartása tárgyában már határozott.

478. § (1) * Ha az indítvány elbírálásának nincs akadálya, a bíróság nem ügydöntő

végzéssel határoz, amelyben

a) az indítványnak helyt ad, részben ad helyt és a törvénynek megfelelő rendelkezést

hoz, bírósági felülbírálat esetén a határozatot megváltoztatja vagy hatályon kívül

helyezi, vagy

b) az indítványt elutasítja.

(2) A határozat indokolása tartalmazza az indítvány lényegét, az eljárás alapjául

szolgáló cselekmény tényállásának rövid leírását és Btk. szerinti minősítését, az

indítvány törvényi feltételeinek fennállását vagy azok hiányára való utalást.

(3) Ha a bíróság az indítványt végleges nem ügydöntő végzésével elutasította,

változatlan alapon újabb indítvány előterjesztésének nincs helye. Az ilyen indítványról

való döntést a bíróság mellőzheti, ez azonban nem akadálya annak, hogy a kérdésben

újabb nem ügydöntő végzést hozzon.

(4) Ha a távoltartás elrendelésére vonatkozó indítványt a sértett nyújtotta be, és a

távoltartás elrendelésének a feltételei nem állnak fenn, a bíróság tájékoztatja az

indítványozót arról, hogy a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazhatótávoltartásról szóló törvény szerinti ideiglenes megelőző távoltartás elrendelését

kezdeményezheti. Ha az indítványozó hozzájárul, a bíróság a távoltartás elrendelésére

vonatkozó indítványt az ideiglenes megelőző távoltartás elrendelésére irányuló

indítványként a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott

szervének megküldi.

479. § (1) A (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a határozatot az ügyészséggel,

az indítványozóval és azzal kell közölni, akire az rendelkezést tartalmaz.

(2) Kizárólag az ügyészséggel kell közölni a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök

alkalmazásával kapcsolatban a XXXVIII. Fejezet alapján hozott határozatot.

(3) A határozatot az ülésen kihirdetés útján kell közölni. Ha a bíróság az ügyiratok

alapján döntött, a határozatot az írásba foglalást követően haladéktalanul kézbesíteni

kell. A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a határozatot kézbesítő útján kell

kézbesíteni.

(4) A bíróság az ügyészség útján kézbesíti

a) a különösen védett tanúvá nyilvánítás tárgyában hozott határozatot a tanú részére,

illetve

b) az ügyvédi, vagy közjegyzői irodában tartandó kutatás elrendelése tárgyában hozott

határozatot a kutatással érintett személy részére.

(5) A letartóztatást elrendelő határozat közlésével egyidejűleg az 51. § (5)

bekezdésben foglalt jogáról a sértettet tájékoztatni kell.

Jogorvoslat

480. § (1) A bíróság határozata ellen fellebbezést jelenthet be

a) az ügyészség,

b) az indítványozó,

c) az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz, illetve

d) a gyanúsítottal közölt határozat ellen a védő is.

(2) Az ülésen közölt határozat elleni fellebbezést a kihirdetés után nyomban be kell

jelenteni. Az a fellebbezésre jogosult, aki a határozat kihirdetésén nem volt jelen, a

fellebbezését az üléstől számított három napon belül jelentheti be. Az ügyiratok

alapján hozott határozat ellen a fellebbezést a jogosult a kézbesítéstől számított

három napon belül jelentheti be.

(3) A letartóztatás elrendelésére irányuló indítvány elutasítása esetén – ideértve azt is,

ha a bíróság a letartóztatás helyett bűnügyi felügyeletet, illetve távoltartást rendel el –

az ügyészség, a terhelt, illetve a védő a jogorvoslati nyilatkozatával egyidejűleg

indítványozhatja, hogy a fellebbezést ülésen bírálják el. Erre a terheltet a jogorvoslati

nyilatkozatok megtételekor figyelmeztetni kell.

481. § (1) A bíróság a határozat elleni fellebbezést a nyilatkozatok beérkezését, illetve

a fellebbezési határidő lejártát követően haladéktalanul, közvetlenül a fellebbezés

elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező törvényszéknek küldi meg.

(2) A nyomozási bíró határozata elleni fellebbezést a törvényszék másodfokú tanácsa

bírálja el.

(3) A fellebbezést a bíróság a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel tanácsülésen

bírálja el.

(4) * A 480. § (3) bekezdése esetén, vagy, ha a tanács elnöke egyéb okból

szükségesnek tartja, a törvényszék másodfokú tanácsa ülést tart. A törvényszék erre

irányuló indítvány hiányában is ülést tarthat. Az ülés tartására a 474–475. §-t kell

alkalmazni. A fellebbezés elbírálásának nem akadálya, ha a terhelt az ülésen nem

jelenik meg. Az ülésen a letartóztatás elrendelését indítványozó ügyészségen működő

ügyész vesz részt.

482. § Nincs helye fellebbezésnek

a) a bíróság hatáskörébe tartozó kényszerintézkedések közül a 303. § (2) és (3)

bekezdésével, a 309. § (2) és (4) bekezdésével és a 314. § (2) bekezdésével

kapcsolatos indítványokról hozott határozat,

b) a 253. § (4) bekezdése alapján hozott határozat kivételével a bírói engedélyhez

kötött leplezett eszközök alkalmazásával kapcsolatban a XXXVIII. Fejezet alapján

hozott határozat,c) a rendbírság átváltoztatásáról rendelkező határozat,

d) a tanú különösen védetté nyilvánításáról hozott határozat,

e) a megszüntetett eljárás folytatásának a 400. § (5) bekezdése szerinti elrendeléséről

rendelkező határozat, és

f) a felülbírálati indítvány elbírálásáról hozott határozat

ellen.

483. § (1) Az e Rész alapján hozott határozatot a (2) bekezdésben meghatározott

kivétellel fellebbezésre tekintet nélkül teljesíteni kell, illetve végre kell hajtani.

(2) Halasztó hatályú

a) a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés megszüntetése

miatt bejelentett ügyészi fellebbezés, ha a megszüntetést nem az ügyészség

indítványozta, és

b) a tanúvallomást a 174. § alapján megtagadó személynek a számára információt

átadó személy kilétének felfedésére történt kötelezése ellen bejelentett fellebbezés.

(3) A bíróság mellőzheti a végleges nem ügydöntő végzés elleni fellebbezés

elbírálására vonatkozó határozat hozatalát, ez azonban nem akadálya annak, hogy a

kérdésben újabb nem ügydöntő végzést hozzon.

(4) * Ha a törvény a bíróság nem ügydöntő végzése ellen a fellebbezést lehetővé

teszi, az elsőfokon döntést hozó bíróság a véglegessé válásig kötve van a

megtámadott nem ügydöntő végzéséhez.

(5) * Ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak a személyi szabadságot érintő

bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendeléséről vagy meghosszabbításáról szóló

határozata ellen bejelentett fellebbezés alapján az elsőfokú bíróság határozatát

hatályon kívül helyezi és a bíróságot új eljárásra utasítja, a másodfokú bíróság a

kényszerintézkedést a hatályon kívül helyezett határozat meghozatalának időpontjától

kezdődően elrendelheti vagy annak határidejét meghosszabbíthatja. Az ilyen módon

elrendelt vagy meghosszabbított kényszerintézkedés határideje a másodfokú bíróság

döntésétől számított 72 óráig tarthat.

(6) * Ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak a személyi szabadságot érintő

bírói engedélyes kényszerintézkedés megszüntetéséről szóló határozata ellen

bejelentett fellebbezés alapján az elsőfokú bíróság határozatát hatályon kívül helyezi

és a bíróságot új eljárásra utasítja, a fellebbezés (2) bekezdés a) pontja szerinti

halasztó hatálya a megismételt eljárásban hozott döntésig tart.

TIZENHARMADIK RÉSZ

A TÁRGYALÁS ELŐKÉSZÍTÉSE

LXXV. FEJEZET

INTÉZKEDÉSEK A VÁDIRAT ALAPJÁN

Az ügyiratok megvizsgálása

484. § (1) A bíróság az ügyiratok bírósághoz érkezését követő egy hónapon belül

megvizsgálja, hogy szükséges, illetve lehetséges-e

a) az ügy áttétele,

b) az ügyek egyesítése vagy elkülönítése,

c) az eljárás felfüggesztése,

d) az eljárás megszüntetése,

e) a vádirat hiányosságainak pótlása iránt az ügyészséget megkeresni,

f) kényszerintézkedésről rendelkezni,

g) a vádtól eltérő minősítés megállapítása,

h) a bíróság tanácsa elé utalás, illetve

i) büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás lefolytatása.

(2) Ha az e Fejezetben vizsgált kérdésekben a határozat meghozatalához az ügyész, a

vádlott, a védő, illetve a sértett meghallgatása látszik szükségesnek, a 494. §-ban

meghatározott döntéseket kivéve a bíróság a határozatát az (1) bekezdésben

meghatározott határidő letelte után is meghozhatja.(3) * A bíróság az ügyész, a vádlott, a védő, illetve a sértett meghallgatása érdekében

ülést tart.

Áttétel

485. § Ha a bíróságnak az ügy elbírálására nincs hatásköre vagy illetékessége, az

ügyet átteszi a hatáskörrel, illetve illetékességgel rendelkező bírósághoz.

Egyesítés és elkülönítés

486. § (1) * Ha a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt a próbára bocsátott

ellen újabb eljárás indul, vagy ha a próbára bocsátott ellen a próbaidő előtt elkövetett

bűncselekmény miatt a próbaidő előtt vagy alatt indult eljárás, az ügyeket egyesíteni

kell, és az újabb ügy elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jár

el.

(2) Ha az újabb eljárásban a vádlott bűnösségét a bíróság nem állapítja meg, illetve ha

a próbára bocsátás előtt elkövetett bűncselekmény esetén a próbaidő az ügyek

együttes elbírálása előtt eltelt, a bíróság az egyesített ügyeket elkülöníti.

(3) A bíróság az (1)–(2) bekezdésnek megfelelően jár el, ha a vádlottal szemben

korábban indult büntetőeljárást a 488. § (2) bekezdése alapján felfüggesztette,

azonban az ügyészség a vádlott ellen ugyanolyan bűncselekmény miatt újabb vádat

emelt. Ha a bíróság a vádlottal szemben korábban indult büntetőeljárást a Btk. 180. §

(1) bekezdésére figyelemmel függesztette fel, ugyanolyan bűncselekménynek minősül

a kábítószer-kereskedelem is.

Az eljárás felfüggesztése

487. § A bíróság felfüggeszti az eljárást, ha a vádlott tartós, súlyos betegsége vagy a

bűncselekmény elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége miatt nem képes az e

törvényben meghatározott jogait gyakorolni és kötelezettségeit teljesíteni.

488. § (1) A bíróság felfüggesztheti az eljárást, ha

a) a vádlott ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik,

b) a vádirat hiányosságainak pótlása vagy eljárási cselekmény elvégzése iránt

intézkedett,

c) jogsegély iránti megkeresés más állam hatósága általi teljesítése szükséges,

d) az eljárás lefolytatásához előzetes kérdésben hozott döntést kell beszerezni,

e) az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló

törvényben meghatározott konzultációs eljárás kezdődik,

f) * nemzetközi elfogatóparancs, illetve európai elfogatóparancs alapján más állam

hatósága a vádlott átadását vagy kiadatását elhalasztotta,

g) nemzetközi büntetőbíróság a joghatósága alá tartozó ügyben a magyar hatóságot a

büntetőeljárás átadása érdekében megkeresi,

h) * ha a külföldi ítélet elismerését vagy a tagállami ítélet megfeleltetését

kezdeményezte, vagy

i) * a külföldi igazságügyi hatóság a vádlott kiadatásának vagy átadásának a

végrehajtását a külföldön folyamatban lévő büntetőeljárás lefolytatására vagy a

külföldön kiszabott szabadságvesztés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés

végrehajtására tekintettel elhalasztotta.

(2) A bíróság egy évre felfüggesztheti az eljárást, ha

a) a Btk. Különös Része a terheltnek az eljárás megindulását követő magatartását

büntethetőséget megszüntető okként szabályozza, és

b) a büntethetőség megszűnését eredményező magatartás várható.

(3) Az eljárás a (2) bekezdés alapján nem függeszthető fel, ha

a) az ügyészség feltételes ügyészi felfüggesztést alkalmazott, vagy

b) * a 417. § (2) bekezdésében meghatározott ok áll fenn.

489. § (1) A bíróság az Alkotmánybíróságnak a jogszabály, jogszabályi rendelkezés,

közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy jogegységi határozat alaptörvény-

ellenességének megállapítására, továbbá nemzetközi szerződésbe ütközésének

megállapítására irányuló eljárását az Alkotmánybíróságról szóló törvényben foglalt

szabályok szerint hivatalból vagy indítványra kezdeményezheti.(2) A bíróság a Kúriának az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára vonatkozó

eljárását a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben foglalt szabályok

szerint hivatalból vagy indítványra kezdeményezheti.

(3) Az Alkotmánybíróság és a Kúria eljárásának kezdeményezéséről a bíróság

végzéssel határoz, egyidejűleg az eljárást felfüggeszti.

490. § (1) * A bíróság az Európai Unió alapját képező szerződésekbe foglalt szabályok

szerint az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását hivatalból vagy

indítványra kezdeményezi, ha megállapítja, hogy az bármely európai uniós jogi aktus

vagy jogszabály vonatkozásában szükséges.

(2) Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezéséről a bíróság végzéssel határoz,

egyidejűleg az eljárást felfüggeszti. A bíróság a végzésben meghatározza azt a

kérdést, amely az Európai Unió Bíróságának előzetes döntését igényli, valamint – a

feltett kérdés megválaszolásához szükséges mértékben – ismerteti a tényállás és az

érintett magyar jogszabályok lényegét. A bíróság a végzését az Európai Unió Bírósága

számára való kézbesítéssel egyidejűleg tájékoztatásul kézbesíti az igazságügyért

felelős miniszter részére is.

(3) A bíróság az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló indítvány

elutasításáról végzéssel határoz.

(4) * Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezéséről, illetve az előzetes

döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló indítvány elutasításáról hozott

végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

491. § (1) A bíróság az eljárást folytatja, ha

a) az eljárás felfüggesztésének oka megszűnt,

b) a 488. § (1) bekezdés g) pontja alapján történt felfüggesztés esetén azt a

nemzetközi büntető bíróság alapokmányát kihirdető, illetve alapokmányából fakadó

kötelezettségek végrehajtásáról szóló törvény előírja,

c) a 488. § (2) bekezdése alapján történt felfüggesztés esetén

ca) egy év eltelt,

cb) a vádlott a büntethetőség megszűnését eredményező magatartást nem tanúsítja,

és az nem is várható, vagy

cc) a vádlottal szemben az eljárás felfüggesztésének tartama alatt elkövetett

ugyanolyan bűncselekmény, vagy ha a bíróság a vádlottal szemben a büntetőeljárást

a Btk. 180. § (1) bekezdésére figyelemmel függesztette fel, kábítószer-kereskedelem

miatt vádat emeltek.

(2) Ha az eljárás felfüggesztésének tartama alatt a felfüggesztés oka megváltozott, a

bíróság – az eljárás folytatásának elrendelése nélkül – új határozatot hoz az eljárás

felfüggesztéséről.

(3) A felfüggesztés tartamára és a felfüggesztett eljárás folytatására egyebekben az

LXII. Fejezet rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

Az eljárás megszüntetése

492. § (1) A bíróság az eljárást ügydöntő végzéssel megszünteti, ha

a) a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény,

b) a vádlott gyermekkor miatt nem büntethető,

c) halál, elévülés, kegyelem vagy törvényben meghatározott egyéb okból a vádlott

büntethetősége megszűnt,

d) a vád tárgyává tett cselekményt már jogerősen elbírálták,

e) az ügyészség a vádat ejtette és magánvádnak vagy pótmagánvádnak nincs helye,

illetve a sértett magánvádlóként vagy pótmagánvádlóként nem lépett fel,

f) *

g) *

h) olyan bűncselekmény miatt van folyamatban, amelynek a vád tárgyává tett

jelentősebb tárgyi súlyú bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából

nincs jelentősége,

i) * a magánindítvány hiányzik és az a 378. § (4) bekezdése alapján már nem

pótolható.

(2) A bíróság az eljárást nem ügydöntő végzéssel megszünteti, haa) * a feljelentés, vagy a legfőbb ügyésznek a 4. § (9) bekezdésében vagy a Btk. 3. §

(3) bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányzik,

b) *

c) * a vádat nem az arra jogosult emelte,

d) a vádirat – a hiányosságainak pótlására irányuló felhívás ellenére – nem, vagy

hiányosan tartalmazza a 422. § (1) bekezdésében előírt törvényes elemeket, és emiatt

a vád érdemi elbírálásra alkalmatlan,

e) a vádirat – a hiányosságainak pótlására irányuló felhívás ellenére – nem, vagy

hiányosan tartalmazza a 422. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat,

f) * a büntetőeljárás átadása, vagy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi

együttműködésről szóló törvényben meghatározott konzultációs eljárás eredménye

alapján a büntetőeljárást más állam hatósága folytatja le, vagy

g) * az ügy nem tartozik magyar büntető joghatóság alá.

(3) Az eljárás megszüntetéséről a bíróság azzal a figyelmeztetéssel tájékoztatja a

magánfelet, hogy a polgári jogi igényét egyéb törvényes úton érvényesítheti.

A vádirat hiányosságainak pótlása

493. § (1) Ha a vádirat nem, vagy hiányosan tartalmazza a 422. § (1) bekezdésében

előírt törvényes elemeket, a bíróság hivatalból vagy indítványra, a hiányok

megjelölése mellett végzésben felhívja az ügyészséget a vádirat hiányosságainak

pótlására.

(2) Az ügyészség a vádirat hiányosságait az (1) bekezdésben meghatározott végzés

kézhezvételétől számított két hónapon belül pótolhatja.

(3) Ha az ügyészség a vádirat hiányosságait a (2) bekezdésben meghatározott

határidőn belül nem pótolja, a bíróság a 492. § (2) bekezdés d) pontjában írt esetben

megszünteti az eljárást.

(4) A bíróság az (1) bekezdés megfelelő alkalmazásával az előkészítő ülés megkezdése

előtt felhívhatja az ügyészséget a vádirat hiányosságainak pótlására, ha a vádirat nem

vagy hiányosan tartalmazza a 422. § (2) bekezdés a) pontjában előírt tartalmi

elemeket. Ha az ügyészség a vádirat e hiányosságait a (2) bekezdésben

meghatározott határidőn belül nem pótolja, a bíróság az eljárást a 492. § (2) bekezdés

e) pontja alapján megszünteti.

Határozat a kényszerintézkedésekről

494. § (1) A bíróság hivatalból vagy indítványra határoz a személyi szabadságot érintő

bírói engedélyes kényszerintézkedés fenntartásáról, elrendeléséről vagy

megszüntetéséről.

(2) A bíróság a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés

elrendeléséről, illetve ha az indítványban a korábbi határozathoz képest a fenntartás

okaként új körülményre hivatkoztak, a fenntartásról ülésen határoz.

(3) * A (2) bekezdés szerinti ülésre a 468. §, a 470. § (1) és (2) bekezdés, valamint a

472–475. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az ülés megtartható

az ügyész és a védő távollétében, ha annak tárgya

a) a távoltartás vagy a bűnügyi felügyelet magatartási szabályainak ismételt vagy

súlyos megszegése miatt a 293. § (3) bekezdése szerint őrizetbe vett, vagy

b) az elfogatóparancs eredményeként a bíróság elé állított

vádlottal szembeni személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés

elrendelése.

(4) A (2)–(3) bekezdés alkalmazásának nincs helye, ha a határozat előkészítő ülésen is

meghozható.

(5) Az ügy áttételét elrendelő bíróság által fenntartott vagy elrendelt

kényszerintézkedés annak a bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott

határozatáig tart, amelyhez az ügyet áttették.

A vádtól eltérő minősítés lehetősége

495. § (1) Ha megalapozottan feltehető, hogy

a) a vád tárgyává tett cselekmény a vádirati minősítéshez képest más bűncselekmény

vagy további bűncselekmény megállapítására lehet alkalmas, illetveb) a vádirati minősítés szerinti bűncselekmény súlyosabban vagy enyhébben

minősülhet,

a bíróság végzésével megállapítja, hogy a vád tárgyává tett cselekmény a vádtól

eltérően hogyan minősülhet.

(2) Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a vád tárgyává tett cselekmény magánvádra

üldözendő bűncselekmény, az ügyészségnek a vád átvételére vonatkozó nyilatkozatát

nem kell beszerezni.

A bíróság tanácsa elé utalás

496. § A bíróság az ügyet az előkészítő ülés befejezéséig a bíróság három hivatásos

bíróból álló tanácsa elé utalja, ha ezt az ügy bonyolultságára, az eljárás ügyiratainak

terjedelmére, a büntetőeljárásban részt vevő személyek számára tekintettel vagy

egyéb okból szükségesnek tartja.

A vádirat közlése

497. § A bíróság legkésőbb az ügyiratok bírósághoz érkezésétől számított egy hónap

leteltekor kézbesíti a vádiratot a vádlottnak és a védőnek. A bíróság felhívja a

vádlottat és a védőt arra, hogy a bizonyítás lefolytatására vagy a bizonyíték

kirekesztésére irányuló indítványát legkésőbb az előkészítő ülésen tegye meg.

Intézkedés eljárási cselekmény elvégzése iránt

498. § (1) A bíróság hivatalból vagy az erre jogosultak indítványára intézkedik aziránt,

hogy a bizonyítási indítványban megjelölt bizonyítási eszközök a tárgyaláson

rendelkezésre álljanak.

(2) A bíróság az (1) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében legfeljebb két

hónapos határidő megállapításával megkeresheti az ügyészséget. Az ügyészség

megkeresése az erre jogosult más személy bizonyítási indítványában megjelölt

bizonyítási eszköz felkutatására és biztosítására is irányulhat.

(3) * A bíróság beszerzi a vádlott bűnügyi előéletére vonatkozó adatokat és a

szabálysértési nyilvántartási rendszer vádlottra vonatkozó adatait, valamint hivatalból

beszerezheti a jogszabállyal rendszeresített egyéb közhiteles nyilvántartásnak a

vádlottra, illetve a vád tárgyára vonatkozó adatait. A bíróság gondoskodik a vádlottra

vonatkozó, az eljárásban figyelembe vehető tagállami ítélet megfeleltetéséről vagy

külföldi ítélet érvényének az elismeréséről.

LXXVI. FEJEZET

ELŐKÉSZÍTŐ ÜLÉS

Az előkészítő ülés fogalma, időpontja és az azon jelen lévő személyek

499. § (1) Az előkészítő ülés a vádemelés után a tárgyalás előkészítése érdekében

tartott nyilvános ülés, amelyen a vádlott és a védő a tárgyalást megelőzően kifejtheti

a váddal kapcsolatos álláspontját és közreműködhet a büntetőeljárás további

menetének alakításában.

(2) A bíróság a vádirat kézbesítésétől számított három hónapon belül előkészítő ülést

tart.

(3) Ha a védő a vádirat kézhezvételétől számított három munkanapon belül ezt

indítványozza, a bíróság az előkészítő ülés határnapját a vádirat kézbesítésétől

számított egy hónapon túli időpontra tűzi ki, feltéve, hogy a védő

a) a nyomozásban nem vett részt vagy

b) igazolja, hogy a nyomozás ügyiratait a 352. § szerint önhibáján kívül nem

ismerhette meg.

(4) Az előkészítő ülés időpontjára vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a

vádlott részére az előkészítő ülésre szóló idézést külföldre kell kézbesíteni és a

kézbesítéshez szükséges idő az előkészítő ülés határidőn belül való megtartását nem

teszi lehetővé.

(5) Az előkészítő ülésen az ügyész és a vádlott jelenléte kötelező. Ha az eljárásban

védő vesz részt, az előkészítő ülés a védő távollétében nem tartható meg.

(6) * Ha az ügyben több vádlott van, a vádlott-társak és védőik jelenléte az előkészítő

ülésen nem kötelező, egyébként a vádlott-társak jelenlétére az 522. § (2) és (3)

bekezdésében foglaltak megfelelően irányadók.(7) * Ha az ügyben több vádlott van, az előkészítő ülés vádlottanként külön-külön, az

ügyek elkülönítése nélkül is megtartható.

500. § (1) * A bíróság az előkészítő ülésre a vádlottat és a védőt idézi, és az előkészítő

ülés határnapjáról az ügyészséget értesíti. Ha az ügyben több vádlott van, a bíróság a

vádlott-társakat és védőiket az előkészítő ülés határnapjáról értesíti.

(2) Az idézésben a bíróság figyelmezteti a vádlottat arra is, hogy

a) az előkészítő ülésen beismerheti a bűnösségét abban a bűncselekményben, amely

miatt ellene vádat emeltek, és a beismeréssel érintett körben lemondhat a

tárgyaláshoz való jogáról,

b) ha a bíróság a bűnösség beismerésére vonatkozó nyilatkozatot elfogadja, akkor a

vádirati tényállás megalapozottságát és a bűnösség kérdését nem vizsgálja,

c) ha nem ismeri be a bűnösségét a váddal egyezően, akkor az előkészítő ülésen

előadhatja a védekezése alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait, valamint

bizonyítás lefolytatását, illetve bizonyíték kirekesztését indítványozhatja,

d) az előkészítő ülést követően a bizonyítás lefolytatására, illetve bizonyíték

kirekesztésére az 520. § (1)–(3) bekezdéssel ellentétesen előterjesztett indítvány

esetén a bíróság a tényállás tisztázásához nem szükséges indítványt érdemi indokolás

nélkül elutasíthatja, illetve a tényállás tisztázásához szükséges indítvány eljárás

elhúzására alkalmas előterjesztése miatt rendbírságot szabhat ki.

(3) A bíróság értesíti a sértettet az előkészítő ülés határnapjáról és figyelmezteti arra,

hogy polgári jogi igényét előterjesztheti.

(4) Az idézést és az értesítést olyan időben kell kiadni, hogy a kézbesítésük legalább

tizenöt nappal az előkészítő ülés előtt megtörténjen.

501. § (1) Ha a vádlott az előkészítő ülésen nem jelenik meg, a bíróság az e

törvényben meghatározottak szerint intézkedik a vádlott megjelenésének biztosítása

iránt.

(2) Ha a meg nem jelent vádlott, védő, illetve ügyész megjelenése az előkészítő ülés

határnapján észszerű időn belül nem biztosítható, a bíróság az előkészítő ülést

elhalasztja és az előkészítő ülés új határnapját két hónapon belülre kitűzi.

Az előkészítő ülés menete

502. § (1) Ha az előkészítő ülés megtartásának nincs akadálya, az előkészítő ülés

megkezdése után a bíróság felhívására az ügyész ismerteti a vád lényegét, megjelöli a

vádat alátámasztó bizonyítási eszközeit és indítványt tehet a büntetés vagy

intézkedés mértékére, illetve tartamára is arra az esetre, ha a terhelt az előkészítő

ülésen a bűncselekmény elkövetését beismeri.

(2) A vádlott vagy – a vádlott hozzájárulásával – a védő indítványára a vád lényegének

ismertetése mellőzhető.

(3) * A bíróság ezután a vádlottat – az előkészítő ülés jellegére figyelemmel −

kihallgatja. A bíróság a kihallgatás megkezdésekor a terhelti figyelmeztetésen kívül

figyelmezteti a vádlottat az 500. § (2) bekezdésében foglaltakra.

(4) A bíróság védőt rendel ki és az előkészítő ülést elnapolja, ha a vádlottnak nincs

meghatalmazott védője és

a) a bíróságnak kétsége merül fel azzal kapcsolatban, hogy a vádlott a vádat, illetve az

500. § (2) bekezdésben foglaltakat és azok következményeit megértette, vagy

b) a vádlott védő kirendelését indítványozza.

(4a) * Ha a vádiratot kézbesítési fikció alapján kell kézbesítettnek tekinteni, a bíróság

a vádlott vagy − a vádlott hozzájárulásával − a védő indítványára az előkészítő ülést

elnapolja, kivéve, ha a vádirat átvételét a vádlott megtagadta.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott figyelmeztetéseket követően a bíróság kérdést

intéz a vádlotthoz, hogy beismeri-e a bűnösségét a vád tárgyává tett

bűncselekményben.

(6) A bíróság tagjai az ügyészhez, a vádlotthoz, és a polgári jogi igény tekintetében a

magánfélhez kérdést intézhetnek. A vádlotthoz az ügyész, a védő, és a polgári jogi

igény tekintetében a magánfél is intézhet kérdést, az ügyészhez intézendő kérdésre a

vádlott és a védő indítványt tehet.503. § (1) Ha a vádlott a bűnösségét nem ismerte be valamennyi olyan

bűncselekményben, amelyet a vád tartalmaz, akkor a bíróság – az elfogadott

bűnösséget beismerő nyilatkozat vonatkozásában az 521. § korlátai között – a vádról

egységesen, tárgyalás alapján határoz.

(2) * Ha az eljárás több vádlott ellen folyik és az elkülönítés egyéb feltételei

fennállnak, a bíróság az ítélet kihirdetése érdekében az előtte folyamatban lévő

ügyeket a bűnösségét beismerő vádlott tekintetében elkülönítheti.

Eljárás a bűnösség beismerése esetén

504. § (1) * Ha a vádlott a bűnösségét beismeri, és a beismeréssel érintett körben a

tárgyaláshoz való jogáról lemond, a bíróság e tény, az eljárás ügyiratai, valamint a

vádlott kihallgatása alapján vizsgálja meg, hogy a vádlott bűnösséget beismerő

nyilatkozatát elfogadja-e. A vádlott kihallgatása – az előkészítő ülés jellegére

figyelemmel – a (2) bekezdésben meghatározott feltételek vizsgálatára irányul.

(2) A bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadásának a feltételei a következők:

a) * a vádlott e nyilatkozatának természetét és elfogadásának következményeit

megértette,

b) a vádlott beszámítási képessége és beismerésének önkéntessége iránt észszerű

kétely nem mutatkozik,

c) a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozata egyértelmű és azt az eljárás ügyiratai

alátámasztják.

(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak, a bíróság a vádlott

bűnösséget beismerő nyilatkozatát végzésével elfogadja. E végzés ellen nincs helye

fellebbezésnek.

(4) Ha a bíróság nem látja akadályát az ügy előkészítő ülésen való elintézésének, a

vádlottat a büntetéskiszabási körülményekre is kihallgatja.

(5) A vádlott kihallgatását követően az ügyész, ezután a védő felszólalhat.

(6) A bíróság az ítéletét az előkészítő ülésen is meghozhatja.

505. § (1) Ha az ügy az előkészítő ülésen nem intézhető el, a vádlott és a védő a

vádirati tényállás megalapozottságát és a bűnösség kérdését nem érintő

a) bizonyítás lefolytatására és egyéb eljárási cselekményekre vonatkozó indítványt,

b) bizonyíték kirekesztésére vonatkozó indítványt

terjeszthet elő.

(2) A vádlott és a védő az (1) bekezdésben meghatározott indítványában köteles

egyedileg megjelölni az indítvány előterjesztésének okát és célját. Ennek megfelelően

a bizonyíték kirekesztésére vonatkozó indítványnak tartalmaznia kell, hogy a más által

előterjesztett bizonyíték milyen okból nem fogadható el, míg a bizonyítás felvételére

vonatkozó indítványban meg kell jelölni, hogy az indítványozott bizonyítás mely tény

igazolására irányul.

(3) A vádlott, illetve a védő indítványára az ügyész észrevételt tehet és a (2)

bekezdésben meghatározottak szerint indítványt terjeszthet elő.

(4) Ha a tárgyalás megtartásának nincs akadálya, a bíróság a tárgyalást nyomban

megtarthatja.

Eljárás a bűnösség be nem ismerése esetén

506. § (1) Ha a vádlott a bűnösségét az előkészítő ülésen nem ismerte be, az eljárás

folyamán a későbbiekben a bűnösségét bármikor beismerheti.

(2) Ha a bíróság a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatának elfogadását

megtagadja, vagy a vádlott megtagadja a válaszadást a bűnösség beismerésének

kérdésében, azt úgy kell tekinteni, hogy a vádlott a bűnösségét nem ismerte be.

Ugyanígy kell eljárni, ha a vádlott a bűnösségét beismerte, de a beismeréssel érintett

körben a tárgyaláshoz való jogáról nem mondott le.

(3) * Ha a vádlott a bűnösségét nem ismerte be, a kihallgatása során megjelölheti a

vádiratban szereplő azon tényeket, amelyek valóságát elfogadja.

(4) A vádlott és a védő előadhatja a védekezés alapjául szolgáló tényeket és ezek

bizonyítékait, valamint bizonyítás lefolytatására és egyéb eljárási cselekményekre

vonatkozó indítványt, továbbá a bizonyíték kirekesztésére vonatkozó indítványt

terjeszthet elő.(5) * A vádlottnak és a védőnek a (4) bekezdésben meghatározott indítványában

egyedileg meg kell jelölnie az indítvány előterjesztésének okát és célját. Ennek

megfelelően a bizonyíték kirekesztésére vonatkozó indítványnak tartalmaznia kell,

hogy a más által előterjesztett bizonyíték milyen okból nem fogadható el, míg a

bizonyítás felvételére vonatkozó indítványban meg kell jelölnie, hogy az indítványozott

bizonyítás mely tény igazolására irányul.

(6) A vádlott, illetve a védő indítványára az ügyész észrevételt tehet és az (5)

bekezdésben meghatározottak szerint indítványt terjeszthet elő, valamint tizenöt

napon belül megjelöli a vádlott és a védő által előadott azon tényeket, amelyek

valódiságát elfogadja.

507. § (1) A bíróság a bizonyítékot hivatalból vagy indítványra kirekeszti, ha az

ügyiratokból egyértelműen megállapítható, hogy a bizonyíték felhasználása e

törvénybe ütközik.

(2) Ha a bizonyíték kirekesztésének kérdésében az ügy bonyolultsága miatt vagy az

ügyiratok tartalma alapján nem lehetséges határozni, a bíróság a határozathozatal

előtt a kirekeszteni indítványozott bizonyítékot megvizsgálhatja.

(3) A kirekesztett bizonyítékot, illetve az azt tartalmazó iratot az ügyiratok közt zártan

kell kezelni.

508. § A bíróság a vádlott nyilatkozata alapján és az ügyész észrevételének

meghallgatása után

a) az 510. § (5) bekezdésének figyelmen kívül hagyásával a tárgyalást nyomban

kitűzheti, és ha megtartásának nincs akadálya, azt nyomban megtarthatja,

b) megállapíthatja a bizonyítás keretét és terjedelmét, valamint a bizonyítás

felvételének sorrendjét,

c) mellőzheti a bizonyítást

ca) az ügyész, a vádlott és a védő által valósnak elfogadott tények tekintetében,

cb) az olyan bűncselekmény miatt, amelynek a vád tárgyává tett jelentősebb tárgyi

súlyú bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége.

LXXVII. FEJEZET

A TÁRGYALÁS ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK EGYÉB SZABÁLYAI

A tárgyalás kitűzése

509. § (1) A bíróság legkésőbb az előkészítő ülés berekesztésétől számított egy

hónapon belül megvizsgálja a bizonyítási indítványokat, kitűzi a tárgyalás határnapját

és gondoskodik a tárgyalás megtartásának feltételeiről, az idézésekről és

értesítésekről.

(2) A tárgyalást rendszerint a bíróság hivatalos helyiségében kell tartani. Ha a bíróság

indokoltnak tartja, ettől eltérően rendelkezhet és a tárgyalást az illetékességi területén

kívüli helyre is kitűzheti.

(3) Ha a lefolytatandó bizonyítási eljárás nagy terjedelme miatt nyilvánvaló, hogy az

ügyet egy tárgyalási napon nem lehet befejezni, a bíróság több vagy folytatólagos

tárgyalási határnapot tűzhet ki.

Idézés és értesítés a tárgyalásra

510. § (1) A bíróság a kitűzött határnapra idézi azt, akinek a jelenléte a tárgyaláson

kötelező.

(2) A bíróság értesíti az ügyészséget, továbbá – ha e törvény kivételt nem tesz – a

szakértőt, valamint azokat, akiknek a jelenlétét a tárgyaláson e törvény lehetővé teszi.

Ha az ügyészség a vádlott szülői felügyeleti jogának megszüntetését indítványozza, a

bíróság értesíti a gyámhatóságot és – feltéve, hogy szülői felügyeleti jogot gyakorol – a

másik szülőt.

(3) A bíróság az idézésben vagy az értesítésben a sértettet, illetve a vagyoni

érdekeltet felhívja arra, hogy bizonyítási indítványaikat késedelem nélkül, a tárgyalás

előtt tegyék meg.

(4) A bíróság az értesítéssel, illetve az idézéssel egyidejűleg tájékoztatja az

ügyészséget, a vádlottat és a védőt arról, hogy a bíróság a kitűzött határnapon milyen

bizonyítás felvételét tervezi.(5) A vádlottnak és a védőnek az idézést legalább nyolc nappal a tárgyalás előtt kell

kézbesíteni (a továbbiakban: tárgyalási időköz).

(6) Az értesítést olyan időben kell kiadni, hogy a kézbesítése legalább nyolc nappal a

tárgyalás előtt megtörténjen.

Határozat a tárgyalás kitűzése után

511. § (1) A bíróság – ha szükséges – a LXXV. Fejezetben szabályozott kérdésekben a

tárgyalás kitűzése után is dönt.

(2) A bíróság a kitűzött tárgyalást fontos okból elhalaszthatja.

A bíróság jogköre

512. § (1) Ha a bíróság tanácsban jár el, a tárgyalás előkészítése során az eljárás

megszüntetéséről, és a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes

kényszerintézkedésről a bíróság tanácsa határoz. A bíróság tanácsa minden olyan

kérdésben határozhat, amely egyébként a tanács elnökének jogkörébe tartozik.

(2) A tárgyalás megkezdése előtt a tanács elnöke határoz azokban a kérdésekben,

amelyek az (1) bekezdés alapján nem tartoznak a bíróság tanácsának jogkörébe.

(3) A tárgyalás előkészítése során bírósági titkár a következő esetekben járhat el:

a) áttétel,

b) egyesítés és elkülönítés,

c) a vádirat hiányosságainak pótlása,

d) a 487. §, a 488. § (1) bekezdés a)–b) és e)–g) pontja, valamint (2) bekezdése alapján

az eljárás felfüggesztése,

e) a vádirat közlése,

f) intézkedés eljárási cselekmény elvégzése iránt,

g) az előkészítő ülés, valamint a tárgyalás kitűzése és elhalasztása,

h) idézés és értesítés.

A jogorvoslat kizárása

513. § (1) A bíróság e Fejezet és a LXXV. Fejezet szerinti eljárásában nincs helye

fellebbezésnek

a) az eljárásnak a 488. § (1) bekezdés a)–b) pontja és a 489–490. § alapján történt

felfüggesztése, valamint a 489–490. §-ban meghatározott eljárás kezdeményezésére

irányuló indítvány elutasítása,

b) a felfüggesztett eljárás folytatásának elrendelése,

c) a vádirat hiányosságainak pótlása iránt tett intézkedés vagy ennek megtagadása,

d) *

ellen.

(2) A bíróság mellőzheti a végleges nem ügydöntő végzés elleni fellebbezés

elbírálására vonatkozó határozat hozatalát, ez azonban nem akadálya annak, hogy a

kérdésben újabb nem ügydöntő végzést hozzon.

TIZENNEGYEDIK RÉSZ

AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁGI TÁRGYALÁS

LXXVIII. FEJEZET

A TÁRGYALÁS MENETE

A tárgyalás megnyitása

514. § (1) A tárgyalást a vád tárgyának megjelölésével az egyesbíró vagy a tanács

elnöke nyitja meg, ezután a hallgatóságot a rend megtartására és a rendzavarás

következményeire figyelmezteti. Közli a bíróság tagjai, a jegyzőkönyvvezető, az ügyész

és a védő nevét.

(2) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke számba veszi a megjelenteket, és megállapítja,

hogy az idézettek és értesítettek jelen vannak-e, ettől függően megvizsgálja, hogy a

tárgyalást meg lehet-e tartani.

(3) Ha a vádlott jelenléte a tárgyaláson kötelező, és szabályszerű idézés ellenére nem

jelenik meg, a bíróság intézkedik a vádlott jelenlétének biztosítása iránt.

(4) Ha feltehető, hogy az elővezetés a kitűzött tárgyalási határnapon észszerű időn

belül eredményre vezet, az egyesbíró vagy a tanács elnöke a lehetőséghez képestintézkedik, hogy a szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent tanút azonnal

vezessék elő.

(5) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke a távol maradt ügyészt vagy szakértőt a

tárgyaláson való megjelenésre hívja fel. Az ügyész felhívása az ügyészség vezetője

útján történik.

(6) A (2)–(5) bekezdés rendelkezéseit a folytatólagos tárgyalásra is alkalmazni kell.

515. § (1) A bíróság az ügyész, a vádlott, illetve a védő meghallgatása után dönt a

tárgyalás megkezdéséről, ha olyan személy maradt távol a tárgyalásról, akinek a

távolléte a tárgyalás megtartását nem akadályozza.

(2) Ha a tárgyalás megtartásának nincs akadálya, az egyesbíró vagy a tanács elnöke

felhívja a tanúkat – a sértett kivételével – a tárgyalóterem elhagyására, és

figyelmezteti őket az igazolatlan eltávozás következményeire.

(3) A szakértőt csak akkor kell távozásra felhívni, ha ezt a bíróság szükségesnek tartja,

egyébként a szakértő a tárgyaláson annak kezdetétől fogva jelen lehet.

(4) * A tárgyalási időköz be nem tartása miatt a tárgyalást nem kell elhalasztani, ha a

vádlott és a védő egybehangzóan indítványozza a tárgyalás megtartását vagy ha a

tárgyalás megtartásához hozzájárul.

(5) Ha a büntetőeljárásban védő részvétele nem kötelező, és a meghatalmazott védő a

tárgyaláson nem jelent meg, a tárgyalást akkor lehet elhalasztani, ha

a) a vádlott ezt indítványozza és

b) a meghatalmazott védő értesítése nem volt szabályszerű, illetve nem állapítható

meg, hogy az szabályszerű volt-e.

(6) Ha a tárgyalás megtartásának akadálya van, a bíróság a tárgyalást elhalasztja.

516. § (1) Az ügyész, a vádlott, a védő és a sértett a tárgyalás megkezdése előtt

a) indítványozhatja az ügy áttételét, egyesítését vagy elkülönítését,

b) indítványozhatja az egyesbíró vagy a tanács elnöke, tagja, illetve a

jegyzőkönyvvezető kizárását, illetve

c) más olyan körülményt jelölhet meg, amely a tárgyalás megtartását akadályozhatja,

illetve amelyet a tárgyalás megkezdése előtt figyelembe kell venni.

(2) A vádlott, a védő és a sértett a tárgyalás megkezdése előtt az ügyész kizárását

indítványozhatja.

A tárgyalás megkezdése

517. § (1) Ha az egyesbíró vagy a tanács elnöke megállapítja, hogy a tárgyalás

megtartásának nincs akadálya, és a tanú, illetve a szakértő elhagyta a tárgyalótermet,

a bíróság a tárgyalást megkezdi.

(2) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke felhívására

a) az ügyész ismerteti a vád lényegét, ha az az előkészítő ülés során nem történt meg,

vagy ha azt a sértett azért indítványozza, mert az előkészítő ülésen nem volt jelen,

b) a jelen lévő sértett, illetve képviselője nyilatkozik arról, hogy érvényesít-e polgári

jogi igényt; ha a sértett polgári jogi igényt kíván érvényesíteni, az egyesbíró vagy a

tanács elnöke felhívja őt igényének ismertetésére, ezután a tanúként kihallgatandó

sértett a tárgyalótermet elhagyja.

(3) A vádlott vagy – a vádlott hozzájárulásával – a védő indítványára a vád lényegének

ismertetése mellőzhető.

(4) Ha a bíróság az előkészítő ülésen a bűnösséget beismerő nyilatkozatot elfogadta, a

vád ismertetése helyett a bíróság az erről hozott végzés lényegét ismerteti.

A tárgyalás folytonossága

518. § (1) A bíróság a megkezdett tárgyalást az ügy befejezéséig lehetőleg nem

szakítja meg. Ha az ügy terjedelme miatt vagy egyéb okból szükséges, az egyesbíró

vagy a tanács elnöke a megkezdett tárgyalást legfeljebb nyolc napra félbeszakíthatja,

a bíróság pedig – bizonyítás céljából, vagy más fontos okból – a tárgyalást

elnapolhatja.

(2) Az (1) bekezdés esetén a tárgyalás folytatásának napját ki kell tűzni, kivéve, ha –

az elnapolás okára tekintettel – kétséges, hogy a tárgyalást hat hónapon belül folytatni

lehet.(3) A tárgyalást ismétlés nélkül lehet folytatni, ha a tanács összetételében nem történt

változás, egyébként a tárgyalást meg kell ismételni. Ha a korábbi tárgyalási határnap

óta hat hónap eltelt, a tárgyalást az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványára meg

kell ismételni. A bíróság a tárgyalást a tárgyalás korábbi anyaga lényegének

ismertetésével ismétli meg.

(4) Miután a bíróság a tárgyalás korábbi anyagának lényegét ismertette, figyelmezteti

az ügyészt, a vádlottat és a védőt arra, hogy az ismertetésre észrevételt tehet, illetve

az ismertetés kiegészítését vagy eljárási cselekmény ismételt elvégzését

indítványozhatja.

A bizonyítási indítványok

519. § (1) A bizonyítási eljárás során az ügyészség, a vádlott, a védő, a sértett, illetve

az őt érintő körben a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt indítványokat és

észrevételeket tehet.

(2) Az indítványozott bizonyításról és annak sorrendjéről az egyesbíró vagy a tanács

elnöke dönt.

(3) Az ügyészség által indítványozott bizonyítás rendszerint megelőzi a vádlott és a

védő által indítványozott bizonyítás lefolytatását.

(4) A bíróság mellőzheti a bizonyítást

a) * az ügyészség, a vádlott és a védő által valósnak elfogadott tények tekintetében,

vagy

b) az olyan bűncselekmény miatt, amelynek a vád tárgyává tett jelentősebb tárgyi

súlyú bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége.

520. § (1) Az ügyészség, a vádlott, illetve a védő a tárgyalás előkészítése után – az

(5)–(6) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények nélkül – akkor terjeszthet elő

bizonyítási indítványt, ha

a) az indítvány alapjául szolgáló tény vagy bizonyítási eszköz az előkészítő ülést

követően keletkezett, vagy arról az indítványozó önhibáján kívül az előkészítő ülést

követően szerzett tudomást, vagy

b) az indítvány valamely bizonyítási eszköz bizonyító erejének, bizonyítás

eredményének cáfolatára szolgál, feltéve, hogy ennek módja, eszköze csak a

lefolytatott bizonyításból vált számára felismerhetővé.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja esetén az indítvány az annak alapjául szolgáló tényről

vagy bizonyítási eszközről való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül

terjeszthető elő, egyidejűleg az indítványozó köteles a tudomásszerzés időpontját és

az önhiba hiányát valószínűsíteni.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja esetén az indítvány a lefolytatott bizonyítástól számított

tizenöt napon belül terjeszthető elő, egyidejűleg az indítványozó köteles az

indítványozott bizonyítás utólagos felismerhetőségét, és a lefolytatott bizonyítás

cáfolatára való alkalmasságát valószínűsíteni.

(4) A bíróság a bizonyítási indítványt abból a szempontból vizsgálja meg, hogy az

indítványozott bizonyítás a tényállás tisztázásához szükséges-e, majd elbírálja, hogy

az indítványt az (1)–(3) bekezdés rendelkezései szerint terjesztették-e elő.

(5) Ha az indítványozott bizonyítás nem szükséges a tényállás tisztázásához, az (1)–(3)

bekezdés rendelkezéseivel ellentétesen előterjesztett indítványt a bíróság érdemi

indokolás nélkül is elutasíthatja.

(6) Ha az indítványozott bizonyítás lefolytatása nélkül a tényállás nem tisztázható, a

bíróság az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseivel ellentétesen előterjesztett indítványnak

is helyt ad. Ebben az esetben a bíróság – feltéve, hogy az indítvány előterjesztése az

eljárás elhúzására alkalmas – az ügyészség indítványa esetén tájékoztathatja az

ügyészség vezetőjét, egyebekben rendbírsággal sújthatja az indítványozót.

(7) Az (1)–(6) bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni a bizonyíték

kirekesztésre irányuló indítvány előterjesztése esetén is.

(8) Az (1)–(7) bekezdés rendelkezéseit a sértett és a vagyoni érdekelt indítványára is

megfelelően alkalmazni kell az első olyan tárgyalási határnapot követően, amelyen a

sértett, illetve a vagyoni érdekelt jelen volt, vagy e törvény rendelkezései szerint jelen

lehetett.521. § (1) Ha a bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot elfogadta, a vádirati

tényállás megalapozottságára és a bűnösség kérdésére nem folytatható le további

bizonyítás.

(2) Az ügyészség, a vádlott és a védő az (1) bekezdés korlátai között indítványozhat

bizonyítást.

(3) Ha a bíróság az (1) bekezdés korlátai között lefolytatott bizonyítás eredményéhez

képest úgy látja, hogy a tényállás, illetve a Btk. szerinti minősítés változása folytán a

bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadásának nem lett volna helye, az erről hozott

végzést az ügyészség és a vádlott nyilatkozatának beszerzése után hatályon kívül

helyezheti.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a bűnösséget beismerő nyilatkozat

elfogadásáról hozott végzéshez fűződő, e törvényben meghatározott

jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, valamint az ügyészség, a vádlott és a védő

tizenöt napon belül az 520. § (1)–(3) bekezdésben meghatározott korlátok nélkül

terjesztheti elő indítványait.

A vádlott kihallgatása

522. § (1) * A bizonyítási eljárás a vádlott kihallgatásával kezdődik. Ha a vádlott az

előkészítő ülésen vallomást tett, a kihallgatása – a védő hozzájárulásával – abban a

körben, amelyre az előkészítő ülésen már vallomást tett, mellőzhető.

(2) A vádlottat rendszerint a még ki nem hallgatott vádlott-társai távollétében kell

kihallgatni.

(3) * Az egyesbíró vagy a tanács elnöke hivatalból, továbbá az ügyész, vagy a vádlott

védelme érdekében a vádlott vagy a védő indítványára a vádlott kihallgatásának

tartamára a tárgyalóteremből eltávolíttatja azt a már kihallgatott vádlott-társat, akinek

jelenléte a vádlottat a kihallgatása során zavarná.

(4) A vádlott – a tárgyalás rendjének zavarása nélkül – a tárgyalás alatt is tanácskozhat

a védőjével, de a kihallgatása közben ezt csak az egyesbíró vagy a tanács elnökének

engedélyével teheti meg.

(5) Ha a vádlott személyes adatairól a nyomozás vagy a bírósági eljárás során

korábban már nyilatkozott, az ügyiratokban rögzített adatok egyeztetését a

tárgyaláson kívül bírósági fogalmazó, bírósági titkár vagy bírósági ügyintéző is

elvégezheti, az egyesbíró vagy a tanács elnöke csak az egyeztetés megtörténtét és az

adatokban bekövetkezett esetleges változásokat rögzíti.

523. § (1) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke a terhelti figyelmeztetésen kívül a

vádlottat figyelmezteti arra, hogy a bizonyítási eljárás során kihallgatottakhoz

kérdéseket intézhet, indítványokat és észrevételeket tehet. A figyelmeztetés kiterjed

arra is, hogy ha a vádlott nem tesz vallomást, a terheltként tett korábbi vallomásának

lényege ismertethető vagy felolvasható.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti figyelmeztetést követően, a vádlott vallomást kíván

tenni, az egyesbíró vagy a tanács elnöke kérdést intéz a vádlotthoz, hogy a

bűnösségét beismeri-e.

(3) A vádlott a vádra vonatkozó, a védekezését is magába foglaló vallomását

összefüggően adhatja elő.

(4) A bíróság tagjai után az ügyész, a védő, a sértett, valamint az őt érintő körben a

vagyoni érdekelt és a szakértő – ebben a sorrendben – kérdéseket intézhet a

vádlotthoz.

(5) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke a kérdésre a feleletet megtiltja, ha a kérdés

feltételét e törvény tiltja, illetve megtilthatja, ha az ismételten ugyanarra a tényre

irányul.

(6) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke gondoskodik arról, hogy a kérdezés módja a

vádlott emberi méltóságát ne sértse.

524. § (1) * Ha a vádlott a vád tárgyává tett bűncselekményben a tárgyaláson ismerte

be a bűnösségét, a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadására az 504. § (1)–(3)

bekezdésének rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.(2) Ha a bíróság nem látja akadályát az ügy befejezésének, az egyesbíró vagy a tanács

elnöke a vádlottat a büntetéskiszabási körülményekre is kihallgatja, majd a bizonyítási

eljárást befejezettnek nyilvánítja.

A vádlott korábbi vallomása

525. § (1) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke hivatalból ismerteti, illetve az ügyész, a

vádlott vagy a védő indítványára felolvashatja, vagy a jegyzőkönyvvezetővel

felolvastathatja a vádlott nyomozás során és az előkészítő ülésen tett vallomásának

lényegét a 429. § (3) bekezdése esetén, továbbá, ha a vádlott a tárgyaláson nem

kíván vallomást tenni vagy ismeretlen helyen tartózkodik.

(2) A vádlott korábbi – az eljárásban gyanúsítottként vagy vádlottként tett – vallomása

részeinek a lényege akkor ismertethető vagy olvasható fel, ha a vádlott vallomása a

korábbi vallomásától eltér.

(3) A korábbi vallomás részeinek a lényege csak akkor ismertethető, ha az

ismertetésben foglalt tényekre és körülményekre a vádlotthoz kérdést intéztek, illetve

a vádlott e tényekre és körülményekre a tárgyaláson vallomást tett. Az egyesbíró vagy

a tanács elnöke gondoskodik arról, hogy az ismertetés a tényállás megállapításához

szükséges mértékű legyen.

(4) Ha a vádlott kihallgatását a bíróság azért mellőzte, mert a vádlott az előkészítő

ülésen vallomást tett, az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványára az előkészítő

ülésen tett vallomását ismertetni kell.

A tanú kihallgatása

526. § (1) A tanúk közül rendszerint a sértettet kell elsőként kihallgatni.

(2) A tanú kihallgatása alatt a még ki nem hallgatott tanúk nem lehetnek jelen.

(3) * Az egyesbíró vagy a tanács elnöke a különleges bánásmódot igénylő tanú

védelme érdekében az ügyész, a vádlott, a védő vagy a tanú indítványára, illetve

hivatalból a tárgyalóteremből eltávolíttatja azt a vádlottat vagy a hallgatóság közül

azt, akinek jelenléte a különleges bánásmódot igénylő tanút a kihallgatása során

zavarná. A bíróság a tanú vallomásának lényegét később a vádlottal ismerteti.

(4) A bíróság tagjai után az ügyész, a vádlott, a védő, a sértett, valamint az őt érintő

körben a vagyoni érdekelt és a szakértő – ebben a sorrendben – kérdéseket intézhet a

tanúhoz.

(5) A tanú kihallgatására az 523. § (5)–(6) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

A tanú korábbi vallomása

527. § (1) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke a tanúnak az eljárás során korábban tett

vallomásának lényegét hivatalból ismertetheti vagy az ügyész, a vádlott vagy a védő

indítványára felolvashatja, illetve a jegyzőkönyvvezetővel felolvastathatja, ha

a) a tanú a tárgyaláson nem hallgatható ki, vagy az tartós külföldi tartózkodása miatt

nem lehetséges,

b) * a tanú a tárgyaláson a vallomástételt jogosulatlanul vagy a 177. § (4) és (5)

bekezdésében meghatározott esetben megtagadja,

c) a tárgyalást az 518. § (3) bekezdése alapján meg kell ismételni,

d) a tanú a 181. § alapján írásban tett vallomást, és a tanú tárgyaláson történő

kihallgatását a bíróság nem tartja szükségesnek.

(2) * Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül az egyesbíró vagy a tanács

elnöke hivatalból vagy indítványra a tanú korábban tett vallomásának lényegét

ismerteti, a vallomását felolvassa vagy a jegyzőkönyvvezetővel felolvastatja,

a) annak érdekében, hogy a 163. § (4) bekezdés c) pontjának alkalmazhatóságát

tisztázza, vagy

b) ha a tanú vallomása szükséges a bizonyításhoz, de a tanú tárgyaláson történő

kihallgatása nem indokolt, azt a bíróság sem tartja szükségesnek, és azt az ügyész, a

vádlott vagy a védő sem indítványozza.

528. § (1) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke az ügyész, a vádlott vagy a védő

indítványára, vagy hivatalból ismertetheti a tanú korábban tett vallomásának részeit,

ha a tanú a történtekre nem emlékszik, vagy ha a tárgyaláson tett és a korábban tett

tanúvallomása között ellentét van.(2) A korábban tett vallomás részeinek ismertetésére csak akkor kerülhet sor, ha az

ismertetésben foglalt tényekre és körülményekre a tanúhoz kérdést intéztek, illetve a

tanú e tényekre és körülményekre a tárgyaláson vallomást tett. Az egyesbíró vagy a

tanács elnöke gondoskodik arról, hogy az ismertetés a tényállás megállapításához

szükséges mértékű legyen.

A szakértő meghallgatása

529. § (1) A 196. § (2) bekezdésében foglalt figyelmeztetést követően a szakértőt a

tanú kihallgatására vonatkozó rendelkezések értelemszerű alkalmazásával kell

meghallgatni.

(2) A szakértő a meghallgatása során az írásban előterjesztett szakvéleményét vagy

feljegyzéseit igénybe veheti, és szemléltető eszközöket alkalmazhat.

A szakvélemény lényegének ismertetése és felolvasása

530. § (1) Az írásban előterjesztett szakvélemény lényegét az egyesbíró vagy a tanács

elnöke ismerteti vagy az ügyész, a vádlott, vagy a védő indítványára felolvassa, illetve

a jegyzőkönyvvezetővel felolvastatja.

(2) * Ha a szakvélemény lényegének ismertetése vagy felolvasása után a 197. § (1)

bekezdése alapján a szakértő meghallgatása szükséges, a tárgyalást el kell napolni, és

a szakértőt a kitűzött tárgyalásra meg kell idézni.

(3) * Ha a szakvélemény lényegének ismertetése vagy felolvasása után az ügyész, a

vádlott, a védő vagy a sértett a szakértőhöz kérdést kíván feltenni, a bíróság a

tárgyalást elnapolhatja, és a szakértőt a kitűzött tárgyalásra idézi, ha a jelenlétét

szükségesnek tartja.

Az iratok lényegének ismertetése és felolvasása

531. § (1) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke a tárgyaláson ismerteti a bizonyítás

eszközéül szolgáló iratok lényegét.

(2) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke az ügyész, a védő vagy a vádlott indítványára

elrendelheti, hogy az iratok lényegének ismertetése helyett az iratok meghatározott

részének felolvasására kerüljön sor.

(3) A tárgyaláson csatolt, valamint benyújtott iratokat az egyesbíró vagy a tanács

elnöke a tárgyalási jegyzőkönyvhöz mellékeli.

Az eljárási cselekményről készített felvétel felhasználása

532. § (1) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke az eljárási cselekményről készített kép-,

hang- vagy kép- és hangfelvételt a tárgyaláson hivatalból vagy az ügyész, a vádlott,

illetve a védő indítványára bemutathatja.

(2) Ha a felvétel a terhelt vagy a tanú vallomását tartalmazza, a vallomást tartalmazó

rész bemutatására az 525. § és 527–528. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

Bírói szemle

533. § (1) A tárgyaláson az egyesbíró vagy a tanács elnöke mutatja fel a tárgyi

bizonyítási eszközt. Ha ez nem lehetséges, a tárgyi bizonyítási eszköz fényképét kell

bemutatni, és ismertetni kell a leírását.

(2) A bíróság hivatalból vagy indítványra szemlét tart a tárgyalás keretében.

(3) A bírói szemlét a bíróság vagy annak kiküldött tagja tartja.

Bizonyítás felvétele kiküldött bíró vagy megkeresett bíróság útján

534. § (1) * Ha a bizonyítás tárgyaláson nem végezhető el vagy rendkívüli nehézségbe

ütközik, kiküldött bíróként az egyesbíró vagy a tanács egy tagja jár el, vagy – szükség

esetén – azonos hatáskörű más bíróságot keres meg. A bizonyítás felvételéről az

ügyészséget, a vádlottat és védőjét, valamint a sértettet értesíteni kell.

(2) A megkeresett bírósággal közölni kell a vádlott, a védő és a sértett nevét és

elérhetőségét, a bizonyítás során tisztázandó tényállást, a kihallgatandó személyek

nevét és elérhetőségét, valamint azt, hogy milyen körülményekre kell őket kihallgatni.

A megkeresett bíróság részére meg kell küldeni azokat az ügyiratokat vagy az

ügyiratok másolatát, amelyek a megkeresés teljesítéséhez szükségesek.

(3) A megkeresett bíróság a megkeresést egy hónapon belül teljesíti. Ha a

megkeresett bíróság a megkeresést egy hónapon belül nem teljesítette, a teljesítés

akadályát a megkereső bírósággal közli. Ha a megkeresés teljesítésére részben azonos

hatáskörű más bíróság illetékes, a megkeresett bíróság – a rá háruló bizonyításfelvétele után – az ügyiratokat az illetékes más bíróságnak küldi meg, és erről a

megkereső bíróságot tájékoztatja.

(4) A kiküldött bíró és a megkeresett bíróság eljárásáról felvett jegyzőkönyvet a

tárgyaláson fel kell olvasni.

Az eljárás felfüggesztése

535. § (1) Az eljárás felfüggesztésének a tárgyalás megkezdése után is helye van a

487. §-ban, a 488. § (1) bekezdésében, valamint a 489. §-ban és a 490. §-ban

meghatározott okokból.

(2) * Ha a bíróság az eljárást a vádlott tartós, súlyos betegsége vagy a

bűncselekmény elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége miatt vagy azért

függesztette fel, mert a vádlott ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik,

elkobzást, vagyonelkobzást, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét,

tárhelyszolgáltatás megszüntetését rendelheti el, vagy a lefoglalt dolog állami

tulajdonba vételéről határozhat.

(3) Nincs helye fellebbezésnek az eljárásnak a 488. § (1) bekezdés a)–b) pontja és a

489–490. §-a alapján történt felfüggesztése, valamint a 489. § (1)–(2) bekezdésében,

vagy a 490. § (1) bekezdésében meghatározott eljárás kezdeményezésére irányuló

indítvány elutasítása ellen.

Az ügy áttétele, egyesítés, elkülönítés

536. § (1) A tárgyalás megkezdése után áttételnek csak akkor van helye, ha az ügy

elbírálása a bíróság hatáskörét meghaladja, katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozik

vagy a 21. § (5)–(6) bekezdése szerint az ügy elbírálására más bíróság kizárólagosan

illetékes.

(2) Az ügyeket a 146–147. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén a

tárgyalás megkezdése után is lehet egyesíteni vagy el lehet különíteni.

Határozatok tárgyaláson kívül

537. § (1) Ha a bíróság tanácsban jár el, a tárgyalás elnapolása után, szükség esetén

tanácsülésen is határozhat

a) az ügy áttételéről,

b) az ügyek egyesítéséről vagy elkülönítéséről,

c) az eljárás felfüggesztéséről vagy megszüntetéséről, valamint

d) a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés fenntartásáról.

(2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt kérdésekben, a tárgyaláson kívül a tanács

elnöke határoz.

(3) A bíróság a tárgyalás elnapolása után a személyi szabadságot érintő bírói

engedélyes kényszerintézkedés elrendeléséről ülésen határoz. Az ülésre a 494. § (3)

bekezdését kell értelemszerűen alkalmazni.

A vád módosítása

538. § (1) Ha az ügyészség – a vád tárgyává tett és azokkal összefüggő tények

tekintetében – úgy látja, hogy a vádlott

a) más bűncselekményben bűnös vagy a vádirati minősítés szerinti bűncselekmény

súlyosabban vagy enyhébben minősül, a vádat megváltoztatja,

b) más bűncselekményben is bűnös, mint amely miatt ellene vádat emelt, a vádat

kiterjeszti.

(2) A vád módosítása esetén az ügyészség újabb indítványt tesz a büntetés

kiszabására, illetve intézkedés alkalmazására, vagy a vádiratban erre vonatkozóan tett

indítványát fenntartja.

(3) Az ügyészség az (1) bekezdés esetén a tárgyalás elnapolását is indítványozhatja.

(4) Az ügyészség a vádat legkésőbb az ügydöntő határozat meghozataláig

módosíthatja.

(5) A vád megváltoztatása esetén a bíróság a tárgyalást elnapolhatja, ha azt az ügyész

vagy – a védelem előkészítése érdekében – a vádlott, illetve a védő indítványozza.

(6) A vád kiterjesztése esetén a bíróság a tárgyalást legalább nyolc napra a vádlott és

a védő együttes indítványára elnapolja vagy hivatalból elnapolhatja, vagy azt az

ügyet, amelyre a vádat kiterjesztették, elkülöníti.(7) Az ügyet át kell tenni, ha a módosított vád elbírálása a bíróság hatáskörét

meghaladja, katonai büntetőeljárás hatálya alá, vagy a 21. § (5)–(6) bekezdésére

figyelemmel más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozik.

A vád ejtése

539. § (1) Az ügyészség ejti a vádat, ha a bizonyítás alapján arra a meggyőződésre jut,

hogy

a) a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény,

b) a bűncselekményt nem a vádlott követte el vagy

c) a bűncselekmény nem közvádra üldözendő.

(2) Az ügyészség az ügydöntő határozat meghozataláig ejtheti a vádat, a vád ejtését

indokolni köteles.

(3) Ha a vád ejtése esetén a sértett pótmagánvádlóként történő fellépésének helye

van, a bíróság a tárgyalást elnapolja, és tizenöt napon belül kézbesíti a sértettnek az

ügyészség vád ejtését tartalmazó nyilatkozatát.

(4) A bíróság a nyilatkozat kézbesítésével egyidejűleg tájékoztatja a sértettet a

pótmagánvádlóként történő fellépés lehetőségéről, feltételeiről, valamint a

pótmagánvádló jogairól és kötelezettségeiről.

(5) Ha az ügyészség a vádat az (1) bekezdés c) pontjában foglalt ok miatt ejtette, a

bíróság arról is tájékoztatja a sértettet, hogy a pótmagánvádlóként történő fellépés

helyett a magánvádra üldözendő bűncselekmény miatt a vádat magánvádlóként

képviselheti. A bíróság tájékoztatást ad a magánvádlóként történő fellépés

feltételeiről, a magánvádló jogairól és kötelezettségeiről, valamint arról is, hogy ha a

magánindítvány hiányzik, a sértettnek a nyilatkozatát pótolnia kell.

(6) A sértett az (5) bekezdésben foglalt tájékoztatás kézhezvételét követő egy

hónapon belül léphet fel magánvádlóként, és ha a magánindítvány hiányzik, a

nyilatkozatát e határidőn belül pótolhatja. Ha a sértett magánvádlóként lép fel,

pótmagánvádlóként nem léphet fel.

A bizonyítási eljárás befejezése

540. § A bizonyítási eljárás lefolytatása után, ha bizonyítási indítványt nem tettek,

vagy azt a bíróság elutasította, az egyesbíró vagy a tanács elnöke a bizonyítási

eljárást befejezettnek nyilvánítja, és felhívja a jogosultakat a perbeszédek és a

felszólalások megtartására.

A perbeszéd, a felszólalás és az utolsó szó joga

541. § (1) Az ügyész és a védő perbeszédet tart, a vádlott, a sértett és a vagyoni

érdekelt felszólalhat.

(2) Ha a sértett és a vagyoni érdekelt érdekében több képviselő jár el, a felszólalást –

megegyezésük szerint – egyikük tartja.

(3) Ha a védő nincs jelen a tárgyaláson, a perbeszédet a vádlott adhatja elő.

(4) A perbeszéd írásban is benyújtható a bíróságnak. Ebben az esetben a perbeszédet

kézbesíteni kell az ügyészségnek, a vádlottnak és a védőnek.

(5) Ha a perbeszédet írásban nyújtják be, a perbeszéd szóbeli előadásakor elegendő a

perbeszéd lényegének ismertetése.

542. § (1) Ha az ügyész a vádlott bűnösségét megállapíthatónak tartja, a

perbeszédében a jogszabályokat is megjelölve indítványt terjeszt elő arra, hogy a

bíróság

a) a vádlottat mely tények alapján, milyen bűncselekményben mondja ki bűnösnek,

b) milyen büntetést szabjon ki, illetve intézkedést alkalmazzon,

c) milyen egyéb rendelkezést tegyen.

(2) * Az ügyész a perbeszédében a büntetés, illetve az intézkedés meghatározott

mértékére, illetve tartamára nem tehet indítványt.

(3) * Ha a bíróság az előkészítő ülésen fogadta el a bűnösséget beismerő

nyilatkozatot, az ügyész a perbeszédében a büntetés kiszabására, illetve az intézkedés

alkalmazására vonatkozó indítványát a vádlott terhére nem változtathatja meg.

(4) Az ügyész a perbeszédében a jogszabályokat is megjelölve, indokolt indítványt tesz

a vádlott felmentésére, ha a bizonyítás eredménye alapján arra a meggyőződésre jut,

hogya) nem bizonyított a bűncselekmény elkövetése, vagy az, hogy a bűncselekményt a

vádlott követte el, vagy

b) a vádlott javára a büntethetőségét kizáró gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer,

fenyegetés, tévedés, jogos védelem, illetve végszükség állapítható meg.

543. § (1) Az ügyész után a sértett és a vagyoni érdekelt felszólalhat.

(2) A sértett kifejtheti a vád tárgyára vonatkozó álláspontját, és nyilatkozhat arról,

hogy kívánja-e a vádlott bűnösségének megállapítását és megbüntetését.

(3) A magánfél a polgári jogi igényét érintő körben indítványt tehet, ezt indokolhatja,

távolléte esetén az előterjesztett polgári jogi igényt az ügyiratokból kell felolvasni.

(4) A vagyoni érdekelt a jogát vagy jogos érdekét közvetlenül érintő körben indítványt

tehet.

544. § (1) A felszólalások után a védő perbeszéde következik.

(2) Több vádlott esetén a perbeszédek sorrendjét az egyesbíró vagy a tanács elnöke

határozza meg.

(3) A perbeszédek és a felszólalások után, azok sorrendjében viszonválaszoknak van

helye. A viszonválaszra további viszonválasz adható, utoljára a védő, illetve a vádlott

szólhat.

(4) A perbeszédek, felszólalások, illetve a viszonválaszok után, ha a vádlott

hallássérült, kérésére lehetőséget kell biztosítani számára a jegyzőkönyv elolvasására.

545. § Az ügydöntő határozat meghozatala előtt az utolsó szó joga a vádlottat illeti.

546. § (1) A (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a perbeszéd, a sértett

felszólalása és az utolsó szó jogán előadottak közben a szót nem lehet megvonni.

(2) Ha a perbeszéd vagy az utolsó szó jogán előadottak az eljárás elhúzását célozzák,

az egyesbíró vagy a tanács elnöke az érintettet erre figyelmezteti, ismételt esetben a

szót megvonhatja.

(3) A perbeszéd, a sértett felszólalása és az utolsó szó jogán előadottak nem

szakíthatók félbe, kivéve, ha bűncselekményt megvalósító kifejezést foglalnak

magukban vagy rendzavarást keltenek.

A bizonyítási eljárás újra megnyitása

547. § A bíróság az ügydöntő határozat meghozatala előtt a bizonyítási eljárást újra

megnyitja, ha ezt a perbeszédekben, a felszólalásokban vagy az utolsó szó jogán

elhangzottakban foglaltak miatt szükségesnek tartja.

A tárgyalás elnapolása a vádtól eltérő minősítés lehetősége miatt

548. § Ha a bíróság a perbeszédeket, a felszólalásokat, illetve az utolsó szó jogán

elhangzottakat követően állapítja meg, hogy a vád tárgyává tett cselekmény a vádirati

minősítéstől eltérően minősülhet, a tárgyalást a védelem előkészítése érdekében

elnapolhatja, erre nézve az ügyészt, a vádlottat és a védőt meghallgatja.

A határozathozatal és a határozat kihirdetése

549. § (1) A perbeszédeket, a felszólalásokat, illetve az utolsó szó jogán

elhangzottakat követően a bíróság az ügydöntő határozat meghozatala céljából

visszavonul. A határozathozatal során a határozat rendelkező részét le kell írni, és azt

a bíróság tagjai aláírják.

(2) * Az ügydöntő határozatot a meghozatala után nyomban ki kell hirdetni. A

tárgyaláson meghozott határozat – a bíróság tagjai által aláírt – rendelkező részét a

tárgyalási jegyzőkönyvvel együtt kell kezelni.

(3) * Az ügydöntő határozat rendelkező részét az egyesbíró vagy a tanács elnöke állva

felolvassa, és a jelenlévők állva hallgatják meg. Ez alól az egyesbíró vagy a tanács

elnöke valamely jelen lévő személy egészségi állapotára tekintettel kivételt tehet. A

rendelkező rész felolvasása után az egyesbíró vagy a tanács elnöke szóban elmondja

az indokolás lényegét, ennek részeként ismerteti a bíróság által megállapított

tényállás lényegét is. A bíróság ebben a körben a vádirati tényállástól eltérő tényállási

elemek megjelölésével is teljesítheti az indokolási kötelezettségét.

(4) * A kihirdetés után az egyesbíró vagy a tanács elnöke az ügydöntő határozat

rendelkező részét a jelen lévő fellebbezésre jogosultaknak átadja.

550. § (1) Ha az ügy bonyolultsága, a határozat nagy terjedelme vagy más fontos ok

szükségessé teszi, a határozat meghozatalára és kihirdetésére a tárgyalás nyolc,kivételesen tizenöt napra elnapolható. A határozat kihirdetésének határnapját a

tárgyalás elnapolásakor ki kell tűzni.

(2) Ha a tárgyaláson a vádlott, illetve a védő a szabályszerű idézés ellenére nem jelent

meg, a határozat a vádlott, illetve a védő távollétében is kihirdethető. E mulasztás

miatt nincs helye igazolásnak.

A jogorvoslati nyilatkozatok

551. § (1) * Az ügydöntő határozat kihirdetése után az egyesbíró vagy a tanács elnöke

nyilatkoztatja a jelen lévő fellebbezésre jogosultat, hogy

a) * az ügydöntő határozatot tudomásul veszi-e,

b) fellebbezést jelent-e be, vagy

c) a nyilatkozattételre három munkanapi határidőt tart-e fenn.

(2) A nyilatkozatok sorrendje a következő: az ügyész, a magánfél, a vagyoni érdekelt, a

vádlott és a védő nyilatkozata.

(3) * Az egyesbíró vagy a tanács elnöke az (1) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg

felvilágosítást ad a fellebbezésre jogosultaknak az 583. § (3) bekezdésében, az 584. §

(2) és (3) bekezdésében, valamint az 590. § (3) és (4) bekezdésében foglaltakról.

(4) A kihirdetés útján közölt nem ügydöntő végzés esetén a jogorvoslati nyilatkozatok

sorrendjére a (2) bekezdés megfelelően irányadó azzal, hogy ha a végzés az egyéb

érdekeltre vonatkozik, az egyéb érdekelt az ügyész után tehet nyilatkozatot.

Határozat a kényszerintézkedésről

552. § (1) Ha az ügydöntő határozat a kihirdetéskor nem emelkedik jogerőre, a bíróság

a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésről nyomban

határoz.

(2) * Az (1) bekezdés esetén a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes

kényszerintézkedés a 276. § (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott okokon

kívül akkor is elrendelhető, vagy fenntartható ha az ítéletben kiszabott

szabadságvesztés tartamára figyelemmel a vádlott szökésétől vagy elrejtőzésétől kell

tartani.

(2a) * Ha a tárgyalás a vádlott távollétében is megtartható, a személyi szabadságot

érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendeléséről való döntés céljából a

bíróság a vádlott őrizetét rendelheti el.

(3) A bíróság megszünteti a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes

kényszerintézkedést, és a letartóztatás vagy az előzetes kényszergyógykezelés

megszüntetése esetén nyomban intézkedik a vádlott szabadlábra helyezése iránt, ha a

vádlottat felmentette, próbára bocsátotta, számára jóvátételi munka végzését írta elő,

a vádlottal szemben nem szabott ki végrehajtandó szabadságvesztést, nem rendelt el

javítóintézeti nevelést, illetve a felmentés esetén nem rendelt el

kényszergyógykezelést, továbbá az eljárást megszüntette.

A tárgyalás berekesztése

553. § A jogorvoslati nyilatkozatok megtétele, valamint a kényszerintézkedésről szóló

határozat meghozatala után az egyesbíró vagy a tanács elnöke a tárgyalást

berekeszti.

A bíróság teendői a határozat jogerőre emelkedését követően

554. § (1) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke az ügydöntő határozat jogerőre

emelkedését követően is dönthet

a) a kézbesítendő határozat lefordításáról,

b) a határozat kijavításáról vagy

c) a zár alá vétel feloldásáról.

(2) * Az egyesbíró vagy a tanács elnöke az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését

vagy a nem ügydöntő eljárást megszüntető végzés véglegessé válását követően dönt

a határozat meghozatala után felmerült bűnügyi költség megállapításáról és

viseléséről.

(3) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke az (1) vagy a (2) bekezdés alapján nem

rendelkezhet egyszerűsített felülvizsgálatra tartozó kérdésről.

LXXIX. FEJEZET

A POLGÁRI JOGI IGÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSE ÉS ELINTÉZÉSEÁltalános rendelkezések

555. § (1) A polgári jogi igény érvényesítésére és elintézésére a polgári

perrendtartásról szóló törvény alapelveit kell alkalmazni azzal, hogy

a) a vallomástétel tilalmára és a vallomástétel megtagadására vonatkozó

rendelkezéseket a magánfélre és a terheltre a polgári jogi igény érvényesítésével és

elintézésével összefüggésben is alkalmazni kell,

b) * az igazmondási kötelezettség megsértése és a jóhiszeműség követelményével

ellentétes magatartás tanúsítása esetén rendbírság kiszabásának a magánfél

esetében sincs helye.

(2) * A polgári jogi igény érvényesítésére és elintézésére a polgári perrendtartásról

szóló törvény következő rendelkezéseit kell alkalmazni:

a) értelmező rendelkezések,

b) a pertárgy értékére vonatkozó rendelkezések,

c) a felek személyében történő változásra vonatkozó rendelkezések az 55. § (2)

bekezdésében meghatározott eltéréssel a magánfélre vonatkozóan, ha a sértett

jogutódja a büntetőeljárásban magánfélként lép fel,

d) a perbeli jogutódlásra vonatkozó rendelkezések a terheltre vonatkozóan, ha a

polgári jogi igény újonnan megjelölt kötelezettje is a büntetőeljárás terheltje,

e) a költségekre vonatkozó rendelkezések a polgári jogi igény érvényesítésével okozati

összefüggésben felmerült azon költségre, amely e törvény alapján nem bűnügyi

költség.

(3) A polgári jogi igény érvényesítése és elintézése során az eljáró bíróval és

bírósággal szemben a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott és e

törvényben nem nevesített kizárási ok is bejelenthető. A kizárás elintézésére

egyebekben e törvényt kell alkalmazni azzal, hogy

a) a magánfél által a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott és e

törvényben nem nevesített okra alapított kizárás elintézését mellőzni kell,

b) a más által a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott és e

törvényben nem nevesített okra alapított kizárás esetén a kizárást elintéző egyesbíró,

illetve bíróság a kizárás kimondása helyett határozatában azt állapítja meg, hogy a

kizárási ok fennáll.

(4) A polgári jogi igénnyel összefüggésben a terhelt meghatalmazottjaként a

büntetőeljárásban a védője járhat el.

(5) * A polgári jogi igény érvényesítése és elintézése során a bíróság hivatalból

figyelembe veszi az eljárás ügyiratait.

(6) * A polgári jogi igény érvényesítése és elintézése során bizonyításnak az e

törvényben meghatározottak szerint van helye. Ha a magánfél polgári jogi igényként

sérelemdíj fizetésére irányuló követelést terjeszt elő, ezen követeléssel

összefüggésben bizonyításnak nincs helye.

A polgári jogi igény előterjesztése és visszavonása

556. § (1) * A sértett a polgári jogi igényt az elsőfokú bíróságnál legkésőbb azon az

eljárási cselekményen terjesztheti elő, amelyen e törvény rendelkezései szerint először

jelen lehetett. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.

(2) * A polgári jogi igénynek tartalmaznia kell

a) azon terhelt megjelölését, akivel szemben a sértett polgári jogi igényt érvényesít,

b) a bíróság ítéleti rendelkezésére irányuló határozott kérelmet, különösen a követelés

összegét vagy mennyiségét,

c) a polgári jogi igénnyel érvényesíteni kívánt jogot,

d) az érvényesíteni kívánt jogot és az ítéleti rendelkezésre irányuló kérelmet

megalapozó tényeket,

e) a polgári jogi igény érdemi elbírálása esetére a teljesítés módját és helyét, és

f) a sértettnek az arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a polgári jogi igénynek a polgári

bírósághoz történő, az 560. § (3b) bekezdése szerinti megküldéséhez hozzájárul-e.

(2a) * A sértett úgy is nyilatkozhat, hogy azt a személyt jelöli meg a (2) bekezdés a)

pontjában meghatározott személyként, akinek a büntetőjogi felelősségét a bíróságjogerős ügydöntő határozatában a vele szemben elkövetett bűncselekmény

elkövetőjeként megállapítja.

(2b) * A sértett úgy is nyilatkozhat, hogy a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott

követelésként a bíróság jogerős ügydöntő határozatában a vele szemben elkövetett

bűncselekménnyel okozott kár vagy vagyoni hátrány összegét, illetve a

bűncselekmény elkövetési értékét kívánja érvényesíteni.

(2c) * Ha a magánfél az eljárásban a személyes adatai zárt kezelését indítványozta és

a (2) bekezdés f) pontjára tekintettel olyan nyilatkozatot tett, hogy a polgári jogi

igénynek a polgári bírósághoz történő, az 560. § (3b) bekezdése szerinti

megküldéséhez hozzájárul, figyelmeztetni kell az 560. § (3c) bekezdésében

meghatározottakra.

(3) * A magánfél az eljárás folyamán bármikor visszavonhatja az előterjesztett polgári

jogi igényt.

(4) A polgári jogi igény visszavonása esetén a polgári perrendtartásról szóló

törvényben a keresettől elállásra meghatározott következményeket kell alkalmazni,

kivéve, ha a magánfél

a) a polgári jogi igény visszavonásakor bejelentette, hogy azt a továbbiakban egyéb

törvényes úton kívánja érvényesíteni, és

b) a polgári jogi igény visszavonásától számított két hónapon belül igazolja, hogy a

polgári jogi igényét egyéb törvényes úton szabályszerűen érvényesítette.

(5) A terhelt a magánféllel szemben viszontkeresetet nem indíthat, és ellenkövetelését

nem számíthatja be.

(6) * A terhelt az elsőfokú ügydöntő határozat meghozataláig nyilatkozhat úgy, hogy a

polgári jogi igényként érvényesíteni kívánt követeléssel szemben ellenkérelmet nem

kíván előterjeszteni és a követelést a magánfél által előterjesztetteknek megfelelően

teljesíteni kívánja. Ha a magánfél polgári jogi igényként sérelemdíj fizetésére irányuló

követelést terjesztett elő, ennek teljesítésével kapcsolatban a terhelt kifejezett

nyilatkozata szükséges. Ilyen esetben a bíróság a polgári jogi igénnyel kapcsolatban

bizonyítást nem folytat le.

Ideiglenes intézkedés

557. § Ha a zsarolás, a csalás, illetve az uzsora-bűncselekmény elkövetési tárgya

olyan, a terhelt által lakott vagy a hozzájárulásával más személy által ingyenesen

használt ingatlan, amelyben a bűncselekmény elkövetését megelőzően a sértett

lakott, és a polgári jogi igény az ingatlannal kapcsolatos rendelkezési jogot vagy az

ingatlan birtoklásának jogát is érinti, a magánfél indítványában ideiglenes

intézkedésként kérheti az ingatlan kiürítését és annak a magánfél birtokába

bocsátását.

A polgári jogi igény közlése

558. § (1) * Ha az előterjesztett polgári jogi igény alkalmas az elintézésre, azt a

terhelttel közölni kell.

(2) A polgári jogi igény érvényesítésére és elintézésére – a (3) bekezdésben

meghatározott kivétellel – a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a keresetlevél

előterjesztéséhez fűződő joghatásokra, valamint a perindítás joghatásainak beállására

vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A keresetlevél előterjesztésének és a perindításnak a polgári perrendtartásról szóló

törvényben meghatározott joghatásai nem enyésznek el, ha

a) a bíróság a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasítja vagy

b) a magánfél az előterjesztett polgári jogi igényét visszavonja,

és a magánfél az ügy előzményére hivatkozással, az egyéb törvényes útra utasító

határozat jogerőre emelkedésétől, illetve véglegessé válásától vagy a visszavonó

nyilatkozat bírósághoz érkezésétől számított egy hónapon belül az igényét egyéb

törvényes úton szabályszerűen érvényesíti. A határidő elmulasztása esetén

igazolásnak nincs helye.

A polgári jogi igény megváltoztatása559. § (1) * Az előterjesztett polgári jogi igény megváltoztatásának az elsőfokú

ügydöntő határozat meghozataláig törvény eltérő rendelkezése hiányában akkor van

helye, ha

a) tényállítás megváltoztatása esetén a magánfél a korábbihoz képest olyan eltérő

vagy további tényre hivatkozik, amely önhibáján kívüli okból az előkészítő ülést

követően jutott tudomására, illetve következett be, vagy a tényre történő hivatkozás

indokoltsága önhibáján kívüli okból utóbb vált számára felismerhetővé,

b) * az érvényesíteni kívánt jog, illetve az ítéleti rendelkezésre irányuló kérelem

megváltoztatása esetén azt az a) pont szerint megváltoztatott és az érvényesíteni

kívánt joggal, illetve kérelemmel közvetlen okozati összefüggésben álló tény indokolja,

vagy

c) a polgári jogi igény megváltoztatását a vád módosítása vagy a vádtól eltérő

minősítés lehetőségének megállapítása indokolja és azzal okozati összefüggésben áll,

és a megváltoztatott polgári jogi igény ugyanabból a jogviszonyból ered.

(2) A polgári jogi igény megváltoztatására egyebekben a polgári perrendtartásról szóló

törvénynek az érdemi tárgyalási szakban történő keresetváltoztatásra vonatkozó

rendelkezéseit kell alkalmazni.

A polgári jogi igény egyéb törvényes útra utasítása

560. § (1) * A bíróság a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra

utasítja, ha

a) az eljárást megszünteti,

b) a vádlottat felmenti és szabálysértési felelősségét sem állapítja meg,

c) a polgári jogi igény érvényesítését e törvény kizárja,

d) a magánfél a polgári jogi igényt elkésetten terjesztette elő,

e) a polgári jogi igényt az 557. § szerint, ideiglenes intézkedés iránti kérelemmel

együtt terjesztették elő,

f) a magánfél az eljáró bíróval vagy bírósággal szemben a polgári perrendtartásról

szóló törvényben meghatározott és e törvényben nem nevesített kizárási okot jelentett

be, illetve a más által bejelentett kizárás alapján a bíróság a polgári perrendtartásról

szóló törvényben meghatározott és e törvényben nem nevesített kizárási ok

fennállását megállapította,

g) a magánfél és a terhelt között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon

jog iránt indított más perben a perindítás joghatása már beállt vagy annak tárgyát már

jogerősen elbírálták,

h) a magánfélnek vagy a terheltnek nincs polgári perbeli jogképessége,

i) az igény – a polgári jog szerinti elévülés esetét kivéve – bírósági úton nem

érvényesíthető,

j) a polgári jogi igényt nem a sértett terjesztette elő,

k) a magánfél és a terhelt a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott

egyezség jóváhagyását kéri,

l) a polgári jogi igény érdemi elbírálása jelentősen késleltetné az eljárás befejezését,

m) a polgári jogi igénynek a büntetőeljárásban való érdemi elbírálását más körülmény

kizárja,

n) a polgári jogi igény nem tartalmazza az 556. § (2) bekezdés a)–c) pontjában

foglaltakat, vagy

o) a polgári jogi igény érdeméről azért nem lehet határozni, mert a bíróság a magánfél

személyes adatainak zárt kezelését rendelte el, és a polgári jogi igény nem

tartalmazza az 556. § (2) bekezdés e) pontjában foglaltakat.

(2) * A bíróság a polgári jogi igény érvényesítését az (1) bekezdés c)–e), f)–k) és n)–o)

pontjában meghatározott ok felmerülése esetén haladéktalanul, egyébként az

ügydöntő határozatban utasítja egyéb törvényes útra.

(3) A bíróság az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben a polgári jogi igény

érvényesítésének egyéb törvényes útra utasításával együtt a polgári jogi igényt és az

ideiglenes intézkedés iránti kérelmet a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint

hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak küldi meg.(3a) * Az (1) bekezdés l) pontja csak akkor alkalmazható, ha a bíróság a terheltet

nyilatkoztatta arról, hogy az 556. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatot kíván-e tenni.

(3b) * Az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően az elsőfokú bíróság a

magánfél lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének az ellenőrzését követően a

polgári jogi igényt és az ügydöntő határozatot gyorsított per lefolytatása érdekében a

bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított

perről szóló 2020. évi LXX. törvény 3. §-a szerint hatáskörrel és illetékességgel

rendelkező bíróságnak küldi meg, ha

a) a polgári jogi igényt magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező

természetes személy terjesztette elő,

b) a polgári jogi igény érvényesítését az (1) bekezdés l) vagy m) pontjában

meghatározott ok miatt utasította egyéb törvényes útra,

c) a polgári jogi igény biztosítására nem rendeltek el zár alá vételt, és

d) a magánfél a polgári jogi igénynek a polgári bírósághoz történő, e bekezdés szerinti

megküldéséhez kifejezetten hozzájárult.

(3c) * Ha a magánfél az eljárásban a személyes adatai zárt kezelését indítványozta, a

bíróság a polgári bíróságnak a magánfél személyes adatait az érintett személy

hozzájárulása nélkül továbbítja és a polgári perben azokra a személyes adatok zárt

kezelése nem terjed ki.

(4) A polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra kell utasítani akkor is, ha

az (1) bekezdésben meghatározott okok a polgári jogi igénynek csak valamely részét

érintik.

LXXX. FEJEZET

AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ÜGYDÖNTŐ HATÁROZATAI

Az ügydöntő határozat tartalma

561. § (1) Az ügydöntő határozat bevezető részében kell feltüntetni a tárgyalási napok

megjelölését is.

(2) Az ügydöntő határozat rendelkező része tartalmazza

a) a vádlott előzetes fogva tartására vonatkozó adatokat,

b) a vádlott nevét és a 184. § (2) bekezdés a)–f) pontja, szükség esetén a 184. § (2)

bekezdés g) pontja szerinti személyes adatait,

c) a bűncselekmény Btk. szerinti megnevezését az alkalmazott törvényhely

feltüntetésével – ideértve a bűncselekmény minősített esetének megállapításakor a

bűncselekmény alapesetét meghatározó törvényhelyet is –, a bűncselekmény bűntetti

vagy vétségi megjelölését, többrendbeli vagy folytatólagos bűncselekmény esetén

ennek megjelölését, gondatlan alakzat esetén ennek megjelölését, továbbá az

elkövetői és elkövetési alakzat megjelölését,

d) az egyéb rendelkezéseket és

e) a bűnügyi költség viseléséről szóló rendelkezést.

(3) Az ügydöntő határozat indokolása tartalmazza

a) a vádra történő utalást, a vád szerinti minősítést, szükség esetén a vádirati

tényállás lényegének ismertetését,

b) a vádlott személyi körülményeire vonatkozóan megállapított tényeket, a vádlott

korábbi büntetéseire vonatkozó adatok közül azokat, amelyek a határozat

meghozatalakor jelentőséggel bírtak,

c) a bíróság által megállapított tényállást,

d) azoknak a bizonyítékoknak a megjelölését, amelyekre a bíróság a döntését

alapozta, valamint annak rövid indokolását, hogy a bíróság a tényállás

megállapításánál milyen bizonyítékokat és miért vagy miért nem fogadott el,

e) a bíróság által megállapított tényállás szerinti cselekmény minősítését,

f) a határozat egyéb rendelkezéseinek és az indítványok, így különösen a bizonyítási

indítványok elutasításának indokolását, az alkalmazott jogszabályok megjelölésével,

g) * azokat az indokokat, amelyek miatt a bíróság – a 649. § (1) és (2) bekezdésében

meghatározott, felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló kérdésben – eltért a KúriaBírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától, ide nem értve a

jogegységi határozatot.

562. § (1) * Ha a kihirdetés vagy a kézbesítés útján közölt ügydöntő határozat ellen

sem az ügyészség, sem a vádlott, sem a védő nem jelentett be fellebbezést, a

határozat rövidített indokolása az 561. § (3) bekezdés a)–c) és e) pontjában

meghatározottakból, valamint az alkalmazott jogszabályok megjelöléséből is állhat. Ha

a bíróság a büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként figyelembe vette a

büntetőeljárás elhúzódását, akkor a határozat rövidített indokolásában szerepelnie kell

az erre való utalásnak.

(2) Ha a fellebbezés kizárólag a büntetésre, illetve az intézkedésre vonatkozó

rendelkezés ellen irányul, az ügydöntő határozat indokolása az 561. § (3) bekezdés a)–

c) és e) pontjában és az 564. § (4) bekezdésében meghatározottakból is állhat.

(3) Ha az ügydöntő határozat több bűncselekményről rendelkezik, a fellebbezéssel

nem érintett bűncselekmény tekintetében az indokolás az 561. § (3) bekezdés a)–c) és

e) pontjában és az 564. § (4) bekezdésében meghatározottakból, valamint az

alkalmazott jogszabályok megjelöléséből is állhat.

(4) Ha a bíróság elfogadta a terhelt bűnösséget beismerő nyilatkozatát és erre alapítva

állapította meg a terhelt bűnösségét, az ítélet indokolása az 561. § (3) bekezdés a)–c)

és e) pontjában meghatározottakból és a bűnösség beismerésére, a bűnösséget

beismerő nyilatkozat elfogadására, valamint az alkalmazott jogszabályokra való

utalásból is állhat. Ha a bíróság a büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként

figyelembe vette a büntetőeljárás elhúzódását, akkor a bűnösséget beismerő

nyilatkozat elfogadásáról szóló ítélet indokolásában szerepelnie kell az erre való

utalásnak.

(5) Ha az ügydöntő határozat több vádlottat érint, az indokolás

a) az (1) bekezdés alapján is írásba foglalható az olyan vádlott tekintetében, akivel

szemben az ügydöntő határozat elsőfokon jogerőre emelkedett,

b) a (4) bekezdés alapján is írásba foglalható az olyan vádlott tekintetében, akire

nézve a bíróság elfogadta a bűnösséget beismerő nyilatkozatot.

(6) Ha a fellebbezés kizárólag az ítéletnek az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás

tárgyát képező kérdésre, továbbá a polgári jogi igényre vagy a szülői felügyeleti jog

megszüntetésére vonatkozó rendelkezése ellen irányul, az ítélet indokolása az 561. §

(3) bekezdés a)–c) és e) pontjában és bűnösséget megállapító ítélet esetén az 564. §

(4) bekezdés b) pontjában meghatározottakból, valamint a fellebbezéssel

megtámadott rendelkezés indokaiból és az alkalmazott jogszabályok megjelöléséből is

állhat.

Az ítélet

563. § A bíróság a vádról ítélettel határoz, ha a vádlottat bűnösnek mondja ki vagy

felmenti.

A bűnösséget megállapító ítélet

564. § (1) A bíróság a vádlottat bűnösnek mondja ki, ha megállapítja, hogy

bűncselekményt követett el és büntethető.

(2) A bűnösséget megállapító ítélet rendelkező része tartalmazza

a) a bíróság döntését arról, hogy a vádlottat bűnösnek mondja ki,

b) a kiszabott büntetést, illetve az alkalmazott intézkedést, valamint az egyéb

jogkövetkezményeket,

c) a bíróság által megállapított külön magatartási szabályokat, ha a bíróság a vádlottat

pártfogó felügyelet alá helyezi,

d) azt, ha a bíróság a büntetés kiszabását mellőzi.

(3) Ha a vádlott bűnösségét a bíróság próbára bocsátás ideje alatt vagy a próbára

bocsátás előtt elkövetett bűncselekmény miatt állapítja meg, a próbára bocsátást

kimondó rendelkezést hatályon kívül helyezi, a próbára bocsátást megszünteti és

halmazati büntetést szab ki.

(4) A bűnösséget megállapító ítélet indokolása tartalmazza

a) büntetés kiszabása, intézkedés alkalmazása, vagy ezek mellőzése esetén e döntés

indokait, az alkalmazott jogszabályok megjelölésével,b) ha a bíróság a büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként figyelembe vette a

büntetőeljárás elhúzódását, akkor az erre való utalást is.

565. § (1) Ha a bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot elfogadta, a vádlott

bűnösségét a bűnösség beismerésére, a bűnösséget beismerő nyilatkozat

elfogadására és az eljárás ügyirataira alapítja.

(2) * Ha a bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az előkészítő ülésen fogadta

el, – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – nem szabhat ki súlyosabb büntetést, illetve

nem alkalmazhat súlyosabb intézkedést, mint amelyet a vádirat, illetve az 502. § (1)

bekezdése alapján előterjesztett indítvány tartalmaz.

(3) * A (2) bekezdésben meghatározott esetben a bűnösséget beismerő nyilatkozat

elfogadásáról hozott végzéshez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak, ha a

bíróság az 521. § (1) bekezdésének korlátai között lefolytatott bizonyítás során a

korábban indult büntetőeljáráshoz újabb ügyet egyesít és abban a vádlottat bűnösnek

mondja ki.

A felmentő ítélet

566. § (1) A bíróság a vádlottat a vád alól felmenti, ha

a) a cselekmény nem bűncselekmény,

b) a bűncselekményt nem a vádlott követte el,

c) nem bizonyított a bűncselekmény elkövetése vagy az, hogy a bűncselekményt a

vádlott követte el, vagy

d) * a vádlott büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét kizáró ok

állapítható meg.

(2) A felmentő ítélet rendelkező része tartalmazza a bíróság döntését arról, hogy a

vádlottat a vád alól felmenti.

(3) Ha a kóros elmeállapota miatt felmentett vádlott kényszergyógykezelésének

feltételei fennállnak, a bíróság elrendeli a vádlott kényszergyógykezelését.

(4) A felmentő ítélet indokolása tartalmazza az (1) bekezdés a)–d) pontjában

meghatározottak közül annak az oknak a feltüntetését is, amely a bíróságot az ítélet

kialakításában vezette.

(5) * Ha a felmentés alapja gyermekkor vagy kóros elmeállapot, a bíróság elkobzást,

vagyonelkobzást, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét, illetve

tárhelyszolgáltatás megszüntetését rendelhet el.

Az eljárást megszüntető végzés

567. § (1) A bíróság ügydöntő végzésével az eljárást megszünteti, ha

a) halál, elévülés, kegyelem vagy törvényben meghatározott egyéb okból a vádlott

büntethetősége megszűnt,

b) a cselekményt jogerősen elbírálták,

c) az ügyészség a vádat ejtette és magánvádnak vagy pótmagánvádnak nincs helye,

illetve a sértett magánvádlóként vagy pótmagánvádlóként nem lépett fel,

d) *

e) *

f) * olyan bűncselekmény miatt van folyamatban, amelynek a vád tárgyává tett

jelentősebb tárgyi súlyú bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából

nincs jelentősége, vagy

g) * a magánindítvány hiányzik és az a 378. § (4) bekezdése alapján már nem

pótolható.

(2) A bíróság nem ügydöntő végzésével az eljárást megszünteti, ha

a) * a feljelentés vagy a legfőbb ügyésznek a 4. § (9) bekezdésében vagy a Btk. 3. §

(3) bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányzik,

b) *

c) * a vádat nem az arra jogosult emelte,

d) a vádirat nem vagy hiányosan tartalmazza a 422. § (1) bekezdésében írt törvényes

elemeket, és emiatt a vád érdemi elbírálásra alkalmatlan,

e) * a büntetőeljárás átvétele vagy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi

együttműködésről szóló törvényben meghatározott konzultációs eljárás eredménye

alapján a büntetőeljárást más állam hatósága folytatja le, vagyf) * az ügy nem tartozik magyar büntető joghatóság alá.

(3) A bíróság az (1)–(2) bekezdésben meghatározott ok észlelésekor nyomban

megszünteti az eljárást.

(4) Az eljárást megszüntető végzés rendelkező része tartalmazza a bíróság döntését

arról, hogy az eljárást megszünteti.

(5) Az eljárást megszüntető végzés indokolása tartalmazza az (1) bekezdés a)–f)

pontjában vagy a (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározottak közül annak az oknak

a feltüntetését is, amely a bíróságot a végzés kialakításában vezette, valamint az ezek

alapjául szolgáló tényeket és körülményeket.

(6) A nem ügydöntő eljárást megszüntető végzés

a) bevezető része tartalmazza az 561. § (1) bekezdésében meghatározottakat is,

b) rendelkező része tartalmazza az 561. § (2) bekezdés a)–e) pontjában

meghatározottakat,

c) indokolása szükség szerint tartalmazza az 561. § (3) bekezdés a)–f) pontjában

meghatározottakat.

(7) Ha az ügydöntő határozat kihirdetését követően, annak jogerőre emelkedése előtt

válik ismertté, hogy a vádlott meghalt vagy eljárási kegyelemben részesült, és a

határozat ellen nem jelentettek be fellebbezést, a bíróság a nem jogerős ügydöntő

határozatát, vagy határozatának e vádlottat érintő részét hatályon kívül helyezi, és az

eljárást a vádlott halála vagy eljárási kegyelem miatt megszünteti.

568. § * Ha az ügyészség ejtette a vádat és pótmagánvádnak lehet helye, az eljárás

megszüntetésének nem akadálya, hogy a sértettnek azért nem lehetett az ügyészség

vádejtését tartalmazó nyilatkozatát kézbesíteni, mert ismeretlen helyen tartózkodott.

569. § (1) * Az eljárásnak az 567. § (1) bekezdés a), f) és g) pontja alapján történt

megszüntetése esetén a bíróság ügydöntő végzésben elkobzást, vagyonelkobzást,

elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét vagy tárhelyszolgáltatás

megszüntetését rendelhet el.

(2) * Az eljárásnak az 567. § (7) bekezdése alapján történt megszüntetése esetén a

bíróság a korábbi ügydöntő határozat elkobzást, vagyonelkobzást, elektronikus adat

végleges hozzáférhetetlenné tételét, illetve tárhelyszolgáltatás megszüntetését

kimondó rendelkezését hatályában fenntartja.

Rendelkezés az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének a hozzáférés

végleges megakadályozásával történő végrehajtásáról

570. § A bíróság hivatalból vagy az ügyészség indítványára az elektronikus adat

végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtását az elektronikus adathoz való

hozzáférés végleges megakadályozásával rendeli el, ha az elektronikus adathoz való

hozzáférésnek a 337. § (1) bekezdése szerinti ideiglenes megakadályozása volt

elrendelve, és a hozzáférés megakadályozása továbbra is indokolt.

A polgári jogi igény elbírálása

571. § * (1) A bíróság a polgári jogi igény érdemében ítélettel határoz, annak helyt ad

vagy azt elutasítja.

(2) Ha a bíróság az ítéletében megállapítja a bűncselekménnyel okozott kár vagy

vagyoni hátrány összegét, illetve a bűncselekmény elkövetési értékét, ezen összeg

mértékéig az előterjesztett polgári jogi igényt érdemben el kell bírálni.

(2a) * A bíróság az 556. § (6) bekezdése szerinti esetben a polgári jogi igényt a

magánfél által előterjesztetteknek megfelelően bírálja el.

(2b) * Ha a magánfél polgári jogi igényként sérelemdíj fizetésére irányuló követelést

terjesztett elő, ennek elbírálására kizárólag az 556. § (6) bekezdésében meghatározott

esetben kerülhet sor.

(3) A polgári jogi igény elbírálására a polgári perrendtartásról szóló törvénynek az

érdemi döntés korlátaira, a teljesítési határidőre és annak számítására vonatkozó

rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A bíróság az ítéletnek a polgári jogi igényre vonatkozó rendelkezését a polgári

perrendtartásról szóló törvénynek az előzetes végrehajthatóságra vonatkozó

rendelkezései szerint előzetesen végrehajthatónak nyilváníthatja.

A szülői felügyeleti jog megszüntetése572. § (1) A bíróság a Polgári Törvénykönyvről szóló törvénynek a szülői felügyeleti jog

megszüntetésére vonatkozó rendelkezései alapján az ügyészség indítványára

megszüntetheti a vádlott szülői felügyeleti jogát, ha a vádlottat a gyermekének

sérelmére elkövetett szándékos bűncselekményben bűnösnek mondja ki.

(2) A szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti indítvány előterjesztését a vádlott

gyermeke és a vádlott gyermekének másik szülője az eljáró ügyészségnél

kezdeményezheti. Ha az ügyészség a kezdeményezéssel nem ért egyet, a

kezdeményezést haladéktalanul megküldi a gyámhatóságnak a szülői felügyeleti jog

megszüntetése iránti per indításának a megfontolása érdekében és erről a

kezdeményezőt tájékoztatja.

(3) A bíróság a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti igény érvényesítését egyéb

törvényes útra utasítja, ha az indítvány elbírálása a büntetőeljárás befejezését

jelentősen késleltetné, vagy az indítványnak a büntetőeljárásban való érdemi

elbírálását más körülmény kizárja.

A szabálysértés elbírálása

573. § (1) Ha a bíróság a tárgyalás eredményéhez képest úgy látja, hogy a vád

tárgyává tett cselekmény szabálysértés, és ezért a vádlottat felmenti, a szabálysértést

elbírálja.

(2) Az (1) bekezdés esetében a bíróság elkobzást rendelhet el, és a polgári jogi igényt

érdemben elbírálhatja.

(3) Ha a vádlottal szemben több bűncselekmény miatt emeltek vádat, és valamely vád

tárgyává tett cselekményről a bíróság megállapítja, hogy az szabálysértés, a bíróság e

szabálysértés miatt az eljárást megszüntetheti, ha a vád tárgyává tett más

bűncselekmény mellett e cselekménynek a felelősségre vonás szempontjából nincs

jelentősége.

A bűnügyi költség viselése

574. § (1) A bíróság a vádlottat a 145. § (1) bekezdésében meghatározott bűnügyi

költség viselésére kötelezi, ha őt bűnösnek mondja ki vagy szabálysértés elkövetéséért

a felelősségét megállapítja.

(2) A vádlottat csak azzal a cselekménnyel vagy a tényállásnak azzal a részével

kapcsolatban felmerült bűnügyi költség viselésére lehet kötelezni, amelyre a

bűnösségét vagy a felelősségét megállapították.

(3) A vádlottat nem lehet kötelezni annak a bűnügyi költségnek a viselésére, amely –

nem az ő mulasztása folytán – szükségtelenül merült fel, vagy amelynek viselésére a

törvény alapján mást kell kötelezni.

(4) A bíróság a bűnösnek kimondott vádlottakat külön-külön kötelezi a bűnügyi költség

viselésére. Ha a bűnügyi költség vagy annak meghatározott része a bűnösnek

kimondott vádlottak szerint nem különíthető el, a bíróság a vádlottakat

egyetemlegesen kötelezi a bűnügyi költség viselésére.

(5) A bíróság a bűncselekmény tárgyi súlyához képest aránytalanul nagy bűnügyi

költség egy részének megfizetése alól a vádlottat mentesítheti.

575. § (1) Ha a bíróság a vádlottat felmenti, vagy vele szemben az eljárást

megszünteti, az állam viseli a 145. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott

bűnügyi költséget.

(2) A vádlott felmentése vagy az eljárás megszüntetése esetén is kötelezni kell a

vádlottat annak a költségnek a viselésére, amely az ő mulasztása folytán merült fel.

(3) A bíróság az eljárás megszüntetése esetén a bűnügyi költségnek vagy egy

részének megfizetésére kötelezheti a vádlottat, ha az eljárást azért szünteti meg, mert

a Btk. Különös Részében meghatározott, a terhelt magatartásától függő

büntethetőséget megszüntető ok miatt a vádlott büntethetősége megszűnt.

(4) * A vádlott kötelezettségét a bűncselekmény tárgyi súlya, valamint a vádlott

vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten kell megállapítani.

(5) * Az eljárásnak az 567. § (2) bekezdésében meghatározott ok miatt történő

megszüntetése esetén a bíróság kizárólag a bírósági eljárás során felmerült bűnügyi

költségről rendelkezik, kivéve, ha az 567. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározottesetben a feljelentés vagy a legfőbb ügyész rendelkezésének beszerzése megtörtént

és az eljárás nem folytatható.

576. § (1) Az állam viseli

a) azt a költséget, amelyet a vádlottnak a 76. § a) pontja alapján nem kell

megtérítenie, és

b) * azt a költséget, amely annak kapcsán merült fel, hogy a vádlott hallássérült,

beszédfogyatékos, vak, siketvak, illetve a magyar nyelvet nem ismeri, vagy az eljárás

során nemzetiségi anyanyelvét használta.

(2) Ha a vádat az ügyészség képviselte, és a bíróság a vádlottat az 566. § (3)

bekezdésében meghatározott eset kivételével felmenti, vagy vele szemben az eljárást

az ügyészség vádejtése miatt megszünteti, az állam az ügydöntő határozat jogerőre

emelkedésétől számított egy hónapon belül – jogszabályban meghatározott mértékben

– megtéríti a vádlott költségét, továbbá meghatalmazott védőjének díját és költségét.

577. § (1) A bíróság ügydöntő határozatában az összeg meghatározása nélkül, illetve a

díj arányos részének meghatározásával megállapítja, hogy ki viseli a pártfogó ügyvédi

díjat. A jogerős ügydöntő határozatot hozó bíróság a pártfogó ügyvédi díj viseléséről a

következő adatok nyolc napon belüli közlésével tájékoztatja a jogi segítségnyújtás

engedélyezése ügyében eljárt jogi segítségnyújtó szolgálatot:

a) a pártfogó ügyvédi díj viselésére vonatkozó döntés,

b) a pártfogó ügyvédi díj viselésére köteles személy neve, lakcíme, értesítési címe,

tényleges tartózkodási helye, kézbesítési címe, anyja neve, születési időpontja,

szervezet esetében elnevezése, székhelye, nyilvántartó szerv megnevezése,

nyilvántartási száma.

(2) Azt a pártfogó ügyvédi díjat, amelynek viselésére a büntetőeljárásban részt vevő

személy nem kötelezhető, az állam viseli.

578. § (1) * Az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően nyomban

előterjesztett kérelemre az államot illető bűnügyi költség megfizetésére az egyesbíró

vagy a tanács elnöke halasztást, illetve részletfizetést engedélyezhet a Bv. tv. 42. § (1)

bekezdésében meghatározott feltételek mellett és keretek között.

(2) A halasztás, illetve a részletfizetés iránti kérelemnek nincs halasztó hatálya.

(3) A kérelemről a jogerős ügydöntő határozatot hozó bíróság határoz. E határozat

ellen nincs helye fellebbezésnek.

LXXXI. FEJEZET

A FELLEBBEZÉS

A fellebbezési jog

579. § (1) Az elsőfokú bíróság ügydöntő határozata ellen fellebbezésnek van helye a

másodfokú bírósághoz.

(2) Az elsőfokú bíróság nem ügydöntő végzése ellen fellebbezésnek van helye a

másodfokú bírósághoz, ha azt e törvény nem zárja ki.

(3) A végzés elleni fellebbezés elintézésére az ítélet elleni fellebbezés szabályai

megfelelően irányadók azzal, hogy nem ügydöntő végzés esetén

a) * nem alkalmazható az 583. § (3) bekezdése, az 584. § (6) bekezdése és az 590. §

(5) bekezdése, illetve

b) fellebbezésre jogosult az egyéb érdekelt is.

A fellebbezés korlátai

580. § (1) Nincs helye fellebbezésnek

a) a szülői felügyeleti jog megszüntetésére irányuló indítvány, valamint a polgári jogi

igény érvényesítésének egyéb törvényes útra utasítása ellen,

b) az ítélet tudomásulvételét követően bejelentett fellebbezés elutasítása ellen,

c) azon a címen, hogy a bíróság a vádlott távollétében hozott ügydöntő határozatot,

ha a vádlott jelenléte a tárgyaláson nem volt kötelező,

d) a pervezető végzéssel szemben, valamint

e) a határozati formát nem igénylő bírói intézkedéssel szemben.

(2) Ha a bíróság a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát végzéssel elfogadta,

nincs helye fellebbezésnek az ítélet ellena) a bűnösség megállapítása, illetve

b) a váddal egyező tényállás és minősítés

miatt.

(3) Ha a bíróság végzése vagy intézkedése ellen nincs helye fellebbezésnek, az

ügydöntő határozat elleni fellebbezésre jogosult a bíróság végzését vagy intézkedését

az ügydöntő határozat elleni fellebbezésében sérelmezheti.

A fellebbezésre jogosultak

581. § Az elsőfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésre jogosult

a) a vádlott,

b) az ügyészség,

c) * a védő,

d) a vádlott örököse, a polgári jogi igénynek helyt adó rendelkezés ellen,

e) * a vádlott házastársa vagy élettársa a kényszergyógykezelés elrendelése ellen,

f) a magánfél a polgári jogi igényt érdemben elbíráló rendelkezés ellen,

g) a vagyoni érdekelt a rá vonatkozó rendelkezés ellen.

A fellebbezés bejelentése

582. § (1) Akivel az elsőfokú bíróság az ítéletet kihirdetés útján közli, a fellebbezését

nyomban bejelentheti vagy erre három munkanapot tarthat fenn. E határidő

elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.

(2) Ha az elsőfokú bíróság a nem ügydöntő végzést kihirdetés útján közli, a

fellebbezést a végzés kihirdetésekor kell bejelenteni.

(3) A kézbesítés útján közölt ítélet ellen nyolc napon belül lehet fellebbezést

előterjeszteni. Ez a rendelkezés irányadó akkor is, ha az elsőfokú bíróság az ítélet

rendelkező részét kézbesítés útján közli.

(4) A nem a kihirdetéskor bejelentett fellebbezést az elsőfokú bíróságnál kell írásban

benyújtani vagy jegyzőkönyvbe mondani.

(5) Az ügyészség (4) bekezdés szerint benyújtott fellebbezéséről az elsőfokú bíróság a

vádlottat és a védőt tájékoztatja.

A fellebbezés oka, tartalma és iránya

583. § (1) Fellebbezésnek jogi és ténybeli okból van helye.

(2) Fellebbezésnek van helye az ítélet bármely rendelkezése és az indokolása ellen.

(3) Fellebbezésnek van helye kizárólag

a) * az előzetes mentesítésre vonatkozó rendelkezést is ideértve a büntetés

kiszabására vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezés,

b) * az ítéletnek az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás tárgyát képező rendelkezése,

a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti indítványt, illetve a polgári jogi igényt

érdemben elbíráló rendelkezése, vagy

c) a felmentő ítélet indokolásának 566. § (4) bekezdése, valamint a megszüntető

határozat indokolásának 567. § (5) bekezdése szerinti tartalma

ellen is.

(4) Az ügyészség a vádlott terhére és javára is, a vádlott és a védő csak a terhelt

javára fellebbezhet; az ügyészségnek a fellebbezésében meg kell jelölnie, ha az a

vádlott terhére irányul.

584. § (1) A fellebbezőnek meg kell jelölnie, hogy fellebbezését az ítélet mely

rendelkezése vagy az indokolás mely része ellen terjeszti elő.

(2) Ha a bíróság ítéletében a terhelt bűnösségét több bűncselekmény miatt állapította

meg, illetve több bűncselekmény miatt emelt vád alól mentette fel vagy szüntette

meg vele szemben az eljárást, a fellebbezésből ki kell tűnnie, hogy az melyik

cselekményre vonatkozó rendelkezést sérelmezi.

Hirdetés

(3) * A fellebbező

a) a (2) bekezdés szerinti fellebbezését a fellebbezéssel nem érintett cselekményre,

b) az 583. § (3) bekezdése szerinti fellebbezését a fellebbezéssel nem érintett

rendelkezésre

a későbbiekben nem terjesztheti ki.(4) Ha a bejelentett fellebbezés nem felel meg az (1)–(2) bekezdés rendelkezéseinek

és annak tartalma a bejelentéskor nem tisztázható, azt a felmentő, illetve az eljárást

megszüntető rendelkezés kivételével az ítélet valamennyi rendelkezése ellen

bejelentettnek kell tekinteni.

(5) A fellebbezésben új tényt állítani, illetve új bizonyítékra hivatkozni csak abban az

esetben lehet, ha a fellebbező valószínűsíti, hogy a fellebbezés alapjául szolgáló tény

vagy bizonyítási eszköz az ítélet kihirdetését követően keletkezett, vagy arról

önhibáján kívül az ítélet kihirdetése után szerzett tudomást. A fellebbezésben olyan

bizonyítást is lehet indítványozni, amelyet az elsőfokon eljárt bíróság elutasított.

(6) Az ügyészség és a védő a fellebbezést írásban indokolni köteles. Az indokolást az

ügyiratok felterjesztéséig az elsőfokú bíróságnál, az ügyiratok felterjesztése után a

másodfokú bíróságnál – legkésőbb a másodfokú tanácsülést vagy tárgyalást megelőző

tizenötödik napon – lehet előterjeszteni.

(7) Ha a (6) bekezdésben meghatározott határidőt az ügyészség mulasztja el, a tanács

elnöke az ügyészség vezetőjét erről tájékoztatja, a védőt mulasztása esetén a bíróság

rendbírsággal sújthatja.

585. § A magánfél a polgári jogi igényt az elsőfokú bíróság ítéletének a polgári jogi

igényt érdemben elbíráló rendelkezése elleni fellebbezésben és a másodfokú bírósági

eljárás során a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a perorvoslatok és az azzal

összefüggő eljárások során történő keresetváltoztatásra vonatkozó rendelkezései

szerint változtathatja meg.

Észrevétel a fellebbezésre

586. § (1) A fellebbezéssel érintettek az ügyiratok felterjesztéséig az elsőfokú

bíróságnál, az ügyiratok felterjesztése után a másodfokú bíróságnál a fellebbezésre

észrevételt tehetnek.

(2) * Az ügyészség, a fellebbezéssel érintett vádlott vagy a védője, valamint a

fellebbező észrevételében arra, amit a másodfokú bíróság hivatalból felülbírál akkor is

hivatkozhat, ha nem vagy nem azon okból fellebbezett.

A fellebbezés visszavonása

587. § (1) A fellebbező a fellebbezését a másodfokú bíróság fellebbezést elbíráló

határozata meghozataláig visszavonhatja.

(2) Az ügyészség fellebbezését az ügyiratok felterjesztése után a másodfokú bíróság

mellett működő ügyészség vonhatja vissza. Ha az ügyészség a fellebbezést

visszavonja, és más nem fellebbezett, az ügyiratokat a nyilatkozatával együtt

visszaküldi az elsőfokú bíróságnak.

(3) A vádlott javára más által bejelentett fellebbezést a fellebbező csak a vádlott

hozzájárulásával vonhatja vissza. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az ügyészség

fellebbezésére.

(4) A visszavont fellebbezést nem lehet újból előterjeszteni.

Az elsőfokú bíróság és az ügyészség teendői a fellebbezést követően

588. § (1) A törvényben kizárt, az arra nem jogosulttól származó vagy az elkésett

fellebbezést az elsőfokú bíróság elutasítja. Az ismételten ilyen módon előterjesztett

fellebbezést a bíróság érdemi indokolás nélkül utasítja el.

(2) Ha a fellebbezési határidő valamennyi jogosultra lejárt, az egyesbíró vagy az

elsőfokú bíróság tanácsának elnöke az ügyiratokat – a másodfokú bíróság mellett

működő ügyészség útján – az ügydöntő határozat írásba foglalását követően

haladéktalanul felterjeszti a másodfokú bírósághoz.

(3) Ha olyan eljárási szabálysértésre alapítottak fellebbezést, amelynek a körülményei

az ügyiratokból nem tűnnek ki, az egyesbíró vagy a tanács elnöke erről a

felterjesztésben felvilágosítást ad.

(4) A másodfokú bíróság mellett működő ügyészség az ügyiratokat az indítványával

egy hónapon belül, különösen bonyolult vagy nagy terjedelmű ügyben két hónapon

belül megküldi a másodfokú bíróságnak. Kivételes esetben az ügyészség vezetője a

határidőt további egy hónappal meghosszabbíthatja.

TIZENÖTÖDIK RÉSZ

A MÁSODFOKÚ BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSLXXXII. FEJEZET

A MÁSODFOKÚ BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

A másodfokú eljárásban alkalmazandó rendelkezések

589. § A Tizenegyedik, valamint Tizenharmadik–Tizennegyedik Részben megállapított

rendelkezéseket a másodfokú bírósági eljárásban az e Részben foglalt eltérésekkel kell

alkalmazni.

A felülbírálat terjedelme

590. § (1) A másodfokú bíróság – ha e törvény kivételt nem tesz – a fellebbezéssel

sérelmezett ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt felülbírálja.

(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az ítélet megalapozottságát, az ítéletnek a

bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására,

intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezéseit, valamint az indokolás

helyességét és az eljárási szabályok megtartását a bíróság arra tekintet nélkül bírálja

felül, hogy ki, milyen okból fellebbezett.

(3) Ha a fellebbezést kizárólag az 583. § (3) bekezdése alapján jelentették be, a

másodfokú bíróság az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését,

illetve részét bírálja felül.

(4) Ha az elsőfokú bíróság ítélete több bűncselekményről rendelkezett, a másodfokú

bíróság az ítéletnek csak a fellebbezéssel érintett bűncselekményre vonatkozó

rendelkezését, illetve részét bírálja felül.

(5) * A másodfokú bíróság a (3) és a (4) bekezdésben meghatározott esetben az ítélet

fellebbezéssel nem érintett része tekintetében – ideértve a 458. § (5) bekezdése

alapján részlegesen jogerőre emelkedett rendelkezéseket – is felülbírálja

a) az elsőfokú bírósági eljárást és ennek során vizsgálja azon eljárási szabályok

megtartását, amelyek megsértése esetén

aa) a 607. § (1) bekezdése, valamint a 608. § (1) bekezdése alapján az ítéletet

hatályon kívül kell helyezni, vagy

ab) a 609. § (1) bekezdése alapján az ítéletet hatályon kívül kell helyezni,

b) a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezést, ha a terheltet fel kell menteni,

vagy vele szemben az eljárást meg kell szüntetni,

c) a bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezést, továbbá

d) a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezést.

(5a) * A másodfokú bíróság az (5) bekezdés a) pont ab) alpontja alapján az elsőfokú

bíróság ítéletét akkor bírálja felül, ha az ítélet megalapozatlanságának vizsgálata

nélkül megállapítható, hogy a 607. § (1) bekezdésében, valamint a 608. § (1)

bekezdésében fel nem sorolt, és a másodfokú eljárásban nem orvosolható olyan

eljárási szabálysértés történt, amely lényeges hatással volt az eljárás lefolytatására, a

bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására,

illetve az intézkedés alkalmazására.

(6) * Ha a fellebbezést az 583. § (3) bekezdés b) pontja alapján jelentették be, a

másodfokú bíróság a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó

rendelkezést az (5) bekezdés alapján akkor bírálja felül, ha

a) a bűnösség megállapítására, illetve a bűncselekmény minősítésére vonatkozó

rendelkezést megváltoztatja, vagy

b) a kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés törvénysértő.

(7) * A másodfokú bíróság hivatalból dönt az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát

képező kérdésekben, valamint a szülői felügyeleti jogra és a polgári jogi igényre

vonatkozó rendelkezésekről is.

(8) Nem bírálható felül az ítéletnek az a felmentő vagy eljárást megszüntető

rendelkezése, amely ellen nem fellebbeztek.

(9) Ha az elsőfokú bíróság ítélete több vádlottról rendelkezett, a másodfokú bíróság – a

(4)–(8) bekezdés keretei között – az ítéletnek csak a fellebbezéssel érintett vádlottra

vonatkozó rendelkezését, illetve részét bírálja felül.(10) * Ha ugyanazon bűncselekmény vonatkozásában több fellebbezésre jogosult

jelentett be fellebbezést, és legalább egy fellebbezés az elsőfokú bíróság ítéletének a

bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezését sérelmezi, a másodfokú bíróság a

fellebbezéssel sérelmezett ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a (2) bekezdés

szerint – ha az elsőfokú bíróság ítélete több bűncselekményről rendelkezett, a (4)

bekezdés alkalmazásával – bírálja felül.

(11) A másodfokú bíróság a fellebbezéssel nem érintett vádlottat felmenti, a

bűncselekményének enyhébb minősítése folytán törvénysértően súlyos büntetését,

illetve a vele szemben büntetés helyett alkalmazott intézkedést enyhíti, vagy az

elsőfokú bíróság ítéletének rá vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezi, és vele

szemben az eljárást megszünteti vagy az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a

fellebbezéssel érintett vádlott tekintetében is ugyanígy határoz.

(11a) * A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének a fellebbezéssel nem

érintett vádlottra vonatkozó rendelkezését akkor helyezi hatályon kívül, ha a 609. § (1)

bekezdése szerinti eljárási szabálysértés a fellebbezéssel nem érintett vádlott

tekintetében is lényeges hatással volt az eljárás lefolytatására, a bűnösség

megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, illetve az

intézkedés alkalmazására.

(12) Ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének a fellebbezéssel nem

érintett vádlottra vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezi, vagy a

fellebbezéssel nem érintett vádlottat felmenti, és az elsőfokú bíróság által e vádlott

tekintetében kiszabott büntetést összbüntetésbe foglalták, a másodfokú bíróság az

összbüntetési ítéletet is hatályon kívül helyezi.

(13) Az ítélet megalapozatlansága esetén az elsőfokú bíróságot a (11) bekezdés

alkalmazásával akkor lehet új eljárásra utasítani, ha ez a fellebbezéssel nem érintett

vádlott felmentését, a bűncselekmény enyhébb minősítése folytán a törvénysértően

súlyos büntetés enyhítését, vagy az eljárás megszüntetését eredményezheti.

Kötöttség az elsőfokú bíróság ítéletének tényállásához

591. § (1) A másodfokú bíróság a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított

tényállásra alapítja, kivéve, ha az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, illetve a

fellebbezésben új tényt állítottak vagy új bizonyítékra hivatkoztak, és ennek alapján a

másodfokú bíróság bizonyítási eljárást folytat le.

(2) A másodfokú bíróság nem vizsgálja az elsőfokú bíróság ítéletének

megalapozottságát és a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra

alapítja,

a) ha a fellebbezést kizárólag az 583. § (3) bekezdése alapján jelentették be,

b) az 590. § (5) bekezdése esetén az ítéletnek a fellebbezéssel nem érintett

bűncselekményre vonatkozó rendelkezése, illetve része tekintetében.

A megalapozatlanság és annak következményei

592. § (1) Az elsőfokú bíróság ítélete teljes egészében megalapozatlan, ha

a) az elsőfokú bíróság nem állapított meg tényállást vagy

b) a tényállás teljes egészében felderítetlen.

(2) Az elsőfokú bíróság ítélete részben megalapozatlan, ha

a) az elsőfokú bíróság a tényállást hiányosan állapította meg,

b) a tényállás részben felderítetlen,

c) a megállapított tényállás ellentétes a bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő

ügyiratok tartalmával,

d) az elsőfokú bíróság a megállapított tényekből további tényre helytelenül

következtetett.

593. § (1) A másodfokú bíróság az ítélet részbeni megalapozatlanságát kiküszöböli,

ennek során

a) a tényállást kiegészíti, illetve helyesbíti, ha a helyes tényállás az elsőfokú bíróság

által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma, ténybeli következtetés vagy a

felvett bizonyítás útján megállapítható,

b) az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma, ténybeli

következtetés vagy a felvett bizonyítás alapján az elsőfokú bíróság által megállapítotttényállástól eltérő tényállást állapíthat meg, ha a vádlott felmentésének vagy részbeni

felmentésének, vagy az eljárás megszüntetésének vagy részbeni megszüntetésének

van helye,

c) az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma, ténybeli

következtetés vagy az ügyészség által indítványozott bizonyítás alapján az elsőfokú

bíróság által megállapított tényállástól eltérő tényállás megállapításával az elsőfokú

bíróság által felmentett vádlott bűnösségét állapíthatja meg.

(2) * Ha a másodfokú bíróság az ítélet megalapozatlanságának kiküszöbölése során –

a helyes tényállás érdekében felvett bizonyítás, az ügyiratok tartalma vagy ténybeli

következtetés alapján – az elsőfokú bíróságtól eltérő tényeket állapít meg, az eltérő

tényekkel kapcsolatos bizonyítékokat eltérően értékelheti. A másodfokú bíróság nem

értékelheti az elsőfokú bíróságtól eltérően a másodfokú bíróság által megállapított

ténnyel össze nem függő, valamint a megalapozatlansággal nem érintett tényekkel

kapcsolatos bizonyítékokat.

(3) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a helyesbített, kiegészített, illetve

az eltérően megállapított tényállás alapján bírálja felül.

(4) Ha a megalapozatlanság nyilvánvalóan a 164. § (1) bekezdésében foglalt

kötelezettség elmulasztására vezethető vissza, a megalapozatlanság következményei

nem alkalmazhatók.

(5) * Eltérő tényállás megállapításának a tényállás olyan megváltoztatása minősül,

amely

a) a vádlott felmentését vagy az eljárás vele szemben történt megszüntetését

követően a vádlott bűnösségének megállapítását, vagy

b) a vádlott bűnösségének megállapítását követően a vádlott felmentését vagy az

eljárás megszüntetését

eredményezi.

Bizonyítás a másodfokú bírósági eljárásban

594. § (1) * A másodfokú bírósági eljárásban bizonyítás felvételének a részbeni

megalapozatlanság, az eljárási szabálysértés kiküszöbölése érdekében, vagy akkor

van helye, ha a fellebbezésben új tényt állítottak, vagy új bizonyítékra hivatkoztak.

(2) A másodfokú bíróság mellőzi a bizonyítás felvételét olyan tényre nézve, amely a

bűnösség megállapítását, a felmentést, az eljárás megszüntetését, a bűncselekmény

minősítését, a büntetés kiszabását, illetve az intézkedés alkalmazását nem

befolyásolta.

A súlyosítási tilalom

595. § (1) Az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, a

vádlott büntetését, illetve a büntetés helyett alkalmazott intézkedést súlyosítani csak

akkor lehet, ha a terhére fellebbezést jelentettek be. Ez irányadó akkor is, ha a

másodfokú bíróság bizonyítást vesz fel, és annak eredményeként súlyosabb

bűncselekmény állapítható meg.

(2) A vádlott terhére bejelentett fellebbezésnek azt kell tekinteni, ami a bűnösségének

megállapítására, bűncselekményének súlyosabb minősítésére, a büntetésének

súlyosítására, illetve a vele szemben büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél

súlyosabbnak a megállapítására, vagy az ilyen intézkedés helyett büntetés

megállapítására irányul.

(3) Ha az elsőfokú bíróság a bűncselekmény miatt kiszabott büntetés vagy büntetés

helyett alkalmazott intézkedés mellett a vádlottat valamely bűncselekmény miatt

emelt vád alól felmenti, vagy vele szemben az eljárást megszünteti, a bűncselekmény

miatt kiszabott büntetés vagy a büntetés helyett alkalmazott intézkedés – ha a vádlott

terhére a fellebbezést kizárólag a felmentés vagy a megszüntetés ellen jelentették be

– csak akkor súlyosítható, ha az ítélet felmentő vagy eljárást megszüntető

rendelkezése miatt bejelentett fellebbezés eredményes.

(4) A súlyosítási tilalom folytán a másodfokú bíróság a vádlott terhére bejelentett

fellebbezés hiányában nem szabhat ki

a) büntetést azzal szemben, akinek az ügyét elsőfokon önállóan alkalmazott

intézkedéssel bírálták el,b) elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől

eltiltás, kitiltás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás, kiutasítás helyett

szabadságvesztést annak felfüggesztése mellett sem,

c) felfüggesztett szabadságvesztés helyett végrehajtandó szabadságvesztést,

d) végrehajtandó szabadságvesztés helyett hosszabb tartamú szabadságvesztést,

annak felfüggesztése mellett sem,

e) az elsőfokú bíróság által alkalmazott büntetések számát meghaladó további

büntetéseket, ide nem értve a szabadságvesztés helyett alkalmazott büntetéseket,

f) az elsőfokú bíróság által nem alkalmazott mellékbüntetést,

g) lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése helyett szabadságvesztést, annak

felfüggesztése mellett sem.

(5) Az életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a feltételes szabadságra bocsátás

legkorábbi időpontjának későbbi időpontban történő meghatározását vagy a feltételes

szabadságra bocsátás lehetőségének kizárását a büntetés súlyosításának, az erre

irányuló fellebbezést a vádlott terhére bejelentettnek kell tekinteni.

(6) * Ha az elsőfokú bíróság az elkobzásról, a vagyonelkobzásról, az elektronikus adat

végleges hozzáférhetetlenné tételéről, illetve tárhelyszolgáltatás megszüntetéséről a

törvény rendelkezése ellenére nem rendelkezett, a tényállás azonban a döntéshez

szükséges adatokat tartalmazza, erről a másodfokú bíróság is határozhat abban az

esetben is, ha a terhelt terhére nem jelentettek be fellebbezést.

(7) Ha az elsőfokú bíróság szabálysértés miatt alkalmazott jogkövetkezményt, e

jogkövetkezmény a másodfokú eljárásban akkor súlyosítható, ha a fellebbezés a

felmentő rendelkezés ellen irányul, vagy az a szabálysértés miatt alkalmazott

jogkövetkezmény súlyosítását célozza.

LXXXIII. FEJEZET

A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSE

A fellebbezés elintézésének előkészítése

596. § (1) A másodfokú bíróság tanácsának elnöke

a) intézkedik – szükség esetén – a hiányok pótlása, az ügyiratok kiegészítése, új

ügyiratok beszerzése vagy az elsőfokú bíróságtól felvilágosítás megszerzése iránt,

b) az ügyiratokat visszaküldi az elsőfokú bíróságnak, ha a fellebbezéseket

visszavonták,

c) a vádlottnak és a védőnek kézbesíti a más által bejelentett fellebbezést és a

másodfokú bíróság mellett működő ügyészség indítványát,

d) a vádlott vagy a védő fellebbezésének indokolását megküldi a másodfokú bíróság

mellett működő ügyészségnek, ha azt a másodfokú bíróság előtt terjesztették elő és

közvetlenül még nem küldték meg neki,

e) * vizsgálja, hogy a másodfokú eljárásban kötelező-e az ügyész és a védő jelenléte,

f) vizsgálja, szükséges-e személyi szabadságot érintő bírói engedélyes

kényszerintézkedéssel kapcsolatban határozni.

(2) A tanács elnöke az ügyiratok érkezésétől számított két hónapon belül a lehető

legközelebbi határnapra a fellebbezés elbírálására tanácsülést, nyilvános ülést vagy

tárgyalást tűz ki.

(3) A másodfokú bíróság a tárgyalás előtt bizonyítást rendelhet el, és a tanács elnöke

az emiatt szükséges intézkedéseket megteheti.

A fellebbezés elutasítása, áttétel, az eljárás felfüggesztése

597. § (1) A másodfokú bíróság a fellebbezést elutasítja, ha az 588. § (1)

bekezdésében felsorolt esetekben az elsőfokú bíróság elmulasztotta a fellebbezés

elutasítását.

(2) Ha a másodfokú bíróságnak a fellebbezés elbírálására nincs hatásköre vagy

illetékessége, az ügyiratokat tanácsülésen a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező

bírósághoz teszi át.

(3) A másodfokú bíróság az eljárást tanácsülésen felfüggesztheti a 487. §-ban, a 488. §

(1) bekezdés a), c) és d)–g) pontjában, valamint a 489–490. §-ban meghatározott

okokból.A tanácsülés

598. § (1) A másodfokú bíróság tanácsülésen határoz

a) a fellebbezés elutasításáról, az ügy áttételéről, az ügyek egyesítéséről vagy

elkülönítéséről, az eljárás felfüggesztéséről,

b) a vádlott felmentéséről vagy az eljárás vele szemben történő megszüntetéséről,

c) a fellebbezéssel nem érintett vádlott felmentéséről vagy az eljárás vele szemben

történő megszüntetéséről, feltéve, hogy e rendelkezéseket a fellebbezéssel érintett

vádlott esetében is tanácsülésen hozza meg,

d) ha az elsőfokú bíróság az ítéletét a 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási

szabálysértéssel hozta meg,

e) ha az elsőfokú bíróság a büntetőeljárást a 492. § alapján szüntette meg,

f) ha a fellebbezést kizárólag az 583. § (3) bekezdés b) pontja alapján jelentették be,

g) ha az elsőfokú bíróság nem ügydöntő végzése elleni fellebbezés bizonyítás felvétele

nélkül elbírálható.

(2) * A másodfokú bíróság tanácsülésen határoz akkor is, ha az ítélet ellen a vádlott

terhére nem jelentettek be fellebbezést és a tényállás megalapozott, vagy a vádlott

terhére bejelentett fellebbezés kizárólag az 583. § (3) bekezdés a), vagy c) pontján

alapszik, és nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését az ügyészség, a vádlott, a védő

vagy a fellebbező nem indítványozza.

(3) A tanács elnöke tanácsülésre tartozó ügyben nyilvános ülést vagy tárgyalást tűzhet

ki.

(4) * A tanács elnöke a (2) bekezdés szerinti esetben az ügyészséget, a vádlottat, a

védőt és a fellebbezőt értesíti a tanácsülés kitűzéséről, a tanács összetételéről, a

tanácsülés időpontjáról, és tájékoztatja arról, hogy nyolc napon belül a más által

bejelentett fellebbezésre, indítványra vagy nyilatkozatra észrevételeket tehetnek.

(5) Ha a tanács elnöke a (2) bekezdésben meghatározott esetben hivatalból nem

tűzött ki nyilvános ülést vagy tárgyalást, a (4) bekezdés szerinti tájékoztatás kiterjed

arra is, hogy az észrevétel előterjesztésére rendelkezésre álló határidő alatt nyilvános

ülés, vagy tárgyalás kitűzése indítványozható. E határidő elmulasztása miatt

igazolásnak nincs helye.

(6) Ha a másodfokú bíróság tanácsülésen állapítja meg, hogy az ügy tanácsülésen

nem intézhető el, az ügyet nyilvános ülésre vagy tárgyalásra tűzi ki. A másodfokú

bíróság a tanácsülésen hozható határozatot nyilvános ülésen vagy tárgyaláson is

meghozhatja, ha az ennek alapjául szolgáló okot a nyilvános ülésen vagy a

tárgyaláson észleli.

A nyilvános ülés

599. § (1) A másodfokú bíróság a fellebbezés elintézésére nyilvános ülést tart, kivéve,

ha az ügy tanácsülésen intézhető el, vagy tárgyalást kell tartani.

(2) A másodfokú bíróság a nyilvános ülésen

a) az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megalapozatlansága esetén megállapíthatja

a hiánytalan, illetve a helyes tényállást, ha az az elsőfokú bíróság által lefolytatott

bizonyítást érintő ügyiratok tartalma vagy ténybeli következtetés útján lehetséges,

b) az ügyben a vádlottat a büntetéskiszabási körülmények további tisztázása

érdekében meghallgathatja.

(3) A nyilvános ülésen az ügy előadása – ha azt a jelenlévők nem indítványozzák –

mellőzhető.

(4) * A nyilvános ülésen az ügyész és – a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott

eseten kívül – a vádlott jelenléte nem kötelező.

(5) A fellebbezés a szabályszerűen idézett vádlott távollétében akkor is elbírálható, ha

a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a meghallgatása nem

szükséges.

A tárgyalás

600. § (1) A másodfokú bíróság tárgyalást tart, ha

a) az ügy tanácsülésen nem intézhető el,

b) bizonyítás felvétele szükséges,c) a tanácsülésre vagy a nyilvános ülésre tartozó ügyet a tanács elnöke tárgyalásra

tűzte ki.

(2) A tárgyalásról a sértettet és a fellebbezőt is értesíteni kell.

(3) A tárgyalást a szabályszerűen idézett vádlott távollétében akkor is meg lehet

tartani, és a fellebbezés elbírálható, ha a vádlott terhére nem jelentettek be

fellebbezést.

(4) A tárgyalás elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.

601. § (1) A tárgyaláson a tanács elnöke által kijelölt bíró az ügyet előadja. Ismerteti az

elsőfokú bíróság ítéletének, a fellebbezésnek és az arra tett észrevételeknek a

lényegét, továbbá az ügyiratokból azt, amely a felülbírálathoz szükséges. Az elsőfokú

bíróság ítélete indokolásának ismertetése mellőzhető, ha azt a jelenlévők nem

indítványozzák, és azt a másodfokú bíróság sem tartja szükségesnek.

(2) A bíróság tagjai, az ügyész, a vádlott, a védő és a sértett az ügy előadásának

kiegészítését kérhetik, ezután a fellebbezésre jogosultaknak lehetővé kell tenni, hogy

az észrevételeiket, illetve indítványaikat – bizonyítási indítvány esetén az 584. § (5)

bekezdés keretei között – megtehessék.

(3) A bizonyítást az ügy előadása, illetve a (2) bekezdésben meghatározott indítványok

megtétele után kell felvenni.

(4) Az 520. §-t a bizonyítási eljárás megkezdése után előterjesztett bizonyítási

indítvány esetén kell alkalmazni.

(5) Az ügy előadása, illetve a bizonyítás felvétele után az erre jogosultak perbeszédet

tartanak, vagy felszólalnak. Perbeszédet először a fellebbező tart. Ha az ügyészség is

fellebbezett, először az ügyész mondja el a perbeszédet.

(6) Ha a másodfokú bíróság az ügydöntő határozat meghozatala előtt azt állapítja

meg, hogy a cselekmény az elsőfokú bíróság által megállapított minősítéstől eltérően

minősülhet, az 548. §-ban foglaltaknak megfelelően jár el.

Határozat kényszerintézkedésről

602. § Az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése esetén a személyi

szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésről a másodfokú bíróság a

hatályon kívül helyező végzésben határoz. A másodfokú bíróság a személyi

szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést a megismételt eljárásra

utasított bíróságnak a 297. § (4) bekezdésére, illetve a 301. § (2) bekezdésre

figyelemmel a 290. § (4) bekezdése szerinti döntéséig vagy fellebbezés esetén a

fellebbezést elbíráló bíróság 630. § (5) bekezdése szerinti döntéséig tartja fenn.

Intézkedések a másodfokú bírósági eljárás befejezése után

603. § (1) * A másodfokú bírósági eljárás befejezése után a másodfokú bíróság a

határozatát kézbesíti.

(2) Az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyező végzést akkor is kézbesíteni kell

a fellebbezőnek, a sértettnek és annak is, aki a másodfokú bíróság határozata ellen

fellebbezésre jogosult, ha velük a határozat rendelkező részét kihirdetés útján már

közölték.

(3) * A másodfokú bíróság az ügyiratokat a határozatával és a tárgyalásról készített

jegyzőkönyvvel együtt visszaküldi az elsőfokú bíróságnak, ha a másodfokú határozat

ellen nem jelentettek be fellebbezést, vagy azt a másodfokú bíróság elutasította.

LXXXIV. FEJEZET

A MÁSODFOKÚ BÍRÓSÁG HATÁROZATAI

604. § (1) A másodfokú bíróság – az e törvényben meghatározott esetekben – az

elsőfokú bíróság ítéletét

a) helybenhagyja,

b) megváltoztatja vagy

c) hatályon kívül helyezi, és

ca) az eljárást megszünteti vagy

cb) az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja.

(2) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása esetén

ítélettel, egyébként végzéssel határoz.(3) A határozat rendelkező része tartalmazza

a) a fellebbezéssel sérelmezett határozatot hozó elsőfokú bíróság megnevezését és a

határozatának számát is,

b) a bíróságnak az (1) bekezdésben meghatározott döntését,

c) az 561. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott személyes adatot abban az

esetben, ha az megváltozott.

(4) * A határozat indokolása tartalmazza az elsőfokú bíróság ítélete rendelkező

részének és a másodfokú bíróság mellett működő ügyészség indítványának lényegét,

azt, hogy ki, miért fellebbezett, és kifejti a bíróság döntésének indokait, szükség

esetén az 561. § (3) bekezdés b)–g) pontjában, az 564. § (4) bekezdés a), illetve b)

pontjában, az 566. § (4) bekezdésében vagy az 567. § (5) bekezdésében

meghatározottak feltüntetésével.

Az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyása

605. § (1) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja, ha a

fellebbezés alaptalan, és egyébként az ítéletet nem kell hatályon kívül helyezni,

továbbá ha nem kell, vagy – a súlyosítási tilalom, a felülbírálat terjedelmének korlátai

miatt, vagy a (2) bekezdés értelmében – nem lehet megváltoztatni.

(2) Ha a másodfokú bíróság a tényállást nem egészítette ki, illetve nem helyesbítette,

az elsőfokú bíróság ítéletében a törvényi büntetési tételkeretek között kiszabott

büntetés kisebb megváltoztatásának nincs helye.

(3) A másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyó végzése

ügydöntő határozat.

(4) A határozat indokolásának a helybenhagyás indokait röviden kell tartalmaznia.

Az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása

606. § (1) Ha az elsőfokú bíróság jogszabályt helytelenül alkalmazott, és az ítéletét

nem kell hatályon kívül helyezni, a másodfokú bíróság az ítéletet megváltoztatja, és a

törvénynek megfelelő határozatot hoz.

(2) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztathatja akkor is, ha az

elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megalapozatlanságát kiküszöbölte.

(3) * Ha az elsőfokú bíróság ítélete a vádlott beismerő nyilatkozatának elfogadásán

alapult, a másodfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott ítéletnek a bűnösség

megállapítására, valamint a vádirati minősítéssel egyező minősítésre vonatkozó

rendelkezéseit akkor változtathatja meg, ha a terhelt felmentésének, az eljárás

megszüntetésének, vagy a bűncselekmény minősítése megváltoztatásának van helye.

(4) A másodfokú bíróság az 590. § (6) bekezdése esetén az elsőfokú bíróság ítéletének

a büntetés kiszabására, vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezését akkor

változtathatja meg, ha a büntetés, illetve az intézkedés törvénysértő, eltúlzottan

súlyos vagy eltúlzottan enyhe.

Az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése

607. § (1) * A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi és

a) az 567. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott esetekben az eljárást

megszünteti, vagy

b) az eljárást nem ügydöntő végzéssel megszünteti, ha az elsőfokú bíróság a vádban

le nem írt cselekmény alapján a vádlott bűnösségét állapította meg, felmentette, vagy

vele szemben az eljárást megszüntette.

(2) * Ha a másodfokú bíróság az eljárást azért szünteti meg, mert a vádlott

büntethetősége megszűnt, az elsőfokú bíróság ítéletének az elkobzásra, a

vagyonelkobzásra, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételére, a

tárhelyszolgáltatás megszüntetésére és a polgári jogi igény megállapítására vonatkozó

rendelkezését hatályban tartja, ha ezekre nézve nem jelentettek be fellebbezést.

(3) Ha az elsőfokú bíróság ítélete több bűncselekményről rendelkezett, a másodfokú

bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének csak azon bűncselekményre vonatkozó

rendelkezéséről határoz az (1) bekezdés szerint, amelyet a hatályon kívül helyezés oka

érint.

608. § (1) A másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az

elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, haa) a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, vagy a tárgyaláson a tanács tagjai

nem voltak mindvégig jelen,

b) az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt,

c) a bíróság a hatáskörét túllépte, katonai büntetőeljárásra vagy más bíróság

kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet bírált el,

d) a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény

értelmében kötelező,

e) * a bíróság a 492. § (1) bekezdés c)–d) és i) pontjában, valamint a (2)

bekezdésében vagy az 567. § (1) bekezdés a)–b) és g) pontjában, valamint (2)

bekezdésében meghatározott valamely ok törvénysértő megállapítása miatt az

eljárást megszüntette,

f) az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes,

g) * az ítélet szóbeli indokolása során elhangzott és az írásba foglalt ítélet tényállási

elemei a bűncselekmény minősítését befolyásoló mértékben térnek el egymástól, és a

fellebbezést az 583. § (3) bekezdése alapján jelentették be vagy az eltérés az 584. §

(2) bekezdése szerinti fellebbezés esetén a fellebbezéssel nem érintett cselekményre

vonatkozik, vagy

h) * az elsőfokú bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az 504. § (2)

bekezdésében meghatározott feltételek hiányában fogadta el, vagy az írásba foglalt

ítélet tényállási elemei a bűncselekmény minősítését befolyásoló mértékben térnek el

a vádirati tényállástól.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja alapján

a) ha a másodfokú bíróság a bűncselekmény minősítésének megváltoztatása folytán

állapítja meg, hogy az elsőfokú bírósági tárgyaláson védő jelenléte kötelező lett volna,

az ítéletet csak akkor kell hatályon kívül helyezni, ha az ügyészség eredetileg is olyan

bűncselekmény miatt emelt vádat, amelyre a törvény öt évig terjedő vagy ennél

súlyosabb szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli, vagy az elsőfokú bíróság

megállapította a vádtól eltérő súlyosabb minősítés lehetőségét,

b) * nincs helye az ítélet hatályon kívül helyezésének a védő jelenlétének hiánya

miatt, ha az elsőfokú bíróság a cselekményt tévesen minősítette öt évig terjedő vagy

ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekménynek,

c) az ítélet felmentő, illetve eljárást megszüntető rendelkezését nem kell hatályon

kívül helyezni, ha az ítéletet az elsőfokú bíróság a vádlott vagy a védő távollétében

hozta meg.

609. § (1) A másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az

elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a 607. § (1)

bekezdésében, valamint a 608. § (1) bekezdésében fel nem sorolt, és a másodfokú

eljárásban nem orvosolható olyan eljárási szabálysértés történt, amely lényeges

hatással volt az eljárás lefolytatására, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény

minősítésére, a büntetés kiszabására, illetve az intézkedés alkalmazására.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárási szabálysértésnek minősül különösen, ha

a) a bizonyítás törvényességére vonatkozó rendelkezéseket a vádemelés után

megsértették,

b) a büntetőeljárásban részt vevő személyek a vádemelés után a törvényes jogaikat

nem gyakorolhatták, vagy ezek gyakorlásában őket korlátozták,

c) a tárgyalásról a nyilvánosságot törvényes ok nélkül kizárták,

d) a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény

Btk. szerinti minősítése vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása

tekintetében az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének nem vagy csak

részben tett eleget,

e) *

(3) Az ítélet felmentő, illetve eljárást megszüntető rendelkezését nem kell hatályon

kívül helyezni, ha az (1) bekezdés szerinti eljárási szabálysértés a vádlott vagy a védő

törvényes jogainak gyakorlását korlátozta.

(4) Ha az elsőfokú bíróság a lefoglalt dologról, az elkobzásról, a vagyonelkobzásról,

illetve az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről a törvényrendelkezése ellenére nem rendelkezett, és a döntéshez szükséges adatok a

másodfokú eljárás során bizonyítás felvétele keretében nem tisztázhatók, a másodfokú

bíróság az elsőfokú bíróságot a CVI. Fejezet szerinti eljárás lefolytatására utasítja.

610. § Teljes megalapozatlanság esetén a másodfokú bíróság nem ügydöntő

végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét és az elsőfokú bíróságot

új eljárásra utasítja.

611. § (1) A hatályon kívül helyező végzés indokolása tartalmazza a hatályon kívül

helyezés okát, továbbá a másodfokú bíróságnak a megismételt eljárásra vonatkozó

iránymutatását.

(2) A másodfokú bíróság elrendelheti, hogy az ügyet az elsőfokú bíróság más tanácsa

vagy – kivételesen – más bíróság tárgyalja.

Az egyéb kérdésekre vonatkozó rendelkezések

612. § (1) * Ha a vagyoni érdekelt az elsőfokú bíróság ítéletének elkobzást,

vagyonelkobzást, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét, illetve

tárhelyszolgáltatás megszüntetését elrendelő rendelkezése ellen fellebbezést jelentett

be, és a másodfokú bíróság e fellebbezés vagy bármely más fellebbezés alapján az

elsőfokú bíróságnak a vagyoni érdekelt tulajdonjogát, vagyonát, az elektronikus adat

feletti rendelkezési jogát, vagy a tárhelyszolgáltatáshoz való jogosultságát érintő

elkobzást, vagyonelkobzást, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét,

illetve tárhelyszolgáltatás megszüntetését kimondó rendelkezését nem mellőzte, az

elsőfokú bíróság a másodfokú bíróság határozatának a vagyoni érdekelt részére

történő közléséről a vagyoni érdekeltnek az 57. § (4) bekezdésében meghatározott

jogára való tájékoztatással gondoskodik.

(2) * Ha a másodfokú bíróság rendeli el a vagyoni érdekelt tulajdonjogát érintő

elkobzást, vagyonelkobzást, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét,

illetve tárhelyszolgáltatás megszüntetését, a határozat rendelkező részének

tartalmaznia kell a vagyoni érdekeltnek az 57. § (4) bekezdésében meghatározott

jogára történő tájékoztatást.

(3) Ha a szülői felügyeleti jog megszüntetése kérdésében való döntés a büntetőeljárás

befejezését jelentősen késleltetné, vagy a büntetőeljárásban való érdemi elbírálását

más körülmény kizárja, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének e

kérdésben döntő rendelkezését hatályon kívül helyezi, és a szülői felügyeleti jog

megszüntetése iránti indítványt egyéb törvényes útra utasítja.

A bűnügyi költség

613. § (1) A másodfokú bíróság a határozatában megállapítja a másodfokú bírósági

eljárásban felmerült bűnügyi költséget, és szükség esetén rendelkezik annak

viseléséről.

(2) * A másodfokú bíróság a bűnösnek kimondott vádlottat mentesítheti a másodfokú

bírósági eljárásban felmerült bűnügyi költségnek vagy egy részének a megfizetése

alól, ha

a) az ügyész vádlott javára bejelentett, illetve a vádlott vagy a védő fellebbezése

eredményes volt,

b) az ügyész a) ponton kívüli fellebbezése nem vezetett eredményre.

A nem ügydöntő végzés elleni fellebbezés

614. § (1) A másodfokú bírósági eljárásban, a harmadfokú bírósági eljárásban és a

hatályon kívül helyező végzés elleni fellebbezés elbírálása iránti eljárásban hozott

olyan, nem ügydöntő végzés elleni fellebbezésre, amely ellen az elsőfokú eljárásban

jogorvoslatnak lenne helye, az LXXXI–LXXXIV. Fejezetben foglaltakat az e §-ban

meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Nincs helye fellebbezésnek, ha az (1) bekezdésben meghatározott határozatot a

Kúria hozta.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott végzés elleni fellebbezést

a) az ítélőtábla bírálja el, ha a végzést a törvényszék hozta,

b) a Kúria bírálja el, ha a végzést az ítélőtábla hozta.

(4) Az ítélőtábla és a Kúria a fellebbezést tanácsülésen bírálja el.

LXXXV. FEJEZETFELLEBBEZÉS A MÁSODFOKÚ BÍRÓSÁG HATÁROZATA ELLEN

A fellebbezési jog és a fellebbezés korlátai

615. § (1) A másodfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye a harmadfokú

bírósághoz a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróságéval ellentétes döntése esetén.

(2) Ellentétes a döntés, ha a másodfokú bíróság

a) olyan vádlott bűnösségét állapította meg vagy olyan vádlott

kényszergyógykezelését rendelte el, akit az elsőfokú bíróság felmentett vagy vele

szemben az eljárást megszüntette,

b) az elsőfokon elítélt vádlottat felmentette vagy vele szemben a büntetőeljárást

megszüntette,

c) a vádlott bűnösségét olyan bűncselekményben állapította meg, amelyről az

elsőfokú bíróság nem rendelkezett.

(2a) * Nem tekinthető ellentétes döntésnek, ha a vádlott egy cselekménye több

bűncselekményt valósít meg, és erre figyelemmel a másodfokú eljárásban az elsőfokú

bíróság által megállapított minősítés megváltoztatásának lett volna helye.

(3) A fellebbezés sérelmezheti

a) az ellentétes döntést, illetve

b) * kizárólag az ellentétes döntéssel összefüggő felülbírálatból eredő, az 583. § (3)

bekezdésében meghatározott rendelkezést vagy indokolást.

(4) * A másodfokú bíróság ítélete elleni fellebbezésben az ellentétes döntés alapját

képező tényállás nem támadható, ha

a) az elsőfokú bíróság ítélete ellen kizárólag az 583. § (3) bekezdése alapján

jelentettek be fellebbezést, vagy

b) az ellentétes döntés az 590. § (5) bekezdése szerinti felülbírálaton alapult.

(5) A másodfokú bíróság ítéletének a (3) bekezdésben meghatározottakon kívüli

rendelkezése, illetve része ellen nincs helye fellebbezésnek.

(6) A fellebbezésben bizonyítást indítványozni, új tényt állítani vagy új bizonyítékra

hivatkozni nem lehet.

A fellebbezésre jogosultak

616. § * A másodfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésre jogosult

a) a vádlott,

b) az ügyészség,

c) * a védő,

d) * a vádlott házastársa vagy élettársa a kényszergyógykezelés elrendelése ellen.

TIZENHATODIK RÉSZ

A HARMADFOKÚ BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS

LXXXVI. FEJEZET

A HARMADFOKÚ BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

617. § A harmadfokú bírósági eljárásban a másodfokú bírósági eljárásra vonatkozó

rendelkezéseket az e Részben foglalt eltérésekkel kell értelemszerűen alkalmazni.

A felülbírálat terjedelme

618. § (1) A harmadfokú bíróság

a) a másodfokú bíróság ítéletének

aa) a fellebbezéssel sérelmezett ellentétes döntését,

ab) azon rendelkezését, illetve részét, amelyet az elsőfokú bíróság ítéletének a

sérelmezett ellentétes döntéssel összefüggő felülbírálata eredményezett, és

b) az elsőfokú és a másodfokú bírósági eljárást

arra tekintet nélkül bírálja felül, hogy ki, milyen okból fellebbezett.

(2) A harmadfokú bíróság hivatalból dönt az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát

képező kérdésekben, valamint a szülői felügyeleti jogra és a polgári jogi igényre

vonatkozó rendelkezésekről is.

(3) * A harmadfokú bíróság az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében is

felülbíráljaa) az 590. § (5) bekezdés a)–c) pontjában meghatározottakat,

b) az 590. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározottakat is, ha a 615. § (3) bekezdés

b) pontja szerinti fellebbezés a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására

vonatkozó rendelkezésen kívüli rendelkezést sérelmezett, és

ba) a bűnösség megállapítására, illetve a bűncselekmény minősítésére vonatkozó

rendelkezést megváltoztatja, vagy

bb) a kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés törvénysértő.

(4) Nem bírálható felül az ítéletnek az a felmentő vagy eljárást megszüntető

rendelkezése, amely ellen nem fellebbeztek.

Kötöttség a felülbírált ítélet tényállásához

619. § (1) A harmadfokú bíróság a határozatát arra a tényállásra alapítja, amely

alapján a másodfokú bíróság az ítéletét meghozta, kivéve, ha a másodfokú bíróság

ítélete a fellebbezéssel sérelmezett ellentétes döntés tekintetében megalapozatlan.

(2) A harmadfokú bírósági eljárásban nincs helye bizonyításnak.

(3) * Ha a másodfokú bíróság ítélete a fellebbezéssel sérelmezett ellentétes döntés

tekintetében megalapozatlan, és a helyes tényállás az elsőfokú, illetve a másodfokú

bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok alapján megállapítható, vagy a

helytelen ténybeli következtetés az elsőfokú, illetve a másodfokú bíróság által

lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok alapján kiküszöbölhető, a harmadfokú bíróság

a) a tényállást kiegészíti, illetve helyesbíti,

b) a másodfokú bíróság által megállapított tényállástól eltérő tényállást állapíthat

meg, ha a vádlott felmentésének vagy részbeni felmentésének, vagy az eljárás

megszüntetésének vagy részbeni megszüntetésének van helye.

(3a) * Ha a másodfokú bíróság az 593. § (1) és (2) bekezdésére figyelemmel

törvénysértő módon állapított meg az elsőfokú bíróságtól eltérő tényállást, a

harmadfokú bíróság az ítéletnek a másodfokú bíróság eltérő tényállás megállapítását

eredményező részét kirekeszti és a másodfokú bíróság által felmentett vagy

megszüntetéssel érintett vádlott bűnösségét állapíthatja meg.

(3b) * A harmadfokú bíróság a (3a) bekezdés alapján irányadó tényállást az elsőfokú,

illetve a másodfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok, ténybeli

következtetés alapján kiegészítheti, helyesbítheti.

(4) * Ha a fellebbezést kizárólag a 615. § (3) bekezdés b) pontja vagy a 615. § (4)

bekezdése alapján jelentették be, továbbá a fellebbezéssel nem érintett

bűncselekmény tekintetében a harmadfokú bíróság nem vizsgálja a másodfokú bíróság

ítéletének megalapozottságát és a határozatát a másodfokú bíróság által alapul vett

tényállásra alapítja.

LXXXVII. FEJEZET

A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSE

Általános rendelkezések

620. § (1) A harmadfokú bíróság a fellebbezést a 621. § (1) bekezdésében

meghatározott esetekben tanácsülésen, egyébként nyilvános ülésen bírálja el.

(2) A harmadfokú bírósági eljárásban védő részvétele kötelező. Ha a vádlottnak nincs

védője, a tanács elnöke a fellebbezésnek a harmadfokú bírósághoz érkezését követően

haladéktalanul védőt rendel ki.

A tanácsülés és a nyilvános ülés

621. § (1) A harmadfokú bíróság tanácsülésen határoz

a) ha a fellebbezést a sérelmezett ítélet megalapozatlansága miatt nem lehet elbírálni,

b) ha az elsőfokú, illetve a másodfokú bíróság az ítéletét a 608. § (1) bekezdésében

meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg.

(2) A harmadfokú bíróság tanácsülésen határoz akkor is, ha az ítélet ellen a vádlott

terhére nem jelentettek be fellebbezést és nyilvános ülés kitűzését az ügyészség, a

vádlott, a védő vagy a fellebbező nem indítványozza.

(3) * Ha a tanács elnöke a (2) bekezdés esetén hivatalból nem tűzött ki nyilvános

ülést, a tanácsülés kitűzéséről szóló tájékoztatás kiterjed arra is, hogy az észrevételelőterjesztésére rendelkezésre álló határidő alatt nyilvános ülés kitűzése

indítványozható. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

(4) A nyilvános ülésen az ügyész és a védő jelenléte kötelező.

Határozat a kényszerintézkedésről, intézkedések a fellebbezés elintézése után

622. § (1) Az elsőfokú, illetve a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése

esetén a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésekről a

harmadfokú bíróság a hatályon kívül helyező végzésben határoz.

(2) * A harmadfokú bíróság a fellebbezés elintézése és a határozatának kézbesítése

után az ügyiratokat a határozatával és a harmadfokú eljárásban készült

jegyzőkönyvvel együtt visszaküldi a másodfokú bíróságnak, illetve az új eljárás

lefolytatására utasított bíróságnak.

LXXXVIII. FEJEZET

A HARMADFOKÚ BÍRÓSÁG HATÁROZATAI

A másodfokú bíróság ítéletének helybenhagyása

623. § A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét helybenhagyja, ha a

fellebbezés alaptalan, és egyébként az ítéletet nem kell hatályon kívül helyezni,

továbbá ha nem kell, vagy – a súlyosítási tilalom, a felülbírálat terjedelmének korlátai

miatt, vagy a 605. § (2) bekezdése értelmében – nem lehet megváltoztatni.

A másodfokú bíróság ítéletének megváltoztatása

624. § (1) A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és a

törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha a másodfokú bíróság jogszabályt helytelenül

alkalmazott, és az ítéletét nem kell hatályon kívül helyezni.

(2) A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét megváltoztathatja akkor is, ha

a másodfokú bíróság ítéletének részbeni megalapozatlanságát kiküszöbölte.

A másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése

625. § (1) A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság és az elsőfokú bíróság ítéletét

hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti a 607. § (1) bekezdésében

meghatározott esetekben.

(2) A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és a

másodfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a másodfokú bíróság az ítéletét

a) a 608. § (1) bekezdésében meghatározott valamely eljárási szabálysértéssel,

b) * a súlyosítási tilalom megsértésével,

c) * a 607. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott ok törvénysértő

megállapításával

hozta meg.

(3) A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése

mellett az elsőfokú bíróság ítéletét is hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot

utasítja új eljárásra, ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárási

szabálysértést az elsőfokú bíróság követte el.

(4) A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság, és szükség szerint az elsőfokú bíróság

ítéletét hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot, vagy az elsőfokú bíróságot új

eljárásra utasítja, ha a másodfokú ítélet megalapozatlanságát a 619. § (3) bekezdése

alapján nem tudja kiküszöbölni.

TIZENHETEDIK RÉSZ

A MÁSODFOKÚ ÉS A HARMADFOKÚ BÍRÓSÁG HATÁLYON KÍVÜL HELYEZŐ VÉGZÉSE

ELLENI FELLEBBEZÉS ELBÍRÁLÁSA

626. § A másodfokú és a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése elleni

fellebbezés elbírálása iránti eljárásban a harmadfokú bírósági eljárásra vonatkozó

rendelkezéseket az e Részben foglalt eltérésekkel kell értelemszerűen alkalmazni.

A fellebbezési jog és a fellebbezésre jogosultak

627. § (1) A másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyező

és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasító végzése, valamint a harmadfokú

bíróságnak a másodfokú bíróság ítéletét vagy a másodfokú bíróság ítéletét és az

elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyező és a másodfokú bíróságot vagy azelsőfokú bíróságot új eljárásra utasító végzése ellen fellebbezésnek van helye, ha a

hatályon kívül helyezésre

a) a 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértés,

b) a 609. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértés, vagy

c) az 592. § (1) bekezdésében meghatározott okból teljes megalapozatlanság,

d) * a 625. § (4) bekezdésében meghatározott ok

miatt került sor.

(2) A másodfokú és a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése ellen

fellebbezésnek van helye akkor is, ha a hatályon kívül helyező végzés meghozatalára

a 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.

(3) A másodfokú és a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése ellen

fellebbezésre jogosult

a) a vádlott,

b) az ügyészség,

c) * a védő.

(4) Nem jogosult fellebbezésre a (3) bekezdés alapján az, aki az ítélet ellen annak

hatályon kívül helyezése és a bíróság új eljárásra utasítása érdekében jelentett be

fellebbezést, ha a hatályon kívül helyezésre a fellebbezésben foglalt okból került sor.

(5) Ha a másodfokú és a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése egy

bűncselekmény több vádlottját érinti, bármely jogosult által bejelentett fellebbezés

valamennyi vádlott tekintetében felfüggeszti a hatályon kívül helyező határozat

végrehajthatóságát.

A fellebbezés elintézésének általános szabályai

628. § (1) Ha a hatályon kívül helyező végzést

a) a törvényszék hozta, a fellebbezést az ítélőtábla,

b) az ítélőtábla hozta, a fellebbezést a Kúria

tanácsülésen bírálja el.

(2) *

(3) Nincs helye fellebbezésnek, ha a hatályon kívül helyező végzést a Kúria hozta.

A fellebbezés elintézésének előkészítése és a bíróság határozatai

629. § (1) A tanács elnöke az ügy érkezésétől számított egy hónapon belül a lehető

legközelebbi határnapra a fellebbezés elbírálására tanácsülést tűz ki.

(2) A fellebbezést elbíráló bíróság – az e törvényben meghatározott esetekben – a

fellebbezéssel megtámadott hatályon kívül helyező végzést

a) helybenhagyja, vagy

b) hatályon kívül helyezi és a másodfokú vagy harmadfokú bíróságot a másodfokú

vagy a harmadfokú eljárás lefolytatására vagy új eljárásra utasítja.

(3) A fellebbezést elbíráló bíróság a fellebbezés tárgyában nem ügydöntő végzéssel

határoz.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott határozat és a fellebbezés elutasítása ellen

fellebbezésnek nincs helye.

A hatályon kívül helyező végzés helybenhagyása és hatályon kívül helyezése

630. § (1) A fellebbezést elbíráló bíróság a hatályon kívül helyező végzést

helybenhagyja, ha a fellebbezés alaptalan és egyébként a hatályon kívül helyező

végzést nem kell hatályon kívül helyezni.

(2) A fellebbezést elbíráló bíróság a hatályon kívül helyező végzést hatályon kívül

helyezi, és a másodfokú vagy harmadfokú bíróságot a másodfokú vagy a harmadfokú

eljárás lefolytatására utasítja, ha a másodfokú vagy harmadfokú bíróság az eljárási

törvény szabályainak megsértésével, vagy indokolatlanul rendelkezett az ítélet

hatályon kívül helyezéséről.

(3) A 627. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a fellebbezést elbíráló bíróság a

fellebbezéssel megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi, és a határozatot hozó

bíróságot új eljárásra utasítja.

(3a) * Ha a fellebbezést elbíráló bíróság a fellebbezéssel érintett vádlott

vonatkozásában a hatályon kívül helyező végzést hatályon kívül helyezi, akkor azugyanazon bűncselekmény vonatkozásában a fellebbezéssel nem érintett vádlott

tekintetében is ugyanígy határoz.

(4) A hatályon kívül helyező végzés indokolása tartalmazza a hatályon kívül helyezés

okát, továbbá a fellebbezést elbíráló bíróságnak a megismételt eljárásra vonatkozó

iránymutatását.

(5) Határozatának meghozatalát követően a fellebbezés elbírálására jogosult bíróság a

személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésről határoz.

A bűnügyi költség viselése

631. § * Az e Rész szerinti eljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.

TIZENNYOLCADIK RÉSZ

A MEGISMÉTELT ELJÁRÁS

Általános rendelkezések

632. § (1) A bíróság határozatának hatályon kívül helyezése vagy az Alkotmánybíróság

általi megsemmisítése esetén az eljárást meg kell ismételni.

(2) A megismételt eljárásban a bíróság az ügyet a hatályon kívül helyező határozat,

illetve az Alkotmánybíróság megsemmisítő határozata okainak és indokainak

figyelembevételével bírálja el.

(3) A megismételt eljárásban hozott ítélet felülbírálata során a másodfokú, illetve a

harmadfokú bíróságot változatlan tényállás mellett sem kötik a hatályon kívül helyező

határozatban kifejtett okok és indokok.

(4) * A vádlottat nem lehet kötelezni a megismételt eljárásban felmerült bűnügyi

költség viselésére, kivéve, ha az az ő mulasztása folytán merült fel.

Az elsőfokú bírósági eljárás megismétlése

633. § (1) A tárgyalás előkészítésére és az elsőfokú bírósági tárgyalásra vonatkozó

Tizenharmadik–Tizennegyedik Rész rendelkezéseit az e §-ban és a 634. §-ban foglalt

eltérésekkel értelemszerűen kell alkalmazni.

(2) A megismételt eljárásban előkészítő ülés tartásának nincs helye.

(3) A tárgyalás megkezdése után az egyesbíró vagy a tanács elnöke ismerteti a

másodfokú bíróság vagy a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező határozatának,

illetve az Alkotmánybíróság megsemmisítő határozatának, az elsőfokú bíróság, illetve

a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezett vagy megsemmisített határozatának, ha

másodfokon bizonyítást vettek fel, a másodfokú bírósági tárgyalás jegyzőkönyvének,

valamint a vádiratnak a lényegét.

(4) Ha az ügyészség a vádat az elsőfokú bíróság határozatának hatályon kívül

helyezése után módosította, a módosított vádirat lényegét az ügyész ismerteti.

(5) Ha a vádlott nem tesz vallomást, az egyesbíró vagy a tanács elnöke a hatályon

kívül helyezett vagy az Alkotmánybíróság által megsemmisített határozat alapjául

szolgáló tárgyaláson tett vallomásának lényegét is ismertetheti vagy felolvashatja.

(6) A tanú kihallgatása, illetve a szakértő meghallgatása helyett ismertethető vagy

felolvasható a tanúnak a hatályon kívül helyezett vagy az Alkotmánybíróság által

megsemmisített határozat alapjául szolgáló tárgyaláson tett vallomásáról, illetve a

szakértőnek az ott előterjesztett szakvéleményéről készült jegyzőkönyv lényege.

(7) A (6) bekezdés nem alkalmazható, ha az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül

helyezése azért történt, mert az ítélet megalapozatlanságát a másodfokú bírósági

eljárásban nem lehetett kiküszöbölni.

(8) A (7) bekezdés nem zárja ki azon tanúvallomás, illetve szakvélemény lényegének

az ismertetését vagy felolvasását, amely nem az ítéleti tényállás megalapozatlan

részére vonatkozik.

634. § (1) * Ha a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést, a megismételt

eljárásban nem lehet a felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, vagy a hatályon

kívül helyezett ítéletben kiszabott büntetésnél súlyosabb büntetést kiszabni, vagy

büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél súlyosabb intézkedést alkalmazni.

(2) * Ha az Alkotmánybíróság az ítéletet megsemmisíti, a megismételt eljárásban nem

lehet a felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, illetve az ítéletben kiszabottbüntetésnél súlyosabb büntetést kiszabni vagy büntetés helyett alkalmazott

intézkedésnél súlyosabb intézkedést alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdés nem irányadó, ha

a) az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése a 608. § (1) bekezdés a)–c)

vagy e) pontjában vagy a 610. §-ban meghatározott ok miatt történt,

b) *

c) a megismételt eljárásban felmerült új bizonyíték alapján a bíróság olyan új tényt

állapít meg, amelynek folytán súlyosabb büntetést kell kiszabni, feltéve, hogy az

ügyészség ezt indítványozza,

d) az ügyészség vádkiterjesztése folytán a vádlott bűnösségét más bűncselekményben

is meg kell állapítani,

e) az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére a felülvizsgálati eljárásban

a terhelt terhére bejelentett felülvizsgálati indítvány folytán került sor.

(4) * A (3) bekezdés esetében sem lehet a vádlott bűnösségét megállapítani,

súlyosabb büntetést kiszabni vagy a büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél

súlyosabb intézkedést alkalmazni, ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak a

vádlottra vonatkozó rendelkezését az 590. § (11) bekezdése alapján helyezte hatályon

kívül.

A másodfokú vagy a harmadfokú bírósági eljárás megismétlése

635. § (1) Ha a harmadfokú bíróság vagy a Kúria a másodfokú bíróság határozatát

hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot utasítja új eljárásra, vagy az

Alkotmánybíróság a másodfokú bíróság határozatát megsemmisíti, a másodfokú

bíróság eljárására a Tizenötödik Rész rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Ha a Kúria a harmadfokú bíróság határozatát hatályon kívül helyezi, és a

harmadfokú bíróságot utasítja új eljárásra, vagy az Alkotmánybíróság a harmadfokú

bíróság határozatát megsemmisíti, a harmadfokú bíróság eljárására a Tizenhatodik

Rész rendelkezéseit kell alkalmazni.

A rendkívüli jogorvoslati eljárás megismétlése

636. § (1) Ha az Alkotmánybíróság a Kúria felülvizsgálati eljárás során hozott

határozatát megsemmisíti, a Kúria eljárására a XC. Fejezet rendelkezéseit kell

alkalmazni.

(2) Ha az Alkotmánybíróság a Kúriának a törvényesség érdekében bejelentett

jogorvoslat alapján hozott határozatát megsemmisíti, a Kúria eljárására a XCII. Fejezet

rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) * Ha a jogegységi panasz tanács a Kúria felülvizsgálati eljárás során hozott

határozatát hatályon kívül helyezi, a Kúria eljárására a XC. Fejezet rendelkezéseit kell

alkalmazni, azzal, hogy az eljáró tanács jogegységi eljárást kezdeményez. A

megismételt felülvizsgálati eljárásban a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott

határozat a terhelt terhére nem változtatható meg és csak akkor helyezhető hatályon

kívül, ha a terhelt felmentésének vagy az eljárás megszüntetésének van helye.

TIZENKILENCEDIK RÉSZ

RENDKÍVÜLI JOGORVOSLATOK

LXXXIX. FEJEZET

A PERÚJÍTÁS

A perújítás okai

637. § (1) * A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozatával befejezett

büntetőeljárás esetén perújításnak van helye, ha

a) az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozó olyan új

bizonyítékot hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy

aa) a terheltet fel kell menteni, lényegesen enyhébb büntetést kell kiszabni, vagy

büntetés helyett intézkedést kell alkalmazni, illetve a büntetőeljárást meg kell

szüntetni, vagyab) a terhelt bűnösségét kell megállapítani, vagy lényegesen súlyosabb büntetést,

intézkedés helyett büntetést kell kiszabni, vagy büntetés helyett alkalmazott

intézkedésnél lényegesen súlyosabb intézkedést kell alkalmazni,

b) * a terhelttel szemben ugyanazon cselekmény miatt több jogerős, a vádról

rendelkező ügydöntő határozatot hoztak,

c) a terhelt az ügydöntő határozatban nem a valódi személyazonosságával szerepel és

ez a határozat kijavításával nem orvosolható,

d) az alapügyben hamis vagy hamisított bizonyítékot használtak fel,

e) az alapügyben a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság tagja a

kötelességét a büntető törvénybe ütköző módon megszegte,

f) a köztársasági elnök a terhelttel szemben indult büntetőeljárás kegyelemből történő

megszüntetéséről határozott,

g) az alapügyet a CI–CII. Fejezet szerint fejezték be.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti új bizonyítéknak kell tekinteni az olyan személy

tanúvallomását, aki az alapügyben a mentességi jogával élve a vallomástételt

megtagadta.

(3) Az (1) bekezdés d) és e) pontja esetében perújításnak csak akkor van helye, ha

a) * a perújítási okként megjelölt bűncselekmény elkövetését jogerős, a vádról

rendelkező ügydöntő határozat megállapította, vagy ilyen ügydöntő határozat

meghozatalát nem bizonyítottság hiánya zárta ki, és

b) * e bűncselekmény a bíróság vádról rendelkező ügydöntő határozatát érdemben

befolyásolta.

(4) A perújításnak nem akadálya, ha a (3) bekezdés a) pontjában megjelölt

bűncselekmény miatt a felelősségre vonás az elkövető büntethetőségét, illetve a

cselekmény büntetendőségét kizáró ok vagy büntethetőséget megszüntető ok miatt

maradt el.

(5) Az (1) bekezdés f) és – ha a terhelt elérhető – g) pontja esetén a perújítás

lefolytatása kötelező.

638. § (1) Perújításnak nincs helye, ha a bíróság az eljárást azért szüntette meg, mert

az ügyészség a vádat ejtette.

(2) Perújításnak a terhelt terhére csak életében és csak az elévülési időn belül van

helye.

(3) A perújítást nem zárja ki, hogy a terhelt büntetését végrehajtották, a terhelt javára

szóló perújítást pedig az sem, hogy a terhelt büntethetősége megszűnt.

(4) A bíróság jogerős ügydöntő határozatának kizárólag a polgári jogi igény vagy a

szülői felügyeleti jog kérdésében hozott rendelkezése ellen a polgári perrendtartásról

szóló törvény szabályai szerint van helye perújításnak.

A perújítási indítvány

639. § (1) A terhelt terhére az ügyészség terjeszthet elő perújítási indítványt.

(2) A terhelt javára

a) az ügyészség,

b) a terhelt,

c) a védő,

d) a terhelt törvényes képviselője,

e) a terhelt házastársa vagy élettársa a kényszergyógykezelés elrendelése ellen,

f) * a terhelt halála után egyenesági rokona, testvére, házastársa vagy élettársa,

illetve ha a terhelt halála óta több mint ötven év telt el, oldalági rokona

terjeszthet elő perújítási indítványt.

(3) * A terhelt és a védő a 637. § (1) bekezdés g) pontjára alapított perújítási

indítványt attól a naptól számított egy hónapon belül terjesztheti elő, amelyen a

terhelt az alapügyet befejező ügydöntő határozat jogerőre emelkedéséről tudomást

szerzett. A büntetés végrehajtása érdekében kibocsátott elfogatóparancs esetén a

terhelt tudomásszerzésének az ítéletnek a terhelt büntetés-végrehajtási intézetbe

történt befogadását követő kézbesítését kell tekinteni.

(4) A perújítási indítványban meg kell jelölni az alapügyet, amely ellen a perújítás

irányul, az indítvány okát, valamint a perújítás alapjául szolgáló tényeket és azokbizonyítékait. A 637. § (1) bekezdés g) pontjára alapított perújítási indítványban

valószínűsíteni kell az alapügyet befejező ügydöntő határozat jogerőre emelkedéséről

való tudomásszerzés időpontját is.

(5) A perújítási indítványnak tartalmaznia kell az indítványozó kézbesítésre alkalmas

elérhetőségét, a 637. § (1) bekezdés g) pontjára alapított perújítási indítványnak

továbbá a terhelt tényleges tartózkodási helyét.

(6) Ha valamely hatóság vagy hivatalos személy a hivatali hatáskörében olyan

körülményről szerez tudomást, amelynek alapján perújítást lehet indítványozni,

köteles erről a perújítás megengedhetőségének kérdésében döntő bíróság mellett

működő ügyészséget tájékoztatni.

640. § (1) A perújítási indítvány a másodfokú bíróság perújítás megengedhetősége

tárgyában tartott tanácsülésének megkezdéséig visszavonható.

(2) A terhelt a javára más jogosult által előterjesztett perújítási indítványt is

visszavonhatja, kivéve, ha azt

a) az ügyészség terjesztette elő,

b) a kényszergyógykezelés elrendelése ellen terjesztették elő.

(3) A perújítási indítvány visszavonása esetén a felmerült bűnügyi költség

megfizetésére az indítványozót kell kötelezni. Ha a perújítási indítványt az ügyészség

vonta vissza, a bűnügyi költséget az állam viseli.

Perújítási nyomozás

641. § (1) Ha a perújítási nyomozást az ügyészség rendeli el, a nyomozásra a Tizedik

Rész rendelkezéseit a perújítási eljárás jellegének megfelelően kell alkalmazni.

(2) Ha a perújítási nyomozást a bíróság rendeli el, a nyomozásra a Tizedik Rész

rendelkezéseit a perújítási eljárás jellegének megfelelően, a következő eltérésekkel

kell alkalmazni:

a) a bíróság a nyomozást elrendelő végzést és az ügyiratokat az általános nyomozó

hatóságnak küldi meg,

b) a perújítási nyomozás során a bíróság gyakorolja a 26. § (3) bekezdés a)–c) és g)–h)

pontjában meghatározott irányítási jogkört,

c) a perújítási nyomozás határideje két hónap, amelyet a bíróság kétszer, egyenként

legfeljebb két hónappal meghosszabbíthat,

d) az általános nyomozó hatóság a perújítási nyomozás elvégzése után a bíróságnak

küldi vissza az ügyiratokat.

(3) Letartóztatás, előzetes kényszergyógykezelés, bűnügyi felügyelet nem rendelhető

el.

(4) A perújítási nyomozás során a leplezett eszközök a LV. Fejezet rendelkezései szerint

alkalmazhatók. A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazását a bíróság a

Tizenkettedik Részben meghatározottak szerint engedélyezi. Ha a perújítási

nyomozást a bíróság rendeli el, a bíróság nem utasíthatja az általános nyomozó

hatóságot bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazására. Ha az alapügyben

a nyomozás során már alkalmaztak bírói engedélyhez kötött leplezett eszközt az

érintett személlyel szemben, és a perújítási nyomozás során a bírói engedélyhez kötött

leplezett eszköz alkalmazását ismételten engedélyezik, a leplezett eszközök

alkalmazásának idejét össze kell adni és a 239. § (2) bekezdésében meghatározott

időtartamot ennek megfelelően kell számítani.

Az ügyészség eljárása

642. § (1) A más jogosulttól származó perújítási indítványt a perújítás

megengedhetőségének kérdésében döntésre jogosult bíróság mellett működő

ügyészségnél kell írásban benyújtani vagy jegyzőkönyvbe mondani.

(2) A nem jogosulttól származó perújítási indítványnak a bíróság részére történő

megküldését az ügyészség mellőzi, és erről az indítvány előterjesztőjét írásban

tájékoztatja.

(3) Az ügyészség a más jogosult által előterjesztett perújítási indítványt az

észrevételével együtt egy hónapon belül megküldi a bíróságnak.

(4) Ha az ügyészség terjeszt elő perújítási indítványt, ahhoz csatolja, illetve ha ez nem

lehetséges, megjelöli a perújítás alapjául szolgáló bizonyítási eszközöket.(5) Az ügyészség az alapügy bírósági ügyiratainak megküldése érdekében

haladéktalanul megkeresi az alapügyben elsőfokon eljárt bíróságot, ha azok a (3)

bekezdésben meghatározott nyilatkozatának megtételéhez vagy a perújítási indítvány

előterjesztéséhez szükségesek. Ebben az esetben a (3) bekezdésben meghatározott

határidőt az alapügy bírósági ügyiratainak ügyészséghez érkezésétől kell számítani.

(6) Ha a perújítás előfeltételeinek tisztázása és új bizonyítékok beszerzése érdekében

szükséges, az ügyészség a perújítási indítvány megküldése előtt perújítási nyomozást

rendel el. Ebben az esetben a (3) bekezdésben meghatározott határidőt a perújítási

nyomozás elvégzésétől kell számítani.

A perújítás megengedhetősége

643. § (1) Ha az alapügyben a járásbíróság járt el elsőfokon, a törvényszék, ha a

törvényszék járt el elsőfokon, az ítélőtábla dönt a perújítás megengedhetőségének

kérdésében.

(2) A perújítási indítványt a bíróság tanácsülésen bírálja el.

(3) A bíróság a perújítási indítvány érkezését követően – ha azt az ügyészség nem

csatolta – beszerzi az alapügy ügyiratait.

(4) * Ha a perújítási indítványt a bíróságnál terjesztették elő, a bíróság azt az alapügy

bírósági ügyirataival együtt, a 642. §-ban meghatározott intézkedések megtétele

érdekében megküldi az ügyészségnek. Az ügyészség az alapügy ügyiratait a

nyilatkozatával együtt egy hónapon belül visszaküldi a bíróságnak. Ha az ügyészség a

642. § (6) bekezdése alapján perújítási nyomozást rendelt el, a határidőt a perújítási

nyomozás elvégzésétől kell számítani.

(5) * A bíróság kézbesíti az ügyészség nyilatkozatát a perújítási indítvány

előterjesztőjének. A terhelt és a védő részére kézbesíteni kell a más által előterjesztett

perújítási indítványt és az arra tett ügyészségi nyilatkozatot.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott személyek a perújítási indítványra, illetve az

ügyészség nyilatkozatára a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül észrevételt

tehetnek.

(7) A perújítás megengedhetősége körében a 637. § (1) bekezdés a) pontjával

kapcsolatban azt kell elbírálni, hogy az indítványozó által a perújítás alapjául

felhozottak valóságuk bizonyítása esetében alkalmasak lehetnek-e arra, hogy a

bíróság a 637. § (1) bekezdés a) pont aa) vagy ab) alpontjának megfelelő határozatot

hozzon.

(8) Ha a perújítás megengedhetőségében való döntéshez bizonyítási eszköz

felkutatása szükséges, a bíróság perújítási nyomozást rendel el.

644. § (1) Ha a bíróság a perújítási indítványt alaposnak találja, a perújítást nem

ügydöntő végzésével elrendeli, és – a (2) bekezdés kivételével – az ügyet a

megismételt eljárás lefolytatására

a) megküldi az alapügyben eljárt elsőfokú bíróságnak vagy

b) átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz.

(2) A 637. § (1) bekezdés g) pontja alapján a perújítást csak a másodfokú, illetve csak

a harmadfokú bírósági eljárásra vonatkozóan kell elrendelni, ha a terhelt távollétében

csak a másodfokú, illetve csak a harmadfokú bírósági eljárást folytatták le.

(3) Ha a bíróság a 637. § (1) bekezdés b) pontja alapján rendeli el a perújítást, maga is

hatályon kívül helyezheti az alapügyben hozott ítéletet, vagy annak a perújítással

megtámadott részét és az 567. § (1) bekezdés b) pontja alapján megszüntetheti az

eljárást.

(4) Ha a bíróság a 637. § (1) bekezdés f) pontja alapján rendeli el a perújítást, maga is

hatályon kívül helyezheti az alapügyben hozott ügydöntő határozatot, vagy annak a

perújítással megtámadott részét és meghozhatja a törvénynek megfelelő határozatot.

(5) A bíróság a perújítás elrendelésével egyidejűleg az alapügyben kiszabott büntetés

vagy alkalmazott intézkedés végrehajtását, illetve a jogerős ügydöntő határozatban

foglaltak teljesítését felfüggesztheti, illetve félbeszakíthatja, vagy a szükséges

kényszerintézkedést elrendelheti.

(6) Az alaptalan, illetve a törvényben kizárt, az arra nem jogosulttól származó vagy

elkésett perújítási indítványt a bíróság nem ügydöntő végzésével elutasítja. A bírósága perújítási indítványt elutasítja akkor is, ha az indítványozó, illetve a 637. § (1)

bekezdés g) pontjára alapított perújítási indítvány esetén a terhelt elérhetetlenné vált.

(7) * A bíróság a perújítási indítványt elutasító határozatát közli azzal, aki a perújítási

indítványt előterjesztette, és ha az indítványt nem az ügyészség terjesztette elő, az

ügyészséggel is. A más által előterjesztett perújítási indítványt elutasító határozatot a

terhelttel és a védővel is közölni kell.

(8) A korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett perújítási indítványt a

bíróság érdemi indokolás nélkül elutasítja.

(9) A perújítási indítvány elutasítása esetén a felmerült bűnügyi költség megfizetésére

az indítványozót, a terhelt javára más által előterjesztett indítvány esetén – feltéve,

hogy azt a terhelt e törvény alapján visszavonhatta volna – a terheltet kell kötelezni.

Ha az elutasított perújítási indítványt az ügyészség terjesztette elő, a bűnügyi

költséget az állam viseli.

645. § (1) A perújítás elrendelése ellen nincs helye fellebbezésnek.

(2) A perújítási indítvány elutasítása miatt az indítványozó fellebbezhet,

fellebbezésében azonban új perújítási okra nem hivatkozhat.

(3) A bíróság a végleges nem ügydöntő végzés elleni fellebbezést érdemi indokolás

nélkül elutasíthatja.

(4) A törvényszék végzése elleni fellebbezést az ítélőtábla, az ítélőtábla végzése elleni

fellebbezést a Kúria tanácsülésen bírálja el.

(5) A fellebbezésre és a fellebbezés elintézésére egyebekben az LXXXI–LXXXIV. Fejezet

rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

A perújítás lefolytatása

646. § (1) A perújítás elrendelése esetén a perújítási eljárás lefolytatására a

Tizenegyedik, Tizenharmadik és Tizennegyedik Rész rendelkezéseit a perújítás

jellegéből folyó eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A perújítási eljárásban előkészítő ülés tartásának nincs helye.

(3) A bíróság az alapügyben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés

végrehajtását, illetve a jogerős ügydöntő határozatban foglaltak teljesítését

felfüggesztheti, félbeszakíthatja, vagy a szükséges kényszerintézkedést elrendelheti.

(4) * A bíróság a terheltnek a tárgyalásra szóló idézéssel, illetve a védőnek az

idézéssel vagy értesítéssel együtt – ha ez korábban nem történt meg – a perújítást

elrendelő végzést is kézbesíti.

(5) A bíróság a vádirat helyett a perújítással megtámadott ítélet és a perújítást

elrendelő végzés lényegét ismerteti a tárgyaláson.

(6) A perújítás lefolytatása során

a) * a bizonyítás terjedelmét − a 637. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott ok

kivételével − kizárólag az a perújítási ok határozza meg, amely miatt a perújítást

elrendelték, és

b) nem rendelhető el olyan bizonyítás, amely a terhelt terhére szóló változást

eredményezne, ha a perújítási indítványt a terhelt javára terjesztették elő.

647. § (1) Ha a bíróság megállapítja, hogy a perújítás alapos, az alapügyben hozott

ítéletet vagy eljárást megszüntető végzést, illetve annak a perújítással megtámadott

részét hatályon kívül helyezi, és a törvénynek megfelelő határozatot hoz.

(2) A bíróság a perújítást elutasítja, ha

a) azt alaptalannak találja, illetve

b) a 637. § (1) bekezdés g) pontja alapján elrendelt perújítás során a terhelt

elérhetetlenné vált.

(3) Ha az alapügyben kiszabott büntetést összbüntetésbe foglalták, és a perújítás

alapossága folytán az összbüntetési ítéletet is hatályon kívül kell helyezni, a bíróság az

összbüntetési ítéletet is hatályon kívül helyezi, és – ha ennek feltételei fennállnak –

lefolytatja az összbüntetési eljárást, feltéve, hogy ez a 839. § (1) bekezdése szerinti

hatáskörét nem haladja meg; ellenkező esetben az ügyiratokat az összbüntetési

eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező bíróságnak küldi meg.(4) Ha a perújítási indítványt a terhelt javára terjesztették elő, az új határozat

meghozatalakor a súlyosítási tilalomra vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen

alkalmazni.

(5) Ha a bíróság megállapítja, hogy a perújítás alapos,

a) * az ügyészség, a terhelt, a védő vagy a magánfél indítványára az érdemben

elbírált polgári jogi igényt újból elbírálja,

b) * az ügyészség, a terhelt vagy a védő indítványára a szülői felügyeleti jog

megszüntetése tárgyában újból határoz.

(6) A perújítás elrendelése után hozott határozatok ellen az általános szabályok szerint

van helye jogorvoslatnak.

XC. FEJEZET

A FELÜLVIZSGÁLAT

A felülvizsgálat okai

648. § * Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata

ellen

a) a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt,

b) eljárási szabálysértés miatt,

c) az Alkotmánybíróság vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv

határozata alapján,

d) a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától való eltérés

esetén

van helye.

649. § (1) A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány

terjeszthető elő, ha a bíróság

a) a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével

aa) állapította meg a terhelt bűnösségét,

ab) rendelte el a terhelt kényszergyógykezelését,

ac) mentette fel a terheltet vagy

ad) szüntette meg az eljárást;

b) a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának

megsértésével

ba) szabott ki törvénysértő büntetést,

bb) alkalmazott törvénysértő intézkedést;

c) a Btk. 86. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel a büntetés

végrehajtását.

(2) Eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a

határozatát

a) joghatóság hiányában,

b) * a magánindítvány, a feljelentés, vagy a legfőbb ügyésznek a 4. § (9)

bekezdésében vagy a Btk. 3. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezése

hiányában,

c) nem az arra jogosult által emelt vád alapján,

d) * a 607. § (1) bekezdés b) pontjában, vagy a 608. § (1) bekezdésében

meghatározott eljárási szabálysértéssel,

e) * a súlyosítási tilalom megsértésével,

f) * a specialitás szabályán alapuló mentességnek, a törvényben meghatározott

mentelmi jogon alapuló mentességnek vagy a nemzetközi jogon alapuló

mentességnek a megsértésével

hozta meg.

(3) Az Alkotmánybíróság határozata alapján felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő,

ha az Alkotmánybíróság a jogerős ügydöntő határozattal befejezett büntetőeljárás

felülvizsgálatát rendelte el.

(4) * Nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv határozata alapján

felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha nemzetközi szerződéssel létrehozott

emberi jogi szerv megállapította, hogy az eljárás lefolytatása vagy a bíróság jogerős, avádról rendelkező ügydöntő határozata megsértette a törvényben kihirdetett

nemzetközi szerződés valamely rendelkezését, feltéve, hogy a nemzetközi emberi jogi

szerv joghatóságának Magyarország alávetette magát.

(5) Nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv határozata alapján

felülvizsgálatnak akkor is helye van, ha a nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi

jogi szerv a nemzetközi szerződés azon rendelkezésének megsértését állapította meg,

amely olyan eljárási szabálysértést valósított meg, amely e törvény szerint

felülvizsgálattal nem, csak fellebbezéssel támadható.

(6) * A Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától való

eltérés esetén felülvizsgálati indítvány akkor terjeszthető elő, ha az eltérés a büntető

anyagi jog szabályainak (1) bekezdésben meghatározott megsértését eredményezte

vagy a (2) bekezdésben meghatározott eljárási szabálysértést eredményezett.

A felülvizsgálat korlátai

650. § (1) * Nincs helye felülvizsgálatnak

a) a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt a harmadfokú bíróság jogerős

ügydöntő határozatának rendelkezése, illetve része ellen,

b) a Kúria jogegységi eljárása alapján, felülvizsgálat során vagy a törvényesség

érdekében bejelentett jogorvoslat alapján hozott határozata ellen,

c) ha a törvénysértés egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatása útján

orvosolható.

(2) A felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított

tényállás nem támadható.

(3) A bíróság jogerős ügydöntő határozatának kizárólag a polgári jogi igény vagy a

szülői felügyeleti jog kérdésében hozott rendelkezése ellen a polgári perrendtartásról

szóló törvény szabályai szerint van helye felülvizsgálatnak.

(4) A nemzetközi emberi jogi szerv határozata alapján nincs helye felülvizsgálatnak, ha

az kizárólag az ügy észszerű időn belül történő elbírálása követelményének

megsértését állapította meg.

A felülvizsgálati indítvány

651. § (1) A terhelt terhére az ügyészség terjeszthet elő felülvizsgálati indítványt.

(2) A terhelt javára

a) az ügyészség,

b) a terhelt,

c) a védő,

d) a terhelt törvényes képviselője,

e) a terhelt házastársa vagy élettársa a kényszergyógykezelés elrendelése ellen,

f) * a terhelt halála után egyenesági rokona, testvére, házastársa vagy élettársa,

illetve ha a terhelt halála óta több mint ötven év telt el, oldalági rokona

terjeszthet elő felülvizsgálati indítványt.

(3) A 649. § (3)–(5) bekezdésében meghatározott esetben a legfőbb ügyész hivatalból

előterjeszti a felülvizsgálati indítványt.

(4) Ha valamely hatóság vagy hivatalos személy a hivatali hatáskörében azt észleli,

hogy a terhelt sérelmére felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló törvénysértés történt,

köteles erről a legfőbb ügyészt tájékoztatni.

652. § (1) * A felülvizsgálati indítványban meg kell jelölni azt a határozatot, amely

ellen a felülvizsgálati indítvány irányul, valamint az indítvány előterjesztésének okát és

célját. A 649. § (6) bekezdése esetén meg kell jelölni a Kúria Bírósági Határozatok

Gyűjteményében közzétett határozatát és annak azt a részét, amelytől a

felülvizsgálattal támadott ügydöntő határozat eltér.

(2) A felülvizsgálati indítványnak tartalmaznia kell az indítványozó kézbesítésre

alkalmas elérhetőségét.

(3) Felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére a jogerős ügydöntő határozat közlésétől

számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni.

(4) A terhelt javára szóló felülvizsgálati indítvány benyújtása nincs határidőhöz kötve.

(5) Az indítvány benyújtását nem zárja ki, hogy a terhelt büntetését végrehajtották,

vagy a terhelt büntethetősége megszűnt.(6) Minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az

újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 649. § (3)–(5) bekezdésén alapul.

(7) Felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be.

A felülvizsgálati eljárás

653. § (1) A felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás

szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) * A felülvizsgálati indítvány az alapügyben elsőfokon eljárt bíróságnál, vagy annál

a bíróságnál terjeszthető elő, amelynek az eljárását a felülvizsgálati indítvány

sérelmezi.

(3) A bíróság a felülvizsgálati indítványt az alapügy ügyirataival együtt egy hónapon

belül felterjeszti a Kúriához.

(4) A legfőbb ügyész a felülvizsgálati indítványát – az alapügy ügyirataival együtt –

közvetlenül a Kúriánál terjeszti elő.

654. § (1) A felülvizsgálati indítvány a Kúria határozathozatal céljából tartott

tanácsüléséig visszavonható.

(2) A terhelt a javára más jogosult által előterjesztett felülvizsgálati indítványt is

visszavonhatja, kivéve, ha azt

a) az ügyészség terjesztette elő,

b) a kényszergyógykezelés elrendelése ellen terjesztették elő.

(3) A védő az általa előterjesztett felülvizsgálati indítványt csak a terhelt

hozzájárulásával vonhatja vissza.

(4) A felülvizsgálati indítvány visszavonása esetén a Kúria a felülvizsgálati eljárást

megszünteti.

655. § (1) A felülvizsgálati indítványt – az e törvényben meghatározott kivétellel – a

Kúria három hivatásos bíróból álló tanácsa bírálja el tanácsülésen vagy nyilvános

ülésen.

(2) * Ha a 656. § (2) vagy (4) bekezdése alapján a felülvizsgálati indítvány

elutasításának nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati indítványt öt hivatásos bíróból álló

tanácsban bírálja el.

(3) A felülvizsgálati eljárásban védő részvétele kötelező.

(4) A Kúria védőt rendel ki, ha a terheltnek nincs védője, és szükség esetén a

felülvizsgálati indítvány megfogalmazására hívja fel.

(5) Ha a kirendelt védő az indítványt egy hónapon belül nem vagy hiányosan nyújtja

be, rendbírsággal sújtható.

656. § (1) A tanács elnöke az indítvány előterjesztőjét az indítványnak egy hónapon

belüli kiegészítésére hívja fel, ha nem lehet megállapítani, hogy a jogerős ügydöntő

határozatot miért tartja sérelmesnek.

(2) A Kúria a felülvizsgálati indítványt elutasítja, ha

a) a felülvizsgálat a törvényben kizárt,

b) azt az arra nem jogosult terjesztette elő,

c) elkésett,

d) a felülvizsgálati indítványt – a 655. § (5) bekezdés esetét kivéve – az (1)

bekezdésben meghatározott felhívás ellenére nem vagy újból hiányosan terjesztették

elő,

e) az indítványozó elérhetetlenné vált.

(3) A Kúria a (2) bekezdésben meghatározott okok fennállását az eljárás során

hivatalból vizsgálja.

(4) Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal

ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja.

657. § (1) Ha a felülvizsgálati indítvány elutasításának nincs helye, és az alapügyben a

vádat az ügyészség képviselte, a Kúria az indítványt az alapügy ügyirataival együtt

nyilatkozattétel érdekében megküldi a Legfőbb Ügyészségnek.

(2) * Az ügyészség az alapügy ügyiratait a nyilatkozatával együtt egy hónapon belül,

különösen bonyolult vagy nagy terjedelmű ügyben két hónapon belül visszaküldi a

Kúriának.(3) * A Kúria megküldi az ügyészség nyilatkozatát a felülvizsgálati indítvány

előterjesztőjének. A terhelt és a védő részére meg kell küldeni a más által benyújtott

felülvizsgálati indítványt, és az arra tett ügyészségi nyilatkozatot.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott személyek a felülvizsgálati indítványra, illetve az

ügyészség nyilatkozatára a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül észrevételt

tehetnek.

(5) * Az ügyészség a nyilatkozatában, valamint a felülvizsgálattal érintett terhelt vagy

a védője az észrevételében a 649. § (2) bekezdésében meghatározott okra akkor is

hivatkozhat, ha felülvizsgálati indítványt nem terjesztett elő.

658. § (1) A Kúria a felülvizsgálati eljárás megindulásáról tájékoztatja az

Alkotmánybíróságot, ha a jogerős ügydöntő határozat vagy a jogerős ügydöntő

határozat alapját képező jogszabály ellen alkotmányjogi panaszt terjesztettek elő.

(2) A Kúria a jogegységi eljárás befejezéséig felfüggeszti az eljárást, ha a

felülvizsgálati indítvány elbírálása során az eljáró tanács jogegységi eljárást

kezdeményez.

659. § (1) A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő

értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány

elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó.

(2) A felülvizsgálati indítványt – a (3)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a

megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell

elbírálni.

(3) A 649. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a felülvizsgálati indítványt az

alaptörvény-ellenes jogszabály figyelmen kívül hagyásával, illetve az

Alkotmánybíróság döntésének alapulvételével kell elbírálni.

(4) * A 649. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott esetben a felülvizsgálati

indítványt a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel ellentétes jogszabály

figyelmen kívül hagyásával, illetve a nemzetközi emberi jogi szerv döntésének

alapulvételével kell elbírálni.

(5) A Kúria a jogerős ügydöntő határozatot – a (6) bekezdésben meghatározott

kivétellel – csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a

felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül.

(6) A Kúria a megtámadott határozatot a 649. § (2) bekezdése alapján akkor is

felülbírálja, ha az indítványt nem ebből az okból nyújtották be.

(7) A felülvizsgálati indítványnak nincs halasztó hatálya, a Kúria azonban az indítvány

elbírálásáig a jogerős ügydöntő határozatban kiszabott büntetés vagy alkalmazott

intézkedés végrehajtását, illetve a jogerős ügydöntő határozatban foglaltak teljesítését

felfüggesztheti vagy félbeszakíthatja.

660. § (1) A Kúria a felülvizsgálati indítványt – a (2) bekezdésben meghatározott

kivétellel – tanácsülésen bírálja el.

(2) A Kúria a felülvizsgálati indítványról nyilvános ülésen határoz, ha

a) a terhelt vagy a védő a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány

kézbesítésétől számított nyolc napon belül ezt indítványozza, vagy

b) ezt a tanács elnöke egyéb okból szükségesnek tartja.

661. § (1) A nyilvános ülésen a védő, valamint ha a vádat az ügyészség képviselte, a

legfőbb ügyész vagy képviselőjének jelenléte kötelező.

(2) * A nyilvános ülésről a terheltet és a 651. § (2) bekezdés d)–f) pontjában felsorolt

jogosultakat értesíteni kell.

(3) Az értesítést olyan időben kell kiadni, hogy a kézbesítés legalább nyolc nappal a

nyilvános ülés előtt megtörténjen. A nyilvános ülés megtartásának nem akadálya, ha

az értesítést azért nem lehetett kézbesíteni, mert a címzett ismeretlen helyen

tartózkodik.

(4) A nyilvános ülés megnyitása után a Kúria ismerteti a felülvizsgálati indítvány és a

megtámadott határozat lényegét, valamint az ügyiratok tartalmából mindazt, ami a

felülvizsgálati indítvány elbírálásához szükséges.

(5) Az ügy előadása után a felülvizsgálati indítvány előterjesztője, az ügyész, a védő,

valamint a 651. § (2) bekezdés c)–f) pontjában felsorolt egyéb jogosultak afelülvizsgálati indítvány keretei között felszólalhatnák. A felszólalások után válasznak

van helye. A felszólalás joga utoljára a terheltet illeti meg.

A felülvizsgálati eljárás során hozott határozat

662. § (1) * A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot nem

ügydöntő végzésével hatályában fenntartja, ha a felülvizsgálati indítványnak nem ad

helyt.

(2) A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot megváltoztatja, és a

törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha az alapügyben a bíróság

a) a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt állapította meg a terhelt

bűnösségét, vagy rendelte el kényszergyógykezelését,

b) a bűncselekmény törvénysértő minősítése, illetve a Btk. más szabályának

megsértése miatt szabott ki törvénysértő büntetést, alkalmazott törvénysértő

intézkedést,

c) * a Btk. 86. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel a

büntetés végrehajtását, vagy

d) a súlyosítási tilalom megsértésével hozta meg a határozatát.

(3) A Kúria az (1) és a (2) bekezdés szerint járhat el, ha a felülvizsgálati eljárás

lefolytatására az Alkotmánybíróság vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi

jogi szerv határozata alapján került sor.

(4) A Kúria a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány esetén a megtámadott

határozatot a terhelt javára is megváltoztathatja.

663. § (1) A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hatályon

kívül helyezi, és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot új eljárásra

utasítja, ha

a) a terhelt felmentésére vagy az eljárás megszüntetésére a büntető anyagi jog

szabályainak megsértése miatt került sor,

b) a 662. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti határozat meghozatala az ügyiratok alapján

nem lehetséges, illetve

c) a nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv határozata alapján indult

felülvizsgálat esetén a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződésnek megfelelő

határozat meghozatalához az eljárás megismétlése szükséges, akkor is, ha a

nemzetközi emberi jogi szerv olyan jogsértést állapított meg, amely miatt a

megtámadott határozatot e törvény szerint egyébként nem kell hatályon kívül

helyezni.

(2) * A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hatályon kívül

helyezi, és az eljárást megszünteti, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező

bíróságot új eljárásra utasítja, illetve az ügyiratokat az ügyészségnek megküldi, ha az

alapügyben a bíróság a jogerős ügydöntő határozatát a 649. § (2) bekezdés a)–d)

pontjában meghatározott valamely eljárási szabálysértéssel hozta meg.

(3) Ha a Kúria a bíróságot új eljárásra utasítja, a hatályon kívül helyező végzésben az

új eljárás lefolytatására vonatkozóan kötelező utasításokat ad.

(4) A Kúria a másod-, illetve harmadfokú bíróságot utasítja új eljárásra, ha

a) a felülvizsgálat oka a másod-, illetve harmadfokú bíróság eljárásában merült fel,

b) a törvénynek megfelelő határozat a másod-, illetve harmadfokú bíróság eljárásának

megismétlésével is meghozható.

(5) Ha a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hatályon kívül

helyezi, és a terhelt fogva van, a fogva tartás kérdésében határoz.

664. § (1) A felülvizsgálati eljárás során felmerült bűnügyi költséget, ideértve a

felülvizsgálati indítvány megfogalmazására kirendelt védő díját is, a felülvizsgálati

indítvány elutasítása esetén – az ügyészség által kezdeményezett felülvizsgálat esetét

kivéve – az indítvány előterjesztője viseli. Más esetekben a bűnügyi költséget az állam

viseli.

(2) * A felülvizsgálati indítvány elintézése után a Kúria kézbesíti a határozatát. A Kúria

az ügyiratokat a határozatával és a jegyzőkönyvvel együtt visszaküldi annak a

bíróságnak, amely a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hozta, vagy

amelyet új eljárásra utasított.XCI. FEJEZET

ELJÁRÁS ALKOTMÁNYJOGI PANASZ ESETÉN

665. § (1) Az ügyben elsőfokon eljárt bíróság a jogerős ügydöntő határozatban

kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtását, illetve a jogerős

ügydöntő határozatban foglaltak teljesítését az Alkotmánybíróság eljárásának

befejezéséig felfüggesztheti vagy félbeszakíthatja.

(2) Az ügyben elsőfokon eljárt bíróság a jogerős ügydöntő határozatban kiszabott

büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtásának, illetve a jogerős ügydöntő

határozatban foglaltak teljesítésének felfüggesztéséről vagy félbeszakításáról

tájékoztatja az Alkotmánybíróságot.

(3) Az Alkotmánybíróság felhívására az ügyben elsőfokon eljárt bíróság a jogerős

ügydöntő határozatban kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtását,

illetve a jogerős ügydöntő határozatban foglaltak teljesítését felfüggeszti vagy

félbeszakítja, és erről tájékoztatja az Alkotmánybíróságot.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.

XCII. FEJEZET

JOGORVOSLAT A TÖRVÉNYESSÉG ÉRDEKÉBEN

666. § A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat esetén a XC. Fejezet

rendelkezéseit az e Fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

667. § (1) A legfőbb ügyész a törvényesség érdekében jogorvoslatot jelenthet be a

bíróság törvénysértő jogerős ügydöntő határozata és végleges nem ügydöntő végzése

ellen.

(2) Nincs helye a jogorvoslat bejelentésének, ha

a) a határozatot a Kúria hozta,

b) a törvénysértés perújítás, felülvizsgálat vagy egyszerűsített felülvizsgálati eljárás

útján orvosolható.

(2a) * Nincs helye a jogorvoslat bejelentésének a 490. § alapján hozott végzéssel

szemben.

(3) A jogorvoslat bejelentése nincs határidőhöz kötve.

A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat elintézése

668. § (1) * A Kúria a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat elbírálása során

öt hivatásos bíróból álló tanácsban jár el. Ha a törvényesség érdekében bejelentett

jogorvoslat elutasításának nincs helye, azt a Kúria tanácsa – az (1a) bekezdésben

meghatározott kivétellel – tanácsülésen bírálja el.

(1a) * A Kúria a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatról nyilvános ülésen

határoz, ha

a) a legfőbb ügyész ezt indítványozza, vagy

b) ezt a tanács elnöke egyéb okból szükségesnek tartja.

(2) A nyilvános ülésről a legfőbb ügyészt, a terheltet és védőjét értesíteni kell. Ha az

alapügyben a terheltnek nem volt védője, a Kúria a terhelt részére védőt rendel ki.

(3) A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványra a terhelt és a védő

észrevételeket tehet.

(4) A nyilvános ülés a legfőbb ügyésznek vagy képviselőjének a távollétében nem

tartható meg.

(5) A nyilvános ülésen a legfőbb ügyész vagy képviselője, a terhelt és védője

felszólalhat és – az eljárás jellegéhez képest – indítványokat tehet.

(6) * Ha a Kúria tanácsa a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatot

tanácsülésen bírálja el, a terhelt és a védő a tanácsülésről szóló értesítés

kézbesítésétől számított nyolc napon belül észrevételt tehetnek.

A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat alapján hozott határozat

669. § (1) Ha a Kúria a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatot alaposnak

találja, ítéletében megállapítja, hogy a sérelmezett határozat törvénysértő, ellenkező

esetben a jogorvoslatot végzésével elutasítja.(2) A Kúria a törvénysértés megállapítása esetén a terheltet felmentheti, a

kényszergyógykezelését mellőzheti, az eljárást megszüntetheti, enyhébb büntetést

szabhat ki, vagy enyhébb intézkedést alkalmazhat, illetve ilyen határozat meghozatala

érdekében a sérelmezett határozatot hatályon kívül helyezheti, és szükség esetén az

eljárt bíróságot új eljárásra utasíthatja.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a Kúria határozata csak a

törvénysértést állapíthatja meg.

(4) A jogorvoslati eljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.

XCIII. FEJEZET

JOGEGYSÉGI ELJÁRÁS

670. § (1) A jogegységi eljárásra a (2)–(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel a bíróságok

szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény jogegységi eljárásra vonatkozó

rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Ha a jogegységi eljárás eredménye a Kúria előtt folyamatban lévő más rendkívüli

jogorvoslati eljárásra kihatással lehet, a Kúria a rendkívüli jogorvoslati eljárást a

jogegységi határozat meghozataláig felfüggeszti.

(3) Ha az elvi kérdésben adott iránymutatásból következően a jogegységi határozattal

érintett jogerős ügydöntő határozatnak a terhelt büntetőjogi felelősségét megállapító

rendelkezése törvénysértő, a jogegységi tanács a törvénysértő rendelkezést hatályon

kívül helyezi, és a terheltet felmenti, illetve az eljárást megszünteti. Ha a terhelt fogva

van, a fogva tartást is megszünteti.

(4) A jogegységi határozat indokolása tartalmazza a terhelt felmentésének és az

eljárás megszüntetésének indokait is.

(5) * A jogegységi határozatot közölni kell azzal a terhelttel és a védőjével is, akit

felmentettek vagy akivel szemben az eljárást megszüntették.

(6) * A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény rendelkezései alapján

jogegységi panasz nyújtható be.

(7) * Jogegységi panasz eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban kiszabott

büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtása, illetve a jogerős ügydöntő

határozatba foglaltak teljesítése felfüggesztésének vagy félbeszakításának nincs

helye.

(8) * A Kúria jogegységi panasszal támadott határozata hatályon kívül helyezésének

nincs helye, ha a jogegységi panasz tanács megállapítja, hogy a felülvizsgálati

eljárásban támadott határozat indokolatlanul tért el a Kúria Bírósági Határozatok

Gyűjteményében közzétett határozatától, azonban a 649. § (1) és (2) bekezdésében

meghatározott szabálysértés hiányában a felülvizsgálati eljárásban a megtámadott

határozat megváltoztatásának, hatályon kívül helyezésének nincs helye.

XCIV. FEJEZET

EGYSZERŰSÍTETT FELÜLVIZSGÁLAT

671. § Egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye, ha a bíróság az

alapügyben a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem rendelkezett, vagy nem a

törvénynek megfelelően rendelkezett a következő kérdésekről:

1. a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának megállapításáról,

2. a próbaidőre felfüggesztetett szabadságvesztés Btk. 87. § b) pontja alapján történő

végrehajtásának elrendeléséről,

3. a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtása elrendelésének hatályon

kívül helyezéséről,

4. a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezésről,

5. a feltételes szabadságnak a Btk. 40. § (1) bekezdése alapján történő

megszüntetéséről,

6. * az előzetes fogva tartás és a bűnügyi felügyelet beszámításáról, a szabálysértési

eljárásban kiszabott és végrehajtott elzárás, közérdekű munka és pénzbírság, illetve a

már végrehajtott büntetés vagy intézkedés beszámításáról,

7. *8. * a Btk. 52. § (3) bekezdésben meghatározott foglalkozástól eltiltásról, vagy arról,

hogy mely foglalkozástól tiltja el a terheltet,

9. a járművezetéstől eltiltás utólagos beszámításáról,

10. * a kitiltás helyéről vagy a Btk. 60. § (2a) bekezdésében meghatározott esetben a

kiutasítás tartamáról,

11. sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén sportszövetség vagy

sportlétesítmény meghatározásáról,

12. * az elkobzásról, a vagyonelkobzásról, az elektronikus adat végleges

hozzáférhetetlenné tételéről, a tárhelyszolgáltatás megszüntetéséről, a lefoglalt

dologról, a zár alá vétel feloldásáról vagy a tárhelyszolgáltatás felfüggesztésének a

megszüntetéséről,

13. a próbára bocsátás megszüntetéséről,

14. a pártfogó felügyelet elrendeléséről,

15. a bűnügyi költségről,

16. az elítélt visszaesői minőségéről,

17. a javítóintézetből való ideiglenes elbocsátásnak a Btk. 121. § (3) bekezdése

alapján történő megszüntetéséről, vagy

18. a polgári jogi igény érvényesítésével okozati összefüggésben felmerült – bűnügyi

költségnek nem minősülő – költségről.

Az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás

672. § (1) Egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban e törvény rendelkezéseit az e

Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) * Az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás során az ügydöntő határozat jogerőre

emelkedését vagy az eljárást megszüntető végzés véglegessé válását követő egy

hónapon belül a jogerős ügydöntő vagy véglegessé vált határozatot hozó bíróság,

egyébként az alapügyben eljárt elsőfokú bíróság jár el. Ha a bíróság tanácsban járt el,

az egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban a tanács elnöke is eljárhat.

(3) * Az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás hivatalból vagy az ügyészség, a terhelt, a

védő, a vagyoni érdekelt vagy az egyéb érdekelt indítványára indul meg. A bíróság az

eljárást megszüntetheti, ha az indítványozó az indítványt visszavonta.

(4) * A terhelt, a vagyoni érdekelt vagy az egyéb érdekelt hátrányára egyszerűsített

felülvizsgálati eljárásra indítvány a határozat közlésétől számított hat hónapon belül

terjeszthető elő, illetve a terhelt, a vagyoni érdekelt vagy az egyéb érdekelt

hátrányára egyszerűsített felülvizsgálati eljárás hivatalból – a határozat közlésétől

számított – hat hónapon belül indítható.

(5) * Az egyszerűsített felülvizsgálati eljárást a megindításától számított hat hónapon

belül le kell folytatni, ezt követően – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével – nem

hozható a terheltre, a vagyoni érdekeltre vagy az egyéb érdekeltre hátrányosabb

döntés.

(6) A (4) és (5) bekezdésben írt határidőn túl is kezdeményezhető, illetve lefolytatható

az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás, ha

a) az elkobzásról, vagy az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről

azért kell határozni, mert a dolog birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti vagy

jogszabályba ütközik, illetve az elektronikus hírközlő hálózaton közzétett adat

hozzáférhetővé tétele vagy közzététele bűncselekményt valósít meg vagy

b) az elkobzásról, a vagyonelkobzásról a lefoglalással vagy zár alá vétellel

összefüggésben kell rendelkezni.

673. § (1) A bíróság az ügyiratok alapján dönt, ha az ügyész, a terhelt vagy a védő

meghallgatása szükséges, nyilvános ülést, ha más bizonyítást vesz fel, tárgyalást tart.

(2) Az egyszerűsített felülvizsgálati eljárást bírósági titkár is lefolytathatja, de nem

jogosult nyilvános ülés vagy tárgyalás tartására.

(3) Az egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban az eljárás felfüggesztésének nincs

helye.

(4) Ha az indítványozó a nyilvános ülésen vagy a tárgyaláson nem jelent meg, úgy kell

tekinteni, mintha az indítványát visszavonta volna.

(5) Ha a bíróság tárgyalást tart, előkészítő ülés tartásának nincs helye.(6) A terhelt meghallgatása nem mellőzhető, ha a bíróság

a) * az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra

vonatkozó rendelkezés utólagos módosításáról rendelkezik,

b) * a pártfogó felügyelet elrendelésével összefüggésben külön magatartási

szabályokat ír elő,

c) *

d) a próbára bocsátás megszüntetéséről határoz.

(7) A nyilvános ülés vagy a tárgyalás megnyitása után az egyesbíró vagy a tanács

elnöke a szükséges mértékben ismerteti az alapügyben hozott határozat, illetve azon

körülmények lényegét, amelyek az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás hivatalból való

megindítását indokolták.

(8) Ha az egyszerűsített felülvizsgálati eljárásra indítvány alapján került sor, a

nyilvános ülésen vagy a tárgyaláson az indítványozó ismerteti az egyszerűsített

felülvizsgálati eljárásra tett indítvány lényegét és megjelöli az indítványt alátámasztó

bizonyítékokat.

Az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás során hozott határozat és jogorvoslat

674. § (1) A bíróság az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás alapján, szükség esetén az

alapügyben meghozott határozat törvénysértő rendelkezésének hatályon kívül

helyezése mellett a törvénynek megfelelő határozatot hoz.

(2) A bíróság az indítványt elutasítja, ha az alaptalan. A bíróság az eljárást

megszünteti, ha a hivatalból megindított eljárásban állapítja meg, hogy az eljárás

megindításának feltételei nem állnak fenn.

(3) A bíróság az elkésett, a törvényben kizárt vagy a nem jogosulttól származó

indítványt érdemi indokolás nélkül elutasítja. A nem jogosulttól származó indítvány

elutasítása esetén a bíróság az eljárást hivatalból megindítja, ha az eljárás törvényi

feltételei fennállnak.

(4) A bíróság az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás tárgyát képező kérdésben

végzéssel határoz.

(5) * A bíróság határozata ellen az fellebbezhet, aki az eljárás megindítása érdekében

indítványtételre jogosult, vagy az őt érintő körben, akinek a határozat a jogait vagy

kötelezettségeit érintette.

(5a) * A másodfokú bíróság az egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban a

fellebbezésről tanácsülésen határoz, ha az ügyész, a terhelt vagy a védő

meghallgatása szükséges, nyilvános ülést tart, ha más bizonyítást vesz fel, tárgyalást

tart.

(6) A másodfokú bíróság az egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban hozott elsőfokú

határozatot hatályon kívül helyezi és az indítványt elutasítja, ha az eljárás lefolytatása

a törvényben kizárt. A bíróság így jár el akkor is, ha az indítványt nem jogosult

személy terjesztette elő és egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának

hivatalból nincs helye.

(7) Egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban harmadfokú bírósági eljárásnak nincs

helye.

675. § * A bűnügyi költséget az állam viseli, ha az eljárás során megállapítják, hogy a

határozat valamely az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás tárgyát képező kérdésről

nem vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett. Az egyszerűsített

felülvizsgálati eljárás lefolytatására tett indítvány elutasítása esetén a bűnügyi

költséget az indítványozó, az ügyészség indítványa esetén az állam viseli.

HUSZADIK RÉSZ

KÜLÖN ELJÁRÁSOK

XCV. FEJEZET

A FIATALKORÚ ELLENI BÜNTETŐELJÁRÁS

676. § A fiatalkorú elleni büntetőeljárásban e törvény rendelkezéseit az e Fejezetben

foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A fiatalkorú elleni büntetőeljárás célja677. § A fiatalkorú elleni büntetőeljárást úgy kell lefolytatni, hogy az a fiatalkorú

nevelésének, illetve testi, értelmi, erkölcsi és érzelmi fejlődésének az előmozdításával

biztosítsa a fiatalkorú társadalmi beilleszkedését, és azt, hogy a fiatalkorú ne kövessen

el újabb bűncselekményt.

Az eljárás hatálya

678. § (1) A fiatalkorú elleni büntetőeljárásnak azzal szemben van helye, aki a

bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, de a

tizennyolcadikat nem.

(2) Ha a fiatalkorúval szemben több bűncselekmény miatt folyik eljárás, és azok között

a tizennegyedik életévének betöltése előtt és a tizennegyedik életévének betöltése

után elkövetett bűncselekmény is szerepel, a fiatalkorú elleni büntetőeljárásban a

tizennegyedik életévét betöltött fiatalkorúra vonatkozó rendelkezéseket kell

alkalmazni.

(3) * Nincs helye fiatalkorú elleni büntetőeljárásnak, ha a terhelttel vagy

bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személlyel szemben több

bűncselekmény miatt folyik eljárás, és azok közül legalább egyet a tizennyolcadik

életévének betöltése után követett el. Ez a rendelkezés irányadó akkor is, ha a

fiatalkorút a tizennyolcadik életévének betöltése után elkövetett bűncselekmény miatt

próbára bocsátották, és a 486. § alapján a fiatalkorúként elkövetett bűncselekmény

miatt folyó eljáráshoz kellett az ügyet egyesíteni.

(4) Több terhelt esetén a bíróság a felnőtt korú terhelt ügyét a fiatalkorú ügyével

együtt bírálja el, ha az a fiatalkorú ügyével összefügg.

(5) Fiatalkorúval szemben büntetőeljárásnak csak közvádra van helye, a magánvádra

üldözendő bűncselekmények esetében az ügyészség jár el.

A fiatalkorú védelme

679. § A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárás során folyamatosan

köteles vizsgálni, hogy felmerül-e a fiatalkorúval kapcsolatban olyan körülmény, amely

megalapozza a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben

meghatározott jelzési kötelezettséget vagy hatósági eljárás kezdeményezésének a

kötelezettségét.

A bíróság

680. § (1) A fiatalkorú elleni büntetőeljárásban az elsőfokú bíróság tanácsban jár el, ha

a) a bűncselekményre a törvény nyolc évig terjedő vagy ennél súlyosabb

szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli, vagy

b) az egyesbíró az ügyet a bíróság tanácsa elé utalta.

(2) A fiatalkorú elleni büntetőeljárásban az elsőfokú bíróság tanácsa egy hivatásos

bíróból és két ülnökből áll.

(3) Az egyesbíró és a tanács elnöke hivatásos bíró.

(4) A fiatalkorú elleni bírósági eljárásban a

a) vádemelés előtt elsőfokon a nyomozási bíró, másodfokon a tanács elnöke,

b) vádemelés után elsőfokon az egyesbíró vagy a tanács elnöke, másodfokon és – a

Kúria kivételével – harmadfokon a tanács egyik tagja

az Országos Bírósági Hivatal elnöke által kijelölt bíró.

(5) A fiatalkorú elleni büntetőeljárásban ülnökként kizárólag

a) pedagógus,

b) pszichológus, vagy

c) a család-, gyermek- és ifjúságvédelmi szolgáltatás, gyámügyi igazgatás keretében

az ellátottak gyógyítását, ápolását, foglalkoztatását, fejlesztését, ellátását, nevelését,

gondozását vagy szociális segítését, a gyermek sorsának rendezését közvetlenül

szolgáló, egyetemi vagy főiskolai végzettséghez kötött munkakörben dolgozó vagy

korábban dolgozó személy

vehet részt.

(6) Az ítélkezés során a hivatásos bíró és az ülnök jogai és kötelességei azonosak. A

bíró kizárására vonatkozó rendelkezések az ülnökre is irányadók.

Az ügyész681. § A fiatalkorú elleni büntetőeljárásban a felettes ügyészség által kijelölt ügyész jár

el.

A védő

682. § (1) A fiatalkorú elleni eljárásban védő részvétele kötelező.

(2) A védő jelenléte kötelező a vádemelés előtt a fiatalkorú részvételével tartott

a) gyanúsítotti kihallgatáson,

b) szembesítésen,

c) felismerésre bemutatáson,

d) helyszíni kihallgatáson,

e) bizonyítási kísérleten, valamint

f) a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedéssel kapcsolatos

eljárásban

tartott ülésen.

(3) * A (2) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a fiatalkorú részvételével

végzett eljárási cselekményről a védőt utólag tájékoztatni kell, ha azon a védő nem

volt jelen, és értesítésére sem került sor.

A bizonyítás

683. § (1) A fiatalkorú elleni büntetőeljárásban a bizonyítás a fiatalkorú sajátos

szükségleteinek, környezetének megismerése szempontjából lényeges körülmények

vizsgálatára (a továbbiakban: fiatalkorú egyéni értékelése) is kiterjed. A fiatalkorú

egyéni értékelésének eszközei különösen

a) a környezettanulmány,

b) a pártfogó felügyelői vélemény vagy összefoglaló pártfogó felügyelő vélemény,

c) a szakvélemény,

d) a pártfogó felügyelő tanúvallomása,

e) a fiatalkorú törvényes képviselőjének vagy a fiatalkorú gondozását ellátó más

személynek a tanúvallomása.

(2) A fiatalkorú törvényes képviselője vagy a fiatalkorú gondozását ellátó más személy

a fiatalkorú egyéni értékelése során köteles együttműködni.

(3) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a bűncselekmény elkövetésekor

tizennegyedik életévét betöltött fiatalkorú érettségének vagy értelmi fejlettségének

szakértői vizsgálatát is elrendelheti.

(4) Legkésőbb az ügydöntő határozat meghozatala előtt intézkedni kell a fiatalkorú

egyéni értékelésének ismételt elvégzése iránt, ha az eljárás során adat merül fel arra,

hogy a fiatalkorú egyéni értékelésének alapjául szolgáló körülmények jelentős

mértékben megváltoztak, illetve ha a fiatalkorú egyéni értékelése érdekében két évnél

régebben került sor bizonyítási eszköz beszerzésére.

684. § (1) A fiatalkorú gyanúsítottként történő kihallgatását követően haladéktalanul

be kell szerezni a környezettanulmányt, amely a jogszabályban meghatározott, és a

683. § (1) bekezdésében szereplő körülmények vizsgálatára vonatkozó adatokat

tartalmazza. A környezettanulmány a fiatalkorú veszélyeztetettségének

bűnmegelőzési szempontú kockázatértékelését is tartalmazza.

(2) A környezettanulmányt a pártfogó felügyelő készíti el.

(3) A pártfogó felügyelő köteles és jogosult mindazokat az adatokat megismerni,

amelyek a környezettanulmány elkészítéséhez szükségesek.

(4) A pártfogó felügyelő meghallgatja a fiatalkorút, valamint a fiatalkorú törvényes

képviselőjét, vagy a fiatalkorú gondozását ellátó más személyt, pedagógiai véleményt

szerez be és feltárja a gyermekvédelmi előzményeket.

(5) A pártfogó felügyelő megismerheti az ügyiratokat, a terhelttől, a sértettől, a

tanútól, segítőtől és az egyéb érdekelttől, a gyámhatóságtól, a gyermekjóléti

szolgálattól és a megelőző pártfogó felügyelőtől felvilágosítást kérhet.

(6) A környezettanulmány elkészítéséhez a pártfogó felügyelő a rendőrség általános

rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervének a közreműködését igénybe

veheti.(7) A szakértőre vonatkozó rendelkezéseket a környezettanulmányt készítő pártfogó

felügyelőre is alkalmazni kell azzal, hogy a 194–195. §, a 197. § (2)–(5) bekezdése és a

199–200. § a pártfogó felügyelőre nem alkalmazható.

Összefoglaló pártfogó felügyelői vélemény

685. § (1) Ha a fiatalkorúval szemben a védelembe vétele körében megelőző pártfogás

elrendelésére került sor, a vádemelés előtt az ügyészség, azután a bíróság

összefoglaló pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendeli el.

(2) Az összefoglaló pártfogó felügyelői vélemény a 203. § (1)–(2) bekezdésében

foglaltakon túl tartalmazza a fiatalkorúval szemben a gyámhatóság által elrendelt

megelőző pártfogás végrehajtásának eredményére vonatkozó összefoglaló

megállapításokat.

(3) Az összefoglaló pártfogó felügyelői véleményben a pártfogó felügyelő javaslatot

tesz a terhelttel szemben egyedi magatartási szabály vagy kötelezettség

elrendelésére és – a bíróság vagy az ügyészség rendelkezése hiányában is – ki kell

térnie arra, hogy a terhelt a kilátásba helyezett magatartási szabályok vagy

kötelezettségek teljesítését vállalja-e és képes-e teljesíteni, valamint arra, hogy a

sértett hozzájárul-e a részére adandó jóvátételhez.

(4) Az összefoglaló pártfogó felügyelői vélemény elkészítéséből nincs kizárva az a

pártfogó felügyelő, aki a fiatalkorú megelőző pártfogását végzi vagy végezte.

(5) A 683. § (4) bekezdésében szereplő feltételek fennállása esetén a bíróság, illetve

az ügyészség a megelőző pártfogó felügyelőt tanúként kihallgathatja. Ha az

összefoglaló pártfogó felügyelői véleményt a megelőző pártfogó készíti el, a 196. § (2)

bekezdése szerinti meghallgatásra kerül sor.

(6) Az összefoglaló pártfogó felügyelői véleményre a pártfogó felügyelői véleményre

vonatkozó rendelkezéseket – az (1)–(5) bekezdésben meghatározott eltérésekkel – kell

alkalmazni.

A belátási képesség vizsgálata

686. § A bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltött, de a

tizennegyedik életévét be nem töltött fiatalkorú beszámítási képességének és a

bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátási képességének

vizsgálata érdekében – a megalapozott gyanú közlését követően – jogszabályban

meghatározottak szerint haladéktalanul gondoskodni kell a szakértői kirendelésről. A

szakértők egyesített szakvéleményt készítenek.

A nyomozás tartama

687. § (1) A nyomozást a fiatalkorú gyanúsítotti kihallgatásától számított egy éven

belül be kell fejezni, ha a fiatalkorúval szemben öt évnél nem súlyosabb

szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás. *

(2) Ha a fiatalkorúval szemben öt évnél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő

bűncselekmény miatt van folyamatban nyomozás, annak határideje a gyanúsítotti

kihallgatástól számított két éven túl nem hosszabbítható meg.

A letartóztatás

688. § (1) A fiatalkorú letartóztatásának a 276. § (2) bekezdésében megállapított okok

esetében is csak akkor van helye, ha az a bűncselekmény különös tárgyi súlya folytán

szükséges.

(2) A letartóztatás megszűnik, ha annak tartama

a) a bűncselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét be nem töltő fiatalkorúval

szemben az egy évet,

b) a bűncselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét betöltött fiatalkorúval

szemben a két évet

eléri, kivéve az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott

letartóztatás esetét, továbbá ha a másodfokú vagy a harmadfokú bíróság hatályon

kívül helyező végzése elleni fellebbezés elbírálása iránti eljárás van folyamatban vagy

hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárás van folyamatban.

(3) A bíróság a fiatalkorú személyiségére és a terhére rótt bűncselekmény jellegére

tekintettel törvényben meghatározottak szerint dönt a letartóztatás végrehajtási

helyéről.(4) * A fiatalkorú törvényben meghatározottak szerinti ideiglenes elhelyezéséről az

ügyészség indítványára a bíróság dönt, e határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A

tizennegyedik életévét be nem töltött fiatalkorú ideiglenesen nem helyezhető el.

(5) A letartóztatás tartama alatt a bíróság a letartóztatás végrehajtásának helyét az

ügyészség, a terhelt vagy a védő indítványára, vádemelés után hivatalból is

megváltoztathatja.

Kényszerintézkedés elrendelése a vádemelés előtt

689. § (1) A fiatalkorú gondozását ellátó nagykorú személyt, ha nem azonos a

törvényes képviselővel, értesíteni kell a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes

kényszerintézkedéssel kapcsolatos eljárásban tartott ülésről.

(2) Az ülésen a törvényes képviselő, valamint a fiatalkorú gondozását ellátó nagykorú

személy is felszólalhat.

(3) A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésről szóló

határozatot a fiatalkorú gondozását ellátó nagykorú személlyel is közölni kell.

Feltételes ügyészi felfüggesztés

690. § (1) Fiatalkorúval szemben a 416. § szerinti feltételes ügyészi felfüggesztés akkor

alkalmazható, ha

a) a nyomozás nyolcévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetéssel büntetendő

bűncselekmény miatt van folyamatban, és

b) * a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére

tekintettel a feltételes ügyészi felfüggesztéstől a fiatalkorú helyes irányú fejlődése

várható.

(2) Ha a fiatalkorúval szemben feltételes ügyészi felfüggesztésnek van helye, az

ügyészség az eljárást a Btk. Különös része által meghatározott büntetési tétel keretei

között, egy évtől három évig terjedő időre függeszti fel.

(3) * Az ügyészség a feltételes ügyészi felfüggesztés előtt pártfogó felügyelői

vélemény beszerzését rendeli el, ha a pártfogó felügyelet céljának elősegítése

érdekében külön magatartási szabályt vagy kötelezettséget kíván előírni.

(4) A pártfogó felügyelői véleményben a pártfogó felügyelő javaslatot tesz a terhelttel

szemben egyedi magatartási szabály vagy kötelezettség elrendelésére és – az

ügyészség rendelkezése hiányában is – kitér arra, hogy a terhelt a kilátásba helyezett

magatartási szabályok vagy kötelezettségek teljesítését vállalja-e, és képes-e

teljesíteni, valamint arra, hogy a sértett hozzájárul- e a részére adandó jóvátételhez.

(5) A 419. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott kötelezettség – az egyéb

feltételek fennállása esetén is – csak a feltételes ügyészi felfüggesztésről szóló döntés

meghozatalakor tizenhatodik életévét betöltő fiatalkorú számára írható elő.

Az előkészítő ülés és a tárgyalás

691. § (1) Az előkészítő ülésről és a tárgyalásról a nyilvánosságot a 436. § (4)

bekezdésében meghatározott eseteken kívül is ki kell zárni, ha ez a fiatalkorú

érdekében szükséges.

(2) A bíróság elrendelheti, hogy a tárgyalásnak azt a részét a fiatalkorú távollétében

tartsák meg, amely a fiatalkorú helyes irányú fejlődését károsan befolyásolhatja. Az

így lefolytatott tárgyalás lényegét – legkésőbb a bizonyítási eljárás befejezetté

nyilvánítása előtt – a fiatalkorúval ismertetni kell.

692. § (1) A fiatalkorú elleni büntetőeljárásban ügyészségi fogalmazó és alügyész nem

képviselheti a vádat.

(2) A bíróság előtt a fiatalkorú védőjeként ügyvédjelölt nem járhat el ügyvéd

helyetteseként.

693. § (1) A fiatalkorú jelenléte az előkészítő ülésen és a tárgyaláson kötelező.

(2) Ha az előkészítő ülésen ügydöntő határozat meghozatalára kerülhet sor, akkor az

előkészítő ülésen ismertetni kell a környezettanulmányt, a pártfogó felügyelői

véleményt és az összefoglaló pártfogó felügyelői véleményt.

(3) Az ügyész a tárgyaláson tartott perbeszédében a javítóintézeti nevelés intézkedés

meghatározott mértékére nem tehet indítványt.

(4) Ha a bíróság elsőfokon tanácsban jár el, a szavazást megelőzően a tanács elnöke

felvilágosítást ad az ülnököknek arról, hogy milyen határozat hozható, tájékoztatást ada döntéshez szükséges törvényhelyekről, a büntetési nemekről és azok mértékéről,

valamint az intézkedésekről.

(5) A bíróság javítóintézeti nevelést bűnösséget megállapító ítéletben rendel el.

(6) A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésről szóló

határozatot és az ügydöntő határozatot a fiatalkorú gondozását ellátó nagykorú

személlyel is közölni kell.

693/A. § * Ha a bíróság a fiatalkorú vádlottat szándékos bűncselekmény

elkövetésében bűnösnek mondja ki vagy szabálysértés elkövetéséért a felelősségét

megállapítja, akkor a bűnügyi költség viselésére a fiatalkorú vádlott gondozását a

cselekmény elkövetésének idején ellátó nagykorú személyt is kötelezheti.

A külön eljárásokra és különleges eljárásokra vonatkozó eltérő szabályok

694. § (1) * A büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárásban a törvényes képviselő

is indítványozhatja a tárgyalás tartását.

(2) A távollévő fiatalkorú esetén a CI–CII. Fejezet rendelkezései alapján előkészítő ülés,

illetve tárgyalás nem tartható.

(3) Több javítóintézeti nevelés helyett egységes intézkedés kiszabására a 839–840. §

rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

(4) A bíróság a 841. § és 842. § szerinti különleges eljárás során fiatalkorúval szemben

büntetés kiszabása helyett javítóintézeti nevelést is elrendelhet.

XCVI. FEJEZET

A KATONAI BÜNTETŐELJÁRÁS

695. § E törvény rendelkezéseit a katonai büntetőeljárásban az e Fejezetben foglalt

eltérésekkel kell alkalmazni.

A katonai büntetőeljárás hatálya

696. § (1) Katonai büntetőeljárásnak van helye

a) * a honvéd által elkövetett bármely bűncselekmény,

b) a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos

katasztrófavédelmi szerv és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos

állományú tagja által a tényleges szolgálati viszonyának tartama alatt elkövetett

katonai bűncselekmény, valamint a szolgálati helyen, illetve a szolgálattal

összefüggésben elkövetett más bűncselekmény,

c) * törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésének hiányában, a

szövetséges fegyveres erő tagja által belföldön, valamint e személynek a

Magyarország határain kívül tartózkodó magyar felségjelű úszólétesítményen vagy

magyar felségjelű légi járművön elkövetett, magyar büntető joghatóság alá tartozó

bűncselekménye

esetén.

(2) A katonai büntetőeljárás hatálya kiterjed a terhelt által elkövetett valamennyi

bűncselekményre, ha ezek közül valamelyik miatt katonai büntetőeljárásnak van

helye, és az elkülönítés nem lehetséges.

(3) * Több terhelt esetében akkor van helye katonai büntetőeljárásnak, ha a terheltek

valamelyikének bűncselekménye katonai büntetőeljárásra tartozik, és az eljárás

elkülönítése – tekintettel a tényállás szoros összefüggésére – nem lehetséges. Ez a

rendelkezés kiterjed a bűnpártolóra, valamint a Btk. 399. § (3) és (4) bekezdésében és

ezek Btk. 399. § (5)–(8) bekezdésében meghatározott minősített eseteiben, illetve a

Btk. 400. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmény elkövetőjére is.

(4) Több terhelt esetén a bíróság a fiatalkorú ügyét a katona ügyével együtt a katonai

büntetőeljárásban bírálja el, ha az a katona ügyével összefügg. Ebben az esetben a

fiatalkorú terhelt tekintetében megfelelően alkalmazni kell a fiatalkorú elleni

büntetőeljárásra vonatkozó rendelkezéseket.

(5) * Ha az ügyeket a 486. § (1) bekezdése alapján egyesíteni kell, az a bíróság jár el,

amely a katonai büntetőeljárást lefolytatta, kivéve, ha a katonai büntetőeljárás

hatályát a (3) bekezdés alapozta meg.

A bíróság697. § (1) A katonai büntetőeljárásra tartozó ügyben elsőfokon a bíróságok

elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló

törvényben kijelölt törvényszék katonai tanácsa jár el.

(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a katonai büntetőeljárásra tartozó ügyben

másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa jár el. A perújítás

megengedhetőségének kérdésében, valamint perújítás elrendelése esetén a perújítási

eljárásban hozott ítélet felülbírálata során másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla más

tanácsa is eljárhat.

(3) A katonai bíró a nem katonai büntetőeljárásra tartozó ügyekben is eljárhat.

A bíróság összetétele

698. § (1) A törvényszék katonai tanácsa mint elsőfokú bíróság

a) egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanácsban jár el

aa) ha a bűncselekményre a törvény nyolc évig terjedő vagy ennél súlyosabb

szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli,

ab) a 20. § (1) bekezdés 2–18. pontjában meghatározott bűncselekmények esetében,

vagy

ac) ha az egyesbíró tanács elé utalta az ügyet,

b) egyesbíróként jár el az a) pont alá nem tartozó esetben.

(2) Az elsőfokú bíróság egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanácsban is eljárhat,

ha megállapítja, hogy a vád tárgyává tett bűncselekmény a vádirati minősítéstől

eltérően súlyosabban minősülhet.

(3) A katonai büntetőeljárásban elsőfokon és másodfokon hivatásos bíróként katonai

bíró, elsőfokon ülnökként katonai ülnök jár el. Ülnökök részvétele esetén a tanács

elnöke katonai bíró.

(4) Ha a katonai büntetőeljárásban fiatalkorú terhelt vesz részt, és a bíróság elsőfokon

tanácsban jár el, akkor a bíróság egyik tagja olyan katonai ülnök, aki a 680. § (5)

bekezdésében meghatározott feltételnek is megfelel.

(5) A katonai büntetőeljárásban az ülnök a vádlottnál alacsonyabb rendfokozatú – a (6)

bekezdés esetét kivéve – nem lehet. A tanácsot rendszerint annak a Btk. 127. § (1)

bekezdésében meghatározott szervnek az ülnökeiből kell megalakítani, amelynél a

terhelt az elkövetés időpontjában szolgálatot teljesített. Igazságszolgáltatási érdekből

ettől a szabálytól el lehet térni.

(6) Tábornoki rendfokozatú vádlott elleni eljárásban, ha a bírósághoz a megválasztott

katonai ülnökökből a tanácsot az (5) bekezdés alapján nem lehet megalakítani, az

ügyben bármely tábornoki rendfokozatú katonai ülnök eljárhat.

(7) Az ítélkezés során a hivatásos bíró és a katonai ülnök jogai és kötelességei

azonosak. A bíró kizárására vonatkozó rendelkezések a katonai ülnökre is irányadók.

Az elsőfokú bíróság illetékessége

699. § (1) A katonai büntetőeljárásra kijelölt törvényszék katonai tanácsának

illetékességi területét a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi

területének meghatározásáról szóló törvény állapítja meg.

(2) A Magyarország határain kívül elkövetett bűncselekmény elbírálására a Fővárosi

Törvényszék katonai tanácsa illetékes.

(3) A 21. § (3) bekezdésében írt illetékességi ok katonai büntetőeljárásban nem

alkalmazható.

Az ügyészség

700. § (1) A katonai büntetőeljárásban az ügyészség feladatát a legfőbb ügyész által

kijelölt ügyészség látja el. A katonai büntetőeljárásban katonai ügyész, illetve a

legfőbb ügyész által katonai büntetőeljárásra kijelölt ügyész jár el.

(2) Az ügyészség végzi a nyomozást

a) a katona által elkövetett

aa) katonai bűntett miatt,

ab) katonai vétség miatt, ha azzal kapcsolatban más bűncselekményt is elkövetett,

vagy ha több terhelt esetén az elkülönítés nem lehetséges,

ac) nem katonai bűncselekmény miatt,b) * a Honvéd Vezérkar főnöke és helyettese, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat

főigazgatója és helyettesei, az országos rendőrfőkapitány és helyettesei, a

Terrorelhárítási Központ főigazgatója és helyettesei, a Nemzeti Védelmi Szolgálat

főigazgatója és helyettesei, az Országgyűlési Őrség parancsnoka és helyettesei, a

büntetés-végrehajtás országos parancsnoka és helyettesei, az Országos

Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója és helyettesei, a polgári

nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói és helyettesei, a más szervnél szolgálatot

teljesítő katona – a 696. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt szerveken kívüli más

szervek között vezényelt vagy átrendelt katona kivételével –, valamint a rendészeti

felsőoktatási intézmény ösztöndíjas és kettős jogállású hallgatója által elkövetett

katonai vétség miatt,

c) a szövetséges fegyveres erő tagja által belföldön, valamint az e személynek a

Magyarország határain kívül tartózkodó magyar felségjelű úszólétesítményen vagy

magyar felségjelű légi járművön elkövetett, magyar büntető joghatóság alá tartozó

bűncselekménye miatt,

d) ha a parancsnok tekintetében kizáró ok áll fenn,

e) ha a katona szolgálati viszonya időközben megszűnt.

(3) Az ügyészség nem katonai büntetőeljárásra tartozó ügyben is eljárhat.

(4) * Ha a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó bűncselekményt nem katonai

nyomozó hatóság észleli, vagy nem katonai nyomozó hatóság szerez ilyen

bűncselekményről tudomást, a 375. § (4) bekezdésében meghatározott eljárási

cselekmények elvégzéséről az ügyészséget haladéktalanul tájékoztatja.

(5) Katonai büntetőeljárásnak csak közvádra van helye, magánvádra üldözendő

bűncselekmény esetében az ügyészség jár el.

(6) A katonai büntetőeljárásban alügyész és ügyészségi fogalmazó nem képviselheti a

vádat.

A katonai nyomozó hatóság

701. § (1) * Ha a nyomozást nem az ügyészség végzi, nyomozó hatóságként az

állományilletékes parancsnok (a továbbiakban: parancsnok) jár el. A parancsnok nem

folytat előkészítő eljárást.

(2) A parancsnok a nyomozó hatósági jogkörét a nyomozószerv, vagy az e feladat

ellátásával megbízott nyomozótiszt útján is gyakorolhatja.

(3) Ha a parancsnok irányítása alatt álló szervnél nincs nyomozószerv vagy

nyomozótiszt, továbbá, ha az a feladata ellátásában akadályozott, vagy az eljárásból

kizárt, a nyomozást a parancsnok személyesen végzi, vagy a nyomozás lefolytatására

a parancsnok az elöljáró parancsnoktól nyomozószerv, vagy nyomozótiszt kijelölését

kérheti.

(4) * Nyomozótisztként nem járhat el az, akinek a terhelt vagy a bűncselekmény

elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy a szolgálati elöljárója.

702. § (1) * A nyomozást az a parancsnok folytatja le, akinek a büntetőeljárás

megindításakor a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan

gyanúsítható személy a szolgálati alárendeltségébe tartozik.

(2) * Ha a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személy szolgálati helye az eljárás alapjául szolgáló cselekmény elkövetése után

megváltozott, a nyomozást az a parancsnok folytatja le, akinek a szolgálati

alárendeltségébe a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan

gyanúsítható személy a bűncselekmény elkövetésekor tartozott.

(3) * Ha a parancsnok a nyomozás során észleli, hogy a terhelt vagy a bűncselekmény

elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy bűncselekménye vagy több

bűncselekmény esetén azok valamelyike nem tartozik a nyomozási hatáskörébe, az

ügyet három napon belül átteszi az ügyészséghez, vagy a hatáskörrel rendelkező

katonai nyomozó hatósághoz.

703. § (1) Illetékességi összeütközés esetén a nyomozást lefolytató parancsnokot a

nyomozás felügyeletét ellátó ügyészség jelöli ki.

(2) * Az elkövetés helye szerinti parancsnok az ismeretlen tettes által elkövetett

bűncselekmény miatt indult nyomozás során ismertté vált elkövető ügyét továbbiintézkedés érdekében a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan

gyanúsítható személy parancsnokához – az ügyészség egyidejű tájékoztatása mellett –

átteszi.

A tanú védelme

704. § (1) A katonai szolgálatot teljesítő tanú különösen indokolt esetben kérheti más

szolgálati helyre történő vezénylését vagy áthelyezését. A kérelemről a vádemelés

előtt az ügyészség, azután a bíróság határoz. A kérelem elutasítása ellen a tanú élhet

jogorvoslattal.

(2) A vezénylést vagy az áthelyezést a személyügyi szerv a határozat kézbesítésétől

számított hetvenkét órán belül hajtja végre.

A kényszerintézkedések

705. § (1) * Ha a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó bűncselekmény miatt a

katona őrizetét nem katonai nyomozó hatóság rendelte el, a terheltet vagy a

bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt huszonnégy

órán belül át kell adni az illetékes ügyészségnek.

(2) A parancsnoki nyomozás során elrendelt őrizetet rendőrségi fogdában kell

végrehajtani.

(3) Katonával szemben letartóztatást akkor is el lehet rendelni, ha ellene katonai

bűncselekmény vagy a szolgálati helyen, illetve a szolgálattal összefüggésben

elkövetett, szabadságvesztéssel büntetendő más bűncselekmény miatt folyik az

eljárás, és a terhelt szolgálati vagy fegyelmi okból nem hagyható szabadlábon.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott okból elrendelt letartóztatás megszűnik a terhelt

szolgálati viszonyának megszűnésével.

(5) * Ha a honvéddel szemben olyan bűnügyi felügyeletet rendelnek el, amelynek

során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy a számára meghatározott területet ne

hagyja el, ennek a korlátozásnak a megtartását a parancsnok vagy akadályoztatása

esetén más elöljáró ellenőrzi.

A védekezés jogának biztosítása

706. § * A terheltnek vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan

gyanúsítható személynek – tényleges szolgálati viszonya fennállása alatt –

szolgálatmentességet kell biztosítani, ha olyan eljárási cselekményen vesz részt,

amelyen a jelenlétét e törvény lehetővé vagy kötelezővé teszi.

A parancsnoki nyomozás

707. § (1) A nyomozást a parancsnok irányítja és felügyeli.

(2) A nyomozótiszt a nyomozás során a parancsnok utasítása szerint jár el.

(3) Ha a parancsnok más eljárás lefolytatására tett intézkedést, erről az ügyészségnek

beszámol.

(4) A parancsnoki nyomozás során a sajtó részére a parancsnok vagy az ügyben eljáró

nyomozótiszt adhat tájékoztatást.

708. § (1) A parancsnok kizárólagos döntési hatáskörébe tartozik:

1. a nyomozótiszt kizárása,

2. a nyomozás elrendelése,

3. a feljelentés kiegészítésének elrendelése,

4. a feljelentés áttétele,

5. a feljelentés elutasítása,

6. az eljárás felfüggesztése,

7. az eljárás megszüntetése,

8. a védő kirendelése, a védő kirendelésének visszavonása, a védő kirendelés alóli

felmentése,

9. a kirendelt védő díjának és költségeinek megállapítása,

10. a szakértő kirendelése, kizárása, felmentése,

11. a szakértő díjának megállapítása,

12. a tanú és a szakértő mentességre történt hivatkozásának elbírálása,

13. az igazolási kérelem elbírálása,

14. * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személy őrizetbe vétele és az őrizet megszüntetése,15. a kutatás és a motozás elrendelése,

16. a lefoglalás elrendelése és megszüntetése,

17. * az elektronikus adat megőrzésére kötelezés elrendelése,

18. a bírósági döntést nem igénylő zár alá vétel alkalmazása és feloldása,

19. az elővezetés elrendelése,

20. az ügyészség hatáskörébe tartozó intézkedés kezdeményezése,

21. a panasz benyújtásától számított nyolc napon belül a panasznak történő helyt

adás, vagy a panasz elbírálás végett történő felterjesztése,

22. a 367. § (2) bekezdése alapján a határozat végrehajtásának felfüggesztése.

(2) A 31. § (4) bekezdésében meghatározott intézkedést a parancsnok teszi meg.

709. § (1) A parancsnok haladéktalanul tájékoztatja az ügyészséget, ha

a) a hatáskörébe nem tartozó kényszerintézkedés elrendelését,

b) a letartóztatás, az előzetes kényszergyógykezelés vagy a bűnügyi felügyelet

megszüntetését

tartja szükségesnek.

(2) A nyomozás során hozott határozat elleni panaszt, valamint a gyanúsítás ellen

bejelentett panaszt – ha annak nem ad helyt – a parancsnok felterjeszti az

ügyészséghez.

(3) A nyomozás során szóban tett panaszt írásba kell foglalni.

A bűncselekmény elbírálása fegyelmi eljárásban

710. § (1) * Az ügyészség a feljelentést elutasítja vagy az eljárást megszünteti, és az

ügyiratokat a fegyelmi jogkör gyakorlójának megküldi, ha a katonai vétség miatt a

büntetés célja fegyelmi fenyítéssel is elérhető. A feljelentés elutasításáról szóló

határozatot a feljelentettnek is kézbesíteni kell.

(2) Ha a katonai nyomozó hatóság lehetőséget lát a bűncselekmény fegyelmi

eljárásban történő elbírálására, az ügyiratokat az (1) bekezdés szerinti határozat

meghozatala céljából haladéktalanul felterjeszti az ügyészséghez. Az ügyészség az

ügyiratok érkezésétől számított három napon belül az (1) bekezdés szerinti

határozatot meghozza és intézkedést megteszi, vagy az ügyiratokat a nyomozás

folytatása érdekében a parancsnoknak visszaküldi.

(3) A nyomozást el kell rendelni, vagy az eljárást folytatni kell, ha a feljelentett a

feljelentést elutasító, a gyanúsított vagy a védője az eljárást megszüntető határozat

ellen panasszal élt, és a feljelentés elutasításának, vagy az eljárás megszüntetésének

más oka nincs. Erre a feljelentettet vagy a gyanúsítottat a határozatban figyelmeztetni

kell.

(4) Ha az ügyészség a bűncselekmény elbírálását fegyelmi eljárásra utalta, a fegyelmi

jogkör gyakorlója a szolgálati viszonyt szabályozó törvények rendelkezései szerinti

eljárásban, az ott meghatározott fegyelmi fenyítéseket szabhatja ki.

(5) A fegyelmi fenyítést kiszabó határozatot az ügyészségnek is kézbesíteni kell.

711. § (1) A megfenyített vagy védője a fegyelmi eljárásra utalt bűncselekmény miatt

a panasszal nem támadható, vagy panasz alapján hozott fegyelmi fenyítést kiszabó

határozat vagy parancs bírósági felülvizsgálatát indítványozhatja. A bírósági

felülvizsgálat iránti indítvány a határozat vagy parancs közlését követő három napon

belül terjeszthető elő. Az indítvány elbírálásáig a fenyítés nem hajtható végre.

(2) * Az indítványt a fenyítést kiszabó fegyelmi jogkör gyakorlójánál kell előterjeszteni,

aki azt az ügyiratokkal együtt egy napon belül megküldi az illetékes törvényszék

katonai tanácsának. Az indítvány a tárgyalás megkezdéséig visszavonható.

(3) A bíróság

a) egyesbíróként jár el,

b) az indítványt tárgyaláson bírálja el,

c) a tárgyalás időpontjáról értesíti a fenyítést kiszabó fegyelmi jogkör gyakorlóját és az

ügyészséget.

(4) A tárgyaláson a fegyelmi jogkör gyakorlója és az ügyész felszólalhat. Ha írásban

kívánnak nyilatkozni, a nyilatkozatot a tárgyalás megkezdése előtt kell a bíróságnak

benyújtani.

(5) A bíróság az indítványt végzéssel bírálja el.(6) *

(7) A bíróság

a) a határozatot vagy a parancsot helybenhagyja, ha az indítvány alaptalan,

b) a fenyítés mértékét csökkenti vagy enyhébb fenyítést alkalmaz,

c) a fenyítést kiszabó határozatot vagy parancsot megsemmisíti, ha az ügy

büntetőeljárásban történő elbírálása esetén felmentő vagy az eljárást megszüntető

rendelkezést kellene hozni.

(8) A bíróság (7) bekezdés szerinti határozata elleni fellebbezésre az 579. § (2)

bekezdésében írt végzés elleni fellebbezésre vonatkozó rendelkezések az irányadók.

A közvetítői eljárás

712. § A katonai büntetőeljárásban közvetítői eljárásnak a Btk. 127. § (1)

bekezdésében meghatározott szerv sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekmény

miatt nincs helye.

A bíróság eljárása a vádemelés előtt

713. § A katonai büntetőeljárásban a bíróság feladatait a vádemelés előtt a

törvényszék katonai bírája nyomozási bíróként látja el. A katonai bíró mint nyomozási

bíró határozata elleni fellebbezést a törvényszék másodfokú tanácsa bírálja el.

Az eljárás megszüntetése

714. § A Btk. 131. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt a

vádemelés előtt az ügyészség, a vádemelés után a bíróság az eljárást megszünteti.

A bírósági eljárásra vonatkozó szabályok

715. § (1) Ha a bíróság ülnökökből is álló tanácsban jár el, a szavazást megelőzően a

tanács elnöke felvilágosítást ad arról, hogy milyen határozat hozható, tájékoztatást ad

a döntéshez szükséges törvényhelyekről, a büntetési nemekről és azok mértékéről,

valamint az intézkedésekről.

(2) A katonai tanácsban az alacsonyabb rendfokozatú bíró a magasabb rendfokozatút

megelőzően szavaz. Azonos rendfokozat esetén az szavaz először, aki a rendfokozatba

később lépett elő. A rendfokozatba történő előlépés időpontjának azonossága esetén a

fiatalabb szavaz először. A tanács elnöke utolsónak adja le szavazatát.

(3) * A katonai büntetőeljárásban a védő részvételére a 427. § (5) bekezdés a) pontja

nem alkalmazható.

716. § (1) Ha a bíróság a tárgyalás eredményéhez képest úgy látja, hogy a vád

tárgyává tett cselekmény szolgálati helyen, illetve szolgálattal összefüggésben

elkövetett szabálysértés, és ezért a vádlottat felmenti, az ügyiratokat – a

szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés kivételével – a fegyelmi eljárás

lefolytatása céljából megküldi a fegyelmi jogkör gyakorlójának.

(2) Ha a katona szolgálati viszonya az ügyiratoknak a fegyelmi jogkör gyakorlójának

történt megküldése előtt megszűnt, a szabálysértést a bíróság bírálja el.

(3) Az (1) és (2) bekezdés esetében a bíróság elkobzást rendelhet el, és a polgári jogi

igényt érdemben elbírálhatja.

717. § A másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az

elsőfokú bíróság ítéletét és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja akkor is, ha a

bíróság katonai büntetőeljárásra nem tartozó ügyben e Fejezet szerint járt el.

Értelmező rendelkezés

718. § * E Fejezet alkalmazásában a nyomozó hatóságként eljáró parancsnokon a

jogszabály alapján a parancsnoki nyomozásra jogosult vezetőt is érteni kell.

XCVII. FEJEZET

ELJÁRÁS A MENTESSÉGET ÉLVEZŐ SZEMÉLYEK ÜGYÉBEN

Mentelmi jogon alapuló mentesség

719. § (1) A törvényben meghatározott mentelmi joggal rendelkező személyt

gyanúsítottként kihallgatni, vele szemben kényszerintézkedést alkalmazni és vádat

emelni csak a mentelmi jog felfüggesztését követően lehet. A mentelmi joggal

rendelkező személy tettenérése esetén vele szemben e törvény szerinti

kényszerintézkedés alkalmazható.(2) Ha a büntetőeljárásban adat merül fel arra, hogy a mentelmi joggal rendelkező

személy gyanúsítotti kihallgatásának, vele szemben kényszerintézkedés

alkalmazásának vagy vádemelésnek van helye, indítványozni kell a mentelmi jog

felfüggesztésére jogosult döntését. A mentelmi jog felfüggesztése iránti indítványt a

vádemelés előtt a legfőbb ügyész, azután, valamint magánvádas és pótmagánvádas

ügyben a bíróság terjeszti elő. Tettenérés esetén az indítványt haladéktalanul elő kell

terjeszteni.

(3) Az indítvány benyújtásával egyidejűleg a büntetőeljárást fel kell függeszteni.

(4) Ha az indítványt a mentelmi jog felfüggesztésére jogosult elutasította, az eljárást

az ügyészség határozattal, illetve a bíróság nem ügydöntő végzéssel haladéktalanul

megszünteti.

(4a) * A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság mentelmi jogon alapuló mentességnek

a megsértésével hozott határozatát hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti,

ha a mentelmi jog felfüggesztése iránti indítványt a mentelmi jog felfüggesztésére

jogosult elutasította.

(5) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az eljárás ilyen okból történő megszüntetése

nem akadálya annak, hogy a mentelmi jog megszűnését követően a büntetőeljárást

lefolytassák.

(6) * A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot nem ügydöntő

végzésével hatályában fenntartja, ha a mentelmi jogot a mentelmi jog

felfüggesztésére jogosult felfüggesztette.

(7) * A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hatályon kívül

helyezi, és nem ügydöntő végzésével az eljárást megszünteti, ha az alapügyben a

bíróság a jogerős ügydöntő határozatát a mentelmi jogon alapuló mentességnek a

megsértésével hozta meg, és a mentelmi jog felfüggesztése iránti indítványt a

mentelmi jog felfüggesztésére jogosult elutasította.

Nemzetközi jogon alapuló mentesség

720. § (1) A 719. § rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni a

nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személyek ügyében.

(2) A nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személyek büntetőjogi

felelősségre vonására nemzetközi szerződés, ennek hiányában a nemzetközi gyakorlat

irányadó. A nemzetközi gyakorlat kérdésében a külpolitikáért felelős miniszterrel

egyetértésben az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalását kell beszerezni.

(3) A nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személlyel szemben eljárási

cselekmény a mentesség felfüggesztéséig nem végezhető.

(4) A nemzetközi jogon alapuló mentesség felfüggesztésére vonatkozó indítványt a

bíróság az igazságügyért felelős miniszter útján, a legfőbb ügyész közvetlenül terjeszti

elő a külpolitikáért felelős miniszternek.

721. § (1) Ha a mentességet élvező személy magánvádlóként vagy

pótmagánvádlóként lép fel, a bíróság a nemzetközi jogon alapuló mentesség

tárgyában hozott döntésig az igazságügyért felelős miniszter útján a külpolitikáért

felelős miniszternek tett előterjesztéssel egyidejűleg az eljárást felfüggeszti. Ha a

bíróság a külpolitikáért felelős miniszter állásfoglalása alapján a mentességet

megállapította, az eljárást megszünteti.

(2) Ha a 720. § és az (1) bekezdés esetein kívül a nemzetközi jogon alapuló

mentességet élvező személy büntetőeljárásban való részvétele válik szükségessé, a

vádemelés előtt a legfőbb ügyész, azt követően, illetve magánvádas, pótmagánvádas

ügyben a bíróság az igazságügyért felelős miniszter útján – az eljárás felfüggesztése

nélkül – a külpolitikáért felelős miniszternek tesz előterjesztést.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti előterjesztés a nemzetközi jogon alapuló mentesség

fennállására vonatkozó állásfoglalásra, valamint a büntető joghatóság alóli

mentességről lemondás érdekében a szükséges intézkedések megtételére irányul. Ha

a külpolitikáért felelős miniszter állásfoglalása alapján a mentesség nem állapítható

meg, vagy a küldő állam mentességről lemondó nyilatkozata rendelkezésre áll, az

érintett személy a büntetőeljárásban részt vehet.

Specialitás szabályán alapuló mentesség *721/A. § * (1) Az átadás, kiadatás, illetve egyéb bűnügyi jogsegély keretében

Magyarországra érkezett elkövetőt nem lehet gyanúsítottként kihallgatni, nem lehet

vele szemben kényszerintézkedést alkalmazni és nem lehet vele szemben vádat

emelni a Magyarországra érkezést megelőzően elkövetett bűncselekmény miatt,

kivéve, ha törvény vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés az elkövetővel

szemben a büntetőeljárás lefolytatását lehetővé teszi.

(2) A büntetőeljárás lefolytatásának az (1) bekezdésben meghatározott akadálya a

bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy a terhelt

lemondásával, illetve az arra jogosult állam hozzájárulásával elhárítható, ha törvény

vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés lehetővé teszi. A nyilatkozat

beszerzése érdekében

a) a bíróság – a vádemelés előtt az ügyészség indítványára – a bűncselekmény

elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt vagy a terheltet nyilatkoztatja,

hogy törvényben vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott

specialitás szabályának alkalmazásához fűződő jogáról lemond-e, illetve

b) a bíróság vagy az ügyészség megkeresi a büntetőeljárás lefolytatásához történő

hozzájárulásra jogosult államot.

(3) A bíróság vagy az ügyészség a büntetőeljárást megszünteti, ha a büntetőeljárás

lefolytatásának az (1) bekezdésben meghatározott akadálya áll fenn és az a (2)

bekezdés alapján nem volt elhárítható.

(4) A másodfokú bíróság a vádlottat nyilvános ülésen meghallgathatja a büntetőeljárás

lefolytatásának az (1) bekezdésben meghatározott akadályának elhárítása érdekében.

(5) A nyilvános ülésen az ügyész és a vádlott jelenléte kötelező.

(6) Ha a büntetőeljárás lefolytatásának az (1) bekezdésben meghatározott akadálya áll

fenn, és a vádlott a nyilvános ülésen idézés ellenére nem jelenik meg, úgy kell

tekinteni, hogy törvényben vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben

meghatározott specialitás szabályának alkalmazásához fűződő jogáról nem mondott

le. A vádlottat erre a nyilvános ülésről szóló idézésben figyelmeztetni kell.

(7) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság specialitás szabályán alapuló

mentességnek a megsértésével hozott határozatát hatályon kívül helyezi és az eljárást

megszünteti, ha a büntetőeljárás lefolytatásának az (1) bekezdésben meghatározott

akadálya áll fenn és az a (2) bekezdés alapján nem volt elhárítható.

(8) A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot nem ügydöntő

végzésével hatályában fenntartja, ha a büntetőeljárás lefolytatásának az (1)

bekezdésben meghatározott akadálya a (2) bekezdés alapján elhárult.

(9) A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hatályon kívül

helyezi és nem ügydöntő végzésével az eljárást megszünteti, ha az alapügyben a

bíróság a jogerős ügydöntő határozatát a specialitás szabályán alapuló mentességnek

a megsértésével hozta meg, és a büntetőeljárás lefolytatásának az (1) bekezdésben

meghatározott akadálya áll fenn és az a (2) bekezdés alapján nem volt elhárítható.

XCVIII. FEJEZET

ELJÁRÁS BÍRÓSÁG ELÉ ÁLLÍTÁS ESETÉN

722. § Bíróság elé állítás esetén e törvény rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt

eltérésekkel kell alkalmazni.

A bíróság elé állítás feltételei *

723. § * Az ügyészség a terheltet a bűncselekmény elkövetésétől számított két

hónapon belül bíróság elé állíthatja, ha

a) a bűncselekményre a törvény tízévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetést

rendel,

b) az ügy megítélése egyszerű,

c) a bizonyítékok rendelkezésre állnak és

d) a terheltet a bűncselekmény elkövetésén tetten érték vagy a terhelt a

bűncselekmény elkövetését beismerte.

724. § *

Kényszerintézkedések725. § (1) * Ha a terheltet a bűncselekmény elkövetésén tetten érték és a 723. § a)–c)

pontjában meghatározott feltételek fennállnak, az őrizet bíróság elé állítás céljából is

elrendelhető.

(2) A bíróság elé állítás előtt elrendelt személyi szabadságot érintő bírói engedélyes

kényszerintézkedés a bíróság elé állítás napján tartott tárgyalás befejezéséig tart.

(3) Ha a bíróság az ügyiratokat az ügyészségnek visszaküldi, az általános szabályok

szerint indítványra határoz a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes

kényszerintézkedés meghosszabbításáról, elrendeléséről, illetve megszüntetéséről.

(4) Ha a bíróság a tárgyalást elnapolja, az általános szabályok szerint határoz a

személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés fenntartásáról,

elrendeléséről, illetve megszüntetéséről.

Nyomozás és vádemelés

726. § (1) Az ügyészség közli a gyanúsítottal, ha őt bíróság elé kívánja állítani.

(2) Az ügyészség haladéktalanul védőt rendel ki, ha a gyanúsított nem kíván védőt

meghatalmazni.

(3) Az ügyészség az (1)–(2) bekezdésben foglaltak teljesítéséhez a nyomozó hatóságot

is igénybe veheti.

(4) Az ügyészség a gyanúsított azonosításra alkalmas személyes adatait, a bíróság elé

állítás tárgyát képező cselekmény leírását, annak Btk. szerinti minősítését és a

bizonyítási eszközök felsorolását tartalmazó feljegyzést készít.

(5) * Az ügyészség a tárgyalás határnapjának kitűzését követően, a védekezésre való

felkészüléshez szükséges időben és módon – legkésőbb a tárgyalás megkezdését

megelőző egy órával – biztosítja az ügyiratok megismerését a gyanúsított és a védő

számára, egyúttal kézbesíti részükre a (4) bekezdés szerinti feljegyzést.

(6) *

A tárgyalás előkészítése

727. § (1) * Bíróság elé állítás esetén a LXXV–LXXVII. Fejezet rendelkezései nem

alkalmazhatók.

(2) * Ha az ügyészség bíróság elé kívánja állítani a gyanúsítottat, erről a 726. § (4)

bekezdése szerinti feljegyzés és a nyomozás ügyiratainak egyidejű megküldésével

tájékoztatja a bíróságot.

(2a) * A bíróság a nyomozás ügyiratainak megérkezésétől számított három

munkanapon belül megvizsgálja, hogy fennállnak-e a bíróság elé állítás 723. §-ban

meghatározott feltételei. Ha a bíróság megállapítja, hogy a bíróság elé állításnak nincs

akadálya, nyomban kitűzi a tárgyalás határnapját. Ellenkező esetben a bíróság az

ügyiratokat az ügyészségnek visszaküldi. Az ügyiratok ügyészségnek történő

visszaküldése miatt nincs helye fellebbezésnek.

(3) Az ügyészség a gyanúsítottat a bíróság elé állítja, idézi a védőt és biztosítja, hogy a

bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak.

(4) Az ügyészség gondoskodik arról, hogy a védő a fogva tartott gyanúsítottal a

tárgyalás előtt tanácskozhasson.

(5) Az ügyészség gondoskodik továbbá arról, hogy a tárgyaláson jelen legyenek,

akiknek a jelenléte kötelező és jelen lehessenek, akiknek a jelenlétét e törvény

lehetővé teszi.

(6) Az ügyészség a (3)–(5) bekezdésben foglaltak teljesítéséhez a nyomozó hatóságot

is igénybe veheti.

Az elsőfokú bírósági tárgyalás

728. § (1) Bíróság elé állítás esetén a bírósági eljárásban a védő részvétele kötelező.

(2) * Az ügyészség a tárgyalás megkezdése előtt − ha ez korábban nem történt meg

− az egyéb tárgyi bizonyítási eszközöket is átadja a bíróságnak.

(3) Az ügyész a vádat szóban terjeszti elő.

(4) A vád előterjesztése után a bíróság az ügyiratokat az ügyészségnek visszaküldi, ha

a) * a bűncselekmény elkövetésétől a bíróság elé állításig több mint két hónap telt el,

b) *

c) a bűncselekményre a törvény tízévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést

rendel, vagyd) a bizonyítási eszközök nem állnak rendelkezésre.

729. § (1) A bíróság a tárgyalást egy alkalommal, legfeljebb tizenöt napra elnapolhatja.

(2) Ha a tárgyaláson felvett bizonyítás eredményéhez képest további bizonyítási

eszközök felkutatása szükséges, és ezért a tárgyalás tizenöt napon belül vagy újabb

elnapolás nélkül nem folytatható, a bíróság az ügyiratokat visszaküldi az

ügyészségnek.

(3) Az ügyészség a vádat akkor módosíthatja, ha a bíróság elé állítás feltételei a

módosított vád szerinti bűncselekményre is fennállnak. Egyébként a bíróság az

ügyiratokat visszaküldi az ügyészségnek.

(4) Az ügyiratok ügyészségnek történő visszaküldése miatt nincs helye fellebbezésnek.

A másodfokú bírósági eljárás

730. § * Az elsőfokú bíróság ítélete és ügydöntő végzése elleni fellebbezést a

másodfokú bíróság az ügy érkezését követő három hónapon belül bírálja el.

XCIX. FEJEZET

ELJÁRÁS EGYEZSÉG ESETÉN

731. § (1) A LXV. Fejezetben meghatározott egyezség alapján folytatott bírósági

eljárásra e törvény rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az egyezség alapján folytatott bírósági eljárásban a védő részvétele kötelező.

Előkészítő ülés

732. § (1) Az előkészítő ülésen az ügyész ismerteti a vád és a 424. § (2) bekezdése

szerinti indítványok lényegét.

(2) A vád és az indítványok ismertetését követően a bíróság tájékoztatja a vádlottat az

egyezség jóváhagyásának következményeiről, különösen a 735. § (2) bekezdésében és

a 738. § (1) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezésekről.

(3) A bíróság ezután felhívja a vádlottat arra, hogy nyilatkozzon, beismeri-e az

egyezséggel egyezően a bűnösségét és lemond-e a tárgyaláshoz való jogáról.

(4) A nyilatkozat megtétele előtt a bíróság lehetővé teszi, hogy a vádlott a védővel

tanácskozzon.

(5) * Ha a vádlott az egyezséggel egyezően beismeri a bűnösségét és lemond a

tárgyaláshoz való jogáról, a bíróság e tény, az ügyiratok, valamint a vádlott

kihallgatása és − szükség esetén − a védőhöz intézett kérdésekre adott válaszok

alapján megvizsgálja, hogy az egyezség jóváhagyásának feltételei fennállnak-e.

(6) Az egyezség jóváhagyásának kérdésében történő határozathozatal előtt az ügyész

és a védő felszólalhat.

Az egyezség jóváhagyásának feltételei

733. § A bíróság az egyezséget jóváhagyja, ha

a) az egyezség megkötése a 407–409. §-ban foglaltaknak megfelelt,

b) az egyezség tartalma a 410–411. §-ban foglaltaknak megfelel,

c) a vádlott az egyezség természetét és jóváhagyásának következményeit megértette,

d) a vádlott beszámítási képessége és beismerésének önkéntessége iránt észszerű

kétely nem mutatkozik,

e) a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozata egyértelmű és azt az ügyiratok

alátámasztják.

Az egyezség jóváhagyásának megtagadása

734. § (1) A bíróság az egyezség jóváhagyását megtagadja, ha

a) a vád és a 424. § (2) bekezdése szerinti indítványok a jegyzőkönyvbe foglalt

egyezségtől eltérnek,

b) a vádlott az előkészítő ülésen nem ismerte be a bűnösségét az egyezséggel

egyezően, vagy nem mondott le a tárgyaláshoz való jogáról,

c) az egyezség jóváhagyásának feltételei nem állnak fenn,

d) a terhelt a 411. § (1) bekezdés e) pontjának megfelelően vállalt kötelezettségeinek

nem tett eleget,

e) a vádtól eltérő minősítés látszik megállapíthatónak.

(2) A bíróság egyezség jóváhagyását megtagadó végzése ellen nincs helye

fellebbezésnek.(3) Ha a bíróság az egyezség jóváhagyását megtagadta, az eljárást az 506–508. §-nak

megfelelően folytatja. Ebben az esetben az egyezség az ügyészséget és a terheltet

sem köti.

Eljárás az egyezség jóváhagyása esetén

735. § (1) Ha az egyezség jóváhagyásának feltételei fennállnak és a jóváhagyás

megtagadásának nincs helye, a bíróság az egyezséget az előkészítő ülésen

jóváhagyja.

(2) A bíróság egyezséget jóváhagyó végzése ellen nincs helye fellebbezésnek.

736. § (1) Ha a bíróság az egyezséget jóváhagyta, az eljárást – a (2)–(7) bekezdésben

meghatározott eltérésekkel – az 504–505. §-nak megfelelően folytatja.

(2) A bíróság a vádlott bűnösségét a bűnösség beismerésére, az egyezség

jóváhagyására és az ügyiratokra alapítja.

(3) * A bíróság az ítéletben a vád szerinti tényállástól, minősítéstől és a 424. § (2)

bekezdés b) és c) pontjában meghatározott indítványoktól – a (3a) bekezdés

kivételével – nem térhet el.

(3a) * A bíróság az ítéletben az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás tárgyát képező

kérdésben a törvénynek megfelelő rendelkezést hoz, ha azt az egyezség nem vagy

nem a törvénynek megfelelően tartalmazza.

(4) A bíróság a polgári jogi igényt nem utasíthatja el.

(5) Az ítélet indokolásában az 561. § (3) bekezdés b)–c) és f) pontjában foglaltakon túl

elegendő az egyezségen alapuló vádra, az egyezség jóváhagyására és az alkalmazott

jogszabályokra utalni.

(6) Ha az ügyben valamennyi vádlott nem kötött egyezséget az ügyészséggel, illetve

ha a bíróság nem hagyta jóvá valamennyi, az ügyészség és a vádlottak közt létrejött

egyezséget, a bíróság a vádról – a jóváhagyott egyezségek vonatkozásában a (2)–(5)

bekezdés korlátai között – egységesen, tárgyalás alapján határoz.

(7) * Ha az eljárás több vádlott ellen folyik és az elkülönítés egyéb feltételei

fennállnak, a bíróság az ítélet kihirdetése érdekében az előtte folyamatban lévő

ügyeket a jóváhagyott egyezséggel érintett vádlott tekintetében elkülönítheti.

737. § (1) Ha az egyezség jóváhagyása után tárgyalás tartása szükséges, a bíróság a

tárgyalás megkezdése után az egyezség lényegét ismerteti.

(2) * A bíróság az egyezséget jóváhagyó végzést az ügyészség és a vádlott

nyilatkozatának beszerzése után hatályon kívül helyezheti, ha a bizonyítás

eredményéhez képest úgy látja, hogy a tényállás, illetve a minősítés változása folytán

az egyezség megtagadásának lett volna helye.

(3) Ha a bíróság az egyezséget jóváhagyó végzést hatályon kívül helyezi,

a) az egyezség az ügyészséget és a terheltet sem köti,

b) a bíróság az ügyészség, a vádlott vagy a védő indítványára határoz a vádlott

távollétében lefolytatott bizonyítás megismétléséről, és

c) az ügyészség, a vádlott és a védő tizenöt napon belül az 520. § (1)–(3) bekezdésben

meghatározott korlátok nélkül terjesztheti elő indítványait.

A másodfokú bírósági eljárás

738. § (1) Nincs helye fellebbezésnek

a) a bűnösség megállapítása,

b) a 736. § (2)–(3) bekezdése szerint megállapított, a váddal egyező tényállás és

minősítés,

c) a 736. § (3) bekezdése szerint megállapított büntetés, illetve intézkedés neme,

valamint mértéke, vagy tartama és

d) az ítéletnek a 736. § (3) bekezdése szerint megállapított egyéb rendelkezése

miatt.

(2) A fellebbezésben az (1) bekezdés korlátai között lehet új tényt állítani és új

bizonyítékra hivatkozni.

(3) A másodfokú eljárásban bizonyítás az (1)–(2) bekezdésben meghatározott keretek

között vehető fel.

(4) A másodfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott ítéletnek a bűnösség

megállapítására vonatkozó rendelkezését csak akkor változtathatja meg, ha tárgyalástartása nélkül megállapítható, hogy a terhelt felmentésének vagy az eljárás

megszüntetésének van helye.

(5) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az

elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja, ha

a) az elsőfokú bíróság a 734. § (1) bekezdésében meghatározott valamely ok

fennállása ellenére jóváhagyta az egyezséget,

b) az elsőfokú bíróság nem a 732. § (1)–(4) bekezdése szerint járt el,

c) a terhelt felmentésének vagy az eljárás megszüntetésének lenne helye és a (4)

bekezdés nem alkalmazható.

(6) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az

ügyiratokat megküldi az ügyészségnek, ha az ügyészség az LXV. Fejezetben

meghatározott törvényi előfeltételek hiányában indítványozta az eljárást.

(7) * A másodfokú bíróság (6) bekezdésben meghatározott végzése ellen nincs helye

fellebbezésnek.

(8) A megismételt eljárás során e Fejezet rendelkezései nem alkalmazhatók.

C. FEJEZET

BÜNTETŐVÉGZÉS MEGHOZATALÁRA IRÁNYULÓ ELJÁRÁS

739. § (1) A büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás esetén e törvény

rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A büntetővégzés ügydöntő határozat. A büntetővégzésre – ha e törvény másképp

nem rendelkezik – az ítéletre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A büntetővégzés meghozatalának feltételei

740. § (1) A bíróság az ügyészség indítványára vagy hivatalból háromévi

szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén tárgyalás

mellőzésével, az ügyiratok alapján büntetővégzést hoz, ha

a) az ügy megítélése egyszerű,

b) a vádlott szabadlábon van vagy más ügyben tartják fogva, és

c) a büntetés célja tárgyalás nélkül is elérhető.

(2) A bíróság a büntetővégzésben

a) végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést, közérdekű munkát,

pénzbüntetést, foglalkozástól eltiltást, járművezetéstől eltiltást, kitiltást,

sportrendezvények látogatásától való eltiltást, kiutasítást szabhat ki,

b) katonával szemben lefokozást, szolgálati viszony megszüntetését, rendfokozatban

visszavetést és a várakozási idő meghosszabbítását is kiszabhat, illetve

c) jóvátételi munkát, próbára bocsátást vagy megrovást alkalmazhat.

(3) A bíróság az ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő

bűncselekmény esetén is büntetővégzést hoz, ha

a) az (1) bekezdés a)–c) pontjában írt feltételek fennállnak és

b) a vádlott a bűncselekmény elkövetését beismerte.

(4) * A bíróság az ügyészség indítványára a nyolc évi szabadságvesztésnél nem

súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén is büntetővégzést hoz, ha annak a (3)

bekezdésben írt egyéb feltételei fennállnak.

A büntetővégzés meghozatala

741. § (1) A bíróság a büntetővégzést az ügy érkezését követő egy hónapon belül

hozza meg.

(2) A bíróság a büntetővégzésben a 740. § (2) bekezdésében felsorolt büntetés

kiszabása, illetve intézkedés alkalmazása mellett

a) pártfogó felügyeletet is alkalmazhat végrehajtásában felfüggesztett

szabadságvesztés kiszabása, jóvátételi munka előírása vagy próbára bocsátás esetén,

b) * elrendelhet elkobzást, vagyonelkobzást, illetve elektronikus adat végleges

hozzáférhetetlenné tételét, illetve tárhelyszolgáltatás megszüntetését,

c) a polgári jogi igénynek helyt adhat vagy a polgári jogi igény érvényesítését egyéb

törvényes útra utasíthatja,

d) a próbára bocsátást kimondó rendelkezést hatályon kívül helyezheti,e) az ügyek egyesítéséről, elkülönítéséről, az eljárás felfüggesztéséről és az eljárás

megszüntetéséről rendelkezhet.

(3) A büntetővégzés rendelkező részének tartalmaznia kell

a) az 561. § (2) bekezdésében foglaltakat, valamint

b) a 742. § és a 744. §-ban foglaltakra való figyelmeztetést.

(4) A büntetővégzés indokolása a megállapított tényállást, a vádra és a büntetővégzés

feltételeinek fennállására való utalást, valamint az alkalmazott jogszabályok

megjelölését tartalmazza.

(5) * Ha a büntetővégzés meghozatalát az ügyészség indítványozta, a büntetővégzést

– a 740. § (4) bekezdésében foglalt esetet kivéve – bírósági titkár is meghozhatja.

Tárgyalás tartása iránti indítvány

742. § (1) A büntetővégzés ellen nincs helye fellebbezésnek.

(2) * Az ügyészség, a vádlott, a védő, a magánfél, a vagyoni érdekelt és az egyéb

érdekelt a büntetővégzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül tárgyalás tartását

indítványozhatja.

(3) * Ha a büntetővégzés meghozatalát az ügyészség indítványozta, az ügyészség

nem indítványozhatja tárgyalás tartását azon az alapon, hogy a bíróság e Fejezet

szerint járt el.

(4) * A magánfél a polgári jogi igényt elbíráló rendelkezéssel, a vagyoni érdekelt és az

egyéb érdekelt a büntetővégzés rá vonatkozó rendelkezésével kapcsolatban

indítványozhatja tárgyalás tartását.

(5) * A tárgyalás tartása iránti indítványnak a büntetővégzésben kiszabott büntetés

vagy alkalmazott intézkedés végrehajtására, illetve az abban foglaltak teljesítésére – a

746. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel – halasztó hatálya van.

Az előkészítő ülés és a tárgyalás

743. § * (1) Az ügyészség, a vádlott, a védő, a magánfél és az egyéb érdekelt

tárgyalás tartása iránti indítványa alapján a bíróság a LXXVI. Fejezet szerint előkészítő

ülést tart és az eljárást a 744–746. §-ban meghatározott kivételekkel a továbbiakban

az általános szabályok szerint folytatja.

(2) Ha a büntetővégzést nem lehet szabályszerűen kézbesíteni, azt úgy kell tekinteni,

mintha a vádlott tárgyalás tartása iránti indítványt terjesztett volna elő.

(3) A büntetővégzés kézbesítése esetén a 132. § (2) bekezdése és a 135. § (1)

bekezdése nem alkalmazható.

744. § (1) A tárgyalás tartására irányuló indítványt az indítványozó az előkészítő ülés

megkezdéséig visszavonhatja.

(2) A vádlott javára más által bejelentett tárgyalás tartása iránti indítványt az

indítványozó csak a vádlott hozzájárulásával vonhatja vissza, e rendelkezés az

ügyészség indítványára nem vonatkozik.

(3) A tárgyalás tartását indítványozó személynek az előkészítő ülésen való jelenléte

kötelező. Ha az előkészítő ülésen nem jelenik meg és magát alapos okkal, előzetesen,

haladéktalanul nem menti ki, úgy kell tekinteni, mint aki az indítványt visszavonta.

745. § (1) Az előkészítő ülés megkezdése előtt a bíróság nyilatkoztatja az

indítványozót, hogy a tárgyalás tartása iránti indítványát fenntartja-e.

(2) Ha az előkészítő ülésen jelen lévő vádlott a védő tárgyalás tartása iránti

indítványát fenntartja, a 744. § (3) bekezdése a védő távolmaradása esetén nem

alkalmazható.

(3) A bíróság az indítványozót a tárgyalás tartása iránti indítvány kiegészítésére hívja

fel, ha nem lehet megállapítani, hogy a büntetővégzést miért tartja sérelmesnek.

(4) Nem tekinthető a tárgyalás tartása iránti indítványnak, ha a vádlott vagy a védő

kizárólag halasztás vagy részletfizetés engedélyezését, illetve a büntetővégzés

kijavítását indítványozza.

746. § (1) Az előkészítő ülés megkezdése után a bíróság ismerteti a büntetővégzés és

a tárgyalás tartása iránti indítvány lényegét.

(2) *(3) Ha a tárgyalás tartása iránti indítvány kizárólag a polgári jogi igényre vonatkozó

rendelkezést sérelmezte, a bíróság e rendelkezést hatályon kívül helyezi, és a polgári

jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasítja.

(4) * A bíróság – a (3) bekezdés esetét kivéve – az előkészítő ülésen a büntetővégzést

hatályon kívül helyezi. E végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.

(5) * A bíróság a vádlott terhére szóló indítvány hiányában akkor szabhat ki súlyosabb

büntetést, illetve alkalmazhat súlyosabb intézkedést, ha a tárgyaláson új bizonyíték

merül fel, és ennek alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán

súlyosabb minősítést kell alkalmazni, vagy lényegesen súlyosabb büntetést,

intézkedés helyett büntetést kell kiszabni, vagy büntetés helyett alkalmazott

intézkedésnél lényegesen súlyosabb intézkedést kell alkalmazni.

CI. FEJEZET

ELJÁRÁS A TÁVOLLÉVŐ TERHELTTEL SZEMBEN

747. § (1) A büntetőeljárás lefolytatásának nem akadálya az, hogy a bűncselekmény

elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy a terhelt elérhetetlenné

vált.

(2) A távollévő terhelttel szembeni eljárás esetén e törvény rendelkezéseit az e

Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A távollévő terhelttel szemben vádemelésnek és azt követően a bíróság

eljárásának akkor van helye, ha

a) a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy a

terhelt az eljárás során elszökött, elrejtőzött, vagy megalapozottan feltehető, hogy a

büntetőeljárás elkerülése érdekében más módon elérhetetlenné vált,

b) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személy felkutatása érdekében tett intézkedések észszerű időn belül nem vezettek

eredményre, és

c) azt a bűncselekmény tárgyi súlya vagy az ügy megítélése indokolja.

(4) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel akkor állapítható meg, ha

a) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személy felkutatása érdekében bizonyítás felvételére, adatszerző tevékenység

folytatására, vagy – ha annak feltételei fennállnak – leplezett eszközök alkalmazására

került sor,

b) a nyomozó hatóság, ügyészség vagy a bíróság körözést, vagy – ha annak feltételei

fennállnak – elfogatóparancsot bocsátott ki, és

c) a körözés vagy az elfogatóparancs a kibocsátásától számított tizenöt napon belül

nem vezetett eredményre.

(5) Ha a távollévő terhelttel szembeni eljárás lefolytatásának feltételei nem állnak

fenn, a bíróság vagy az ügyészség az eljárást felfüggeszti.

(6) A távollévő terhelttel szembeni eljárásban a védő részvétele kötelező.

Nyomozás és vádemelés

748. § (1) * Ha a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy

vagy a gyanúsított elérhetősége ismeretlen, és a távollévő terhelttel szembeni eljárás

lefolytatásának feltételei fennállnak, az ügyészség a bűncselekmény elkövetésével

megalapozottan gyanúsítható személyt vagy a gyanúsítottat távollévő terheltté

nyilvánítja. A határozat ellen nincs helye panasznak.

(1a) * Ha az ügyészség a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személyt távollévő terheltté nyilvánítja, de a nyomozást nem fejezi be, a nyomozást a

vizsgálat szabályai szerint kell folytatni.

(2) * Ha a távollévő terheltnek nincs védője, részére az ügyészség az (1) bekezdés

szerinti határozatával egyidejűleg védőt rendel ki.

(3) A távollévő terhelt részére az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság csak

a) az (1) bekezdés szerinti határozatot,

b) az eljárást felfüggesztő, megszüntető határozatot,

c) a vádemelésről szóló tájékoztatást

kézbesíti.(4) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a gyanúsítás

közlésének elmaradása a vádemelésnek nem akadálya. Ha az ügyészség az eljárás

terhelt távollétében történő lefolytatását a vádiratban indítványozza, a vádiratnak a

422. §-ban meghatározottak mellett tartalmaznia kell a 747. § (3) és (4) bekezdésben

felsorolt körülmények részletes leírását is.

A bíróság eljárása a távollévő vádlottal szemben

749. § (1) A bíróság a távollévő terhelttel szemben az ügyészség erre irányuló

indítványára jár el.

(2) A távollévő terhelt tekintetében előkészítő ülés tartásának nincs helye.

750. § (1) Ha az ügyészség távollévő terhelttel szemben emelt vádat, és a vádlott

elérhetősége a tárgyalás megkezdéséig ismertté válik, a bíróság tájékoztatja az

ügyészséget. A bíróság további eljárására a Tizenharmadik–Tizennegyedik Rész

rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Ha a vádlott a vádemelés után válik elérhetetlenné, és a távollévő terhelttel

szembeni eljárás lefolytatásának feltételei fennállnak, erről a bíróság az ügyészséget

tájékoztatja.

(3) Ha az ügyészség a tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem

tesz indítványt arra, hogy a tárgyalást a távollévő vádlottal szemben folytassák, az

egyesbíró vagy a tanács elnöke az eljárást felfüggeszti. Az eljárás felfüggesztése nem

akadálya annak, hogy az ügyészség az indítványát utóbb előterjessze.

(4) Ha a bíróság a távollévő vádlott részére védőt rendel ki, a tárgyalást a korábbi

tárgyalás anyagának ismertetésével kell folytatni.

(4a) * A távollevő terhelttel szemben folytatott eljárásban az 562. § (2) és (3)

bekezdésének rendelkezései nem alkalmazhatók és a másodfokú bíróság az elsőfokú

ítéletet arra tekintet nélkül bírálja felül, hogy ki, milyen okból fellebbezett.

(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a másodfokú és a

harmadfokú bírósági eljárásban is.

751. § (1) Ha a vádlott felkutatására tett intézkedések az elsőfokú bíróság ügydöntő

határozatának meghozatala előtt eredményre vezettek, a bíróság a tárgyalást a

korábbi tárgyalás anyagának ismertetésével folytatja, szükség esetén a bizonyítási

eljárást az 547. § alapján újra megnyitja.

(2) Ha a vádlott felkutatására tett intézkedések az elsőfokú bíróság ügydöntő

határozatának meghozatala után vezettek eredményre, a vádlott a fellebbezésre

nyitva álló határidőn belül fellebbezést jelenthet be.

752. § (1) * Ha a vádlott felkutatására tett intézkedések a másodfokú bírósági

eljárásban vezettek eredményre, a másodfokú bíróság tárgyalást tűz ki, és azon a

vádlottat kihallgatja, ismerteti a vádlott távollétében tartott tárgyalás anyagának

lényegét, valamint – ha szükséges – a vádlott vagy a védő által indítványozott további

bizonyítást vesz fel.

(2) Ha a vádlott felkutatására tett intézkedések a harmadfokú bírósági eljárásban

vezettek eredményre, a harmadfokú bíróság – feltéve, hogy a 625. § (3) bekezdés

alkalmazásának nincs helye – a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és a

másodfokú bíróságot új eljárásra utasítja.

(3) Ha a vádlott felkutatására tett intézkedések a harmadfokú bíróság hatályon kívül

helyező végzése ellen bejelentett jogorvoslat elbírálása során vezettek eredményre, a

Kúria a harmadfokú bíróság határozatát hatályon kívül helyezi, és a harmadfokú

bíróságot új eljárásra utasítja. Ezt követően a harmadfokú bíróság eljárására a (2)

bekezdést megfelelően alkalmazni kell.

(4) Ha a terhelt tartózkodási helye a jogerős ügydöntő határozat meghozatala után

válik ismertté, a javára perújítási indítványt lehet előterjeszteni.

753. § (1) Az e Fejezet szerint megismételt eljárásra a Tizennyolcadik Rész

rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) Ha a vádlott az e Fejezet szerint megismételt eljárás során ismételten ismeretlen

helyre távozik, a bíróságnak a távollévő vádlottal szembeni eljárás alapján hozott

határozata érdemi vizsgálat nélkül hatályában marad. Erre a bíróság a vádlottat

figyelmezteti.(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben az eljárást az a bíróság folytatja,

amelynek eljárásában a vádlott felkutatására tett intézkedések korábban eredményre

vezettek.

CII. FEJEZET

ELJÁRÁS A KÜLFÖLDÖN TARTÓZKODÓ TERHELT TÁVOLLÉTÉBEN

754. § A külföldön tartózkodó terhelt távollétében történő eljárás esetén a CI. Fejezet

rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

755. § (1) * A külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt vagy a bűncselekmény

elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy távollétében az eljárás

lefolytatásának akkor van helye, ha

a) európai vagy nemzetközi elfogatóparancs kibocsátásának nincs helye, vagy arra

azért nem kerül sor, mert a vádiratban az ügyészség végrehajtandó szabadságvesztés

büntetés kiszabására vagy javítóintézeti nevelés alkalmazására nem tesz indítványt,

és

aa) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személy szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, vagy

ab) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személy külföldön fogva van,

b) * európai vagy nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki, de a terhelt vagy a

bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy elfogását

követően a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személy átadására vagy kiadatására tizenkét hónapon belül nem került sor, és a

büntetőeljárás átadására sem került sor,

c) * európai vagy nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki, de a terhelt vagy a

bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy átadását vagy

kiadatását megtagadták, és a büntetőeljárás átadására sem került sor,

d) * európai vagy nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki, és a terhelt vagy a

bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy halasztott

átadását vagy kiadatását rendelték el.

(2) * A külföldön tartózkodó terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével

megalapozottan gyanúsítható személy távollétében az eljárás lefolytatásának az (1)

bekezdésben meghatározott feltételek esetén is csak akkor van helye, ha

a) azt a bűncselekmény tárgyi súlya vagy az ügy megítélése indokolja, és

b) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személy részvétele az eljárásban, illetve jelenléte az eljárási cselekményen

nemzetközi bűnügyi jogsegélykérelem előterjesztésével, illetve telekommunikációs

eszköz alkalmazása útján nem biztosítható, vagy ezek alkalmazását a bűncselekmény

tárgyi súlya vagy az ügy megítélése nem indokolja.

(3) * A külföldön tartózkodó terhelt távollétében folytatott eljárásban az 590. § (3)–(4)

bekezdése szerinti felülbírálatnak is helye van.

756. § (1) Ha a vádemelést követően állapítható meg, hogy a terhelt külföldön

tartózkodik, és a 755. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak, erről a

bíróság az ügyészséget tájékoztatja. Ha az ügyészség a tájékoztatás kézhezvételétől

számított tizenöt napon belül nem tesz indítványt arra, hogy a tárgyalást a terhelt

távollétében folytassák, az egyesbíró vagy a tanács elnöke az eljárást felfüggeszti. Az

eljárás felfüggesztése nem akadálya annak, hogy az ügyészség az indítványát utóbb

előterjessze.

(2) * Ha a vádemelést követően állapítható meg, hogy a távollévő terhelt külföldön

tartózkodik, és a 755. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak, a

bíróság az ügyészség felhívása nélkül folytatja az eljárást.

(3) * Ha a terhelt külföldön fogva van, a külföldön tartózkodó terhelttel szembeni

eljárás lefolytatásának a vádemelést követően csak a terhelt hozzájárulásával van

helye. Ha a terhelt az eljárás folytatásához nem járul hozzá, a bíróság az eljárást

felfüggeszti.

CIII. FEJEZETBIZTOSÍTÉK LETÉTBE HELYEZÉSÉVEL FOLYÓ ELJÁRÁS

757. § (1) E törvény rendelkezéseit a biztosíték letétbe helyezésével folyó

büntetőeljárásokban az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) * Az életvitelszerűen külföldön élő terhelt vagy védője indítványára a vádemelés

előtt az ügyészség, azt követően a bíróság biztosíték letétbe helyezését

engedélyezheti, feltéve, hogy

a) az adott bűncselekményre a törvény ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb

büntetést rendel,

b) a terhelttel szemben előreláthatóan pénzbüntetés kiszabására, illetve

vagyonelkobzás elrendelésére kerül sor,

c) a terheltnek a tárgyalástól és az eljárási cselekményektől való távolmaradása az

eljárás érdekeit nem sérti, és

d) a terhelt megbízta a védőjét a kézbesítési megbízotti feladatok ellátásával.

(3) Nem engedélyezhető biztosíték letétbe helyezése, ha a bűncselekmény halált

okozott.

(4) A biztosíték letétbe helyezésének engedélyezése iránti indítványt a terhelt vagy

védője az eljáró bíróságnál vagy ügyészségnél terjesztheti elő.

(5) Az indítványban a terheltnek nyilatkoznia kell arról, hogy ha az a kiszabott

szabadságvesztés vagy elzárás végrehajtása érdekében szükséges, Magyarország

területére visszatér.

(6) A bíróság vagy az ügyészség soron kívül bírálja el az indítványt.

(7) A bíróság vagy az ügyészség az indítványról az ügyiratok alapján dönt, szükség

esetén meghallgatja a terheltet és a védőt. A bíróság szükség esetén meghallgatja az

ügyészt is.

(8) A biztosíték összegét a bíróság vagy az ügyészség határozza meg, a terhelttel

szemben előreláthatóan kiszabásra kerülő pénzbüntetés, alkalmazandó

vagyonelkobzás, valamint a felmerülő bűnügyi költség végrehajtásához szükséges

mértékben.

(9) Az indítvány tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslat halasztó hatályú.

758. § (1) Ha a bíróság vagy az ügyészség engedélyezi biztosíték letétbe helyezését,

és a terhelt a biztosítékot letétbe helyezte, az eljárási cselekmények és a tárgyalás a

terhelt távollétében is megtarthatók és a bíróság az eljárást a meg nem jelent

vádlottal szemben befejezheti.

(2) A biztosíték letétbe helyezését követően a bíróság, az ügyészség és a nyomozó

hatóság a tárgyalásról és az eljárási cselekményekről a terheltet – a kézbesítési

megbízott útján – értesíti.

(3) A büntetőeljárásban védő részvétele kötelező.

(4) Ha a terhelt a biztosítékot letétbe helyezte, és Magyarország területét elhagyta, a

büntetőeljárásban a távollévő terhelttel szembeni, illetve a külföldön tartózkodó terhelt

távollétében történő eljárás rendelkezéseit nem lehet alkalmazni.

(5) Ha a terhelt a biztosítékot letétbe helyezte, és Magyarország területét elhagyta,

nincs helye az eljárás felfüggesztésének azon az alapon, hogy a terhelt külföldön van.

759. § (1) A biztosíték letétbe helyezésével folyó eljárás nem akadálya annak, hogy az

Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény vagy a

nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény rendelkezései szerint, ha az szükséges,

a bíróság vagy az ügyészség eljárási jogsegély iránti megkeresést küldjön valamely

külföldi államnak. Az eljárási jogsegély kiterjedhet különösen eljárási cselekmények

végzésére, bizonyítási eszközök felkutatására, a terhelt kihallgatására, szemlére,

kutatásra, motozásra, lefoglalásra.

(2) Ha a vádemelés előtt derül ki, hogy a terhelt más bűncselekmény elkövetésével

gyanúsítható megalapozottan vagy más bűncselekmény elkövetésével is

megalapozottan gyanúsítható, mint amelyre tekintettel az ügyészség a biztosíték

letétbe helyezését engedélyezte, és az újabb bűncselekmény miatt biztosíték letétbe

helyezése engedélyezésének a törvény értelmében nincs helye, az ügyészségelrendeli a már letétbe helyezett biztosíték visszaadását a terhelt részére. A

továbbiakban a büntetőeljárást az általános szabályok szerint kell folytatni.

(3) Ha a vádemelés után

a) az ügyészség a vádat módosítja, vagy

b) a bíróság megállapítja, hogy a vád tárgyává tett cselekmény a vádtól eltérően

minősülhet,

és az újabb bűncselekmény miatt biztosíték letétbe helyezése engedélyezésének a

törvény értelmében nincs helye, a bíróság elrendeli a már letétbe helyezett biztosíték

visszaadását a terhelt részére. A továbbiakban a büntetőeljárást az általános

szabályok szerint kell folytatni.

760. § (1) A biztosíték az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésével az államra száll,

ha

a) a bíróság a vádlottat bűnösnek mondja ki,

b) a bíróság a felmentő ítéletben vagyonelkobzást rendel el,

c) a bíróság vagy az ügyészség az eljárást megszünteti és a bíróság vagyonelkobzást

rendel el, vagy

d) a bíróság büntetővégzést hoz, amelyben büntetést szab ki vagy intézkedést

alkalmaz.

(2) Ha a bíróság pénzbüntetést szab ki, vagyonelkobzást alkalmaz, illetve a terheltet a

bűnügyi költség megfizetésére kötelezi, az államra szállt biztosítékot ezek

végrehajtására kell fordítani.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő más büntetés vagy intézkedés végrehajtása

iránt az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény

vagy a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény rendelkezései szerint, jogsegély

keretében is intézkedni lehet.

(4) Ha a kiszabott pénzbüntetés, az alkalmazott vagyonelkobzás, illetve a bűnügyi

költség összege meghaladja a letétbe helyezett biztosíték összegét, akkor a hiányzó

összeg erejéig a pénzbüntetés, a vagyonelkobzás, illetve a bűnügyi költség

végrehajtására is a (3) bekezdés rendelkezése irányadó.

(5) Ha a (3) bekezdésben foglalt büntetést vagy intézkedést végrehajtották, a

végrehajtás befejezése után a biztosítékot az elítéltnek vissza kell adni, kivéve, ha a

bíróság a büntetés vagy az intézkedés mellett pénzbüntetést szabott ki,

vagyonelkobzást alkalmazott, illetve a terheltet a bűnügyi költség megfizetésére

kötelezte. Ebben az esetben a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

(6) Ha a bíróság a polgári jogi igénynek helyt adott, a biztosíték összegét, vagy a (2)

bekezdés esetében a biztosítéknak az ott megjelölt kötelezések levonását követően

fennmaradó összegét a polgári jogi igény kielégítésére kell fordítani.

761. § (1) A biztosítékot a terheltnek vissza kell adni,

a) ha az ügyészség az eljárást megszüntette vagy a nyomozás határideje lejárt,

b) ha a bíróság a terheltet felmentette vagy vele szemben az eljárást megszüntette,

feltéve, hogy a bíróság vagyonelkobzást nem rendelt el.

(2) Ha az eljárás megszüntetésének alapja a terhelt halála, a biztosítékot a terhelt

örökösének kell visszaadni.

(3) Ha a kiszabott pénzbüntetés, az alkalmazott vagyonelkobzás, illetve a

megállapított bűnügyi költség összegét a biztosíték összege meghaladja, a különbözet

összegét a terheltnek vissza kell adni, kivéve, ha a 760. § (6) bekezdése alapján a

fennmaradó összeget a polgári jogi igény kielégítésére kell fordítani.

(4) A polgári jogi igény kielégítése után fennmaradó biztosítékot a terheltnek vissza

kell adni.

CIV. FEJEZET

MAGÁNVÁDAS ELJÁRÁS

Általános szabályok

762. § (1) E törvény rendelkezéseit a magánvádas eljárásban az e Fejezetben foglalt

eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) * Magánvádas eljárásnak nincs helye, haa) a feljelentett vagy a terhelt fiatalkorú,

b) a bűncselekmény katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozik, vagy

c) a feljelentett vagy a terhelt az általa elkövetett magánvádra üldözendő

bűncselekménnyel egyidejűleg közvádra üldözendő bűncselekményt is elkövetett, és

az elkülönítés nem lehetséges.

(3) A magánvádlót a sértett jogain kívül a vád képviseletével járó jogok illetik meg. A

magánvádlót a vád képviseletével járó jogok az általa emelt vád tekintetében illetik

meg. A magánvádló viszonvád hiányában tanúként hallgatható meg.

(4) A vádlott bűnösségének bizonyítása a magánvádlót terheli.

(5) A magánvádas eljárásban közvetítői eljárásnak nincs helye.

A viszonvád

763. § (1) * Kölcsönösen elkövetett könnyű testi sértés, rágalmazás vagy

becsületsértés esetén a vádlott a magánvádló ellen vádat emelhet (a továbbiakban:

viszonvád). A vádlott indítványozhatja azt is, hogy a bíróság viszonvád keretében

bírálja el az e bűncselekményekkel kölcsönösen elkövetett becsületsértés

szabálysértését.

(2) Viszonvádnak az ügydöntő határozat meghozataláig van helye, abban az esetben

is, ha a magánindítvány előterjesztésének határideje lejárt, feltéve, hogy a

büntethetőség nem évült el.

(3) Viszonvád esetén a magánvádlót a vádlott jogai illetik meg, és a vádlott

kötelezettségei terhelik.

(4) A viszonvád tekintetében a magánvádló képviselőjét a védő jogállása, a vádlott

védőjét a képviselő jogállása illeti meg, feltéve, hogy a meghatalmazásuk erre

kiterjed.

(5) Viszonvád emelését nem zárja ki, hogy az ügyészség a vád képviseletét átvette.

(6) Viszonvád emelése esetén az ügyészség a viszonvád képviseletét akkor veheti át,

ha a vád képviseletét nem vette át vagy a vád képviseletétől elállt.

Az ügyészség

764. § (1) * Az ügyészség az ügyiratokat a magánvádas eljárásban is megismerheti,

és az ügyész a tárgyaláson jelen lehet.

(2) Az ügyészség a vád képviseletét az eljárásban egy alkalommal átveheti. Ez a

korlátozás nem vonatkozik arra az esetre, ha az ügyészség a viszonvád képviseletét

kívánja átvenni, és korábban a vád képviseletét átvette, majd a vád képviseletétől

elállt. Ha az ügyészség a vád képviseletét átvette, erről a sértettet tájékoztatja.

(3) Ha az ügyészség a vád képviseletét átvette, az eljárásra a magánvádas eljárás

szabályait kell alkalmazni, ideértve a személyes meghallgatás megtartását is.

(4) Ha az ügyészség a vád képviseletét átvette, a magánvádlót a sértett jogai illetik,

és a sértett kötelezettségei terhelik azzal, hogy a vádat bármikor ejtheti.

(5) Ha az ügyészség a vád képviseletét átvette, a vádat nem ejtheti, de a vád

képviseletétől elállhat.

(6) Ha az ügyészség a vád képviseletét átvette, de az ügyész a személyes

meghallgatáson vagy a tárgyaláson nem jelent meg, úgy kell tekinteni, hogy az

ügyészség a vád képviseletétől elállt.

(7) * Ha magánvádas eljárásnak a 762. § (2) bekezdés c) pontja szerint nincs helye, a

magánvádra üldözendő bűncselekmény vonatkozásában az ügyészség megszünteti a

közvádas eljárást vagy ejti a vádat, ha a sértett úgy nyilatkozik, hogy a vádlott

megbüntetését nem kívánja.

Az eljárás megindításának alapja

765. § (1) * Az eljárás feljelentésre indul meg. A feljelentésben elő kell adni, hogy a

sértett ki ellen, milyen cselekmény miatt és milyen bizonyítékok alapján indítványozza

a büntetőeljárás lefolytatását.

(2) A feljelentést a bíróságon kell megtenni.

(3) A magánvádló feljelentése esetén a 21. § (3) bekezdés b) pontja nem

alkalmazható.

A bíróság teendői a feljelentést követően

766. § (1) A bírósága) a feljelentést és az ügyiratokat megküldi az ügyészségnek, ha azok alapján olyan

bűncselekmény látszik megállapíthatónak, amely miatt a vádat az ügyészség

képviseli,

b) a feljelentést és az ügyiratokat megküldi az ügyészségnek, ha szükségesnek tartja,

hogy az ügyészség a vád képviseletének átvételét megfontolja,

c) * felhívhatja a sértettet, hogy írásban pontosítsa a feljelentést, ha a feljelentésből a

feljelentett kiléte vagy a bűncselekmény nem állapítható meg,

d) * a feljelentés alapján nyomozást rendelhet el.

(2) A bíróság, ha ez a feljelentés és az ügyiratok tartalma alapján lehetséges, határoz

az ügy áttételéről, az eljárás felfüggesztéséről vagy az eljárás megszüntetéséről.

(2a) * A bíróság az eljárást felfüggesztheti, ha az ügyiratokat az (1) bekezdés a)

pontja szerint az ügyészségnek megküldte.

(2b) * A bíróság a 492. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott okból, vagy abban az

esetben határoz az eljárás (2) bekezdés szerinti megszüntetéséről, ha a feljelentett

büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét kizáró valamely további ok

megállapítható.

(3) Ha a feljelentést a nyomozó hatóságnál vagy az ügyészségnél tették, az (1)

bekezdés a) és b) pontjában foglaltak alkalmazásának nincs helye.

(4) Az (1) bekezdés a) pontja esetén az ügyészség közvádra üldözendő

bűncselekmény miatt nyomozást rendel el. Nem kell elrendelni a nyomozást, ha a 381.

§ (1) bekezdés a)–f) és h) pontjában meghatározott körülmények valamelyike áll fenn.

Ha az ügyészség az elrendelt nyomozás eredményeként közvádra üldözendő

bűncselekményt nem állapít meg, az eljárást megszünteti.

(5) Az (1) bekezdés b) pontja esetén az ügyészség az ügyiratok kézhezvételétől

számított nyolc napon belül dönthet arról, hogy a magánvádra üldözendő

bűncselekmény miatt a vád képviseletét átveszi. Ha az ügyészség a vád képviseletét

átveszi, erről a sértettet tájékoztatja. Ha az ügyészség a vád képviseletét nem veszi

át, az ügyiratokat nyolc napon belül visszaküldi a bíróságnak.

(5a) * A bíróság az eljárást megszünteti, ha az ügyészség a (4) bekezdés szerint

nyomozást rendelt el.

(6) A bíróság nyomozást rendelhet el, ha

a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt intézkedések megtétele nem indokolt

vagy azok alkalmazásának a (3) bekezdés értelmében nincs helye,

b) a (4) és (5) bekezdésben foglalt esetben az ügyiratokat a bíróság visszakapta.

(7) Az (1)–(6) bekezdés rendelkezéseit viszonvád esetén is megfelelően alkalmazni

kell.

Nyomozás a magánvádas eljárásban

767. § (1) A bíróság nyomozást rendelhet el, ha a feljelentett kiléte, személyes adatai,

illetve elérhetősége ismeretlen, továbbá ha bizonyítási eszközök felkutatása

szükséges.

(2) A nyomozás határidejét a bíróság legfeljebb két hónapban állapítja meg, és azt

kétszer, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatja. A bíróság a

nyomozást elrendelő végzést és az ügyiratokat megküldi a nyomozó hatóságnak. A

nyomozást az általános nyomozó hatóság végzi, de a nyomozást nem szüntetheti meg

és nem függesztheti fel.

(2a) * A nyomozás során a bíróság gyakorolja a 26. § (3) bekezdés a)–c), g) és h)

pontjában meghatározott irányítási jogkört.

(3) Az általános nyomozó hatóság a nyomozás elvégzése után az ügyiratokat a

bíróságnak visszaküldi. Ha az ismeretlen elkövető kiléte a nyomozás adatai alapján

sem volt megállapítható, erről az általános nyomozó hatóság tájékoztatja a bíróságot.

Ebben az esetben a bíróság az eljárást megszünteti.

(4) Ha a bíróság által elrendelt nyomozás során a sértett a feljelentést visszavonta, az

addig keletkezett ügyiratokat az általános nyomozó hatóság a bíróságnak visszaküldi.

(5) Ha az ügyészség a vád képviseletét a személyes meghallgatásra idézés

kibocsátása előtt átvette, nyomozást rendelhet el, amelyre az (1)–(4) bekezdésben

foglaltak megfelelően irányadók.A bíróság feladatai az elsőfokú bírósági eljárás előtt

768. § (1) * Ha a 766–767. §-ban felsorolt intézkedések megtétele nem indokolt, vagy

azokat a bíróság vagy az ügyészség elvégezte, a bíróság az érintett személyek

személyes meghallgatása érdekében ülést (a továbbiakban: személyes meghallgatás)

tart, amelyen törvény eltérő rendelkezése hiányában a sértett és a feljelentett,

valamint ha az ügyészség a vád képviseletét átvette, az ügyész jelenléte kötelező. Ha

az ügyben több sértett van, a személyes meghallgatáson valamennyi sértett jelenléte

kötelező. A személyes meghallgatáson a sértett képviselője jelen lehet.

(1a) * A feljelentettre a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személy jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályokat kell megfelelően

alkalmazni. A személyes meghallgatáson a védő jelenléte nem kötelező.

(2) Ha kölcsönösen elkövetett könnyű testi sértés, rágalmazás vagy becsületsértés

esetén mindkét érintett személy feljelentést tett, a személyes meghallgatáson

mindkét érintett személy sértettként és feljelentettként is részt vesz.

(3) * A személyes meghallgatásra szóló idézésben, illetve értesítésben a bíróság a

771. § (1) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményekre is figyelmezteti a

sértettet.

(3a) * A sértett és – ha a sértett jogi képviselőjének jelenléte kötelező – a sértett jogi

képviselője a személyes meghallgatásról ismételt vagy súlyos rendzavarása esetén

sem utasítható ki, illetve vezettethető ki.

(4) A feljelentettet a sértett nevére és a bűncselekmény lényegére utalással kell

idézni.

(5) Ha a feljelentett külföldi állampolgár, a személyes meghallgatáson államának

konzuli tisztviselője is jelen lehet.

769. § (1) * A személyes meghallgatás megkezdésekor a bíróság megállapítja a

sértett és a feljelentett személyazonosságát, ismerteti a feljelentés lényegét, és – ha

annak feltételei fennállnak – figyelmezteti a feljelentettet a viszonvád lehetőségére.

Ezt követően – a 769/A. § (7) bekezdésében foglalt kivétellel – megkísérli a sértett és a

feljelentett kibékítését.

(2) Ha a békítés eredménytelen, a továbbiakban a sértett magánvádlóként, a

feljelentett vádlottként vesz részt az eljárásban.

(3) *

(4) * Ha a vádlott viszonvádat emel, a bíróság – a 769/A. § (8) bekezdésében foglalt

kivétellel – a magánvádlót vádlottként is meghallgatja. A 768. § (2) bekezdésében

foglalt esetben a vádlott által tett feljelentést viszonvádnak kell tekinteni.

(5) * A bíróság felhívja a magánvádlót, továbbá viszonvád esetében a vádlottat, hogy

jelölje meg a bizonyítási eszközöket, valamint azt, hogy az egyes bizonyítási eszközök

mely tények bizonyítására szolgálnak. A bíróság felhívására a vádlott és a védő is

megjelölheti a védekezésének alátámasztására szolgáló bizonyítási eszközöket. A

bíróság minderre tizenöt napos határidőt állapíthat meg.

(6) Ha az ügyben több sértett van, a megegyezésüktől függ, hogy melyikük jár el

magánvádlóként. Megegyezés hiányában a magánvádlót a bíróság jelöli ki.

769/A. § * (1) Ha a sértett a feljelentésében vagy a személyes meghallgatás

megkezdéséig úgy nyilatkozik, hogy a kibékítés megkísérlését nem kívánja, és a

személyes meghallgatáson való jelenlétről lemond, a személyes meghallgatáson a

feljelentő helyébe jogi képviselő léphet. A 768. § (2) bekezdésében foglalt esetben a

sértett a (6) bekezdésben foglalt szabályok szerint mondhat le a személyes

meghallgatáson való jelenlét jogáról.

(2) * Ha a sértett az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot tett, a magánvádas eljárásban

a nyilatkozattételt követően a sértett helyett a jogi képviselője jár el. Ebben az

esetben a személyes meghallgatáson a sértett jogi képviselőjének jelenléte kötelező.

(3) * Ha a személyes meghallgatáson a sértett jogi képviselőjének a jelenléte

kötelező, és a személyes meghallgatáson

a) nem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette

ki, vagyb) a rendzavarással nem hagy fel, és ezzel lehetetlenné teszi a személyes

meghallgatás jelenlétében való folytatását,

a bíróság a személyes meghallgatást a jogi képviselő költségére elhalasztja, illetve

elnapolja, és a jogi képviselőt rendbírsággal sújthatja. A bíróság erre a jogi képviselőt

az idézésben figyelmezteti.

(4) * Ha a személyes meghallgatáson a sértett jogi képviselőjének a jelenléte kötelező

és a sértett jogi képviselete az eljárásban megszűnik, a bíróság az erről való

tudomásszerzést követő nyolc napon belül felhívja a sértettet, hogy jogi képviseletéről

tizenöt napon belül gondoskodjék.

(5) Ha a sértett az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot tett, és a személyes

meghallgatáson megjelenik, vagy úgy nyilatkozik, hogy a személyes meghallgatáson

jelen kíván lenni, a továbbiakban a sértett jelenléte az eljárásban kötelező, és utóbb az

eljárás során a jelenlétről ismételten nem mondhat le.

(6) Ha a feljelentett a személyes meghallgatás megkezdéséig úgy nyilatkozik, hogy

kibékítés megkísérlését nem kívánja, a 430–431. §-ban foglaltak értelemszerű

alkalmazásával a személyes meghallgatáson való jelenlét jogáról lemondhat.

(7) Ha a sértett, illetve a feljelentett úgy nyilatkozott, hogy a kibékítés megkísérlését

nem kívánja, a bíróság a kibékítést annak megkísérlése nélkül eredménytelennek

tekinti. Ha a sértett és a feljelentett is úgy nyilatkozott, hogy a kibékítés megkísérlését

nem kívánja, és a tárgyalás megtartásának nincs akadálya, a bíróság a tárgyalást

nyomban megtarthatja.

(8) Nem akadálya a viszonvád emelésének, ha a magánvádló a személyes

meghallgatáson nincs jelen személyesen. Ebben az esetben a bíróság a magánvádló

vádlottként történő meghallgatását mellőzi.

770. § (1) A bíróságnak a 766–769. §-ban meghatározott feladatait – a (2) bekezdésben

foglalt kivételekkel – bírósági titkár is elláthatja, és jogosult a 771. § (1) bekezdése

szerinti határozat meghozatalára is.

(2) A bírósági titkár az eljárást

a) az 512. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott okokon kívül más okból nem

függesztheti fel,

b) a 492. § (1) bekezdés a) és h) pontja alapján, továbbá törvényben meghatározott

egyéb büntethetőséget megszüntető ok miatt a 492. § (1) bekezdés c) pontja alapján

nem szüntetheti meg.

771. § (1) * A bíróság az eljárást ügydöntő végzéssel megszünteti, ha

a) a sértett a feljelentést visszavonta,

b) a sértett jelenléte a személyes meghallgatáson kötelező, és

ba) nem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette

ki, illetve elérhetetlenné vált,

bb) önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy az eljárási kötelezettségeit nem

képes teljesíteni, továbbá az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik, vagy

bc) a rendzavarással nem hagy fel, és ezzel lehetetlenné teszi a személyes

meghallgatás jelenlétében való folytatását,

c) a személyes meghallgatáson a sértett és a feljelentett békítése eredményes,

d) az illetéket az illetékekről szóló törvény szerinti határidőben nem fizetik meg,

e) a sértett jogi képviselőjének jelenléte a személyes meghallgatáson kötelező, és a

769/A. § (4) bekezdése szerint kitűzött határidő alatt a sértett jogi képviseletéről nem

gondoskodik, és a személyes meghallgatáson a sértett sem jelenik meg,

f) az 53. § (4) bekezdésében meghatározott esetben nem lép képviselő a magánvádló

helyébe, és

fa) a magánvádló a bíróság felhívásának kézbesítésétől számított egy hónapon belül

nem gondoskodik képviseletről vagy

fb) a magánvádló idézés ellenére nem tesz eleget a személyes meghallgatáson való

megjelenési kötelezettségének.

(2) A bíróság a személyes meghallgatáson minden olyan kérdésben határozhat,

amelyre a személyes meghallgatás előtt jogosult.(3) Az (1) bekezdés esetében a viszonvád alapján indult eljárást is meg kell szüntetni,

feltéve, hogy a magánindítvány előterjesztésének határideje a személyes

meghallgatás napjáig lejárt.

772. § (1) Nincs helye fellebbezésnek

a) a nyomozás elrendelése ellen,

b) a személyes meghallgatásra idézés, illetve az erről szóló értesítés ellen,

c) a magánvádló kijelölése miatt és

d) a 766. § (1) bekezdése szerinti intézkedés ellen.

(2) Az ügyészség nem jogosult fellebbezésre az eljárás megszüntetése ellen a 771. §

(1) bekezdés c) pontja esetén.

Az elsőfokú bírósági eljárás

773. § (1) A magánvádas eljárásban előkészítő ülés tartásának nincs helye.

(2) * A tárgyaláson a magánvádló jelenléte – a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel –

kötelező.

(2a) * A magánvádló helyébe a tárgyaláson jogi képviselő léphet, ha a magánvádló

úgy nyilatkozik, hogy a tárgyaláson személyesen nem kíván jelen lenni. Ha a

magánvádló helyébe jogi képviselő lépett, a magánvádas eljárásban a

nyilatkozattételt követően a magánvádló helyett a jogi képviselője jár el. Ebben az

esetben a tárgyaláson a magánvádló jogi képviselőjének jelenléte kötelező.

(2b) * Viszonvád esetén a magánvádló, korábbi nyilatkozataitól függetlenül, a

tárgyaláson való jelenlétről a 430–431. §-ban foglalt szabályok szerint mondhat le.

(2c) * A bíróság a tárgyaláson való jelenlétről lemondott magánvádlót a tárgyaláson

való jelenlétre kötelezheti, ha bizonyítási cselekmény lefolytatása vagy szakértő

meghallgatása érdekében szükséges.

(2d) * A tárgyalásra szóló idézésben, illetve értesítésben a bíróság a 776. § (2)

bekezdésében meghatározott jogkövetkezményekre is figyelmezteti magánvádlót.

(2e) * Ha a tárgyaláson a magánvádló jogi képviselőjének a jelenléte kötelező, és a

tárgyaláson

a) nem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette

ki,

b) a rendzavarással nem hagy fel, és ezzel lehetetlenné teszi a tárgyalás jelenlétében

való folytatását,

a bíróság a tárgyalást a jogi képviselő költségére elhalasztja, illetve elnapolja, és a jogi

képviselőt rendbírsággal sújthatja. A bíróság erre a jogi képviselőt az idézésben

figyelmezteti.

(2f) * Ha a tárgyaláson való jelenlétről lemondott magánvádló a tárgyaláson

megjelenik vagy úgy nyilatkozik, hogy a tárgyaláson jelen kíván lenni, a továbbiakban

a magánvádló jelenléte a tárgyaláson kötelező, és utóbb tárgyaláson való jelenlétről

ismételten nem mondhat le.

(3) * Ha a magánvádlónak képviselője van, őt a bíróság a tárgyalásról – ha jelenléte a

(2a) bekezdés értelmében nem kötelező – értesíti.

(4) A bíróság az idézéssel, illetve az értesítéssel egyidejűleg arról is tájékoztatja a

magánvádlót, illetve a képviselőjét, hogy a kitűzött határnapon milyen bizonyítás

felvételét tervezi.

(5) * Ha a tárgyaláson a magánvádló jogi képviselőjének a jelenléte kötelező és a

magánvádló jogi képviselete az eljárásban megszűnik, a bíróság az erről való

tudomásszerzést követő nyolc napon belül felhívja a magánvádlót, hogy jogi

képviseletéről tizenöt napon belül gondoskodjék.

(6) * A magánvádló és − ha a magánvádló jogi képviselete kötelező – a magánvádló

jogi képviselője a tárgyalásról ismételt vagy súlyos rendzavarása esetén sem

utasítható ki, illetve vezettethető ki.

774. § (1) A személyes meghallgatást követően a folyamatban lévő magánvádas

ügyhöz más magánvádas ügyet nem lehet egyesíteni.

(2) Ha a vádlottat közvádas ügyben bocsátották próbára, és az újabb büntetőeljárás

magánvádra indul ellene, az ügyeket akkor lehet egyesíteni, ha az ügyészség a vádképviseletét átvette. Ebben az esetben a bíróság az ügyiratokat a vádképviselet

átvételének megfontolása végett megküldi az ügyészségnek.

775. § (1) A tárgyaláson a bíróság ismerteti a vád, illetve a viszonvád lényegét, ha a

magánvádlónak nincs képviselője vagy ő nincs jelen, illetve a vádlottnak nincs védője.

(2) A tárgyaláson a bíróság hallgatja ki a vádlottat és a tanút, illetve hallgatja meg a

szakértőt.

(3) Ha a magánvádló tanúkénti kihallgatása szükséges, a bizonyítási eljárás a

magánvádló kihallgatásával kezdődik.

(4) Ha a bíróság a perbeszédeket, a felszólalásokat, illetve az utolsó szó jogán

elhangzottakat követően állapítja meg, hogy a vád tárgyává tett cselekmény a vádirati

minősítéstől eltérően minősülhet, a tárgyalást a védelem előkészítése érdekében

elnapolhatja, erre nézve a magánvádlót meghallgatja.

775/A. § * (1) A bíróság a feljelentést és az ügyiratokat megküldi az ügyészségnek, ha

a személyes meghallgatás vagy a tárgyalás során felmerült új tény, körülmény alapján

a) olyan bűncselekmény látszik megállapíthatónak, amely miatt a vádat az ügyészség

képviseli, vagy

b) szükségesnek tartja, hogy az ügyészség a vád képviseletének átvételét

megfontolja.

(2) A bíróság az eljárást felfüggesztheti, ha az ügyiratokat az (1) bekezdés a) pontja

szerint az ügyészségnek megküldte.

(3) Az ügyészség az (1) bekezdés a) pontja esetén a 766. § (4) bekezdése szerint, az

(1) bekezdés b) pontja esetén a 766. § (5) bekezdése szerint jár el.

(4) A bíróság az eljárást megszünteti, ha az ügyészség a (3) bekezdés szerint

nyomozást rendelt el. A 771. § (3) bekezdése ebben az esetben is irányadó.

776. § (1) A magánvádló a vádat bármikor ejtheti. A vád ejtését nem köteles indokolni.

(2) * A bíróság az eljárást ügydöntő végzéssel megszünteti, ha

a) a magánvádló a vádat ejtette,

b) a magánvádló jelenléte a tárgyaláson kötelező és

ba) nem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette

ki, illetve elérhetetlenné vált,

bb) önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy az eljárási kötelezettségeit nem

képes teljesíteni, továbbá az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik, vagy

bc) a rendzavarással nem hagy fel, és ezzel lehetetlenné teszi a tárgyalás jelenlétében

való folytatását,

c) a magánvádló jogi képviselőjének jelenléte a tárgyaláson kötelező, és a 773. § (5)

bekezdés szerint kitűzött határidő alatt a magánvádló jogi képviseletéről nem

gondoskodik, és a tárgyaláson a magánvádló sem jelenik meg, vagy

d) az 53. § (4) bekezdésében meghatározott esetben nem lép képviselő a magánvádló

helyébe, és

da) a magánvádló a bíróság felhívásának kézbesítésétől számított egy hónapon belül

nem gondoskodik képviseletről vagy

db) a magánvádló idézés ellenére nem tesz eleget a tárgyaláson való megjelenési

kötelezettségének.

(2a) * A 771. § (3) bekezdése a (2) bekezdésben meghatározott esetekben is

irányadó.

(3) Ha az ügyészség a vád képviseletétől elállt, és a sértett jelen van, a bíróság a

tárgyalást folytatja. Ellenkező esetben a bíróság a tárgyalás elnapolásával egyidejűleg

új tárgyalást tűz ki, a sértettet pedig tájékoztatja, hogy a vádat ismét ő képviseli.

777. § (1) A tárgyalás vezetése és rendjének fenntartása körében hozott határozat

kivételével a határozatot közölni kell a magánvádlóval.

(2) Az ügyészség részére az ügydöntő határozatot akkor kell kézbesíteni, ha a vád

képviseletét átvette.

A fellebbezés

778. § (1) Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a magánvádló fellebbezésre jogosult.(2) Ha a fellebbezés bejelentésekor a vádat magánvádló képviseli, a jogorvoslati

nyilatkozatok sorrendje a következő: a magánvádló, a magánfél, az egyéb érdekelt, a

vádlott és a védő nyilatkozata.

(3) A magánvádló kizárólag a vádlott terhére fellebbezhet.

(4) A magánvádlónak az 582. § (4) bekezdése szerint benyújtott fellebbezéséről az

elsőfokú bíróság a vádlottat és a védőt tájékoztatja.

(5) A magánvádló a fellebbezést írásban indokolni köteles.

(6) Ha a fellebbezés bejelentésekor a vádat magánvádló képviseli, az elsőfokú bíróság

az ügyiratokat közvetlenül terjeszti fel a másodfokú bírósághoz.

(7) A magánvádas eljárásban hozott jogerős ügydöntő határozatot a bíróság kézbesíti

az ügyben korábban eljárt ügyészségnek is.

(8) *

A másodfokú bírósági eljárás

779. § (1) * A másodfokú bíróság a magánvádlót a tárgyalásra idézi, és ha a

magánvádlónak van képviselője, őt a bíróság értesíti. Ha a magánvádló a tárgyaláson

való jelenlétről lemondott, a bíróság a tárgyalásra a magánvádló jogi képviselőjét

idézi.

(1a) * A tárgyalásra szóló idézésben, illetve értesítésben a bíróság a (2) bekezdésben

meghatározott jogkövetkezményekre is figyelmezteti a magánvádlót.

(1b)–(1d) *

(2) * A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét tanácsülésen hatályon kívül

helyezi, és az eljárást ügydöntő végzéssel megszünteti,

a) ha ezt a magánvádló az ügydöntő határozat meghozataláig indítványozza,

b) ha a fellebbezésért az illetéket az illetékekről szóló törvény szerinti határidőben

nem fizetik meg,

c) a 776. § (2) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott esetben.

(2a) * A 771. § (3) bekezdése a (2) bekezdésben meghatározott esetekben is

irányadó.

(3) A másodfokú bíróság ügydöntő határozata ellen a magánvádló fellebbezésre

jogosult a harmadfokú bírósághoz.

(4) A magánvádló kizárólag a vádlott terhére fellebbezhet.

(5) Ha a magánvádló az elsőfokú bíróság ügydöntő határozata ellen a vádlott terhére

nem jelentett be fellebbezést, a másodfokú bíróság ügydöntő határozata ellen csak a

vádlott felmentése vagy az eljárás megszüntetése miatt fellebbezhet.

(6) A fellebbezést a magánvádlónak írásban indokolnia kell. Az indokolást a

fellebbezésre nyitva álló határidő alatt a másodfokú bíróságnál kell előterjeszteni.

(7) Ha a fellebbezés bejelentésekor a vádat magánvádló képviseli, a másodfokú

bíróság tanácsának elnöke az ügyiratokat közvetlenül terjeszti fel a harmadfokú

bírósághoz.

A harmadfokú bírósági eljárás

780. § (1) Ha az ítélet ellen a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést, a

magánvádló nyilvános ülés kitűzését indítványozhatja.

(2) * A harmadfokú bíróság a magánvádlót a nyilvános ülésre idézi, és ha a

magánvádlónak van képviselője, őt a bíróság értesíti. Ha a magánvádló a nyilvános

ülésen való jelenlétről lemondott, a bíróság a nyilvános ülésre a magánvádló jogi

képviselőjét idézi.

A másodfokú és a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése elleni

fellebbezés elbírálása

781. § A másodfokú és a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése ellen a

magánvádló fellebbezésre jogosult, kivéve, ha az ítélet ellen annak hatályon kívül

helyezése és a bíróság új eljárásra utasítása érdekében jelentett be fellebbezést, és a

hatályon kívül helyezésre a fellebbezésben foglalt okból került sor.

A bűnügyi költség

782. § (1) Ha a bíróság a vádlottat felmentette, vagy vele szemben az eljárást

megszüntette, a magánvádló viseli a 145. § (1) bekezdésében és az 576. § (1)

bekezdés b) pontjában meghatározott bűnügyi költséget.(2) * Ha a vádat magánvádló képviselte, és a bíróság a vádlottat az 566. § (3)

bekezdésében meghatározott eset kivételével felmenti, vagy vele szemben az eljárást

a 771. § (1) bekezdése, a 776. § (2) bekezdése vagy a 779. § (2) bekezdése miatt

megszünteti, a magánvádló az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől számított

egy hónapon belül – jogszabályban meghatározott mértékben – megtéríti a vádlott

meghatalmazott védőjének azon díját és költségét, amely a magánvádas eljárásban

keletkezett.

(3) A másodfokú bíróság a magánvádlót a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi

költség viselésére és az ott felmerült, a (2) bekezdésben meghatározott díj és költség

megtérítésére kötelezi, ha az elsőfokú bíróság határozata ellen kizárólag a magánvádló

fellebbezett, és a másodfokú bíróság a határozatot helybenhagyja.

(4) A harmadfokú bíróság a magánvádlót a harmadfokú eljárásban felmerült bűnügyi

költség viselésére és az ott felmerült, a (2) bekezdésben meghatározott díj és költség

megtérítésére kötelezi, ha a másodfokú bíróság határozata ellen kizárólag a

magánvádló fellebbezett, és a harmadfokú bíróság a határozatot helybenhagyja.

(5) Viszonvád esetében a bíróság úgy is rendelkezhet, hogy a magánvádló és a

viszonvádló az általa előlegezett bűnügyi költséget viseli.

A rendkívüli jogorvoslatokra vonatkozó eltérő szabályok

783. § (1) * A magánvádló kizárólag akkor terjeszthet elő perújítási indítványt, ha a

terheltet felmentették vagy az eljárást – a 771. § (1) bekezdésében, a 776. § (2)

bekezdésében és a 779. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével – megszüntették.

(2) A perújítási indítványt a perújítás megengedhetőségének kérdésében döntésre

jogosult bíróságnál kell írásban benyújtani vagy jegyzőkönyvbe mondani.

(3) A bíróság a perújítási indítványt megküldi az ügyészségnek, ha az alapján olyan

bűncselekmény látszik megállapíthatónak, amely miatt a vádat az ügyészség

képviseli. Az ügyészség közvádra üldözendő bűncselekmény miatt perújítási

nyomozást rendelhet el.

(4) * Ha a perújításért az illetéket az illetékekről szóló törvény szerinti határidőben

nem fizetik meg, azt az indítvány visszavonásának kell tekinteni.

784. § (1) A magánvádló felülvizsgálati indítványt nem terjeszthet elő.

(2) Ha a felülvizsgálati indítvány elutasításának nincs helye, és az alapügyben a vádat

magánvádló képviselte, a Kúria az indítványt nyilatkozattétel érdekében megküldi a

magánvádlónak.

(3) A magánvádló a nyilatkozatát egy hónapon belül megküldi a Kúriának.

(4) * A Kúria megküldi a magánvádló nyilatkozatát a felülvizsgálati indítvány

előterjesztőjének, a terheltnek és a védőnek.

(5) A (4) bekezdésben megjelölt személyek a magánvádló nyilatkozatára a

kézbesítéstől számított tizenöt napon belül észrevételt tehetnek.

(6) A nyilvános ülésen a magánvádló jelenléte kötelező.

785. § (1) A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat esetén a nyilvános ülésről

a magánvádlót értesíteni kell.

(2) A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványra a magánvádló

észrevételeket tehet és a nyilvános ülésen felszólalhat.

(3) A jogegységi határozatot a magánvádlóval is közölni kell.

(4) Egyszerűsített felülvizsgálati eljárást a magánvádló nem indítványozhat.

A külön eljárásokra és a különleges eljárásokra vonatkozó eltérő szabályok

786. § (1) A magánvádló a vádlottat nem állíthatja bíróság elé.

(2) A magánvádló a vádlottal nem köthet egyezséget.

(3) A magánvádló a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás lefolytatását nem

indítványozhatja.

(4) A büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárásban

a) a végzés meghozatalára meghatározott egy hónapos határidőt a személyes

meghallgatás napjától kell számítani,

b) * a magánvádló a büntetővégzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül

tárgyalás tartását indítványozhatja,c) * a magánvádló tárgyalás tartása iránti indítványa alapján a bíróság az eljárást az e

Fejezetben foglalt eltérésekkel a C. Fejezet szerint folytatja.

(5) A magánvádló a távollévő terhelttel szembeni, illetve a külföldön tartózkodó terhelt

távollétében történő bírósági eljárást nem indítványozhat.

(6) A magánvádló a különleges eljárások lefolytatását nem indítványozhatja.

CV. FEJEZET

PÓTMAGÁNVÁDAS ELJÁRÁS

A pótmagánvádas eljárás általános szabályai

787. § (1) E törvény rendelkezéseit a pótmagánvádas eljárásban az e Fejezetben

foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A sértett az e törvényben meghatározottak szerint pótmagánvádlóként léphet fel,

ha

a) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a feljelentést elutasította,

b) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az eljárást megszüntette,

c) az ügyészség a vádat ejtette.

(3) * Pótmagánvádlóként történő fellépésnek nincs helye, ha

a) a feljelentett vagy a terhelt fiatalkorú,

b) az elkövető büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét gyermekkor

vagy kóros elmeállapot zárja ki,

c) a bűncselekmény a sértett jogát vagy jogos érdekét közvetlenül nem sértette vagy

veszélyeztette,

d) a sértett az állam vagy közhatalmat gyakorló szerv,

e) a bűncselekmény elkövetésével fedett nyomozó, a leplezett eszközök

alkalmazására feljogosított szerv tagja vagy titkosan együttműködő személy

gyanúsítható megalapozottan, és az ügyészség a 224. § (1) bekezdése alapján a

feljelentést elutasította vagy az eljárást megszüntette,

f) * az ügyészség a feljelentést a 382. § (1) bekezdése alapján utasította el, vagy az

eljárást a 399. § (1) bekezdése alapján szüntette meg,

g) * az ügyészség a 398. § (2) bekezdés e) pontja alapján az eljárást azért szüntette

meg, mert a terhelttel a 411. § (3) bekezdése szerint egyezséget kötött, vagy

h) * az ügyészség a 764. § (7) bekezdése alapján szüntette meg az eljárást, vagy

ejtette a vádat.

788. § (1) A pótmagánvádas eljárásban a sértett jogi képviselete kötelező.

(2) A pótmagánvádas eljárásban védő részvétele kötelező.

(3) A pótmagánvádas eljárásban a sértett a polgári jogi igényét legkésőbb a

vádindítványban terjesztheti elő.

(4) A pótmagánvádas eljárásban közvetítői eljárásnak akkor van helye, ha az

ügyészség a vád képviseletét átvette.

(5) Ha az ügyben több sértett van, a megegyezésüktől függ, hogy melyikük jár el

pótmagánvádlóként. Megegyezés hiányában a pótmagánvádlót a bíróság jelöli ki.

(6) Ahol e törvény vádiratot említ, ott a bíróság által elfogadott vádindítványt is érteni

kell.

789. § (1) Az ügyészség a vád képviseletét a pótmagánvádlótól az eljárásban egy

alkalommal átveheti. Ha az ügyészség a vád képviseletét átvette, erről a sértettet

tájékoztatja.

(2) Ha az ügyészség a vád képviseletét átvette, a pótmagánvádlót a sértett jogai

illetik, és a sértett kötelezettségei terhelik, azzal, hogy a vádat bármikor ejtheti.

(3) Ha az ügyészség a vád képviseletét átvette, a vádat nem ejtheti, de a vád

képviseletétől elállhat.

(4) Ha az ügyészség a vád képviseletét átvette, de az ügyész a tárgyaláson nem jelent

meg, úgy kell tekinteni, hogy a vád képviseletétől elállt.

A pótmagánvádló fellépése a feljelentés elutasítása és az eljárás megszüntetése

esetén

790. § (1) A feljelentés elutasítása esetén a sértett pótmagánvádlóként léphet fel, haa) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a sértett feljelentését a 381. § (1) bekezdés

a)–c) vagy g) pontja alapján elutasította,

b) a feljelentést elutasító határozat ellen a sértett panasszal élt, amelyet az ügyészség

elutasított, és

c) a 787. § (3) bekezdésében foglalt kizáró ok nem áll fenn.

(2) Az eljárás megszüntetése esetén a sértett pótmagánvádlóként léphet fel, ha

a) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az eljárást a 398. § (1) bekezdés a)–d)és i)

pontja, illetve (2) bekezdés a) és e) pontja alapján, vagy a törvényben meghatározott

egyéb büntethetőséget megszüntető ok miatt megszüntette,

b) az eljárást megszüntető határozat ellen a sértett panasszal élt, amelyet az

ügyészség elutasított, és

c) a 787. § (3) bekezdésében foglalt kizáró ok nem áll fenn.

791. § (1) Ha a sértett pótmagánvádlóként történő fellépésének a 790. § alapján helye

van, a sértett a panaszt elutasító határozat közlésétől számított két hónapon belül

léphet fel pótmagánvádlóként.

(2) * A panasz elutasítását követően a sértettnek lehetőséget kell adni, hogy az ellene

elkövetett bűncselekményre vonatkozó ügyiratokat megismerhesse. A sértett az

ügyiratoktól elkülönítve, zártan kezelt ügyiratokat nem ismerheti meg.

792. § (1) A sértett a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmét a panaszt

elutasító határozat közlésétől számított egy hónapon belül terjesztheti elő.

(2) Ha a sértett az (1) bekezdés szerint kérelmet terjesztett elő, akkor a

pótmagánvádlóként történő fellépésre meghatározott két hónapos határidőt a

költségkedvezmény engedélyezése érdekében indult közigazgatási hatósági ügyben

hozott végleges vagy jogerős határozat közlésétől kell számítani.

(3) Ha a sértett az (1) bekezdés szerint kérelmet terjesztett elő, erről a körülményről a

kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja az ügyészséget. A

tájékoztatás elmulasztása esetén a (2) bekezdés szerinti határidő-számítás nem

alkalmazható.

793. § (1) Ha a sértett pótmagánvádlóként kíván fellépni, a panaszt elutasító

ügyészségnél vádindítványt nyújt be.

(2) A vádindítvány tartalmazza

a) a 422. § (1) bekezdés a)–c) pontjában és a (2) bekezdés a) pontjában felsoroltakat,

b) a sértett polgári jogi igényét,

c) a tárgyalásra idézendők és az arról értesítendők indítványozását, illetve

d) azon tanúk vallomása felolvasásának az indítványozását, akiknek a vallomása

szükséges a bizonyításhoz, de a személyes megjelenésük a tárgyaláson nem indokolt,

illetve a tárgyaláson való megjelenésük aránytalan nehézséggel járna vagy nem

lehetséges.

(3) * A vádindítványt a jogi képviselő is ellátja aláírásával, illetve minősített vagy

minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával.

(4) A vádindítványt a beérkezésétől számított tizenöt napon belül az ügyészség az

ügyiratokkal együtt továbbítja az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező

bírósághoz.

(5) Vádindítvány benyújtása esetén a 21. § (3) bekezdés b) pontja nem alkalmazható.

794. § (1) A bíróság a vádindítványt nem ügydöntő végzéssel elutasítja, ha

a) a sértett a vádindítványt a törvényben meghatározott határidő eltelte után

nyújtotta be,

b) a sértettnek nincs jogi képviselője,

c) a törvény alapján pótmagánvádlóként történő fellépésnek nincs helye,

d) a vádindítvány nem tartalmazza a 793. § (2)–(3) bekezdésében foglaltakat,

e) a feljelentés elutasítása vagy az eljárás megszüntetése esetén a mentesség

felfüggesztésére jogosult a mentesség felfüggesztését elutasította.

(2) A sértett a vádindítvány elutasításáról rendelkező nem ügydöntő végzés

kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a vádindítványt ismételten benyújthatja,

ha azt a bíróság korábban az (1) bekezdés b) vagy d) pontja alapján utasította el, és az

elutasítás oka már nem áll fenn.(3) A bíróság a vádindítványt nem utasíthatja el azon okból, hogy az nem tartalmazza

a terheltnek a 184. § (2) bekezdésében felsorolt személyes adatait, és azok az

ügyiratokból sem állapíthatók meg, ha a terhelt személyazonossága ezek hiányában is

kétséget kizáróan megállapítható.

(4) * Ha a vádindítvány vizsgálata során adat merül fel arra, hogy a terhelt

mentességet élvező személy, a bíróság először megvizsgálja, hogy a vádindítvány

elutasításának az (1) bekezdés a)–d) pontjában foglalt egyéb esetei fennállnak-e. Ha a

vádindítvány elutasításának az (1) bekezdés a)–d) pontjában foglalt egyik esete sem

áll fenn, a bíróság az eljárás felfüggesztése nélkül indítványozza a mentesség

felfüggesztésére jogosult döntését. Ha a mentesség felfüggesztésére jogosult a

mentességet felfüggeszti, a bíróság az (5)–(9) bekezdés szerint megvizsgálja a

vádindítvány megalapozottságát. Ellenkező esetben az (1) bekezdés e) pontja

értelmében a vádindítványt elutasítja.

(5) * Ha a vádindítvány elutasításának az (1)–(4) bekezdés alapján nincs helye, a

bíróság a vádindítvány benyújtásától, illetve a (4) bekezdés szerinti esetben, a

mentesség felfüggesztésére jogosultnak a mentesség felfüggesztéséről hozott

döntésétől számított két hónapon belül megvizsgálja, hogy a vádindítványban

vádlottként megjelölt személy megalapozottan gyanúsítható-e a vádindítvány

tárgyává tett bűncselekmény elkövetésével.

(6) * A bíróság a vádindítvány megalapozottságának elbírálásakor teljeskörűen

megvizsgálja az ügy ügyiratait és a sértett által csatolt adatokat, iratokat,

nyilatkozatokat.

(7) * A bíróság nem ügydöntő végzésével a vádindítványt

a) elutasítja, ha a vádindítványban vádlottként megjelölt személy a vádindítvány

tárgyává tett bűncselekmény elkövetésével nem gyanúsítható megalapozottan,

b) részben elutasítja, ha a vádindítványban vádlottként megjelölt valamely személy a

vádindítvány tárgyává tett bűncselekmény elkövetésével, vagy a vádindítványban

vádlottként megjelölt személy a vádindítvány tárgyává tett valamely bűncselekmény

elkövetésével nem gyanúsítható megalapozottan.

(8) * A vádindítvány megalapozottságának a vizsgálata során ülés nem tartható.

(9) * Ha a bíróság a vádindítványt részben elutasítja, a sértett köteles a határozat

kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az elutasított vádindítványi részeket nem

tartalmazó vádindítványt a bíróságnak ismételten benyújtani. Ha a sértett ezt

elmulasztja, a bíróság az eljárást ügydöntő végzéssel megszünteti. Erre a nem

ügydöntő végzésben a vádindítvány képviseletére jogosult személyt figyelmeztetni

kell.

795. § (1) Ha a bíróság a vádindítványt elfogadta,

a) tájékoztatja a sértettet, hogy a továbbiakban pótmagánvádlóként léphet fel,

b) azt haladéktalanul megküldi a terheltnek és a védőnek,

c) gondoskodik arról, hogy a bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak,

d) kényszerintézkedést rendelhet el.

(2) * Ha a pótmagánvádló fellépésének alapja az eljárás megszüntetése, a terhelt és a

védő a vádindítvány elfogadása után jogosult a nyomozás ügyiratainak és a

bizonyítási eszközöknek a megismerésére.

(3) Ha a terhelt az eljárásban nem a magyar nyelvet használta, a vádindítvány

terheltre vonatkozó részének az általa az eljárásban használt nyelvre történő

lefordításáról a bíróság gondoskodik.

A pótmagánvádló fellépése a vád ejtése esetén

796. § (1) * Ha az ügyészség a vádat ejtette, a sértett pótmagánvádlóként léphet fel,

ha a 787. § (3) bekezdés a)–d) pontjában foglalt kizáró ok nem áll fenn.

(2) A sértett az 539. § (3) bekezdésében megjelölt nyilatkozat kézhezvételétől

számított tizenöt napon belül léphet fel pótmagánvádlóként.

(3) * A vád ejtését követően a sértettnek lehetőséget kell adni, hogy az ellene

elkövetett bűncselekményre vonatkozó ügyiratokat megismerhesse. A sértett az

ügyiratoktól elkülönítve, zártan kezelt ügyiratokat nem ismerheti meg.797. § (1) A sértett a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmét a vád ejtését

tartalmazó nyilatkozat kézhezvételétől számított egy hónapon belül terjesztheti elő.

(2) Ha a sértett az (1) bekezdés szerint kérelmet terjesztett elő, akkor a

pótmagánvádlóként történő fellépésre meghatározott tizenöt napos határidőt a

költségkedvezmény engedélyezése érdekében indult közigazgatási hatósági ügyben

hozott végleges vagy jogerős határozat közlésétől kell számítani.

(3) Ha a sértett az (1) bekezdés szerint kérelmet terjesztett elő, erről a körülményről a

kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja a bíróságot. A

tájékoztatás elmulasztása esetén a (2) bekezdés szerinti határidő-számítás nem

alkalmazható.

798. § (1) Ha a sértett pótmagánvádlóként kíván fellépni, az ügyben addig eljárt

bíróságnál írásban bejelenti, hogy az ügyészség által ejtett vádat a továbbiakban

pótmagánvádlóként képviselni kívánja.

(2) * Az írásbeli bejelentést a jogi képviselő is ellátja aláírásával, illetve minősített

vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával.

799. § (1) A bíróság az írásbeli bejelentést nem ügydöntő végzéssel elutasítja, ha

a) a sértett a bejelentést a törvényben meghatározott határidő eltelte után tette meg,

b) a sértettnek nincs jogi képviselője,

c) a törvény alapján pótmagánvádlóként történő fellépésnek nincs helye,

d) a bejelentés nem tartalmazza a 798. §-ban foglaltakat.

(2) A sértett az írásbeli bejelentés elutasításáról rendelkező nem ügydöntő végzés

kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bejelentést ismételten megteheti, ha

azt a bíróság korábban az (1) bekezdés b) vagy d) pontja alapján utasította el, és az

elutasítás oka már nem áll fenn.

(3) Ha a bíróság a bejelentést elfogadja, tájékoztatja a sértettet, hogy a továbbiakban

pótmagánvádlóként léphet fel.

(4) Ha az eljárásban pótmagánvádló lép fel, a tárgyalást folytatni kell. A tárgyalás

folytonosságára az 518. § rendelkezései az irányadók.

800. § (1) Ha a büntetőeljárás több bűncselekmény miatt folyik, és az ügyészség a

vádat ezek valamelyikében ejti, pótmagánvádló akkor léphet fel, ha az az ügy,

amelyben a vádat az ügyészség ejtette, elkülöníthető.

(2) Ha a büntetőeljárás ugyanazon bűncselekmény miatt több terhelttel szemben

folyik, és az ügyészség a vádat a terheltek valamelyikével kapcsolatban ejti, az (1)

bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(3) Ha a bíróság a sértett írásbeli bejelentését elfogadja, azt az ügyet, amelyben a

pótmagánvádló fellép, elkülöníti.

(4) Az elkülönített üggyel kapcsolatban a büntetőeljárást az ügyben addig eljárt

bíróság folytatja az ügyészség által benyújtott vádirat alapján.

A tárgyalás előkészítése

801. § (1) Az előkészítő ülésen a pótmagánvádló és jogi képviselője jelenléte kötelező.

(2) Ha a pótmagánvádló jogi képviselője az előkészítő ülésen nem jelenik meg, és

magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette ki, a bíróság az

előkészítő ülést a jogi képviselő költségére elhalasztja, és a jogi képviselőt

rendbírsággal sújthatja. A bíróság erre a jogi képviselőt az idézésben figyelmezteti.

(2a) * Ha a pótmagánvádló jogi képviselete az eljárásban megszűnik, a bíróság az

erről való tudomásszerzést követő nyolc napon belül felhívja a pótmagánvádlót, hogy

jogi képviseletéről tizenöt napon belül gondoskodjék.

(3) * Az előkészítő ülésre szóló idézésben a bíróság az (5) bekezdésében

meghatározott jogkövetkezményekre is figyelmezteti a pótmagánvádlót.

(3a) * A pótmagánvádló az előkészítő ülésről ismételt vagy súlyos rendzavarása

esetén sem utasítható ki, illetve vezettethető ki.

(4) Az előkészítő ülésen a bíróság tagjai, továbbá a vádlott és a védő a

pótmagánvádlóhoz kérdést intézhetnek.

(5) * A bíróság az eljárást ügydöntő végzéssel megszünteti, ha

a) a pótmagánvádló a vádat ejtette,

b) a pótmagánvádló az előkészítő ülésenba) nem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette

ki, illetve elérhetetlenné vált,

bb) önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy az eljárási kötelezettségeit nem

képes teljesíteni, továbbá az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik, vagy

bc) a rendzavarással nem hagy fel, és ezzel lehetetlenné teszi az előkészítő ülés

jelenlétében való folytatását,

c) a pótmagánvádló a (2a) bekezdés szerint kitűzött határidő alatt jogi képviseletéről

nem gondoskodik, vagy

d) az 54. § (2) bekezdésében meghatározott esetben nem lép képviselő a

pótmagánvádló helyébe, és

da) a pótmagánvádló a bíróság felhívásának kézbesítésétől számított egy hónapon

belül nem gondoskodik képviseletről vagy

db) a pótmagánvádló idézés ellenére nem tesz eleget az előkészítő ülésen való

megjelenési kötelezettségének.

Az elsőfokú bírósági eljárás

802. § A pótmagánvádló a bírósági eljárásban – ha e törvény másképp nem

rendelkezik – a sértett jogain kívül az ügyészség jogait gyakorolja, és az ügyészség

feladatait látja el, ideértve a vádlott személyi szabadságát érintő kényszerintézkedés

elrendelésének, továbbá az elfogatóparancs kibocsátásának indítványozását. A

pótmagánvádló nem indítványozhatja a vádlott szülői felügyeleti jogának

megszüntetését, és a vádat nem terjesztheti ki.

803. § (1) A tárgyaláson a pótmagánvádló és jogi képviselője jelenléte kötelező.

(2) A bíróság az idézéssel egyidejűleg arról is tájékoztatja a pótmagánvádlót és jogi

képviselőjét, hogy a kitűzött határnapon milyen bizonyítás felvételét tervezi.

(3) Ha a pótmagánvádló jogi képviselője a tárgyaláson nem jelenik meg, és magát

alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette ki, a bíróság a tárgyalást a jogi

képviselő költségére elhalasztja, és a jogi képviselőt rendbírsággal sújthatja. A bíróság

erre a jogi képviselőt az idézésben figyelmezteti.

(4) * A tárgyalásra szóló idézésben a bíróság az 806. § (2) bekezdésében

meghatározott jogkövetkezményekre is figyelmezteti a pótmagánvádlót.

(5) * Ha a pótmagánvádló jogi képviselete az eljárásban megszűnik, a bíróság az erről

való tudomásszerzést követő nyolc napon belül felhívja a pótmagánvádlót, hogy jogi

képviseletéről tizenöt napon belül gondoskodjék.

(6) A pótmagánvádló a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmét a bíróság

(5) bekezdésben meghatározott felhívásától számított nyolc napon belül terjesztheti

elő.

(7) Ha a pótmagánvádló a (6) bekezdés szerint kérelmet terjesztett elő, akkor az (5)

bekezdésben meghatározott tizenöt napos határidőt a költségkedvezmény

engedélyezése érdekében indult közigazgatási hatósági ügyben hozott végleges vagy

jogerős határozat közlésétől kell számítani.

(8) Ha a pótmagánvádló a (6) bekezdés szerint kérelmet terjesztett elő, erről a

körülményről a kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja a

bíróságot. A tájékoztatás elmulasztása esetén a (7) bekezdés szerinti határidő-

számítás nem alkalmazható.

804. § (1) * A pótmagánvádló a tárgyalásról ismételt vagy súlyos rendzavarása esetén

sem utasítható ki, illetve vezettethető ki.

(2) A pótmagánvádló jogi képviselője a tárgyalásról ismételt vagy súlyos rendzavarása

esetén sem utasítható ki, illetve vezettethető ki. Ha a jogi képviselő a rendzavarással

nem hagy fel, és ezzel lehetetlenné teszi a tárgyalás jelenlétében való folytatását, a

bíróság a tárgyalást megszakítja. Ebben az esetben a pótmagánvádló más jogi

képviselőt hatalmazhat meg, vagy a jogi segítségnyújtó szolgálattól másik pártfogó

ügyvéd kirendelését kérheti. Ha ez nyomban nem lehetséges, a bíróság a tárgyalást a

rendzavaró jogi képviselő költségére elnapolja.

805. § (1) A vádindítvány vagy a 798. § (1) bekezdése szerinti írásbeli bejelentés

bíróság általi elfogadását követően a folyamatban lévő pótmagánvádas ügyhöz más

pótmagánvádas ügyet nem lehet egyesíteni.(2) Az ügyek egyesítésének nem akadálya, ha a vádlottat korábban akár magánvádas,

akár közvádas ügyben bocsátották próbára, az újabb büntetőeljárásban azonban a

vádat pótmagánvádló képviseli.

806. § (1) A pótmagánvádló a vádat bármikor ejtheti. A vád ejtését nem köteles

indokolni.

(2) * A bíróság az eljárást ügydöntő végzéssel megszünteti, ha

a) a pótmagánvádló a vádat ejtette,

b) a pótmagánvádló a tárgyaláson

ba) nem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette

ki, illetve elérhetetlenné vált,

bb) önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy nem hallgatható ki, az eljárási

kötelezettségeit nem képes teljesíteni, továbbá az eljárási cselekményről engedély

nélkül távozik, vagy

bc) a rendzavarással nem hagy fel, és ezzel lehetetlenné teszi a tárgyalás jelenlétében

való folytatását,

c) a pótmagánvádló a 803. § (5) bekezdése szerint kitűzött határidő alatt jogi

képviseletéről nem gondoskodik, vagy

d) az 54. § (2) bekezdésében meghatározott esetben nem lép képviselő a

pótmagánvádló helyébe, és

da) a pótmagánvádló a bíróság felhívásának kézbesítésétől számított egy hónapon

belül nem gondoskodik képviseletről vagy

db) a pótmagánvádló idézés ellenére nem tesz eleget a tárgyaláson való megjelenési

kötelezettségének.

(3) Ha az ügyészség a vád képviseletétől elállt, valamint a sértett és a jogi képviselő

jelen van, a bíróság a tárgyalást folytatja. Ellenkező esetben a bíróság a tárgyalás

elnapolásával egyidejűleg új tárgyalást tűz ki, a sértettet pedig tájékoztatja, hogy a

vádat ismét ő képviseli.

807. § Ha a bíróság a perbeszédeket, a felszólalásokat, illetve az utolsó szó jogán

elhangzottakat követően állapítja meg, hogy a vád tárgyává tett cselekmény a vádirati

minősítéstől eltérően minősülhet, a tárgyalást a védelem előkészítése érdekében

elnapolhatja, erre nézve a pótmagánvádlót meghallgatja.

808. § (1) A tárgyalás vezetése és rendjének fenntartása körében hozott határozat

kivételével a határozatot közölni kell a pótmagánvádlóval.

(2) Az ügyészség részére az ügydöntő határozatot akkor kell kézbesíteni, ha a vád

képviseletét átvette.

A fellebbezés

809. § (1) Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a pótmagánvádló, és – a pótmagánvádló

hozzájárulásával – jogi képviselője fellebbezésre jogosult.

(2) Ha a fellebbezés bejelentésekor a vádat pótmagánvádló képviseli, a jogorvoslati

nyilatkozatok sorrendje a következő: a pótmagánvádló, a magánfél, az egyéb érdekelt,

a vádlott és a védő nyilatkozata.

(3) A pótmagánvádló kizárólag a vádlott terhére fellebbezhet.

(4) A pótmagánvádlónak az 582. § (4) bekezdése szerint benyújtott fellebbezéséről az

elsőfokú bíróság a vádlottat és a védőt tájékoztatja.

(5) A pótmagánvádló a fellebbezést írásban indokolni köteles.

(6) Ha a fellebbezés bejelentésekor a vádat a pótmagánvádló képviseli, az elsőfokú

bíróság az ügyiratokat közvetlenül terjeszti fel a másodfokú bírósághoz.

(7) A pótmagánvádas eljárásban hozott jogerős ügydöntő határozatot a bíróság

megküldi az ügyben korábban eljárt ügyészségnek is.

A másodfokú bírósági eljárás

810. § (1) A másodfokú bíróság a pótmagánvádlót és jogi képviselőjét a tárgyalásra

idézi.

(1a) * A másodfokú bíróság a 806. § (2) bekezdés b)−d) pontjában meghatározott

esetben az elsőfokú bíróság ítéletét tanácsülésen hatályon kívül helyezi, és az eljárást

ügydöntő végzéssel megszünteti.

(1b) *(2) A másodfokú bíróság ügydöntő határozata ellen a pótmagánvádló és – a

pótmagánvádló hozzájárulásával – jogi képviselője fellebbezésre jogosult a

harmadfokú bírósághoz.

(3) A pótmagánvádló kizárólag a vádlott terhére fellebbezhet.

(4) Ha a pótmagánvádló az elsőfokú bíróság ügydöntő határozata ellen a vádlott

terhére nem jelentett be fellebbezést, a másodfokú bíróság ügydöntő határozata ellen

csak a vádlott felmentése vagy az eljárás megszüntetése miatt fellebbezhet.

(5) A fellebbezést a pótmagánvádlónak írásban indokolnia kell. Az indokolást a

fellebbezésre nyitva álló határidő alatt a másodfokú bíróságnál kell előterjeszteni.

(6) Ha a fellebbezés bejelentésekor a vádat pótmagánvádló képviseli, a másodfokú

bíróság tanácsának elnöke az ügyiratokat közvetlenül terjeszti fel a harmadfokú

bírósághoz.

A harmadfokú bírósági eljárás

811. § (1) Ha az ítélet ellen a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést, a

pótmagánvádló nyilvános ülés kitűzését indítványozhatja.

(2) A harmadfokú bíróság a pótmagánvádlót és jogi képviselőjét a nyilvános ülésre

idézi.

A másodfokú és a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése elleni

fellebbezés elbírálása

812. § A másodfokú és a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése ellen a

pótmagánvádló fellebbezésre jogosult, kivéve, ha az ítélet ellen annak hatályon kívül

helyezése és a bíróság új eljárásra utasítása érdekében jelentett be fellebbezést, és a

hatályon kívül helyezésre a fellebbezésben foglalt okból került sor.

A bűnügyi költség

813. § (1) Ha a bíróság a vádlottat felmentette vagy vele szemben az eljárást

megszüntette, a pótmagánvádló viseli a 145. § (1) bekezdésében és az 576. § (1)

bekezdés b) pontjában meghatározott bűnügyi költségből azt a költséget, amely a

pótmagánvádló fellépése után keletkezett.

(2) * Ha a vádat pótmagánvádló képviselte, és a bíróság a vádlottat az 566. § (3)

bekezdésében meghatározott eset kivételével felmenti, vagy vele szemben az eljárást

a 801. § (5) bekezdése, a 806. § (2) bekezdése vagy a 810. § (1a) bekezdése miatt

megszünteti, a pótmagánvádló az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől

számított egy hónapon belül – jogszabályban meghatározott mértékben – megtéríti a

vádlott meghatalmazott védőjének azon díját és költségét, amely a pótmagánvádló

fellépése után keletkezett.

(3) A pótmagánvádlót csak azzal a cselekménnyel, illetve a tényállásnak azzal a

részével kapcsolatban felmerült bűnügyi költség viselésére és a (2) bekezdésben

meghatározott díj és költség azon részének megtérítésére lehet kötelezni, amelyre a

vádindítványt előterjesztette vagy az írásbeli bejelentést tette, és amelyre a bíróság az

566. § (3) bekezdésében meghatározott eset kivételével felmentő ítéletet hozott vagy

az eljárást megszüntette.

(4) A másodfokú bíróság a pótmagánvádlót a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi

költség viselésére és az ott felmerült, a (2) bekezdésben meghatározott díj és költség

megtérítésére kötelezi, ha az elsőfokú bíróság határozata ellen kizárólag a

pótmagánvádló fellebbezett, és a másodfokú bíróság a határozatot helybenhagyja.

(5) A harmadfokú bíróság a pótmagánvádlót a harmadfokú eljárásban felmerült

bűnügyi költség viselésére és az ott felmerült, a (2) bekezdésben meghatározott díj és

költség megtérítésére kötelezi, ha a másodfokú bíróság határozata ellen kizárólag a

pótmagánvádló fellebbezett, és a harmadfokú bíróság a határozatot helybenhagyja.

A rendkívüli jogorvoslatokra vonatkozó eltérő szabályok

814. § (1) * A pótmagánvádló kizárólag akkor terjeszthet elő perújítási indítványt, ha a

terheltet felmentették vagy az eljárást – a 801. § (5) bekezdésében, a 806. § (2)

bekezdésében és a 810. § (1a) bekezdésében foglaltak kivételével – megszüntették.

(2) A perújítási indítványt a perújítás megengedhetőségének kérdésében döntésre

jogosult bíróságnál kell írásban benyújtani vagy jegyzőkönyvbe mondani.

815. § (1) A pótmagánvádló felülvizsgálati indítványt nem terjeszthet elő.(2) Ha a felülvizsgálati indítvány elutasításának nincs helye, és az alapügyben a vádat

pótmagánvádló képviselte, a Kúria az indítványt nyilatkozattétel érdekében megküldi a

pótmagánvádlónak.

(3) A pótmagánvádló a nyilatkozatát egy hónapon belül megküldi a Kúriának.

(4) * A Kúria megküldi a pótmagánvádló nyilatkozatát a felülvizsgálati indítvány

előterjesztőjének, a terheltnek és a védőnek.

(5) A (4) bekezdésben megjelölt személyek a pótmagánvádló nyilatkozatára a

kézbesítéstől számított tizenöt napon belül észrevételt tehetnek.

(6) A nyilvános ülésen a pótmagánvádló és a jogi képviselő jelenléte kötelező.

816. § (1) A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat esetén a nyilvános ülésről

a pótmagánvádlót és jogi képviselőjét értesíteni kell.

(2) A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványra a pótmagánvádló

észrevételeket tehet, a nyilvános ülésen felszólalhat.

(3) A jogegységi határozatot a pótmagánvádlóval is közölni kell.

(4) Egyszerűsített felülvizsgálati eljárást a pótmagánvádló nem indítványozhat.

A külön eljárásokra és a különleges eljárásokra vonatkozó eltérő szabályok

817. § (1) A pótmagánvádló a vádlottat nem állíthatja bíróság elé.

(2) A pótmagánvádló a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás lefolytatását

nem indítványozhatja.

(3) A büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárásban

a) * a pótmagánvádló a büntetővégzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül

tárgyalás tartását indítványozhatja,

b) * a pótmagánvádló tárgyalás tartása iránti indítványa alapján a bíróság az eljárást

az e Fejezetben foglalt eltérésekkel a C. Fejezet szerint folytatja.

(4) A pótmagánvádló a távollévő terhelttel szembeni, illetve a külföldön tartózkodó

terhelt távollétében történő bírósági eljárást nem indítványozhat.

(5) A pótmagánvádló a különleges eljárások lefolytatását nem indítványozhatja.

CV/A. FEJEZET *

ELJÁRÁS KÖZHATALOM GYAKORLÁSÁVAL VAGY KÖZVAGYON KEZELÉSÉVEL

KAPCSOLATOS KIEMELT BŰNCSELEKMÉNY ESETÉN *

817/A. § * (1) E törvény alkalmazásában közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon

kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény:

a) a korrupciós bűncselekmények (Btk. XXVII. Fejezet), kivéve

aa) a vesztegetés egyes enyhébben minősülő eseteit [Btk. 290. § (1) és (6) bekezdés],

ab) a vesztegetés elfogadása enyhébben minősülő esetét [Btk. 291. § (1) bekezdés];

b) * a hivatali visszaélés (Btk. 305. §), kivéve, ha azt rendvédelmi szervnél,

nemzetbiztonsági szolgálatnál, Országgyűlési Őrségnél, fővárosi vagy vármegyei

kormányhivatalnál, önkormányzati igazgatási szervnél vagy köztestületnél nem vezető

beosztású hivatalos személy követi el;

c) a vagyon elleni bűncselekmények közül a nemzeti vagyonra vagy a közfeladatot

ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok által kezelt vagyonra elkövetett vagy

ilyen vagyonban kárt okozó

ca) sikkasztás súlyosabban minősülő esetei [Btk. 372. § (4)–(6) bekezdés],

cb) csalás súlyosabban minősülő esetei [Btk. 373. § (4)–(6) bekezdés],

cc) gazdasági csalás súlyosabban minősülő esetei [Btk. 374. § (4)–(6) bekezdés],

cd) információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás súlyosabban minősülő

esetei [Btk. 375. § (2)–(4) bekezdés],

ce) hűtlen kezelés (Btk. 376. §);

d) a költségvetést károsító bűncselekmények (Btk. XXXIX. Fejezet) közül

da) a költségvetési csalás súlyosabban minősülő esetei [Btk. 396. § (3)–(6) bekezdés],

db) a költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség

elmulasztása (Btk. 397. §);

e) a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban (Btk.

420. §);

f) az a)–e) pontban meghatározott bűncselekményekkel összefüggésben elkövetettfa) bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §) és

fb) pénzmosás (Btk. 399. és 400. §).

(2) A közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt

bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban e törvény rendelkezéseit az e

Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Az e Fejezet szerinti eljárásban a felülbírálati indítványt előterjesztő személy, az

ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy, a 817/J. § (3) bekezdése szerinti

esetben a 817/J. § (9) bekezdése szerint a vádindítvány képviseletére jogosult

személykénti kijelölésre vonatkozó indítványt benyújtó személy, illetve a vádindítvány

képviseletére jogosult személy jogi képviselete kötelező. A felülbírálati indítványt

előterjesztő személy, az ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy, a 817/J. §

(3) bekezdése szerinti esetben a 817/J. § (9) bekezdése szerint a vádindítvány

képviseletére jogosult személykénti kijelölésre vonatkozó indítványt benyújtó személy,

illetve a vádindítvány képviseletére jogosult személy az írásbeli bejelentését,

észrevételét és indítványát a jogi képviselője útján nyújthatja be.

(4) Az e Fejezet szerinti eljárásban a felülbírálati indítványt előterjesztő személy,

illetve az ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy, a 817/J. § (3) bekezdése

szerinti esetben a 817/J. § (9) bekezdése szerint a vádindítvány képviseletére jogosult

személykénti kijelölésre vonatkozó indítványt benyújtó személy költségkedvezmény

iránti kérelmet nem terjeszthet elő.

(5) Az e Fejezet szerinti eljárásban a felülbírálati indítványt előterjesztő személy, az

ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy, a 817/J. § (3) bekezdése szerinti

esetben a 817/J. § (9) bekezdése szerint a vádindítvány képviseletére jogosult

személykénti kijelölésre vonatkozó indítványt benyújtó személy, illetve a vádindítvány

képviseletére jogosult személy eljárási cselekményére megállapított határidő

elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

(6) Nincs helye feltételes ügyészi felfüggesztés alkalmazásának

a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény miatt folytatott

eljárásban, ha a bűncselekményt közbeszerzési eljárással, illetve az Európai Unió által

vagy nevében kezelt költségvetéssel vagy pénzalapokkal kapcsolatban követik el,

illetve

b) a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban (Btk.

420. §) bűncselekménye miatt folytatott eljárásban.

A feljelentés elutasítása, illetve az eljárás megszüntetése *

817/B. § * (1) Ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a közhatalom gyakorlásával

vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény miatt tett feljelentést

a 381. § (1) bekezdés a)–c) vagy g) pontja alapján elutasítja vagy az ilyen

bűncselekmény miatt folytatott eljárást a 398. § (1) bekezdés a)–d) vagy i) pontja,

illetve (2) bekezdés a) pontja alapján megszünteti, felülbírálati indítvány

benyújtásának van helye.

(2) Nincs helye felülbírálati indítvány benyújtásának, ha

a) a feljelentett vagy a terhelt fiatalkorú,

b) az elkövető büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét gyermekkor

vagy kóros elmeállapot zárja ki,

c) a bűncselekmény elkövetésével fedett nyomozó, a leplezett eszközök alkalmazására

feljogosított szerv tagja vagy titkosan együttműködő személy gyanúsítható

megalapozottan, és az ügyészség a 224. § (1) bekezdése alapján a feljelentést

elutasította vagy az eljárást megszüntette, vagy

d) az ügyészség a feljelentést a 382. § (1) bekezdése alapján utasította el, vagy az

eljárást a 399. § (1) bekezdése alapján szüntette meg.

A felülbírálat *

817/C. § * (1) Ha a 817/B. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott esetben

felülbírálati indítvány benyújtásának van helye, a sértett, illetve a feljelentő a 369. §

(1) és (2) bekezdésétől eltérően panasz benyújtása helyett a feljelentés elutasításáról

vagy az eljárás megszüntetéséről rendelkező határozat kézbesítését követő egy

hónapon belül felülbírálati indítványt nyújthat be.(2) Az ügyészség vagy a nyomozó hatóság

a) ha a sértett vagy a feljelentő nem nyújt be felülbírálati indítványt, az (1)

bekezdésben meghatározott időtartam lejártától, vagy

b) ha sértett vagy feljelentő nem vesz részt az eljárásban vagy a (7) bekezdés alapján

felülbírálati indítványt nem nyújthat be, az (1) bekezdés szerinti határozat

meghozatalától

számított öt munkanapon belül egy hónapra közzéteszi a 817/B. § (1) bekezdése

szerinti határozatát, illetve az ügyiratjegyzéket az információs önrendelkezési jogról és

az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 3. § 29. pontjában

meghatározott álnevesítés alkalmazásával (a továbbiakban: anonimizált határozat,

illetve anonimizált ügyiratjegyzék).

(3) Az anonimizált határozatot, illetve az anonimizált ügyiratjegyzéket

a) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság központi elektronikus tájékoztatásra szolgáló

honlapján, és

b) a Kormány által rendeletben meghatározott közzétételi felületen

kell közzétenni.

(4) Az anonimizált határozatot, illetve az anonimizált ügyiratjegyzéket oly módon kell

közzétenni, hogy

a) az interneten keresztül széleskörűen elterjedt böngészőprogramokkal folyamatosan

elérhető és megtekinthető legyen, és

b) a honlapon belül kereshető legyen legalább

ba) a kibocsátó ügyészség vagy nyomozó hatóság megnevezése alapján,

bb) a hirdetmény alapjául szolgáló ügy száma alapján,

bc) a hirdetmény közzétételének időpontja alapján, és

bd) az eljárás tárgyát képező bűncselekmény, több bűncselekmény esetén valamennyi

bűncselekmény megnevezése alapján.

(5) A közzététel során tájékoztatást kell nyújtani a határozattal szembeni felülbírálati

indítvány benyújtásának a feltételeiről, a felülbírálati indítványt előterjesztő jogairól és

kötelezettségeiről, a felülbírálati indítvány előterjesztésének határidejéről és arról a

szervről, ahová a felülbírálati indítvány benyújtható.

(6) Az anonimizált határozatnak az ügyészség vagy a nyomozó hatóság központi

elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján történt közzétételét követő egy

hónapon belül – a gyanúsított, a védő, a sértett és a feljelentő kivételével – bármely

természetes vagy nem természetes személy felülbírálati indítványt nyújthat be.

(7) Az Integritás Hatóság kivételével az állam és a közhatalmat gyakorló szerv nem

jogosult felülbírálati indítvány benyújtására, akkor sem, ha feljelentőként vagy

sértettként vesz részt az eljárásban.

(8) A sértett és a feljelentő kivételével a felülbírálati indítványt előterjesztő személy a

felülbírálati indítvány benyújtása előtt az ügyiratok közül kizárólag az anonimizált

határozatot, illetve az anonimizált ügyiratjegyzéket ismerheti meg.

(9) A gyanúsított, a védő, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt, valamint a

sértettnek vagy feljelentőnek minősülő állam és a közhatalmat gyakorló szerv által

benyújtott panaszt a felülbírálati indítvány bíróság általi elbírálását követően az

általános szabályok szerint, a felülbírálati indítvány elbírálásának eredményére

tekintettel kell elbírálni. Ilyen esetben a panasz elbírálására vonatkozó határidőbe az

eljárás megszüntetésétől az eljárást megszüntető határozat hivatalból történő

hatályon kívül helyezéséig, vagy a bíróság határozatának az ügyészség részére

történő kézbesítéséig terjedő időszak nem számít bele.

(10) A felülbírálati indítvány benyújtásának a 817/B. § (1) bekezdése szerinti határozat

rendelkezéseire – a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedésekre vonatkozó

rendelkezések kivételével – halasztó hatálya van.

817/D. § * (1) A felülbírálati indítványt a határozatot hozó ügyészségnél vagy

nyomozó hatóságnál kell előterjeszteni. A felülbírálati indítványt meg kell indokolni és

ahhoz a felülbírálati indítványt előterjesztő személy csatolhatja a rendelkezésére álló,

az indítványozó álláspontja szerint az ügyben bizonyítandó tény bizonyítására

alkalmas adatokat, iratokat, nyilatkozatokat.(2) A határozatot hozó ügyészség vagy nyomozó hatóság a felülbírálati indítványt az

előterjesztésére nyitva álló határidő lejártát követően megvizsgálja, és ha azt

alaposnak tartja, a határozatot hatályon kívül helyezi és a nyomozást elrendeli vagy az

eljárás folytatását rendeli el. Ellenkező esetben a felülbírálati indítvány

előterjesztésére nyitva álló határidő lejártát követő három napon belül az indítványt,

az ahhoz csatolt iratokat és az ügyiratokat a nyomozó hatóság által hozott határozat

esetén az ügyészséghez, az ügyészség által hozott határozat esetén a felettes

ügyészséghez kell felterjeszteni.

(3) Ha a (2) bekezdés alapján felterjesztett indítvány alapos, a nyomozó hatóság által

hozott határozat esetén az ügyészség, az ügyészség által hozott határozat esetén a

felettes ügyészség a határozatot hatályon kívül helyezi és a nyomozást elrendeli vagy

az eljárás folytatását rendeli el. Ellenkező esetben az indítványt, az ahhoz csatolt

iratokat és az ügyiratokat, az indítvánnyal kapcsolatos esetleges észrevételeivel

együtt, az indítvány hozzá érkezésétől számított nyolc napon belül megküldi a

bíróságnak.

817/E. § * (1) A felülbírálati indítvány elbírálása során a Budai Központi Kerületi

Bíróság Nyomozási Bírói Csoportjának nyomozási bírája jár el az ország területére

kiterjedő illetékességgel.

(2) A bíróság a felülbírálati indítványról annak a bíróságra érkezésétől számított egy

hónapon belül dönt.

(3) Ha a felülbírálati indítványt az eljárást megszüntető határozat ellen jelentették be

és

a) az ügyiratok, illetve a csatolt iratok mennyisége jelentős vagy

b) jelentős számú felülbírálati indítványt terjesztettek elő,

a bíróság a határidőt legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatja. A bíróság az erről

szóló határozatát a felülbírálati indítványt előterjesztő személy részére kézbesíti.

(4) A felülbírálati indítvány elbírálása során a 476. § (2) bekezdése alkalmazásának

nincs helye.

(5) A bíróság az összes felülbírálati indítványt együttesen bírálja el.

(6) A bíróság a felülbírálati indítványról az ügyiratok alapján dönt azzal, hogy a 467. §

alapján nem tarthat ülést.

817/F. § * (1) * A bíróság a támadott határozatot a felülbírálati indítvány indokaira

tekintet nélkül bírálja felül, ennek érdekében az ügyiratokat és az indítványozó által

csatolt, az indítványozó álláspontja szerint az ügyben bizonyítandó tény bizonyítására

alkalmas adatokat, iratokat és nyilatkozatokat teljeskörűen megvizsgálja.

(2) Ha az indítvány elbírálásának nincs akadálya, a bíróság nem ügydöntő végzéssel

határoz, amelyben

a) az indítványt elutasítja vagy

b) a támadott határozatot hatályon kívül helyezi.

(3) A bíróság hatályon kívül helyező határozata nem érinti a felülbírált határozatnak a

személyi szabadságot érintő kényszerintézkedésről szóló rendelkezését.

(4) A bíróság a támadott határozatot akkor helyezi hatályon kívül, ha

a) a támadott határozat megalapozatlan,

b) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a támadott határozatban jogszabályt

helytelenül alkalmazott, vagy

c) a támadott határozat indokolása a rendelkező résszel ellentétes,

és ez lényeges hatással volt a feljelentés elutasítására vagy az eljárás

megszüntetésére.

(5) A támadott határozat akkor megalapozatlan, ha

a) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a határozatban nem állapított meg

tényállást vagy azt hiányosan állapította meg,

b) a határozatban szereplő tényállás részben vagy teljes egészében felderítetlen,

c) a megállapított tényállás ellentétes az (1) bekezdésben meghatározott ügyiratok

tartalmával, vagy

d) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a határozatban megállapított tényekből

további tényre helytelenül következtetett.(6) A bíróság határozatának indokolása tartalmazza

a) támadott határozat lényeges elemeinek rövid leírását,

b) a felülbírálati indítványban megjelölt kifogások rövid összefoglalását,

c) a felülbírálati indítvány törvényi feltételeinek fennállását vagy azok hiányára való

utalást, és

d) hatályon kívül helyezés esetén azon körülmények bemutatását, amelyekre

tekintettel a támadott határozatot hatályon kívül kell helyezni, és megalapozatlanság

esetén azon körülmények bemutatását is, amelyek alapján az eljárás megindításától

vagy folytatásától eredmény várható; a felülbírálati indítvány elutasítása esetén pedig

azon körülmények bemutatását, amelyekre tekintettel a felülbírálati indítványt el kell

utasítani.

(7) A bíróság

a) a határozatot

aa) a támadott határozatot hozó ügyészség számára,

ab) ha a támadott határozatot a nyomozó hatóság hozta, a felülbírálati indítványt

megküldő ügyészség számára, illetve

ac) annak, akire a határozat rendelkezést tartalmaz,

b) a c) pontban meghatározott kivétellel, a felülbírálati indítvány előterjesztőjének a

817/C. § (2) bekezdésében meghatározottak szerinti anonimizált határozatot, illetve

c) ha a felülbírálati indítványt a sértett vagy a feljelentő terjesztette elő, számára a

határozatot

kézbesíti.

A támadott határozat hatályon kívül helyezését követő eljárás *

817/G. § * (1) Ha a bíróság

a) a feljelentés elutasításáról hozott határozatot helyezte hatályon kívül, a nyomozás a

határozat meghozatalával külön döntés nélkül megindul,

b) az eljárás megszüntetéséről hozott határozatot helyezte hatályon kívül, az eljárás a

határozat meghozatalával külön döntés nélkül folytatódik.

(2) Az eljárás folytatására a 400. §-ban meghatározottak nem alkalmazhatók. Ha az

ügyben korábban gyanúsításra került sor, és a gyanúsítás törvényi feltételei

fennállnak, a korábbi gyanúsítottal a gyanúsítást ismételten közölni kell. Ilyen esetben

a nyomozás 351. § szerinti határidejébe nem számít bele az eljárás megszüntetése és

a gyanúsítás ismételt közlése közötti időtartam.

(3) A nyomozás megindulása vagy az eljárás folytatása esetén az ügyészség vagy a

nyomozó hatóság a bírósági határozat indokolásában meghatározottak

alapulvételével, felderítetlenség esetén az ott meghatározott hiányosságok

kiküszöbölésére törekedve folytatja az eljárást.

(4) A nyomozás megindulása vagy az eljárás folytatása esetén

a) az ügyészség a felderítés során is a 26. § (3) bekezdésében meghatározott

irányítási jogköröket gyakorolja,

b) az eljárást megszüntető határozat meghozatalára az irányítási jogkört gyakorló

előzetes jóváhagyásával kerülhet sor,

c) az eljárást megszüntető határozat ellen a sértett a 369. § (1) bekezdésétől eltérően

panaszt nem nyújthat be, a korábban felülbírálati indítványt benyújtó sértett az e

Fejezet rendelkezései szerint nyújthat be ismételt felülbírálati indítványt,

d) az eljárást megszüntető határozat hatályon kívül helyezésére hivatalból, illetve a

gyanúsított, a védő, a vagyoni érdekelt vagy az egyéb érdekelt által az eljárást

megszüntető határozat ellen bejelentett panasz elbírálása során akkor kerülhet sor, ha

vádindítványt nem nyújtottak be.

(5) A nyomozás megindulása vagy az eljárás folytatása esetén a felülbírálati indítvány

előterjesztője a továbbiakban jogosult arra, hogy bizonyítékot terjesszen elő, illetve

észrevételt tegyen.

Ismételt felülbírálat *

817/H. § * (1) Ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a 817/G. § szerint folytatott

eljárásban az eljárást a 398. § (1) bekezdés a)–d) vagy i) pontja, illetve (2) bekezdés a)

pontja alapján megszünteti, ismételt felülbírálati indítvány benyújtásának van helye.Nincs helye ismételt felülbírálati indítvány benyújtásának a 817/B. § (2) bekezdésében

meghatározott esetekben.

(2) Ha az (1) bekezdés alapján ismételt felülbírálati indítvány benyújtásának van helye,

az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az anonimizált ügyiratjegyzékkel együtt

a) a felülbírálati indítványt előterjesztő sértett és feljelentő részére a határozatát,

b) a felülbírálati indítványt előterjesztő, a 817/C. § (6) és (7) bekezdése szerinti

személy részére az anonimizált határozatát

kézbesíti.

(3) Ismételt felülbírálati indítványt kizárólag a korábban felülbírálati indítványt

előterjesztő személy nyújthat be. A korábban felülbírálati indítványt előterjesztő

személy a megszüntetésről szóló határozat kézbesítésétől számított egy hónapon belül

nyújthat be a határozattal szemben ismételt felülbírálati indítványt.

(4) A sértett és a feljelentő kivételével az ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő

személy az ismételt felülbírálati indítvány benyújtása előtt az ügyiratok közül kizárólag

az anonimizált határozatot, illetve az anonimizált ügyiratjegyzéket ismerheti meg.

(5) Az ismételt felülbírálati indítvány benyújtásának az (1) bekezdés szerinti határozat

rendelkezéseire – a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedésekre vonatkozó

rendelkezések kivételével – halasztó hatálya van.

(6) Az ismételt felülbírálati indítványt a határozatot hozó ügyészségnél vagy nyomozó

hatóságnál kell előterjeszteni. Az ismételt felülbírálati indítványt meg kell indokolni és

ahhoz az ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy csatolhatja a

rendelkezésére álló, az indítványozó álláspontja szerint az ügyben bizonyítandó tény

bizonyítására alkalmas adatokat, iratokat, nyilatkozatokat. A határozatot hozó

ügyészség vagy nyomozó hatóság az előterjesztésére nyitva álló határidő lejártát

követően három napon belül az indítványt és az ahhoz csatolt iratokat megküldi a

bíróságnak.

(7) Az ismételt felülbírálati indítvány elbírálására a 817/E. § és 817/F. § rendelkezéseit

kell alkalmazni. Ha a határozat hatályon kívül helyezésének lenne helye, a bíróság a

határozat hatályon kívül helyezése helyett megállapítja, hogy vádindítvány

benyújtásának lehet helye. Ha a bíróság megállapítja, hogy vádindítvány

benyújtásának van helye, az ismételt felülbírálati indítvány (5) bekezdés szerinti

felfüggesztő hatálya a vádindítvány benyújtására rendelkezésre álló határidő lejártáig,

illetve vádindítvány benyújtása esetén a bíróságnak a tárgyalás előkészítése során

hozott határozatáig tart.

(8) Ha a bíróság megállapítja, hogy vádindítvány benyújtásának van helye, és az

eljárásban több személy terjesztett elő ismételt felülbírálati indítványt, a bíróság a

határozatának kézbesítése során tájékoztatást nyújt a többi ismételt felülbírálati

indítványt előterjesztő személy jogi képviselőjének a nevéről, valamint a rendelkezésre

álló elérhetőségéről.

Vádindítvány benyújtása *

817/I. § * (1) Ha a bíróság megállapítja, hogy vádindítvány benyújtásának van helye,

és ismételt felülbírálati indítványt kizárólag az Integritás Hatóság nyújtott be, a

támadott határozatot hozó, illetve ha a támadott határozatot a nyomozó hatóság

hozta, a felülbírálati indítványt megküldő ügyészség a bíróságnak az ismételt

felülbírálati indítvány elbírálásáról hozott határozatának a kézbesítésétől számított öt

munkanapon belül egy hónapra közzéteszi

a) az anonimizált ügyiratjegyzéket,

b) az ismételt felülbírálati indítvánnyal támadott anonimizált határozatot,

c) a bíróságnak az ismételt felülbírálati indítvánnyal kapcsolatban hozott, a 817/C. §

(2) bekezdésében meghatározottak szerint anonimizált határozatát,

d) a bíróságnak a felülbírálati indítvánnyal kapcsolatban hozott, a 817/C. § (2)

bekezdésében meghatározottak szerint anonimizált határozatát.

(2) Az anonimizált határozat, az anonimizált ügyiratjegyzék, illetve a bíróság

anonimizált határozatainak a közzétételére alkalmazni kell a 817/C. § (3) és (4)

bekezdését.(3) A közzététel során tájékoztatást kell nyújtani arról, hogy a határozattal szemben az

(1) bekezdésben meghatározottakra tekintettel vádindítvány benyújtására van

lehetőség, a vádindítvány benyújtásának a feltételeiről, a vádindítvány képviseletére

jogosult személy jogairól és kötelezettségeiről, a vádindítvány benyújtásának a

határidejéről és arról a szervről, ahová a vádindítvány benyújtható.

(4) Ha az eljárásban sértett is részt vett, a pótmagánvádra vonatkozó rendelkezések

alkalmazásának nincs helye és a sértett az e Fejezet szerinti eljárásban léphet fel.

(5) Ahol e törvény vádiratot említ, ott a bíróság által befogadott vádindítványt is érteni

kell.

817/J. § * (1) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel vádindítványt

kizárólag a korábban ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy nyújthat be.

(2) Az Integritás Hatóság vádindítványt nem nyújthat be, illetve nem járhat el

vádindítvány képviseletére jogosult személyként.

(3) Ha ismételt felülbírálati indítványt kizárólag az Integritás Hatóság nyújtott be,

bármely természetes vagy nem természetes személy vádindítványt nyújthat be. Az

állam és a közhatalmat gyakorló szerv nem jogosult vádindítvány benyújtására, illetve

nem járhat el vádindítvány képviseletére jogosult személyként.

(4) Ha ismételt felülbírálati indítványt több személy terjesztett elő, közülük egy

jogosult az eljárásban a továbbiakban a vádindítvány képviseletére jogosult

személyként eljárni. Ebben az esetben a korábban ismételt felülbírálati indítványt

benyújtók megegyezésétől függ, hogy az eljárásban a továbbiakban melyikük jár el a

vádindítvány képviseletére jogosult személyként. A megegyezésre a bíróságnak az

ismételt felülbírálati indítvány elbírálásáról hozott határozatának a kézbesítésétől

számított tizenöt nap áll rendelkezésre. Ha a megegyezés nem jön létre, a

vádindítvány képviseletére jogosult személyt az ismételt felülbírálati indítvány

elbírálására jogosult bíróság jelöli ki. A vádindítvány képviseletére jogosult

személykénti kijelölésre vonatkozó indítványt a bíróságnak az ismételt felülbírálati

indítvány elbírálásáról hozott határozatának a kézbesítésétől számított húsz napon

belül kell benyújtani az eljárást megszüntető határozatot hozó hatóságnál.

(5) Az ügyészség vagy az ügyészség útján a nyomozó hatóság az indítványokat az

ügyiratokkal együtt a (4) bekezdés szerinti határidőt követően haladéktalanul

megküldi az ismételt felülbírálati indítvány elbírálására jogosult bíróságnak. A bíróság

nyolc napon belül határoz a vádindítvány képviseletére jogosult személy kijelöléséről.

(6) Ha a feljelentő vádindítvány képviseletére jogosult személykénti kijelölésére

vonatkozó indítványt nyújtott be, a bíróság a feljelentőt jelöli ki.

(7) Ha a feljelentő nem nyújtott be a vádindítvány képviseletére jogosult személykénti

kijelölésére vonatkozó indítványt, azonban a sértett a vádindítvány képviseletére

jogosult személykénti kijelölésére vonatkozó indítványt benyújtott, a bíróság a

sértettet jelöli ki.

(8) Ha több személy terjesztett elő ismételt felülbírálati indítványt, a bíróság a

vádindítvány képviseletére jogosult személy kijelöléséről annak mérlegelésével dönt,

hogy mely indítványozó kijelölésével ért egyet a felülbírálati indítványt előterjesztő

személyek többsége.

(9) Ha a (3) bekezdés szerinti esetben az erre jogosult személy vádindítványt kíván

benyújtani, a vádindítvány képviseletére jogosult személyt az ismételt felülbírálati

indítvány elbírálására jogosult bíróság jelöli ki. A vádindítvány képviseletére jogosult

személykénti kijelölésre vonatkozó indítványt a 817/I. § (1) bekezdése szerinti

közzétételtől számított egy hónapon belül kell benyújtani az eljárást megszüntető

határozatot hozó hatóságnál. Az ügyészség vagy az ügyészség útján a nyomozó

hatóság az indítványt az ügyiratokkal együtt a határidőt követően haladéktalanul

megküldi az ismételt felülbírálati indítvány elbírálására jogosult bíróságnak. A bíróság

nyolc napon belül határoz a vádindítvány képviseletére jogosult személy kijelöléséről.

(10) A bíróság döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye.

817/K. § * (1) Ha a vádindítvány képviseletére jogosult személyt a bíróság jelöli ki, a

vádindítvány benyújtásának határidejét a bíróság döntésének a kézbesítésétől kell

számítani.(2) Ha a vádindítvány képviseletére jogosult személy az eljárás során meghal vagy

tartós, súlyos betegsége miatt nem tud az eljárásban részt venni,

a) a többi, korábban ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy jogosult az

újabb, a vádindítvány képviseletére jogosult személyként eljáró személyről

megegyezni vagy a 817/J. § (4)–(8) bekezdésében meghatározottak szerint a bíróság

kijelölését indítványozni, illetve

b) a 817/J. § (3) bekezdése szerinti esetben a 817/J. § (9) bekezdése szerint a

vádindítvány képviseletére jogosult személykénti kijelölésre vonatkozó indítványt

benyújtó személy jogosult a 817/J. § (9) bekezdése szerint a bíróság kijelölését

indítványozni.

(3) Ha a vádindítvány képviseletére jogosult személyt a bíróság jelölte ki és ez a

személy a vádindítványt határidőn belül nem nyújtja be, a vádindítvány benyújtására

rendelkezésre álló határidőt követő tizenöt napon belül

a) a többi, korábban ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy jogosult egy

alkalommal újabb, a vádindítvány képviseletére jogosult személyként eljáró személyről

megegyezni, , illetve

b) a 817/J. § (3) bekezdése szerinti esetben a 817/J. § (9) bekezdése szerint a

vádindítvány képviseletére jogosult személykénti kijelölésre vonatkozó indítványt

benyújtó személy jogosult a 817/J. § (9) bekezdése szerint a bíróság kijelölését

indítványozni.

(4) A (3) bekezdés szerinti újabb vádindítvány képviseletére jogosult személy a

vádindítványt a megállapodástól, illetve a bíróság kijelölésről szóló végzésének

kézbesítésétől számított tizenöt napon belül nyújthatja be.

817/L. § * A vádindítvány képviseletére jogosult személy számára lehetőséget kell

adni arra, hogy a zártan kezelt ügyiratok kivételével az ügyiratokat megismerhesse. Az

ügyiratok megismerésére jogosult személy és a jogi képviselője az ügyiratokat

kizárólag az e Fejezet szerinti eljárás céljából használhatja fel. A megismert ügyiratot

tilos nyilvánosságra hozni.

817/M. § * (1) A vádindítványt a vádindítvány képviseletére jogosult személy

a) a bíróságnak az ismételt felülbírálati indítvány elbírálásáról hozott határozatának a

kézbesítésétől, illetve

b) a 817/J. § (3) bekezdése szerinti esetben a bíróságnak a vádindítvány képviseletére

jogosult személy 817/J. § (9) bekezdése szerinti kijelöléséről hozott végzés

kézbesítésétől

számított két hónapon belül nyújthatja be.

(2) A vádindítványt a 817/H. § (1) bekezdése szerinti határozatot hozó ügyészségnél

vagy nyomozó hatóságnál kell benyújtani. A vádindítványt a beérkezésétől számított

nyolc napon belül az ügyészség vagy az ügyészség útján a nyomozó hatóság az

ügyiratokkal együtt továbbítja a 19–22. § alapján hatáskörrel és illetékességgel

rendelkező bírósághoz. A bíróság illetékessége a 21. § (3) bekezdése alapján nem

állapítható meg.

(3) A vádindítvány tartalmazza

a) a 422. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározottakat,

b) a 422. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározottakat és

c) az egyes cselekmények, illetve részcselekmények bizonyításával összefüggő

bizonyítási indítványokat.

(4) A vádindítványhoz csatolni lehet a vádindítvány képviseletére jogosult személy

rendelkezésére álló, az álláspontja szerint az ügyben bizonyítandó tény bizonyítására

alkalmas adatokat, iratokat, nyilatkozatokat.

A vádindítvány előzetes vizsgálata *

817/N. § * (1) A bíróság a vádindítványt nem ügydöntő végzéssel elutasítja, ha

a) a vádindítvány képviseletére jogosult személy a vádindítványt a törvényben

meghatározott határidő eltelte után nyújtotta be,

b) a vádindítvány képviseletére jogosult személynek nincs jogi képviselője,

c) a vádindítványt benyújtó személy e törvény alapján vádindítvány benyújtására nem

jogosult,d) a vádindítvány tárgyává tett cselekmény nem közhatalom gyakorlásával vagy

közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény,

e) a vádindítvány nem tartalmazza a 817/M. § (3) bekezdés a) és b) pontjában

meghatározottakat, illetve

f) a vádindítványt nem a jogi képviselő útján nyújtották be.

(2) A vádindítvány képviseletére jogosult személy a vádindítvány elutasításáról

rendelkező nem ügydöntő végzés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a

vádindítványt ismételten benyújthatja, ha azt a bíróság az (1) bekezdés b), e) vagy f)

pontja alapján utasította el, és az elutasítás oka már nem áll fenn.

(3) A bíróság a vádindítványt nem utasíthatja el azon okból, hogy az nem tartalmazza

a vádindítványban vádlottként megjelölt személynek a 184. § (2) bekezdésében

felsorolt személyes adatait, és azok az ügyiratokból sem állapíthatók meg, ha a terhelt

személyazonossága ezek hiányában is kétséget kizáróan megállapítható.

(4) Az (1) bekezdés d) pontja nem alkalmazható, ha a vádindítvány tárgyává tett

cselekmény olyan bűncselekmény, amely a vádindítvány tárgyává tett közhatalom

gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekménnyel

szoros összefüggésben áll.

(5) A vádindítvány előzetes vizsgálata során ülés nem tartható.

(6) Ha a bíróság a vádindítványt nem ügydöntő végzéssel elutasítja, a határozatát a

vádindítvány képviseletére jogosult személynek kézbesíti.

(7) A vádindítvány elutasítása ellen fellebbezésnek nincs helye.

A vádindítvány megalapozottságának a vizsgálata *

817/O. § * (1) Ha a vádindítvány elutasításának nincs helye, a bíróság a vádindítvány

benyújtásától számított két hónapon belül megvizsgálja, hogy a vádindítványban

vádlottként megjelölt személy megalapozottan gyanúsítható-e a vádindítvány

tárgyává tett bűncselekmény elkövetésével.

(2) A bíróság a vádindítvány megalapozottságának elbírálásakor teljeskörűen

megvizsgálja az ügy ügyiratait és a vádindítvány képviseletére jogosult személy által

csatolt adatokat, iratokat, nyilatkozatokat.

817/P. § * (1) A bíróság nem ügydöntő végzésével a vádindítványt

a) elutasítja, ha a vádindítványban vádlottként megjelölt személy a vádindítvány

tárgyává tett bűncselekmény elkövetésével nem gyanúsítható megalapozottan,

b) részben elutasítja, ha a vádindítványban vádlottként megjelölt valamely személy a

vádindítvány tárgyává tett bűncselekmény elkövetésével, vagy a vádindítványban

vádlottként megjelölt személy a vádindítvány tárgyává tett valamely bűncselekmény

elkövetésével nem gyanúsítható megalapozottan.

(2) Ha a vádindítvány vizsgálata során adat merül fel arra, hogy a vádindítványban

vádlottként megjelölt személy mentességet élvező személy és a vádindítvány

elutasításának az érintett esetében nincs helye, a bíróság indítványozza a mentesség

felfüggesztésére jogosult döntését. Ha a mentesség felfüggesztésére jogosult a

mentességet nem függeszti fel, a bíróság a vádindítványt elutasítja vagy részben

elutasítja.

(3) A vádindítvány megalapozottságának a vizsgálata során ülés nem tartható.

(4) Ha a bíróság a vádindítványt nem ügydöntő végzéssel elutasítja vagy részben

elutasítja, a határozatát a vádindítvány képviseletére jogosult személynek kézbesíti.

(5) Ha a bíróság a vádindítványt részben elutasítja, a vádindítvány képviseletére

jogosult személy köteles a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az

elutasított vádindítványi részeket nem tartalmazó vádindítványt a bíróságnak

ismételten benyújtani. Ha a vádindítvány képviseletére jogosult személy ezt

elmulasztja, a bíróság az eljárást ügydöntő végzéssel megszünteti. Erre a nem

ügydöntő végzésben a vádindítvány képviseletére jogosult személyt figyelmeztetni

kell.

A bírósági eljárás szabályai a vádindítvány befogadását követően *

817/Q. § * (1) Ha a vádindítvány elutasításának nincs helye, a bíróság

a) azt haladéktalanul megküldi a vádlottnak,b) gondoskodik arról, hogy a bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak,

illetve

c) kényszerintézkedést rendelhet el.

(2) A vádindítvány vádlottnak történő kézbesítését követően az eljárásban védő

részvétele kötelező.

(3) A vádlott és a védő a vádindítvány kézbesítése után jogosult az eljárás

ügyiratainak a megismerésére.

(4) Ha a vádlott az eljárásban nem a magyar nyelvet használta, a vádindítvány

vádlottra vonatkozó részének az általa az eljárásban használt nyelvre történő

lefordításáról a bíróság gondoskodik.

817/R. § * (1) A vádindítvány képviseletére jogosult személy a bírósági eljárásban – ha

e törvény másképp nem rendelkezik – az ügyészség jogait gyakorolja, és az ügyészség

feladatait látja el, ideértve a vádlott személyi szabadságát érintő kényszerintézkedés

elrendelésének, továbbá az elfogatóparancs kibocsátásának indítványozását. A

vádindítvány képviseletére jogosult személy a vádat nem terjesztheti ki.

(2) A vádindítvány képviseletére jogosult személy a vádat bármikor ejtheti. A vád

ejtését nem köteles indokolni. A bíróság az eljárást megszünteti, ha a vádindítvány

képviseletére jogosult személy a vádat ejtette.

(3) A tárgyalás vezetése és rendjének fenntartása körében hozott határozat kivételével

a határozatot közölni kell a vádindítvány képviseletére jogosult személlyel.

(4) A vádindítvány alapján folytatott ügyhöz más ügyet nem lehet egyesíteni, kivéve,

ha a vádlottat korábban akár magánvádas, akár közvádas ügyben próbára

bocsátották.

817/S. § * (1) A (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a tárgyaláson a

vádindítvány képviseletére jogosult személy jogi képviselőjének a jelenléte kötelező.

Ha a vádindítvány képviseletére jogosult személy a tárgyaláson nincs jelen, a jogi

képviselője jogosult a büntetőeljárásban részt vevő személyeknek kérdést feltenni és

indítványt előterjeszteni, nem érintve a vádindítvány képviseletére jogosult személy

817/R. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott jogait.

(2) Ha a vádindítvány képviseletére jogosult személy jogi képviselője a tárgyaláson

nem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette ki,

de a vádindítvány képviseletére jogosult személy jelen van, a bíróság a tárgyalást

megtartja, azonban a jogi képviselőt rendbírsággal kell sújtani. A bíróság erre a jogi

képviselőt az idézésben figyelmezteti.

(3) Ha a tárgyaláson a vádindítvány képviseletére jogosult személy és a jogi

képviselője sem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem

mentette ki, vagy mindkét személy önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy az

eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni, továbbá, ha mindkét személy az eljárási

cselekményről engedély nélkül távozik, a bíróság az eljárást ügydöntő végzéssel

megszünteti. A vádindítvány képviseletére jogosult személyt az értesítésben, illetve a

jogi képviselőt az idézésben erre figyelmeztetni kell.

(4) A vádindítvány képviseletére jogosult személy jogi képviselője a tárgyalásról

ismételt vagy súlyos rendzavarása esetén sem utasítható ki, illetve vezettethető ki. Ha

a vádindítvány képviseletére jogosult személy jogi képviselője a rendzavarással nem

hagy fel, és ezzel lehetetlenné teszi a tárgyalás jelenlétében való folytatását, a jogi

képviselőt rendbírsággal kell sújtani, és a vádindítvány képviseletére jogosult személy

más jogi képviselőt hatalmazhat meg. Ha ez nyomban nem lehetséges, a bíróság a

tárgyalást a rendzavaró jogi képviselő költségére elnapolja.

(5) Ha a vádindítvány képviseletére jogosult személy jogi képviselete az eljárásban

megszűnik, és a következő tárgyalási napig a jogi képviseletéről nem gondoskodik, a

bíróság az eljárást ügydöntő végzéssel megszünteti.

(6) Ha vádindítvány képviseletére jogosult személy az eljárás során meghal vagy

tartós, súlyos betegsége miatt nem tud az eljárásban részt venni, a bíróság erről a

többi ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személyt, illetve a 817/J. § (9)

bekezdése szerint a vádindítvány képviseletére jogosult személykénti kijelölésre

vonatkozó indítványt benyújtó többi személyt tájékoztatja. A többi ismételt felülbírálatiindítványt előterjesztő személy a tájékoztatástól számított 15 napon belül jogosult az

újabb, vádindítvány képviseletére jogosult személyként eljáró személyről megegyezni.

A 817/J. § (9) bekezdése szerint a vádindítvány képviseletére jogosult személykénti

kijelölésre vonatkozó indítványt benyújtó többi személy a tájékoztatástól számított 15

napon belül jogosult a 817/J. § (9) bekezdése szerint a tárgyalást folytató bíróság

kijelölését indítványozni.

(7) Ha a vádindítvány képviseletére jogosult személyt a bíróság jelölte ki és e személy

a vádat ejtette vagy a bíróság az eljárást a 817/P. § (5) bekezdése vagy a (3) és (5)

bekezdés alapján megszünteti, a bíróság az eljárást megszüntető határozatát a többi

ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy, illetve a 817/J. § (9) bekezdése

szerint a vádindítvány képviseletére jogosult személykénti kijelölésre vonatkozó

indítványt benyújtó többi személy részére is kézbesíti.

(8) A (7) bekezdésben meghatározott esetben a többi ismételt felülbírálati indítványt

előterjesztő személy jogosult egy alkalommal a kézbesítéstől számított tizenöt napon

belül újabb vádindítvány képviseletére jogosult személyként eljáró személyről

megegyezni, aki tizenöt napon belül a vád ejtését visszavonhatja vagy a mulasztást

pótolhatja. Ebben az esetben az eljárást folytatni kell.

(9) A (7) bekezdésben meghatározott esetben a 817/J. § (9) bekezdése szerint a

vádindítvány képviseletére jogosult személykénti kijelölésre vonatkozó indítványt

benyújtó többi személy a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül jogosult a 817/J. §

(9) bekezdése szerint az eljárást megszüntető határozatot hozó bíróság kijelölését

indítványozni. A bíróság által kijelölt újabb vádképviseletre jogosult személy tizenöt

napon belül a vád ejtését visszavonhatja vagy a mulasztást pótolhatja. Ebben az

esetben az eljárást folytatni kell.

A fellebbezés *

817/T. § * (1) A bíróság ítélete ellen a vádindítvány képviseletére jogosult személy

fellebbezést nem jelenthet be.

(2) Fellebbezés bejelentése esetén a bíróság az ügyiratokat közvetlenül terjeszti fel a

fellebbezés elbírálására jogosult bírósághoz.

(3) Az e Fejezet szerinti eljárásban hozott jogerős ügydöntő határozatot a bíróság

megküldi az ügyben korábban eljárt ügyészségnek is.

(4) A másodfokú bíróság a 817/S. § (3) és (5) bekezdésében meghatározott esetben az

elsőfokú bíróság határozatát hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti.

A bűnügyi költség *

817/U. § * (1) Ha a bíróság a vádlottat felmentette vagy vele szemben az eljárást

megszüntette, a vádindítvány képviseletére jogosult személy viseli a 145. § (1)

bekezdésében és az 576. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott bűnügyi

költségből azt a költséget, amely a bírósági eljárás során keletkezett.

(2) Ha a bíróság a vádlottat az 566. § (3) bekezdésében meghatározott eset

kivételével felmenti, vagy vele szemben az eljárást vádejtés miatt megszünteti, a

vádindítvány képviseletére jogosult személy az ügydöntő határozat jogerőre

emelkedésétől számított egy hónapon belül – jogszabályban meghatározott mértékben

– megtéríti a vádlott meghatalmazott védőjének azon díját és költségét, amely a

bírósági eljárás során keletkezett.

(3) A vádindítvány képviseletére jogosult személyt csak azzal a cselekménnyel, illetve

a tényállásnak azzal a részével kapcsolatban felmerült bűnügyi költség viselésére és a

(2) bekezdésben meghatározott díj és költség azon részének megtérítésére lehet

kötelezni, amelyre a bíróság az 566. § (3) bekezdésében meghatározott eset

kivételével felmentő ítéletet hozott vagy az eljárást megszüntette.

A rendkívüli jogorvoslatokra vonatkozó eltérő szabályok *

817/V. § * (1) A vádindítvány képviseletére jogosult személy perújítási indítványt,

felülvizsgálati indítványt nem terjeszthet elő.

(2) Az e Fejezet szerinti eljárásban hozott határozat ellen törvényesség érdekében

bejelentett jogorvoslatnak nincs helye.(3) Az e Fejezet szerinti eljárásban a C. Fejezet, a CI. Fejezet és a CIII. Fejezet

alkalmazásának nincs helye. A vádindítvány képviseletére jogosult személy különleges

eljárások lefolytatását nem indítványozhatja.

A büntetőeljárás megindulása miatti hátrányos jogkövetkezményekre vonatkozó

szabályok *

817/W. § * A büntetőeljárás megindulása miatti hátrányos jogkövetkezmények

tekintetében a pótmagánvádas eljárására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azon

személy vonatkozásában, akivel szemben e Fejezet rendelkezései alapján

vádindítványt nyújtanak be.

CVI. FEJEZET

ELJÁRÁS VAGYON VAGY DOLOG ELVONÁSA, ADAT HOZZÁFÉRHETETLENNÉ TÉTELE

ÉRDEKÉBEN

818. § A bűncselekménnyel összefüggő vagyon vagy dolog elvonására, adat

hozzáférhetetlenné tételére irányuló eljárásokban (a továbbiakban: vagyonelvonásra

irányuló eljárás) e törvény rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell

alkalmazni.

Az eljárás feltétele

819. § (1) * Vagyonelvonásra irányuló eljárásnak van helye, ha

a) nyomozás nem indult,

b) a büntetőeljárást megszüntették, vagy

c) a büntetőeljárást azért függesztették fel, mert

ca) az elkövető ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik,

cb) az elkövető tartós, súlyos betegsége vagy a bűncselekmény elkövetése után

bekövetkezett elmebetegsége miatt az eljárásban nem vehet részt, vagy

cc) az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható,

és elkobzás, vagyonelkobzás, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele,

tárhelyszolgáltatás megszüntetése, vagy a lefoglalt dolog állami tulajdonba vétele

szükséges.

(2) Vagyonelvonásra irányuló eljárásnak van helye a bíróság jogerős ügydöntő

határozatát követően, ha

a) a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyon visszaszerzése vagy

b) * az elkobzás, a vagyonelkobzás, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné

tételének, a tárhelyszolgáltatás megszüntetésének utólagos elrendelése

szükséges.

(3) Nincs helye vagyonelvonásra irányuló eljárásnak,

a) az (1) bekezdés a) pontja alapján, ha a feljelentést azért utasították el, mert a

cselekmény nem bűncselekmény,

b) az (1) bekezdés b) pontja alapján, ha az eljárást azért szüntették meg, mert a

cselekmény nem bűncselekmény, vagy

c) a (2) bekezdés alapján, ha a 671. § 12. pontja alapján egyszerűsített felülvizsgálati

eljárásnak van helye,

d) a (2) bekezdés a) pontja esetén a bíróság ügydöntő határozatának jogerőre

emelkedését követő öt év elteltével.

Bűncselekménnyel összefüggő vagyon, dolog, adat felkutatása

820. § (1) A 819. § (1) bekezdése esetén az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a

bűncselekménnyel összefüggő vagyon, dolog, adat felkutatását vagy a lefoglalt

dologra vonatkozó tulajdonjog tisztázását (a továbbiakban együtt: vagyonkutatás)

rendeli el, ha feltehető, hogy a vagyonelvonásra irányuló eljárás célja elérhető és

a) nem indult nyomozás, vagy

b) az eljárás adatai alapján

ba) * az elkobzás, vagyonelkobzás, elektronikus adat hozzáférhetetlenné tétele,

tárhelyszolgáltatás megszüntetése, vagy

bb) a lefoglalt dolog állami tulajdonba vétele tárgyában nem lehet érdemben állást

foglalni.(2) A 819. § (2) bekezdése esetén a bíróság jogerős ügydöntő határozatát követően az

ügyészség vagyonkutatást rendel el

a) * a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyon visszaszerzése érdekében, ha a

jogerős ügydöntő határozattal elrendelt, pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás

esetén

aa) * a vagyonelkobzás végrehajtása az állami adó- és vámhatóság tájékoztatása

alapján nem vezetett eredményre, vagy

ab) a jogerős ügydöntő határozatot megelőzően a terhelt vagyonelkobzás alá eső

vagyona nem volt biztosítható,

b) * ha az elkobzás, a vagyonelkobzás, az elektronikus adat végleges

hozzáférhetetlenné tétele vagy a tárhelyszolgáltatás megszüntetése utólagos

alkalmazásának lehet helye,

és feltehető, hogy a vagyonelvonásra irányuló eljárás célja elérhető.

(2a) * Az ötmillió forintot nem meghaladó összegű pénzösszegben kifejezett

vagyonelkobzás esetén a (2) bekezdés a) pontja szerinti vagyonkutatást csak akkor

kell elrendelni, ha a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján

megalapozottan feltehető, hogy a vagyonelvonásra irányuló eljárás célja elérhető.

(3) * Az ügyészség a (2) bekezdés a) pont aa) alpontja esetén a vagyonkutatás

elrendeléséről tájékoztatja az állami adó- és vámhatóságot.

(4) A vagyonkutatást az (1) bekezdés esetén a nyomozó hatóság vagy az ügyészség, a

(2) bekezdés esetén a nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzési szerve folytatja le.

(5) Az (1) bekezdés és a (2) bekezdés b) pontja alapján elrendelt vagyonkutatás során

az e törvényben meghatározottak szerint

a) adatszerző tevékenység folytatása,

b) bizonyítási eszköz beszerzése, valamint bizonyítási cselekmény elvégzése,

c) a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések kivételével kényszerintézkedés

rendelhető el.

(6) A (2) bekezdés a) pontja alapján elrendelt vagyonkutatás során az (5) bekezdésben

meghatározottak mellett leplezett eszközök alkalmazása is elrendelhető. A leplezett

eszközök a Hatodik Rész rendelkezései szerint alkalmazhatók. A bírói engedélyhez

kötött leplezett eszközök alkalmazását a bíróság a Tizenkettedik Részben

meghatározottak szerint engedélyezi. Ha korábban a nyomozás során már alkalmaztak

bírói engedélyhez kötött leplezett eszközt az érintett személlyel szemben, és a

bűncselekménnyel összefüggő vagyon, dolog felkutatása során a bírói engedélyhez

kötött leplezett eszközök alkalmazását ismételten engedélyezik, a leplezett eszközök

alkalmazásának idejét össze kell adni és a 239. § (2) bekezdésében meghatározott

időtartamot ennek megfelelően kell számítani.

(7) A vagyonkutatás során a jogerős ügydöntő határozattal elrendelt, pénzösszegben

kifejezett vagyonelkobzás végrehajtásának biztosítása érdekében lefoglalás, illetve zár

alá vétel rendelhető el arra a vagyonra, illetve dologra is, amely a jogerős ügydöntő

határozattal elrendelt vagyonelkobzás hatálya alá tartozhat.

(8) Ha a vagyoni érdekelt ismeretlen, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a magyar

nyelvet nem ismeri, részére ügygondnokot kell kirendelni.

(9) A nyomozó hatóság, a nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzési szerve és az

ügyészség kapcsolatára a nyomozás szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal,

hogy a vizsgálat szabályait azt követően kell alkalmazni, hogy a bűncselekménnyel

összefüggő vagyon, dolog, adat biztosítása érdekében lefoglalás vagy zár alá vétel

elrendelésére került sor.

821. § (1) A vagyonkutatás legfeljebb az elrendeléstől számított két évig tarthat.

(2) Az ügyészség, a nyomozó hatóság, vagy a nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzési

szerve az eljárást megszünteti, ha

a) a vagyonelvonásra irányuló eljárás céljának elérése kizárt, az a továbbiakban nem

várható, vagy

b) a vagyonkutatás (1) bekezdésben meghatározott határideje lejárt.(3) A vagyonelvonásra irányuló eljárás megszüntetése nem akadálya annak, hogy ha a

vagyonelvonásra irányuló eljárás alapjául szolgáló új tény, körülmény merül fel, a

vagyonkutatást ismét elrendeljék.

(4) * Az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzési szerve a 820. §

(2) bekezdés a) pont aa) alpontja esetén az eljárás megszüntetéséről rendelkező

határozatot kézbesíti az állami adó- és vámhatóságnak.

(5) Az eljárást megszüntető határozat ellen panasznak nincs helye.

822. § (1) * Ha az eljárás adatai vagy a vagyonkutatás adatai alapján elkobzás,

vagyonelkobzás, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele,

tárhelyszolgáltatás megszüntetése, lefoglalt dolog állami tulajdonba vétele, vagy

annak megállapítása szükséges, hogy valamely vagyon jogerős ügydöntő határozattal

elrendelt vagyonelkobzás hatálya alá tartozik, az ügyészség erre irányuló indítványt

tesz a bíróságnak.

(2) Az ügyészség indítványa tartalmazza

a) * az indítványban foglalt intézkedéssel érintett terhelt, a bűncselekmény

elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy vagyoni érdekelt, illetve a

lefoglalt dolog állami tulajdonba vétele esetén a kényszerintézkedéssel érintett terhelt

vagy bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy

azonosításra alkalmas személyes adatait,

b) az intézkedéssel, illetve kényszerintézkedéssel érintett vagyon, dolog vagy adat

megjelölését,

c) az intézkedés alkalmazására vagy a lefoglalt dolog állami tulajdonba vételére

irányuló indítványt az alkalmazandó jogszabályok megjelölésével együtt,

d) az indítványt megalapozó tények leírását.

A bíróság eljárása

823. § (1) Ha a bíróság illetékessége a 21. § (1)–(2) vagy (5) bekezdése alapján nem

állapítható meg, az a bíróság jár el, amely bíróság illetékességi területén a

vagyonelvonásra irányuló eljárás megindítására okot adó körülményt a hatóság

észlelte.

(2) A bíróság az ügyiratok alapján dönt, szükség esetén tárgyalást tart.

(3) A bírósági eljárásban az eljárás felfüggesztésének nincs helye.

(4) Ha a bíróság tárgyalást tart, előkészítő ülés tartásának nincs helye.

(5) A tárgyalás megnyitása után a tanács elnöke szükség esetén ismerteti az

alapügyben hozott határozat lényegét, ezt követően az ügyész ismerteti az indítvány

lényegét.

A bíróság határozata

824. § (1) * A bíróság a 819. § (1) bekezdése, és a (2) bekezdés b) pontja esetén az

elkobzásról, a vagyonelkobzásról, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné

tételéről, vagy a tárhelyszolgáltatás megszüntetéséről, illetve a 819. § (1) bekezdése

esetén a lefoglalt dolog állami tulajdonba vételéről rendelkezik, ha az indítvány alapos,

egyéb esetben az indítványt elutasítja.

(2) A bíróság a 819. § (2) bekezdés a) pontja esetén, ha az indítvány alapos,

megállapítja, hogy az indítványban megjelölt vagyon a jogerős ügydöntő határozattal

elrendelt vagyonelkobzás hatálya alá tartozik. Egyéb esetben az indítványt elutasítja.

(3) * Ha a bíróság határozatát az ügyiratok alapján hozta meg, ügydöntő végzése

ellen nincs helye fellebbezésnek, de az ügyészség, a terhelt, a bűncselekmény

elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, a védő, valamint a vagyoni

érdekelt a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül tárgyalás tartását

indítványozhatják.

(4) A bíróság a tárgyalásról értesíti a (3) bekezdésben megjelölteket.

(5) A (3) bekezdés alapján tartott tárgyalásra a 743–745. § az irányadó.

825. § (1) A bíróság tárgyaláson hozott ügydöntő végzése ellen az ügyészség és a 824.

§ (3) bekezdésében felsorolt további személyek fellebbezhetnek.

(2) A bíróságnak a 824. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott feladatát bírósági titkár

is elláthatja, tárgyalás tartására azonban nem jogosult.

A bűnügyi költség viselése826. § A bíróság az elítéltet a bűnügyi költség viselésére kötelezi, ha megállapítja,

hogy az indítványban megjelölt vagyon a jogerős ügydöntő határozattal elrendelt

vagyonelkobzás hatálya alá tartozik. Egyébként a vagyonelvonásra irányuló eljárásban

felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.

CVII. FEJEZET

ELJÁRÁS HATÁRZÁRRAL KAPCSOLATOS BŰNCSELEKMÉNY ESETÉN

827. § (1) A határzár tiltott átlépése, határzár megrongálása, valamint a határzárral

kapcsolatos építési munka akadályozása (a továbbiakban együtt: határzárral

kapcsolatos bűncselekmény) miatt indult büntetőeljárásban e törvény rendelkezéseit

az e Fejezetben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2) E Fejezet hatálya kiterjed a terhelt által elkövetett más bűncselekményre is, ha azt

a határzárral kapcsolatos bűncselekménnyel egy eljárásban bírálják el.

A bíróság

828. § (1) Az egyesbíró akkor utalhatja a bíróság tanácsa elé az ügyet, ha az eljárás

határzárral kapcsolatos bűncselekmény mellett más bűncselekmény miatt is folyik.

(2) * A járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyben a törvényszék székhelyén lévő

járásbíróság, vagy a Fővárosi Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság

jár el a vármegye, illetve a főváros területére kiterjedő illetékességgel.

(3) * Ha a terhelt különböző járásbíróságok illetékessége alá tartozó

bűncselekményeket követett el, az a bíróság jár el, amely valamelyik bűncselekmény

elbírálására az (2) bekezdés szerint illetékes.

(4) Az eljárásra az a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság vagy a Fővárosi

Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság is illetékességgel rendelkezik,

amely törvényszék területén a terhelt lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye

található, ha az ügyészség ezen a bíróságon emel vádat.

(5) Az ügyészség az eljárás ügyiratainak megismerését a 100. § alkalmazásával oly

módon biztosítja, hogy a 352. § (1) bekezdésében meghatározott időköz rövidíthető

vagy mellőzhető.

A védő

829. § A büntetőeljárásban védő részvétele kötelező.

A kényszerintézkedés végrehajtása

830. § (1) A személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések elrendelése és

végrehajtása során kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a terhelttel együtt érkező

tizennyolc év alatti személy érdekei ne sérüljenek, és a fiatalkorút a hozzátartozóitól

szükségtelenül ne különítsék el.

(2) * A vádemelés előtt az ügyészség, a vádemelés után a bíróság rendelkezhet arról,

hogy az őrizetet a menedékjogról, illetve a harmadik országbeli állampolgárok

beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény hatálya

alá tartozó személyek elhelyezésére, ellátására és fogva tartására szolgáló

létesítményben kell végrehajtani a büntetőeljárás hatálya alatt nem álló más

személyektől való elkülönítés mellett.

(3) * Ha az őrizetet a (2) bekezdésben meghatározott helyen hajtják végre, a

vádemelés előtt az ügyészség, vádemelés után a bíróság rendelkezhet arról, hogy az

őrizetet a hozzátartozó terheltek, illetve bűncselekmény elkövetésével

megalapozottan gyanúsítható személyek elkülönítése nélkül kell végrehajtani, feltéve,

hogy ez nem jár a nyomozás vagy a fiatalkorú terhelt vagy bűncselekmény

elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy érdekeinek a sérelmével.

(4) Ha a bíróság a nem magyar állampolgárságú vagy a Magyarországon lakcímmel

nem rendelkező terhelt bűnügyi felügyeletét rendeli el, a terhelt számára lakásként

a) * a menedékjogról, illetve a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és

tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben meghatározott

befogadó állomást vagy közösségi szállást jelöl ki, ha ennek jogszabályban

meghatározott feltételei fennállnak,

b) * ennek hiányában a menedékjogról, illetve a harmadik országbeli állampolgárok

beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény hatályaalá tartozó személyek elhelyezésére, ellátására és fogva tartására szolgáló más

létesítményt jelöl ki, ha ott a terheltnek a büntetőeljárás hatálya alatt nem álló, illetve

a letartóztatott személyektől való elkülönítése lehetséges.

(5) A bíróság a (4) bekezdésben foglaltaktól akkor térhet el, ha az eljárás a terhelt

ellen határzárral kapcsolatos bűncselekmény mellett más bűncselekmény miatt is

folyik.

(6) * A bíróság rendelkezhet arról, hogy a letartóztatást a menedékjogról, illetve a

harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános

szabályokról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek elhelyezésére, ellátására és

fogva tartására szolgáló létesítményben kell végrehajtani a büntetőeljárás hatálya

alatt nem álló más személyektől való elkülönítés mellett.

(7) Ha a letartóztatást a (6) bekezdésben meghatározott helyen hajtják végre, a

vádemelés előtt az ügyészség, a vádemelés után a bíróság rendelkezhet arról, hogy a

letartóztatást a hozzátartozó terheltek elkülönítése nélkül hajtsák végre, feltéve, hogy

ez nem jár a nyomozás vagy a fiatalkorú terhelt érdekeinek a sérelmével.

(8) A letartóztatás a bíróság rendelkezése alapján kivételesen rendőrségi fogdában is

végrehajtható.

Az idegenrendészeti és a menekültügyi hatóság tájékoztatása

831. § Az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a nem magyar állampolgárságú vagy

Magyarországon lakcímmel nem rendelkező gyanúsított első kihallgatásáról

tájékoztatja az ügyészség vagy a nyomozó hatóság székhelye szerint illetékes

idegenrendészeti, illetve menekültügyi hatóságot.

Az eljárás felfüggesztése és megszüntetése

832. § (1) * A bíróság a 488. § (1) bekezdés d) pontja alapján felfüggesztheti a

büntetőeljárást, ha megállapítja, hogy a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével

megalapozottan gyanúsítható személy menedékjog iránti kérelme alapján

menekültügyi eljárás van folyamatban.

(2) * Az eljárást meg kell szüntetni, ha a Magyarországon lakcímmel nem rendelkező

nem magyar állampolgár terhelt vagy bűncselekmény elkövetésével megalapozottan

gyanúsítható személy ismeretlen helyen tartózkodik. Erről a bíróság nem ügydöntő

végzéssel határoz.

(3) A (2) bekezdés nem alkalmazható,

a) ha a bűncselekmény nyolc évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel

büntetendő,

b) ha a terhelttel szemben az eljárás a határzárral kapcsolatos bűncselekmény mellett

más bűncselekmény miatt is folyik, vagy

c) a másodfokú, a harmadfokú bírósági eljárás vagy a hatályon kívül helyezés folytán

megismételt eljárás során.

A nyelvhasználat

833. § A terhelt a vádirat, illetve az ítélet lefordításáról lemondhat.

A fiatalkorú elleni büntetőeljárás

834. § (1) A 680. § (1) bekezdés a) pontja nem alkalmazható, ha az eljárás a fiatalkorú

ellen kizárólag határzárral kapcsolatos bűncselekmény miatt van folyamatban.

Fiatalkorú elleni büntetőeljárásban az elsőfokú bíróságon az egyesbíró tanács elé

utalhatja az ügyet.

(2) A nem magyar állampolgár, Magyarországon lakcímmel nem rendelkező fiatalkorú

esetében a környezettanulmány elkészítése nem szükséges, ha az eljárás a fiatalkorú

ellen kizárólag határzárral kapcsolatos bűncselekmény miatt van folyamatban.

(3) Ha környezettanulmány elkészítése szükséges, az a 684. § (1) bekezdésétől

eltérően nem tartalmazza a fiatalkorú veszélyeztetettségének bűnmegelőzési

szempontú kockázatértékelését.

(4) Ha a bíróság kísérő nélküli fiatalkorú terhelt bűnügyi felügyeletét rendeli el, a

terhelt számára lakásként gyermekvédelmi intézményt is kijelölhet.

Bíróság elé állítás

835. § (1) * Az ügyészség a terheltet a bűncselekmény elkövetésétől számított tizenöt

napon belül állítja bíróság elé.(2) * A bíróság az ügyiratokat az ügyészségnek akkor küldi vissza, ha

a) a bűncselekményre a törvény tízévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést

rendel, vagy

b) a bizonyítási eszközök nem állnak rendelkezésre.

Büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás

836. § (1) * A bíróság büntetővégzést hozhat a 830. § (4) bekezdés b) pontjában

meghatározott bűnügyi felügyelet hatálya alatt álló terhelttel szemben is.

(2) A bíróság a büntetővégzést az ügyiratoknak a bírósághoz érkezését követő öt

napon belül hozza meg.

HUSZONEGYEDIK RÉSZ

A KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK

837. § (1) * E törvény rendelkezéseit a különleges eljárásokban az e Részben foglalt

eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy

a) ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az elsőfokú bíróság határozata ellen az

ügyészség, az elítélt és a védő fellebbezhet,

b) a bíróság a törvénynek megfelelő rendelkezést hoz, ha az indítvány alapos,

c) a bíróság az indítványt elutasítja, ha az alaptalan,

d) a bíróság az eljárást megszünteti vagy megszüntetheti, ha a hivatalból folytatott

eljárásban állapítja meg, hogy az eljárás megindításának feltételei nem állnak fenn,

vagy ha az indítványozó az indítványt visszavonta és az eljárás hivatalból való

lefolytatásának nincs helye,

e) a másodfokú bíróság a fellebbezésről tanácsülésen határoz, ha az ügyész, a terhelt

vagy a védő meghallgatása szükséges, nyilvános ülést, ha más bizonyítást vesz fel,

tárgyalást tart,

f) harmadfokú bírósági eljárásnak nincs helye.

(2) * A különleges eljárások:

a) a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának elhalasztása életfogytig

tartó szabadságvesztés esetén,

b) az összbüntetési eljárás,

c) eljárás a kiutasítás tartamának utólagos meghatározására,

d) eljárás próbára bocsátás esetén,

e) eljárás jóvátételi munka esetén,

f) halasztás vagy részletfizetés engedélyezése az államot illető bűnügyi költség

megfizetésére.

(3) A bíróság a törvényben kizárt indítványt érdemi indokolás nélkül elutasítja. A nem

jogosulttól származó indítványt a bíróság érdemi indokolás nélkül elutasítja, ha az

eljárás hivatalból való lefolytatásának törvényi feltételei nem állnak fenn.

(4) Ha e törvény alapján az indítvány érdemi indokolás nélküli elutasításának van

helye, a bíróság az ügyiratok alapján is dönthet.

A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának elhalasztása életfogytig

tartó szabadságvesztés esetén

838. § (1) Ha az alapügyben életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés jogerős

kiszabására került sor, az alapügyben elsőfokon eljárt bíróság hivatalból vagy az

ügyészség indítványára nyilvános ülésen vagy tárgyaláson nem ügydöntő végzésben

határoz az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt feltételes szabadságra

bocsátásának legkorábbi időpontja elhalasztásáról.

(2) A bűnügyi költséget az elítélt viseli, ha a bíróság a feltételes szabadságra

bocsátásának legkorábbi időpontja elhalasztásáról határoz. Ha a bíróság a feltételes

szabadságra bocsátásának legkorábbi időpontja elhalasztását nem rendelte el, a

bűnügyi költséget az állam viseli.

Az összbüntetési eljárás

839. § (1) Az összbüntetési eljárásban a legutóbb befejezett ügyben eljárt elsőfokú

bíróság jár el, ha az eljárásokat azonos hatáskörű bíróságok folytatták, egyébként a

magasabb hatáskörű elsőfokú bíróság jár el.(2) * Ha az egyik ügyben katonai büntetőeljárás volt folyamatban, az összbüntetésbe

foglalásról az a bíróság határoz, amely a katonai büntetőeljárást lefolytatta, kivéve, ha

a katonai büntetőeljárás hatályát a 696. § (3) bekezdése alapozta meg.

(3) Az összbüntetési eljárás hivatalból vagy az ügyészség, az elítélt vagy a védő

indítványára indul. Az összbüntetési eljárás lefolytatásához – kivéve, ha azt az elítélt

indítványozta – az elítélt hozzájárulását be kell szerezni. Az elítélt az indítványát vagy

a hozzájárulását az elsőfokú ítélet meghozataláig visszavonhatja, ebben az esetben a

bíróság az eljárást megszünteti.

(4) A bíróság megállapítja, hogy az elítélt az összbüntetési ítélet alapjául szolgáló

szabadságvesztés büntetésekből mennyi időt töltött ki, és ha indokolt, az alapítéletek

szerinti szabadságvesztések végrehajtását félbeszakítja. A szabadságvesztések

végrehajtásának a félbeszakítása ellen benyújtott fellebbezésnek a félbeszakításra

nincs halasztó hatálya.

(5) A bíróság az ügyiratok alapján vagy nyilvános ülés alapján dönt, az összbüntetésbe

foglalást ítélettel, az erre irányuló indítvány elutasítását végzéssel mondja ki.

(6) Az ítéletben a bíróság a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának

megállapításáról és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról is

rendelkezik.

(7) Az összbüntetésbe foglalásra jogosult bíróság előtt folyamatban volt legutóbbi

eljárásban a védő meghatalmazásának, vagy kirendelésének hatálya az összbüntetési

eljárásra is kiterjed.

(8) A bűnügyi költséget az elítélt viseli, ha az összbüntetésbe foglalást elrendelték. Ha

az összbüntetésbe foglalást nem rendelték el, a bűnügyi költséget az állam viseli.

840. § A bíróság hivatalból vagy az ügyészség, az elítélt és a védő indítványára

hatályon kívül helyezheti az összbüntetési eljárásban meghozott határozatát, és a 839.

§ alapján ismét lefolytatja az összbüntetési eljárását, ha az összbüntetési eljárás

jogerős befejezését követően megállapítja, hogy az összbüntetésbe foglalásról vagy

annak tartamáról nem vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett.

Eljárás a kiutasítás tartamának utólagos meghatározására *

840/A. § * (1) Ha az alapügyben a kiutasítás mellékbüntetés jogerős kiszabására az

1999. február 28. napjáig hatályban volt Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV.

törvény alapján határozatlan tartamban került sor, az alapügyben elsőfokon eljárt

bíróság hivatalból vagy az ügyészség, az elítélt vagy a védő indítványára, az ügyiratok

alapján vagy nyilvános ülésen – a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény

hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények

módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény 2/B. §-a alapján – ügydöntő végzésben

határozza meg a kiutasítás tartamát. Az erre irányuló indítvány elutasításáról a bíróság

nem ügydöntő végzéssel határoz.

(2) A bíróság ítélettel hatályon kívül helyezi a határozatlan tartamú kiutasítás

mellékbüntetésről szóló jogerős ítéleti rendelkezést, ha a Btk. 59. § (2)–(4) bekezdése

alapján a kiutasítás elrendelésének nem lenne helye.

(3) Az (1) bekezdés szerinti eljárás nem folytatható le, ha

a) a határozatlan tartamú kiutasítás végrehajtására az idegenrendészeti

jogszabályokban meghatározott módon sor került, vagy

b) a határozatlan tartamú kiutasítást kiszabó ítélet jogerőre emelkedésétől számítva

tíz év eltelt azzal, hogy e tartamba nem számít bele az az idő, amíg a terhelt

szabadságvesztést töltött.

(4) A bűnügyi költséget az állam viseli.

Eljárás próbára bocsátás esetén

841. § (1) Az alapügyben elsőfokon eljárt bíróság az ügyészség indítványára nyilvános

ülés vagy tárgyalás alapján dönt a próbaidő meghosszabbításáról vagy a próbára

bocsátást kimondó rendelkezés hatályon kívül helyezéséről és büntetés kiszabásáról,

ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan

megszegte. A bíróság a próbára bocsátást kimondó rendelkezés hatályon kívül

helyezéséről és büntetés kiszabásáról ítélettel, egyébként nem ügydöntő végzéssel

határoz.(2) A nyilvános ülés vagy a tárgyalás megkezdése után az egyesbíró vagy a tanács

elnöke ismerteti az alapügyekben hozott határozat lényegét.

(3) A bűnügyi költséget az elítélt viseli, ha a bíróság a próbaidő meghosszabbításáról

vagy a próbára bocsátást kimondó rendelkezés hatályon kívül helyezéséről és

büntetés kiszabásáról rendelkezik.

Eljárás jóvátételi munka esetén

842. § (1) Az alapügyben elsőfokon eljárt bíróság az ügyészség indítványára nyilvános

ülés vagy tárgyalás alapján dönt

a) a jóvátételi munka végzését előíró rendelkezés hatályon kívül helyezéséről és

büntetés kiszabásáról, ha az elítélt a jóvátételi munka elvégzését nem igazolta, vagy a

pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegte;

b) a jóvátételi munka igazolása határidejének meghosszabbításáról, ha az elítélt

igazolja, hogy az előírt jóvátételi munkát egészségügyi okból nem tudta teljesíteni; .

c) a jóvátételi munka végrehajthatósága megszűnésének megállapításáról, ha az

elítélt egészségi állapotában olyan tartós változás következett be, amely a jóvátételi

munka végrehajtását nem teszi lehetővé.

(2) * A bíróság az (1) bekezdés a) pontja esetén ítélettel, b) pontja esetén nem

ügydöntő végzéssel, c) pontja esetén ügydöntő végzéssel határoz.

(3) A bűnügyi költséget az elítélt viseli, ha a bíróság a jóvátételi munka végzését előíró

rendelkezés hatályon kívül helyezéséről és büntetés kiszabásáról rendelkezik.

Halasztás vagy részletfizetés engedélyezése a bűnügyi költség megfizetésére

843. § (1) * Az államot illető bűnügyi költség megfizetésére az egyesbíró vagy a

tanács elnöke halasztást, illetve részletfizetést engedélyezhet a Bv. tv. 42. § (1)

bekezdésében meghatározott feltételek mellett és keretek között.

(2) A halasztás és a részletfizetés iránti kérelemnek nincs halasztó hatálya.

(3) A kérelemről az alapügyben elsőfokon eljárt bíróság tárgyalás tartása nélkül, az

ügyiratok alapján határoz. E határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

HUSZONKETTEDIK RÉSZ

A BÜNTETŐELJÁRÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ EGYÉB ELJÁRÁSOK

CVIII. FEJEZET

AZ ALAPTALANUL ALKALMAZOTT SZABADSÁGKORLÁTOZÁSÉRT JÁRÓ KÁRTALANÍTÁS

A kártalanítás jogalapja

844. § Az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén kártalanítás jár a

terheltnek, ha a büntetőeljárásban vagy annak eredményeként a szabadságát

alaptalanul korlátozták, illetve elvonták. A kártalanítás kizárólag a szabadság

korlátozásának, illetve elvonásának a ténye és a tartama miatti hátrányok orvoslására

szolgál.

845. § (1) Kártalanítás jár a letartóztatásért, az előzetes kényszergyógykezelésért és

az olyan bűnügyi felügyeletért, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta,

hogy lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet

engedély nélkül nem hagyhat el, valamint az ezek elrendelését megelőzően elrendelt

őrizetért, ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az eljárást azért szüntette meg,

mert

a) a cselekmény nem bűncselekmény,

b) nem a gyanúsított követte el a bűncselekményt,

c) a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem volt

megállapítható bűncselekmény elkövetése, vagy az elkövető büntethetőségét, illetve

a cselekmény büntetendőségét kizáró ok volt megállapítható,

d) a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem volt

megállapítható, hogy a bűncselekményt a gyanúsított követte el,

e) * elévülés folytán, tevékeny megbánás miatt vagy törvényben meghatározott

egyéb okból a büntethetőség megszűnt,

f) a cselekményt már jogerősen elbírálták,g) * a feljelentés vagy a legfőbb ügyésznek a 4. § (9) bekezdésében vagy a Btk. 3. §

(3) bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányzik,

h) * a magánindítvány hiányzik, és az a 378. § (4) bekezdése alapján már nem

pótolható,

i) * a cselekmény nem közvádra üldözendő bűncselekmény, illetve

j) * megrovást alkalmaz.

(2) Kártalanítás jár a letartóztatásért, az előzetes kényszergyógykezelésért és az (1)

bekezdésben meghatározott bűnügyi felügyeletért, valamint az ezek elrendelését

megelőzően elrendelt őrizetért, ha a bíróság

a) a terheltet jogerősen felmentette, kivéve, ha kényszergyógykezelését rendelte el;

b) az eljárást jogerős ügydöntő végzésében azért szüntette meg, mert

ba) * elévülés miatt vagy törvényben meghatározott egyéb okból a vádlott

büntethetősége megszűnt,

bb) az ügyészség a vádat ejtette, vagy

bc) a cselekményt már jogerősen elbírálták;

c) az eljárást véglegessé vált nem ügydöntő végzésében azért szüntette meg, mert

ca) * a magánindítvány, a feljelentés, vagy a legfőbb ügyésznek a 4. § (9)

bekezdésében vagy a Btk. 3. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezése

hiányzott,

cb) a vádat nem az arra jogosult emelte, vagy

cc) a vád nem vagy hiányosan tartalmazza a 422. § (1) bekezdésében írt törvényes

elemeket, és emiatt a vád érdemi elbírálásra alkalmatlan;

d) a terhelt bűnösségét jogerősen megállapította, és

da) vele szemben kizárólag próbára bocsátást, jóvátételi munkát vagy megrovást

alkalmazott, vagy

db) a büntetés kiszabását mellőzte.

(3) Kártalanítás jár a letartóztatásért, az előzetes kényszergyógykezelésért és az (1)

bekezdésben meghatározott bűnügyi felügyeletért, valamint az ezek elrendelését

megelőzően elrendelt őrizetért, ha a bíróság a terhelt bűnösségét jogerősen

megállapította és annak tartama meghaladja a jogerősen kiszabott

a) szabadságvesztés tartamát,

b) elzárás tartamát,

c) közérdekű munka tartamát,

d) pénzbüntetés napi tételeinek számát,

e) javítóintézeti nevelés tartamát.

(4) Kártalanítás jár a jogerős ítélet alapján végrehajtott szabadságvesztésért,

elzárásért, javítóintézeti nevelésért, illetve kényszergyógykezelésért, ha a bíróság

rendkívüli jogorvoslat folytán

a) a terheltet jogerősen felmentette, kivéve, ha kényszergyógykezelését rendelte el,

b) * a terheltet jogerősen

ba) azonos nemű, de rövidebb tartamú szabadságvesztés vagy elzárás büntetésre

ítélte vagy vele szemben rövidebb tartamú javítóintézeti nevelést alkalmazott, vagy

bb) eltérő nemű szabadságvesztés vagy elzárás büntetésre ítélte vagy vele szemben

büntetés helyett javítóintézeti nevelést alkalmazott, és a büntetésnek vagy a

javítóintézeti nevelésnek a Btk. 92/B. § (2) bekezdése alapján történő beszámítását

követően is fennmarad be nem számítható büntetés,

c) a terheltet jogerősen próbára bocsátotta, számára jóvátételi munka végzését írta

elő vagy megrovásban részesítette,

d) * az eljárást a terhelttel szemben jogerős ügydöntő végzésében a (2) bekezdés c)

pontjában meghatározott okból megszüntette, vagy

e) * a terhelt esetében mellőzte büntetés kiszabását vagy a kényszergyógykezelés

elrendelését.

845/A. § * (1) A kártalanítás jogalapjának és mértékének

a) a 845. § (1) és (2) bekezdése szerinti megállapításánál három napi bűnügyi

felügyeletben töltött idő felel meg egy napi letartóztatásban töltött időnek,b) a 845. § (3) bekezdése szerinti megállapításánál a bűnügyi felügyelet a Btk. 92. §

(3) bekezdésében meghatározottak szerint felel meg az ott felsorolt büntetéseknek,

c) egy napi előzetes kényszergyógykezelésben töltött idő felel meg egy napi

letartóztatásban töltött időnek,

d) a 845. § (4) bekezdése szerinti megállapításánál a végrehajtott büntetéseket és

intézkedést a Btk. 92/B. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint kell beszámítani.

(2) Több típusú, illetve több szakaszban foganatosított letartóztatás, előzetes

kényszergyógykezelés, illetve bűnügyi felügyelet esetén a kártalanítás jogalapjának és

mértékének megállapításánál az (1) bekezdés alkalmazásával a bűnügyi felügyelet és

az előzetes kényszergyógykezelés idejét letartóztatásra vagy szabadságvesztésre kell

átszámítani, majd szükség esetén össze kell számítani az így megállapítható tartamot.

(3) A kártalanítás jogalapját és mértékét a szabadságvesztés végrehajtása

felfüggesztésének, illetve a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének a

figyelmen kívül hagyásával kell megállapítani.

846. § (1) A 845. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén is kizárt a

kártalanítás, ha a kártalanítást igénylő

a) a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság elől elrejtőzött, megszökött,

szökést kísérelt meg, illetve az elfogására irányuló intézkedés alól kivonta magát vagy

azt megkísérelte,

b) a tényállás megállapításának meghiúsítása érdekében bűncselekményt követett el,

és ezt jogerős ügydöntő határozat megállapította,

c) a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság megtévesztésére törekedett a

büntetőeljárás megindulásáról való tudomásszerzését követően, és ezzel neki

felróhatóan okot szolgáltatott arra, hogy a bűncselekmény megalapozott gyanúja reá

terelődjék és őrizetét, letartóztatását, előzetes kényszergyógykezelését, illetve a 845.

§ (1) bekezdésében meghatározott bűnügyi felügyeletét elrendeljék,

meghosszabbítsák vagy fenntartsák,

d) * letartóztatását vagy a 845. § (1) bekezdésében meghatározott bűnügyi

felügyeletét a 293. § (3) vagy (4) bekezdése alapján rendelték el,

e) * perújítás során való felmentése, a 845. § (4) bekezdés b) pontja szerinti

büntetésre ítélése, próbára bocsátása, számára jóvátételi munka végzésének előírása

vagy megrovásban részesítése, illetve az eljárás vele szemben való megszüntetése

megtörtént, de az alapügyben elhallgatta azokat a tényeket vagy bizonyítékokat,

amelyeken a perújítás során hozott ítélet alapul.

(2) A vallomástétel megtagadása önmagában nem zárja ki a kártalanítást.

847. § (1) * Ha a kártalanítást a 845. § (1) bekezdésében meghatározott ok miatt

igénylik, és az ügyészség vagy a nyomozó hatóság által megszüntetett eljárást utóbb

akár közvádas, akár magánvádas eljárásban lefolytatják, az eljárás újabb befejezéséről

rendelkező határozat alapján a 845. §-ban vagy a 846. §-ban meghatározottak szerint

járhat kártalanítás.

(2) Ha a kártalanítást a 845. § (3) bekezdés a) pontjában vagy a (4) bekezdés b)

pontjában meghatározott ok miatt igénylik, nem jár kártalanítás, ha a

szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése esetén utóbb a felfüggesztett

szabadságvesztést végre kell hajtani.

(3) Ha a kártalanítást a 845. § (2) bekezdés d) pont da) alpontjában vagy a (4)

bekezdés c) pontjában meghatározott ok miatt igénylik, nem jár kártalanítás, ha

próbára bocsátás esetén utóbb a próbára bocsátást meg kell szüntetni és büntetést

kell kiszabni.

(4) Ha a kártalanítást a 845. § (2) bekezdés d) pont da) alpontjában vagy a (4)

bekezdés c) pontjában meghatározott ok miatt igénylik, nem jár kártalanítás, ha

jóvátételi munka esetén a bíróság utóbb büntetést szab ki.

(5) Ha a kártalanítást a 845. § (2) bekezdés a), b) vagy d) pontjában, illetve (3)

bekezdésében meghatározott ok miatt igénylik, nem jár kártalanítás, ha utóbb

rendkívüli jogorvoslat során olyan jogerős ügydöntő határozatot hoznak a terhelttel

szemben, amely miatt a kártalanítás a 845. §-ban vagy a 846. §-ban meghatározottak

szerint nem jár.(6) Az (1)–(5) bekezdésben meghatározott esetben a már kifizetett kártalanítást az

állam visszaköveteli.

(7) A (2)–(4) bekezdésben meghatározott esetekben a végrehajtandó

szabadságvesztés vagy a kiszabott büntetés tekintetében kártalanításnak a 844. §

vagy a 845. § alapján helye lehet. Ilyen esetben, ha kártalanítást kell fizetni, a

korábban kifizetett kártalanítási összeget be kell számítani.

A kártalanítási eljárás

848. § (1) A kártalanítási igény a kártalanítást igénylő választása szerint egyszerűsített

kártalanítási eljárásban vagy kártalanítási perben érvényesíthető. A kártalanítási igény

fizetési meghagyásos eljárásban nem érvényesíthető.

(2) A kártalanítási igényt az állammal szemben kell érvényesíteni. Az államot az

igazságügyért felelős miniszter képviseli.

849. § (1) A kártalanítást igénylő a kártalanítást megalapozó határozat vele történő

közlésétől számított egy éven belül érvényesítheti a kártalanítási igényét. E határidő

elmulasztása jogvesztő.

(2) Ha a kártalanítást igénylő terhelt a kártalanítási eljárás lefolytatása alatt meghal,

örököse a terhelt halálától számított hat hónapon belül kérheti az eljárás folytatását. E

határidő elmulasztása jogvesztő.

850. § (1) Az igazságügyért felelős miniszter a kártalanítási eljárás során az

adatkérésre vonatkozó rendelkezések szerint adatszolgáltatást kérhet olyan adat vagy

irat beszerzése érdekében, amelyre a kérelem vagy a keresetlevél hivatkozik, vagy

amely a kártalanítási eljárás során felmerülő körülmény tisztázásához szükséges. Az

adatkérésre ilyen esetben a 263. §-t és a 264. §-t kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az igazságügyért felelős miniszter a kártalanítási eljárás során törvényben

meghatározott adatkörben adatszolgáltatást a következő nyilvántartásokból kérhet:

a) bűnügyi nyilvántartási rendszer,

b) polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartás,

c) központi idegenrendészeti nyilvántartás.

(3) A kártalanítási eljárásban a büntetőügyben eljárt bíróság feladatait bírósági titkár is

elláthatja.

Az egyszerűsített kártalanítási eljárás

851. § (1) Az egyszerűsített kártalanítási eljárás keretében a kártalanítást igénylő a

szabadság alaptalan korlátozásáért, illetve elvonásáért járó, kormányrendeletben

meghatározottak szerint számított összegű kártalanítást igényelhet. Az egyszerűsített

kártalanítási eljárás célja, hogy a kártalanítást igénylő és az igazságügyért felelős

miniszter között megállapodás jöjjön létre, amely alapján a kártalanítást teljesíteni kell.

(2) Ha az eljárást az ügyészség vagy a nyomozó hatóság szüntette meg, az

egyszerűsített kártalanítási eljárásra irányuló kérelmet annál a bíróságnál kell

előterjeszteni, amelynél az ügyészség a letartóztatás, az előzetes

kényszergyógykezelés, illetve a 845. § (1) bekezdésében meghatározott bűnügyi

felügyelet elrendelését indítványozta. Egyéb esetben a kérelmet a büntetőügyben

eljárt elsőfokú bíróságnál kell előterjeszteni.

(3) * A bíróság az egyszerűsített kártalanítási eljárásra irányuló kérelmet annak

beérkezését követő egy hónapon belül, érdemi vizsgálat nélkül a büntetőeljárás

ügyirataival együtt az igazságügyért felelős miniszternek küldi meg. Amennyiben az

ügyiratok megküldése terjedelmi vagy egyéb okból nem teljesíthető, a bíróság az

eljárást megszüntető határozatot, az ügydöntő határozatokat, a kényszerintézkedésről

szóló határozatokat, a kártalanítást igénylő kihallgatásáról készült jegyzőkönyveket,

illetve az egyéb, a kártalanítási igény elbírálása szempontjából lényeges ügyiratokat

küldi meg.

(4) Az igazságügyért felelős miniszter a kérelem hozzá való beérkezésétől számított

két hónapon belül megvizsgálja, hogy a 845. §-ban meghatározottak alapján a

kártalanítási igény megalapozott- e, illetve, hogy nem áll-e fenn kártalanítást kizáró

ok. Ha az igazságügyért felelős miniszter álláspontja szerint a kérelem megalapozott,

megállapítja a szabadság alaptalan korlátozásáért, illetve elvonásáért járó,

kormányrendeletben meghatározottak szerint számított kártalanítási összeget és errőla kártalanítást igénylőt írásban tájékoztatja. A tájékoztatás tartalmazza azt is, hogy a

kártalanítási összeg elfogadása esetén az egyszerűsített kártalanítási eljárás írásbeli

megállapodással zárul.

(5) Ha az igazságügyért felelős miniszter álláspontja szerint a kérelem nem

megalapozott, erről a kártalanítást igénylőt írásban tájékoztatja.

(6) A megállapodást a kérelem benyújtását követő öt hónapon belül kell írásban

megkötni.

(7) Ha a kártalanítást igénylővel a megállapodás létrejön, további kártalanítási igény

érvényesítésének nincs helye.

(8) A kártalanítási összeget a megállapodás írásbeli megkötését követő tizenöt napon

belül kell kifizetni.

852. § (1) Ha az egyszerűsített kártalanítási eljárás során a kérelem benyújtását

követő öt hónapon belül megállapodás nem jön létre, vagy az igazságügyért felelős

miniszter álláspontja szerint a kérelem nem megalapozott, a kártalanítást igénylő a

határidő lejártát, illetve a kérelem elfogadhatatlanságáról való tájékoztatást követő két

hónapon belül a 853–854. §-a szerinti kártalanítási pert indíthat. Ez a határidő

jogvesztő.

(2) * A kártalanítási per (1) bekezdés szerinti megindítása esetén a kártalanítást

igénylő a keresetlevelet a kártalanítási perre a polgári perrendtartásról szóló törvény

szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál terjeszti elő.

(3) * Az igazságügyért felelős miniszter a 851. § (3) bekezdése alapján megküldött

ügyiratokat a (2) bekezdés szerinti bíróság megkeresésére haladéktalanul megküldi.

A kártalanítási per

853. § (1) A kártalanítási perben a szabadság alaptalan korlátozása, illetve elvonása

miatt bekövetkezett

a) kár megtérítése, illetve

b) nem vagyoni sérelemért járó sérelemdíj

követelhető.

(2) A kártalanítási perben a kártalanítás módjára és mértékére a Polgári

Törvénykönyvről szóló törvénynek a kártalanításra és a sérelemdíjra vonatkozó

rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A kártalanítás a kártalanítást megalapozó

a) eljárást megszüntető határozat közlésének vagy

b) ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének

a napján válik esedékessé.

(4) A kártalanítási perben a büntetőügy során eljárt meghatalmazott védő díját és

költségeit nem lehet érvényesíteni.

854. § (1) A kártalanítási perben a polgári perrendtartásról szóló törvényt az e

törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A kártalanítási pert keresetlevéllel kell megindítani. A keresetlevél tartalmazza

a) a kártalanítást igénylő természetes személyazonosító adatait,

b) ha jogi képviselővel jár el, akkor a jogi képviselő nevét, székhelyét, telefonszámát,

elektronikus levélcímét, több jogi képviselő esetén a hivatalos iratok átvételére kijelölt

jogi képviselő nevét,

c) a kártalanítási igény összegét,

d) az érvényesíteni kívánt jogot a jogalap megjelölése útján,

e) az érvényesíteni kívánt jogot és a kereseti kérelmet megalapozó tényeket, és

f) a tényállításokat alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítási

indítványokat.

(3) Ha az eljárást az ügyészség vagy a nyomozó hatóság szüntette meg, a

keresetlevelet annál a bíróságnál kell előterjeszteni, amelynél az ügyészség a

letartóztatást, az előzetes kényszergyógykezelést, illetve a 845. § (1) bekezdésében

meghatározott bűnügyi felügyelet elrendelését indítványozta. Egyéb esetben a

keresetlevelet a büntetőügyben eljárt elsőfokú bíróságnál kell előterjeszteni.

(4) * A kártalanítási per iránti keresetlevelet a bíróság annak beérkezését követő egy

hónapon belül érdemi vizsgálat nélkül a büntetőeljárás ügyirataival együtt azigazságügyért felelős minisztérium székhelye szerint illetékes, a perre hatáskörrel

rendelkező járásbíróságnak vagy törvényszéknek küldi meg. Amennyiben az ügyiratok

megküldése terjedelmi vagy egyéb okból nem teljesíthető, a bíróság az eljárást

megszüntető határozatot, az ügydöntő határozatokat, a kényszerintézkedésről szóló

határozatokat, a kártalanítást igénylő kihallgatásáról készült jegyzőkönyveket, illetve

az egyéb, a kártalanítási igény elbírálása szempontjából lényeges ügyiratokat küldi

meg.

(5) A 846. § (1) bekezdés a)–c) és e) pontjában meghatározott kizáró ok fennállására

vonatkozóan vagy a kártalanítási per során felmerülő körülmény tisztázása érdekében

az alperes indítványára a bíróság beszerezheti a büntetőügyben eljárt ügyészség vagy

nyomozó hatóság nyilatkozatát. A nyilatkozat a kizáró ok vagy a kártalanítási per

során felmerülő körülmény megítélésével kapcsolatos jogi álláspontot tartalmazza,

illetve ahhoz csatolni kell az azt alátámasztó iratokat.

A kártalanítás kifizetésével kapcsolatos szabályok

855. § (1) Ha az államnak kártalanítást kell fizetnie és a kártalanítási eljárás során adat

merült fel arra, hogy a kártalanítást igénylővel szemben a kártalanítás alapjául

szolgáló büntetőeljárás tárgyát képező bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban

jogerősen polgári jogi igényt ítéltek meg, amelyet a kártalanítás kifizetéséig nem

teljesített, az igazságügyért felelős miniszter a kártalanítási összeget visszatartja. Ilyen

esetben a megítélt polgári jogi igényt a kártalanítás összegéből kell teljesíteni. A

kártalanítási összeg fennmaradó részét a bírósági végrehajtó foglalást igazoló

nyilatkozatának beérkezését követően ki kell fizetni.

(2) * Ha az államnak kártalanítást kell fizetnie és a kártalanítási eljárás során adat

merült fel arra, hogy a kártalanítást igénylővel szemben a kártalanítás alapjául

szolgáló büntetőeljárás tárgyát képező bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban

vagyonelkobzást rendeltek el, fiatalkorúval szemben pénzbüntetést szabtak ki, vagy a

kártalanítást igénylőt bűnügyi költség megfizetésére kötelezték, és azt a kártalanítás

kifizetéséig nem hajtották végre, az igazságügyért felelős miniszter a kártalanítás

kifizetése előtt a végrehajtás érdekében megkeresi az állami adó- és vámhatóságot. A

megkeresésben közölni kell a kártalanítást igénylő természetes személyazonosító

adatait, illetve a kártalanítás kifizetésével kapcsolatos adatokat.

(3) * Az (1) és (2) bekezdés alapján az igazságügyért felelős miniszter kezelheti a

polgári jogi igénnyel, a vagyonelkobzással, a fiatalkorúval szemben kiszabott

pénzbüntetéssel és a bűnügyi költséggel kapcsolatos adatokat, az adatkérésre

vonatkozó rendelkezések alapján a bírósági végrehajtótól, illetve az állami adó- és

vámhatóságtól adatok szolgáltatását kérheti, továbbá a bírósági végrehajtó a polgári

jogi igény, illetve az állami adó- és vámhatóság a vagyonelkobzás, a fiatalkorúval

szemben kiszabott pénzbüntetés és a bűnügyi költség végrehajtása érdekében a

kártalanítási eljárással kapcsolatos személyes adatokat megismerheti, illetve azokat

kezelheti.

CIX. FEJEZET

A VISSZATÉRÍTÉS

856. § (1) A pénzbüntetés, a szabálysértés miatt alkalmazott pénzbírság, valamint a

bűnügyi költség címén befizetett összeget a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig

eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt a terheltnek vissza kell téríteni, ha

a) rendkívüli jogorvoslat folytán a jogerős ügydöntő határozatot a bíróság hatályon

kívül helyezte vagy az Alkotmánybíróság megsemmisítette és megismételt eljárást kell

lefolytatni,

b) rendkívüli jogorvoslat folytán a bíróság a jogerős ügydöntő határozatot hatályon

kívül helyezte és az ügyiratokat az ügyészségnek küldte meg,

c) rendkívüli jogorvoslat folytán a bíróság a terheltet felmentette vagy vele szemben

az eljárást megszüntette, vagy

d) a rendkívüli jogorvoslat folytán hozott határozat pénzbüntetés, szabálysértés miatt

alkalmazott pénzbírság, továbbá bűnügyi költség megfizetésére kötelezést nem

tartalmaz.(2) Ha a rendkívüli jogorvoslat folytán hozott határozat pénzbüntetés, szabálysértés

miatt alkalmazott pénzbírság vagy bűnügyi költség megfizetésére kötelezést

alacsonyabb mértékben tartalmaz, akkor a befizetett összeg és az alacsonyabb

mértékű kötelezés közötti különbözetet kell a terheltnek visszatéríteni, a befizetéstől a

visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt.

(3) Vagyonelkobzás, elkobzás esetén, valamint akkor, ha a lefoglalt dolog az állam

tulajdonába került, az (1) és (2) bekezdés irányadó azzal, hogy ha rendkívüli

jogorvoslat folytán a bíróság a terheltet felmentette vagy vele szemben az eljárást

megszüntette, visszatérítésnek csak akkor van helye, ha a bíróság a felmentő

ítéletben vagy az eljárást megszüntető határozatban vagyonelkobzást vagy elkobzást

nem vagy alacsonyabb mértékben rendelt el. Az elkobzott dolgot, a vagyonelkobzás

alá eső vagyont, továbbá a lefoglalt dolgot elsősorban természetben kell visszaadni.

Ha ez nem lehetséges, vagy a vagyonelkobzás pénzösszegre vonatkozott, a

vagyonelkobzáskor, illetve az elkobzáskor irányadó forgalmi értéket vagy a

pénzösszeget alapul véve, annak a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított

mindenkori kamatával növelt összegét kell visszatéríteni.

(4) A visszatérítést a bíróság hivatalból vagy az ügyészség, a terhelt, a védő vagy az

egyéb érdekelt indítványára rendeli el.

(5) Ha

a) a rendkívüli jogorvoslatot a terhelt halála után indítványozták,

b) a terhelt a rendkívüli jogorvoslati eljárás során meghal, vagy

c) a terhelt rendkívüli jogorvoslat alapján hozott határozat meghozatala után, de a

visszatérítés indítványozása előtt meghal,

a visszatérítést a terhelt örököse is indítványozhatja.

(6) Ha a visszatérítést a terhelt örököse indítványozta, az (1)–(3) bekezdés azzal

irányadó, hogy a visszatérítést a terhelt örököse részére kell teljesíteni.

857. § (1) A visszatérítést

a) perújítás esetén a megismételt eljárásban jogerős ügydöntő határozatot hozó vagy

a 644. § (3) és (4) bekezdése esetében a perújítás megengedhetőségének kérdésében

döntő bíróság,

b) alkotmányjogi panasz esetén az ügyben elsőfokon eljárt bíróság,

c) felülvizsgálat, a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat és jogegységi

eljárás esetén a Kúria,

d) egyszerűsített felülvizsgálat esetén az alapügyben jogerős ügydöntő határozatot

hozó bíróság

rendeli el.

(2) Ha a visszatérítés alapja a 856. § (1) bekezdés d) pontja vagy (2) bekezdése, és a

rendkívüli jogorvoslat folytán hozott jogerős ügydöntő határozatban a bíróság a sértett

által előterjesztett polgári jogi igénynek helyt adott, a visszatérítés összegét a polgári

jogi igény kielégítésére kell fordítani, feltéve, hogy a polgári jogi igény kielégítése

addig még nem vagy nem teljes egészében történt meg.

(3) A polgári jogi igény kielégítése után fennmaradó összeget a terheltnek vissza kell

téríteni.

CX. FEJEZET

KEGYELEM A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN

A kegyelmi eljárás megindítása

858. § (1) A büntetőeljárás megszüntetése iránti kegyelmi eljárást az e Fejezetben

meghatározott rendelkezések szerint kell lefolytatni.

(2) A büntetőeljárás megszüntetése iránti kegyelmi eljárás kérelemre vagy hivatalból

indulhat.

(3) Kegyelmi kérelmet a terhelt, a védő, a terhelt törvényes képviselője, valamint a

terhelt hozzátartozója nyújthat be.

(4) A kegyelmi kérelmet írásban kell benyújtani annál a bíróságnál vagy ügyészségnél,

amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van.(5) Hivatalból a kegyelmi eljárást kegyelmi kezdeményezéssel az a bíróság vagy

ügyészség indíthatja meg, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van.

(6) Kegyelmi kezdeményezés esetén, vagy ha a kegyelmi kérelmet nem a terhelt

nyújtotta be, a bíróság vagy az ügyészség beszerzi a terhelt arra vonatkozó

nyilatkozatát, hogy a kegyelmi eljárás lefolytatásához hozzájárul-e. Ha a terhelt a

hozzájárulását megtagadja, a kegyelmi eljárás nem folytatható le.

A kegyelmi eljárás

859. § (1) A kegyelmi eljárásnak a büntetőeljárás lefolytatására nincs halasztó hatálya.

(2) A bíróság vagy az ügyészség a kegyelmi eljárásban e törvénynek az adatkérésre

vonatkozó rendelkezései szerint beszerzi azokat a terheltre vonatkozó adatokat és

iratokat, amelyek a kegyelmi eljárás lefolytatásához és a kegyelmi kérelem vagy a

kegyelmi kezdeményezés elbírálásához szükségesek.

(3) A bíróság vagy az ügyészség a (2) bekezdésben meghatározott célból különösen a

következőket szerezheti be:

a) a terheltről készített környezettanulmány,

b) fogva tartott terhelt esetén a büntetés-végrehajtási intézet értékelő véleménye,

vagy

c) a terhelt életvitelével összefüggő nyilvános adatokról készített rendőrségi jelentés.

(3a) * A környezettanulmányt a pártfogó felügyelő készíti el.

(4) A kegyelmi kérelmet vagy a kegyelmi kezdeményezést, a büntetőeljárás ügyiratait

vagy azok egy részét, valamint a (2) bekezdésben meghatározott célból beszerzett

adatokat, iratokat azok beszerzését követő nyolc napon belül

a) a vádemelés előtt az eljáró ügyészség a legfőbb ügyészhez,

b) a vádemelés után a bíróság az igazságügyért felelős miniszterhez

terjeszti fel.

860. § (1) A legfőbb ügyész vagy az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi

kérelmet vagy a kegyelmi kezdeményezést, valamint a felterjesztett adatokat, iratokat

megvizsgálja, és – ha szükséges – az adatkérésre vonatkozó rendelkezések szerint a

859. § (2) bekezdésében meghatározott célból adatszolgáltatást kérhet. Az

adatkérésre ilyen esetben a 263. §-t és a 264. §-t kell megfelelően alkalmazni.

(2) A legfőbb ügyész vagy az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárásban

törvényben meghatározott adatkörben adatokat igényelhet a következő

nyilvántartásokból:

a) bűnügyi nyilvántartási rendszer,

b) szabálysértési nyilvántartási rendszer,

c) polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartás,

d) közúti közlekedési nyilvántartás,

e) központi idegenrendészeti nyilvántartás,

f) * körözési nyilvántartási rendszer.

(2a) * A legfőbb ügyész vagy az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárásban

a kegyelmi kérelem vagy a kegyelmi kezdeményezés elbírálása érdekében

beszerezheti a 859. § (3) bekezdésében meghatározott ügyiratokat.

(3) A büntetőeljárás megszüntetésére vonatkozó kegyelem iránti előterjesztést a

vádemelés előtt a legfőbb ügyész, a vádemelés után az igazságügyért felelős

miniszter tehet a köztársasági elnökhöz.

(4) A legfőbb ügyész vagy az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi kérelmet,

illetve az igazságügyért felelős miniszter a bíróság kegyelmi kezdeményezését a

köztársasági elnökhöz akkor is felterjeszti, ha a kegyelem gyakorlása iránt nem tesz

előterjesztést.

861. § * A köztársasági elnök a kegyelmi döntésről szóló határozatot a kegyelmi

kérelmet előterjesztő igazságügyért felelős miniszter vagy legfőbb ügyész részére

küldi meg.

861/A. § * A köztársasági elnök az egyéni kegyelmezési jogát nem gyakorolhatja, ha a

terhelt gyanúsítotti kihallgatására vagy vele szemben vádemelésrea) tizennyolcadik életévét betöltött személy által tizennyolcadik életévét be nem

töltött személy sérelmére elkövetett nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni

bűncselekmény, vagy

b) az a) pontban meghatározott bűncselekménnyel vagy az a) pontban meghatározott

bűncselekmény miatt indult büntetőeljárással összefüggő, tizennyolcadik életévét

betöltött személy által elkövetett más szándékos bűncselekmény

miatt került sor.

862. § * (1) A legfőbb ügyész a kegyelmi döntésről szóló határozatot és a kegyelmi

eljárás iratait annak az ügyészségnek küldi meg, amely előtt a büntetőeljárás

folyamatban van.

(2) Ha az előterjesztő az igazságügyért felelős miniszter volt, a kegyelmi döntésről

szóló határozatot és a kegyelmi eljárás iratait az igazságügyért felelős miniszter

megküldi annak a bíróságnak, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van.

(3) A kegyelmi döntésről szóló határozatot a terheltnek, a védőnek és a kegyelmi

kérelem előterjesztőjének az a bíróság vagy ügyészség kézbesíti, amely előtt a

büntetőeljárás folyamatban van. A bíróság vagy az ügyészség a büntetőeljárást

megszüntető kegyelmi döntésről szóló határozattal egyidejűleg az eljárást

megszüntető határozatot is kézbesíti. Fogva tartott terhelt esetén a bíróság vagy az

ügyészség a kegyelmi döntésről szóló határozat másolatát megküldi a fogvatartást

végrehajtó szervnek.

(4) Ha a kegyelmi eljárás a köztársasági elnök döntése nélkül más okból fejeződik be,

ennek tényét az a szerv vagy személy állapítja meg, amely vagy aki előtt a kegyelmi

eljárás folyamatban van.

(5) Ha a köztársasági elnök nem gyakorolt kegyelmet, nincs akadálya annak, hogy az

arra jogosult újabb kegyelmi kérelmet nyújtson be.

CXI. FEJEZET

A BŰNÜGYI KÖLTSÉG ÉS A RENDBÍRSÁG MÉRSÉKLÉSE VAGY ELENGEDÉSE

863. § (1) Az államot illető bűnügyi költség és a rendbírság megfizetésének különös

méltánylást érdemlő okból történő mérséklésére vagy elengedésére irányuló kérelmet

az államot illető bűnügyi költség megfizetésére kötelezett, a rendbírsággal sújtott (a

továbbiakban együtt: fizetésre kötelezett), a fizetésre kötelezett védője, a fizetésre

kötelezett képviselője vagy hozzátartozója nyújthatja be.

(2) Az államot illető bűnügyi költség egyetemleges megfizetésére történő kötelezés

esetén valamennyi fizetésre kötelezettnek kérelmet kell benyújtania. A kérelem

benyújtására ebben az esetben is az (1) bekezdésben megjelölt személyek jogosultak.

(3) Az államot illető bűnügyi költség megfizetésének mérséklésére vagy elengedésére

irányuló kérelmet az ügyben elsőfokon eljárt bíróságnál, illetve az eljárás

megszüntetéséről szóló határozatot meghozó ügyészségnél, a rendbírság

megfizetésének mérséklésére vagy elengedésére irányuló kérelmet a rendbírságot

kiszabó bíróságnál, ügyészségnél vagy nyomozó hatóságnál kell előterjeszteni.

864. § (1) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a kérelem felterjesztését

megelőzően az adatkérésre vonatkozó rendelkezések szerint beszerzi azokat a

fizetésre kötelezettre vonatkozó adatokat és iratokat, amelyek az eljárás

lefolytatásához és a kérelem elbírálásához szükségesek.

(2) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az (1) bekezdésben

meghatározott célból különösen a következő adatok szolgáltatását kérheti:

a) a fennálló tartozás mértékét, illetve az addigi befizetés adatait tartalmazó igazolás,

b) a fizetésre kötelezettnek a vagyoni és jövedelmi helyzetére vonatkozó adatai,

c) a fizetésre kötelezett személyi és családi körülményeit, vagyoni és jövedelmi

helyzetét feltáró részleges környezettanulmány, illetve

d) fogva tartott fizetésre kötelezett esetén a büntetés-végrehajtási intézet értékelő

véleménye.

(2a) * A környezettanulmányt a pártfogó felügyelő készíti el.

(3) A kérelmet, a büntetőeljárás ügyiratait vagy azok egy részét, valamint az (1)

bekezdésben meghatározott célból beszerzett adatokat, iratokat, azok beszerzésétkövető nyolc napon belül a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az

igazságügyért felelős miniszterhez terjeszti fel.

(4) * A rendbírság mérséklése vagy elengedése iránti kérelem esetén a bíróság az

igazságügyért felelős miniszter döntéséig elrendelheti a rendbírság végrehajtásának a

felfüggesztését, illetve annak átváltoztatása esetén a rendbírság helyébe lépő elzárás

végrehajtásának az elhalasztását vagy a félbeszakítását.

865. § (1) Az igazságügyért felelős miniszter a kérelmet és a felterjesztett adatokat,

iratokat megvizsgálja, és – ha szükséges – az adatkérésre vonatkozó rendelkezések

szerint a 864. § (1) bekezdésében meghatározott célból adatszolgáltatást kérhet. Az

adatkérésre ilyen esetben a 263. §-t és a 264. §-t kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az igazságügyért felelős miniszter a kérelmek elbírálása során adatot igényelhet a

polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartásból.

(3) Az igazságügyért felelős miniszter a kérelem tárgyában hozott döntését annak a

bíróságnak, ügyészségnek vagy nyomozó hatóságnak küldi meg, amely a kérelmet

felterjesztette. A kérelmet felterjesztő bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a

kérelem tárgyában hozott döntést továbbítja a fizetésre kötelezettnek és a kérelmet

benyújtó személynek.

HUSZONHARMADIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Felhatalmazó rendelkezések

866. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza

a) a bírósági ügyintéző által a büntetőeljárásban ellátható feladatokat,

b) * az előkészítő eljárás lefolytatásának, a leplezett eszközök alkalmazása

indítványozásának, illetve engedélyezésének, a nyomozó hatóságok nyomozásának,

az ügyészségi nyomozás során az ügyészség és a nyomozó hatóságok

együttműködésének és az ügyészségi nyomozás során felmerült egyes költségeknek a

szabályait, *

c) az egyszerűsített kártalanítási eljárás keretében kifizethető összeget, a kiszámítás

módját, illetve a megállapodás megkötésével és a kártalanítás kifizetésével

kapcsolatos szabályokat. *

(2) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy

1. a büntetőeljárásban részt vevő személyekre és a büntetőeljárásban végzett eljárási

cselekményekre vonatkozó szabályokat, *

2. a büntetőeljárásban a telekommunikációs eszközök alkalmazásának szabályait, *

3. a különleges bánásmódot igénylő személy részvételét igénylő eljárási cselekmény

elvégzésére szolgáló helyiség kialakítására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, *

4. a büntetőeljárás ügyiratai megismerésének szabályait az államháztartásért felelős

miniszterrel, a rendészetért felelős miniszterrel és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt

irányító miniszterrel egyetértésben, *

5. * a bűnügyi költség előlegezésének, valamint a büntetőeljárásban elrendelt

elővezetés végrehajtásával, illetve a terhelt elfogatóparancs alapján történő

előállításával felmerült, a Rendőrségről szóló törvény alapján igazolt költség

megtérítésének – ide nem értve az elővezetés költsége mértéke megállapítását – a

szabályait az államháztartásért felelős miniszterrel, a rendészetért felelős miniszterrel

és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt irányító miniszterrel egyetértésben, *

6. *

7. a büntetőeljárásban a pártfogó ügyvéd és a kirendelt védő díjára és költségeire

vonatkozó szabályokat az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben,

8. a terhelt és a meghatalmazott védő költségeinek és a meghatalmazott védő díja

állam, pótmagánvádló vagy magánvádló általi megtérítésének szabályait az

államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, *

9. a büntetőeljárásban részt vevő személyek és képviselőik díjára és költségeire

vonatkozó szabályokat az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, *

10. a tanú költségeire vonatkozó szabályokat az államháztartásért felelős miniszterrel

egyetértésben,11. * a szaktanácsadó díjára és költségeire vonatkozó szabályokat az

államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben,

12. a tolmács és a fordító díjára és költségeire vonatkozó szabályokat az

államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben,

13. az elmeállapot megfigyelésére kijelölt egészségügyi intézményeket, a pszichiátriai

fekvőbeteg-intézetben az elmeállapot megfigyelésével kapcsolatos költségeket és

ezek elszámolását az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben,

14. a bűnügyi felügyelet és a távoltartás végrehajtásának szabályait a rendészetért

felelős miniszterrel egyetértésben, *

15. az óvadék letétele esetén a bírósági letét szabályait,

16. a fogva tartásban lévő terhelt elmeállapota megfigyelésének szabályait az

egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben,

17. a lefoglalás szabályait az államháztartásért felelős miniszterrel, a rendészetért

felelős miniszterrel és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt irányító miniszterrel

egyetértésben,

18. a zár alá vétel szabályait az államháztartásért felelős miniszterrel, a rendészetért

felelős miniszterrel és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt irányító miniszterrel

egyetértésben,

19. a bírósági ügyvitel szabályait,

20. a fogva tartott személy esetében a büntetőeljárás lefolytatása során, továbbá a

büntetőeljárásban hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra háruló

feladatokat, *

21. a bírósági eljárásban az eljárási cselekményről hangfelvétel vagy kép- és

hangfelvétel készítésének szabályait, *

22. * a feltételes ügyészi felfüggesztés keretében elrendelhető helyreállító szemléletű

konfliktuskezelő eljárásra vonatkozó szabályokat,

23. a büntetőeljárás során a pártfogó felügyelő tevékenységének a szabályait

rendeletben megállapítsa.

(3) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy

a) az irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok hatáskörét és illetékességét az

igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben,

b) *

c) az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikai rendszer

szabályait, valamint az adatgyűjtés és feldolgozás részletes szabályait *

rendeletben megállapítsa.

(4) * Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy a honvédelmi

szervezetek, valamint a honvédelmi miniszter fenntartói irányítása alá tartozó,

honvédelmi szervezetnek nem minősülő szakképző intézményeknél szolgálatot

teljesítő honvédek tekintetében, továbbá a rendvédelmi feladatokat ellátó szervet

irányító miniszter, illetve az Országgyűlési Őrség tekintetében a rendészetért felelős

miniszter, hogy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának

szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek

tekintetében, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős

miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, hogy

a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében

a) a parancsnoki nyomozásra jogosult jogosultakat, hatáskörüket és a parancsnoki

nyomozás szabályait, illetve *

b) a katonával szemben elrendelt bűnügyi felügyelet ellenőrzésének szabályait *

az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben, az Országgyűlési Őrség

tekintetében az Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével, rendeletben

megállapítsa.

(5) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy a kábítószer-

függőséget gyógyító kezelés, kábítószer-használatot kezelő más ellátás vagy

megelőző-felvilágosító szolgáltatás szabályait a kábítószer-megelőzésért és a

kábítószerügyi koordinációs feladatokért felelős miniszterrel, a rendészetért felelősminiszterrel és az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben

meghatározza.

Hatálybalépés

867. § Ez a törvény 2018. július 1-jén lép hatályba.

Átmeneti rendelkezések

868. § (1) E törvény rendelkezéseit – a 868–876. §-ban meghatározott eltérésekkel – a

hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásokban is alkalmazni kell.

(2) Az eljárást – a (3) bekezdésben szabályozott kivétellel – a korábbi jogszabály

szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező és a korábbi jogszabályban

meghatározott összetételű bíróság folytatja le, ha az ügy e törvény hatálybalépése

előtt a bírósághoz érkezett.

(3) Ha a bíróság a korábbi jogszabály alapján a törvény erejénél fogva járt el egy

hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanácsban, és e törvény alapján egyesbíró jár el,

e törvény hatálybalépése után a továbbiakban egyesbíróként jár el.

(3a) * Ha az ügy 2024. július 31. napjáig a bírósághoz érkezett, ezt követően is az a

bíróság folytatja le az eljárást, amely a 21. § (5) bekezdésének 2024. július 31. napján

hatályos szövege szerint rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(4) Az e törvény hatálybalépése előtt történt hatályon kívül helyezés esetén a

megismételt eljárást – az (5) bekezdésben szabályozott kivétellel – az e törvény szerint

hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság folytatja le.

(5) Az e törvény hatálybalépése előtt történt hatályon kívül helyezés esetén a

megismételt eljárást a korábbi jogszabály szerint hatáskörrel és illetékességgel

rendelkező bíróság folytatja le, ha az ügy a megismételt eljárás lefolytatására e

törvény hatálybalépése előtt érkezett a bírósághoz.

(6) * E törvénynek a büntetőeljárásról szóló törvény és más kapcsolódó törvények

módosításáról szóló 2020. évi XLIII. törvénnyel megállapított 20. § (1) bekezdés 20.

pontját a 2021. január 1. napját követően a bírósághoz érkezett ügyekben kell

alkalmazni.

(7) * Ha e törvénynek a 2024. augusztus 31. napján hatályos szabályai szerint a

bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a folyamatban levő ügyben papíralapon

tartotta a kapcsolatot valamely, a büntetőeljárásban részt vevő természetes

személlyel, és ez a személy e törvénynek a 2024. augusztus 31. napját követően

hatályos szabályai szerint elektronikus úton kapcsolatot tartó, a büntetőeljárásban

részt vevő személynek minősül, akkor a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság

ezzel a személlyel a folyamatban levő ügyben továbbra is papíralapon tartja a

kapcsolatot, kivéve ha

a) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság tájékoztatja az elektronikus úton

kapcsolatot tartó, a büntetőeljárásban részt vevő személyt arról, hogy köteles

elektronikus úton kapcsolatot tartani, vagy

b) a büntetőeljárásban részt vevő személy a folyamatban levő ügyben 2024.

augusztus 31. napját követően elektronikus úton tesz nyilatkozatot vagy más írásbeli

beadványt a bírósághoz, az ügyészséghez, illetve a nyomozó hatósághoz.

869. § (1) A 14. § (3) bekezdés a) pontjának alkalmazása során a törvényszék

másodfokú tanácsának tagjaként eljáró bíró a 2016. november 30. után indult

büntetőeljárásokban minősül kizártnak.

(2) A 14. § (3) bekezdés a) pontjának alkalmazása során kizártnak minősül

a) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 2017. június 30-ig hatályban volt

207. § (6) bekezdésében meghatározott ügyekben, illetve a házi őrizet egy éven túli

meghosszabbítása tárgyában a törvényszék egyes bírájaként eljáró bíró, ha a

büntetőeljárás 2013. november 22. után indult,

b) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 2017. június 30-ig hatályban volt

131. § (3) bekezdése, 138. § (3) bekezdése, 142. § (4) bekezdése, illetve 486. §-a

alapján az ítélőtábla tanácsának tagjaként eljáró bíró, ha a büntetőeljárás 2016.

november 30. után indult.870. § (1) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásban az ezt

megelőzően, a korábbi jogszabály szerint végzett eljárási cselekmény akkor is

érvényes, ha ezt e törvény másként szabályozza.

(2) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő határidőket a korábbi jogszabály

szerint kell számolni.

(3) * A korábbi jogszabály alapján előterjesztett panasz, felülbírálati indítvány vagy

egyéb indítvány elbírálását e törvény hatálybalépése után a nyomozó hatóság, az

ügyészség, illetve a bíróság mellőzi, és erről az előterjesztőt tájékoztatja, ha e törvény

alapján nincs helye panasz, felülbírálati indítvány vagy egyéb indítvány

előterjesztésének, vagy annak címzettje e törvény alapján nem jogosult a döntésre.

(4) E törvénynek az igazolási kérelem előterjesztésének határidejére vonatkozó

szabályát e törvény hatálybalépését követően történt mulasztás esetében kell

alkalmazni.

(5) A korábbi jogszabály alapján felfüggesztett eljárást e törvény hatálybalépését

követően e törvény szerint kell lefolytatni.

(6) * E törvény elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseit – a (7)

bekezdésben meghatározott kivétellel – a 2018. január 1-jét követően indult

büntetőeljárásokban kell alkalmazni.

(7) * Az összbüntetési eljárás iránti indítványt, valamint ezen indítvány visszavonását

az elítélt védője a 2018. január 1-je előtt indult büntetőeljárások esetében is

benyújthatja elektronikus úton a bírósághoz.

871. § * Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásban e

törvénynek a tanúvallomás felhasználására vonatkozó szabályait azon tanúvallomások

vonatkozásában lehet alkalmazni, amelyeknél a tanúzási figyelmeztetésre e törvény

rendelkezései szerint is sor került.

872. § (1) A leplezett eszköz alkalmazásának törvényességét az engedélyezés

időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell megítélni.

(2) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő, az ügyészségről szóló törvény, a

rendőrségről szóló törvény vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény alapján

végzett titkos információgyűjtés esetén a titkos információgyűjtést végző szerv e

törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül döntést hoz arról, hogy előkészítő

eljárást kezdeményez-e vagy feljelentést tesz- e.

(3) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazására e törvény által

meghatározott időtartamba be kell számítani a (2) bekezdés alapján kezdeményezett

büntetőeljárásban végzett bírói, vagy külső engedélyhez kötött titkos

információgyűjtés időtartamát.

873. § (1) * A bűnügyi felügyelet elrendelésének, tartamának számítására vonatkozó

szabályokat a korábbi jogszabály alapján elrendelt, fenntartott, vagy meghosszabbított

házi őrizet, távoltartás vagy lakhelyelhagyási tilalom tárgyában hozott első esedékes

döntéssel kezdődően kell alkalmazni.

(2) A bíróság a korábbi jogszabály alapján elrendelt vagy fenntartott lakhelyelhagyási

tilalom fenntartásának szükségességét e törvény hatálybalépését követő négy

hónapon belül felülvizsgálja. A bűnügyi felügyelet tartamának számítására vonatkozó

szabályokat e döntést követően kell alkalmazni.

(3) Ha a korábbi jogszabály alapján letett óvadék mellett a bíróság nem rendelt el házi

őrizetet vagy lakhelyelhagyási tilalmat, a bíróság e törvény hatálybalépését követő

négy hónapon belül rendelkezik a bűnügyi felügyelet elrendeléséről vagy az óvadék

visszaadásáról.

874. § (1) E törvénynek a kizárólagos ügyészségi nyomozásra vonatkozó szabályait e

törvény hatálybalépését követően indult nyomozásokban kell alkalmazni.

(2) Ha a korábbi jogszabály alapján sor került a gyanúsított kihallgatására, a nyomozás

korábbi jogszabály szerint meghatározott vagy meghosszabbított határidejének

lejártakor kell a nyomozás ügyiratainak ügyészség részére történő bemutatásáról

intézkedni.(3) E törvénynek a magánindítvány előterjesztésének határidejére vonatkozó

szabályát e törvény hatálybalépését követően elkövetett bűncselekmények esetében

kell alkalmazni.

(4) Ha e törvény hatálybalépésének időpontjában az ügyben a korábbi jogszabály

alapján elrendelt feljelentés kiegészítése során a nyomozó hatóság eljárási

cselekményeket végez, a nyomozó hatóság a hatálybalépéstől számított három napon

belül feljegyzést készít, és e törvény rendelkezései szerint a feljelentést átteszi,

elutasítja, vagy a nyomozást elrendeli.

(5) Az ügyészség megszünteti az eljárást, ha a korábbi jogszabály alapján elrendelt

vádemelés elhalasztásának tartama e törvény hatálybalépését követően

eredményesen eltelt. Ebben az esetben az ügyészség a bűnügyi költségnek vagy egy

részének megfizetésére kötelezheti a gyanúsítottat.

(6) A korábbi jogszabály alapján elrendelt vádemelés elhalasztása esetén az eljárást e

törvény szabályai szerint folytatni kell, ha

a) a gyanúsítottnak a vádemelés elhalasztása ellen bejelentett panaszát e törvény

hatálybalépése után bírálják el,

b) a gyanúsítottat a vádemelés elhalasztása tartama alatt elkövetett szándékos

bűncselekmény miatt a vádemelés elhalasztása tartama alatt gyanúsítottként

hallgatják ki, ideértve azt is, ha a megalapozott gyanú közlése a gyanúsított

ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodása miatt nem lehetséges, vagy

c) a gyanúsított a pártfogó felügyelet szabályait vagy a vádemelés elhalasztásáról

szóló határozattal előírt magatartási szabályokat súlyosan megszegi, illetve a

kötelezettségét nem teljesíti, és az nem is várható.

(7) Ha a vádemelés elhalasztására a Btk. 180. §-ában vagy 212. § (3) bekezdésében

meghatározott büntethetőséget megszüntető okra figyelemmel került sor, az eljárást e

törvény szabályai szerint folytatni kell, ha

a) a gyanúsított a büntethetőség megszűnését eredményező magatartást nem

tanúsítja, és az nem is várható, vagy

b) * a gyanúsítottat a vádemelés elhalasztásának tartama alatt elkövetett ugyanolyan

bűncselekmény miatt gyanúsítottként hallgatják ki, vagy ez a gyanúsított ismeretlen

helyen vagy külföldön tartózkodása miatt nem lehetséges.

(8) * A bíróság nem szüntetheti meg az eljárást,

a) amiatt, hogy a korábbi jogszabály alapján benyújtott vádirat nem tartalmazza az

ügyészségnek a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására, illetve ezek

nemére vonatkozó indítványát, vagy

b) ha a korábbi jogszabály alapján benyújtott vádirat korábbi jogszabály szerinti

hiányosságainak pótlása nem történt meg, de a vádirat e törvényben foglaltaknak

megfelel.

875. § (1) Ha az ügyiratok e törvény hatálybalépése előtt a bírósághoz érkeztek, a

bíróság e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül előkészítő ülést tart,

kivéve, ha a bíróság e törvény hatálybalépését megelőzően kitűzte a tárgyalást.

(2) Ha a bíróság a korábbi jogszabály alapján közvetítői eljárás lefolytatása érdekében

függesztette fel az eljárást, a közvetítői eljárás befejezését követően megszünteti az

eljárást, ha a Btk. 29. § (1) bekezdése alkalmazható.

(3) Ha bíróság a korábbi jogszabály alapján a Btk. 180. §-ában vagy a 212. § (3)

bekezdésében meghatározott büntethetőséget megszüntető okra figyelemmel

függesztette fel az eljárást, és e büntethetőséget megszüntető ok alapján megszünteti

az eljárást, a bűnügyi költségnek vagy egy részének megfizetésére kötelezheti a

vádlottat.

(4) Jogegységi eljárást az e törvény hatálybalépése előtt befejezett vagy a

hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyben is lehet indítványozni.

(5) * E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi

XXXI. törvénnyel módosított 671. § 10. pontja alapján egyszerűsített felülvizsgálatnak

csak az e rendelkezés módosításának hatálybalépését követően benyújtott rendkívüli

jogorvoslati indítvány esetén van helye a Btk. 60. § (2a) bekezdésében meghatározott

kiutasítás tartamával kapcsolatos törvénysértés miatt.876. § (1) Ha a bíróság e törvény hatálybalépését megelőzően a bíróság elé állítás

során az ügyiratokat az ügyészségnek visszaküldi, e törvény hatálybalépését követően

a további eljárást e törvény rendelkezései szerint kell lefolytatni.

(2) Ha a bíróság a végzését tárgyalás mellőzésével e törvény hatálybalépése előtt

hozta meg, és tárgyalás tartását kérték, az eljárást e törvény szerint kell lefolytatni.

(3) Ha a tárgyalás mellőzését a pótmagánvádló vagy a magánvádló indítványozta, a

bíróság a korábbi jogszabály alapján dönt, ha az indítvány a bíróságra e törvény

hatálybalépése előtt érkezett.

(4) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban a pótmagánvádló

vádejtés esetén is vádindítvány alapján jár el, ha a vádindítványt e törvény

hatálybalépése előtt a bírósághoz benyújtották.

(5) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban a pótmagánvádló

eljárhat jogi képviselő nélkül is, ha a természetes személy pótmagánvádló jogi

szakvizsgával rendelkezik, vagy a nem természetes személy pótmagánvádló

képviseletének ellátására a sértett ügyvezetésre vagy képviseletre feljogosított tagja

vagy tisztségviselője, illetve a sértettel alkalmazotti jogviszonyban lévő személy jogi

szakvizsgával rendelkezik.

(6) Ahol a határzárral kapcsolatos bűncselekmény miatt elrendelt személyi

szabadságot érintő kényszerintézkedés végrehajtását e törvény hatálybalépését

megelőzően megkezdték, ott végrehajtható e törvény hatálybalépését követően is.

(7) Az e törvény hatálybalépése előtt megkezdett különleges eljárást a bíróság a

korábbi jogszabály rendelkezései szerint fejezi be.

876/A. § * E törvénynek az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások

megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvénnyel

megállapított 561. § (3) bekezdés g) pontját, 604. § (4) bekezdését, 636. § (3)

bekezdését, 648. § d) pontját, 649. § (6) bekezdését, 652. § (1) bekezdését és 670. §

(6) bekezdését a bíróság 2020. július 1-jén vagy az azt követően meghozott ügydöntő

határozata vonatkozásában kell alkalmazni.

876/B. § * Az elkövetőre illetékes bíróság illetékessége a Btk. 2020. december 31-ig

hatályban volt orgazdaság (Btk. 379. §) elkövetőjére is kiterjed.

876/C. § * (1) A CV/A. Fejezetben meghatározott rendelkezések 2022. december 31.

napjáig nem alkalmazhatók.

(2) A CV/A. Fejezetben meghatározott rendelkezéseket a 2022. december 31-ét

követően tett feljelentésekre és indult eljárásokban kell alkalmazni.

876/D. § * Ha az elsőfokú bíróság gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmény

miatt a 13. § (3) bekezdése alapján járt el három hivatásos bíróból álló tanácsban, a

büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló 2023.

évi XCVII. törvény 1–9. alcíme hatálybalépését követően a tanács elnökének döntése

alapján egyesbíróként, vagy változatlan összetételű tanácsban jár el.

876/E. § * E törvénynek a gyermekek védelme érdekében egyes törvények

módosításáról szóló 2024. évi XXX. törvénnyel (a továbbiakban: 2024. évi XXX.

törvény) megállapított 861. §-át és 862. §-át a 2024. évi XXX. törvény

hatálybalépésekor folyamatban lévő kegyelmi eljárásokban is alkalmazni kell azzal,

hogy a köztársasági elnök kegyelmi döntésről szóló, miniszteri ellenjegyzési jog

gyakorlása érdekében megküldött határozata – amennyiben a miniszteri ellenjegyzési

jog gyakorlására 2024. június 30-ig nem került sor – 2024. július 1-jén válik

érvényessé.

Sarkalatossági záradék

877. § * (1) A Hatodik Rész, a 339. § (2) és (3) bekezdése, a 340. § (1) és (2)

bekezdése, a 341. §, a 343. §, a 344. § (6) bekezdése, a 345. § (2) és (3) bekezdése, az

LV. Fejezet, a 464. § (3) bekezdése, a 641. § (4) bekezdése, a 820. § (6) bekezdése, a

872. § és a 879. § az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak

minősül.

(2) A 861/A. § az Alaptörvény 9. cikk (8) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

878. § Ez a törvény1. a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének megfelelően

létrehozott, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló,

2000. május 29-i Egyezménynek,

2. a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének megfelelően

létrehozott, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló,

2001. október 16-i Jegyzőkönyvnek,

3. az általános termékbiztonságról szóló, 2001. december 3-i 2001/95/EK irányelvnek,

4. a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról

szóló, 2002. február 28-i 2002/187/IB tanácsi határozatnak,

5. az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló,

2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározatnak,

6. a vagyonnal vagy bizonyítékkal kapcsolatos biztosítási intézkedést elrendelő

határozatoknak az Európai Unióban történő végrehajtásáról szóló, 2003. július 22-i

2003/577/IB tanácsi kerethatározatnak,

7. a bűncselekményből származó jövedelmek, vagyon és az elkövetéshez használt

eszközök elkobzásáról szóló, 2005. február 24-i 2005/212/IB tanácsi kerethatározatnak,

8. a kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról szóló, 2005.

február 24- i 2005/214/IB tanácsi kerethatározatnak,

9. a kölcsönös elismerés elvének a vagyonelkobzást elrendelő határozatokra történő

alkalmazásáról szóló, 2006. október 6-i 2006/783/IB tanácsi kerethatározatnak,

10. az Európai Unió tagállamainak bűnüldöző hatóságai közötti, információ és

bűnüldözési operatív információ cseréjének leegyszerűsítéséről szóló, 2006. december

18-i 2006/960/IB tanácsi kerethatározatnak,

11. az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban

való figyelembevételéről szóló, 2008. július 24-i 2008/675/IB kerethatározatnak,

12. a szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló, 2008. október 24-i 2008/841/IB

tanácsi kerethatározatnak,

13. a kölcsönös elismerés elvének büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés

büntetéseket kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedéseket alkalmazó

ítéleteknek az Európai Unióban való végrehajtása céljából történő alkalmazásáról

szóló, 2008. november 27-i 2008/909/IB tanácsi kerethatározatnak,

14. a kölcsönös elismerés elvének az ítéletekre és próbaidőt megállapító határozatokra

való, a próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók felügyelete

céljából történő alkalmazásáról szóló, 2008. november 27-i 2008/947/IB tanácsi

kerethatározatnak,

15. a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni,

büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló, 2008. november 28-i 2008/913/IB

tanácsi kerethatározatnak,

16. az Eurojust megerősítéséről és az Eurojust létrehozásáról a bűnözés súlyos formái

elleni fokozott küzdelem céljából szóló 2002/187/IB határozat módosításáról szóló,

2008. december 16- i 2009/426/IB tanácsi határozatnak,

17. a személyek eljárási jogainak megerősítése, valamint a kölcsönös elismerés

elvének az érintett személy megjelenése nélkül lefolytatott eljárásokat követően

hozott határozatokra való alkalmazásának előmozdítása tekintetében a 2002/584/IB, a

2005/214/IB, a 2006/783/IB, a 2008/909/IB és a 2008/947/IB kerethatározat

módosításáról szóló, 2009. február 26-i 2009/299/IB tanácsi kerethatározatnak,

18. a kölcsönös elismerés elvének az Európai Unió tagállamai közötti, az előzetes

letartóztatás alternatívájaként felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozatokra

történő alkalmazásáról szóló, 2009. október 23-i 2009/829/IB tanácsi

kerethatározatnak,

19. a joghatóság gyakorlásával kapcsolatos, büntetőeljárások során felmerülő

összeütközések megelőzéséről és rendezéséről szóló, 2009. november 30-i

2009/948/IB tanácsi kerethatározatnak,

20. a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról

szóló, 2010. október 20-i 2010/64/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,21. az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az

áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról

szóló, 2011. április 5-i 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

22. az európai védelmi határozatról szóló, 2011. december 13-i 2011/99/EU európai

parlamenti és tanácsi irányelvnek,

23. a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a

gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat

felváltásáról szóló, 2011. december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi

irányelvnek,

24. a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012. május 22-i

2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

25. a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó

minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat

felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi

irányelvnek,

26. az információs rendszerek elleni támadásokról és a 2005/222/IB tanácsi

kerethatározat felváltásáról szóló, 2013. augusztus 12-i 2013/40/EU európai

parlamenti és tanácsi irányelvnek,

27. a büntetőeljárás során és az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban

ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint valamely harmadik félnek a

szabadságelvonáskor történő tájékoztatásához való jogról és a szabadságelvonás ideje

alatt harmadik felekkel és a konzuli hatóságokkal való kommunikációhoz való jogról

szóló 2013. október 22-i 2013/48/EU parlamenti és tanácsi irányelvnek,

28. a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló, 2014. április

3-i 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

29. a bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek az

Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról szóló, 2014. április 3-i

2014/42/EU parlamenti és tanácsi irányelvnek,

30. az euro és más pénznemek hamisítás elleni, büntetőjog általi védelméről, valamint

a 2000/383/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2014. május 15-i 2014/62/EU

európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

31. a büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak és a

tárgyaláson való jelenlét jogának erősítéséről szóló 2016. március 9-i 2016/343/EU

parlamenti és tanácsi irányelvnek,

32. a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények

megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi

szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes

személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB

tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről szóló 2016. április 27-i 2016/680/EU

parlamenti és tanácsi irányelvnek,

33. a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó

eljárási biztosítékokról szóló 2016. május 11-i 2016/800/EU parlamenti és tanácsi

irányelvnek, valamint

34. a büntetőeljárások során a gyanúsítottak és a vádlottak, valamint az európai

elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban a keresett személyek

költségmentességéről szóló 2016. október 26-i 2016/1919/EU parlamenti és tanácsi

irányelvnek

35. * a 2002/465/IB tanácsi kerethatározatnak a személyes adatok védelmére

vonatkozó uniós szabályokhoz való hozzáigazítása tekintetében történő módosításáról

szóló, 2022. február 16-i (EU) 2022/211 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

36. * a 2014/41/EU irányelvnek a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós

szabályokhoz való hozzáigazítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2022.

február 16-i (EU) 2022/228 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

878/A. § * Ez a törvény a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott

igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS)létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat

módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai

parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül

helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi

rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

878/B. § * Ez a törvény az (EU) 2016/794 rendeletnek az Europol magánfelekkel

folytatott együttműködése, a személyes adatoknak az Europol által a bűnügyi

nyomozások támogatása érdekében végzett kezelése, valamint az Europol kutatásban

és innovációban betöltött szerepe tekintetében történő módosításáról szóló, 2022.

június 8-i (EU) 2022/991 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához

szükséges rendelkezéseket állapít meg.

 

© 2025 Dr. Enzsöl Péter – Védőügyvéd, Büntetőjogász

Ez a weboldal Dr. Enzsöl Péter oltalma alatt áll. Kifejezett írásos hozzájárulásunk nélkül tilos a weboldal tartalmának másolása!

Weboldalt készítette: Webdesigns2u

Seraphinite AcceleratorOptimized by Seraphinite Accelerator
Turns on site high speed to be attractive for people and search engines.