védőügyvéd, büntetőjogász
A magyar büntetőeljárás kereteit a 2017. évi XC. törvény (Be.) szabályozza. Ez a jogszabály rögzíti az eljárás menetét, a résztvevők jogait és kötelezettségeit. Fontos, hogy ne csak a törvényt ismerjük, hanem értsük is, mikor és hogyan alkalmazható. Az alábbi összefoglaló a főbb részeket mutatja be közérthetően.
Ártatlanság vélelme (1. §)
Senkit nem lehet bűnösnek tekinteni, amíg jogerős bírósági határozat ki nem mondja bűnösségét.
Alapvető jogok védelme (2. §)
A büntetőeljárás során tiszteletben kell tartani az emberi méltóságot és a szabadsághoz való jogot.
A védelem joga (3. §)
A terheltnek minden szakaszban joga van ügyvédhez, és szabadlábon védekezni.
Meghatározza pl. a „terhelt”, „sértett”, „védő”, „hozzátartozó”, „jogi képviselő” fogalmát
Fontos a pontos értelmezés jogi eljárásoknál
A bíróság ítélkezik, kizárás eseteit szabályozza, és meghatározza az eljáró bíróságokat
Kizárási okok: ha bíróként, tanúként, szakértőként már eljárt valaki az ügyben
A közvádló, aki nyomozást irányít, vádat emel, és jogszerűséget felügyel
Kizárási szabályok az ügyészekre is vonatkoznak
Bűncselekmények felderítése, előkészítő eljárások végrehajtása
Hatásköri szabályozás: rendőrség, NAV, különleges esetek
📄 Teljes törvény hivatalos forrásból:
👉 Büntetőeljárás – 2017. évi XC. törvény
A jogszabályok önmagukban nem mindig adnak egyértelmű választ az adott élethelyzetre.
Forduljon hozzám bizalommal, ha kérdése van a Büntető Törvénykönyv értelmezésével, alkalmazhatóságával, vagy konkrét ügyével kapcsolatban.
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I. FEJEZET
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
Az ártatlanság vélelme
1. § Senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg bűnösségét a bíróság jogerős
ügydöntő határozata meg nem állapítja.
Az alapvető jogok védelme
2. § (1) A büntetőeljárásban tiszteletben kell tartani mindenkinek az emberi
méltóságát.
(2) A büntetőeljárásban mindenki számára biztosítani kell a szabadsághoz és személyi
biztonsághoz fűződő jogot.
(3) A büntetőeljárásban alapvető jogot korlátozni csak az e törvény szerinti eljárásban,
az e törvényben meghatározott okból, módon és mértékben lehet, feltéve, hogy az
elérni kívánt cél kisebb korlátozással járó más eljárási cselekmény vagy intézkedés
útján nem biztosítható.
A védelem joga
3. § (1) A terheltnek a büntetőeljárás minden szakaszában joga van a hatékony
védelemhez.
(2) A terheltnek joga van ahhoz, hogy személyesen védekezzen, és ahhoz is, hogy a
védelem ellátására védő közreműködését vegye igénybe.
(3) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az e törvényben meghatározottak
szerint védőt biztosít a terhelt számára.
(4) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság köteles megfelelő időt és
körülményeket biztosítani a védelemre való felkészüléshez.
(5) A terheltnek joga van ahhoz, hogy szabadlábon védekezzen.
(6) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság köteles a terheltet mentő és a
büntetőjogi felelősségét enyhítő körülményeket hivatalból figyelembe venni.
A büntetőeljárás alapja és akadályai
4. § (1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság a tudomására jutott közvádra üldözendő
bűncselekmény miatt hivatalból megindítja a büntetőeljárást.
(2) A bíróság – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – indítványra jár el.
(3) Büntetőeljárás nem indítható, illetve a megindult büntetőeljárást meg kell
szüntetni, ha az elkövető cselekményét már jogerősen elbírálták, kivéve a rendkívüli
jogorvoslati eljárások és egyes különleges eljárások esetét.
(4) A (3) bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha az elkövető egy cselekménye több
bűncselekményt valósít meg, a bíróság azonban – a vád szerinti minősítésnek
megfelelően – nem a vádirati tényállás szerint megállapítható valamennyi
bűncselekmény miatt állapítja meg a terhelt bűnösségét.
(5) * Azzal szemben, akinek a felelősségét szabálysértési eljárásban megállapították,
azonos tényállás mellett büntetőeljárás – a szabálysértésekről szóló törvény szerinti
ügyészi felhívás, felülvizsgálat vagy perújítási eljárás lefolytatása előtt – nem
indítható.
(6) Törvény határozza meg azokat a további okokat, amelyek fennállása esetén
büntetőeljárást nem lehet indítani, a már megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni
vagy felmentő ítéletet kell hozni.
(7) * Büntetőeljárás nem indítható, illetve a megindult büntetőeljárást meg kell
szüntetni, ha az elkövető cselekményét az Európai Unió tagállamában (a
továbbiakban: tagállam) jogerősen elbírálták, vagy egy tagállamban a cselekmény
érdeméről olyan határozatot hoztak, amely azonos cselekmény vonatkozásában – a
határozatot hozó tagállam joga alapján – akadályát képezi újabb büntetőeljárás
megindításának, vagy annak, hogy a büntetőeljárást hivatalból vagy rendes
jogorvoslat alapján tovább folytassák.(7a) * Ha az elkövető több vagy tartós cselekménye egy bűncselekményt valósít meg,
vagy több bűncselekménye a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a
továbbiakban: Btk.) rendelkezése alapján egy bűncselekményt valósít meg, a (7)
bekezdés nem akadálya az olyan cselekmény miatt a büntetőeljárás megindításának
és lefolytatásának, amelyet a (7) bekezdésben meghatározott tagállami határozatban
szereplő tényállás nem tartalmaz.
(8) * A (7) bekezdés nem akadálya a büntetőeljárás megindításának és
lefolytatásának, ha
a) a tagállam bírósága által hozott jogerős ítélet (a továbbiakban: tagállami ítélet) nem
vehető figyelembe, vagy
b) a cselekményt egészében Magyarország területén követték el, kivéve, ha az
elkövető elítélése esetén a tagállami ítélettel kiszabott büntetést végrehajtották,
annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó tagállam joga
szerint az nem hajtható végre.
(9) * A (8) bekezdésben meghatározott esetben a büntetőeljárás megindításáról a
legfőbb ügyész dönt. Az így lefolytatott eljárásban történt elítélés esetén a külföldön
végrehajtott büntetést, intézkedést vagy személyi szabadságot érintő
kényszerintézkedést a magyar bíróság által kiszabott büntetésbe vagy intézkedésbe
be kell számítani.
Az eljárási feladatok megoszlása
5. § A büntetőeljárásban a vád, a védelem és az ítélkezés elkülönül.
Az ítélkezés alapja, vádhoz kötöttsége és a jogorvoslat *
6. § (1) A bíróság vád alapján ítélkezik.
(2) A bíróságnak a vádról döntenie kell, a vádon túl nem terjeszkedhet.
(3) A bíróság csak a megvádolt személy büntetőjogi felelősségéről dönthet és csak
olyan cselekményt bírálhat el, amelyet a vád tartalmaz.
(4) * A Kúria határozatai ellen rendes jogorvoslatnak nincs helye.
A bizonyítás alapvetései
7. § (1) A vád bizonyítására a vádló köteles.
(2) A terhelt nem kötelezhető az ártatlanságának bizonyítására.
(3) A büntetőeljárásban senki sem kötelezhető arra, hogy önmagát terhelő vallomást
tegyen vagy önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson.
(4) A kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére.
(5) Abban a kérdésben, hogy a terhelt követett-e el bűncselekményt, a bíróságot, az
ügyészséget és a nyomozó hatóságot nem köti a polgári, a közigazgatási, a
szabálysértési, a fegyelmi vagy más eljárásban hozott határozat, illetve az abban
megállapított tényállás.
A büntetőeljárás nyelve és a nyelvhasználat joga
8. § (1) A büntetőeljárás nyelve a magyar. A Magyarországon élő, törvényben elismert
nemzetiségek tagjai a büntetőeljárásban a nemzetiségi anyanyelvüket használhatják.
(2) Senkit nem érhet hátrány amiatt, hogy a magyar nyelvet nem ismeri.
(3) A büntetőeljárásban mindenki jogosult az anyanyelvét használni.
(4) A büntetőeljárásban a hallássérült, illetve a siketvak személy jogosult jelnyelvet
használni.
A törvény hatálya
9. § * (1) A magyar büntető joghatóság alá tartozó ügyekben a büntetőeljárást e
törvény szerint kell lefolytatni.
(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság eljárási cselekménye kiterjedhet a
belföldön levő információs rendszer útján hozzáférhető adatokra, függetlenül az
adatok elhelyezkedésétől. Az eljárási cselekmény az információs rendszer olyan részét
érintheti, amelyhez a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság jogszabály
felhatalmazása alapján az információs rendszer védelmét szolgáló eszköz vagy
informatikai megoldás megkerülése vagy kijátszása nélkül hozzáférhet.
(3) A (2) bekezdés alapján végzett eljárási cselekmény nem érinti Magyarország
nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeit.
II. FEJEZETÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
10. § (1) E törvény alkalmazásában
1. büntetés helyett alkalmazott intézkedés: a megrovás, a próbára bocsátás, a
jóvátételi munka és a javítóintézeti nevelés;
2. értesítési cím: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló
törvény szerinti értesítési cím;
3. gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmény:
a) *
b) *
c) * a Btk. 374. § (6) bekezdés a) pontja szerinti gazdasági csalás,
d) a Btk. 376. § (6) bekezdés a) pontja szerinti hűtlen kezelés,
e) a Btk. 377. § (2) bekezdése szerinti hanyag kezelés,
f) * a Btk. 396. § (5) bekezdése szerinti költségvetési csalás és az ezzel
összefüggésben elkövetett költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy
ellenőrzési kötelezettség elmulasztása,
g) a Btk. 403. § (3) bekezdése szerinti számvitel rendjének megsértése,
h) a Btk. 404. § (3) bekezdése szerinti csődbűncselekmény,
i) a bennfentes kereskedelem,
j) a bennfentes információ jogosulatlan közzététele,
k) a tiltott piacbefolyásolás,
l) a piramisjáték szervezése;
4. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott
gazdálkodó szervezet;
5. hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy élettársa, az
örökbefogadó és a nevelőszülő (ideértve az együtt élő mostohaszülőt is), az örökbe
fogadott és a nevelt gyermek (ideértve az együtt élő mostohagyermeket is), a testvér
és a testvér házastársa vagy élettársa, a házastárs, az élettárs, a házastárs vagy az
élettárs egyeneságbeli rokona és testvére;
6. információs rendszer: az adatok automatikus feldolgozását, kezelését, tárolását,
továbbítását biztosító berendezés, vagy az egymással kapcsolatban lévő ilyen
berendezések összessége;
7. jogi képviselő: az ügyvéd és az ügyvédi iroda, ha
a) a sértett, a terhelt, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt meghatalmazott
képviselőjeként,
b) a pótmagánvádló képviseletében,
c) a tanú segítőjeként,
d) pártfogó ügyvédként,
e) * ügygondnokként,
f) * a magánvádló képviseletében
jár el;
8. kép- és hangfelvétel: a képet és hangot egyidejűleg rögzítő, folyamatos felvétel;
9. képviselő: a törvényes képviselő, a jogi képviselő és az egyéb meghatalmazott
képviselő;
10. kézbesítési cím: a büntetőeljárásban részt vevő személy által megjelölt, a
lakcímétől, értesítési címétől, tényleges tartózkodási helyétől eltérő, a postai úton
történő kapcsolattartásra szolgáló cím;
11. lakcím: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló
törvény szerinti lakcím;
12. médiatartalom-szolgáltató: a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető
szabályairól szóló törvény szerinti médiatartalom-szolgáltató;
13. nem természetes személy: a polgári perrendtartásról szóló törvényben
meghatározott nem természetes személy;
14. * rendfokozat: a honvéd esetében a viselt rendfokozat, a rendőrség, az
Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásosállományának tagja esetében a betöltött szolgálati beosztás besorolása és fizetési
fokozata alapján meghatározott rendfokozat;
15. tényleges tartózkodási hely: az az ingatlan, ahol a büntetőeljárásban részt vevő
személy ténylegesen tartózkodik, ideértve a fogva tartás helyét, illetve a nem magyar
állampolgár szálláshelyét is.
(2) Ahol e törvény a jogkövetkezményeket a törvényben meghatározott büntetéshez
fűzi, ezen a Btk. Különös Részében meghatározott büntetési tételkeret felső határát
kell érteni.
(3) Hátrányosabb döntésnek, büntetésnek, intézkedésnek vagy erre irányuló
indítványnak kell tekinteni azt a döntést, büntetést, intézkedést vagy indítványt,
amely további kötelezettséget állapít meg, jogot korlátoz, illetve ezekre irányul.
(4) Járásbíróság alatt a kerületi bíróságot is érteni kell.
(5) E törvény alkalmazásában törvényes képviselőnek minősül a Polgári
Törvénykönyvről szóló törvény szerinti szervezeti képviselő is.
MÁSODIK RÉSZ
A BÍRÓSÁG, AZ ÜGYÉSZSÉG ÉS A NYOMOZÓ HATÓSÁG
III. FEJEZET
A BÍRÓSÁG
A bíróság feladata
11. § A bíróság feladata az igazságszolgáltatás. A bíróság ítélkezik és ellátja a
büntetőeljárással összefüggésben e törvényben meghatározott feladatokat.
Az eljáró bíróságok
12. § (1) Elsőfokon jár el
a) a járásbíróság és
b) a törvényszék.
(2) Másodfokon jár el
a) a törvényszék a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyekben,
b) az ítélőtábla a törvényszék hatáskörébe tartozó ügyekben,
c) a Kúria az ítélőtábla hatáskörébe tartozó ügyekben.
(3) Harmadfokon jár el
a) az ítélőtábla azokban az ügyekben, amelyekben elsőfokon a járásbíróság járt el,
b) a Kúria azokban az ügyekben, amelyekben elsőfokon a törvényszék járt el.
A bíróság összetétele
13. § (1) Az elsőfokú bíróság – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – egyesbíróként
jár el.
(2) Az elsőfokú bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, ha az egyesbíró
az ügyet a bíróság tanácsa elé utalta. A bíróság tanácsa elé utalt ügyben később
egyesbíró nem járhat el.
(3) * Ha az elsőfokú bíróság a gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmény
miatt három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, akkor a tanács egy tagjának a
törvényszék gazdasági ügyszakának, a törvényszék polgári ügyszakának, vagy a
törvényszék közigazgatási ügyszakának bírája is kijelölhető.
(4) * A másodfokú és a harmadfokú bíróság – ha e törvény eltérően nem rendelkezik –
három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.
(5) A másodfokú és a harmadfokú bíróság gazdálkodással összefüggő kiemelt
bűncselekmény miatt az ügyet a bíróság öt hivatásos bíróból álló tanácsa elé
utalhatja, ha ezt az ügy bonyolultságára, az eljárás ügyiratainak terjedelmére, a
büntetőeljárásban részt vevő személyek számára tekintettel, vagy egyéb okból
szükségesnek tartja.
(5a) * A harmadfokú eljárásban a Kúria öt hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.
(6) * Az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben az egyesbíró, illetve a tanács
elnöke helyett önálló aláírási joggal bírósági titkár is eljárhat az e törvényben
meghatározott esetekben. A bíróság eljárására meghatározott rendelkezéseket ilyen
esetben a bírósági titkár eljárására kell alkalmazni.(7) Jogszabályban meghatározott esetekben, tárgyaláson kívül, a bíró irányítása és
felügyelete mellett bírósági ügyintéző is eljárhat. A bíróság eljárására meghatározott
rendelkezéseket ilyen esetben a bírósági ügyintéző eljárására kell alkalmazni.
A bíró kizárásának okai
14. § (1) Bíróként nem járhat el,
a) aki az ügyben ügyészként vagy a nyomozó hatóság tagjaként járt el, valamint az
ügyben eljárt vagy eljáró ügyésznek vagy a nyomozó hatóság tagjának a
hozzátartozója,
b) * aki az ügyben terheltként, bűncselekmény elkövetésével megalapozottan
gyanúsítható személyként, védőként, sértettként, vagyoni érdekeltként, feljelentőként
vagy e személyek segítőjeként vesz vagy vett részt, valamint e személyek
hozzátartozója,
c) aki az ügyben tanúként, szakértőként, vagy szaktanácsadóként vesz vagy vett részt,
d) aki az üggyel összefüggésben titkos információgyűjtés engedélyezéséről döntött,
tekintet nélkül arra, hogy az így szerzett adatokat a büntetőeljárásban felhasználták-e,
e) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kizárási ok kizárólag az ügyben eljáró bíróval
szemben jelenthető be.
(3) Az (1) bekezdésben szabályozott eseteken kívül
a) a vádemelést követően a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki az ügyben a
vádemelés előtt nyomozási bíróként, vagy a nyomozási bíró határozata elleni
fellebbezés tárgyában eljárt,
b) a másodfokú eljárásból ki van zárva az a bíró, aki az ügy elsőfokú, a harmadfokú
eljárásból pedig az, aki az ügy elsőfokú vagy másodfokú elbírálásában részt vett,
c) a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásból ki van zárva az a bíró is, aki
a hatályon kívül helyező határozat vagy a megalapozatlansága miatt hatályon kívül
helyezett határozat meghozatalában részt vett,
d) a perújítás elrendelése folytán megismételt eljárásból ki van zárva az a bíró is, aki a
perújítást elrendelő határozat vagy a perújítással támadott határozat meghozatalában
részt vett,
e) az egyszerűsített felülvizsgálati eljárást kivéve, a rendkívüli jogorvoslati eljárásból ki
van zárva az a bíró, aki a rendkívüli jogorvoslattal megtámadott határozat
meghozatalában részt vett.
(4) A (3) bekezdés esetén az ügy elbírálásából ki van zárva az a bíró is, akinek
hozzátartozója vett részt a megtámadott határozat meghozatalában.
(5) A (3) bekezdés c) pontja esetén a megismételt eljárás alapján hozott határozat
felülbírálatából nincs kizárva az a bíró, aki a hatályon kívül helyező határozat
meghozatalában részt vett.
(6) A (3) bekezdés d) pontja esetén a 637. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott
okból a 637. § (5) bekezdése alapján elrendelt perújítás folytán megismételt elsőfokú
vagy másodfokú eljárásból nincs kizárva az a bíró, aki a perújítást elrendelő határozat
meghozatalában részt vett.
(7) Az (1) bekezdés e) pontja esetén önmagában nem kizárási ok, ha a bíró a
sérelmére a büntetőeljárásban részt vevő személy által az eljárása alatt, illetve emiatt
elkövetett bűncselekmény miatt feljelentést tett.
(8) A (3) bekezdés e) pontja esetén nem kizárási ok, ha az alapügyben a bíró olyan
határozat meghozatalában vett részt, amelyet a rendkívüli jogorvoslati indítvány nem
érint.
A kizárás bejelentése
15. § (1) A bíró a vele szemben felmerült kizárási okot, a tanács elnöke a tanács
tagjával szemben felmerült és a tudomására jutott kizárási okot köteles a bíróság
elnökének haladéktalanul bejelenteni.
(2) A kizárási okot az ügyész, a terhelt, a védő, a sértett, továbbá a vagyoni érdekelt
jelentheti be.
(3) A kizárás iránti bejelentést indokolni és a kizárási ok fennállását valószínűsíteni
kell.(4) A (2) bekezdésben megjelölt személy a 14. § (1) bekezdés e) pontjában
szabályozott kizárási okot a tárgyalás megkezdése után csak akkor érvényesítheti, ha
valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről a tárgyalás megkezdése után
szerzett tudomást, és ha azt három napon belül bejelenti.
(5) A (4) bekezdés szerint nem valószínűsített, valamint a nem indokolt bejelentést
érdemi indokolás nélkül el lehet utasítani.
(6) A bírót az ügyelosztást végző vezetőjével szemben nem köti a törvényben
meghatározott titoktartási kötelezettség a 14. § (1) bekezdés d) pontjában
meghatározott kizárási ok fennállása esetén.
A kizárás elintézése igazgatási ügykörben
16. § (1) A bíróság elnöke a tudomására jutott kizárási ok miatt a bíró kizárását
hivatalból kezdeményezi.
(2) * Ha a bíró a rá vonatkozó kizárási okot maga jelentette be, vagy a más által
bejelentett kizárási ok fennálltát elismeri, a bíróság elnöke intézkedik másik bíró
kijelölése iránt. Ebben az esetben a kizárásról nem kell külön határozatot hozni.
A kizárás elintézése a bíróság által
17. § (1) Ha a kizárás igazgatási ügykörben nem intézhető el, a bíró kizárása
tárgyában a bíróság másik egyesbírája az ügyiratok alapján határoz.
(2) Ha a bíróságnak nincs olyan bírája, akire a kizárási ok nem vonatkozik, a kizárásról
a másodfokú bíróság, ha pedig a kizárás iránti bejelentés a másodfokú bíróság
valamennyi bírájára vagy rájuk is vonatkozik, a harmadfokú bíróság határoz. Ha a
kizárási ok az ítélőtábla mint harmadfokú bíróság valamennyi bírájára vagy rájuk is
vonatkozik, a kizárásról a Kúria határoz.
(3) Ha a bejelentést nem a bíró tette, nyilatkozatát a döntés előtt be kell szerezni.
(4) A kizárást kimondó, illetve az azt megtagadó határozat ellen fellebbezésnek nincs
helye.
A kizárás egyéb szabályai
18. § (1) Az a bíró, aki a személyére vonatkozó kizárási okot maga jelentette be vagy a
más által bejelentett kizáráshoz hozzájárult, a bejelentés elintézéséig az ügyben nem
járhat el. Minden más esetben az érintett bíró továbbra is eljárhat és ügydöntő
határozatot hozhat.
(2) A kizárásra irányuló, nyilvánvalóan alaptalan bejelentés érdemi indokolás nélkül
elutasítható, és a bejelentés előterjesztője rendbírsággal sújtható.
(3) A bíró kizárására vonatkozó rendelkezéseket a bírósági titkár, a jegyzőkönyvvezető
és a bírósági ügyintéző kizárására is megfelelően alkalmazni kell.
(4) A kizárás tárgyában a bíróság soron kívül határoz.
Az elsőfokú bíróság hatásköre
19. § Elsőfokon a járásbíróság hatáskörébe tartozik annak a bűncselekménynek az
elbírálása, amelyet e törvény nem utal a törvényszék hatáskörébe.
20. § (1) Elsőfokon a törvényszék hatáskörébe tartoznak a következő
bűncselekmények:
1. azok a bűncselekmények, amelyekre a törvény tizenöt évig terjedő vagy annál
súlyosabb szabadságvesztés büntetés kiszabását is lehetővé teszi,
2. az emberiesség elleni bűncselekmények,
3. a háborús bűncselekmények,
4. az emberölésre irányuló előkészület, a gondatlanságból elkövetett emberölés, az
erős felindulásban elkövetett emberölés, a Btk. 164. § (8) bekezdése és (9) bekezdés
c) pontja szerinti testi sértés,
5. az egészségügyi beavatkozás és kutatás rendje elleni bűncselekmények,
6. * az emberrablás, az emberrablás feljelentésének elmulasztása, az
emberkereskedelem és kényszermunka,
7. az egészségügyi önrendelkezési jog megsértése,
8. az állam elleni bűncselekmények,
9. a minősített adat és a nemzeti adatvagyon elleni bűncselekmények,
10. a fogolyzendülés, a nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni
bűncselekmény,11. a korrupciós bűncselekmények,
12. a nemzetközileg védett személy elleni erőszak,
13. * a terrorcselekmény, a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása, a
terrorizmus finanszírozása, a háborús uszítás, a jármű hatalomba kerítése, a
bűnszervezetben részvétel, a Btk. 322. § (2) bekezdés b) pontja szerinti közveszély
okozása, a Btk. 323. § (2) bekezdés c) pontja és (3) bekezdés c) pontja szerinti
közérdekű üzem működésének megzavarása,
14. a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, a nemzetközi gazdasági tilalom
megszegése feljelentésének elmulasztása, a haditechnikai termékkel vagy
szolgáltatással visszaélés, a kettős felhasználású termékkel visszaélés,
15. a választás, a népszavazás és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni
bűncselekmény,
16. a Btk. 366. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kifosztás,
17. * a Btk. 370. § (6) bekezdés a) pontja szerinti lopás, a Btk. 371. § (6) bekezdése
szerinti rongálás, a Btk. 372. § (6) bekezdés a) pontja szerinti sikkasztás, a Btk. 373. §
(6) bekezdés a) pontja szerinti csalás, a Btk. 375. § (4) bekezdés a) pontja és (5)
bekezdése szerinti különösen jelentős kárt okozó információs rendszer
felhasználásával elkövetett csalás,
18. a Btk. 385. § (4) bekezdés c) pontja szerinti szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó
jogok megsértése, a Btk. 388. § (3) bekezdés c) pontja szerinti iparjogvédelmi jogok
megsértése,
19. a gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények,
20. * a Btk. 399. § (7) bekezdése szerinti pénzmosás,
21. a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó bűncselekmények,
22. az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének
kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények
üldözéséről szóló törvényben meghatározott kommunista bűncselekmények, valamint
a nemzetközi jog szerint el nem évülő bűncselekmények.
(2) Ha a terhelt különböző bíróságok hatáskörébe tartozó bűncselekményeket követett
el, a törvényszék jár el.
Az elsőfokú bíróság illetékessége
21. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az eljárásra az a bíróság illetékes,
amelynek az illetékességi területén a bűncselekményt elkövették. A bíróságok
illetékességi területét a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi
területének meghatározásáról szóló törvény határozza meg.
(2) Ha a bűncselekményt több bíróság illetékességi területén követték el vagy az
elkövetés helye nem állapítható meg, az azonos hatáskörű bíróságok közül az jár el,
amelyik az ügyben a másikat megelőzve korábban intézkedett (a továbbiakban:
megelőzés). Ha az elkövetés helye a tárgyalás megkezdése előtt ismertté válik, az
eljárást az ügyészség, a terhelt vagy a védő indítványára az a bíróság folytatja,
amelynek illetékességi területén a bűncselekményt elkövették.
(3) Az eljárásra az a bíróság is illetékes, amelynek az illetékességi területén
a) a terhelt vagy
b) a sértett
lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye található, ha az ügyészség ott emel vádat.
(4) Több terhelt esetében a terheltek egyikére illetékes bíróság a többi terhelttel
szemben is eljárhat, ha ez a hatáskörét nem haladja meg. Ha több ilyen bíróság van, a
megelőzés alapján kell eljárni.
(5) A törvényszék székhelyén lévő járásbíróság, a Fővárosi Törvényszék területén a
Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el a vármegye, illetve a főváros területére kiterjedő
illetékességgel *
1. a közveszély okozása – kivéve a Btk. 322. § (2) bekezdés b) pontja szerinti
közveszély okozását –,
2. a közérdekű üzem működésének megzavarása – kivéve a Btk. 323. § (2) bekezdés c)
pontja és (3) bekezdés c) pontja szerinti közérdekű üzem működésének megzavarását
–,3. a radioaktív anyaggal visszaélés,
4. a nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés,
5. az atomenergia alkalmazásával visszaélés,
6. * a gazdasági csalás – kivéve a Btk. 374. § (6) bekezdés a) pontja szerinti gazdasági
csalást –,
7. a pénzhamisítás,
8. a pénzhamisítás elősegítése,
9. a bélyeghamisítás,
10. * a költségvetést károsító bűncselekmények – kivéve a Btk. 396. § (5) bekezdése
szerinti költségvetési csalást és az ezzel összefüggésben elkövetett költségvetési
csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztását −,
11. a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása,
12. * a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények, kivéve a Btk. 403. § (3)
bekezdése szerinti számvitel rendjének megsértése, a Btk. 404. § (3) bekezdése
szerinti csődbűncselekmény, a bennfentes kereskedelem, a bennfentes információ
jogosulatlan közzététele, a tiltott piacbefolyásolás, a piramisjáték szervezése,
13. a fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmények,
14. *
esetén.
(6) A 20. § (1) bekezdés 22. pontjában meghatározott bűncselekmények miatt indított
eljárásban a Fővárosi Törvényszék jár el.
(7) Ha a terhelt különböző bíróságok illetékessége alá tartozó bűncselekményeket
követett el, az a bíróság jár el, amely valamelyik bűncselekmény elbírálására az (5)
vagy a (6) bekezdés szerint illetékes.
(8) * Az elkövetőre illetékes bíróság illetékessége a bűnpártolóra is kiterjed. A más
által elkövetett büntetendő cselekmény elkövetőjére illetékes bíróság illetékessége a
Btk. 399. § (3) és (4) bekezdésében és ezek Btk. 399. § (5)–(8) bekezdésében
meghatározott minősített eseteiben, illetve a Btk. 400. § (1) és (2) bekezdésében
meghatározott bűncselekmény elkövetőjére is kiterjed.
22. § (1) A Magyarország határain kívül elkövetett bűncselekmény elbírálására az a
bíróság illetékes, amelynek az illetékességi területén a terhelt lakcíme vagy tényleges
tartózkodási helye található.
(2) Ha a terhelt a bűncselekményt Magyarország határain kívül követte el, és az
eljárást a távollétében folytatják, az a bíróság illetékes, amelynek az illetékességi
területén a terhelt utolsó ismert lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye található.
(3) Ha az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alapján az eljárásra illetékes bíróság nem
állapítható meg, a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyben a Pesti Központi Kerületi
Bíróság, a törvényszék hatáskörébe tartozó ügyben a Fővárosi Törvényszék jár el.
A hatáskör és az illetékesség vizsgálata
23. § A bíróság a hatáskörét és az illetékességét hivatalból vizsgálja.
Az eljáró bíróság kijelölése
24. § (1) Az eljáró bíróságot ki kell jelölni a bíróságok között felmerült hatásköri vagy
illetékességi összeütközés esetén, valamint akkor, ha a bíróság kizárás miatt nem
járhat el.
(2) A kijelölésről
a) a törvényszék másodfokú tanácsa határoz, ha az illetékességi összeütközés a
területén lévő járásbíróságok között,
b) az ítélőtábla határoz, ha
ba) a hatásköri összeütközés a területén lévő törvényszék és járásbíróság között, vagy
bb) az illetékességi összeütközés a területén lévő törvényszékek vagy a területén lévő
különböző törvényszékekhez tartozó járásbíróságok között
merült fel.
(3) A (2) bekezdésen kívüli esetben a kijelölésről a Kúria határoz.
(4) Ha a kijelölés kizárás miatt szükséges, arról a kizárás kérdésében döntő bíróság a
kizárással egyidejűleg határoz.
IV. FEJEZETAZ ÜGYÉSZSÉG
Az ügyészség feladata
25. § (1) Az ügyészség a közvádló.
(2) Az ügyészség nyomoz, felügyeli a felderítés törvényességét, valamint irányítja a
vizsgálatot.
(3) Az ügyészség előkészítő eljárást végez és a más szerv által végzett előkészítő
eljárásban ellátja az e törvényben meghatározott feladatait.
(4) * A felettes ügyészség felügyeli az ügyészség felügyeleti és irányítási jogkörének
gyakorlását.
Az ügyészség jogai
26. § (1) Az ügyészség indítványt és észrevételt tehet minden olyan kérdésben,
amelyben a bíróság dönt.
(2) Az ügyészség felügyeleti jogkörében
a) a nyomozást vagy a feljelentés kiegészítését a nyomozó hatóság önálló eljárására
utalhatja,
b) a nyomozó hatóság eljárásának törvényességét ellenőrzi,
c) * a nyomozó hatóság törvénysértő határozatát megváltoztathatja vagy hatályon
kívül helyezheti,
d) megállapíthatja, hogy a nyomozó hatóság az eljárási cselekményt törvénysértően
végezte el vagy törvénysértő intézkedést tett,
e) a megállapított törvénysértés orvoslására a nyomozó hatóságot felhívja,
f) az e törvényben meghatározott esetekben eljárási cselekmény elvégzését vagy
határozat meghozatalát engedélyezheti,
g) a nyomozó hatóság határozata, valamint a gyanúsítás ellen bejelentett panaszt
elbírálja,
h) az eljárás elhúzódása miatt a nyomozó hatósággal szemben előterjesztett kifogást
elbírálja,
i) az eljárási cselekményeknél jelen lehet, a nyomozás ügyiratainak bemutatását
kérheti.
(3) Az ügyészség irányítási jogkörében
a) megteheti a (2) bekezdésben meghatározott intézkedéseket,
b) a nyomozó hatóságot eljárási cselekmény elvégzésére utasíthatja,
c) eljárási cselekmény elvégzését megtilthatja,
d) a nyomozó hatóság határozatát megváltoztathatja vagy hatályon kívül helyezheti,
e) a nyomozó hatóságot határozat hozatalára utasíthatja,
f) a nyomozó hatóságot az ügyészség határozatainak előkészítésére utasíthatja,
g) eljárási cselekmény elvégzését vagy határozat meghozatalát előzetes
jóváhagyáshoz kötheti,
h) a nyomozó hatóságot beszámolásra kötelezheti.
(4) Az ügyészség irányítási és felügyeleti jogkörét, illetve a nyomozó hatóság
eljárásának önállóságát nem érinti, ha a nyomozás során egyes eljárási
cselekményeket az ügyészség maga végez.
(5) Az ügyészség bármely ügyben magához vonhatja a nyomozást.
(6) Az ügyész azokat a jogokat gyakorolja, amelyek azt az ügyészséget illetik, ahol az
ügyész működik. Eljárási cselekmény elvégzését kizárólag az eljáró ügyész felettes
ügyésze tilthatja meg.
(7) * Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a felettes ügyészség felügyeleti
jogkörében az ügyészség felügyeleti és irányítási jogkörének gyakorlása tekintetében
a (2) bekezdés b)–f) és i) pontjában meghatározott felügyeleti jogköröket gyakorolja.
Az ügyész kizárása
27. § (1) Ügyészként nem járhat el,
a) aki az ügyben bíróként járt el, valamint az ügyben eljárt vagy eljáró bíró
hozzátartozója,
b) * aki az ügyben terheltként, bűncselekmény elkövetésével megalapozottan
gyanúsítható személyként, védőként, sértettként, vagyoni érdekeltként, feljelentőkéntvagy e személyek segítőjeként vesz vagy vett részt, valamint e személyek
hozzátartozója,
c) aki az ügyben tanúként, szakértőként, vagy szaktanácsadóként vesz vagy vett részt,
d) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kizárási ok kizárólag az ügyben eljáró ügyésszel
szemben jelenthető be.
(3) A perújítási eljárásból ki van zárva az az ügyész, aki az alapügyben a nyomozást
teljesítette, egyes eljárási cselekményeket végzett, vádat emelt, illetve a vádat
képviselte.
(4) Nem kizárási ok, ha az ügyész a hivatali hatáskörében tudomására jutott
bűncselekmény miatt feljelentést tett.
(5) Az (1) bekezdés d) pontja esetén önmagában nem kizárási ok, ha az ügyész a
sérelmére a büntetőeljárásban részt vevő személy által az eljárása alatt, illetve emiatt
elkövetett bűncselekmény miatt feljelentést tett.
(6) Nem járhat el az ügyben – a Legfőbb Ügyészség kivételével – az az ügyészség,
amelynek a vezetőjével vagy vezetőhelyettesével szemben az (1) bekezdés a) vagy b)
pontjában szabályozott kizárási ok merült fel.
(7) Ha az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában szabályozott kizárási ok a főügyésszel
vagy a főügyészhelyettessel szemben merült fel, a főügyészség területén lévő járási
ügyészség az ügyben nem járhat el.
A kizárás bejelentése és elintézése
28. § (1) Az ügyész a vele szemben felmerült kizárási okot köteles az ügyészség
vezetőjének haladéktalanul bejelenteni. A kizárási ok bejelentésétől kezdve az ügyész
az ügyben nem járhat el.
(2) A kizárási okot a terhelt, a védő, a sértett, továbbá a vagyoni érdekelt jelentheti be.
Ebben az esetben az ügyész a bejelentés elintézéséig az ügyben korlátozás nélkül
eljárhat.
(3) A kizárás iránti bejelentést indokolni és a kizárási ok fennállását valószínűsíteni
kell.
(4) A nem indokolt bejelentést érdemi indokolás nélkül el lehet utasítani.
(5) A kizárásra irányuló, nyilvánvalóan alaptalan bejelentés érdemi indokolás nélkül
elutasítható, és a bejelentés előterjesztője rendbírsággal sújtható.
(6) * A vármegyei főügyészség területén lévő járási ügyészség ügyésze, vezetője,
illetve a főügyészségi ügyész kizárásáról a főügyész határoz. A főügyész, valamint a
legfőbb ügyészségi ügyész kizárásáról a legfőbb ügyész határoz. Ha a járási ügyészség
ügyésze, vezetője, illetve a főügyészségi ügyész kizárása iránti bejelentés egyúttal a
főügyészt is érinti, a kizárásról a legfőbb ügyész határoz.
(7) Az ügyészség vezetője a tudomására jutott kizárási ok miatt az ügyész kizárását
hivatalból kezdeményezi.
(8) A kizárásnak helyt adó határozat ellen, valamint a vádemelés után a kizárást
megtagadó határozat ellen panasznak nincs helye.
(9) Az ügyész kizárására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az alügyész, az
ügyészségi fogalmazó, az ügyészségi megbízott és a jegyzőkönyvvezető kizárására is.
Az ügyészség hatásköre és illetékessége
29. § (1) Az ügyészség hatáskörét és illetékességét jogszabályban vagy a legfőbb
ügyész normatív utasításában meghatározott esetek kivételével annak a bíróságnak a
hatásköre és illetékessége határozza meg, amely mellett működik. Az ügyészség
szervezetét törvény alapján a legfőbb ügyész határozza meg.
(2) A különböző ügyészségek illetékességébe tartozó bűncselekmények esetén az az
ügyészség jár el, amelyik a megelőzés szerint korábban intézkedett.
(3) A legfőbb ügyész vagy a felettes ügyészség rendelkezése alapján az ügyészség
olyan ügyben is eljárhat, amelyre a hatásköre vagy az illetékessége egyébként nem
terjed ki.
(4) * Az ügyészségek között felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés
esetén az eljáró ügyészséget a felettes ügyészség jelöli ki. A határozat ellen nincs
helye panasznak.A kizárólagos ügyészségi nyomozás
30. § Kizárólag az ügyészség végzi a nyomozást a következő bűncselekmények miatt:
a) a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos
állományú tagja által elkövetett, nem katonai büntetőeljárásra tartozó bűncselekmény,
b) * a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottja
által elkövetett bűncselekmény,
c) * a bíró, az ügyész, a bírósági titkár, az alügyész, a bírósági és ügyészségi
fogalmazó, a bírósági ügyintéző és az ügyészségi megbízott, a rendőrség, az
Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagja, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal
pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottja és a külföldi hivatalos személy ellen
elkövetett, a Btk. 160. § (2) bekezdés e) pontja szerinti emberölés, a Btk. 190. § (2)
bekezdés e) pontja szerinti emberrablás, hivatalos személy elleni erőszak, a Btk. 365.
§ (3) bekezdés f) pontja, illetve (4) bekezdés c) pontja szerinti rablás,
d) a bíró, az ügyész, a bírósági titkár, az alügyész, a bírósági és ügyészségi fogalmazó,
a bírósági ügyintéző és az ügyészségi megbízott által elkövetett bűncselekmény,
valamint az ülnöknek az igazságszolgáltatással összefüggésben elkövetett
bűncselekménye,
e) a mentelmi joggal rendelkező és a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező
személy
ea) által elkövetett bűncselekmény,
eb) sérelmére elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, illetve nemzetközileg védett
személy elleni erőszak, és
ec) működésével kapcsolatban ellene elkövetett más bűncselekmény,
f) * a hivatali vesztegetés, a hivatali vesztegetés elfogadása, a vesztegetés bírósági
vagy hatósági eljárásban, a vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban,
a Btk. 298. § (1), (1a) és (3) bekezdése szerinti hivatalos személy vagy külföldi
hivatalos személy vonatkozásában elkövetett befolyás vásárlása, a Btk. 299. § (1), (2)
és (5) bekezdése szerinti hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy
vonatkozásában elkövetett befolyással üzérkedés és a korrupciós bűncselekmény
feljelentésének elmulasztása,
g) a nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény,
h) az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének
kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények
üldözéséről szóló törvényben meghatározott kommunista bűncselekmények, valamint
a nemzetközi jog szerint el nem évülő bűncselekmények.
V. FEJEZET
A NYOMOZÓ HATÓSÁG
A nyomozó hatóság feladata
31. § (1) A nyomozó hatóság a bűncselekmények felderítése érdekében előkészítő
eljárást és nyomozást végez.
(2) A nyomozó hatóság az előkészítő eljárás és a felderítés során önállóan, a vizsgálat
során az ügyészség irányításával jár el.
(3) A nyomozó hatóság jogosult mindazon eljárási cselekmény elvégzésére és
határozat meghozatalára, amelyet törvény nem utal a bíróság vagy az ügyészség
hatáskörébe.
(4) Ha a nyomozó hatóság észleli, hogy olyan eljárási cselekmény elvégzése, illetve
határozat meghozatala szükséges, amelyről a döntés a bíróság, illetve az ügyészség
hatáskörébe tartozik, erről az ügyészségnek haladéktalanul beszámol.
(5) A nyomozó hatóság az ügyészség utasításait határidőre teljesíti.
(6) Az ügyészségi utasítások teljesítéséért a nyomozó hatóság vezetője felel.
(7) Ha a nyomozó hatóság vezetője számára az ügyészségi utasítás jogellenessége
felismerhető, arra haladéktalanul köteles az ügyészség vezetőjének figyelmét felhívni.
Ha az ügyészség vezetője az utasítást ennek ellenére fenntartja, ezt a nyomozóhatóság vezetőjének – az ügyészségi utasítás jogellenességével összefüggő indokolt
álláspontját tartalmazó – írásbeli kérésére írásba foglalja.
(8) A nyomozó hatóság vezetője az ügyészségi utasítás ellen felettes szerve útján
előterjesztést tehet a felettes ügyészséghez. A felettes szerv az előterjesztést az arra
vonatkozó ténybeli és szakmai álláspontjának kifejtésével továbbítja a felettes
ügyészséghez. Az előterjesztésnek nincs halasztó hatálya.
(9) A felettes ügyészség az előterjesztés alapján az ügyiratokat megvizsgálja és a
vizsgálata eredményéről, jogi álláspontjáról az előterjesztőt az előterjesztés hozzá
érkezésétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja.
A nyomozó hatóság tagjának kizárása
32. § (1) A nyomozó hatóság tagjaként nem járhat el,
a) aki az ügyben bíróként járt el, valamint az ügyben eljárt vagy eljáró bíró
hozzátartozója,
b) * aki az ügyben terheltként, bűncselekmény elkövetésével megalapozottan
gyanúsítható személyként, védőként, sértettként, vagyoni érdekeltként, feljelentőként
vagy e személyek segítőjeként vesz vagy vett részt, valamint e személyek
hozzátartozója,
c) aki az ügyben tanúként vagy szakértőként vesz vagy vett részt,
d) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kizárási ok kizárólag a nyomozó hatóság
ügyben eljáró tagjával szemben jelenthető be.
(3) A nyomozó hatóságnak az alapügyben eljárt tagja is ki van zárva
a) a perújítás során elrendelt nyomozásból,
b) az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények nyomozásából.
(4) Nem kizárási ok, ha a nyomozó hatóság tagja a szolgálati feladata teljesítése során
tudomására jutott bűncselekmény miatt tett feljelentést.
(5) Az (1) bekezdés d) pontja esetén önmagában nem kizárási ok, ha a nyomozó
hatóság eljáró tagja a sérelmére a büntetőeljárásban részt vevő személy által az
eljárása alatt, illetve emiatt elkövetett bűncselekmény miatt feljelentést tett.
(6) Nem járhat el az ügyben az a nyomozó hatóság, amelynek vezetőjével szemben az
(1) bekezdésben szabályozott kizárási ok merül fel. Ha a kizárási ok az országos
illetékességű nyomozó hatóság vezetőjével szemben merül fel, a nyomozást az
ügyészség végzi.
33. § (1) Ha a nyomozó hatóság tagja a kizárási okot nem maga jelentette be, a
bejelentés elintézéséig az ügyben korlátozás nélkül eljárhat.
(2) A nyomozó hatóság tagjának kizárásáról a nyomozó hatóság vezetője, az utóbbi
kizárásáról a felettes nyomozó hatóság vezetője határoz. Az országos illetékességű
nyomozó hatóság vezetőjének kizárásáról az eljáró ügyészség határoz.
(3) A nyomozó hatóság tagjának kizárására egyebekben a 28. § (1)–(5) és (7)–(8)
bekezdését kell alkalmazni.
(4) A nyomozó hatóság tagjának kizárására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni
a jegyzőkönyvvezető kizárására is.
A nyomozó hatóságok
34. § (1) Általános nyomozó hatóságként a rendőrség általános rendőrségi feladatok
ellátására létrehozott szervének nyomozó hatósági feladatok ellátására kijelölt szervei
járnak el.
(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi a nyomozást a következő bűncselekmények
miatt:
a) nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, nemzetközi gazdasági tilalom
megszegése feljelentésének elmulasztása, haditechnikai termékkel vagy
szolgáltatással visszaélés, kettős felhasználású termékkel visszaélés,
b) *
c) bitorlás, szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése, védelmet
biztosító műszaki intézkedés kijátszása, jogkezelési adat meghamisítása és
iparjogvédelmi jogok megsértése,d) társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés, költségvetési
csalás, költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség
elmulasztása, jövedékkel visszaélés elősegítése,
e) számvitel rendjének megsértése, csődbűncselekmény, engedély nélküli nemzetközi
kereskedelmi tevékenység,
f) versenytárs utánzása,
g) az a)–f) pontban meghatározott bűncselekményekkel összefüggésben elkövetett
közokirat-hamisítás, hamis magánokirat felhasználása, egyedi azonosító jellel
visszaélés, bélyeghamisítás, pénzmosás és a pénzmosással kapcsolatos bejelentési
kötelezettség elmulasztása.
(3) A külföldön lévő magyar felségjelű kereskedelmi úszó létesítményen vagy polgári
légi járművön a magyar büntető joghatóság alá tartozó bűncselekmény miatt az úszó
létesítmény, illetve a légi jármű parancsnoka jogosult a nyomozó hatóságra vonatkozó
rendelkezések alkalmazására.
A nyomozó hatóság hatásköre és illetékessége
35. § (1) A nyomozó hatóságok hatáskörét és illetékességét jogszabály határozza meg.
(2) * Az általános nyomozó hatóság és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal között felmerült
hatásköri összeütközés esetén, valamint ha az általános nyomozó hatóság vagy a
Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozó bűncselekménnyel halmazatban
olyan bűncselekmény is megvalósult, amelynek nyomozására e nyomozó hatóság
hatásköre nem terjed ki, és az eljárás elkülönítése nem célszerű, az eljáró nyomozó
hatóságot az eljáró ügyészség jelöli ki. Az ügyészség eljáró nyomozó hatóságként a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalt akkor is kijelölheti, ha annak hatásköre a bűncselekmény
nyomozására egyébként nem terjed ki. A kijelölés tárgyában hozott határozat ellen
nincs helye panasznak.
(3) A nyomozó hatóságok a vezetőik megállapodása alapján az ügyészség
jóváhagyásával egy ügyben vagy ügyek meghatározott csoportjában közösen is
végezhetik a nyomozást.
VI. FEJEZET
A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN ELJÁRÓ EGYÉB SZERVEK
36. § (1) Az előkészítő eljárásban a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított e
törvényben meghatározott szervek is eljárhatnak.
(2) * Az elkobzás és a vagyonelkobzás érdekében lefoglalt dolog vagy elektronikus
adat, illetve a zár alá vett vagyon (a továbbiakban együtt: bűnügyi vagyon), illetve a
lefoglalt bizonyítási eszköz kezelésében a bűnjel és a bűnügyi vagyon kezeléséért
felelős szerv törvényben meghatározottak szerint közreműködik.
(3) A nyomozó hatóság tagjának kizárására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni
a büntetőeljárásban eljáró egyéb szervek tagjának kizárására is.
HARMADIK RÉSZ
A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEK
37. § * A büntetőeljárásban a terhelt, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan
gyanúsítható személy, a védő, a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél,
a vagyoni érdekelt, az egyéb érdekelt és törvényben meghatározottak szerint az
eljárás alá vont jogi személy vesz részt.
VII. FEJEZET
A TERHELT ÉS A BŰNCSELEKMÉNY ELKÖVETÉSÉVEL MEGALAPOZOTTAN GYANÚSÍTHATÓ
SZEMÉLY *
A terhelt és a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy
fogalma *
38. § (1) A terhelt az, akivel szemben büntetőeljárást folytatnak.
(2) A terhelt a nyomozás során gyanúsított, a vádemelés után vádlott, a büntetés, a
megrovás, a próbára bocsátás, a jóvátételi munka vagy a javítóintézeti nevelés
jogerős ügydöntő határozattal történő kiszabása, illetve alkalmazása után elítélt.(3) * A bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy a
nyomozás során – a gyanúsítás közléséig – az, akit bűncselekmény elkövetése miatt
elfogtak, gyanúsítotti kihallgatása érdekében idéztek, akinek előállítását vagy
bűncselekmény elkövetése miatt körözését rendelték el, vagy akivel szemben
elfogatóparancsot bocsátottak ki.
A terhelt és a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy
jogai és kötelezettségei *
39. § (1) A terhelt jogosult arra, hogy
a) megismerje a gyanúsítás és a vád tárgyát, továbbá ezek változását,
b) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság megfelelő időt és körülményeket
biztosítson számára a védekezésre való felkészüléshez,
c) a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyészségtől és a
nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon,
d) védelmének ellátására védőt hatalmazzon meg vagy védő kirendelését
indítványozza,
e) a védőjével ellenőrzés nélkül tanácskozzon,
f) vallomást tegyen vagy a vallomástételt megtagadja,
g) bizonyítékot terjesszen elő, indítványt és észrevételt tegyen, az utolsó szó jogán
felszólaljon,
h) a tárgyaláson és a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes
kényszerintézkedés tárgyában tartandó ülésen jelen legyen és az e törvényben
meghatározottak szerint kérdéseket tegyen fel,
i) jogorvoslattal éljen,
j) az eljárás ügyiratait – az e törvényben meghatározott kivételekkel – teljes
terjedelmében megismerje,
k) egyezség megkötését, illetve ügyészi intézkedés vagy határozat kilátásba
helyezését kezdeményezze.
(2) A fogva lévő terhelt jogosult arra, hogy
a) megismerje a fogva tartásának okát és ennek változását,
b) a fogva tartásáról egy általa választott személyt a bíróság, az ügyészség és a
nyomozó hatóság tájékoztasson,
c) a védőjével, és ha külföldi állampolgár, az államának konzuli képviselőjével a
kapcsolatot felvegye, vele személyesen, postai vagy elektronikus úton ellenőrzés
nélkül érintkezzen,
d) az általa választott személlyel a vádemelés előtt az ügyészség, azután a bíróság
rendelkezése szerint személyesen felügyelet mellett, továbbá postai vagy elektronikus
úton ellenőrzés mellett érintkezzen,
e) * törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott személlyel,
hatósággal a nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint érintkezzen.
(3) A terhelt köteles
a) az eljárási cselekményeken a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság
rendelkezéseinek megfelelően az e törvényben meghatározottak szerint jelen lenni,
b) * a lakcímét, értesítési címét, tényleges tartózkodási helyét, kézbesítési címét,
telefonos elérhetőségét, elektronikus levelezési címét vagy más elektronikus
elérhetőségét, valamint ezek megváltozását – a változást követő három munkanapon
belül – az eljáró bírósággal, ügyészséggel vagy nyomozó hatósággal közölni.
(4) * A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a terheltet a büntetőeljárásban
történő részvételének kezdetekor a jogairól tájékoztatja és a kötelezettségeire
figyelmezteti. A tájékoztatás kiterjed arra, hogy költségkedvezmény iránti kérelmet
nyújthat be, annak feltételeire, valamint az anyanyelv használatához való jogra is.
(5) Ha a terhelt fogva van, az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a
terheltet a jogairól írásban is tájékoztatja. A tájékoztatás kiterjed a fogva tartásnak az
elrendeléséről szóló határozat szerinti, illetve a törvényben meghatározott lehetséges
végső tartamára, a fogva tartás meghosszabbításának, fenntartásának és
felülvizsgálatának szabályaira, valamint az e határozatokkal szembeni jogorvoslathoz,
illetve a fogva tartás megszüntetése iránti indítvány benyújtásához való jogra is.(6) Az (1) bekezdés b) és e) pontja szerinti jog gyakorlása érdekében a bíróság, az
ügyészség vagy a nyomozó hatóság az eljárási cselekmény megkezdését vagy
elvégzését legalább egy órára elhalasztja, ha a terheltnek a védekezésre való
felkészülésre, vagy a védővel való tanácskozásra az eljárási cselekmény megkezdése
előtt – a terhelt és a védő önhibáján kívüli okból – nem volt lehetősége.
(6a) * Ha a terhelt fogva van, a bíróság vagy az ügyészség a fogvatartás jogcíme
szerint a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési
elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 172. §
(4) bekezdésében, illetve a Bv. tv. 390. § (1) bekezdésében meghatározottakról
rendelkezhet.
(7) * A (2) bekezdés d) pontja szerinti jog gyakorlása körében a bíróság vagy az
ügyészség a hozzátartozóval való kapcsolattartást kizárólag a bizonyítás
megnehezítésének, illetve meghiúsításának, vagy a bűnismétlés lehetőségének
megakadályozása érdekében korlátozhatja vagy tilthatja meg. Ha az elrendeléstől
számítva egy év eltelt, a bíróság, illetve az ügyészség a rendelkezést felülvizsgálja, és
ha az továbbra is indokolt, annak fenntartásáról határoz. Az elrendelésről és a
fenntartásról szóló határozat ellen a terhelt és a védő élhet jogorvoslattal.
(8) * A bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy jogaira
és kötelezettségeire – az (1) bekezdés a), f)–h), j) és k) pontja, valamint a (3) bekezdés
b) pontja kivételével – a terhelt jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályokat kell
megfelelően alkalmazni.
Terhelti jogutódlás
40. § Ha e törvény a terhelt hozzátartozójának vagy örökösének indítványtételi jogot
biztosít, a hozzátartozó vagy örökös jogaira a terhelt jogai irányadók.
VIII. FEJEZET
A VÉDŐ
A védőként eljárni jogosultak köre
41. § (1) * Védőként meghatalmazás vagy kirendelés alapján ügyvéd járhat el. Ahol e
törvény védőként eljáró ügyvédről rendelkezik, ezen az ügyvédi tevékenységről szóló
törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén az ügyvédjelöltet, az európai
közösségi jogászt, az alkalmazott ügyvédet és az alkalmazott európai közösségi
jogászt is érteni kell.
(2) Ügyvédjelölt védőként ügyvéd mellett vagy ügyvéd helyetteseként eljárhat
a) a vádemelés előtt,
b) a vádemelés után a járásbíróságon, valamint a törvényszéken azzal, hogy
törvényszék előtt perbeszédet nem tarthat.
(3) * A terhelt és a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható
személy érdekében több védő is eljárhat, több terhelt, illetve bűncselekmény
elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy érdekében ugyanaz a védő is
eljárhat.
A védő jogai és kötelezettségei
42. § (1) A védő – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – teljeskörűen gyakorolhatja a
terhelt mindazon jogát, amely jellegénél fogva nem csak a terhelt személyéhez
fűződik. A védő e jogokat önállóan, védői jogokként gyakorolhatja.
(2) A védő az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül jogosult arra, hogy
a) jelen legyen az olyan eljárási cselekményen, amelyen a terhelt jelen lehet vagy a
terhelt jelenléte kötelező,
b) a törvényben meghatározott esetekben jelen legyen az olyan eljárási
cselekményeken is, ahol a terhelt nem lehet jelen vagy a terhelt jelenléte korlátozható,
c) a védelem érdekében a jogszabályban biztosított lehetőségek és feltételek keretei
között adatokat szerezzen be és gyűjtsön, és e célból a személy- és vagyonvédelmi,
valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény alapján
magánnyomozót vegyen igénybe.
(3) A terhelttel közölt határozatot minden esetben közölni kell a védőjével is.
(4) A védő kötelesa) a terhelttel a kapcsolatot késedelem nélkül felvenni,
b) a terhelt érdekében minden törvényes védekezési eszközt és módot kellő időben
felhasználni,
c) a terheltet a védekezés törvényes eszközeiről felvilágosítani, a jogairól tájékoztatni,
a kötelezettségeire figyelmeztetni,
d) a terheltet mentő, illetve a felelősségét enyhítő tények felderítését szorgalmazni,
e) akadályoztatása esetén – előre nem ismert elháríthatatlan akadály felmerülését
kivéve – helyettesítéséről gondoskodni, egyidejűleg az akadályoztatás tényéről az
eljáró bíróságot, ügyészséget vagy nyomozó hatóságot tájékoztatni,
f) jogait úgy gyakorolni és kötelezettségeit úgy teljesíteni, hogy azzal a büntetőeljárás
időszerű lefolytatását ne akadályozza.
(5) Ha a terhelt fogva van, az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a védő
személyéről és elérhetőségéről, valamint ezek megváltozásáról haladéktalanul, de
legkésőbb a terhelt befogadásakor, illetve a változásról való tudomásszerzést követő
negyvennyolc órán belül tájékoztatja a fogva tartást végrehajtó intézetet.
(6) Ha a terhelt érdekében több védő jár el, a terhelt eltérő rendelkezésének
hiányában vezető védőnek a meghatalmazást elsőként benyújtó védőt kell tekinteni, a
meghatalmazások egyidejű benyújtása esetén a vezető védőt az eljáró nyomozó
hatóság, ügyészség vagy bíróság jelöli ki. Az ügyiratokat – ideértve az idézést és az
értesítést is – a vezető védőnek kell kézbesíteni. Perbeszéd tartására a vezető védő
vagy az általa kijelölt védő jogosult. Jogorvoslati nyilatkozatra a vezető védő vagy az
általa kijelölt védő, ezek hiányában az eljárási cselekményen jelen lévő védő jogosult.
(7) * A védő jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket a bűncselekmény
elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy jogaihoz igazodóan a
bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy védője
vonatkozásában is megfelelően alkalmazni kell.
A védő kizárása
43. § (1) Nem lehet védő
a) a sértett, a sértett segítője, valamint ezek hozzátartozója,
b) aki az ügyben bíróként, ügyészként vagy a nyomozó hatóság tagjaként jár vagy járt
el, valamint ezek hozzátartozója,
c) * aki a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható
személy érdekével ellentétes magatartást tanúsított, vagy akinek az érdeke a
terheltével vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható
személyével ellentétes,
d) aki az ügyben szakértőként vagy szaktanácsadóként vesz vagy vett részt,
e) * aki az ügyben tanúként vesz vagy vett részt, kivéve, ha a 170. § (1) bekezdés a)
pontja alapján nem volt kihallgatható, illetve ha a 173. § alapján a tanúvallomást
megtagadta,
f) aki az ügyben tanúként részt vett, vagy részt vevő – a terhelttől különböző – személy
segítőjeként vesz vagy vett részt,
g) aki az ügyben közvetítőként jár vagy járt el,
h) aki az ügyben vagy az üggyel összefüggő más ügyben terheltként vesz vagy vett
részt.
(2) * Több terhelt, illetve bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható
személy érdekében ugyanaz a védő akkor járhat el, ha a terheltek vagy a
bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyek érdekei nem
ellentétesek. A több terhelt, illetve bűncselekmény elkövetésével megalapozottan
gyanúsítható személy érdekében eljáró védőt az eljárásból ki kell zárni, ha a terheltek,
illetve a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyek között
érdekellentét áll fenn.
(3) A védő kizárásáról – a vádemelés előtt az ügyészség indítványára – a bíróság
határoz.
(4) Ha a védő a kizárási okot maga jelenti be, a kizárási ok bejelentésétől kezdve az
ügyben nem járhat el.(5) A (4) bekezdésben foglaltakat kivéve a védő a kizárás elbírálásáig az ügyben
eljárhat.
Kötelező védői részvétel az eljárásban
44. § A büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, ha
a) a bűncselekményre a törvény öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb
szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli,
b) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható
személy személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll, más
ügyben letartóztatás, előzetes kényszergyógykezelés hatálya alatt áll, valamint ha
szabadságvesztést, elzárást vagy javítóintézeti nevelést tölt,
c) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható
személy hallássérült, siketvak, vak, beszédfogyatékos, más okból
kommunikációképtelen, vagy abban súlyos fokban korlátozott, továbbá – a beszámítási
képességére tekintet nélkül – kóros elmeállapotú,
d) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható
személy a magyar nyelvet nem ismeri,
e) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható
személy egyéb okból nem képes személyesen védekezni,
f) * a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a terhelt vagy a
bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy indítványára,
vagy azért, mert azt egyéb okból szükségesnek tartotta, védőt rendelt ki,
g) e törvény erről külön rendelkezik.
Meghatalmazott védő
45. § * (1) * A védelem ellátására meghatalmazást a bűncselekmény elkövetésével
megalapozottan gyanúsítható személy, a terhelt, ezek törvényes képviselője vagy
nagykorú hozzátartozója, külföldi állampolgár esetén hazája konzuli tisztviselője is
adhat.
(2) * A meghatalmazott ügyvéd védőként akkor járhat el, ha − a (3) bekezdésben
foglalt kivétellel − eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az
eljáró bírósághoz, ügyészséghez vagy nyomozó hatósághoz benyújtották. Az európai
közösségi jogász köteles az ügyvédi tevékenységről szóló törvény alapján ügyvéddel
vagy ügyvédi irodával kötött eredeti együttműködési szerződést vagy annak
hitelesített másolatát és – ha az nem magyar nyelvű – annak hiteles magyar fordítását
az eljáró bírósághoz, ügyészséghez vagy nyomozó hatósághoz benyújtani.
(3) * A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól
szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) szerinti rendelkezési
nyilvántartásban (a továbbiakban: rendelkezési nyilvántartás) a védői
meghatalmazásra vonatkozó nyilatkozat csak a meghatalmazás elfogadásával és az
elfogadó nyilatkozat rendelkezési nyilvántartásban való rögzítésével érvényes. A
rendelkezési nyilvántartásba vett védői meghatalmazás az eljáró bíróságnak,
ügyészségnek, illetve nyomozó hatóságnak történő bejelentéstől hatályos.
(4) * A bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy a
terhelt mind az általa, mind az (1) bekezdésben meghatározott segítő által
meghatalmazott védő meghatalmazását bármikor visszavonhatja.
(5) * A meghatalmazás hatálya – ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki – a
büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart, és kiterjed a közvetítői eljárásra, a
perújításra, a felülvizsgálatra, az egyszerűsített felülvizsgálatra, a bűncselekménnyel
összefüggő vagyon vagy dolog elvonására, adat hozzáférhetetlenné tételére irányuló
eljárásra, valamint a különleges eljárásokra is.
Kirendelt védő
46. § (1) * A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság védő kirendeléséről
határoz, ha a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, és a terheltnek vagy a
bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személynek nincs
meghatalmazott védője. A kirendelés alapján a védőként eljáró ügyvéd kijelölése az
eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság székhelye szerint illetékes területi
ügyvédi kamara feladata.(2) A kijelölés céljából a védő kirendeléséről szóló határozatot az (1) bekezdés szerint
illetékes területi ügyvédi kamarával is közölni kell.
(3) A területi ügyvédi kamara a védő kijelölését olyan információs rendszer
működtetésével végzi, amely lehetőség szerint biztosítja a kijelölés azonnaliságát és a
kijelölt védők tényleges elérhetőségét.
(4) * Ha a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező és a terheltnek vagy a
bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személynek nincs védője,
a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság
a) a terhelt idézése, előállítása vagy értesítése, továbbá a bűncselekmény
elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy gyanúsítotti kihallgatásra történő
idézése vagy előállítása esetén az idézéssel, előállítással vagy értesítéssel
egyidejűleg,
b) az a) pontban meghatározottakon kívül az eljárási cselekmény során nyomban
védőt rendel ki.
(5) * A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság védőt rendel ki, ha a
büntetőeljárásban védő részvétele nem kötelező, de a terhelt vagy a bűncselekmény
elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy hatékony védelmének biztosítása
végett azt szükségesnek tartja.
(6) Az ügyészség és a nyomozó hatóság védőt rendel ki, ha a terhelt jövedelmi és
vagyoni viszonyai miatt nem tud a védelméről gondoskodni és védő kirendelését
indítványozza. A bíróság a vádemelés után a terhelt indítványára védőt rendel ki.
(7) * A védő kirendelése, illetve kijelölése ellen nincs helye jogorvoslatnak. A terhelt
vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy –
indokoltan – más védő kijelölését indítványozhatja. Az indítványról az a bíróság,
ügyészség vagy nyomozó hatóság dönt, amely előtt az eljárás folyamatban van.
(8) A kirendelt védő indokolt esetben indítványozhatja a felmentését a kirendelés alól.
Az indítványról az a bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság dönt, amely előtt az
eljárás folyamatban van.
(9) A kirendelt védő a közreműködéséért díjra és költségeinek megtérítésére is
jogosult.
47. § (1) * A vádemelés előtt a nyomozó hatóság vagy az ügyészség a helyettes
védőre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával gondoskodik védő
jelenlétéről, ha
a) a területi ügyvédi kamara a védő kijelöléséről a kirendelő határozat kézhezvételétől
számított egy órán belül nem gondoskodik,
b) a területi ügyvédi kamara által kijelölt védő tekintetében a kijelöléskor a 43. § (1)
bekezdés a)–b) pontjában vagy d)–h) pontjában meghatározott kizáró ok állapítható
meg, vagy
c) a kijelöléskor a kijelölt védő szabályszerű idézése vagy értesítése a védő
elérhetetlensége miatt nem lehetséges, és az eljárási cselekmény elvégzése nem
mellőzhető.
(1a) * Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában az idézés vagy az értesítés 113. § (3)
bekezdése szerinti sürgős, illetve 113. § (4) bekezdése szerint történő kibocsátása
esetén a kijelölt védő akkor minősül elérhetetlennek, ha a nyomozó hatóság vagy az
ügyészség a jogszabályban meghatározott kapcsolatfelvételi lehetőségek útján egy
óra alatt nem tud kapcsolatba lépni a kijelölt védővel.
(1b) * Az (1) bekezdés szerint kirendelt helyettes védő jelenléte az eljárási
cselekményen kötelező.
(2) A vádemelés után a bíróság feladata a kirendelt védőként eljáró ügyvéd kijelölése,
ha
a) a területi ügyvédi kamara a védő kijelöléséről a kirendelő határozat kézhezvételétől
számított egy órán belül nem gondoskodik,
b) a területi ügyvédi kamara által kijelölt védő tekintetében a kijelöléskor kizáró ok
állapítható meg, vagyc) a kijelöléskor a kijelölt védő szabályszerű idézése vagy értesítése a védő
elérhetetlensége miatt nem lehetséges, és az eljárási cselekmény elvégzése nem
mellőzhető.
(3) A (2) bekezdés b) és c) pontja esetén a területi ügyvédi kamara kijelölése a bíróság
kijelölő határozatával hatályát veszti.
(4) * Az (1) és (2) bekezdés esetén a védőt kijelölő határozatot szükség esetén a
területi ügyvédi kamara által kijelölt ügyvéddel is közölni kell.
A kirendelés hatálya
48. § (1) * A kirendelés hatálya a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart, és kiterjed
a közvetítői eljárásra, a perújításra, a felülvizsgálatra, az egyszerűsített
felülvizsgálatra, a bűncselekménnyel összefüggő vagyon vagy dolog elvonására, adat
hozzáférhetetlenné tételére irányuló eljárásra, valamint a különleges eljárásokra is.
(2) * A kirendelés hatályát veszti, amikor a terhelt vagy a bűncselekmény
elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy érdekében meghatalmazott védő
a meghatalmazását e törvény szerint benyújtotta, vagy a meghatalmazás rendelkezési
nyilvántartásba vételét bejelentették.
(3) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a meghatalmazás benyújtásakor,
illetve a meghatalmazás rendelkezési nyilvántartásba vételének bejelentésekor a
meghatalmazott védőt tájékoztatja a korábban eljárt kirendelt védő személyéről és
elérhetőségéről.
(4) A meghatalmazott védő haladéktalanul köteles tájékoztatni a korábban eljárt
kirendelt védőt arról, hogy a büntetőeljárásban meghatalmazott védőként jár el.
(5) A tájékoztatás kézhezvételét követően a korábban eljárt kirendelt védő
haladéktalanul köteles a meghatalmazott védővel minden olyan adatot közölni és neki
minden olyan ügyiratot átadni, amely a védelem ellátásához felhasználható.
(6) A bíróság és az ügyészség a meghatalmazott, illetve a korábban eljárt kirendelt
védőt a (4) és (5) bekezdésben meghatározott kötelezettség elmulasztása esetén az
okozott bűnügyi költség megtérítésére kötelezi és rendbírsággal sújthatja.
(7) A védő kirendelése – az (1) és (2) bekezdés kivételével – akkor veszti hatályát, ha
az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a védőt a kirendelés alól felmenti.
(8) Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a 46. § (7)–(8) bekezdése
alapján a kirendelt védőt felmenti, és ezzel egyidejűleg új védőt rendel ki, a (3)–(6)
bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
Helyettes védő kirendelése
49. § (1) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a védő helyettesítésére
helyettes védőt rendel ki, ha
a) a védő az eljárási cselekményen szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg,
b) távolmaradását alapos okkal előzetesen nem menti ki, vagy helyettesítéséről nem
gondoskodik,
c) az eljárási cselekmény elvégzésének egyéb feltételei fennállnak, és
d) az eljárási cselekmény elvégzése nem mellőzhető.
(2) Az (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén a
bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság akkor is helyettes védőt rendel ki, ha
a) a védő a távolmaradását előzetesen kimentette, azonban helyettesítéséről nem
gondoskodott, és
b) az eljárási cselekmény elhalasztása az eljárási cselekmény eredményes elvégzését
veszélyeztetné, vagy a büntetőeljárás lefolytatását jelentősen késleltetné.
(3) * Helyettes védő kirendelése esetén a bírósági eljárásban a terhelt védőjének
távollétében nem lehet befejezni a bizonyítási eljárást, a helyettes védő perbeszédet
nem tarthat, kivéve, ha a terhelt ehhez hozzájárul.
(4) * A helyettes védő kirendelésére a védő kirendelésére vonatkozó rendelkezéseket
kell alkalmazni azzal, hogy az eljáró védőt a kirendelő bíróság, ügyészség vagy
nyomozó hatóság jelöli ki. Helyettes védőként az eljárási cselekményen jelen lévő,
más bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy terhelt
védőjeként eljáró ügyvéd is kijelölhető, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésével
megalapozottan gyanúsítható személyek vagy terheltek érdekei nem ellentétesek.(5) * A helyettes védő kirendelésének hatálya a védő távollétében lefolytatott eljárási
cselekmény befejezéséig tart. A 47. § (1) bekezdése esetén a helyettes védő a
nyomban egymást követően tartott eljárási cselekményeken mindaddig eljárhat, amíg
a kirendelt védő meg nem jelenik vagy nem lép kapcsolatba az eljáró ügyészséggel,
nyomozó hatósággal.
(6) A helyettes védő díjára és költségeinek megtérítésére a kirendelt védőre vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni.
IX. FEJEZET
A SÉRTETT
A sértett fogalma
50. § A sértett az a természetes vagy nem természetes személy, akinek vagy
amelynek a jogát vagy a jogos érdekét a bűncselekmény közvetlenül sértette vagy
veszélyeztette.
A sértett jogai és kötelezettségei
51. § (1) A sértett jogosult arra, hogy
a) bizonyítékot terjesszen elő, indítványt és észrevételt tegyen,
b) a perbeszédek során felszólaljon,
c) a tárgyaláson és a törvényben meghatározott eljárási cselekményeknél jelen legyen
és az e törvényben meghatározottak szerint kérdéseket tegyen fel,
d) az őt érintő bűncselekménnyel összefüggésben keletkezett ügyiratokat – az e
törvényben meghatározott kivételekkel – megismerje,
e) a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyészségtől és a
nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon,
f) az e törvényben meghatározottak szerint jogorvoslattal éljen,
g) segítő közreműködését vegye igénybe,
h) a bírósági eljárásban magánfélként polgári jogi igényt érvényesítsen, a nyomozás
során erre vonatkozó szándékát bejelentse,
i) magánvádlóként, pótmagánvádlóként fellépjen.
(2) A sértett bármikor jogosult nyilatkozni arról, hogy a bűncselekmény következtében
milyen testi, lelki sérelmet szenvedett, milyen vagyoni hátrány érte, illetve kívánja-e a
terhelt bűnösségének megállapítását és megbüntetését.
(3) A sértett bármikor jogosult nyilatkozni arról, hogy a továbbiakban az eljárásban
sértetti jogait nem kívánja gyakorolni. A nyilatkozat nem zárja ki, hogy az eljáró
bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság a sértettet tanúként kihallgassa, és nem
mentesít a (6) bekezdés a) pontjában foglalt kötelezettségek alól. A sértett a
nyilatkozatot bármikor visszavonhatja. Ha a sértett a nyilatkozatot visszavonta, sértetti
jogait a büntetőeljárásban a továbbiakban a visszavonástól gyakorolhatja.
(4) Ha a sértett a (3) bekezdés szerint nyilatkozatot tett, a bejelentett polgári jogi
igényét vagy az erre vonatkozó szándéknyilatkozatát visszavontnak kell tekinteni.
(5) A sértett jogosult arra, hogy kérelmére tájékoztassák az őt érintő
bűncselekménnyel összefüggésben
a) a letartóztatott terhelt szabadon bocsátásáról vagy szökéséről,
b) a végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt terhelt feltételesen vagy véglegesen
történő szabadon bocsátásáról vagy szökéséről, illetve a szabadságvesztés
végrehajtásának félbeszakításáról,
c) az elzárásra ítélt terhelt szabadon bocsátásáról vagy szökéséről, illetve az elzárás
végrehajtásának félbeszakításáról,
d) az előzetes kényszergyógykezelt elbocsátásáról vagy szökéséről,
e) a kényszergyógykezelt elbocsátásáról, engedély nélküli eltávozásáról, illetve
adaptációs szabadságra bocsátásáról, valamint
f) javítóintézeti nevelés esetén a fiatalkorú ideiglenes vagy végleges elbocsátásáról, a
javítóintézet engedély nélküli elhagyásáról, illetve a javítóintézeti nevelés
félbeszakításáról.
(6) A sértett kötelesa) az eljárási cselekményeken – a szakértői vizsgálatot is ideértve – a bíróság, az
ügyészség és a nyomozó hatóság rendelkezéseinek megfelelően az e törvényben
meghatározottak szerint részt venni,
b) * a lakcímét, értesítési címét, tényleges tartózkodási helyét, kézbesítési címét,
telefonos elérhetőségét, elektronikus levelezési címét vagy más elektronikus
elérhetőségét és – a változást követő három munkanapon belül – ennek megváltozását
az eljáró bírósággal, ügyészséggel vagy nyomozó hatósággal közölni.
Védelem az önkényes kapcsolatfelvétellel szemben *
51/A. § * (1) A személy elleni erőszakos bűncselekmény sértettje indítványozhatja,
hogy a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság hívja fel a terheltet arra, hogy
tartózkodjon a sértett a magánéletébe, illetve a mindennapi életvitelébe való
önkényes beavatkozástól. A személy elleni erőszakos bűncselekmény sértettje ezt az
indítványát a nyomozás során a gyanúsítotti kihallgatást megelőzően is
előterjesztheti.
(2) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a sértett indítványának az
előterjesztésétől számított három munkanapon belül hozott határozatában
a) elutasítja a sértett indítványát, ha az (5) bekezdésben meghatározott kizáró ok áll
fenn, vagy
b) megállapítja, hogy nem áll fenn az (5) bekezdésben meghatározott kizáró ok, és
figyelmezteti a terheltet arra, hogy büntetendő cselekményt követ el, ha a
büntetőeljárás hatálya alatt a sértettel kapcsolatot teremt abból a célból, hogy a
sértettet megfélemlítse vagy a magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe
önkényesen beavatkozzon.
(3) Ha a sértett az indítványát a gyanúsítotti kihallgatást megelőzően terjesztette elő,
akkor a gyanúsítás közlésekor kell az indítványt elbírálni és a (2) bekezdés szerinti
határozatot kézbesíteni.
(4) A (2) bekezdés b) pontja szerint határozatban a terheltet figyelmeztetni kell arra is,
hogy a büntetőeljárási jogainak gyakorlásával összefüggésben a sértettel a kapcsolat
felvételét a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság útján kezdeményezheti.
(5) Kizárja a (2) bekezdés b) szerinti határozat meghozatalát, ha
a) a terhelt és a sértett között olyan jogviszony – különösen lakhatásra,
munkavégzésre irányuló vagy közös gyermekre vonatkozó szülői felügyeleti jogviszony
– áll fenn, amely alapján a terhelt jogosult kapcsolatot tartani a sértettel,
b) a 280. § (3) bekezdésben meghatározott magatartási szabály előírása szükséges,
vagy
c) a terhelttel szemben nem állapítható meg a személy elleni erőszakos
bűncselekmény elkövetésének a megalapozott gyanúja vagy vele szemben ilyen
bűncselekmény miatt vádemelésre nem került sor.
(6) Ha a (2) bekezdés b) pontja szerinti határozat meghozatalát követően az (5)
bekezdés szerinti kizáró ok merül fel vagy a sértett az indítványt visszavonta, akkor a
bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság határozatában megállapítja a kizáró
ok fennállását vagy azt, hogy a sértett az indítványt visszavonta, egyben tájékoztatja
a terheltet arról, hogy a továbbiakban a sértettel való kapcsolatteremtésre a (4)
bekezdés nem irányadó.
Sértetti jogutódlás
52. § (1) * Ha a sértett akár a büntetőeljárás megindítása előtt, akár azután meghal,
helyébe hozzátartozója, törvényes képviselője vagy a sértett által jogszabály, illetve
szerződés alapján eltartott személy léphet, és
a) a polgári jogi igény érvényesítését kivéve gyakorolhatja a sértettet megillető
jogokat, ideértve a magánvádlóként, vagy pótmagánvádlóként történő fellépést, és
b) vonatkozik rá az 51. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettség.
(2) Több fellépésre jogosult személy esetén az érintettek kijelölhetik maguk közül a
sértetti jogokat gyakorló személyt. Megegyezés hiányában az a személy gyakorolhatja
a sértett jogait, aki az eljárásban elsőként fellépett.
(3) Nem természetes személy sértett megszűnése esetén helyébe egy hónapon belül
a jogutódja léphet.A magánvádló
53. § (1) A magánvádló az a sértett,
a) * aki könnyű testi sértés, magántitok megsértése, levéltitok megsértése,
rágalmazás, becsületsértés, kegyeletsértés, becsület csorbítására alkalmas hamis
hang- vagy képfelvétel készítése, vagy becsület csorbítására alkalmas hamis hang-
vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala vagy
b) * amely magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás,
becsületsértés, becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése
vagy becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra
hozatala
esetén a vádat képviseli, feltéve, hogy az elkövető magánindítványra büntethető.
(2) Kölcsönösen elkövetett könnyű testi sértés, rágalmazás és becsületsértés miatt az
egyik sértett feljelentésére megindított eljárásban – a cselekmények személyi és
szoros tárgyi összefüggése esetén – e törvény rendelkezései szerint magánindítványt
előterjesztő másik sértett viszonvádlóként jár el. Ahol e törvény a magánvádlóról
rendelkezik, ezen a viszonvádlót is érteni kell.
(3) * A becsületsértés és a rágalmazás közvádra üldözendő, ha bíró, ügyész,
rendvédelmi szerv tagjának vagy polgári nemzetbiztonsági szolgálat tagjának
sérelmére, annak hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt követik el.
(4) * Ha a magánvádló tartós, súlyos betegsége miatt nem képes személyes
megjelenési kötelezettségének eleget tenni, helyébe törvényes képviselője vagy
meghatalmazott képviselője léphet. Ha a magánvádlónak nincs törvényes vagy
meghatalmazott képviselője, akkor a bíróság felhívja a magánvádlót, hogy a felhívás
kézbesítésétől számított egy hónapon belül gondoskodjon a képviseletről.
(5) *
A pótmagánvádló
54. § * (1) A pótmagánvádló az a sértett, aki vagy amely az e törvényben
meghatározott esetekben közvádra üldözendő bűncselekmény miatt a vádat képviseli.
(2) * Ha a pótmagánvádló tartós, súlyos betegsége miatt nem képes személyes
megjelenési kötelezettségének eleget tenni, helyébe törvényes képviselője vagy
meghatalmazott képviselője léphet. Ha a pótmagánvádlónak nincs törvényes vagy
meghatalmazott képviselője, akkor a bíróság felhívja a pótmagánvádlót, hogy a
felhívás kézbesítésétől számított egy hónapon belül gondoskodjon a képviseletről.
(3) *
A magánfél
55. § (1) Magánfél az a sértett, aki vagy amely a bírósági eljárásban polgári jogi igényt
érvényesít, akkor is, ha az erre vonatkozó szándékát a vádemelés előtt jelentette be.
(2) A sértett jogutódja magánfélként felléphet, ha a jogutódlás a sértett halála vagy
megszűnése miatt, illetve jogszabályi rendelkezés alapján következett be.
(3) A polgári jogi igény érvényesítésére és elintézésére – a büntetőeljárás jellegéből
adódó eltérésekkel – a polgári perrendtartásról szóló törvénynek az e törvényben
meghatározott rendelkezéseit is alkalmazni kell.
56. § (1) * A büntetőeljárásban polgári jogi igényként az a
a) kártérítésre, vagy
b) dolog kiadására vagy pénz fizetésére
irányuló követelés érvényesíthető, amely a vád tárgyává tett cselekmény közvetlen
következtében keletkezett.
(1a) * A büntetőeljárásban polgári jogi igényként a vád tárgyává tett cselekmény
közvetlen következtében keletkezett sérelemdíj fizetésére irányuló követelés kizárólag
az 571. § (2b) bekezdésében meghatározott esetben érvényesíthető.
(2) * A polgári jogi igényre a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a kereseti
kérelem fajtáira vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell. Ha a sértett az (1)
bekezdésben foglalt követeléseket vagylagosan érvényesíti, a polgári perrendtartásról
szóló törvénynek a keresethalmazatra vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell.
(3) A büntetőeljárásban nem érvényesíthető polgári jogi igényként az az igény, amely
bírósági úton nem érvényesíthető.(4) * A költségvetést károsító bűncselekmények, valamint az állam sérelmére
elkövetett más bűncselekmény esetén polgári jogi igényként nem érvényesíthető az
az igény, amelynek érvényesítésére a polgári peres bírósági eljáráson kívüli egyéb
eljárás – különösen közigazgatási hatósági, adó-, valamint vámigazgatási eljárás – áll
rendelkezésre.
(5) Az ügyészség a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott feltételek
fennállása esetén érvényesíthet polgári jogi igényt.
(6) A polgári jogi igény egyéb törvényes úton való érvényesítését nem zárja ki, hogy a
sértett magánfélként nem lépett fel.
X. FEJEZET
A VAGYONI ÉRDEKELT ÉS AZ EGYÉB ÉRDEKELT
A vagyoni érdekelt
57. § (1) Vagyoni érdekelt az a természetes vagy nem természetes személy, aki vagy
amely
a) elkobozható vagy lefoglalt dolog tulajdonosa, vagy arra nézve a tulajdonjog
valamely tulajdonosi részjogosítványával rendelkezik,
b) * olyan vagyonnal rendelkezni jogosult, amelyre vagyonelkobzás rendelhető el,
c) * olyan elektronikus adattal rendelkezésre jogosult, amelynek végleges
hozzáférhetetlenné tétele rendelhető el, vagy,
d) * olyan tárhelyszolgáltatás jogosultja, amelynek a felfüggesztését rendelték el.
(2) A vagyoni érdekelt jogosult arra, hogy
a) az őt érintő körben bizonyítékot terjesszen elő, indítványt és észrevételt tegyen,
b) a rendelkezési jogosultságával érintett dolgot, vagyont vagy elektronikus adatot
közvetlenül érintő eljárási cselekményen jelen legyen,
c) az (1) bekezdésben meghatározott dolgot, vagyont vagy elektronikus adatot érintő
kényszerintézkedés okát és ennek változását megismerje,
d) a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyészségtől és a
nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon,
e) az őt érintő körben jogorvoslattal éljen,
f) az eljárás ügyiratait – az e törvényben meghatározott kivételekkel – az őt érintő
körben megismerje,
g) segítő közreműködését vegye igénybe.
(3) A vagyoni érdekelt a (2) bekezdés b) pontja alapján az eljárási cselekményen akkor
lehet jelen, ha indítványozta, hogy a rendelkezési jogosultságával érintett dolgot,
vagyont vagy elektronikus adatot közvetlenül érintő eljárási cselekményről értesítsék.
A vagyoni érdekelt értesítése mellőzhető, illetve az eljárási cselekmény helyszínéről
eltávolítható
a) ha ezt az eljárási cselekmény jellege vagy sürgőssége indokolja,
b) a büntetőeljárásban részt vevő más személy védelmének biztosítása érdekében.
(4) Ha a bíróság az elkobzást, a vagyonelkobzást, illetve az elektronikus adat
hozzáférhetetlenné tételét elrendeli, a vagyoni érdekelt az ügydöntő határozat
jogerőre emelkedését követően igényét egyéb törvényes úton érvényesítheti.
(5) A vagyoni érdekelt köteles arra, hogy az eljárási cselekményeken a bíróság, az
ügyészség és a nyomozó hatóság rendelkezéseinek megfelelően az e törvényben
meghatározottak szerint részt vegyen.
Az egyéb érdekelt
58. § (1) A büntetőeljárásban egyéb érdekelt az a természetes vagy nem természetes
személy,
a) akinek vagy amelynek a jogára vagy a jogos érdekére a büntetőeljárásban hozott
határozat közvetlen hatással van, vagy
b) aki vagy amely az őt érintő eljárási cselekménnyel összefüggésben az e törvényben
meghatározott jogosultsággal vagy kötelezettséggel rendelkezik.
(2) Egyéb érdekelt különösen
a) a feljelentő,
b) a tanú,c) a kutatással érintett vagy a motozás alá vont személy,
d) az adatszerző tevékenységgel érintett személy,
e) a szakértői vizsgálattal, szemlével, felismerésre bemutatással érintett személy,
f) a segítő,
g) a szakértő és a szaktanácsadó.
(3) Az egyéb érdekelt jogaira és kötelezettségeire az 57. § (2) és (5) bekezdésében
meghatározott szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(4) A költségvetést károsító bűncselekmények, valamint az állam sérelmére elkövetett
más bűncselekmény esetén a jogszabályban meghatározott szerv a büntetőeljárásban
egyéb érdekeltként részt vehet.
(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott szerv az eljárásban egyéb érdekeltként fellép,
jogosult arra is, hogy a jogszabály szerinti tevékenysége által meghatározott körben
a) a bűncselekménnyel okozott kárra, vagyoni hátrányra vagy a bűncselekmény
elkövetési értékére vonatkozó adatokat bejelentse,
b) bizonyítékot terjesszen elő, indítványt és észrevételt tegyen,
c) közöljék vele azon határozatot, amelyet e törvény alapján a sértettel is közölni kell,
d) a nyomozás során az eljárás megszüntetése ellen panasszal éljen.
XI. FEJEZET
A SEGÍTŐK
A segítők meghatározása
59. § (1) A terhelt, a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt e törvény szerinti
jogainak és jogos érdekeinek képviselete, illetve védelme, valamint az e törvény
szerinti jogok gyakorlásának vagy kötelezettségek teljesítésének elősegítése
érdekében a büntetőeljárásban segítőként vehet részt:
a) * a törvényes képviselő, az ügygondnok,
b) a terhelt nagykorú hozzátartozója,
c) a külföldi állampolgár terhelt, sértett és tanú esetén a konzuli tisztviselő,
d) a kényszergyógykezeléssel érintett terhelt házastársa vagy élettársa,
e) a kiskorú, illetve a fiatalkorú gondozását ellátó nagykorú személy,
f) a meghatalmazott képviselő,
g) a támogató,
h) a sértett és a feljelentő által megjelölt nagykorú személy,
i) a tanú érdekében eljáró ügyvéd,
j) a kutatással érintett által megbízott, vagy a kutatáson jelen lévő, az ügyben nem
érdekelt nagykorú személy,
k) a motozás alá vont által megjelölt nagykorú személy,
l) a kézbesítési megbízott,
m) a Védelmi Programban részt vevő személy védelmét ellátó személy,
n) * a pártfogó ügyvéd,
o) * a tolmácsolási feladatokat ellátó személy.
(2) Nem lehet segítő,
a) aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be,
b) akivel szemben a bíróság jogerősen közügyektől eltiltást alkalmazott, ennek
tartama alatt, vagy
c) akit a bíróság jogerősen gondnokság alá helyezett.
(3) * Ahol e törvény segítőként eljáró ügyvédről rendelkezik, ezen az ügyvédi
tevékenységről szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén az
ügyvédjelöltet, a kamarai jogtanácsost, az európai közösségi jogászt, az alkalmazott
ügyvédet és az alkalmazott európai közösségi jogászt is érteni kell.
60. § A segítő jogosult arra, hogy a saját, valamint az általa segített személy
büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyészségtől és a nyomozó
hatóságtól felvilágosítást kapjon.
A meghatalmazott képviselő61. § (1) A sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt helyett – ha e törvény nem
ír elő személyes eljárási kötelezettséget – az általa vagy a törvényes képviselője által
meghatalmazott képviselő is eljárhat.
(2) A meghatalmazott képviselő a képviselt személy e törvény szerinti jogait
gyakorolhatja.
(3) A büntetőeljárásban meghatalmazott képviselőként
a) az ügyvéd és az ügyvédi iroda,
b) a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt hozzátartozója,
c) a közigazgatási szerv, egyéb költségvetési szerv vagy gazdálkodó szervezet, illetve
egyéb nem természetes személy alkalmazottja a munkáltatójának tevékenységével
kapcsolatos ügyekben,
d) az önkormányzati szerv alkalmazottja a munkáltatója tevékenységével kapcsolatos
ügyekben, továbbá az önkormányzati szerv szervezeti és működési szabályzatában
meghatározott tisztségviselő, ha az eljárás – tárgya alapján – abba a szabályzatban
meghatározott ügykörbe tartozik, amelyben a tisztségviselő eljárni jogosult,
e) a sértettek vagy sértettek egyes csoportjainak érdekképviseletére létrehozott
közhasznú szervezet,
f) jogszabályban erre feljogosított személy
járhat el.
(4) A meghatalmazott ügyvéd vagy ügyvédi iroda a helyettesítésével más ügyvédet
vagy ügyvédi irodát is meghatalmazhat.
(5) A magánfél meghatalmazás útján történő képviseletére a polgári perrendtartásról
szóló törvénynek a meghatalmazottakra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
62. § * (1) * A meghatalmazást írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani.
A meghatalmazott képviselő − a (3) bekezdésben foglalt kivétellel − köteles az eredeti
meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az első beadványához mellékelni,
vagy ha erre előbb kerül sor, első jelentkezése alkalmával az ügyiratokhoz csatolás
végett az eljáró bíróságnak, ügyészségnek vagy nyomozó hatóságnak átadni. Az
európai közösségi jogász köteles az ügyvédi tevékenységről szóló törvény alapján
ügyvéddel vagy ügyvédi irodával kötött eredeti együttműködési szerződést vagy
annak hitelesített másolatát és – ha az nem magyar nyelvű – annak hiteles magyar
fordítását az első beadványához mellékelni, vagy ha erre előbb kerül sor, első
jelentkezése alkalmával az ügyiratokhoz csatolás végett az eljáró bíróságnak,
ügyészségnek vagy nyomozó hatóságnak átadni.
(2) A meghatalmazást – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel – közokiratba vagy
teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
(3) A rendelkezési nyilvántartásban a meghatalmazásra vonatkozó nyilatkozat csak a
meghatalmazás elfogadásával és az elfogadó nyilatkozat rendelkezési
nyilvántartásban való rögzítésével érvényes. A rendelkezési nyilvántartásba vett
meghatalmazás az eljáró bíróságnak, ügyészségnek, illetve nyomozó hatóságnak
történő bejelentéstől hatályos.
(4) Az ügyvédnek adott meghatalmazás igazolásáról jogszabály eltérően rendelkezhet.
(5) A meghatalmazás korlátozása csak annyiban hatályos, amennyiben az magából a
meghatalmazásból kitűnik.
63. § (1) A jogi segítségnyújtásról szóló törvény alapján a sértett, a vagyoni érdekelt és
az egyéb érdekelt kérelmezheti a pártfogó ügyvédi képviseletet.
(2) Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság észleli, hogy a pártfogó
ügyvédi képviselet engedélyezésének feltételei a sértett, a vagyoni érdekelt és az
egyéb érdekelt esetében fennállnak, e személyt tájékoztatja arról, hogy pártfogó
ügyvédi képviselet engedélyezését a jogi segítségnyújtásról szóló törvény alapján
kérheti.
64. § (1) A terhelt helyett az általa vagy a törvényes képviselője által meghatalmazott
képviselő a következő esetekben eljárhat:
a) az ügyiratról készített kivonat vagy másolat átvétele,
b) a terheltnek szóló ügyirat átvétele az azt küldőnél,
c) az óvadék letétele,d) a biztosíték letétbe helyezése.
(2) A terhelt meghatalmazott képviselőjeként
a) az ügyvéd és az ügyvédi iroda,
b) a terhelt nagykorú hozzátartozója
járhat el.
(3) A terhelt meghatalmazott képviselőjére egyebekben a 61–62. §–t kell megfelelően
alkalmazni.
A támogató
65. § A sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt (a továbbiakban együtt:
támogatott személy) részére a gyámhatóság által kirendelt támogató a törvény
szerinti cselekvőképességet nem érintő támogatott döntéshozatal elősegítése
érdekében a büntetőeljárásban részt vehet.
66. § (1) A támogató
a) a támogatott személlyel egyidejűleg valamennyi eljárási cselekménynél – ideértve a
zárt tárgyalást is – jelen lehet, távolléte azonban az eljárási cselekmény elvégzésének,
valamint a büntetőeljárás folytatásának nem akadálya,
b) egyeztethet a támogatott személlyel az e törvény szerinti nyilatkozat megtételének
elősegítése érdekében az eljárási cselekmény rendjét meg nem zavaró módon,
c) a támogatott személy helyett nyilatkozattételre nem jogosult.
(2) A támogató eljárási cselekményen való jelenlétéről kizárólag a támogatott személy
gondoskodik.
(3) A támogató büntetőeljárásban történő részvételével kapcsolatban felmerült költség
nem bűnügyi költség, azt a támogatott személy előlegezi és viseli.
(4) A támogatói minőséget igazoló gyámhatósági határozatot vagy tanúsítványt az
első olyan eljárási cselekménynél kell a bíróságnak, az ügyészségnek vagy a nyomozó
hatóságnak bemutatni, amelyen a támogatott személy a támogatóval együtt
megjelenik.
67. § (1) A büntetőeljárásban a támogató nem vehet részt, ha
a) a büntetőeljárás olyan résztvevője, valamint ennek olyan segítője, akinek érdekei a
támogatott személlyel ellentétesek,
b) az ügyben bíróként, ügyészként vagy a nyomozó hatóság tagjaként járt vagy jár el,
valamint ezek hozzátartozója,
c) az ügyben védőként, tanúként vagy szakértőként vesz vagy vett részt,
d) ez az eljárás érdekeit egyébként sérti.
(2) A támogató kizárásáról az a bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság határoz,
amely előtt az eljárás folyik. E határozat ellen a támogató és a támogatott személy
jogorvoslattal élhet.
(3) Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a támogatót a
büntetőeljárásból kizárta, vagy a támogató és a támogatott személy között az (1)
bekezdésben meghatározottakon kívül érdekellentétet észlel, erről a támogatott
tájékoztatásával egyidejűleg haladéktalanul tájékoztatja a gyámhatóságot.
XII. FEJEZET
BÜNTETŐELJÁRÁSI CSELEKVŐKÉPESSÉG
A terhelt és a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy
büntetőeljárási cselekvőképessége *
68. § * A terhelt és a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható
személy a büntetőeljárásban személyesen vagy – ha e törvény személyes eljárási
kötelezettséget nem ír elő – az e törvényben meghatározott esetekben
meghatalmazott képviselője útján a polgári jog szabályai szerinti
cselekvőképességétől függetlenül eljárhat.
A sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt büntetőeljárási cselekvőképessége
69. § (1) A sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt személyesen vagy – ha e
törvény személyes eljárási kötelezettséget nem ír elő – meghatalmazott képviselője
útján eljárhat, ha
a) a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképességgel rendelkezik, vagyb) olyan cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, akinek a polgári jog
szabályai szerinti cselekvőképessége az eljárás tárgyára, illetve az egyes eljárási
cselekményekre kiterjedő hatállyal nincs korlátozva.
(2) Személyesen vagy – ha e törvény személyes eljárási kötelezettséget nem ír elő –
meghatalmazott képviselője útján akkor is eljárhat
a) a sértett a jóvátételhez szükséges hozzájárulás kérdésében, ha a jóvátétel
tárgyáról,
b) a vagyoni érdekelt, ha az 57. § (1) bekezdésében meghatározott dologról, vagyonról
és adatról
a polgári jog szabályai szerint érvényesen rendelkezhet.
(3) A távoltartás elrendelését a polgári jog szabályai szerint korlátozottan
cselekvőképes kiskorú sértett is indítványozhatja.
(4) A tanúvallomás megtagadásának, illetve a szembesítéshez történő hozzájárulás
kérdésében a polgári jog szabályai szerint korlátozottan cselekvőképes kiskorú is
személyesen jár el, e nyilatkozatának megtétele előtt biztosítani kell számára, hogy
törvényes képviselőjével egyeztethessen.
(5) A sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt nevében – ha e törvény
személyes eljárási kötelezettséget nem ír elő – törvényes képviselője jár el, ha
a) nincs büntetőeljárási cselekvőképessége,
b) részére a cselekvőképessége érintése nélkül rendeltek törvényes képviselőt, kivéve,
ha személyesen vagy meghatalmazottja útján fellép, vagy
c) nem természetes személy.
(6) * Ha az 58. § (4) bekezdésében meghatározott szerv az eljárásban egyéb
érdekeltként fellép, akkor sértetti képviselő az állam nevében nem járhat el. Az állam
sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén a sértetti képviselet ellátására
egyébként a polgári jog szabályai az irányadóak.
A magánfél eljárási cselekvőképessége
70. § A magánfélre a polgári perrendtartásról szóló törvény perképességre vonatkozó
rendelkezéseit kell alkalmazni.
A büntetőeljárási cselekvőképesség vizsgálata
71. § (1) A büntetőeljárásban részt vevő személyek büntetőeljárási
cselekvőképességét, valamint a törvényes képviselőnek és a támogatónak ezt a
minőségét, ha ezek iránt kétség merül fel, a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó
hatóság az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálja. A bíróság, az ügyészség,
illetve a nyomozó hatóság az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálja azt is, hogy
a törvényes képviselőnek az eljárási cselekményekhez esetleg szükséges külön
felhatalmazása igazolva van-e.
(2) A büntetőeljárási cselekvőképesség, a törvényes képviselet, a támogatói minőség,
illetve a felhatalmazás igazolása nem szükséges, ha az köztudomású, vagy ha arról a
bíróságnak, az ügyészségnek, illetve a nyomozó hatóságnak hivatalos tudomása van.
A törvényes képviselő jogállása
72. § (1) * A terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan
gyanúsítható személy törvényes képviselője a büntetőeljárásban segítőként vesz részt,
a jelenléti, észrevételezési, felvilágosítás-kérési, indítványtételi, ügyirat-megismerési,
valamint jogorvoslati jogára a védő jogai irányadók.
(2) * A terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható
személy törvényes képviselőjét tájékoztatni kell a terhelt vagy a bűncselekmény
elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy idézéséről és értesítéséről, a
védővel közölt határozatokat vele is közölni kell.
(3) A sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt törvényes képviselője a képviselt
személy e törvény szerinti jogait gyakorolhatja.
(4) * Ha a sértett, a vagyoni érdekelt vagy az egyéb érdekelt a 69. § alapján
büntetőeljárási cselekvőképességgel rendelkezik, de a polgári jog szabályai szerint
teljes cselekvőképességgel nem rendelkezik, a törvényes képviselője a jelenléti, az
ügyirat megismerési és a tájékoztatáshoz való jogát azokban az ügykörökben történőképviselet megfelelő biztosítása érdekében gyakorolhatja, amelyekre a polgári jog
szabályai szerint a képviselt személy cselekvőképessége nem terjed ki.
(5) * Ha a büntetőeljárásban részt vevő személy több törvényes képviselővel
rendelkezik, eltérő megegyezésük hiányában, az ügyben elsőként fellépő törvényes
képviselő jár el.
Az ügygondnok
73. § * (1) A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság ügygondnokot rendel
ki, ha
a) a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképességgel nem rendelkező
terheltnek, bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személynek,
sértettnek, vagyoni érdekeltnek vagy egyéb érdekeltnek nincs törvényes képviselője
vagy a törvényes képviselő személye nem állapítható meg,
b) a terheltnek, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható
személynek, a sértettnek, a vagyoni érdekeltnek vagy az egyéb érdekeltnek nincs
olyan törvényes képviselője, akire nem állapítható meg kizárási ok,
c) a törvényes képviselő a jogainak gyakorlásában akadályozva van, vagy
d) az őt érintő eljárási cselekmény időpontjában ismeretlen helyen tartózkodó
sértettnek, vagyoni érdekeltnek vagy egyéb érdekeltnek nincs sem törvényes
képviselője, sem meghatalmazott képviselője.
(2) A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság ügygondnokként ügyvédet
rendelhet ki. A kirendelés hatályára az (1) bekezdés a)–c) pontja esetén a 48. § (1)
bekezdését, az (1) bekezdés d) pontja esetén a 49. § (5) bekezdését kell alkalmazni.
(3) Az ügygondnok kirendelése ellen nincs helye jogorvoslatnak. A képviselt személy –
indokoltan – más ügygondnok kirendelését indítványozhatja. Az indítványról az a
bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság dönt, amely előtt az eljárás folyamatban
van.
(4) A kirendelt ügygondnok indokolt esetben indítványozhatja a felmentését a
kirendelés alól. Az indítványról az a bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság dönt,
amely előtt az eljárás folyamatban van.
(5) A vádemelés előtt az ügyészség, a vádemelés után a bíróság a törvényes
képviselőt kizárja az eljárásból, ha
a) megalapozottan feltehető, hogy a törvényes képviselő a bűncselekményt az általa
képviselt terhelttel vagy bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható
személlyel együtt követte el, vagy
b) a törvényes képviselő érdekei az általa képviselt személy érdekeivel ellentétesek.
(6) A vádemelés előtt az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a
törvényes képviselőt a nyomozó hatóság is kizárhatja az eljárásból.
(6a) * A nyomozó hatóság a vádemelés előtt az (5) bekezdés b) pontjában
meghatározott esetben a törvényes képviselőt kizárhatja az eljárásból, ha az
ügyészség döntésének beszerzése olyan késedelemmel járna, amely az eljárási
cselekmény eredményességét veszélyeztetné. Ebben az esetben a nyomozó hatóság
nyolc napon belül kezdeményezi az ügyészségnél a törvényes képviselő kizárását. Ha
az ügyészség a törvényes képviselő kizárását nem rendeli el, a törvényes képviselő
távollétében az általa képviselt tanú vagy terhelt vallomása bizonyítékként nem
használható fel, kivéve, ha a tanú vagy a terhelt a törvényes képviselő távollétében
tett vallomását a törvényes képviselő jelenlétében is fenntartja.
(7) Ha az ügygondnok kirendelésére okot adó körülmény az eljárás folyamán
megszűnik, a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság az ügygondnokot a
kirendelés alól felmenti.
(8) Az ügygondnokot a büntetőeljárásban a törvényes képviselő jogállása illeti meg. Az
ügygondnok kizárására a törvényes képviselő kizárására vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni. A terheltet vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan
gyanúsítható személyt képviselő ügygondnok kizárására a 43. § (1) bekezdését is
megfelelően alkalmazni kell.(9) Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a kirendelt ügygondnokot
felmenti vagy kizárja, és ezzel egyidejűleg új ügygondnokot rendel ki, a 48. § (3)–(6)
bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(10) Az ügygondnok a közreműködéséért díjra és költségeinek megtérítésére is
jogosult.
NEGYEDIK RÉSZ
AZ ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
XIII. FEJEZET
A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEK JOGGYAKORLÁSÁRA VONATKOZÓ
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
Tájékoztatás, figyelmeztetés, kapcsolattartás
74. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság – e törvény eltérő
rendelkezésének hiányában – a büntetőeljárásban részt vevő személyt az őt érintő
eljárási cselekményt megelőzően a jogairól tájékoztatja és a kötelezettségeire
figyelmezteti.
(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a büntetőeljárásban részt vevő
személlyel történő kapcsolattartás során törekszik arra, hogy a büntetőeljárásban
részt vevő személy a vele közölteket megértse és magát megértesse.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott cél elérése érdekében a bíróság, az ügyészség
és a nyomozó hatóság a kapcsolattartás során
a) egyszerűen és közérthetően fogalmaz,
b) figyelembe veszi a büntetőeljárásban részt vevő személy állapotát és személyes
jellemzőit, valamint
c) meggyőződik arról, hogy a büntetőeljárásban részt vevő személy a vele szóban
közölteket megértette-e, ennek hiányában a közlést megmagyarázza.
A költségkedvezmény
75. § (1) A terhelt, valamint a természetes személy sértett, vagyoni érdekelt és egyéb
érdekelt jogai érvényesítésének megkönnyítésére költségkedvezményben
részesíthető, ha jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt a bűnügyi költséget vagy annak
egy részét nem képes viselni.
(2) Különösen indokolt esetben a nem természetes személy sértett, vagyoni érdekelt
és egyéb érdekelt is költségkedvezményben részesíthető, ha – különösen társasági
formájára, profitorientáltságára, tagjainak pénzügyi teljesítőképességére és annak a
lehetőségére figyelemmel, hogy utóbbiak biztosítani tudják-e az ehhez szükséges
összeget – vagyoni helyzete az e törvény szerinti jogainak gyakorlását kizárja.
(3) * Jövedelmi és vagyoni helyzetétől függetlenül költségkedvezmény illeti meg
a) a polgári jogi igényt érvényesítő természetes személy sértettet,
b) a terheltet, a sértettet, a vagyoni érdekeltet vagy az egyéb érdekeltet a jogszabály
által meghatározott ügyben.
76. § * (1) A költségkedvezmény
a) a terhelt esetén a kirendelt védő és az ügygondnok díjának és költségeinek állam
általi előlegezésére és viselésére,
b) a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt esetén a pártfogó ügyvéd díjának
és költségeinek állam általi előlegezésére és a jogi segítségnyújtásról szóló törvényben
meghatározott esetekben viselésére, valamint az ügygondnok díjának és költségeinek
állam általi előlegezésére,
c) a sértett által előterjesztett polgári jogi igény esetében a bírósági eljárási illeték
előzetes megfizetésére,
d) a magánvádló esetén a pártfogó ügyvéd díjának és költségeinek állam általi
előlegezésére és a jogi segítségnyújtásról szóló törvényben meghatározott esetekben
viselésére,
e) a pótmagánvádló esetén az ügyiratokról kért egyszeri másolat kiadására vonatkozó
illetékfeljegyzésre, továbbá a pártfogó ügyvéd díjának és költségeinek állam általielőlegezésére és a jogi segítségnyújtásról szóló törvényben meghatározott esetekben
viselésére
terjed ki.
(2) Ha a bíróság a természetes személy sértett által előterjesztett polgári jogi
igénynek helyt ad, a sértett költségkedvezménye költségfeljegyzési jogként kiterjed a
végrehajtási eljárásra is.
77. § (1) A költségkedvezményt a büntetőeljárásban részt vevő személy kérelmére
jogszabályban meghatározottak szerint a jogi segítségnyújtó szolgálat engedélyezi.
(2) Ha a költségkedvezmény módosításának vagy visszavonásának lehet helye, a
bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság tájékoztatja a jogi segítségnyújtó
szolgálatot a költségkedvezmény alapjául szolgáló feltételek megváltozásáról.
A nyelvhasználat biztosítása
78. § (1) Ha a büntetőeljárásban részt vevő személy a nem magyar anyanyelvét,
nemzetiségi anyanyelvét vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben
meghatározott egyéb anyanyelvét kívánja használni, – lehetőleg a jogi szaknyelv
megfelelő ismeretével rendelkező – tolmácsot kell igénybe venni.
(2) * Ha az anyanyelv használata aránytalan nehézségbe ütközne, vagy a magyar
nyelvet nem ismerő személy ahhoz hozzájárul, akkor az általa ismertként megjelölt
más nyelv használatát kell tolmács útján biztosítani.
(3) * Ha a büntetőeljárásban részt vevő személy hallássérült, kérésére jelnyelvi
tolmács közreműködésével kell kihallgatni, vagy a kihallgatás helyett írásbeli
vallomást is tehet.
(4) * Ha a büntetőeljárásban részt vevő személy siketvak, kérésére jelnyelvi tolmács
közreműködésével kell kihallgatni.
(5) * Ha a büntetőeljárásban részt vevő személy beszédfogyatékos, kérésére a
kihallgatás helyett írásban tehet vallomást.
(6) * Ha a büntetőeljárásban részt vevő személy a (3)–(5) bekezdésben
meghatározottakon kívül más okból nem képes kommunikálni, vagy abban súlyos
fokban korlátozott, jelnyelvi tolmács közreműködésével kell kihallgatni vagy a
kommunikációt más megfelelő módon kell biztosítani.
(7) Az e törvény szerint kézbesítendő ügyirat lefordításáról az a bíróság, ügyészség,
illetve nyomozó hatóság gondoskodik, amelyik a határozatot meghozta vagy az egyéb
ügyiratot kibocsátotta.
(8) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a kézbesítendő ügyiratot nem kell
lefordítani, ha erről a címzett kifejezetten lemond.
(9) * Az eljárási cselekményről értesített büntetőeljárásban részt vevő személy
részére az (1) és (2) bekezdés alapján akkor kell tolmácsot kirendelni, ha azt a
büntetőeljárásban részt vevő személy az értesítés közlését követő, az eljáró szerv által
– az eljárási cselekmény időpontjára figyelemmel – meghatározott határidőn belül
indítványozza.
(10) * A (9) bekezdésben foglaltakra az eljárási cselekményről értesített
büntetőeljárásban részt vevő személyt az értesítésben figyelmeztetni kell.
(11) * Az eljárási cselekményen jelenlétre jogosult sértett, vagyoni érdekelt, egyéb
érdekelt nyelvhasználatának biztosítása érdekében igénybe veheti az általa megjelölt,
az eljárási cselekményen jelenlevő, tolmácsnak nem minősülő, tolmácsolási
feladatokat ellátó személyt (a továbbiakban: tolmácsolási feladatokat ellátó segítő). Az
eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság a tolmácsolási feladatokat ellátó segítő
igénybe vételére vonatkozó indítványról határozat meghozatala nélkül dönt.
(12) * A tolmácsolási feladatokat ellátó segítő nem vehető igénybe
a) a magánvádló vagy a pótmagánvádló részvételével tartott eljárási cselekményen,
és
b) az olyan eljárási cselekményen, amelyen a sértettet, a vagyoni érdekeltet, illetve az
egyéb érdekeltet tanúként vagy terheltként kell kihallgatni, szakértőként kell
meghallgatni vagy tőle tárgyi bizonyítási eszközt vagy elektronikus adatot kell
lefoglalni.(13) * A tolmácsolási feladatokat ellátó segítő igénybevételét a bíróság, az ügyészség
és a nyomozó hatóság megtagadhatja, ilyenkor azonban köteles tolmácsot kirendelni.
Soron kívüli eljárás
79. § (1) A büntetőeljárást soron kívül kell lefolytatni
a) ha a terhelt személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés
hatálya alatt áll,
b) ha abban tizennyolcadik életévét be nem töltött sértett vagy terhelt vesz részt,
c) a Tizennyolcadik Rész szerinti megismételt eljárásban és
d) a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején, az annak területén elkövetett,
a 827. §-ban meghatározott bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban.
(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az (1) bekezdés szerinti sorrend
figyelembevételével jár el, ha egyidejűleg több büntetőeljárást kell soron kívül
lefolytatnia.
Az eljárás elhúzására alkalmas indítványok, nyilatkozatok elintézése
80. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság
a) az elkésett,
b) a törvényben kizárt,
c) a nem jogosulttól származó, illetve
d) a korábbival azonos tartalmú, alaptalan
indítványt vagy joghatás kiváltását célzó nyilatkozatot érdemi indokolás nélkül
elutasíthatja.
(2) Ha e törvény az indítvány vagy joghatás kiváltását célzó nyilatkozat érdemi
indokolás nélkül történő elutasítását lehetővé teszi, a határozat indokolása kizárólag
az elutasítás okát, az alkalmazott jogszabály megjelölését, és a (3) bekezdésben
meghatározott következményekre történő figyelmeztetést tartalmazza.
(3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a büntetőeljárásban részt vevő személy
által a (2) bekezdés szerinti figyelmeztetést követően ismételten előterjesztett
indítvány vagy joghatás kiváltását célzó nyilatkozat elbírálása mellőzhető, és annak
előterjesztője – feltéve, hogy az indítvány vagy a nyilatkozat előterjesztése az eljárás
elhúzására alkalmas – rendbírsággal sújtható.
(4) A (3) bekezdést a bíróság eljárásában az ügyészségre is alkalmazni kell azzal, hogy
rendbírság kiszabása helyett az ügyészség vezetője tájékoztatható.
XIV. FEJEZET
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD BIZTOSÍTÁSA A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN
A különleges bánásmód megállapítása és általános szabályai
81. § (1) A természetes személy sértett és a tanú különleges bánásmódot igénylő
személynek minősül, ha a személyes jellemzői vagy az eljárás tárgyát képező
bűncselekmény jellege és körülményei alapján
a) a megértésben, a megértetésben,
b) az e törvényben meghatározott jogok gyakorlásában vagy kötelezettségek
teljesítésében, vagy
c) a büntetőeljárásban való hatékony részvételében
akadályozott.
(2) A különleges bánásmódot megalapozó körülmény különösen
a) az érintett személy életkora,
b) az érintett személy szellemi, fizikai, egészségi állapota,
c) az eljárás tárgyát képező cselekmény kirívóan erőszakos jellege, illetve
d) az érintett személynek a büntetőeljárásban részt vevő más személyhez fűződő
viszonya.
(3) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság
a) az érintett személlyel történő kapcsolatba kerüléstől kezdődően hivatalból, vagy az
érintett indítványára vizsgálja, hogy különleges bánásmódot igénylő személynek
minősül-e,
b) a különleges bánásmód megállapításáról jogszabályban meghatározottak szerinti
egyéni értékelés alapján dönt,c) az érintett személy jogai gyakorlásának, kötelezettségei teljesítésének elősegítését
és kíméletét, illetve védelmét biztosító intézkedéseket alkalmazhat, amelyekről az
érintett személy indítványára vagy hivatalból dönt,
d) elrendelheti, hogy a különleges bánásmód megállapításának kezdeményezésével és
vizsgálatával kapcsolatos ügyiratokat zártan kezeljék.
(4) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a különleges bánásmódot igénylő
személy jogai gyakorlásának, kötelezettségei teljesítésének elősegítése és kímélete,
illetve védelme érdekében a különleges bánásmódot megalapozó körülményeknek
megfelelő, azokkal arányban álló intézkedést alkalmaz. Ha e törvény eltérően nem
rendelkezik, a különleges bánásmód körébe tartozó intézkedés alkalmazása nem járhat
a büntetőeljárásban részt vevő más személy eljárási jogainak sérelmével.
(5) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság
a) a különleges bánásmód megállapításáról,
b) – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a különleges bánásmód körébe tartozó
intézkedés alkalmazásáról, és
c) a tanú különleges bánásmód megállapítása iránt előterjesztett indítványának
elutasításáról
határozat hozatala nélkül dönt.
(6) A nyomozó hatóság az (5) bekezdés c) pontja esetén az indítvány elutasításáról
haladéktalanul tájékoztatja az ügyészséget.
(7) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a sértett különleges bánásmód
megállapítása iránt előterjesztett indítványának elutasításáról határozatot hoz.
82. § Külön döntés nélkül különleges bánásmódot igénylő személynek minősül
a) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy,
b) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló
törvényben meghatározott fogyatékos személy, és az is, aki ilyennek minősülhet,
valamint
c) a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje.
A különleges bánásmód visszautasítása
83. § (1) A különleges bánásmódot igénylő személy – megfelelő tájékoztatást követően
– a különleges bánásmód megállapítását, illetve a különleges bánásmód körébe
tartozó egyes intézkedéseket visszautasíthatja.
(2) A különleges bánásmódot igénylő személy az egyes eljárási cselekmények
elvégzésére, illetve különleges bánásmód körébe tartozó intézkedés alkalmazására
vonatkozó kötelező rendelkezéseket nem utasíthatja vissza.
A különleges bánásmód felülvizsgálata
84. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a különleges bánásmódot
megszüntetheti, ha a különleges bánásmódot megalapozó körülmények megváltozása
folytán a különleges bánásmód feltételei nem állnak fenn.
(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a különleges bánásmód
megszüntetéséről
a) a sértett esetében határozatot hoz,
b) a tanú esetében határozat hozatala nélkül dönt.
(3) * A nyomozó hatóság a (2) bekezdés b) pontja esetén haladéktalanul tájékoztatja
az ügyészséget.
A különleges bánásmód körébe tartozó intézkedések
85. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a különleges bánásmódot
igénylő személy jogai gyakorlásának, kötelezettségei teljesítésének elősegítését és
kíméletét az eljárás érdekeire figyelemmel, lehetőség szerint az alábbi intézkedésekkel
segíti elő:
a) biztosítja, hogy az érintett személy a különleges bánásmódot megalapozó
körülményekből fakadó akadályok ellenére megfelelően gyakorolhassa az e
törvényben meghatározott jogait, illetve teljesíthesse kötelezettségeit,
b) fokozott körültekintéssel jár el a kapcsolattartás során,
c) a büntetőeljárás lefolytatása során fokozott körültekintéssel jár el az érintett
személy magánéletének kímélete érdekében,d) fokozott védelemben részesíti az érintett személy különleges bánásmódot
megalapozó körülményekkel összefüggő személyes adatait, így különösen az
egészségügyi adatait,
e) elősegíti, hogy az érintett személy segítő közreműködését vehesse igénybe,
f) az eljárási cselekmények tervezése és elvégzése során az érintett személy
személyes igényeinek figyelembevételével jár el, és az érintett személy részvételét
igénylő egyes eljárási cselekményeket haladéktalanul folytatja le,
g) az érintett személy részvételét igénylő eljárási cselekményt úgy készíti elő, hogy az
megismétlés nélkül elvégezhető legyen,
h) biztosítja, hogy az érintett személy az eljárási cselekmény során, valamint az
eljárási cselekmény helyszínén a büntetőeljárásban részt vevő más személlyel
szükségtelenül ne találkozzon, különösen, ha a különleges bánásmódot e személyhez
fűződő viszonya alapozza meg,
i) az eljárási cselekményt az erre szolgáló, vagy arra alkalmassá tett helyiségben végzi
el, feltéve, hogy az érintett személy jogai gyakorlásának, kötelezettségei
teljesítésének elősegítése és kímélete más módon vagy más intézkedéssel nem
biztosítható,
j) kép- és hangfelvételt készíthet az érintett személy részvételét igénylő eljárási
cselekményről,
k) telekommunikációs eszköz útján biztosíthatja az érintett személy jelenlétét az
eljárási cselekményen.
(2) A bíróság a különleges bánásmódot igénylő személy jogai gyakorlásának,
kötelezettségei teljesítésének elősegítése és kímélete érdekében a tárgyalásról vagy
annak meghatározott részéről a nyilvánosságot kizárhatja.
(3) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a különleges bánásmódot igénylő
személy jogai gyakorlásának, kötelezettségei teljesítésének elősegítését és kíméletét
biztosító egyéb, e törvény szerinti intézkedést is tehet.
86. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a különleges bánásmódot
igénylő személyt védelemben részesíti,
a) ha a büntetőeljárásban történő részvételével összefüggésben élete, testi épsége,
személyes szabadsága veszélyeztetett, illetve
b) hogy az e törvény szerinti jogait és kötelezettségeit megfélemlítés és befolyásolás
nélkül gyakorolhassa, illetve teljesíthesse.
(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a különleges bánásmódot igénylő
személy védelme érdekében a 85. §-ban meghatározott intézkedések mellett:
a) telekommunikációs eszköz használata esetén elrendelheti az érintett személy
személyazonosságának megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságok technikai
eszközzel történő torzítását,
b) eljárási cselekményről hang-, vagy kép- és hangfelvétel készítése esetén
elrendelheti az érintett személy személyazonosságának megállapítására alkalmas
egyedi tulajdonságait technikai úton torzító másolat készítését,
c) az e törvényben foglaltak szerint korlátozhatja a terhelt, illetve a védő jelenléti jogát
az eljárási cselekményen,
d) korlátozhatja az érintett személy részvételével zajló eljárási cselekményen jelen
lévő személyek kérdésfeltevési jogát azzal, hogy kérdés feltevésének indítványozását
teszi lehetővé,
e) mellőzheti a különleges bánásmódot igénylő tanú szembesítését,
f) hivatalból is elrendelheti az érintett személy személyes adatainak zárt kezelését,
g) kezdeményezheti az érintett személy vonatkozásában személyi védelem
elrendelését,
h) az érintett személyt különösen védett tanúvá nyilváníthatja, illetve azt
kezdeményezheti,
i) kezdeményezheti az érintett személy Védelmi Programban részvételére irányuló
megállapodás megkötését.(3) A különleges bánásmódot igénylő személy védelmét biztosító intézkedés
alkalmazása esetén a különleges bánásmód megállapításának kezdeményezésével és
vizsgálatával kapcsolatos ügyiratokat zártan kell kezelni.
A különleges bánásmód körébe tartozó intézkedések különös szabályai
87. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a tizennyolcadik életévét be
nem töltött személy részvételét igénylő eljárási cselekmény esetén
a) lehetőség szerint kép- és hangfelvételt készít,
b) * elrendelheti, hogy
ba) az eljárási cselekményen igazságügyi pszichológus szakértő is jelen legyen, illetve
bb) * az eljárási cselekményt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
szóló 1997. évi XXXI. törvény 61. § (2) bekezdésében meghatározott szolgáltatást
végző vagy jogszabályban meghatározott más szaktanácsadó közreműködésével
hajtja végre. A szaktanácsadó az eljárási cselekmény vezetőjének irányításával végzi
tevékenységét, ennek során közvetíti a tizennyolcadik életévét be nem töltött
személyhez intézett kérdéseket és a hatóság egyéb közléseit,
c) a büntetőeljárással összefüggésben biztosítja az Alaptörvényben, az 1991. évi LXIV.
törvénnyel kihirdetett gyermek jogairól szóló egyezményben, a gyermekek védelméről
és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben és más törvényekben megfogalmazott,
gyermeket megillető jogok hatékony érvényesülését.
(2) A tizennyolcadik életévét be nem töltött tanú vallomása műszeres
vallomásellenőrzéssel nem vizsgálható.
(3) A tizennyolcadik életévét be nem töltött tanú szembesítése csak a hozzájárulásával
rendelhető el.
88. § (1) Tizennegyedik életévét be nem töltött személy részvételét igénylő eljárási
cselekmény esetén
a) az eljárási cselekmény elvégzésére csak akkor kerülhet sor, ha az attól várható
bizonyíték mással nem pótolható,
b) az eljárási cselekményt az erre szolgáló vagy arra alkalmassá tett helyiségben kell
elvégezni, feltéve, hogy az érintett személy jogai gyakorlásának, kötelezettségei
teljesítésének elősegítése és kímélete más módon vagy más intézkedéssel nem
biztosítható,
c) ha ez az eljárási cselekmény eredményességét nem veszélyezteti, a nyomozás
során a nyomozó hatóság biztosítja, hogy az eljárási cselekményt minden alkalommal
ugyanazon személy végezze,
d) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárási cselekményről kép- és
hangfelvételt készít.
(2) Tizennegyedik életévét be nem töltött tanú szembesítése nem rendelhető el.
(3) A tizennegyedik életévét be nem töltött személy részvételét igénylő eljárási
cselekmény helyszínén a terhelt és a védő személyesen nem lehet jelen.
(4) Ha a tizennegyedik életévét be nem töltött tanú kihallgatását a terhelt vagy a védő
indítványozta, a tanú részvételét igénylő eljárási cselekményen a bíróság, az
ügyészség vagy a nyomozó hatóság biztosíthatja az indítványt előterjesztő terhelt és
védője személyes jelenlétét.
89. § (1) A 82. § c) pontja alapján különleges bánásmódot igénylő sértett esetén a
nyomozás során
a) a sértettet csak a vele azonos nemű személy hallgathatja ki, illetve a sértett
jelenlétével zajló más eljárási cselekményen az eljáró nyomozó hatóság részéről a
sértettel azonos nemű személynek is jelen kell lennie, valamint
b) a nyomozó hatóság biztosítja, hogy a sértett részvételét igénylő eljárási
cselekményt minden alkalommal ugyanazon személy végezze.
(2) A nyomozó hatóság az (1) bekezdés rendelkezéseitől eltérhet
a) a sértett indítványára vagy hozzájárulásával,
b) ha az eljárás eredményességének biztosítása ezt elkerülhetetlenné teszi.
(3) A 82. § c) pontja alapján különleges bánásmódot igénylő sértett szembesítése csak
a sértett hozzájárulásával rendelhető el.(4) Ha a 82. § c) pontja alapján különleges bánásmódot igénylő sértett a tizennyolcadik
életévét nem töltötte be,
a) az eljárási cselekményt az erre szolgáló vagy arra alkalmassá tett helyiségben kell
elvégezni, kivéve, ha az eljárási cselekmény ott nem hajtható végre, vagy a sértett
jogai gyakorlásának, kötelezettségei teljesítésének elősegítése és kímélete, illetve
védelme más módon is biztosítható,
b) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárási cselekményről kép- és
hangfelvételt készít,
c) a sértett részvételét igénylő eljárási cselekmény helyszínén a terhelt és a védő
személyesen nem lehet jelen,
d) * a telekommunikációs eszköz alkalmazása során – ha jogszabály kivételt nem tesz
– biztosítani kell, hogy a sértett kizárólag az eljáró bírót, ügyészt vagy nyomozó
hatóság tagját láthassa,
e) a vádemelés után a bíróság a sértett részvételét igénylő eljárási cselekményt
kiküldött bíró vagy megkeresett bíróság útján végezheti el,
f) a sértett részvételét igénylő eljárási cselekményen jelen lévő személyek
kérdésfeltevési joga korlátozott, csak indítványozhatják kérdés feltevését,
g) a nyilvánosságot ki kell zárni a tárgyalásnak arról a részéről, ahol a sértett
részvétele az eljárási cselekményen kötelező.
(5) * Ha a 82. § c) pontja alapján különleges bánásmódot igénylő sértett a
tizennyolcadik életévét nem töltötte be, a sértett védelme érdekében a bíróság
hivatalból vagy indítványra mellőzheti a sértett tanúként történő kihallgatását, ha a
sértett kihallgatására a nyomozás során a (4) bekezdés b) pontjának megfelelően már
sor került. Ebben az esetben a sértett nyomozás során tett tanúvallomása bizonyítási
eszközként felhasználható.
(6) * Ha a 82. § c) pontja alapján különleges bánásmódot igénylő sértett a
tizennyolcadik életévét nem töltötte be, a bíróság a 87. § (1) bekezdés b) pont bb)
alpontban meghatározott módon végzi el a sértett kihallgatását igénylő vagy azzal
járó más eljárási cselekményt, feltéve, hogy a vádemelés előtt a korábbi eljárási
cselekményt már ilyen módon hajtották végre. Az eljárási cselekmény más módon
csak akkor végezhető el, ha ezt a sértett sajátos szükségletei, személyes jellemzői
vagy más fontos ok szükségessé teszi, és a sértett jogai gyakorlásának,
kötelezettségei teljesítésének elősegítése és kímélete, illetve védelme más módon is
biztosítható.
Különösen védett tanú
90. § (1) A bíróság az ügyészség indítványára különösen védett tanúvá nyilváníthatja a
különleges bánásmódot igénylő tanút, ha
a) vallomása kiemelkedő súlyú ügy lényeges körülményeire vonatkozik,
b) a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható, és
c) személyének, illetve tanúként történt kihallgatásának felfedése esetén, a tanú vagy
hozzátartozója élete, testi épsége vagy személyes szabadsága súlyos fenyegetésnek
lenne kitéve.
(2) A bíróság különösen védett tanúvá nyilvánítást elrendelő határozata ellen nincs
helye fellebbezésnek, az indítvány elutasítása ellen az ügyészség és a tanú jelenthet
be fellebbezést.
(3) A különösen védett tanúvá nyilvánítás indítványozásával kapcsolatos ügyiratokat
az indítvány elbírálásáig az eljárás ügyiratai között zártan kell kezelni. Ha a bíróság a
különösen védett tanúvá nyilvánítást elrendeli – e Fejezet eltérő rendelkezése
hiányában – a különösen védett tanúvá nyilvánítás indítványozásával, a különösen
védett tanúvá nyilvánítás előtt a tanú részvételével végzett eljárási cselekményekkel,
és a különösen védett tanú részvételével végzett eljárási cselekményekkel kapcsolatos
ügyiratokat az eljárás ügyiratai között zártan kell kezelni.
91. § (1) A bíróság a különösen védett tanúvá nyilvánítást megszünteti
a) a különösen védett tanú indítványára,
b) hivatalból, vagy az ügyészség indítványára, ha a különösen védett tanúvá
nyilvánítás feltételei nem állnak fenn vagyc) hivatalból vagy a terhelt, a védő, illetve az ügyészség indítványára, ha a különösen
védett tanú olyan magatartást tanúsít, amely a különösen védett tanú intézményével
nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen.
(2) Az indítvány elutasítása, valamint a különösen védett tanúvá nyilvánítást az (1)
bekezdés a) pontja alapján megszüntető határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.
(3) A különösen védett tanúvá nyilvánítás megszüntetésével együtt a bíróság a
különösen védett tanúvá nyilvánítással kapcsolatos ügyiratok zárt kezelését is
megszünteti.
92. § (1) A vádemelés előtt a különösen védett tanú részvételét igénylő eljárási
cselekményen kizárólag
a) az ügyész, a nyomozó hatóság tagja,
b) a jegyzőkönyvvezető, indokolt esetben a szakértő és a szaktanácsadó,
c) a különösen védett tanú segítője, és
d) az eljárási cselekménnyel szükségszerűen érintett más személy
lehet jelen.
(2) A vádemelés után a bíróság a különösen védett tanú részvételét igénylő eljárási
cselekményt elsősorban megkeresett bíróság vagy kiküldött bíró útján végzi el,
amelyen a terhelt és a védő nem lehet jelen.
(3) Ha az nem jár a személye felfedésének veszélyével, a bíróság a különösen védett
tanú jelenlétét az eljárási cselekményen telekommunikációs eszköz útján is
biztosíthatja. Ebben az esetben a bíróság elrendeli a tanú személyazonosságának
megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságok technikai eszközzel történő torzítását,
és a jelen lévő személyek kérdésfeltevési joga korlátozott, csupán indítványozhatják
kérdés feltevését.
(4) A különösen védett tanú részvételét igénylő eljárási cselekmény végzése során is
biztosítani kell, hogy a különösen védett tanú személye ne váljon megismerhetővé.
(5) A különösen védett tanú kihallgatása során fel kell tárni és ellenőrizni kell a tanú
szavahihetőségét, tudomásának megbízható voltát, és azokat a körülményeket,
amelyek vallomása hitelt érdemlőségét befolyásolhatják. Az így szerzett adatokat a
kihallgatásról készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
(6) Ha a különösen védett tanú jelenlétét a (3) bekezdés alapján telekommunikációs
eszköz útján biztosítják, a tanú megtagadhatja a vallomást olyan adatra nézve,
amelynek ismeretében személyazonosságára, lakcímére, értesítési címére, tényleges
tartózkodási helyére lehet következtetni.
(7) A különösen védett tanú részvételét igénylő eljárási cselekményről írásbeli
jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet zártan kell kezelni. A jegyzőkönyvről kivonatot
kell készíteni.
(8) A jegyzőkönyvről készített kivonat a jelenlévők közül kizárólag a bíróság, az
ügyészség, illetve a nyomozó hatóság eljárási cselekményen jelen lévő tagjának
nevét, a tanú különösen védetté nyilvánításának tényét és az eljárási cselekmény
leírását tartalmazza. Ha a különösen védett tanú jelenlétét a bíróság a (3) bekezdés
alapján telekommunikációs eszköz alkalmazása útján biztosítja, a jegyzőkönyvről
készült kivonat az elkülönített helyszínen jelenlévők közül kizárólag a 123. § (1)
bekezdés c) vagy d) pontjában meghatározott hatóság tagjának nevét, a tanú
különösen védetté nyilvánításának tényét és az eljárási cselekmény leírását
tartalmazza.
(9) Az eljáró bíró, ügyész vagy nyomozó hatóság tagja gondoskodik arról, hogy a
különösen védett tanú személyére, lakcímére, értesítési címére, tényleges
tartózkodási helyére az eljárási cselekmény végzése, illetve az eljárási cselekményről
készült jegyzőkönyv kivonata alapján ne lehessen következtetni.
93. § Ha az ügyészség különösen védett tanú vallomását vagy a részvételével végzett
más eljárási cselekmény eredményét kívánja bizonyítási eszközként felhasználni, a
bíróság figyelmezteti a terheltet és védőjét, hogy
a) a különösen védett tanúvá nyilvánítás megszüntetését kizárólag a 91. § (1)
bekezdés c) pontja esetén indítványozhatják,b) a különösen védett tanúhoz kérdések feltevését indítványozhatják, azonban a
kérdések nem irányulhatnak a különösen védett tanú személyének és tényleges
tartózkodási helyének felfedésére.
Személyi védelem
94. § (1) Az eljáró bíróság, ügyészség és nyomozó hatóság hivatalból vagy a
különleges bánásmódot igénylő személy indítványára kezdeményezheti, hogy a
különleges bánásmódot igénylő személy, illetve rá tekintettel más személy
jogszabályban meghatározott személyi védelemben részesüljön.
(2) A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság az indítvány előterjesztésétől
számított nyolc napon belül dönt a kezdeményezés tárgyában. A személyi védelem
kezdeményezése ellen nincs helye jogorvoslatnak. Az indítvány elutasítása ellen az
indítvány előterjesztője élhet jogorvoslattal.
(3) A személyi védelemre vonatkozó ügyiratokat, az indítvány, az azt elutasító
határozat, valamint a személyi védelem elrendelése és megszüntetése tárgyában
hozott döntés kivételével zártan kell kezelni.
A Védelmi Programban való részvétel
95. § (1) A jogszabályban meghatározott Védelmi Programban történő részvételre
irányuló megállapodás megkötését az eljáró bíróság, az ügyészség és az ügyészség
egyetértésével a nyomozó hatóság – a különleges bánásmódot igénylő személy
hozzájárulásával – hivatalból vagy a különleges bánásmódot igénylő személy
indítványára kezdeményezheti.
(2) A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság az indítvány előterjesztésétől
számított három napon belül dönt a kezdeményezés tárgyában. A döntés ellen nincs
helye jogorvoslatnak.
(3) A Védelmi Programban részt vevő személyek büntetőeljárási jogait és
kötelezettségeit a Védelmi Programban való részvétel nem érinti. A Védelmi
Programban részt vevő személy esetén e törvény rendelkezéseit a következő
eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a Védelmi Programban történő részvétellel kapcsolatos minden ügyiratot zártan kell
kezelni,
b) a Védelmi Programban részt vevő személyt a védelmet ellátó szerv útján kell idézni,
illetve értesíteni, az ilyen személy részére kézbesítendő ügyiratot csak a védelmet
ellátó szerv útján lehet kézbesíteni,
c) a Védelmi Programban részt vevő személy a büntetőeljárásban az eredeti
természetes személyazonosító adatait közli, a lakcímének, értesítési címének, illetve a
tényleges tartózkodási helyének közlése helyett a védelmet ellátó szerv címét jelöli
meg,
d) a Védelmi Programban részt vevő személy személyes adatait zártan kell kezelni,
e) a Védelmi Programban részt vevő személy zártan kezelt személyes adatait és az
ilyen adatait tartalmazó ügyiratokat csak az ismerheti meg, illetve arról csak annak
adható felvilágosítás, akinek a részére a védelmet ellátó szerv ezt engedélyezte,
f) a Védelmi Programban részt vevő személy megjelenésével, illetve
közreműködésével felmerült költség nem bűnügyi költség,
g) a Védelmi Programban részt vevő személy védelmét ellátó személy minden eljárási
cselekményen jelen lehet, ahol a védett személy jelen van,
h) a Védelmi Programban részt vevő személy megtagadhatja a vallomást olyan adatra
nézve, amelynek ismeretében az új személyazonosságára, az új lakcímére, értesítési
címére, illetve tényleges tartózkodási helyére lehet következtetni.
Egyes intézkedésekkel érintett más személyek
96. § (1) A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a terhelt jogai
gyakorlásának, kötelezettségei teljesítésének elősegítése érdekében a 85. § (1)
bekezdésében meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja, ha a terhelt
a) a tizennyolcadik életévét nem töltötte be,
b) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló
törvényben meghatározott fogyatékos személy, vagy ilyennek minősülhet, vagyc) büntetőeljárásban részt vevő más személyhez fűződő viszonyára tekintettel az
indokolt.
(2) A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a tizennyolcadik életévét be
nem töltött terhelt jogai gyakorlásának, kötelezettségei teljesítésének elősegítése
érdekében a 87. § (1) és (2) bekezdését megfelelően alkalmazza.
(3) Ha a terhelt a tizennegyedik életévét nem töltötte be, a bíróság, az ügyészség és a
nyomozó hatóság a terhelt jogai gyakorlásának, kötelezettségei teljesítésének
elősegítése érdekében
a) a 88. § (1) bekezdés d) pontjának rendelkezését alkalmazza,
b) a terhelt szembesítését csak a hozzájárulásával rendelheti el.
(4) Ha a személyi védelem alkalmazásának feltételei
a) a sértett vagy a tanú segítője,
b) a terhelt, a védő, a szakértő, a szaktanácsadó, a vagyoni érdekelt, ezek segítője,
vagy a felsoroltak valamelyikére tekintettel más személy vonatkozásában fennállnak,
a 94. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(5) Ha a Védelmi Programban történő részvétel feltételei a terhelt vonatkozásában
állnak fenn, a 95. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(6) A (4) és (5) bekezdés esetén az érintett védelme érdekében a bíróság, az
ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a 85. §-ban meghatározott intézkedéseket
alkalmazhatja.
XV. FEJEZET
A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN KEZELT ADATOK VÉDELME
Az adatkezelés jogalapja és az adatvédelem
97. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a büntetőeljárás lefolytatása
céljából megismerheti és kezelheti mindazon személyes adatot, amely az e
törvényben meghatározott feladatainak ellátásához szükséges.
(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a büntetőeljárás lefolytatása
céljából – jogszabály által meghatározott módon és körben – megismerheti és
kezelheti az olyan, törvény alapján védett titkot és hivatás gyakorlásához kötött titkot
(a továbbiakban együtt: védett adat), amely e törvényben meghatározott feladatainak
ellátásához szükséges.
98. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság gondoskodik arról, hogy a
büntetőeljárásban kezelt védett adat szükségtelenül ne kerüljön nyilvánosságra, ne
juthasson illetéktelen személy tudomására, és a személyes adat védelme biztosított
legyen.
(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság kizárólag törvény rendelkezései
szerint teheti lehetővé a büntetőeljárásban kezelt személyes adat és védett adat
megismerését.
(2a) * A (2) bekezdésben meghatározottak biztosítása érdekében
a) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról
szóló törvény szerinti felfedés tilalmának biztosítása érdekében a pénzügyi információs
egység operatív elemzésének az eredményét tartalmazó ügyiratot,
b) ha az érintett személyes adatainak zártan kezelését közigazgatási hatósági, polgári
peres vagy más eljárásban elrendelték, az érintett személyes adatainak a védelme
érdekében az érintett személy kihallgatásáig a személyes adatait tartalmazó
ügyiratot,
c) * a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések
bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény szerinti közérdekű bejelentő
vagy visszaélést bejelentő védelme érdekében a közérdekű bejelentő vagy a
visszaélést bejelentő kihallgatásáig a közérdekű bejelentést vagy a visszaélés-
bejelentési rendszerben megtett bejelentést tartalmazó ügyiratot
zártan kell kezelni.
(3) Ha az érintett adatkörre vonatkozó jogszabály másképp nem rendelkezik, a
büntetőeljárásban részt vevő személyek az e törvény rendelkezései alapján megismertszemélyes adatot és védett adatot e törvény szerinti jogaik gyakorlásához vagy
kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges mértékben és ideig kezelhetik.
(4) A büntetőeljárásban kezelt személyes adatok és védett adatok – az eljárás
befejezéséig – kizárólag e törvény rendelkezései szerint törölhetők.
(5) A büntetőeljárásban megismert személyes adatok – egyedi azonosításra
alkalmatlan módon – statisztikai célra felhasználhatók.
A személyes adatok zárt kezelése
99. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság indítványra elrendeli, hogy a
sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt vagy ezek segítőjének a nevét,
születési nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát,
személyazonosító okmányának számát, lakcímét, értesítési címét, tényleges
tartózkodási helyét, kézbesítési címét, illetve elektronikus elérhetőségét zártan
kezeljék (a továbbiakban: zárt adatkezelés).
(2) Az indítványt a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt vagy ezek segítője
terjesztheti elő.
(3) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a különleges bánásmódot igénylő
személy védelme érdekében a zárt adatkezelést hivatalból is elrendelheti.
(4) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a sértett, a vagyoni érdekelt és az
egyéb érdekelt beleegyezésével mellőzheti egyes személyes adatok zárt kezelésének
elrendelését.
(5) A zártan kezelt személyes adatot csak az ügyben eljáró bíróság, ügyészség és
nyomozó hatóság kezelheti, és azokat az érintett hozzájárulása nélkül csak
a) az ügyben eljáró bíróság, ügyészség és nyomozó hatóság részére,
b) * az áldozatsegítő szolgálat részére az áldozatsegítéssel kapcsolatos feladatok
ellátása, és a pártfogó felügyelői szolgálat részére a közvetítői eljárás vagy a
helyreállító szemléletű konfliktuskezelő eljárás lefolytatása céljából, az e feladatok
ellátásához elengedhetetlenül szükséges mértékben
lehet továbbítani.
(6) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság biztosítja, hogy a zártan kezelt
személyes adat az eljárás egyéb adataiból se váljon megismerhetővé.
(7) A zárt adatkezelés elrendelését követően az eljáró bíróság, ügyészség és nyomozó
hatóság
a) a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt zártan kezelt személyes adatait
tartalmazó ügyiratot, illetve bizonyítási eszközt zártan kezeli,
b) a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt személyazonosságát az
azonosításra alkalmas iratok megtekintésével állapítja meg, illetve
c) a zárt adatkezelést – egyes személyes adatok vonatkozásában is – csak a sértett, a
vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt beleegyezésével szüntetheti meg.
(8) A (7) bekezdés a) pontja alapján zártan kezelt ügyirat zárt adatkezeléssel nem
érintett részének megismerését az általános szabályok szerint kell biztosítani, így
különösen az ügyiratról készült olyan kivonattal, amely a zártan kezelt személyes
adatokat nem tartalmazza.
(9) A zárt adatkezelés nem akadálya annak, hogy a bíróság, az ügyészség és a
nyomozó hatóság, ha az a büntetőeljárási feladatainak teljesítéséhez elengedhetetlen,
a zártan kezelt egyes személyes adatokat a büntetőeljárási feladattal közvetlenül
érintett ügyiraton feltüntesse és a zárt adatkezeléssel érintett személy hozzájárulása
nélkül továbbítsa.
(10) * A (9) bekezdés alkalmazása esetén a büntetőeljárási feladat teljesítését
követően a vádirat, az eljárást felfüggesztő vagy megszüntető határozat, az ügydöntő
határozat és az 560. § (3b) bekezdése szerinti ügyirat kivételével az ilyen ügyiratot a
(7) bekezdés a) pontja alapján zártan kell kezelni.
XVI. FEJEZET
AZ ELJÁRÁS ÜGYIRATAINAK MEGISMERÉSE ÉS ZÁRT KEZELÉSE
Az eljárás ügyiratainak megismerése
100. § (1) Az eljárás ügyirataita) a terhelt és védője a terhelt gyanúsítotti kihallgatását követően,
b) a sértett az őt érintő bűncselekménnyel összefüggésben és
c) az egyéb érdekelt és a vagyoni érdekelt az őt érintő körben
erre irányuló indítványra ismerheti meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti megismerés joga az eljárás valamennyi ügyiratára kiterjed,
ideértve a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság által beszerzett, illetve a
büntetőeljárásban részt vevő személyek által benyújtott, valamint csatolt iratokat és a
további bizonyítási eszközöket is.
(3) Nem képezi az eljárás ügyiratainak részét az ügyészség és a nyomozó hatóság
között a felügyelet és irányítás gyakorlásával összefüggésben keletkezett ügyirat,
különösen az ügyészségi utasítás, nyomozási terv, határozat tervezet és az
előterjesztés.
(4) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárás ügyiratainak
megismerését
a) a megvizsgálás lehetővé tételével,
b) erre irányuló külön indítvány vagy hozzájárulás esetén az ügyirat tartalmáról
felvilágosítás adásával, tájékoztatás nyújtásával,
c) saját részre történő másolat vagy felvétel készítésének lehetővé tételével,
d) az ügyirat, valamint a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság által az
ügyiratról készített kivonat vagy másolat kézbesítésével, illetve
e) jogszabályban meghatározott egyéb módon
biztosítja.
(5) A megismerés joga nem érinti az eljárás zártan kezelt ügyirataira vonatkozó külön
rendelkezéseket, valamint az adatok zártan kezelésének kötelezettségét.
(6) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a megismerés jogát, illetve a (4)
bekezdésben felsorolt valamely megismerési módot az általa meghatározott ügyiratok
tekintetében a nyomozás befejezéséig az eljárás érdekeire figyelemmel – e törvény
eltérő rendelkezésének hiányában – korlátozhatja, amelyről határozatot hoz.
(6a) * Ha több cselekmény miatt folyik az eljárás, és van olyan cselekmény, amely
miatt gyanúsítás közlésére még nem került sor, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó
hatóság ezen cselekményre vonatkozóan a gyanúsított és a védője tekintetében a
megismerés jogát, illetve a (4) bekezdésben felsorolt valamely megismerési módot az
ügyiratok megjelölése nélkül – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában –
korlátozhatja, amelyről határozatot hoz.
(6b) * Ha az eljárás során jelentős mennyiségű iratot szereztek be, amelyek
átvizsgálása még nem fejeződött be, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a
megismerés jogát, illetve a (4) bekezdésben felsorolt valamely megismerési módot az
általa meghatározott ügyiratok tekintetében az iratok átvizsgálásának befejezéséig, de
legfeljebb az iratok beszerzését követő három hónapig – e törvény eltérő
rendelkezésének hiányában – korlátozhatja, amelyről határozatot hoz.
(6c) * Ha az ügyirat megismerésének valamely módja törvénysértő lenne vagy az az
ügyirat jellegére tekintettel lehetetlen, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság
a (4) bekezdésben felsorolt valamely megismerési módot az általa meghatározott
ügyiratok tekintetében korlátozhatja, amelyről határozatot hoz.
(6d) * Ha a védett adat védelme érdekében szükséges, a bíróság, az ügyészség és a
nyomozó hatóság a (4) bekezdésben felsorolt valamely megismerési módot az általa
meghatározott ügyiratok tekintetében – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában –
korlátozhatja, amelyről határozatot hoz.
(7) A megismerés joga, illetve a megismerésnek a (4) bekezdés d) pontjában
meghatározott módja nem korlátozható
a) az olyan eljárási cselekményről készült ügyirat vonatkozásában, amelyen az
indítványozó jelen volt, vagy e törvény rendelkezései szerint jelen lehetett és
b) a szakvélemény vonatkozásában.
(8) A megismerés – indítványnak megfelelő – biztosítása ellen nincs helye
jogorvoslatnak.(9) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság – e törvény eltérő rendelkezésének
hiányában – az indítvány előterjesztésétől számított tizenöt napon belül biztosítja az
eljárás (2) bekezdés szerint meghatározott ügyiratai közül azoknak a megismerését,
amelyek vonatkozásában a megismerést nem korlátozta.
101. § (1) * Bíróság, ügyészség, közjegyző, bírósági végrehajtó, állami adó- és
vámhatóság, pártfogó felügyelő, megelőző pártfogó felügyelő, nyomozó hatóság,
közigazgatási hatóság, kormányzati ellenőrzési szerv, a Nemzeti Adatvédelmi és
Információszabadság Hatóság, a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési
feladatokat ellátó szerve, a rendőrség terrorizmust elhárító szerve, a katona terhelt
állományilletékes parancsnoka a törvényben meghatározott feladata ellátásához
szükséges mértékben és időtartamban megismerheti az eljárás ügyiratait. A
megismerési jog a nyomozás befejezéséig az eljárás érdekeire figyelemmel
korlátozható. A megismerés korlátozása ellen nincs helye jogorvoslatnak.
(2) Törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel vagy európai uniós jogi aktussal
létrehozott szerv, a szerv ilyen jogforrásban meghatározott feladatainak ellátásához
szükséges mértékben és időtartamban az (1) bekezdésben foglaltak szerint ismerheti
meg az eljárás ügyiratait.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott megismerési jog nem érinti az eljárás
zártan kezelt ügyirataira vonatkozó külön rendelkezéseket, a minősített adatok
kezelésével kapcsolatos rendelkezéseket, valamint az adatok zártan kezelésének
kötelezettségét.
Az ügyirat zárt kezelése
102. § (1) A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság az ügyiratok között
elkülönítve, zártan kezeli az e törvényben meghatározott ügyiratot.
(2) A zártan kezelt ügyiratot az e törvény, valamint az eljáró bíróság, ügyészség eltérő
rendelkezése hiányában csak a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság
ismerheti meg.
(3) Az ügyirat zárt kezelése esetén a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság
a) biztosítja, hogy a zártan kezelt ügyirat, illetve annak tartalma az eljárás egyéb
ügyirataiból és adataiból ne váljon megismerhetővé,
b) az ügyiratok megismerését oly módon biztosítja, hogy az ne eredményezze a zártan
kezelt ügyirat megismerését.
XVII. FEJEZET
A MINŐSÍTETT ADAT FELHASZNÁLÁSA
A minősített adat felhasználásának feltétele
103. § A minősített adat kezelésének szabályai nem képezhetik akadályát annak, hogy
a büntetőeljárásban részt vevő személyek eljárási jogaikat gyakorolják,
kötelezettségeiket teljesítsék.
A minősített adat felhasználása a bíróság és az ügyészség által
104. § * (1) A büntetőeljárásban az eljáró bíró és ügyész személyi biztonsági
tanúsítvány, valamint titoktartási nyilatkozat nélkül használhatja fel a
büntetőeljárásban vagy a büntetőeljárással összefüggésben keletkezett és a
rendelkezésére bocsátott minősített adatot.
(2) A minősített adat felhasználása során az eljáró bíró és ügyész az e törvényben
meghatározott feladatának végrehajtása céljából, az ahhoz elengedhetetlenül
szükséges mértékben az alábbiak szerint kezelhet minősített adatot:
a) a minősített adattal kapcsolatos ügyintézés, a minősített adat feldolgozása,
b) a minősített adat nyilvántartásával kapcsolatos valamennyi tevékenység,
c) a minősítés megismétlése,
d) a minősített adat birtokban tartása,
e) a minősített adat másolása, sokszorosítása,
f) kivonat készítése,
g) a minősített adat fordítása,
h) a minősített adat szerven belüli átadása,
i) a minősített adat szerven kívülre történő továbbítása, szállítása.(3) Az ügyészi szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt ügyész, valamint a bíróság
vezetője és az általa meghatározott vezető az eljáró bíró és ügyész részére a (2)
bekezdésben meghatározottakon túl további jogosultságot is biztosíthat.
A minősített adat felhasználása a büntetőeljárásban részt vevő személyek által
105. § (1) * A büntetőeljárásban részt vevő személy személyi biztonsági tanúsítvány
és titoktartási nyilatkozat nélkül használhatja fel azt a minősített adatot, amelyet az e
törvény alapján általa megismerhető ügyirat tartalmaz.
(2) Az eljáró bíróság, ügyészség és nyomozó hatóság a minősített adat felhasználására
az (1) bekezdés alapján jogosult személyt figyelmezteti, hogy a minősített adatot
köteles megtartani, valamint arra, hogy a minősített adattal visszaélést a Btk. büntetni
rendeli. A figyelmeztetést jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(3) * A minősített adat felhasználása során a büntetőeljárásban részt vevő személy a
minősített adat kezelése során jogosult a minősített adat
a) birtokban tartására,
b) jogai gyakorlása, kötelezettsége teljesítése vagy feladata végrehajtása érdekében
történő feldolgozására.
(4) * A 104. § alapján a minősített adat felhasználására jogosult a büntetőeljárásban
részt vevő személy részére a (3) bekezdésben meghatározottakon túl további
jogosultságot is biztosíthat.
A minősített adathoz történő hozzáférés biztosítása
106. § (1) A minősített adatot tartalmazó ügyirat kézbesítése, valamint a 105. §
alapján történő megismerésének biztosítása során a bíróság, az ügyészség vagy a
nyomozó hatóság ellenőrzi, hogy az érintett megfelel-e a minősített adat védelméről
szóló jogszabályban meghatározott személyi, fizikai, adminisztratív és elektronikus
biztonságra vonatkozó feltételeknek.
(2) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a minősített adatot tartalmazó
ügyirathoz történő hozzáférést a titkos ügykezelésre fenntartott helyiségében,
valamint az ügyben tartott tárgyalás, nyilvános ülés, vagy ülés idejére a bíróság
hivatalos helyiségében biztosítja, ha
a) az érintett kijelenti, hogy nem felel meg a személyi, fizikai, adminisztratív és
elektronikus biztonságra vonatkozó feltételeknek,
b) az érintett nem nyilatkozik, vagy
c) a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság megállapítja, hogy az érintett a
személyi, fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonságra vonatkozó feltételeknek
nem felel meg.
(3) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a minősített adatot tartalmazó
ügyirat kézbesítése esetén a hozzáférést a (2) bekezdés alkalmazásával biztosítja. Ha
a hozzáférés a (2) bekezdés a)–c) pontja alapján csak a minősített adatot kezelő
bíróságnál, ügyészségnél vagy nyomozó hatóságnál biztosítható, a címzett részére az
ügyirat minősített adatot nem tartalmazó kivonatát kell kézbesíteni.
(4) A minősített adat védelméről szóló jogszabályban meghatározott minősített adatot
kezelő szerv esetén a személyi, fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonságra
vonatkozó feltételek (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzése mellőzhető.
XVIII. FEJEZET
TÁJÉKOZTATÁS A BÜNTETŐELJÁRÁSRÓL
A nyilvánosság tájékoztatásának általános szabályai
107. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság tájékoztathatja a
nyilvánosságot a büntetőeljárásról.
(2) A tájékoztatást a nyomozás befejezéséig a nyomozó hatóság erre feljogosított tagja
és az ügyészség, a bírósági eljárás során – a bíróság vádemelés előtti eljárását is
ideértve – a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben erre feljogosított
személy és az ügyészség nyújtja.
(3) Aki a nyilvánosság tájékoztatása céljából a bíróságtól, ügyészségtől vagy nyomozó
hatóságtól tájékoztatást kér – ideértve a kép-, hang-, vagy a kép- és hangfelvétel
készítésére vonatkozó engedélyt is –, indítványában köteles közölni a nevét, nemtermészetes személy esetén megnevezését, valamint elérhetőségét és azt, hogy a
nyilvánosságot hogyan – különösen mely médiatartalom-szolgáltató vagy egyéb, az
információs társadalommal összefüggő szolgáltatás útján – tájékoztatja.
A nyilvánosság tájékoztatása a bíróság tárgyalásáról
108. § (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy a bíróság tárgyalásáról a médiarendszer
útján tájékoztatást kapjon.
(2) A bírósági tárgyalásról az (1) bekezdésben meghatározott célból kép-, hang-, vagy
kép- és hangfelvételt az egyesbíró vagy a tanács elnöke engedélyével, a bírósági
tárgyaláson jelen lévő személyről – a bíróság tagjain, a jegyzőkönyvvezetőn, az
ügyészen és a védőn kívül – csak az érintett hozzájárulásával szabad készíteni.
(3) A hallgatóság számának korlátozása nem eredményezheti a nyilvánosság
tájékoztatáshoz való jogának sérelmét.
A nyilvánosság tájékoztatásának korlátai
109. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság megtagadja a tájékoztatást,
illetve a kép-, hang-, vagy a kép- és hangfelvétel készítésére vonatkozó engedély
megadását, ha
a) annak következtében a büntetőeljárásban részt vevő – különösen a különleges
bánásmódot igénylő – személy élete, testi épsége, egészsége, magánélethez fűződő
joga közvetlen veszélynek lenne kitéve,
b) az a büntetőeljárásban részt vevő – különösen a különleges bánásmódot igénylő –
személy személyes adatainak védelméhez elengedhetetlenül szükséges,
c) az elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a büntetőeljárásban részt vevő –
különösen a különleges bánásmódot igénylő – személy befolyás és megfélemlítés
nélkül gyakorolja e törvény szerinti jogait és teljesítse e törvény szerinti
kötelezettségeit,
d) az a minősített adat, továbbá zárt tárgyalás esetén a nyilvánosság kizárására okot
adó érdekek védelme érdekében elengedhetetlenül szükséges,
e) annak megadása sértené a büntetőeljárás vagy az egyes eljárási cselekmény
eredményességét, valamint az eljárási cselekmény folyamatosságát vagy
zavartalanságát.
(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a tájékoztatást, illetve a kép-,
hang-, vagy a kép- és hangfelvétel készítésére vonatkozó engedély megadását
kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott okokból, az abban meghatározott célok
eléréséhez vagy biztosításáig szükséges mértékben és időtartamra tagadhatja meg.
(3) A bíróság az (1) és (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával visszavonhatja a 108. §
(2) bekezdése szerinti engedélyt.
(4) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság válaszadás nélkül mellőzheti a
tájékoztatás, illetve a kép-, hang-, vagy kép- és hangfelvétel engedélyezése iránti
indítvány elbírálását, ha annak előterjesztője a 107. § (3) bekezdésében
meghatározott kötelezettségének nem tett eleget.
Az egyéb tájékoztatás
110. § (1) Az ügyiratok megismerésére és a nyilvánosság tájékoztatására vonatkozó
rendelkezésekben meghatározott személyeken kívül az eljárásról tájékoztatás annak
adható, akinek az eljárás lefolytatásához vagy annak eredményéhez jogi érdeke
fűződik.
(2) A vádemelés előtt az ügyészség vezetője, azután az eljáró bíróság elnöke – az
ehhez fűződő jogi érdek igazolása után – engedélyezi az ügyiratok megismerését vagy
a kért tájékoztatás megadását.
Szignalizáció
111. § * (1) Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az eljárása során
olyan tényt állapít meg, vagy körülményt észlel, amely miatt hivatalból további
bírósági vagy közigazgatási eljárás, illetve más eljárás kezdeményezésének vagy
lefolytatásának van helye, e célból az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására
jogosult szervet tájékoztatja. A katona gyanúsításáról tájékoztatni kell az elöljáróját.
(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság bármely természetes személynek,
jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek vagy szervnektájékoztatást nyújthat olyan, a bűncselekmény elkövetésével összefüggő adatról,
amely alapján a kialakult jogsértés orvoslása érdekében szükséges intézkedést
megteheti vagy az újabb jogsértést megelőzheti.
XIX. FEJEZET
JELENLÉT BIZTOSÍTÁSA AZ ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEN
Az idézés és az értesítés
112. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság azt idézi, akinek a jelenléte
az eljárási cselekménynél kötelező, és azt értesíti, akinek a jelenléte nem kötelező, de
azt a törvény lehetővé teszi.
(2) Akit idéznek, köteles az őt idéző bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság előtt
megjelenni.
Az idézés és az értesítés módja
113. § (1) Az idézés és az értesítés kézbesítés útján, kizárólag hangkapcsolatot
biztosító elektronikus úton, vagy a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság
előtti megjelenés alkalmával szóban történik.
(2) A papíralapú idézést vagy értesítést zárt iratban kell kézbesíteni. Hirdetményben az
értesítettek neve nem közölhető.
(2a) * Az idézés és az értesítés egyszerűsített elektronikus úton való kézbesítése
esetén a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az idézésen és értesítésen
feltünteti azt az elektronikus vagy hangkapcsolatot biztosító elérhetőségét, amelyen
az idézett és értesített személy annak hitelességét ellenőrizni tudja.
(3) Az idézést és az értesítést oly módon kell kézbesíteni, hogy azt a címzett legkésőbb
az eljárási cselekmény időpontja előtt öt nappal megkapja. A nyomozás során, ha az
eljárási cselekmény sürgőssége indokolja, az idézés és az értesítés oly módon is
kibocsátható, hogy a címzett azt az eljárási cselekmény időpontja előtt huszonnégy
órával korábban kapja meg.
(4) Ha az eljárási cselekmény sürgőssége indokolja, a terheltet érintő eljárási
cselekmény esetén a védő idézése, illetve értesítése oly módon is kibocsátható, hogy
a védő azt az eljárási cselekmény időpontja előtt két órával kapja meg.
(5) Az idézett hozzájárulása esetén a (3) és a (4) bekezdésben meghatározott időközön
belüli időpontra is kibocsátható idézés, illetve az értesített hozzájárulásával az eljárási
cselekmény a (3) és a (4) bekezdésben meghatározott időközön belül is megkezdhető.
Az idézés és az értesítés tartalma
114. § (1) Az idézés, illetve az értesítés tartalmazza
a) az idézést, illetve értesítést kibocsátó bíróság, ügyészség vagy a nyomozó hatóság
megjelölését, az ügy számát,
b) azt, hogy az idézettnek hol, mikor, milyen minőségben kell megjelennie,
c) azt, hogy az értesített hol, mikor, milyen minőségben jelenhet meg,
d) a távolmaradás következményeire való figyelmeztetést.
(2) Az idézett felhívható arra, hogy az ügyre vonatkozó iratain kívül a bizonyításnál
felhasználható feljegyzéseit vagy egyéb tárgyait hozza magával.
115. § (1) Ha a címzett fogva van, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az
idézéssel és az értesítéssel egyidejűleg intézkedik a címzett átkísérése iránt.
(2) A kiskorú idézéséről a gondozását ellátó nagykorú személyt azzal a felhívással kell
értesíteni, hogy gondoskodjon a kiskorú megjelenéséről. Ha a kiskorú a tizennegyedik
életévét nem töltötte be, a gondozását ellátó nagykorú személy útján kell idézni,
illetve értesíteni. A kiskorú idézését és értesítését a törvényes képviselőjével is közölni
kell.
(3) * A kiskorú kivételével a 69. § (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott
személyt a törvényes képviselője útján kell idézni, illetve értesíteni. A polgári jog
szabályai szerint teljes cselekvőképességgel nem rendelkező személy idézését és
értesítését a törvényes képviselővel is közölni kell.
Az idézéssel és az értesítéssel szembeni mulasztás következményei116. § (1) Ha az idézett az idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt előzetesen, mihelyt
az akadály a tudomására jut, haladéktalanul nem menti ki, vagy ha ez már nem
lehetséges, az akadály megszűnése után nyomban, alapos okkal nem igazolja,
a) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható
személy elővezetése vagy a nyomozás során a terhelt vagy a bűncselekmény
elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy előállítása rendelhető el,
b) a tanú elővezetése rendelhető el, vagy rendbírsággal sújtható,
c) a szakértő és a büntetőeljárásban részt vevő egyéb személy rendbírsággal sújtható,
és a felsoroltakat az okozott bűnügyi költség megtérítésére kell kötelezni.
(2) * Ha a 115. § (2) vagy (3) bekezdése szerint idézett nem jelenik meg, és a kiskorú
gondozását ellátó nagykorú személy, illetve a 115. § (3) bekezdése szerint idézett
személy törvényes képviselője nem igazolja, hogy az idézett meg nem jelenésében
vétlen, a kiskorú gondozását ellátó nagykorú személy, illetve a 115. § (3) bekezdése
szerint idézett személy törvényes képviselője rendbírsággal sújtható, és a meg nem
jelenéssel okozott bűnügyi költség megtérítésére kell kötelezni.
(2a) * Az (1) bekezdés b), illetve c) pontja nem alkalmazható, ha a tanú, a szakértő
vagy – a sértett kivételével – a büntetőeljárásban részt vevő egyéb személy részére az
idézés kézbesítésére a 132. § (2) bekezdés c) pontja alapján került sor.
(3) Ha a védő az idézés ellenére nem jelenik meg és a helyettesítéséről nem
gondoskodik, rendbírsággal sújtható, valamint az okozott bűnügyi költség
megtérítésére kell kötelezni.
(4) A (3) bekezdés szerinti jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha a védő mihelyt
az akadály a tudomására jut, haladéktalanul kimenti magát, vagy ha ez nem
lehetséges, a mulasztását az akadály megszűnése után nyomban, alapos okkal
igazolja.
(5) Ha az idézett önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy nem hallgatható ki,
illetve az eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni, továbbá az eljárási
cselekményről engedély nélkül távozik, eljárási kötelezettségének teljesítése
érdekében
a) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható
személy elővezetése, vagy a nyomozás során a terhelt vagy a bűncselekmény
elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy előállítása rendelhető el,
b) a tanú rendbírsággal sújtható vagy elővezetése rendelhető el,
c) a védő, a szakértő és a büntetőeljárásban részt vevő egyéb személy rendbírsággal
sújtható,
és a felsoroltakat az okozott bűnügyi költség megtérítésére kell kötelezni.
(6) Kizárólag hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton történt idézés esetén az (1)–
(4) bekezdés rendelkezései akkor alkalmazhatók, ha az idézést a bíróság, az
ügyészség, illetve a nyomozó hatóság – a felvétel hitelességét utólagosan bizonyítható
formában – rögzítette.
(7) Ha az ügyész a bíróság értesítésére nem jelenik meg, vagy olyan állapotban jelenik
meg, hogy az eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni, illetve az eljárási
cselekményről engedély nélkül távozik, erről a bíróság az ügyészség vezetőjét
tájékoztatja.
Előállítás
117. § (1) * Az előállítás a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével
megalapozottan gyanúsítható személy személyi szabadságának átmeneti elvonása
annak érdekében, hogy az érintettet eljárási cselekmény elvégzése céljából a bíróság,
az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság elé kísérjék és biztosítsák a jelenlétét az
eljárási cselekményen.
(2) Az ügyészség és a nyomozó hatóság eljárási cselekmény elvégzése érdekében
elrendelheti a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan
gyanúsítható személy előállítását, ha idézésének feltételei fennállnak, azonban a
megjelenés idézés útján történő biztosítása az eljárás érdekeire figyelemmel nem
célszerű. Előállítás esetén a 116. § (5) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.(3) Az előállítást a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott
szerve, illetve az általa folytatott nyomozás során a Nemzeti Adó- és Vámhivatal
törvényben meghatározottak szerint hajtja végre. Az előállítás érdekében az előállítást
végrehajtó szerv törvényben meghatározott intézkedést és kényszerítő eszközt
alkalmazhat.
(4) Katona előállítása az elöljárója útján is végrehajtható.
(5) Az előállítás költsége nem bűnügyi költség, azt az állam viseli.
Elővezetés
118. § (1) Az elővezetés az idézéssel szemben mulasztó személy személyi
szabadságának átmeneti elvonása annak érdekében, hogy az érintettet a bíróság, az
ügyészség vagy a nyomozó hatóság elé kísérjék, vagy biztosítsák az eljárási
cselekményen való jelenlétét.
(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az idézéssel szembeni mulasztást
követően, az e törvényben meghatározott esetekben határozatával rendelheti el az
elővezetést. Az elővezetést elrendelő határozatot az abban megjelölt személynek a
bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az elővezetést végrehajtó szerv útján
kézbesíti.
(3) Az elővezetést a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott
szerve hajtja végre. Az elővezetést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is végrehajthatja az
általa folytatott nyomozás során. A rendőr és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal eljáró
tagja az elővezetés érdekében törvényben meghatározott intézkedést és kényszerítő
eszközt alkalmazhat.
(4) Az elővezetést lehetőleg a napnak a hatodik és huszonkettedik órája között kell
végrehajtani.
(5) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság rendelkezhet úgy, hogy az
elővezetést az érintett személy útba indításával hajtsák végre, ha megalapozottan
feltehető, hogy az elővezetés célja így is elérhető.
(6) Ha feltehető, hogy az elővezetés a kitűzött határnapon észszerű időn belül
eredményre vezet, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság úgy is rendelkezhet,
hogy a szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent terheltet azonnal vezessék elő.
Ebben az esetben a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az elővezetés
elrendelését a kitűzött határnapon utólag is írásba foglalhatja.
(7) Ha az elővezetés nem vezetett eredményre, az elővezetést elrendelő határozatot
nem kell kézbesíteni. Eredménytelen elővezetés esetén az elővezetés elrendelése az
elővezetés költségének megtérítésére kötelező határozat elleni jogorvoslatban
sérelmezhető.
(8) Katona elővezetése az elöljárója útján is végrehajtható.
(9) Az elővezetés költsége nem bűnügyi költség. Az elővezetés költségének
megtérítésére az elővezetést elrendelő határozatban megjelölt személyt kell kötelezni.
E határozat elleni jogorvoslatnak halasztó hatálya van.
(10) Eredményes elővezetés esetén az elővezetés költségének megtérítésére kötelező
határozat elleni jogorvoslatban kizárólag az elővezetés költsége sérelmezhető.
(11) Eredménytelen elővezetés esetén az elővezetést elrendelő bíróság, ügyészség és
nyomozó hatóság a kötelezettet indítványára, különös méltánylást érdemlő okból
mentesítheti az elővezetés költségének megtérítése alól, ebben az esetben az
elővezetés költségét az állam viseli.
Elfogatóparancs
119. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a szabadságvesztéssel
büntetendő bűncselekmény esetén a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével
megalapozottan gyanúsítható személy őrizetének elrendelése érdekében
határozatával elfogatóparancsot bocsáthat ki, ha a terhelt vagy a bűncselekmény
elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy
a) tényleges tartózkodási helye ismeretlen, és a személyi szabadságot érintő bírói
engedélyes kényszerintézkedésekkel elérni kívánt célok biztosítása érdekében
elfogása és őrizete indokolt,b) tényleges tartózkodási helye ismert, azonban a személyi szabadságot érintő bírói
engedélyes kényszerintézkedésekkel elérni kívánt célok biztosítása érdekében
elfogása és őrizete indokolt,
c) külföldön van fogva tartásban, a nemzetközi elfogatóparancs, illetve európai
elfogatóparancs kibocsátásának feltételei fennállnak, és a terhelt, vagy a
bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy Magyarországra
történő átadása, illetve kiadatása indokolt.
(2) * Aki ellen elfogatóparancsot bocsátottak ki, annak az elfogása, illetve a
Magyarországra történő kiadatása vagy átadása esetén az őrizetét kell elrendelni, és
a) huszonnégy órán belül az elfogatóparancsot kibocsátó vagy az abban megjelölt más
ügyészség, illetve nyomozó hatóság,
b) hetvenkét órán belül az elfogatóparancsot kibocsátó vagy az abban megjelölt más
bíróság
elé kell kísérni, vagy jelenlétét telekommunikációs eszköz útján kell biztosítani, ha
annak feltételei fennállnak.
(3) Ha hatóság vagy hivatalos személy olyan személy elérhetőségéről szerez
tudomást, aki ellen elfogatóparancsot bocsátottak ki, erről a kibocsátó bíróságot,
ügyészséget, vagy nyomozó hatóságot tájékoztatja.
(4) Az elfogatóparancs kibocsátása ellen nincs helye jogorvoslatnak. Ha az
elfogatóparanccsal érintett terhelt, vagy a bűncselekmény elkövetésével
megalapozottan gyanúsítható személy az elfogatóparancsot kibocsátó bíróság,
ügyészség vagy nyomozó hatóság előtt önként megjelenik, az elfogatóparancsot
vissza kell vonni, és az őrizetének az elrendelésére az (1) bekezdés b) pontja esetén,
vagy abban az esetben kerülhet sor, ha a személyi szabadságot érintő bírói
engedélyes kényszerintézkedés elrendelésének más oka is megállapítható.
(5) * Ha a terheltet vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan
gyanúsítható személyt elfogatóparancs alapján fogják el, az elfogását követően a
bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság elé állításával kapcsolatban felmerült
költség bűnügyi költség.
(6) Az elfogatóparancsot haladéktalanul vissza kell vonni, ha
a) az elrendelés oka megszűnt, vagy
b) az eljárást megszüntették, illetve jogerősen befejezték.
(7) Az elfogatóparancs visszavonásról vagy módosításáról az a bíróság, ügyészség
vagy nyomozó hatóság határoz, amely előtt az eljárás folyamatban van. A vádemelés
előtt a nyomozó hatóság által kibocsátott elfogatóparancsot az ügyészség is
visszavonhatja vagy módosíthatja.
(8) Ha az eljárás nem az elfogatóparancsot kibocsátó bíróság, ügyészség vagy
nyomozó hatóság előtt van folyamatban, vagy az eljárás során változik az ügyben
eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság, és az elfogatóparancs feltételei
továbbra is fennállnak, az elfogatóparancs visszavonása helyett az eljáró bíróság,
ügyészség vagy nyomozó hatóság intézkedik e körülmény körözési nyilvántartási
rendszerben történő rögzítése érdekében.
(9) Az elfogatóparancs visszavonása vagy módosítása ellen nincs helye
jogorvoslatnak.
(10) Elfogatóparancs kibocsátása esetén vagy azt követően, törvényben
meghatározott feltételek fennállása esetén és eljárásban a bíróság nemzetközi
elfogatóparancsot, illetve európai elfogatóparancsot bocsáthat ki.
XX. FEJEZET
TELEKOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZ HASZNÁLATA
A telekommunikációs eszköz használatának fogalma
120. § (1) Az eljárási cselekményen történő jelenlétre e törvény alapján kötelezett
vagy jogosult számára a jelenlét telekommunikációs eszköz útján is biztosítható (a
továbbiakban együtt: telekommunikációs eszköz használata).
(2) Telekommunikációs eszköz használata esetén az eljárási cselekmény kitűzött,
illetve az ügyészség, nyomozó hatóság által megjelölt helyszíne és az ettől eltérőhelyszín (a továbbiakban: elkülönített helyszín) között az összeköttetés közvetlenségét
és kölcsönösségét
a) kép- és hangfelvétel, vagy
b) folyamatos hangfelvétel
továbbítása biztosítja.
(3) A (2) bekezdés b) pontja kizárólag
a) a tanú kihallgatása,
b) a tolmács jelenlétének biztosítása, illetve
c) a nyomozás során a szakértő meghallgatása és a terhelt kihallgatása
céljából alkalmazható.
A telekommunikációs eszköz használatának elrendelése
121. § (1) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság hivatalból vagy az eljárási
cselekményen jelenlétre kötelezett vagy jogosult személy által előterjesztett
indítványra rendelheti el a telekommunikációs eszköz használatát.
(2) Nincs helye jogorvoslatnak a telekommunikációs eszköz használata iránti indítvány
elutasítása, valamint ha e törvény kivételt nem tesz, használatának elrendelése ellen.
(3) * A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az indítványra történő elrendelés
esetén haladéktalanul, egyébként az idézéssel, az értesítéssel egyidejűleg közli a
telekommunikációs eszköz használatát elrendelő döntését.
122. § (1) Ha a telekommunikációs eszköz használatának technikai feltételei
fennállnak, az ügyészség és a nyomozó hatóság a (2) bekezdésben meghatározott
kivétellel nem mellőzheti a telekommunikációs eszköz használatát
a) a különleges bánásmódot igénylő sértett jelenlétét igénylő eljárási cselekmény
esetén,
b) a fogva lévő, személyi védelem alatt álló vagy Védelmi Programban részt vevő tanú
vagy terhelt jelenlétét igénylő eljárási cselekmény esetén.
(2) A telekommunikációs eszköz használatának elrendelése mellőzhető, ha
a) a telekommunikációs eszköz használatával elérni kívánt cél más módon is
biztosítható,
b) a sértett, a tanú, vagy a terhelt személyes megjelenése az eljárási cselekmény
jellege, vagy annak eredményes elvégzése érdekében nélkülözhetetlen.
(3) Ha a telekommunikációs eszköz használatának technikai feltételei fennállnak, a
bíróság csak különösen indokolt esetben mellőzheti a telekommunikációs eszköz
használatát
a) a különleges bánásmódot igénylő sértett jelenlétét igénylő eljárási cselekmény
esetén,
b) a fogva lévő, a személyi védelem alatt álló vagy a Védelmi Programban részt vevő
tanú vagy terhelt jelenlétét igénylő eljárási cselekmény esetén, valamint
c) a letartóztatás meghosszabbítása vagy fenntartása tárgyában tartott ülésen.
(4) A különleges bánásmódot igénylő sértett vagy tanú védelme esetén a bíróság a
telekommunikációs eszköz használatát akkor mellőzheti, ha más módon biztosítja a
sértett vagy a tanú védelmét.
(5) A telekommunikációs eszköz használata csak a terhelt hozzájárulásával rendelhető
el
a) a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelése
tárgyában tartott ülésen,
b) az előkészítő ülésen
történő terhelti jelenlét biztosítására.
(6) * A vádlott és a védő a döntés közlésétől számított három napon belül
indítványozhatja, hogy a bíróság a vádlott személyes jelenlétét a tárgyalás kitűzött
helyszínén biztosítsa. A bíróság az indítványt akkor utasíthatja el, ha
a) a vádlott személyes jelenlétének biztosítását e törvény kizárja,
b) a vádlott vagy más személy védelme csak telekommunikációs eszköz használatával
biztosítható.
A telekommunikációs eszköz használata során jelenlévő személyek123. § (1) Telekommunikációs eszköz használata esetén az elkülönített helyszínen
kizárólag a következő személyek lehetnek jelen:
a) az a személy, akinek a jelenlétét a telekommunikációs eszköz útján biztosítják,
b) az a) pontban meghatározott személy védője vagy segítője,
c) * a nyomozó hatóság tagja, az ügyész, az alügyész, az ügyészségi fogalmazó, a
bíró, a bírósági titkár, a bírósági fogalmazó, a bírósági ügyintéző,
d) fogva tartott személy esetében a fogva tartást végrehajtó intézetnek a fogva tartott
személy személyazonosságának megállapítására feljogosított dolgozója,
e) * fogva tartott személy esetében az őrzését ellátó személy,
f) * a szakértő, a szaktanácsadó
g) a telekommunikációs eszköz működését biztosító személyzet.
(2) * Az elkülönített helyszínen legalább egy, az (1) bekezdés c) vagy d) pontjában
meghatározott személynek vagy jogszabályban meghatározott más személynek jelen
kell lennie.
Eljárási szabályok telekommunikációs eszköz használata során
124. § (1) Telekommunikációs eszköz használata esetén az eljáró bíróság, ügyészség
vagy nyomozó hatóság
a) a 123. § (2) bekezdésében meghatározott személy közreműködésével állapítja meg
az elkülönített helyszín címét, az ott jelen lévő személyek személyazonosságát és
személyes adatait,
b) a 120. § (2) bekezdés a) pontja esetén a technikai eszköz megfelelő alkalmazásával,
egyéb esetben a 123. § (2) bekezdésében meghatározott személy közreműködésével
ellenőrzi, hogy az elkülönített helyszínen jogosulatlan személy nem tartózkodik.
(2) A telekommunikációs eszköz használata a büntetőeljárásban részt vevő
személyeket megillető kérdezési, észrevételezési, indítványtételi és egyéb eljárási
jogok e törvény szerinti gyakorlását nem érinti.
(3) * Ha a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható
személy jelenlétét telekommunikációs eszköz útján biztosítják és a terhelt vagy a
bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy a védőjével nem
egy helyszínen tartózkodik, a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével
megalapozottan gyanúsítható személy és védője közötti tanácskozást legalább
hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton kell lehetővé tenni.
(4) Telekommunikációs eszköz használata esetén biztosítani kell, hogy az eljárási
cselekményen jelen lévő személyek a 120. § (2) bekezdés a) pontja esetén lássák és
hallják, a 120. § (2) bekezdés b) pontja esetén hallják az elkülönített helyszínen jelen
lévő személyeket. Az elkülönített helyszínen tartózkodó személyek részére biztosítani
kell, hogy az eljárási cselekmény menetét érdemben követhessék.
(5) Telekommunikációs eszköz használata során az eljáró bíróság, ügyészség vagy
nyomozó hatóság a különleges bánásmódot igénylő személy jogai érvényesítésének
vagy kötelezettségei teljesítésének biztosítása, illetve kímélete vagy védelme
érdekében elrendelheti, hogy az érintett az eltérő helyen jelen lévő terheltet ne
láthassa, illetve hallhassa.
Jegyzőkönyv telekommunikációs eszköz használata esetén
125. § (1) Az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvben – a jegyzőkönyv
tartalmára vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával – rögzíteni kell
a) a telekommunikációs eszköz használatának tényét és módját,
b) annak a személynek a megjelölését, akinek a jelenlétét telekommunikációs eszköz
útján biztosítják,
c) az elkülönített helyszín címét,
d) az elkülönített helyszínen tartózkodó egyéb személyek nevét és azt, hogy az eljárási
cselekményen milyen minőségben vannak jelen.
(2) * Telekommunikációs eszköz használata esetén – ha jogszabály kivételt nem tesz –
a felvételt rögzíteni kell.
A személyazonosság védelme telekommunikációs eszköz használata során
126. § A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság telekommunikációs eszköz
használata esetén a különleges bánásmódot igénylő személy védelme érdekébenelrendelheti a személyazonosság megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságok
technikai eszközzel történő torzítását.
Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét *
126/A. § * (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a telekommunikációs
eszköz útján biztosított jelenlét céljából elrendelheti, hogy az eljárási cselekményen
történő jelenlétre kötelezett vagy jogosult személy a rendelkezésére álló eszközt
használja (a továbbiakban: egyszerűsített telekommunikációs jelenlét). Egyszerűsített
telekommunikációs jelenlét esetén a 120–126. § rendelkezéseit ezen alcímben
meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét esetén az eljárási cselekmény kitűzött,
illetve az ügyészség, nyomozó hatóság által megjelölt helyszíne és az elkülönített
helyszín között az összeköttetés közvetlenségét és kölcsönösségét kép- és
hangfelvétel továbbítása biztosítja.
(3) Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét csak az eljárási cselekményen történő
jelenlétre kötelezett vagy jogosult hozzájárulásával rendelhető el.
126/B. § * (1) Egyszerűsített telekommunikációs jelenléttel az eljárási cselekmény
akkor is lefolytatható, ha az elkülönített helyszínen csak a 123. § (1) bekezdés a)
pontjában meghatározott személy van jelen.
(2) Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét esetén a bíróság, az ügyészség és a
nyomozó hatóság az elkülönített helyszínen jelen levő személy személyazonosságát a
természetes személyazonosító adatainak egyeztetésével és más olyan módon
ellenőrzi, amely alapján az érintett személy kiléte megállapítható.
(3) Az eljárási cselekmény nem folytatható, ha
a) az eljárási cselekmény során észszerű kétely mutatkozik az érintett személy
aa) személyazonosságával,
ab) eljárási cselekményen való részvételének önkéntességével, vagy
ac) vallomásának vagy nyilatkozatának befolyásmentességével
kapcsolatban, vagy
b) az elkülönített helyszínen olyan személy van jelen, akinek a jelenléte a törvény
alapján kizárt.
(4) Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét esetén az eljárási cselekmény vezetője a
(3) bekezdésben meghatározottak ellenőrzése érdekében meghatározhatja, hogy a
123. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy a rendelkezésére álló
eszközzel milyen tevékenységet végezzen el. E tevékenységek megtagadása vagy az
ellenőrzésre alkalmatlan módon való elvégzése esetén az eljárási cselekmény nem
folytatható.
126/C. § * (1) Ezen alcím rendelkezéseit a védő egyszerűsített telekommunikációs
jelenlétének biztosítására az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a védő indítványára rendelheti el a
védő jelenlétének egyszerűsített telekommunikációs jelenlét útján történő biztosítását.
(3) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság csak különösen indokolt esetben
utasíthatja el a védő arra vonatkozó indítványát, hogy a jelenlétét egyszerűsített
telekommunikációs jelenlét útján biztosítsák, ha a védő székhelye az eljárási
cselekmény helyszínétől eltérő vármegyében található, és a telekommunikációs
jelenlét biztosításának a technikai feltételei fennállnak.
Telekommunikációs eszköz használata az ügyész és a nyomozó hatóság tagja
jelenlétének a biztosítása érdekében *
126/D. § * (1) Az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tagja eljárási cselekményen
történő jelenlétének telekommunikációs eszköz útján történő biztosítására a 120–126.
§ rendelkezéseit az ezen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság indítványára a jelenlétet az ügyészség,
illetve a nyomozó hatóság rendelkezésére álló eszköz használatával kell biztosítani, ha
a telekommunikációs jelenlét ilyen módon történő biztosításának a technikai feltételei
fennállnak.(3) Az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tagja telekommunikációs úton biztosított
eljárási cselekményen történő jelenlétét folyamatos kép- és hangfelvétel
továbbításával kell biztosítani.
(4) Az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tagja eljárási cselekményen történő
jelenlétének telekommunikációs eszköz útján történő biztosítása esetén az ügyész,
illetve a nyomozó hatóság tagja igazolja saját személyazonosságát, valamint
közreműködik az elkülönített helyszínen jelen levő személyek személyazonosságának
a megállapításában.
(5) A bíróság csak különösen indokolt esetben utasíthatja el az ügyészség arra
vonatkozó indítványát, hogy az ügyész eljárási cselekményen történő jelenlétét
telekommunikációs eszköz útján biztosítsa, ha az ügyész szolgálati helye a bíróság
eljárásának helyszínétől eltérő vármegyében található, és a telekommunikációs
jelenlét biztosításának a technikai feltételei fennállnak.
(6) A bíróság az ügyészség indítványára rendelheti el a telekommunikációs eszköz
használatát az ügyész eljárási cselekményen történő jelenlétének a biztosítása
érdekében.
XXI. FEJEZET
AZ ELJÁRÁS RENDJÉNEK BIZTOSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK
A rendbírság
127. § (1) Az eljárás rendjének fenntartása érdekében, valamint az eljárási
kötelezettségek megszegése miatt az e törvényben meghatározott esetekben
rendbírság szabható ki.
(2) A rendbírság összege
a) nem természetes személlyel szemben kiszabott rendbírság esetén húszezer
forinttól egymillió-ötszázezer forintig,
b) védővel, jogi képviselővel, tolmáccsal vagy szakértővel, szakértői szervvel vagy
testülettel szemben kiszabott rendbírság esetén húszezer forinttól egymillió forintig,
c) egyéb esetben ötezer forinttól egymillió forintig
terjedhet.
(3) A rendbírság összegének megállapításakor a kiszabásra okot adó magatartás
súlyát és következményeit, így különösen a büntetőeljárás elhúzódásában való
közrehatását, valamint annak ismétlődő jellegét kell figyelembe venni.
(4) Ha a rendbírság kiszabására okot adó magatartás a büntetőeljárás egy hónapnál
hosszabb ideig tartó elhúzódását okozta, a rendbírságot ki kell szabni.
(5) Rendbírságot a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság szabhat ki.
(6) A rendbírság végrehajthatósága elévül, ha egy év eltelt attól a naptól számítva,
amikor a rendbírság kiszabásáról rendelkező,
a) nem ügydöntő végzés véglegessé vált, illetve
b) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság által hozott határozat elleni panasz
előterjesztésének határideje – panasz előterjesztése nélkül – eltelt, vagy a határidőben
előterjesztett panaszt az ügyészség – a rendbírságot kiszabó rendelkezés hatályon
kívül helyezése nélkül – elbírálta.
(7) Az elévülési időbe nem számít bele a rendbírság megfizetésére adott halasztás
vagy részletfizetés ideje.
(8) Az elévülést félbeszakítja a meg nem fizetett rendbírság végrehajtása iránt tett
intézkedés. A félbeszakítás napjával az elévülés ismét elkezdődik.
(9) Nincs helye a rendbírság végrehajtásának, ha a (6) bekezdésben meghatározott
naptól számítva két év eltelt.
(10) * Kérelemre a rendbírság megfizetésére halasztás, illetve részletfizetés
engedélyezhető a Bv. tv. 42. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek mellett és
keretek között. A halasztás, illetve részletfizetés iránti kérelemnek nincs halasztó
hatálya. A kérelemről a rendbírságot kiszabó bíróság, ügyészség vagy nyomozó
hatóság határoz. A halasztás vagy a részletfizetés engedélyezése tárgyában hozott
határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.128. § (1) A rendbírság kiszabása ellen bejelentett jogorvoslatnak halasztó hatálya
van.
(2) A 18. § (2) bekezdése és a 28. § (5) bekezdése alapján kiszabott rendbírság
kivételével a természetes személlyel szemben kiszabott rendbírságot meg nem
fizetése esetén a bíróság elzárásra változtatja át.
(3) A rendbírság elzárásra történő átváltoztatása esetén ötezer forint helyett egy napi
elzárást kell számítani. A rendbírság helyébe lépő elzárás száz napnál hosszabb nem
lehet. Erre a rendbírságot kiszabó határozatban az érintettet figyelmeztetni kell.
(4) A rendbírságot elzárásra átváltoztató határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.
(5) Az ügyészség és a nyomozó hatóság által kiszabott rendbírság átváltoztatásáról a
vádemelés előtt a nyomozási bíró, azután a bíróság dönt.
(6) A rendbírság és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtása érdekében az a
bíróság intézkedik, amelynek eljárásában az véglegessé válik. Az ügyészség, illetve a
nyomozó hatóság által kiszabott rendbírság végrehajtása érdekében az az ügyészség,
illetve az a nyomozó hatóság intézkedik, amelyik a rendbírságot kiszabta.
Testi kényszer alkalmazása
129. § (1) Ha megalapozottan feltehető, hogy eljárási cselekmény biztosítása vagy
elvégzése céljából testi kényszer alkalmazása szükséges, erről az eljárási cselekményt
elrendelő bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság rendelkezhet. A testi kényszer
alkalmazásáról rendelkezhet az eljárási cselekményt vagy a bizonyítási cselekményt
végző bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság is. Ha az, akivel szemben testi
kényszert alkalmaztak, a testi kényszer alkalmazásának napjától számított három
napon belül indítványozza, a rendelkezést utólag határozatba kell foglalni, és azt
közölni kell az indítvány előterjesztőjével.
(2) * Testi kényszer a terhelttel, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan
gyanúsítható személlyel, a sértettel, a tanúval, valamint az eljárási cselekményt
akadályozó személlyel szemben alkalmazható.
(3) * A testi kényszer alkalmazására a bíróság és az ügyészség, a rendőrség hivatásos
állományú tagját vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőri munkakört betöltő
foglalkoztatottját veszi igénybe.
(4) Kivételesen az eljárási cselekményen jelen lévő büntetés-végrehajtás hivatásos
állományú tagja is igénybe vehető testi kényszer alkalmazására, ez azonban nem
terjedhet ki a bizonyítás érdekében alkalmazott testi kényszerre.
XXII. FEJEZET
KÉZBESÍTÉS
A kézbesítés módjai
130. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az ügyiratát
a) postai úton,
b) * a Dáptv. szerinti elektronikus kapcsolattartás útján,
c) személyesen,
d) * hirdetményi úton,
e) * a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság kézbesítője útján, vagy
f) * egyszerűsített elektronikus úton
kézbesíti a címzett részére.
(2) A címzett a neki szóló ügyiratot – személyazonosságának igazolása mellett – az azt
küldőnél is átveheti.
131. § (1) Ha a sértettnek, a vagyoni érdekeltnek és az egyéb érdekeltnek
meghatalmazott képviselője van, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az
ügyiratát – a meghatalmazás eltérő rendelkezése hiányában – a meghatalmazott
képviselő útján kézbesíti.
(2) * A 69. § (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben, ha a sértettnek,
a vagyoni érdekeltnek, vagy az egyéb érdekeltnek nincs meghatalmazott képviselője,
a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az ügyiratát a törvényes képviselő
részére kézbesíti. Ha a sértett, a vagyoni érdekelt vagy az egyéb érdekelt a 69. §
alapján büntetőeljárási cselekvőképességgel rendelkezik, azonban a polgári jogszabályai szerint teljes cselekvőképességgel nem rendelkezik, a bíróság, az ügyészség
és a nyomozó hatóság az ügyiratát a törvényes képviselő részére is kézbesíti.
(3) Az (1) és (2) bekezdés az idézésre nem alkalmazható.
(4) Ha a büntetőeljárásban részt vevő személynek kézbesítési megbízottja van, a
bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az ügyiratát kézbesítési megbízott útján
kézbesíti a részére.
(5) * Ha a nem természetes személy sértettnek, vagyoni érdekeltnek és egyéb
érdekeltnek nincs meghatalmazott képviselője, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó
hatóság az ügyiratát a sértett, vagyoni érdekelt és egyéb érdekelt székhelyére,
székhely hiányában a törvényes képviselőjének kézbesíti. Ha a nem természetes
személy sértett, vagyoni érdekelt és egyéb érdekelt székhelyére a kézbesítés
sikertelen, a kézbesítést a törvényes képviselő részére is meg kell kísérelni.
(6) Ha a címzett fogva van, részére az ügyiratot a fogva tartást végrehajtó intézet
parancsnoka útján kell kézbesíteni.
(7) Ha a címzett katona, részére az ügyiratot az elöljárója útján is lehet kézbesíteni.
Kézbesítés postai úton, egyszerűsített elektronikus úton, kézbesítési fikció *
132. § (1) * A kézbesítés szabályszerű, ha a postai úton kézbesítendő ügyiratot a
címzett vagy helyette a jogszabály szerint átvételre jogosult más személy átvette.
(1a) * A kézbesítés nem szabályszerű, ha a postai úton kézbesítendő ügyiratot a
címzett helyett a jogszabály szerint átvételre jogosult más olyan személy vette át, *
a) akinek az érdekei a címzettel nyilvánvalóan ellentétesek, vagy
b) akit a címzett ellentétes érdekű személyként a kézbesítést megelőzően megjelölt.
(2) A postai úton kézbesítendő ügyiratot szabályszerűen kézbesítettnek kell
tekinteni *
a) a kézbesítés megkísérlésének napján, ha a címzett vagy a postai küldemények
átvételére jogszabály szerint meghatalmazott személy az ügyirat átvételét
megtagadja,
b) * a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon, ha a
kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett vagy helyette a jogszabály szerint
átvételre jogosult más személy az ügyiratot nem vette át, ezért az „nem kereste”
jelzéssel érkezett vissza, vagy
c) * a kézbesítés megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon, ha a kézbesítés
azért volt eredménytelen, mert az ügyirat a címzett értesítési címéről, tényleges
tartózkodási helyéről, és lakcíméről „a cím nem azonosítható”, „címzett ismeretlen”,
„elköltözött” vagy „kézbesítés akadályozott” jelzéssel érkezett vissza.
(3) * A (2) bekezdés c) pontja nem alkalmazható a terheltnek kézbesítendő ügyirat
esetén.
(4) Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az ügydöntő határozat, a
vádirat, vagy az eljárást megszüntető határozat kézbesítése esetén a (2) bekezdés
szerint a kézbesítési fikció beálltát megállapította, erről nyolc napon belül – egyszerű
postai küldeményben – tájékoztatja a címzettet, egyben ismerteti a kézbesítési
kifogásra vonatkozó rendelkezéseket, és mellékeli azt az ügyiratot, amelyre
vonatkozóan a kézbesítési fikció beálltát megállapította.
(5) * Ha a címzett a bíróságnak, az ügyészségnek, illetve a nyomozó hatóságnak az
elektronikus levelezési címét bejelentette, a postai úton történő kézbesítés alapján
beállt kézbesítési fikció beálltáról a tájékoztatást a címzett ezen elérhetőségére is meg
kell küldeni.
(6) * A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az ügyiratot papíralapú
kapcsolattartás esetén egyszerűsített elektronikus úton a címzett elektronikus
levelezési címére vagy más elektronikus elérhetőségére kézbesítheti. A bíróság, az
ügyészség és a nyomozó hatóság az egyszerűsített elektronikus úton való
kézbesítéskor közli azt az elektronikus vagy hangkapcsolatot biztosító elérhetőségét,
amelyen a címzett az ügyirat hitelességét ellenőrizni tudja.
(7) * Az egyszerűsített elektronikus úton való kézbesítés szabályszerű, ha az ügyirat
címzett részére történő kézbesítéséről a címzett igazolható módon – ideértve a
kizárólag hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton történő rögzített szóbelinyilatkozattételt is – nyilatkozik. Az ügyiratot a nyilatkozattétel napján kézbesítettnek
kell tekinteni.
(8) * Az egyszerűsített elektronikus úton történő kézbesítés nem minősül elektronikus
kapcsolattartásnak.
(9) * A (6) bekezdés az elektronikus úton kapcsolatot tartó természetes személy
esetén is alkalmazható, ha azt indítványozza vagy megalapozottan feltehető, hogy
számára az elektronikus kapcsolattartás aránytalan nehézséggel járna. Ha a címzett az
egyszerűsített elektronikus úton történő kézbesítést követően nem nyilatkozik a (7)
bekezdés szerint a kézbesítésről, a továbbiakban a bíróság, az ügyészség és a
nyomozó hatóság elektronikus kapcsolattartás útján kézbesíti részére az ügyiratot.
A kézbesítési kifogás
133. § (1) A címzett és a címzett képviselője vagy védője a (3) bekezdésben
meghatározott okból kifogást terjeszthet elő annál a bíróságnál, ügyészségnél, illetve
nyomozó hatóságnál, amelynek eljárása alatt a kézbesítés történt
a) kézbesítési fikció alapján kézbesítettnek tekintett ügyirat esetében a kézbesítési
fikció beálltáról,
b) kézbesítési fikció alkalmazása nélkül kézbesítettnek tekintett ügyirat esetében a
kézbesítésről
való tudomásszerzésétől számított tizenöt napon belül.
(2) A kifogás benyújtásának a kézbesítési fikció beállta vagy a kézbesítés napjától
számított három hónap elteltével nincs helye. E határidő elmulasztása miatt nem lehet
igazolással élni.
(3) A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság akkor ad helyt a kifogásnak, ha
a címzett az ügyiratot azért nem vehette át, mert
a) a kézbesítés a postai küldemények kézbesítéséről szóló jogszabály megsértésével
történt, vagy más okból nem volt szabályszerű, vagy
b) az ügyiratot más, az a) pontban nem említett, önhibáján kívüli okból nem volt
módja átvenni.
(4) A jogi képviselő és a védő részére történt kézbesítés kapcsán a kézbesítéssel
szemben kifogásnak a (3) bekezdés a) pontja alapján van helye.
(5) A kézbesítéssel szemben a (3) bekezdés b) pontjában foglalt okból csak
természetes személy terjeszthet elő kifogást.
134. § (1) A kifogásban elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek
a kézbesítés szabálytalanságát igazolják, vagy a 133. § (3) bekezdés b) pontjában
meghatározott esetben a címzett részéről a hivatkozott okot valószínűsítik. A kifogás
előterjesztésével egyidejűleg – ha az lehetséges – el kell végezni a korábban
elmulasztottnak tekintett cselekményt is.
(2) A kifogás tárgyában az a bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság határoz,
amelynek eljárásában a kézbesítés történt. Ha a kifogást elkésetten terjesztették elő,
azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
(3) A 133. § (3) bekezdés b) pontjára alapított kifogást méltányosan kell elbírálni.
(4) A kifogásnak az eljárás folytatására, továbbá a határozat teljesítésére, illetve
végrehajtására nincs halasztó hatálya. Ha azonban a kifogásban foglalt tények
fennállása valószínűnek mutatkozik, a bíróság, az ügyészség, továbbá a nyomozó
hatóság az eljárásnak vagy a határozat teljesítésének, illetve végrehajtásának
felfüggesztését hivatalból is elrendelheti.
(5) A kifogásnak helyt adó, valamint az eljárás, illetve a határozat teljesítésének,
illetve végrehajtásának felfüggesztése tárgyában hozott határozat ellen nincs helye
jogorvoslatnak.
(6) Ha a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a kifogásnak helyt ad, a
kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények hatálytalanok, és a kézbesítést, a megtett
intézkedéseket, eljárási cselekményeket – a szükséges mértékben – meg kell
ismételni.
Kézbesítés hirdetményi úton
135. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság hirdetmény útján kézbesítia) * az ügyiratát az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt vagy a bűncselekmény
elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy részére,
b) *
c) az értesítést, ha ezt az érdekeltek jelentős száma indokolttá teszi.
(2) Hirdetményi kézbesítés esetén a hirdetmény tartalmazza, hogy a címzett az
ügyiratot melyik bíróságnál, ügyészségnél, illetve nyomozó hatóságnál veheti át.
(3) A hirdetményt tizenöt napra közzé kell tenni
a) * a kézbesítést elrendelő bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság elektronikus
tájékoztatásra szolgáló honlapján, illetve hirdetőtábláján és
b) a Kormány által rendeletben meghatározott közzétételi felületen.
(4) Az ügyiratot a hirdetmény (3) bekezdés a) pontja szerinti közzétételétől számított
tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni.
(5) Az (1) bekezdés a) pontja esetén a hirdetményt tizenöt napra a terhelt utolsó
ismert magyarországi lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerinti helyi
önkormányzat hirdetőtáblájára is ki kell függeszteni.
A kézbesítési megbízott
136. § (1) Kézbesítési megbízott járhat el
a) az e törvényben meghatározott esetekben a terhelt érdekében,
b) a magyarországi lakcímmel, értesítési címmel, kézbesítési címmel nem rendelkező
sértett, vagyoni érdekelt és egyéb érdekelt érdekében, ha nincs magyarországi
lakcímmel, értesítési címmel, kézbesítési címmel vagy székhellyel rendelkező
képviselője.
(2) Kézbesítési megbízottként
a) a terhelt érdekében a védője,
b) a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt érdekében magyarországi
lakcímmel, értesítési címmel, illetve székhellyel rendelkező ügyvéd vagy ügyvédi
iroda, továbbá más nagykorú természetes személy vagy jogi személy
járhat el.
(3) A terhelt, a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt az eljáró bíróságnak,
ügyészségnek vagy nyomozó hatóságnak a kézbesítési megbízottal kötött megbízási
szerződés csatolásával együtt jelentheti be, ha kézbesítési megbízott közreműködését
veszi igénybe. A megbízási szerződést teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy
közokiratba kell foglalni.
(4) A terhelt a bíróság előtt szóban is megbízhatja a védőjét a kézbesítési megbízotti
feladatokkal, ennek elfogadása esetén a megbízási szerződést a bíróság
jegyzőkönyvbe foglalja.
(5) A kézbesítési megbízott feladata, hogy az eljárásban keletkezett, a megbízó
részére kézbesítendő ügyiratokat átvegye, és azokat a megbízó részére továbbítsa; e
tevékenységért a megbízóval szemben a polgári jog szabályai szerint felelős.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettség megszegése esetén a terhelt
kézbesítési megbízottja rendbírsággal sújtható.
(7) A terhelt, a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt részére szóló, a
kézbesítési megbízottnak szabályszerűen kézbesített ügyiratot a kézbesítést követő
tizenötödik napon a terhelt, a sértett, a vagyoni érdekelt, illetve az egyéb érdekelt
részére kézbesítettnek kell tekinteni.
(8) A kézbesítési megbízottra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók olyan
államban lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy székhellyel rendelkező terhelt, sértett,
vagyoni érdekelt és egyéb érdekelt részére történő kézbesítés esetében, amely állam
vonatkozásában nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa e
rendelkezésektől eltérő, meghatározott kézbesítési módokat tesz csak lehetővé.
XXIII. FEJEZET
A HATÁRIDŐ ÉS A HATÁRNAP
A határidő és a határnap megállapítása
137. § (1) A határidőt a törvény által meghatározott keretek között a bíróság, az
ügyészség vagy a nyomozó hatóság állapítja meg.(2) A határidőt órákban, napokban, munkanapokban, hónapokban vagy években kell
megállapítani.
(3) Az órákban megállapított határidőt egész órákban kell számítani, és az azon
percben végződik, amelynek száma a kezdőpercnek megfelel. A napokban vagy
munkanapokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyre a határidő
kezdetére okot adó körülmény esik (a továbbiakban: kezdőnap). A hónapokban vagy
években megállapított határidő azon a napon végződik, amelynek száma a
kezdőnapnak megfelel, ha pedig a hónapban nincs ilyen nap, a hónap utolsó napján.
(4) Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen az eljáró bíróságnál, ügyészségnél
vagy nyomozó hatóságnál a munka szünetel, a határidő a következő munkanapon jár
le.
(5) A bíróságnak, ügyészségnek vagy nyomozó hatóságnak címzett beadvány
benyújtásának és az előttük teljesíthető eljárási cselekménynek a határideje a hivatali
munkaidő végével jár le.
(6) A határnapot a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság állapítja meg.
A mulasztás és következményei
138. § (1) A büntetőeljárásban részt vevő személy és a bírósági eljárásban az
ügyészség az elmulasztott eljárási cselekményt – ha e törvény másként nem
rendelkezik – többé hatályosan nem teljesítheti, az elkésetten teljesített eljárási
cselekmény hatálytalan. A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az elkésetten
teljesített eljárási cselekmény hatálytalanságának tényéről az érintettet tájékoztatja,
kivéve, ha e törvény az elkésett eljárási cselekmény elutasítását vagy tájékoztatás
nélküli mellőzését írja elő.
(2) A mulasztás következményei – az e törvényben meghatározott eseteket kivéve –
előzetes figyelmeztetés nélkül, maguktól állnak be. Ha a mulasztás következményei
csak előzetes figyelmeztetés esetén állnak be, az elmulasztott eljárási cselekményt a
figyelmeztetésben megjelölt idő alatt pótolni lehet.
(3) Nem tekinthető mulasztásnak, ha a büntetőeljárásban részt vevő személyt, illetve
a bírósági eljárásban az ügyészséget az eljárási cselekmény teljesítésében
elháríthatatlan akadály gátolta.
(4) A napokban, munkanapokban, hónapokban vagy években megállapított határidő
elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bíróságnak, az
ügyészségnek, vagy a nyomozó hatóságnak címzett beadványt legkésőbb a határidő
utolsó napján az eljáró bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság címére ajánlott
küldeményként postára adták.
Az igazolási kérelem előterjesztése
139. § (1) * Ha a terhelt, a védő, a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt,
valamint a bírósági eljárásban az ügyészség határidőt vagy határnapot önhibáján kívül
mulasztott – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – igazolásnak van helye.
(2) Az igazolási kérelmet az elmulasztott határidő utolsó napjától, illetve az
elmulasztott határnaptól számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Ha a
mulasztás később jutott a mulasztó tudomására, vagy az akadály később szűnt meg,
az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetve az akadály megszűnésével
kezdődik. Három hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.
(3) Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket,
amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűsítik. Határidő elmulasztása esetén az
igazolási kérelem előterjesztésével együtt az elmulasztott cselekményt is pótolni kell.
Az igazolási kérelem elbírálása
140. § (1) Az igazolási kérelemről a határidőt, illetve a határnapot megállapító bíróság,
ügyészség vagy nyomozó hatóság határoz. Jogorvoslati határidő elmulasztása esetén
a jogorvoslat elbírálására hatáskörrel rendelkező bíróság, vagy ügyészség határoz az
igazolási kérelemről.
(2) Az igazolási kérelmet a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság méltányosan
bírálja el.
(3) Az igazolási kérelmet a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság érdemi
indokolás nélkül elutasítja,a) a 80. § (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott esetekben, továbbá
b) ha a határidő elmulasztása esetén az igazolást kérő az elmulasztott cselekményt – a
kérelem előterjesztésével együtt – nem pótolta, holott az lehetséges volt.
(4) Az igazolási kérelemnek az eljárás folytatására, vagy a határozat teljesítésére,
illetve végrehajtására nincs halasztó hatálya. Ha az igazolási kérelem valószínűsíti a
mulasztó vétlenségét, illetve azt, hogy az elmulasztott cselekmény pótlása megtörtént
vagy megtörténik, az igazolási kérelmet elbíráló bíróság, ügyészség, továbbá nyomozó
hatóság az eljárást vagy a határozat teljesítését, illetve végrehajtását felfüggesztheti.
(5) Az igazolási kérelemnek helyt adó határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.
Az igazolás joghatásai
141. § (1) Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az igazolási
kérelemnek helyt ad,
a) az igazolást kérő által pótolt cselekményt olyannak kell tekinteni, mintha azt az
elmulasztott határidőn belül teljesítette volna,
b) az elmulasztott határnapon végzett eljárási cselekményt a szükséges körben meg
kell ismételni.
(2) A megismétlés eredményéhez képest a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó
hatóság a korábbi eljárási cselekmény, illetve határozat hatályban tartásáról, vagy
teljes, illetve részleges hatályon kívül helyezéséről is határoz.
Általános intézkedési határidő
142. § A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság – törvény eltérő rendelkezése
hiányában –
a) a bíróságnak, az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak címzett beadvány
érkezésétől,
b) az ilyen beadvány benyújtására nyitva álló határidő lejártától vagy
c) az intézkedésre okot adó egyéb körülmény bekövetkezésétől
számított legkésőbb egy hónapon belül megteszi a szükséges intézkedéseket.
XXIV. FEJEZET
KIFOGÁS AZ ELJÁRÁS ELHÚZÓDÁSA MIATT
143. § (1) A terhelt, a védő, a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt,
valamint a bírósági eljárásban az ügyészség az eljárás elhúzódása miatt kifogást
terjeszthet elő, ha
a) a törvény a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság részére az eljárás
lefolytatására, az eljárási cselekmény elvégzésére vagy valamely határozat
meghozatalára határidőt állapított meg, azonban az eredménytelenül telt el, vagy
b) a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság eljárási cselekmény elvégzésére
határidőt tűzött ki, amely eredménytelenül telt el, és a bíróság, az ügyészség vagy a
nyomozó hatóság a mulasztóval szemben nem alkalmazta a törvény által lehetővé tett
intézkedéseket.
(2) A kifogást az ügyben eljáró bíróságnál, ügyészségnél, vagy nyomozó hatóságnál
írásban lehet előterjeszteni, kérve a mulasztás tényének megállapítását, valamint a
mulasztó bíróságnak, ügyészségnek, vagy nyomozó hatóságnak
a) az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben az elmulasztott eljárási cselekmény
elvégzésére vagy határozat meghozatalára,
b) az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az adott ügyben leghatékonyabb
intézkedés foganatosítására
történő utasítását.
(3) A kifogást annak előterjesztője mindaddig visszavonhatja, amíg azt érdemben el
nem bírálták. A visszavont kifogást újból előterjeszteni nem lehet.
144. § (1) Az ügyben eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a kifogást
annak érkezését követő nyolc napon belül megvizsgálja, és ha azt alaposnak tartja, a
vádemelés előtt nyolc napon belül, a vádemelés után egy hónapon belül megteszi a
kifogásban sérelmezett helyzet megszüntetése érdekében szükséges intézkedést,
egyidejűleg a kifogás elintézéséről a kifogás előterjesztőjét tájékoztatja.(2) Ha az ügyben eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a kifogást nem
tartja alaposnak, az ügyiratokat az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül a
kifogásra vonatkozó nyilatkozatával együtt felterjeszti a kifogást elbíráló bírósághoz,
vagy ügyészséghez.
(3) A járásbíróság mulasztásával szemben előterjesztett kifogást a törvényszék három
hivatásos bíróból álló tanácsa, a törvényszék mulasztásával szemben előterjesztett
kifogást az ítélőtábla három hivatásos bíróból álló tanácsa, az ítélőtábla mulasztásával
szemben előterjesztett kifogást a Kúria három hivatásos bíróból álló tanácsa, a Kúria
mulasztásával szemben előterjesztett kifogást a Kúria másik tanácsa az ügyiratok
felterjesztésétől számított tizenöt napon belül tanácsülésen bírálja el.
(4) Az ügyészség mulasztásával szemben előterjesztett kifogást a felettes ügyészség,
a Legfőbb Ügyészség mulasztásával szemben előterjesztett kifogást a legfőbb ügyész,
a nyomozó hatóság mulasztásával szemben előterjesztett kifogást az ügyészség az
ügyiratok felterjesztésétől számított tizenöt napon belül bírálja el.
(5) Ha a kifogást elbíráló bíróság, vagy ügyészség a kifogásban foglaltaknak helyt ad,
a mulasztó bíróságot, ügyészséget, vagy nyomozó hatóságot határidő tűzésével a 143.
§ (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben az ügy továbbviteléhez szükséges
intézkedés megtételére, a 143. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az adott
ügyben leghatékonyabb intézkedés foganatosítására hívja fel. A kifogást elbíráló
bíróság a felhívásban – a 143. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetet kivéve – az
eljáró bíróságot meghatározott eljárási cselekmény elvégzésére nem utasíthatja.
(6) A kifogást elbíráló bíróság vagy ügyészség a kifogást, annak alaptalansága esetén
határozattal elutasítja. A határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.
(7) Ha a kifogás előterjesztője a büntetőeljárás ugyanazon szakaszában ismételten
alaptalan kifogást terjeszt elő, őt a kifogást elbíráló bíróság vagy ügyészség elutasító
határozatában rendbírsággal sújthatja.
(8) A kifogás elbírálására egyebekben
a) a bíróság mulasztásával szemben előterjesztett kifogás esetén a végzés elleni
fellebbezés elbírálására vonatkozó,
b) az ügyészség és a nyomozó hatóság mulasztásával szemben előterjesztett kifogás
esetén a panasz elbírálására vonatkozó
rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.
XXV. FEJEZET
A BŰNÜGYI KÖLTSÉG
145. § (1) Bűnügyi költség a jogszabályban meghatározottak szerint
a) az a díj vagy költség, amelyet a büntetőeljárásban, illetve a büntetőeljárással
összefüggésben az állam előlegezett,
b) a terhelt, a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt költsége, akkor is, ha
azt az állam nem előlegezte,
c) a kirendelt védő, a törvényes képviselő és a meghatalmazott képviselő díja és
költsége, akkor is, ha azt az állam nem előlegezte,
d) * tolmácsolási feladatokat ellátó segítő díja és költsége, ha azt az állam
közigazgatási eljárásban előlegezte,
e) * a szabálysértési eljárásban felmerült költség, ha az eljárás tárgyát képező
bűncselekménnyel azonos cselekmény miatt a büntetőeljárást megelőzően
szabálysértési eljárás volt folyamatban.
(2) * Az (1) bekezdés a) pontja szerinti bűnügyi költség különösen a tanú költsége, a
szakértő, és a szaktanácsadó munkadíja és költsége, illetve a lefoglalt dolog
szállításának és megőrzésének költsége.
XXVI. FEJEZET
EGYESÍTÉS ÉS ELKÜLÖNÍTÉS
146. § (1) A bíróság a vádemelés után, az ügyészség és a nyomozó hatóság a
nyomozás során egyesítheti az eljárás azonos szakaszában folyamatban lévő ügyeket,ha azok együttes elbírálása – különösen az eljárás tárgyára vagy a büntetőeljárásban
részt vevő személyekre tekintettel – célszerű.
(2) A bíróság a vádemelés után, az ügyészség és a nyomozó hatóság a nyomozás
során az előtte folyamatban lévő ügyeket elkülöníti, ha a terheltek nagy száma vagy
egyéb ok a büntetőjogi felelősségnek ugyanabban az eljárásban történő elbírálását
jelentősen megnehezítené.
147. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság hivatalból vagy indítványra
határoz az ügyek egyesítéséről vagy elkülönítéséről.
(2) A különböző bíróságok előtt folyamatban lévő ügyek egyesítése, vagy annak
mellőzése kérdésében az együttes elbírálásra hatáskörrel és illetékességgel
rendelkező bíróság végzéssel határoz, ha több ilyen bíróság van, a megelőzés az
irányadó.
(3) A különböző ügyészségek vagy nyomozó hatóságok előtt folyamatban lévő ügyek
egyesítése, vagy annak mellőzése kérdésében az együttes elbírálásra hatáskörrel és
illetékességgel rendelkező ügyészség vagy nyomozó hatóság határoz, ha több ilyen
ügyészség vagy nyomozó hatóság van, a megelőzés az irányadó.
(4) Az ügyek egyesítése, vagy annak mellőzése kérdésében a (2)–(3) bekezdésben
meghatározott bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság az egyesítés megfontolása
céljából megküldött ügy érkezését követő egy hónapon belül határoz.
XXVII. FEJEZET
AZ ELEKTRONIKUS KAPCSOLATTARTÁS
148. § (1) E törvény rendelkezéseit az elektronikus kapcsolattartás során az e
Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) * A büntetőeljárásban az elektronikus kapcsolattartás során kizárólag a Dáptv. 30.
§ (1) bekezdésének megfelelő nyilatkozat tehető.
149. § *
A büntetőeljárásban részt vevő személy elektronikus kapcsolattartása *
150. § * (1) Az elektronikus úton kapcsolatot tartó büntetőeljárásban részt vevő
személy – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – minden beadványt kizárólag
elektronikus kapcsolattartás útján nyújthat be a bírósághoz, az ügyészséghez és a
nyomozó hatósághoz, és a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság is
elektronikus kapcsolattartás útján kézbesít a részére.
(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az első kapcsolatfelvételkor
tájékoztatja az elektronikus úton kapcsolatot tartó büntetőeljárásban résztvevő
személyt az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok megszegésének
következményeiről, valamint arról, hogy a természetes személy indítványozhatja az
egyéb kapcsolattartási mód használatát.
(3) Mentesül az elektronikus kapcsolattartás alól a büntetőeljárásban részt vevő
személy, ha elektronikus ügyintézéshez való joga szünetel.
(4) *
151. § *
152. § *
A meghatalmazott védőre és jogi képviselőre vonatkozó rendelkezések elektronikus
kapcsolattartás során *
153. § * (1) A meghatalmazás alapján eljáró védő és jogi képviselő a bíróságnak, az
ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak benyújtott első beadványa mellékleteként
csatolja az elektronikus okiratként rendelkezésre álló vagy az általa digitalizált
meghatalmazást, ha a meghatalmazás rendelkezési nyilvántartásba vételét még nem
jelentették be. A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság – ha e tekintetben
alapos kétsége merül fel – digitalizált meghatalmazás esetén az eredeti
meghatalmazás bemutatására hívja fel a védőt és a jogi képviselőt az egyezőség
megállapítása érdekében.
(2) * A meghatalmazott védővel vagy jogi képviselővel eljáró, de saját személyében
nem elektronikus úton kapcsolatot tartó büntetőeljárásban részt vevő személy a
meghatalmazás visszavonására irányuló nyilatkozatát papíralapon is benyújthatja. Ameghatalmazás visszavonásával egyidejűleg a büntetőeljárásban részt vevő személy
nyilatkozik arról, hogy a nyilatkozat benyújtását követően jogi képviselővel, illetve
meghatalmazott védővel vagy anélkül kíván-e eljárni.
(3) Ha a büntetőeljárásban részt vevő személy a meghatalmazás visszavonását
követően meghatalmazott védővel, illetve jogi képviselővel jár el, a meghatalmazás
visszavonásával egyidejűleg csatolja az eljáró új védő, illetve jogi képviselő
meghatalmazását.
A határidőre vonatkozó rendelkezések elektronikus kapcsolattartás esetén
154. § (1) * Ha a büntetőeljárásban a kapcsolattartás elektronikus úton történik, a
napokban, munkanapokban, hónapokban vagy években megállapított határidő esetén
a határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz,
az ügyészséghez vagy a nyomozó hatósághoz intézett beadványt legkésőbb a
határidő utolsó napján elektronikus kapcsolattartás útján szabályszerűen benyújtották.
(2) Elektronikus kapcsolattartás esetén a törvény által meghatározott, illetve a
bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság által megállapított határidőbe nem
számít bele az a nap, hónapokban és években meghatározott, illetve megállapított
határidő esetén az a lejárati nap, amely során legalább négy órán át jogszabályban
meghatározottak szerinti üzemzavar vagy üzemszünet állt fenn.
Papíralapú okiratok elektronikus kapcsolattartás esetén
155. § * (1) * Ha a beadvány melléklete nem elektronikus okiratként áll
rendelkezésre, az elektronikus úton kapcsolatot tartó büntetőeljárásban részt vevő
személy köteles gondoskodni a papíralapú melléklet digitalizálásáról és a papíralapú
irat megőrzéséről.
(2) * Ha a bíróságnak, az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak eredetileg
papíralapú ügyiratot elektronikus kapcsolattartás útján kell kézbesítenie vagy
továbbítania, tíz munkanap áll rendelkezésére, hogy azt digitalizálja. Az ügyirat
digitalizálásához szükséges időt – legfeljebb azonban öt munkanapot – a határidő
számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.
(3) * Elektronikus kapcsolattartás esetén a bíróság, az ügyészség és a nyomozó
hatóság hivatalból vagy indítványra elrendelheti a beadvány vagy az ügyirat
papíralapú vagy adathordozón történő benyújtását, továbbítását illetve kézbesítését.
Erre különösen akkor kerülhet sor, ha a beadvány vagy az ügyirat
a) nagy mennyisége, sajátos alakja vagy jellege miatt a digitalizálás aránytalan
nehézséggel járna vagy lehetetlen,
b) valódisága vitás, vagy
c) * elektronikus kapcsolattartás útján történő kézbesítése vagy továbbítása olyan
késedelemmel járna, amely az eljárási cselekmény határidőben történő lefolytatását
veszélyeztetné, vagy az eljárás aránytalan elhúzódását okozná.
(4) * Nem kell alkalmazni az elektronikus kapcsolattartás szabályait a személyes
jelenléttel járó eljárási cselekmény során benyújtott beadvány esetén, ideértve a védő
és a jogi képviselő részére az eljárási cselekmény helyszínén, valamint az eljárási
cselekmény során adott eredeti meghatalmazás azonnali benyújtását is.
Kézbesítés elektronikus kapcsolattartás esetén *
156. § * (1) * A nem elektronikus úton kapcsolatot tartó büntetőeljárásban részt vevő
személy papíralapú beadványát – feltéve, hogy azt elektronikus kapcsolattartás útján
kell kézbesíteni – a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a 155. § (2)
bekezdésének megfelelően digitalizálja és azt elektronikus kapcsolattartás útján
kézbesíti a büntetőeljárásban részt vevő, az ügyirat megismerésére jogosult másik
személy számára.
(2) * A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a nem elektronikus úton
kapcsolatot tartó büntetőeljárásban részt vevő személy részére papíralapon kézbesíti
az ügyiratot, ha az eljárásban jogi képviselője vagy elektronikus úton kapcsolatot tartó
egyéb képviselője útján jár el, de az ügyiratot nem a képviselő, hanem a
büntetőeljárásban részt vevő személy részére kell kézbesíteni, vagy a képviselő
részére nem lehet kézbesíteni.
Adatkezelés *157. § * A büntetőeljárás során az Országos Bírósági Hivatal és az egyéb digitális
szolgáltatást biztosító szervezetek jogosultak az elektronikus úton kapcsolatot
tartóknak az elektronikus kapcsolattartás biztosítása céljából hozzájuk érkezett
adatainak kezelésére.
Elektronikus ügyirat *
158. § * (1) * A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az elektronikus
kapcsolattartás útján kézbesített ügyiratot minősített vagy minősített tanúsítványon
alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel látja
el.
(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság által készített, minősített vagy
minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy
elektronikus bélyegzővel ellátott ügyirat közokirat.
(3) * E törvény alkalmazásában aláírás alatt a bíróság, az ügyészség és a nyomozó
hatóság minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú
elektronikus aláírását vagy elektronikus bélyegzőjét is érteni kell.
Az elektronikus formátumban rendelkezésre álló ügyirat továbbítása *
159. § * (1) A büntetőeljárásban részt vevő személy, valamint a bírósági eljárásban az
ügyészség indítványozhatja, hogy a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság
az általa megismerhető ügyirat másolatát elektronikus formában adathordozón vagy
az általa megjelölt elektronikus levelezési címre továbbítsa, ha az ügyirat
a) elektronikus formában,
b) elektronikus okiratként, vagy
c) a papíralapú okirat elektronikus másolataként
az eljáró bíróságnál, ügyészségnél, illetve nyomozó hatóságnál rendelkezésre áll.
(2) Az ügyirat akkor áll elektronikus formában rendelkezésre, ha a bíróság, az
ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a papíralapú ügyiratot információs rendszer
alkalmazásával szerkesztette meg. Az elektronikus formában rendelkezésre álló, az (1)
bekezdés szerint továbbított ügyirat nem hiteles másolat.
(3) Ha az ügyirat másolatának (1) bekezdés szerinti továbbítása nem teljesíthető, a
bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a másolatot adathordozón adja ki
vagy az indítványozót tájékoztatja arról, hogy az ügyiratot a 100. § szerint ismerheti
meg.
Az ügyiratok megismerése elektronikus hozzáférés biztosítása útján
160. § * Az ügyiratok megismerésére vonatkozó jogosultságok gyakorlása érdekében
a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az ügyirat megismerésére jogosultak
számára az ügyiratokhoz való elektronikus hozzáférés lehetőségét jogszabályban
meghatározottak szerint biztosítja.
Az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok megszegésének
következményei
161. § * (1) Az elektronikus kapcsolattartás útján kapcsolatot tartó nyilatkozata
hatálytalan, ha az a 148. § (2) bekezdésében foglaltaknak nem felel meg, ide nem
értve
a) a természetes személy által tett feljelentést,
b) ha az eljáró bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság az elektronikus úton
kapcsolatot tartó természetes személy indítványára engedélyezi az eljárás során
egyéb kapcsolattartási mód használatát,
c) ha az eljáró bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a nyilatkozatot
szabályszerűen benyújtottnak tekinti.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetén a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó
hatóság határozat meghozatala nélkül dönt, amelyről az indítványozót tájékoztatja.
(3) Ha a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság az (1) bekezdés alapján
nem tekinti a nyilatkozatot szabályszerűen benyújtottnak, első alkalommal tájékoztatja
a nyilatkozatot benyújtó természetes személyt, hogy a nem szabályszerűen
előterjesztett nyilatkozata hatálytalan és azt szabályszerűen elektronikus úton
terjesztheti elő vagy indítványozhatja az eljárás során egyéb kapcsolattartási mód
használatát. Az első alkalommal nem szabályszerűen előterjesztett igazolási kérelem,panasz, felülbírálati indítvány, kifogás, fellebbezés, felülvizsgálati indítvány és
perújítási indítvány esetén az indítvány előterjesztésére rendelkezésre álló, a törvény
által meghatározott, illetve a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság által
megállapított határidőbe nem számít bele az indítvány benyújtása és a természetes
személy tájékoztatása közötti időtartam. Az indítványozót erről is tájékoztatni kell.
162. § *
ÖTÖDIK RÉSZ
A BIZONYÍTÁS
XXVIII. FEJEZET
A BIZONYÍTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
A bizonyítás tárgya
163. § (1) A bizonyítás azokra a tényekre terjed ki, amelyek a büntető és a
büntetőeljárási jogszabályok alkalmazásában jelentősek. A bizonyítás a büntetőeljárás
járulékos kérdéseinek elbírálásában jelentős tényekre is kiterjedhet.
(2) A büntetőeljárásban a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a döntését
valósághű tényállásra alapozza.
(3) A bíróság az ítélkezés során a tényállást a vád keretein belül tisztázza.
(4) Nem kell bizonyítani azokat a tényeket,
a) amelyek köztudomásúak,
b) amelyekről az eljáró bíróságnak, ügyészségnek, illetve nyomozó hatóságnak
hivatalos tudomása van, vagy
c) amelyek valóságát a vádló, a terhelt és a védő az adott ügyben, együttesen
elfogadja.
164. § (1) A vád bizonyításához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra
szolgáló bizonyítási eszközök rendelkezésre bocsátása, illetve beszerzésének
indítványozása a vádlót terheli.
(2) A bíróság a tényállás tisztázása során bizonyítékot indítvány alapján szerez be.
(3) Indítvány hiányában a bíróság bizonyíték beszerzésére és megvizsgálására nem
köteles.
A bizonyítás eszközei
165. § A bizonyítás eszközei:
a) a tanúvallomás,
b) a terhelt vallomása,
c) a szakvélemény,
d) a pártfogó felügyelői vélemény,
e) a tárgyi bizonyítási eszköz, ideértve az iratot és az okiratot is, és
f) az elektronikus adat.
A bizonyítás törvényessége
166. § (1) A bizonyítási eszközök felderítése, összegyűjtése, biztosítása és
felhasználása során e törvény rendelkezései szerint kell eljárni.
(2) Jogszabály elrendelheti a bizonyítási cselekmények teljesítésének és
lefolytatásának, a bizonyítási eszközök megvizsgálásának és rögzítésének
meghatározott módját.
A bizonyítékok értékelése
167. § (1) A büntetőeljárásban szabadon felhasználható a törvényben meghatározott
minden bizonyítási eszköz, és szabadon alkalmazható minden bizonyítási cselekmény.
A törvény azonban elrendelheti egyes bizonyítási eszközök igénybevételét.
(2) A büntetőeljárásban fel lehet használni azokat a tárgyi bizonyítási eszközöket,
amelyeket valamely hatóság – jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása
során – a büntetőeljárás megindítása előtt vagy azzal egyidejűleg készített, illetve
beszerzett.
(3) A bizonyítékoknak nincs törvényben előre meghatározott bizonyító erejük.(4) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a bizonyítékokat egyenként és
összességükben szabadon értékeli, a bizonyítás eredményét az így kialakult
meggyőződése szerint állapítja meg.
(5) Nem értékelhető bizonyítékként az olyan bizonyítási eszközből származó tény,
amelyet a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, illetve a (2) bekezdésben
meghatározott hatóság bűncselekmény útján, más tiltott módon vagy a résztvevők
büntetőeljárási jogainak lényeges sérelmével szerzett meg.
XXIX. FEJEZET
A TANÚVALLOMÁS
168. § (1) Tanúként az hallgatható ki, akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet.
(2) Ha e törvény kivételt nem tesz, a tanú köteles vallomást tenni.
(3) A tanú indítványára a megjelenésével felmerült költséget a jogszabályban
meghatározott mértékben az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság
megállapítja és megtéríti. Erről a tanút az idézésben, valamint a kihallgatásának
befejezésekor tájékoztatni kell.
(4) A tanú érdekében meghatalmazott ügyvéd járhat el, ha a tanú a jogairól való
felvilágosítás céljából ezt szükségesnek tartja. A tanút erről az idézésében tájékoztatni
kell.
A vallomástétel akadálya
169. § (1) A tanú vallomástételének akadálya
a) a vallomástétel tilalma és
b) a vallomástétel megtagadása.
(2) A tanú vallomástételének akadályát figyelembe kell venni akkor is, ha az a
bűncselekmény elkövetésekor, illetve akkor is, ha a kihallgatásakor áll fenn.
(3) A vallomástétel akadályaira vonatkozó rendelkezések megsértésével kihallgatott
tanú vallomása – az e törvényben meghatározott kivétellel – bizonyítási eszközként
nem vehető figyelembe.
A vallomástétel tilalma
170. § (1) Nem hallgatható ki tanúként
a) a védő arról, amiről védőként szerzett tudomást, vagy amit a terhelttel védői
minőségében közölt,
b) * az egyházi személy és a vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen
végző tagja arról, amire a hivatásánál fogva titoktartási kötelezettsége áll fenn,
c) akitől a testi vagy szellemi állapota miatt nyilvánvalóan nem várható helyes
vallomás,
d) a minősített adatról az, aki a titoktartási kötelezettség alól nem kapott felmentést.
(2) A tanú kihallgatásának az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott tilalma az
annak alapjául szolgáló viszony megszűnése után is fennmarad. Ebben az esetben a
tanú a titoktartási kötelezettségének körébe tartozó bizonyítandó tényre nem
hallgatható ki.
(3) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a minősített adat védelméről
szóló törvényben meghatározott minősítő a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó
hatóság megkeresésére dönt a felmentés megadásáról vagy a titoktartási
kötelezettség fenntartásáról. A felmentésre irányuló megkeresésben azonosításra
alkalmas módon meg kell jelölni azokat a kérdéseket, amelyekre a felmentést kérik.
A vallomástétel megtagadása
171. § A tanúvallomást megtagadhatja a terhelt hozzátartozója.
172. § (1) Aki magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az
ezzel kapcsolatos kérdésben – a (2) bekezdés esetét kivéve – a tanúvallomást
megtagadhatja, akkor is, ha
a) a tanúvallomást a terhelt hozzátartozójaként nem tagadta meg, vagy
b) a kérdéses bűncselekmény miatt
ba) az eljárást vele szemben megszüntették,
bb) * vele szemben feltételes ügyészi felfüggesztést alkalmaztak, vagy
bc) büntetőjogi felelősségét már jogerősen elbírálták.(2) A tanúvallomást az (1) bekezdés alapján nem tagadhatja meg az, aki a kérdésre
adott válasszal önmagát olyan bűncselekmény elkövetésével vádolná, amely miatt
a) az ellene tett feljelentést a 382. § (1) bekezdése alapján elutasították,
b) vele szemben az eljárást a 398. § (2) bekezdés c) pontja vagy a 399. § (1)
bekezdése alapján szüntették meg,
c) a Btk. Különös Része alapján a hatósággal történő együttműködése folytán nem
büntethető,
d) a 411. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettség vállalásával
egyezséget kötött, vagy
e) * vele szemben az ügyészség a 404. § (3) bekezdés a) pontja alapján hozott
határozatot, vagy intézkedett.
(3) * A (2) bekezdés alapján tett tanúvallomásban közölt bűncselekmény miatt a
megszüntetett eljárás folytatása nem rendelhető el, és a tanúvallomás nem tekinthető
a perújítás szempontjából új bizonyítéknak. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni arra a
tanúvallomás során feltárt bűncselekményre is, amely nem képezte a tanú ellen
korábban folyamatban volt büntetőeljárás tárgyát, de a feljelentés elutasításának,
illetve az eljárás megszüntetésének a tanúvallomással feltárt bűncselekmény esetén is
bármely okból helye lenne.
173. § (1) Aki foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva – a minősített adatra
vonatkozó titoktartási kötelezettség esetét ide nem értve – titoktartásra köteles, a
tanúvallomást megtagadhatja, ha a tanúvallomással a titoktartási kötelezettségét
megsértené, kivéve, ha jogszabályban meghatározottak szerint
a) ez alól az arra jogosult felmentette, vagy
b) a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság kérése alapján a titoktartási
kötelezettség alá eső adat továbbítása az adatkérés keretében megkeresett szervezet
számára kötelező.
(2) A titoktartási kötelezettség a jogszabályban meghatározott ideig áll fenn, ha a tanú
az alól nem kapott felmentést.
174. § (1) Ha a médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy a tanúvallomásával a
számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt
átadó személy kilétét felfedné, az ezzel kapcsolatos kérdésben a tanúvallomást
megtagadhatja, kivéve, ha a bíróság az információt átadó személy kilétének
felfedésére kötelezte.
(2) A bíróság akkor kötelezheti a médiatartalom-szolgáltatót, valamint a vele
munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyt a
számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt
átadó személy kilétének felfedésére, ha
a) három évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő
szándékos bűncselekmény felderítése érdekében az információt átadó személy
kilétének ismerete nélkülözhetetlen,
b) az ettől várható bizonyíték mással nem pótolható, és
c) a bűncselekmény felderítéséhez fűződő érdek – különösen a bűncselekmény tárgyi
súlyára tekintettel – olyan kiemelkedő, amely az információforrás titokban
maradásához fűződő érdeket egyértelműen meghaladja.
(3) A tanú vallomástételének az (1) bekezdésben meghatározott akadálya az annak
alapjául szolgáló jogviszony megszűnése után is fennmarad.
175. § (1) A tanúvallomás megtagadásának jogszerűségéről az eljáró bíróság,
ügyészség, illetve nyomozó hatóság határoz.
(2) Ha a tanú a vallomástétel akadályára hivatkozással megtagadja a vallomástételt,
az ezt elutasító határozat elleni jogorvoslatnak halasztó hatálya van.
(3) Ha a tanú a vallomástételt jogszerűen megtagadta, további kérdés hozzá nem
intézhető, és a tanú nem szembesíthető, kivéve, ha úgy dönt, hogy vallomást kíván
tenni.
A tanúzási figyelmeztetés176. § (1) A tanút a nyomozás, valamint az elsőfokú és a másodfokú bírósági eljárás
során az első kihallgatásakor figyelmeztetni kell arra, hogy
a) a tanúvallomást megtagadhatja, ha az azt megalapozó körülmények a kihallgatás
vagy a bűncselekmény elkövetésének idején fennállnak,
b) ha vallomást tesz, köteles a legjobb tudomása és lelkiismerete szerint az igazat
vallani,
c) a hamis tanúzást és a tanúvallomás bíróság előtti jogosulatlan megtagadását a Btk.
büntetni rendeli, és
d) ha vallomást tesz, vallomása az adott vagy más ügyben bizonyítási eszközként
akkor is felhasználható, ha a vallomástételt a későbbiekben megtagadja [az a)–d) pont
a továbbiakban együtt: tanúzási figyelmeztetés].
(2) A tanút folytatólagos kihallgatása esetén az (1) bekezdés a) pontja szerint akkor
kell figyelmeztetni, ha a mentességére vonatkozó körülményekben bekövetkezett
változás miatt a tanúvallomást megtagadhatja.
177. § (1) A tanúzási figyelmeztetést, valamint a tanúnak a figyelmeztetésre adott
válaszát jegyzőkönyvbe kell venni.
(2) A tanúzási figyelmeztetés vagy a figyelmeztetésre adott válasz
jegyzőkönyvezésének elmaradása esetén a tanú vallomása – a (3) bekezdésben
meghatározott kivétellel – bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe.
(3) A tanúzási figyelmeztetés vagy a figyelmeztetésre adott válasz
jegyzőkönyvezésének elmaradása esetén a tanú közlése vallomásként figyelembe
vehető, ha a tanú a tanúzási figyelmeztetés után a közlését fenntartja. A tanú e
nyilatkozatát nem vonhatja vissza.
(4) A tanúnak az ügyben korábban, vagy más ügyben tett tanúvallomása bizonyítási
eszközként akkor is felhasználható, ha a tanú a vallomástételt a későbbiekben
megtagadja. Ennek feltétele, hogy a tanúvallomásról készült jegyzőkönyvből a
tanúzási figyelmeztetés és az arra adott válasz egyértelműen kitűnjön.
(5) * Ha a tanút az ügyben korábban vagy más ügyben terheltként hallgatták ki, a
terheltként tett vallomása bizonyítási eszközként akkor használható fel, ha a
vallomásról készült jegyzőkönyvből a terhelti figyelmeztetés és az erre adott válasz
egyértelműen kitűnik. Ebben az esetben a tanú korábban terheltként tett vallomása
akkor is felhasználható, ha a tanú a vallomástételt a későbbiekben megtagadja.
A tanú kihallgatása
178. § (1) A tanúkat egyenként kell kihallgatni.
(2) A kihallgatás megkezdésekor meg kell állapítani a tanú személyazonosságát.
Ennek során a tanúnak nyilatkoznia kell a következő adatokról:
a) neve, születési neve,
b) születési helye és ideje,
c) anyja neve,
d) állampolgársága,
e) személyazonosító okmányának száma,
f) lakcíme, értesítési címe, tényleges tartózkodási helye,
g) * kézbesítési címe, telefonos elérhetősége, elektronikus levelezési címe vagy más
elektronikus elérhetősége,
h) foglalkozása.
(3) Az eljárás azonos szakaszában a tanú folytatólagos kihallgatásánál a személyes
adatokat – ha azok nem változtak – nem kell rögzíteni.
179. § (1) A tanú személyazonosságának megállapítása után tisztázni kell a
vallomástétel lehetséges akadályait, a tanú elfogultságára, illetve az ügyben való
érdekeltségére utaló körülményeket. Az ennek során feltett kérdésekre a tanú akkor is
köteles válaszolni, ha a vallomástételnek akadálya van, vagy a tanú arra hivatkozik.
(2) A tanúval közölni kell a tanúzási figyelmeztetést és a kihallgatással kapcsolatos
jogait.
(3) A tanú kihallgatásánál jelen lehet az érdekében eljáró ügyvéd, aki a tanúnak
felvilágosítást adhat a jogairól, de más tevékenységet nem végezhet, és a vallomástnem befolyásolhatja. A kihallgatást követően az arról készült jegyzőkönyvet
megtekintheti, és észrevételeit írásban vagy szóban előterjesztheti.
180. § (1) A tanú a kihallgatása során a vallomását összefüggően előadja, ezután a
hozzá intézett kérdésekre válaszol. A tanú kihallgatása során – a tanú védelmére
vonatkozó rendelkezések figyelembevételével – tisztázni kell azt is, hogy a tanú az
általa elmondottakról miként szerzett tudomást.
(2) Ha a tanú vallomása eltér a korábbi vallomásától, ennek okát tisztázni kell.
(3) * A tanú indítványára a vallomásának egyes részeit szó szerint kell jegyzőkönyvbe
venni.
(4) A tanúnak nem tehető fel olyan kérdés, amely
a) a választ magában foglalja vagy a feleletre útmutatást tartalmaz,
b) a törvénnyel össze nem egyeztethető ígéretet tartalmaz, vagy
c) valótlan tény állítását foglalja magában.
Írásbeli tanúvallomás
181. § (1) A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság engedélyezheti, hogy a
tanú a szóbeli kihallgatását követően vagy helyette írásban tegyen vallomást.
(2) Az írásbeli vallomástétel engedélyezése esetén a tanú a vallomását
a) saját kezűleg leírja és aláírja,
b) * minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus
aláírásával látja el,
c) elektronikus kapcsolattartás útján teszi meg, vagy
d) bíróval, közjegyzővel vagy a törvényben meghatározott más személlyel hitelesítteti.
(3) Ha a tanú írásban tesz vallomást, az írásbeli vallomásból ki kell tűnnie, hogy a tanú
a vallomást a vallomástétel akadályainak és a tanúzási figyelmeztetés ismeretében
tette meg.
(4) Az írásbeli tanúvallomás megtétele nem zárja ki, hogy utóbb a tanút, ha ez
szükséges, a kihallgatása céljából a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság
idézze.
Intézkedés a kötelezettségeit nem teljesítő tanúval szemben
182. § Ha a tanú az eljárási cselekménynél való közreműködést, illetve a
vallomástételt a következményekre történt figyelmeztetés után jogosulatlanul
megtagadja, rendbírsággal sújtható és az okozott bűnügyi költség megtérítésére kell
kötelezni.
XXX. FEJEZET
A TERHELT VALLOMÁSA
183. § (1) A terhelt vallomásának minősül a terhelt minden olyan, a büntetőeljárásban
a terhelti figyelmeztetés utáni, bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság előtt tett,
illetve ezeknek címzett szóbeli vagy írásbeli közlése, amelyben a bizonyítás tárgyára
vonatkozó tényt állít.
(2) Ha a terhelt vallomást kíván tenni, a vallomástétel lehetőségét biztosítani kell.
(3) A terhelteket egyenként kell kihallgatni.
(4) A terhelt beismerése esetén – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – be kell
szerezni az egyéb bizonyítékokat is.
A terhelt személyazonosságának megállapítása
184. § (1) A terhelt kihallgatása személyazonosságának és elérhetőségének
megállapításával és ellenőrzésével kezdődik.
(2) A személyazonosság megállapítása során a terheltnek nyilatkoznia kell a személyét
azonosító és a vele való kapcsolattartást biztosító következő adatokról:
a) neve, születési neve,
b) születési helye és ideje,
c) anyja neve,
d) állampolgársága,
e) személyazonosító okmányának száma,
f) lakcíme, értesítési címe, tényleges tartózkodási helye,g) * kézbesítési címe, telefonos elérhetősége, elektronikus levelezési címe vagy más
elektronikus elérhetősége.
A terhelti figyelmeztetés
185. § (1) Személyazonossága ellenőrzése után a terhelttel ismertetni kell a jogait és
figyelmeztetni kell arra, hogy
a) nem köteles vallomást tenni, a vallomástételt, illetve az egyes kérdésekre történő
válaszadást a kihallgatás folyamán bármikor megtagadhatja, de bármikor dönthet úgy,
hogy vallomást tesz, akkor is, ha korábban a vallomástételt megtagadta,
b) a vallomás megtagadása az eljárás folytatását nem akadályozza, és nem érinti a
terhelt kérdezési, észrevételezési és indítványtételi jogát,
c) ha vallomást tesz, bizonyítékként felhasználható, amit mond, illetve rendelkezésre
bocsát,
d) mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat, kegyeleti jogot hamis
tényállítással nem sérthet (a továbbiakban együtt: terhelti figyelmeztetés).
(2) A terhelti figyelmeztetést a terheltnek a nyomozás, valamint az elsőfokú és a
másodfokú bírósági eljárás során történő első kihallgatásakor kell közölni.
(3) A terhelti figyelmeztetést, valamint a terheltnek a figyelmeztetésre adott válaszát
jegyzőkönyvbe kell venni. A terhelti figyelmeztetés és a figyelmeztetésre adott válasz
jegyzőkönyvezésének elmaradása esetén a terhelt vallomása – a (4) bekezdésben
meghatározott kivétellel – bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe.
(4) A terhelti figyelmeztetés vagy a figyelmeztetésre adott válasz
jegyzőkönyvezésének elmaradása esetén a terhelt közlése vallomásként akkor vehető
figyelembe, ha a terhelt
a) * az eljárás során korábban terhelti figyelmeztetésben már részesült és a
folytatólagos kihallgatása során a védője jelen volt, vagy
b) a terhelti figyelmeztetés után a közlését fenntartja.
Vallomástétel
186. § (1) Ha a terhelt vallomást kíván tenni, a terhelti figyelmeztetés közlését
követően a terhelttől meg kell kérdezni
a) a foglalkozását,
b) a munkahelyét,
c) az iskolai végzettségét,
d) a családi körülményeit,
e) az egészségi állapotát,
f) a jövedelmi viszonyait,
g) a vagyoni körülményeit,
h) a katonai rendfokozatát, a címzetes rendfokozatát és a kitüntetéseit.
(2) A terheltnek módot kell adni arra, hogy a vallomását összefüggően előadhassa,
ezután kérdések intézhetők hozzá. Ha a terhelt vallomása a korábbi vallomásától eltér,
ennek okát tisztázni kell.
(3) A terheltnek nem tehető fel olyan kérdés, amely
a) a választ magában foglalja vagy a feleletre útmutatást tartalmaz,
b) a törvénnyel össze nem egyeztethető ígéretet tartalmaz, vagy
c) valótlan tény állítását foglalja magában.
(4) Ha a terhelt a vallomástétel megtagadását követően vallomást tesz, hozzá kérdés
intézhető.
187. § (1) A terheltnek az ügyben korábban, vagy más ügyben tanúként tett vallomása
bizonyítási eszközként felhasználható, ha a tanúvallomásról készült jegyzőkönyvből a
tanúzási figyelmeztetés és az arra adott válasz egyértelműen kitűnik.
(2) A terheltnek más ügyben tett vallomása bizonyítási eszközként akkor használható
fel, ha a vallomásról készült jegyzőkönyvből a terhelti figyelmeztetés és az arra adott
válasz egyértelműen kitűnik.
XXXI. FEJEZET
A SZAKVÉLEMÉNY
A szakértő alkalmazása188. § (1) Ha a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges
szakértelem szükséges, szakértőt kell alkalmazni.
(2) * A büntetőeljárásban szakvéleményt az igazságügyi szakértőkről szóló
törvényben meghatározottak szerint szakértő vagy eseti szakértő (a továbbiakban
együtt: szakértő) adhat.
(3) Jogszabály meghatározhatja azokat a szakkérdéseket, amelyekben meghatározott
szakértő jogosult véleményt adni.
A szakértő
189. § (1) * A törvény eltérő rendelkezése hiányában a szakértő alkalmazása
kirendeléssel történik. A szakértő kirendeléséről szóló határozat ellen nincs helye
jogorvoslatnak.
(2) Ha a szakvélemény elkészítéséhez sürgős részvizsgálatra van szükség, e vizsgálat
kirendelő határozat nélkül, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság szóbeli
rendelkezése alapján is elvégezhető. Az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság e
rendelkezését tizenöt napon belül, írásba foglalva megküldi a szakértőnek.
(3) Az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerinti szakértői intézmény, szakértői
intézet vagy gazdasági társaság vezetője, illetve a szakértői testület elnöke a
kirendelő határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja a
kirendelőt az eljáró szakértő személyéről, illetve az eseti bizottság tagjairól.
(4) A kirendelő az eljáró szakértő személyéről, illetve az eseti bizottság tagjairól a
kirendelő határozat keltétől, illetve a (3) bekezdésben meghatározott esetben a
tájékoztatás érkezésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja a terheltet, a védőt, a
sértettet, a vagyoni érdekeltet és az egyéb érdekeltet – és ha a szakértőt a bíróság
rendelte ki – az ügyészséget.
(5) * Az eljáró bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság a szakértőt a kirendelés
alól fontos okból határozattal felmentheti. E határozat ellen nincs helye
jogorvoslatnak.
(6) A szakvélemény – ide nem értve a magánszakértői véleményt – előterjesztésének
határideje a két hónapot nem haladhatja meg. Ez a határidő a szakértőnek a határidő
lejárta előtt előterjesztett kérelmére egy alkalommal, legfeljebb egy hónappal
meghosszabbítható.
190. § (1) * A terhelt és a védő szakértő kirendelését indítványozhatja, az
indítványban megjelölheti a szakértő személyét. Az indítványról a bíróság, az
ügyészség, illetve a nyomozó hatóság határoz. A határozat ellen nincs helye
jogorvoslatnak.
(2) A terhelt és a védő szakértőnek magánszakértői vélemény elkészítésére adhat
megbízást, ha
a) a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a szakértő kirendelésére
vonatkozó indítványukat elutasította, vagy
b) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság nem az indítványukban megjelölt szakértő
kirendeléséről határozott.
(3) * Ha a terhelt vagy a védő indítványa olyan tény szakértő általi megállapítására
vagy megítélésére irányul, amelyet az ügyészség vagy a nyomozó hatóság által
kirendelt szakértő által készített korábbi szakvélemény már vizsgált, magánszakértői
vélemény elkészítésére akkor adható megbízás, ha a terheltnek vagy a védőnek a 197.
§ (1) bekezdés szerinti felvilágosítás adásra, illetve szakvélemény kiegészítésére, vagy
a 197. § (2) bekezdés szerinti újabb szakértő kirendelésére irányuló indítványát
elutasították. Ha a korábbi szakvéleményt a terhelt vagy a védő indítványában
megnevezett szakértő készítette, magánszakértői vélemény elkészítésére megbízás
nem adható.
(4) Ugyanazon szakkérdésre vonatkozóan a terhelt és a védő egy magánszakértői
vélemény elkészítésére adhat megbízást.
(5) A terhelt, illetve a védő köteles nyolc napon belül tájékoztatni az ügyben eljáró
bíróságot, ügyészséget, illetve nyomozó hatóságot a magánszakértői vélemény
elkészítésére adott megbízásról, a megbízás megszűnéséről, a megbízott szakértőszemélyéről, valamint a szakvélemény elkészítésének határidejéről. A tájékoztatásra
előírt határidőt a megbízás, illetve a megbízás megszűnésének napjától kell számítani.
A szakértő kizárása
191. § (1) Szakértőként nem járhat el,
a) * aki az ügyben terheltként, bűncselekmény elkövetésével megalapozottan
gyanúsítható személyként, védőként, továbbá sértettként, vagyoni érdekeltként,
feljelentőként vagy ezek segítőjeként vesz vagy vett részt, valamint ezek
hozzátartozója,
b) aki az ügyben bíróként, ügyészként vagy a nyomozó hatóság nyomozási
tevékenységet ellátó állományának tagjaként járt vagy jár el, valamint ezek
hozzátartozója,
c) aki az ügyben tanúként, vagy tanú segítőjeként vesz vagy vett részt,
d) a halál oka és körülményei vizsgálatánál, továbbá a kihantolásnál az az orvos, aki a
meghalt személyt közvetlenül a halála előtt gyógykezelte, illetve a halál beálltát
megállapította,
e) a szakértői intézmény és a szervezet szakértője, valamint a szakértői testület tagja,
ha az a) pontban meghatározott kizáró ok a szakértői intézmény, a szervezet vagy a
szakértői testület vezetőjével szemben áll fenn,
f) a gazdasági társaság tagja, ha az a) pontban meghatározott kizáró ok a gazdasági
társaság vezetőjével, vezető tisztségviselőjével szemben áll fenn, illetve, aki olyan
gazdasági társaság tagja vagy alkalmazottja, amelynek tagja vagy alkalmazottja az
ügyben már korábban eljárt,
g) akit az ügyben szaktanácsadóként vettek igénybe,
h) akitől elfogulatlan szakvélemény egyéb okból nem várható.
(2) * Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában nem minősül a nyomozó hatóság
nyomozási tevékenységet ellátó állománya tagjának az, aki a rá vonatkozó
jogszabályok alapján nem a nyomozó hatóság állományában teljesít szolgálatot.
(3) A szakértő a vele szemben felmerült kizárási okot köteles a kirendelőnek
haladéktalanul bejelenteni. Gazdasági társaság, szakértői intézmény, szervezet, illetve
szakértői testület kirendelése esetén a bejelentést a kirendelt társaság vagy szerv
vezetője útján kell megtenni.
(4) A szakértő kizárásáról az eljáró bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság
határoz.
(5) A tanú vallomástételének akadályára vonatkozó rendelkezések a szakértőre is
értelemszerűen irányadók.
Szakértői vizsgálat
192. § (1) A szakértő köteles és jogosult mindazokat az adatokat megismerni, amelyek
a feladatának teljesítéséhez szükségesek, e célból
a) az eljárás ügyiratait – a törvényben meghatározott kivételekkel – megismerheti,
b) az eljárási cselekményeknél jelen lehet,
c) a terhelttől, a sértettől, a tanútól, a vagyoni érdekelttől, az egyéb érdekelttől és az
eljárásban kirendelt szakértőtől felvilágosítást kérhet,
d) a kirendelőtől újabb adatokat, ügyiratokat és felvilágosítást kérhet,
e) a kirendelő felhatalmazása alapján a neki át nem adott tárgyi bizonyítási eszközt,
elektronikus adatot megtekintheti, megvizsgálhatja, mintavételt végezhet.
(2) A szakértő a vizsgálat során személyt és tárgyi bizonyítási eszközt, elektronikus
adatot tekinthet és vizsgálhat meg, a személyhez kérdéseket intézhet.
(3) Ha a szakértő olyan tárgyi bizonyítási eszközt vagy elektronikus adatot vizsgál
meg, amely a vizsgálat folytán megváltozik vagy megsemmisül, annak egy részét
lehetőleg az eredeti állapotban úgy kell megőriznie, hogy az azonosság, illetve a
származás megállapítható legyen.
(4) A kirendelő meghatározhatja azokat a vizsgálatokat, amelyeket a szakértőnek a
kirendelő jelenlétében kell elvégezni.
(5) Ha a büntetőeljárásban több szakértő végez vizsgálatot, a szakértők az általuk
elvégezni kívánt szakértői vizsgálatról kölcsönösen értesítik egymást, az értesített
szakértő a másik szakértő által végzett vizsgálaton jelen lehet.193. § (1) A magánszakértői vélemény elkészítése során a szakértő a megbízó által
rendelkezésére bocsátott adatok, ügyiratok és tárgyak vizsgálata alapján ad
szakvéleményt, továbbá személyt csak az érintett hozzájárulása alapján vizsgálhat
meg.
(2) A magánszakértői vélemény elkészítésére megbízott szakértő eljárása nem
eredményezheti a kirendelt szakértő vizsgálatának késedelmét vagy aránytalan
elhúzódását.
Közreműködési kötelezettség a szakértő eljárása során
194. § (1) A megvizsgálandó személy testének sérthetetlenségét érintő szakértői
vizsgálat csak a kirendelő külön rendelkezése alapján végezhető.
(2) A terhelt, a sértett és a tanú köteles a szakértői vizsgálatnak, illetve
beavatkozásnak magát alávetni, kivéve a műtétet és a műtétnek minősülő vizsgálati
eljárást.
(3) A sértett és a tanú köteles a szakértői vizsgálat elvégzését egyéb módon is
elősegíteni.
(4) A kirendelő külön rendelkezése alapján a terhelt, a sértett, a tanú, valamint a
szemletárgy birtokosa tűrni köteles, hogy a birtokában lévő dolgot a szakértő – akár az
állag sérelmével vagy a dolog megsemmisülésével járó – vizsgálatnak vesse alá.
(5) A szakértői vizsgálattal okozott kárért – jogszabályban meghatározottak szerint –
kártalanításnak van helye.
(6) Ha a közreműködési kötelezettségét nem teljesíti,
a) a terhelt elővezethető és vele szemben testi kényszer alkalmazható,
b) a sértett és a tanú elővezethető és rendbírsággal sújtható,
c) a terheltet, a sértettet és a tanút az okozott bűnügyi költség megtérítésére kell
kötelezni.
(7) A magánszakértői vélemény elkészítésére megbízott szakértő eljárása során az (1)–
(6) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók.
Az elmeállapot megfigyelése
195. § (1) Ha a szakvélemény szerint a terhelt elmeállapotának hosszabb szakértői
megfigyelése szükséges, a bíróság – a vádemelés előtt az ügyészség indítványára – a
terhelt elmeállapotának megfigyelését rendelheti el. Az elmeállapot megfigyelésének
elrendelése esetén a fogva lévő terheltet igazságügyi megfigyelő és elmegyógyító
intézetbe, a szabadlábon lévő terheltet a jogszabályban meghatározott pszichiátriai
fekvőbeteg-intézetbe kell beutalni. A megfigyelés egy hónapig tarthat, ezt a határidőt
a bíróság a megfigyelést végző intézet véleménye alapján egy hónappal
meghosszabbíthatja.
(2) Az elmeállapot megfigyelésének elrendelése miatt bejelentett jogorvoslatnak nincs
halasztó hatálya, kivéve, ha a terhelt szabadlábon van.
(3) A szabadlábon lévő terhelt elmeállapotának megfigyelése során a terhelt
személyes szabadsága az egészségügyről szóló törvényben meghatározottak szerint
korlátozható.
(4) Ha a terhelt az elmeállapot megfigyelése alól kivonja magát, a pszichiátriai intézet
erről haladéktalanul tájékoztatja az elmeállapot megfigyelését elrendelő bíróságot.
A szakvélemény előterjesztése *
196. § (1) Ha a vizsgálatban több szakértő működött közre, a szakvéleményben fel kell
tüntetni, hogy melyik szakértő milyen vizsgálatot végzett.
(2) * A szakvélemény szóbeli előterjesztése előtt meg kell állapítani a szakértő
személyazonosságát, és tisztázni kell, hogy nincs-e vele szemben kizáró ok. A
szakértőt figyelmeztetni kell a hamis szakvélemény adásának következményeire. A
figyelmeztetést, valamint a szakértőnek a figyelmeztetésre adott válaszát
jegyzőkönyvbe kell venni. A szakvélemény előterjesztése után a szakértőhöz
kérdéseket lehet intézni.
(3) Bizonyítékként nem használható fel a terheltnek, a tanúnak és a sértettnek a
szakértő előtt tett azon közlése, amely a vizsgálat tárgyára, a vizsgálati eljárásokra és
eszközökre, illetve a vizsgálat tárgyában bekövetkezett változásokra vonatkozó
adatokkal kapcsolatos, illetve az eljárás alapjául szolgáló cselekményre vonatkozik.(4) * A magánszakértői vélemény előterjesztéséről a terhelt, illetve a védő dönt.
A szakvélemény értékelése és más szakértő alkalmazása
197. § (1) Ha a szakvélemény valamely fogyatékossága miatt aggálytalanul nem
fogadható el, így különösen, ha
a) nem tartalmazza a szakvélemény jogszabályban előírt kötelező tartalmi elemeit,
b) nem egyértelmű,
c) önmagával, illetve a szakértő rendelkezésére bocsátott adatokkal ellentétes, vagy
d) a helyességéhez nyomatékos kétség fér,
a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság felhívására a szakértő
felvilágosítást ad, vagy a szakvéleményt kiegészíti.
(2) Ha a szakértőtől kért felvilágosítás vagy a szakvélemény kiegészítése nem vezetett
eredményre, más szakértőt kell kirendelni. A szakértő kirendelésére irányuló
indítványban, illetve a kirendelő határozatban meg kell jelölni a korábbi szakvélemény
elfogadhatóságával kapcsolatos aggályokat.
(3) Ha a szakértők véleménye eltér, az eltérést a szakértők egymás jelenlétében való
meghallgatásával lehet tisztázni.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott intézkedéseket követően újabb szakértő
abban az esetben rendelhető ki, ha az ugyanazon bizonyítandó tényre ugyanazon
vizsgálati anyag alapulvételével készített szakvélemények között az ügy eldöntése
szempontjából lényeges szakkérdésben továbbra is feloldhatatlan eltérés mutatkozik.
Az így kirendelt szakértőnek abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a
szakvélemények közötti eltérés mire vezethető vissza, szükséges-e bármelyik
szakvélemény kiegészítése, illetve hogy az ügyben újabb szakvélemény beszerzése
szükséges-e.
(5) Más eljárásban kirendelt szakértőnek a szakkérdés tárgyában készített
szakvéleménye a büntetőeljárásban szakvéleményként figyelembe vehető. A
szakvélemény értékelésére az (1)–(4) bekezdés értelemszerűen irányadó azzal, hogy a
felvilágosítás kérésére, a szakvélemény kiegészítésére vagy a szakértők párhuzamos
meghallgatására a szakértő kirendelését követően kerülhet sor.
198. § (1) Az előterjesztett, illetve előadott magánszakértői vélemény akkor minősül
szakvéleménynek, ha a terhelt, illetve a védő a 190. § (2)–(4) bekezdésének
megfelelően járt el. Egyéb esetben a magánszakértői vélemény a terhelt, illetve a
védő észrevételének minősül, a szakértő pedig a szakkérdésre vonatkozóan tanúként
nem hallgatható ki.
(2) A szakvéleménynek minősülő magánszakértői vélemény értékelésére a 197. § (1)–
(4) bekezdés irányadó azzal, hogy a szakvélemény kiegészítésére vagy a szakértők
párhuzamos meghallgatására a szakértő erre irányuló megbízása vagy kirendelése
alapján kerülhet sor.
(3) A szakvéleménynek minősülő magánszakértői vélemény szóbeli előterjesztése
esetén, továbbá ha a felvilágosítás, a szakvélemény szóbeli kiegészítése vagy a
szakértők párhuzamos meghallgatása megbízás alapján történik, a szakértő köteles
válaszolni a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság kérdésére is.
A szakértő díja
199. § (1) * A szakértő
a) a szakértői tevékenységéért, valamint a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó
hatóság előtt idézésre történt megjelenéséért munkadíjra, továbbá
b) az eljárásával felmerült költségeinek megtérítésére
(a továbbiakban együtt: szakértői díj) jogosult.
(2) * A szakértői díjat a szakértő által benyújtott díjjegyzék alapulvételével, a
szakvélemény beérkezését, illetve a szakértő meghallgatása esetén a meghallgatást
követően, de legkésőbb egy hónapon belül határozattal kell megállapítani.
(3) * A szakértői díjat megállapító határozatot a szakértővel, a terhelttel, a védővel,
valamint a bíróság határozatát az ügyészséggel kell közölni. A szakértői díjat
megállapító határozat ellen a felsoroltak élhetnek jogorvoslattal.
(4) * A szakértői díjat − jogszabályban meghatározottak szerint − a bíróság, az
ügyészség vagy a nyomozó hatóság előlegezi.(5) * A magánszakértői vélemény elkészítésére megbízott szakértő szakértői díját a
terhelt, illetve a védő előlegezi.
A szakértői kötelezettség megszegésének következményei
200. § (1) A szakértő rendbírsággal sújtható és őt az okozott bűnügyi költség
megtérítésére kell kötelezni, ha
a) a közreműködést vagy a véleménynyilvánítást a megtagadás következményeire
történt figyelmeztetés után jogosulatlanul megtagadja,
b) a szakvélemény előterjesztésére rendelkezésére álló határidőt elmulasztja, vagy
c) egyéb kötelezettségét megszegi és ez az eljárás elhúzódását eredményezi.
(2) Ha a szakvélemény előterjesztését a kirendelt gazdasági társaság vagy szervezet
vezetője által kijelölt szakértő mulasztja el, a rendbírság kiszabásának, illetve az
okozott bűnügyi költség megtérítésére kötelezésnek a kirendelt gazdasági társasággal,
szakértői intézménnyel, szervezettel vagy szakértői testülettel szemben van helye.
(3) Ha a szakértő a tanú vallomástételének valamely akadályára hivatkozva tagadja
meg a véleményadást, az ezt elutasító határozat elleni jogorvoslat elbírálásáig nem
kötelezhető közreműködésre.
A tolmács
201. § * (1) A szakértőre vonatkozó rendelkezések a tolmácsra is értelemszerűen
irányadóak azzal, hogy a
a) magánszakértőre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók,
b) tolmács által lefordított ügyirat, az eredeti ügyiratra vonatkozó szabályok szerint
ismerhető meg,
c) tolmács kirendeléséről és felmentéséről szóló határozatot csak a tolmács részére
kell kézbesíteni,
d) tolmács díját megállapító határozatot a tolmáccsal, valamint a bíróság határozatát
az ügyészséggel is közölni kell.
(2) Tolmácsként a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő személy
vehető igénybe. Ha ez nem lehetséges, eseti tolmácsként kellő nyelvismerettel
rendelkező más személy is kirendelhető. Tolmácson a szakfordítót is érteni kell.
(3) A tolmácsot a kirendelésével egyidejűleg figyelmeztetni kell a hamis tolmácsolás
következményeire.
(4) A tolmács közreműködésével folytatott eljárási cselekményen jelenlévők a
tolmácsolás nem megfelelő minősége miatt más tolmács kirendelését
indítványozhatják.
XXXII. FEJEZET
A PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐI VÉLEMÉNY
202. § (1) * A bíróság és az ügyészség
a) büntetés vagy intézkedés alkalmazása,
b) feltételes ügyészi felfüggesztés alkalmazása vagy
c) közvetítői eljárásra utalás
előtt pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el.
(2) Pártfogó felügyelői vélemény beszerzését törvény kötelezővé teheti.
(3) A pártfogó felügyelői véleményt a pártfogó felügyelő készíti el.
(4) A pártfogó felügyelő köteles és jogosult mindazokat az adatokat megismerni,
amelyek a pártfogó felügyelői vélemény elkészítéséhez szükségesek, e célból az
eljárás ügyiratait megismerheti, a terhelttől, a sértettől, a tanúktól és az eljárásba
bevont más személyektől felvilágosítást kérhet. Ha ez feladatának teljesítéséhez
szükséges, az ügyészségtől vagy a bíróságtól újabb adatokat, ügyiratokat és
felvilágosítást kérhet.
(5) A szakértőre vonatkozó rendelkezéseket a pártfogó felügyelői véleményt készítő
pártfogó felügyelőre is alkalmazni kell azzal, hogy a 194. §, a 195. §, a 197. § (2)–(5)
bekezdése és a 198–200. § a pártfogó felügyelőre nem alkalmazható.
203. § (1) A pártfogó felügyelői vélemény a terhelt személyiségét és életviszonyait
jellemző tényeket és körülményeket – így különösen családi körülményeit, egészségi
állapotát, esetleges káros szenvedélyeit, lakhatási körülményeit, iskolai végzettségét,szaktudását, munkahelyét, ennek hiányában a foglalkoztatására vonatkozó adatokat,
jövedelmi, vagyoni viszonyait – írja le, továbbá bemutatja a feltárt tények,
körülmények és a bűncselekmény elkövetése között fennálló kapcsolatot, a
bűnismétlés kockázatait, valamint a terhelt szükségleteit.
(2) A pártfogó felügyelő a véleményben tájékoztatást ad a terhelt adottságainak
megfelelő munkalehetőségről, egészségügyi, illetve szociális intézményi ellátási
lehetőségről, javaslatot tehet a terhelttel szemben egyedi magatartási szabály vagy
kötelezettség elrendelésére, és a bűnismétlési kockázatok hatását enyhítő
beavatkozások alkalmazására.
(3) * A bíróság vagy az ügyészség rendelkezése alapján a pártfogó felügyelői
véleményben ki kell térni arra, hogy a terhelt a kilátásba helyezett magatartási
szabályok vagy kötelezettségek teljesítését vállalja-e és képes-e teljesíteni, valamint
arra, hogy a sértett hozzájárul-e a részére adandó jóvátételhez vagy a 419. § (2)
bekezdés e) pontja szerinti helyreállító eljárásban való részvételhez.
XXXIII. FEJEZET
TÁRGYI BIZONYÍTÁSI ESZKÖZ, ELEKTRONIKUS ADAT
A tárgyi bizonyítási eszköz
204. § (1) Tárgyi bizonyítási eszköz minden olyan tárgy – ideértve az iratot és az
okiratot is –, amely a bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas, így különösen az,
a) amely a bűncselekmény elkövetésének vagy a bűncselekmény elkövetésével
összefüggésben az elkövető nyomait hordozza,
b) amely a bűncselekmény elkövetése útján jött létre,
c) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy
d) amelyre a bűncselekményt elkövették.
(2) Irat minden olyan tárgyi bizonyítási eszköz, amely műszaki, vegyi vagy más
eljárással adatokat rögzít, így különösen a papíralapú vagy elektronikus adatként
létező szöveg, rajz, ábra.
(3) Okirat az az irat, amely valamilyen tény, adat valóságának, esemény
megtörténtének vagy nyilatkozat megtételének bizonyítására készül, és arra alkalmas.
Az okiratra vonatkozó rendelkezések irányadók az okiratból készült kivonatra is.
Az elektronikus adat
205. § (1) Elektronikus adat a tények, információk vagy fogalmak minden olyan
formában való megjelenése, amely információs rendszer általi feldolgozásra alkalmas,
ideértve azon programot is, amely valamely funkciónak az információs rendszer által
való végrehajtását biztosítja.
(2) Ahol e törvény tárgyi bizonyítási eszközt említ, azon e törvény eltérő rendelkezése
hiányában az elektronikus adatot is érteni kell.
XXXIV. FEJEZET
A BIZONYÍTÁSI CSELEKMÉNYEK
206. § Bizonyítási cselekmény különösen a szemle, a helyszíni kihallgatás, a
bizonyítási kísérlet, a felismerésre bemutatás, a szembesítés és a műszeres
vallomásellenőrzés.
A szemle
207. § (1) Szemlét a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendel el és tart,
ha a bizonyítandó tény megismeréséhez vagy megállapításához személy, tárgy vagy
helyszín megtekintése, illetve tárgy vagy helyszín megfigyelése szükséges.
(2) A szemlén fel kell kutatni és össze kell gyűjteni a tárgyi bizonyítási eszközöket, és
gondoskodni kell a megfelelő módon történő megőrzésükről. A szemle alkalmával a
bizonyítás szempontjából jelentős körülményeket részletesen rögzíteni kell, így
különösen a szemletárgy felkutatásának, összegyűjtésének menetét, módját, helyét és
állapotát. A tárgyi bizonyítási eszközök felkutatása, rögzítése és biztosítása során úgy
kell eljárni, hogy az eljárási szabályok megtartása utólag is ellenőrizhető legyen. A
szemle tárgyáról, ha lehetséges és szükséges, kép-, hang-, illetve kép- és
hangfelvételt, rajzot vagy vázlatot kell készíteni, és azt a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.(3) Ha a szemle tárgyát a nyomozás során egyáltalán nem, vagy csak jelentős
nehézség, illetve költség árán lehet a helyszínen megtekinteni, a szemlét az elrendelő
szerv előtt kell megtartani.
(4) A szemle során szakértőt lehet alkalmazni.
(5) * Ha a büntetőeljárás során az elkövető azonosítása érdekében biometrikus minta
rögzítése indokolt, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az érintett személlyel,
tárggyal, helyszínnel vagy tárgyi bizonyítási eszközzel kapcsolatba került személyektől
biometrikus mintát rögzíthet más biometrikus minta vétlen szennyeződésének
kiszűrése érdekében.
A helyszíni kihallgatás
208. § (1) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a helyszínen hallgatja ki a
terheltet és a tanút, ha szükséges, hogy a bűncselekmény helyszínén vagy a
bűncselekménnyel összefüggő más helyszínen tegyen vallomást, mutassa meg az
elkövetés helyét, a bűncselekménnyel összefüggő más helyet, tárgyi bizonyítási
eszközt, illetve a cselekmény lefolyását.
(2) A helyszíni kihallgatás előtt a terheltet, illetve a tanút ki kell hallgatni arról, hogy a
kérdéses helyet, cselekményt vagy tárgyi bizonyítási eszközt milyen körülmények
között észlelte, és miről ismerné fel.
A bizonyítási kísérlet
209. § (1) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság bizonyítási kísérletet
rendel el és tart, ha azt kell megállapítani vagy ellenőrizni, hogy valamely esemény
vagy jelenség meghatározott helyen, időben, módon, illetve körülmények között
megtörténhetett-e.
(2) A bizonyítási kísérletet lehetőleg ugyanolyan körülmények között kell lefolytatni,
mint ahogyan a vizsgált esemény vagy jelenség megtörtént, illetve megtörténhetett.
A felismerésre bemutatás
210. § (1) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság felismerésre bemutatást
rendel el és tart, ha az személy vagy tárgy felismerése céljából szükséges. A
terheltnek vagy a tanúnak felismerésre legalább három személyt vagy tárgyat kell
bemutatni. A terheltnek vagy a tanúnak – ha más lehetőség nem áll rendelkezésre –
felismerésre személy vagy tárgy kép-, hang, vagy kép- és hangfelvételen is
bemutatható.
(2) A felismerésre bemutatás előtt azt, akitől a felismerés várható, részletesen ki kell
hallgatni arról, hogy a kérdéses személyt vagy tárgyat milyen körülmények között
észlelte, milyen kapcsolata van vele, milyen ismertetőjegyeiről tud.
(3) Személyek bemutatása esetén az ügytől független és a felismerést végző által nem
ismert, továbbá a kérdéses személlyel a felismerést végző által megjelölt fő
ismertetőjegyekben megegyező tulajdonságú – így különösen vele azonos nemű,
hasonló korú, testalkatú, bőrszínű, ápoltságú és öltözetű – személyeket kell a kérdéses
személlyel egy csoportba állítani. Tárgyak bemutatása esetén a kérdéses tárgyat
hasonló tárgyak között kell elhelyezni. A kérdéses személynek vagy tárgynak a
csoporton belüli elhelyezkedése a többitől jelentősen nem térhet el, és nem lehet
feltűnő.
(4) A bemutatást több felismerő személy esetében is külön-külön, egymás
távollétében kell végezni.
(5) Ha a tanú védelme szükségessé teszi, a felismerésre bemutatást úgy kell végezni,
hogy a felismerésre bemutatott a tanút ne ismerhesse fel, illetve ne észlelhesse. Ha a
tanú személyes adatainak zárt kezelését rendelték el, erről a felismerésre
bemutatásnál is gondoskodni kell.
A szembesítés
211. § (1) Ha a terheltek, a tanúk, illetve a terhelt és a tanú vallomásai egymással
ellentétesek, a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az ellentétet szükség
esetén szembesítéssel tisztázza. A szembesítettek a vallomásukat egymással
élőszóban közlik, ezután megengedhető, hogy a szembesítettek egymásnak
kérdéseket tegyenek fel.(2) Ha a tanú vagy a terhelt kímélete, vagy védelme ezt szükségessé teszi, a tanú,
illetve a terhelt szembesítését mellőzni kell.
Műszeres vallomásellenőrzés
212. § (1) Az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a nyomozás során a tanú és a
gyanúsított vallomását műszeres vallomásellenőrzéssel vizsgálhatja. A vizsgálathoz a
tanú, illetve a gyanúsított hozzájárulása szükséges.
(2) A műszeres vallomásellenőrzés során szaktanácsadó igénybevétele kötelező, aki
eljárásáról és megállapításairól a továbbiakban tanúként hallgatható ki.
Közös szabályok
213. § (1) A bizonyítási kísérletre és a felismerésre bemutatásra a szemle szabályait
értelemszerűen alkalmazni kell.
(2) A bíróság és az ügyészség a szemle, a bizonyítási kísérlet, a felismerésre
bemutatás lefolytatásához a nyomozó hatóságot is igénybe veheti.
(3) A terhelt, a tanú, a sértett és más személy – így különösen, aki a szemle tárgya
felett rendelkezik, vagy azt birtokolja – a szemlének, a bizonyítási kísérletnek és a
felismerésre bemutatásnak köteles magát alávetni, a birtokában lévő tárgyat a
szemle, a bizonyítási kísérlet, illetve a felismerésre bemutatás céljából köteles
rendelkezésre bocsátani. E kötelezettségek teljesítésére a terhelt kényszeríthető, a
sértett, a tanú és más személy kényszeríthető, illetve rendbírsággal sújtható.
(4) A szemléről, a bizonyítási kísérletről és a felismerésre bemutatásról – lehetőség
szerint – kép- és hangfelvételt kell készíteni.
HATODIK RÉSZ
LEPLEZETT ESZKÖZÖK
XXXV. FEJEZET
A LEPLEZETT ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
214. § (1) A leplezett eszközök alkalmazása olyan, a magánlakás sérthetetlenségéhez,
valamint a magántitok, a levéltitok és a személyes adatok védelméhez fűződő
alapvető jogok korlátozásával járó, a büntetőeljárásban végzett különleges
tevékenység, amelyet az erre feljogosított szervek az érintett tudta nélkül végeznek.
(2) Leplezett eszközöket az erre feljogosított szervek a rájuk vonatkozó
jogszabályokban meghatározott bűnüldözési feladataik végrehajtása céljából kizárólag
az e törvényben meghatározott szabályok alapján alkalmazhatnak.
(3) A (2) bekezdés nem érinti a nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendőrség
terrorizmust elhárító szerve által a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény
alapján bűnüldözési feladataik végrehajtása céljából folytatott titkos
információgyűjtést.
(4) A büntetőeljárásban
a) bírói vagy ügyészi engedélyhez nem kötött,
b) ügyészi engedélyhez kötött, valamint
c) bírói engedélyhez kötött
leplezett eszközök alkalmazhatók.
(5) Leplezett eszköz akkor alkalmazható, ha
a) megalapozottan feltehető, hogy a megszerezni kívánt információ, illetve bizonyíték
a büntetőeljárás céljának eléréséhez elengedhetetlenül szükséges és más módon nem
szerezhető meg,
b) annak alkalmazása nem jár az azzal érintett vagy más személy alapvető jogának az
elérendő bűnüldözési célhoz képest aránytalan korlátozásával, és
c) annak alkalmazásával bűncselekménnyel összefüggő információ, illetve bizonyíték
megszerzése valószínűsíthető.
XXXVI. FEJEZET
BÍRÓI ÉS ÜGYÉSZI ENGEDÉLYHEZ NEM KÖTÖTT LEPLEZETT ESZKÖZÖK215. § (1) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a bűncselekményre
vonatkozó információk megszerzése érdekében titkosan együttműködő személyt vehet
igénybe.
(2) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv tagja az eljárás valódi
céljának titokban tartásával a bűncselekményre vonatkozó információt gyűjthet,
ellenőrizhet.
(3) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a bűncselekmény
megszakítása, a bűncselekmény elkövetőjének azonosítása, illetve a bizonyítás
érdekében sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó csapdát alkalmazhat.
(4) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv tagja a bűncselekmény
megszakítása, a bűncselekmény elkövetőjének azonosítása, illetve a bizonyítás
érdekében a sértettet vagy más személyt az életének és testi épségének megóvása
céljából helyettesítheti.
(5) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a bűncselekménnyel
kapcsolatba hozható
a) személyt, lakást, egyéb helyiséget, bekerített helyet, nyilvános vagy a közönség
részére nyitva álló helyet, illetve járművet, vagy
b) tárgyi bizonyítási eszközt képező dolgot
titokban megfigyelhet, a történtekről információt gyűjthet, valamint az észlelteket
technikai eszközzel rögzítheti (a továbbiakban: rejtett figyelés).
(6) A rejtett figyelés érdekében a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv
titkosan együttműködő személyt is igénybe vehet.
(7) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a bűncselekmény
megszakítása, a bűncselekmény elkövetőjének azonosítása, illetve a bizonyítás
érdekében az információ forrásának leplezésével a leplezett eszköz alkalmazásával
érintett személlyel valótlan vagy megtévesztő információt közölhet. Az információ
továbbításához a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv titkosan
együttműködő személyt is igénybe vehet.
(8) A (7) bekezdésben meghatározott leplezett eszköz
a) terhelt vagy tanú kihallgatása, illetve bizonyítási cselekmény során nem
alkalmazható,
b) nem tartalmazhat a törvénnyel össze nem egyeztethető ígéretet, és
c) nem valósíthat meg fenyegetést vagy felbujtást, továbbá nem terelheti az érintett
személyt annál súlyosabb bűncselekmény elkövetése felé, mint amelyet eredetileg
elkövetni tervezett.
(9) * A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a bűncselekmény
megszakítása, a bűncselekmény elkövetőjének azonosítása, illetve a bizonyítás
érdekében elektronikus hírközlő hálózat vagy eszköz útján, illetve információs
rendszeren folytatott kommunikáció tényének a megállapításához, az elektronikus
hírközlő eszköz vagy információs rendszer azonosításához, illetve hollétének
megállapításához szükséges adatokat titokban technikai eszközzel megszerezheti.
XXXVII. FEJEZET
ÜGYÉSZI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT LEPLEZETT ESZKÖZÖK
Fizetési műveletek megfigyelése
216. § (1) * A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv az ügyészség
engedélyével elrendelheti, hogy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról
szóló törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi
szolgáltatási tevékenységet végző szervezet (e § alkalmazásában a továbbiakban:
szolgáltató) meghatározott időszakban, a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló
törvény szerinti fizetési műveletekkel kapcsolatos adatokat rögzítsen és őrizzen meg,
illetve azokat az elrendelőnek továbbítsa.
(2) A fizetési műveletek megfigyelése különösen
a) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény szerinti fizetési számlával
kapcsolatos valamennyi fizetési műveletre,
b) meghatározott feltételeknek megfelelő fizetési műveletekrevonatkozó adatok rögzítésére, illetve továbbítására irányulhat.
(3) Az elrendelő a meghatározott adatok továbbítását haladéktalanul vagy
meghatározott határidő előírásával rendelheti el.
(4) A fizetési műveletek megfigyelésének az alkalmazása legfeljebb három hónapra
rendelhető el, amely egy alkalommal az ügyészség engedélyével legfeljebb három
hónappal meghosszabbítható.
(5) A fizetési műveletek megfigyelését elrendelő határozatban meg kell jelölni
a) az érintett fizetési számla azonosítására alkalmas adatokat,
b) a fizetési műveletek megfigyelésének a kezdő és befejező időpontját napban
meghatározva,
c) a továbbítandó adatok pontos körét,
d) a feltétel meghatározását, ha az elrendelő meghatározott feltételhez köti az adatok
rögzítését, illetve továbbítását, és
e) az adatok továbbításának módját és határidejét.
(6) A szolgáltató a fizetési műveletek megfigyelése során az elrendelésről szóló
határozatban megjelölt adatokat az abban meghatározott módon és határidőben
köteles rögzíteni, illetve továbbítani.
217. § (1) A fizetési műveletek megfigyelése keretében az elrendelő előírhatja, hogy a
szolgáltató meghatározott fizetési számlák vagy személyek közötti fizetési művelet
vagy meghatározott feltételnek megfelelő fizetési művelet teljesítését függessze fel.
(2) * A fizetési művelet teljesítésének a felfüggesztése az elrendelő tájékoztatásának
napját követően legfeljebb négy munkanapig tarthat, amelyet az elrendelő az
ügyészség engedélyével egy alkalommal legfeljebb három munkanappal
meghosszabbíthat.
(3) Az elrendelő a fizetési művelet felfüggesztése alatt megvizsgálja, hogy a
felfüggesztett fizetési művelet bűncselekménnyel összefüggésbe hozható-e. Ha a
fizetési művelet felfüggesztésére nincs szükség, közli a szolgáltatóval, hogy a fizetési
művelet teljesíthető. Ha a felfüggesztett fizetési művelet további nyomon követése
szükséges, az elrendelő az ügyészség engedélyével más szolgáltató tekintetében is
elrendeli a fizetési műveletek megfigyelését és ezután közli a szolgáltatóval, hogy a
felfüggesztett fizetési művelet teljesíthető.
(4) * Ha az elrendelő megállapítja, hogy a fizetési művelettel érintett számlapénz
vagy elektronikus pénz tekintetében a lefoglalás vagy zár alá vétel elrendelésének a
feltételei fennállnak, elrendeli a lefoglalást vagy a zár alá vételt.
(5) A szolgáltató akkor teljesítheti a felfüggesztett fizetési műveletet, ha
a) az elrendelő ezt engedélyezi, vagy
b) * a (2) bekezdésben meghatározott időtartam lefoglalás vagy a zár alá vétel
elrendelése nélkül eltelt.
218. § (1) A szolgáltató a fizetési műveletek megfigyelésének tényéről, az elrendelő
határozatban foglaltakról, a teljesített adattovábbítás tartalmáról, valamint a fizetési
művelet teljesítésének felfüggesztéséről másnak nem adhat tájékoztatást és köteles
biztosítani, hogy mindezek titokban maradjanak. A fizetési műveletek megfigyelésével
érintett személynek a saját személyes adatai kezelésére vonatkozó tájékoztatás iránti
kérelme esetén olyan tájékoztatást kell adni, amelyből nem derül ki, hogy a személyes
adatainak továbbítására a fizetési műveletek megfigyelésének céljából került sor. Erre
a fizetési műveletek megfigyelésének elrendelésekor a szolgáltatót figyelmeztetni kell.
(2) Az (1) bekezdés szerinti korlátozás az előkészítő eljárás befejezéséig, illetve a
nyomozás befejezéséig tarthat, kivéve, ha a korlátozás megszüntetése az érintettel
szemben folytatott más büntetőeljárás eredményességét veszélyeztetné. A korlátozás
megszüntetését a szolgáltatóval közölni kell.
A büntetőjogi felelősségre vonás elkerülésének kilátásba helyezése
219. § (1) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv az ügyészség
engedélyével bűncselekmény elkövetőjével megállapodást köthet, amelyben számára
kilátásba helyezi, hogy vele szemben büntetőeljárást nem indítanak, illetve a
folyamatban lévő büntetőeljárást megszüntetik, ha az ügy, illetve más büntetőügy
felderítésével, bizonyításával összefüggő információkat és bizonyítékokat bocsátrendelkezésre, és a megállapodással elérhető nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési
érdek jelentősebb, mint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonásához fűződő érdek.
A büntetőjogi felelősségre vonás elkerülésének kilátásba helyezése során feltételként
szabható, hogy az elkövető az állam közvetítésével, részben vagy egészben térítse
meg azt a kárt, illetve sérelemdíjat, amelynek megtérítésére a polgári jog szabályai
szerint köteles.
(2) Nem köthető megállapodás, ha az elkövetővel szemben olyan bűncselekmény
miatt kell büntetőeljárást folytatni, amellyel más életét szándékosan kioltotta vagy
amellyel szándékosan maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást
okozott. A megállapodást fel kell bontani, ha a leplezett eszközök alkalmazására
feljogosított szerv arról szerez tudomást, hogy az információt szolgáltató személy ilyen
bűncselekményt követett el.
(3) A büntetőjogi felelősségre vonás elkerülésének kilátásba helyezéséről szóló
megállapodásban meg kell jelölni
a) a bűncselekmény elkövetőjének azonosítására alkalmas adatait,
b) annak a bűncselekménynek a Btk. szerinti minősítését és tényállásának rövid
leírását, amely tekintetében a büntetőjogi felelősségre vonás elkerülését kilátásába
helyezik,
c) annak a bűncselekménynek a Btk. szerinti minősítését és tényállásának rövid
leírását, amely tekintetében az elkövető az információk és bizonyítékok rendelkezésre
bocsátását vállalja, és
d) az információk és a bizonyítékok rendelkezésre bocsátására vonatkozó
kötelezettségvállalást, valamint ennek módját, illetve
e) ha ez a megállapodásnak részét képezi, a kár vagy a sérelemdíj megtérítésével
kapcsolatos adatokat.
(4) Ha a bűncselekmény elkövetője a megállapodásban foglaltakat teljesíti, vele
szemben büntetőeljárás nem indítható, illetve a folyamatban lévő büntetőeljárást meg
kell szüntetni.
(5) Ha a megállapodás teljesítésére tekintettel az elkövetővel szemben nem indul
büntetőeljárás vagy azt megszüntetik, az állam téríti meg azt a kárt, illetve
sérelemdíjat, amelynek megtérítésére az elkövető a polgári jog szerint köteles,
amennyiben azt az elkövető nem térítette meg. A kár megtérítése, illetve a sérelemdíj
megfizetése érdekében a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a
sértettel titoktartási megállapodás megkötését kezdeményezheti, illetve az ehhez
szükséges iratokat elkészítheti.
(6) Ha a kártérítésről, illetve a sérelemdíj megfizetéséről polgári perben kell határozni,
az ezek iránti igény jogalapját vélelmezni kell. A polgári perben az államot az
igazságügyért felelős miniszter képviseli. A polgári perben eljáró bíróság a kereset
elbírálása előtt beszerzi a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv
nyilatkozatát a felperes sérelmére elkövetett cselekményről, a cselekménnyel okozott
kárról, illetve személyiségi jogsértésről. A nyilatkozat nem terjedhet ki olyan tényre,
amelynek alapján az elkövető személyére, illetve a büntetőjogi felelősségre vonás
elkerülésének kilátásba helyezésére vonatkozó indokokra lehet következtetni.
Hozzájárulással alkalmazott megfigyelés
220. § (1) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv az ügyészség
engedélyével, a sértett írásbeli hozzájárulásával megfigyelést alkalmazhat
a) uzsora-bűncselekmény, kapcsolati erőszak, illetve zaklatás bűncselekménye miatt,
vagy
b) olyan bűncselekmény miatt, amely fenyegetéssel valósul meg.
(2) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv az ügyészség engedélyével,
a felhívás, vagy a rábírni törekvés címzettjének írásbeli hozzájárulásával megfigyelést
alkalmazhat
a) bűncselekmény elkövetésére való felhívás esetén, ha a Btk. a bűncselekmény
előkészületét büntetni rendeli, vagy valamely cselekmény elkövetésére való felhívás
bűncselekménynek minősül, illetve
b) ha a cselekményre való rábírni törekvés bűncselekménynek minősül.(3) A hozzájárulással alkalmazott megfigyelés során a leplezett eszközök
alkalmazására feljogosított szerv az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személy
hozzájárulásával – a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely kivételével –
az általa használt lakásban, egyéb helyiségben, bekerített helyen, illetve – a közösségi
közlekedési eszköz kivételével – az általa használt járművön történteket technikai
eszközzel megfigyelheti és rögzítheti, az ehhez szükséges technikai eszközt ezeken a
helyeken elhelyezheti.
(4) A hozzájárulással alkalmazott megfigyelés során a leplezett eszközök
alkalmazására feljogosított szerv az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személy
által használt elektronikus hírközlési szolgáltatás keretében, elektronikus hírközlő
hálózaton vagy eszközön, illetve információs rendszeren folytatott kommunikációt
megismerheti, az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti, továbbá a kommunikációt
lebonyolítók személyes adatait megismerheti.
(5) A hozzájárulással alkalmazott megfigyelés alkalmazása legfeljebb negyvenöt napra
engedélyezhető.
(6) A hozzájárulással alkalmazott megfigyelés alkalmazásáról szóló döntésben meg
kell jelölni
a) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személy azonosítására alkalmas adatokat,
b) az alkalmazás kezdő és befejező időpontját napban meghatározva,
c) az ügy tárgyát képező bűncselekmény Btk. szerinti minősítését, valamint
tényállásának rövid leírását, és
d) a leplezett eszköz alkalmazása helyének, illetve a megfigyelni kívánt eszköz vagy
szolgáltatás egyértelmű azonosítására alkalmas adatokat.
(7) A hozzájárulással alkalmazott megfigyelés eredményének a felhasználására a 252–
254. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Álvásárlás
221. § Az ügyészség engedélyével
a) a bűncselekménnyel feltehetően összefüggésbe hozható dolog vagy annak mintája
megszerzésére vagy szolgáltatás igénybevételére,
b) az eladó bizalmának erősítése céljából a bűncselekményre vonatkozó tárgyi
bizonyítási eszközt eredményező dolog megszerzésére vagy szolgáltatás
igénybevételére,
c) a bűncselekmény elkövetőjének elfogása, illetve tárgyi bizonyítási eszköz
biztosítása érdekében dolog megszerzésére vagy szolgáltatás igénybevételére
irányuló színlelt megállapodás köthető és teljesíthető.
Fedett nyomozó alkalmazása
222. § (1) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a szervhez tartozását,
illetve kilétét tartósan leplező, kifejezetten ilyen feladat ellátása érdekében
foglalkoztatott tagját (a továbbiakban: fedett nyomozó) a büntetőeljárásban az
ügyészség engedélyével alkalmazhatja.
(2) Fedett nyomozó
a) bűnszervezetbe történő beépülés,
b) terrorista csoportba vagy terrorcselekmény feltételeinek biztosításához anyagi
eszközt szolgáltató vagy gyűjtő, továbbá terrorcselekmény elkövetését vagy terrorista
csoport tevékenységét anyagi eszközök nyújtásával vagy egyéb módon támogató
szervezetbe történő beépülés,
c) álvásárlás,
d) rejtett figyelés végrehajtása,
e) a 215. § (7) bekezdése alapján az információ továbbítása, vagy
f) a bűncselekménnyel összefüggő információk és bizonyítékok megszerzése
érdekében alkalmazható.
(3) A fedett nyomozó az igénybevétel céljának eléréséhez szükséges időtartamra,
legfeljebb hat hónapra alkalmazható. Ha az elrendelés feltételei továbbra is
fennállnak, a fedett nyomozó alkalmazása az ügyészség engedélyével, alkalmanként
legfeljebb hat hónappal ismételten meghosszabbítható.
(4) A fedett nyomozó alkalmazásáról szóló döntésben meg kell jelölnia) a fedett nyomozó alkalmazásának a (2) bekezdésben meghatározott célját,
b) az alkalmazás kezdő és befejező időpontját napban meghatározva,
c) az ügy tárgyát képező bűncselekmény Btk. szerinti minősítését, valamint
tényállásának rövid leírását, és
d) a 224. § (2) bekezdése szerinti bűncselekmény pontos megjelölését, ha a fedett
nyomozó alkalmazásának eredményességéhez előreláthatóan szükséges.
223. § (1) Fedett nyomozó a bírói vagy ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszköz
alkalmazására vonatkozó rendelkezések alapján más,
a) bírói vagy ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközzel együtt, vagy
b) bírói vagy ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának biztosítása
érdekében
is alkalmazható.
(2) Ha a fedett nyomozó alkalmazása során felmerül, hogy az alkalmazásának
eredményessége érdekében olyan tevékenység végzése szükséges, amely bírói vagy
ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszköznek minősül, és az engedély a leplezett
eszköz alkalmazása előtt a 229. § vagy a 238. § alapján sem szerezhető be, a fedett
nyomozó a bírói vagy ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszköz engedély nélküli
alkalmazását megkezdheti.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a bíróság vagy az ügyészség engedélyét
utólag haladéktalanul be kell szerezni. Ha a bíróság vagy az ügyészség az utólagos
engedélyezés iránti indítványt elutasítja, az engedélyhez kötött leplezett eszköz
alkalmazásának eredménye bizonyítékként nem használható fel és az így beszerzett
adatokat haladéktalanul törölni kell.
(4) A bíróság vagy az ügyészség az indítványt akkor is elutasítja, ha az engedély a
fedett nyomozó alkalmazása eredményességének veszélyeztetése nélkül, az
engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazása előtt is beszerezhető lett volna.
224. § (1) Nem büntethető a fedett nyomozó az alkalmazása során elkövetett
bűncselekmény, szabálysértés vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés
miatt, ha annak elkövetése
a) a fedett nyomozó alkalmazásának eredményességéhez, az alkalmazással elérni
kívánt bűnüldözési célhoz szükséges, és az alkalmazással elérni kívánt bűnüldözési
érdek jelentősebb, mint a fedett nyomozó felelősségre vonásához fűződő érdek,
b) a fedett nyomozó biztonságának biztosítása, lelepleződésének megakadályozása
érdekében szükséges, és a fedett nyomozó biztonságával, lelepleződésének
megakadályozásával kapcsolatos érdek jelentősebb, mint a fedett nyomozó
felelősségre vonásához fűződő érdek, illetve
c) más bűncselekmény elkövetésének megelőzése vagy megszakítása érdekében
szükséges, és a bűncselekmény megelőzéséhez vagy megszakításához fűződő érdek
jelentősebb, mint a fedett nyomozó felelősségre vonásához fűződő érdek.
(2) Ha előrelátható, hogy a fedett nyomozó alkalmazásának eredményessége
érdekében valamely bűncselekmény, szabálysértés vagy közigazgatási bírsággal
sújtandó szabályszegés elkövetése szükséges, azt a fedett nyomozó alkalmazásáról
szóló döntésben meg kell jelölni.
(3) A fedett nyomozó nem követhet el más életének szándékos kioltásával járó, illetve
maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást szándékosan okozó
bűncselekményt.
(4) A fedett nyomozó mást bűncselekmény elkövetésére nem bírhat rá, és nem
terelheti az érintett személyt annál súlyosabb bűncselekmény elkövetése felé, mint
amelyet eredetileg elkövetni tervezett. Az ál vásárlás önmagában nem minősül
rábírásnak.
(5) Ha a fedett nyomozó az általa elkövetett bűncselekmény, szabálysértés vagy
közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés miatt az (1) bekezdés alapján nem
büntethető, az állam téríti meg azt a kárt, illetve sérelemdíjat, amelynek
megtérítésére a fedett nyomozó a polgári jog szerint köteles. A kár megtérítése, illetve
a sérelemdíj megfizetése érdekében a leplezett eszközök alkalmazására feljogosítottszerv a sértettel titoktartási megállapodás megkötését kezdeményezheti, illetve az
ehhez szükséges iratokat elkészítheti.
(6) Ha a kártérítésről, illetve a sérelemdíj megfizetéséről polgári perben kell határozni,
az ezek iránti igény jogalapját vélelmezni kell. A polgári perben az államot az
igazságügyért felelős miniszter képviseli. A polgári perben eljáró bíróság a kereset
elbírálása előtt beszerzi a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv
nyilatkozatát a felperes sérelmére elkövetett cselekményről, a cselekménnyel okozott
kárról, illetve személyiségi jogsértésről. A nyilatkozat nem terjedhet ki olyan tényre,
amelynek alapján a fedett nyomozó személyére lehet következtetni.
225. § (1) A fedett nyomozó alkalmazása során a foglalkoztató szerv a fedett nyomozó
személyének védelme, illetve nyomon követésének biztosítása, továbbá az eljárás
leplezett jellegének biztosítása érdekében a rá irányadó törvény alapján folytathat
titkos információgyűjtést.
(2) Az (1) bekezdés alapján folytatott titkos információgyűjtés eredménye a
büntetőeljárásban a rendőrségről szóló törvény, illetve a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalról szóló törvény alapján végzett titkos információgyűjtés felhasználására
vonatkozó rendelkezések szerint használható fel.
A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv tagja és titkosan együttműködő
személy alkalmazása álvásárlás érdekében
226. § (1) Az álvásárlás érdekében
a) a leplezett eszköz alkalmazására feljogosított szerv tagja is alkalmazható, illetve
b) a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv titkosan együttműködő
személyt is igénybe vehet.
(2) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv titkosan együttműködő
személyt akkor alkalmazhat álvásárlás érdekében, ha az álvásárlással elérni kívánt cél
fedett nyomozó vagy a leplezett eszköz alkalmazására feljogosított szerv tagja
közreműködésével nem, vagy csak jelentős késedelemmel érhető el.
(3) A leplezett eszköz alkalmazására feljogosított szerv tagja és a titkosan
együttműködő személy álvásárlás érdekében történő alkalmazása esetén a fedett
nyomozóra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
Fedőokirat, fedőintézmény és fedőadat felhasználása
227. § (1) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv az ügyészség
engedélyével más leplezett eszköz alkalmazása során
a) a bűncselekmény felderítése, illetve bizonyítása érdekében valótlan adatot, tényt
vagy nyilatkozatot tartalmazó okiratot vagy közokiratot (a továbbiakban: fedőokirat)
készíthet vagy használhat fel,
b) a bűncselekmény felderítése, illetve bizonyítása érdekében a rá irányadó törvények
szerinti fedőintézményre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával
szervezetet hozhat létre és tarthat fenn, illetve
c) a bűncselekmény felderítése, illetve bizonyítása, továbbá a fedőokirat és a b) pont
szerinti szervezet védelme érdekében a közhiteles nyilvántartásokban valótlan adatot
(a továbbiakban: fedőadat) jegyeztethet be.
(2) A fedőokiratot meg kell semmisíteni, illetve a közhiteles nyilvántartásokból a
fedőadatot törölni kell, ha arra a büntetőeljárás érdekében már nincs szükség.
Az ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának közös eljárási
szabályai
228. § (1) Az ügyészség a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv erre
felhatalmazott vezetőjének az indítványa alapján, az indítvány ügyészséghez
érkezésétől számított hetvenkét órán belül dönt a leplezett eszköz alkalmazásának
engedélyezéséről.
(2) Az indítványozás során meg kell jelölni, illetve meg kell küldeni
a) a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv megnevezését, az előkészítő
eljárás, illetve a nyomozás elrendelésének időpontját, az ügy számát,
b) az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény Btk. szerinti minősítését, valamint
tényállásának rövid leírását, és a bűncselekmény gyanúját megalapozó vagy az annak
lehetőségére utaló adatokat,c) az alkalmazás törvényi feltételeinek meglétére vonatkozó valamennyi adatot,
d) az alkalmazni kívánt leplezett eszköz megnevezését, illetve az alkalmazás
engedélyezéséhez szükséges adatokat, és
e) az ügyészi engedély alapjául szolgáló döntést.
229. § (1) Ha az ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának
engedélyezése olyan késedelemmel járna, amely a leplezett eszköz alkalmazásával
elérendő célt jelentősen veszélyeztetné, a leplezett eszközök alkalmazására
feljogosított szerv erre felhatalmazott vezetője az ügyészség döntéséig megkezdheti a
leplezett eszköz alkalmazását.
(2) A leplezett eszköz (1) bekezdés alapján megkezdett alkalmazása esetén a leplezett
eszközök alkalmazására feljogosított szerv erre felhatalmazott vezetője az alkalmazás
megkezdéséről hozott döntést követő hetvenkét órán belül indítványt tesz az
ügyészségnek az alkalmazás utólagos engedélyezése érdekében. Az ügyészség az
indítványról az alkalmazás megkezdéséről hozott döntéstől számított százhúsz órán
belül dönt.
(3) Az utólagos engedélyezés iránti indítványozás során meg kell jelölni az (1)
bekezdésben meghatározott feltételek fennállását megalapozó körülményeket is,
továbbá az alkalmazás megkezdéséről hozott döntés időpontját órában meghatározva.
(4) Az ügyészség az indítványt akkor is elutasítja, ha
a) az indítvány elkésett, vagy
b) az engedély az ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának (1)
bekezdés szerinti megkezdése előtt is beszerezhető lett volna.
(5) Ha az ügyészség az utólagos engedélyezés iránti indítványt elutasítja, a leplezett
eszköz alkalmazásának eredménye bizonyítékként nem használható fel, és az így
beszerzett adatokat haladéktalanul törölni kell.
230. § Az ügyészség által folytatott előkészítő eljárás, illetve ügyészségi nyomozás
során az ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközök engedélyezésével kapcsolatos
feladatokat a felettes ügyészség látja el.
XXXVIII. FEJEZET
BÍRÓI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT LEPLEZETT ESZKÖZÖK
231. § A büntetőeljárásban a következő bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök
alkalmazhatók:
a) információs rendszer titkos megfigyelése,
b) titkos kutatás,
c) hely titkos megfigyelése,
d) küldemény titkos megismerése,
e) lehallgatás.
232. § (1) Információs rendszer titkos megfigyelése során a leplezett eszközök
alkalmazására feljogosított szerv bírói engedéllyel információs rendszerben kezelt
adatokat titokban megismerhet, az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti. Ennek
érdekében az ehhez szükséges elektronikus adat az információs rendszerben, illetve a
szükséges technikai eszköz – a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely
kivételével – lakásban, egyéb helyiségben, bekerített helyen, illetve – a közösségi
közlekedési eszköz kivételével – járműben, továbbá az érintett személy használatában
lévő tárgyban elhelyezhető.
(2) Titkos kutatás során a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv bírói
engedéllyel – a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely kivételével – lakást,
egyéb helyiséget, bekerített helyet, illetve – a közösségi közlekedési eszköz kivételével
– járművet, továbbá az érintett személy használatában lévő tárgyat titokban
átkutathat, az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti.
(3) Hely titkos megfigyelése során a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított
szerv bírói engedéllyel – a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely
kivételével – a lakásban, egyéb helyiségben, bekerített helyen, illetve – a közösségi
közlekedési eszköz kivételével – járművön történteket titokban technikai eszközzelmegfigyelheti és rögzítheti. Ennek érdekében az ehhez szükséges technikai eszköz az
alkalmazás helyén elhelyezhető.
(4) Küldemény titkos megismerése során a leplezett eszközök alkalmazására
feljogosított szerv bírói engedéllyel postai küldeményt vagy egyéb zárt küldeményt
titokban felbonthat, annak tartalmát megismerheti, ellenőrizheti és rögzítheti.
(5) Lehallgatás során a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv bírói
engedéllyel elektronikus hírközlési szolgáltatás keretében elektronikus hírközlő hálózat
vagy eszköz útján, illetve információs rendszeren folytatott kommunikáció tartalmát
titokban megismerheti és rögzítheti.
233. § (1) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazása során igénybe vett
technikai eszközt vagy információs rendszerben elhelyezett elektronikus adatot a
leplezett eszköz alkalmazásának befejezését követően haladéktalanul el kell távolítani.
Ha az eltávolítás akadályba ütközik, a technikai eszközt vagy az elektronikus adatot az
akadály megszűnését követően kell haladéktalanul eltávolítani.
(2) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazása során igénybe vett
technikai eszköz vagy adat elhelyezése, valamint eltávolítása érdekében
a) a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv bírói engedélyhez nem kötött
leplezett eszközt alkalmazhat, illetve
b) a leplezett eszközök alkalmazását végrehajtó szerv a rá irányadó törvény alapján
titkos információgyűjtést végezhet.
234. § (1) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök az öt évig terjedő vagy ennél
súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény esetén
alkalmazhatók.
(2) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök a három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő, szándékosan elkövetett következő
bűncselekmények esetén is alkalmazhatók:
a) az üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett bűncselekmény,
b) * a kábítószer-prekurzorral visszaélés, a gyógyszerhamisítás, a teljesítményfokozó
szerrel visszaélés, az egészségügyi termék hamisítása,
c) a szexuális visszaélés, a kerítés, a prostitúció elősegítése, a kitartottság, a
gyermekprostitúció kihasználása, a gyermekpornográfia,
d) a környezetkárosítás, a természetkárosítás, az orvvadászat, a tiltott állatviadal
szervezése, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése,
e) a zártörés kivételével az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények,
f) a korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása kivételével a korrupciós
bűncselekmények,
g) a választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni
bűncselekmény, a harmadik országbeli állampolgár jogellenes foglalkoztatása, a tiltott
szerencsejáték szervezése,
h) a bennfentes kereskedelem és a tiltott piacbefolyásolás.
(3) Bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök a szándékosan elkövetett minősített
adattal visszaélés, a hivatali visszaélés, a hivatalos személy elleni erőszak, a
nemzetközileg védett személy elleni erőszak, a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz
hamisítása, a jogosulatlan pénzügyi tevékenység és a piramisjáték szervezése esetén
is alkalmazhatók.
(4) Ha a Btk. a bűncselekmény előkészületét büntetni rendeli, a bírói engedélyhez
kötött leplezett eszközök az (1)–(3) bekezdésben meghatározott bűncselekmények
előkészülete miatt indult büntetőeljárásban is alkalmazhatók.
A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök engedélyezése
235. § (1) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök a bíróság engedélye alapján,
az abban meghatározott keretek között alkalmazhatók.
(2) A bíróság engedélye meghatározza, hogy az érintett személlyel szemben mely bírói
engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazható.
(3) A bíróság
a) az engedélyét meghosszabbíthatja,
b) az engedélyét visszavonhatja,c) az engedélyét további leplezett eszközre kiterjesztheti, illetve
d) a már engedélyezett leplezett eszköz további alkalmazását megtilthatja.
236. § (1) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának
engedélyezéséről a bíróság az ügyészség indítványa alapján határoz.
(2) Az indítványnak tartalmaznia kell
a) a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv megnevezését, az előkészítő
eljárás, illetve a nyomozás elrendelésének időpontját, az ügy számát,
b) a rendelkezésre álló, az alkalmazással érintett személy azonosítására szolgáló
adatokat,
c) az érintett személlyel szemben a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök
alkalmazásának tervezett kezdő és befejező időpontját napban és órában
meghatározva,
d) a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása feltételeinek fennállását
megalapozó részletes indokolást, így
da) az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény Btk. szerinti minősítését, valamint a
tényállás rövid leírását, és a bűncselekmény gyanúját megalapozó vagy az annak
lehetőségére utaló adatokat,
db) a 214. § (5) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülését megalapozó
adatokat, és
dc) a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának célját,
e) az alkalmazni kívánt leplezett eszköz megnevezését,
f) információs rendszer titkos megfigyelése esetén az információs rendszer; titkos
kutatás esetén a helyiség, jármű vagy tárgy; hely titkos megfigyelése esetén a
helyiség vagy jármű; küldemény titkos megismerése esetén a feladás vagy az átvétel
helyének, illetve a feladó vagy a címzett; lehallgatás esetén az elektronikus hírközlési
szolgáltatás vagy az eszköz, illetve az információs rendszer egyértelmű azonosítására
szolgáló adatokat.
(3) Az indítványhoz csatolni kell az indítványban foglaltakat megalapozó iratokat.
237. § (1) A bíróság az indítvány benyújtásától számított hetvenkét órán belül dönt. A
bíróság az indítvány alapján az engedélyt megadja, részben adja meg vagy az
indítványt elutasítja.
(2) A bíróság az engedélyt részben adja meg, ha engedélyezi a bírói engedélyhez
kötött leplezett eszközök alkalmazását, azonban határozatában egyes leplezett
eszközök vonatkozásában az alkalmazásra irányuló indítványt elutasítja.
(3) Ha a bíróság a leplezett eszközök alkalmazását engedélyezi vagy részben
engedélyezi, az erről szóló határozatban meg kell jelölni
a) a rendelkezésre álló, az érintett személy azonosítására szolgáló adatokat,
b) a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának kezdő és befejező
időpontját napban és órában meghatározva,
c) a bűncselekmény Btk. szerinti minősítésének megjelölésével, valamint a tényállás
rövid leírásával azt, hogy az alkalmazást milyen bűncselekmény miatt és milyen célból
engedélyezi,
d) azt, hogy mely bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazható, és
e) a 236. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott adatokat.
Utólagos engedélyezés
238. § (1) Ha a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának
engedélyezése vagy az alkalmazás kiterjesztésének az engedélyezése olyan
késedelemmel járna, amely a leplezett eszköz alkalmazásával elérni kívánt célt
jelentősen veszélyeztetné, az ügyészség elrendelheti a titkos kutatást, illetve a bíróság
döntéséig, de legfeljebb százhúsz órára elrendelheti a leplezett eszköz alkalmazását.
(2) A leplezett eszköz (1) bekezdés alapján elrendelt alkalmazása esetén az ügyészség
az elrendelést követő hetvenkét órán belül indítványt tesz a bíróságnak az utólagos
engedélyezés érdekében. A bíróság az ügyészség indítványáról az elrendeléstől
számított százhúsz órán belül dönt.(3) Az utólagos engedélyezés iránti indítvány tartalmazza az (1) bekezdésben
meghatározott feltételek fennállását megalapozó körülményeket is, továbbá az
elrendelés időpontját órában meghatározva.
(4) A bíróság az indítványt akkor is elutasítja, ha
a) az indítvány elkésett vagy
b) az engedély az alkalmazás (1) bekezdés alapján történő elrendelése előtt is
beszerezhető lett volna.
(5) Ha a bíróság a leplezett eszközök vagy az indítványban megjelölt egyes eszközök
alkalmazásának utólagos engedélyezése iránti indítványt elutasítja, a nem
engedélyezett leplezett eszköz alkalmazásának eredménye bizonyítékként nem
használható fel, és az így beszerzett adatokat haladéktalanul törölni kell.
(6) Ha a bíróság az utólagos engedélyezés iránti indítványt elutasítja, ugyanabból a
célból, változatlan indok vagy tényállás alapján bírói engedélyhez kötött leplezett
eszköz alkalmazása az (1) bekezdés alapján ismételten nem rendelhető el.
(7) A leplezett eszközök alkalmazásának utólagos engedélyezése esetén az alkalmazás
kezdő időpontját az (1) bekezdés szerinti elrendelés időpontjától kell számítani.
Az alkalmazás tartama és az alkalmazás meghosszabbítása
239. § (1) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása legfeljebb
kilencven napra engedélyezhető, amely alkalmanként legfeljebb kilencven nappal
meghosszabbítható.
(2) A büntetőeljárásban az érintett személlyel szemben bírói engedélyhez kötött
leplezett eszközök alkalmazása összesen háromszázhatvan napig engedélyezhető.
(3) Ha a büntetőeljárásban az érintett személlyel szemben a leplezett eszközök
alkalmazását megszüntetik, és ezt követően a leplezett eszközök alkalmazását
ismételten engedélyezik, a leplezett eszközök alkalmazásának idejét össze kell adni és
a (2) bekezdésben meghatározott tartamot ennek megfelelően kell számítani.
240. § (1) A leplezett eszközök alkalmazásának meghosszabbítására az ügyészség az
alkalmazás engedélyezett tartamának lejárta előtt legkésőbb öt nappal tesz
indítványt, az indítványról a bíróság a benyújtástól számított hetvenkét órán belül
dönt.
(2) A bíróság az alkalmazás tartamát meghosszabbítja vagy az indítványt elutasítja.
(3) A bíróság az alkalmazás meghosszabbítása esetén megtiltja annak a leplezett
eszköznek az alkalmazását, amely vonatkozásában az alkalmazás törvényi feltételei
nem állnak fenn.
(4) A leplezett eszközök alkalmazásának meghosszabbítása esetén a befejezés napját
az előző engedélyben meghatározott befejező naptól kell számítani.
(5) Az indítvány előterjesztésével egyidejűleg a korábbi engedélyezés óta keletkezett
iratokat is csatolni kell.
Az alkalmazás kiterjesztése
241. § (1) Az alkalmazás kiterjesztésének lehet helye, ha a leplezett eszközök
alkalmazásának az engedélyben meghatározott befejező időpontjáig az érintett
személlyel szemben
a) az engedélyben nem szereplő más leplezett eszköz alkalmazása, illetve
b) az engedélyben már megjelölt leplezett eszköz alkalmazásának folytatása
információs rendszer titkos megfigyelése esetén más információs rendszer; titkos
kutatás esetén más helyiség, jármű vagy tárgy; hely titkos megfigyelése esetén más
helyiség vagy jármű; küldemény titkos megismerése esetén más hely, illetve más
feladó vagy címzett; lehallgatás esetén más elektronikus hírközlési szolgáltatás vagy
eszköz, illetve más információs rendszer vonatkozásában
szükséges.
(2) Az alkalmazás kiterjesztéséről a bíróság az ügyészség indítványa alapján, a 236. §
és a 237. § szerint dönt és ennek megfelelően módosítja a leplezett eszközök
alkalmazására vonatkozó engedélyét.
(3) Az alkalmazás kiterjesztésére irányuló indítvány tartalmazza a kiterjesztéssel
összefüggő, a 236. § (2) bekezdés e) és f) pontjában meghatározott adatokat és akiterjesztést megalapozó körülményeket, továbbá ahhoz csatolni kell a kiterjesztést
alátámasztó, a korábbi engedélyezés óta keletkezett iratokat.
(4) Az alkalmazás kiterjesztése nem érinti a leplezett eszközöknek az érintett
személlyel szembeni alkalmazásának a korábban engedélyezett vagy
meghosszabbított befejező időpontját.
(5) Az alkalmazás kiterjesztése és az alkalmazás meghosszabbítása egyidejűleg is
indítványozható.
Az engedély visszavonása és a leplezett eszköz alkalmazásának a megtiltása
242. § (1) A bíróság felhívására a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv
köteles a bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazása során megszerzett, a
felhívás időpontjáig a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv
rendelkezésére álló adatokat nyolc napon belül bemutatni.
(2) A bíróság az alkalmazás meghosszabbítására vagy az alkalmazás kiterjesztésére
irányuló indítványról hozott döntése során is vizsgálja a leplezett eszközök
alkalmazásának törvényességét.
(3) A bíróság a leplezett eszközök alkalmazásának engedélyét visszavonja, ha
a) a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv az adatokat az (1)
bekezdésben meghatározott határidőn belül nem mutatja be,
b) az engedély kereteit túllépték, vagy
c) a leplezett eszközöket az alkalmazásra vonatkozó, az e törvényben meghatározott
rendelkezés megsértésével alkalmazták.
(4) A bíróság megtiltja annak a leplezett eszköznek az alkalmazását, amely
vonatkozásában az alkalmazás törvényi feltételei nem állnak fenn.
(5) Ha a bíróság
a) a leplezett eszközök alkalmazására vonatkozó engedélyét visszavonja, az
alkalmazás során,
b) valamely leplezett eszköz alkalmazását megtiltja, a megtiltott leplezett eszközzel
megszerzett adatokat haladéktalanul törölni kell.
XXXIX. FEJEZET
A LEPLEZETT ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSÁNAK KÖZÖS SZABÁLYAI
A leplezett eszközök alkalmazásának végrehajtása
243. § (1) A leplezett eszköz alkalmazásáról jegyzőkönyvet vagy feljegyzést kell
készíteni.
(2) A fedett nyomozó eljárásáról készített jegyzőkönyvet vagy feljegyzést a fedett
nyomozó foglalkoztatására feljogosított szerv erre felhatalmazott vezetője írja alá. A
jegyzőkönyvet vagy a feljegyzést oly módon kell elkészíteni, hogy abból a fedett
nyomozó személyére ne lehessen következtetni.
244. § (1) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a leplezett eszköz
alkalmazását maga hajtja végre, a leplezett eszközök végrehajtásában való
közreműködésre kijelölt rendőri szerv közreműködésével hajtja végre, vagy a leplezett
eszköz alkalmazásához a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény által ilyen
szolgáltatások végzésére kijelölt nemzetbiztonsági szolgálatot veszi igénybe.
(2) A nyomozó hatóság által alkalmazott leplezett eszköz alkalmazásának a
végrehajtásában a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó
szerve, illetve a rendőrség terrorizmust elhárító szerve felkérésre közreműködik a
rendőrségről szóló törvény szerint hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt folytatott
előkészítő eljárás és nyomozás során.
(3) Az ügyészség által alkalmazott leplezett eszköz alkalmazásának a végrehajtásában
felkérésre közreműködik
a) a nyomozó hatóság, valamint a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési
feladatokat ellátó szerve, illetve
b) a rendőrségről szóló törvény szerint hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt
folytatott eljárásban a rendőrség terrorizmust elhárító szerve.
(4) Ha az előkészítő eljárást a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési
feladatokat ellátó szerve vagy a rendőrség terrorizmust elhárító szerve folytatja, és anyomozás elrendelésére oly módon kerül sor, hogy a leplezett eszközök alkalmazása
folyamatban van, az előkészítő eljárást folytató szerv a leplezett eszközök
alkalmazásának végrehajtásában a nyomozó hatóság vagy az ügyészség eltérő
rendelkezéséig közreműködik.
(5) Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok vagy a rendőrség terrorizmust elhárító
szervének hivatásos állományú tagja által elkövetett bűncselekmény miatt folytatott
előkészítő eljárás vagy nyomozás során bírói vagy ügyészi engedélyhez kötött
leplezett eszközt alkalmaznak, felkérésre az érintett nemzetbiztonsági szolgálat, illetve
a rendőrség terrorizmust elhárító szerve közreműködik a leplezett eszköz
alkalmazásának a végrehajtásában.
(6) Az elektronikus hírközlési szolgáltatást végző szervezetek, valamint a postai
küldemények, vagy az egyéb zárt küldemények, továbbá az információs rendszerben
tárolt adatok továbbítását, feldolgozását, kezelését végző szervezetek kötelesek a
leplezett eszközök alkalmazását biztosítani és az alkalmazásra feljogosított szervekkel
együttműködni.
A leplezett eszközök alkalmazásának megszüntetése
245. § (1) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv vezetője vagy az
ügyészség a leplezett eszközök vagy egyes eszközök alkalmazását megszünteti, ha
a) nyilvánvaló, hogy további alkalmazásától nem várható eredmény, ideértve azt is, ha
az alkalmazás kiterjesztésének lenne helye, azonban az ehhez szükséges adatok nem
állnak rendelkezésre,
b) nyilvánvaló, hogy az engedélyben meghatározott keretek között a leplezett eszköz
alkalmazása nem végezhető tovább,
c) az engedélyben meghatározott célját elérte,
d) az engedélyben megállapított vagy meghosszabbított tartam lejárt,
e) az utólagos engedélyezés iránti indítványt a bíróság vagy az ügyészség elutasította,
f) a bíróság a 242. § alapján az engedélyt visszavonta vagy egyes leplezett eszközök
alkalmazását megtiltotta,
g) az előkészítő eljárásban elrendelt alkalmazás alatt az előkészítő eljárás határideje
lejárt és a nyomozást nem rendelték el, vagy
h) az eljárást megszüntették, illetve a nyomozás határideje lejárt.
(2) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának megszüntetéséről
rendelkező határozatot meg kell küldeni a bíróságnak.
XL. FEJEZET
A LEPLEZETT ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSA SORÁN MEGSZERZETT ADATOKRA
VONATKOZÓ SZABÁLYOK
A leplezett eszközök alkalmazása során megszerzett adatok törlése
246. § (1) A leplezett eszközök alkalmazásának megszüntetését követő harminc napon
belül az annak során megszerzett adatok közül törölni kell
a) a leplezett eszközök alkalmazásának céljával össze nem függő adatot,
b) mindazon személyes adatot, amelyre a büntetőeljárás céljából nincs szükség, és
c) a 346. § (2) bekezdésében meghatározott adat kivételével azon adatot, amelyet a
büntetőeljárásban bizonyítékként nem lehet felhasználni.
(2) Ha a leplezett eszközök alkalmazását nem maga a leplezett eszközök
alkalmazására feljogosított szerv hajtotta végre, az (1) bekezdésben meghatározott
határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen a leplezett eszközök alkalmazásának
eredményét tartalmazó adathordozó, irat vagy annak kivonata a leplezett eszközök
alkalmazására feljogosított szervhez megérkezett.
A leplezett eszközök alkalmazása során megszerzett adatok bizalmassága
247. § (1) A leplezett eszközök alkalmazásának engedélyezése, végrehajtása, illetve az
annak eredményeként keletkezett adatok felhasználása során gondoskodni kell arról,
hogy az intézkedések és az adatok illetéktelen személy számára ne váljanak
hozzáférhetővé vagy megismerhetővé.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény érvényesítéséért az ügyben eljáró
leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv, ügyészség és bíróság felelős.(3) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény érvényesítése érdekében a
leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv, az ügyészség vagy a bíróság, ha
annak feltételei fennállnak, a leplezett eszközök alkalmazásával összefüggő adatokat a
minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott szabályok szerint
minősítéssel védheti.
248. § (1) Ha a leplezett eszköz alkalmazásával kapcsolatos adatokat a leplezett
eszközök alkalmazására feljogosított szerv a minősített adat védelméről szóló
törvényben meghatározott szabályok szerint minősítette, a törvény szerinti
felülvizsgálatot a leplezett eszköz alkalmazásának megszüntetését követően
haladéktalanul, azután kétévente el kell végezni.
(2) Ha a leplezett eszköz alkalmazásával kapcsolatos adatokat a büntetőeljárásban
minősített adatként kezelik, a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság
kezdeményezheti a minősítés felülvizsgálatát vagy felülbírálatát.
A leplezett eszközök alkalmazása során keletkezett ügyiratok kezelése
249. § (1) E törvény rendelkezései szerint az eljárás ügyiratainak részét képezik
a) a leplezett eszközök alkalmazása során keletkezett bizonyítási eszközök, így
különösen a technikai eszközzel rögzített adatok, és
b) a leplezett eszközök alkalmazására vonatkozó engedély.
(2) * A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv, illetve az ügyészség az
(1) bekezdésben meghatározott ügyiratok zárt kezelését is elrendelheti, amelyet – ha
e törvény eltérően nem rendelkezik – legkésőbb a 352. §-ban meghatározott időpontig
meg kell szüntetni.
250. § (1) Az ügyészség eltérő rendelkezése hiányában a leplezett eszközök
alkalmazásának befejezéséig az alkalmazás során keletkezett bizonyítási eszközök,
különösen a technikai eszközzel rögzített adatok és a leplezett eszközök alkalmazására
vonatkozó engedély nem képezik az eljárás ügyiratainak részét.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bizonyítási eszközöket, illetve iratokat az
alkalmazás befejezéséig kizárólag
a) a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv azon tagja,
b) az az ügyész, ügyészségi vezető, illetve
c) az a bíró, bírósági vezető
ismerheti meg, aki a leplezett eszköz alkalmazásával összefüggésben eljár.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott bizonyítási eszközöket, illetve iratokat az
alkalmazás befejezéséig, törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében
a) más bíróság, ügyészség vagy más leplezett eszközök alkalmazására feljogosított
szerv,
b) a leplezett eszközök végrehajtásában való közreműködésre kijelölt rendőri szerv,
illetve
c) nemzetbiztonsági szolgálat
is megismerheti.
251. § (1) Ha más büntetőeljárás eredményességét, illetve az ügyészségről szóló
törvény, a rendőrségről szóló törvény, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény
vagy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény alapján végzett titkos
információgyűjtés érdekét nem veszélyezteti, a bírói engedélyben szereplő érintett
személyt a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának a tényéről
tájékoztatni kell
a) az előkészítő eljárás befejezését követően, ha nyomozás nem indult, vagy
b) a nyomozás befejezését követően, ha gyanúsítotti kihallgatására vagy vele
szemben vádemelésre nem került sor.
(2) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásával összefüggő más adatról
az érintett személy nem tájékoztatható. Az ilyen adatra vonatkozó tájékoztatás iránti
kérelem teljesítését írásban, e rendelkezésre hivatkozva kell megtagadni.
XLI. FEJEZET
A LEPLEZETT ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSÁNAK EREDMÉNYE252. § (1) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának eredménye a (2)
és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel annak a bűncselekménynek a
bizonyítására és azzal az érintett személlyel szemben használható fel, amely miatt és
akivel szemben az alkalmazást a bíróság engedélyezte.
(2) Akivel szemben a bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazását a bíróság
engedélyezte, annak eredménye olyan bűncselekmény bizonyítására is
felhasználható, amelyet az engedélyben nem jelöltek meg, feltéve, hogy az eszköz
alkalmazásának e törvényben meghatározott feltételei ez utóbbi bűncselekmény
tekintetében is fennállnak.
(3) Annak a bűncselekménynek a bizonyítására, amely miatt a bírói engedélyhez
kötött leplezett eszköz alkalmazását a bíróság engedélyezte, az alkalmazás
eredménye minden elkövetővel szemben felhasználható.
(4) * A (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetben a leplezett eszköz
alkalmazásának eredménye akkor használható fel, ha a leplezett eszközök
alkalmazására feljogosított szerv a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök
alkalmazásának megszüntetését követően harminc napon belül az engedélyben meg
nem jelölt személy, illetve bűncselekmény vonatkozásában az előkészítő eljárás vagy
a nyomozás megindításáról, illetve a már folyamatban lévő büntetőeljárásban való
felhasználásáról rendelkezik, illetve azt kezdeményezi. Erről a leplezett eszközök
alkalmazására feljogosított szerv a leplezett eszközt engedélyező bíróságot az
ügyészség útján tájékoztatja.
(5) * Ha a leplezett eszközök alkalmazását nem maga a leplezett eszközök
alkalmazására feljogosított szerv hajtotta végre, a (4) bekezdésben meghatározott
határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a leplezett eszközök alkalmazásának
megszüntetését követően a leplezett eszközök alkalmazásának az eredményét
tartalmazó összes adathordozó, irat vagy annak kivonata a leplezett eszközök
alkalmazására feljogosított szervhez megérkezett.
253. § (1) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának eredménye az
engedélyben meg nem jelölt személynek az engedélyben meg nem jelölt
bűncselekménye vonatkozásában kizárólag a más életének szándékos kioltásával járó
bűncselekmények; az emberrablás; az öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb
szabadságvesztéssel büntetendő, a Btk. XXIV. Fejezete szerinti állam elleni
bűncselekmény; a terrorcselekmény; a terrorizmus finanszírozása; vagy a szándékosan
elkövetett közveszély okozása bizonyítására használható fel, ha
a) az eszköz alkalmazásának e törvényben meghatározott egyéb feltételei fennállnak,
b) * a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a büntetőeljárásban
felhasználni kívánt adat megszerzését követően nyolc napon belül az engedélyben
meg nem jelölt személynek az engedélyben meg nem jelölt bűncselekménye
vonatkozásában az előkészítő eljárás vagy a nyomozás megindításáról, illetve a már
folyamatban lévő büntetőeljárásban való felhasználásáról rendelkezik, illetve azt
kezdeményezi, és
c) a bíróság a (4) bekezdés alapján engedélyezi az engedélyben meg nem jelölt
személynek az engedélyben meg nem jelölt bűncselekménye vonatkozásában a
leplezett eszköz alkalmazása eredményének a felhasználását.
(2) * A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv az (1) bekezdés b) pontja
szerinti előkészítő eljárás vagy nyomozás megindítását vagy a már folyamatban lévő
büntetőeljárásban való felhasználását követő három munkanapon belül kezdeményezi
az ügyészségnél a leplezett eszköz alkalmazása eredménye felhasználásának az
engedélyezését. Az ügyészség a kezdeményezéstől számított hetvenkét órán belül
indítványozza a bíróságnál a leplezett eszköz alkalmazása eredménye
felhasználásának az engedélyezését.
(3) A bíróság az indítvány benyújtásától számított hetvenkét órán belül dönt.
(4) A bíróság akkor engedélyezi az engedélyben meg nem jelölt személynek az
engedélyben meg nem jelölt bűncselekménye vonatkozásában a leplezett eszköz
alkalmazása eredményének a felhasználását, haa) a leplezett eszköz alkalmazása, illetve annak eredménye az (1) bekezdésben
meghatározott feltételeknek és
b) a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv, valamint az ügyészség
eljárása a (2) bekezdésben foglaltaknak
megfelel.
(5) * Ha az (1) bekezdés b) pontja alapján elrendelt előkészítő eljárás vagy nyomozás
során vagy a korábban már folyamatban lévő büntetőeljárásban az (1) bekezdés
szerinti bűncselekmény miatt bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz további
alkalmazására van szükség, a korábbi bírói engedélyben meg nem jelölt személynek
az engedélyben meg nem jelölt bűncselekménye vonatkozásában a bírói engedélyhez
kötött leplezett eszköz alkalmazását a XXXVIII. Fejezet alapján indítványozni és
engedélyezni kell. Ha a bíróság a (4) bekezdés szerint engedélyezi az engedélyben
meg nem jelölt személynek az engedélyben meg nem jelölt bűncselekménye
vonatkozásában a leplezett eszköz alkalmazása eredményének a felhasználását, a
239. § (2) bekezdésében meghatározott tartamot a felhasználni kívánt adat (1)
bekezdés szerinti megszerzésének időpontjától kell számítani.
(6) Ha a leplezett eszközök alkalmazását nem maga a leplezett eszközök
alkalmazására feljogosított szerv hajtotta végre, az (1) bekezdés b) pontjában
meghatározott határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a leplezett eszköz
alkalmazásának az (1) bekezdésben meghatározottak szerint felhasználni kívánt
eredményét tartalmazó adathordozó, irat vagy annak kivonata a leplezett eszköz
alkalmazására feljogosított szervhez megérkezett.
254. § (1) Bizonyítékként nem lehet felhasználni a bírói engedélyhez kötött leplezett
eszköz alkalmazásának eredményét, ha
a) az érintett olyan védőként eljáró személy, akivel szemben a 357. § alapján, vagy
b) az érintett olyan hozzátartozó, akivel szemben a 343. § és a 357. § alapján
bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz nem lett volna alkalmazható.
(2) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának eredményét
bizonyítékként nem lehet felhasználni olyan adatra nézve, amelyre az engedélyben
megjelölt személy a 170. § (1) bekezdés b) és d) pontja alapján tanúként nem
hallgatható ki, kivéve, ha a 170. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott tanúzási
akadály esetén az érintett a titoktartási kötelezettség alól felmentést kapott.
(3) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának eredményét
bizonyítékként nem lehet felhasználni olyan adatra nézve, amelyre az engedélyben
megjelölt személy a 173. § illetve a 174. § alapján a tanúvallomást megtagadhatja,
kivéve, ha
a) az érintettet tanúként kihallgatták, és a titoktartás körébe tartozó adatra
tanúvallomást tett,
b) a 173. § esetén az érintettet az arra jogosult felmentette, vagy a titoktartási
kötelezettség alá eső adat továbbítása az adatkérés keretében megkeresett szervezet
számára kötelező, vagy
c) a bíróság a médiatartalom-szolgáltatót, valamint a vele munkaviszonyban vagy
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyt a számára a
médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy
kilétének felfedésére kötelezte.
(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott korlátozás nem akadálya annak, hogy a
leplezett eszköz alkalmazásának eredményét az engedélyben megjelölt személy által
elkövetett bűncselekmény bizonyítására használják fel.
255. § (1) Fedett nyomozó alkalmazása esetén a végrehajtásról készített feljegyzést és
a fedett nyomozó alkalmazására vonatkozó ügyészi engedélyt kell az eljárás
ügyirataihoz csatolni.
(2) A fedett nyomozót tanúként kizárólag a fedett nyomozót foglalkoztató szerv
álláspontjának megismerését követően lehet kihallgatni. Fedett nyomozó tanúkénti
kihallgatására, vagy a személyes jelenlétét igénylő más bizonyítási cselekmény
lefolytatására a vádemelés után kizárólag az ügyészség indítványára és akkor kerülhet
sor, ha vallomása más módon nem pótolható.(2a) * A (2) bekezdés esetén a fedett nyomozót az őt foglalkoztató szerv útján kell
idézni, illetve értesíteni, részére a kézbesítendő ügyiratot csak a fedett nyomozót
foglalkoztató szerv útján lehet kézbesíteni. A fedett nyomozó személyazonosságát a
fedett nyomozót foglalkoztató szerv azon tagja igazolja, aki a fedett nyomozó
alkalmazásának végrehajtására történő felkészítéséért, a fedett nyomozóval és az
alkalmazó szervvel való folyamatos kapcsolattartásért, valamint a fedett nyomozó
védelméért felelős. Akadályoztatása esetén ezen személy helyett a felettese jár el.
(3) A fedett nyomozó a bíróság döntése nélkül különösen védett tanúnak minősül, ha
tanúkénti kihallgatása, vagy a személyes jelenlétét igénylő más bizonyítási
cselekmény lefolytatása szükséges. A fedett nyomozó különösen védett tanú
minőségét a bíróság csak a fedett nyomozót foglalkoztató szerv hozzájárulásával
szüntetheti meg.
(3a) * A fedett nyomozó eljárási cselekményen történő jelenléte telekommunikációs
eszköz útján a fedett nyomozót foglalkoztató szerv hozzájárulása esetén biztosítható.
Ebben az esetben a fedett nyomozót foglalkoztató szerv határozza meg, hogy a fedett
nyomozó jelenlétét
a) a 92. § (3) bekezdése szerint az érintett személy személyazonosságának
megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságok technikai eszközzel történő
torzításának az elrendelésével,
b) az érintett személy személyazonosságának megállapítására alkalmas egyedi
tulajdonságok technikai eszközzel történő torzításának mellőzésével,
c) mely elkülönített helyszínen, illetve
d) az a) pontban meghatározott esetben az érintett személy személyazonosságának
megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságok technikai eszközzel történő
torzításának mely módszerével
biztosítsák.
(3b) * Az elkülönített helyszínen a fedett nyomozót foglalkoztató szerv (2a)
bekezdésben meghatározott tagja jelen lehet. Ha ez a fedett nyomozó kilétének
titokban maradása és biztonsága érdekében szükséges, a fedett nyomozót
foglalkoztató szerv döntése alapján a 123. §-ban meghatározottaktól eltérően az
elkülönített helyszínen kizárólag a fedett nyomozót foglalkoztató szerv (2a)
bekezdésben meghatározott tagja lehet jelen, aki ebben az esetben ellátja a 123. § (2)
bekezdésében meghatározott személy feladatait.
(4) * Ha a fedett nyomozó részére írásbeli tanúvallomás tételét engedélyezik, a fedett
nyomozó más módon leírt vallomását a fedett nyomozót foglalkoztató szerv (2a)
bekezdésben meghatározott tagja hitelesíti.
(5) A fedett nyomozó alkalmazása eredményének bizonyítékként történő felhasználása
során minden szükséges intézkedést meg kell tenni a fedett nyomozó kilétének
titokban maradása és biztonsága érdekében.
(6) * Fedett nyomozónak a 222. § (2) bekezdés a), b), d) és f) pontjában
meghatározott célból történő alkalmazása esetén az ügyészség a fedett nyomozó
alkalmazásával kapcsolatos ügyiratok zárt kezelését rendelheti el, ha
a) az ügyészség a fedett nyomozó alkalmazásának eredményét bizonyítékként nem
kívánja felhasználni, és
b) a fedett nyomozó alkalmazása tényének ismertté válása a fedett nyomozó életét,
testi épségét, személyes szabadságát közvetlenül veszélyeztetné.
(7) A (6) bekezdés esetén a fedett nyomozó alkalmazásának eredménye
bizonyítékként nem használható fel, és az ügyiratok zárt kezelése az ügyészség
engedélye nélkül nem szüntethető meg.
(8) * Az (1)–(7) bekezdést megfelelően alkalmazni kell a titkosan együttműködő
személyre is azzal, hogy a fedett nyomozót foglalkoztató szerven a titkosan
együttműködő személyt alkalmazó leplezett eszközök alkalmazására feljogosított
szervet kell érteni.
XLII. FEJEZET
A TITKOS INFORMÁCIÓGYŰJTÉS ÉS A BÜNTETŐELJÁRÁS KAPCSOLATA256. § (1) Ha a büntetőeljárást az ügyészségről szóló törvény, a rendőrségről szóló
törvény, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény vagy a nemzetbiztonsági
szolgálatokról szóló törvény alapján végzett titkos információgyűjtés adatai alapján
indították meg, a büntetőeljárás megindítását követően a leplezett eszközöket e
törvény szerint kell alkalmazni.
(2) A büntetőeljárás megindításakor a bírói vagy ügyészi engedélyhez kötött leplezett
eszközök alkalmazását e törvény szerint akkor is engedélyezni kell, ha előtte bírói,
külső vagy ügyészi engedélyhez kötött titkos információgyűjtést végeztek.
257. § (1) * A titkos információgyűjtés eredményéhez csatolni kell a titkos
információgyűjtés során alkalmazott bírói engedélyhez kötött eszköz, illetve a külső
engedélyhez kötött titkos információgyűjtés elrendelésének és lefolytatásának a
törvényességét igazoló iratokat.
(2) A bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés tényét a törvényszék elnöke
igazolja. Az igazolás tartalmazza a bíróság megjelölését, az engedéllyel érintett ügy
számát és tárgyát, az érintett személy nevét, a titkos információgyűjtés
engedélyezésére irányuló előterjesztés, illetve az engedély kereteit.
258. § A bírói vagy külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredménye
bizonyítékként a büntetőeljárásban akkor használható fel, ha a büntetőeljárás
megindítására jogosult szerv a hozzá való érkezéstől számított három munkanapon
belül dönt a titkos információgyűjtés alapján a büntetőeljárás megindításáról vagy
annak a már folyamatban lévő büntetőeljárásban való felhasználásáról.
A bírói vagy külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredményének
felhasználása
259. § (1) Az ügyészségről szóló törvény, a rendőrségről szóló törvény vagy a Nemzeti
Adó- és Vámhivatalról szóló törvény alapján végzett, bírói engedélyhez kötött titkos
információgyűjtés eredménye a büntetőeljárásban bizonyítékként akkor használható
fel, ha
a) olyan bűncselekmény bizonyítására kívánják felhasználni, amely miatt e törvény
szerint bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának helye lehet,
b) a titkos információgyűjtést folytató szerv a büntetőeljárásban felhasználni kívánt
adat megszerzését követően nyolc napon belül kezdeményezte a büntetőeljárás
megindítását.
(2) Ha a titkos információgyűjtést nem maga a titkos információgyűjtést végző szerv
hajtotta végre, az (1) bekezdésben meghatározott határidőt attól a naptól kell
számítani, amikor a titkos információgyűjtésnek az (1) bekezdés szerint felhasználni
kívánt eredményét tartalmazó adathordozó, irat vagy annak kivonata a titkos
információgyűjtést folytató szervhez megérkezett.
(3) Ha az ügyészségről szóló törvény, a rendőrségről szóló törvény vagy a Nemzeti
Adó- és Vámhivatalról szóló törvény alapján végzett titkos információgyűjtés adatai
alapján a büntetőeljárás megindítását az (1) bekezdés b) pontja alapján, megfelelő
időben kezdeményezték, bizonyítékként a kezdeményezés és a büntetőeljárás
megindítása között végzett, bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés
eredménye is felhasználható.
260. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény rendelkezései alapján
végzett, külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredménye a
büntetőeljárásban akkor használható fel, ha
a) olyan bűncselekmény bizonyítására kívánják felhasználni, amely miatt e törvény
szerint bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának helye lehet, és
b) a büntetőeljárásban felhasználni kívánt adat megszerzését követően a titkos
információgyűjtést végző nemzetbiztonsági szolgálat, illetve a rendőrség terrorizmust
elhárító szerve legkésőbb a büntetőeljárásban felhasználni kívánt adat megszerzését
követő harminc napon belül kezdeményezte a büntetőeljárás megindítását.
(2) * Az (1) bekezdéstől eltérően a nemzetbiztonsági szolgálat, illetve a rendőrség
terrorizmust elhárító szerve legkésőbb a felhasználni kívánt adat megszerzését követő
egy éven belül kezdeményezheti a büntetőeljárás megindítását, haa) a büntetőeljárás korábbi kezdeményezésével a törvényben meghatározott
feladatának az eredményességét veszélyeztetné, és
b) a büntetőeljárásban felhasználni kívánt adat a nemzetbiztonsági szolgálatokról
szóló törvény rendelkezései alapján az érintett szerv feladatkörébe tartozó
bűncselekményre vonatkozik.
(3) Ha a titkos információgyűjtést nem maga a titkos információgyűjtést végző szerv
hajtotta végre, az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidőt attól a naptól kell
számítani, amikor a titkos információgyűjtésnek az (1) és (2) bekezdés szerint
felhasználni kívánt eredményét tartalmazó adathordozó, irat vagy annak kivonata a
titkos információgyűjtést folytató szervhez megérkezett.
(4) Ha az (1) bekezdés alapján kezdeményezik a büntetőeljárást, a nemzetbiztonsági
szolgálatokról szóló törvény rendelkezései alapján végzett, külső engedélyhez kötött
titkos információgyűjtés eredménye kizárólag az engedélyben megjelölt személy
bűncselekményének bizonyítására használható fel. Ha az engedély nem jelölte meg az
érintett személyt, akkor a külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés
eredménye bármely személlyel szemben felhasználható.
HETEDIK RÉSZ
ADATSZERZŐ TEVÉKENYSÉG
Adatkérés
261. § (1) A büntetőeljárásban a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság, illetve –
törvényben meghatározott esetben – az előkészítő eljárást folytató szerv bármely
szervtől, jogi személytől vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől
adatszolgáltatást kérhet.
(2) A vádemelés után az ügyészség a bizonyítási indítvány megtétele, bizonyítási
eszköz felkutatása és biztosítása érdekében adatszolgáltatást kérhet.
(3) Az adatkérés keretében a büntetőeljárással összefüggésbe hozható,
a) a szervezet birtokában lévő adat továbbítása,
b) a szervezet birtokában lévő elektronikus adat vagy irat továbbítása, vagy
c) a szervezet által teljesíthető tájékoztatás adása
kérhető.
(4) Az adatkérés állami vagy helyi önkormányzati nyilvántartásban kezelt adat
továbbítására, illetve átvételére is irányulhat.
(5) Az adatkérésre vonatkozó kérelemben meg kell jelölni
a) az adatkérés e törvény szerinti feltételeit, célját,
b) az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges, az adatszolgáltatás tárgyának
azonosítására szolgáló adatokat, így különösen az érintett személy, tárgy vagy
szolgáltatás adatait,
c) a szolgáltatandó adatok körét és
d) az adatszolgáltatás teljesítésének módját és határidejét.
262. § (1) A nyomozó hatóság és a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési
feladatokat ellátó szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve kizárólag
az ügyészség engedélyével kérhet adatszolgáltatást
a) *
b) *
c) az elektronikus hírközlési szolgáltatótól,
d) a postai szolgáltatótól, illetve a postai közreműködői tevékenységet végző
személytől vagy szervezettől,
e) a banktitoknak, fizetési titoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak vagy
biztosítási titoknak minősülő adatot kezelő szervezettől, ilyen adatra vonatkozóan,
f) az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és
védelméről szóló törvényben meghatározott egészségügyi és személyes adatot kezelő
szervezettől, ilyen adatra vonatkozóan.
(2) Az adatkéréshez szükséges engedély iránti indítványhoz csatolni kell az adatkérés
indokoltságát alátámasztó ügyiratokat.(3) Ha az adatkérés engedélyezése olyan késedelemmel járna, amely az adatkéréssel
elérni kívánt célt jelentősen veszélyeztetné, engedély nélkül is kérhető az
adatszolgáltatás. Az adatszolgáltatás nem tagadható meg az ügyészi engedély hiánya
miatt. Ilyen esetben az ügyészség engedélyét utólag haladéktalanul be kell szerezni.
Ha az adatkérést az ügyészség nem engedélyezi, az így beszerzett adatok
bizonyítékként nem használhatók fel és azokat haladéktalanul törölni kell.
(4) * A nyomozó hatóság és a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési
feladatokat ellátó szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve az
ügyészség engedélye nélkül kérhet adatszolgáltatást
a) az (1) bekezdés c) vagy e) pontjában meghatározott szolgáltatótól vagy
szervezettől a velük szerződésben álló személy kilétére és a személyazonosító
adataira vonatkozóan,
b) a központi bankszámla-nyilvántartást vezető nyilvántartó szervtől, a központi
bankszámla-nyilvántartásban szereplő adatokra vonatkozóan, valamint
c) az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatótól vagy szervezettől, ha az érintett
büntetőeljárásban részt vevő személy hozzájárult az adatszolgáltatás kéréséhez vagy
annak teljesítéséhez.
(5) * A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az ügyészség engedélye
nélkül adatszolgáltatás a büntetőeljárásban részt vevő személyt érintő valamennyi, a
szolgáltató vagy szervezet által kezelt adat vonatkozásában kérhető.
262/A. § * (1) Az ügyészség a 262. § (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti adatkérésre
vonatkozó engedélyét több adatszolgáltatás kérésére vonatkozóan, az engedély
kereteinek meghatározásával is megadhatja, ha az eljárás bűnszervezetben elkövetett
bűncselekmény, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, pénzmosás,
költségvetési csalás vagy olyan csalás miatt van folyamatban, amelynek elkövetésére
elektronikus hírközlő hálózat – ideértve az információs rendszert is – útján került sor.
(2) A nyomozó hatóság az (1) bekezdés szerinti engedély keretei között a
továbbiakban az adatszolgáltatást a 262. § (1) bekezdés c) és e) pontjában
meghatározott adatkérésre vonatkozó önálló ügyészségi engedély nélkül kérheti. A
nyomozó hatóság az adatkérésben megjelöli, hogy az adatkérésre az ügyészség (1)
bekezdés szerinti engedélye alapján kerül sor.
(3) Az ügyészség az adatkérés vagy adatkérések teljesítését követően megvizsgálja,
hogy a (2) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás kérésére az ügyészség
engedélynek megfelelően került-e sor. Az adatkérés eredménye nem használható fel
bizonyítékként mindaddig, amíg az ügyészség azt nem vizsgálta meg.
(4) Nem használható fel bizonyítékként és haladéktalanul törölni kell azt az adatot,
amely az (1) bekezdésben meghatározott ügyészségi engedély kereteinek a
túllépésével jutott az adatszolgáltatást kérő szerv tudomására.
(5) Az e § szerinti adatkérésre egyebekben a 262. §, valamint a 264–265. §
rendelkezéseit kell alkalmazni.
263. § (1) * Ha törvény ezt lehetővé teszi, az adatszolgáltatást kérő szerv a
nyilvántartásból vagy az adatállományból közvetlen hozzáféréssel veszi át a
szükséges adatokat, illetve az adatkéréshez a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló
törvény által ilyen szolgáltatások végzésére kijelölt nemzetbiztonsági szolgálat
közreműködését is igénybe veheti.
(2) Az adatkérés keretében teljesítendő adatszolgáltatásra
a) elektronikus úton teljesítendő kérelem esetén legalább egy, legfeljebb
harmincnapos,
b) egyéb úton teljesítendő kérelem esetén legalább nyolc, legfeljebb harmincnapos
határidő állapítható meg.
264. § (1) Az adatkérés keretében megkeresett szervezet – ha törvény másképp nem
rendelkezik – köteles a kérelemben foglaltakat a megállapított határidő alatt teljesíteni
vagy annak észlelését követően a teljesítés akadályát haladéktalanul közölni. Az
adatszolgáltatást hiányos vagy töredékadatok esetén is teljesíteni kell.(2) Az adatkérés keretében megkeresett szervezet köteles a kérelemben foglaltakat –
ideértve különösen az adat feldolgozását, írásban vagy elektronikus úton való
rögzítését és továbbítását – térítésmentesen teljesíteni.
(3) A rejtjelezett vagy más módon megismerhetetlenné tett adatot az adatkérés
keretében megkeresett szervezet köteles az átadás vagy a közlés előtt eredeti
állapotába visszaállítani, illetve az adatszolgáltatást kérő szerv számára az adat
tartalmát megismerhetővé tenni.
(4) Az adatkérés keretében csak annyi és olyan személyes adat szolgáltatása kérhető,
amely az adatkérés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges.
(5) Ha az adatkérés eredményeként olyan személyes adat jut az adatszolgáltatást kérő
szerv tudomására, amely az adatkérés céljával nem függ össze, az adatot
haladéktalanul törölni kell. Ha a törlendő személyes adat eredeti iratban szerepel, az
adatkérés céljával összefüggő személyes adatról kivonatot kell készíteni és ezzel
egyidejűleg az eredeti iratot az adatkérés keretében megkeresett szervezetnek vissza
kell küldeni.
(6) Az adatkérés keretében az adatszolgáltatást kérő szerv birtokába került eredeti
iratot legkésőbb az eljárás befejezésekor az adatkérés keretében megkeresett
szervezetnek vissza kell küldeni.
(7) Ha az adatkérésről történő tájékoztatás a büntetőeljárás eredményességét
veszélyeztetné, az adatszolgáltatást kérő szerv erre vonatkozó kifejezett rendelkezése
alapján az adatkérés keretében megkeresett szervezet a kérelem tényéről és a
kérelemben foglaltakról, valamint az annak során teljesített adattovábbítás tartalmáról
másnak nem adhat tájékoztatást és köteles biztosítani, hogy mindezek titokban
maradjanak. A kérelemmel érintett személynek a saját személyes adatai kezelésére
vonatkozó tájékoztatás iránti kérelme esetén olyan tájékoztatást kell adni, amelyből
nem derül ki, hogy a személyes adatainak továbbítására az adatkérés céljából sor
került. Erre az adatkérés keretében megkeresett szervezetet az adatkérésre vonatkozó
kérelemben figyelmeztetni kell.
(8) A (7) bekezdés szerinti korlátozás az előkészítő eljárás befejezéséig, illetve a
nyomozás befejezéséig tarthat, kivéve, ha a korlátozás megszüntetése az érintettel
szemben folytatott más büntetőeljárás eredményességét veszélyeztetné. A korlátozás
megszüntetéséről az adatkérés keretében megkeresett szervezetet tájékoztatni kell.
265. § (1) Ha az adatkérés keretében megkeresett szervezet a kérelemben foglaltakat
a megállapított határidőn belül nem teljesíti, annak teljesítését alaptalanul
megtagadja, vagy a 264. § (7) bekezdésében foglalt kötelezettségét megszegi,
rendbírsággal sújtható. Ha annak feltételei fennállnak, a rendbírság kiszabása mellett
az e törvényben meghatározott kényszerintézkedés is elrendelhető.
(2) Ha az adatkérés keretében megkeresett szervezet a kérelemben foglaltakat azért
nem teljesíti, mert azt törvény kizárja, a megkeresett szervezet birtokában lévő adat
megszerzése érdekében a megkeresett szervezetet érintő további eljárási cselekmény
nem végezhető.
265/A. § * Ha a büntetőeljárás érdekeit nem sérti, az ügyészség és a nyomozó
hatóság adatszolgáltatást kérhet olyan módon is, hogy az adatkérés keretében
megkeresett szervet szankció kilátásba helyezése nélkül, önkéntes teljesítésre hívja
fel.
Feltételes adatkérés
266. § (1) Meghatározott feltétel bekövetkezése esetére állami, helyi önkormányzati
vagy nemzetiségi önkormányzati szervtől, költségvetési szervtől vagy köztestülettől
adatszolgáltatást kérhet
a) az ügyészség, illetve
b) az ügyészség engedélyével a nyomozó hatóság, a rendőrség belső bűnmegelőzési
és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító
szerve.
(2) A feltételes adatkérést legfeljebb három hónap időtartamra lehet kérni, amely
alkalmanként legfeljebb három hónappal ismételten meghosszabbítható. A feltételes
adatkérés legfeljebb egy évig tarthat.(3) Ha az (1) bekezdés alapján meghatározott feltétel a feltételes adatkérés
időtartama alatt bekövetkezik, a feltételes adatkérés keretében megkeresett szervezet
megküldi a kérelemben meghatározott adatokat az adatszolgáltatást kérő szervnek.
(4) Ha a feltételes adatkérés időtartama a feltétel bekövetkezése nélkül eltelik, a
feltételes adatkérés keretében megkeresett szervezet törli az adatszolgáltatást kérő
szerv kérelmében szereplő adatokat.
(5) A feltételes adatkérésre vonatkozó kérelemben meg kell jelölni
a) az adatkérés e törvény szerinti feltételeit, célját,
b) az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges, az adatszolgáltatás tárgyának
azonosítására szolgáló adatokat, így különösen az érintett személy, tárgy vagy
szolgáltatás adatait,
c) a szolgáltatandó adatok körét,
d) a feltételes adatkérés időtartamát,
e) az adatszolgáltatás teljesítésének módját és határidejét, valamint
f) azt a feltételt, amelynek bekövetkezése esetén az adatszolgáltatást teljesíteni kell.
(6) A feltételes adatkérésre egyebekben az adatkérés végrehajtásának szabályait kell
alkalmazni azzal, hogy a feltételes adatkérés során a megjelölt feltétel bekövetkezése
esetén az adatszolgáltatás haladéktalan teljesítését is lehet kérni.
Adatgyűjtés
267. § (1) Az ügyészség, a nyomozó hatóság, a rendőrség belső bűnmegelőzési és
bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító
szerve adatgyűjtést végezhet a bűncselekmény gyanújának megállapítása céljából,
illetve annak tisztázása érdekében, hogy vannak-e bizonyítási eszközök, és ezek hol
találhatók.
(2) * A vádemelés után az ügyészség a bizonyítási indítvány megtétele, bizonyítási
eszköz felkutatása és biztosítása, továbbá az elkobozható vagy a vagyonelkobzás alá
eső dolog vagy vagyon felderítése és biztosítása érdekében adatgyűjtést végezhet,
ehhez a nyomozó hatóságot és a nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzésért felelős
szervét is igénybe veheti.
(3) Az adatgyűjtés során
a) az ügyészségről szóló törvényben, a rendőrségről szóló törvényben, illetve a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben meghatározott nyilvántartásokból
adatok gyűjthetők,
b) a nyilvánosságra hozatal céljából készített vagy jogszerűen nyilvánosságra hozott
adatállományból, illetve forrásból adatok gyűjthetők,
c) bárkitől felvilágosítás kérhető,
d) kép-, hang- vagy kép- és hangfelvétel bemutatásával személy vagy tárgy
kiválasztatása, illetve azonosítása kérhető, illetve
e) a bűncselekmény helyszínét meg lehet vizsgálni.
(4) Az adatgyűjtést végző hatóság tagja az adatgyűjtésről feljegyzést készít.
(5) Az adatgyűjtésről készült feljegyzésbe foglalt közlés vallomásként akkor
használható fel, ha azt az érintett terheltként vagy tanúként történő kihallgatása során
fenntartja.
Egyéb adatszerző tevékenység
268. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság határozatával elrendelheti
a) az ismeretlen helyen lévő dolog hollétének megállapítása, valamint ismeretlen
eredetű dolog azonosítása céljából annak a dolognak a körözését, amely bizonyítási
eszköz,
b) az ismeretlen helyen lévő dolog hollétének megállapítása, valamint ismeretlen
eredetű dolog azonosítása céljából annak a dolognak a körözését, amely elkobozható,
vagy amelyre vagyonelkobzás rendelhető el,
c) * a tanú vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható
személy körözését, ha a személyazonossága ismeretlen,
d) * az ismeretlen helyen tartózkodó tanú vagy bűncselekmény elkövetésével
megalapozottan gyanúsítható személy, illetve terhelt körözését elérhetőségének
megállapítása érdekében,e) holttest, holttestrész azonosítása érdekében annak a holttestnek, holttestrésznek a
körözését, amely bizonyítási eszköz.
(2) A körözést vissza kell vonni, ha az elrendelés oka megszűnt. Az (1) bekezdés a), c)
és d) pontja alapján elrendelt körözést vissza kell vonni az eljárás megszüntetését,
illetve jogerős befejezését követően.
(3) * A körözés visszavonásáról vagy módosításáról az a bíróság, ügyészség vagy
nyomozó hatóság határoz, amely előtt az eljárás folyamatban van. A vádemelés előtt
a nyomozó hatóság által elrendelt körözést az ügyészség is visszavonhatja vagy
módosíthatja.
(4) Ha az eljárás nem a körözést elrendelő bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság
előtt van folyamatban vagy az eljárás során változik az ügyben eljáró bíróság,
ügyészség vagy nyomozó hatóság, és a körözés feltételei továbbra is fennállnak, a
körözés visszavonása helyett az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság
indokolt esetben e körülmény körözési nyilvántartási rendszerben történő rögzítése
érdekében intézkedik.
(5) A körözés elrendelése, visszavonása vagy módosítása ellen nincs helye
jogorvoslatnak.
269. § (1) Az ügyészség, a nyomozó hatóság, illetve a rendőrség belső bűnmegelőzési
és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító
szerve
a) törvényben meghatározottak szerint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok
nyilvántartásából adattovábbítást kérhet,
b) törvényben meghatározottak szerint az arcképelemzési nyilvántartás vezetéséért és
az arcképelemző rendszer működtetéséért felelős szerv arcképelemző tevékenységét
veheti igénybe, illetve
c) * törvényben meghatározottak szerint a Schengeni Információs Rendszerben az
érintett személy vagy tárgy ellenőrzésére irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezését
rendelheti el.
(2) A vádemelés után az ügyészség a bizonyítási indítvány megtétele, bizonyítási
eszköz felkutatása és biztosítása érdekében végezheti az (1) bekezdés a) és b)
pontjában meghatározott egyéb adatszerző tevékenységet.
270. § (1) Az ügyészség, a nyomozó hatóság, illetve a rendőrség belső bűnmegelőzési
és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító
szerve szaktanácsadó közreműködését veheti igénybe, ha a bizonyítási eszközök
felderítéséhez, felkutatásához, megszerzéséhez, összegyűjtéséhez vagy rögzítéséhez
különleges szakismeret szükséges. A vádemelés után az ügyészség a bizonyítási
indítvány megtétele, bizonyítási eszköz felkutatása és biztosítása érdekében vehet
igénybe szaktanácsadót.
(1a) * A bíróság a vádemelés után szaktanácsadó közreműködését veszi igénybe, ha
az eljárási cselekményt a 87. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontban meghatározott
módon rendeli végrehajtani.
(2) Ha a szaktanácsadó eljárása során a személy testének sérthetetlenségét érintő
cselekmény elvégzése szükséges, erről az ügyészség vagy a nyomozó hatóság külön
rendelkezik.
(3) Az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tagjának kizárására vonatkozó
rendelkezéseket a szaktanácsadóra megfelelően alkalmazni kell.
(4) A szaktanácsadó közreműködésének a tényét, a közreműködés módját és tartalmát
az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvben vagy feljegyzésben fel kell tüntetni.
(5) A szaktanácsadó a közreműködésével végzett eljárási cselekményre vonatkozóan
tanúként hallgatható ki.
(6) * Az Europol tisztviselője az (1) bekezdés alapján a büntetőeljárásban
szaktanácsadóként vehető igénybe.
NYOLCADIK RÉSZ
A KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK
XLIII. FEJEZETA KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
271. § (1) A kényszerintézkedés elrendelésekor, illetve végrehajtása során arra kell
törekedni, hogy annak alkalmazása az érintett alapvető jogainak a korlátozását csak a
legszükségesebb mértékben és ideig eredményezze.
(2) Súlyosabb korlátozással járó kényszerintézkedés akkor rendelhető el, ha a
kényszerintézkedéssel elérni kívánt cél kisebb korlátozással járó kényszerintézkedéssel
vagy egyéb eljárási cselekménnyel nem érhető el.
(3) A kényszerintézkedést az érintett kíméletével, a korlátozással nem érintett
alapvető jogait tiszteletben tartva kell végrehajtani. A kényszerintézkedés
végrehajtása során figyelemmel kell lenni arra, hogy az az érintetten kívüli személyt
csak a legszükségesebb mértékben érintsen.
(4) A magánéletet, illetve a tulajdonjogot korlátozó kényszerintézkedéseket lehetőleg a
napnak a hatodik és huszonkettedik órája között kell végrehajtani.
(5) Biztosítani kell, hogy a kényszerintézkedés végrehajtása során ne kerüljenek
nyilvánosságra az érintett magánéletének a büntetőeljárással össze nem függő
körülményei, illetve a személyes adatai.
(6) A kényszerintézkedés végrehajtása során kerülni kell a szükségtelen károkozást.
(7) A bíróság és az ügyészség az általa elrendelt kényszerintézkedés végrehajtásához
igénybe veheti a nyomozó hatóságot.
272. § (1) Kényszerintézkedés
a) a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés és
b) a vagyont érintő kényszerintézkedés.
(2) Személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés
a) az őrizet,
b) a távoltartás,
c) a bűnügyi felügyelet,
d) a letartóztatás és
e) az előzetes kényszergyógykezelés [a b)–e) pont a továbbiakban együtt: személyi
szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés].
(3) Vagyont érintő kényszerintézkedés
a) a kutatás,
b) a motozás,
c) a lefoglalás,
d) * a zár alá vétel
e) * az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele és,
f) * tárhelyszolgáltatás felfüggesztése.
A tetten ért elkövető elfogása
273. § A bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt bárki elfoghatja, köteles
azonban őt a nyomozó hatóságnak haladéktalanul átadni, vagy ha erre nincs módja, a
rendőrséget tájékoztatni.
XLIV. FEJEZET
AZ ŐRIZET
Az őrizet feltétele és tartama
274. § (1) Az őrizet a terhelt, illetve a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan
gyanúsítható személy személyi szabadságának átmeneti elvonása.
(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság szabadságvesztéssel büntetendő
bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén a terhelt, vagy a bűncselekmény
elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy őrizetét rendelheti el
a) tettenérés esetén, ha a személyazonossága nem állapítható meg,
b) ha vele szemben személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés
elrendelése valószínűsíthető, vagy
c) ha a tárgyaláson rendzavarást követ el.
(3) * Az őrizet a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés
tárgyában hozott döntésig, de legfeljebb hetvenkét óráig tarthat.(4) * Ha a körülmények nem változtak, a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével
megalapozottan gyanúsítható személy őrizete ismételten nem rendelhető el.
(5) Az őrizet elrendelését megelőző hatósági fogva tartást az őrizet tartamába be kell
számítani.
(6) Ha az őrizetet a nyomozó hatóság rendelte el, erről az ügyészséget huszonnégy
órán belül tájékoztatja. A (2) bekezdés c) pontja esetén a bíróság haladéktalanul
tájékoztatja a rendzavarás alapjául szolgáló bűncselekmény tekintetében hatáskörrel
és illetékességgel rendelkező ügyészséget.
Intézkedés az őrizet elrendelése után
275. § (1) * Az őrizet elrendeléséről és a fogva tartás helyéről legkésőbb nyolc órán
belül tájékoztatni kell a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan
gyanúsítható személy által megjelölt nagykorú személyt.
(2) Az őrizetet elrendelő bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság megtagadhatja az
(1) bekezdés szerinti személy tájékoztatását a büntetőeljárás eredményessége, vagy
más személy életének, testi épségének biztosítása érdekében.
(3) * A tájékoztatás megtagadása esetén biztosítani kell, hogy a terhelt vagy a
bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy más nagykorú
személyt jelölhessen meg, akit az (1) és (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell
tájékoztatni.
(4) * Ha a tájékoztatás nyolc órán belül a (3) bekezdés alkalmazásával sem
biztosítható, a tájékoztatás megtagadása ellen a terhelt, a bűncselekmény
elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy és a védő jogorvoslattal élhet.
(5) * A terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható
személy felügyelet nélkül maradó kiskorú gyermeke, illetve az általa gondozott más
személy elhelyezéséről, valamint a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével
megalapozottan gyanúsítható személy felügyelet nélkül maradó vagyonának és
lakásának biztonságba helyezéséről az őrizetet elrendelő bíróság, ügyészség vagy
nyomozó hatóság gondoskodik.
(6) A katona őrizetének elrendeléséről az elöljáróját is tájékoztatni kell.
XLV. FEJEZET
SZEMÉLYI SZABADSÁGOT ÉRINTŐ BÍRÓI ENGEDÉLYES KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK
ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
Személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedések célja és feltételei
276. § (1) Szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folytatott eljárásban
a terhelttel szemben személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés
elrendelésének, meghosszabbításának és fenntartásának akkor van helye, ha
a) a terhelt bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható vagy vele
szemben vádat emeltek, és
b) a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés céljának
eléréséhez ez szükséges, és az elérni kívánt cél más módon nem biztosítható.
(2) Személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés rendelhető el
a) a terhelt jelenlétének biztosítása érdekében, ha
aa) megszökött, szökést kísérelt meg, vagy a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó
hatóság elől elrejtőzött, illetve
ab) megalapozottan feltehető, hogy a büntetőeljárásban elérhetetlenné válna, így
különösen megszökne, elrejtőzne,
b) a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának megakadályozása
érdekében, ha
ba) a terhelt a bizonyítás meghiúsítása érdekében a büntetőeljárásban részt vevő vagy
más személyt megfélemlített, jogellenesen befolyásolt, vagy tárgyi bizonyítási eszközt,
elektronikus adatot, vagy vagyonelkobzás alá eső dolgot megsemmisített,
meghamisított vagy elrejtett, illetve
bb) megalapozottan feltehető, hogy a terhelt a bizonyítást veszélyeztetné, így
különösen a büntetőeljárásban részt vevő vagy más személyt megfélemlítene,jogellenesen befolyásolna, tárgyi bizonyítási eszközt, elektronikus adatot vagy
vagyonelkobzás alá eső dolgot megsemmisítene, meghamisítana vagy elrejtene,
c) a bűnismétlés lehetőségének megakadályozása érdekében, ha
ca) * a terhelt a gyanúsítotti kihallgatását követően az eljárás tárgyát képező
bűncselekményt folytatta, vagy a gyanúsítotti kihallgatását követően elkövetett újabb,
szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt gyanúsítottként
hallgatták ki, illetve
cb) * megalapozottan feltehető, hogy a terhelt a megkísérelt vagy előkészített
bűncselekményt véghezvinné, az eljárás tárgyát képező bűncselekményt folytatná
vagy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el.
277. § (1) Távoltartás a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának, illetve –
ha ez a sértett vonatkozásában állapítható meg – a bűnismétlés megakadályozása
érdekében rendelhető el.
(2) Bűnügyi felügyelet a terhelt jelenlétének biztosítása, a bizonyítás
megnehezítésének vagy meghiúsításának megakadályozása, illetve a bűnismétlés
megakadályozása érdekében rendelhető el.
(3) Bűnügyi felügyelet mellett távoltartás is elrendelhető.
(4) Letartóztatás a terhelt jelenlétének biztosítása, a bizonyítás megnehezítésének
vagy meghiúsításának megakadályozása, illetve a bűnismétlés megakadályozása
érdekében rendelhető el, ha különösen
a) a bűncselekmény jellegére,
b) a nyomozás állására és érdekeire,
c) a terhelt személyi és családi körülményeire,
d) a terhelt és a büntetőeljárásban részt vevő vagy más személy viszonyára,
e) a terhelt büntetőeljárás előtt és az eljárás során tanúsított magatartására
tekintettel a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedéssel
elérni kívánt cél távoltartással, illetve bűnügyi felügyelettel nem biztosítható.
(5) Előzetes kényszergyógykezelés a bűnismétlés megakadályozása érdekében
rendelhető el, ha megalapozottan feltehető, hogy a terhelt kényszergyógykezelésének
van helye.
Személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedések elrendelése
278. § (1) A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés
elrendeléséről – a vádemelés előtt az ügyészség indítványára – a bíróság határoz.
(2) Távoltartás elrendelését a sértett is indítványozhatja. A sértett a távoltartás
elrendelésére irányuló indítványát a vádemelés előtt az ügyben eljáró ügyészségnél
terjesztheti elő. Az ügyészség a sértett indítványát az ügyiratokkal együtt
haladéktalanul továbbítja a bíróságnak.
(3) A bíróság a vádemelés előtt
a) letartóztatás helyett távoltartást, bűnügyi felügyeletet, vagy távoltartást és bűnügyi
felügyeletet rendelhet el,
b) az ügyészség által indítványozott távoltartás helyett enyhébb magatartási
szabályok előírásával bűnügyi felügyeletet rendelhet el,
c) bűnügyi felügyelet mellett távoltartást is, vagy bűnügyi felügyelet helyett
távoltartást rendelhet el,
d) előzetes kényszergyógykezelés helyett távoltartást, bűnügyi felügyeletet, bűnügyi
felügyeletet és távoltartást vagy letartóztatást rendelhet el,
e) az indítványozott magatartási szabálynál enyhébb vagy attól eltérő magatartási
szabályt is előírhat.
Személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedések megszűnése és
megszüntetése
279. § (1) A bíróságnak, az ügyészségnek és a nyomozó hatóságnak arra kell
törekednie, hogy a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés a
lehető legrövidebb ideig tartson.
(2) A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés megszűnik, ha
Hirdetésa) a tartama meghosszabbítás vagy fenntartás nélkül lejárt,
b) a nyomozás határideje lejárt és vádemelésre nem került sor,
c) az eljárást megszüntették vagy felfüggesztették,
d) az eljárást jogerősen befejezték.
(3) A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést meg kell
szüntetni, ha
a) az elrendelésének oka megszűnt,
b) helyette más személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést
rendeltek el, vagy
c) más ügyben a terhelt letartóztatását vagy előzetes kényszergyógykezelését
rendelték el.
(4) A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést meg lehet
szüntetni, ha a terhelt szabadságvesztést, elzárást vagy javítóintézeti nevelést tölt.
(5) A távoltartást, illetve a bűnügyi felügyeletet a más ügyben elrendelt távoltartásra,
illetve bűnügyi felügyeletre tekintettel meg lehet szüntetni, ha a távoltartással érintett
személyre vagy az előírt magatartási szabályra figyelemmel a távoltartás, illetve a
bűnügyi felügyelet célja a más ügyben elrendelt távoltartással, illetve bűnügyi
felügyelettel biztosított.
(6) A terhelt őrizete ismételten elrendelhető, ha szabadlábra kerülésekor a személyi
szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelésének feltételei
továbbra is fennállnak, és a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes
kényszerintézkedést
a) azért szüntették meg, mert a terhelt letartóztatását vagy előzetes
kényszergyógykezelését más ügyben rendelték el, vagy
b) a (4) bekezdés alapján szüntették meg.
(7) A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést a bíróság
szünteti meg, és azt a sértett indítványára elrendelt távoltartás kivételével a
vádemelés előtt az ügyészség is megszüntetheti.
XLVI. FEJEZET
TÁVOLTARTÁS ÉS BŰNÜGYI FELÜGYELET
Távoltartás
280. § (1) A távoltartás a terhelt szabad kapcsolattartását, és ennek érdekében a
terhelt szabad mozgáshoz és a lakóhely, illetve a tartózkodási hely szabad
megválasztásához való jogát korlátozza.
(2) Távoltartás elrendelése esetén a bíróság magatartási szabályként előírja, hogy a
terhelt meghatározott személlyel – közvetlenül vagy közvetve – ne lépjen kapcsolatba,
illetve ettől a személytől tartsa távol magát (a továbbiakban: távoltartással érintett
személy).
(3) A bíróság a (2) bekezdésben meghatározott cél biztosítása érdekében magatartási
szabályként előírhatja, hogy a terhelt
a) meghatározott lakást hagyjon el és onnan maradjon távol, illetve
b) a távoltartással érintett személy tényleges tartózkodási helyétől, munkahelyétől, az
e személy által rendszeresen látogatott intézményektől vagy egyéb helytől, különösen
nevelési, nevelési-oktatási- vagy gyógykezelés céljából látogatott egészségügyi
intézménytől, vallásgyakorlása során látogatott épülettől tartsa távol magát.
(4) A (3) bekezdés b) pontjának alkalmazása esetén, a magatartási szabályokat oly
módon kell előírni, hogy azok ne tegyék lehetetlenné a terhelt azon jogainak
gyakorlását, amely jogokat a távoltartással érintett személy vonatkozásában e
magatartási szabályok érintenek.
(5) Távoltartás elrendelése esetén a bíróság az elrendeléséről szóló véglegessé vált
határozatot kézbesíti
a) az indítvány előterjesztője,
b) a távoltartással érintett személy, és
c) ha a távoltartás elrendelését a sértett indítványozta, az ügyészség
részére.(6) A távoltartás megszűnéséről, illetve megszüntetéséről a távoltartással érintett
személyt is tájékoztatni kell.
Bűnügyi felügyelet
281. § (1) A bűnügyi felügyelet a terhelt szabad mozgáshoz és a lakóhely, illetve a
tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát korlátozza.
(2) Bűnügyi felügyelet elrendelése esetén a bíróság előírja, hogy a terhelt
a) a számára meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy
ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül ne hagyja el,
b) meghatározott jellegű nyilvános helyeket, nyilvános rendezvényeket vagy
meghatározott közterületeket ne látogasson, illetve
c) meghatározott időközönként és módon a rendőrség általános rendőrségi feladatok
ellátására létrehozott szervénél jelentkezzen.
(3) * A bíróság a bűnügyi felügyelettel elérni kívánt célt biztosító további magatartási
szabályokat is előírhat, ideértve a pártfogó felügyelet külön magatartási szabályaként
meghatározható olyan magatartási szabályokat is, amelyek célja a bűnismétlés
lehetőségének a megakadályozása.
(4) A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazása esetén a bíróság magatartási szabályként
meghatározza, hogy a terhelt a kijelölt területet, helyet milyen célból, különösen a
mindennapi élet szokásos szükségleteinek biztosítása, munkavégzés vagy
gyógykezelés céljából, milyen feltételek szerint hagyhatja el.
A távoltartás és a bűnügyi felügyelet magatartási szabályainak megtartását biztosító
intézkedések
282. § A távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet magatartási szabályainak megtartását
biztosító intézkedés
a) a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz, illetve
b) az óvadék.
283. § (1) A bíróság elrendelheti, hogy a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet
magatartási szabályainak megtartását a rendőrség általános rendőrségi feladatok
ellátására létrehozott szerve a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel
ellenőrizze.
(2) * A bíróság elrendeli, hogy a bűnügyi felügyelet megtartását a rendőrség általános
rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerve a terhelt mozgását nyomon követő
technikai eszközzel ellenőrizze, ha a bűnügyi felügyeletet kizárólag a letartóztatás
tartama felső határának eltelte miatt rendelte el.
(3) Ha a terhelt a technikai eszköz működtetésében nem működik közre, az a
magatartási szabályok megsértésének minősül. Erre a terheltet a terhelt mozgását
nyomon követő technikai eszköz alkalmazásának elrendelésekor figyelmeztetni kell.
(4) A bíróság a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz telepítésének
feltételeit annak elrendelésekor tisztázza.
284. § * Az óvadék a bíróság által meghatározott pénzösszeg, amelynek célja a
bíróság által elrendelt távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet magatartási szabályai
megtartásának, valamint a terhelt eljárási cselekményeken való jelenlétének
elősegítése. Az óvadék megállapításának e törvény eltérő rendelkezése hiányában
valamennyi, a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés 276. §
(2) bekezdésében meghatározott oka esetén helye van.
285. § (1) A terhelt vagy védője indítványozhatja, hogy a bíróság állapítsa meg az
óvadék összegét, és az óvadék letétele esetére
a) letartóztatás helyett távoltartást, bűnügyi felügyeletet, vagy távoltartást és bűnügyi
felügyeletet rendeljen el,
b) bűnügyi felügyelet helyett távoltartást rendeljen el,
c) bűnügyi felügyelet és távoltartás esetén a bűnügyi felügyeletet szüntesse meg,
vagy
d) bűnügyi felügyelet, vagy bűnügyi felügyelet és távoltartás esetén enyhébb
magatartási szabályokat írjon elő.
(2) Az óvadék megállapítására irányuló indítványban meg kell jelölni a letenni kívánt
óvadék összegét.(3) Az indítvány alapján a bíróság
a) az óvadék megállapítására és enyhébb kényszerintézkedés elrendelésére, vagy
enyhébb magatartási szabályok előírására irányuló indítványt elutasítja, vagy
b) megállapítja az óvadék összegét és az óvadék letétele esetére
ba) enyhébb személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést rendel
el,
bb) az (1) bekezdés c) pontja esetén a bűnügyi felügyeletet megszünteti, vagy
bc) enyhébb magatartási szabályokat ír elő.
(4) A bíróság az óvadék megállapításáról a személyi szabadságot érintő bírói
engedélyes kényszerintézkedés elrendelésével, meghosszabbításával vagy
fenntartásával, illetve a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes
kényszerintézkedés megszüntetésére irányuló indítvány elbírálásával együtt is
rendelkezhet.
(5) Ha a bíróság az indítványt elutasítja, a terhelt vagy védője az óvadék
megállapítása iránt ismételten akkor terjeszthet elő indítványt, ha új körülményre
hivatkozik.
(6) Óvadék nem állapítható meg
a) előzetes kényszergyógykezelés elrendelése esetén, illetve
b) a távoltartás esetén enyhébb magatartási szabályok előírása érdekében.
286. § (1) Az óvadék tárgya pénz lehet, az óvadékot a terhelt vagy védője teheti le.
(2) * Az óvadék összege nem lehet kevesebb, mint ötszázezer forint, annak összegét
a bíróság a jelenlét biztosításával, a bizonyítás megnehezítésével vagy
meghiúsításával, illetve a bűnismétléssel kapcsolatos fenyegetettség mértékéhez
igazodóan, a bűncselekmény tárgyi súlya alapján, a terhelt személyi körülményeire és
vagyoni helyzetére is figyelemmel állapítja meg.
(3) Fellebbezésnek az óvadék összegének megállapítása ellen is helye van.
287. § (1) Az óvadékot az óvadékot megállapító határozat véglegessé válását
követően, a véglegessé válástól számított három hónapon belül lehet letenni. A letett
óvadék nem vonható vissza.
(2) Az óvadék letételének igazolását követően a bíróság rendelkezése alapján
a) a letartóztatásban lévő terheltet haladéktalanul szabadon kell bocsátani, és a
bíróság határozatában meghatározott enyhébb személyi szabadságot érintő bírói
engedélyes kényszerintézkedést az előírt magatartási szabályok szerint kell
végrehajtani,
b) távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet esetén a bíróság határozatában
meghatározott személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést, a
meghatározott magatartási szabályok alkalmazásával kell végrehajtani.
(3) Ha a terhelt vagy a védője az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem
tette le az óvadékot, óvadék megállapítása iránt ismételten akkor terjeszthet elő
indítványt, ha új körülményre hivatkozik.
288. § (1) Az óvadék letevője elveszti a jogát a letett óvadék összegére, ha a bíróság a
terhelt letartóztatását
a) * a 293. § (3) vagy (4) bekezdése alapján, vagy
b) az óvadék letételét követően tanúsított magatartása következtében
elrendeli.
(2) Az óvadék letevője elveszti a jogát a letett óvadék összegére akkor is, ha a terhelt
letartóztatását azért nem lehet elrendelni, mert a terhelt elérhetetlenné vált.
(3) Az óvadék elvesztését követően óvadék ismételten nem állapítható meg.
(4) Az óvadék összegét az óvadék letevőjének vissza kell adni, ha a terhelttel szemben
alkalmazott személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés – az (1)
és (2) bekezdés kivételével – megszűnt vagy azt megszüntették.
A távoltartás és a bűnügyi felügyelet tartama
289. § (1) A vádemelés előtt elrendelt távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet az
elsőfokú bíróság tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb négy
hónapig tart.(2) A távoltartást, illetve a bűnügyi felügyeletet a bíróság alkalmanként legfeljebb
négy hónappal meghosszabbíthatja.
(3) A vádemelés előtt a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet meghosszabbítása
iránt
a) az ügyészség,
b) a sértett indítványára elrendelt távoltartás esetén a sértett vagy az ügyészség
a kényszerintézkedés tartamának lejárta előtt legalább öt nappal tesz indítványt a
bíróságnak.
290. § (1) A vádemelés után az elsőfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott
távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának
kihirdetéséig tart.
(2) * Az elsőfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy
fenntartott, valamint a másodfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott távoltartás,
illetve bűnügyi felügyelet a másodfokú eljárás befejezéséig tart.
(3) * A másodfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy
fenntartott, továbbá a harmadfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott távoltartás,
illetve bűnügyi felügyelet a harmadfokú eljárás befejezéséig tart.
(4) Az elsőfokú vagy a másodfokú bíróság ügydöntő határozatának hatályon kívül
helyezése és új eljárásra utasítása esetén a másodfokú vagy a harmadfokú bíróság
által elrendelt vagy fenntartott távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet a megismételt
eljárásra utasított bíróságnak a megismételt eljárásban a tárgyalás előkészítése során
hozott határozatáig, vagy fellebbezés esetén a fellebbezés elbírálására jogosult
bíróság 630. § (5) bekezdése szerinti döntéséig tart.
(5) A másodfokú vagy a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése elleni
fellebbezés elbírálása után elrendelt vagy fenntartott távoltartás, illetve bűnügyi
felügyelet, a lefolytatásra, vagy a megismételt eljárásra utasított bíróság tárgyalás
előkészítése során hozott határozatáig tart.
291. § (1) * Ha a vádemelés után, a bűnügyi felügyelet, illetve a távoltartás elsőfokú
bíróság általi fenntartásától vagy elrendelésétől számítva
a) hat hónap eltelt, és az elsőfokú bíróság még nem hozott ügydöntő határozatot, az
elsőfokú bíróság,
b) egy év eltelt, és az elsőfokú bíróság még nem hozott ügydöntő határozatot, a
másodfokú bíróság,
c) a b) pontban meghatározott határidőt követően az elsőfokú bíróság ügydöntő
határozatának meghozataláig a másodfokú bíróság legalább hathavonta
a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet indokoltságát felülvizsgálja.
(2) * Az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatát követően elrendelt vagy fenntartott
távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet indokoltságát a másodfokú bíróság, a másodfokú
bíróság ügydöntő határozatát követően elrendelt vagy fenntartott távoltartás, illetve
bűnügyi felügyelet indokoltságát a harmadfokú bíróság hathavonta felülvizsgálja.
(3) Ha az eljáró bíróság a bűnügyi felügyeletet, illetve a távoltartást a 290. § (2)–(4)
bekezdése alapján elrendelte, vagy fenntartotta, a (2) bekezdésben meghatározott hat
hónapos határidőt ettől az időponttól kell számítani.
A távoltartás és a bűnügyi felügyelet részleges feloldása és módosítása
292. § (1) Ha a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet tartama alatt a terhelt vagy a
távoltartással érintett személy életkörülményeiben olyan lényeges változás következik
be, amely miatt
a) az előírt magatartási szabályoktól történő ideiglenes eltérés, vagy azok ideiglenes
felfüggesztése szükséges, a vádemelés előtt az ügyészség, azt követően, illetve a
sértett indítványára elrendelt távoltartás esetén a bíróság a távoltartás, illetve a
bűnügyi felügyelet magatartási szabályait hivatalból vagy a terhelt, a védő és a
távoltartással érintett személy indítványára részlegesen feloldhatja,
b) az előírt magatartási szabályok tartós vagy végleges módosítása szükséges, a
bíróság a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet magatartási szabályait az ügyészség,
a terhelt, a védő vagy a távoltartással érintett személy indítványára módosítja.(2) A magatartási szabályok részleges feloldására vagy módosítására irányuló
indítvány esetén az annak elbírálására az (1) bekezdés alapján jogosult bíróság, vagy
ügyészség
a) az indítványt elutasítja,
b) az indítványnak részben helyt ad, és a magatartási szabályokat részlegesen feloldja
vagy módosítja, egyebekben az indítványt elutasítja, vagy
c) az indítványnak helyt ad, és a magatartási szabályokat részlegesen feloldja,
módosítja.
(3) A távoltartás magatartási szabályainak részleges feloldásáról és módosításáról
rendelkező határozatot közölni kell
a) a távoltartással érintett személlyel is,
b) az ügyészséggel is, ha a részleges feloldást vagy a módosítást a távoltartással
érintett személy indítványozta.
(4) A bűnügyi felügyelet, illetve távoltartás magatartási szabályainak indítvánnyal
egyező részleges feloldása, módosítása ellen – az (5) bekezdés kivételével – nincs
helye jogorvoslatnak. Az indítvány elutasítása, vagy az indítványt elbíráló határozat
elutasító rendelkezése ellen az indítványozó terjeszthet előjogorvoslatot.
(5) Ha távoltartás magatartási szabályainak részleges feloldását, vagy módosítását a
távoltartással érintett személy indítványozta, az indítványnak helyt adó határozat
ellen a terhelt és a védő, a részben helyt adó határozat ellen a terhelt és a védő is
jogorvoslatot terjeszthet elő.
(6) Ha a bíróság a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés
elrendelésekor ezt nem zárja ki, a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet alatt álló
terhelt bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, más hatóság vagy szakértő idézésével
kapcsolatos megjelenési kötelezettségének teljesítése, illetve ilyen értesítéssel
kapcsolatos megjelenési jogának gyakorlása érdekében az ahhoz szükséges
időtartamra és mértékben a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet magatartási
szabályaitól külön engedély nélkül is eltérhet. Ebben az esetben a terhelt köteles
a) az idézésről vagy az értesítésről legkésőbb annak kézhezvételételét követő
munkanapon az idézés vagy értesítés megismerésének biztosításával együtt a
magatartási szabályok megtartását ellenőrző hatóságot tájékoztatni,
b) az idézést vagy értesítést kibocsátó hatóság előtt történt megjelenését és annak
időtartamát, a megjelenését követő három munkanapon belül igazolni.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott tájékoztatási és igazolási kötelezettség
elmulasztása a magatartási szabályok megszegésének minősül.
A távoltartás és a bűnügyi felügyelet végrehajtása és magatartási szabályainak
megszegése
293. § (1) Ha a bűnügyi felügyelet, illetve a távoltartás elrendelése után állapítható
meg, hogy a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés
végrehajtásának feltételei nem állnak fenn, így különösen, ha a terhelt mozgását
nyomon követő technikai eszköz nem telepíthető, a terhelt őrizetét kell elrendelni, és a
személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés tárgyában a bíróság
új határozatot hoz.
(2) * Ha a terhelt a távoltartás vagy a bűnügyi felügyelet magatartási szabályait
megszegi, a terheltet a bíróság rendbírsággal sújthatja.
(3) A magatartási szabályok ismételt vagy súlyos megszegése esetén a terhelt őrizete
rendelhető el, és
a) a távoltartás magatartási szabályainak megszegése esetén a távoltartás mellett
vagy helyett a terhelt bűnügyi felügyelete rendelhető el,
b) a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz alkalmazása rendelhető el,
c) hátrányosabb vagy más magatartási szabályok megállapításának van helye, vagy
d) a terhelt letartóztatása rendelhető el.
(4) Ha a terhelt az eljárási cselekményen idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt
alapos okkal előzetesen nem menti ki, vagy az akadály megszűnése után alapos okkal
nyomban nem igazolja, rendbírsággal sújtható, vagy a (3) bekezdésben meghatározott
intézkedések alkalmazása érdekében őrizete rendelhető el.A távoltartás és a bűnügyi felügyelet megszüntetése, valamint a magatartási
szabályok megváltoztatása
294. § (1) A távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet megszüntetését, valamint
enyhébb magatartási szabályok megállapítását
a) az ügyészség, a terhelt, vagy a védő, illetve
b) a sértett indítványára elrendelt távoltartás esetén a terhelt, a védő vagy a sértett
indítványozhatja.
(2) A távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet megszüntetése vagy az enyhébb
magatartási szabályok megállapítása iránti indítványt a bíróság érdemben
megvizsgálja, és erről határozatot hoz. Ha az indítványt nem az ügyészség terjesztette
elő, a bíróság beszerzi az ügyészség észrevételét vagy indítványát.
(3) A bíróság az indítvány elbírálását
a) mellőzi, ha a terhelt az elbíráláskor már nem áll személyi szabadságot érintő bírói
engedélyes kényszerintézkedés hatálya alatt, vagy más személyi szabadságot érintő
bírói engedélyes kényszerintézkedés hatálya alatt áll,
b) a terhelt egyidejű tájékoztatása mellett mellőzheti, ha az indítvány előterjesztése és
az indítvány elbírálása között a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes
kényszerintézkedést meghosszabbította vagy fenntartotta.
295. § (1) A bíróság a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet meghosszabbítása vagy
fenntartása esetén hivatalból enyhébb magatartási szabályokat állapíthat meg, ha a
személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedéssel elérni kívánt cél
így is elérhető.
(2) * A bíróság – a vádemelés előtt az ügyészség indítványára – a terhelt számára
hátrányosabb magatartási szabályokat állapíthat meg, ha a személyi szabadságot
érintő bírói engedélyes kényszerintézkedéssel elérni kívánt cél eléréséhez ez
szükséges.
XLVII. FEJEZET
A LETARTÓZTATÁS
296. § A letartóztatás a terhelt személyi szabadságának bírói elvonása a jogerős
ügydöntő határozat meghozatala előtt.
A letartóztatás tartama
297. § (1) A vádemelés előtt elrendelt letartóztatás az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás
előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb egy hónapig tart.
(2) A letartóztatást a bíróság a letartóztatás elrendelésétől számított egy év elteltéig
alkalmanként legfeljebb három hónappal, ezt követően alkalmanként legfeljebb két
hónappal meghosszabbíthatja.
(3) A vádemelés előtt a letartóztatás meghosszabbítása iránt az ügyészség a
letartóztatás tartamának lejárta előtt legalább öt nappal tesz indítványt a bíróságnak.
(4) A vádemelést követően a letartóztatás tartamára a bűnügyi felügyelet tartamára
vonatkozó rendelkezéseket a 298. §-ban meghatározott eltéréssel kell megfelelően
alkalmazni azzal, hogy az elsőfokú vagy a másodfokú bíróság ügydöntő határozatának
kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott letartóztatás legfeljebb a nem jogerős
ítélettel kiszabott szabadságvesztés tartamáig tart.
A letartóztatás tartamának felső határa
298. § (1) A letartóztatás legfeljebb *
a) egy évig tart, ha a terhelttel szemben három évnél nem súlyosabb,
b) két évig tart, ha a terhelttel szemben öt évnél nem súlyosabb,
c) három évig tart, ha a terhelttel szemben tíz évnél nem súlyosabb,
d) * négy évig tart, ha a terhelttel szemben tíz évnél súlyosabb,
e) * öt évig tart, ha a terhelttel szemben életfogytig tartó
szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás.
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható,
a) *
b) az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott letartóztatás
esetén,c) ha a másodfokú vagy a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése elleni
fellebbezés elbírálása iránti eljárás van folyamatban, vagy
d) ha hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárás van folyamatban.
(3) Ha a terhelt a letartóztatás (1) bekezdés szerinti megszűnése után elrendelt
bűnügyi felügyelet magatartási szabályait megszegi, letartóztatása ismét
elrendelhető. Ebben az esetben a letartóztatás (1) bekezdés szerinti tartamát a
letartóztatás ismételt elrendelésének napjától kell számítani.
(4) * Az (1) bekezdés e) pontja szerinti letartóztatás tartamának felső határa további
egy évvel meghosszabbodik, ha
a) a vádemelésre bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény miatt került sor,
b) a vádemelést követően az Európai Unió tagállamán kívüli országot érintő bűnügyi
jogsegélykérelem előterjesztése volt szükséges,
c) a vádemelésre terrorcselekmény bűntette miatt került sor,
d) a vádemelésre előre kitervelten, nyereségvágyból, több ember sérelmére elkövetett
vagy a Btk. 160. § (7) bekezdés a) pontjára figyelemmel a (2) bekezdés l) pontjában
meghatározott emberölés bűntette miatt került sor,
e) a bíróság megállapítja, hogy a letartóztatásban lévő terhelt a vádemelést követően
megszökött, szökést kísérelt meg, illetve bizonyítás meghiúsítása érdekében a
büntetőeljárásban részt vevő vagy más személyt megfélemlített, jogellenesen
befolyásolt vagy tárgyi bizonyítási eszközt, elektronikus adatot, vagy vagyonelkobzás
alá eső dolgot megsemmisített, meghamisított vagy elrejtett.
(5) * Ha a bíróság a bűnügyi felügyeletet kizárólag az (1) bekezdés e) pontjában
meghatározott letartóztatás tartama felső határának eltelte miatt rendeli el, akkor a
bíróság
a) a terhelt számára előírja, hogy meghatározott lakást, egyéb helyiséget vagy ahhoz
tartozó bekerített helyet nem hagyhat el engedély nélkül,
b) a bűnügyi felügyelet végrehajtására alkalmas lakóhellyel nem rendelkező terhelt
számára előírja, hogy a bűnügyi felügyeletet az állam által biztosított szálláshelyen
töltse,
c) nem engedélyezheti, hogy a terhelt a számára kijelölt helyet munkavégzés céljából
elhagyja.
A letartóztatás végrehajtása
299. § (1) A vádemelés előtt a nyomozó hatóság vagy az ügyészség, a vádemelés után
a bíróság a terhelt letartóztatásának elrendelése esetén haladéktalanul megteszi a
275. §-ban szabályozott intézkedéseket.
(2) * Az ügyészség rendelkezése alapján a letartóztatást rendőrségi fogdában kell
végrehajtani, ha az eljárási cselekmények elvégzése ezt indokolttá teszi, ennek
tartama legfeljebb összesen hatvan nap lehet.
(3) A gyanúsított rendőrségi fogdában történő elhelyezése tárgyában hozott határozat
ellen panasznak nincs helye.
(4) * A bíróság a terhelt vagy a védő indítványára a terhelt és gyermeke együttes
elhelyezést biztosító részlegen történő elhelyezéséről rendelkezik, ha a terhelt
egyévesnél fiatalabb gyermekét gondozó nő és nem áll fenn törvényben
meghatározott kizáró ok.
A letartóztatás megszüntetése iránti indítvány elbírálása
300. § (1) A letartóztatás megszüntetése, illetve enyhébb, a személyi szabadságot
érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelése iránt az ügyészség, a terhelt,
illetve a védője terjeszthet elő indítványt.
(2) A letartóztatás megszüntetése, illetve az enyhébb személyi szabadságot érintő
bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelése iránti indítványt a bíróság érdemben
megvizsgálja, és erről határozatot hoz. Ha az indítványt nem az ügyészség terjesztette
elő, a bíróság beszerzi az ügyészség észrevételét vagy indítványát.
(3) A letartóztatás megszüntetése iránt, ismételten azonos tartalommal előterjesztett
indítvány érdemi indokolás nélkül nem utasítható el, ha a letartóztatás elrendelése,
meghosszabbítása vagy fenntartása óta három hónap eltelt.
(4) A bíróság az indítvány elbírálásáta) mellőzi, ha a terhelt már nem áll személyi szabadságot érintő bírói engedélyes
kényszerintézkedés hatálya alatt, vagy más személyi szabadságot érintő bírói
engedélyes kényszerintézkedés hatálya alatt áll,
b) * a terhelt és a védő egyidejű értesítése mellett mellőzheti, ha az indítvány
előterjesztése és az indítvány elbírálása között a letartóztatást meghosszabbította
vagy fenntartotta.
XLVIII. FEJEZET
AZ ELŐZETES KÉNYSZERGYÓGYKEZELÉS
301. § (1) Az előzetes kényszergyógykezelés a kóros elmeállapotú terhelt személyi
szabadságának bírói elvonása a jogerős ügydöntő határozat meghozatala előtt.
(2) * Az előzetes kényszergyógykezelésre az e Fejezetben foglalt eltérésekkel és a
298. § kivételével a letartóztatás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(3) Az előzetes kényszergyógykezelés elrendelése, meghosszabbítása, illetve
fenntartása ellen a terhelt házastársa és élettársa is jogosult fellebbezésre.
(4) Az előzetes kényszergyógykezelés megszüntetése iránt a terhelt házastársa és
élettársa is indítványt terjeszthet elő.
(5) A vádemelés előtt elrendelt előzetes kényszergyógykezelés az elsőfokú bíróságnak
a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb hat hónapig tart.
(6) * Az előzetes kényszergyógykezelést a vádemelés előtt a bíróság alkalmanként
legfeljebb hat hónappal hosszabbíthatja meg.
(7) Az előzetes kényszergyógykezelést végrehajtó intézet a vádemelés előtt az
ügyészséget, a vádemelés után a bíróságot haladéktalanul tájékoztatja, ha az előzetes
kényszergyógykezelés megszüntetése indokolt.
XLIX. FEJEZET
KUTATÁS, MOTOZÁS
A kutatás
302. § (1) A kutatás a büntetőeljárás eredményes lefolytatása érdekében a lakás, az
egyéb helyiség, a bekerített hely vagy a jármű átkutatása. A kutatás információs
rendszer, illetve adathordozó átvizsgálására is kiterjedhet.
(2) Kutatást akkor lehet elrendelni, ha megalapozottan feltehető, hogy az
a) bűncselekmény elkövetőjének elfogására,
b) bűncselekmény nyomainak felderítésére,
c) bizonyítási eszköz megtalálására,
d) elkobozható, illetve vagyonelkobzás alá eső dolog megtalálására vagy
e) információs rendszer, illetve adathordozó átvizsgálására
vezet.
303. § (1) A kutatást a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendeli el.
(2) * Ha a közjegyzői vagy ügyvédi irodában tartandó kutatás közjegyzői vagy ügyvédi
tevékenységgel összefüggő védett adat megismerésére irányul, a kutatást a bíróság
rendeli el. A közjegyzői vagy ügyvédi irodában tartott kutatáson ügyész jelenléte
kötelező.
(3) Ha a kutatás elrendeléséhez szükséges bírósági határozat meghozatala olyan
késedelemmel járna, amely a kutatással elérni kívánt célt jelentősen veszélyeztetné, a
kutatás a bíróság határozata nélkül is végrehajtható. Ilyen esetben a bíróság
határozatát utólag haladéktalanul be kell szerezni. Ha a kutatást a bíróság nem rendeli
el, annak eredménye bizonyítékként nem használható fel.
304. § (1) A kutatást elrendelő határozatnak tartalmaznia kell a kutatás célját és az
elrendelését megalapozó tényeket.
(2) Ha ez lehetséges, a kutatást elrendelő határozatban meg kell jelölni azt a személyt,
bizonyítási eszközt, elkobozható vagy vagyonelkobzás alá eső dolgot, információs
rendszert vagy adathordozót, aki vagy amely megtalálására a kutatás irányul.
305. § (1) A kutatást – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az érintett
ingatlan vagy jármű tulajdonosának, birtokosának vagy használójának a jelenlétében
kell végrehajtani.(2) A kutatás az érintett ingatlan, illetve jármű tulajdonosának, birtokosának vagy
használójának védője, képviselője vagy az általa megbízott nagykorú személy
jelenlétében is végrehajtható. Ha ilyen személy nincs jelen, akkor az érintett
érdekeinek védelmére az ügyben nem érdekelt, nagykorú személy jelenlétében kell a
kutatást végrehajtani.
(3) A kutatás megkezdése előtt ismertetni kell a kutatást elrendelő határozat
tartalmát, és ha ez lehetséges, a határozatot a helyszínen kézbesíteni kell.
(4) Ha a kutatás meghatározott személy, bizonyítási eszköz, dolog, információs
rendszer vagy adathordozó megtalálására irányul, akkor fel kell szólítani az érintett
ingatlan, illetve jármű tulajdonosát, birtokosát vagy használóját, illetve az általa
megbízott személyt, hogy a keresett tárgyi bizonyítási eszköz vagy személy hollétét
fedje fel, illetve a keresett elektronikus adatot tegye hozzáférhetővé. A felszólítás
teljesítése esetén a kutatás csak akkor folytatható, ha megalapozottan feltehető, hogy
a kutatás során más bizonyítási eszköz, dolog, információs rendszer vagy adathordozó
is fellelhető.
(5) A terhelt kivételével a kutatást akadályozó személy rendbírsággal sújtható.
A motozás
306. § (1) A motozás a bizonyítási eszköz, az elkobozható, illetve a vagyonelkobzás alá
eső dolog megtalálása céljából a motozás alá vont személy ruházatának és testének
az átvizsgálása. A motozás során a motozás alá vont személynél található bármely
dolog is átvizsgálható.
(2) * Motozást a terhelttel, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan
gyanúsítható személlyel vagy az olyan személlyel szemben lehet elrendelni, akiről
megalapozottan feltehető, hogy bizonyítási eszközt, elkobozható, illetve
vagyonelkobzás alá eső dolgot tart magánál.
(3) A motozást az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendeli el.
307. § (1) Ha a motozás meghatározott dolog megtalálására irányul, akkor a motozás
alá vont személyt fel kell szólítani, hogy a keresett dolgot adja át. A felszólítás
teljesítése esetén a motozást nem lehet folytatni.
(2) A motozás nem történhet szeméremsértő módon.
(3) A testüregek átvizsgálását csak orvos végezheti, és a vizsgálat során egészségügyi
dolgozó is jelen lehet.
(4) A motozásnál jelen lehet a motozás helyszínén tartózkodó, a motozás alá vont
személy által megjelölt nagykorú személy, feltéve, hogy jelenléte az eljárás érdekeit
nem sérti.
(5) A késedelmet nem tűrő eset kivételével a motozást a motozás alá vont személlyel
azonos nemű személy végezheti, és a motozás során csak azonos nemű személy lehet
jelen. A testüregek átvizsgálását végző orvos, a vizsgálat során közreműködő
egészségügyi dolgozó és a motozás alá vont személy által megjelölt nagykorú személy
a motozás alá vont személytől különböző nemű személy is lehet.
(6) * A terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható
személy kivételével a motozást akadályozó személy rendbírsággal sújtható.
L. FEJEZET
A LEFOGLALÁS
A lefoglalás elrendelése
308. § (1) A lefoglalás célja a bizonyítási eszköz, illetve az elkobozható dolog vagy a
vagyonelkobzás alá eső vagyon biztosítása a büntetőeljárás eredményes lefolytatása
érdekében. A lefoglalás a lefoglalás tárgya feletti tulajdonjogot korlátozza.
(2) El kell rendelni a lefoglalást, ha annak tárgya
a) bizonyítási eszköz, vagy
b) elkobozható, illetve vagyonelkobzás alá esik.
(3) Lefoglalni az ingó dolgot, a számlapénzt, az elektronikus pénzt vagy az elektronikus
adatot lehet.
309. § (1) A lefoglalást a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendeli el.(2) A bíróság rendeli el a közjegyzői vagy ügyvédi irodában tartott, a közjegyzői vagy
ügyvédi tevékenységgel összefüggő védett adatot tartalmazó bizonyítási eszköz
lefoglalását.
(3) A vádemelés előtt az ügyészség, azt követően a bíróság rendeli el
a) a címzettnek még nem kézbesített postai küldemény vagy egyéb zárt küldemény,
b) a címzettnek még nem továbbított, elektronikus hírközlési szolgáltatás során
továbbítandó közlés vagy küldemény, illetve
c) a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti
médiatartalom-szolgáltató szerkesztőségében tartott, e tevékenységgel összefüggő
bizonyítási eszköz
lefoglalását.
(4) Ha a lefoglalás elrendeléséhez szükséges bírósági vagy ügyészségi határozat
meghozatala olyan késedelemmel járna, amely a lefoglalással elérni kívánt célt
jelentősen veszélyeztetné, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a lefoglalás
elrendelésére jogosult döntéséig végrehajthatja a lefoglalást, illetve megtilthatja a
közlés vagy küldemény elküldését. Ilyen esetben a lefoglalás elrendelésére jogosult
határozatát haladéktalanul be kell szerezni. Ha a lefoglalás elrendelésére jogosult a
lefoglalást nem rendeli el, a lefoglalt bizonyítási eszközt vagy küldeményt az
érintettnek vissza kell adni, illetve az elküldésre vonatkozó tilalmat fel kell oldani.
310. § (1) Nem lehet lefoglalni
a) * a terhelt, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy
és a védő közötti közlést vagy küldeményt, illetve
b) a védőnek az ügyre vonatkozó feljegyzését.
(2) A (4) bekezdésben meghatározott kivétellel nem lehet lefoglalni
a) * a terhelt, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy
és a tanúvallomás megtagadására jogosult személy közötti közlést vagy küldeményt,
illetve
b) azt a bizonyítási eszközt, amelynek tartalmára a tanúvallomás megtagadható,
ha azt a tanúvallomás megtagadására jogosult személy őrzi.
(3) A (4) bekezdésben meghatározott kivétellel nem lehet lefoglalni a tanúvallomás
megtagadására a 173. § alapján jogosult személynek a foglalkozása gyakorlása vagy
közmegbízatása érdekében használt helyiségében őrzött, e tevékenységével
összefüggő iratot vagy elektronikus adatot.
(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetben a lefoglalást el lehet rendelni, ha
a) a bűncselekményt a lefoglalandó bizonyítási eszközre követték el,
b) a lefoglalás tárgya a bűncselekmény eszköze,
c) a lefoglalandó bizonyítási eszköz az elkövető nyomait hordozza,
d) * a tanúvallomás megtagadására jogosult személy az üggyel kapcsolatban
megalapozottan gyanúsítható tettességgel, részességgel, bűnpártolással vagy
pénzmosással,
e) a tanúvallomás megtagadására jogosult személy a lefoglalandó bizonyítási eszközt
– a (2) és (3) bekezdésben meghatározott rendelkezésre való figyelmeztetést követően
– önként átadja vagy hozzáférhetővé teszi, illetve
f) a tanúvallomás megtagadásra a 174. § alapján jogosult személyt a számára
információt átadó személy kilétének felfedésére kötelezte a bíróság.
A lefoglalás végrehajtása
311. § (1) A lefoglalást
a) birtokba vétellel,
b) a megőrzés más módon történő biztosításával,
c) az érintett őrizetében hagyással, vagy
d) az elektronikus adat esetében a 315. § (1) bekezdésében meghatározott módon
lehet végrehajtani.
(2) A lefoglalást akkor lehet az érintett őrizetében hagyással vagy a megőrzés más
módon történő biztosításával végrehajtani, ha
a) a dolog birtokba vételre nem alkalmas,b) a dolog vagy elektronikus adat birtokosának, kezelőjének azok használatához
fűződő érdeke ezt indokolja, vagy
c) más fontos ok ezt szükségessé teszi.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a lefoglalt dolog vagy elektronikus adat
kizárólag a lefoglalást elrendelő bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság
hozzájárulásával adható más birtokába. A hozzájárulás esetén a lefoglalt dolog
megőrzésére az új birtokos köteles.
(4) A kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben
meghatározott különleges védelemmel érintett dolog lefoglalása a védelem
időtartamának leteltét követően hajtható végre.
(5) A lefoglalás végrehajtásának módjáról az elrendelésről szóló határozatban kell
rendelkezni.
(6) A büntetőeljárás alatt a lefoglalás fenntartásának indokoltságát jogszabályban
meghatározottak szerint vizsgálni kell. Ha a lefoglalásra a továbbiakban az eljárás
érdekében nincs szükség, haladéktalanul intézkedni kell a lefoglalás megszüntetése és
a lefoglalt dolog kiadása iránt, vagy a lefoglalt dolog elkobzását kell indítványozni.
312. § (1) A lefoglalás végrehajtása érdekében a dolog, illetve az elektronikus adat
birtokosát vagy kezelőjét fel kell szólítani, hogy a keresett dolog hollétét fedje fel,
illetve az elektronikus adatot tegye hozzáférhetővé. A felszólítás teljesítésének
megtagadása esetén a keresett dolgot, illetve elektronikus adatot kutatással vagy
motozással kell felkutatni. Erre az érintettet figyelmeztetni kell.
(2) Ha az érintett a felszólításnak nem tesz eleget, rendbírsággal sújtható, kivéve
a) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható
személy,
b) az a személy, aki a tanúvallomás megtagadására jogosult, illetve
c) az a személy, aki tanúként nem hallgatható ki.
(3) * A terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható
személy kivételével a lefoglalást akadályozó személy rendbírsággal sújtható.
Az irat lefoglalása
313. § (1) Az eredeti iratot akkor kell lefoglalni, ha
a) az elkobozható,
b) az a vagyonelkobzás alá eső vagyonnal kapcsolatos jogcímet vagy az azzal való
rendelkezési jogot igazoló okirat,
c) az a bűncselekmény nyomait hordozza,
d) előre meg nem határozható vagy jelentős mennyiségű iratot kell átvizsgálni, vagy
e) a bizonyítás sikeressége érdekében ez feltétlenül szükséges.
(2) Ha az eredeti iratra az eljárás során nincs szükség, arról a lefoglalást elrendelő
technikai lehetőségeire, illetve a lefoglalt irat mennyiségére tekintettel a legrövidebb
időn belül másolatot kell készíteni. Ilyen esetben az eredeti irat lefoglalása csak a
másolat elkészítéséig, de legfeljebb két hónapig tarthat.
(3) Ha ez az eljárás érdekét nem veszélyezteti, a lefoglalt eredeti iratról a birtokosa
részére – indítványra – hiteles másolatot kell készíteni.
314. § (1) Ha az irat birtokosa, illetve védője vagy képviselője szerint annak tartalmára
a 172. § alapján megtagadható a tanúvallomás és az irat tartalmának a
megismeréséhez nem járul hozzá, az iratot, illetve az azt tartalmazó adathordozót
lezártan bocsátja a nyomozó hatóság vagy az ügyészség rendelkezésére. Ilyen
esetben a nyomozó hatóság, illetve az ügyészségi nyomozást folytató ügyészségi
szerv tagja az irat tartalmát nem ismerheti meg.
(2) A nyomozó hatóság által folytatott nyomozás esetén az ügyészség, az ügyészség
által folytatott nyomozás esetén a felettes ügyészség a lezárt irat, illetve adathordozó
tartalmának megismerése után haladéktalanul dönt a lefoglalásról, vagy ha arra nem
jogosult, a lefoglalás elrendelése iránt haladéktalanul indítványt tesz a bíróságnak. Ha
az ügyészség vagy a bíróság a lefoglalást nem rendeli el, az irat sem a folyamatban
lévő ügyben, sem más büntetőeljárásban bizonyítási eszközként nem használható fel.
Az elektronikus adat lefoglalása és a megőrzésére kötelezés
315. § (1) Az elektronikus adat lefoglalásáta) az elektronikus adatról másolat készítésével,
b) az elektronikus adat áthelyezésével,
c) az azt tartalmazó információs rendszer vagy adathordozó teljes tartalmáról történő
másolat készítésével,
d) az azt tartalmazó információs rendszer vagy adathordozó lefoglalásával, vagy
e) jogszabályban meghatározott más módon
lehet végrehajtani.
(2) A fizetésre használt elektronikus adat lefoglalását úgy is végre lehet hajtani, hogy
az elektronikus adattal olyan műveletet végeznek, amely az érintettnek az
elektronikus adat által kifejezett vagyoni érték feletti rendelkezési lehetőségét
megakadályozza.
(3) Az elektronikus adatként létező irat lefoglalására a 313–314. § rendelkezéseit is
megfelelően alkalmazni kell.
(4) Az elektronikus adat lefoglalását úgy kell végrehajtani, hogy az a büntetőeljárás
céljából szükségtelen elektronikus adatra lehetőleg ne terjedjen ki, illetve az ilyen
elektronikus adatot a lefoglalás a legrövidebb ideig érintse.
(5) Az elektronikus adatot tartalmazó információs rendszer vagy adathordozó akkor
foglalható le, ha
a) az elkobozható, illetve vagyonelkobzás alá esik,
b) az tárgyi bizonyítási eszközként bír jelentőséggel, vagy
c) a bizonyítás érdekében az abban tárolt, előre meg nem határozható vagy jelentős
mennyiségű elektronikus adat átvizsgálására van szükség.
(6) Ha ez az eljárás érdekét nem veszélyezteti, információs rendszer vagy adathordozó
lefoglalása esetén az elektronikus adattal rendelkezni jogosult kérésére másolatot kell
készíteni az általa megjelölt elektronikus adatról.
316. § (1) A bűncselekmény felderítése, illetve a bizonyítás érdekében elektronikus
adat megőrzésére kötelezést lehet elrendelni. Az elektronikus adat megőrzésére
kötelezés az elektronikus adat birtokosának, feldolgozójának, illetve kezelőjének (a
továbbiakban együtt: megőrzésre kötelezett) az elektronikus adat feletti rendelkezési
jogát korlátozza.
(2) Az elektronikus adat megőrzésére kötelezést a bíróság, az ügyészség vagy a
nyomozó hatóság rendeli el.
(3) Az elektronikus adat megőrzésére kötelezést akkor lehet elrendelni, ha az
a) bizonyítási eszköz felderítéséhez,
b) bizonyítási eszköz biztosításához, illetve
c) a gyanúsított kilétének vagy tényleges tartózkodási helyének a megállapításához
szükséges.
(4) A megőrzésre kötelezett a határozat vele történő közlésének időpontjától köteles a
határozatban megjelölt elektronikus adatot változatlanul megőrizni és – szükség
esetén más adatállománytól elkülönítve – biztosítani annak biztonságos tárolását. A
megőrzésre kötelezett köteles az elektronikus adat megváltoztatását, törlését,
megsemmisülését, továbbítását, az elektronikus adatról másolat jogosulatlan
készítését vagy az ahhoz való jogosulatlan hozzáférést megakadályozni.
(5) * A megőrzésre kötelezést elrendelő a megőrzéssel érintett elektronikus adatot
minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus
aláírással vagy elektronikus bélyegzővel láthatja el.
(6) Ha az elektronikus adat eredeti helyen történő megőrzése az érintettnek az
elektronikus adat feldolgozásával, kezelésével, tárolásával vagy továbbításával
kapcsolatos tevékenységét jelentősen akadályozná, az elrendelő engedélyével az
elektronikus adat megőrzéséről annak más információs rendszerbe vagy
adathordozóra történő átmásolásával gondoskodhat. Az átmásolást követően a
megőrzésre kötelezést elrendelő az eredeti elektronikus adatot tartalmazó információs
rendszerre vagy adathordozóra a korlátozásokat részlegesen vagy teljesen feloldhatja.
(7) Ahhoz az elektronikus adathoz, amelyet a megőrzésre kötelezés érint, a
kényszerintézkedés tartama alatt kizárólag a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó
hatóság, valamint a megőrzésre kötelezést elrendelő engedélyével a megőrzésrekötelezett jogosult hozzáférni. Arról az elektronikus adatról, amelyet a megőrzésre
kötelezés érint, a megőrzésre kötelezett az intézkedés tartama alatt csak az elrendelő
engedélyével adhat más részére tájékoztatást.
(8) A megőrzésre kötelezett köteles haladéktalanul tájékoztatni a megőrzésre
kötelezést elrendelőt, ha a megőrzésre kötelezéssel érintett elektronikus adatot
jogosulatlanul megváltoztatták, törölték, megsemmisítették, továbbították,
átmásolták, megismerték, vagy ezek megkísérlésére utaló jelet észlelt.
(9) Az elektronikus adat megőrzésére kötelezést követően a megőrzésre kötelezést
elrendelő haladéktalanul megkezdi az elektronikus adatok átvizsgálását. Az átvizsgálás
eredményeként a megőrzésre kötelezést elrendelő dönt a lefoglalás végrehajtása más
módjának az elrendeléséről vagy a megőrzésre kötelezést megszünteti.
(10) A megőrzésre kötelezés legfeljebb három hónapig tart. A megőrzésre kötelezés
megszűnik, ha a büntetőeljárást befejezték. A büntetőeljárás befejezéséről a
megőrzésre kötelezettet tájékoztatni kell.
317. § A lefoglalt dolog megváltására, értékesítésére és elkobzására, valamint a
lefoglalás megszüntetésére és visszatartására vonatkozó rendelkezéseket az
elektronikus adatra is megfelelően alkalmazni kell.
A lefoglalt dolog megváltása
318. § (1) Ha a dolog lefoglalására kizárólag vagyonelkobzás biztosítása érdekében
került sor, és annak kiadása iránt megalapozott igényt nem jelentettek be, az, akitől a
dolgot lefoglalták, indítványozhatja a dolog megváltásának elfogadását.
(2) A lefoglalt dolog megváltásának elfogadásáról a vádemelés előtt az ügyészség, azt
követően a bíróság határoz.
(3) A megváltás összegét az ügyészség, illetve a bíróság állapítja meg. A megváltás
összegeként a dolog becsült értékét kell megállapítani.
(4) A megváltás elfogadására irányuló indítványt el kell utasítani, ha a
a) megállapított összeget az érintett vitatja,
b) megváltás összegének a megállapítása az eljárás elhúzódását eredményezné, vagy
c) megváltás összegének a megállapítása aránytalan költséggel járna.
(5) A megváltás elfogadására irányuló indítvány elutasítása ellen nincs helye
jogorvoslatnak.
(6) * A megváltás során kifizetett összeg a lefoglalt dolog helyébe lép, amelyre a
lefoglalás külön határozat nélkül kiterjed, és a lefoglalás az eredetileg lefoglalt dolog
tekintetében a megváltással megszűnik. Ilyen esetben a vagyonelkobzást a dolog
helyébe lépő összegre kell elrendelni.
A lefoglalt dolog értékesítése
319. § (1) Ha az eljárás során a lefoglalt dologra a bizonyítás érdekében már nincs
szükség, hivatalból haladéktalanul meg kell vizsgálni, hogy a lefoglalás
megszüntetésének van-e helye vagy a lefoglalt dolog értékesíthető-e.
(2) A lefoglalt dolog akkor értékesíthető, ha
a) a lefoglalt dologra a bizonyítás érdekében már nincs szükség,
b) a lefoglalás megszüntetésének nincs helye, és
c) a lefoglalt dologgal kapcsolatban senki nem jelentett be megalapozott igényt.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a bíróság – a
vádemelés előtt az ügyészség indítványára – a lefoglalt dolog értékesítését rendeli el,
ha a lefoglalt dolog
a) gyors romlásnak van kitéve,
b) huzamos tárolásra alkalmatlan,
c) kezelése, tárolása, illetve őrzése – különösen a dolog értékére vagy az
előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolására tekintettel – aránytalan és jelentős
költséggel járna, illetve
d) * értéke a lefoglalás várható ideje miatt lényegesen csökkenne vagy ennek
veszélye megalapozottan feltehető.
(4) Ha a lefoglalt dologra a bizonyítás érdekében már nincs szükség, és a lefoglalás
megszüntetésének nincs helye, a bíróság – a vádemelés előtt az ügyészség
indítványára – a lefoglalt dolog értékesítését akkor is elrendelheti, ha a lefoglaltdologgal kapcsolatban bejelentettek megalapozott igényt, és az értékesítéshez a
megalapozott igényt bejelentő személy hozzájárult.
(5) A vádemelés előtt a dolog értékesítését az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság is
elrendelheti.
(6) * A lefoglalt dolog értékesítéséből befolyt ellenérték a lefoglalt dolog helyébe lép,
amelyre a lefoglalás külön határozat nélkül kiterjed, és a lefoglalás az eredetileg
lefoglalt dolog tekintetében az értékesítéssel megszűnik. Ilyen esetben az elkobzást
vagy a vagyonelkobzást a dolog helyébe lépő összegre kell elrendelni.
(7) Ha a későbbi bizonyítás érdekében szükséges, a lefoglalt dolog értékesítése esetén
a dologból olyan mintát kell biztosítani, illetve a dologról olyan kép- vagy kép- és
hangfelvételt kell készíteni, amely az eljárás későbbi szakaszában kétséget kizáróan
bizonyítja a dolog lényeges tulajdonságait.
(8) * Ha az élőlény lefoglalása az érintett őrizetében hagyásával nem hajtható végre,
akkor
a) a legrövidebb időn belül intézkedni kell, hogy az élőlényre a bizonyítás érdekében
ne legyen szükség, és
b) a (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén
ba) a bíróság – a vádemelés előtt az ügyészség indítványára – az élőlény értékesítését
rendeli el, vagy
bb) ha a lefoglalt élőlénnyel kapcsolatban megalapozott igényt jelentettek be és a
megalapozott igényt bejelentő személy az értékesítéshez hozzájárult, a vádemelés
előtt az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az élőlény értékesítését rendeli el.
(9) * A (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a bíróság,
valamint a vádemelés előtt az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az élőlény
értékesítése helyett elrendelheti a tulajdonának ingyenes átruházását, ha ahhoz az
élőlény tulajdonosa, valamint – ha a lefoglalt élőlénnyel kapcsolatban megalapozott
igényt jelentettek be – a megalapozott igényt bejelentő személy hozzájárult.
A lefoglalás megszüntetése és a lefoglalt dolog elkobzása
320. § (1) A lefoglalást meg kell szüntetni, ha
a) arra az eljárás érdekében már nincs szükség,
b) a lefoglalt dolgot megváltották, az eredetileg lefoglalt dolog tekintetében,
c) az eljárást megszüntették, vagy
d) a nyomozás határideje lejárt.
(2) * Ha a lefoglalt dolog értéktelen, és arra senki sem tart igényt, azt – a gerinces élő
állat kivételével – a lefoglalás megszüntetése után meg kell semmisíteni.
(3) A bíróság által elrendelt lefoglalást a vádemelés előtt az ügyészség is
megszüntetheti.
(4) * Ha a lefoglalt dolog birtoklása jogszabályba ütközik, vagy a közbiztonságot
veszélyezteti, a bíróság – a vádemelés előtt az ügyészség indítványára, az (5)
bekezdésben meghatározott feltételek esetén – a lefoglalás megszüntetése helyett a
lefoglalt dolog elkobzásáról határoz.
(5) Ha a bizonyítás érdekében szükséges, a lefoglalt dolog elkobzása vagy
megsemmisítése esetén a dologból olyan mintát kell biztosítani, illetve a dologról
olyan kép- vagy kép- és hangfelvételt kell készíteni, amely az eljárás későbbi
szakaszában kétséget kizáróan bizonyítja a dolog lényeges tulajdonságait.
(6) * Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a 111. § alapján az eljárás
kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult olyan szervet tájékoztatja, amelynek
eljárásában a lefoglalt dolog elkobzására van lehetőség, a (4) bekezdésben
meghatározott intézkedést legfeljebb öt munkanapig mellőzheti.
(7) * A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság haladéktalanul intézkedik a
lefoglalt dolog elkobzása érdekében, ha
a) a (6) bekezdésben meghatározott határidő eltelt, vagy
b) a 111. §-ban meghatározott szerv a lefoglalást nem rendelte el.
(8) * Ha a 111. §-ban meghatározott szerv a dolog lefoglalását elrendelte, a bíróság,
az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a lefoglalást megszünteti, és a lefoglalt dolgot
a 111. §-ban meghatározott szervnek kiadja.321. § (1) A lefoglalás megszüntetésekor a lefoglalt dolgot annak kell kiadni, aki a
büntetőeljárás tárgyát képező cselekmény elkövetésekor annak tulajdonosa volt és
tulajdonjogával kapcsolatban észszerű kétség nem merül fel.
(2) Ha nincs olyan személy, akinek az (1) bekezdés alapján a dolgot ki kell adni és
ilyen személy az eljárás addig rendelkezésre álló adatai alapján sem állapítható meg, a
dolgot annak kell kiadni, aki a kiadása iránt megalapozott igényt jelentett be.
(3) Ha olyan személy sincs, akinek a (2) bekezdés szerint lehetne a dolgot kiadni vagy
ilyen személy az eljárás addig rendelkezésre álló adatai alapján sem állapítható meg, a
dolgot annak kell kiadni, akitől lefoglalták.
(4) Ha az eljárást azért szüntették meg, mert a cselekmény nem bűncselekmény, a
lefoglalt dolgot annak kell kiadni, akitől lefoglalták.
(5) * A terhelttől vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható
személytől lefoglalt dolog a bíróság határozata alapján az állam tulajdonába kerül, ha
az kétségtelenül mást illet, és ennek a személynek a kiléte nem állapítható meg. Ha az
ilyen személy kiléte utóbb mégis tisztázódik, az érintett a dolog kiadását vagy az
értékesítésből származó ellenértékét igényelheti. Az igénylő kérelméről a polgári
perrendtartásról szóló törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság
határoz.
(5a) * Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a lefoglalást megszünteti
és a dolgot kiadni rendeli, de a dolog átvételére jogosult vagyoni érdekelt a lefoglalás
megszüntetéséről és a dolog kiadásáról szóló határozat vagy a dolog átvételére
vonatkozó felhívás, továbbá a vádemelés után a jogerős vagy véglegessé vált
határozat közlésétől számított három hónapon belül nem veszi át a dolgot, akkor a
dolog az állam tulajdonába kerül. Erről a lefoglalás megszüntetéséről szóló
határozatban kell rendelkezni.
(5b) * Az (5a) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények nem alkalmazhatók,
ha
a) a lefoglalás megszüntetéséről és a dolog kiadásáról szóló határozat közlésére
kézbesítési fikció vagy hirdetményi kézbesítés útján került sor, és
b) az (5a) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményekről a dolog átvételére
jogosult vagyoni érdekelt nem szerzett tudomást.
(6) * Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a 111. § alapján az eljárás
kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervet tájékoztatja, amelynek
eljárásában a lefoglalásra, zárlatra vagy zár alá vételre van lehetőség, a lefoglalás
megszüntetésének végrehajtását legfeljebb öt munkanapig felfüggesztheti.
321/A. § * (1) Helyettesíthető dolog, számlapénz, elektronikus pénz vagy fizetésre
használt elektronikus adat (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: helyettesíthető
dolog) lefoglalásának a megszüntetésekor a 321. § rendelkezéseit az e §-ban
meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Ha a helyettesíthető dolog tekintetében megállapítható, hogy az közvetlenül a 321.
§ (2) bekezdésében meghatározott tulajdonostól származik, akkor a helyettesíthető
dolgot neki kell kiadni.
(3) Ha a (2) bekezdés alkalmazásának azért nincs helye, mert a helyettesíthető dolog
több, a 321. § (2) bekezdésében meghatározott vagyoni érdekelttől származik, akik
tekintetében nem állapítható meg, hogy a helyettesíthető dolog közvetlenül kitől
származik, továbbá, ha a helyettesíthető dolog mértéke nem elegendő, akkor a
helyettesíthető dolgot fel kell osztani.
(4) Nem osztható fel olyan helyettesíthető dolog, amely nem a 321. § (2)
bekezdésében meghatározott tulajdonostól származik. Nincs helye a felosztásnak, ha
megalapozottan feltehető, hogy a továbbiakban a 321. § (2) bekezdésében
meghatározott újabb vagyoni érdekelt fellépése várható.
(5) A felosztást a bűncselekmény elkövetésekor fennálló tulajdonuk egymáshoz
viszonyított arányában, azok között a 321. § (2) bekezdésében meghatározott vagyoni
érdekeltek között kell elvégezni, akikről megállapítható, hogy a helyettesíthető dolog
tőlük származik.322. § Ha az eredetileg lefoglalt dolog már nem adható ki, a dolog értékesítéséből
vagy megváltásából befolyt ellenértéknek a kezelés, tárolás vagy őrzés költségével
csökkentett összegét kell az érintettnek kiadni. Ha a lefoglalás alaptalan volt, a dolog
ellenértéke a kezelés, tárolás vagy őrzés költségével nem csökkenthető. Erről a
lefoglalás megszüntetéséről határozatot hozó bíróság, ügyészség vagy nyomozó
hatóság a határozatában dönt. A jogosult az ezt meghaladó igényét a polgári jog
szabályai szerint érvényesítheti.
A lefoglalt dolog visszatartása
323. § (1) A terheltnek kiadandó dolgot a vele szemben megállapított pénzbüntetés,
vagyonelkobzás vagy bűnügyi költség biztosítására vissza lehet tartani, erről az
ügydöntő határozatban kell rendelkezni.
(2) A lefoglalás megszüntetése esetén a terheltnek kiadandó dolgot a polgári jogi
igény biztosítására a magánfél indítványára vissza lehet tartani, erről az ügydöntő
határozatban kell rendelkezni.
(3) A polgári jogi igény biztosítását szolgáló visszatartást meg kell szüntetni, ha a
magánfél a megállapított teljesítési határidő lejártától számított két hónapon belül
nem kért végrehajtást, illetve a polgári jogi igény érvényesítésének egyéb törvényes
útra utasítása esetén két hónapon belül a polgári perben biztosítási intézkedés iránti
kérelmet nem nyújtott be.
LI. FEJEZET
ZÁR ALÁ VÉTEL
A zár alá vétel elrendelése
324. § (1) A zár alá vétel a vagyonelkobzás vagy a polgári jogi igény biztosítása
érdekében a zár alá vétel tárgya feletti rendelkezési jogot függeszti fel.
(2) Zár alá vétel rendelhető el
a) a dologra,
b) a számlapénzre és az elektronikus pénzre,
c) a befektetési vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott pénzügyi eszközre,
d) bármely más vagyoni értékű jogra, vagy
e) bármely más vagyoni jellegű követelésre [az a)–e) pont a továbbiakban együtt:
vagyon].
(3) Zár alá vételt akkor lehet elrendelni, ha
a) az eljárás olyan bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban
vagyonelkobzásnak van helye, vagy
b) annak célja polgári jogi igény biztosítása,
és megalapozottan lehet tartani attól, hogy a vagyonelkobzás végrehajtását, illetve a
polgári jogi igény kielégítését meghiúsítják.
(4) Ha ingatlan elkobzásának van helye, a zár alá vételt el kell rendelni.
325. § (1) * Polgári jogi igény biztosítása érdekében zár alá vételnek a magánfél
indítványára, az általa megjelölt, a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével
megalapozottan gyanúsítható személy tulajdonában álló vagy őt illető vagyonra van
helye. A zár alá vétel akkor is elrendelhető, ha az 557. § szerinti polgári jogi igényt a
bíróság a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel
rendelkező bíróságnak küldte meg.
(2) * A polgári jogi igény biztosítása céljából zár alá vételnek a vádemelés előtt a
sértett indítványára akkor van helye, ha a sértett a polgári jogi igény érvényesítésének
szándékát bejelentette és a bejelentés az 556. § (2) bekezdésben foglaltakat
tartalmazza. Az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság – hiányos indítvány
esetén – a sértettet erről a zár alá vétel elrendelése iránti indítvány előterjesztésekor
tájékoztatja.
(3) Ha a bíróság a nem jogerős ügydöntő határozatában vagyonelkobzást rendelt el
vagy a polgári jogi igénynek helyt adott, ennek biztosítására – a polgári jogi igény
esetében a magánfél indítványára, egyébként hivatalból is – az eljárás jogerős
befejezéséig zár alá vételt rendelhet el.326. § (1) A vagyonelkobzás biztosítása érdekében elrendelt zár alá vétel kiterjedhet
olyan vagyonra is, amely nem képezheti vagyonelkobzás tárgyát, ha a zár alá vétel e
vagyon megőrzését szolgálja és a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyontól
történő elkülönítése időigényes.
(2) Az (1) bekezdés alapján elrendelt zár alá vétel a vagyon elkülönítéséig, de
legfeljebb három hónapig tarthat.
327. § (1) A zár alá vételt a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság rendeli
el.
(2) A vádemelés előtt a bíróság rendeli el a zár alá vételt, ha
a) annak célja a polgári jogi igény biztosítása,
b) az a 326. §-ban meghatározott vagyont érinti, vagy
c) a zár alá vétel tárgyának értéke a százmillió forintot meghaladja.
(3) A (2) bekezdés a) pontja esetén a sértett a zár alá vételre irányuló indítványát a
vádemelés előtt az ügyben eljáró ügyészségnél terjesztheti elő. Az ügyészség a sértett
indítványát az ügyiratokkal együtt haladéktalanul továbbítja a bíróságnak.
(4) A (2) bekezdés b) és c) pontja esetén az ügyészség tesz indítványt a zár alá vétel
elrendelésére.
(5) * Ha a zár alá vétel elrendelésére a bíróság jogosult és az elrendeléshez szükséges
bírósági határozat meghozatala olyan késedelemmel járna, amely a zár alá vétellel
elérni kívánt célt jelentősen veszélyeztetné, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság
a bíróság döntéséig elrendelheti a zár alá vételt. Ilyen esetben a nyomozó hatóság a
zár alá vétel elrendelésétől számított nyolc napon belül kezdeményezi az ügyészségen
a bíróság döntésének a beszerzését, az ügyészség pedig ennek érdekében a zár alá
vétel elrendelésétől számított egy hónapon belül tesz indítványt. Ha a zár alá vételt a
bíróság nem rendeli el, a zár alá vétel feloldásáról rendelkezik és késedelem nélkül
intézkedik annak végrehajtása iránt.
(6) * Ha a zár alá vételre a Btk. 75. § (1) bekezdésében meghatározott
vagyonelkobzás biztosítása vagy kártérítésre, illetve pénz fizetésére irányuló polgári
jogi igény biztosítása érdekében került sor, a határozat rendelkező részében ennek
tényét, valamint a zár alá vétellel biztosított összeget is fel kell tüntetni. Ha a vagyon
részeinek zár alá vételére több eltérő okból került sor, ezeket az adatokat a zár alá
vett vagyon valamennyi része tekintetében fel kell tüntetni a határozatban.
(7) * Ha a zár alá vételre a Btk. 75. § (1) bekezdésében meghatározott
vagyonelkobzás biztosítása vagy kártérítésre, illetve pénz fizetésére irányuló polgári
jogi igény biztosítása érdekében került sor, de a (6) bekezdésben foglaltakat a zár alá
vételről rendelkező határozat nem tartalmazza, a zár alá vétel elrendelésére jogosult
a) ügyészség vagy nyomozó hatóság a 366. § megfelelő alkalmazásával, vagy
b) * a bíróság a vádemelés előtt az ügyészség, a terhelt, továbbá ha a sértett zár alá
vételt indítványozott, a sértett, valamint a vagyoni érdekelt és a jogszabály alapján a
bűnügyi hitelezői igény képviseletére jogosult egyéb érdekelt indítványára, a
vádemelés után hivatalból
a (6) bekezdésnek megfelelően határoz a zár alá vételről rendelkező határozat
megváltoztatásáról. *
(8) * A (6) és (7) bekezdés szerinti határozatokat haladéktalanul kézbesíteni kell a
vagyoni érdekeltnek, valamint a jogszabály alapján a bűnügyi hitelezői igény
képviseletére jogosult egyéb érdekeltnek is.
A zár alá vétel végrehajtása
328. § (1) Ha van olyan közhiteles nyilvántartás, amelyben a zár alá vett vagyont
nyilván kell tartani, a zár alá vételt a zár alá vétel tényének közhiteles nyilvántartásba
történő bejegyzésével kell végrehajtani. Ha nincs olyan közhiteles nyilvántartás,
amelyben a zár alá vett vagyont nyilván kell tartani, a zár alá vétel végrehajtására a
zár alá vett vagyon feletti rendelkezési jog felfüggesztését érvényesíteni képes
gazdálkodó szervezetet kell kijelölni. A zár alá vétel végrehajtása iránt haladéktalanul
intézkedni kell.
(2) Az (1) bekezdés alapján a közhiteles nyilvántartást vezető szerv, illetve a kijelölt
gazdálkodó szervezet köteles a zár alá vételt haladéktalanul végrehajtani, és ennekmegtörténtéről a zár alá vételt elrendelő bíróságot, ügyészséget, illetve nyomozó
hatóságot tájékoztatni.
(3) Ha a polgári jogi igény biztosítása érdekében elrendelt zár alá vétel tárgya ingó
dolog, és a dolog megőrzése érdekében az szükséges, az (1) bekezdésben
meghatározott intézkedés mellett a zár alá vételt elrendelő bíróság, ügyészség, illetve
nyomozó hatóság a dolgot birtokba veheti. Az így zár alá vett dolog birtokba vételére
a lefoglalás végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
(4) A kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben
meghatározott különleges védelemmel érintett dolog zár alá vétele a védelem
időtartamának leteltét követően hajtható végre.
(5) * Ha a zár alá vétel tárgya olyan követelés, amelyet fizetésre használt elektronikus
adat értékében tartanak nyilván, és a zár alá vett vagyon feletti rendelkezési jog
felfüggesztését érvényesíteni képes gazdálkodó szervezet megkeresésétől eredmény
nem várható vagy a megkeresés aránytalan nehézséggel járna, akkor a zár alá vétel
végrehajtható olyan információs rendszerben végzett művelettel is, amely az
érintettnek a követelés fölötti rendelkezési lehetőségét megakadályozza.
(6) * Ha a zár alá vétel végrehajtására az (5) bekezdésben meghatározott művelettel
kerül sor, annak megtörténtéről az információs rendszer üzemeltetőjét abban az
esetben is tájékoztatni kell, ha a zár alá vétel a tulajdonosi részjogosultságát nem
érinti.
A zár alá vett vagyon megváltása
329. § (1) Ha a zár alá vételt vagyonelkobzás biztosítása érdekében rendelték el és a
zár alá vett vagyon rendelkezésre bocsátása iránt megalapozott igényt nem
jelentettek be, a zár alá vett vagyon megváltásának elfogadását indítványozhatja az,
aki a zár alá vétel elrendelésekor jogosult volt a vagyon felett rendelkezni.
(2) A zár alá vett vagyon megváltásának az elfogadásáról a vádemelés előtt az
ügyészség, azt követően a bíróság határoz.
(3) A megváltás összegét az ügyészség, illetve a bíróság állapítja meg. A megváltás
összegeként a vagyon becsült értékét kell megállapítani.
(4) A megváltás elfogadására irányuló indítványt el kell utasítani, ha
a) a megállapított összeget az érintett vitatja,
b) a megváltás összegének megállapítása az eljárás elhúzódását eredményezné, vagy
c) a megváltás összegének megállapítása aránytalan költséggel járna.
(5) A megváltás elfogadására irányuló indítvány elutasítása ellen nincs helye
jogorvoslatnak.
(6) * A megváltás során kifizetett összeg a zár alá vett vagyon helyébe lép, amelyre a
zár alá vétel külön határozat nélkül kiterjed, és a zár alá vétel az eredetileg zár alá vett
vagyon tekintetében a megváltással megszűnik. Ilyen esetben a vagyonelkobzást a
vagyon helyébe lépő összegre kell elrendelni.
(7) * Ha a zár alá vételt a polgári jogi igény biztosítására rendelték el, a zár alá vett
vagyon megváltására az (1)–(6) bekezdést kell alkalmazni azzal, hogy
a) a zár alá vett vagyon megváltása a magánfél, a vádemelés előtt a sértett
hozzájárulása nélkül nem fogadható el,
b) a megváltás összege a magánfél, a vádemelés előtt a sértett által megjelölt
követelés összegét nem haladhatja meg, és
c) a zár alá vett vagyon megváltásának elfogadásáról a bíróság határoz.
A zár alá vétel feloldása
330. § (1) A sértett vagy a magánfél a zár alá vett vagyon rendelkezésére bocsátását a
polgári perrendtartásról szóló törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező
bíróságon kezdeményezheti.
(2) A zár alá vételt fel kell oldani, ha az (1) bekezdés alapján indult polgári eljárás
során a bíróság a zár alá vett vagyonnak a sértett vagy a magánfél rendelkezésére
bocsátását elrendelte.
331. § (1) * A zár alá vételt fel kell oldani, ha
a) elrendelésének oka megszűnt,
b) a büntetőeljárást megszüntették, illetve a nyomozás határideje lejárt,c) az eljárást vagyonelkobzás alkalmazása nélkül fejezték be, illetve a polgári jogi
igényt elutasították,
d) a bíróság a polgári jogi igénnyel érvényesített jog fennállását és a követelés
összegszerűségét is érdemben elbírálta,
e) azt polgári jogi igény biztosítására rendelték el és a bíróság a polgári jogi igény
érvényesítését egyéb törvényes útra utasítja, vagy
f) a sértett a polgári jogi igény érvényesítésének szándékától eláll, illetve a magánfél a
polgári jogi igényét visszavonta.
(2) * A polgári jogi igény biztosítása érdekében elrendelt zár alá vétel feloldásának
végrehajtását három hónapra fel kell függeszteni, ha
a) az (1) bekezdés a), b) és e) pontja esetén a zár alá vett vagyon feletti rendelkezési
jogot magának követelő személy a követelése érdekében polgári eljárást kíván indítani
és a zár alá vett vagyonra biztosítási intézkedést kíván kérni, vagy
b) az (1) bekezdés d) pontja esetén önkéntes teljesítés vagy végrehajtási eljárás
kezdeményezése várható.
(3) * A zár alá vétel feloldását külön határozat nélkül végre kell hajtani, ha
a) a (2) bekezdésben foglalt határidő eltelt,
b) az (1) bekezdés a), b) és e) pontja esetén a polgári eljárás megindult és a zár alá
vett vagyontárgy vonatkozásában biztosítási intézkedést rendeltek el, vagy
c) az (1) bekezdés d) pontja esetén a végrehajtási eljárásban a zár alá vett
vagyontárgyat lefoglalták, vagy a magánfél, illetve a terhelt igazolta a megítélt polgári
jogi igény teljesítését.
(3a) * Az (1) bekezdés a), b) és e) pontja esetén a végrehajtás felfüggesztése esetén a
sértettet tájékoztatni kell a polgári eljárás során a biztosítási intézkedés
indítványozásának lehetőségéről és következményeiről, illetve a zár alá vétel
ranghelyére való végrehajtási jog bejegyzésének lehetőségéről és következményéről.
(4) Az 557. § szerinti polgári jogi igénynek a polgári perrendtartásról szóló törvény
szerint határkörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak történő megküldése
esetén a zár alá vételt nem kell feloldani.
332. § * (1) A zár alá vételt a vádemelés előtt az elrendelő, azt követően a bíróság
oldhatja fel. A nyomozó hatóság által elrendelt zár alá vételt a vádemelés előtt az
ügyészség vagy a bíróság is feloldhatja. A bíróság által elrendelt zár alá vételt a
vádemelés előtt az ügyészség is feloldhatja.
(2) * Ha a zár alá vétel tárgyát képező ingatlant az adóhatóság által foganatosítandó
végrehajtási eljárásokról szóló törvény vagy a bírósági végrehajtásról szóló törvény
alapján értékesítették, az értékesítésből befolyt összegnek az ott meghatározottak
szerinti része az értékesített ingatlan helyébe lép, amelyre a zár alá vétel külön
határozat nélkül kiterjed. Az ingatlan tekintetében a zár alá vétel az értékesítéssel
megszűnik.
(3) * Ha a zár alá vett vagyon felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyona, és
a zár alá vételt a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény alapján a
felszámolási eljárásban hitelezői igénynek kell tekinteni, akkor e hitelezői igény a
felszámoló által történő nyilvántartásba vételével a zár alá vett vagyon helyébe lép,
amelyre a zár alá vétel külön határozat nélkül kiterjed, és a zár alá vétel az eredeti
vagyon tekintetében megszűnik.
(4) * Ha a felszámolási eljárásban az adós gazdálkodó szervezet vagyona felosztásra
került, a (3) bekezdésben meghatározott hitelezői igény helyébe az erre eső felosztott
vagyon lép, amelyre a zár alá vétel külön határozat nélkül kiterjed, és a zár alá vétel a
hitelezői igény tekintetében megszűnik. Ha a vagyon felosztása során a hitelezői igény
helyébe nem léphet felosztott vagyon, a zár alá vétel megszűnik.
(5) * Ha a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény alapján az adós
gazdálkodó szervezettel szemben bejelentett hitelezői követelés zár alá vételére került
sor, a vagyon felosztása során zár alá vett hitelezői követelésre eső vagyonra a (4)
bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
LII. FEJEZET
VAGYONKEZELÉS A LEFOGLALÁS ÉS A ZÁR ALÁ VÉTEL SORÁN333. § (1) Az elkobzás és a vagyonelkobzás érdekében lefoglalt dolog vagy
elektronikus adat, illetve a zár alá vett vagyon kezeléséről a lefoglalás, illetve a zár alá
vétel során a rendes gazdálkodás szabályai szerint kell gondoskodni.
(2) A lefoglalás és a zár alá vétel során gondoskodni kell arról, hogy a bűnügyi vagyon
értéke a természetes mértéknél nagyobb arányban ne csökkenjen.
(3) A bűnügyi vagyon kezelése során csak olyan rendelkezés tehető, amelynek célja a
bűnügyi vagyon értékének a megőrzése.
(4) A vagyonkezelés során tett intézkedés alapján átalakuló vagyontárgy az eredeti
vagyontárgy helyébe lép, arra a lefoglalás és a zár alá vétel külön határozat nélkül
kiterjed.
334. § (1) A bűnügyi vagyon, illetve a lefoglalt bizonyítási eszköz kezelésében
jogszabályban meghatározottak szerint a bűnjel és a bűnügyi vagyon kezeléséért
felelős szerv közreműködik.
(2) A bűnjel és a bűnügyi vagyon kezeléséért felelős szerv jogszabályban
meghatározottak szerint ellátja a bűnügyi vagyonnal, illetve a lefoglalt bizonyítási
eszközökkel kapcsolatos feladatokat, így különösen azok
a) nyilvántartását,
b) tárolását, őrzését és
c) kezelését.
(3) A bűnjel és a bűnügyi vagyon kezeléséért felelős szerv törvényben meghatározott
esetekben minden olyan intézkedést köteles megtenni, illetve a döntésre jogosult
bíróságnál, ügyészségnél vagy nyomozó hatóságnál minden olyan büntetőeljárási
döntést kezdeményezhet, amely a bűnügyi vagyon, illetve a lefoglalt bizonyítási
eszközök értékének megóvásához szükséges.
LIII. FEJEZET
ELEKTRONIKUS ADAT IDEIGLENES HOZZÁFÉRHETETLENNÉ TÉTELE
335. § (1) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele az elektronikus
hírközlő hálózat útján közzétett adat feletti rendelkezési jog ideiglenes korlátozása és
az adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása.
(2) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét akkor lehet elrendelni,
ha az eljárás olyan közvádra üldözendő bűncselekmény miatt folyik, amellyel
kapcsolatban elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének van helye, és
az a bűncselekmény megszakítása érdekében szükséges.
(3) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét a bíróság rendeli el.
(4) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele elrendelhető
a) az elektronikus adat ideiglenes eltávolításával, vagy
b) az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozásával.
(5) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének teljesítésére
kötelezett tájékoztatja a felhasználókat a tartalom eltávolításának vagy a tartalomhoz
hozzáférés megakadályozásának a jogalapjáról. A tájékoztatás tartalmát külön
jogszabály határozza meg.
(6) Az elektronikus adat ideiglenes eltávolítása és az elektronikus adat megőrzésére
kötelezés együttesen is elrendelhető.
Az elektronikus adat ideiglenes eltávolítása
336. § (1) Az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására az érintett elektronikus adatot
kezelő, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs
társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben
meghatározott tárhelyszolgáltatót, illetve tárhelyszolgáltatást is végző közvetítő
szolgáltatót (a továbbiakban együtt: eltávolításra kötelezett) kell kötelezni. Az
eltávolításra kötelezett a határozat vele történő közlését követő egy munkanapon
belül köteles az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására.
(2) Az elektronikus adat ideiglenes eltávolítását a bíróság megszünteti és az
elektronikus adat visszaállítását rendeli el, ha
a) az elrendelésének oka megszűnt, vagyb) az eljárást megszüntették, kivéve, ha a Btk. 77. § (2) bekezdése alapján az
elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele elrendelésének lehet helye.
(3) Az elektronikus adat ideiglenes eltávolítása a büntetőeljárás jogerős befejezésével
megszűnik.
(4) Ha a bíróság a (2) bekezdés b) pontjában vagy a (3) bekezdésben meghatározott
esetben az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét nem rendelte el, az
elektronikus adat visszaállítására kötelezi az eltávolításra kötelezettet.
(5) Az elektronikus adat ideiglenes eltávolításáról és az elektronikus adat
visszaállításáról szóló határozatot az eltávolításra kötelezettel haladéktalanul közölni
kell, amely a határozat vele történő közlésétől számított egy munkanapon belül
köteles az elektronikus adat visszaállítására.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott határozatot az elektronikus adat felett
rendelkezésre jogosultnak akkor kell kézbesíteni, ha az eljárás addigi adatai alapján
személye és elérhetősége ismert.
(7) A bíróság hivatalból vagy az ügyészség indítványára az eltávolításra kötelezettet
az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vagy visszaállítására vonatkozó
kötelezettség elmulasztása miatt rendbírsággal sújthatja.
Az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása
337. § (1) * A kábítószer-kereskedelem, kóros szenvedélykeltés, kábítószer
készítésének elősegítése, kábítószer-prekurzorral visszaélés, új pszichoaktív anyaggal
visszaélés, gyermekpornográfia, állam elleni bűncselekmény, terrorcselekmény,
terrorizmus finanszírozása vagy háborús uszítás miatt folyamatban lévő
büntetőeljárásban a bíróság elrendeli a felsorolt bűncselekménnyel összefüggő
elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozását, ha
a) az eltávolításra kötelezett az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vonatkozó
kötelezettséget nem teljesítette,
b) az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vonatkozóan a külföldi hatóság
jogsegély iránti megkeresése a megkeresés bíróság általi kibocsátásától számított
harminc napon belül nem vezetett eredményre,
c) az eltávolításra kötelezett azonosítása lehetetlen vagy aránytalan nehézséggel
járna, vagy
d) az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vonatkozóan a külföldi hatóság
jogsegély iránti megkeresésétől eredmény nem várható vagy a megkeresés aránytalan
nehézséggel járna.
(2) A bíróság a határozatával az elektronikus hírközlési szolgáltatókat kötelezi az
elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozására. A határozatot az
elektronikus adat felett rendelkezésre jogosultnak akkor kell kézbesíteni, ha az eljárás
addigi adatai alapján személye és elérhetősége ismert.
(3) A bíróság az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozásának
elrendelését haladéktalanul közli a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal (a
továbbiakban: NMHH), amely a kényszerintézkedés végrehajtását szervezi és ellenőrzi.
(4) Az NMHH az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozására
vonatkozó kötelezettséget bevezeti a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi
határozatok adatbázisába, ezzel egyidejűleg a bíróság határozatáról elektronikus úton
haladéktalanul tájékoztatja az elektronikus hírközlési szolgáltatókat, amelyek a
tájékoztatástól számított egy munkanapon belül kötelesek az elektronikus adathoz
való hozzáférés ideiglenes megakadályozására. Ha valamely elektronikus hírközlési
szolgáltató a kötelezettséget nem teljesíti, az NMHH erről haladéktalanul tájékoztatja a
bíróságot.
(5) Az elektronikus adat feletti rendelkezésre jogosult a határozattal szemben a
kézbesítéstől számított nyolc napon belül fellebbezést jelenthet be.
(6) * Az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozását a bíróság
megszünteti, ha
a) a tárhelyszolgáltató teljesíti az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vonatkozó
kötelezettségét,
b) az elrendelésének oka egyébként megszűnt, vagyc) az eljárást megszüntették, kivéve, ha a Btk. 77. § (2) bekezdése alapján az
elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele elrendelésének lehet helye.
(7) Az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása a
büntetőeljárás jogerős befejezésével megszűnik.
(8) Ha a bíróság a (6) bekezdés c) pontjában vagy a (7) bekezdésben meghatározott
esetben nem rendelte el az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét, az
elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozásának megszüntetését
vagy megszűnését elektronikus úton haladéktalanul közli az NMHH-val, amely az
elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozására vonatkozó
kötelezettséget törli a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok
adatbázisából, és ezzel egyidejűleg a kötelezettség megszűnéséről elektronikus úton
haladéktalanul tájékoztatja az elektronikus hírközlési szolgáltatókat, amelyek a
tájékoztatástól számított egy munkanapon belül kötelesek biztosítani az elektronikus
adathoz a hozzáférést.
(9) A bíróságnak az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása
megszüntetéséről vagy megszűnéséről szóló határozatát akkor kell kézbesíteni az
elektronikus adat felett rendelkezésre jogosultnak, ha az eljárás addigi adatai alapján
személye és elérhetősége ismert. A bíróság e határozata ellen kizárólag az ügyészség
élhet fellebbezéssel.
(10) Ha valamely elektronikus hírközlési szolgáltató a hozzáférés újbóli biztosítására
vonatkozó kötelezettséget nem teljesíti, az NMHH erről haladéktalanul tájékoztatja a
bíróságot.
(11) A bíróság hivatalból vagy az ügyészség indítványára az elektronikus hírközlési
szolgáltatót az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozására
vagy a hozzáférés újbóli biztosítására vonatkozó kötelezettség elmulasztása miatt
rendbírsággal sújthatja.
Felhívás az elektronikus adat önkéntes eltávolítása érdekében
338. § Ha a büntetőeljárás érdekeit nem sérti, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság
az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének elrendelését megelőzően
felhívhatja az elektronikus adat önkéntes eltávolítása érdekében a sajtószabadságról
és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti azon médiatartalom-
szolgáltatót, illetve azon tárhelyszolgáltatót vagy tárhelyszolgáltatást is végző
közvetítő szolgáltatót, amelyik képes megakadályozni az elektronikus adathoz való
hozzáférést. A felhívás teljesítése nem kötelező, annak célja az elektronikus adathoz
való hozzáférés megakadályozásának a gyorsabbá tétele.
LIII/A. FEJEZET *
A TÁRHELYSZOLGÁLTATÁS FELFÜGGESZTÉSE *
338/A. § * (1) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság elrendelheti a
tárhelyszolgáltatás felfüggesztését, ha az eljárás olyan közvádra üldözendő
bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban tárhelyszolgáltatás
megszüntetésének van helye, és megalapozottan feltehető, hogy a szolgáltatás
felhasználásával újabb közvádra üldözendő bűncselekményt követnének el.
(2) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a szolgáltatás felfüggesztését
elrendelő határozattal kötelezi a tárhelyszolgáltatást nyújtó természetes személyt, jogi
személyt vagy egyéb szervezetet (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt:
szolgáltató), hogy a szolgáltatás felfüggesztése alatt szüneteltesse az igénybe vevő
vagy előfizető vagyoni érdekeltnek a szolgáltatás alapján fennálló jogait, továbbá
kötelezheti, hogy vele a szolgáltatás felfüggesztése alatt ne kössön újabb
szolgáltatásra irányuló szerződést.
(3) A szolgáltató a határozat vele történő közlését követő egy munkanapon belül
köteles végrehajtani a határozatot. Ha e kötelezettségét határidőn belül nem teljesíti,
rendbírsággal sújtható.
(4) A szolgáltatás felfüggesztését elrendelő határozattal szemben a szolgáltató és a
vagyoni érdekelt élhet jogorvoslattal.(5) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság megszünteti a
tárhelyszolgáltatás felfüggesztését, ha
a) az elrendelésének oka megszűnt, vagy
b) az eljárást megszüntették vagy felfüggesztették, kivéve, ha a Btk. 78/A. § alapján az
tárhelyszolgáltatás megszüntetésének van helye, és ennek érdekében a CVI. Fejezet
szerinti eljárás lefolytatására kerül sor.
KILENCEDIK RÉSZ
ELŐKÉSZÍTŐ ELJÁRÁS
Az előkészítő eljárás célja és eszközei
339. § (1) A büntetőeljárás az e Részben meghatározott feltételek esetén előkészítő
eljárással kezdődik.
(2) Előkészítő eljárást a büntetőeljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező ügyészség
vagy nyomozó hatóság folytathat.
(3) A rendőrségről szóló törvény alapján a hatáskörébe tartozó cselekmény miatt a
rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a
rendőrség terrorizmust elhárító szerve is folytathat előkészítő eljárást.
(4) Az előkészítő eljárást
a) az előkészítő eljárás megszüntetése vagy
b) a nyomozás elrendelése
fejezi be.
340. § (1) Az előkészítő eljárás célja annak megállapítása, hogy a bűncselekmény
gyanúja fennáll-e.
(2) Előkészítő eljárás akkor folytatható, ha a rendelkezésre álló adatok a
bűncselekmény gyanújának megállapítására nem elegendőek és megalapozottan
feltehető, hogy az előkészítő eljárás lefolytatása alapján el lehet dönteni, hogy a
bűncselekmény gyanúja fennáll-e.
(3) Előkészítő eljárást
a) a szerv hivatalból tudomására jutott,
b) a feljelentés elutasítását követően a feljelentésben foglalt, vagy
c) az ügyészségről szóló törvény, a rendőrségről szóló törvény, a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalról szóló törvény vagy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény
alapján végzett titkos információgyűjtést követően a titkos információgyűjtést folytató
szerv kezdeményezésében foglalt
információk alapján lehet elrendelni.
(4) * A (3) bekezdés c) pontja esetében a 339. §-ban meghatározott szerv a titkos
információgyűjtést folytató szerv kezdeményezésének a hozzá való megérkezését
követő három munkanapon belül dönt az előkészítő eljárás elrendeléséről.
341. § * Az előkészítő eljárás során az előkészítő eljárást folytató szerv a
bűncselekmény gyanújának megállapítása céljából
a) a 215. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott leplezett eszközt,
b) rejtett figyelést,
c) a 215. § (9) bekezdésében meghatározott leplezett eszközt,
d) a 216–218. §-ban meghatározott leplezett eszközt,
e) a 221. § a) pontja alapján álvásárlást,
f) a 222–225. § alapján fedett nyomozót, valamint
g) bírói engedélyhez kötött leplezett eszközt
alkalmazhat.
342. § (1) Az előkészítő eljárás során a Hetedik Részben meghatározott adatszerző
tevékenységet a (2) és (3) bekezdésben meghatározott korlátozással lehet folytatni.
(2) Az előkészítő eljárás során körözés nem rendelhető el.
(3) * Az előkészítő eljárás során adatkérés keretében adatszolgáltatás kizárólag
1. az adóhatóságtól,
2. a vámhatóságtól,3. * a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások
fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 4. § 8. pontjában meghatározott igazgatási
szervtől,
4. az elektronikus hírközlési szolgáltatótól,
5. a postai szolgáltatótól, illetve a postai közreműködői tevékenységet végző
személytől vagy szervezettől,
6. a banktitoknak, fizetési titoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak vagy
biztosítási titoknak minősülő adatot kezelő szervtől, ilyen adatra vonatkozóan,
7. az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és
védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben meghatározott egészségügyi és
személyes adatot kezelő szervezettől, ilyen adatra vonatkozóan,
8. a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 28. §-a és 28/A. §-
a alapján vezetett nyilvántartásból,
9. a polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartásból,
10. az útiokmány-nyilvántartásból,
11. * a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai
által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a
bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvényben
meghatározott nyilvántartásokból,
12. a szabálysértési nyilvántartási rendszerből,
13. a központi idegenrendészeti nyilvántartásból,
14. a menekültügyi nyilvántartásból,
15. a körözési nyilvántartási rendszerből,
16. a határrendészeti adatállományból,
17. a közúti közlekedési nyilvántartásból,
18. a vasúti járművekkel, a légi járművekkel, illetve a gépi meghajtású
úszólétesítményekkel kapcsolatos nyilvántartásokból,
19. a cégnyilvántartásból,
20. az ingatlan-nyilvántartásból,
21. az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásából,
22. * a hitelbiztosítéki nyilvántartásból,
23. a házassági és élettársi vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásából,
24. * a lőfegyverek központi nyilvántartásából,
25. * az autópályák, autóutak és főutak használatának megtett úttal arányos díjáról
szóló törvény szerinti adatbázisból,
26. * a központi közlekedési közigazgatási és ellenőrzési bírság nyilvántartásból,
27. * törvényben meghatározott esetben az Európai Unió kötelező jogi aktusa által
létrehozott nyilvántartásból,
28. * a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló törvény szerinti pénzügyi információs egységként működő
hatóságtól
kérhető.
343. § (1) Az előkészítő eljárás során bírói engedélyhez kötött leplezett eszközöket a
bűncselekmény gyanújának megállapítása érdekében, azzal a személlyel szemben
lehet alkalmazni,
a) aki a bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhet, illetve
b) akiről megalapozottan feltehető, hogy a bűncselekmény elkövetőjeként szóba
jöhető személlyel közvetlenül vagy közvetve kapcsolatot tart.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja alapján nem alkalmazható bírói engedélyhez kötött
leplezett eszköz
a) a titoktartás körébe tartozó adatok megismerése céljából, azzal a hivatásánál,
foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles személlyel
szemben, aki a 170. § (1) bekezdés b) pontja alapján tanúként nem hallgatható ki,
vagy a 173. § alapján a tanúvallomást megtagadhatná,b) * a minősített adat megismerése céljából azzal a minősített adatot kezelő
személlyel szemben, aki a 170. § (1) bekezdés d) pontja alapján tanúként nem lenne
kihallgatható,
c) a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó
személy kilétének megismerése céljából, azzal szemben, aki a tanúvallomást a 174. §
alapján megtagadhatná.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja alapján az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott
személy hozzátartozójával szemben leplezett eszközt kizárólag az elkövetőként szóba
jöhető személy hollétének, elérhetőségének megismerése céljából lehet alkalmazni.
(4) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának nem akadálya, ha az
kívülálló személyt elkerülhetetlenül érint.
Az előkészítő eljárás lefolytatása
344. § (1) Ha az előkészítő eljárás a 234. §-ban meghatározott bűncselekmény
gyanújának megállapítása miatt van folyamatban, az előkészítő eljárás legfeljebb
kilenc hónapig, egyéb esetben legfeljebb hat hónapig tarthat.
(2) Az előkészítő eljárást folytató szerv az előkészítő eljárást önállóan végzi.
(3) * A nyomozó hatóság, a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési
feladatokat ellátó szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve az általa
elrendelt előkészítő eljárás elrendelését követő három munkanapon belül tájékoztatja
az ügyészséget az előkészítő eljárás szükségességét megalapozó adatokról, az
alkalmazni kívánt leplezett eszközökről és a tervezett eljárási cselekményekről.
(4) A nyomozó hatóság, a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat
ellátó szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve az előkészítő eljárás
során beszerzett adatokról kéthavonta tájékoztatja az ügyészséget, illetve az
ügyészség kérésére az előkészítő eljárás során keletkezett ügyiratokat bemutatja.
(5) Ha az előkészítő eljárás során beszerzett adatok alapján megállapítható a
bűncselekmény gyanúja, a nyomozást el kell rendelni. A nyomozást az ügyészség is
elrendelheti.
(6) Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által elkövetett
bűncselekmény miatt folytatott előkészítő eljárás során alkalmaznak bírói vagy
ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközt, e tényről tájékoztatni kell azon szolgálat
főigazgatóját, amelynek állományába az érintett személy tartozik.
(7) Az előkészítő eljárásra a nyomozásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően
alkalmazni kell.
345. § (1) Ha az ügyben a nyomozást elrendelik, az addig keletkezett ügyiratokat és
adatokat szükség esetén a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó
hatóságnak vagy ügyészségnek haladéktalanul át kell adni.
(2) Ha az ügyben a nyomozást elrendelik, az előkészítő eljárásban alkalmazott bírói
vagy ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása újabb engedély
indítványozása nélkül folytatható. Ebben az esetben az előkészítő eljárásban elrendelt
ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszköz, illetve a bírói engedélyhez kötött
leplezett eszközök alkalmazásának tartamát az előkészítő eljárásban alkalmazott
leplezett eszközök elrendelésének időpontját alapul véve kell megállapítani.
(3) Ha az ügyben a nyomozást elrendelik, szükség esetén a leplezett eszközök
alkalmazását végrehajtó szervet tájékoztatni kell a nyomozás elrendelésének tényéről
és időpontjáról, továbbá arról, hogy a leplezett eszköz alkalmazását a nyomozás során
mely erre feljogosított szerv folytatja.
346. § (1) Az előkészítő eljárást az ügyészség vagy az előkészítő eljárást folytató szerv
megszünteti, ha
a) az előkészítő eljárás során beszerzett adatok alapján a bűncselekmény gyanúja nem
áll fenn,
b) az előkészítő eljárás folytatásától nem várható eredmény, vagy
c) az előkészítő eljárás határideje lejárt.
(2) Az előkészítő eljárás megszüntetése esetén az annak során beszerzett adatok
büntetőeljárásban bizonyítékként nem használhatók fel.347. § (1) Az előkészítő eljárás során az az ügyészség rendelkezik hatáskörrel az
engedélyezéssel kapcsolatos és az e Fejezetben meghatározott ügyészségi feladatok
(a továbbiakban: előkészítő eljárás felügyelete) ellátására, amely nyomozás
elrendelése esetén a bűncselekmény nyomozásának felügyeletére vagy irányítására
hatáskörrel rendelkezne.
(2) Az előkészítő eljárás felügyeletére
a) a nyomozó hatóság által folytatott előkészítő eljárás esetén a nyomozó hatóság
eljáró szervének a székhelye szerinti ügyészség,
b) a rendőrség terrorizmust elhárító szerve által folytatott előkészítő eljárás esetén e
szervnek vagy területi kirendeltségének a székhelye szerinti ügyészség,
c) a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve által
folytatott előkészítő eljárás esetén e szervnek vagy területi kirendeltségének a
székhelye szerinti ügyészség
rendelkezik illetékességgel.
(3) Ha az előkészítő eljárást az ügyészség folytatja,
a) az ügyészség bármely nyomozó hatóságot annak illetékességi területén eljárási
cselekmény elvégzésére utasíthatja, illetve a nyomozó hatóság tagja a legfőbb ügyész
kezdeményezésére a nyomozó hatóság országos parancsnoka egyetértésével az
előkészítő eljárás során határozott időtartamra igénybe vehető,
b) felkérésére az eljárási cselekmény elvégzésében közreműködik
ba) a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve,
illetve
bb) a rendőrségről szóló törvény szerint hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt
folytatott eljárásban a rendőrség terrorizmust elhárító szerve.
TIZEDIK RÉSZ
A NYOMOZÁS
LIV. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Alapvető rendelkezések
348. § (1) A büntetőeljárás – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – nyomozással
kezdődik.
(2) A nyomozás felderítésből és vizsgálatból áll.
(3) A felderítés során a megalapozott gyanú megállapításához szükséges mértékben
fel kell deríteni a bűncselekményt és az elkövető személyét, valamint fel kell kutatni és
biztosítani kell a bizonyítási eszközöket.
(4) A vizsgálat során – szükség esetén bizonyítási eszköz beszerzése és megvizsgálása
útján – az ügyészség dönt a gyanúsítottal szemben folyamatban lévő nyomozás
befejezésének kérdésében.
(5) A nyomozást
a) az eljárás megszüntetése vagy
b) a vádemelés
fejezi be.
Az ügyészségi nyomozás
349. § (1) Az ügyészségi nyomozás során az ügyészség eljárására a nyomozó
hatóságra vonatkozó rendelkezéseket is megfelelően alkalmazni kell.
(2) Ha az ügyészség nyomoz,
a) az ügyészség bármely nyomozó hatóságot annak illetékességi területén eljárási
cselekmény elvégzésére utasíthatja, illetve a nyomozó hatóság tagja a legfőbb ügyész
kezdeményezésére a nyomozó hatóság országos parancsnokának egyetértésével a
nyomozás során határozott időtartamra igénybe vehető,
b) felkérésére az eljárási cselekmény elvégzésében közreműködik
ba) a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve,
illetvebb) a rendőrségről szóló törvény szerint hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt
folytatott eljárásban a rendőrség terrorizmust elhárító szerve.
(3) Az ügyészségi nyomozás során az ügyészség és a nemzetbiztonsági szolgálatok
együttműködését a legfőbb ügyész és a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói
megállapodásban határozzák meg.
Áttétel
350. § (1) Ha az ügyészségnek, illetve a nyomozó hatóságnak az ügy elintézésére
nincs hatásköre vagy illetékessége, az ügyet átteszi a hatáskörrel, illetve
illetékességgel rendelkező ügyészséghez vagy nyomozó hatósághoz.
(2) * Az ügy áttételéről rendelkező határozatot az ügyészség és a nyomozó hatóság
egyidejűleg kézbesíti a gyanúsítottnak, a bűncselekmény elkövetésével
megalapozottan gyanúsítható személynek, a védőnek, a sértettnek, a feljelentőnek, a
magánindítvány előterjesztőjének és a vagyoni érdekeltnek. A határozat ellen nincs
helye panasznak.
A nyomozás tartama
351. § (1) A nyomozást a lehető legrövidebb időn belül le kell folytatni.
(2) Ha a felderítés során a nyomozás elrendelésétől számított hat hónap eltelt, a
nyomozó hatóság bemutatja az ügyészségnek a nyomozás ügyiratait, egyidejűleg
beszámol a nyomozás állásáról. A nyomozó hatóság ezután a beszámolóját a felderítés
során hathavonta küldi meg az ügyészségnek.
(3) A nyomozás határideje a gyanúsított kihallgatásától számított két év.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott határidőt az ügyészség egy alkalommal,
legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja. E határozat ellen nincs helye panasznak.
Az ügyiratok megismerése
352. § (1) A nyomozás során a 100. § rendelkezéseit folyamatosan és oly módon kell
alkalmazni, hogy a gyanúsított és a védő az eljárás valamennyi ügyiratát a vádemelés
előtt legalább egy hónappal, teljes terjedelmében megismerhesse, és indítványait,
észrevételeit megtehesse.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időköz a terhelt és a védő hozzájárulásával
rövidíthető vagy mellőzhető.
A bűncselekményből eredő vagyon visszaszerzése
353. § (1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárás során minden szükséges
intézkedést köteles megtenni az elkobozható vagy a vagyonelkobzás alá eső dolog
vagy vagyon felderítése és biztosítása érdekében.
(2) A vádemelés előtt az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság megkeresésére a
nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzésért felelős szerve az e törvényben
meghatározott feltételekkel vehet részt az (1) bekezdés szerinti feladat ellátásában.
354. § (1) A nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzésért felelős szerve a megkereső
ügyészség vagy nyomozó hatóság rendelkezései szerint folytatja le az eljárását.
Jogszabályban meghatározott esetekben közös nyomozó csoportot lehet létrehozni.
(2) A nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzésért felelős szervének eljáró tagja eljárási
cselekményeket az elkobozható vagy vagyonelkobzás alá eső dolog vagy vagyon
felderítése és biztosítása érdekében végezhet, ennek során a nyomozás érdekeire
figyelemmel köteles eljárni, a megkeresőnél az általa célszerűnek tartott eljárási
cselekmény elvégzését kezdeményezheti.
(3) A nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzésért felelős szerve az eljárása során
lefoglalt bizonyítási eszközt és a keletkezett ügyiratokat jogszabályban
meghatározottak szerint átadja a megkeresőnek.
(4) A nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzésért felelős szerve minden olyan adatot
megismerhet, amely az elkobozható vagy vagyonelkobzás alá eső dolog vagy vagyon
felderítése és biztosítása érdekében szükséges.
(5) Ha a Btk. 75. § (1) bekezdés alkalmazásának lehet helye, a zár alá vételt
elsősorban a terhelt rendelkezése alatt álló vagyonra kell elrendelni.
A nyomozó hatóság jogszabályban meghatározott szerve *
354/A. § * (1) Ha az egyidejűleg elvégzendő eljárási cselekmények számára tekintettel
vagy egyéb okból célszerű, akkor az általa meghatározott eljárási cselekményelvégzése érdekében a nyomozó hatóság a szervezetén belül megkeresheti a
jogszabályban meghatározott szervét (e § alkalmazásában a továbbiakban: nyomozó
hatóság kijelölt szerve).
(2) Az ügyészség az (1) bekezdésben meghatározottak érdekében bármely nyomozó
hatóság kijelölt szervét megkeresheti.
(3) A nyomozó hatóság kijelölt szerve minden olyan adatot megismerhet, amely a
megkeresés teljesítéséhez szükséges.
(4) A nyomozó hatóság kijelölt szerve a megkeresésben szereplő eljárási cselekményt
a megkereső rendelkezése alapján, önállóan elvégzi. A nyomozó hatóság kijelölt
szerve az eljárási cselekmény elvégzése során felmerülő, késedelmet nem tűrő
esetben önállóan elvégzi a megkereséssel összefüggő egyéb eljárási cselekményt is.
(5) Az eljárási cselekmény elvégzéséhez szükséges határozat meghozataláról a
megkereső gondoskodik.
(6) A nyomozó hatóság kijelölt szerve az eljárási cselekmény elvégzését követően az
eljárási cselekménnyel összefüggő ügyiratokat megküldi a megkeresőnek, továbbá
gondoskodik az őrizetben lévő személy elszállításáról, valamint a vagyont érintő
kényszerintézkedés tárgyának a jogszabályban meghatározottak szerinti kezeléséről.
(7) A megkereső intézkedik az eljárási cselekmény alapjául szolgáló, valamint az
eljárási cselekmény során hozott határozattal szemben bejelentett panasz elbírálása
érdekében.
A polgári jogi igény érvényesítése a nyomozás során
355. § (1) * A sértett a polgári jogi igény érvényesítésének szándékát jogszabályban
meghatározottak szerint a vádemelés előtt is bejelentheti. Ha az ügyészség vádat
emel, a sértett e bejelentését a vádirattal egyidejűleg továbbítja a bíróságnak.
(2) Az (1) bekezdés szerint továbbított bejelentést úgy kell tekinteni, mintha a polgári
jogi igényt az eljáró bíróságnál terjesztették volna elő.
(3) A sértett a vádemelés előtt bármikor bejelentheti, hogy a polgári jogi igény
érvényesítésének szándékától eláll.
(4) * A vádemelés előtt a sértett is indítványozhatja az 557. §-ban meghatározott
ideiglenes intézkedést, ha a polgári jogi igény érvényesítésének szándékát
bejelentette, és a bejelentés az 556. § (2) bekezdésében foglaltakat tartalmazza. Az
eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság – hiányos indítvány esetén – a
sértettet erről az ideiglenes intézkedés elrendelése iránti indítvány előterjesztésekor
tájékoztatja.
LV. FEJEZET
LEPLEZETT ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSA A NYOMOZÁS SORÁN
356. § (1) A nyomozás során leplezett eszközt az ügyészség és a nyomozó hatóság
alkalmazhat.
(2) A nyomozás során leplezett eszközt
a) a bűncselekmény felderítése, bizonyítása,
b) folyamatban lévő bűncselekmény megszakítása,
c) az elkövető kilétének, tartózkodási helyének megállapítása, felkutatása és elfogása,
illetve
d) a bűncselekményből származó vagyon felderítése, illetve visszaszerzése
érdekében lehet alkalmazni.
(3) A nyomozás során a Hatodik Részben meghatározott valamennyi leplezett eszköz
alkalmazható.
357. § (1) A nyomozás során a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközt azzal a
személlyel szemben lehet alkalmazni,
a) aki a bűncselekmény elkövetésével a büntetőeljárás adatai alapján gyanúsítható,
vagy
b) aki az ügyben gyanúsított.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérő személlyel szemben bírói
engedélyhez kötött leplezett eszköz akkor alkalmazható, ha megalapozottan feltehető,hogy e személy az (1) bekezdésben meghatározott személlyel közvetlenül vagy
közvetve bűnös kapcsolatot tart.
(3) A (2) bekezdés alapján nem alkalmazható bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz
a) a védővel szemben,
b) a titoktartás körébe tartozó adatok megismerése céljából, azzal a hivatásánál,
foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles személlyel
szemben, aki a 170. § (1) bekezdés b) pontja alapján tanúként nem hallgatható ki,
vagy a 173. § alapján a tanúvallomást megtagadhatná,
c) a minősített adat megismerése céljából azzal a minősített adatot kezelő személlyel
szemben, aki a 170. § (1) bekezdés d) pontja alapján tanúkét nem lenne kihallgatható,
d) a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó
személy kilétének megismerése céljából, azzal szemben, aki a tanúvallomást a 174. §
alapján megtagadhatná.
(4) A (2) bekezdés alapján az (1) bekezdésben meghatározott személy
hozzátartozójával szemben leplezett eszköz kizárólag a 356. § (2) bekezdés c) és d)
pontjában meghatározott célból van helye.
(5) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának nem akadálya, ha az
kívülálló személyt elkerülhetetlenül érint.
(6) Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által elkövetett
bűncselekmény miatt folytatott nyomozás során alkalmaznak bírói vagy ügyészi
engedélyhez kötött leplezett eszközt, e tényről – feltéve, hogy ez az eljárás érdekét
nem sérti – tájékoztatni kell azon szolgálat főigazgatóját, amelynek állományába az
érintett személy tartozik.
LVI. FEJEZET
A JEGYZŐKÖNYV ÉS A FELJEGYZÉS
A jegyzőkönyv rögzítésének módjai, az eljárási cselekményről készített felvétel
358. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, az ügyészség és a nyomozó hatóság
az eljárási cselekményről írásbeli jegyzőkönyvet készít.
(2) * Jogszabály elrendelheti az eljárási cselekményről – a 360/A. §-ban meghatározott
kivétellel – egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés mellett
a) folyamatos hangfelvétel vagy
b) kép- és hangfelvétel
készítését.
(3) * Az ügyészség és a nyomozó hatóság a jogszabályban meghatározott eseteken
kívül indítványra vagy hivatalból is elrendelheti az eljárási cselekményről – a 360/A. §-
ban meghatározott kivétellel – egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés mellett
folyamatos hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel készítését.
(4) * Az eljárási cselekményről folyamatos hangfelvételt vagy kép- és hangfelvételt
kell készíteni az adott eljárási cselekménnyel – a 360/A. §-ban meghatározott kivétellel
– egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés mellett, ha a gyanúsított, a védő vagy a sértett
ezt a költségek egyidejű előlegezésével indítványozza.
(5) A folyamatos hangfelvétel, valamint a kép- és hangfelvétel az adott eljárási
cselekmény során történteket – a (6) bekezdésben foglalt esetek kivételével –
megszakítás nélkül rögzíti.
(6) Ha az ügyészség és a nyomozó hatóság fontos okból az eljárási cselekményt rövid
időre megszakítja, ennek tartamára a folyamatos hangfelvétel, illetve a kép- és
hangfelvétel is megszakítható.
A jegyzőkönyv formai és tartalmi követelményei
359. § (1) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell
a) az eljáró ügyészséget vagy nyomozó hatóságot és az ügy számát,
b) az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény megnevezését és a gyanúsított nevét,
illetve a gyanúsított – azonosításra alkalmas – megjelölését,
c) az eljárási cselekmény helyét és idejét,
d) az ügyész, a nyomozó hatóság tagja, a jegyzőkönyvvezető és a tolmács nevét,
e) a kihallgatott gyanúsított nevét, illetve – azonosításra alkalmas – megjelölését,f) a kihallgatott tanú és a meghallgatott szakértő nevét,
g) az e törvényben meghatározott más személyes adatokat,
h) az eljárási cselekményen jelen lévő egyéb személyek nevét és azt, hogy az eljárási
cselekményen milyen minőségben vannak jelen.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell
a) az eljárási cselekmény menetét, az annak során történteket, valamint az egyéb, a
bizonyítás szempontjából lényeges körülményeket úgy, hogy a jegyzőkönyv alapján
azt is meg lehessen állapítani, az eljárási szabályokat megtartották-e,
b) a gyanúsított és a tanú vallomását, valamint a szakértő véleményét,
c) a bizonyítási eszköz bemutatásának megtörténtét, valamint azoknak az eljárás
szempontjából lényeges tartalmát,
d) az eljárási cselekmény során tett indítványokat és észrevételeket,
e) az eljárás rendjének fenntartása körében tett intézkedéseket, valamint az
ügyészség vagy a nyomozó hatóság által az eljárási cselekmény folyamán hozott
határozatokat.
(3) A jegyzőkönyvben a (2) bekezdésben foglaltakat röviden, a szükséges
részletességgel kell leírni. Ha valamely kérdés, kifejezés vagy kijelentés pontos
szövege jelentős, azt szó szerint kell jegyzőkönyvbe venni.
(4) Bizonyítási eszköz ismertetése, valamint tárgyi bizonyítási eszköz csatolása
esetében a jegyzőkönyvben csupán ennek megtörténtére kell utalni.
(5) Ha az eljárási cselekményen jelenlévők bármelyike az eljárás során felmerült
valamely körülménynek vagy ott elhangzott nyilatkozatnak jegyzőkönyvbe vételét
indítványozza, ezt csak abban az esetben lehet mellőzni, ha az ügyésznek vagy a
nyomozó hatóság tagjának az illető körülmény vagy nyilatkozat megtörténtéről nincs
tudomása.
A jegyzőkönyv elkészítése, kiegészítése, kijavítása
360. § (1) * Az eljárási cselekményről a jegyzőkönyvet – a 360/A. §-ban meghatározott
kivétellel – egyidejűleg kell elkészíteni.
(2) * Az ügyészség és a nyomozó hatóság gondoskodik arról, hogy a jegyzőkönyv
hitelesítése előtt annak tartalmát a jogszabályban meghatározott, az eljárási
cselekményen jelen lévő büntetőeljárásban részt vevő személy (a továbbiakban:
hitelesítésben való közreműködésre köteles személy) megismerje. Ha a hitelesítésben
való közreműködésre köteles személy a jegyzőkönyv tartalmának megismerését
megtagadja, úgy kell tekinteni, mint aki a jegyzőkönyv hitelesítésében való
közreműködést tagadta meg.
(3) * Az észrevétlenül nem megváltoztatható módon lezárt jegyzőkönyvet az eljárási
cselekményt végző ügyész vagy nyomozó hatóság tagja a hitelesítésben való
közreműködésre köteles személlyel együtt jogszabályban meghatározott módon
hitelesíti.
(4) * Ha a hitelesítésben való közreműködésre köteles személy a jegyzőkönyv
hitelesítésében való közreműködést megtagadja, a megtagadás tényét és annak közölt
vagy ismert indokát jogszabályban meghatározott módon rögzíteni kell.
(5) * Folyamatos hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel esetén a felvételt az
ügyiratok között kell kezelni.
(6) * Az ügyészség vagy a nyomozó hatóság elrendelheti, hogy a folyamatos
hangfelvételről vagy a kép- és hangfelvételről a különleges bánásmódot igénylő
személy személyazonosságának megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságait – így
különösen alakját, arcképét, hangját – technikai úton torzító másolat készüljön. Ebben
az esetben az ügyiratok között a torzított egyedi tulajdonságokat tartalmazó másolatot
kell kezelni és a folyamatos hangfelvételt vagy kép- és hangfelvételt zártan kell
kezelni.
(7) Folyamatos hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel esetén tájékoztatni kell az
eljárási cselekményen jelen lévő személyeket, hogy a felvételt – az eljárási
cselekmény befejezésétől számított nyolc napon belül – mikor és hol hallgathatják,
illetve tekinthetik meg.(8) A jegyzőkönyv és a folyamatos hangfelvétel vagy a kép- és hangfelvétel
tartalmának eltérése esetén az eltérés okát tisztázni kell.
(9) A jegyzőkönyvet az ügyészség vagy a nyomozó hatóság szükség esetén kijavítja
vagy kiegészíti, és arról az érdekelteket tájékoztatja.
(10) Az eljárási cselekményt, illetve – ha ez később történt meg – a folyamatos
hangfelvétel vagy a kép- és hangfelvétel megismerését követő nyolc napon belül a
jegyzőkönyv kijavítását vagy kiegészítését indítványozhatják, akik az eljárási
cselekményen jelen voltak.
(11) * A kijavítást a jegyzőkönyvben a kijavítás dátumának megjelölésével fel kell
jegyezni, arról új jegyzőkönyvet kell készíteni, vagy az indítvány elutasítását az
ügyiratokban fel kell tüntetni. A kijavítást és a kiegészítést az eljárási cselekményt
végző ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja aláírja.
360/A. § * (1) Ha az eljárási cselekményről folyamatos kép- és hangfelvétel készül és
az eljárási cselekmény lefolytatásának körülményei, különösen a különleges
bánásmódot igénylő személy kímélete ezt szükségessé teszi, a jegyzőkönyvet az
eljárási cselekményt követően három munkanapon belül kell elkészíteni. Erről az
eljárási cselekmény kezdetekor a jelenlévőket tájékoztatni kell.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az e törvény szerinti
figyelmeztetéseket a folyamatos kép- és hangfelvételen rögzíteni kell. Ha e törvény
valamely körülmény, tény vagy cselekmény megtörténtének a jegyzőkönyvben való
rögzítését írja elő, akkor azt a folyamatos kép- és hangfelvételen rögzíteni kell.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a jegyzőkönyvre a 360. § (2)–(11)
bekezdésében meghatározottakat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) nem kell biztosítani, hogy a jegyzőkönyvet annak hitelesítése előtt a hitelesítésben
közreműködő személy megismerhesse,
b) az észrevétlenül nem megváltoztatható módon lezárt jegyzőkönyvet kizárólag az
eljárási cselekményt végző ügyész vagy nyomozó hatóság tagja hitelesíti,
c) a hitelesített jegyzőkönyvet annak elkészültét követően – a 360. § (7) bekezdése
szerinti tájékoztatással együtt – azonnal kézbesíteni kell annak, aki az eljárási
cselekményen jelen volt,
d) a jegyzőkönyv kijavítását vagy kiegészítését a jegyzőkönyv kézbesítését, illetve – ha
ez később történt meg – a folyamatos kép- és hangfelvétel megismerését követő nyolc
napon belül lehet kérni,
e) ha a jegyzőkönyv kijavítását vagy kiegészítését indítványozzák és az indítványt a
folyamatos kép- és hangfelvétel alátámasztja, a jegyzőkönyvet az indítványnak
megfelelően ki kell javítani vagy ki kell egészíteni,
f) szó szerinti jegyzőkönyvezés indítványozásának kizárólag az eljárási cselekmény
során van helye az e törvényben meghatározottak szerint.
(4) Ha az eljárási cselekményről készült felvétel nem áll rendelkezésre, vagy a (2)
bekezdésben meghatározottak nem szerepelnek a felvételen, az (1) bekezdés szerint
készült ügyirat jegyzőkönyvként nem vehető figyelembe.
A feljegyzés
361. § (1) Az ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja az intézkedéséről feljegyzést
készíthet.
(2) A feljegyzés tartalmazza az
a) eljáró ügyészséget vagy nyomozó hatóságot és az ügy számát,
b) intézkedés során jelen lévő ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja nevét,
c) intézkedés helyét és idejét,
d) intézkedéssel érintettek nevét,
e) intézkedés során jelen lévő egyéb személyek nevét és azt, hogy milyen minőségben
voltak jelen,
f) intézkedés menetének rövid leírását úgy, hogy a feljegyzés alapján azt is meg
lehessen állapítani, az eljárási szabályokat megtartották-e,
g) utalást arra, hogy a feljegyzést az intézkedéssel egyidejűleg készítették-e, illetve az
egyidejűség elmaradása esetén a feljegyezés készítésének időpontját és körülményeit.(3) Az intézkedésről folyamatos hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel készíthető,
ebben az esetben a feljegyzést elegendő a (2) bekezdés a)–e) pontjában
meghatározott tartalommal elkészíteni.
(4) A feljegyzést annak készítője írja alá.
(5) A feljegyzést az azt készítő ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja szükség esetén
kijavítja vagy kiegészíti. A kijavítást vagy kiegészítést a feljegyzésen kell feltüntetni,
vagy arról új feljegyzést kell készíteni.
(6) Az ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja jegyzőkönyv készítése helyett az eljárási
cselekményről az (1)–(5) bekezdés alkalmazásával feljegyzést készíthet, ha az eljárási
cselekményen terhelt, védő, tanú vagy vagyoni érdekelt nem volt jelen.
LVII. FEJEZET
HATÁROZAT A NYOMOZÁS SORÁN
A határozat tárgya
362. § (1) Az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság határozatot hoz
1. az eljáró ügyészség, illetve nyomozó hatóság kijelöléséről,
2. az ügyész vagy a nyomozó hatóság tagjának kizárásáról,
3. az ügyek egyesítéséről, elkülönítéséről és áttételéről,
4. a feljelentés elutasításáról,
5. az eljárás felfüggesztéséről és a felfüggesztett eljárás folytatásáról,
6. az eljárás megszüntetéséről és a megszüntetett eljárás folytatásáról,
7. a büntethetőséget megszüntető egyéb okkal összefüggő feltételes ügyészi
felfüggesztés iránti indítvány elutasításáról,
8. a közvetítői eljárás megtagadásáról,
9. a védő kirendeléséről, a védőnek a kirendelés alóli felmentéséről és a kirendelt védő
díjának megállapításáról,
10. a kényszerintézkedésekről,
11. az előállítás és az elővezetés elrendeléséről,
12. a körözés elrendeléséről, visszavonásáról és módosításáról, az elfogatóparancs
kibocsátásáról, visszavonásáról és módosításáról,
13. a panasz elbírálásáról,
14. a határozat kijavításáról,
15. az igazolási kérelem elbírálásáról, az igazolási kérelemnek helyt adást követően a
megismételt eljárási cselekmény eredményéhez képest a határozat hatályban
tartásáról, illetve teljes vagy részleges hatályon kívül helyezéséről,
16. a bűnügyi költség megállapításáról és viseléséről, továbbá az okozott bűnügyi
költség viselésére kötelezésről,
17. a tanú és a szakértő mentességre történt hivatkozásának el nem fogadásáról,
18. a szakértő kirendeléséről, kizárásáról, felmentéséről és díjának megállapításáról,
19. a pártfogó felügyelői vélemény beszerzéséről,
20. a szakértői vizsgálat során, a szemlén, a bizonyítási kísérleten és a felismerésre
bemutatáson közreműködésre kötelezésről,
21. a támogató, illetve a törvényes képviselő kizárásáról,
22. a különleges bánásmód megállapítása iránt a sértett által előterjesztett indítvány
elutasításáról, és a sértett vonatkozásában a különleges bánásmód megszüntetéséről,
23. a személyi védelem kezdeményezésére irányuló indítvány elutasításáról,
24. az ügyiratok megismerésének korlátozásáról, valamint valamely megismerési mód
biztosítására irányuló indítvány elutasításáról,
25. * a kézbesítési és az eljárás elhúzódása miatti kifogás elutasításáról,
26. az eljárási cselekmény, vagy a határozat teljesítésének, illetve végrehajtásának
felfüggesztéséről,
27. a határozat hatályon kívül helyezéséről vagy megváltoztatásáról,
28. a papíralapú kapcsolattartásra való áttérés engedélyezése iránti indítvány
elutasításáról,
29. a rendbírság tárgyában hozott döntésről,30. * az ügygondnok kirendeléséről, a kirendelt ügygondnok felmentéséről,
kizárásáról, valamint díjának megállapításáról.
(2) Az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság más döntését vagy intézkedését is
határozatba foglalhatja.
A határozat tartalma
363. § (1) A határozat bevezető részre, rendelkező részre, indokolásra és záró részre
tagolódik.
(2) A bevezető rész tartalmazza
a) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság megnevezését,
b) az ügy számát,
c) az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény megnevezését,
d) az azonosításhoz szükséges adatokkal együtt annak megjelölését, akire a
rendelkezés vonatkozik.
(3) A rendelkező rész tartalmazza az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság döntését,
valamint azt, hogy a határozat ellen van-e helye panasznak, illetve felülbírálati
indítványnak, és azt az eljárás mely résztvevője, hol és milyen határidőn belül
terjesztheti elő.
(4) Az indokolás az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság által megállapított jelentős
tényeket, a határozat alapjául szolgáló jogszabályokat és szükség esetén azok
értelmezését, továbbá ezekkel összefüggésben az érdemi rendelkezés magyarázatát
tartalmazza.
(5) * A záró rész tartalmazza a határozathozatal helyének és idejének megfelelő
keltezést, továbbá az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tagjának nevét és aláírását.
(6) Az ügyészség és a nyomozó hatóság a határozatot írásba foglalja.
(7) Az ügyészség és a nyomozó hatóság a határozatát jegyzőkönyvbe is foglalhatja,
kivéve a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés elrendeléséről vagy
megszüntetéséről szóló határozatot. A jegyzőkönyvbe foglalt határozat csak a
rendelkező részt és az indokolást tartalmazza.
A határozat közlése
364. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a határozatot azzal kell közölni, akit
a határozat valamely rendelkezése közvetlenül érint.
(2) Az ügyészség és a nyomozó hatóság a határozatát – a (3) bekezdésben foglalt
kivétellel – kézbesítés útján közli.
(3) Az ügyészség és a nyomozó hatóság a jegyzőkönyvbe foglalt határozatát a
jelenlévőkkel kihirdetés útján közli.
A határozat kijavítása
365. § (1) Ha a határozat elírást vagy számítási hibát tartalmaz, az ügyészség, illetve a
nyomozó hatóság a határozatát indítványra vagy hivatalból bármikor kijavíthatja.
(2) A kijavítás nem változtathat a kijavított határozat érdemén. Nincs helye
kijavításnak az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság ténybeli tévedése miatt.
(3) * A kijavítást a határozatra fel kell jegyezni vagy arról új határozatot kell készíteni.
A kijavító határozattal egyidejűleg a kijavított határozatot is kézbesíteni kell.
(4) A kijavítás tárgyában hozott határozat ellen panasznak nincs helye, kivéve, ha az
ügyészség, illetve a nyomozó hatóság
a) panasszal sérelmezhető határozat rendelkező részét javítja ki vagy
b) a határozat rendelkező részének kijavítása iránti indítványt utasítja el.
(5) A kijavítás iránti indítványnak nincs halasztó hatálya a határozat elleni panasz vagy
felülbírálati indítvány előterjesztésére, továbbá a határozat teljesítésére, illetve
végrehajtására.
A határozat megváltoztatása és hatályon kívül helyezése
366. § (1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság a határozatát annak meghozatala után
hivatalból is felülvizsgálhatja, feltéve, hogy
a) a határozat ellen nem jelentettek be panaszt, illetve nem terjesztettek elő
felülbírálati indítványt, vagy
b) a határozat ellen bejelentett panaszt, illetve előterjesztett felülbírálati indítványt
elbírálták.(2) Az ügyészség és a nyomozó hatóság a hivatalbóli felülvizsgálat során
megváltoztathatja a határozatát, ha annak meghozatala során jogszabályt helytelenül
alkalmazott.
(3) Az ügyészség és a nyomozó hatóság a hivatalbóli felülvizsgálat során hatályon
kívül helyezheti a határozatát, ha azt az e törvényben meghatározott kizáró ok
ellenére hozta meg.
(4) A megváltoztatásról vagy a hatályon kívül helyezésről rendelkező határozatot
közölni kell azzal, akivel a megváltoztatott vagy hatályon hívül helyezett határozatot
közölték, továbbá azzal is, akit a határozat megváltoztatott rendelkezése közvetlenül
érint.
A határozat végrehajthatósága
367. § (1) Ha e törvény kivételt nem tesz, a határozat teljesítésére, illetve
végrehajtására a panasznak, illetve a felülbírálati indítványnak nincs halasztó hatálya.
(2) Kivételesen indokolt esetben a határozatot hozó, illetve a panaszt vagy a
felülbírálati indítványt elbíráló a határozat teljesítését, illetve végrehajtását a panasz
vagy a felülbírálati indítvány elbírálásáig felfüggesztheti.
Eljárási cselekmény elvégzése határozat nélkül
368. § (1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság halasztást nem tűrő esetben határozat
hozatala nélkül,
a) nyomban végrehajthatja az olyan kényszerintézkedést és elvégezheti az olyan
bizonyítási cselekményt, amelynek elrendelésére egyébként jogosult, illetve
b) * nyomban elrendelheti a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével
megalapozottan gyanúsítható személy előállítását vagy a terhelt, a bűncselekmény
elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy és más személy elővezetését,
valamint elfogatóparancsot bocsáthat ki.
(2) Az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvben a halaszthatatlanság tényét és
az ezt megalapozó körülményeket fel kell tüntetni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az ügyészség, illetve a nyomozó
hatóság a kényszerintézkedés, az előállítás és az elővezetés elrendelését, valamint az
elfogatóparancsot utólag, legkésőbb három munkanapon belül határozatba foglalja.
LVIII. FEJEZET
JOGORVOSLAT A NYOMOZÁS SORÁN
A határozat elleni panasz
369. § (1) * A gyanúsított, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan
gyanúsítható személy, a védő, a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt az
ügyészség vagy a nyomozó hatóság vele közölt határozata ellen – ha e törvény
kivételt nem tesz – a közléstől számított nyolc napon belül a határozatot hozó
ügyészségnél, illetve nyomozó hatóságnál panaszt terjeszthet elő.
(2) A feljelentő kizárólag a feljelentés elutasítása miatt, a vagyoni érdekelt és az egyéb
érdekelt a határozat közvetlenül rá vonatkozó rendelkezésével kapcsolatban
terjeszthet elő panaszt.
(3) A panaszt annak előterjesztője mindaddig visszavonhatja, amíg azt érdemben el
nem bírálták. A visszavont panaszt újból előterjeszteni nem lehet.
(4) A Legfőbb Ügyészség határozata ellen nincs helye panasznak.
370. § (1) A határozatot hozó ügyészség vagy nyomozó hatóság a panaszt annak
érkezését követő nyolc napon belül megvizsgálja, és ha azt alaposnak tartja, a
határozatot hatályon kívül helyezi, vagy megváltoztatja.
(2) Ha a határozatot hozó ügyészség vagy nyomozó hatóság a panaszt nem tartja
alaposnak, az ügyiratokat az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül a
panaszra vonatkozó nyilatkozatával együtt felterjeszti a panaszt elbíráló
ügyészséghez.
(3) Az ügyészség határozata elleni panaszt a felettes ügyészség, a nyomozó hatóság
határozata elleni panaszt az ügyészség az ügyiratok érkezésétől számított tizenöt
napon, az eljárást megszüntető határozat esetén egy hónapon belül bírálja el.(4) * Ha a panaszt elbíráló ügyészség a panaszt alaposnak tartja, a határozatot
hatályon kívül helyezi vagy megváltoztatja, ellenkező esetben a panaszt elutasítja. A
panaszt elbíráló ügyészség a határozat törvénysértő rendelkezését a panasz
elutasítása esetén is hivatalból megváltoztathatja vagy hatályon kívül helyezheti.
(5) A panaszt elbíráló ügyészség a 80. § (1) bekezdés a)–d) pontja esetén az
előterjesztett panaszt érdemi indokolás nélkül elutasítja.
(6) A panaszt elbíráló határozatot a panasz előterjesztőjével – a határozat hatályon
kívül helyezése, illetve a megváltoztatása esetén azokkal is, akikkel a határozatot
közölték – közölni kell.
(7) A panaszt elbíráló határozat ellen további panasznak nincs helye.
(8) A nyomozó hatóság őrizetet elrendelő határozata elleni panasz elbírálását mellőzni
kell, ha az ügyészség a terhelt személyi szabadságát érintő bírói engedélyes
kényszerintézkedés elrendelésére indítványt tesz a bíróságnak.
(9) Az ügyészség a panasz elbírálását mellőzheti, ha a panasszal sérelmezett helyzet a
panasz előterjesztésétől függetlenül megszűnt. Az ügyészség erről a panasz
előterjesztőjét tájékoztatja. Ha a panasz előterjesztője a tájékoztatás közlését követő
nyolc napon belül ezt indítványozza, az ügyészség a panaszt elbírálja.
371. § (1) Ha a panaszt elbíráló ügyészség a sértettnek a feljelentés elutasítása vagy
az eljárás megszüntetése miatt előterjesztett panaszát elutasítja, a határozatában
tájékoztatja a sértettet a pótmagánvádlóként történő fellépés lehetőségéről,
feltételeiről, valamint a pótmagánvádló jogairól és kötelezettségeiről.
(2) Ha az eljárást a 398. § (2) bekezdés e) pontja alapján szüntették meg, a
tájékoztatás arra is kiterjed, hogy a pótmagánvádlóként történő fellépés annak a
bűncselekménynek a tekintetében lehetséges, amely miatt az ügyészség az eljárást
megszüntette.
(3) Ha a feljelentést azért utasították el, vagy az eljárást azért szüntették meg, mert a
cselekmény nem közvádra üldözendő bűncselekmény, a határozatában az (1)
bekezdésben foglaltakon túl az ügyészség arról is tájékoztatja a sértettet, hogy a
pótmagánvádlóként történő fellépés helyett a magánvádra üldözendő bűncselekmény
miatt a vádat magánvádlóként képviselheti.
(4) A sértett a panaszát elutasító határozat kézbesítését követő egy hónapon belül
léphet fel magánvádlóként, és ha a magánindítvány hiányzik, a nyilatkozatát e
határidőn belül pótolhatja. Ha a sértett magánvádlóként lép fel, pótmagánvádlóként
nem léphet fel.
(5) Ha a sértett magánvádlóként lép fel, és az ügyészség a vád képviseletét nem veszi
át, az ügyészség a feljelentést a sértett nyilatkozatával és az ügyiratokkal együtt nyolc
napon belül megküldi a bíróságnak.
A gyanúsítás elleni panasz
372. § (1) A gyanúsított és a védő a gyanúsítás, illetve a gyanúsítás változása ellen
annak közlésekor a gyanúsított kihallgatását végző ügyészségnél vagy nyomozó
hatóságnál panaszt terjeszthet elő. Ha a védő a gyanúsítás, illetve a gyanúsítás
változásának közlésekor nincs jelen, a panaszt a gyanúsított kihallgatásától számított
nyolc napon belül terjesztheti elő.
(2) Ha a gyanúsított kihallgatását végző ügyészség vagy nyomozó hatóság, illetve a
panaszt elbíráló ügyészség a panaszt alaposnak tartja, megteszi a panaszban
sérelmezett helyzet megszüntetése – különösen a gyanúsítás módosítása – érdekében
szükséges intézkedést.
(3) Ha a gyanúsítás közlésekor a bűncselekmény megalapozott gyanúja a
gyanúsítottal szemben nem volt megállapítható, a panaszt elbíráló határozatban az
ügyészség megállapítja, hogy a gyanúsítás törvényi feltételei nem álltak fenn.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a gyanúsított ezen minősége a panaszt
elbíráló határozat hozatalával megszűnik.
(5) A nyomozó hatóság által közölt gyanúsítás ellen előterjesztett panasz elbírálását
mellőzni kell, ha az ügyészség a gyanúsítással egyező tényállás és Btk. szerinti
minősítés alapján az őrizetbe vett terhelt személyi szabadságát érintő bírói engedélyes
kényszerintézkedés elrendelésére indítványt tesz a bíróságnak.(6) A gyanúsítás ellen előterjesztett panasz elintézésére egyebekben a határozat elleni
panaszra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(7) * Az ügyészség határozatában hivatalból is megállapíthatja, hogy a gyanúsítás
törvényi feltételei nem állnak fenn. A gyanúsított ezen minősége a határozat
hozatalával megszűnik.
A közvetítői eljárás során előterjesztett panasz
373. § A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi
CXXIII. törvény 5. § (2) bekezdése vagy 10. § (4) bekezdése alapján előterjesztett
panaszt az ügyészség a 370. § megfelelő alkalmazásával bírálja el.
A felülbírálat
374. § (1) Felülbírálati indítvány terjeszthető elő
a) a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet magatartási szabályainak részleges
feloldására irányuló indítvány elutasítása ellen,
b) az elkobzás, illetve a vagyonelkobzás biztosítása érdekében alkalmazott lefoglalás
elrendelése ellen,
c) * a zár alá vétel elrendelése ellen, ha – a 327. § (5) bekezdése kivételével – azt az
ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendelte el,
d) a lefoglalt dolog értékesítésének elrendelése ellen, ha azt az ügyészség vagy a
nyomozó hatóság rendelte el,
e) ha az ügyészség, illetve a felettes ügyészség elutasította azt a panaszt, amely
ea) * a kutatás,
eb) a motozás,
ec) a címzettnek még nem kézbesített postai küldemény lefoglalásának,
ed) a címzettnek még nem továbbított, elektronikus hírközlési szolgáltatás során
továbbítandó közlés vagy küldemény lefoglalásának, illetve
ee) a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény
szerinti médiatartalom-szolgáltató szerkesztőségében tartott, e tevékenységgel
összefüggő bizonyítási eszköz lefoglalásának
elrendelését sérelmezte,
f) * ha az ügyészség, illetve a felettes ügyészség elutasította a gyanúsított vagy a
védő azon panaszát, amely az ügyiratok megismerésének korlátozásáról, vagy
valamely megismerési mód biztosítására irányuló indítvány elutasításáról szóló
határozatot sérelmezte,
g) a 402. § (3) és (4) bekezdése szerint az eljárást megszüntető határozatnak a 402. §
(2) bekezdése alapján hozott rendelkezése ellen,
h) * az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a tárhelyszolgáltatás
felfüggesztéséről hozott rendelkezése ellen.
(2) * A felülbírálati indítványt az (1) bekezdés szerinti határozat kézbesítésétől
számított nyolc napon belül, a bíróságnál kell előterjeszteni. A felülbírálati
indítványban meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülbírálati indítvány
irányul, továbbá az indítvány előterjesztésének okát és célját.
(2a) * Ha az (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti határozat elleni felülbírálati indítványt
az ügyészségnél vagy a nyomozó hatóságnál terjesztik elő, és az indítvány alapos, a
nyomozó hatóság által hozott határozat esetén az ügyészség, az ügyészség által
hozott határozat esetén a felettes ügyészség a határozatot hatályon kívül helyezi vagy
megváltoztatja. Ha az ügyészség vagy a felettes ügyészség a felülbírálati indítványt
nem tartja alaposnak, az indítványt és az ügyiratokat megküldi a bíróságnak.
(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti határozat ellen előterjesztett felülbírálati
indítványnak a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.
(4) A bíróság a felülbírálati indítványt az ügyiratok és az ügyészség észrevételének
beszerzése nélkül is elbírálhatja, ha ez a felülbírálati indítvány tartalma alapján
lehetséges.
(5) * Ha a felülbírálati indítványról a (4) bekezdés alapján nem lehet dönteni, a
bíróság a felülbírálati indítvány kézbesítésével együtt az ügyészségtől beszerzi az
ügyiratokat.(6) * Az ügyészség az ügyiratokat a bíróságnak öt munkanapon belül megküldi és e
határidőn belül a felülbírálati indítványra észrevételt vagy azzal összefüggő indítványt
tehet. Az (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti nyomozó hatóság által hozott határozat
esetén az ügyészség, az ügyészség által hozott határozat esetén a felettes ügyészség
a határozatot hatályon kívül helyezheti vagy megváltoztathatja és erről a bíróságot
tájékoztatja.
LIX. FEJEZET
A NYOMOZÁS MEGINDÍTÁSA
A nyomozás megindításának alapja
375. § (1) A nyomozás az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a hivatali
hatáskörében, valamint az ügyésznek vagy a nyomozó hatóság tagjának a hivatali
minőségében tudomására jutott adatok alapján, illetve feljelentésre indul meg.
(2) Nyomozást az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendel el.
(3) Az ügyészség vagy a nyomozó hatóság tájékoztatja a sértettet a nyomozás
elrendeléséről, ha a sértett személye és elérhetősége ismert. A nyomozó hatóság az
általa elrendelt nyomozásról huszonnégy órán belül tájékoztatja az ügyészséget.
(4) Késedelmet nem tűrő esetben bármely nyomozó hatóság végezhet eljárási
cselekményt, köteles azonban erről a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező
nyomozó hatóságot haladéktalanul tájékoztatni.
A feljelentés
376. § (1) Közvádra üldözendő bűncselekmény miatt bárki tehet feljelentést.
(2) A hatóság tagja és a hivatalos személy, továbbá, ha törvény előírja, a köztestület
köteles a hatáskörében tudomására jutott, közvádra üldözendő bűncselekményt
feljelenteni.
(3) A (2) bekezdés szerinti feljelentésben meg kell jelölni a bizonyítási eszközöket,
egyidejűleg gondoskodni kell a bűncselekmény nyomainak, a bizonyítási eszközök,
valamint az elkobozható vagy vagyonelkobzás alá eső dolgok és vagyon megőrzéséről.
377. § (1) Feljelentést az ügyészségnél vagy a nyomozó hatóságnál lehet tenni. A
feljelentést más hatóság és a bíróság is köteles fogadni, és azt a nyomozó hatóságnak,
illetve a 30. § esetén az ügyészségnek megküldeni.
(2) Az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság nyomban nyilvántartásba veszi a
feljelentést, akkor is, ha hatáskörrel vagy illetékességgel nem rendelkezik.
(3) Ha személyesen tesznek feljelentést, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság
figyelmezteti a feljelentőt a hamis vád és a hatóság félrevezetésének
következményeire. A személyesen tett feljelentés során jelen lehet a feljelentő által
megjelölt nagykorú személy, kivéve, ha ez az eljárás érdekeit sérti.
A magánindítvány
378. § (1) Magánindítványra üldözendő bűncselekmény esetén csak a jogosult
indítványára indítható meg vagy folytatható a büntetőeljárás.
(2) Magánindítványnak kell tekinteni a magánindítvány előterjesztésére jogosult
feljelentését és bármely olyan nyilatkozatát, amely szerint az elkövető büntetőjogi
felelősségre vonását kívánja.
(3) A magánindítványt attól a naptól számított egy hónapon belül kell előterjeszteni,
amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekményről tudomást szerzett.
(4) * Ha a nyomozás megindítását követően derül ki, hogy a cselekmény
magánindítványra üldözendő, a magánindítvány előterjesztésére jogosult nyilatkozatát
be kell szerezni. Ebben az esetben a (3) bekezdésben meghatározott határidőt attól a
naptól kell számítani, amelyen a magánindítványra jogosult a felhívásról tudomást
szerzett.
(5) Az elhunyt sértett hozzátartozója a még nyitva álló határidő alatt terjesztheti elő a
magánindítványt.
(6) A magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása miatt
igazolásnak akkor van helye, ha a bűncselekmény közvádra üldözendő.
A feljelentés elintézése379. § (1) Az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a feljelentés megérkezésétől
számított három munkanapon belül megvizsgálja, hogy az ügyben a nyomozást el kell-
e rendelni, vagy a feljelentés kiegészítésének, a feljelentés elutasításának, illetve az
ügy áttételének van-e helye.
(2) Az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a feljelentés elintézése során figyelembe
veheti azokat a tényeket, amelyek köztudomásúak vagy amelyekről hivatalos
tudomása van.
(3) * Ha a magánvádló a magánvádas eljárás megindítására irányuló feljelentést a
nyomozó hatóságnál tette meg, a nyomozó hatóság a feljelentést haladéktalanul
továbbítja az ügyészséghez.
(4) * A (3) bekezdésben meghatározott esetben, illetve, ha a magánvádló a
magánvádas eljárás megindítására irányuló feljelentést az ügyészségen tette meg, az
ügyészség a feljelentést az érkezésétől számított három munkanapon belül
megvizsgálja és dönt arról, hogy a magánvádra üldözendő bűncselekmény miatt a vád
képviseletét átveszi-e. Ha az ügyészség a vád képviseletét átveszi, erről a sértettet
tájékoztatja. Ha az ügyészség a vád képviseletét nem veszi át, a feljelentést
haladéktalanul megküldi a bíróságnak és erről a feljelentőt tájékoztatja.
A feljelentés kiegészítése
380. § (1) * Az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a feljelentés kiegészítését rendeli
el, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a nyomozás elrendeléséről vagy a feljelentés
elutasításáról nem lehet dönteni.
(2) * A feljelentés kiegészítése során az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a 267.
§ szerinti adatgyűjtést végezhet, a feljelentőtől felvilágosítás adását, iratok és adatok
rendelkezésre bocsátását, valamint a kár, vagyoni hátrány, adóbevétel-csökkenés,
vámbevétel-csökkenés vagy a bűncselekmény elkövetési értékének közlését kérheti.
Ennek során az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság – ha azt korábban nem tette
meg – figyelmezteti a feljelentőt a hamis vád és a hatóság félrevezetésének
következményeire.
(3) * Ha a büntetőeljárás megindítását a 4. § (9) bekezdése vagy a Btk. 3. § (3)
bekezdése alapján a legfőbb ügyész jogosult elrendelni, az ügyészség, illetve a
nyomozó hatóság a feljelentés kiegészítése során gondoskodik a legfőbb ügyész
döntésének beszerzéséről.
(4) A feljelentés kiegészítésének határideje egy hónap.
A feljelentés elutasítása
381. § (1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság a feljelentést elutasítja, ha a
rendelkezésére álló adatokból kitűnik, hogy
a) a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény,
b) a bűncselekmény gyanúja hiányzik,
c) az elkövető büntethetőségét, illetve a feljelentett cselekmény büntetendőségét
kizáró ok állapítható meg,
d) halál, elévülés vagy kegyelem folytán a büntethetőség megszűnt,
e) a feljelentett cselekményt már jogerősen elbírálták,
f) * a magánindítvány, a feljelentés, vagy a legfőbb ügyésznek a 4. § (9)
bekezdésében vagy a Btk. 3. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezése
hiányzik,
g) a feljelentett cselekmény nem közvádra üldözendő bűncselekmény,
h) az ügy nem tartozik magyar büntető joghatóság alá.
(2) Az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a feljelentést elutasító határozatot
kézbesíti a feljelentőnek. A nyomozó hatóság a feljelentést elutasító határozatot
huszonnégy órán belül az ügyészségnek is megküldi.
(3) Ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a feljelentést az (1) bekezdés g) pontja
alapján utasította el, a határozatában tájékoztatja a sértettet, hogy a magánvádra
üldözendő bűncselekmény miatt a vádat magánvádlóként képviselheti. A tájékoztatás
kiterjed a magánvádlóként történő fellépés feltételeire, a magánvádló jogaira és
kötelezettségeire, valamint arra, hogy ha a magánindítvány hiányzik, e nyilatkozatot
pótolni kell.(4) A sértett a feljelentést elutasító határozat kézbesítését követő egy hónapon belül
léphet fel magánvádlóként, és ha a magánindítvány hiányzik, a nyilatkozatát e
határidőn belül pótolhatja.
(5) Ha a sértett magánvádlóként lép fel, és az ügyészség a vád képviseletét nem veszi
át, a feljelentést a sértett nyilatkozatával és az ügyiratokkal együtt nyolc napon belül
meg kell küldeni a bíróságnak.
382. § (1) Az ügyészség a feljelentést elutasíthatja, ha a bűncselekmény elkövetésével
megalapozottan gyanúsítható személy az ügy, illetve más büntetőügy felderítéséhez,
bizonyításához hozzájárulva olyan mértékben együttműködik, hogy az
együttműködéshez fűződő nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdek jelentősebb, mint
a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy büntetőjogi
felelősségre vonásához fűződő érdek.
(2) Az (1) bekezdés alapján a feljelentés nem utasítható el, ha az együttműködő
személy más életének szándékos kioltásával járó, illetve maradandó fogyatékosságot
vagy súlyos egészségromlást szándékosan okozó bűncselekmény elkövetésével
megalapozottan gyanúsítható.
(3) Ha az ügyészség a feljelentést az együttműködő személlyel szemben az (1)
bekezdés alapján utasítja el, az állam téríti meg azt a kárt, illetve sérelemdíjat,
amelynek megtérítésére az elkövető a polgári jog szerint köteles, feltéve, hogy az más
módon nem térült meg. Ha a kártérítésről, illetve a sérelemdíj megfizetéséről polgári
perben kell határozni, az ezek iránti igény jogalapját vélelmezni kell.
(4) A polgári perben az államot az igazságügyért felelős miniszter képviseli. A polgári
perben eljáró bíróság a kereset elbírálása előtt beszerzi a feljelentés elutasításáról
határozatot hozott ügyészség nyilatkozatát a felperes sérelmére elkövetett
cselekményről, a cselekménnyel okozott kárról, illetve személyiségi jogsértésről. Az
ügyészség nyilatkozata nem terjedhet ki olyan tényre, amelynek alapján az elkövető
személyére, illetve a feljelentés elutasításának indokaira lehet következtetni.
LX. FEJEZET
A FELDERÍTÉS
Jelenlét az eljárási cselekményeken a felderítés során
383. § (1) A felderítés során az ügyészen, a nyomozó hatóság tagján és a
jegyzőkönyvvezetőn kívül csak az lehet jelen az eljárási cselekményen, akinek a
jelenlétét törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi.
(2) A sértett a sérelmére elkövetett bűncselekménnyel összefüggésben jelen lehet a
szakértő meghallgatásánál, a szemlénél, a bizonyítási kísérletnél és a felismerésre
bemutatásnál. A sértett értesítése kivételesen mellőzhető, ha ezt az eljárási
cselekmény sürgőssége indokolja. A sértett értesítése kivételesen mellőzhető,
valamint az eljárási cselekményről kivételesen eltávolítható, ha a különleges
bánásmódot igénylő személy védelme más módon nem biztosítható.
(3) A sértett mellett egy általa megjelölt nagykorú személy is jelen lehet azokon az
eljárási cselekményeken, amelyeken a sértett jelenléte kötelező, vagy amelyeken jelen
lehet, ha ez az eljárás érdekeit nem sérti.
(4) * A külföldi állampolgár terhelt, bűncselekmény elkövetésével megalapozottan
gyanúsítható személy, ezek védője, illetve külföldi állampolgár sértett vagy tanú
indítványára a kihallgatásán, valamint a részvételével tartott más eljárási
cselekményen jelen lehet államának konzuli tisztviselője.
(5) A támogatót és a konzuli tisztviselőt kivéve akinek a jelenlétét az eljárási
cselekményen e törvény lehetővé teszi, a gyanúsítotthoz, a szakértőhöz és a tanúhoz
kérdéseket intézhet, észrevételeket, indítványokat tehet. A kérdésfeltevés tilalmára,
illetve a válaszadás megtiltására a tanú és a terhelt kihallgatására, valamint a
szakértő kirendelésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(6) * A tolmácsolási feladatokat ellátó segítő az eljárási cselekményről értesített
sértett, vagyoni érdekelt vagy egyéb érdekelt nyelvhasználatának biztosítása
érdekében jelen lehet az eljárási cselekményen.384. § (1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárási cselekmény helyszínéről
eltávolíthatja azt, akinek a jelenléte az eljárást akadályozza és azt is, aki az eljárási
cselekményen nem lehet jelen, illetve a nyomozás elősegítése érdekében a
büntetőeljárásban részt vevő személyt az eljárási cselekmény helyszínén való
tartózkodásra kötelezhet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak érdekében testi kényszer alkalmazható,
valamint rendbírság szabható ki.
(3) Rendbírsággal sújtható az is, aki az eljárás rendjét zavarja.
A gyanúsított kihallgatása
385. § (1) Ha a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján
meghatározott személy megalapozottan gyanúsítható bűncselekmény elkövetésével,
őt a nyomozó hatóság, illetve az ügyészség a XXX. Fejezet szerint gyanúsítottként
kihallgatja.
(2) * Az őrizetbe vett személyt a fogva tartása kezdetétől számított huszonnégy órán
belül ki kell hallgatni.
386. § (1) * A bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy –
elfogása, idézése, előállítása, körözésének elrendelése, vagy vele szemben
elfogatóparancs kibocsátása esetén – a gyanúsítás közléséig arra jogosult, hogy
a) a gyanúsítotti kihallgatással kapcsolatos büntetőeljárási jogairól felvilágosítást
kapjon,
b) védőt hatalmazzon meg vagy védő kirendelését indítványozza,
c) védőjével ellenőrzés nélkül tanácskozzon.
(2) * A védő a gyanúsítás közléséig arra jogosult, hogy az általa védett személlyel a
kapcsolatot felvegye és vele ellenőrzés nélkül tanácskozzon.
387. § (1) * Ha nincs védője, a gyanúsítottat vagy a bűncselekmény elkövetésével
megalapozottan gyanúsítható személyt a kihallgatását megelőzően – előállítása,
őrizete esetén haladéktalanul – figyelmeztetni kell arra, hogy védőt hatalmazhat meg
vagy védő kirendelését indítványozhatja. Ezen indítványt a nyomozó hatóság vagy az
ügyészség nyomban elbírálja.
(2) * Ha az eljárásban védő részvétele kötelező, a gyanúsított vagy a bűncselekmény
elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy figyelmét arra is fel kell hívni,
hogy ha nem hatalmaz meg védőt, a nyomozó hatóság vagy az ügyészség rendel ki
védőt. Ha a gyanúsított vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan
gyanúsítható személy kijelenti, hogy nem kíván védőt meghatalmazni, a nyomozó
hatóság vagy az ügyészség nyomban védőt rendel ki.
(3) * Ha a gyanúsított vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan
gyanúsítható személy védőt kíván meghatalmazni, vagy a nyomozó hatóság, illetve az
ügyészség védőt rendel ki, a nyomozó hatóság vagy az ügyészség a védőt nyomban
értesíti és a gyanúsítotti kihallgatást a védő megérkezéséig, de legalább két órára
elhalasztja. Ha a megállapított határidőn belül
a) a védő nem jelenik meg, illetve
b) * a gyanúsított vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható
személy a védővel lefolytatott tanácskozás alapján a kihallgatás megkezdéséhez
hozzájárul,
a nyomozó hatóság vagy az ügyészség a gyanúsítotti kihallgatást megkezdi.
(4) * A nyomozó hatóság vagy az ügyészség az (1)–(3) bekezdés alapján tett
intézkedéseit, a 47. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a területi kamara által
kijelölt védővel való kapcsolatfelvétel érdekében tett intézkedéseit, és ha ismert, a
védő távolmaradásának okát a gyanúsítotti kihallgatás jegyzőkönyvébe foglalja.
(5) * A nyomozó hatóság vagy az ügyészség biztosítja, hogy a gyanúsított vagy a
bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy a kihallgatása
előtt, illetve annak zavarása nélkül a kihallgatása alatt a védőjével tanácskozhasson.
387/A. § * Ha a védő az értesítése, illetve a 387. § alapján tett intézkedések ellenére
az eljárási cselekményen nem jelenik meg, a gyanúsítottat vagy a bűncselekmény
elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt tájékoztatni kell, hogy a védő
távolmaradása az eljárási cselekmény megkezdésének nem akadálya, ugyanakkor a185. § (1) bekezdés a) pontja alapján a vallomástételt arra figyelemmel is
megtagadhatja, hogy a védője az eljárási cselekményen nem jelent meg. Ha terhelt a
védő jelenlétének hiányára tekintettel nem kíván vallomást tenni, tájékoztatni kell,
hogy a továbbiakban bármikor dönthet úgy, hogy a védő jelenlétében vagy a védő
jelenléte nélkül vallomást tesz.
388. § (1) A gyanúsítottal a kihallgatása során a terhelti figyelmeztetést követően
közölni kell a gyanúsítás tárgyává tett cselekmény tényállását és annak Btk. szerinti
minősítését.
(2) A gyanúsítás közlését követően a nyomozó hatóság vagy az ügyészség
figyelmezteti a gyanúsítottat és a védőt arra, hogy a gyanúsítás ellen panasznak van
helye.
389. § * A nyomozás során
a) be kell szerezni a gyanúsított bűnügyi előéletére vonatkozó adatokat, illetve
b) gondoskodni kell a gyanúsítottra vonatkozó, az eljárásban figyelembe vehető
külföldi ítélet érvényének az elismeréséről vagy tagállami ítélet megfeleltetéséről.
A nyomozás ügyiratainak megküldése
390. § (1) A nyomozó hatóság a gyanúsított kihallgatásától számított nyolc napon belül
megküldi az ügyészségnek a nyomozás ügyiratait, egyidejűleg beszámol a nyomozás
állásáról, javaslatot tesz a vizsgálat során szükségesnek tartott eljárási
cselekményekre vagy a nyomozás befejezésére.
(2) Ha a gyanúsított a bűncselekmény elkövetését beismerte, ügyészségi intézkedés
vagy határozat kilátásba helyezését, illetve egyezség megkötését kezdeményezte, a
nyomozó hatóság erről haladéktalanul beszámol az ügyészségnek.
LXI. FEJEZET
A VIZSGÁLAT
Az ügyészség eljárása a vizsgálat során
391. § (1) Az ügyészség a gyanúsított kihallgatása után a nyomozás ügyiratai alapján
megvizsgálja, hogy az ügyben van-e helye
a) ügyészségi intézkedés vagy határozat kilátásba helyezésének,
b) egyezség kezdeményezésének,
c) közvetítői eljárás lefolytatása céljából az eljárás felfüggesztésének,
d) feltételes ügyészi felfüggesztésnek,
e) az eljárás egyéb okból történő megszüntetésének,
f) vádemelésnek,
g) a vizsgálat keretén belül eljárási cselekmény elvégzésének,
h) elkülönítésnek, egyesítésnek, áttételnek.
(2) Az ügyészség a vizsgálat során az (1) bekezdésben meghatározott kérdésekben a
nyomozás határidején belül dönt.
Az ügyészség és a nyomozó hatóság kapcsolata a vizsgálat során
392. § (1) A nyomozó hatóság a vizsgálatot az ügyészség irányítási jogkörében tett
intézkedésének megfelelően végzi.
(2) A nyomozó hatóság a gyanúsított kihallgatása után – ha az ügyészség másképp
nem rendelkezik – önállóan elvégzi a 390. § (1) bekezdése szerinti javaslatában
szükségesnek tartott eljárási cselekményt.
(3) A nyomozó hatóság a vizsgálat során önállóan elvégzi a gyanúsítás tárgyát érintő
eljárási cselekményt, ha
a) azt késedelmet nem tűrő ok indokolja, vagy
b) az az ügyészség által elrendelt eljárási cselekményhez szükségszerűen kapcsolódik.
(4) A nyomozó hatóság a vizsgálat során önállóan elvégzi az eljárási cselekményt, ha
az
a) a gyanúsítás tárgyát nem érinti vagy
b) a gyanúsítás tárgyává tett bűncselekmény más elkövetőjének felderítésére irányul.
(5) A nyomozó hatóság a vizsgálat során önállóan elvégzett eljárási cselekményről a
(2) és (3) bekezdésben meghatározott esetben legkésőbb nyolc napon belül, a (4)bekezdésben meghatározott esetben az ügyészség rendelkezése szerint, de legkésőbb
három hónapon belül beszámol az ügyészségnek.
Jelenlét az eljárási cselekményeken a vizsgálat során
393. § (1) A gyanúsított és védője a vizsgálat során a szakértő meghallgatásán, a
szemlénél, a bizonyítási kísérletnél és a felismerésre bemutatásnál jelen lehet, ha az
eljárási cselekmény a gyanúsítás tárgyát érinti.
(2) A védő jelen lehet az általa, illetve az általa védett gyanúsított által indítványozott
tanú kihallgatásán és az ilyen tanú részvételével tartott bizonyítási cselekményen is.
(3) A gyanúsított és a védő értesítése kivételesen mellőzhető, ha ezt az eljárási
cselekmény sürgőssége indokolja.
(4) A gyanúsított és a védő értesítése kivételesen mellőzhető, valamint a gyanúsított
és a védő az eljárási cselekményről kivételesen eltávolítható, ha ezt a nyomozás
érdekei szükségessé teszik, vagy a különleges bánásmódot igénylő személy védelme
más módon nem biztosítható.
(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott esetben az ügyészség, illetve a nyomozó
hatóság a gyanúsítottat és védőjét az eljárási cselekményről – ha e törvény a terhelt
és a védő értesítését nem zárja ki – utólag, legkésőbb nyolc napon belül tájékoztatja.
Ha a gyanúsított vagy a védő a tájékoztatás kézhezvételétől számított három napon
belül indítványozza, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság az értesítés mellőzését
utólag határozatba foglalja, és azt közli az indítvány előterjesztőjével.
(6) Az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság biztosítja, hogy a gyanúsított az eljárási
cselekmény előtt, illetve annak zavarása nélkül az eljárási cselekmény alatt a
védőjével tanácskozhasson.
(7) A vizsgálat során az eljárási cselekményeken való jelenlétre egyebekben a
felderítésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
LXII. FEJEZET
AZ ELJÁRÁS FELFÜGGESZTÉSE
Az eljárás felfüggesztésének okai
394. § (1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság felfüggeszti az eljárást, ha
a) az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, vagy
b) az elkövető tartós, súlyos betegsége vagy a bűncselekmény elkövetése után
bekövetkezett elmebetegsége miatt az eljárásban nem vehet részt.
(2) Az ügyészség felfüggeszti az eljárást a közvetítői eljárás lefolytatása céljából, ha
annak feltételei fennállnak.
(3) Az ügyészség és a nyomozó hatóság felfüggesztheti az eljárást, ha
a) az elkövető ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik,
b) jogsegély iránti megkeresés más állam hatósága általi teljesítése szükséges,
c) az eljárás lefolytatásához előzetes kérdésben hozott döntést kell beszerezni, vagy
d) * az elkövetővel szemben a gyanúsítás tárgyát képező cselekmény miatt bíróság
előtt büntetőeljárás van folyamatban.
(4) Az ügyészség felfüggesztheti az eljárást, ha
a) az a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás teljesítése érdekében szükséges,
b) feltételes ügyészi felfüggesztésnek van helye,
c) az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényben
meghatározott konzultációs eljárás kezdődik,
d) * nemzetközi elfogatóparancs, illetve európai elfogatóparancs alapján más állam
hatósága az elkövető átadását vagy kiadatását elhalasztotta,
e) nemzetközi büntetőbíróság a joghatósága alá tartozó ügyben a magyar hatóságot a
büntetőeljárás átadása érdekében megkeresi,
f) * a külföldi ítélet elismerését vagy a tagállami ítélet megfeleltetését
kezdeményezte, és további, Magyarországon elvégzendő eljárási cselekmény már
nincs, valamint az eljárás a külföldi ítélet elismerése vagy a tagállami ítélet
megfeleltetése nélkül nem folytatható, vagy
g) * az a létrejött egyezségben a terhelt által vállalt kötelezettség teljesítése
érdekében szükséges.(5) * Az eljárás felfüggesztésének a (2) bekezdés, valamint a (4) bekezdés a), b) és g)
pontja alapján a nyomozás során – e törvényben meghatározott kivétellel – egy
alkalommal van helye.
(6) * Az eljárás nem függeszthető fel
a) a (2) bekezdés alapján, ha az ügyészség feltételes ügyészi felfüggesztést
alkalmazott,
b) a (4) bekezdés b) pontja alapján, ha az ügyben közvetítői eljárás volt folyamatban,
illetve
c) a (2) bekezdés vagy a (4) bekezdés b) pontja alapján, ha az ügyészség az eljárást a
(4) bekezdés g) pontja alapján felfüggesztette.
(7) Az eljárás felfüggesztése után – a (3) bekezdés a) pontját kivéve – a gyanúsított
személyét közvetlenül érintő eljárási cselekmény nem végezhető.
(8) Ha az eljárás felfüggesztésének tartama alatt a felfüggesztés oka megváltozott, az
ügyészség és a nyomozó hatóság – az eljárás folytatásának elrendelése nélkül – új
határozatot hoz az eljárás felfüggesztéséről.
(9) Ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság azért függeszti fel az eljárást, mert az
elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, a határozat közlésével
egyidejűleg arról is tájékoztatja a feljelentőt, a sértettet és a magánindítvány
előterjesztőjét, hogy ha az eljárás folytatásának elrendelése nélkül az eljárást elévülés
miatt megszünteti, az eljárás megszüntetéséről rendelkező határozatot részére akkor
kézbesíti, ha ezt az eljárást felfüggesztő határozat kézhezvételétől számított egy
hónapon belül indítványozza.
A felfüggesztés tartama
395. § (1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárást, ha *
a) * a gyanúsított vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható
személy külföldön tartózkodik, legfeljebb hat hónapra,
b) az eljárás lefolytatásához előzetes kérdésben hozott döntést kell beszerezni és az
előzetes kérdés eldöntése tárgyában az eljárás még nem indult meg, legfeljebb két
hónapra,
c) * jogsegély iránti megkeresés más állam hatósága általi teljesítése szükséges,
legfeljebb tizenkét hónapra, vagy
d) * az a létrejött egyezségben a terhelt által vállalt kötelezettség teljesítése
érdekében szükséges, legfeljebb hat hónapra
függesztheti fel.
(2) Az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárás felfüggesztésével egyidejűleg
a) * a külföldön tartózkodó gyanúsítottnak vagy bűncselekmény elkövetésével
megalapozottan gyanúsítható személynek a visszatérésre,
b) az érdekeltnek az előzetes kérdés eldöntése tárgyában az eljárás megindítására
a felfüggesztés tartamával egyező határidőt állapít meg.
(3) Az ügyészség a felfüggesztés tartamát és a (2) bekezdésben meghatározott
határidőt kivételesen, egy alkalommal, *
a) az (1) bekezdés a) pontja esetén legfeljebb két hónappal,
b) az (1) bekezdés b) pontja esetén legfeljebb egy hónappal,
c) az (1) bekezdés c) pontja esetén legfeljebb hat hónappal
meghosszabbíthatja.
(4) Ha a felfüggesztés tartama alatt az előzetes kérdés eldöntése tárgyában az eljárás
megindult, a 394. § (8) bekezdését megfelelően kell alkalmazni.
A felfüggesztett eljárás folytatása
396. § (1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság – ha e törvény kivételt nem tesz – az
eljárás folytatását rendeli el, ha
a) a felfüggesztés oka megszűnt,
b) a 394. § (4) bekezdés e) pontja esetén a nemzetközi büntető bíróság alapokmányát
kihirdető, illetve alapokmányából fakadó kötelezettségek végrehajtásáról szóló törvény
az eljárás folytatását előírja, vagy
c) a 394. § (3) bekezdésében, valamint a (4) bekezdés c)–d) pontjában meghatározott
okból felfüggesztett eljárás folytatását szükségesnek tartja.(2) Ha az eljárást az ügyészség függesztette fel, kizárólag az ügyészség rendelheti el
az eljárás folytatását.
(3) Az eljárás folytatását elrendelő határozat ellen nincs helye panasznak.
(4) Az eljárás határozat hozatala nélkül folytatódik azon a napon, amelyen a
felfüggesztés – ügyészség vagy nyomozó hatóság által megállapított vagy az
ügyészség által meghosszabbított – tartama eltelt.
Egyéb rendelkezések
397. § (1) A felfüggesztés tartama nem számít be a nyomozás határidejébe.
(2) * Az eljárás felfüggesztéséről vagy folytatásáról szóló határozatot egyidejűleg kell
kézbesíteni a gyanúsított, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan
gyanúsítható személy, a védő, a feljelentő, a sértett és a magánindítvány
előterjesztője részére.
(3) Ha a nyomozó hatóság függeszti fel az eljárást, vagy rendeli el annak folytatását,
határozatát a (2) bekezdésben meghatározottak szerint az ügyészséggel is közli.
LXIII. FEJEZET
AZ ELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSE
Az eljárás megszüntetésének okai
398. § (1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság megszünteti az eljárást, ha
a) a cselekmény nem bűncselekmény,
b) nem a gyanúsított követte el a bűncselekményt,
c) a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem állapítható
meg bűncselekmény elkövetése,
d) az elkövető büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét kizáró ok
állapítható meg,
e) halál, elévülés vagy kegyelem folytán a büntethetőség megszűnt,
f) a cselekményt már jogerősen elbírálták,
g) * a feljelentés vagy a legfőbb ügyésznek a 4. § (9) bekezdésében vagy a Btk. 3. §
(3) bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányzik,
h) a magánindítvány hiányzik, és az a 378. § (4) bekezdése alapján már nem
pótolható,
i) a cselekmény nem közvádra üldözendő bűncselekmény, vagy
j) az ügy nem tartozik magyar büntető joghatóság alá.
(2) Az ügyészség megszünteti az eljárást, ha
a) a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem állapítható
meg, hogy a bűncselekményt a gyanúsított követte el,
b) a büntetőeljárás átadása, vagy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi
együttműködésről szóló törvényben meghatározott konzultációs eljárás eredménye
alapján a büntetőeljárást más állam hatósága folytatja le,
c) tevékeny megbánás, a feltételes ügyészi felfüggesztés keretében előírt magatartás
tanúsítása vagy a feltételes ügyészi felfüggesztés tartamának eredményes eltelte
folytán, illetve a törvényben meghatározott egyéb okból a büntethetőség megszűnt,
d) megrovást alkalmaz, vagy
e) olyan bűncselekmény miatt van folyamatban, amelynek az elkövetett jelentősebb
tárgyi súlyú bűncselekmény mellett az elkövető felelősségre vonása szempontjából
nincs jelentősége.
(3) * Ha a terhelt vagy − a terhelt hozzájárulásával − a védő az eljárást megszüntető
határozat ellen benyújtott panaszában a megrovás alkalmazását sérelmezi, és az
eljárás megszüntetésének más oka nincs, az eljárást folytatni kell.
(4) Ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az eljárást az (1) bekezdés i) pontja
alapján szüntette meg, a 381. § (3)–(5) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(5) Az eljárást megszüntető határozat indokolása kizárólag az eljárás
megszüntetésének okát és az alkalmazott jogszabály megjelölését tartalmazza, ha
a) az eljárást azért függesztették fel, mert az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt
megállapítható, ésb) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a felfüggesztett eljárást elévülés miatt
szünteti meg.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott határozat az eljárást felfüggesztő határozatra is
rávezethető, ha a feljelentő, a sértett és a magánindítvány előterjesztője nem
indítványozta az eljárást megszüntető határozat kézbesítését.
399. § (1) Az ügyészség az eljárást megszüntetheti, ha a bűncselekmény elkövetésével
megalapozottan gyanúsítható személy vagy a gyanúsított az ügy, illetve más
büntetőügy felderítéséhez, bizonyításához hozzájárulva olyan mértékben
együttműködik, hogy az együttműködéshez fűződő nemzetbiztonsági vagy
bűnüldözési érdek jelentősebb, mint a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan
gyanúsítható személy vagy a gyanúsított büntetőjogi felelősségre vonásához fűződő
érdek.
(2) Az (1) bekezdés alapján az eljárás nem szüntethető meg, ha az együttműködő
személy más életének szándékos kioltásával járó, illetve maradandó fogyatékosságot
vagy súlyos egészségromlást szándékosan okozó bűncselekmény elkövetésével
megalapozottan gyanúsítható.
(3) Ha az ügyészség az eljárást az (1) bekezdés alapján szünteti meg, a 382. § (3) és
(4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
A megszüntetett eljárás folytatása
400. § * (1) Az eljárás megszüntetése – ha e törvény kivételt nem tesz – nem akadálya
annak, hogy ugyanabban az ügyben utóbb az eljárást folytassák.
(2) A nyomozó hatóság által megszüntetett eljárás folytatását az ügyészség rendeli el,
azzal, hogy a felderítés során az eljárás folytatását a nyomozó hatóság is elrendelheti.
(3) Az ügyészség által megszüntetett eljárás folytatását – az (5) bekezdésben
meghatározott kivétellel – az ügyészség vagy a felettes ügyészség hivatalból vagy
panasz alapján rendelheti el.
(4) Az eljárás folytatásáról szóló határozat ellen nincs helye panasznak.
(5) Az eljárás folytatását az ügyészség indítványára a bíróság rendelheti el, ha
a) a terhelttel szemben az eljárást a 398. § (1) bekezdés a)–f) pontja vagy a 398. § (2)
bekezdés a), c), d) vagy e) pontja alapján az ügyészség szüntette meg, és
b) hivatalból vagy panasz alapján az eljárás megszüntetésétől számított hat hónapon
belül az eljárás folytatására nem került sor.
(6) Az eljárás folytatását a bíróság abban az esetben rendelheti el, ha az ügyben
a) új bizonyíték vagy körülmény merül fel,
b) hamis vagy hamisított bizonyítási eszközt használtak fel, vagy
c) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság tagja kötelességét büntető törvénybe ütköző
módon megszegte.
(7) A (6) bekezdés b) vagy c) pontja alapján az eljárás folytatásának akkor van helye,
ha bűncselekmény elkövetését jogerős ügydöntő határozat megállapította, vagy ilyen
ügydöntő határozat meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárta ki, és ez az
eljárás megszüntetését érdemben befolyásolta.
(8) Az ügyészség a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott esetek tisztázása
érdekében az eljárás folytatásának elrendelése előtt adatgyűjtést végezhet.
(9) Ha a bíróság az eljárás folytatásának elrendelése iránti indítványt elutasította,
változatlan alapon az eljárás folytatásának elrendelése iránti ismételt indítvány
előterjesztésének nincs helye.
A határozat közlése az eljárás megszüntetése esetén
401. § (1) Az eljárást megszüntető határozatot és az eljárás folytatását elrendelő
határozatot – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – egyidejűleg kézbesíteni kell
a gyanúsított, a védő, a sértett, a feljelentő és a magánindítvány előterjesztője
részére.
(2) A 398. § (5) bekezdése esetén az eljárást megszüntető határozatot a sértett, a
feljelentő és a magánindítvány előterjesztője részére nem kell kézbesíteni, ha ezt az
eljárást felfüggesztő határozat kézhezvételétől számított egy hónapon belül nem
indítványozta.(3) Ha a nyomozó hatóság szünteti meg az eljárást vagy rendeli el annak folytatását,
határozatát az (1) bekezdésben meghatározottak szerint az ügyészség részére is
kézbesíti.
(4) Az eljárást megszüntető határozat kézbesítésével egyidejűleg tájékoztatni kell a
terheltet a kártalanítási igényének jogalapjáról, arról, hogy választása szerint igényét
egyszerűsített kártalanítási eljárásban vagy kártalanítás iránti vagyonjogi perben (a
továbbiakban: kártalanítási per) érvényesítheti, az igény érvényesítésének
határidejéről, a határidő kezdő időpontjáról és a határidő elmulasztásának jogvesztő
jellegéről.
A bűnügyi költség az eljárás megszüntetése esetén
402. § (1) Az eljárás megszüntetése esetén a bűnügyi költséget – a (2) bekezdésben írt
kivétellel – az állam viseli.
(1a) * Ha az eljárás megszüntetésére a 398. § (1) bekezdés a) pontja alapján azért
került sor, mert a cselekmény nem bűncselekmény, hanem szabálysértés, akkor
abban az esetben viseli az állam a bűnügyi költséget, ha a szabálysértési eljárás
megindítására nem kerül sor. Erről az eljárást megszüntető határozatban kell
rendelkezni.
(2) Az ügyészség az eljárás megszüntetése esetén a bűnügyi költség vagy egy
részének megfizetésére kötelezheti a gyanúsítottat, ha az eljárást
a) tevékeny megbánás miatt,
b) * az eljárás feltételes ügyészi felfüggesztése tartamának eredményes eltelte miatt,
c) * megrovás alkalmazásával vagy
d) * a Btk. Különös Részében meghatározott, a terhelt magatartásától függő
büntethetőséget megszüntető ok miatt
szünteti meg.
(2a) * A (2) bekezdésben meghatározott esetben a gyanúsítottat csak azzal a
cselekménnyel vagy a tényállásnak azzal a részével kapcsolatban felmerült bűnügyi
költség viselésére lehet kötelezni, amelyre az eljárást a (2) bekezdésben
meghatározott okból megszüntetik. A gyanúsított kötelezettségét a bűncselekmény
tárgyi súlya, valamint a gyanúsított vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és
életviteléhez mérten kell megállapítani.
(3) * Ha a gyanúsított vagy a védő az eljárás megszüntetéséről szóló határozat ellen
bejelentett panaszában a bűnügyi költség viselésére kötelező rendelkezést is
sérelmezi, és a felettes ügyészség a panasznak nem ad helyt, úgy a gyanúsított és a
védő a bűnügyi költség viselésére kötelező rendelkezés ellen felülbírálati indítványt
terjeszthet elő.
(4) * Ha a gyanúsított vagy a védő az eljárást megszüntető határozatnak kizárólag a
bűnügyi költség viselésére kötelező rendelkezését sérelmezi, a jogorvoslati kérelmet
felülbírálati indítványnak kell tekinteni. Ebben az esetben az ügyészség a felülbírálati
indítványt az ügyiratokkal, továbbá az észrevételével, illetve indítványával együtt
három munkanapon belül továbbítja a nyomozási bíróhoz.
403. § (1) * Kérelemre a bűnügyi költség megfizetésére halasztás, illetve részletfizetés
engedélyezhető a Bv. tv. 42. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek mellett és
keretek között.
(2) A halasztás, illetve a részletfizetés iránti kérelemnek nincs halasztó hatálya.
(3) A kérelemről a bűnügyi költség megfizetésére kötelezésről rendelkező ügyészség
határoz. E határozat ellen nincs helye panasznak.
LXIV. FEJEZET
ÜGYÉSZSÉGI INTÉZKEDÉS VAGY HATÁROZAT KILÁTÁSBA HELYEZÉSE
404. § (1) * Az ügyészség a nyomozás során bármikor közölheti a gyanúsítottal és a
védővel, hogy milyen, a (2) bekezdésben meghatározott intézkedés alkalmazására
vagy határozat meghozatalára lát lehetőséget abban az esetben, ha a gyanúsított a
bűncselekmény elkövetését beismeri.
(2) Az ügyészséga) közvetítői eljárás céljából az eljárás felfüggesztését, illetve a közvetítői eljárás
eredményéhez képest az eljárás megszüntetését,
b) feltételes ügyészi felfüggesztés alkalmazását és annak eredményéhez képest az
eljárás megszüntetését,
c) a gyanúsított együttműködésére tekintettel – a 399. § (1) bekezdésében
meghatározott okból – az eljárás megszüntetését, illetve – a 382. § (1) bekezdésében
meghatározott okból – a feljelentés elutasítását, illetve
d) vádemelés esetén a XCVIII. és C. Fejezetben meghatározott külön eljárás érdekében
szükséges intézkedések megtételét
helyezheti kilátásba, ha a felsorolt intézkedések vagy határozatok e törvényben
meghatározott – a bűncselekmény elkövetésének beismerésén, illetve az
együttműködésen kívüli – feltételei fennállnak.
(3) Az ügyészség az intézkedés megtételét vagy a határozat meghozatalát
a) a (2) bekezdés a)–b) és d) pontjában meghatározott esetben az ügy, illetve más
büntetőügy felderítésében, bizonyításában történő együttműködéshez,
b) a (2) bekezdés c) és d) pontja esetén a sértett bejelentése szerint érvényesíteni
kívánt polgári jogi igény kielégítéséhez, illetve
c) a (2) bekezdés b) pontja kivételével a feltételes ügyészi felfüggesztés keretében
előírható egyéb kötelezettség teljesítéséhez
is kötheti.
405. § (1) A 404. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás tartalmazza az intézkedés vagy
a határozat ügyészség által tervezett érdemi tartalmát és – a bűncselekmény
elkövetésének beismerésén kívül – annak feltételeit is.
(2) * Az ügyészség a tájékoztatást írásban közli a gyanúsítottal és a védővel. A
tájékoztatás a gyanúsított kihallgatásáról felvett jegyzőkönyvbe is foglalható.
(3) Az ügyészség az (1)–(2) bekezdésben foglaltak teljesítéséhez a nyomozó hatóságot
is igénybe veheti.
406. § (1) A gyanúsítottat a kihallgatása során nyilatkoztatni kell arra, hogy az
ügyészség által kilátásba helyezett intézkedést vagy határozatot, továbbá annak
feltételeit elfogadja-e. Ha a gyanúsított a nyilatkozat megtétele előtt ezt
indítványozza, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság számára védőt rendel ki. A
gyanúsítottat e jogára figyelmeztetni kell.
(2) A gyanúsítottnak az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel tett vallomása és az
annak alapján beszerzett bizonyítási eszköz bizonyítékként nem használható fel, ha
a) a gyanúsított a vállalt feltételeket maradéktalanul teljesíti, azonban az ügyészség
intézkedése vagy határozata a kilátásba helyezett intézkedéstől vagy határozattól
eltér, vagy
b) az ügyészség intézkedésének vagy határozatának kilátásba helyezése törvénysértő
volt.
(3) Az ügyészség nem köteles a kilátásba helyezett és a gyanúsított által elfogadott
intézkedést megtenni, vagy határozatot meghozni, ha a gyanúsított a vállalt
feltételeket nem teljesíti vagy valótlan vallomást tesz. Ebben az esetben a
gyanúsítottnak az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel tett vallomása bizonyítási
eszközként felhasználható.
(4) A gyanúsított és a védő a nyomozás során bármikor közölheti az ügyészséggel,
vagy a nyomozó hatósággal, hogy a 404. § (2) bekezdésében meghatározott
intézkedés alkalmazása vagy határozat meghozatala érdekében a gyanúsított a
bűncselekmény elkövetését beismeri. Ha az ügyészség a kezdeményezéssel nem ért
egyet, erről a gyanúsítottat és a védőt tájékoztatja, ellenkező esetben az ügyészség
eljárására a 404–405. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(5) A gyanúsított és a védő (4) bekezdésben meghatározott kezdeményezése
bizonyítékként nem használható fel. Ha az ügyészség a (4) bekezdésben
meghatározott kezdeményezéssel nem ért egyet, arról nem tájékoztathatja a
bíróságot és az ezzel összefüggésben keletkezett ügyiratokat sem nyújthatja be a
bírósághoz.
LXV. FEJEZETEGYEZSÉG A BŰNÖSSÉG BEISMERÉSÉRŐL
Az egyezség megkötése
407. § (1) * Az ügyészség és a terhelt a XCIX. Fejezet szerinti, egyezség esetén
lefolytatandó eljárás érdekében a vádemelés előtt egyezséget köthet a terhelt által
elkövetett bűncselekmény vonatkozásában a bűnösség beismeréséről és ennek
következményeiről (a továbbiakban: egyezség). Az egyezségkötésnek nem akadálya,
ha a gyanúsított a bűncselekmény elkövetését beismerte.
(2) Az egyezség megkötését a terhelt, a védő és az ügyészség egyaránt
kezdeményezheti. Az ügyészség a kezdeményezését a terhelt 385. § szerinti
kihallgatása során is közölheti.
(3) Ha az ügyészség nem ért egyet a terhelt vagy a védő kezdeményezésével, erről a
terheltet és a védőt tájékoztatja.
(4) Ha a terhelt kezdeményezése alapján az ügyészség, vagy az ügyészség
kezdeményezése alapján a terhelt az egyezség lehetőségét nem zárja ki, az egyezség
megkötésére irányuló eljárásban a védő részvétele kötelező. Ha a terhelt nem kíván
védőt meghatalmazni, az ügyészség haladéktalanul védőt rendel ki, valamint
gondoskodik arról, hogy a védő a nyomozás ügyiratait megismerhesse.
(5) Ha az egyezség nem jön létre, a (4) bekezdésben meghatározott védői kirendelés
hatálya az egyeztetés befejezéséig tart.
(6) Az ügyészség a (2)–(4) bekezdésben foglaltak teljesítéséhez a nyomozó hatóságot
is igénybe veheti.
408. § (1) Az egyezség megkötése érdekében az ügyészség, a terhelt és a védő a
bűnösség beismeréséről és – az egyezség tárgyát képező bűncselekmény tényállását
és Btk. szerinti minősítését kivéve – az egyezség tartalmi elemeiről egyeztetést
folytathat. Az ügyészség a védővel e kérdésekben a terhelt hozzájárulásával külön is
egyeztethet.
(2) Az ügyészség az egyeztetés megkezdésekor tájékoztatja a terheltet, illetve a védőt
az egyezség lehetséges tartalmi elemeiről és következményeiről.
409. § (1) Ha az ügyészség és a terhelt az egyezség tartalmában megegyezett, az
ügyészség a gyanúsítotti kihallgatása során figyelmezteti a terheltet a tervezett
egyezség következményeire.
(2) * Az ügyészség az egyeztetés eredményeként létrejött egyezséget a gyanúsítotti
kihallgatás jegyzőkönyvébe foglalja, amely az (1) bekezdés szerinti figyelmeztetést és
a terhelt erre adott nyilatkozatát is tartalmazza. A jegyzőkönyvet a 360. §-ban
meghatározott rendelkezések alkalmazásával az ügyész, a terhelt és a védő
együttesen hitelesíti.
(3) A jegyzőkönyvbe foglalt egyezség az annak alapján folytatott eljárás célján
túlmenően joghatás kiváltására nem alkalmas.
(4) * Ha az ügyészség és a terhelt nem kötött egyezséget, a kezdeményezés, valamint
az ezzel összefüggésben keletkezett ügyiratok bizonyítékként, illetve bizonyítási
eszközként nem használhatók fel, azok nem képezik az eljárás ügyiratainak részét.
Ebben az esetben az ügyészség az egyezség megkötésére irányuló kezdeményezésről
sem tájékoztathatja a bíróságot.
Az egyezség tartalma
410. § (1) A terhelt az egyezségben a büntetőeljárás alapjául szolgáló valamennyi
vagy akár csak egyes bűncselekmények vonatkozásában is beismerheti a bűnösségét.
(2) Az egyezség tartalmazza az egyezség tárgyát képező
a) * bűncselekmény tényállásának leírását és Btk. szerinti minősítését,
b) bűncselekmény vonatkozásában a terhelt nyilatkozatát arról, hogy a bűnösségét
beismeri, és ennek érdekében vallomást tesz,
c) büntetést vagy önállóan alkalmazható intézkedést.
(3) Az egyezség tárgyát képező bűncselekmény tényállását és Btk. szerinti minősítését
az ügyészség állapítja meg.
(4) * Ha az egyezség büntetés kiszabására irányul, az egyezség a Btk. 83. §-a
figyelembevételével tartalmazza azt, hogy az ügyészség, a terhelt és a védő milyennemű, mértékű vagy tartamú büntetést vesz tudomásul. Ha a Btk. lehetővé teszi, az
egyezségben a büntetés enyhítésére vagy a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó
rendelkezések is figyelembe vehetőek.
(5) A Btk.-ban meghatározott feltételek fennállása esetén az egyezség önállóan
alkalmazható intézkedés alkalmazására is irányulhat, ebben az esetben az egyezség
tartalmazza azt, hogy az ügyészség, a terhelt és a védő milyen nemű, mértékű vagy
tartamú intézkedést vesz tudomásul.
411. § (1) Az egyezség tartalmazhatja
a) * a mellékbüntetést, illetve a büntetés vagy intézkedés mellett is alkalmazható
intézkedést,
b) * a Btk. alapján a büntetés kiszabása során meghozható egyéb rendelkezést,
c) az eljárás megszüntetését, illetve a feljelentés elutasítását egyes bűncselekmények
vonatkozásában,
d) a bűnügyi költség viselését, illetve
e) a terhelt által vállalt egyéb kötelezettségeket.
(2) A Btk.-ban meghatározott feltételek fennállása esetén az egyezség
mellékbüntetés, valamint büntetés vagy intézkedés mellett is alkalmazható intézkedés
kiszabására, illetve alkalmazására is irányulhat, ebben az esetben az egyezség
tartalmazza azt, hogy az ügyészség, a terhelt és a védő milyen nemű, mértékű vagy
tartamú mellékbüntetést, illetve intézkedést vesz tudomásul.
(3) Az ügyészség megegyezhet a terhelttel abban, hogy
a) az eljárást megszünteti az olyan bűncselekmény miatt, amelynek az elkövetett
jelentősebb tárgyi súlyú bűncselekmény mellett a terhelt felelősségre vonása
szempontjából nincs jelentősége, illetve
b) a gyanúsított együttműködésére tekintettel egyes bűncselekmények
vonatkozásában – a 399. § (1) bekezdésében meghatározott okból – az eljárást
megszünteti, illetve – a 382. § (1) bekezdésében meghatározott okból – a feljelentést
elutasítja.
(4) Az egyezség kiterjedhet arra is, hogy a terhelt a bűnügyi költség egészének vagy
egy részének viselése alól mentesül, amely esetben az egyezség szerinti bűnügyi
költséget az állam viseli.
(5) Az egyezségben a terhelt vállalhatja, hogy
a) az ügy, illetve más büntetőügy bizonyításához hozzájárulva az ügyészséggel, illetve
a nyomozó hatósággal jelentős mértékben együttműködik,
b) a magánfél polgári jogi igényét, illetve a sértett előzetes bejelentése szerint
érvényesíteni kívánt polgári jogi igényt az egyezség jóváhagyásáról döntő előkészítő
ülésig kielégíti,
c) közvetítői eljáráson vesz részt, illetve
d) az ügyészség által megállapított határidőn belül olyan egyéb kötelezettséget
teljesít, amely a feltételes ügyészi felfüggesztés keretében előírható.
(6) * Nem képezheti az egyezség tárgyát a kényszergyógykezelés, az elkobzás, a
vagyonelkobzás és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele, valamint –
a bűnügyi költség viselése kivételével – más, az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás
tárgyát képező kérdés, továbbá a polgári jogi igény vagy a szülői felügyeleti jog
megszüntetése.
LXVI. FEJEZET
A KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁS
A közvetítői eljárás feltételei
412. § (1) * A közvetítői eljárás a gyanúsított és a sértett megegyezését, a
bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a gyanúsított jövőbeni jogkövető
magatartását elősegítő, a gyanúsított, illetve a sértett indítványára, vagy önkéntes
hozzájárulásukkal alkalmazható eljárás. A gyanúsított a közvetítői eljárás alapjául
szolgáló hozzájárulását és indítványát védője útján is megteheti.
(2) Az ügyészség közvetítői eljárás lefolytatása céljából felfüggeszti az eljárást, haa) a gyanúsított, illetve a sértett a közvetítői eljárás lefolytatását indítványozza, vagy
ehhez hozzájárul,
b) * a gyanúsított a vádemelésig bűncselekmény elkövetését beismerte, és
c) a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére
tekintettel
ca) a bűncselekmény következményeinek jóvátétele várható és
cb) a büntetőeljárás lefolytatása mellőzhető, vagy a közvetítői eljárás a büntetés
kiszabásának elveivel nem ellentétes.
(3) Az eljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésnek nem akadálya, ha a
gyanúsított a bűncselekménnyel okozott kárt, vagyoni hátrányt, vagy a
bűncselekmény elkövetési értékét részben vagy egészben már önként megtérítette,
illetve a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott
sérelmet jóvátette.
Eljárás a közvetítői eljárást megelőzően
413. § (1) Ha a gyanúsított vagy a sértett a közvetítői eljárás lefolytatását
indítványozza, vagy ehhez hozzájárul, de a közvetítői eljárás e törvényben foglalt
feltételei nem állnak fenn, az ügyészség az eljárás közvetítői eljárás céljából történő
felfüggesztését határozat hozatalával megtagadja.
(2) * Ha a gyanúsított vagy a sértett a közvetítői eljárás lefolytatását indítványozza,
az ügyészség gondoskodik a gyanúsított vagy a sértett hozzájárulásával kapcsolatos
nyilatkozat beszerzéséről, feltéve, hogy a közvetítői eljárás e törvényben foglalt
feltételei egyébként fennállnak. Az ügyészség a nyilatkozat beszerzését követően
határoz az eljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről vagy annak
megtagadásáról.
(3) Ha a sértett a gyanúsított kihallgatását megelőzően indítványozza a közvetítői
eljárás lefolytatását, az ügyészség a gyanúsítotti kihallgatást követően gondoskodik a
hozzájárulással kapcsolatos nyilatkozat beszerzéséről és
a) a közvetítői eljárás céljából az eljárás felfüggesztéséről, vagy
b) a közvetítői eljárás megtagadásáról.
(4) Az ügyészség az eljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről vagy
annak megtagadásáról rendelkező határozatát a közvetítői eljárást indítványozó, vagy
ahhoz hozzájáruló gyanúsítottal és sértettel közli.
414. § (1) Közvetítői eljárás lefolytatása céljából az ügyészség az eljárást egy
alkalommal, hat hónapra függeszti fel.
(2) Az ügyészség az eljárást felfüggesztő határozatot a közvetítői eljárás lefolytatására
hatáskörrel és illetékességgel rendelkező pártfogó felügyelői szolgálattal is közli.
(3) A gyanúsítottnak és a sértettnek a közvetítői eljárás során tett nyilatkozata az
ügyben bizonyítékként nem használható fel. A közvetítői eljárás eredményét nem lehet
a gyanúsított terhére értékelni.
(4) A közvetítői eljárás részletes szabályait törvény állapítja meg.
Eljárás a közvetítői eljárásban létrejött megállapodást követően
415. § (1) Ha a közvetítői eljárás során a sértett és a gyanúsított között a közvetítői
eljárásról szóló törvény szerinti megállapodás létrejött, a közvetítő a megállapodást
megküldi az ügyészségnek.
(2) Az ügyészség a megállapodást hatályon kívül helyezi, ha a megállapodás a
közvetítői eljárásról szóló törvénybe ütközik. Az ügyészség a határozatot közli
mindazokkal, akik a hatályon kívül helyezett megállapodást kötötték, valamint a
közvetítővel.
(3) Ha az ügyészség a megállapodás érkezésétől számított öt munkanapon belül nem
rendelkezik a hatályon kívül helyezésről, úgy kell tekinteni, hogy a megállapodást
törvényességi szempontból nem kifogásolta.
(4) Ha a megállapodásban foglalt kötelezettség az eljárás felfüggesztésének tartama
alatt nem teljesíthető, az ügyészség a felfüggesztés tartamát legfeljebb tizennyolc
hónappal meghosszabbíthatja.
(5) Ha az ügyészség a felfüggesztés 414. § (1) bekezdésében meghatározott
tartamának elteltét követően megállapítja, hogy a (4) bekezdésben meghatározottfeltételek fennállnak, a közvetítői eljárásban kötött megállapodás teljesítése céljából
az eljárást egy alkalommal, legfeljebb a felfüggesztés kezdő időpontjától számított két
évig ismét felfüggesztheti.
(6) Ha az eljárás felfüggesztésének tartama alatt a közvetítői eljárás befejeződött, és
az eljárás megszüntetésének vagy más okból történő felfüggesztésének nincs helye,
az ügyészség elrendeli az eljárás folytatását.
LXVII. FEJEZET
A FELTÉTELES ÜGYÉSZI FELFÜGGESZTÉS
A feltételes ügyészi felfüggesztés feltételei
416. § (1) Az ügyészség határozattal felfüggesztheti az eljárást, ha a gyanúsított
jövőbeni magatartására tekintettel az eljárás megszüntetése várható.
(2) Feltételes ügyészi felfüggesztésnek van helye, ha
a) az eljárás olyan bűncselekmény miatt van folyamatban, amelyre a törvény
háromévi, különös méltánylást érdemlő esetben ötévi szabadságvesztésnél nem
súlyosabb büntetés kiszabását rendeli és
b) a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére
tekintettel a feltételes ügyészi felfüggesztéstől a gyanúsított magatartásának kedvező
változása várható.
(3) A feltételes ügyészi felfüggesztésnek a (2) bekezdés alapján nincs helye, ha a
gyanúsított
a) többszörös visszaeső,
b) a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,
c) bűncselekménye halált okozott, vagy
d) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje
alatt vagy a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó
szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése
előtt, illetve próbára bocsátás vagy feltételes ügyészi felfüggesztés tartama alatt
követte el.
(4) Ha feltételes ügyészi felfüggesztésnek van helye, az ügyészség az eljárást egy
alkalommal – években vagy években és hónapokban meghatározva – a Btk. Különös
Része által meghatározott büntetési tétel keretei között, de legalább egy évre
függeszti fel.
A büntethetőséget megszüntető egyéb okkal összefüggő feltételes ügyészi
felfüggesztés
417. § (1) * Az ügyészség hivatalból vagy a terhelt, illetve a védő indítványára az
eljárást a törvényben meghatározott feltétel teljesítése érdekében egy évre
felfüggeszti, ha a Btk. Különös Része a terheltnek az eljárás megindulását követő
magatartását büntethetőséget megszüntető okként szabályozza, és a büntethetőség
megszűnését eredményező magatartás várható.
(2) Az (1) bekezdés alapján az eljárás nem függeszthető fel azzal szemben, aki a
bűncselekményt a korábban ugyanolyan bűncselekmény miatt alkalmazott feltételes
ügyészi felfüggesztés vagy az eljárás 488. § (2) bekezdése alapján történő
felfüggesztése alatt követte el.
(3) Ha a Btk. Különös Része a terheltnek az eljárás megindulását követő magatartását
büntethetőséget megszüntető okként szabályozza, feltételes ügyészi felfüggesztésnek
a 416. § (2) bekezdése alapján nincs helye.
Magatartási szabályok megállapítása feltételes ügyészi felfüggesztés esetén
418. § (1) Ha az ügyészség a feltételes ügyészi felfüggesztéssel egyidejűleg
magatartási szabály vagy kötelezettség előírását tervezi, gondoskodik annak
tisztázásáról, hogy
a) a gyanúsított képes-e teljesíteni a tervezett magatartási szabályt vagy
kötelezettséget,
b) a gyanúsított a tervezett pszichiátriai vagy alkoholfüggőséget gyógyító kezeléshez
hozzájárul- e, és
c) ha a jóvátétel lehetősége fennáll, a sértett a jóvátételhez hozzájárul-e.(2) Az ügyészség az (1) bekezdésben meghatározott körülmények tisztázása
érdekében pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el.
419. § (1) Az ügyészség a 416. § (2) bekezdésében meghatározott esetben kötelezheti
a gyanúsítottat magatartási szabályok megtartására vagy kötelezettségek
teljesítésére.
(2) Az ügyészség a gyanúsított részére magatartási szabályként, illetve
kötelezettségként előírhatja, hogy
a) a bűncselekménnyel okozott kárt, vagyoni hátrányt, az adóbevétel-csökkenés, a
vámbevétel-csökkenés összegét vagy a bűncselekmény elkövetési értékét térítse meg,
b) más módon gondoskodjon a sértettnek adandó jóvátételről,
c) meghatározott célra anyagi juttatást teljesítsen vagy a köz számára munkát
végezzen,
d) előzetes hozzájárulása esetén pszichiátriai vagy alkoholfüggőséget gyógyító
kezelésben vegyen részt.
(3) Az ügyészség a (2) bekezdésben meghatározottak közül több, illetve azokon kívül
más magatartási szabályt is megállapíthat vagy más kötelezettséget is előírhat.
(4) Az ügyészség a feltételes ügyészi felfüggesztéssel egyidejűleg elrendelheti a
gyanúsított pártfogó felügyeletét.
(5) Ha a bűncselekmény összegszerűen megállapítható kárt, vagyoni hátrányt,
adóbevétel-csökkenést vagy vámbevétel-csökkenést okozott, vagy elkövetési értéke
összegszerűen megállapítható, és az az eljárás során nem térült meg, feltételes
ügyészi felfüggesztés esetén az ügyészség annak a megtérítésére vagy az eredeti
állapot helyreállítására kötelezi a gyanúsítottat, feltéve, hogy erre a gyanúsított képes
és ehhez a sértett hozzájárul.
(6) Az ügyészség az (5) bekezdésben foglalt rendelkezéstől csak különös méltánylást
érdemlő esetben térhet el.
Eljárás a feltételes ügyészi felfüggesztést követően
420. § (1) A terhelt nem büntethető a feltételes ügyészi felfüggesztés alapját képező
bűncselekmény miatt, ha a 416. § alapján történt feltételes ügyészi felfüggesztés
keretében előírt magatartást tanúsította vagy annak tartama eredményesen eltelt,
kivéve, ha
a) a feltételes ügyészi felfüggesztés elrendelése törvénysértő volt, vagy
b) a (2) bekezdés alapján az eljárás folytatását kell elrendelni.
(2) Ha az eljárás megszüntetésének vagy más okból történő felfüggesztésének nincs
helye, az ügyészség az eljárás folytatását rendeli el, ha
a) * a gyanúsított vagy − a gyanúsított hozzájárulásával − a védő a feltételes ügyészi
felfüggesztés ellen panasszal él,
b) a gyanúsítottat a feltételes ügyészi felfüggesztés tartama alatt elkövetett
szándékos bűncselekmény miatt a feltételes ügyészi felfüggesztés tartama alatt
gyanúsítottként hallgatják ki, ideértve azt is, ha a megalapozott gyanú közlése a
gyanúsított ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodása miatt nem lehetséges,
c) a gyanúsított a pártfogó felügyelet szabályait vagy a feltételes ügyészi
felfüggesztésről szóló határozattal előírt magatartási szabályokat súlyosan megszegi,
illetve a kötelezettségét nem teljesíti és az nem is várható.
(3) Az eljárás folytatásának a (2) bekezdés c) pontja alapján történt elrendelése ellen
panasznak van helye.
(4) A 417. § alapján alkalmazott feltételes ügyészi felfüggesztés esetén az ügyészség
az eljárás folytatását akkor rendeli el, ha
a) a gyanúsított a büntethetőség megszűnését eredményező magatartást nem
tanúsítja, és az nem is várható, vagy
b) a gyanúsítottat a feltételes ügyészi felfüggesztés tartama alatt elkövetett
ugyanolyan bűncselekmény, vagy ha az ügyészség a gyanúsítottal szemben a
büntetőeljárást a Btk. 180. § (1) bekezdésére figyelemmel függesztette fel, kábítószer-
kereskedelem miatt gyanúsítottként hallgatják ki, vagy ez a gyanúsított ismeretlen
helyen vagy külföldön tartózkodása miatt nem lehetséges.
LXVIII. FEJEZETA VÁDEMELÉS
421. § (1) Az ügyészség a vádiratnak a bírósághoz való benyújtásával emel vádat.
(2) A vádemelés miatt nincs helye jogorvoslatnak.
A vádirat tartalma
422. § (1) A vádirat törvényes elemei:
a) a vádlott azonosításra alkalmas megjelölése,
b) a vád tárgyává tett cselekmény pontos leírása,
c) a vád tárgyává tett cselekménynek a Btk. szerinti minősítése,
d) az ügyészségnek a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására, vagy a
kóros elmeállapota miatt nem büntethető terhelt felmentésére vonatkozó indítványa.
(2) A vádirat az (1) bekezdésben meghatározott törvényes elemeken túl tartalmazza:
a) a vád tárgyává tett cselekményekkel, illetve részcselekményekkel összefüggő,
rendelkezésre álló bizonyítási eszközök megjelölését,
b) az ügyészségnek az egyes cselekmények, illetve részcselekmények és a
büntetéskiszabási körülmények bizonyításával összefüggő bizonyítási indítványait,
c) a bíróság hatáskörére és illetékességére vonatkozó jogszabályok megjelölését,
továbbá a vádiratot benyújtó ügyészség hatáskörére és illetékességére vonatkozó
rendelkezésekre való utalást,
d) az ügyészség közlendőit,
e) az ügyészség további indítványait.
(3) Az ügyészség a vádiratban indítványt tehet a büntetés vagy intézkedés mértékére
vagy tartamára is arra az esetre, ha a terhelt az előkészítő ülésen a bűncselekmény
elkövetését beismeri.
(4) Ha a gyanúsított személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés
hatálya alatt áll, és az ügyészség ennek fenntartását indokoltnak tartja, az erre
vonatkozó indítványát is tartalmazó vádiratot a kényszerintézkedés lejárta előtt tizenöt
nappal nyújtja be a bíróságnak.
Az ügyészség teendői a vádirat benyújtásakor
423. § (1) Az ügyészség a vádemeléssel egyidejűleg gondoskodik arról, hogy a
nyomozás ügyiratai és a bizonyítási eszközök a bíróság rendelkezésére álljanak.
(2) Ha a vádlott az eljárás során nem magyar anyanyelvét, nemzetiségi anyanyelvét
vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott egyéb
anyanyelvét használja, a vádirat e vádlottra vonatkozó részét az általa az eljárásban
használt nyelvre kell lefordítani, és azt így kell a bírósághoz benyújtani.
(3) Az ügyészség tájékoztatja a vádemelésről a terheltet, a védőt, a sértettet, a
feljelentőt és a magánindítvány előterjesztőjét.
Vádemelés egyezség esetén
424. § (1) Ha az ügyészség és a terhelt egyezséget kötött, az ügyészség a
jegyzőkönyvbe foglalt egyezséggel azonos tényállás és minősítés miatt emel vádat.
(2) Az ügyészség a vádiratban indítványt tesz arra, hogy a bíróság
a) az egyezséget hagyja jóvá,
b) az egyezség tartalmával egyező milyen büntetést szabjon ki, illetve intézkedést
alkalmazzon,
c) az egyezség tartalmával egyező milyen egyéb rendelkezést tegyen.
(3) Az egyezséget tartalmazó jegyzőkönyvet az ügyészség a vádirattal együtt nyújtja
be a bírósághoz.
TIZENEGYEDIK RÉSZ
A BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
LXIX. FEJEZET
A BÍRÓSÁG ELJÁRÁSÁNAK FORMÁI ÉS A BÍRÓSÁGI TITKÁR ELJÁRÁSA
A bíróság eljárásának formái
425. § (1) A bíróság tárgyalást tart, ha a vádlott büntetőjogi felelősségének
megállapítására bizonyítást vesznek fel.(2) Az e törvényben meghatározott esetekben a bíróság nyilvános ülést, ülést vagy
tanácsülést tart.
(3) A nyilvános ülésre az e törvényben megállapított eltérésekkel a tárgyalásra
vonatkozó rendelkezések az irányadók.
A bírósági titkár eljárása
426. § A büntetőeljárásban bírósági titkár járhat el a következő esetekben:
a) védő kirendelése és a kirendelés alóli felmentése,
b) adatkérés során,
c) bűnügyi költség megállapítása,
d) a költségkedvezménnyel kapcsolatos intézkedés,
e) szakértő kirendelése,
f) olyan határozat kijavítása vagy kiegészítése, amelyet bírósági titkár is meghozhat,
g) a más bíróságoktól származó megkeresések teljesítése, valamint
h) ha e törvény ezt lehetővé teszi.
LXX. FEJEZET
JELENLÉT A BÍRÓSÁG ELJÁRÁSÁBAN
427. § (1) A tárgyaláson, az ülésen és a tanácsülésen az egyesbíró vagy a tanács
tagjai, és – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a jegyzőkönyvvezető mindvégig
jelen vannak.
(2) A tanács tagjának elkerülhetetlen akadályoztatása esetén a tárgyaláson az
ügydöntő határozatot más összetételű tanács is kihirdetheti.
(3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az ülés a terhelt, az ügyész és – ha a
büntetőeljárásban védő részvétele kötelező – a védő nélkül nem tartható meg.
(4) * A külföldi állampolgár terhelt, annak védője, illetve külföldi állampolgár sértett
vagy tanú indítványára a tárgyaláson és az ülésen jelen lehet államának konzuli
tisztviselője.
(5) A bírósági eljárásban a védő részvétele – a 44. §-ban foglaltakon kívül – kötelező
a) a törvényszék, mint elsőfokú bíróság előtt, vagy
b) ha a vádlott a tárgyaláson való jelenlét jogáról lemondott.
A vádlott jelenléte a tárgyaláson
428. § (1) A vádlott jelenléte a tárgyaláson kötelező, ha
a) a tárgyaláson való jelenlét jogáról a 430. § (1) bekezdése szerint nem mondott le,
b) a bíróság kötelezi a tárgyaláson való jelenlétre.
(2) A bíróság akkor kötelezheti a tárgyaláson való jelenlét jogáról lemondott vádlottat
a tárgyaláson való jelenlétre, ha
a) ez bizonyítási cselekmény lefolytatása vagy szakértő meghallgatása érdekében
szükséges, vagy
b) a vádlott kézbesítési megbízottja a 430. § (5) bekezdése szerint bejelentette, hogy a
136. § (5) bekezdésében meghatározott feladatának teljesítése önhibáján kívüli okból
elháríthatatlan akadályba ütközik.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.
429. § (1) Ha az eljárás több vádlott ellen folyik, a vádlott távollétében megtartható a
tárgyalásnak az a része, amely őt nem érinti. Ekkor a meg nem jelent vádlott
védőjének távollétében a tárgyalásnak ez a része akkor is megtartható, ha a
büntetőeljárásban védő részvétele kötelező.
(2) A tárgyalás a vádlott távollétében megtartható, ha az eljárás során a vádlott
kényszergyógykezelésének elrendelése merülhet fel, és az állapota miatt a
tárgyaláson nem jelenhet meg, illetve a jogainak gyakorlására képtelen.
(3) A tárgyalást a szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent, szabadlábon lévő
vádlott távollétében is meg lehet tartani, a bizonyítási eljárást azonban – a (4)
bekezdés esetét kivéve – nem lehet befejezni.
(4) A bíróság a vádlottat távollétében felmentheti, vagy vele szemben a
büntetőeljárást megszüntetheti, az erről szóló határozatot – a jogorvoslatról való
tájékoztatás mellett – kézbesítés útján közli a vádlottal és a védővel.430. § (1) A vádlott a tárgyaláson való jelenlét jogáról a vádemelés után bármikor
lemondhat, ha
a) védővel rendelkezik, és
b) a védőt megbízza a kézbesítési megbízotti feladatok ellátásával.
(2) A vádlott az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot a bíróság előtt szóban, vagy a
védője által ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott okiratban teheti meg.
(3) Ha a vádlott a tárgyaláson való jelenlét jogáról lemond, a jegyzőkönyvből vagy a
bírósághoz címzett iratból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy a vádlott e nyilatkozatát a
(4)–(7) bekezdésben foglaltak ismeretében tette meg.
(4) Ha a vádlott a tárgyaláson való jelenlét jogáról lemond, e nyilatkozatának
megtételétől, illetve bírósághoz érkezésétől kezdve a bíróság a vádlottnak szóló
ügyiratokat – kivéve a tárgyaláson való jelenlétre kötelező végzést és az idézést – a
kézbesítési megbízott részére kézbesíti.
(5) Ha a 136. § (5) bekezdésében meghatározott feladat teljesítése a kézbesítési
megbízott önhibáján kívüli okból elháríthatatlan akadályba ütközik, a kézbesítési
megbízott ezt az akadály felmerülésétől számított nyolc napon belül bejelenti a
bíróságnak.
(6) A kézbesítési megbízott az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettség
megszegése esetén rendbírsággal sújtható.
(7) Ha a vádlott a tárgyaláson való jelenlét jogáról lemondott és őt a bíróság nem
kötelezte a tárgyaláson való jelenlétre, a tárgyalást a vádlott távollétében is meg kell
tartani. Ebben az esetben a bíróság az eljárást a meg nem jelent vádlottal szemben
befejezheti.
431. § (1) A vádlott az ügydöntő határozat kihirdetéséig bejelentheti, hogy a
tárgyaláson jelen kíván lenni, a bejelentés bírósághoz érkezésekor a 430. § (1)
bekezdésében meghatározott nyilatkozat hatályát veszti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek kell tekinteni, ha a vádlott olyan
nyilatkozatot tesz, amely értelmében a tárgyalás, illetve a bizonyítás lefolytatását,
egyes bizonyítási eszközök megvizsgálását közvetlenül figyelemmel kívánja kísérni
vagy abban tevőlegesen részt kíván venni, különösen, ha vallomást vagy észrevételt
kíván tenni, továbbá akkor is, ha vallomást vagy észrevételt tesz.
(3) Ha a vádlott bejelentette, hogy a tárgyaláson jelen kíván lenni, utóbb a tárgyaláson
való jelenlét jogáról ismételten csak a bíróság engedélyével mondhat le. Az
engedélyezés tárgyában hozott végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.
(4) Ha a vádlott bejelentette, hogy a tárgyaláson jelen kíván lenni, a bíróság
ismertetheti a vádlott távollétében tartott tárgyalásról készült jegyzőkönyv lényegét és
elrendelheti a bizonyítás, vagy a bizonyítás egyes részének ismételt lefolytatását.
A vádlott jelenlétének biztosítása
432. § (1) Ha a vádlott jelenléte a tárgyaláson kötelező és szabályszerű idézés ellenére
nem jelenik meg, a bíróság
a) elővezetés, vagy
b) elfogatóparancs kibocsátása
útján intézkedik a vádlott jelenlétének biztosítása iránt.
(2) Ha feltehető, hogy az elővezetés a kitűzött tárgyalási határnapon észszerű időn
belül nem vezet eredményre, az egyesbíró vagy a tanács elnöke elrendeli a meg nem
jelent vádlottnak a következő tárgyalási határnapra történő elővezetését.
(3) Ha a bírósági eljárás során a meg nem jelent vádlott elővezetését már elrendelték,
szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény esetén elfogatóparancsot kell
kibocsátani.
(4) Ha a kitűzött új tárgyalási határnapra a vádlottat azért nem lehetett elővezetni,
mert a lakcíméről, tényleges tartózkodási helyéről ismeretlen helyre távozott, vagy ha
az újabb tárgyalási határnapig az elfogatóparancs alapján a vádlottat nem sikerült
előállítani, a bíróság megállapítja, hogy a vádlott ismeretlen helyen tartózkodik, és a
továbbiakban a CI. Fejezet szerint jár el.
433. § (1) A bíróság elfogatóparancsot bocsát ki, és a vádlott kiadatása vagy európai
elfogatóparancs alapján történő átadása iránti eljárást kezdeményez, haa) a vádlott jelenléte a tárgyaláson kötelező,
b) a vádlott a külföldi tartózkodási helyére kibocsátott szabályszerű idézés ellenére
nem jelenik meg, és
c) a bíróság a 488. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazását nem tartja indokoltnak.
(2) Ha a vádlott kiadatását, illetve európai elfogatóparancs alapján történő átadását
megtagadták, vagy a kiadatásra vagy átadásra nincs lehetőség, a bíróság – ha ennek
feltételei fennállnak – a büntetőeljárás átadását kezdeményezheti.
(3) Külföldön ismert helyen tartózkodó vádlottal szemben elfogatóparancs
kibocsátásának nincs helye, ha a vádiratban az ügyészség szabadságvesztés büntetés
kiszabására nem tett indítványt.
A védő jelenléte a tárgyaláson
434. § Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a tárgyaláson a védő jelenléte kötelező,
ha a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező.
Az ügyész jelenléte a tárgyaláson
435. § (1) A tárgyaláson az ügyész jelenléte kötelező.
(2) A járásbíróságon alügyész is képviselheti a vádat.
(3) A járásbíróságon ügyészségi fogalmazó is képviselheti a vádat, kivéve, ha
a) a bűncselekményre a törvény öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb
szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli,
b) a vádlottat fogva tartják,
c) a vádlott – a beszámítási képességre tekintet nélkül – kóros elmeállapotú.
LXXI. FEJEZET
A TÁRGYALÁS NYILVÁNOSSÁGA
436. § (1) A bíróság tárgyalása nyilvános.
(2) Az egyesbíró, illetve a tanács elnöke a tárgyalás szabályszerű lefolytatása,
méltóságának és biztonságának megőrzése érdekében, illetve helyszűke esetén
meghatározhatja a hallgatóság létszámát.
(3) A tárgyaláson hallgatóként tizennegyedik életévét be nem töltött személy nem
vehet részt, az egyesbíró, illetve a tanács elnöke a tizennyolcadik életévét be nem
töltött személyt a hallgatóság köréből kizárhatja.
(4) * A bíróság hivatalból vagy az ügyészség, a vádlott, a védő, a sértett, illetve a
vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt indítványára a nyilvánosságot az egész
tárgyalásról vagy annak egy részéről indokolt határozattal kizárhatja és
a) erkölcsi okból,
b) különleges bánásmódot igénylő személy védelme érdekében, illetve
c) minősített adat és egyéb védett adat védelme érdekében
zárt tárgyalást rendelhet el (a továbbiakban: zárt tárgyalás).
(5) A nyilvánosság kizárása az eljárás bármely szakaszában indítványozható.
437. § (1) A zárt tárgyalás tárgyában hozott határozatot a bíróság nyilvános
tárgyaláson hirdeti ki. A zárt tárgyalás tárgyában hozott határozat ellen nincs helye
fellebbezésnek.
(2) A bíróság a zárt tárgyalás elrendelése esetén is engedélyezheti, hogy az
igazságszolgáltatással összefüggő feladatokat ellátó hivatalos személyek a
tárgyaláson jelen legyenek. A külföldi állampolgár vádlott ellen, illetve a külföldi
állampolgár sértett sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt indult eljárás során
lehetővé kell tenni, hogy a tárgyaláson a külföldi állampolgár államának konzuli
tisztviselője, illetve törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés rendelkezése alapján
a külföldi állam hatóságának tagja jelen lehessen.
(3) Zárt tárgyalás elrendelése esetén a sértett, ha nincs képviselője, illetve a vádlott,
ha nincs védője, indítványozhatja, hogy a tárgyalás helyszínén tartózkodó, általa
megnevezett személy – kivéve a tárgyaláson kihallgatandó személyt – legyen jelen a
tárgyaláson. Ha a bíróság a zárt tárgyalást minősített adat védelme érdekében
rendelte el, ilyen indítvány nem terjeszthető elő. Az indítvány tárgyában hozott
határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.(4) Ha a bíróság zárt tárgyalást rendel el, figyelmezteti a jelenlévőket arra, hogy a
tárgyaláson elhangzottakról tájékoztatást nem adhatnak, szükség esetén figyelmezteti
őket a minősített adattal visszaélés büntetőjogi következményeire. A figyelmeztetést a
jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
438. § (1) A tárgyalást nyilvánosan kell folytatni, ha a zárt tárgyalás indoka megszűnt.
(2) A bíróság a tárgyaláson hozott határozat rendelkező részét teljes terjedelmében,
indokolását pedig a (3) bekezdésben foglalt korlátozással akkor is nyilvánosan hirdeti
ki, ha a tárgyalásról a nyilvánosságot kizárta.
(3) A bíróság nem hirdeti ki nyilvánosan azokat a határozat indokolásának részét
képező adatokat, amelyek nyilvánosságra hozatala azon érdek sérelmét
eredményezné, amelynek védelmében a zárt tárgyalást a bíróság elrendelte.
LXXII. FEJEZET
A TÁRGYALÁS VEZETÉSE, MÉLTÓSÁGÁNAK MEGŐRZÉSE ÉS RENDJÉNEK FENNTARTÁSA
A tárgyalás vezetése és méltóságának megőrzése
439. § (1) A tárgyalást az egyesbíró, illetve a tanács elnöke vezeti, és e törvény keretei
között megállapítja az elvégzendő cselekmények sorrendjét.
(2) Az egyesbíró, illetve a tanács elnöke ügyel a törvény rendelkezéseinek
megtartására, és gondoskodik arról, hogy a büntetőeljárásban részt vevő személyek a
jogaikat gyakorolhassák.
(3) Az egyesbíró, illetve a tanács elnöke gondoskodik a tárgyalás méltóságának
megőrzéséről, ennek érdekében a tárgyalóteremből eltávolíttatja azokat, akik a
tárgyalás méltóságát sértik.
(4) Az egyesbíró, illetve a tanács elnöke rendre utasítja és rendbírsággal sújthatja azt,
aki a tárgyaláson jelen lévő személy emberi méltóságát oly módon sérti, hogy ez a
tárgyalás méltóságának a megsértését eredményezi.
A tárgyalás rendjének fenntartása
440. § (1) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke rendre utasítja és rendbírsággal sújthatja
azt, aki a tárgyalás rendjét vagy szabályszerű menetét zavarja.
(2) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke ismételt vagy súlyos rendzavarás esetén a
tárgyalásról
a) a rendzavarót kiutasíthatja, illetve kivezettetheti továbbá
b) a hallgatóságot kizárhatja, ha a rendzavarás a hallgatóság körében merül fel.
(3) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke rendelkezhet úgy, hogy a tárgyalás rendjét vagy
szabályszerű menetét a (2) bekezdésben meghatározott módon megzavaró személy
vagy hallgatóság azon a tárgyalási napon nem térhet vissza a tárgyalóterembe.
(4) A bíróság a kiutasított vagy kivezetett vádlott távollétében is folytatja a tárgyalást,
de legkésőbb a bizonyítási eljárás befejezése előtt a vádlottat ismét a bíróság elé
szólítja, és ismerteti vele a távollétében lefolytatott bizonyítás lényegét.
(5) Ha a vádlott a (4) bekezdés szerinti esetben nem hagy fel a rendzavaró
magatartással és ezzel lehetetlenné teszi a tárgyalás jelenlétében való tartását, a
tárgyalás a távollétében, védő jelenlétében befejezhető.
Az ügyész és a védő rendzavarása
441. § (1) Az ügyész rendzavarása esetén rendreutasításnak van helye. Ha az ügyész
rendzavarása miatt a tárgyalás nem folytatható, az egyesbíró, illetve a tanács elnöke a
tárgyalást megszakítja, és az ügyészség vezetőjéhez fordul más ügyész kijelölése
érdekében. Ha más ügyész kijelölése nyomban nem lehetséges, a tárgyalást el kell
napolni.
(2) A védő rendzavarása esetén rendreutasításnak van helye, ismételt vagy súlyos
rendzavarás esetén rendbírsággal sújtható, azonban a tárgyalásról nem utasítható ki
és nem vezettethető ki. Ha a védő rendzavarása miatt a tárgyalás nem folytatható, az
egyesbíró, illetve a tanács elnöke a tárgyalást megszakítja. Ebben az esetben a vádlott
más védőt hatalmazhat meg, vagy – ha a védő tárgyaláson való jelenléte kötelező –
más védőt kell kirendelni. Ha ez nyomban nem lehetséges, a tárgyalást a rendzavaró
védő költségére el kell napolni.
Bűncselekmény vagy fegyelmi vétség elkövetése a tárgyaláson442. § (1) A tárgyaláson történt, büntető- vagy fegyelmi eljárás alapjául szolgáló
rendzavarásról az egyesbíró, illetve a tanács elnöke az illetékes hatóságot vagy a
fegyelmi jogkör gyakorlóját tájékoztatja.
(2) Büntetőeljárás alapjául szolgáló esetben a bíróság elrendelheti a rendzavaró
őrizetét.
443. § *
LXXIII. FEJEZET
A JEGYZŐKÖNYV ÉS AZ ÜGYIRATOK MEGISMERÉSE
A jegyzőkönyv rögzítésének módjai, az eljárási cselekményről készített felvétel
444. § (1) A bíróság eljárásáról jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) * Jogszabályban meghatározottak szerint az eljárási cselekményről
a) egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés,
b) egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés mellett folyamatos hangfelvétel vagy kép- és
hangfelvétel,
c) egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés helyett folyamatos hangfelvétel, vagy kép- és
hangfelvétel
készíthető.
(3) A bíróság a jogszabályban meghatározott eseteken kívül az eljárási cselekményre
idézett vagy arról értesített ügyészségnek, vádlottnak, védőnek vagy sértettnek az
eljárási cselekmény előtt legalább öt nappal előterjesztett indítványára vagy hivatalból
is elrendelheti folyamatos hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel készítését.
(4) A folyamatos hangfelvétel, valamint a kép- és hangfelvétel az adott eljárási
cselekmény során történteket – az (5) bekezdésben foglalt esetek kivételével –
megszakítás nélkül rögzíti.
(5) A bíróság ügydöntő határozatának meghozatala idejére a folyamatos hangfelvételt,
valamint a kép- és hangfelvételt megszakítja, egyéb határozatának meghozatala
idejére megszakíthatja. Ha a bíróság fontos okból az eljárási cselekményt rövid időre
megszakítja, ennek tartamára a folyamatos hangfelvétel vagy a kép- és hangfelvétel is
megszakítható.
(6) * A (2) bekezdés c) pontja szerint készített
a) folyamatos hangfelvétel nem minősül jegyzőkönyvnek,
b) a kép- és hangfelvétel akkor minősül jegyzőkönyvnek, ha azt a bíróság
jogszabályban meghatározott módon hitelesíti.
A jegyzőkönyv formai és tartalmi követelményei
445. § (1) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell
a) az eljáró bíróságot és az ügy számát,
b) a vád tárgyát a bűncselekmény és a vádlott nevének, illetve – azonosításra
alkalmas – megjelölésének feltüntetésével,
c) a bírósági eljárás helyét, a tárgyalás kitűzött és tényleges megnyitásának
időpontját, eltérés esetén annak okát, valamint a jegyzőkönyv lezárásának időpontját,
d) a bíróság eljárásának formáját és azt, hogy az eljárás nyilvános-e,
e) a bíróság tagjai, a jegyzőkönyvvezető, valamint a jelen lévő ügyész, védő, tolmács,
szakértő és tanú nevét,
f) a jelen lévő vádlott nevét, illetve – azonosításra alkalmas – megjelölését,
g) az e törvényben meghatározott más személyes adatokat,
h) az eljárási cselekményen jelen lévő egyéb személyek nevét és azt, hogy az eljárási
cselekményen milyen minőségben van jelen,
i) azt, hogy hallgatóság jelen van-e.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell
a) az eljárási cselekmény menetét és az annak során történteket úgy, hogy a
jegyzőkönyv alapján azt is meg lehessen állapítani, az eljárási szabályokat
megtartották-e,
b) a vádlott és a tanú vallomását, valamint a szakértő véleményét,
c) a bizonyítási eszköz bemutatásának megtörténtét, valamint azoknak az eljárás
szempontjából lényeges tartalmát,d) az eljárási cselekmény során tett indítványokat és észrevételeket,
e) a perbeszédet, a felszólalást, az utolsó szó jogán elhangzottakat,
f) az eljárás rendjének fenntartása körében tett intézkedéseket, a korábbi eljárás
ismertetésének megtörténtét, valamint az ügydöntő határozat kihirdetésének
megtörténtét,
g) az ügydöntő határozat szóbeli indokolását.
(3) A jegyzőkönyvbe lehet foglalni az eljárás során hozott végzéseket is.
(4) * Ha írásbeli jegyzőkönyv készül, a (2) bekezdésben foglaltakat röviden, a
szükséges részletességgel kell leírni. Ha valamely kérdés, kifejezés vagy kijelentés
pontos szövege jelentős, azt szó szerint kell az írásbeli jegyzőkönyvbe venni.
(5) * Ha írásbeli jegyzőkönyv készül, bizonyítási eszköz ismertetése, valamint tárgyi
bizonyítási eszköz csatolása esetében a jegyzőkönyvben csupán ennek megtörténtére
kell utalni.
(6) * Ha írásbeli jegyzőkönyv készül, és az eljárási cselekményen jelenlévők
bármelyike az eljárás során felmerült valamely körülménynek vagy ott elhangzott
nyilatkozatnak jegyzőkönyvbe vételét indítványozza, ezt csak abban az esetben lehet
mellőzni, ha a bíróságnak az illető körülmény vagy nyilatkozat megtörténtéről nincs
tudomása.
(7) * Ha írásbeli jegyzőkönyv készül, nem kell jegyzőkönyvbe venni a vallomásnak
vagy a szakvéleménynek azt a részét, amely a bíróság eljárásában korábban készült
jegyzőkönyv tartalmával megegyezik, ehelyett a korábbi jegyzőkönyvre kell utalni.
(8) Ha a bíróság ügydöntő határozata elsőfokon vagy másodfokon jogerőre emelkedik,
rövidített jegyzőkönyvet lehet készíteni. A rövidített jegyzőkönyvnek csak az (1)
bekezdésben meghatározott adatokat, valamint a bírósági eljárásnak a (2) bekezdés a)
pontjának megfelelő leírását kell tartalmaznia.
(9) * Ha az eljárási cselekményről jegyzőkönyvnek minősülő kép- és hangfelvétel
készül, a jegyzőkönyvből írásbeli kivonatot kell készíteni, amely tartalmazza
a) az (1) bekezdésben meghatározott adatokat,
b) a vádlott és a tanú kihallgatásának, a szakértő meghallgatásának, a bizonyítási
cselekmény és a perbeszédek kezdő időpontját, és
c) a bíróság által az eljárási cselekmény folyamán hozott nem ügydöntő végzéseket.
(10) A (9) bekezdésben meghatározott esetben a jegyzőkönyv írásbeli kivonata
tartalmazhatja a (2) bekezdésben foglaltakat is a (4) bekezdésben meghatározott
módon.
A jegyzőkönyv elkészítése, kiegészítése, kijavítása
446. § (1) * Ha az eljárási cselekményről egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés helyett
folyamatos hangfelvétel, vagy kép- és hangfelvétel készül, a jegyzőkönyvvezető
jelenléte az eljárási cselekményen nem kötelező.
(2) Az eljárási cselekményről az írásbeli jegyzőkönyvet rendszerint azzal egyidejűleg,
de legkésőbb az eljárási cselekmény időpontjától számított nyolc napon belül a
jegyzőkönyvvezető készíti el.
(2a) * Az egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés helyett rögzített folyamatos
hangfelvétel, vagy a jegyzőkönyvnek nem minősülő kép- és hangfelvétel alapján
készülő írásbeli jegyzőkönyvet az eljárási cselekmény időpontjától számított nyolc
napon belül kell elkészíteni.
(3) * Ha az eljárási cselekményről jegyzőkönyvvezető mellőzésével jegyzőkönyvnek
minősülő kép- és hangfelvétel készül, a jegyzőkönyv írásbeli kivonatát utóbb e felvétel
alapján a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül kell elkészíteni.
(4) * Ha a jegyzőkönyv nyolc napon belül nem készül el, az egyesbíró vagy a tanács
elnöke az ügyészséget, a vádlottat és a védőt tájékoztatja a jegyzőkönyv
elkészültének időpontjáról.
(5) Folyamatos hangfelvétel vagy a kép- és hangfelvétel esetén tájékoztatni kell az
eljárási cselekményen jelen lévő személyeket, hogy a felvételt – az eljárási
cselekmény befejezésétől számított nyolc napon belül – mikor, hol és milyen módon
hallgathatják, illetve tekinthetik meg. A folyamatos hangfelvételre vagy a kép- és
hangfelvételre az ügyiratok megismerésére és az azokról történő másolat készítésérevonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ahol e törvény valamely körülmény vagy
nyilatkozat jegyzőkönyvben történő rögzítését vagy feltüntetését írja elő, az alatt a
folyamatos hangfelvételen vagy a kép- és hangfelvételen történő rögzítést is érteni
kell.
(6) A folyamatos hangfelvétel vagy a kép- és hangfelvétel és az írásbeli jegyzőkönyv
vagy a jegyzőkönyv írásbeli kivonata tartalmának eltérése esetén az eltérés okát
tisztázni kell.
(7) Ha az írásbeli jegyzőkönyv vagy a jegyzőkönyv írásbeli kivonata az eljárási
cselekménnyel egyidejűleg készül, az hivatalból vagy az ügyész, a vádlott, a védő, a
sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt által az eljárási cselekménnyel
egyidejűleg tett megjegyzései alapján, indítványra is kiegészíthető és kijavítható. Az
erre vonatkozó indítványt – annak elutasítása esetén – az írásbeli jegyzőkönyvben,
vagy a jegyzőkönyv írásbeli kivonatában fel kell tüntetni. A módosítás folytán
szükségtelenné vált szövegrészeket úgy kell törölni, hogy a törölt szövegrész
olvasható maradjon.
(8) Az írásbeli jegyzőkönyv, a jegyzőkönyv írásbeli kivonata, valamint a folyamatos
hangfelvétel vagy a kép- és hangfelvétel megismerését követő nyolc napon belül az
írásbeli jegyzőkönyv vagy a jegyzőkönyv írásbeli kivonata kijavítását vagy
kiegészítését indítványozhatják azok a büntetőeljárásban részt vevő személyek, akik
az eljárási cselekményen jelen voltak. A kijavítás vagy kiegészítés az írásbeli
jegyzőkönyv vagy a jegyzőkönyv írásbeli kivonata elkészítésétől számított tizenöt nap
elteltével nem indítványozható.
(9) * A kijavítást és a kiegészítést az írásbeli jegyzőkönyvben vagy a jegyzőkönyv
írásbeli kivonatán a kijavítás dátumának megjelölésével fel kell jegyezni, arról új
jegyzőkönyvet kell készíteni, vagy az indítvány elutasítását az ügyiratokban fel kell
tüntetni.
(10) A bíróság az írásbeli jegyzőkönyv vagy a jegyzőkönyv írásbeli kivonata kijavítását
hivatalból is elrendelheti.
(11) Az írásbeli jegyzőkönyvet és a jegyzőkönyv írásbeli kivonatát, valamint ezek
esetleges módosításait az egyesbíró vagy a tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető
aláírja. Ha a tanács elnöke az aláírásban akadályozva van, az írásbeli jegyzőkönyvet és
a jegyzőkönyv írásbeli kivonatát helyette – a helyettesi minőségének feltüntetésével –
a tanács egyik tagja is aláírhatja.
A tanácsülésről készített jegyzőkönyv
447. § (1) * A tanácsülésről akkor kell jegyzőkönyvet készíteni, ha a határozat nem
egyhangú.
(2) A tanácsülési jegyzőkönyvet, a kisebbségi véleményen lévő bíró különvéleményét
és a bíróság határozatának tervezetét zártan kell kezelni.
(3) A tanácsülési jegyzőkönyvet és a kisebbségi véleményen lévő bíró
különvéleményét csak a fellebbezés vagy a rendkívüli jogorvoslat során eljáró bíróság,
a fegyelmi eljárás során a szolgálati bíróság, valamint ha büntetőeljárás indult, az
eljáró ügyészség és bíróság tekintheti meg.
Az ügyiratok megismerése a bírósági eljárásban
448. § (1) Az eljárás ügyiratait a bírósági eljárás során az ügyészség a 100. § szerint
ismerheti meg.
(2) Az ügyiratok megismerésének biztosítása nem veszélyeztetheti a tárgyalás
folytonosságát és a bíróság munkáját.
LXXIV. FEJEZET
HATÁROZATHOZATAL A BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSBAN
A bíróság döntései
449. § (1) A bíróság az eljárása során
a) ügydöntő határozattal,
b) nem ügydöntő végzéssel vagy
c) határozati formát nem igénylő bírói intézkedéssel
dönt.(2) Az ügydöntő határozat ítélet vagy ügydöntő végzés.
(3) A bíróság nem ügydöntő végzéssel határoz különösen
a) a bíró kizárása,
b) a védő és a szakértő kirendelése, felmentése,
c) az elővezetés és a körözés elrendelése,
d) az elfogatóparancs kibocsátása, visszavonása vagy módosítása,
e) a vádlottnak a tárgyaláson való jelenlétre kötelezése,
f) a vádlottnak a tárgyaláson való jelenlét jogáról való ismételt lemondásának
engedélyezése, valamint
g) a zárt tárgyalás elrendelése
tárgyában.
(4) Pervezető végzés az ügy bíróságra érkezését követően az ügy menetét
megállapító, az eljárási cselekmény előkészítésére irányuló vagy elvégzése érdekében
hozott nem ügydöntő végzés, így különösen
a) az ügy tárgyalásra utalásáról szóló végzés,
b) az előkészítő ülés, valamint a tárgyalás kitűzéséről, elhalasztásáról, elnapolásáról és
félbeszakításáról szóló végzés,
c) az előkészítő ülésre, valamint a tárgyalásra történő idézésről és értesítésről szóló
végzés,
d) az ügyek egyesítése vagy elkülönítése tárgyában hozott végzés,
e) a bíróság tanácsa elé utalásáról vagy ennek megtagadásáról szóló végzés,
f) a tárgyalás vezetésének és rendjének fenntartása körében hozott végzés, kivéve a
rendbírság kiszabása, a költségek viselésére kötelezés vagy az őrizet elrendelése,
g) a vádtól eltérő minősítés megállapításáról szóló végzés,
h) a bizonyítási indítvány tárgyában hozott végzés.
A tanácskozás és a szavazás
450. § (1) A bíróság tanácsa a határozatát tanácskozás után szavazással hozza meg.
Ha a szavazás nem egyhangú, a határozatot a többségi szavazat dönti el.
(2) A fiatalabb bíró az idősebbet megelőzően szavaz, az elnök utolsónak adja le a
szavazatát. Ha a büntetés kiszabása vagy az intézkedés alkalmazása kérdésében a
szavazás nem egyhangú, a szavazattöbbséget úgy kell megállapítani, hogy a
legsúlyosabb jogkövetkezmény mellett leadott szavazat a hozzá legközelebb esőt
erősíti, és ahhoz kell számítani.
(3) * A kisebbségi véleményen lévő bíró írásba foglalt különvéleményének kezelésére
és megtekintésére a 447. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket
kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a tárgyalásról készített jegyzőkönyvben
legkésőbb a határozat kihirdetésekor rögzíteni kell, hogy különvéleményt foglaltak
írásba.
(4) A tanácskozás és a szavazás titkos. A tanácskozáson és a szavazásnál az eljáró
tanács elnökén és tagjain kívül csak a jegyzőkönyvvezető lehet jelen.
(5) Ítélethozatalnál a bíróság megállapítja a tényállást, és annak alapján dönt arról,
hogy a vádlott bűnös-e, és ha igen, milyen bűncselekményben, majd arról, hogy
milyen büntetést kell kiszabni, illetve milyen intézkedést kell alkalmazni, továbbá dönt
arról, hogy milyen egyéb rendelkezéseket kell hozni.
(6) A tárgyaláson felmerült nem érdemi kérdések a tárgyaláson halk tanácskozásban is
eldönthetők.
A határozat részei
451. § (1) A határozat – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – bevezető részből,
rendelkező részből, jogorvoslati részből, indokolásból és záró részből áll.
(2) A bevezető rész tartalmazza
a) a bíróság megnevezését,
b) a bírósági ügy számát,
c) ha a bíróság a határozatot tárgyaláson hozta meg, a bírósági eljárás helyét, a
bírósági eljárás formáját, és azt, hogy az eljárás nyilvános volt-e,
d) a határozathozatal helyét és idejét.(3) A rendelkező rész tartalmazza a bíróság döntését és az azonosításhoz szükséges
adatokkal együtt annak megjelölését, akire a rendelkezés vonatkozik.
(4) Ha a határozatot kézbesítés útján közlik, a jogorvoslati rész tartalmazza azt, hogy a
határozat ellen van-e helye jogorvoslatnak, és azt az eljárás mely résztvevője, hol és
milyen határidőn belül terjesztheti elő.
(5) Az indokolás a bíróság által megállapított, a döntés alapjául szolgáló, jelentős
tényeket és körülményeket, valamint a határozat alapjául szolgáló jogszabályokat
tartalmazza.
(6) A záró rész tartalmazza a határozathozatal helyének és idejének megfelelő
keltezést, továbbá az egyesbíró vagy a tanács elnöke, illetve a tanács minden tagja
nevét és aláírását.
(7) * A vádemelést követően a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedésről
rendelkező határozat tartalmára az 561. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, továbbá a
(3) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak is irányadók.
(8) Ha a nem ügydöntő végzés elleni fellebbezésnek e törvény alapján halasztó
hatálya van, az erről való tájékoztatást a végzés jogorvoslati része tartalmazza.
(9) Nem kell indokolni a pervezető végzést és a határozati formát nem igénylő bírói
intézkedést.
(10) A jegyzőkönyvbe foglalt határozatnak nincs bevezető része és záró része.
A határozat írásba foglalása
452. § (1) * A jegyzőkönyvbe nem foglalt határozatot – ha e törvény eltérően nem
rendelkezik – legkésőbb a meghozatalától vagy a kihirdetésétől számított egy hónapon
belül, ha hosszabb indokolást igényel, két hónapon belül kell írásba foglalni. Ezt a
határidőt a bíróság elnöke egy alkalommal legfeljebb két hónappal
meghosszabbíthatja. A határozat teljes írásba foglalásának napját a határozaton fel
kell jegyezni.
(2) * Ha a bíróság a határozatának a rendelkező és jogorvoslati részét kézbesítés útján
közli, az (1) bekezdésben meghatározott határidő kezdőnapja
a) az a nap, amikor a jogorvoslati határidő jogorvoslat bejelentése nélkül telt el,
b) az a nap, amikor valamennyi fellebbezésre jogosult jogorvoslati nyilatkozata
megérkezett a bírósághoz.
A határozat kijavítása
453. § (1) Ha a határozat elírást vagy számítási hibát tartalmaz, a bíróság a határozat
kijavítását mind indítványra, mind hivatalból elrendelheti. A kijavítás nem változtathat
a kijavított határozat érdemén.
(2) * A kijavítást a határozatra fel kell jegyezni vagy arról új határozatot kell készíteni.
Ha a határozatot a kijavítását megelőzően már kézbesítették, a kijavító végzést
azoknak kell kézbesíteni, akiknek a részére a bíróság a kijavítással érintett határozatot
megküldte.
(3) A kijavítás tárgyában hozott végzés ellen nincs helye fellebbezésnek, kivéve, ha a
bíróság
a) a fellebbezéssel sérelmezhető határozat rendelkező részét javítja ki, vagy
b) a határozat rendelkező részének kijavítása iránti indítványt utasítja el.
(4) A kijavítást elrendelő végzés ellen az ügyészség és az élhet fellebbezéssel, akire a
határozat vagy kijavítása rendelkezést tartalmaz, a vádlott esetén a védő is.
(5) A kijavítás iránti indítványnak nincs halasztó hatálya a határozat elleni fellebbezés
előterjesztésére, illetve a határozat végrehajtására vagy teljesítésére.
(6) Ha az elsőfokú bíróság határozata az (1) bekezdés szerinti hibát tartalmaz, a
határozatot a másodfokú bíróság is kijavíthatja a fellebbezést érdemben elbíráló
határozatában.
A határozat közlése
454. § (1) A határozatot azzal kell közölni, akire rendelkezése vonatkozik.
(2) Az ügydöntő határozatot, valamint az ügy áttételéről, a bíróság kijelöléséről és az
eljárás felfüggesztéséről hozott határozatot a sértettel is közölni kell. Az ügydöntő
határozat közlésével egyidejűleg az 51. § (5) bekezdésében foglalt jogáról a sértettet,
illetve a sértett jogutódját tájékoztatni kell.(3) * A tárgyalás vezetése és rendjének fenntartása körében hozott pervezető végzés
kivételével a határozatot közölni kell az ügyészséggel.
455. § (1) A határozatot a jelenlévőkkel kihirdetés, egyébként kézbesítés útján kell
közölni.
(2) A határozatot az egyesbíró vagy a tanács elnöke hirdeti ki, a kihirdetés során fel
kell olvasni a rendelkező részt, ismertetni kell az indokolás lényegét, és azt szükség
esetén meg kell magyarázni.
(3) * Az ügydöntő határozat kihirdetés előtt írásba foglalt rendelkező részét a
jogorvoslati résszel együtt kézbesíteni kell a jelen nem lévő fellebbezésre
jogosultaknak.
(4) * Az indokolást is tartalmazó ügydöntő határozatot akkor is kézbesíteni kell az
ügyészség, a vádlott, a védő, és a sértett részére, ha velük a határozat rendelkező
részét kihirdetés vagy kézbesítés útján már közölték, egyébként az indokolást is
tartalmazó határozatot – ha a határozat ellen a felsoroltakon kívül más fellebbezett – a
fellebbezőnek kell kézbesíteni.
(5) Jogszabály határozza meg, hogy a határozatot vagy a határozat tartalmáról szóló
tájékoztatást az e §-ban felsoroltakon kívül kinek kell megküldeni.
(6) A magyar nyelvet nem értő vádlott részére a kihirdetés után az ítélet és az
ügydöntő végzés rá vonatkozó részét az általa az eljárásban korábban használt
nyelvre le kell fordítani, és azt a részére kézbesíteni kell.
(7) Az ügydöntő határozat közlésével egyidejűleg tájékoztatni kell a terheltet a
kártalanítási igényének jogalapjáról, arról, hogy választása szerint igényét
egyszerűsített kártalanítási eljárásban vagy kártalanítási perben érvényesítheti, az
igény érvényesítésének határidejéről, a határidő kezdő időpontjáról és a határidő
elmulasztásának jogvesztő jellegéről.
(8) * Az ügydöntő határozat közlésével egyidejűleg tájékoztatni kell a terheltet a
kiszabott büntetéssel vagy alkalmazott intézkedéssel kapcsolatos végrehajtási
jogsegély kezdeményezésének lehetőségéről, a végrehajtás átadásának feltételeiről
és következményeiről.
A határozatok jogereje, véglegessége és ennek tanúsítása
456. § (1) A bíróság jogerős ügydöntő határozata végleges, mindenkire kötelező
döntést tartalmaz a vádról, illetve a terhelt büntetőjogi felelősségéről, a büntetőjogi
következményekről vagy ezek hiányáról. Az ügydöntő határozat a jogerőre
emelkedését követően kizárólag rendkívüli jogorvoslattal vagy különleges eljárás
eredményeként változtatható meg.
(2) * Ha a vádról rendelkező ügydöntő határozat jogerőre emelkedik, az abban elbírált
cselekmény miatt a terhelttel szemben újabb büntetőeljárás nem folytatható.
(3) Az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően kell a kiszabott büntetés
vagy az alkalmazott intézkedés végrehajtását megkezdeni, az abban foglaltakat
teljesíteni, illetve a jogerőre emelkedést követően állnak be az elítéléshez, a
felmentéshez vagy az eljárás megszüntetéséhez fűződő jogkövetkezmények.
(4) A jogerős ügydöntő határozatban kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés
végrehajtását, illetve az abban foglaltak teljesítését az e törvényben meghatározott
esetekben a bíróság felfüggesztheti vagy félbeszakíthatja.
457. § A fellebbezés az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését abban a részben
függeszti fel, amelyet a fellebbezés folytán eljáró bíróság felülbírál. Az ügydöntő
határozat részlegesen emelkedik jogerőre, ha van olyan rendelkezése, amelyet a
fellebbezés folytán eljáró bíróság nem bírál felül.
458. § (1) Az elsőfokú bíróság ügydöntő határozata azon a napon emelkedik jogerőre,
amikor
a) azt kihirdették, feltéve, hogy ellene e törvény a fellebbezést kizárja,
b) a fellebbezésre jogosultak úgy nyilatkoztak, hogy az ügydöntő határozatot
tudomásul veszik, vagy a fellebbezést visszavonták,
c) a fellebbezési határidő fellebbezés bejelentése nélkül telt el, illetve
d) * a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatát helybenhagyta.(2) A másodfokú bíróság ügydöntő határozata azon a napon emelkedik jogerőre,
amikor
a) azt meghozták, feltéve, hogy harmadfokú bírósági eljárásnak nincs helye,
b) a fellebbezésre jogosultak úgy nyilatkoztak, hogy az ügydöntő határozatot
tudomásul veszik, vagy a fellebbezést visszavonták,
c) a fellebbezésre nyitva álló határidő fellebbezés bejelentése nélkül telt el, illetve
d) * a harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ügydöntő határozatát helybenhagyta.
(3) A harmadfokú bíróság ügydöntő határozata azon a napon emelkedik jogerőre,
amikor azt meghozták.
(4) A büntetővégzés azon a napon emelkedik jogerőre, amikor
a) a tárgyalás tartása iránti indítvány előterjesztésére jogosultak úgy nyilatkoztak,
hogy nem kérik tárgyalás tartását,
b) a tárgyalás tartása iránti indítványt visszavonták, vagy
c) a tárgyalás tartása iránti indítvány előterjesztésére nyitva álló határidő ilyen
indítvány előterjesztése nélkül telt el.
(5) * Az elsőfokú bíróság ügydöntő határozata az (1)–(3) bekezdésben foglaltak szerint
– az elkobzást, a vagyonelkobzást, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné
tételét, a tárhelyszolgáltatás megszüntetését elrendelő rendelkezés, valamint a
lefoglalás megszüntetéséről szóló rendelkezés, illetve a polgári jogi igényt érdemben
elbíráló rendelkezés kivételével – abban az esetben is jogerőre emelkedik, ha az
ügydöntő határozat ellen kizárólag a vádlott örököse, a magánfél, vagy a vagyoni
érdekelt jelentett be fellebbezést, vagy a fellebbezésre részükre nyitva álló határidő
még nem telt el.
459. § (1) * Az egyesbíró vagy a tanács elnöke az ügydöntő határozat jogerőre
emelkedését követően a határozatra vezetett záradékkal tanúsítja az ügydöntő
határozat jogerőre emelkedésének a tényét és a jogerőre emelkedés napját (a
továbbiakban: jogerősítési záradék).
(2) Az ügydöntő határozat részleges jogerőre emelkedése esetén a jogerősítési
záradékban fel kell tüntetni azt a napot, amikor a határozat részlegesen jogerőre
emelkedett, valamint azt, hogy a határozat mely rendelkezése lett jogerős.
(3) A jogerő megállapításáról tájékoztatni kell azokat a személyeket, akik a jogerőssé
vált ügydöntő határozat ellen fellebbezés benyújtására voltak jogosultak.
460. § (1) A nem ügydöntő végzés a véglegessé válását követően – ha e törvény
eltérően nem rendelkezik – nem változtatható meg.
(2) A nem ügydöntő végzés azon a napon válik véglegessé, amikor
a) * azt meghozták vagy kihirdették, feltéve, hogy ellene e törvény a fellebbezést
kizárja,
b) a fellebbezésre jogosultak úgy nyilatkoztak, hogy a nem ügydöntő végzést
tudomásul veszik vagy a fellebbezést visszavonták,
c) a fellebbezési határidő fellebbezés bejelentése nélkül telt el, illetve
d) a fellebbezést elutasították, vagy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság nem
ügydöntő végzését helybenhagyta.
(3) * A nem ügydöntő végzést a véglegessé válására tekintet nélkül kell teljesíteni,
illetve végrehajtani, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik, vagy a nem ügydöntő
végzés elleni fellebbezés halasztó hatályát e törvény kimondja.
(4) Kivételesen indokolt esetben mind a nem ügydöntő végzést hozó, mind a
fellebbezés folytán eljáró bíróság felfüggesztheti a nem ügydöntő végzés teljesítését,
illetve végrehajtását.
461. § (1) * A (2) bekezdésben meghatározott nem ügydöntő végzések esetében a
véglegessé válást követően az egyesbíró vagy a tanács elnöke a határozatra vezetett
záradékkal tanúsítja a nem ügydöntő végzés véglegessé válásának a tényét és napját
(a továbbiakban: véglegessé válási záradék).
(2) Véglegessé válási záradékkal kell ellátni
a) a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésről rendelkező
végzést,
b) a perújítási indítvány elutasításáról szóló végzést,c) a pótmagánvád elutasításáról hozott végzést,
d) az ügydöntő határozat hatályon kívül helyezéséről hozott végzést, és
e) azt a végzést, amelynek teljesítésére, illetve végrehajtására a fellebbezés halasztó
hatályát a törvény kimondja.
462. § * A bíróság a jogerősítési záradékot és a véglegessé válási záradékot
indítványra vagy hivatalból kijavíthatja vagy pontosíthatja, ha ezt az utóbb felmerült
körülmények szükségessé teszik. Az így kijavított vagy pontosított határozatot
azoknak kell kézbesíteni, akiknek a részére a bíróság a kijavítással érintett határozatot
megküldte.
Az ügyészség vádemelés után hozott határozatai *
462/A. § * Az ügyészségnek a vádemelés után meghozott határozataira az LVII.
Fejezetet, a határozat elleni jogorvoslatra a 369. és 370. §-t kell alkalmazni.
TIZENKETTEDIK RÉSZ
A BÍRÓSÁG ELJÁRÁSA A VÁDEMELÉS ELŐTT
Általános eljárási szabályok
463. § A vádemelés előtt a bíróság feladatait elsőfokon a járásbíróságnak a
törvényszék elnöke által kijelölt bírája nyomozási bíróként látja el.
464. § (1) A bíróság a vádemelés előtt dönt
a) a bíróság hatáskörébe tartozó kényszerintézkedésekkel kapcsolatos indítványokról
és
b) az elmeállapot megfigyelésével kapcsolatos indítványról.
(2) A bíróság a vádemelés előtt dönt
a) a védő kizárásáról,
b) a tanú különösen védetté nyilvánításáról,
c) az ügyészség indítványára a 174. § alapján a tanúvallomást megtagadó személynek
a számára információt átadó személy kilétének felfedésére kötelezéséről,
d) az európai és a nemzetközi elfogatóparancs kibocsátásáról és visszavonásáról,
e) a felülbírálati indítványról,
f) a rendbírság elzárásra történő átváltoztatásáról,
g) * a megszüntetett eljárás folytatásának a 400. § (5) bekezdése szerinti
elrendeléséről,
h) * az eljárás folytatásának elrendeléséről azzal szemben, akivel szemben a
feljelentést a 382. § (1) bekezdése alapján utasították el vagy az eljárást a 399. §
alapján szüntették meg, és az ügyészség az indítványt az együttműködés
megszegésére alapozza, és
i) * törvény által meghatározott egyéb esetben.
(3) A bíróság ellátja a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásával
kapcsolatban a XXXVIII. Fejezetben meghatározott feladatokat.
(4) A bíróság a vádemelés előtt a 355. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a
polgári jogi igény érvényesítésére irányuló bejelentést és az ideiglenes intézkedés
iránti indítványt a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint hatáskörrel és
illetékességgel rendelkező bíróságnak küldi meg.
465. § (1) A bíróság vádemelés előtti eljárására a bírósági eljárás szabályait az e
Részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A nyomozási bíró a törvényszék illetékességi területén lévő ügyészségek által
folytatott eljárás során jár el. Ha a törvényszék elnöke több járásbíróságon jelöl ki
nyomozási bírót, akkor meghatározza a nyomozási bírók illetékességét.
(3) A bíróság vádemelés előtti eljárásában az ügyek egyesítésének vagy
elkülönítésének nincs helye, de a bíróság az azonos tárgykörben előterjesztett
indítványokat együttesen is elbírálhatja, illetve több döntésre irányuló indítványról
több határozattal is dönthet.
(4) A bíróság a vádemelés előtt az eljárást nem szüntetheti meg és nem függesztheti
fel.
A bíróság eljárásának formái
466. § (1) A bíróság ülést tart, ha az indítvány tárgyaa) személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelése,
b) letartóztatás meghosszabbítása, és az indítványban a meghosszabbítás okaként a
korábbi határozathoz képest új körülményre hivatkoztak,
c) a letartóztatásnak az elrendelésétől számított hat hónapot meghaladó
meghosszabbítása,
d) elmeállapot megfigyelésének elrendelése, vagy
e) az eljárás folytatásának elrendelése, és az ügyészség az indítványát az
együttműködés megszegésére alapozza azzal szemben, akivel szemben a feljelentést
a 382. § (1) bekezdése alapján utasították el, vagy az eljárást a 399. § (1) bekezdése
alapján szüntették meg.
(2) A bíróság az ülést mellőzheti és az ügyiratok alapján dönt, ha
a) a távoltartás elrendelésére irányuló indítványt a sértett nyújtotta be és
megállapítható, hogy a távoltartás elrendelésének a feltételei nem állnak fenn,
b) az indítvány tárgya az eljárás folytatásának az (1) bekezdés e) pontja szerinti
elrendelése, és az együttműködő személy ismeretlen helyen tartózkodik,
c) az indítvány tárgya az indítványtételkor alkalmazottnál a személyi szabadságot
enyhébb fokban korlátozó kényszerintézkedés elrendelése,
d) a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés
meghosszabbítására irányuló indítvány elbírálása során a személyi szabadságot
enyhébb fokban korlátozó bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendeléséről dönt,
feltéve, hogy az ülés tartása más okból nem kötelező, vagy
e) az indítvány a törvényben kizárt, elkésett vagy nem az arra jogosulttól származik.
(3) A bíróság a (2) bekezdés b) pontja alapján az ülést az ügyészség indítványára
mellőzheti.
467. § A bíróság az ügyiratok alapján dönt a 466. § (1) bekezdésében fel nem sorolt
ügyben, azonban ilyen ügyben is tarthat ülést, ha ezt szükségesnek tartja.
A bíróság ülésének az előkészítése
468. § (1) Ha a bíróság ülést tart, meghatározza az ülés időpontját.
(2) Ha a terhelt őrizetben van, és az ügyészség által előterjesztett indítvány tárgya
személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelése, a
bíróság az ülés időpontját úgy határozza meg, hogy az ülés az őrizet határidejének
lejártát megelőzően megtartható legyen.
(3) Ha az indítvány tárgya letartóztatás meghosszabbítása, a bíróság az ülés
időpontját úgy határozza meg, hogy az ülés legalább a letartóztatás határidejét
megelőző egy nappal megtartható legyen.
(4) Ha a távoltartás elrendelésére irányuló indítványt a sértett nyújtotta be, a bíróság
az ülés időpontját úgy határozza meg, hogy az ülés az indítvány bíróságra érkezését
követő öt napon belül megtartható legyen.
(5) Ha az indítvány tárgya elmeállapot megfigyelésének elrendelése vagy az eljárás
folytatásának a 464. § (2) bekezdés h) pontja szerinti elrendelése, a bíróság az ülés
időpontját úgy határozza meg, hogy az ülés az indítvány bíróságra érkezését követő
tizenöt napon belül megtartható legyen.
(6) Ha a bíróság a 467. § alapján tart ülést, a bíróság az ülés időpontját az ügyiratok
alapján történő döntésre rendelkezésre álló határidőn belül határozza meg.
(7) Ha az indítvány tárgya személyi szabadságot érintő bírói engedélyes
kényszerintézkedés és a bíróság a 467. § alapján tart ülést, a bíróság az ülés
határnapját a (6) bekezdés alkalmazásával a kényszerintézkedés határidejének
figyelembevételével állapítja meg.
469. § (1) Ha a 466. § (1) bekezdésében meghatározott indítványt az ügyészség
terjesztette elő, az ügyészség az indítvány előterjesztésével egyidejűleg a bíróságnak
átadja a nyomozás ügyiratait. Ha az ügyiratok terjedelme ezt indokolttá teszi, a
bíróságnak az ügyiratokat az indítvány előterjesztését megelőzően is át lehet adni.
(2) Az ügyészség az indítvány előterjesztésével egyidejűleg indítványát megküldi a
gyanúsítottnak és a védőnek.
470. § (1) Ha az indítvány tárgya letartóztatás vagy előzetes kényszergyógykezelés
elrendelése, az indítvány megküldését követően a gyanúsított és a védő számárabiztosítani kell azoknak az ügyiratoknak a megismerését, amelyekre az indítványban
hivatkoznak.
(2) Ha az indítvány tárgya a letartóztatás meghosszabbítása, az indítvány
megküldését követően a gyanúsított és a védő számára biztosítani kell azoknak az
ügyiratoknak a megismerését is, amelyekre az indítványban hivatkoznak és amelyek a
letartóztatás tárgyában hozott legutóbbi döntést követően keletkeztek.
(3) Az ügyészség az (1) és (2) bekezdésben meghatározott ügyiratok megismerését a
védekezésre való felkészüléshez szükséges időben és módon – legkésőbb az ülés
megkezdését megelőző egy órával – köteles a terhelt és a védő számára biztosítani. Az
ügyészség az (1) és (2) bekezdésben foglaltak teljesítéséhez a nyomozó hatóságot is
igénybe veheti.
471. § (1) Ha az indítványt az ügyészség terjesztette elő, gondoskodik a
gyanúsítottnak az ülésen történő megjelenéséről.
(2) Az ügyészség
a) a védőt az ülés időpontjáról és helyéről értesíti, vagy
b) a védőt idézi, ha az ülésen a jelenléte kötelező.
(3) Ha az ülésen tolmács vagy más személy jelenléte szükséges, megjelenéséről az
ügyészség gondoskodik.
472. § (1) Ha a távoltartás elrendelésére irányuló indítványt a sértett terjesztette elő, a
bíróság az ülés időpontjáról értesíti az ügyészséget, a sértettet és a védőt, egyúttal
felhívja az ügyészséget, hogy a terhelt megjelenéséről gondoskodjon. A távoltartás
iránti indítványt a bíróság megküldi a terheltnek és a védőnek.
(2) Ha az ülésen tolmács vagy más személy jelenléte szükséges, a megjelenéséről a
bíróság gondoskodik.
473. § (1) Ha a bíróság a 467. § alapján tart ülést, akkor az ülés időpontjáról értesíti az
ügyészséget, az indítványozót, illetve idézi azt, akinek a jelenlétét szükségesnek
tartja.
(2) Ha a bíróság a 467. § alapján tart ülést, akkor az indítványt megküldi
a) az ügyészségnek, ha nem az ügyészség volt az indítványozó, illetve
b) annak a személynek, akinek a jelenlétét szükségesnek tartja.
(3) Az indítvány megküldésével egyidejűleg a bíróság határidőt állapít meg az
indítványra vonatkozó észrevételek előterjesztésére, illetve a (2) bekezdés a) pontja
esetén az ügyészség részére a nyomozás ügyiratainak megküldésére.
(4) Ha az ülésen tolmács vagy más személy jelenléte szükséges, megjelenéséről a
bíróság gondoskodik.
Az ülés
474. § (1) Az ülésen az ügyész jelenléte kötelező. Az ülésen ügyész helyett alügyész is
eljárhat.
(2) Az ülésen a terhelt jelenléte kötelező, ha az ülést a bíróság a 466. § (1) bekezdése
alapján tartja. A 466. § (1) bekezdés e) pontja esetén, ha a terhelt ismeretlen helyen
tartózkodik, az ülés a terhelt távollétében megtartható.
(3) A védő jelenléte az ülésen kötelező, ha
a) az indítvány tárgya elmeállapot megfigyelésének elrendelése,
b) az indítvány tárgya előzetes kényszergyógykezelés elrendelése vagy
c) a 466. § (1) bekezdés e) pontja esetén az ülést a terhelt távollétében tartják meg.
(4) A védő az ülésen a (3) bekezdésben meghatározott eseteken kívül is jelen lehet.
475. § (1) Ha az ülésen az indítványozó nem jelenik meg, azt úgy kell tekinteni, hogy
az indítványt visszavonta.
(2) Az ülésen az indítványozó az indítványt szóban ismerteti és megjelöli az azt
megalapozó bizonyítékokat. A jelenlévőknek módot kell adni arra, hogy az
indítványozó bizonyítékait – a XVI. Fejezetben meghatározott rendelkezések alapján –
megismerjék. Ha az értesített nem jelent meg, de az észrevételét írásban benyújtotta,
ezt a bíróság ismerteti.
(3) A bíróság megvizsgálja, hogy az indítvány és az ülés megtartásának törvényi
előfeltételei fennállnak-e, nincs-e akadálya a büntetőeljárásnak, és az indítványmegalapozottsága iránt nem támaszthatók-e észszerű kételyek. A 466. § (1) bekezdés
a)–c) és e) pontja esetén a vizsgálat kiterjed a gyanúsított személyi körülményeire is.
A bíróság eljárása az ügyiratok alapján
476. § (1) * Ha az indítványt az ügyészség terjesztette elő, az indítvány
megküldésével egyidejűleg átadja a bíróságnak a nyomozás ügyiratait. Ha az indítvány
tárgya a letartóztatás meghosszabbítása, az indítvány megküldését követően a
gyanúsított és a védő számára biztosítani kell azoknak az ügyiratoknak a
megismerését is, amelyekre az indítványban hivatkoznak és amelyek a letartóztatás
tárgyában hozott legutóbbi döntést követően keletkeztek.
(2) Ha az indítványt nem az ügyészség terjesztette elő és e törvény eltérően nem
rendelkezik, a bíróság az indítványt megküldi az ügyészségnek és az ügyészség
részére indítványának vagy észrevételeinek előterjesztésére, illetve a nyomozás
ügyiratainak átadására határidőt állapít meg.
(3) A bíróság megvizsgálja, hogy az indítvány törvényi előfeltételei fennállnak-e, nincs-
e akadálya a büntetőeljárásnak és az indítvány megalapozottsága iránt nem
támaszthatók-e észszerű kételyek.
(4) A bíróság az ügyiratok alapján – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az
indítvány bíróságra érkezését követő nyolc napon belül dönt.
(5) Ha az indítvány tárgya zár alá vétel elrendelése vagy a zár alá vétel miatti
felülbírálati indítvány elbírálása, és a csatolt ügyiratok mennyisége jelentős, a bíróság
az indítványról soron kívül, de legkésőbb az indítvány bíróságra érkezésétől számított
egy hónapon belül dönt.
(6) Ha a bíróság a 466. § (2) bekezdése alapján az ülés tartását mellőzi és az ügyiratok
alapján dönt, határozatát az ülés megtartására rendelkezésre álló határidő alatt hozza
meg.
A bíróság döntései
477. § (1) Ha a 466. § (1) bekezdésében meghatározott indítványt az ügyészség
terjesztette elő és a bíróság az ülés megkezdését megelőzően megállapítja, hogy az
ülés megtartásának a feltételei hiányoznak, a bíróság az ügyiratokat határozat
hozatala nélkül visszaadja az ügyészségnek.
(2) Ha a vádemeléskor a vádemelés előtt benyújtott indítványt a bíróság feladatait a
vádemelés előtt ellátó bíróság még nem bírálta el, a bíróság az ügyiratokat átteszi
ahhoz a bírósághoz, amelynél az ügyészség vádat emelt. Az elsőfokon eljáró bíróság
az áttett indítványt új indítványként, tartalma szerint bírálja el.
(3) A bíróság feladatait a vádemelés előtt ellátó bíróság határozata ellen bejelentett
fellebbezést akkor is e Rész rendelkezései szerint kell elbírálni, ha az ügyben vádat
emeltek. A fellebbezés elbírálását a fellebbező és – ha nem az ügyészség fellebbezett
– az ügyészség egyidejű tájékoztatása mellett mellőzni kell, ha az elsőfokú bíróság a
tárgyalás előkészítése során a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes
kényszerintézkedés fenntartása tárgyában már határozott.
478. § (1) * Ha az indítvány elbírálásának nincs akadálya, a bíróság nem ügydöntő
végzéssel határoz, amelyben
a) az indítványnak helyt ad, részben ad helyt és a törvénynek megfelelő rendelkezést
hoz, bírósági felülbírálat esetén a határozatot megváltoztatja vagy hatályon kívül
helyezi, vagy
b) az indítványt elutasítja.
(2) A határozat indokolása tartalmazza az indítvány lényegét, az eljárás alapjául
szolgáló cselekmény tényállásának rövid leírását és Btk. szerinti minősítését, az
indítvány törvényi feltételeinek fennállását vagy azok hiányára való utalást.
(3) Ha a bíróság az indítványt végleges nem ügydöntő végzésével elutasította,
változatlan alapon újabb indítvány előterjesztésének nincs helye. Az ilyen indítványról
való döntést a bíróság mellőzheti, ez azonban nem akadálya annak, hogy a kérdésben
újabb nem ügydöntő végzést hozzon.
(4) Ha a távoltartás elrendelésére vonatkozó indítványt a sértett nyújtotta be, és a
távoltartás elrendelésének a feltételei nem állnak fenn, a bíróság tájékoztatja az
indítványozót arról, hogy a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazhatótávoltartásról szóló törvény szerinti ideiglenes megelőző távoltartás elrendelését
kezdeményezheti. Ha az indítványozó hozzájárul, a bíróság a távoltartás elrendelésére
vonatkozó indítványt az ideiglenes megelőző távoltartás elrendelésére irányuló
indítványként a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott
szervének megküldi.
479. § (1) A (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a határozatot az ügyészséggel,
az indítványozóval és azzal kell közölni, akire az rendelkezést tartalmaz.
(2) Kizárólag az ügyészséggel kell közölni a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök
alkalmazásával kapcsolatban a XXXVIII. Fejezet alapján hozott határozatot.
(3) A határozatot az ülésen kihirdetés útján kell közölni. Ha a bíróság az ügyiratok
alapján döntött, a határozatot az írásba foglalást követően haladéktalanul kézbesíteni
kell. A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a határozatot kézbesítő útján kell
kézbesíteni.
(4) A bíróság az ügyészség útján kézbesíti
a) a különösen védett tanúvá nyilvánítás tárgyában hozott határozatot a tanú részére,
illetve
b) az ügyvédi, vagy közjegyzői irodában tartandó kutatás elrendelése tárgyában hozott
határozatot a kutatással érintett személy részére.
(5) A letartóztatást elrendelő határozat közlésével egyidejűleg az 51. § (5)
bekezdésben foglalt jogáról a sértettet tájékoztatni kell.
Jogorvoslat
480. § (1) A bíróság határozata ellen fellebbezést jelenthet be
a) az ügyészség,
b) az indítványozó,
c) az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz, illetve
d) a gyanúsítottal közölt határozat ellen a védő is.
(2) Az ülésen közölt határozat elleni fellebbezést a kihirdetés után nyomban be kell
jelenteni. Az a fellebbezésre jogosult, aki a határozat kihirdetésén nem volt jelen, a
fellebbezését az üléstől számított három napon belül jelentheti be. Az ügyiratok
alapján hozott határozat ellen a fellebbezést a jogosult a kézbesítéstől számított
három napon belül jelentheti be.
(3) A letartóztatás elrendelésére irányuló indítvány elutasítása esetén – ideértve azt is,
ha a bíróság a letartóztatás helyett bűnügyi felügyeletet, illetve távoltartást rendel el –
az ügyészség, a terhelt, illetve a védő a jogorvoslati nyilatkozatával egyidejűleg
indítványozhatja, hogy a fellebbezést ülésen bírálják el. Erre a terheltet a jogorvoslati
nyilatkozatok megtételekor figyelmeztetni kell.
481. § (1) A bíróság a határozat elleni fellebbezést a nyilatkozatok beérkezését, illetve
a fellebbezési határidő lejártát követően haladéktalanul, közvetlenül a fellebbezés
elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező törvényszéknek küldi meg.
(2) A nyomozási bíró határozata elleni fellebbezést a törvényszék másodfokú tanácsa
bírálja el.
(3) A fellebbezést a bíróság a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel tanácsülésen
bírálja el.
(4) * A 480. § (3) bekezdése esetén, vagy, ha a tanács elnöke egyéb okból
szükségesnek tartja, a törvényszék másodfokú tanácsa ülést tart. A törvényszék erre
irányuló indítvány hiányában is ülést tarthat. Az ülés tartására a 474–475. §-t kell
alkalmazni. A fellebbezés elbírálásának nem akadálya, ha a terhelt az ülésen nem
jelenik meg. Az ülésen a letartóztatás elrendelését indítványozó ügyészségen működő
ügyész vesz részt.
482. § Nincs helye fellebbezésnek
a) a bíróság hatáskörébe tartozó kényszerintézkedések közül a 303. § (2) és (3)
bekezdésével, a 309. § (2) és (4) bekezdésével és a 314. § (2) bekezdésével
kapcsolatos indítványokról hozott határozat,
b) a 253. § (4) bekezdése alapján hozott határozat kivételével a bírói engedélyhez
kötött leplezett eszközök alkalmazásával kapcsolatban a XXXVIII. Fejezet alapján
hozott határozat,c) a rendbírság átváltoztatásáról rendelkező határozat,
d) a tanú különösen védetté nyilvánításáról hozott határozat,
e) a megszüntetett eljárás folytatásának a 400. § (5) bekezdése szerinti elrendeléséről
rendelkező határozat, és
f) a felülbírálati indítvány elbírálásáról hozott határozat
ellen.
483. § (1) Az e Rész alapján hozott határozatot a (2) bekezdésben meghatározott
kivétellel fellebbezésre tekintet nélkül teljesíteni kell, illetve végre kell hajtani.
(2) Halasztó hatályú
a) a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés megszüntetése
miatt bejelentett ügyészi fellebbezés, ha a megszüntetést nem az ügyészség
indítványozta, és
b) a tanúvallomást a 174. § alapján megtagadó személynek a számára információt
átadó személy kilétének felfedésére történt kötelezése ellen bejelentett fellebbezés.
(3) A bíróság mellőzheti a végleges nem ügydöntő végzés elleni fellebbezés
elbírálására vonatkozó határozat hozatalát, ez azonban nem akadálya annak, hogy a
kérdésben újabb nem ügydöntő végzést hozzon.
(4) * Ha a törvény a bíróság nem ügydöntő végzése ellen a fellebbezést lehetővé
teszi, az elsőfokon döntést hozó bíróság a véglegessé válásig kötve van a
megtámadott nem ügydöntő végzéséhez.
(5) * Ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak a személyi szabadságot érintő
bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendeléséről vagy meghosszabbításáról szóló
határozata ellen bejelentett fellebbezés alapján az elsőfokú bíróság határozatát
hatályon kívül helyezi és a bíróságot új eljárásra utasítja, a másodfokú bíróság a
kényszerintézkedést a hatályon kívül helyezett határozat meghozatalának időpontjától
kezdődően elrendelheti vagy annak határidejét meghosszabbíthatja. Az ilyen módon
elrendelt vagy meghosszabbított kényszerintézkedés határideje a másodfokú bíróság
döntésétől számított 72 óráig tarthat.
(6) * Ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak a személyi szabadságot érintő
bírói engedélyes kényszerintézkedés megszüntetéséről szóló határozata ellen
bejelentett fellebbezés alapján az elsőfokú bíróság határozatát hatályon kívül helyezi
és a bíróságot új eljárásra utasítja, a fellebbezés (2) bekezdés a) pontja szerinti
halasztó hatálya a megismételt eljárásban hozott döntésig tart.
TIZENHARMADIK RÉSZ
A TÁRGYALÁS ELŐKÉSZÍTÉSE
LXXV. FEJEZET
INTÉZKEDÉSEK A VÁDIRAT ALAPJÁN
Az ügyiratok megvizsgálása
484. § (1) A bíróság az ügyiratok bírósághoz érkezését követő egy hónapon belül
megvizsgálja, hogy szükséges, illetve lehetséges-e
a) az ügy áttétele,
b) az ügyek egyesítése vagy elkülönítése,
c) az eljárás felfüggesztése,
d) az eljárás megszüntetése,
e) a vádirat hiányosságainak pótlása iránt az ügyészséget megkeresni,
f) kényszerintézkedésről rendelkezni,
g) a vádtól eltérő minősítés megállapítása,
h) a bíróság tanácsa elé utalás, illetve
i) büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás lefolytatása.
(2) Ha az e Fejezetben vizsgált kérdésekben a határozat meghozatalához az ügyész, a
vádlott, a védő, illetve a sértett meghallgatása látszik szükségesnek, a 494. §-ban
meghatározott döntéseket kivéve a bíróság a határozatát az (1) bekezdésben
meghatározott határidő letelte után is meghozhatja.(3) * A bíróság az ügyész, a vádlott, a védő, illetve a sértett meghallgatása érdekében
ülést tart.
Áttétel
485. § Ha a bíróságnak az ügy elbírálására nincs hatásköre vagy illetékessége, az
ügyet átteszi a hatáskörrel, illetve illetékességgel rendelkező bírósághoz.
Egyesítés és elkülönítés
486. § (1) * Ha a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt a próbára bocsátott
ellen újabb eljárás indul, vagy ha a próbára bocsátott ellen a próbaidő előtt elkövetett
bűncselekmény miatt a próbaidő előtt vagy alatt indult eljárás, az ügyeket egyesíteni
kell, és az újabb ügy elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jár
el.
(2) Ha az újabb eljárásban a vádlott bűnösségét a bíróság nem állapítja meg, illetve ha
a próbára bocsátás előtt elkövetett bűncselekmény esetén a próbaidő az ügyek
együttes elbírálása előtt eltelt, a bíróság az egyesített ügyeket elkülöníti.
(3) A bíróság az (1)–(2) bekezdésnek megfelelően jár el, ha a vádlottal szemben
korábban indult büntetőeljárást a 488. § (2) bekezdése alapján felfüggesztette,
azonban az ügyészség a vádlott ellen ugyanolyan bűncselekmény miatt újabb vádat
emelt. Ha a bíróság a vádlottal szemben korábban indult büntetőeljárást a Btk. 180. §
(1) bekezdésére figyelemmel függesztette fel, ugyanolyan bűncselekménynek minősül
a kábítószer-kereskedelem is.
Az eljárás felfüggesztése
487. § A bíróság felfüggeszti az eljárást, ha a vádlott tartós, súlyos betegsége vagy a
bűncselekmény elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége miatt nem képes az e
törvényben meghatározott jogait gyakorolni és kötelezettségeit teljesíteni.
488. § (1) A bíróság felfüggesztheti az eljárást, ha
a) a vádlott ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik,
b) a vádirat hiányosságainak pótlása vagy eljárási cselekmény elvégzése iránt
intézkedett,
c) jogsegély iránti megkeresés más állam hatósága általi teljesítése szükséges,
d) az eljárás lefolytatásához előzetes kérdésben hozott döntést kell beszerezni,
e) az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló
törvényben meghatározott konzultációs eljárás kezdődik,
f) * nemzetközi elfogatóparancs, illetve európai elfogatóparancs alapján más állam
hatósága a vádlott átadását vagy kiadatását elhalasztotta,
g) nemzetközi büntetőbíróság a joghatósága alá tartozó ügyben a magyar hatóságot a
büntetőeljárás átadása érdekében megkeresi,
h) * ha a külföldi ítélet elismerését vagy a tagállami ítélet megfeleltetését
kezdeményezte, vagy
i) * a külföldi igazságügyi hatóság a vádlott kiadatásának vagy átadásának a
végrehajtását a külföldön folyamatban lévő büntetőeljárás lefolytatására vagy a
külföldön kiszabott szabadságvesztés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés
végrehajtására tekintettel elhalasztotta.
(2) A bíróság egy évre felfüggesztheti az eljárást, ha
a) a Btk. Különös Része a terheltnek az eljárás megindulását követő magatartását
büntethetőséget megszüntető okként szabályozza, és
b) a büntethetőség megszűnését eredményező magatartás várható.
(3) Az eljárás a (2) bekezdés alapján nem függeszthető fel, ha
a) az ügyészség feltételes ügyészi felfüggesztést alkalmazott, vagy
b) * a 417. § (2) bekezdésében meghatározott ok áll fenn.
489. § (1) A bíróság az Alkotmánybíróságnak a jogszabály, jogszabályi rendelkezés,
közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy jogegységi határozat alaptörvény-
ellenességének megállapítására, továbbá nemzetközi szerződésbe ütközésének
megállapítására irányuló eljárását az Alkotmánybíróságról szóló törvényben foglalt
szabályok szerint hivatalból vagy indítványra kezdeményezheti.(2) A bíróság a Kúriának az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára vonatkozó
eljárását a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben foglalt szabályok
szerint hivatalból vagy indítványra kezdeményezheti.
(3) Az Alkotmánybíróság és a Kúria eljárásának kezdeményezéséről a bíróság
végzéssel határoz, egyidejűleg az eljárást felfüggeszti.
490. § (1) * A bíróság az Európai Unió alapját képező szerződésekbe foglalt szabályok
szerint az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását hivatalból vagy
indítványra kezdeményezi, ha megállapítja, hogy az bármely európai uniós jogi aktus
vagy jogszabály vonatkozásában szükséges.
(2) Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezéséről a bíróság végzéssel határoz,
egyidejűleg az eljárást felfüggeszti. A bíróság a végzésben meghatározza azt a
kérdést, amely az Európai Unió Bíróságának előzetes döntését igényli, valamint – a
feltett kérdés megválaszolásához szükséges mértékben – ismerteti a tényállás és az
érintett magyar jogszabályok lényegét. A bíróság a végzését az Európai Unió Bírósága
számára való kézbesítéssel egyidejűleg tájékoztatásul kézbesíti az igazságügyért
felelős miniszter részére is.
(3) A bíróság az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló indítvány
elutasításáról végzéssel határoz.
(4) * Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezéséről, illetve az előzetes
döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló indítvány elutasításáról hozott
végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
491. § (1) A bíróság az eljárást folytatja, ha
a) az eljárás felfüggesztésének oka megszűnt,
b) a 488. § (1) bekezdés g) pontja alapján történt felfüggesztés esetén azt a
nemzetközi büntető bíróság alapokmányát kihirdető, illetve alapokmányából fakadó
kötelezettségek végrehajtásáról szóló törvény előírja,
c) a 488. § (2) bekezdése alapján történt felfüggesztés esetén
ca) egy év eltelt,
cb) a vádlott a büntethetőség megszűnését eredményező magatartást nem tanúsítja,
és az nem is várható, vagy
cc) a vádlottal szemben az eljárás felfüggesztésének tartama alatt elkövetett
ugyanolyan bűncselekmény, vagy ha a bíróság a vádlottal szemben a büntetőeljárást
a Btk. 180. § (1) bekezdésére figyelemmel függesztette fel, kábítószer-kereskedelem
miatt vádat emeltek.
(2) Ha az eljárás felfüggesztésének tartama alatt a felfüggesztés oka megváltozott, a
bíróság – az eljárás folytatásának elrendelése nélkül – új határozatot hoz az eljárás
felfüggesztéséről.
(3) A felfüggesztés tartamára és a felfüggesztett eljárás folytatására egyebekben az
LXII. Fejezet rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.
Az eljárás megszüntetése
492. § (1) A bíróság az eljárást ügydöntő végzéssel megszünteti, ha
a) a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény,
b) a vádlott gyermekkor miatt nem büntethető,
c) halál, elévülés, kegyelem vagy törvényben meghatározott egyéb okból a vádlott
büntethetősége megszűnt,
d) a vád tárgyává tett cselekményt már jogerősen elbírálták,
e) az ügyészség a vádat ejtette és magánvádnak vagy pótmagánvádnak nincs helye,
illetve a sértett magánvádlóként vagy pótmagánvádlóként nem lépett fel,
f) *
g) *
h) olyan bűncselekmény miatt van folyamatban, amelynek a vád tárgyává tett
jelentősebb tárgyi súlyú bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából
nincs jelentősége,
i) * a magánindítvány hiányzik és az a 378. § (4) bekezdése alapján már nem
pótolható.
(2) A bíróság az eljárást nem ügydöntő végzéssel megszünteti, haa) * a feljelentés, vagy a legfőbb ügyésznek a 4. § (9) bekezdésében vagy a Btk. 3. §
(3) bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányzik,
b) *
c) * a vádat nem az arra jogosult emelte,
d) a vádirat – a hiányosságainak pótlására irányuló felhívás ellenére – nem, vagy
hiányosan tartalmazza a 422. § (1) bekezdésében előírt törvényes elemeket, és emiatt
a vád érdemi elbírálásra alkalmatlan,
e) a vádirat – a hiányosságainak pótlására irányuló felhívás ellenére – nem, vagy
hiányosan tartalmazza a 422. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat,
f) * a büntetőeljárás átadása, vagy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi
együttműködésről szóló törvényben meghatározott konzultációs eljárás eredménye
alapján a büntetőeljárást más állam hatósága folytatja le, vagy
g) * az ügy nem tartozik magyar büntető joghatóság alá.
(3) Az eljárás megszüntetéséről a bíróság azzal a figyelmeztetéssel tájékoztatja a
magánfelet, hogy a polgári jogi igényét egyéb törvényes úton érvényesítheti.
A vádirat hiányosságainak pótlása
493. § (1) Ha a vádirat nem, vagy hiányosan tartalmazza a 422. § (1) bekezdésében
előírt törvényes elemeket, a bíróság hivatalból vagy indítványra, a hiányok
megjelölése mellett végzésben felhívja az ügyészséget a vádirat hiányosságainak
pótlására.
(2) Az ügyészség a vádirat hiányosságait az (1) bekezdésben meghatározott végzés
kézhezvételétől számított két hónapon belül pótolhatja.
(3) Ha az ügyészség a vádirat hiányosságait a (2) bekezdésben meghatározott
határidőn belül nem pótolja, a bíróság a 492. § (2) bekezdés d) pontjában írt esetben
megszünteti az eljárást.
(4) A bíróság az (1) bekezdés megfelelő alkalmazásával az előkészítő ülés megkezdése
előtt felhívhatja az ügyészséget a vádirat hiányosságainak pótlására, ha a vádirat nem
vagy hiányosan tartalmazza a 422. § (2) bekezdés a) pontjában előírt tartalmi
elemeket. Ha az ügyészség a vádirat e hiányosságait a (2) bekezdésben
meghatározott határidőn belül nem pótolja, a bíróság az eljárást a 492. § (2) bekezdés
e) pontja alapján megszünteti.
Határozat a kényszerintézkedésekről
494. § (1) A bíróság hivatalból vagy indítványra határoz a személyi szabadságot érintő
bírói engedélyes kényszerintézkedés fenntartásáról, elrendeléséről vagy
megszüntetéséről.
(2) A bíróság a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés
elrendeléséről, illetve ha az indítványban a korábbi határozathoz képest a fenntartás
okaként új körülményre hivatkoztak, a fenntartásról ülésen határoz.
(3) * A (2) bekezdés szerinti ülésre a 468. §, a 470. § (1) és (2) bekezdés, valamint a
472–475. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az ülés megtartható
az ügyész és a védő távollétében, ha annak tárgya
a) a távoltartás vagy a bűnügyi felügyelet magatartási szabályainak ismételt vagy
súlyos megszegése miatt a 293. § (3) bekezdése szerint őrizetbe vett, vagy
b) az elfogatóparancs eredményeként a bíróság elé állított
vádlottal szembeni személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés
elrendelése.
(4) A (2)–(3) bekezdés alkalmazásának nincs helye, ha a határozat előkészítő ülésen is
meghozható.
(5) Az ügy áttételét elrendelő bíróság által fenntartott vagy elrendelt
kényszerintézkedés annak a bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott
határozatáig tart, amelyhez az ügyet áttették.
A vádtól eltérő minősítés lehetősége
495. § (1) Ha megalapozottan feltehető, hogy
a) a vád tárgyává tett cselekmény a vádirati minősítéshez képest más bűncselekmény
vagy további bűncselekmény megállapítására lehet alkalmas, illetveb) a vádirati minősítés szerinti bűncselekmény súlyosabban vagy enyhébben
minősülhet,
a bíróság végzésével megállapítja, hogy a vád tárgyává tett cselekmény a vádtól
eltérően hogyan minősülhet.
(2) Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a vád tárgyává tett cselekmény magánvádra
üldözendő bűncselekmény, az ügyészségnek a vád átvételére vonatkozó nyilatkozatát
nem kell beszerezni.
A bíróság tanácsa elé utalás
496. § A bíróság az ügyet az előkészítő ülés befejezéséig a bíróság három hivatásos
bíróból álló tanácsa elé utalja, ha ezt az ügy bonyolultságára, az eljárás ügyiratainak
terjedelmére, a büntetőeljárásban részt vevő személyek számára tekintettel vagy
egyéb okból szükségesnek tartja.
A vádirat közlése
497. § A bíróság legkésőbb az ügyiratok bírósághoz érkezésétől számított egy hónap
leteltekor kézbesíti a vádiratot a vádlottnak és a védőnek. A bíróság felhívja a
vádlottat és a védőt arra, hogy a bizonyítás lefolytatására vagy a bizonyíték
kirekesztésére irányuló indítványát legkésőbb az előkészítő ülésen tegye meg.
Intézkedés eljárási cselekmény elvégzése iránt
498. § (1) A bíróság hivatalból vagy az erre jogosultak indítványára intézkedik aziránt,
hogy a bizonyítási indítványban megjelölt bizonyítási eszközök a tárgyaláson
rendelkezésre álljanak.
(2) A bíróság az (1) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében legfeljebb két
hónapos határidő megállapításával megkeresheti az ügyészséget. Az ügyészség
megkeresése az erre jogosult más személy bizonyítási indítványában megjelölt
bizonyítási eszköz felkutatására és biztosítására is irányulhat.
(3) * A bíróság beszerzi a vádlott bűnügyi előéletére vonatkozó adatokat és a
szabálysértési nyilvántartási rendszer vádlottra vonatkozó adatait, valamint hivatalból
beszerezheti a jogszabállyal rendszeresített egyéb közhiteles nyilvántartásnak a
vádlottra, illetve a vád tárgyára vonatkozó adatait. A bíróság gondoskodik a vádlottra
vonatkozó, az eljárásban figyelembe vehető tagállami ítélet megfeleltetéséről vagy
külföldi ítélet érvényének az elismeréséről.
LXXVI. FEJEZET
ELŐKÉSZÍTŐ ÜLÉS
Az előkészítő ülés fogalma, időpontja és az azon jelen lévő személyek
499. § (1) Az előkészítő ülés a vádemelés után a tárgyalás előkészítése érdekében
tartott nyilvános ülés, amelyen a vádlott és a védő a tárgyalást megelőzően kifejtheti
a váddal kapcsolatos álláspontját és közreműködhet a büntetőeljárás további
menetének alakításában.
(2) A bíróság a vádirat kézbesítésétől számított három hónapon belül előkészítő ülést
tart.
(3) Ha a védő a vádirat kézhezvételétől számított három munkanapon belül ezt
indítványozza, a bíróság az előkészítő ülés határnapját a vádirat kézbesítésétől
számított egy hónapon túli időpontra tűzi ki, feltéve, hogy a védő
a) a nyomozásban nem vett részt vagy
b) igazolja, hogy a nyomozás ügyiratait a 352. § szerint önhibáján kívül nem
ismerhette meg.
(4) Az előkészítő ülés időpontjára vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a
vádlott részére az előkészítő ülésre szóló idézést külföldre kell kézbesíteni és a
kézbesítéshez szükséges idő az előkészítő ülés határidőn belül való megtartását nem
teszi lehetővé.
(5) Az előkészítő ülésen az ügyész és a vádlott jelenléte kötelező. Ha az eljárásban
védő vesz részt, az előkészítő ülés a védő távollétében nem tartható meg.
(6) * Ha az ügyben több vádlott van, a vádlott-társak és védőik jelenléte az előkészítő
ülésen nem kötelező, egyébként a vádlott-társak jelenlétére az 522. § (2) és (3)
bekezdésében foglaltak megfelelően irányadók.(7) * Ha az ügyben több vádlott van, az előkészítő ülés vádlottanként külön-külön, az
ügyek elkülönítése nélkül is megtartható.
500. § (1) * A bíróság az előkészítő ülésre a vádlottat és a védőt idézi, és az előkészítő
ülés határnapjáról az ügyészséget értesíti. Ha az ügyben több vádlott van, a bíróság a
vádlott-társakat és védőiket az előkészítő ülés határnapjáról értesíti.
(2) Az idézésben a bíróság figyelmezteti a vádlottat arra is, hogy
a) az előkészítő ülésen beismerheti a bűnösségét abban a bűncselekményben, amely
miatt ellene vádat emeltek, és a beismeréssel érintett körben lemondhat a
tárgyaláshoz való jogáról,
b) ha a bíróság a bűnösség beismerésére vonatkozó nyilatkozatot elfogadja, akkor a
vádirati tényállás megalapozottságát és a bűnösség kérdését nem vizsgálja,
c) ha nem ismeri be a bűnösségét a váddal egyezően, akkor az előkészítő ülésen
előadhatja a védekezése alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait, valamint
bizonyítás lefolytatását, illetve bizonyíték kirekesztését indítványozhatja,
d) az előkészítő ülést követően a bizonyítás lefolytatására, illetve bizonyíték
kirekesztésére az 520. § (1)–(3) bekezdéssel ellentétesen előterjesztett indítvány
esetén a bíróság a tényállás tisztázásához nem szükséges indítványt érdemi indokolás
nélkül elutasíthatja, illetve a tényállás tisztázásához szükséges indítvány eljárás
elhúzására alkalmas előterjesztése miatt rendbírságot szabhat ki.
(3) A bíróság értesíti a sértettet az előkészítő ülés határnapjáról és figyelmezteti arra,
hogy polgári jogi igényét előterjesztheti.
(4) Az idézést és az értesítést olyan időben kell kiadni, hogy a kézbesítésük legalább
tizenöt nappal az előkészítő ülés előtt megtörténjen.
501. § (1) Ha a vádlott az előkészítő ülésen nem jelenik meg, a bíróság az e
törvényben meghatározottak szerint intézkedik a vádlott megjelenésének biztosítása
iránt.
(2) Ha a meg nem jelent vádlott, védő, illetve ügyész megjelenése az előkészítő ülés
határnapján észszerű időn belül nem biztosítható, a bíróság az előkészítő ülést
elhalasztja és az előkészítő ülés új határnapját két hónapon belülre kitűzi.
Az előkészítő ülés menete
502. § (1) Ha az előkészítő ülés megtartásának nincs akadálya, az előkészítő ülés
megkezdése után a bíróság felhívására az ügyész ismerteti a vád lényegét, megjelöli a
vádat alátámasztó bizonyítási eszközeit és indítványt tehet a büntetés vagy
intézkedés mértékére, illetve tartamára is arra az esetre, ha a terhelt az előkészítő
ülésen a bűncselekmény elkövetését beismeri.
(2) A vádlott vagy – a vádlott hozzájárulásával – a védő indítványára a vád lényegének
ismertetése mellőzhető.
(3) * A bíróság ezután a vádlottat – az előkészítő ülés jellegére figyelemmel −
kihallgatja. A bíróság a kihallgatás megkezdésekor a terhelti figyelmeztetésen kívül
figyelmezteti a vádlottat az 500. § (2) bekezdésében foglaltakra.
(4) A bíróság védőt rendel ki és az előkészítő ülést elnapolja, ha a vádlottnak nincs
meghatalmazott védője és
a) a bíróságnak kétsége merül fel azzal kapcsolatban, hogy a vádlott a vádat, illetve az
500. § (2) bekezdésben foglaltakat és azok következményeit megértette, vagy
b) a vádlott védő kirendelését indítványozza.
(4a) * Ha a vádiratot kézbesítési fikció alapján kell kézbesítettnek tekinteni, a bíróság
a vádlott vagy − a vádlott hozzájárulásával − a védő indítványára az előkészítő ülést
elnapolja, kivéve, ha a vádirat átvételét a vádlott megtagadta.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott figyelmeztetéseket követően a bíróság kérdést
intéz a vádlotthoz, hogy beismeri-e a bűnösségét a vád tárgyává tett
bűncselekményben.
(6) A bíróság tagjai az ügyészhez, a vádlotthoz, és a polgári jogi igény tekintetében a
magánfélhez kérdést intézhetnek. A vádlotthoz az ügyész, a védő, és a polgári jogi
igény tekintetében a magánfél is intézhet kérdést, az ügyészhez intézendő kérdésre a
vádlott és a védő indítványt tehet.503. § (1) Ha a vádlott a bűnösségét nem ismerte be valamennyi olyan
bűncselekményben, amelyet a vád tartalmaz, akkor a bíróság – az elfogadott
bűnösséget beismerő nyilatkozat vonatkozásában az 521. § korlátai között – a vádról
egységesen, tárgyalás alapján határoz.
(2) * Ha az eljárás több vádlott ellen folyik és az elkülönítés egyéb feltételei
fennállnak, a bíróság az ítélet kihirdetése érdekében az előtte folyamatban lévő
ügyeket a bűnösségét beismerő vádlott tekintetében elkülönítheti.
Eljárás a bűnösség beismerése esetén
504. § (1) * Ha a vádlott a bűnösségét beismeri, és a beismeréssel érintett körben a
tárgyaláshoz való jogáról lemond, a bíróság e tény, az eljárás ügyiratai, valamint a
vádlott kihallgatása alapján vizsgálja meg, hogy a vádlott bűnösséget beismerő
nyilatkozatát elfogadja-e. A vádlott kihallgatása – az előkészítő ülés jellegére
figyelemmel – a (2) bekezdésben meghatározott feltételek vizsgálatára irányul.
(2) A bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadásának a feltételei a következők:
a) * a vádlott e nyilatkozatának természetét és elfogadásának következményeit
megértette,
b) a vádlott beszámítási képessége és beismerésének önkéntessége iránt észszerű
kétely nem mutatkozik,
c) a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozata egyértelmű és azt az eljárás ügyiratai
alátámasztják.
(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak, a bíróság a vádlott
bűnösséget beismerő nyilatkozatát végzésével elfogadja. E végzés ellen nincs helye
fellebbezésnek.
(4) Ha a bíróság nem látja akadályát az ügy előkészítő ülésen való elintézésének, a
vádlottat a büntetéskiszabási körülményekre is kihallgatja.
(5) A vádlott kihallgatását követően az ügyész, ezután a védő felszólalhat.
(6) A bíróság az ítéletét az előkészítő ülésen is meghozhatja.
505. § (1) Ha az ügy az előkészítő ülésen nem intézhető el, a vádlott és a védő a
vádirati tényállás megalapozottságát és a bűnösség kérdését nem érintő
a) bizonyítás lefolytatására és egyéb eljárási cselekményekre vonatkozó indítványt,
b) bizonyíték kirekesztésére vonatkozó indítványt
terjeszthet elő.
(2) A vádlott és a védő az (1) bekezdésben meghatározott indítványában köteles
egyedileg megjelölni az indítvány előterjesztésének okát és célját. Ennek megfelelően
a bizonyíték kirekesztésére vonatkozó indítványnak tartalmaznia kell, hogy a más által
előterjesztett bizonyíték milyen okból nem fogadható el, míg a bizonyítás felvételére
vonatkozó indítványban meg kell jelölni, hogy az indítványozott bizonyítás mely tény
igazolására irányul.
(3) A vádlott, illetve a védő indítványára az ügyész észrevételt tehet és a (2)
bekezdésben meghatározottak szerint indítványt terjeszthet elő.
(4) Ha a tárgyalás megtartásának nincs akadálya, a bíróság a tárgyalást nyomban
megtarthatja.
Eljárás a bűnösség be nem ismerése esetén
506. § (1) Ha a vádlott a bűnösségét az előkészítő ülésen nem ismerte be, az eljárás
folyamán a későbbiekben a bűnösségét bármikor beismerheti.
(2) Ha a bíróság a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatának elfogadását
megtagadja, vagy a vádlott megtagadja a válaszadást a bűnösség beismerésének
kérdésében, azt úgy kell tekinteni, hogy a vádlott a bűnösségét nem ismerte be.
Ugyanígy kell eljárni, ha a vádlott a bűnösségét beismerte, de a beismeréssel érintett
körben a tárgyaláshoz való jogáról nem mondott le.
(3) * Ha a vádlott a bűnösségét nem ismerte be, a kihallgatása során megjelölheti a
vádiratban szereplő azon tényeket, amelyek valóságát elfogadja.
(4) A vádlott és a védő előadhatja a védekezés alapjául szolgáló tényeket és ezek
bizonyítékait, valamint bizonyítás lefolytatására és egyéb eljárási cselekményekre
vonatkozó indítványt, továbbá a bizonyíték kirekesztésére vonatkozó indítványt
terjeszthet elő.(5) * A vádlottnak és a védőnek a (4) bekezdésben meghatározott indítványában
egyedileg meg kell jelölnie az indítvány előterjesztésének okát és célját. Ennek
megfelelően a bizonyíték kirekesztésére vonatkozó indítványnak tartalmaznia kell,
hogy a más által előterjesztett bizonyíték milyen okból nem fogadható el, míg a
bizonyítás felvételére vonatkozó indítványban meg kell jelölnie, hogy az indítványozott
bizonyítás mely tény igazolására irányul.
(6) A vádlott, illetve a védő indítványára az ügyész észrevételt tehet és az (5)
bekezdésben meghatározottak szerint indítványt terjeszthet elő, valamint tizenöt
napon belül megjelöli a vádlott és a védő által előadott azon tényeket, amelyek
valódiságát elfogadja.
507. § (1) A bíróság a bizonyítékot hivatalból vagy indítványra kirekeszti, ha az
ügyiratokból egyértelműen megállapítható, hogy a bizonyíték felhasználása e
törvénybe ütközik.
(2) Ha a bizonyíték kirekesztésének kérdésében az ügy bonyolultsága miatt vagy az
ügyiratok tartalma alapján nem lehetséges határozni, a bíróság a határozathozatal
előtt a kirekeszteni indítványozott bizonyítékot megvizsgálhatja.
(3) A kirekesztett bizonyítékot, illetve az azt tartalmazó iratot az ügyiratok közt zártan
kell kezelni.
508. § A bíróság a vádlott nyilatkozata alapján és az ügyész észrevételének
meghallgatása után
a) az 510. § (5) bekezdésének figyelmen kívül hagyásával a tárgyalást nyomban
kitűzheti, és ha megtartásának nincs akadálya, azt nyomban megtarthatja,
b) megállapíthatja a bizonyítás keretét és terjedelmét, valamint a bizonyítás
felvételének sorrendjét,
c) mellőzheti a bizonyítást
ca) az ügyész, a vádlott és a védő által valósnak elfogadott tények tekintetében,
cb) az olyan bűncselekmény miatt, amelynek a vád tárgyává tett jelentősebb tárgyi
súlyú bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége.
LXXVII. FEJEZET
A TÁRGYALÁS ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK EGYÉB SZABÁLYAI
A tárgyalás kitűzése
509. § (1) A bíróság legkésőbb az előkészítő ülés berekesztésétől számított egy
hónapon belül megvizsgálja a bizonyítási indítványokat, kitűzi a tárgyalás határnapját
és gondoskodik a tárgyalás megtartásának feltételeiről, az idézésekről és
értesítésekről.
(2) A tárgyalást rendszerint a bíróság hivatalos helyiségében kell tartani. Ha a bíróság
indokoltnak tartja, ettől eltérően rendelkezhet és a tárgyalást az illetékességi területén
kívüli helyre is kitűzheti.
(3) Ha a lefolytatandó bizonyítási eljárás nagy terjedelme miatt nyilvánvaló, hogy az
ügyet egy tárgyalási napon nem lehet befejezni, a bíróság több vagy folytatólagos
tárgyalási határnapot tűzhet ki.
Idézés és értesítés a tárgyalásra
510. § (1) A bíróság a kitűzött határnapra idézi azt, akinek a jelenléte a tárgyaláson
kötelező.
(2) A bíróság értesíti az ügyészséget, továbbá – ha e törvény kivételt nem tesz – a
szakértőt, valamint azokat, akiknek a jelenlétét a tárgyaláson e törvény lehetővé teszi.
Ha az ügyészség a vádlott szülői felügyeleti jogának megszüntetését indítványozza, a
bíróság értesíti a gyámhatóságot és – feltéve, hogy szülői felügyeleti jogot gyakorol – a
másik szülőt.
(3) A bíróság az idézésben vagy az értesítésben a sértettet, illetve a vagyoni
érdekeltet felhívja arra, hogy bizonyítási indítványaikat késedelem nélkül, a tárgyalás
előtt tegyék meg.
(4) A bíróság az értesítéssel, illetve az idézéssel egyidejűleg tájékoztatja az
ügyészséget, a vádlottat és a védőt arról, hogy a bíróság a kitűzött határnapon milyen
bizonyítás felvételét tervezi.(5) A vádlottnak és a védőnek az idézést legalább nyolc nappal a tárgyalás előtt kell
kézbesíteni (a továbbiakban: tárgyalási időköz).
(6) Az értesítést olyan időben kell kiadni, hogy a kézbesítése legalább nyolc nappal a
tárgyalás előtt megtörténjen.
Határozat a tárgyalás kitűzése után
511. § (1) A bíróság – ha szükséges – a LXXV. Fejezetben szabályozott kérdésekben a
tárgyalás kitűzése után is dönt.
(2) A bíróság a kitűzött tárgyalást fontos okból elhalaszthatja.
A bíróság jogköre
512. § (1) Ha a bíróság tanácsban jár el, a tárgyalás előkészítése során az eljárás
megszüntetéséről, és a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes
kényszerintézkedésről a bíróság tanácsa határoz. A bíróság tanácsa minden olyan
kérdésben határozhat, amely egyébként a tanács elnökének jogkörébe tartozik.
(2) A tárgyalás megkezdése előtt a tanács elnöke határoz azokban a kérdésekben,
amelyek az (1) bekezdés alapján nem tartoznak a bíróság tanácsának jogkörébe.
(3) A tárgyalás előkészítése során bírósági titkár a következő esetekben járhat el:
a) áttétel,
b) egyesítés és elkülönítés,
c) a vádirat hiányosságainak pótlása,
d) a 487. §, a 488. § (1) bekezdés a)–b) és e)–g) pontja, valamint (2) bekezdése alapján
az eljárás felfüggesztése,
e) a vádirat közlése,
f) intézkedés eljárási cselekmény elvégzése iránt,
g) az előkészítő ülés, valamint a tárgyalás kitűzése és elhalasztása,
h) idézés és értesítés.
A jogorvoslat kizárása
513. § (1) A bíróság e Fejezet és a LXXV. Fejezet szerinti eljárásában nincs helye
fellebbezésnek
a) az eljárásnak a 488. § (1) bekezdés a)–b) pontja és a 489–490. § alapján történt
felfüggesztése, valamint a 489–490. §-ban meghatározott eljárás kezdeményezésére
irányuló indítvány elutasítása,
b) a felfüggesztett eljárás folytatásának elrendelése,
c) a vádirat hiányosságainak pótlása iránt tett intézkedés vagy ennek megtagadása,
d) *
ellen.
(2) A bíróság mellőzheti a végleges nem ügydöntő végzés elleni fellebbezés
elbírálására vonatkozó határozat hozatalát, ez azonban nem akadálya annak, hogy a
kérdésben újabb nem ügydöntő végzést hozzon.
TIZENNEGYEDIK RÉSZ
AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁGI TÁRGYALÁS
LXXVIII. FEJEZET
A TÁRGYALÁS MENETE
A tárgyalás megnyitása
514. § (1) A tárgyalást a vád tárgyának megjelölésével az egyesbíró vagy a tanács
elnöke nyitja meg, ezután a hallgatóságot a rend megtartására és a rendzavarás
következményeire figyelmezteti. Közli a bíróság tagjai, a jegyzőkönyvvezető, az ügyész
és a védő nevét.
(2) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke számba veszi a megjelenteket, és megállapítja,
hogy az idézettek és értesítettek jelen vannak-e, ettől függően megvizsgálja, hogy a
tárgyalást meg lehet-e tartani.
(3) Ha a vádlott jelenléte a tárgyaláson kötelező, és szabályszerű idézés ellenére nem
jelenik meg, a bíróság intézkedik a vádlott jelenlétének biztosítása iránt.
(4) Ha feltehető, hogy az elővezetés a kitűzött tárgyalási határnapon észszerű időn
belül eredményre vezet, az egyesbíró vagy a tanács elnöke a lehetőséghez képestintézkedik, hogy a szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent tanút azonnal
vezessék elő.
(5) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke a távol maradt ügyészt vagy szakértőt a
tárgyaláson való megjelenésre hívja fel. Az ügyész felhívása az ügyészség vezetője
útján történik.
(6) A (2)–(5) bekezdés rendelkezéseit a folytatólagos tárgyalásra is alkalmazni kell.
515. § (1) A bíróság az ügyész, a vádlott, illetve a védő meghallgatása után dönt a
tárgyalás megkezdéséről, ha olyan személy maradt távol a tárgyalásról, akinek a
távolléte a tárgyalás megtartását nem akadályozza.
(2) Ha a tárgyalás megtartásának nincs akadálya, az egyesbíró vagy a tanács elnöke
felhívja a tanúkat – a sértett kivételével – a tárgyalóterem elhagyására, és
figyelmezteti őket az igazolatlan eltávozás következményeire.
(3) A szakértőt csak akkor kell távozásra felhívni, ha ezt a bíróság szükségesnek tartja,
egyébként a szakértő a tárgyaláson annak kezdetétől fogva jelen lehet.
(4) * A tárgyalási időköz be nem tartása miatt a tárgyalást nem kell elhalasztani, ha a
vádlott és a védő egybehangzóan indítványozza a tárgyalás megtartását vagy ha a
tárgyalás megtartásához hozzájárul.
(5) Ha a büntetőeljárásban védő részvétele nem kötelező, és a meghatalmazott védő a
tárgyaláson nem jelent meg, a tárgyalást akkor lehet elhalasztani, ha
a) a vádlott ezt indítványozza és
b) a meghatalmazott védő értesítése nem volt szabályszerű, illetve nem állapítható
meg, hogy az szabályszerű volt-e.
(6) Ha a tárgyalás megtartásának akadálya van, a bíróság a tárgyalást elhalasztja.
516. § (1) Az ügyész, a vádlott, a védő és a sértett a tárgyalás megkezdése előtt
a) indítványozhatja az ügy áttételét, egyesítését vagy elkülönítését,
b) indítványozhatja az egyesbíró vagy a tanács elnöke, tagja, illetve a
jegyzőkönyvvezető kizárását, illetve
c) más olyan körülményt jelölhet meg, amely a tárgyalás megtartását akadályozhatja,
illetve amelyet a tárgyalás megkezdése előtt figyelembe kell venni.
(2) A vádlott, a védő és a sértett a tárgyalás megkezdése előtt az ügyész kizárását
indítványozhatja.
A tárgyalás megkezdése
517. § (1) Ha az egyesbíró vagy a tanács elnöke megállapítja, hogy a tárgyalás
megtartásának nincs akadálya, és a tanú, illetve a szakértő elhagyta a tárgyalótermet,
a bíróság a tárgyalást megkezdi.
(2) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke felhívására
a) az ügyész ismerteti a vád lényegét, ha az az előkészítő ülés során nem történt meg,
vagy ha azt a sértett azért indítványozza, mert az előkészítő ülésen nem volt jelen,
b) a jelen lévő sértett, illetve képviselője nyilatkozik arról, hogy érvényesít-e polgári
jogi igényt; ha a sértett polgári jogi igényt kíván érvényesíteni, az egyesbíró vagy a
tanács elnöke felhívja őt igényének ismertetésére, ezután a tanúként kihallgatandó
sértett a tárgyalótermet elhagyja.
(3) A vádlott vagy – a vádlott hozzájárulásával – a védő indítványára a vád lényegének
ismertetése mellőzhető.
(4) Ha a bíróság az előkészítő ülésen a bűnösséget beismerő nyilatkozatot elfogadta, a
vád ismertetése helyett a bíróság az erről hozott végzés lényegét ismerteti.
A tárgyalás folytonossága
518. § (1) A bíróság a megkezdett tárgyalást az ügy befejezéséig lehetőleg nem
szakítja meg. Ha az ügy terjedelme miatt vagy egyéb okból szükséges, az egyesbíró
vagy a tanács elnöke a megkezdett tárgyalást legfeljebb nyolc napra félbeszakíthatja,
a bíróság pedig – bizonyítás céljából, vagy más fontos okból – a tárgyalást
elnapolhatja.
(2) Az (1) bekezdés esetén a tárgyalás folytatásának napját ki kell tűzni, kivéve, ha –
az elnapolás okára tekintettel – kétséges, hogy a tárgyalást hat hónapon belül folytatni
lehet.(3) A tárgyalást ismétlés nélkül lehet folytatni, ha a tanács összetételében nem történt
változás, egyébként a tárgyalást meg kell ismételni. Ha a korábbi tárgyalási határnap
óta hat hónap eltelt, a tárgyalást az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványára meg
kell ismételni. A bíróság a tárgyalást a tárgyalás korábbi anyaga lényegének
ismertetésével ismétli meg.
(4) Miután a bíróság a tárgyalás korábbi anyagának lényegét ismertette, figyelmezteti
az ügyészt, a vádlottat és a védőt arra, hogy az ismertetésre észrevételt tehet, illetve
az ismertetés kiegészítését vagy eljárási cselekmény ismételt elvégzését
indítványozhatja.
A bizonyítási indítványok
519. § (1) A bizonyítási eljárás során az ügyészség, a vádlott, a védő, a sértett, illetve
az őt érintő körben a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt indítványokat és
észrevételeket tehet.
(2) Az indítványozott bizonyításról és annak sorrendjéről az egyesbíró vagy a tanács
elnöke dönt.
(3) Az ügyészség által indítványozott bizonyítás rendszerint megelőzi a vádlott és a
védő által indítványozott bizonyítás lefolytatását.
(4) A bíróság mellőzheti a bizonyítást
a) * az ügyészség, a vádlott és a védő által valósnak elfogadott tények tekintetében,
vagy
b) az olyan bűncselekmény miatt, amelynek a vád tárgyává tett jelentősebb tárgyi
súlyú bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége.
520. § (1) Az ügyészség, a vádlott, illetve a védő a tárgyalás előkészítése után – az
(5)–(6) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények nélkül – akkor terjeszthet elő
bizonyítási indítványt, ha
a) az indítvány alapjául szolgáló tény vagy bizonyítási eszköz az előkészítő ülést
követően keletkezett, vagy arról az indítványozó önhibáján kívül az előkészítő ülést
követően szerzett tudomást, vagy
b) az indítvány valamely bizonyítási eszköz bizonyító erejének, bizonyítás
eredményének cáfolatára szolgál, feltéve, hogy ennek módja, eszköze csak a
lefolytatott bizonyításból vált számára felismerhetővé.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja esetén az indítvány az annak alapjául szolgáló tényről
vagy bizonyítási eszközről való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül
terjeszthető elő, egyidejűleg az indítványozó köteles a tudomásszerzés időpontját és
az önhiba hiányát valószínűsíteni.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja esetén az indítvány a lefolytatott bizonyítástól számított
tizenöt napon belül terjeszthető elő, egyidejűleg az indítványozó köteles az
indítványozott bizonyítás utólagos felismerhetőségét, és a lefolytatott bizonyítás
cáfolatára való alkalmasságát valószínűsíteni.
(4) A bíróság a bizonyítási indítványt abból a szempontból vizsgálja meg, hogy az
indítványozott bizonyítás a tényállás tisztázásához szükséges-e, majd elbírálja, hogy
az indítványt az (1)–(3) bekezdés rendelkezései szerint terjesztették-e elő.
(5) Ha az indítványozott bizonyítás nem szükséges a tényállás tisztázásához, az (1)–(3)
bekezdés rendelkezéseivel ellentétesen előterjesztett indítványt a bíróság érdemi
indokolás nélkül is elutasíthatja.
(6) Ha az indítványozott bizonyítás lefolytatása nélkül a tényállás nem tisztázható, a
bíróság az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseivel ellentétesen előterjesztett indítványnak
is helyt ad. Ebben az esetben a bíróság – feltéve, hogy az indítvány előterjesztése az
eljárás elhúzására alkalmas – az ügyészség indítványa esetén tájékoztathatja az
ügyészség vezetőjét, egyebekben rendbírsággal sújthatja az indítványozót.
(7) Az (1)–(6) bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni a bizonyíték
kirekesztésre irányuló indítvány előterjesztése esetén is.
(8) Az (1)–(7) bekezdés rendelkezéseit a sértett és a vagyoni érdekelt indítványára is
megfelelően alkalmazni kell az első olyan tárgyalási határnapot követően, amelyen a
sértett, illetve a vagyoni érdekelt jelen volt, vagy e törvény rendelkezései szerint jelen
lehetett.521. § (1) Ha a bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot elfogadta, a vádirati
tényállás megalapozottságára és a bűnösség kérdésére nem folytatható le további
bizonyítás.
(2) Az ügyészség, a vádlott és a védő az (1) bekezdés korlátai között indítványozhat
bizonyítást.
(3) Ha a bíróság az (1) bekezdés korlátai között lefolytatott bizonyítás eredményéhez
képest úgy látja, hogy a tényállás, illetve a Btk. szerinti minősítés változása folytán a
bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadásának nem lett volna helye, az erről hozott
végzést az ügyészség és a vádlott nyilatkozatának beszerzése után hatályon kívül
helyezheti.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a bűnösséget beismerő nyilatkozat
elfogadásáról hozott végzéshez fűződő, e törvényben meghatározott
jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, valamint az ügyészség, a vádlott és a védő
tizenöt napon belül az 520. § (1)–(3) bekezdésben meghatározott korlátok nélkül
terjesztheti elő indítványait.
A vádlott kihallgatása
522. § (1) * A bizonyítási eljárás a vádlott kihallgatásával kezdődik. Ha a vádlott az
előkészítő ülésen vallomást tett, a kihallgatása – a védő hozzájárulásával – abban a
körben, amelyre az előkészítő ülésen már vallomást tett, mellőzhető.
(2) A vádlottat rendszerint a még ki nem hallgatott vádlott-társai távollétében kell
kihallgatni.
(3) * Az egyesbíró vagy a tanács elnöke hivatalból, továbbá az ügyész, vagy a vádlott
védelme érdekében a vádlott vagy a védő indítványára a vádlott kihallgatásának
tartamára a tárgyalóteremből eltávolíttatja azt a már kihallgatott vádlott-társat, akinek
jelenléte a vádlottat a kihallgatása során zavarná.
(4) A vádlott – a tárgyalás rendjének zavarása nélkül – a tárgyalás alatt is tanácskozhat
a védőjével, de a kihallgatása közben ezt csak az egyesbíró vagy a tanács elnökének
engedélyével teheti meg.
(5) Ha a vádlott személyes adatairól a nyomozás vagy a bírósági eljárás során
korábban már nyilatkozott, az ügyiratokban rögzített adatok egyeztetését a
tárgyaláson kívül bírósági fogalmazó, bírósági titkár vagy bírósági ügyintéző is
elvégezheti, az egyesbíró vagy a tanács elnöke csak az egyeztetés megtörténtét és az
adatokban bekövetkezett esetleges változásokat rögzíti.
523. § (1) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke a terhelti figyelmeztetésen kívül a
vádlottat figyelmezteti arra, hogy a bizonyítási eljárás során kihallgatottakhoz
kérdéseket intézhet, indítványokat és észrevételeket tehet. A figyelmeztetés kiterjed
arra is, hogy ha a vádlott nem tesz vallomást, a terheltként tett korábbi vallomásának
lényege ismertethető vagy felolvasható.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti figyelmeztetést követően, a vádlott vallomást kíván
tenni, az egyesbíró vagy a tanács elnöke kérdést intéz a vádlotthoz, hogy a
bűnösségét beismeri-e.
(3) A vádlott a vádra vonatkozó, a védekezését is magába foglaló vallomását
összefüggően adhatja elő.
(4) A bíróság tagjai után az ügyész, a védő, a sértett, valamint az őt érintő körben a
vagyoni érdekelt és a szakértő – ebben a sorrendben – kérdéseket intézhet a
vádlotthoz.
(5) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke a kérdésre a feleletet megtiltja, ha a kérdés
feltételét e törvény tiltja, illetve megtilthatja, ha az ismételten ugyanarra a tényre
irányul.
(6) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke gondoskodik arról, hogy a kérdezés módja a
vádlott emberi méltóságát ne sértse.
524. § (1) * Ha a vádlott a vád tárgyává tett bűncselekményben a tárgyaláson ismerte
be a bűnösségét, a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadására az 504. § (1)–(3)
bekezdésének rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.(2) Ha a bíróság nem látja akadályát az ügy befejezésének, az egyesbíró vagy a tanács
elnöke a vádlottat a büntetéskiszabási körülményekre is kihallgatja, majd a bizonyítási
eljárást befejezettnek nyilvánítja.
A vádlott korábbi vallomása
525. § (1) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke hivatalból ismerteti, illetve az ügyész, a
vádlott vagy a védő indítványára felolvashatja, vagy a jegyzőkönyvvezetővel
felolvastathatja a vádlott nyomozás során és az előkészítő ülésen tett vallomásának
lényegét a 429. § (3) bekezdése esetén, továbbá, ha a vádlott a tárgyaláson nem
kíván vallomást tenni vagy ismeretlen helyen tartózkodik.
(2) A vádlott korábbi – az eljárásban gyanúsítottként vagy vádlottként tett – vallomása
részeinek a lényege akkor ismertethető vagy olvasható fel, ha a vádlott vallomása a
korábbi vallomásától eltér.
(3) A korábbi vallomás részeinek a lényege csak akkor ismertethető, ha az
ismertetésben foglalt tényekre és körülményekre a vádlotthoz kérdést intéztek, illetve
a vádlott e tényekre és körülményekre a tárgyaláson vallomást tett. Az egyesbíró vagy
a tanács elnöke gondoskodik arról, hogy az ismertetés a tényállás megállapításához
szükséges mértékű legyen.
(4) Ha a vádlott kihallgatását a bíróság azért mellőzte, mert a vádlott az előkészítő
ülésen vallomást tett, az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványára az előkészítő
ülésen tett vallomását ismertetni kell.
A tanú kihallgatása
526. § (1) A tanúk közül rendszerint a sértettet kell elsőként kihallgatni.
(2) A tanú kihallgatása alatt a még ki nem hallgatott tanúk nem lehetnek jelen.
(3) * Az egyesbíró vagy a tanács elnöke a különleges bánásmódot igénylő tanú
védelme érdekében az ügyész, a vádlott, a védő vagy a tanú indítványára, illetve
hivatalból a tárgyalóteremből eltávolíttatja azt a vádlottat vagy a hallgatóság közül
azt, akinek jelenléte a különleges bánásmódot igénylő tanút a kihallgatása során
zavarná. A bíróság a tanú vallomásának lényegét később a vádlottal ismerteti.
(4) A bíróság tagjai után az ügyész, a vádlott, a védő, a sértett, valamint az őt érintő
körben a vagyoni érdekelt és a szakértő – ebben a sorrendben – kérdéseket intézhet a
tanúhoz.
(5) A tanú kihallgatására az 523. § (5)–(6) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
A tanú korábbi vallomása
527. § (1) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke a tanúnak az eljárás során korábban tett
vallomásának lényegét hivatalból ismertetheti vagy az ügyész, a vádlott vagy a védő
indítványára felolvashatja, illetve a jegyzőkönyvvezetővel felolvastathatja, ha
a) a tanú a tárgyaláson nem hallgatható ki, vagy az tartós külföldi tartózkodása miatt
nem lehetséges,
b) * a tanú a tárgyaláson a vallomástételt jogosulatlanul vagy a 177. § (4) és (5)
bekezdésében meghatározott esetben megtagadja,
c) a tárgyalást az 518. § (3) bekezdése alapján meg kell ismételni,
d) a tanú a 181. § alapján írásban tett vallomást, és a tanú tárgyaláson történő
kihallgatását a bíróság nem tartja szükségesnek.
(2) * Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül az egyesbíró vagy a tanács
elnöke hivatalból vagy indítványra a tanú korábban tett vallomásának lényegét
ismerteti, a vallomását felolvassa vagy a jegyzőkönyvvezetővel felolvastatja,
a) annak érdekében, hogy a 163. § (4) bekezdés c) pontjának alkalmazhatóságát
tisztázza, vagy
b) ha a tanú vallomása szükséges a bizonyításhoz, de a tanú tárgyaláson történő
kihallgatása nem indokolt, azt a bíróság sem tartja szükségesnek, és azt az ügyész, a
vádlott vagy a védő sem indítványozza.
528. § (1) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke az ügyész, a vádlott vagy a védő
indítványára, vagy hivatalból ismertetheti a tanú korábban tett vallomásának részeit,
ha a tanú a történtekre nem emlékszik, vagy ha a tárgyaláson tett és a korábban tett
tanúvallomása között ellentét van.(2) A korábban tett vallomás részeinek ismertetésére csak akkor kerülhet sor, ha az
ismertetésben foglalt tényekre és körülményekre a tanúhoz kérdést intéztek, illetve a
tanú e tényekre és körülményekre a tárgyaláson vallomást tett. Az egyesbíró vagy a
tanács elnöke gondoskodik arról, hogy az ismertetés a tényállás megállapításához
szükséges mértékű legyen.
A szakértő meghallgatása
529. § (1) A 196. § (2) bekezdésében foglalt figyelmeztetést követően a szakértőt a
tanú kihallgatására vonatkozó rendelkezések értelemszerű alkalmazásával kell
meghallgatni.
(2) A szakértő a meghallgatása során az írásban előterjesztett szakvéleményét vagy
feljegyzéseit igénybe veheti, és szemléltető eszközöket alkalmazhat.
A szakvélemény lényegének ismertetése és felolvasása
530. § (1) Az írásban előterjesztett szakvélemény lényegét az egyesbíró vagy a tanács
elnöke ismerteti vagy az ügyész, a vádlott, vagy a védő indítványára felolvassa, illetve
a jegyzőkönyvvezetővel felolvastatja.
(2) * Ha a szakvélemény lényegének ismertetése vagy felolvasása után a 197. § (1)
bekezdése alapján a szakértő meghallgatása szükséges, a tárgyalást el kell napolni, és
a szakértőt a kitűzött tárgyalásra meg kell idézni.
(3) * Ha a szakvélemény lényegének ismertetése vagy felolvasása után az ügyész, a
vádlott, a védő vagy a sértett a szakértőhöz kérdést kíván feltenni, a bíróság a
tárgyalást elnapolhatja, és a szakértőt a kitűzött tárgyalásra idézi, ha a jelenlétét
szükségesnek tartja.
Az iratok lényegének ismertetése és felolvasása
531. § (1) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke a tárgyaláson ismerteti a bizonyítás
eszközéül szolgáló iratok lényegét.
(2) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke az ügyész, a védő vagy a vádlott indítványára
elrendelheti, hogy az iratok lényegének ismertetése helyett az iratok meghatározott
részének felolvasására kerüljön sor.
(3) A tárgyaláson csatolt, valamint benyújtott iratokat az egyesbíró vagy a tanács
elnöke a tárgyalási jegyzőkönyvhöz mellékeli.
Az eljárási cselekményről készített felvétel felhasználása
532. § (1) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke az eljárási cselekményről készített kép-,
hang- vagy kép- és hangfelvételt a tárgyaláson hivatalból vagy az ügyész, a vádlott,
illetve a védő indítványára bemutathatja.
(2) Ha a felvétel a terhelt vagy a tanú vallomását tartalmazza, a vallomást tartalmazó
rész bemutatására az 525. § és 527–528. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
Bírói szemle
533. § (1) A tárgyaláson az egyesbíró vagy a tanács elnöke mutatja fel a tárgyi
bizonyítási eszközt. Ha ez nem lehetséges, a tárgyi bizonyítási eszköz fényképét kell
bemutatni, és ismertetni kell a leírását.
(2) A bíróság hivatalból vagy indítványra szemlét tart a tárgyalás keretében.
(3) A bírói szemlét a bíróság vagy annak kiküldött tagja tartja.
Bizonyítás felvétele kiküldött bíró vagy megkeresett bíróság útján
534. § (1) * Ha a bizonyítás tárgyaláson nem végezhető el vagy rendkívüli nehézségbe
ütközik, kiküldött bíróként az egyesbíró vagy a tanács egy tagja jár el, vagy – szükség
esetén – azonos hatáskörű más bíróságot keres meg. A bizonyítás felvételéről az
ügyészséget, a vádlottat és védőjét, valamint a sértettet értesíteni kell.
(2) A megkeresett bírósággal közölni kell a vádlott, a védő és a sértett nevét és
elérhetőségét, a bizonyítás során tisztázandó tényállást, a kihallgatandó személyek
nevét és elérhetőségét, valamint azt, hogy milyen körülményekre kell őket kihallgatni.
A megkeresett bíróság részére meg kell küldeni azokat az ügyiratokat vagy az
ügyiratok másolatát, amelyek a megkeresés teljesítéséhez szükségesek.
(3) A megkeresett bíróság a megkeresést egy hónapon belül teljesíti. Ha a
megkeresett bíróság a megkeresést egy hónapon belül nem teljesítette, a teljesítés
akadályát a megkereső bírósággal közli. Ha a megkeresés teljesítésére részben azonos
hatáskörű más bíróság illetékes, a megkeresett bíróság – a rá háruló bizonyításfelvétele után – az ügyiratokat az illetékes más bíróságnak küldi meg, és erről a
megkereső bíróságot tájékoztatja.
(4) A kiküldött bíró és a megkeresett bíróság eljárásáról felvett jegyzőkönyvet a
tárgyaláson fel kell olvasni.
Az eljárás felfüggesztése
535. § (1) Az eljárás felfüggesztésének a tárgyalás megkezdése után is helye van a
487. §-ban, a 488. § (1) bekezdésében, valamint a 489. §-ban és a 490. §-ban
meghatározott okokból.
(2) * Ha a bíróság az eljárást a vádlott tartós, súlyos betegsége vagy a
bűncselekmény elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége miatt vagy azért
függesztette fel, mert a vádlott ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik,
elkobzást, vagyonelkobzást, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét,
tárhelyszolgáltatás megszüntetését rendelheti el, vagy a lefoglalt dolog állami
tulajdonba vételéről határozhat.
(3) Nincs helye fellebbezésnek az eljárásnak a 488. § (1) bekezdés a)–b) pontja és a
489–490. §-a alapján történt felfüggesztése, valamint a 489. § (1)–(2) bekezdésében,
vagy a 490. § (1) bekezdésében meghatározott eljárás kezdeményezésére irányuló
indítvány elutasítása ellen.
Az ügy áttétele, egyesítés, elkülönítés
536. § (1) A tárgyalás megkezdése után áttételnek csak akkor van helye, ha az ügy
elbírálása a bíróság hatáskörét meghaladja, katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozik
vagy a 21. § (5)–(6) bekezdése szerint az ügy elbírálására más bíróság kizárólagosan
illetékes.
(2) Az ügyeket a 146–147. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén a
tárgyalás megkezdése után is lehet egyesíteni vagy el lehet különíteni.
Határozatok tárgyaláson kívül
537. § (1) Ha a bíróság tanácsban jár el, a tárgyalás elnapolása után, szükség esetén
tanácsülésen is határozhat
a) az ügy áttételéről,
b) az ügyek egyesítéséről vagy elkülönítéséről,
c) az eljárás felfüggesztéséről vagy megszüntetéséről, valamint
d) a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés fenntartásáról.
(2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt kérdésekben, a tárgyaláson kívül a tanács
elnöke határoz.
(3) A bíróság a tárgyalás elnapolása után a személyi szabadságot érintő bírói
engedélyes kényszerintézkedés elrendeléséről ülésen határoz. Az ülésre a 494. § (3)
bekezdését kell értelemszerűen alkalmazni.
A vád módosítása
538. § (1) Ha az ügyészség – a vád tárgyává tett és azokkal összefüggő tények
tekintetében – úgy látja, hogy a vádlott
a) más bűncselekményben bűnös vagy a vádirati minősítés szerinti bűncselekmény
súlyosabban vagy enyhébben minősül, a vádat megváltoztatja,
b) más bűncselekményben is bűnös, mint amely miatt ellene vádat emelt, a vádat
kiterjeszti.
(2) A vád módosítása esetén az ügyészség újabb indítványt tesz a büntetés
kiszabására, illetve intézkedés alkalmazására, vagy a vádiratban erre vonatkozóan tett
indítványát fenntartja.
(3) Az ügyészség az (1) bekezdés esetén a tárgyalás elnapolását is indítványozhatja.
(4) Az ügyészség a vádat legkésőbb az ügydöntő határozat meghozataláig
módosíthatja.
(5) A vád megváltoztatása esetén a bíróság a tárgyalást elnapolhatja, ha azt az ügyész
vagy – a védelem előkészítése érdekében – a vádlott, illetve a védő indítványozza.
(6) A vád kiterjesztése esetén a bíróság a tárgyalást legalább nyolc napra a vádlott és
a védő együttes indítványára elnapolja vagy hivatalból elnapolhatja, vagy azt az
ügyet, amelyre a vádat kiterjesztették, elkülöníti.(7) Az ügyet át kell tenni, ha a módosított vád elbírálása a bíróság hatáskörét
meghaladja, katonai büntetőeljárás hatálya alá, vagy a 21. § (5)–(6) bekezdésére
figyelemmel más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozik.
A vád ejtése
539. § (1) Az ügyészség ejti a vádat, ha a bizonyítás alapján arra a meggyőződésre jut,
hogy
a) a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény,
b) a bűncselekményt nem a vádlott követte el vagy
c) a bűncselekmény nem közvádra üldözendő.
(2) Az ügyészség az ügydöntő határozat meghozataláig ejtheti a vádat, a vád ejtését
indokolni köteles.
(3) Ha a vád ejtése esetén a sértett pótmagánvádlóként történő fellépésének helye
van, a bíróság a tárgyalást elnapolja, és tizenöt napon belül kézbesíti a sértettnek az
ügyészség vád ejtését tartalmazó nyilatkozatát.
(4) A bíróság a nyilatkozat kézbesítésével egyidejűleg tájékoztatja a sértettet a
pótmagánvádlóként történő fellépés lehetőségéről, feltételeiről, valamint a
pótmagánvádló jogairól és kötelezettségeiről.
(5) Ha az ügyészség a vádat az (1) bekezdés c) pontjában foglalt ok miatt ejtette, a
bíróság arról is tájékoztatja a sértettet, hogy a pótmagánvádlóként történő fellépés
helyett a magánvádra üldözendő bűncselekmény miatt a vádat magánvádlóként
képviselheti. A bíróság tájékoztatást ad a magánvádlóként történő fellépés
feltételeiről, a magánvádló jogairól és kötelezettségeiről, valamint arról is, hogy ha a
magánindítvány hiányzik, a sértettnek a nyilatkozatát pótolnia kell.
(6) A sértett az (5) bekezdésben foglalt tájékoztatás kézhezvételét követő egy
hónapon belül léphet fel magánvádlóként, és ha a magánindítvány hiányzik, a
nyilatkozatát e határidőn belül pótolhatja. Ha a sértett magánvádlóként lép fel,
pótmagánvádlóként nem léphet fel.
A bizonyítási eljárás befejezése
540. § A bizonyítási eljárás lefolytatása után, ha bizonyítási indítványt nem tettek,
vagy azt a bíróság elutasította, az egyesbíró vagy a tanács elnöke a bizonyítási
eljárást befejezettnek nyilvánítja, és felhívja a jogosultakat a perbeszédek és a
felszólalások megtartására.
A perbeszéd, a felszólalás és az utolsó szó joga
541. § (1) Az ügyész és a védő perbeszédet tart, a vádlott, a sértett és a vagyoni
érdekelt felszólalhat.
(2) Ha a sértett és a vagyoni érdekelt érdekében több képviselő jár el, a felszólalást –
megegyezésük szerint – egyikük tartja.
(3) Ha a védő nincs jelen a tárgyaláson, a perbeszédet a vádlott adhatja elő.
(4) A perbeszéd írásban is benyújtható a bíróságnak. Ebben az esetben a perbeszédet
kézbesíteni kell az ügyészségnek, a vádlottnak és a védőnek.
(5) Ha a perbeszédet írásban nyújtják be, a perbeszéd szóbeli előadásakor elegendő a
perbeszéd lényegének ismertetése.
542. § (1) Ha az ügyész a vádlott bűnösségét megállapíthatónak tartja, a
perbeszédében a jogszabályokat is megjelölve indítványt terjeszt elő arra, hogy a
bíróság
a) a vádlottat mely tények alapján, milyen bűncselekményben mondja ki bűnösnek,
b) milyen büntetést szabjon ki, illetve intézkedést alkalmazzon,
c) milyen egyéb rendelkezést tegyen.
(2) * Az ügyész a perbeszédében a büntetés, illetve az intézkedés meghatározott
mértékére, illetve tartamára nem tehet indítványt.
(3) * Ha a bíróság az előkészítő ülésen fogadta el a bűnösséget beismerő
nyilatkozatot, az ügyész a perbeszédében a büntetés kiszabására, illetve az intézkedés
alkalmazására vonatkozó indítványát a vádlott terhére nem változtathatja meg.
(4) Az ügyész a perbeszédében a jogszabályokat is megjelölve, indokolt indítványt tesz
a vádlott felmentésére, ha a bizonyítás eredménye alapján arra a meggyőződésre jut,
hogya) nem bizonyított a bűncselekmény elkövetése, vagy az, hogy a bűncselekményt a
vádlott követte el, vagy
b) a vádlott javára a büntethetőségét kizáró gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer,
fenyegetés, tévedés, jogos védelem, illetve végszükség állapítható meg.
543. § (1) Az ügyész után a sértett és a vagyoni érdekelt felszólalhat.
(2) A sértett kifejtheti a vád tárgyára vonatkozó álláspontját, és nyilatkozhat arról,
hogy kívánja-e a vádlott bűnösségének megállapítását és megbüntetését.
(3) A magánfél a polgári jogi igényét érintő körben indítványt tehet, ezt indokolhatja,
távolléte esetén az előterjesztett polgári jogi igényt az ügyiratokból kell felolvasni.
(4) A vagyoni érdekelt a jogát vagy jogos érdekét közvetlenül érintő körben indítványt
tehet.
544. § (1) A felszólalások után a védő perbeszéde következik.
(2) Több vádlott esetén a perbeszédek sorrendjét az egyesbíró vagy a tanács elnöke
határozza meg.
(3) A perbeszédek és a felszólalások után, azok sorrendjében viszonválaszoknak van
helye. A viszonválaszra további viszonválasz adható, utoljára a védő, illetve a vádlott
szólhat.
(4) A perbeszédek, felszólalások, illetve a viszonválaszok után, ha a vádlott
hallássérült, kérésére lehetőséget kell biztosítani számára a jegyzőkönyv elolvasására.
545. § Az ügydöntő határozat meghozatala előtt az utolsó szó joga a vádlottat illeti.
546. § (1) A (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a perbeszéd, a sértett
felszólalása és az utolsó szó jogán előadottak közben a szót nem lehet megvonni.
(2) Ha a perbeszéd vagy az utolsó szó jogán előadottak az eljárás elhúzását célozzák,
az egyesbíró vagy a tanács elnöke az érintettet erre figyelmezteti, ismételt esetben a
szót megvonhatja.
(3) A perbeszéd, a sértett felszólalása és az utolsó szó jogán előadottak nem
szakíthatók félbe, kivéve, ha bűncselekményt megvalósító kifejezést foglalnak
magukban vagy rendzavarást keltenek.
A bizonyítási eljárás újra megnyitása
547. § A bíróság az ügydöntő határozat meghozatala előtt a bizonyítási eljárást újra
megnyitja, ha ezt a perbeszédekben, a felszólalásokban vagy az utolsó szó jogán
elhangzottakban foglaltak miatt szükségesnek tartja.
A tárgyalás elnapolása a vádtól eltérő minősítés lehetősége miatt
548. § Ha a bíróság a perbeszédeket, a felszólalásokat, illetve az utolsó szó jogán
elhangzottakat követően állapítja meg, hogy a vád tárgyává tett cselekmény a vádirati
minősítéstől eltérően minősülhet, a tárgyalást a védelem előkészítése érdekében
elnapolhatja, erre nézve az ügyészt, a vádlottat és a védőt meghallgatja.
A határozathozatal és a határozat kihirdetése
549. § (1) A perbeszédeket, a felszólalásokat, illetve az utolsó szó jogán
elhangzottakat követően a bíróság az ügydöntő határozat meghozatala céljából
visszavonul. A határozathozatal során a határozat rendelkező részét le kell írni, és azt
a bíróság tagjai aláírják.
(2) * Az ügydöntő határozatot a meghozatala után nyomban ki kell hirdetni. A
tárgyaláson meghozott határozat – a bíróság tagjai által aláírt – rendelkező részét a
tárgyalási jegyzőkönyvvel együtt kell kezelni.
(3) * Az ügydöntő határozat rendelkező részét az egyesbíró vagy a tanács elnöke állva
felolvassa, és a jelenlévők állva hallgatják meg. Ez alól az egyesbíró vagy a tanács
elnöke valamely jelen lévő személy egészségi állapotára tekintettel kivételt tehet. A
rendelkező rész felolvasása után az egyesbíró vagy a tanács elnöke szóban elmondja
az indokolás lényegét, ennek részeként ismerteti a bíróság által megállapított
tényállás lényegét is. A bíróság ebben a körben a vádirati tényállástól eltérő tényállási
elemek megjelölésével is teljesítheti az indokolási kötelezettségét.
(4) * A kihirdetés után az egyesbíró vagy a tanács elnöke az ügydöntő határozat
rendelkező részét a jelen lévő fellebbezésre jogosultaknak átadja.
550. § (1) Ha az ügy bonyolultsága, a határozat nagy terjedelme vagy más fontos ok
szükségessé teszi, a határozat meghozatalára és kihirdetésére a tárgyalás nyolc,kivételesen tizenöt napra elnapolható. A határozat kihirdetésének határnapját a
tárgyalás elnapolásakor ki kell tűzni.
(2) Ha a tárgyaláson a vádlott, illetve a védő a szabályszerű idézés ellenére nem jelent
meg, a határozat a vádlott, illetve a védő távollétében is kihirdethető. E mulasztás
miatt nincs helye igazolásnak.
A jogorvoslati nyilatkozatok
551. § (1) * Az ügydöntő határozat kihirdetése után az egyesbíró vagy a tanács elnöke
nyilatkoztatja a jelen lévő fellebbezésre jogosultat, hogy
a) * az ügydöntő határozatot tudomásul veszi-e,
b) fellebbezést jelent-e be, vagy
c) a nyilatkozattételre három munkanapi határidőt tart-e fenn.
(2) A nyilatkozatok sorrendje a következő: az ügyész, a magánfél, a vagyoni érdekelt, a
vádlott és a védő nyilatkozata.
(3) * Az egyesbíró vagy a tanács elnöke az (1) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg
felvilágosítást ad a fellebbezésre jogosultaknak az 583. § (3) bekezdésében, az 584. §
(2) és (3) bekezdésében, valamint az 590. § (3) és (4) bekezdésében foglaltakról.
(4) A kihirdetés útján közölt nem ügydöntő végzés esetén a jogorvoslati nyilatkozatok
sorrendjére a (2) bekezdés megfelelően irányadó azzal, hogy ha a végzés az egyéb
érdekeltre vonatkozik, az egyéb érdekelt az ügyész után tehet nyilatkozatot.
Határozat a kényszerintézkedésről
552. § (1) Ha az ügydöntő határozat a kihirdetéskor nem emelkedik jogerőre, a bíróság
a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésről nyomban
határoz.
(2) * Az (1) bekezdés esetén a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes
kényszerintézkedés a 276. § (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott okokon
kívül akkor is elrendelhető, vagy fenntartható ha az ítéletben kiszabott
szabadságvesztés tartamára figyelemmel a vádlott szökésétől vagy elrejtőzésétől kell
tartani.
(2a) * Ha a tárgyalás a vádlott távollétében is megtartható, a személyi szabadságot
érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendeléséről való döntés céljából a
bíróság a vádlott őrizetét rendelheti el.
(3) A bíróság megszünteti a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes
kényszerintézkedést, és a letartóztatás vagy az előzetes kényszergyógykezelés
megszüntetése esetén nyomban intézkedik a vádlott szabadlábra helyezése iránt, ha a
vádlottat felmentette, próbára bocsátotta, számára jóvátételi munka végzését írta elő,
a vádlottal szemben nem szabott ki végrehajtandó szabadságvesztést, nem rendelt el
javítóintézeti nevelést, illetve a felmentés esetén nem rendelt el
kényszergyógykezelést, továbbá az eljárást megszüntette.
A tárgyalás berekesztése
553. § A jogorvoslati nyilatkozatok megtétele, valamint a kényszerintézkedésről szóló
határozat meghozatala után az egyesbíró vagy a tanács elnöke a tárgyalást
berekeszti.
A bíróság teendői a határozat jogerőre emelkedését követően
554. § (1) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke az ügydöntő határozat jogerőre
emelkedését követően is dönthet
a) a kézbesítendő határozat lefordításáról,
b) a határozat kijavításáról vagy
c) a zár alá vétel feloldásáról.
(2) * Az egyesbíró vagy a tanács elnöke az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését
vagy a nem ügydöntő eljárást megszüntető végzés véglegessé válását követően dönt
a határozat meghozatala után felmerült bűnügyi költség megállapításáról és
viseléséről.
(3) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke az (1) vagy a (2) bekezdés alapján nem
rendelkezhet egyszerűsített felülvizsgálatra tartozó kérdésről.
LXXIX. FEJEZET
A POLGÁRI JOGI IGÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSE ÉS ELINTÉZÉSEÁltalános rendelkezések
555. § (1) A polgári jogi igény érvényesítésére és elintézésére a polgári
perrendtartásról szóló törvény alapelveit kell alkalmazni azzal, hogy
a) a vallomástétel tilalmára és a vallomástétel megtagadására vonatkozó
rendelkezéseket a magánfélre és a terheltre a polgári jogi igény érvényesítésével és
elintézésével összefüggésben is alkalmazni kell,
b) * az igazmondási kötelezettség megsértése és a jóhiszeműség követelményével
ellentétes magatartás tanúsítása esetén rendbírság kiszabásának a magánfél
esetében sincs helye.
(2) * A polgári jogi igény érvényesítésére és elintézésére a polgári perrendtartásról
szóló törvény következő rendelkezéseit kell alkalmazni:
a) értelmező rendelkezések,
b) a pertárgy értékére vonatkozó rendelkezések,
c) a felek személyében történő változásra vonatkozó rendelkezések az 55. § (2)
bekezdésében meghatározott eltéréssel a magánfélre vonatkozóan, ha a sértett
jogutódja a büntetőeljárásban magánfélként lép fel,
d) a perbeli jogutódlásra vonatkozó rendelkezések a terheltre vonatkozóan, ha a
polgári jogi igény újonnan megjelölt kötelezettje is a büntetőeljárás terheltje,
e) a költségekre vonatkozó rendelkezések a polgári jogi igény érvényesítésével okozati
összefüggésben felmerült azon költségre, amely e törvény alapján nem bűnügyi
költség.
(3) A polgári jogi igény érvényesítése és elintézése során az eljáró bíróval és
bírósággal szemben a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott és e
törvényben nem nevesített kizárási ok is bejelenthető. A kizárás elintézésére
egyebekben e törvényt kell alkalmazni azzal, hogy
a) a magánfél által a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott és e
törvényben nem nevesített okra alapított kizárás elintézését mellőzni kell,
b) a más által a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott és e
törvényben nem nevesített okra alapított kizárás esetén a kizárást elintéző egyesbíró,
illetve bíróság a kizárás kimondása helyett határozatában azt állapítja meg, hogy a
kizárási ok fennáll.
(4) A polgári jogi igénnyel összefüggésben a terhelt meghatalmazottjaként a
büntetőeljárásban a védője járhat el.
(5) * A polgári jogi igény érvényesítése és elintézése során a bíróság hivatalból
figyelembe veszi az eljárás ügyiratait.
(6) * A polgári jogi igény érvényesítése és elintézése során bizonyításnak az e
törvényben meghatározottak szerint van helye. Ha a magánfél polgári jogi igényként
sérelemdíj fizetésére irányuló követelést terjeszt elő, ezen követeléssel
összefüggésben bizonyításnak nincs helye.
A polgári jogi igény előterjesztése és visszavonása
556. § (1) * A sértett a polgári jogi igényt az elsőfokú bíróságnál legkésőbb azon az
eljárási cselekményen terjesztheti elő, amelyen e törvény rendelkezései szerint először
jelen lehetett. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.
(2) * A polgári jogi igénynek tartalmaznia kell
a) azon terhelt megjelölését, akivel szemben a sértett polgári jogi igényt érvényesít,
b) a bíróság ítéleti rendelkezésére irányuló határozott kérelmet, különösen a követelés
összegét vagy mennyiségét,
c) a polgári jogi igénnyel érvényesíteni kívánt jogot,
d) az érvényesíteni kívánt jogot és az ítéleti rendelkezésre irányuló kérelmet
megalapozó tényeket,
e) a polgári jogi igény érdemi elbírálása esetére a teljesítés módját és helyét, és
f) a sértettnek az arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a polgári jogi igénynek a polgári
bírósághoz történő, az 560. § (3b) bekezdése szerinti megküldéséhez hozzájárul-e.
(2a) * A sértett úgy is nyilatkozhat, hogy azt a személyt jelöli meg a (2) bekezdés a)
pontjában meghatározott személyként, akinek a büntetőjogi felelősségét a bíróságjogerős ügydöntő határozatában a vele szemben elkövetett bűncselekmény
elkövetőjeként megállapítja.
(2b) * A sértett úgy is nyilatkozhat, hogy a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott
követelésként a bíróság jogerős ügydöntő határozatában a vele szemben elkövetett
bűncselekménnyel okozott kár vagy vagyoni hátrány összegét, illetve a
bűncselekmény elkövetési értékét kívánja érvényesíteni.
(2c) * Ha a magánfél az eljárásban a személyes adatai zárt kezelését indítványozta és
a (2) bekezdés f) pontjára tekintettel olyan nyilatkozatot tett, hogy a polgári jogi
igénynek a polgári bírósághoz történő, az 560. § (3b) bekezdése szerinti
megküldéséhez hozzájárul, figyelmeztetni kell az 560. § (3c) bekezdésében
meghatározottakra.
(3) * A magánfél az eljárás folyamán bármikor visszavonhatja az előterjesztett polgári
jogi igényt.
(4) A polgári jogi igény visszavonása esetén a polgári perrendtartásról szóló
törvényben a keresettől elállásra meghatározott következményeket kell alkalmazni,
kivéve, ha a magánfél
a) a polgári jogi igény visszavonásakor bejelentette, hogy azt a továbbiakban egyéb
törvényes úton kívánja érvényesíteni, és
b) a polgári jogi igény visszavonásától számított két hónapon belül igazolja, hogy a
polgári jogi igényét egyéb törvényes úton szabályszerűen érvényesítette.
(5) A terhelt a magánféllel szemben viszontkeresetet nem indíthat, és ellenkövetelését
nem számíthatja be.
(6) * A terhelt az elsőfokú ügydöntő határozat meghozataláig nyilatkozhat úgy, hogy a
polgári jogi igényként érvényesíteni kívánt követeléssel szemben ellenkérelmet nem
kíván előterjeszteni és a követelést a magánfél által előterjesztetteknek megfelelően
teljesíteni kívánja. Ha a magánfél polgári jogi igényként sérelemdíj fizetésére irányuló
követelést terjesztett elő, ennek teljesítésével kapcsolatban a terhelt kifejezett
nyilatkozata szükséges. Ilyen esetben a bíróság a polgári jogi igénnyel kapcsolatban
bizonyítást nem folytat le.
Ideiglenes intézkedés
557. § Ha a zsarolás, a csalás, illetve az uzsora-bűncselekmény elkövetési tárgya
olyan, a terhelt által lakott vagy a hozzájárulásával más személy által ingyenesen
használt ingatlan, amelyben a bűncselekmény elkövetését megelőzően a sértett
lakott, és a polgári jogi igény az ingatlannal kapcsolatos rendelkezési jogot vagy az
ingatlan birtoklásának jogát is érinti, a magánfél indítványában ideiglenes
intézkedésként kérheti az ingatlan kiürítését és annak a magánfél birtokába
bocsátását.
A polgári jogi igény közlése
558. § (1) * Ha az előterjesztett polgári jogi igény alkalmas az elintézésre, azt a
terhelttel közölni kell.
(2) A polgári jogi igény érvényesítésére és elintézésére – a (3) bekezdésben
meghatározott kivétellel – a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a keresetlevél
előterjesztéséhez fűződő joghatásokra, valamint a perindítás joghatásainak beállására
vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A keresetlevél előterjesztésének és a perindításnak a polgári perrendtartásról szóló
törvényben meghatározott joghatásai nem enyésznek el, ha
a) a bíróság a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasítja vagy
b) a magánfél az előterjesztett polgári jogi igényét visszavonja,
és a magánfél az ügy előzményére hivatkozással, az egyéb törvényes útra utasító
határozat jogerőre emelkedésétől, illetve véglegessé válásától vagy a visszavonó
nyilatkozat bírósághoz érkezésétől számított egy hónapon belül az igényét egyéb
törvényes úton szabályszerűen érvényesíti. A határidő elmulasztása esetén
igazolásnak nincs helye.
A polgári jogi igény megváltoztatása559. § (1) * Az előterjesztett polgári jogi igény megváltoztatásának az elsőfokú
ügydöntő határozat meghozataláig törvény eltérő rendelkezése hiányában akkor van
helye, ha
a) tényállítás megváltoztatása esetén a magánfél a korábbihoz képest olyan eltérő
vagy további tényre hivatkozik, amely önhibáján kívüli okból az előkészítő ülést
követően jutott tudomására, illetve következett be, vagy a tényre történő hivatkozás
indokoltsága önhibáján kívüli okból utóbb vált számára felismerhetővé,
b) * az érvényesíteni kívánt jog, illetve az ítéleti rendelkezésre irányuló kérelem
megváltoztatása esetén azt az a) pont szerint megváltoztatott és az érvényesíteni
kívánt joggal, illetve kérelemmel közvetlen okozati összefüggésben álló tény indokolja,
vagy
c) a polgári jogi igény megváltoztatását a vád módosítása vagy a vádtól eltérő
minősítés lehetőségének megállapítása indokolja és azzal okozati összefüggésben áll,
és a megváltoztatott polgári jogi igény ugyanabból a jogviszonyból ered.
(2) A polgári jogi igény megváltoztatására egyebekben a polgári perrendtartásról szóló
törvénynek az érdemi tárgyalási szakban történő keresetváltoztatásra vonatkozó
rendelkezéseit kell alkalmazni.
A polgári jogi igény egyéb törvényes útra utasítása
560. § (1) * A bíróság a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra
utasítja, ha
a) az eljárást megszünteti,
b) a vádlottat felmenti és szabálysértési felelősségét sem állapítja meg,
c) a polgári jogi igény érvényesítését e törvény kizárja,
d) a magánfél a polgári jogi igényt elkésetten terjesztette elő,
e) a polgári jogi igényt az 557. § szerint, ideiglenes intézkedés iránti kérelemmel
együtt terjesztették elő,
f) a magánfél az eljáró bíróval vagy bírósággal szemben a polgári perrendtartásról
szóló törvényben meghatározott és e törvényben nem nevesített kizárási okot jelentett
be, illetve a más által bejelentett kizárás alapján a bíróság a polgári perrendtartásról
szóló törvényben meghatározott és e törvényben nem nevesített kizárási ok
fennállását megállapította,
g) a magánfél és a terhelt között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon
jog iránt indított más perben a perindítás joghatása már beállt vagy annak tárgyát már
jogerősen elbírálták,
h) a magánfélnek vagy a terheltnek nincs polgári perbeli jogképessége,
i) az igény – a polgári jog szerinti elévülés esetét kivéve – bírósági úton nem
érvényesíthető,
j) a polgári jogi igényt nem a sértett terjesztette elő,
k) a magánfél és a terhelt a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott
egyezség jóváhagyását kéri,
l) a polgári jogi igény érdemi elbírálása jelentősen késleltetné az eljárás befejezését,
m) a polgári jogi igénynek a büntetőeljárásban való érdemi elbírálását más körülmény
kizárja,
n) a polgári jogi igény nem tartalmazza az 556. § (2) bekezdés a)–c) pontjában
foglaltakat, vagy
o) a polgári jogi igény érdeméről azért nem lehet határozni, mert a bíróság a magánfél
személyes adatainak zárt kezelését rendelte el, és a polgári jogi igény nem
tartalmazza az 556. § (2) bekezdés e) pontjában foglaltakat.
(2) * A bíróság a polgári jogi igény érvényesítését az (1) bekezdés c)–e), f)–k) és n)–o)
pontjában meghatározott ok felmerülése esetén haladéktalanul, egyébként az
ügydöntő határozatban utasítja egyéb törvényes útra.
(3) A bíróság az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben a polgári jogi igény
érvényesítésének egyéb törvényes útra utasításával együtt a polgári jogi igényt és az
ideiglenes intézkedés iránti kérelmet a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint
hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak küldi meg.(3a) * Az (1) bekezdés l) pontja csak akkor alkalmazható, ha a bíróság a terheltet
nyilatkoztatta arról, hogy az 556. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatot kíván-e tenni.
(3b) * Az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően az elsőfokú bíróság a
magánfél lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének az ellenőrzését követően a
polgári jogi igényt és az ügydöntő határozatot gyorsított per lefolytatása érdekében a
bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított
perről szóló 2020. évi LXX. törvény 3. §-a szerint hatáskörrel és illetékességgel
rendelkező bíróságnak küldi meg, ha
a) a polgári jogi igényt magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező
természetes személy terjesztette elő,
b) a polgári jogi igény érvényesítését az (1) bekezdés l) vagy m) pontjában
meghatározott ok miatt utasította egyéb törvényes útra,
c) a polgári jogi igény biztosítására nem rendeltek el zár alá vételt, és
d) a magánfél a polgári jogi igénynek a polgári bírósághoz történő, e bekezdés szerinti
megküldéséhez kifejezetten hozzájárult.
(3c) * Ha a magánfél az eljárásban a személyes adatai zárt kezelését indítványozta, a
bíróság a polgári bíróságnak a magánfél személyes adatait az érintett személy
hozzájárulása nélkül továbbítja és a polgári perben azokra a személyes adatok zárt
kezelése nem terjed ki.
(4) A polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra kell utasítani akkor is, ha
az (1) bekezdésben meghatározott okok a polgári jogi igénynek csak valamely részét
érintik.
LXXX. FEJEZET
AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ÜGYDÖNTŐ HATÁROZATAI
Az ügydöntő határozat tartalma
561. § (1) Az ügydöntő határozat bevezető részében kell feltüntetni a tárgyalási napok
megjelölését is.
(2) Az ügydöntő határozat rendelkező része tartalmazza
a) a vádlott előzetes fogva tartására vonatkozó adatokat,
b) a vádlott nevét és a 184. § (2) bekezdés a)–f) pontja, szükség esetén a 184. § (2)
bekezdés g) pontja szerinti személyes adatait,
c) a bűncselekmény Btk. szerinti megnevezését az alkalmazott törvényhely
feltüntetésével – ideértve a bűncselekmény minősített esetének megállapításakor a
bűncselekmény alapesetét meghatározó törvényhelyet is –, a bűncselekmény bűntetti
vagy vétségi megjelölését, többrendbeli vagy folytatólagos bűncselekmény esetén
ennek megjelölését, gondatlan alakzat esetén ennek megjelölését, továbbá az
elkövetői és elkövetési alakzat megjelölését,
d) az egyéb rendelkezéseket és
e) a bűnügyi költség viseléséről szóló rendelkezést.
(3) Az ügydöntő határozat indokolása tartalmazza
a) a vádra történő utalást, a vád szerinti minősítést, szükség esetén a vádirati
tényállás lényegének ismertetését,
b) a vádlott személyi körülményeire vonatkozóan megállapított tényeket, a vádlott
korábbi büntetéseire vonatkozó adatok közül azokat, amelyek a határozat
meghozatalakor jelentőséggel bírtak,
c) a bíróság által megállapított tényállást,
d) azoknak a bizonyítékoknak a megjelölését, amelyekre a bíróság a döntését
alapozta, valamint annak rövid indokolását, hogy a bíróság a tényállás
megállapításánál milyen bizonyítékokat és miért vagy miért nem fogadott el,
e) a bíróság által megállapított tényállás szerinti cselekmény minősítését,
f) a határozat egyéb rendelkezéseinek és az indítványok, így különösen a bizonyítási
indítványok elutasításának indokolását, az alkalmazott jogszabályok megjelölésével,
g) * azokat az indokokat, amelyek miatt a bíróság – a 649. § (1) és (2) bekezdésében
meghatározott, felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló kérdésben – eltért a KúriaBírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától, ide nem értve a
jogegységi határozatot.
562. § (1) * Ha a kihirdetés vagy a kézbesítés útján közölt ügydöntő határozat ellen
sem az ügyészség, sem a vádlott, sem a védő nem jelentett be fellebbezést, a
határozat rövidített indokolása az 561. § (3) bekezdés a)–c) és e) pontjában
meghatározottakból, valamint az alkalmazott jogszabályok megjelöléséből is állhat. Ha
a bíróság a büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként figyelembe vette a
büntetőeljárás elhúzódását, akkor a határozat rövidített indokolásában szerepelnie kell
az erre való utalásnak.
(2) Ha a fellebbezés kizárólag a büntetésre, illetve az intézkedésre vonatkozó
rendelkezés ellen irányul, az ügydöntő határozat indokolása az 561. § (3) bekezdés a)–
c) és e) pontjában és az 564. § (4) bekezdésében meghatározottakból is állhat.
(3) Ha az ügydöntő határozat több bűncselekményről rendelkezik, a fellebbezéssel
nem érintett bűncselekmény tekintetében az indokolás az 561. § (3) bekezdés a)–c) és
e) pontjában és az 564. § (4) bekezdésében meghatározottakból, valamint az
alkalmazott jogszabályok megjelöléséből is állhat.
(4) Ha a bíróság elfogadta a terhelt bűnösséget beismerő nyilatkozatát és erre alapítva
állapította meg a terhelt bűnösségét, az ítélet indokolása az 561. § (3) bekezdés a)–c)
és e) pontjában meghatározottakból és a bűnösség beismerésére, a bűnösséget
beismerő nyilatkozat elfogadására, valamint az alkalmazott jogszabályokra való
utalásból is állhat. Ha a bíróság a büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként
figyelembe vette a büntetőeljárás elhúzódását, akkor a bűnösséget beismerő
nyilatkozat elfogadásáról szóló ítélet indokolásában szerepelnie kell az erre való
utalásnak.
(5) Ha az ügydöntő határozat több vádlottat érint, az indokolás
a) az (1) bekezdés alapján is írásba foglalható az olyan vádlott tekintetében, akivel
szemben az ügydöntő határozat elsőfokon jogerőre emelkedett,
b) a (4) bekezdés alapján is írásba foglalható az olyan vádlott tekintetében, akire
nézve a bíróság elfogadta a bűnösséget beismerő nyilatkozatot.
(6) Ha a fellebbezés kizárólag az ítéletnek az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás
tárgyát képező kérdésre, továbbá a polgári jogi igényre vagy a szülői felügyeleti jog
megszüntetésére vonatkozó rendelkezése ellen irányul, az ítélet indokolása az 561. §
(3) bekezdés a)–c) és e) pontjában és bűnösséget megállapító ítélet esetén az 564. §
(4) bekezdés b) pontjában meghatározottakból, valamint a fellebbezéssel
megtámadott rendelkezés indokaiból és az alkalmazott jogszabályok megjelöléséből is
állhat.
Az ítélet
563. § A bíróság a vádról ítélettel határoz, ha a vádlottat bűnösnek mondja ki vagy
felmenti.
A bűnösséget megállapító ítélet
564. § (1) A bíróság a vádlottat bűnösnek mondja ki, ha megállapítja, hogy
bűncselekményt követett el és büntethető.
(2) A bűnösséget megállapító ítélet rendelkező része tartalmazza
a) a bíróság döntését arról, hogy a vádlottat bűnösnek mondja ki,
b) a kiszabott büntetést, illetve az alkalmazott intézkedést, valamint az egyéb
jogkövetkezményeket,
c) a bíróság által megállapított külön magatartási szabályokat, ha a bíróság a vádlottat
pártfogó felügyelet alá helyezi,
d) azt, ha a bíróság a büntetés kiszabását mellőzi.
(3) Ha a vádlott bűnösségét a bíróság próbára bocsátás ideje alatt vagy a próbára
bocsátás előtt elkövetett bűncselekmény miatt állapítja meg, a próbára bocsátást
kimondó rendelkezést hatályon kívül helyezi, a próbára bocsátást megszünteti és
halmazati büntetést szab ki.
(4) A bűnösséget megállapító ítélet indokolása tartalmazza
a) büntetés kiszabása, intézkedés alkalmazása, vagy ezek mellőzése esetén e döntés
indokait, az alkalmazott jogszabályok megjelölésével,b) ha a bíróság a büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként figyelembe vette a
büntetőeljárás elhúzódását, akkor az erre való utalást is.
565. § (1) Ha a bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot elfogadta, a vádlott
bűnösségét a bűnösség beismerésére, a bűnösséget beismerő nyilatkozat
elfogadására és az eljárás ügyirataira alapítja.
(2) * Ha a bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az előkészítő ülésen fogadta
el, – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – nem szabhat ki súlyosabb büntetést, illetve
nem alkalmazhat súlyosabb intézkedést, mint amelyet a vádirat, illetve az 502. § (1)
bekezdése alapján előterjesztett indítvány tartalmaz.
(3) * A (2) bekezdésben meghatározott esetben a bűnösséget beismerő nyilatkozat
elfogadásáról hozott végzéshez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak, ha a
bíróság az 521. § (1) bekezdésének korlátai között lefolytatott bizonyítás során a
korábban indult büntetőeljáráshoz újabb ügyet egyesít és abban a vádlottat bűnösnek
mondja ki.
A felmentő ítélet
566. § (1) A bíróság a vádlottat a vád alól felmenti, ha
a) a cselekmény nem bűncselekmény,
b) a bűncselekményt nem a vádlott követte el,
c) nem bizonyított a bűncselekmény elkövetése vagy az, hogy a bűncselekményt a
vádlott követte el, vagy
d) * a vádlott büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét kizáró ok
állapítható meg.
(2) A felmentő ítélet rendelkező része tartalmazza a bíróság döntését arról, hogy a
vádlottat a vád alól felmenti.
(3) Ha a kóros elmeállapota miatt felmentett vádlott kényszergyógykezelésének
feltételei fennállnak, a bíróság elrendeli a vádlott kényszergyógykezelését.
(4) A felmentő ítélet indokolása tartalmazza az (1) bekezdés a)–d) pontjában
meghatározottak közül annak az oknak a feltüntetését is, amely a bíróságot az ítélet
kialakításában vezette.
(5) * Ha a felmentés alapja gyermekkor vagy kóros elmeállapot, a bíróság elkobzást,
vagyonelkobzást, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét, illetve
tárhelyszolgáltatás megszüntetését rendelhet el.
Az eljárást megszüntető végzés
567. § (1) A bíróság ügydöntő végzésével az eljárást megszünteti, ha
a) halál, elévülés, kegyelem vagy törvényben meghatározott egyéb okból a vádlott
büntethetősége megszűnt,
b) a cselekményt jogerősen elbírálták,
c) az ügyészség a vádat ejtette és magánvádnak vagy pótmagánvádnak nincs helye,
illetve a sértett magánvádlóként vagy pótmagánvádlóként nem lépett fel,
d) *
e) *
f) * olyan bűncselekmény miatt van folyamatban, amelynek a vád tárgyává tett
jelentősebb tárgyi súlyú bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából
nincs jelentősége, vagy
g) * a magánindítvány hiányzik és az a 378. § (4) bekezdése alapján már nem
pótolható.
(2) A bíróság nem ügydöntő végzésével az eljárást megszünteti, ha
a) * a feljelentés vagy a legfőbb ügyésznek a 4. § (9) bekezdésében vagy a Btk. 3. §
(3) bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányzik,
b) *
c) * a vádat nem az arra jogosult emelte,
d) a vádirat nem vagy hiányosan tartalmazza a 422. § (1) bekezdésében írt törvényes
elemeket, és emiatt a vád érdemi elbírálásra alkalmatlan,
e) * a büntetőeljárás átvétele vagy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi
együttműködésről szóló törvényben meghatározott konzultációs eljárás eredménye
alapján a büntetőeljárást más állam hatósága folytatja le, vagyf) * az ügy nem tartozik magyar büntető joghatóság alá.
(3) A bíróság az (1)–(2) bekezdésben meghatározott ok észlelésekor nyomban
megszünteti az eljárást.
(4) Az eljárást megszüntető végzés rendelkező része tartalmazza a bíróság döntését
arról, hogy az eljárást megszünteti.
(5) Az eljárást megszüntető végzés indokolása tartalmazza az (1) bekezdés a)–f)
pontjában vagy a (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározottak közül annak az oknak
a feltüntetését is, amely a bíróságot a végzés kialakításában vezette, valamint az ezek
alapjául szolgáló tényeket és körülményeket.
(6) A nem ügydöntő eljárást megszüntető végzés
a) bevezető része tartalmazza az 561. § (1) bekezdésében meghatározottakat is,
b) rendelkező része tartalmazza az 561. § (2) bekezdés a)–e) pontjában
meghatározottakat,
c) indokolása szükség szerint tartalmazza az 561. § (3) bekezdés a)–f) pontjában
meghatározottakat.
(7) Ha az ügydöntő határozat kihirdetését követően, annak jogerőre emelkedése előtt
válik ismertté, hogy a vádlott meghalt vagy eljárási kegyelemben részesült, és a
határozat ellen nem jelentettek be fellebbezést, a bíróság a nem jogerős ügydöntő
határozatát, vagy határozatának e vádlottat érintő részét hatályon kívül helyezi, és az
eljárást a vádlott halála vagy eljárási kegyelem miatt megszünteti.
568. § * Ha az ügyészség ejtette a vádat és pótmagánvádnak lehet helye, az eljárás
megszüntetésének nem akadálya, hogy a sértettnek azért nem lehetett az ügyészség
vádejtését tartalmazó nyilatkozatát kézbesíteni, mert ismeretlen helyen tartózkodott.
569. § (1) * Az eljárásnak az 567. § (1) bekezdés a), f) és g) pontja alapján történt
megszüntetése esetén a bíróság ügydöntő végzésben elkobzást, vagyonelkobzást,
elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét vagy tárhelyszolgáltatás
megszüntetését rendelhet el.
(2) * Az eljárásnak az 567. § (7) bekezdése alapján történt megszüntetése esetén a
bíróság a korábbi ügydöntő határozat elkobzást, vagyonelkobzást, elektronikus adat
végleges hozzáférhetetlenné tételét, illetve tárhelyszolgáltatás megszüntetését
kimondó rendelkezését hatályában fenntartja.
Rendelkezés az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének a hozzáférés
végleges megakadályozásával történő végrehajtásáról
570. § A bíróság hivatalból vagy az ügyészség indítványára az elektronikus adat
végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtását az elektronikus adathoz való
hozzáférés végleges megakadályozásával rendeli el, ha az elektronikus adathoz való
hozzáférésnek a 337. § (1) bekezdése szerinti ideiglenes megakadályozása volt
elrendelve, és a hozzáférés megakadályozása továbbra is indokolt.
A polgári jogi igény elbírálása
571. § * (1) A bíróság a polgári jogi igény érdemében ítélettel határoz, annak helyt ad
vagy azt elutasítja.
(2) Ha a bíróság az ítéletében megállapítja a bűncselekménnyel okozott kár vagy
vagyoni hátrány összegét, illetve a bűncselekmény elkövetési értékét, ezen összeg
mértékéig az előterjesztett polgári jogi igényt érdemben el kell bírálni.
(2a) * A bíróság az 556. § (6) bekezdése szerinti esetben a polgári jogi igényt a
magánfél által előterjesztetteknek megfelelően bírálja el.
(2b) * Ha a magánfél polgári jogi igényként sérelemdíj fizetésére irányuló követelést
terjesztett elő, ennek elbírálására kizárólag az 556. § (6) bekezdésében meghatározott
esetben kerülhet sor.
(3) A polgári jogi igény elbírálására a polgári perrendtartásról szóló törvénynek az
érdemi döntés korlátaira, a teljesítési határidőre és annak számítására vonatkozó
rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A bíróság az ítéletnek a polgári jogi igényre vonatkozó rendelkezését a polgári
perrendtartásról szóló törvénynek az előzetes végrehajthatóságra vonatkozó
rendelkezései szerint előzetesen végrehajthatónak nyilváníthatja.
A szülői felügyeleti jog megszüntetése572. § (1) A bíróság a Polgári Törvénykönyvről szóló törvénynek a szülői felügyeleti jog
megszüntetésére vonatkozó rendelkezései alapján az ügyészség indítványára
megszüntetheti a vádlott szülői felügyeleti jogát, ha a vádlottat a gyermekének
sérelmére elkövetett szándékos bűncselekményben bűnösnek mondja ki.
(2) A szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti indítvány előterjesztését a vádlott
gyermeke és a vádlott gyermekének másik szülője az eljáró ügyészségnél
kezdeményezheti. Ha az ügyészség a kezdeményezéssel nem ért egyet, a
kezdeményezést haladéktalanul megküldi a gyámhatóságnak a szülői felügyeleti jog
megszüntetése iránti per indításának a megfontolása érdekében és erről a
kezdeményezőt tájékoztatja.
(3) A bíróság a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti igény érvényesítését egyéb
törvényes útra utasítja, ha az indítvány elbírálása a büntetőeljárás befejezését
jelentősen késleltetné, vagy az indítványnak a büntetőeljárásban való érdemi
elbírálását más körülmény kizárja.
A szabálysértés elbírálása
573. § (1) Ha a bíróság a tárgyalás eredményéhez képest úgy látja, hogy a vád
tárgyává tett cselekmény szabálysértés, és ezért a vádlottat felmenti, a szabálysértést
elbírálja.
(2) Az (1) bekezdés esetében a bíróság elkobzást rendelhet el, és a polgári jogi igényt
érdemben elbírálhatja.
(3) Ha a vádlottal szemben több bűncselekmény miatt emeltek vádat, és valamely vád
tárgyává tett cselekményről a bíróság megállapítja, hogy az szabálysértés, a bíróság e
szabálysértés miatt az eljárást megszüntetheti, ha a vád tárgyává tett más
bűncselekmény mellett e cselekménynek a felelősségre vonás szempontjából nincs
jelentősége.
A bűnügyi költség viselése
574. § (1) A bíróság a vádlottat a 145. § (1) bekezdésében meghatározott bűnügyi
költség viselésére kötelezi, ha őt bűnösnek mondja ki vagy szabálysértés elkövetéséért
a felelősségét megállapítja.
(2) A vádlottat csak azzal a cselekménnyel vagy a tényállásnak azzal a részével
kapcsolatban felmerült bűnügyi költség viselésére lehet kötelezni, amelyre a
bűnösségét vagy a felelősségét megállapították.
(3) A vádlottat nem lehet kötelezni annak a bűnügyi költségnek a viselésére, amely –
nem az ő mulasztása folytán – szükségtelenül merült fel, vagy amelynek viselésére a
törvény alapján mást kell kötelezni.
(4) A bíróság a bűnösnek kimondott vádlottakat külön-külön kötelezi a bűnügyi költség
viselésére. Ha a bűnügyi költség vagy annak meghatározott része a bűnösnek
kimondott vádlottak szerint nem különíthető el, a bíróság a vádlottakat
egyetemlegesen kötelezi a bűnügyi költség viselésére.
(5) A bíróság a bűncselekmény tárgyi súlyához képest aránytalanul nagy bűnügyi
költség egy részének megfizetése alól a vádlottat mentesítheti.
575. § (1) Ha a bíróság a vádlottat felmenti, vagy vele szemben az eljárást
megszünteti, az állam viseli a 145. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott
bűnügyi költséget.
(2) A vádlott felmentése vagy az eljárás megszüntetése esetén is kötelezni kell a
vádlottat annak a költségnek a viselésére, amely az ő mulasztása folytán merült fel.
(3) A bíróság az eljárás megszüntetése esetén a bűnügyi költségnek vagy egy
részének megfizetésére kötelezheti a vádlottat, ha az eljárást azért szünteti meg, mert
a Btk. Különös Részében meghatározott, a terhelt magatartásától függő
büntethetőséget megszüntető ok miatt a vádlott büntethetősége megszűnt.
(4) * A vádlott kötelezettségét a bűncselekmény tárgyi súlya, valamint a vádlott
vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten kell megállapítani.
(5) * Az eljárásnak az 567. § (2) bekezdésében meghatározott ok miatt történő
megszüntetése esetén a bíróság kizárólag a bírósági eljárás során felmerült bűnügyi
költségről rendelkezik, kivéve, ha az 567. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározottesetben a feljelentés vagy a legfőbb ügyész rendelkezésének beszerzése megtörtént
és az eljárás nem folytatható.
576. § (1) Az állam viseli
a) azt a költséget, amelyet a vádlottnak a 76. § a) pontja alapján nem kell
megtérítenie, és
b) * azt a költséget, amely annak kapcsán merült fel, hogy a vádlott hallássérült,
beszédfogyatékos, vak, siketvak, illetve a magyar nyelvet nem ismeri, vagy az eljárás
során nemzetiségi anyanyelvét használta.
(2) Ha a vádat az ügyészség képviselte, és a bíróság a vádlottat az 566. § (3)
bekezdésében meghatározott eset kivételével felmenti, vagy vele szemben az eljárást
az ügyészség vádejtése miatt megszünteti, az állam az ügydöntő határozat jogerőre
emelkedésétől számított egy hónapon belül – jogszabályban meghatározott mértékben
– megtéríti a vádlott költségét, továbbá meghatalmazott védőjének díját és költségét.
577. § (1) A bíróság ügydöntő határozatában az összeg meghatározása nélkül, illetve a
díj arányos részének meghatározásával megállapítja, hogy ki viseli a pártfogó ügyvédi
díjat. A jogerős ügydöntő határozatot hozó bíróság a pártfogó ügyvédi díj viseléséről a
következő adatok nyolc napon belüli közlésével tájékoztatja a jogi segítségnyújtás
engedélyezése ügyében eljárt jogi segítségnyújtó szolgálatot:
a) a pártfogó ügyvédi díj viselésére vonatkozó döntés,
b) a pártfogó ügyvédi díj viselésére köteles személy neve, lakcíme, értesítési címe,
tényleges tartózkodási helye, kézbesítési címe, anyja neve, születési időpontja,
szervezet esetében elnevezése, székhelye, nyilvántartó szerv megnevezése,
nyilvántartási száma.
(2) Azt a pártfogó ügyvédi díjat, amelynek viselésére a büntetőeljárásban részt vevő
személy nem kötelezhető, az állam viseli.
578. § (1) * Az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően nyomban
előterjesztett kérelemre az államot illető bűnügyi költség megfizetésére az egyesbíró
vagy a tanács elnöke halasztást, illetve részletfizetést engedélyezhet a Bv. tv. 42. § (1)
bekezdésében meghatározott feltételek mellett és keretek között.
(2) A halasztás, illetve a részletfizetés iránti kérelemnek nincs halasztó hatálya.
(3) A kérelemről a jogerős ügydöntő határozatot hozó bíróság határoz. E határozat
ellen nincs helye fellebbezésnek.
LXXXI. FEJEZET
A FELLEBBEZÉS
A fellebbezési jog
579. § (1) Az elsőfokú bíróság ügydöntő határozata ellen fellebbezésnek van helye a
másodfokú bírósághoz.
(2) Az elsőfokú bíróság nem ügydöntő végzése ellen fellebbezésnek van helye a
másodfokú bírósághoz, ha azt e törvény nem zárja ki.
(3) A végzés elleni fellebbezés elintézésére az ítélet elleni fellebbezés szabályai
megfelelően irányadók azzal, hogy nem ügydöntő végzés esetén
a) * nem alkalmazható az 583. § (3) bekezdése, az 584. § (6) bekezdése és az 590. §
(5) bekezdése, illetve
b) fellebbezésre jogosult az egyéb érdekelt is.
A fellebbezés korlátai
580. § (1) Nincs helye fellebbezésnek
a) a szülői felügyeleti jog megszüntetésére irányuló indítvány, valamint a polgári jogi
igény érvényesítésének egyéb törvényes útra utasítása ellen,
b) az ítélet tudomásulvételét követően bejelentett fellebbezés elutasítása ellen,
c) azon a címen, hogy a bíróság a vádlott távollétében hozott ügydöntő határozatot,
ha a vádlott jelenléte a tárgyaláson nem volt kötelező,
d) a pervezető végzéssel szemben, valamint
e) a határozati formát nem igénylő bírói intézkedéssel szemben.
(2) Ha a bíróság a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát végzéssel elfogadta,
nincs helye fellebbezésnek az ítélet ellena) a bűnösség megállapítása, illetve
b) a váddal egyező tényállás és minősítés
miatt.
(3) Ha a bíróság végzése vagy intézkedése ellen nincs helye fellebbezésnek, az
ügydöntő határozat elleni fellebbezésre jogosult a bíróság végzését vagy intézkedését
az ügydöntő határozat elleni fellebbezésében sérelmezheti.
A fellebbezésre jogosultak
581. § Az elsőfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésre jogosult
a) a vádlott,
b) az ügyészség,
c) * a védő,
d) a vádlott örököse, a polgári jogi igénynek helyt adó rendelkezés ellen,
e) * a vádlott házastársa vagy élettársa a kényszergyógykezelés elrendelése ellen,
f) a magánfél a polgári jogi igényt érdemben elbíráló rendelkezés ellen,
g) a vagyoni érdekelt a rá vonatkozó rendelkezés ellen.
A fellebbezés bejelentése
582. § (1) Akivel az elsőfokú bíróság az ítéletet kihirdetés útján közli, a fellebbezését
nyomban bejelentheti vagy erre három munkanapot tarthat fenn. E határidő
elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.
(2) Ha az elsőfokú bíróság a nem ügydöntő végzést kihirdetés útján közli, a
fellebbezést a végzés kihirdetésekor kell bejelenteni.
(3) A kézbesítés útján közölt ítélet ellen nyolc napon belül lehet fellebbezést
előterjeszteni. Ez a rendelkezés irányadó akkor is, ha az elsőfokú bíróság az ítélet
rendelkező részét kézbesítés útján közli.
(4) A nem a kihirdetéskor bejelentett fellebbezést az elsőfokú bíróságnál kell írásban
benyújtani vagy jegyzőkönyvbe mondani.
(5) Az ügyészség (4) bekezdés szerint benyújtott fellebbezéséről az elsőfokú bíróság a
vádlottat és a védőt tájékoztatja.
A fellebbezés oka, tartalma és iránya
583. § (1) Fellebbezésnek jogi és ténybeli okból van helye.
(2) Fellebbezésnek van helye az ítélet bármely rendelkezése és az indokolása ellen.
(3) Fellebbezésnek van helye kizárólag
a) * az előzetes mentesítésre vonatkozó rendelkezést is ideértve a büntetés
kiszabására vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezés,
b) * az ítéletnek az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás tárgyát képező rendelkezése,
a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti indítványt, illetve a polgári jogi igényt
érdemben elbíráló rendelkezése, vagy
c) a felmentő ítélet indokolásának 566. § (4) bekezdése, valamint a megszüntető
határozat indokolásának 567. § (5) bekezdése szerinti tartalma
ellen is.
(4) Az ügyészség a vádlott terhére és javára is, a vádlott és a védő csak a terhelt
javára fellebbezhet; az ügyészségnek a fellebbezésében meg kell jelölnie, ha az a
vádlott terhére irányul.
584. § (1) A fellebbezőnek meg kell jelölnie, hogy fellebbezését az ítélet mely
rendelkezése vagy az indokolás mely része ellen terjeszti elő.
(2) Ha a bíróság ítéletében a terhelt bűnösségét több bűncselekmény miatt állapította
meg, illetve több bűncselekmény miatt emelt vád alól mentette fel vagy szüntette
meg vele szemben az eljárást, a fellebbezésből ki kell tűnnie, hogy az melyik
cselekményre vonatkozó rendelkezést sérelmezi.
Hirdetés
(3) * A fellebbező
a) a (2) bekezdés szerinti fellebbezését a fellebbezéssel nem érintett cselekményre,
b) az 583. § (3) bekezdése szerinti fellebbezését a fellebbezéssel nem érintett
rendelkezésre
a későbbiekben nem terjesztheti ki.(4) Ha a bejelentett fellebbezés nem felel meg az (1)–(2) bekezdés rendelkezéseinek
és annak tartalma a bejelentéskor nem tisztázható, azt a felmentő, illetve az eljárást
megszüntető rendelkezés kivételével az ítélet valamennyi rendelkezése ellen
bejelentettnek kell tekinteni.
(5) A fellebbezésben új tényt állítani, illetve új bizonyítékra hivatkozni csak abban az
esetben lehet, ha a fellebbező valószínűsíti, hogy a fellebbezés alapjául szolgáló tény
vagy bizonyítási eszköz az ítélet kihirdetését követően keletkezett, vagy arról
önhibáján kívül az ítélet kihirdetése után szerzett tudomást. A fellebbezésben olyan
bizonyítást is lehet indítványozni, amelyet az elsőfokon eljárt bíróság elutasított.
(6) Az ügyészség és a védő a fellebbezést írásban indokolni köteles. Az indokolást az
ügyiratok felterjesztéséig az elsőfokú bíróságnál, az ügyiratok felterjesztése után a
másodfokú bíróságnál – legkésőbb a másodfokú tanácsülést vagy tárgyalást megelőző
tizenötödik napon – lehet előterjeszteni.
(7) Ha a (6) bekezdésben meghatározott határidőt az ügyészség mulasztja el, a tanács
elnöke az ügyészség vezetőjét erről tájékoztatja, a védőt mulasztása esetén a bíróság
rendbírsággal sújthatja.
585. § A magánfél a polgári jogi igényt az elsőfokú bíróság ítéletének a polgári jogi
igényt érdemben elbíráló rendelkezése elleni fellebbezésben és a másodfokú bírósági
eljárás során a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a perorvoslatok és az azzal
összefüggő eljárások során történő keresetváltoztatásra vonatkozó rendelkezései
szerint változtathatja meg.
Észrevétel a fellebbezésre
586. § (1) A fellebbezéssel érintettek az ügyiratok felterjesztéséig az elsőfokú
bíróságnál, az ügyiratok felterjesztése után a másodfokú bíróságnál a fellebbezésre
észrevételt tehetnek.
(2) * Az ügyészség, a fellebbezéssel érintett vádlott vagy a védője, valamint a
fellebbező észrevételében arra, amit a másodfokú bíróság hivatalból felülbírál akkor is
hivatkozhat, ha nem vagy nem azon okból fellebbezett.
A fellebbezés visszavonása
587. § (1) A fellebbező a fellebbezését a másodfokú bíróság fellebbezést elbíráló
határozata meghozataláig visszavonhatja.
(2) Az ügyészség fellebbezését az ügyiratok felterjesztése után a másodfokú bíróság
mellett működő ügyészség vonhatja vissza. Ha az ügyészség a fellebbezést
visszavonja, és más nem fellebbezett, az ügyiratokat a nyilatkozatával együtt
visszaküldi az elsőfokú bíróságnak.
(3) A vádlott javára más által bejelentett fellebbezést a fellebbező csak a vádlott
hozzájárulásával vonhatja vissza. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az ügyészség
fellebbezésére.
(4) A visszavont fellebbezést nem lehet újból előterjeszteni.
Az elsőfokú bíróság és az ügyészség teendői a fellebbezést követően
588. § (1) A törvényben kizárt, az arra nem jogosulttól származó vagy az elkésett
fellebbezést az elsőfokú bíróság elutasítja. Az ismételten ilyen módon előterjesztett
fellebbezést a bíróság érdemi indokolás nélkül utasítja el.
(2) Ha a fellebbezési határidő valamennyi jogosultra lejárt, az egyesbíró vagy az
elsőfokú bíróság tanácsának elnöke az ügyiratokat – a másodfokú bíróság mellett
működő ügyészség útján – az ügydöntő határozat írásba foglalását követően
haladéktalanul felterjeszti a másodfokú bírósághoz.
(3) Ha olyan eljárási szabálysértésre alapítottak fellebbezést, amelynek a körülményei
az ügyiratokból nem tűnnek ki, az egyesbíró vagy a tanács elnöke erről a
felterjesztésben felvilágosítást ad.
(4) A másodfokú bíróság mellett működő ügyészség az ügyiratokat az indítványával
egy hónapon belül, különösen bonyolult vagy nagy terjedelmű ügyben két hónapon
belül megküldi a másodfokú bíróságnak. Kivételes esetben az ügyészség vezetője a
határidőt további egy hónappal meghosszabbíthatja.
TIZENÖTÖDIK RÉSZ
A MÁSODFOKÚ BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSLXXXII. FEJEZET
A MÁSODFOKÚ BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
A másodfokú eljárásban alkalmazandó rendelkezések
589. § A Tizenegyedik, valamint Tizenharmadik–Tizennegyedik Részben megállapított
rendelkezéseket a másodfokú bírósági eljárásban az e Részben foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
A felülbírálat terjedelme
590. § (1) A másodfokú bíróság – ha e törvény kivételt nem tesz – a fellebbezéssel
sérelmezett ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt felülbírálja.
(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az ítélet megalapozottságát, az ítéletnek a
bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására,
intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezéseit, valamint az indokolás
helyességét és az eljárási szabályok megtartását a bíróság arra tekintet nélkül bírálja
felül, hogy ki, milyen okból fellebbezett.
(3) Ha a fellebbezést kizárólag az 583. § (3) bekezdése alapján jelentették be, a
másodfokú bíróság az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését,
illetve részét bírálja felül.
(4) Ha az elsőfokú bíróság ítélete több bűncselekményről rendelkezett, a másodfokú
bíróság az ítéletnek csak a fellebbezéssel érintett bűncselekményre vonatkozó
rendelkezését, illetve részét bírálja felül.
(5) * A másodfokú bíróság a (3) és a (4) bekezdésben meghatározott esetben az ítélet
fellebbezéssel nem érintett része tekintetében – ideértve a 458. § (5) bekezdése
alapján részlegesen jogerőre emelkedett rendelkezéseket – is felülbírálja
a) az elsőfokú bírósági eljárást és ennek során vizsgálja azon eljárási szabályok
megtartását, amelyek megsértése esetén
aa) a 607. § (1) bekezdése, valamint a 608. § (1) bekezdése alapján az ítéletet
hatályon kívül kell helyezni, vagy
ab) a 609. § (1) bekezdése alapján az ítéletet hatályon kívül kell helyezni,
b) a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezést, ha a terheltet fel kell menteni,
vagy vele szemben az eljárást meg kell szüntetni,
c) a bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezést, továbbá
d) a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezést.
(5a) * A másodfokú bíróság az (5) bekezdés a) pont ab) alpontja alapján az elsőfokú
bíróság ítéletét akkor bírálja felül, ha az ítélet megalapozatlanságának vizsgálata
nélkül megállapítható, hogy a 607. § (1) bekezdésében, valamint a 608. § (1)
bekezdésében fel nem sorolt, és a másodfokú eljárásban nem orvosolható olyan
eljárási szabálysértés történt, amely lényeges hatással volt az eljárás lefolytatására, a
bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására,
illetve az intézkedés alkalmazására.
(6) * Ha a fellebbezést az 583. § (3) bekezdés b) pontja alapján jelentették be, a
másodfokú bíróság a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó
rendelkezést az (5) bekezdés alapján akkor bírálja felül, ha
a) a bűnösség megállapítására, illetve a bűncselekmény minősítésére vonatkozó
rendelkezést megváltoztatja, vagy
b) a kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés törvénysértő.
(7) * A másodfokú bíróság hivatalból dönt az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát
képező kérdésekben, valamint a szülői felügyeleti jogra és a polgári jogi igényre
vonatkozó rendelkezésekről is.
(8) Nem bírálható felül az ítéletnek az a felmentő vagy eljárást megszüntető
rendelkezése, amely ellen nem fellebbeztek.
(9) Ha az elsőfokú bíróság ítélete több vádlottról rendelkezett, a másodfokú bíróság – a
(4)–(8) bekezdés keretei között – az ítéletnek csak a fellebbezéssel érintett vádlottra
vonatkozó rendelkezését, illetve részét bírálja felül.(10) * Ha ugyanazon bűncselekmény vonatkozásában több fellebbezésre jogosult
jelentett be fellebbezést, és legalább egy fellebbezés az elsőfokú bíróság ítéletének a
bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezését sérelmezi, a másodfokú bíróság a
fellebbezéssel sérelmezett ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a (2) bekezdés
szerint – ha az elsőfokú bíróság ítélete több bűncselekményről rendelkezett, a (4)
bekezdés alkalmazásával – bírálja felül.
(11) A másodfokú bíróság a fellebbezéssel nem érintett vádlottat felmenti, a
bűncselekményének enyhébb minősítése folytán törvénysértően súlyos büntetését,
illetve a vele szemben büntetés helyett alkalmazott intézkedést enyhíti, vagy az
elsőfokú bíróság ítéletének rá vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezi, és vele
szemben az eljárást megszünteti vagy az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a
fellebbezéssel érintett vádlott tekintetében is ugyanígy határoz.
(11a) * A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének a fellebbezéssel nem
érintett vádlottra vonatkozó rendelkezését akkor helyezi hatályon kívül, ha a 609. § (1)
bekezdése szerinti eljárási szabálysértés a fellebbezéssel nem érintett vádlott
tekintetében is lényeges hatással volt az eljárás lefolytatására, a bűnösség
megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, illetve az
intézkedés alkalmazására.
(12) Ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének a fellebbezéssel nem
érintett vádlottra vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezi, vagy a
fellebbezéssel nem érintett vádlottat felmenti, és az elsőfokú bíróság által e vádlott
tekintetében kiszabott büntetést összbüntetésbe foglalták, a másodfokú bíróság az
összbüntetési ítéletet is hatályon kívül helyezi.
(13) Az ítélet megalapozatlansága esetén az elsőfokú bíróságot a (11) bekezdés
alkalmazásával akkor lehet új eljárásra utasítani, ha ez a fellebbezéssel nem érintett
vádlott felmentését, a bűncselekmény enyhébb minősítése folytán a törvénysértően
súlyos büntetés enyhítését, vagy az eljárás megszüntetését eredményezheti.
Kötöttség az elsőfokú bíróság ítéletének tényállásához
591. § (1) A másodfokú bíróság a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított
tényállásra alapítja, kivéve, ha az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, illetve a
fellebbezésben új tényt állítottak vagy új bizonyítékra hivatkoztak, és ennek alapján a
másodfokú bíróság bizonyítási eljárást folytat le.
(2) A másodfokú bíróság nem vizsgálja az elsőfokú bíróság ítéletének
megalapozottságát és a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra
alapítja,
a) ha a fellebbezést kizárólag az 583. § (3) bekezdése alapján jelentették be,
b) az 590. § (5) bekezdése esetén az ítéletnek a fellebbezéssel nem érintett
bűncselekményre vonatkozó rendelkezése, illetve része tekintetében.
A megalapozatlanság és annak következményei
592. § (1) Az elsőfokú bíróság ítélete teljes egészében megalapozatlan, ha
a) az elsőfokú bíróság nem állapított meg tényállást vagy
b) a tényállás teljes egészében felderítetlen.
(2) Az elsőfokú bíróság ítélete részben megalapozatlan, ha
a) az elsőfokú bíróság a tényállást hiányosan állapította meg,
b) a tényállás részben felderítetlen,
c) a megállapított tényállás ellentétes a bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő
ügyiratok tartalmával,
d) az elsőfokú bíróság a megállapított tényekből további tényre helytelenül
következtetett.
593. § (1) A másodfokú bíróság az ítélet részbeni megalapozatlanságát kiküszöböli,
ennek során
a) a tényállást kiegészíti, illetve helyesbíti, ha a helyes tényállás az elsőfokú bíróság
által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma, ténybeli következtetés vagy a
felvett bizonyítás útján megállapítható,
b) az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma, ténybeli
következtetés vagy a felvett bizonyítás alapján az elsőfokú bíróság által megállapítotttényállástól eltérő tényállást állapíthat meg, ha a vádlott felmentésének vagy részbeni
felmentésének, vagy az eljárás megszüntetésének vagy részbeni megszüntetésének
van helye,
c) az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma, ténybeli
következtetés vagy az ügyészség által indítványozott bizonyítás alapján az elsőfokú
bíróság által megállapított tényállástól eltérő tényállás megállapításával az elsőfokú
bíróság által felmentett vádlott bűnösségét állapíthatja meg.
(2) * Ha a másodfokú bíróság az ítélet megalapozatlanságának kiküszöbölése során –
a helyes tényállás érdekében felvett bizonyítás, az ügyiratok tartalma vagy ténybeli
következtetés alapján – az elsőfokú bíróságtól eltérő tényeket állapít meg, az eltérő
tényekkel kapcsolatos bizonyítékokat eltérően értékelheti. A másodfokú bíróság nem
értékelheti az elsőfokú bíróságtól eltérően a másodfokú bíróság által megállapított
ténnyel össze nem függő, valamint a megalapozatlansággal nem érintett tényekkel
kapcsolatos bizonyítékokat.
(3) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a helyesbített, kiegészített, illetve
az eltérően megállapított tényállás alapján bírálja felül.
(4) Ha a megalapozatlanság nyilvánvalóan a 164. § (1) bekezdésében foglalt
kötelezettség elmulasztására vezethető vissza, a megalapozatlanság következményei
nem alkalmazhatók.
(5) * Eltérő tényállás megállapításának a tényállás olyan megváltoztatása minősül,
amely
a) a vádlott felmentését vagy az eljárás vele szemben történt megszüntetését
követően a vádlott bűnösségének megállapítását, vagy
b) a vádlott bűnösségének megállapítását követően a vádlott felmentését vagy az
eljárás megszüntetését
eredményezi.
Bizonyítás a másodfokú bírósági eljárásban
594. § (1) * A másodfokú bírósági eljárásban bizonyítás felvételének a részbeni
megalapozatlanság, az eljárási szabálysértés kiküszöbölése érdekében, vagy akkor
van helye, ha a fellebbezésben új tényt állítottak, vagy új bizonyítékra hivatkoztak.
(2) A másodfokú bíróság mellőzi a bizonyítás felvételét olyan tényre nézve, amely a
bűnösség megállapítását, a felmentést, az eljárás megszüntetését, a bűncselekmény
minősítését, a büntetés kiszabását, illetve az intézkedés alkalmazását nem
befolyásolta.
A súlyosítási tilalom
595. § (1) Az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, a
vádlott büntetését, illetve a büntetés helyett alkalmazott intézkedést súlyosítani csak
akkor lehet, ha a terhére fellebbezést jelentettek be. Ez irányadó akkor is, ha a
másodfokú bíróság bizonyítást vesz fel, és annak eredményeként súlyosabb
bűncselekmény állapítható meg.
(2) A vádlott terhére bejelentett fellebbezésnek azt kell tekinteni, ami a bűnösségének
megállapítására, bűncselekményének súlyosabb minősítésére, a büntetésének
súlyosítására, illetve a vele szemben büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél
súlyosabbnak a megállapítására, vagy az ilyen intézkedés helyett büntetés
megállapítására irányul.
(3) Ha az elsőfokú bíróság a bűncselekmény miatt kiszabott büntetés vagy büntetés
helyett alkalmazott intézkedés mellett a vádlottat valamely bűncselekmény miatt
emelt vád alól felmenti, vagy vele szemben az eljárást megszünteti, a bűncselekmény
miatt kiszabott büntetés vagy a büntetés helyett alkalmazott intézkedés – ha a vádlott
terhére a fellebbezést kizárólag a felmentés vagy a megszüntetés ellen jelentették be
– csak akkor súlyosítható, ha az ítélet felmentő vagy eljárást megszüntető
rendelkezése miatt bejelentett fellebbezés eredményes.
(4) A súlyosítási tilalom folytán a másodfokú bíróság a vádlott terhére bejelentett
fellebbezés hiányában nem szabhat ki
a) büntetést azzal szemben, akinek az ügyét elsőfokon önállóan alkalmazott
intézkedéssel bírálták el,b) elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől
eltiltás, kitiltás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás, kiutasítás helyett
szabadságvesztést annak felfüggesztése mellett sem,
c) felfüggesztett szabadságvesztés helyett végrehajtandó szabadságvesztést,
d) végrehajtandó szabadságvesztés helyett hosszabb tartamú szabadságvesztést,
annak felfüggesztése mellett sem,
e) az elsőfokú bíróság által alkalmazott büntetések számát meghaladó további
büntetéseket, ide nem értve a szabadságvesztés helyett alkalmazott büntetéseket,
f) az elsőfokú bíróság által nem alkalmazott mellékbüntetést,
g) lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése helyett szabadságvesztést, annak
felfüggesztése mellett sem.
(5) Az életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a feltételes szabadságra bocsátás
legkorábbi időpontjának későbbi időpontban történő meghatározását vagy a feltételes
szabadságra bocsátás lehetőségének kizárását a büntetés súlyosításának, az erre
irányuló fellebbezést a vádlott terhére bejelentettnek kell tekinteni.
(6) * Ha az elsőfokú bíróság az elkobzásról, a vagyonelkobzásról, az elektronikus adat
végleges hozzáférhetetlenné tételéről, illetve tárhelyszolgáltatás megszüntetéséről a
törvény rendelkezése ellenére nem rendelkezett, a tényállás azonban a döntéshez
szükséges adatokat tartalmazza, erről a másodfokú bíróság is határozhat abban az
esetben is, ha a terhelt terhére nem jelentettek be fellebbezést.
(7) Ha az elsőfokú bíróság szabálysértés miatt alkalmazott jogkövetkezményt, e
jogkövetkezmény a másodfokú eljárásban akkor súlyosítható, ha a fellebbezés a
felmentő rendelkezés ellen irányul, vagy az a szabálysértés miatt alkalmazott
jogkövetkezmény súlyosítását célozza.
LXXXIII. FEJEZET
A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSE
A fellebbezés elintézésének előkészítése
596. § (1) A másodfokú bíróság tanácsának elnöke
a) intézkedik – szükség esetén – a hiányok pótlása, az ügyiratok kiegészítése, új
ügyiratok beszerzése vagy az elsőfokú bíróságtól felvilágosítás megszerzése iránt,
b) az ügyiratokat visszaküldi az elsőfokú bíróságnak, ha a fellebbezéseket
visszavonták,
c) a vádlottnak és a védőnek kézbesíti a más által bejelentett fellebbezést és a
másodfokú bíróság mellett működő ügyészség indítványát,
d) a vádlott vagy a védő fellebbezésének indokolását megküldi a másodfokú bíróság
mellett működő ügyészségnek, ha azt a másodfokú bíróság előtt terjesztették elő és
közvetlenül még nem küldték meg neki,
e) * vizsgálja, hogy a másodfokú eljárásban kötelező-e az ügyész és a védő jelenléte,
f) vizsgálja, szükséges-e személyi szabadságot érintő bírói engedélyes
kényszerintézkedéssel kapcsolatban határozni.
(2) A tanács elnöke az ügyiratok érkezésétől számított két hónapon belül a lehető
legközelebbi határnapra a fellebbezés elbírálására tanácsülést, nyilvános ülést vagy
tárgyalást tűz ki.
(3) A másodfokú bíróság a tárgyalás előtt bizonyítást rendelhet el, és a tanács elnöke
az emiatt szükséges intézkedéseket megteheti.
A fellebbezés elutasítása, áttétel, az eljárás felfüggesztése
597. § (1) A másodfokú bíróság a fellebbezést elutasítja, ha az 588. § (1)
bekezdésében felsorolt esetekben az elsőfokú bíróság elmulasztotta a fellebbezés
elutasítását.
(2) Ha a másodfokú bíróságnak a fellebbezés elbírálására nincs hatásköre vagy
illetékessége, az ügyiratokat tanácsülésen a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező
bírósághoz teszi át.
(3) A másodfokú bíróság az eljárást tanácsülésen felfüggesztheti a 487. §-ban, a 488. §
(1) bekezdés a), c) és d)–g) pontjában, valamint a 489–490. §-ban meghatározott
okokból.A tanácsülés
598. § (1) A másodfokú bíróság tanácsülésen határoz
a) a fellebbezés elutasításáról, az ügy áttételéről, az ügyek egyesítéséről vagy
elkülönítéséről, az eljárás felfüggesztéséről,
b) a vádlott felmentéséről vagy az eljárás vele szemben történő megszüntetéséről,
c) a fellebbezéssel nem érintett vádlott felmentéséről vagy az eljárás vele szemben
történő megszüntetéséről, feltéve, hogy e rendelkezéseket a fellebbezéssel érintett
vádlott esetében is tanácsülésen hozza meg,
d) ha az elsőfokú bíróság az ítéletét a 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási
szabálysértéssel hozta meg,
e) ha az elsőfokú bíróság a büntetőeljárást a 492. § alapján szüntette meg,
f) ha a fellebbezést kizárólag az 583. § (3) bekezdés b) pontja alapján jelentették be,
g) ha az elsőfokú bíróság nem ügydöntő végzése elleni fellebbezés bizonyítás felvétele
nélkül elbírálható.
(2) * A másodfokú bíróság tanácsülésen határoz akkor is, ha az ítélet ellen a vádlott
terhére nem jelentettek be fellebbezést és a tényállás megalapozott, vagy a vádlott
terhére bejelentett fellebbezés kizárólag az 583. § (3) bekezdés a), vagy c) pontján
alapszik, és nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését az ügyészség, a vádlott, a védő
vagy a fellebbező nem indítványozza.
(3) A tanács elnöke tanácsülésre tartozó ügyben nyilvános ülést vagy tárgyalást tűzhet
ki.
(4) * A tanács elnöke a (2) bekezdés szerinti esetben az ügyészséget, a vádlottat, a
védőt és a fellebbezőt értesíti a tanácsülés kitűzéséről, a tanács összetételéről, a
tanácsülés időpontjáról, és tájékoztatja arról, hogy nyolc napon belül a más által
bejelentett fellebbezésre, indítványra vagy nyilatkozatra észrevételeket tehetnek.
(5) Ha a tanács elnöke a (2) bekezdésben meghatározott esetben hivatalból nem
tűzött ki nyilvános ülést vagy tárgyalást, a (4) bekezdés szerinti tájékoztatás kiterjed
arra is, hogy az észrevétel előterjesztésére rendelkezésre álló határidő alatt nyilvános
ülés, vagy tárgyalás kitűzése indítványozható. E határidő elmulasztása miatt
igazolásnak nincs helye.
(6) Ha a másodfokú bíróság tanácsülésen állapítja meg, hogy az ügy tanácsülésen
nem intézhető el, az ügyet nyilvános ülésre vagy tárgyalásra tűzi ki. A másodfokú
bíróság a tanácsülésen hozható határozatot nyilvános ülésen vagy tárgyaláson is
meghozhatja, ha az ennek alapjául szolgáló okot a nyilvános ülésen vagy a
tárgyaláson észleli.
A nyilvános ülés
599. § (1) A másodfokú bíróság a fellebbezés elintézésére nyilvános ülést tart, kivéve,
ha az ügy tanácsülésen intézhető el, vagy tárgyalást kell tartani.
(2) A másodfokú bíróság a nyilvános ülésen
a) az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megalapozatlansága esetén megállapíthatja
a hiánytalan, illetve a helyes tényállást, ha az az elsőfokú bíróság által lefolytatott
bizonyítást érintő ügyiratok tartalma vagy ténybeli következtetés útján lehetséges,
b) az ügyben a vádlottat a büntetéskiszabási körülmények további tisztázása
érdekében meghallgathatja.
(3) A nyilvános ülésen az ügy előadása – ha azt a jelenlévők nem indítványozzák –
mellőzhető.
(4) * A nyilvános ülésen az ügyész és – a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott
eseten kívül – a vádlott jelenléte nem kötelező.
(5) A fellebbezés a szabályszerűen idézett vádlott távollétében akkor is elbírálható, ha
a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a meghallgatása nem
szükséges.
A tárgyalás
600. § (1) A másodfokú bíróság tárgyalást tart, ha
a) az ügy tanácsülésen nem intézhető el,
b) bizonyítás felvétele szükséges,c) a tanácsülésre vagy a nyilvános ülésre tartozó ügyet a tanács elnöke tárgyalásra
tűzte ki.
(2) A tárgyalásról a sértettet és a fellebbezőt is értesíteni kell.
(3) A tárgyalást a szabályszerűen idézett vádlott távollétében akkor is meg lehet
tartani, és a fellebbezés elbírálható, ha a vádlott terhére nem jelentettek be
fellebbezést.
(4) A tárgyalás elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.
601. § (1) A tárgyaláson a tanács elnöke által kijelölt bíró az ügyet előadja. Ismerteti az
elsőfokú bíróság ítéletének, a fellebbezésnek és az arra tett észrevételeknek a
lényegét, továbbá az ügyiratokból azt, amely a felülbírálathoz szükséges. Az elsőfokú
bíróság ítélete indokolásának ismertetése mellőzhető, ha azt a jelenlévők nem
indítványozzák, és azt a másodfokú bíróság sem tartja szükségesnek.
(2) A bíróság tagjai, az ügyész, a vádlott, a védő és a sértett az ügy előadásának
kiegészítését kérhetik, ezután a fellebbezésre jogosultaknak lehetővé kell tenni, hogy
az észrevételeiket, illetve indítványaikat – bizonyítási indítvány esetén az 584. § (5)
bekezdés keretei között – megtehessék.
(3) A bizonyítást az ügy előadása, illetve a (2) bekezdésben meghatározott indítványok
megtétele után kell felvenni.
(4) Az 520. §-t a bizonyítási eljárás megkezdése után előterjesztett bizonyítási
indítvány esetén kell alkalmazni.
(5) Az ügy előadása, illetve a bizonyítás felvétele után az erre jogosultak perbeszédet
tartanak, vagy felszólalnak. Perbeszédet először a fellebbező tart. Ha az ügyészség is
fellebbezett, először az ügyész mondja el a perbeszédet.
(6) Ha a másodfokú bíróság az ügydöntő határozat meghozatala előtt azt állapítja
meg, hogy a cselekmény az elsőfokú bíróság által megállapított minősítéstől eltérően
minősülhet, az 548. §-ban foglaltaknak megfelelően jár el.
Határozat kényszerintézkedésről
602. § Az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése esetén a személyi
szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésről a másodfokú bíróság a
hatályon kívül helyező végzésben határoz. A másodfokú bíróság a személyi
szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést a megismételt eljárásra
utasított bíróságnak a 297. § (4) bekezdésére, illetve a 301. § (2) bekezdésre
figyelemmel a 290. § (4) bekezdése szerinti döntéséig vagy fellebbezés esetén a
fellebbezést elbíráló bíróság 630. § (5) bekezdése szerinti döntéséig tartja fenn.
Intézkedések a másodfokú bírósági eljárás befejezése után
603. § (1) * A másodfokú bírósági eljárás befejezése után a másodfokú bíróság a
határozatát kézbesíti.
(2) Az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyező végzést akkor is kézbesíteni kell
a fellebbezőnek, a sértettnek és annak is, aki a másodfokú bíróság határozata ellen
fellebbezésre jogosult, ha velük a határozat rendelkező részét kihirdetés útján már
közölték.
(3) * A másodfokú bíróság az ügyiratokat a határozatával és a tárgyalásról készített
jegyzőkönyvvel együtt visszaküldi az elsőfokú bíróságnak, ha a másodfokú határozat
ellen nem jelentettek be fellebbezést, vagy azt a másodfokú bíróság elutasította.
LXXXIV. FEJEZET
A MÁSODFOKÚ BÍRÓSÁG HATÁROZATAI
604. § (1) A másodfokú bíróság – az e törvényben meghatározott esetekben – az
elsőfokú bíróság ítéletét
a) helybenhagyja,
b) megváltoztatja vagy
c) hatályon kívül helyezi, és
ca) az eljárást megszünteti vagy
cb) az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja.
(2) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása esetén
ítélettel, egyébként végzéssel határoz.(3) A határozat rendelkező része tartalmazza
a) a fellebbezéssel sérelmezett határozatot hozó elsőfokú bíróság megnevezését és a
határozatának számát is,
b) a bíróságnak az (1) bekezdésben meghatározott döntését,
c) az 561. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott személyes adatot abban az
esetben, ha az megváltozott.
(4) * A határozat indokolása tartalmazza az elsőfokú bíróság ítélete rendelkező
részének és a másodfokú bíróság mellett működő ügyészség indítványának lényegét,
azt, hogy ki, miért fellebbezett, és kifejti a bíróság döntésének indokait, szükség
esetén az 561. § (3) bekezdés b)–g) pontjában, az 564. § (4) bekezdés a), illetve b)
pontjában, az 566. § (4) bekezdésében vagy az 567. § (5) bekezdésében
meghatározottak feltüntetésével.
Az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyása
605. § (1) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja, ha a
fellebbezés alaptalan, és egyébként az ítéletet nem kell hatályon kívül helyezni,
továbbá ha nem kell, vagy – a súlyosítási tilalom, a felülbírálat terjedelmének korlátai
miatt, vagy a (2) bekezdés értelmében – nem lehet megváltoztatni.
(2) Ha a másodfokú bíróság a tényállást nem egészítette ki, illetve nem helyesbítette,
az elsőfokú bíróság ítéletében a törvényi büntetési tételkeretek között kiszabott
büntetés kisebb megváltoztatásának nincs helye.
(3) A másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyó végzése
ügydöntő határozat.
(4) A határozat indokolásának a helybenhagyás indokait röviden kell tartalmaznia.
Az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása
606. § (1) Ha az elsőfokú bíróság jogszabályt helytelenül alkalmazott, és az ítéletét
nem kell hatályon kívül helyezni, a másodfokú bíróság az ítéletet megváltoztatja, és a
törvénynek megfelelő határozatot hoz.
(2) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztathatja akkor is, ha az
elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megalapozatlanságát kiküszöbölte.
(3) * Ha az elsőfokú bíróság ítélete a vádlott beismerő nyilatkozatának elfogadásán
alapult, a másodfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott ítéletnek a bűnösség
megállapítására, valamint a vádirati minősítéssel egyező minősítésre vonatkozó
rendelkezéseit akkor változtathatja meg, ha a terhelt felmentésének, az eljárás
megszüntetésének, vagy a bűncselekmény minősítése megváltoztatásának van helye.
(4) A másodfokú bíróság az 590. § (6) bekezdése esetén az elsőfokú bíróság ítéletének
a büntetés kiszabására, vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezését akkor
változtathatja meg, ha a büntetés, illetve az intézkedés törvénysértő, eltúlzottan
súlyos vagy eltúlzottan enyhe.
Az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése
607. § (1) * A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi és
a) az 567. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott esetekben az eljárást
megszünteti, vagy
b) az eljárást nem ügydöntő végzéssel megszünteti, ha az elsőfokú bíróság a vádban
le nem írt cselekmény alapján a vádlott bűnösségét állapította meg, felmentette, vagy
vele szemben az eljárást megszüntette.
(2) * Ha a másodfokú bíróság az eljárást azért szünteti meg, mert a vádlott
büntethetősége megszűnt, az elsőfokú bíróság ítéletének az elkobzásra, a
vagyonelkobzásra, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételére, a
tárhelyszolgáltatás megszüntetésére és a polgári jogi igény megállapítására vonatkozó
rendelkezését hatályban tartja, ha ezekre nézve nem jelentettek be fellebbezést.
(3) Ha az elsőfokú bíróság ítélete több bűncselekményről rendelkezett, a másodfokú
bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének csak azon bűncselekményre vonatkozó
rendelkezéséről határoz az (1) bekezdés szerint, amelyet a hatályon kívül helyezés oka
érint.
608. § (1) A másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az
elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, haa) a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, vagy a tárgyaláson a tanács tagjai
nem voltak mindvégig jelen,
b) az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt,
c) a bíróság a hatáskörét túllépte, katonai büntetőeljárásra vagy más bíróság
kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet bírált el,
d) a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény
értelmében kötelező,
e) * a bíróság a 492. § (1) bekezdés c)–d) és i) pontjában, valamint a (2)
bekezdésében vagy az 567. § (1) bekezdés a)–b) és g) pontjában, valamint (2)
bekezdésében meghatározott valamely ok törvénysértő megállapítása miatt az
eljárást megszüntette,
f) az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes,
g) * az ítélet szóbeli indokolása során elhangzott és az írásba foglalt ítélet tényállási
elemei a bűncselekmény minősítését befolyásoló mértékben térnek el egymástól, és a
fellebbezést az 583. § (3) bekezdése alapján jelentették be vagy az eltérés az 584. §
(2) bekezdése szerinti fellebbezés esetén a fellebbezéssel nem érintett cselekményre
vonatkozik, vagy
h) * az elsőfokú bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az 504. § (2)
bekezdésében meghatározott feltételek hiányában fogadta el, vagy az írásba foglalt
ítélet tényállási elemei a bűncselekmény minősítését befolyásoló mértékben térnek el
a vádirati tényállástól.
(2) Az (1) bekezdés d) pontja alapján
a) ha a másodfokú bíróság a bűncselekmény minősítésének megváltoztatása folytán
állapítja meg, hogy az elsőfokú bírósági tárgyaláson védő jelenléte kötelező lett volna,
az ítéletet csak akkor kell hatályon kívül helyezni, ha az ügyészség eredetileg is olyan
bűncselekmény miatt emelt vádat, amelyre a törvény öt évig terjedő vagy ennél
súlyosabb szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli, vagy az elsőfokú bíróság
megállapította a vádtól eltérő súlyosabb minősítés lehetőségét,
b) * nincs helye az ítélet hatályon kívül helyezésének a védő jelenlétének hiánya
miatt, ha az elsőfokú bíróság a cselekményt tévesen minősítette öt évig terjedő vagy
ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekménynek,
c) az ítélet felmentő, illetve eljárást megszüntető rendelkezését nem kell hatályon
kívül helyezni, ha az ítéletet az elsőfokú bíróság a vádlott vagy a védő távollétében
hozta meg.
609. § (1) A másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az
elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a 607. § (1)
bekezdésében, valamint a 608. § (1) bekezdésében fel nem sorolt, és a másodfokú
eljárásban nem orvosolható olyan eljárási szabálysértés történt, amely lényeges
hatással volt az eljárás lefolytatására, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény
minősítésére, a büntetés kiszabására, illetve az intézkedés alkalmazására.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárási szabálysértésnek minősül különösen, ha
a) a bizonyítás törvényességére vonatkozó rendelkezéseket a vádemelés után
megsértették,
b) a büntetőeljárásban részt vevő személyek a vádemelés után a törvényes jogaikat
nem gyakorolhatták, vagy ezek gyakorlásában őket korlátozták,
c) a tárgyalásról a nyilvánosságot törvényes ok nélkül kizárták,
d) a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény
Btk. szerinti minősítése vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása
tekintetében az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének nem vagy csak
részben tett eleget,
e) *
(3) Az ítélet felmentő, illetve eljárást megszüntető rendelkezését nem kell hatályon
kívül helyezni, ha az (1) bekezdés szerinti eljárási szabálysértés a vádlott vagy a védő
törvényes jogainak gyakorlását korlátozta.
(4) Ha az elsőfokú bíróság a lefoglalt dologról, az elkobzásról, a vagyonelkobzásról,
illetve az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről a törvényrendelkezése ellenére nem rendelkezett, és a döntéshez szükséges adatok a
másodfokú eljárás során bizonyítás felvétele keretében nem tisztázhatók, a másodfokú
bíróság az elsőfokú bíróságot a CVI. Fejezet szerinti eljárás lefolytatására utasítja.
610. § Teljes megalapozatlanság esetén a másodfokú bíróság nem ügydöntő
végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét és az elsőfokú bíróságot
új eljárásra utasítja.
611. § (1) A hatályon kívül helyező végzés indokolása tartalmazza a hatályon kívül
helyezés okát, továbbá a másodfokú bíróságnak a megismételt eljárásra vonatkozó
iránymutatását.
(2) A másodfokú bíróság elrendelheti, hogy az ügyet az elsőfokú bíróság más tanácsa
vagy – kivételesen – más bíróság tárgyalja.
Az egyéb kérdésekre vonatkozó rendelkezések
612. § (1) * Ha a vagyoni érdekelt az elsőfokú bíróság ítéletének elkobzást,
vagyonelkobzást, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét, illetve
tárhelyszolgáltatás megszüntetését elrendelő rendelkezése ellen fellebbezést jelentett
be, és a másodfokú bíróság e fellebbezés vagy bármely más fellebbezés alapján az
elsőfokú bíróságnak a vagyoni érdekelt tulajdonjogát, vagyonát, az elektronikus adat
feletti rendelkezési jogát, vagy a tárhelyszolgáltatáshoz való jogosultságát érintő
elkobzást, vagyonelkobzást, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét,
illetve tárhelyszolgáltatás megszüntetését kimondó rendelkezését nem mellőzte, az
elsőfokú bíróság a másodfokú bíróság határozatának a vagyoni érdekelt részére
történő közléséről a vagyoni érdekeltnek az 57. § (4) bekezdésében meghatározott
jogára való tájékoztatással gondoskodik.
(2) * Ha a másodfokú bíróság rendeli el a vagyoni érdekelt tulajdonjogát érintő
elkobzást, vagyonelkobzást, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét,
illetve tárhelyszolgáltatás megszüntetését, a határozat rendelkező részének
tartalmaznia kell a vagyoni érdekeltnek az 57. § (4) bekezdésében meghatározott
jogára történő tájékoztatást.
(3) Ha a szülői felügyeleti jog megszüntetése kérdésében való döntés a büntetőeljárás
befejezését jelentősen késleltetné, vagy a büntetőeljárásban való érdemi elbírálását
más körülmény kizárja, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének e
kérdésben döntő rendelkezését hatályon kívül helyezi, és a szülői felügyeleti jog
megszüntetése iránti indítványt egyéb törvényes útra utasítja.
A bűnügyi költség
613. § (1) A másodfokú bíróság a határozatában megállapítja a másodfokú bírósági
eljárásban felmerült bűnügyi költséget, és szükség esetén rendelkezik annak
viseléséről.
(2) * A másodfokú bíróság a bűnösnek kimondott vádlottat mentesítheti a másodfokú
bírósági eljárásban felmerült bűnügyi költségnek vagy egy részének a megfizetése
alól, ha
a) az ügyész vádlott javára bejelentett, illetve a vádlott vagy a védő fellebbezése
eredményes volt,
b) az ügyész a) ponton kívüli fellebbezése nem vezetett eredményre.
A nem ügydöntő végzés elleni fellebbezés
614. § (1) A másodfokú bírósági eljárásban, a harmadfokú bírósági eljárásban és a
hatályon kívül helyező végzés elleni fellebbezés elbírálása iránti eljárásban hozott
olyan, nem ügydöntő végzés elleni fellebbezésre, amely ellen az elsőfokú eljárásban
jogorvoslatnak lenne helye, az LXXXI–LXXXIV. Fejezetben foglaltakat az e §-ban
meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Nincs helye fellebbezésnek, ha az (1) bekezdésben meghatározott határozatot a
Kúria hozta.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott végzés elleni fellebbezést
a) az ítélőtábla bírálja el, ha a végzést a törvényszék hozta,
b) a Kúria bírálja el, ha a végzést az ítélőtábla hozta.
(4) Az ítélőtábla és a Kúria a fellebbezést tanácsülésen bírálja el.
LXXXV. FEJEZETFELLEBBEZÉS A MÁSODFOKÚ BÍRÓSÁG HATÁROZATA ELLEN
A fellebbezési jog és a fellebbezés korlátai
615. § (1) A másodfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye a harmadfokú
bírósághoz a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróságéval ellentétes döntése esetén.
(2) Ellentétes a döntés, ha a másodfokú bíróság
a) olyan vádlott bűnösségét állapította meg vagy olyan vádlott
kényszergyógykezelését rendelte el, akit az elsőfokú bíróság felmentett vagy vele
szemben az eljárást megszüntette,
b) az elsőfokon elítélt vádlottat felmentette vagy vele szemben a büntetőeljárást
megszüntette,
c) a vádlott bűnösségét olyan bűncselekményben állapította meg, amelyről az
elsőfokú bíróság nem rendelkezett.
(2a) * Nem tekinthető ellentétes döntésnek, ha a vádlott egy cselekménye több
bűncselekményt valósít meg, és erre figyelemmel a másodfokú eljárásban az elsőfokú
bíróság által megállapított minősítés megváltoztatásának lett volna helye.
(3) A fellebbezés sérelmezheti
a) az ellentétes döntést, illetve
b) * kizárólag az ellentétes döntéssel összefüggő felülbírálatból eredő, az 583. § (3)
bekezdésében meghatározott rendelkezést vagy indokolást.
(4) * A másodfokú bíróság ítélete elleni fellebbezésben az ellentétes döntés alapját
képező tényállás nem támadható, ha
a) az elsőfokú bíróság ítélete ellen kizárólag az 583. § (3) bekezdése alapján
jelentettek be fellebbezést, vagy
b) az ellentétes döntés az 590. § (5) bekezdése szerinti felülbírálaton alapult.
(5) A másodfokú bíróság ítéletének a (3) bekezdésben meghatározottakon kívüli
rendelkezése, illetve része ellen nincs helye fellebbezésnek.
(6) A fellebbezésben bizonyítást indítványozni, új tényt állítani vagy új bizonyítékra
hivatkozni nem lehet.
A fellebbezésre jogosultak
616. § * A másodfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésre jogosult
a) a vádlott,
b) az ügyészség,
c) * a védő,
d) * a vádlott házastársa vagy élettársa a kényszergyógykezelés elrendelése ellen.
TIZENHATODIK RÉSZ
A HARMADFOKÚ BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS
LXXXVI. FEJEZET
A HARMADFOKÚ BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
617. § A harmadfokú bírósági eljárásban a másodfokú bírósági eljárásra vonatkozó
rendelkezéseket az e Részben foglalt eltérésekkel kell értelemszerűen alkalmazni.
A felülbírálat terjedelme
618. § (1) A harmadfokú bíróság
a) a másodfokú bíróság ítéletének
aa) a fellebbezéssel sérelmezett ellentétes döntését,
ab) azon rendelkezését, illetve részét, amelyet az elsőfokú bíróság ítéletének a
sérelmezett ellentétes döntéssel összefüggő felülbírálata eredményezett, és
b) az elsőfokú és a másodfokú bírósági eljárást
arra tekintet nélkül bírálja felül, hogy ki, milyen okból fellebbezett.
(2) A harmadfokú bíróság hivatalból dönt az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát
képező kérdésekben, valamint a szülői felügyeleti jogra és a polgári jogi igényre
vonatkozó rendelkezésekről is.
(3) * A harmadfokú bíróság az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében is
felülbíráljaa) az 590. § (5) bekezdés a)–c) pontjában meghatározottakat,
b) az 590. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározottakat is, ha a 615. § (3) bekezdés
b) pontja szerinti fellebbezés a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására
vonatkozó rendelkezésen kívüli rendelkezést sérelmezett, és
ba) a bűnösség megállapítására, illetve a bűncselekmény minősítésére vonatkozó
rendelkezést megváltoztatja, vagy
bb) a kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés törvénysértő.
(4) Nem bírálható felül az ítéletnek az a felmentő vagy eljárást megszüntető
rendelkezése, amely ellen nem fellebbeztek.
Kötöttség a felülbírált ítélet tényállásához
619. § (1) A harmadfokú bíróság a határozatát arra a tényállásra alapítja, amely
alapján a másodfokú bíróság az ítéletét meghozta, kivéve, ha a másodfokú bíróság
ítélete a fellebbezéssel sérelmezett ellentétes döntés tekintetében megalapozatlan.
(2) A harmadfokú bírósági eljárásban nincs helye bizonyításnak.
(3) * Ha a másodfokú bíróság ítélete a fellebbezéssel sérelmezett ellentétes döntés
tekintetében megalapozatlan, és a helyes tényállás az elsőfokú, illetve a másodfokú
bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok alapján megállapítható, vagy a
helytelen ténybeli következtetés az elsőfokú, illetve a másodfokú bíróság által
lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok alapján kiküszöbölhető, a harmadfokú bíróság
a) a tényállást kiegészíti, illetve helyesbíti,
b) a másodfokú bíróság által megállapított tényállástól eltérő tényállást állapíthat
meg, ha a vádlott felmentésének vagy részbeni felmentésének, vagy az eljárás
megszüntetésének vagy részbeni megszüntetésének van helye.
(3a) * Ha a másodfokú bíróság az 593. § (1) és (2) bekezdésére figyelemmel
törvénysértő módon állapított meg az elsőfokú bíróságtól eltérő tényállást, a
harmadfokú bíróság az ítéletnek a másodfokú bíróság eltérő tényállás megállapítását
eredményező részét kirekeszti és a másodfokú bíróság által felmentett vagy
megszüntetéssel érintett vádlott bűnösségét állapíthatja meg.
(3b) * A harmadfokú bíróság a (3a) bekezdés alapján irányadó tényállást az elsőfokú,
illetve a másodfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok, ténybeli
következtetés alapján kiegészítheti, helyesbítheti.
(4) * Ha a fellebbezést kizárólag a 615. § (3) bekezdés b) pontja vagy a 615. § (4)
bekezdése alapján jelentették be, továbbá a fellebbezéssel nem érintett
bűncselekmény tekintetében a harmadfokú bíróság nem vizsgálja a másodfokú bíróság
ítéletének megalapozottságát és a határozatát a másodfokú bíróság által alapul vett
tényállásra alapítja.
LXXXVII. FEJEZET
A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSE
Általános rendelkezések
620. § (1) A harmadfokú bíróság a fellebbezést a 621. § (1) bekezdésében
meghatározott esetekben tanácsülésen, egyébként nyilvános ülésen bírálja el.
(2) A harmadfokú bírósági eljárásban védő részvétele kötelező. Ha a vádlottnak nincs
védője, a tanács elnöke a fellebbezésnek a harmadfokú bírósághoz érkezését követően
haladéktalanul védőt rendel ki.
A tanácsülés és a nyilvános ülés
621. § (1) A harmadfokú bíróság tanácsülésen határoz
a) ha a fellebbezést a sérelmezett ítélet megalapozatlansága miatt nem lehet elbírálni,
b) ha az elsőfokú, illetve a másodfokú bíróság az ítéletét a 608. § (1) bekezdésében
meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg.
(2) A harmadfokú bíróság tanácsülésen határoz akkor is, ha az ítélet ellen a vádlott
terhére nem jelentettek be fellebbezést és nyilvános ülés kitűzését az ügyészség, a
vádlott, a védő vagy a fellebbező nem indítványozza.
(3) * Ha a tanács elnöke a (2) bekezdés esetén hivatalból nem tűzött ki nyilvános
ülést, a tanácsülés kitűzéséről szóló tájékoztatás kiterjed arra is, hogy az észrevételelőterjesztésére rendelkezésre álló határidő alatt nyilvános ülés kitűzése
indítványozható. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
(4) A nyilvános ülésen az ügyész és a védő jelenléte kötelező.
Határozat a kényszerintézkedésről, intézkedések a fellebbezés elintézése után
622. § (1) Az elsőfokú, illetve a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése
esetén a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésekről a
harmadfokú bíróság a hatályon kívül helyező végzésben határoz.
(2) * A harmadfokú bíróság a fellebbezés elintézése és a határozatának kézbesítése
után az ügyiratokat a határozatával és a harmadfokú eljárásban készült
jegyzőkönyvvel együtt visszaküldi a másodfokú bíróságnak, illetve az új eljárás
lefolytatására utasított bíróságnak.
LXXXVIII. FEJEZET
A HARMADFOKÚ BÍRÓSÁG HATÁROZATAI
A másodfokú bíróság ítéletének helybenhagyása
623. § A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét helybenhagyja, ha a
fellebbezés alaptalan, és egyébként az ítéletet nem kell hatályon kívül helyezni,
továbbá ha nem kell, vagy – a súlyosítási tilalom, a felülbírálat terjedelmének korlátai
miatt, vagy a 605. § (2) bekezdése értelmében – nem lehet megváltoztatni.
A másodfokú bíróság ítéletének megváltoztatása
624. § (1) A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és a
törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha a másodfokú bíróság jogszabályt helytelenül
alkalmazott, és az ítéletét nem kell hatályon kívül helyezni.
(2) A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét megváltoztathatja akkor is, ha
a másodfokú bíróság ítéletének részbeni megalapozatlanságát kiküszöbölte.
A másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése
625. § (1) A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság és az elsőfokú bíróság ítéletét
hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti a 607. § (1) bekezdésében
meghatározott esetekben.
(2) A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és a
másodfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a másodfokú bíróság az ítéletét
a) a 608. § (1) bekezdésében meghatározott valamely eljárási szabálysértéssel,
b) * a súlyosítási tilalom megsértésével,
c) * a 607. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott ok törvénysértő
megállapításával
hozta meg.
(3) A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése
mellett az elsőfokú bíróság ítéletét is hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot
utasítja új eljárásra, ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárási
szabálysértést az elsőfokú bíróság követte el.
(4) A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság, és szükség szerint az elsőfokú bíróság
ítéletét hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot, vagy az elsőfokú bíróságot új
eljárásra utasítja, ha a másodfokú ítélet megalapozatlanságát a 619. § (3) bekezdése
alapján nem tudja kiküszöbölni.
TIZENHETEDIK RÉSZ
A MÁSODFOKÚ ÉS A HARMADFOKÚ BÍRÓSÁG HATÁLYON KÍVÜL HELYEZŐ VÉGZÉSE
ELLENI FELLEBBEZÉS ELBÍRÁLÁSA
626. § A másodfokú és a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése elleni
fellebbezés elbírálása iránti eljárásban a harmadfokú bírósági eljárásra vonatkozó
rendelkezéseket az e Részben foglalt eltérésekkel kell értelemszerűen alkalmazni.
A fellebbezési jog és a fellebbezésre jogosultak
627. § (1) A másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyező
és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasító végzése, valamint a harmadfokú
bíróságnak a másodfokú bíróság ítéletét vagy a másodfokú bíróság ítéletét és az
elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyező és a másodfokú bíróságot vagy azelsőfokú bíróságot új eljárásra utasító végzése ellen fellebbezésnek van helye, ha a
hatályon kívül helyezésre
a) a 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértés,
b) a 609. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértés, vagy
c) az 592. § (1) bekezdésében meghatározott okból teljes megalapozatlanság,
d) * a 625. § (4) bekezdésében meghatározott ok
miatt került sor.
(2) A másodfokú és a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése ellen
fellebbezésnek van helye akkor is, ha a hatályon kívül helyező végzés meghozatalára
a 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.
(3) A másodfokú és a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése ellen
fellebbezésre jogosult
a) a vádlott,
b) az ügyészség,
c) * a védő.
(4) Nem jogosult fellebbezésre a (3) bekezdés alapján az, aki az ítélet ellen annak
hatályon kívül helyezése és a bíróság új eljárásra utasítása érdekében jelentett be
fellebbezést, ha a hatályon kívül helyezésre a fellebbezésben foglalt okból került sor.
(5) Ha a másodfokú és a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése egy
bűncselekmény több vádlottját érinti, bármely jogosult által bejelentett fellebbezés
valamennyi vádlott tekintetében felfüggeszti a hatályon kívül helyező határozat
végrehajthatóságát.
A fellebbezés elintézésének általános szabályai
628. § (1) Ha a hatályon kívül helyező végzést
a) a törvényszék hozta, a fellebbezést az ítélőtábla,
b) az ítélőtábla hozta, a fellebbezést a Kúria
tanácsülésen bírálja el.
(2) *
(3) Nincs helye fellebbezésnek, ha a hatályon kívül helyező végzést a Kúria hozta.
A fellebbezés elintézésének előkészítése és a bíróság határozatai
629. § (1) A tanács elnöke az ügy érkezésétől számított egy hónapon belül a lehető
legközelebbi határnapra a fellebbezés elbírálására tanácsülést tűz ki.
(2) A fellebbezést elbíráló bíróság – az e törvényben meghatározott esetekben – a
fellebbezéssel megtámadott hatályon kívül helyező végzést
a) helybenhagyja, vagy
b) hatályon kívül helyezi és a másodfokú vagy harmadfokú bíróságot a másodfokú
vagy a harmadfokú eljárás lefolytatására vagy új eljárásra utasítja.
(3) A fellebbezést elbíráló bíróság a fellebbezés tárgyában nem ügydöntő végzéssel
határoz.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott határozat és a fellebbezés elutasítása ellen
fellebbezésnek nincs helye.
A hatályon kívül helyező végzés helybenhagyása és hatályon kívül helyezése
630. § (1) A fellebbezést elbíráló bíróság a hatályon kívül helyező végzést
helybenhagyja, ha a fellebbezés alaptalan és egyébként a hatályon kívül helyező
végzést nem kell hatályon kívül helyezni.
(2) A fellebbezést elbíráló bíróság a hatályon kívül helyező végzést hatályon kívül
helyezi, és a másodfokú vagy harmadfokú bíróságot a másodfokú vagy a harmadfokú
eljárás lefolytatására utasítja, ha a másodfokú vagy harmadfokú bíróság az eljárási
törvény szabályainak megsértésével, vagy indokolatlanul rendelkezett az ítélet
hatályon kívül helyezéséről.
(3) A 627. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a fellebbezést elbíráló bíróság a
fellebbezéssel megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi, és a határozatot hozó
bíróságot új eljárásra utasítja.
(3a) * Ha a fellebbezést elbíráló bíróság a fellebbezéssel érintett vádlott
vonatkozásában a hatályon kívül helyező végzést hatályon kívül helyezi, akkor azugyanazon bűncselekmény vonatkozásában a fellebbezéssel nem érintett vádlott
tekintetében is ugyanígy határoz.
(4) A hatályon kívül helyező végzés indokolása tartalmazza a hatályon kívül helyezés
okát, továbbá a fellebbezést elbíráló bíróságnak a megismételt eljárásra vonatkozó
iránymutatását.
(5) Határozatának meghozatalát követően a fellebbezés elbírálására jogosult bíróság a
személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésről határoz.
A bűnügyi költség viselése
631. § * Az e Rész szerinti eljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.
TIZENNYOLCADIK RÉSZ
A MEGISMÉTELT ELJÁRÁS
Általános rendelkezések
632. § (1) A bíróság határozatának hatályon kívül helyezése vagy az Alkotmánybíróság
általi megsemmisítése esetén az eljárást meg kell ismételni.
(2) A megismételt eljárásban a bíróság az ügyet a hatályon kívül helyező határozat,
illetve az Alkotmánybíróság megsemmisítő határozata okainak és indokainak
figyelembevételével bírálja el.
(3) A megismételt eljárásban hozott ítélet felülbírálata során a másodfokú, illetve a
harmadfokú bíróságot változatlan tényállás mellett sem kötik a hatályon kívül helyező
határozatban kifejtett okok és indokok.
(4) * A vádlottat nem lehet kötelezni a megismételt eljárásban felmerült bűnügyi
költség viselésére, kivéve, ha az az ő mulasztása folytán merült fel.
Az elsőfokú bírósági eljárás megismétlése
633. § (1) A tárgyalás előkészítésére és az elsőfokú bírósági tárgyalásra vonatkozó
Tizenharmadik–Tizennegyedik Rész rendelkezéseit az e §-ban és a 634. §-ban foglalt
eltérésekkel értelemszerűen kell alkalmazni.
(2) A megismételt eljárásban előkészítő ülés tartásának nincs helye.
(3) A tárgyalás megkezdése után az egyesbíró vagy a tanács elnöke ismerteti a
másodfokú bíróság vagy a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező határozatának,
illetve az Alkotmánybíróság megsemmisítő határozatának, az elsőfokú bíróság, illetve
a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezett vagy megsemmisített határozatának, ha
másodfokon bizonyítást vettek fel, a másodfokú bírósági tárgyalás jegyzőkönyvének,
valamint a vádiratnak a lényegét.
(4) Ha az ügyészség a vádat az elsőfokú bíróság határozatának hatályon kívül
helyezése után módosította, a módosított vádirat lényegét az ügyész ismerteti.
(5) Ha a vádlott nem tesz vallomást, az egyesbíró vagy a tanács elnöke a hatályon
kívül helyezett vagy az Alkotmánybíróság által megsemmisített határozat alapjául
szolgáló tárgyaláson tett vallomásának lényegét is ismertetheti vagy felolvashatja.
(6) A tanú kihallgatása, illetve a szakértő meghallgatása helyett ismertethető vagy
felolvasható a tanúnak a hatályon kívül helyezett vagy az Alkotmánybíróság által
megsemmisített határozat alapjául szolgáló tárgyaláson tett vallomásáról, illetve a
szakértőnek az ott előterjesztett szakvéleményéről készült jegyzőkönyv lényege.
(7) A (6) bekezdés nem alkalmazható, ha az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül
helyezése azért történt, mert az ítélet megalapozatlanságát a másodfokú bírósági
eljárásban nem lehetett kiküszöbölni.
(8) A (7) bekezdés nem zárja ki azon tanúvallomás, illetve szakvélemény lényegének
az ismertetését vagy felolvasását, amely nem az ítéleti tényállás megalapozatlan
részére vonatkozik.
634. § (1) * Ha a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést, a megismételt
eljárásban nem lehet a felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, vagy a hatályon
kívül helyezett ítéletben kiszabott büntetésnél súlyosabb büntetést kiszabni, vagy
büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél súlyosabb intézkedést alkalmazni.
(2) * Ha az Alkotmánybíróság az ítéletet megsemmisíti, a megismételt eljárásban nem
lehet a felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, illetve az ítéletben kiszabottbüntetésnél súlyosabb büntetést kiszabni vagy büntetés helyett alkalmazott
intézkedésnél súlyosabb intézkedést alkalmazni.
(3) Az (1) bekezdés nem irányadó, ha
a) az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése a 608. § (1) bekezdés a)–c)
vagy e) pontjában vagy a 610. §-ban meghatározott ok miatt történt,
b) *
c) a megismételt eljárásban felmerült új bizonyíték alapján a bíróság olyan új tényt
állapít meg, amelynek folytán súlyosabb büntetést kell kiszabni, feltéve, hogy az
ügyészség ezt indítványozza,
d) az ügyészség vádkiterjesztése folytán a vádlott bűnösségét más bűncselekményben
is meg kell állapítani,
e) az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére a felülvizsgálati eljárásban
a terhelt terhére bejelentett felülvizsgálati indítvány folytán került sor.
(4) * A (3) bekezdés esetében sem lehet a vádlott bűnösségét megállapítani,
súlyosabb büntetést kiszabni vagy a büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél
súlyosabb intézkedést alkalmazni, ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak a
vádlottra vonatkozó rendelkezését az 590. § (11) bekezdése alapján helyezte hatályon
kívül.
A másodfokú vagy a harmadfokú bírósági eljárás megismétlése
635. § (1) Ha a harmadfokú bíróság vagy a Kúria a másodfokú bíróság határozatát
hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot utasítja új eljárásra, vagy az
Alkotmánybíróság a másodfokú bíróság határozatát megsemmisíti, a másodfokú
bíróság eljárására a Tizenötödik Rész rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Ha a Kúria a harmadfokú bíróság határozatát hatályon kívül helyezi, és a
harmadfokú bíróságot utasítja új eljárásra, vagy az Alkotmánybíróság a harmadfokú
bíróság határozatát megsemmisíti, a harmadfokú bíróság eljárására a Tizenhatodik
Rész rendelkezéseit kell alkalmazni.
A rendkívüli jogorvoslati eljárás megismétlése
636. § (1) Ha az Alkotmánybíróság a Kúria felülvizsgálati eljárás során hozott
határozatát megsemmisíti, a Kúria eljárására a XC. Fejezet rendelkezéseit kell
alkalmazni.
(2) Ha az Alkotmánybíróság a Kúriának a törvényesség érdekében bejelentett
jogorvoslat alapján hozott határozatát megsemmisíti, a Kúria eljárására a XCII. Fejezet
rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) * Ha a jogegységi panasz tanács a Kúria felülvizsgálati eljárás során hozott
határozatát hatályon kívül helyezi, a Kúria eljárására a XC. Fejezet rendelkezéseit kell
alkalmazni, azzal, hogy az eljáró tanács jogegységi eljárást kezdeményez. A
megismételt felülvizsgálati eljárásban a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott
határozat a terhelt terhére nem változtatható meg és csak akkor helyezhető hatályon
kívül, ha a terhelt felmentésének vagy az eljárás megszüntetésének van helye.
TIZENKILENCEDIK RÉSZ
RENDKÍVÜLI JOGORVOSLATOK
LXXXIX. FEJEZET
A PERÚJÍTÁS
A perújítás okai
637. § (1) * A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozatával befejezett
büntetőeljárás esetén perújításnak van helye, ha
a) az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozó olyan új
bizonyítékot hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy
aa) a terheltet fel kell menteni, lényegesen enyhébb büntetést kell kiszabni, vagy
büntetés helyett intézkedést kell alkalmazni, illetve a büntetőeljárást meg kell
szüntetni, vagyab) a terhelt bűnösségét kell megállapítani, vagy lényegesen súlyosabb büntetést,
intézkedés helyett büntetést kell kiszabni, vagy büntetés helyett alkalmazott
intézkedésnél lényegesen súlyosabb intézkedést kell alkalmazni,
b) * a terhelttel szemben ugyanazon cselekmény miatt több jogerős, a vádról
rendelkező ügydöntő határozatot hoztak,
c) a terhelt az ügydöntő határozatban nem a valódi személyazonosságával szerepel és
ez a határozat kijavításával nem orvosolható,
d) az alapügyben hamis vagy hamisított bizonyítékot használtak fel,
e) az alapügyben a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság tagja a
kötelességét a büntető törvénybe ütköző módon megszegte,
f) a köztársasági elnök a terhelttel szemben indult büntetőeljárás kegyelemből történő
megszüntetéséről határozott,
g) az alapügyet a CI–CII. Fejezet szerint fejezték be.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti új bizonyítéknak kell tekinteni az olyan személy
tanúvallomását, aki az alapügyben a mentességi jogával élve a vallomástételt
megtagadta.
(3) Az (1) bekezdés d) és e) pontja esetében perújításnak csak akkor van helye, ha
a) * a perújítási okként megjelölt bűncselekmény elkövetését jogerős, a vádról
rendelkező ügydöntő határozat megállapította, vagy ilyen ügydöntő határozat
meghozatalát nem bizonyítottság hiánya zárta ki, és
b) * e bűncselekmény a bíróság vádról rendelkező ügydöntő határozatát érdemben
befolyásolta.
(4) A perújításnak nem akadálya, ha a (3) bekezdés a) pontjában megjelölt
bűncselekmény miatt a felelősségre vonás az elkövető büntethetőségét, illetve a
cselekmény büntetendőségét kizáró ok vagy büntethetőséget megszüntető ok miatt
maradt el.
(5) Az (1) bekezdés f) és – ha a terhelt elérhető – g) pontja esetén a perújítás
lefolytatása kötelező.
638. § (1) Perújításnak nincs helye, ha a bíróság az eljárást azért szüntette meg, mert
az ügyészség a vádat ejtette.
(2) Perújításnak a terhelt terhére csak életében és csak az elévülési időn belül van
helye.
(3) A perújítást nem zárja ki, hogy a terhelt büntetését végrehajtották, a terhelt javára
szóló perújítást pedig az sem, hogy a terhelt büntethetősége megszűnt.
(4) A bíróság jogerős ügydöntő határozatának kizárólag a polgári jogi igény vagy a
szülői felügyeleti jog kérdésében hozott rendelkezése ellen a polgári perrendtartásról
szóló törvény szabályai szerint van helye perújításnak.
A perújítási indítvány
639. § (1) A terhelt terhére az ügyészség terjeszthet elő perújítási indítványt.
(2) A terhelt javára
a) az ügyészség,
b) a terhelt,
c) a védő,
d) a terhelt törvényes képviselője,
e) a terhelt házastársa vagy élettársa a kényszergyógykezelés elrendelése ellen,
f) * a terhelt halála után egyenesági rokona, testvére, házastársa vagy élettársa,
illetve ha a terhelt halála óta több mint ötven év telt el, oldalági rokona
terjeszthet elő perújítási indítványt.
(3) * A terhelt és a védő a 637. § (1) bekezdés g) pontjára alapított perújítási
indítványt attól a naptól számított egy hónapon belül terjesztheti elő, amelyen a
terhelt az alapügyet befejező ügydöntő határozat jogerőre emelkedéséről tudomást
szerzett. A büntetés végrehajtása érdekében kibocsátott elfogatóparancs esetén a
terhelt tudomásszerzésének az ítéletnek a terhelt büntetés-végrehajtási intézetbe
történt befogadását követő kézbesítését kell tekinteni.
(4) A perújítási indítványban meg kell jelölni az alapügyet, amely ellen a perújítás
irányul, az indítvány okát, valamint a perújítás alapjául szolgáló tényeket és azokbizonyítékait. A 637. § (1) bekezdés g) pontjára alapított perújítási indítványban
valószínűsíteni kell az alapügyet befejező ügydöntő határozat jogerőre emelkedéséről
való tudomásszerzés időpontját is.
(5) A perújítási indítványnak tartalmaznia kell az indítványozó kézbesítésre alkalmas
elérhetőségét, a 637. § (1) bekezdés g) pontjára alapított perújítási indítványnak
továbbá a terhelt tényleges tartózkodási helyét.
(6) Ha valamely hatóság vagy hivatalos személy a hivatali hatáskörében olyan
körülményről szerez tudomást, amelynek alapján perújítást lehet indítványozni,
köteles erről a perújítás megengedhetőségének kérdésében döntő bíróság mellett
működő ügyészséget tájékoztatni.
640. § (1) A perújítási indítvány a másodfokú bíróság perújítás megengedhetősége
tárgyában tartott tanácsülésének megkezdéséig visszavonható.
(2) A terhelt a javára más jogosult által előterjesztett perújítási indítványt is
visszavonhatja, kivéve, ha azt
a) az ügyészség terjesztette elő,
b) a kényszergyógykezelés elrendelése ellen terjesztették elő.
(3) A perújítási indítvány visszavonása esetén a felmerült bűnügyi költség
megfizetésére az indítványozót kell kötelezni. Ha a perújítási indítványt az ügyészség
vonta vissza, a bűnügyi költséget az állam viseli.
Perújítási nyomozás
641. § (1) Ha a perújítási nyomozást az ügyészség rendeli el, a nyomozásra a Tizedik
Rész rendelkezéseit a perújítási eljárás jellegének megfelelően kell alkalmazni.
(2) Ha a perújítási nyomozást a bíróság rendeli el, a nyomozásra a Tizedik Rész
rendelkezéseit a perújítási eljárás jellegének megfelelően, a következő eltérésekkel
kell alkalmazni:
a) a bíróság a nyomozást elrendelő végzést és az ügyiratokat az általános nyomozó
hatóságnak küldi meg,
b) a perújítási nyomozás során a bíróság gyakorolja a 26. § (3) bekezdés a)–c) és g)–h)
pontjában meghatározott irányítási jogkört,
c) a perújítási nyomozás határideje két hónap, amelyet a bíróság kétszer, egyenként
legfeljebb két hónappal meghosszabbíthat,
d) az általános nyomozó hatóság a perújítási nyomozás elvégzése után a bíróságnak
küldi vissza az ügyiratokat.
(3) Letartóztatás, előzetes kényszergyógykezelés, bűnügyi felügyelet nem rendelhető
el.
(4) A perújítási nyomozás során a leplezett eszközök a LV. Fejezet rendelkezései szerint
alkalmazhatók. A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazását a bíróság a
Tizenkettedik Részben meghatározottak szerint engedélyezi. Ha a perújítási
nyomozást a bíróság rendeli el, a bíróság nem utasíthatja az általános nyomozó
hatóságot bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazására. Ha az alapügyben
a nyomozás során már alkalmaztak bírói engedélyhez kötött leplezett eszközt az
érintett személlyel szemben, és a perújítási nyomozás során a bírói engedélyhez kötött
leplezett eszköz alkalmazását ismételten engedélyezik, a leplezett eszközök
alkalmazásának idejét össze kell adni és a 239. § (2) bekezdésében meghatározott
időtartamot ennek megfelelően kell számítani.
Az ügyészség eljárása
642. § (1) A más jogosulttól származó perújítási indítványt a perújítás
megengedhetőségének kérdésében döntésre jogosult bíróság mellett működő
ügyészségnél kell írásban benyújtani vagy jegyzőkönyvbe mondani.
(2) A nem jogosulttól származó perújítási indítványnak a bíróság részére történő
megküldését az ügyészség mellőzi, és erről az indítvány előterjesztőjét írásban
tájékoztatja.
(3) Az ügyészség a más jogosult által előterjesztett perújítási indítványt az
észrevételével együtt egy hónapon belül megküldi a bíróságnak.
(4) Ha az ügyészség terjeszt elő perújítási indítványt, ahhoz csatolja, illetve ha ez nem
lehetséges, megjelöli a perújítás alapjául szolgáló bizonyítási eszközöket.(5) Az ügyészség az alapügy bírósági ügyiratainak megküldése érdekében
haladéktalanul megkeresi az alapügyben elsőfokon eljárt bíróságot, ha azok a (3)
bekezdésben meghatározott nyilatkozatának megtételéhez vagy a perújítási indítvány
előterjesztéséhez szükségesek. Ebben az esetben a (3) bekezdésben meghatározott
határidőt az alapügy bírósági ügyiratainak ügyészséghez érkezésétől kell számítani.
(6) Ha a perújítás előfeltételeinek tisztázása és új bizonyítékok beszerzése érdekében
szükséges, az ügyészség a perújítási indítvány megküldése előtt perújítási nyomozást
rendel el. Ebben az esetben a (3) bekezdésben meghatározott határidőt a perújítási
nyomozás elvégzésétől kell számítani.
A perújítás megengedhetősége
643. § (1) Ha az alapügyben a járásbíróság járt el elsőfokon, a törvényszék, ha a
törvényszék járt el elsőfokon, az ítélőtábla dönt a perújítás megengedhetőségének
kérdésében.
(2) A perújítási indítványt a bíróság tanácsülésen bírálja el.
(3) A bíróság a perújítási indítvány érkezését követően – ha azt az ügyészség nem
csatolta – beszerzi az alapügy ügyiratait.
(4) * Ha a perújítási indítványt a bíróságnál terjesztették elő, a bíróság azt az alapügy
bírósági ügyirataival együtt, a 642. §-ban meghatározott intézkedések megtétele
érdekében megküldi az ügyészségnek. Az ügyészség az alapügy ügyiratait a
nyilatkozatával együtt egy hónapon belül visszaküldi a bíróságnak. Ha az ügyészség a
642. § (6) bekezdése alapján perújítási nyomozást rendelt el, a határidőt a perújítási
nyomozás elvégzésétől kell számítani.
(5) * A bíróság kézbesíti az ügyészség nyilatkozatát a perújítási indítvány
előterjesztőjének. A terhelt és a védő részére kézbesíteni kell a más által előterjesztett
perújítási indítványt és az arra tett ügyészségi nyilatkozatot.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott személyek a perújítási indítványra, illetve az
ügyészség nyilatkozatára a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül észrevételt
tehetnek.
(7) A perújítás megengedhetősége körében a 637. § (1) bekezdés a) pontjával
kapcsolatban azt kell elbírálni, hogy az indítványozó által a perújítás alapjául
felhozottak valóságuk bizonyítása esetében alkalmasak lehetnek-e arra, hogy a
bíróság a 637. § (1) bekezdés a) pont aa) vagy ab) alpontjának megfelelő határozatot
hozzon.
(8) Ha a perújítás megengedhetőségében való döntéshez bizonyítási eszköz
felkutatása szükséges, a bíróság perújítási nyomozást rendel el.
644. § (1) Ha a bíróság a perújítási indítványt alaposnak találja, a perújítást nem
ügydöntő végzésével elrendeli, és – a (2) bekezdés kivételével – az ügyet a
megismételt eljárás lefolytatására
a) megküldi az alapügyben eljárt elsőfokú bíróságnak vagy
b) átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz.
(2) A 637. § (1) bekezdés g) pontja alapján a perújítást csak a másodfokú, illetve csak
a harmadfokú bírósági eljárásra vonatkozóan kell elrendelni, ha a terhelt távollétében
csak a másodfokú, illetve csak a harmadfokú bírósági eljárást folytatták le.
(3) Ha a bíróság a 637. § (1) bekezdés b) pontja alapján rendeli el a perújítást, maga is
hatályon kívül helyezheti az alapügyben hozott ítéletet, vagy annak a perújítással
megtámadott részét és az 567. § (1) bekezdés b) pontja alapján megszüntetheti az
eljárást.
(4) Ha a bíróság a 637. § (1) bekezdés f) pontja alapján rendeli el a perújítást, maga is
hatályon kívül helyezheti az alapügyben hozott ügydöntő határozatot, vagy annak a
perújítással megtámadott részét és meghozhatja a törvénynek megfelelő határozatot.
(5) A bíróság a perújítás elrendelésével egyidejűleg az alapügyben kiszabott büntetés
vagy alkalmazott intézkedés végrehajtását, illetve a jogerős ügydöntő határozatban
foglaltak teljesítését felfüggesztheti, illetve félbeszakíthatja, vagy a szükséges
kényszerintézkedést elrendelheti.
(6) Az alaptalan, illetve a törvényben kizárt, az arra nem jogosulttól származó vagy
elkésett perújítási indítványt a bíróság nem ügydöntő végzésével elutasítja. A bírósága perújítási indítványt elutasítja akkor is, ha az indítványozó, illetve a 637. § (1)
bekezdés g) pontjára alapított perújítási indítvány esetén a terhelt elérhetetlenné vált.
(7) * A bíróság a perújítási indítványt elutasító határozatát közli azzal, aki a perújítási
indítványt előterjesztette, és ha az indítványt nem az ügyészség terjesztette elő, az
ügyészséggel is. A más által előterjesztett perújítási indítványt elutasító határozatot a
terhelttel és a védővel is közölni kell.
(8) A korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett perújítási indítványt a
bíróság érdemi indokolás nélkül elutasítja.
(9) A perújítási indítvány elutasítása esetén a felmerült bűnügyi költség megfizetésére
az indítványozót, a terhelt javára más által előterjesztett indítvány esetén – feltéve,
hogy azt a terhelt e törvény alapján visszavonhatta volna – a terheltet kell kötelezni.
Ha az elutasított perújítási indítványt az ügyészség terjesztette elő, a bűnügyi
költséget az állam viseli.
645. § (1) A perújítás elrendelése ellen nincs helye fellebbezésnek.
(2) A perújítási indítvány elutasítása miatt az indítványozó fellebbezhet,
fellebbezésében azonban új perújítási okra nem hivatkozhat.
(3) A bíróság a végleges nem ügydöntő végzés elleni fellebbezést érdemi indokolás
nélkül elutasíthatja.
(4) A törvényszék végzése elleni fellebbezést az ítélőtábla, az ítélőtábla végzése elleni
fellebbezést a Kúria tanácsülésen bírálja el.
(5) A fellebbezésre és a fellebbezés elintézésére egyebekben az LXXXI–LXXXIV. Fejezet
rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.
A perújítás lefolytatása
646. § (1) A perújítás elrendelése esetén a perújítási eljárás lefolytatására a
Tizenegyedik, Tizenharmadik és Tizennegyedik Rész rendelkezéseit a perújítás
jellegéből folyó eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A perújítási eljárásban előkészítő ülés tartásának nincs helye.
(3) A bíróság az alapügyben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés
végrehajtását, illetve a jogerős ügydöntő határozatban foglaltak teljesítését
felfüggesztheti, félbeszakíthatja, vagy a szükséges kényszerintézkedést elrendelheti.
(4) * A bíróság a terheltnek a tárgyalásra szóló idézéssel, illetve a védőnek az
idézéssel vagy értesítéssel együtt – ha ez korábban nem történt meg – a perújítást
elrendelő végzést is kézbesíti.
(5) A bíróság a vádirat helyett a perújítással megtámadott ítélet és a perújítást
elrendelő végzés lényegét ismerteti a tárgyaláson.
(6) A perújítás lefolytatása során
a) * a bizonyítás terjedelmét − a 637. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott ok
kivételével − kizárólag az a perújítási ok határozza meg, amely miatt a perújítást
elrendelték, és
b) nem rendelhető el olyan bizonyítás, amely a terhelt terhére szóló változást
eredményezne, ha a perújítási indítványt a terhelt javára terjesztették elő.
647. § (1) Ha a bíróság megállapítja, hogy a perújítás alapos, az alapügyben hozott
ítéletet vagy eljárást megszüntető végzést, illetve annak a perújítással megtámadott
részét hatályon kívül helyezi, és a törvénynek megfelelő határozatot hoz.
(2) A bíróság a perújítást elutasítja, ha
a) azt alaptalannak találja, illetve
b) a 637. § (1) bekezdés g) pontja alapján elrendelt perújítás során a terhelt
elérhetetlenné vált.
(3) Ha az alapügyben kiszabott büntetést összbüntetésbe foglalták, és a perújítás
alapossága folytán az összbüntetési ítéletet is hatályon kívül kell helyezni, a bíróság az
összbüntetési ítéletet is hatályon kívül helyezi, és – ha ennek feltételei fennállnak –
lefolytatja az összbüntetési eljárást, feltéve, hogy ez a 839. § (1) bekezdése szerinti
hatáskörét nem haladja meg; ellenkező esetben az ügyiratokat az összbüntetési
eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező bíróságnak küldi meg.(4) Ha a perújítási indítványt a terhelt javára terjesztették elő, az új határozat
meghozatalakor a súlyosítási tilalomra vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen
alkalmazni.
(5) Ha a bíróság megállapítja, hogy a perújítás alapos,
a) * az ügyészség, a terhelt, a védő vagy a magánfél indítványára az érdemben
elbírált polgári jogi igényt újból elbírálja,
b) * az ügyészség, a terhelt vagy a védő indítványára a szülői felügyeleti jog
megszüntetése tárgyában újból határoz.
(6) A perújítás elrendelése után hozott határozatok ellen az általános szabályok szerint
van helye jogorvoslatnak.
XC. FEJEZET
A FELÜLVIZSGÁLAT
A felülvizsgálat okai
648. § * Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata
ellen
a) a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt,
b) eljárási szabálysértés miatt,
c) az Alkotmánybíróság vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv
határozata alapján,
d) a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától való eltérés
esetén
van helye.
649. § (1) A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány
terjeszthető elő, ha a bíróság
a) a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével
aa) állapította meg a terhelt bűnösségét,
ab) rendelte el a terhelt kényszergyógykezelését,
ac) mentette fel a terheltet vagy
ad) szüntette meg az eljárást;
b) a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának
megsértésével
ba) szabott ki törvénysértő büntetést,
bb) alkalmazott törvénysértő intézkedést;
c) a Btk. 86. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel a büntetés
végrehajtását.
(2) Eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a
határozatát
a) joghatóság hiányában,
b) * a magánindítvány, a feljelentés, vagy a legfőbb ügyésznek a 4. § (9)
bekezdésében vagy a Btk. 3. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezése
hiányában,
c) nem az arra jogosult által emelt vád alapján,
d) * a 607. § (1) bekezdés b) pontjában, vagy a 608. § (1) bekezdésében
meghatározott eljárási szabálysértéssel,
e) * a súlyosítási tilalom megsértésével,
f) * a specialitás szabályán alapuló mentességnek, a törvényben meghatározott
mentelmi jogon alapuló mentességnek vagy a nemzetközi jogon alapuló
mentességnek a megsértésével
hozta meg.
(3) Az Alkotmánybíróság határozata alapján felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő,
ha az Alkotmánybíróság a jogerős ügydöntő határozattal befejezett büntetőeljárás
felülvizsgálatát rendelte el.
(4) * Nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv határozata alapján
felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha nemzetközi szerződéssel létrehozott
emberi jogi szerv megállapította, hogy az eljárás lefolytatása vagy a bíróság jogerős, avádról rendelkező ügydöntő határozata megsértette a törvényben kihirdetett
nemzetközi szerződés valamely rendelkezését, feltéve, hogy a nemzetközi emberi jogi
szerv joghatóságának Magyarország alávetette magát.
(5) Nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv határozata alapján
felülvizsgálatnak akkor is helye van, ha a nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi
jogi szerv a nemzetközi szerződés azon rendelkezésének megsértését állapította meg,
amely olyan eljárási szabálysértést valósított meg, amely e törvény szerint
felülvizsgálattal nem, csak fellebbezéssel támadható.
(6) * A Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától való
eltérés esetén felülvizsgálati indítvány akkor terjeszthető elő, ha az eltérés a büntető
anyagi jog szabályainak (1) bekezdésben meghatározott megsértését eredményezte
vagy a (2) bekezdésben meghatározott eljárási szabálysértést eredményezett.
A felülvizsgálat korlátai
650. § (1) * Nincs helye felülvizsgálatnak
a) a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt a harmadfokú bíróság jogerős
ügydöntő határozatának rendelkezése, illetve része ellen,
b) a Kúria jogegységi eljárása alapján, felülvizsgálat során vagy a törvényesség
érdekében bejelentett jogorvoslat alapján hozott határozata ellen,
c) ha a törvénysértés egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatása útján
orvosolható.
(2) A felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított
tényállás nem támadható.
(3) A bíróság jogerős ügydöntő határozatának kizárólag a polgári jogi igény vagy a
szülői felügyeleti jog kérdésében hozott rendelkezése ellen a polgári perrendtartásról
szóló törvény szabályai szerint van helye felülvizsgálatnak.
(4) A nemzetközi emberi jogi szerv határozata alapján nincs helye felülvizsgálatnak, ha
az kizárólag az ügy észszerű időn belül történő elbírálása követelményének
megsértését állapította meg.
A felülvizsgálati indítvány
651. § (1) A terhelt terhére az ügyészség terjeszthet elő felülvizsgálati indítványt.
(2) A terhelt javára
a) az ügyészség,
b) a terhelt,
c) a védő,
d) a terhelt törvényes képviselője,
e) a terhelt házastársa vagy élettársa a kényszergyógykezelés elrendelése ellen,
f) * a terhelt halála után egyenesági rokona, testvére, házastársa vagy élettársa,
illetve ha a terhelt halála óta több mint ötven év telt el, oldalági rokona
terjeszthet elő felülvizsgálati indítványt.
(3) A 649. § (3)–(5) bekezdésében meghatározott esetben a legfőbb ügyész hivatalból
előterjeszti a felülvizsgálati indítványt.
(4) Ha valamely hatóság vagy hivatalos személy a hivatali hatáskörében azt észleli,
hogy a terhelt sérelmére felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló törvénysértés történt,
köteles erről a legfőbb ügyészt tájékoztatni.
652. § (1) * A felülvizsgálati indítványban meg kell jelölni azt a határozatot, amely
ellen a felülvizsgálati indítvány irányul, valamint az indítvány előterjesztésének okát és
célját. A 649. § (6) bekezdése esetén meg kell jelölni a Kúria Bírósági Határozatok
Gyűjteményében közzétett határozatát és annak azt a részét, amelytől a
felülvizsgálattal támadott ügydöntő határozat eltér.
(2) A felülvizsgálati indítványnak tartalmaznia kell az indítványozó kézbesítésre
alkalmas elérhetőségét.
(3) Felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére a jogerős ügydöntő határozat közlésétől
számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni.
(4) A terhelt javára szóló felülvizsgálati indítvány benyújtása nincs határidőhöz kötve.
(5) Az indítvány benyújtását nem zárja ki, hogy a terhelt büntetését végrehajtották,
vagy a terhelt büntethetősége megszűnt.(6) Minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az
újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 649. § (3)–(5) bekezdésén alapul.
(7) Felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be.
A felülvizsgálati eljárás
653. § (1) A felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás
szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) * A felülvizsgálati indítvány az alapügyben elsőfokon eljárt bíróságnál, vagy annál
a bíróságnál terjeszthető elő, amelynek az eljárását a felülvizsgálati indítvány
sérelmezi.
(3) A bíróság a felülvizsgálati indítványt az alapügy ügyirataival együtt egy hónapon
belül felterjeszti a Kúriához.
(4) A legfőbb ügyész a felülvizsgálati indítványát – az alapügy ügyirataival együtt –
közvetlenül a Kúriánál terjeszti elő.
654. § (1) A felülvizsgálati indítvány a Kúria határozathozatal céljából tartott
tanácsüléséig visszavonható.
(2) A terhelt a javára más jogosult által előterjesztett felülvizsgálati indítványt is
visszavonhatja, kivéve, ha azt
a) az ügyészség terjesztette elő,
b) a kényszergyógykezelés elrendelése ellen terjesztették elő.
(3) A védő az általa előterjesztett felülvizsgálati indítványt csak a terhelt
hozzájárulásával vonhatja vissza.
(4) A felülvizsgálati indítvány visszavonása esetén a Kúria a felülvizsgálati eljárást
megszünteti.
655. § (1) A felülvizsgálati indítványt – az e törvényben meghatározott kivétellel – a
Kúria három hivatásos bíróból álló tanácsa bírálja el tanácsülésen vagy nyilvános
ülésen.
(2) * Ha a 656. § (2) vagy (4) bekezdése alapján a felülvizsgálati indítvány
elutasításának nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati indítványt öt hivatásos bíróból álló
tanácsban bírálja el.
(3) A felülvizsgálati eljárásban védő részvétele kötelező.
(4) A Kúria védőt rendel ki, ha a terheltnek nincs védője, és szükség esetén a
felülvizsgálati indítvány megfogalmazására hívja fel.
(5) Ha a kirendelt védő az indítványt egy hónapon belül nem vagy hiányosan nyújtja
be, rendbírsággal sújtható.
656. § (1) A tanács elnöke az indítvány előterjesztőjét az indítványnak egy hónapon
belüli kiegészítésére hívja fel, ha nem lehet megállapítani, hogy a jogerős ügydöntő
határozatot miért tartja sérelmesnek.
(2) A Kúria a felülvizsgálati indítványt elutasítja, ha
a) a felülvizsgálat a törvényben kizárt,
b) azt az arra nem jogosult terjesztette elő,
c) elkésett,
d) a felülvizsgálati indítványt – a 655. § (5) bekezdés esetét kivéve – az (1)
bekezdésben meghatározott felhívás ellenére nem vagy újból hiányosan terjesztették
elő,
e) az indítványozó elérhetetlenné vált.
(3) A Kúria a (2) bekezdésben meghatározott okok fennállását az eljárás során
hivatalból vizsgálja.
(4) Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal
ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja.
657. § (1) Ha a felülvizsgálati indítvány elutasításának nincs helye, és az alapügyben a
vádat az ügyészség képviselte, a Kúria az indítványt az alapügy ügyirataival együtt
nyilatkozattétel érdekében megküldi a Legfőbb Ügyészségnek.
(2) * Az ügyészség az alapügy ügyiratait a nyilatkozatával együtt egy hónapon belül,
különösen bonyolult vagy nagy terjedelmű ügyben két hónapon belül visszaküldi a
Kúriának.(3) * A Kúria megküldi az ügyészség nyilatkozatát a felülvizsgálati indítvány
előterjesztőjének. A terhelt és a védő részére meg kell küldeni a más által benyújtott
felülvizsgálati indítványt, és az arra tett ügyészségi nyilatkozatot.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott személyek a felülvizsgálati indítványra, illetve az
ügyészség nyilatkozatára a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül észrevételt
tehetnek.
(5) * Az ügyészség a nyilatkozatában, valamint a felülvizsgálattal érintett terhelt vagy
a védője az észrevételében a 649. § (2) bekezdésében meghatározott okra akkor is
hivatkozhat, ha felülvizsgálati indítványt nem terjesztett elő.
658. § (1) A Kúria a felülvizsgálati eljárás megindulásáról tájékoztatja az
Alkotmánybíróságot, ha a jogerős ügydöntő határozat vagy a jogerős ügydöntő
határozat alapját képező jogszabály ellen alkotmányjogi panaszt terjesztettek elő.
(2) A Kúria a jogegységi eljárás befejezéséig felfüggeszti az eljárást, ha a
felülvizsgálati indítvány elbírálása során az eljáró tanács jogegységi eljárást
kezdeményez.
659. § (1) A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő
értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány
elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó.
(2) A felülvizsgálati indítványt – a (3)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a
megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell
elbírálni.
(3) A 649. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a felülvizsgálati indítványt az
alaptörvény-ellenes jogszabály figyelmen kívül hagyásával, illetve az
Alkotmánybíróság döntésének alapulvételével kell elbírálni.
(4) * A 649. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott esetben a felülvizsgálati
indítványt a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel ellentétes jogszabály
figyelmen kívül hagyásával, illetve a nemzetközi emberi jogi szerv döntésének
alapulvételével kell elbírálni.
(5) A Kúria a jogerős ügydöntő határozatot – a (6) bekezdésben meghatározott
kivétellel – csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a
felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül.
(6) A Kúria a megtámadott határozatot a 649. § (2) bekezdése alapján akkor is
felülbírálja, ha az indítványt nem ebből az okból nyújtották be.
(7) A felülvizsgálati indítványnak nincs halasztó hatálya, a Kúria azonban az indítvány
elbírálásáig a jogerős ügydöntő határozatban kiszabott büntetés vagy alkalmazott
intézkedés végrehajtását, illetve a jogerős ügydöntő határozatban foglaltak teljesítését
felfüggesztheti vagy félbeszakíthatja.
660. § (1) A Kúria a felülvizsgálati indítványt – a (2) bekezdésben meghatározott
kivétellel – tanácsülésen bírálja el.
(2) A Kúria a felülvizsgálati indítványról nyilvános ülésen határoz, ha
a) a terhelt vagy a védő a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány
kézbesítésétől számított nyolc napon belül ezt indítványozza, vagy
b) ezt a tanács elnöke egyéb okból szükségesnek tartja.
661. § (1) A nyilvános ülésen a védő, valamint ha a vádat az ügyészség képviselte, a
legfőbb ügyész vagy képviselőjének jelenléte kötelező.
(2) * A nyilvános ülésről a terheltet és a 651. § (2) bekezdés d)–f) pontjában felsorolt
jogosultakat értesíteni kell.
(3) Az értesítést olyan időben kell kiadni, hogy a kézbesítés legalább nyolc nappal a
nyilvános ülés előtt megtörténjen. A nyilvános ülés megtartásának nem akadálya, ha
az értesítést azért nem lehetett kézbesíteni, mert a címzett ismeretlen helyen
tartózkodik.
(4) A nyilvános ülés megnyitása után a Kúria ismerteti a felülvizsgálati indítvány és a
megtámadott határozat lényegét, valamint az ügyiratok tartalmából mindazt, ami a
felülvizsgálati indítvány elbírálásához szükséges.
(5) Az ügy előadása után a felülvizsgálati indítvány előterjesztője, az ügyész, a védő,
valamint a 651. § (2) bekezdés c)–f) pontjában felsorolt egyéb jogosultak afelülvizsgálati indítvány keretei között felszólalhatnák. A felszólalások után válasznak
van helye. A felszólalás joga utoljára a terheltet illeti meg.
A felülvizsgálati eljárás során hozott határozat
662. § (1) * A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot nem
ügydöntő végzésével hatályában fenntartja, ha a felülvizsgálati indítványnak nem ad
helyt.
(2) A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot megváltoztatja, és a
törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha az alapügyben a bíróság
a) a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt állapította meg a terhelt
bűnösségét, vagy rendelte el kényszergyógykezelését,
b) a bűncselekmény törvénysértő minősítése, illetve a Btk. más szabályának
megsértése miatt szabott ki törvénysértő büntetést, alkalmazott törvénysértő
intézkedést,
c) * a Btk. 86. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel a
büntetés végrehajtását, vagy
d) a súlyosítási tilalom megsértésével hozta meg a határozatát.
(3) A Kúria az (1) és a (2) bekezdés szerint járhat el, ha a felülvizsgálati eljárás
lefolytatására az Alkotmánybíróság vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi
jogi szerv határozata alapján került sor.
(4) A Kúria a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány esetén a megtámadott
határozatot a terhelt javára is megváltoztathatja.
663. § (1) A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hatályon
kívül helyezi, és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot új eljárásra
utasítja, ha
a) a terhelt felmentésére vagy az eljárás megszüntetésére a büntető anyagi jog
szabályainak megsértése miatt került sor,
b) a 662. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti határozat meghozatala az ügyiratok alapján
nem lehetséges, illetve
c) a nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv határozata alapján indult
felülvizsgálat esetén a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződésnek megfelelő
határozat meghozatalához az eljárás megismétlése szükséges, akkor is, ha a
nemzetközi emberi jogi szerv olyan jogsértést állapított meg, amely miatt a
megtámadott határozatot e törvény szerint egyébként nem kell hatályon kívül
helyezni.
(2) * A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hatályon kívül
helyezi, és az eljárást megszünteti, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező
bíróságot új eljárásra utasítja, illetve az ügyiratokat az ügyészségnek megküldi, ha az
alapügyben a bíróság a jogerős ügydöntő határozatát a 649. § (2) bekezdés a)–d)
pontjában meghatározott valamely eljárási szabálysértéssel hozta meg.
(3) Ha a Kúria a bíróságot új eljárásra utasítja, a hatályon kívül helyező végzésben az
új eljárás lefolytatására vonatkozóan kötelező utasításokat ad.
(4) A Kúria a másod-, illetve harmadfokú bíróságot utasítja új eljárásra, ha
a) a felülvizsgálat oka a másod-, illetve harmadfokú bíróság eljárásában merült fel,
b) a törvénynek megfelelő határozat a másod-, illetve harmadfokú bíróság eljárásának
megismétlésével is meghozható.
(5) Ha a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hatályon kívül
helyezi, és a terhelt fogva van, a fogva tartás kérdésében határoz.
664. § (1) A felülvizsgálati eljárás során felmerült bűnügyi költséget, ideértve a
felülvizsgálati indítvány megfogalmazására kirendelt védő díját is, a felülvizsgálati
indítvány elutasítása esetén – az ügyészség által kezdeményezett felülvizsgálat esetét
kivéve – az indítvány előterjesztője viseli. Más esetekben a bűnügyi költséget az állam
viseli.
(2) * A felülvizsgálati indítvány elintézése után a Kúria kézbesíti a határozatát. A Kúria
az ügyiratokat a határozatával és a jegyzőkönyvvel együtt visszaküldi annak a
bíróságnak, amely a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hozta, vagy
amelyet új eljárásra utasított.XCI. FEJEZET
ELJÁRÁS ALKOTMÁNYJOGI PANASZ ESETÉN
665. § (1) Az ügyben elsőfokon eljárt bíróság a jogerős ügydöntő határozatban
kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtását, illetve a jogerős
ügydöntő határozatban foglaltak teljesítését az Alkotmánybíróság eljárásának
befejezéséig felfüggesztheti vagy félbeszakíthatja.
(2) Az ügyben elsőfokon eljárt bíróság a jogerős ügydöntő határozatban kiszabott
büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtásának, illetve a jogerős ügydöntő
határozatban foglaltak teljesítésének felfüggesztéséről vagy félbeszakításáról
tájékoztatja az Alkotmánybíróságot.
(3) Az Alkotmánybíróság felhívására az ügyben elsőfokon eljárt bíróság a jogerős
ügydöntő határozatban kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtását,
illetve a jogerős ügydöntő határozatban foglaltak teljesítését felfüggeszti vagy
félbeszakítja, és erről tájékoztatja az Alkotmánybíróságot.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.
XCII. FEJEZET
JOGORVOSLAT A TÖRVÉNYESSÉG ÉRDEKÉBEN
666. § A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat esetén a XC. Fejezet
rendelkezéseit az e Fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
667. § (1) A legfőbb ügyész a törvényesség érdekében jogorvoslatot jelenthet be a
bíróság törvénysértő jogerős ügydöntő határozata és végleges nem ügydöntő végzése
ellen.
(2) Nincs helye a jogorvoslat bejelentésének, ha
a) a határozatot a Kúria hozta,
b) a törvénysértés perújítás, felülvizsgálat vagy egyszerűsített felülvizsgálati eljárás
útján orvosolható.
(2a) * Nincs helye a jogorvoslat bejelentésének a 490. § alapján hozott végzéssel
szemben.
(3) A jogorvoslat bejelentése nincs határidőhöz kötve.
A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat elintézése
668. § (1) * A Kúria a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat elbírálása során
öt hivatásos bíróból álló tanácsban jár el. Ha a törvényesség érdekében bejelentett
jogorvoslat elutasításának nincs helye, azt a Kúria tanácsa – az (1a) bekezdésben
meghatározott kivétellel – tanácsülésen bírálja el.
(1a) * A Kúria a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatról nyilvános ülésen
határoz, ha
a) a legfőbb ügyész ezt indítványozza, vagy
b) ezt a tanács elnöke egyéb okból szükségesnek tartja.
(2) A nyilvános ülésről a legfőbb ügyészt, a terheltet és védőjét értesíteni kell. Ha az
alapügyben a terheltnek nem volt védője, a Kúria a terhelt részére védőt rendel ki.
(3) A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványra a terhelt és a védő
észrevételeket tehet.
(4) A nyilvános ülés a legfőbb ügyésznek vagy képviselőjének a távollétében nem
tartható meg.
(5) A nyilvános ülésen a legfőbb ügyész vagy képviselője, a terhelt és védője
felszólalhat és – az eljárás jellegéhez képest – indítványokat tehet.
(6) * Ha a Kúria tanácsa a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatot
tanácsülésen bírálja el, a terhelt és a védő a tanácsülésről szóló értesítés
kézbesítésétől számított nyolc napon belül észrevételt tehetnek.
A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat alapján hozott határozat
669. § (1) Ha a Kúria a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatot alaposnak
találja, ítéletében megállapítja, hogy a sérelmezett határozat törvénysértő, ellenkező
esetben a jogorvoslatot végzésével elutasítja.(2) A Kúria a törvénysértés megállapítása esetén a terheltet felmentheti, a
kényszergyógykezelését mellőzheti, az eljárást megszüntetheti, enyhébb büntetést
szabhat ki, vagy enyhébb intézkedést alkalmazhat, illetve ilyen határozat meghozatala
érdekében a sérelmezett határozatot hatályon kívül helyezheti, és szükség esetén az
eljárt bíróságot új eljárásra utasíthatja.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a Kúria határozata csak a
törvénysértést állapíthatja meg.
(4) A jogorvoslati eljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.
XCIII. FEJEZET
JOGEGYSÉGI ELJÁRÁS
670. § (1) A jogegységi eljárásra a (2)–(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel a bíróságok
szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény jogegységi eljárásra vonatkozó
rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Ha a jogegységi eljárás eredménye a Kúria előtt folyamatban lévő más rendkívüli
jogorvoslati eljárásra kihatással lehet, a Kúria a rendkívüli jogorvoslati eljárást a
jogegységi határozat meghozataláig felfüggeszti.
(3) Ha az elvi kérdésben adott iránymutatásból következően a jogegységi határozattal
érintett jogerős ügydöntő határozatnak a terhelt büntetőjogi felelősségét megállapító
rendelkezése törvénysértő, a jogegységi tanács a törvénysértő rendelkezést hatályon
kívül helyezi, és a terheltet felmenti, illetve az eljárást megszünteti. Ha a terhelt fogva
van, a fogva tartást is megszünteti.
(4) A jogegységi határozat indokolása tartalmazza a terhelt felmentésének és az
eljárás megszüntetésének indokait is.
(5) * A jogegységi határozatot közölni kell azzal a terhelttel és a védőjével is, akit
felmentettek vagy akivel szemben az eljárást megszüntették.
(6) * A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény rendelkezései alapján
jogegységi panasz nyújtható be.
(7) * Jogegységi panasz eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban kiszabott
büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtása, illetve a jogerős ügydöntő
határozatba foglaltak teljesítése felfüggesztésének vagy félbeszakításának nincs
helye.
(8) * A Kúria jogegységi panasszal támadott határozata hatályon kívül helyezésének
nincs helye, ha a jogegységi panasz tanács megállapítja, hogy a felülvizsgálati
eljárásban támadott határozat indokolatlanul tért el a Kúria Bírósági Határozatok
Gyűjteményében közzétett határozatától, azonban a 649. § (1) és (2) bekezdésében
meghatározott szabálysértés hiányában a felülvizsgálati eljárásban a megtámadott
határozat megváltoztatásának, hatályon kívül helyezésének nincs helye.
XCIV. FEJEZET
EGYSZERŰSÍTETT FELÜLVIZSGÁLAT
671. § Egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye, ha a bíróság az
alapügyben a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem rendelkezett, vagy nem a
törvénynek megfelelően rendelkezett a következő kérdésekről:
1. a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának megállapításáról,
2. a próbaidőre felfüggesztetett szabadságvesztés Btk. 87. § b) pontja alapján történő
végrehajtásának elrendeléséről,
3. a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtása elrendelésének hatályon
kívül helyezéséről,
4. a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezésről,
5. a feltételes szabadságnak a Btk. 40. § (1) bekezdése alapján történő
megszüntetéséről,
6. * az előzetes fogva tartás és a bűnügyi felügyelet beszámításáról, a szabálysértési
eljárásban kiszabott és végrehajtott elzárás, közérdekű munka és pénzbírság, illetve a
már végrehajtott büntetés vagy intézkedés beszámításáról,
7. *8. * a Btk. 52. § (3) bekezdésben meghatározott foglalkozástól eltiltásról, vagy arról,
hogy mely foglalkozástól tiltja el a terheltet,
9. a járművezetéstől eltiltás utólagos beszámításáról,
10. * a kitiltás helyéről vagy a Btk. 60. § (2a) bekezdésében meghatározott esetben a
kiutasítás tartamáról,
11. sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén sportszövetség vagy
sportlétesítmény meghatározásáról,
12. * az elkobzásról, a vagyonelkobzásról, az elektronikus adat végleges
hozzáférhetetlenné tételéről, a tárhelyszolgáltatás megszüntetéséről, a lefoglalt
dologról, a zár alá vétel feloldásáról vagy a tárhelyszolgáltatás felfüggesztésének a
megszüntetéséről,
13. a próbára bocsátás megszüntetéséről,
14. a pártfogó felügyelet elrendeléséről,
15. a bűnügyi költségről,
16. az elítélt visszaesői minőségéről,
17. a javítóintézetből való ideiglenes elbocsátásnak a Btk. 121. § (3) bekezdése
alapján történő megszüntetéséről, vagy
18. a polgári jogi igény érvényesítésével okozati összefüggésben felmerült – bűnügyi
költségnek nem minősülő – költségről.
Az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás
672. § (1) Egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban e törvény rendelkezéseit az e
Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) * Az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás során az ügydöntő határozat jogerőre
emelkedését vagy az eljárást megszüntető végzés véglegessé válását követő egy
hónapon belül a jogerős ügydöntő vagy véglegessé vált határozatot hozó bíróság,
egyébként az alapügyben eljárt elsőfokú bíróság jár el. Ha a bíróság tanácsban járt el,
az egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban a tanács elnöke is eljárhat.
(3) * Az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás hivatalból vagy az ügyészség, a terhelt, a
védő, a vagyoni érdekelt vagy az egyéb érdekelt indítványára indul meg. A bíróság az
eljárást megszüntetheti, ha az indítványozó az indítványt visszavonta.
(4) * A terhelt, a vagyoni érdekelt vagy az egyéb érdekelt hátrányára egyszerűsített
felülvizsgálati eljárásra indítvány a határozat közlésétől számított hat hónapon belül
terjeszthető elő, illetve a terhelt, a vagyoni érdekelt vagy az egyéb érdekelt
hátrányára egyszerűsített felülvizsgálati eljárás hivatalból – a határozat közlésétől
számított – hat hónapon belül indítható.
(5) * Az egyszerűsített felülvizsgálati eljárást a megindításától számított hat hónapon
belül le kell folytatni, ezt követően – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével – nem
hozható a terheltre, a vagyoni érdekeltre vagy az egyéb érdekeltre hátrányosabb
döntés.
(6) A (4) és (5) bekezdésben írt határidőn túl is kezdeményezhető, illetve lefolytatható
az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás, ha
a) az elkobzásról, vagy az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről
azért kell határozni, mert a dolog birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti vagy
jogszabályba ütközik, illetve az elektronikus hírközlő hálózaton közzétett adat
hozzáférhetővé tétele vagy közzététele bűncselekményt valósít meg vagy
b) az elkobzásról, a vagyonelkobzásról a lefoglalással vagy zár alá vétellel
összefüggésben kell rendelkezni.
673. § (1) A bíróság az ügyiratok alapján dönt, ha az ügyész, a terhelt vagy a védő
meghallgatása szükséges, nyilvános ülést, ha más bizonyítást vesz fel, tárgyalást tart.
(2) Az egyszerűsített felülvizsgálati eljárást bírósági titkár is lefolytathatja, de nem
jogosult nyilvános ülés vagy tárgyalás tartására.
(3) Az egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban az eljárás felfüggesztésének nincs
helye.
(4) Ha az indítványozó a nyilvános ülésen vagy a tárgyaláson nem jelent meg, úgy kell
tekinteni, mintha az indítványát visszavonta volna.
(5) Ha a bíróság tárgyalást tart, előkészítő ülés tartásának nincs helye.(6) A terhelt meghallgatása nem mellőzhető, ha a bíróság
a) * az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra
vonatkozó rendelkezés utólagos módosításáról rendelkezik,
b) * a pártfogó felügyelet elrendelésével összefüggésben külön magatartási
szabályokat ír elő,
c) *
d) a próbára bocsátás megszüntetéséről határoz.
(7) A nyilvános ülés vagy a tárgyalás megnyitása után az egyesbíró vagy a tanács
elnöke a szükséges mértékben ismerteti az alapügyben hozott határozat, illetve azon
körülmények lényegét, amelyek az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás hivatalból való
megindítását indokolták.
(8) Ha az egyszerűsített felülvizsgálati eljárásra indítvány alapján került sor, a
nyilvános ülésen vagy a tárgyaláson az indítványozó ismerteti az egyszerűsített
felülvizsgálati eljárásra tett indítvány lényegét és megjelöli az indítványt alátámasztó
bizonyítékokat.
Az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás során hozott határozat és jogorvoslat
674. § (1) A bíróság az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás alapján, szükség esetén az
alapügyben meghozott határozat törvénysértő rendelkezésének hatályon kívül
helyezése mellett a törvénynek megfelelő határozatot hoz.
(2) A bíróság az indítványt elutasítja, ha az alaptalan. A bíróság az eljárást
megszünteti, ha a hivatalból megindított eljárásban állapítja meg, hogy az eljárás
megindításának feltételei nem állnak fenn.
(3) A bíróság az elkésett, a törvényben kizárt vagy a nem jogosulttól származó
indítványt érdemi indokolás nélkül elutasítja. A nem jogosulttól származó indítvány
elutasítása esetén a bíróság az eljárást hivatalból megindítja, ha az eljárás törvényi
feltételei fennállnak.
(4) A bíróság az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás tárgyát képező kérdésben
végzéssel határoz.
(5) * A bíróság határozata ellen az fellebbezhet, aki az eljárás megindítása érdekében
indítványtételre jogosult, vagy az őt érintő körben, akinek a határozat a jogait vagy
kötelezettségeit érintette.
(5a) * A másodfokú bíróság az egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban a
fellebbezésről tanácsülésen határoz, ha az ügyész, a terhelt vagy a védő
meghallgatása szükséges, nyilvános ülést tart, ha más bizonyítást vesz fel, tárgyalást
tart.
(6) A másodfokú bíróság az egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban hozott elsőfokú
határozatot hatályon kívül helyezi és az indítványt elutasítja, ha az eljárás lefolytatása
a törvényben kizárt. A bíróság így jár el akkor is, ha az indítványt nem jogosult
személy terjesztette elő és egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának
hivatalból nincs helye.
(7) Egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban harmadfokú bírósági eljárásnak nincs
helye.
675. § * A bűnügyi költséget az állam viseli, ha az eljárás során megállapítják, hogy a
határozat valamely az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás tárgyát képező kérdésről
nem vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett. Az egyszerűsített
felülvizsgálati eljárás lefolytatására tett indítvány elutasítása esetén a bűnügyi
költséget az indítványozó, az ügyészség indítványa esetén az állam viseli.
HUSZADIK RÉSZ
KÜLÖN ELJÁRÁSOK
XCV. FEJEZET
A FIATALKORÚ ELLENI BÜNTETŐELJÁRÁS
676. § A fiatalkorú elleni büntetőeljárásban e törvény rendelkezéseit az e Fejezetben
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A fiatalkorú elleni büntetőeljárás célja677. § A fiatalkorú elleni büntetőeljárást úgy kell lefolytatni, hogy az a fiatalkorú
nevelésének, illetve testi, értelmi, erkölcsi és érzelmi fejlődésének az előmozdításával
biztosítsa a fiatalkorú társadalmi beilleszkedését, és azt, hogy a fiatalkorú ne kövessen
el újabb bűncselekményt.
Az eljárás hatálya
678. § (1) A fiatalkorú elleni büntetőeljárásnak azzal szemben van helye, aki a
bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, de a
tizennyolcadikat nem.
(2) Ha a fiatalkorúval szemben több bűncselekmény miatt folyik eljárás, és azok között
a tizennegyedik életévének betöltése előtt és a tizennegyedik életévének betöltése
után elkövetett bűncselekmény is szerepel, a fiatalkorú elleni büntetőeljárásban a
tizennegyedik életévét betöltött fiatalkorúra vonatkozó rendelkezéseket kell
alkalmazni.
(3) * Nincs helye fiatalkorú elleni büntetőeljárásnak, ha a terhelttel vagy
bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személlyel szemben több
bűncselekmény miatt folyik eljárás, és azok közül legalább egyet a tizennyolcadik
életévének betöltése után követett el. Ez a rendelkezés irányadó akkor is, ha a
fiatalkorút a tizennyolcadik életévének betöltése után elkövetett bűncselekmény miatt
próbára bocsátották, és a 486. § alapján a fiatalkorúként elkövetett bűncselekmény
miatt folyó eljáráshoz kellett az ügyet egyesíteni.
(4) Több terhelt esetén a bíróság a felnőtt korú terhelt ügyét a fiatalkorú ügyével
együtt bírálja el, ha az a fiatalkorú ügyével összefügg.
(5) Fiatalkorúval szemben büntetőeljárásnak csak közvádra van helye, a magánvádra
üldözendő bűncselekmények esetében az ügyészség jár el.
A fiatalkorú védelme
679. § A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárás során folyamatosan
köteles vizsgálni, hogy felmerül-e a fiatalkorúval kapcsolatban olyan körülmény, amely
megalapozza a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben
meghatározott jelzési kötelezettséget vagy hatósági eljárás kezdeményezésének a
kötelezettségét.
A bíróság
680. § (1) A fiatalkorú elleni büntetőeljárásban az elsőfokú bíróság tanácsban jár el, ha
a) a bűncselekményre a törvény nyolc évig terjedő vagy ennél súlyosabb
szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli, vagy
b) az egyesbíró az ügyet a bíróság tanácsa elé utalta.
(2) A fiatalkorú elleni büntetőeljárásban az elsőfokú bíróság tanácsa egy hivatásos
bíróból és két ülnökből áll.
(3) Az egyesbíró és a tanács elnöke hivatásos bíró.
(4) A fiatalkorú elleni bírósági eljárásban a
a) vádemelés előtt elsőfokon a nyomozási bíró, másodfokon a tanács elnöke,
b) vádemelés után elsőfokon az egyesbíró vagy a tanács elnöke, másodfokon és – a
Kúria kivételével – harmadfokon a tanács egyik tagja
az Országos Bírósági Hivatal elnöke által kijelölt bíró.
(5) A fiatalkorú elleni büntetőeljárásban ülnökként kizárólag
a) pedagógus,
b) pszichológus, vagy
c) a család-, gyermek- és ifjúságvédelmi szolgáltatás, gyámügyi igazgatás keretében
az ellátottak gyógyítását, ápolását, foglalkoztatását, fejlesztését, ellátását, nevelését,
gondozását vagy szociális segítését, a gyermek sorsának rendezését közvetlenül
szolgáló, egyetemi vagy főiskolai végzettséghez kötött munkakörben dolgozó vagy
korábban dolgozó személy
vehet részt.
(6) Az ítélkezés során a hivatásos bíró és az ülnök jogai és kötelességei azonosak. A
bíró kizárására vonatkozó rendelkezések az ülnökre is irányadók.
Az ügyész681. § A fiatalkorú elleni büntetőeljárásban a felettes ügyészség által kijelölt ügyész jár
el.
A védő
682. § (1) A fiatalkorú elleni eljárásban védő részvétele kötelező.
(2) A védő jelenléte kötelező a vádemelés előtt a fiatalkorú részvételével tartott
a) gyanúsítotti kihallgatáson,
b) szembesítésen,
c) felismerésre bemutatáson,
d) helyszíni kihallgatáson,
e) bizonyítási kísérleten, valamint
f) a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedéssel kapcsolatos
eljárásban
tartott ülésen.
(3) * A (2) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a fiatalkorú részvételével
végzett eljárási cselekményről a védőt utólag tájékoztatni kell, ha azon a védő nem
volt jelen, és értesítésére sem került sor.
A bizonyítás
683. § (1) A fiatalkorú elleni büntetőeljárásban a bizonyítás a fiatalkorú sajátos
szükségleteinek, környezetének megismerése szempontjából lényeges körülmények
vizsgálatára (a továbbiakban: fiatalkorú egyéni értékelése) is kiterjed. A fiatalkorú
egyéni értékelésének eszközei különösen
a) a környezettanulmány,
b) a pártfogó felügyelői vélemény vagy összefoglaló pártfogó felügyelő vélemény,
c) a szakvélemény,
d) a pártfogó felügyelő tanúvallomása,
e) a fiatalkorú törvényes képviselőjének vagy a fiatalkorú gondozását ellátó más
személynek a tanúvallomása.
(2) A fiatalkorú törvényes képviselője vagy a fiatalkorú gondozását ellátó más személy
a fiatalkorú egyéni értékelése során köteles együttműködni.
(3) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a bűncselekmény elkövetésekor
tizennegyedik életévét betöltött fiatalkorú érettségének vagy értelmi fejlettségének
szakértői vizsgálatát is elrendelheti.
(4) Legkésőbb az ügydöntő határozat meghozatala előtt intézkedni kell a fiatalkorú
egyéni értékelésének ismételt elvégzése iránt, ha az eljárás során adat merül fel arra,
hogy a fiatalkorú egyéni értékelésének alapjául szolgáló körülmények jelentős
mértékben megváltoztak, illetve ha a fiatalkorú egyéni értékelése érdekében két évnél
régebben került sor bizonyítási eszköz beszerzésére.
684. § (1) A fiatalkorú gyanúsítottként történő kihallgatását követően haladéktalanul
be kell szerezni a környezettanulmányt, amely a jogszabályban meghatározott, és a
683. § (1) bekezdésében szereplő körülmények vizsgálatára vonatkozó adatokat
tartalmazza. A környezettanulmány a fiatalkorú veszélyeztetettségének
bűnmegelőzési szempontú kockázatértékelését is tartalmazza.
(2) A környezettanulmányt a pártfogó felügyelő készíti el.
(3) A pártfogó felügyelő köteles és jogosult mindazokat az adatokat megismerni,
amelyek a környezettanulmány elkészítéséhez szükségesek.
(4) A pártfogó felügyelő meghallgatja a fiatalkorút, valamint a fiatalkorú törvényes
képviselőjét, vagy a fiatalkorú gondozását ellátó más személyt, pedagógiai véleményt
szerez be és feltárja a gyermekvédelmi előzményeket.
(5) A pártfogó felügyelő megismerheti az ügyiratokat, a terhelttől, a sértettől, a
tanútól, segítőtől és az egyéb érdekelttől, a gyámhatóságtól, a gyermekjóléti
szolgálattól és a megelőző pártfogó felügyelőtől felvilágosítást kérhet.
(6) A környezettanulmány elkészítéséhez a pártfogó felügyelő a rendőrség általános
rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervének a közreműködését igénybe
veheti.(7) A szakértőre vonatkozó rendelkezéseket a környezettanulmányt készítő pártfogó
felügyelőre is alkalmazni kell azzal, hogy a 194–195. §, a 197. § (2)–(5) bekezdése és a
199–200. § a pártfogó felügyelőre nem alkalmazható.
Összefoglaló pártfogó felügyelői vélemény
685. § (1) Ha a fiatalkorúval szemben a védelembe vétele körében megelőző pártfogás
elrendelésére került sor, a vádemelés előtt az ügyészség, azután a bíróság
összefoglaló pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendeli el.
(2) Az összefoglaló pártfogó felügyelői vélemény a 203. § (1)–(2) bekezdésében
foglaltakon túl tartalmazza a fiatalkorúval szemben a gyámhatóság által elrendelt
megelőző pártfogás végrehajtásának eredményére vonatkozó összefoglaló
megállapításokat.
(3) Az összefoglaló pártfogó felügyelői véleményben a pártfogó felügyelő javaslatot
tesz a terhelttel szemben egyedi magatartási szabály vagy kötelezettség
elrendelésére és – a bíróság vagy az ügyészség rendelkezése hiányában is – ki kell
térnie arra, hogy a terhelt a kilátásba helyezett magatartási szabályok vagy
kötelezettségek teljesítését vállalja-e és képes-e teljesíteni, valamint arra, hogy a
sértett hozzájárul-e a részére adandó jóvátételhez.
(4) Az összefoglaló pártfogó felügyelői vélemény elkészítéséből nincs kizárva az a
pártfogó felügyelő, aki a fiatalkorú megelőző pártfogását végzi vagy végezte.
(5) A 683. § (4) bekezdésében szereplő feltételek fennállása esetén a bíróság, illetve
az ügyészség a megelőző pártfogó felügyelőt tanúként kihallgathatja. Ha az
összefoglaló pártfogó felügyelői véleményt a megelőző pártfogó készíti el, a 196. § (2)
bekezdése szerinti meghallgatásra kerül sor.
(6) Az összefoglaló pártfogó felügyelői véleményre a pártfogó felügyelői véleményre
vonatkozó rendelkezéseket – az (1)–(5) bekezdésben meghatározott eltérésekkel – kell
alkalmazni.
A belátási képesség vizsgálata
686. § A bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltött, de a
tizennegyedik életévét be nem töltött fiatalkorú beszámítási képességének és a
bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátási képességének
vizsgálata érdekében – a megalapozott gyanú közlését követően – jogszabályban
meghatározottak szerint haladéktalanul gondoskodni kell a szakértői kirendelésről. A
szakértők egyesített szakvéleményt készítenek.
A nyomozás tartama
687. § (1) A nyomozást a fiatalkorú gyanúsítotti kihallgatásától számított egy éven
belül be kell fejezni, ha a fiatalkorúval szemben öt évnél nem súlyosabb
szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás. *
(2) Ha a fiatalkorúval szemben öt évnél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő
bűncselekmény miatt van folyamatban nyomozás, annak határideje a gyanúsítotti
kihallgatástól számított két éven túl nem hosszabbítható meg.
A letartóztatás
688. § (1) A fiatalkorú letartóztatásának a 276. § (2) bekezdésében megállapított okok
esetében is csak akkor van helye, ha az a bűncselekmény különös tárgyi súlya folytán
szükséges.
(2) A letartóztatás megszűnik, ha annak tartama
a) a bűncselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét be nem töltő fiatalkorúval
szemben az egy évet,
b) a bűncselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét betöltött fiatalkorúval
szemben a két évet
eléri, kivéve az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott
letartóztatás esetét, továbbá ha a másodfokú vagy a harmadfokú bíróság hatályon
kívül helyező végzése elleni fellebbezés elbírálása iránti eljárás van folyamatban vagy
hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárás van folyamatban.
(3) A bíróság a fiatalkorú személyiségére és a terhére rótt bűncselekmény jellegére
tekintettel törvényben meghatározottak szerint dönt a letartóztatás végrehajtási
helyéről.(4) * A fiatalkorú törvényben meghatározottak szerinti ideiglenes elhelyezéséről az
ügyészség indítványára a bíróság dönt, e határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A
tizennegyedik életévét be nem töltött fiatalkorú ideiglenesen nem helyezhető el.
(5) A letartóztatás tartama alatt a bíróság a letartóztatás végrehajtásának helyét az
ügyészség, a terhelt vagy a védő indítványára, vádemelés után hivatalból is
megváltoztathatja.
Kényszerintézkedés elrendelése a vádemelés előtt
689. § (1) A fiatalkorú gondozását ellátó nagykorú személyt, ha nem azonos a
törvényes képviselővel, értesíteni kell a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes
kényszerintézkedéssel kapcsolatos eljárásban tartott ülésről.
(2) Az ülésen a törvényes képviselő, valamint a fiatalkorú gondozását ellátó nagykorú
személy is felszólalhat.
(3) A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésről szóló
határozatot a fiatalkorú gondozását ellátó nagykorú személlyel is közölni kell.
Feltételes ügyészi felfüggesztés
690. § (1) Fiatalkorúval szemben a 416. § szerinti feltételes ügyészi felfüggesztés akkor
alkalmazható, ha
a) a nyomozás nyolcévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetéssel büntetendő
bűncselekmény miatt van folyamatban, és
b) * a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére
tekintettel a feltételes ügyészi felfüggesztéstől a fiatalkorú helyes irányú fejlődése
várható.
(2) Ha a fiatalkorúval szemben feltételes ügyészi felfüggesztésnek van helye, az
ügyészség az eljárást a Btk. Különös része által meghatározott büntetési tétel keretei
között, egy évtől három évig terjedő időre függeszti fel.
(3) * Az ügyészség a feltételes ügyészi felfüggesztés előtt pártfogó felügyelői
vélemény beszerzését rendeli el, ha a pártfogó felügyelet céljának elősegítése
érdekében külön magatartási szabályt vagy kötelezettséget kíván előírni.
(4) A pártfogó felügyelői véleményben a pártfogó felügyelő javaslatot tesz a terhelttel
szemben egyedi magatartási szabály vagy kötelezettség elrendelésére és – az
ügyészség rendelkezése hiányában is – kitér arra, hogy a terhelt a kilátásba helyezett
magatartási szabályok vagy kötelezettségek teljesítését vállalja-e, és képes-e
teljesíteni, valamint arra, hogy a sértett hozzájárul- e a részére adandó jóvátételhez.
(5) A 419. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott kötelezettség – az egyéb
feltételek fennállása esetén is – csak a feltételes ügyészi felfüggesztésről szóló döntés
meghozatalakor tizenhatodik életévét betöltő fiatalkorú számára írható elő.
Az előkészítő ülés és a tárgyalás
691. § (1) Az előkészítő ülésről és a tárgyalásról a nyilvánosságot a 436. § (4)
bekezdésében meghatározott eseteken kívül is ki kell zárni, ha ez a fiatalkorú
érdekében szükséges.
(2) A bíróság elrendelheti, hogy a tárgyalásnak azt a részét a fiatalkorú távollétében
tartsák meg, amely a fiatalkorú helyes irányú fejlődését károsan befolyásolhatja. Az
így lefolytatott tárgyalás lényegét – legkésőbb a bizonyítási eljárás befejezetté
nyilvánítása előtt – a fiatalkorúval ismertetni kell.
692. § (1) A fiatalkorú elleni büntetőeljárásban ügyészségi fogalmazó és alügyész nem
képviselheti a vádat.
(2) A bíróság előtt a fiatalkorú védőjeként ügyvédjelölt nem járhat el ügyvéd
helyetteseként.
693. § (1) A fiatalkorú jelenléte az előkészítő ülésen és a tárgyaláson kötelező.
(2) Ha az előkészítő ülésen ügydöntő határozat meghozatalára kerülhet sor, akkor az
előkészítő ülésen ismertetni kell a környezettanulmányt, a pártfogó felügyelői
véleményt és az összefoglaló pártfogó felügyelői véleményt.
(3) Az ügyész a tárgyaláson tartott perbeszédében a javítóintézeti nevelés intézkedés
meghatározott mértékére nem tehet indítványt.
(4) Ha a bíróság elsőfokon tanácsban jár el, a szavazást megelőzően a tanács elnöke
felvilágosítást ad az ülnököknek arról, hogy milyen határozat hozható, tájékoztatást ada döntéshez szükséges törvényhelyekről, a büntetési nemekről és azok mértékéről,
valamint az intézkedésekről.
(5) A bíróság javítóintézeti nevelést bűnösséget megállapító ítéletben rendel el.
(6) A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésről szóló
határozatot és az ügydöntő határozatot a fiatalkorú gondozását ellátó nagykorú
személlyel is közölni kell.
693/A. § * Ha a bíróság a fiatalkorú vádlottat szándékos bűncselekmény
elkövetésében bűnösnek mondja ki vagy szabálysértés elkövetéséért a felelősségét
megállapítja, akkor a bűnügyi költség viselésére a fiatalkorú vádlott gondozását a
cselekmény elkövetésének idején ellátó nagykorú személyt is kötelezheti.
A külön eljárásokra és különleges eljárásokra vonatkozó eltérő szabályok
694. § (1) * A büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárásban a törvényes képviselő
is indítványozhatja a tárgyalás tartását.
(2) A távollévő fiatalkorú esetén a CI–CII. Fejezet rendelkezései alapján előkészítő ülés,
illetve tárgyalás nem tartható.
(3) Több javítóintézeti nevelés helyett egységes intézkedés kiszabására a 839–840. §
rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.
(4) A bíróság a 841. § és 842. § szerinti különleges eljárás során fiatalkorúval szemben
büntetés kiszabása helyett javítóintézeti nevelést is elrendelhet.
XCVI. FEJEZET
A KATONAI BÜNTETŐELJÁRÁS
695. § E törvény rendelkezéseit a katonai büntetőeljárásban az e Fejezetben foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
A katonai büntetőeljárás hatálya
696. § (1) Katonai büntetőeljárásnak van helye
a) * a honvéd által elkövetett bármely bűncselekmény,
b) a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos
állományú tagja által a tényleges szolgálati viszonyának tartama alatt elkövetett
katonai bűncselekmény, valamint a szolgálati helyen, illetve a szolgálattal
összefüggésben elkövetett más bűncselekmény,
c) * törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésének hiányában, a
szövetséges fegyveres erő tagja által belföldön, valamint e személynek a
Magyarország határain kívül tartózkodó magyar felségjelű úszólétesítményen vagy
magyar felségjelű légi járművön elkövetett, magyar büntető joghatóság alá tartozó
bűncselekménye
esetén.
(2) A katonai büntetőeljárás hatálya kiterjed a terhelt által elkövetett valamennyi
bűncselekményre, ha ezek közül valamelyik miatt katonai büntetőeljárásnak van
helye, és az elkülönítés nem lehetséges.
(3) * Több terhelt esetében akkor van helye katonai büntetőeljárásnak, ha a terheltek
valamelyikének bűncselekménye katonai büntetőeljárásra tartozik, és az eljárás
elkülönítése – tekintettel a tényállás szoros összefüggésére – nem lehetséges. Ez a
rendelkezés kiterjed a bűnpártolóra, valamint a Btk. 399. § (3) és (4) bekezdésében és
ezek Btk. 399. § (5)–(8) bekezdésében meghatározott minősített eseteiben, illetve a
Btk. 400. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmény elkövetőjére is.
(4) Több terhelt esetén a bíróság a fiatalkorú ügyét a katona ügyével együtt a katonai
büntetőeljárásban bírálja el, ha az a katona ügyével összefügg. Ebben az esetben a
fiatalkorú terhelt tekintetében megfelelően alkalmazni kell a fiatalkorú elleni
büntetőeljárásra vonatkozó rendelkezéseket.
(5) * Ha az ügyeket a 486. § (1) bekezdése alapján egyesíteni kell, az a bíróság jár el,
amely a katonai büntetőeljárást lefolytatta, kivéve, ha a katonai büntetőeljárás
hatályát a (3) bekezdés alapozta meg.
A bíróság697. § (1) A katonai büntetőeljárásra tartozó ügyben elsőfokon a bíróságok
elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló
törvényben kijelölt törvényszék katonai tanácsa jár el.
(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a katonai büntetőeljárásra tartozó ügyben
másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa jár el. A perújítás
megengedhetőségének kérdésében, valamint perújítás elrendelése esetén a perújítási
eljárásban hozott ítélet felülbírálata során másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla más
tanácsa is eljárhat.
(3) A katonai bíró a nem katonai büntetőeljárásra tartozó ügyekben is eljárhat.
A bíróság összetétele
698. § (1) A törvényszék katonai tanácsa mint elsőfokú bíróság
a) egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanácsban jár el
aa) ha a bűncselekményre a törvény nyolc évig terjedő vagy ennél súlyosabb
szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli,
ab) a 20. § (1) bekezdés 2–18. pontjában meghatározott bűncselekmények esetében,
vagy
ac) ha az egyesbíró tanács elé utalta az ügyet,
b) egyesbíróként jár el az a) pont alá nem tartozó esetben.
(2) Az elsőfokú bíróság egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanácsban is eljárhat,
ha megállapítja, hogy a vád tárgyává tett bűncselekmény a vádirati minősítéstől
eltérően súlyosabban minősülhet.
(3) A katonai büntetőeljárásban elsőfokon és másodfokon hivatásos bíróként katonai
bíró, elsőfokon ülnökként katonai ülnök jár el. Ülnökök részvétele esetén a tanács
elnöke katonai bíró.
(4) Ha a katonai büntetőeljárásban fiatalkorú terhelt vesz részt, és a bíróság elsőfokon
tanácsban jár el, akkor a bíróság egyik tagja olyan katonai ülnök, aki a 680. § (5)
bekezdésében meghatározott feltételnek is megfelel.
(5) A katonai büntetőeljárásban az ülnök a vádlottnál alacsonyabb rendfokozatú – a (6)
bekezdés esetét kivéve – nem lehet. A tanácsot rendszerint annak a Btk. 127. § (1)
bekezdésében meghatározott szervnek az ülnökeiből kell megalakítani, amelynél a
terhelt az elkövetés időpontjában szolgálatot teljesített. Igazságszolgáltatási érdekből
ettől a szabálytól el lehet térni.
(6) Tábornoki rendfokozatú vádlott elleni eljárásban, ha a bírósághoz a megválasztott
katonai ülnökökből a tanácsot az (5) bekezdés alapján nem lehet megalakítani, az
ügyben bármely tábornoki rendfokozatú katonai ülnök eljárhat.
(7) Az ítélkezés során a hivatásos bíró és a katonai ülnök jogai és kötelességei
azonosak. A bíró kizárására vonatkozó rendelkezések a katonai ülnökre is irányadók.
Az elsőfokú bíróság illetékessége
699. § (1) A katonai büntetőeljárásra kijelölt törvényszék katonai tanácsának
illetékességi területét a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi
területének meghatározásáról szóló törvény állapítja meg.
(2) A Magyarország határain kívül elkövetett bűncselekmény elbírálására a Fővárosi
Törvényszék katonai tanácsa illetékes.
(3) A 21. § (3) bekezdésében írt illetékességi ok katonai büntetőeljárásban nem
alkalmazható.
Az ügyészség
700. § (1) A katonai büntetőeljárásban az ügyészség feladatát a legfőbb ügyész által
kijelölt ügyészség látja el. A katonai büntetőeljárásban katonai ügyész, illetve a
legfőbb ügyész által katonai büntetőeljárásra kijelölt ügyész jár el.
(2) Az ügyészség végzi a nyomozást
a) a katona által elkövetett
aa) katonai bűntett miatt,
ab) katonai vétség miatt, ha azzal kapcsolatban más bűncselekményt is elkövetett,
vagy ha több terhelt esetén az elkülönítés nem lehetséges,
ac) nem katonai bűncselekmény miatt,b) * a Honvéd Vezérkar főnöke és helyettese, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat
főigazgatója és helyettesei, az országos rendőrfőkapitány és helyettesei, a
Terrorelhárítási Központ főigazgatója és helyettesei, a Nemzeti Védelmi Szolgálat
főigazgatója és helyettesei, az Országgyűlési Őrség parancsnoka és helyettesei, a
büntetés-végrehajtás országos parancsnoka és helyettesei, az Országos
Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója és helyettesei, a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói és helyettesei, a más szervnél szolgálatot
teljesítő katona – a 696. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt szerveken kívüli más
szervek között vezényelt vagy átrendelt katona kivételével –, valamint a rendészeti
felsőoktatási intézmény ösztöndíjas és kettős jogállású hallgatója által elkövetett
katonai vétség miatt,
c) a szövetséges fegyveres erő tagja által belföldön, valamint az e személynek a
Magyarország határain kívül tartózkodó magyar felségjelű úszólétesítményen vagy
magyar felségjelű légi járművön elkövetett, magyar büntető joghatóság alá tartozó
bűncselekménye miatt,
d) ha a parancsnok tekintetében kizáró ok áll fenn,
e) ha a katona szolgálati viszonya időközben megszűnt.
(3) Az ügyészség nem katonai büntetőeljárásra tartozó ügyben is eljárhat.
(4) * Ha a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó bűncselekményt nem katonai
nyomozó hatóság észleli, vagy nem katonai nyomozó hatóság szerez ilyen
bűncselekményről tudomást, a 375. § (4) bekezdésében meghatározott eljárási
cselekmények elvégzéséről az ügyészséget haladéktalanul tájékoztatja.
(5) Katonai büntetőeljárásnak csak közvádra van helye, magánvádra üldözendő
bűncselekmény esetében az ügyészség jár el.
(6) A katonai büntetőeljárásban alügyész és ügyészségi fogalmazó nem képviselheti a
vádat.
A katonai nyomozó hatóság
701. § (1) * Ha a nyomozást nem az ügyészség végzi, nyomozó hatóságként az
állományilletékes parancsnok (a továbbiakban: parancsnok) jár el. A parancsnok nem
folytat előkészítő eljárást.
(2) A parancsnok a nyomozó hatósági jogkörét a nyomozószerv, vagy az e feladat
ellátásával megbízott nyomozótiszt útján is gyakorolhatja.
(3) Ha a parancsnok irányítása alatt álló szervnél nincs nyomozószerv vagy
nyomozótiszt, továbbá, ha az a feladata ellátásában akadályozott, vagy az eljárásból
kizárt, a nyomozást a parancsnok személyesen végzi, vagy a nyomozás lefolytatására
a parancsnok az elöljáró parancsnoktól nyomozószerv, vagy nyomozótiszt kijelölését
kérheti.
(4) * Nyomozótisztként nem járhat el az, akinek a terhelt vagy a bűncselekmény
elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy a szolgálati elöljárója.
702. § (1) * A nyomozást az a parancsnok folytatja le, akinek a büntetőeljárás
megindításakor a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan
gyanúsítható személy a szolgálati alárendeltségébe tartozik.
(2) * Ha a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható
személy szolgálati helye az eljárás alapjául szolgáló cselekmény elkövetése után
megváltozott, a nyomozást az a parancsnok folytatja le, akinek a szolgálati
alárendeltségébe a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan
gyanúsítható személy a bűncselekmény elkövetésekor tartozott.
(3) * Ha a parancsnok a nyomozás során észleli, hogy a terhelt vagy a bűncselekmény
elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy bűncselekménye vagy több
bűncselekmény esetén azok valamelyike nem tartozik a nyomozási hatáskörébe, az
ügyet három napon belül átteszi az ügyészséghez, vagy a hatáskörrel rendelkező
katonai nyomozó hatósághoz.
703. § (1) Illetékességi összeütközés esetén a nyomozást lefolytató parancsnokot a
nyomozás felügyeletét ellátó ügyészség jelöli ki.
(2) * Az elkövetés helye szerinti parancsnok az ismeretlen tettes által elkövetett
bűncselekmény miatt indult nyomozás során ismertté vált elkövető ügyét továbbiintézkedés érdekében a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan
gyanúsítható személy parancsnokához – az ügyészség egyidejű tájékoztatása mellett –
átteszi.
A tanú védelme
704. § (1) A katonai szolgálatot teljesítő tanú különösen indokolt esetben kérheti más
szolgálati helyre történő vezénylését vagy áthelyezését. A kérelemről a vádemelés
előtt az ügyészség, azután a bíróság határoz. A kérelem elutasítása ellen a tanú élhet
jogorvoslattal.
(2) A vezénylést vagy az áthelyezést a személyügyi szerv a határozat kézbesítésétől
számított hetvenkét órán belül hajtja végre.
A kényszerintézkedések
705. § (1) * Ha a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó bűncselekmény miatt a
katona őrizetét nem katonai nyomozó hatóság rendelte el, a terheltet vagy a
bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt huszonnégy
órán belül át kell adni az illetékes ügyészségnek.
(2) A parancsnoki nyomozás során elrendelt őrizetet rendőrségi fogdában kell
végrehajtani.
(3) Katonával szemben letartóztatást akkor is el lehet rendelni, ha ellene katonai
bűncselekmény vagy a szolgálati helyen, illetve a szolgálattal összefüggésben
elkövetett, szabadságvesztéssel büntetendő más bűncselekmény miatt folyik az
eljárás, és a terhelt szolgálati vagy fegyelmi okból nem hagyható szabadlábon.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott okból elrendelt letartóztatás megszűnik a terhelt
szolgálati viszonyának megszűnésével.
(5) * Ha a honvéddel szemben olyan bűnügyi felügyeletet rendelnek el, amelynek
során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy a számára meghatározott területet ne
hagyja el, ennek a korlátozásnak a megtartását a parancsnok vagy akadályoztatása
esetén más elöljáró ellenőrzi.
A védekezés jogának biztosítása
706. § * A terheltnek vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan
gyanúsítható személynek – tényleges szolgálati viszonya fennállása alatt –
szolgálatmentességet kell biztosítani, ha olyan eljárási cselekményen vesz részt,
amelyen a jelenlétét e törvény lehetővé vagy kötelezővé teszi.
A parancsnoki nyomozás
707. § (1) A nyomozást a parancsnok irányítja és felügyeli.
(2) A nyomozótiszt a nyomozás során a parancsnok utasítása szerint jár el.
(3) Ha a parancsnok más eljárás lefolytatására tett intézkedést, erről az ügyészségnek
beszámol.
(4) A parancsnoki nyomozás során a sajtó részére a parancsnok vagy az ügyben eljáró
nyomozótiszt adhat tájékoztatást.
708. § (1) A parancsnok kizárólagos döntési hatáskörébe tartozik:
1. a nyomozótiszt kizárása,
2. a nyomozás elrendelése,
3. a feljelentés kiegészítésének elrendelése,
4. a feljelentés áttétele,
5. a feljelentés elutasítása,
6. az eljárás felfüggesztése,
7. az eljárás megszüntetése,
8. a védő kirendelése, a védő kirendelésének visszavonása, a védő kirendelés alóli
felmentése,
9. a kirendelt védő díjának és költségeinek megállapítása,
10. a szakértő kirendelése, kizárása, felmentése,
11. a szakértő díjának megállapítása,
12. a tanú és a szakértő mentességre történt hivatkozásának elbírálása,
13. az igazolási kérelem elbírálása,
14. * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható
személy őrizetbe vétele és az őrizet megszüntetése,15. a kutatás és a motozás elrendelése,
16. a lefoglalás elrendelése és megszüntetése,
17. * az elektronikus adat megőrzésére kötelezés elrendelése,
18. a bírósági döntést nem igénylő zár alá vétel alkalmazása és feloldása,
19. az elővezetés elrendelése,
20. az ügyészség hatáskörébe tartozó intézkedés kezdeményezése,
21. a panasz benyújtásától számított nyolc napon belül a panasznak történő helyt
adás, vagy a panasz elbírálás végett történő felterjesztése,
22. a 367. § (2) bekezdése alapján a határozat végrehajtásának felfüggesztése.
(2) A 31. § (4) bekezdésében meghatározott intézkedést a parancsnok teszi meg.
709. § (1) A parancsnok haladéktalanul tájékoztatja az ügyészséget, ha
a) a hatáskörébe nem tartozó kényszerintézkedés elrendelését,
b) a letartóztatás, az előzetes kényszergyógykezelés vagy a bűnügyi felügyelet
megszüntetését
tartja szükségesnek.
(2) A nyomozás során hozott határozat elleni panaszt, valamint a gyanúsítás ellen
bejelentett panaszt – ha annak nem ad helyt – a parancsnok felterjeszti az
ügyészséghez.
(3) A nyomozás során szóban tett panaszt írásba kell foglalni.
A bűncselekmény elbírálása fegyelmi eljárásban
710. § (1) * Az ügyészség a feljelentést elutasítja vagy az eljárást megszünteti, és az
ügyiratokat a fegyelmi jogkör gyakorlójának megküldi, ha a katonai vétség miatt a
büntetés célja fegyelmi fenyítéssel is elérhető. A feljelentés elutasításáról szóló
határozatot a feljelentettnek is kézbesíteni kell.
(2) Ha a katonai nyomozó hatóság lehetőséget lát a bűncselekmény fegyelmi
eljárásban történő elbírálására, az ügyiratokat az (1) bekezdés szerinti határozat
meghozatala céljából haladéktalanul felterjeszti az ügyészséghez. Az ügyészség az
ügyiratok érkezésétől számított három napon belül az (1) bekezdés szerinti
határozatot meghozza és intézkedést megteszi, vagy az ügyiratokat a nyomozás
folytatása érdekében a parancsnoknak visszaküldi.
(3) A nyomozást el kell rendelni, vagy az eljárást folytatni kell, ha a feljelentett a
feljelentést elutasító, a gyanúsított vagy a védője az eljárást megszüntető határozat
ellen panasszal élt, és a feljelentés elutasításának, vagy az eljárás megszüntetésének
más oka nincs. Erre a feljelentettet vagy a gyanúsítottat a határozatban figyelmeztetni
kell.
(4) Ha az ügyészség a bűncselekmény elbírálását fegyelmi eljárásra utalta, a fegyelmi
jogkör gyakorlója a szolgálati viszonyt szabályozó törvények rendelkezései szerinti
eljárásban, az ott meghatározott fegyelmi fenyítéseket szabhatja ki.
(5) A fegyelmi fenyítést kiszabó határozatot az ügyészségnek is kézbesíteni kell.
711. § (1) A megfenyített vagy védője a fegyelmi eljárásra utalt bűncselekmény miatt
a panasszal nem támadható, vagy panasz alapján hozott fegyelmi fenyítést kiszabó
határozat vagy parancs bírósági felülvizsgálatát indítványozhatja. A bírósági
felülvizsgálat iránti indítvány a határozat vagy parancs közlését követő három napon
belül terjeszthető elő. Az indítvány elbírálásáig a fenyítés nem hajtható végre.
(2) * Az indítványt a fenyítést kiszabó fegyelmi jogkör gyakorlójánál kell előterjeszteni,
aki azt az ügyiratokkal együtt egy napon belül megküldi az illetékes törvényszék
katonai tanácsának. Az indítvány a tárgyalás megkezdéséig visszavonható.
(3) A bíróság
a) egyesbíróként jár el,
b) az indítványt tárgyaláson bírálja el,
c) a tárgyalás időpontjáról értesíti a fenyítést kiszabó fegyelmi jogkör gyakorlóját és az
ügyészséget.
(4) A tárgyaláson a fegyelmi jogkör gyakorlója és az ügyész felszólalhat. Ha írásban
kívánnak nyilatkozni, a nyilatkozatot a tárgyalás megkezdése előtt kell a bíróságnak
benyújtani.
(5) A bíróság az indítványt végzéssel bírálja el.(6) *
(7) A bíróság
a) a határozatot vagy a parancsot helybenhagyja, ha az indítvány alaptalan,
b) a fenyítés mértékét csökkenti vagy enyhébb fenyítést alkalmaz,
c) a fenyítést kiszabó határozatot vagy parancsot megsemmisíti, ha az ügy
büntetőeljárásban történő elbírálása esetén felmentő vagy az eljárást megszüntető
rendelkezést kellene hozni.
(8) A bíróság (7) bekezdés szerinti határozata elleni fellebbezésre az 579. § (2)
bekezdésében írt végzés elleni fellebbezésre vonatkozó rendelkezések az irányadók.
A közvetítői eljárás
712. § A katonai büntetőeljárásban közvetítői eljárásnak a Btk. 127. § (1)
bekezdésében meghatározott szerv sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekmény
miatt nincs helye.
A bíróság eljárása a vádemelés előtt
713. § A katonai büntetőeljárásban a bíróság feladatait a vádemelés előtt a
törvényszék katonai bírája nyomozási bíróként látja el. A katonai bíró mint nyomozási
bíró határozata elleni fellebbezést a törvényszék másodfokú tanácsa bírálja el.
Az eljárás megszüntetése
714. § A Btk. 131. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt a
vádemelés előtt az ügyészség, a vádemelés után a bíróság az eljárást megszünteti.
A bírósági eljárásra vonatkozó szabályok
715. § (1) Ha a bíróság ülnökökből is álló tanácsban jár el, a szavazást megelőzően a
tanács elnöke felvilágosítást ad arról, hogy milyen határozat hozható, tájékoztatást ad
a döntéshez szükséges törvényhelyekről, a büntetési nemekről és azok mértékéről,
valamint az intézkedésekről.
(2) A katonai tanácsban az alacsonyabb rendfokozatú bíró a magasabb rendfokozatút
megelőzően szavaz. Azonos rendfokozat esetén az szavaz először, aki a rendfokozatba
később lépett elő. A rendfokozatba történő előlépés időpontjának azonossága esetén a
fiatalabb szavaz először. A tanács elnöke utolsónak adja le szavazatát.
(3) * A katonai büntetőeljárásban a védő részvételére a 427. § (5) bekezdés a) pontja
nem alkalmazható.
716. § (1) Ha a bíróság a tárgyalás eredményéhez képest úgy látja, hogy a vád
tárgyává tett cselekmény szolgálati helyen, illetve szolgálattal összefüggésben
elkövetett szabálysértés, és ezért a vádlottat felmenti, az ügyiratokat – a
szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés kivételével – a fegyelmi eljárás
lefolytatása céljából megküldi a fegyelmi jogkör gyakorlójának.
(2) Ha a katona szolgálati viszonya az ügyiratoknak a fegyelmi jogkör gyakorlójának
történt megküldése előtt megszűnt, a szabálysértést a bíróság bírálja el.
(3) Az (1) és (2) bekezdés esetében a bíróság elkobzást rendelhet el, és a polgári jogi
igényt érdemben elbírálhatja.
717. § A másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az
elsőfokú bíróság ítéletét és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja akkor is, ha a
bíróság katonai büntetőeljárásra nem tartozó ügyben e Fejezet szerint járt el.
Értelmező rendelkezés
718. § * E Fejezet alkalmazásában a nyomozó hatóságként eljáró parancsnokon a
jogszabály alapján a parancsnoki nyomozásra jogosult vezetőt is érteni kell.
XCVII. FEJEZET
ELJÁRÁS A MENTESSÉGET ÉLVEZŐ SZEMÉLYEK ÜGYÉBEN
Mentelmi jogon alapuló mentesség
719. § (1) A törvényben meghatározott mentelmi joggal rendelkező személyt
gyanúsítottként kihallgatni, vele szemben kényszerintézkedést alkalmazni és vádat
emelni csak a mentelmi jog felfüggesztését követően lehet. A mentelmi joggal
rendelkező személy tettenérése esetén vele szemben e törvény szerinti
kényszerintézkedés alkalmazható.(2) Ha a büntetőeljárásban adat merül fel arra, hogy a mentelmi joggal rendelkező
személy gyanúsítotti kihallgatásának, vele szemben kényszerintézkedés
alkalmazásának vagy vádemelésnek van helye, indítványozni kell a mentelmi jog
felfüggesztésére jogosult döntését. A mentelmi jog felfüggesztése iránti indítványt a
vádemelés előtt a legfőbb ügyész, azután, valamint magánvádas és pótmagánvádas
ügyben a bíróság terjeszti elő. Tettenérés esetén az indítványt haladéktalanul elő kell
terjeszteni.
(3) Az indítvány benyújtásával egyidejűleg a büntetőeljárást fel kell függeszteni.
(4) Ha az indítványt a mentelmi jog felfüggesztésére jogosult elutasította, az eljárást
az ügyészség határozattal, illetve a bíróság nem ügydöntő végzéssel haladéktalanul
megszünteti.
(4a) * A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság mentelmi jogon alapuló mentességnek
a megsértésével hozott határozatát hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti,
ha a mentelmi jog felfüggesztése iránti indítványt a mentelmi jog felfüggesztésére
jogosult elutasította.
(5) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az eljárás ilyen okból történő megszüntetése
nem akadálya annak, hogy a mentelmi jog megszűnését követően a büntetőeljárást
lefolytassák.
(6) * A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot nem ügydöntő
végzésével hatályában fenntartja, ha a mentelmi jogot a mentelmi jog
felfüggesztésére jogosult felfüggesztette.
(7) * A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hatályon kívül
helyezi, és nem ügydöntő végzésével az eljárást megszünteti, ha az alapügyben a
bíróság a jogerős ügydöntő határozatát a mentelmi jogon alapuló mentességnek a
megsértésével hozta meg, és a mentelmi jog felfüggesztése iránti indítványt a
mentelmi jog felfüggesztésére jogosult elutasította.
Nemzetközi jogon alapuló mentesség
720. § (1) A 719. § rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni a
nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személyek ügyében.
(2) A nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személyek büntetőjogi
felelősségre vonására nemzetközi szerződés, ennek hiányában a nemzetközi gyakorlat
irányadó. A nemzetközi gyakorlat kérdésében a külpolitikáért felelős miniszterrel
egyetértésben az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalását kell beszerezni.
(3) A nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személlyel szemben eljárási
cselekmény a mentesség felfüggesztéséig nem végezhető.
(4) A nemzetközi jogon alapuló mentesség felfüggesztésére vonatkozó indítványt a
bíróság az igazságügyért felelős miniszter útján, a legfőbb ügyész közvetlenül terjeszti
elő a külpolitikáért felelős miniszternek.
721. § (1) Ha a mentességet élvező személy magánvádlóként vagy
pótmagánvádlóként lép fel, a bíróság a nemzetközi jogon alapuló mentesség
tárgyában hozott döntésig az igazságügyért felelős miniszter útján a külpolitikáért
felelős miniszternek tett előterjesztéssel egyidejűleg az eljárást felfüggeszti. Ha a
bíróság a külpolitikáért felelős miniszter állásfoglalása alapján a mentességet
megállapította, az eljárást megszünteti.
(2) Ha a 720. § és az (1) bekezdés esetein kívül a nemzetközi jogon alapuló
mentességet élvező személy büntetőeljárásban való részvétele válik szükségessé, a
vádemelés előtt a legfőbb ügyész, azt követően, illetve magánvádas, pótmagánvádas
ügyben a bíróság az igazságügyért felelős miniszter útján – az eljárás felfüggesztése
nélkül – a külpolitikáért felelős miniszternek tesz előterjesztést.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti előterjesztés a nemzetközi jogon alapuló mentesség
fennállására vonatkozó állásfoglalásra, valamint a büntető joghatóság alóli
mentességről lemondás érdekében a szükséges intézkedések megtételére irányul. Ha
a külpolitikáért felelős miniszter állásfoglalása alapján a mentesség nem állapítható
meg, vagy a küldő állam mentességről lemondó nyilatkozata rendelkezésre áll, az
érintett személy a büntetőeljárásban részt vehet.
Specialitás szabályán alapuló mentesség *721/A. § * (1) Az átadás, kiadatás, illetve egyéb bűnügyi jogsegély keretében
Magyarországra érkezett elkövetőt nem lehet gyanúsítottként kihallgatni, nem lehet
vele szemben kényszerintézkedést alkalmazni és nem lehet vele szemben vádat
emelni a Magyarországra érkezést megelőzően elkövetett bűncselekmény miatt,
kivéve, ha törvény vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés az elkövetővel
szemben a büntetőeljárás lefolytatását lehetővé teszi.
(2) A büntetőeljárás lefolytatásának az (1) bekezdésben meghatározott akadálya a
bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy a terhelt
lemondásával, illetve az arra jogosult állam hozzájárulásával elhárítható, ha törvény
vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés lehetővé teszi. A nyilatkozat
beszerzése érdekében
a) a bíróság – a vádemelés előtt az ügyészség indítványára – a bűncselekmény
elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt vagy a terheltet nyilatkoztatja,
hogy törvényben vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott
specialitás szabályának alkalmazásához fűződő jogáról lemond-e, illetve
b) a bíróság vagy az ügyészség megkeresi a büntetőeljárás lefolytatásához történő
hozzájárulásra jogosult államot.
(3) A bíróság vagy az ügyészség a büntetőeljárást megszünteti, ha a büntetőeljárás
lefolytatásának az (1) bekezdésben meghatározott akadálya áll fenn és az a (2)
bekezdés alapján nem volt elhárítható.
(4) A másodfokú bíróság a vádlottat nyilvános ülésen meghallgathatja a büntetőeljárás
lefolytatásának az (1) bekezdésben meghatározott akadályának elhárítása érdekében.
(5) A nyilvános ülésen az ügyész és a vádlott jelenléte kötelező.
(6) Ha a büntetőeljárás lefolytatásának az (1) bekezdésben meghatározott akadálya áll
fenn, és a vádlott a nyilvános ülésen idézés ellenére nem jelenik meg, úgy kell
tekinteni, hogy törvényben vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben
meghatározott specialitás szabályának alkalmazásához fűződő jogáról nem mondott
le. A vádlottat erre a nyilvános ülésről szóló idézésben figyelmeztetni kell.
(7) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság specialitás szabályán alapuló
mentességnek a megsértésével hozott határozatát hatályon kívül helyezi és az eljárást
megszünteti, ha a büntetőeljárás lefolytatásának az (1) bekezdésben meghatározott
akadálya áll fenn és az a (2) bekezdés alapján nem volt elhárítható.
(8) A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot nem ügydöntő
végzésével hatályában fenntartja, ha a büntetőeljárás lefolytatásának az (1)
bekezdésben meghatározott akadálya a (2) bekezdés alapján elhárult.
(9) A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hatályon kívül
helyezi és nem ügydöntő végzésével az eljárást megszünteti, ha az alapügyben a
bíróság a jogerős ügydöntő határozatát a specialitás szabályán alapuló mentességnek
a megsértésével hozta meg, és a büntetőeljárás lefolytatásának az (1) bekezdésben
meghatározott akadálya áll fenn és az a (2) bekezdés alapján nem volt elhárítható.
XCVIII. FEJEZET
ELJÁRÁS BÍRÓSÁG ELÉ ÁLLÍTÁS ESETÉN
722. § Bíróság elé állítás esetén e törvény rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
A bíróság elé állítás feltételei *
723. § * Az ügyészség a terheltet a bűncselekmény elkövetésétől számított két
hónapon belül bíróság elé állíthatja, ha
a) a bűncselekményre a törvény tízévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetést
rendel,
b) az ügy megítélése egyszerű,
c) a bizonyítékok rendelkezésre állnak és
d) a terheltet a bűncselekmény elkövetésén tetten érték vagy a terhelt a
bűncselekmény elkövetését beismerte.
724. § *
Kényszerintézkedések725. § (1) * Ha a terheltet a bűncselekmény elkövetésén tetten érték és a 723. § a)–c)
pontjában meghatározott feltételek fennállnak, az őrizet bíróság elé állítás céljából is
elrendelhető.
(2) A bíróság elé állítás előtt elrendelt személyi szabadságot érintő bírói engedélyes
kényszerintézkedés a bíróság elé állítás napján tartott tárgyalás befejezéséig tart.
(3) Ha a bíróság az ügyiratokat az ügyészségnek visszaküldi, az általános szabályok
szerint indítványra határoz a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes
kényszerintézkedés meghosszabbításáról, elrendeléséről, illetve megszüntetéséről.
(4) Ha a bíróság a tárgyalást elnapolja, az általános szabályok szerint határoz a
személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés fenntartásáról,
elrendeléséről, illetve megszüntetéséről.
Nyomozás és vádemelés
726. § (1) Az ügyészség közli a gyanúsítottal, ha őt bíróság elé kívánja állítani.
(2) Az ügyészség haladéktalanul védőt rendel ki, ha a gyanúsított nem kíván védőt
meghatalmazni.
(3) Az ügyészség az (1)–(2) bekezdésben foglaltak teljesítéséhez a nyomozó hatóságot
is igénybe veheti.
(4) Az ügyészség a gyanúsított azonosításra alkalmas személyes adatait, a bíróság elé
állítás tárgyát képező cselekmény leírását, annak Btk. szerinti minősítését és a
bizonyítási eszközök felsorolását tartalmazó feljegyzést készít.
(5) * Az ügyészség a tárgyalás határnapjának kitűzését követően, a védekezésre való
felkészüléshez szükséges időben és módon – legkésőbb a tárgyalás megkezdését
megelőző egy órával – biztosítja az ügyiratok megismerését a gyanúsított és a védő
számára, egyúttal kézbesíti részükre a (4) bekezdés szerinti feljegyzést.
(6) *
A tárgyalás előkészítése
727. § (1) * Bíróság elé állítás esetén a LXXV–LXXVII. Fejezet rendelkezései nem
alkalmazhatók.
(2) * Ha az ügyészség bíróság elé kívánja állítani a gyanúsítottat, erről a 726. § (4)
bekezdése szerinti feljegyzés és a nyomozás ügyiratainak egyidejű megküldésével
tájékoztatja a bíróságot.
(2a) * A bíróság a nyomozás ügyiratainak megérkezésétől számított három
munkanapon belül megvizsgálja, hogy fennállnak-e a bíróság elé állítás 723. §-ban
meghatározott feltételei. Ha a bíróság megállapítja, hogy a bíróság elé állításnak nincs
akadálya, nyomban kitűzi a tárgyalás határnapját. Ellenkező esetben a bíróság az
ügyiratokat az ügyészségnek visszaküldi. Az ügyiratok ügyészségnek történő
visszaküldése miatt nincs helye fellebbezésnek.
(3) Az ügyészség a gyanúsítottat a bíróság elé állítja, idézi a védőt és biztosítja, hogy a
bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak.
(4) Az ügyészség gondoskodik arról, hogy a védő a fogva tartott gyanúsítottal a
tárgyalás előtt tanácskozhasson.
(5) Az ügyészség gondoskodik továbbá arról, hogy a tárgyaláson jelen legyenek,
akiknek a jelenléte kötelező és jelen lehessenek, akiknek a jelenlétét e törvény
lehetővé teszi.
(6) Az ügyészség a (3)–(5) bekezdésben foglaltak teljesítéséhez a nyomozó hatóságot
is igénybe veheti.
Az elsőfokú bírósági tárgyalás
728. § (1) Bíróság elé állítás esetén a bírósági eljárásban a védő részvétele kötelező.
(2) * Az ügyészség a tárgyalás megkezdése előtt − ha ez korábban nem történt meg
− az egyéb tárgyi bizonyítási eszközöket is átadja a bíróságnak.
(3) Az ügyész a vádat szóban terjeszti elő.
(4) A vád előterjesztése után a bíróság az ügyiratokat az ügyészségnek visszaküldi, ha
a) * a bűncselekmény elkövetésétől a bíróság elé állításig több mint két hónap telt el,
b) *
c) a bűncselekményre a törvény tízévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést
rendel, vagyd) a bizonyítási eszközök nem állnak rendelkezésre.
729. § (1) A bíróság a tárgyalást egy alkalommal, legfeljebb tizenöt napra elnapolhatja.
(2) Ha a tárgyaláson felvett bizonyítás eredményéhez képest további bizonyítási
eszközök felkutatása szükséges, és ezért a tárgyalás tizenöt napon belül vagy újabb
elnapolás nélkül nem folytatható, a bíróság az ügyiratokat visszaküldi az
ügyészségnek.
(3) Az ügyészség a vádat akkor módosíthatja, ha a bíróság elé állítás feltételei a
módosított vád szerinti bűncselekményre is fennállnak. Egyébként a bíróság az
ügyiratokat visszaküldi az ügyészségnek.
(4) Az ügyiratok ügyészségnek történő visszaküldése miatt nincs helye fellebbezésnek.
A másodfokú bírósági eljárás
730. § * Az elsőfokú bíróság ítélete és ügydöntő végzése elleni fellebbezést a
másodfokú bíróság az ügy érkezését követő három hónapon belül bírálja el.
XCIX. FEJEZET
ELJÁRÁS EGYEZSÉG ESETÉN
731. § (1) A LXV. Fejezetben meghatározott egyezség alapján folytatott bírósági
eljárásra e törvény rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az egyezség alapján folytatott bírósági eljárásban a védő részvétele kötelező.
Előkészítő ülés
732. § (1) Az előkészítő ülésen az ügyész ismerteti a vád és a 424. § (2) bekezdése
szerinti indítványok lényegét.
(2) A vád és az indítványok ismertetését követően a bíróság tájékoztatja a vádlottat az
egyezség jóváhagyásának következményeiről, különösen a 735. § (2) bekezdésében és
a 738. § (1) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezésekről.
(3) A bíróság ezután felhívja a vádlottat arra, hogy nyilatkozzon, beismeri-e az
egyezséggel egyezően a bűnösségét és lemond-e a tárgyaláshoz való jogáról.
(4) A nyilatkozat megtétele előtt a bíróság lehetővé teszi, hogy a vádlott a védővel
tanácskozzon.
(5) * Ha a vádlott az egyezséggel egyezően beismeri a bűnösségét és lemond a
tárgyaláshoz való jogáról, a bíróság e tény, az ügyiratok, valamint a vádlott
kihallgatása és − szükség esetén − a védőhöz intézett kérdésekre adott válaszok
alapján megvizsgálja, hogy az egyezség jóváhagyásának feltételei fennállnak-e.
(6) Az egyezség jóváhagyásának kérdésében történő határozathozatal előtt az ügyész
és a védő felszólalhat.
Az egyezség jóváhagyásának feltételei
733. § A bíróság az egyezséget jóváhagyja, ha
a) az egyezség megkötése a 407–409. §-ban foglaltaknak megfelelt,
b) az egyezség tartalma a 410–411. §-ban foglaltaknak megfelel,
c) a vádlott az egyezség természetét és jóváhagyásának következményeit megértette,
d) a vádlott beszámítási képessége és beismerésének önkéntessége iránt észszerű
kétely nem mutatkozik,
e) a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozata egyértelmű és azt az ügyiratok
alátámasztják.
Az egyezség jóváhagyásának megtagadása
734. § (1) A bíróság az egyezség jóváhagyását megtagadja, ha
a) a vád és a 424. § (2) bekezdése szerinti indítványok a jegyzőkönyvbe foglalt
egyezségtől eltérnek,
b) a vádlott az előkészítő ülésen nem ismerte be a bűnösségét az egyezséggel
egyezően, vagy nem mondott le a tárgyaláshoz való jogáról,
c) az egyezség jóváhagyásának feltételei nem állnak fenn,
d) a terhelt a 411. § (1) bekezdés e) pontjának megfelelően vállalt kötelezettségeinek
nem tett eleget,
e) a vádtól eltérő minősítés látszik megállapíthatónak.
(2) A bíróság egyezség jóváhagyását megtagadó végzése ellen nincs helye
fellebbezésnek.(3) Ha a bíróság az egyezség jóváhagyását megtagadta, az eljárást az 506–508. §-nak
megfelelően folytatja. Ebben az esetben az egyezség az ügyészséget és a terheltet
sem köti.
Eljárás az egyezség jóváhagyása esetén
735. § (1) Ha az egyezség jóváhagyásának feltételei fennállnak és a jóváhagyás
megtagadásának nincs helye, a bíróság az egyezséget az előkészítő ülésen
jóváhagyja.
(2) A bíróság egyezséget jóváhagyó végzése ellen nincs helye fellebbezésnek.
736. § (1) Ha a bíróság az egyezséget jóváhagyta, az eljárást – a (2)–(7) bekezdésben
meghatározott eltérésekkel – az 504–505. §-nak megfelelően folytatja.
(2) A bíróság a vádlott bűnösségét a bűnösség beismerésére, az egyezség
jóváhagyására és az ügyiratokra alapítja.
(3) * A bíróság az ítéletben a vád szerinti tényállástól, minősítéstől és a 424. § (2)
bekezdés b) és c) pontjában meghatározott indítványoktól – a (3a) bekezdés
kivételével – nem térhet el.
(3a) * A bíróság az ítéletben az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás tárgyát képező
kérdésben a törvénynek megfelelő rendelkezést hoz, ha azt az egyezség nem vagy
nem a törvénynek megfelelően tartalmazza.
(4) A bíróság a polgári jogi igényt nem utasíthatja el.
(5) Az ítélet indokolásában az 561. § (3) bekezdés b)–c) és f) pontjában foglaltakon túl
elegendő az egyezségen alapuló vádra, az egyezség jóváhagyására és az alkalmazott
jogszabályokra utalni.
(6) Ha az ügyben valamennyi vádlott nem kötött egyezséget az ügyészséggel, illetve
ha a bíróság nem hagyta jóvá valamennyi, az ügyészség és a vádlottak közt létrejött
egyezséget, a bíróság a vádról – a jóváhagyott egyezségek vonatkozásában a (2)–(5)
bekezdés korlátai között – egységesen, tárgyalás alapján határoz.
(7) * Ha az eljárás több vádlott ellen folyik és az elkülönítés egyéb feltételei
fennállnak, a bíróság az ítélet kihirdetése érdekében az előtte folyamatban lévő
ügyeket a jóváhagyott egyezséggel érintett vádlott tekintetében elkülönítheti.
737. § (1) Ha az egyezség jóváhagyása után tárgyalás tartása szükséges, a bíróság a
tárgyalás megkezdése után az egyezség lényegét ismerteti.
(2) * A bíróság az egyezséget jóváhagyó végzést az ügyészség és a vádlott
nyilatkozatának beszerzése után hatályon kívül helyezheti, ha a bizonyítás
eredményéhez képest úgy látja, hogy a tényállás, illetve a minősítés változása folytán
az egyezség megtagadásának lett volna helye.
(3) Ha a bíróság az egyezséget jóváhagyó végzést hatályon kívül helyezi,
a) az egyezség az ügyészséget és a terheltet sem köti,
b) a bíróság az ügyészség, a vádlott vagy a védő indítványára határoz a vádlott
távollétében lefolytatott bizonyítás megismétléséről, és
c) az ügyészség, a vádlott és a védő tizenöt napon belül az 520. § (1)–(3) bekezdésben
meghatározott korlátok nélkül terjesztheti elő indítványait.
A másodfokú bírósági eljárás
738. § (1) Nincs helye fellebbezésnek
a) a bűnösség megállapítása,
b) a 736. § (2)–(3) bekezdése szerint megállapított, a váddal egyező tényállás és
minősítés,
c) a 736. § (3) bekezdése szerint megállapított büntetés, illetve intézkedés neme,
valamint mértéke, vagy tartama és
d) az ítéletnek a 736. § (3) bekezdése szerint megállapított egyéb rendelkezése
miatt.
(2) A fellebbezésben az (1) bekezdés korlátai között lehet új tényt állítani és új
bizonyítékra hivatkozni.
(3) A másodfokú eljárásban bizonyítás az (1)–(2) bekezdésben meghatározott keretek
között vehető fel.
(4) A másodfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott ítéletnek a bűnösség
megállapítására vonatkozó rendelkezését csak akkor változtathatja meg, ha tárgyalástartása nélkül megállapítható, hogy a terhelt felmentésének vagy az eljárás
megszüntetésének van helye.
(5) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az
elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja, ha
a) az elsőfokú bíróság a 734. § (1) bekezdésében meghatározott valamely ok
fennállása ellenére jóváhagyta az egyezséget,
b) az elsőfokú bíróság nem a 732. § (1)–(4) bekezdése szerint járt el,
c) a terhelt felmentésének vagy az eljárás megszüntetésének lenne helye és a (4)
bekezdés nem alkalmazható.
(6) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az
ügyiratokat megküldi az ügyészségnek, ha az ügyészség az LXV. Fejezetben
meghatározott törvényi előfeltételek hiányában indítványozta az eljárást.
(7) * A másodfokú bíróság (6) bekezdésben meghatározott végzése ellen nincs helye
fellebbezésnek.
(8) A megismételt eljárás során e Fejezet rendelkezései nem alkalmazhatók.
C. FEJEZET
BÜNTETŐVÉGZÉS MEGHOZATALÁRA IRÁNYULÓ ELJÁRÁS
739. § (1) A büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás esetén e törvény
rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A büntetővégzés ügydöntő határozat. A büntetővégzésre – ha e törvény másképp
nem rendelkezik – az ítéletre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
A büntetővégzés meghozatalának feltételei
740. § (1) A bíróság az ügyészség indítványára vagy hivatalból háromévi
szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén tárgyalás
mellőzésével, az ügyiratok alapján büntetővégzést hoz, ha
a) az ügy megítélése egyszerű,
b) a vádlott szabadlábon van vagy más ügyben tartják fogva, és
c) a büntetés célja tárgyalás nélkül is elérhető.
(2) A bíróság a büntetővégzésben
a) végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést, közérdekű munkát,
pénzbüntetést, foglalkozástól eltiltást, járművezetéstől eltiltást, kitiltást,
sportrendezvények látogatásától való eltiltást, kiutasítást szabhat ki,
b) katonával szemben lefokozást, szolgálati viszony megszüntetését, rendfokozatban
visszavetést és a várakozási idő meghosszabbítását is kiszabhat, illetve
c) jóvátételi munkát, próbára bocsátást vagy megrovást alkalmazhat.
(3) A bíróság az ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő
bűncselekmény esetén is büntetővégzést hoz, ha
a) az (1) bekezdés a)–c) pontjában írt feltételek fennállnak és
b) a vádlott a bűncselekmény elkövetését beismerte.
(4) * A bíróság az ügyészség indítványára a nyolc évi szabadságvesztésnél nem
súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén is büntetővégzést hoz, ha annak a (3)
bekezdésben írt egyéb feltételei fennállnak.
A büntetővégzés meghozatala
741. § (1) A bíróság a büntetővégzést az ügy érkezését követő egy hónapon belül
hozza meg.
(2) A bíróság a büntetővégzésben a 740. § (2) bekezdésében felsorolt büntetés
kiszabása, illetve intézkedés alkalmazása mellett
a) pártfogó felügyeletet is alkalmazhat végrehajtásában felfüggesztett
szabadságvesztés kiszabása, jóvátételi munka előírása vagy próbára bocsátás esetén,
b) * elrendelhet elkobzást, vagyonelkobzást, illetve elektronikus adat végleges
hozzáférhetetlenné tételét, illetve tárhelyszolgáltatás megszüntetését,
c) a polgári jogi igénynek helyt adhat vagy a polgári jogi igény érvényesítését egyéb
törvényes útra utasíthatja,
d) a próbára bocsátást kimondó rendelkezést hatályon kívül helyezheti,e) az ügyek egyesítéséről, elkülönítéséről, az eljárás felfüggesztéséről és az eljárás
megszüntetéséről rendelkezhet.
(3) A büntetővégzés rendelkező részének tartalmaznia kell
a) az 561. § (2) bekezdésében foglaltakat, valamint
b) a 742. § és a 744. §-ban foglaltakra való figyelmeztetést.
(4) A büntetővégzés indokolása a megállapított tényállást, a vádra és a büntetővégzés
feltételeinek fennállására való utalást, valamint az alkalmazott jogszabályok
megjelölését tartalmazza.
(5) * Ha a büntetővégzés meghozatalát az ügyészség indítványozta, a büntetővégzést
– a 740. § (4) bekezdésében foglalt esetet kivéve – bírósági titkár is meghozhatja.
Tárgyalás tartása iránti indítvány
742. § (1) A büntetővégzés ellen nincs helye fellebbezésnek.
(2) * Az ügyészség, a vádlott, a védő, a magánfél, a vagyoni érdekelt és az egyéb
érdekelt a büntetővégzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül tárgyalás tartását
indítványozhatja.
(3) * Ha a büntetővégzés meghozatalát az ügyészség indítványozta, az ügyészség
nem indítványozhatja tárgyalás tartását azon az alapon, hogy a bíróság e Fejezet
szerint járt el.
(4) * A magánfél a polgári jogi igényt elbíráló rendelkezéssel, a vagyoni érdekelt és az
egyéb érdekelt a büntetővégzés rá vonatkozó rendelkezésével kapcsolatban
indítványozhatja tárgyalás tartását.
(5) * A tárgyalás tartása iránti indítványnak a büntetővégzésben kiszabott büntetés
vagy alkalmazott intézkedés végrehajtására, illetve az abban foglaltak teljesítésére – a
746. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel – halasztó hatálya van.
Az előkészítő ülés és a tárgyalás
743. § * (1) Az ügyészség, a vádlott, a védő, a magánfél és az egyéb érdekelt
tárgyalás tartása iránti indítványa alapján a bíróság a LXXVI. Fejezet szerint előkészítő
ülést tart és az eljárást a 744–746. §-ban meghatározott kivételekkel a továbbiakban
az általános szabályok szerint folytatja.
(2) Ha a büntetővégzést nem lehet szabályszerűen kézbesíteni, azt úgy kell tekinteni,
mintha a vádlott tárgyalás tartása iránti indítványt terjesztett volna elő.
(3) A büntetővégzés kézbesítése esetén a 132. § (2) bekezdése és a 135. § (1)
bekezdése nem alkalmazható.
744. § (1) A tárgyalás tartására irányuló indítványt az indítványozó az előkészítő ülés
megkezdéséig visszavonhatja.
(2) A vádlott javára más által bejelentett tárgyalás tartása iránti indítványt az
indítványozó csak a vádlott hozzájárulásával vonhatja vissza, e rendelkezés az
ügyészség indítványára nem vonatkozik.
(3) A tárgyalás tartását indítványozó személynek az előkészítő ülésen való jelenléte
kötelező. Ha az előkészítő ülésen nem jelenik meg és magát alapos okkal, előzetesen,
haladéktalanul nem menti ki, úgy kell tekinteni, mint aki az indítványt visszavonta.
745. § (1) Az előkészítő ülés megkezdése előtt a bíróság nyilatkoztatja az
indítványozót, hogy a tárgyalás tartása iránti indítványát fenntartja-e.
(2) Ha az előkészítő ülésen jelen lévő vádlott a védő tárgyalás tartása iránti
indítványát fenntartja, a 744. § (3) bekezdése a védő távolmaradása esetén nem
alkalmazható.
(3) A bíróság az indítványozót a tárgyalás tartása iránti indítvány kiegészítésére hívja
fel, ha nem lehet megállapítani, hogy a büntetővégzést miért tartja sérelmesnek.
(4) Nem tekinthető a tárgyalás tartása iránti indítványnak, ha a vádlott vagy a védő
kizárólag halasztás vagy részletfizetés engedélyezését, illetve a büntetővégzés
kijavítását indítványozza.
746. § (1) Az előkészítő ülés megkezdése után a bíróság ismerteti a büntetővégzés és
a tárgyalás tartása iránti indítvány lényegét.
(2) *(3) Ha a tárgyalás tartása iránti indítvány kizárólag a polgári jogi igényre vonatkozó
rendelkezést sérelmezte, a bíróság e rendelkezést hatályon kívül helyezi, és a polgári
jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasítja.
(4) * A bíróság – a (3) bekezdés esetét kivéve – az előkészítő ülésen a büntetővégzést
hatályon kívül helyezi. E végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.
(5) * A bíróság a vádlott terhére szóló indítvány hiányában akkor szabhat ki súlyosabb
büntetést, illetve alkalmazhat súlyosabb intézkedést, ha a tárgyaláson új bizonyíték
merül fel, és ennek alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán
súlyosabb minősítést kell alkalmazni, vagy lényegesen súlyosabb büntetést,
intézkedés helyett büntetést kell kiszabni, vagy büntetés helyett alkalmazott
intézkedésnél lényegesen súlyosabb intézkedést kell alkalmazni.
CI. FEJEZET
ELJÁRÁS A TÁVOLLÉVŐ TERHELTTEL SZEMBEN
747. § (1) A büntetőeljárás lefolytatásának nem akadálya az, hogy a bűncselekmény
elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy a terhelt elérhetetlenné
vált.
(2) A távollévő terhelttel szembeni eljárás esetén e törvény rendelkezéseit az e
Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A távollévő terhelttel szemben vádemelésnek és azt követően a bíróság
eljárásának akkor van helye, ha
a) a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy a
terhelt az eljárás során elszökött, elrejtőzött, vagy megalapozottan feltehető, hogy a
büntetőeljárás elkerülése érdekében más módon elérhetetlenné vált,
b) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható
személy felkutatása érdekében tett intézkedések észszerű időn belül nem vezettek
eredményre, és
c) azt a bűncselekmény tárgyi súlya vagy az ügy megítélése indokolja.
(4) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel akkor állapítható meg, ha
a) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható
személy felkutatása érdekében bizonyítás felvételére, adatszerző tevékenység
folytatására, vagy – ha annak feltételei fennállnak – leplezett eszközök alkalmazására
került sor,
b) a nyomozó hatóság, ügyészség vagy a bíróság körözést, vagy – ha annak feltételei
fennállnak – elfogatóparancsot bocsátott ki, és
c) a körözés vagy az elfogatóparancs a kibocsátásától számított tizenöt napon belül
nem vezetett eredményre.
(5) Ha a távollévő terhelttel szembeni eljárás lefolytatásának feltételei nem állnak
fenn, a bíróság vagy az ügyészség az eljárást felfüggeszti.
(6) A távollévő terhelttel szembeni eljárásban a védő részvétele kötelező.
Nyomozás és vádemelés
748. § (1) * Ha a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy
vagy a gyanúsított elérhetősége ismeretlen, és a távollévő terhelttel szembeni eljárás
lefolytatásának feltételei fennállnak, az ügyészség a bűncselekmény elkövetésével
megalapozottan gyanúsítható személyt vagy a gyanúsítottat távollévő terheltté
nyilvánítja. A határozat ellen nincs helye panasznak.
(1a) * Ha az ügyészség a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható
személyt távollévő terheltté nyilvánítja, de a nyomozást nem fejezi be, a nyomozást a
vizsgálat szabályai szerint kell folytatni.
(2) * Ha a távollévő terheltnek nincs védője, részére az ügyészség az (1) bekezdés
szerinti határozatával egyidejűleg védőt rendel ki.
(3) A távollévő terhelt részére az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság csak
a) az (1) bekezdés szerinti határozatot,
b) az eljárást felfüggesztő, megszüntető határozatot,
c) a vádemelésről szóló tájékoztatást
kézbesíti.(4) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a gyanúsítás
közlésének elmaradása a vádemelésnek nem akadálya. Ha az ügyészség az eljárás
terhelt távollétében történő lefolytatását a vádiratban indítványozza, a vádiratnak a
422. §-ban meghatározottak mellett tartalmaznia kell a 747. § (3) és (4) bekezdésben
felsorolt körülmények részletes leírását is.
A bíróság eljárása a távollévő vádlottal szemben
749. § (1) A bíróság a távollévő terhelttel szemben az ügyészség erre irányuló
indítványára jár el.
(2) A távollévő terhelt tekintetében előkészítő ülés tartásának nincs helye.
750. § (1) Ha az ügyészség távollévő terhelttel szemben emelt vádat, és a vádlott
elérhetősége a tárgyalás megkezdéséig ismertté válik, a bíróság tájékoztatja az
ügyészséget. A bíróság további eljárására a Tizenharmadik–Tizennegyedik Rész
rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Ha a vádlott a vádemelés után válik elérhetetlenné, és a távollévő terhelttel
szembeni eljárás lefolytatásának feltételei fennállnak, erről a bíróság az ügyészséget
tájékoztatja.
(3) Ha az ügyészség a tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem
tesz indítványt arra, hogy a tárgyalást a távollévő vádlottal szemben folytassák, az
egyesbíró vagy a tanács elnöke az eljárást felfüggeszti. Az eljárás felfüggesztése nem
akadálya annak, hogy az ügyészség az indítványát utóbb előterjessze.
(4) Ha a bíróság a távollévő vádlott részére védőt rendel ki, a tárgyalást a korábbi
tárgyalás anyagának ismertetésével kell folytatni.
(4a) * A távollevő terhelttel szemben folytatott eljárásban az 562. § (2) és (3)
bekezdésének rendelkezései nem alkalmazhatók és a másodfokú bíróság az elsőfokú
ítéletet arra tekintet nélkül bírálja felül, hogy ki, milyen okból fellebbezett.
(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a másodfokú és a
harmadfokú bírósági eljárásban is.
751. § (1) Ha a vádlott felkutatására tett intézkedések az elsőfokú bíróság ügydöntő
határozatának meghozatala előtt eredményre vezettek, a bíróság a tárgyalást a
korábbi tárgyalás anyagának ismertetésével folytatja, szükség esetén a bizonyítási
eljárást az 547. § alapján újra megnyitja.
(2) Ha a vádlott felkutatására tett intézkedések az elsőfokú bíróság ügydöntő
határozatának meghozatala után vezettek eredményre, a vádlott a fellebbezésre
nyitva álló határidőn belül fellebbezést jelenthet be.
752. § (1) * Ha a vádlott felkutatására tett intézkedések a másodfokú bírósági
eljárásban vezettek eredményre, a másodfokú bíróság tárgyalást tűz ki, és azon a
vádlottat kihallgatja, ismerteti a vádlott távollétében tartott tárgyalás anyagának
lényegét, valamint – ha szükséges – a vádlott vagy a védő által indítványozott további
bizonyítást vesz fel.
(2) Ha a vádlott felkutatására tett intézkedések a harmadfokú bírósági eljárásban
vezettek eredményre, a harmadfokú bíróság – feltéve, hogy a 625. § (3) bekezdés
alkalmazásának nincs helye – a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és a
másodfokú bíróságot új eljárásra utasítja.
(3) Ha a vádlott felkutatására tett intézkedések a harmadfokú bíróság hatályon kívül
helyező végzése ellen bejelentett jogorvoslat elbírálása során vezettek eredményre, a
Kúria a harmadfokú bíróság határozatát hatályon kívül helyezi, és a harmadfokú
bíróságot új eljárásra utasítja. Ezt követően a harmadfokú bíróság eljárására a (2)
bekezdést megfelelően alkalmazni kell.
(4) Ha a terhelt tartózkodási helye a jogerős ügydöntő határozat meghozatala után
válik ismertté, a javára perújítási indítványt lehet előterjeszteni.
753. § (1) Az e Fejezet szerint megismételt eljárásra a Tizennyolcadik Rész
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) Ha a vádlott az e Fejezet szerint megismételt eljárás során ismételten ismeretlen
helyre távozik, a bíróságnak a távollévő vádlottal szembeni eljárás alapján hozott
határozata érdemi vizsgálat nélkül hatályában marad. Erre a bíróság a vádlottat
figyelmezteti.(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben az eljárást az a bíróság folytatja,
amelynek eljárásában a vádlott felkutatására tett intézkedések korábban eredményre
vezettek.
CII. FEJEZET
ELJÁRÁS A KÜLFÖLDÖN TARTÓZKODÓ TERHELT TÁVOLLÉTÉBEN
754. § A külföldön tartózkodó terhelt távollétében történő eljárás esetén a CI. Fejezet
rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
755. § (1) * A külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt vagy a bűncselekmény
elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy távollétében az eljárás
lefolytatásának akkor van helye, ha
a) európai vagy nemzetközi elfogatóparancs kibocsátásának nincs helye, vagy arra
azért nem kerül sor, mert a vádiratban az ügyészség végrehajtandó szabadságvesztés
büntetés kiszabására vagy javítóintézeti nevelés alkalmazására nem tesz indítványt,
és
aa) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható
személy szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, vagy
ab) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható
személy külföldön fogva van,
b) * európai vagy nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki, de a terhelt vagy a
bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy elfogását
követően a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható
személy átadására vagy kiadatására tizenkét hónapon belül nem került sor, és a
büntetőeljárás átadására sem került sor,
c) * európai vagy nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki, de a terhelt vagy a
bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy átadását vagy
kiadatását megtagadták, és a büntetőeljárás átadására sem került sor,
d) * európai vagy nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki, és a terhelt vagy a
bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy halasztott
átadását vagy kiadatását rendelték el.
(2) * A külföldön tartózkodó terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével
megalapozottan gyanúsítható személy távollétében az eljárás lefolytatásának az (1)
bekezdésben meghatározott feltételek esetén is csak akkor van helye, ha
a) azt a bűncselekmény tárgyi súlya vagy az ügy megítélése indokolja, és
b) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható
személy részvétele az eljárásban, illetve jelenléte az eljárási cselekményen
nemzetközi bűnügyi jogsegélykérelem előterjesztésével, illetve telekommunikációs
eszköz alkalmazása útján nem biztosítható, vagy ezek alkalmazását a bűncselekmény
tárgyi súlya vagy az ügy megítélése nem indokolja.
(3) * A külföldön tartózkodó terhelt távollétében folytatott eljárásban az 590. § (3)–(4)
bekezdése szerinti felülbírálatnak is helye van.
756. § (1) Ha a vádemelést követően állapítható meg, hogy a terhelt külföldön
tartózkodik, és a 755. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak, erről a
bíróság az ügyészséget tájékoztatja. Ha az ügyészség a tájékoztatás kézhezvételétől
számított tizenöt napon belül nem tesz indítványt arra, hogy a tárgyalást a terhelt
távollétében folytassák, az egyesbíró vagy a tanács elnöke az eljárást felfüggeszti. Az
eljárás felfüggesztése nem akadálya annak, hogy az ügyészség az indítványát utóbb
előterjessze.
(2) * Ha a vádemelést követően állapítható meg, hogy a távollévő terhelt külföldön
tartózkodik, és a 755. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak, a
bíróság az ügyészség felhívása nélkül folytatja az eljárást.
(3) * Ha a terhelt külföldön fogva van, a külföldön tartózkodó terhelttel szembeni
eljárás lefolytatásának a vádemelést követően csak a terhelt hozzájárulásával van
helye. Ha a terhelt az eljárás folytatásához nem járul hozzá, a bíróság az eljárást
felfüggeszti.
CIII. FEJEZETBIZTOSÍTÉK LETÉTBE HELYEZÉSÉVEL FOLYÓ ELJÁRÁS
757. § (1) E törvény rendelkezéseit a biztosíték letétbe helyezésével folyó
büntetőeljárásokban az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) * Az életvitelszerűen külföldön élő terhelt vagy védője indítványára a vádemelés
előtt az ügyészség, azt követően a bíróság biztosíték letétbe helyezését
engedélyezheti, feltéve, hogy
a) az adott bűncselekményre a törvény ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb
büntetést rendel,
b) a terhelttel szemben előreláthatóan pénzbüntetés kiszabására, illetve
vagyonelkobzás elrendelésére kerül sor,
c) a terheltnek a tárgyalástól és az eljárási cselekményektől való távolmaradása az
eljárás érdekeit nem sérti, és
d) a terhelt megbízta a védőjét a kézbesítési megbízotti feladatok ellátásával.
(3) Nem engedélyezhető biztosíték letétbe helyezése, ha a bűncselekmény halált
okozott.
(4) A biztosíték letétbe helyezésének engedélyezése iránti indítványt a terhelt vagy
védője az eljáró bíróságnál vagy ügyészségnél terjesztheti elő.
(5) Az indítványban a terheltnek nyilatkoznia kell arról, hogy ha az a kiszabott
szabadságvesztés vagy elzárás végrehajtása érdekében szükséges, Magyarország
területére visszatér.
(6) A bíróság vagy az ügyészség soron kívül bírálja el az indítványt.
(7) A bíróság vagy az ügyészség az indítványról az ügyiratok alapján dönt, szükség
esetén meghallgatja a terheltet és a védőt. A bíróság szükség esetén meghallgatja az
ügyészt is.
(8) A biztosíték összegét a bíróság vagy az ügyészség határozza meg, a terhelttel
szemben előreláthatóan kiszabásra kerülő pénzbüntetés, alkalmazandó
vagyonelkobzás, valamint a felmerülő bűnügyi költség végrehajtásához szükséges
mértékben.
(9) Az indítvány tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslat halasztó hatályú.
758. § (1) Ha a bíróság vagy az ügyészség engedélyezi biztosíték letétbe helyezését,
és a terhelt a biztosítékot letétbe helyezte, az eljárási cselekmények és a tárgyalás a
terhelt távollétében is megtarthatók és a bíróság az eljárást a meg nem jelent
vádlottal szemben befejezheti.
(2) A biztosíték letétbe helyezését követően a bíróság, az ügyészség és a nyomozó
hatóság a tárgyalásról és az eljárási cselekményekről a terheltet – a kézbesítési
megbízott útján – értesíti.
(3) A büntetőeljárásban védő részvétele kötelező.
(4) Ha a terhelt a biztosítékot letétbe helyezte, és Magyarország területét elhagyta, a
büntetőeljárásban a távollévő terhelttel szembeni, illetve a külföldön tartózkodó terhelt
távollétében történő eljárás rendelkezéseit nem lehet alkalmazni.
(5) Ha a terhelt a biztosítékot letétbe helyezte, és Magyarország területét elhagyta,
nincs helye az eljárás felfüggesztésének azon az alapon, hogy a terhelt külföldön van.
759. § (1) A biztosíték letétbe helyezésével folyó eljárás nem akadálya annak, hogy az
Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény vagy a
nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény rendelkezései szerint, ha az szükséges,
a bíróság vagy az ügyészség eljárási jogsegély iránti megkeresést küldjön valamely
külföldi államnak. Az eljárási jogsegély kiterjedhet különösen eljárási cselekmények
végzésére, bizonyítási eszközök felkutatására, a terhelt kihallgatására, szemlére,
kutatásra, motozásra, lefoglalásra.
(2) Ha a vádemelés előtt derül ki, hogy a terhelt más bűncselekmény elkövetésével
gyanúsítható megalapozottan vagy más bűncselekmény elkövetésével is
megalapozottan gyanúsítható, mint amelyre tekintettel az ügyészség a biztosíték
letétbe helyezését engedélyezte, és az újabb bűncselekmény miatt biztosíték letétbe
helyezése engedélyezésének a törvény értelmében nincs helye, az ügyészségelrendeli a már letétbe helyezett biztosíték visszaadását a terhelt részére. A
továbbiakban a büntetőeljárást az általános szabályok szerint kell folytatni.
(3) Ha a vádemelés után
a) az ügyészség a vádat módosítja, vagy
b) a bíróság megállapítja, hogy a vád tárgyává tett cselekmény a vádtól eltérően
minősülhet,
és az újabb bűncselekmény miatt biztosíték letétbe helyezése engedélyezésének a
törvény értelmében nincs helye, a bíróság elrendeli a már letétbe helyezett biztosíték
visszaadását a terhelt részére. A továbbiakban a büntetőeljárást az általános
szabályok szerint kell folytatni.
760. § (1) A biztosíték az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésével az államra száll,
ha
a) a bíróság a vádlottat bűnösnek mondja ki,
b) a bíróság a felmentő ítéletben vagyonelkobzást rendel el,
c) a bíróság vagy az ügyészség az eljárást megszünteti és a bíróság vagyonelkobzást
rendel el, vagy
d) a bíróság büntetővégzést hoz, amelyben büntetést szab ki vagy intézkedést
alkalmaz.
(2) Ha a bíróság pénzbüntetést szab ki, vagyonelkobzást alkalmaz, illetve a terheltet a
bűnügyi költség megfizetésére kötelezi, az államra szállt biztosítékot ezek
végrehajtására kell fordítani.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő más büntetés vagy intézkedés végrehajtása
iránt az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény
vagy a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény rendelkezései szerint, jogsegély
keretében is intézkedni lehet.
(4) Ha a kiszabott pénzbüntetés, az alkalmazott vagyonelkobzás, illetve a bűnügyi
költség összege meghaladja a letétbe helyezett biztosíték összegét, akkor a hiányzó
összeg erejéig a pénzbüntetés, a vagyonelkobzás, illetve a bűnügyi költség
végrehajtására is a (3) bekezdés rendelkezése irányadó.
(5) Ha a (3) bekezdésben foglalt büntetést vagy intézkedést végrehajtották, a
végrehajtás befejezése után a biztosítékot az elítéltnek vissza kell adni, kivéve, ha a
bíróság a büntetés vagy az intézkedés mellett pénzbüntetést szabott ki,
vagyonelkobzást alkalmazott, illetve a terheltet a bűnügyi költség megfizetésére
kötelezte. Ebben az esetben a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.
(6) Ha a bíróság a polgári jogi igénynek helyt adott, a biztosíték összegét, vagy a (2)
bekezdés esetében a biztosítéknak az ott megjelölt kötelezések levonását követően
fennmaradó összegét a polgári jogi igény kielégítésére kell fordítani.
761. § (1) A biztosítékot a terheltnek vissza kell adni,
a) ha az ügyészség az eljárást megszüntette vagy a nyomozás határideje lejárt,
b) ha a bíróság a terheltet felmentette vagy vele szemben az eljárást megszüntette,
feltéve, hogy a bíróság vagyonelkobzást nem rendelt el.
(2) Ha az eljárás megszüntetésének alapja a terhelt halála, a biztosítékot a terhelt
örökösének kell visszaadni.
(3) Ha a kiszabott pénzbüntetés, az alkalmazott vagyonelkobzás, illetve a
megállapított bűnügyi költség összegét a biztosíték összege meghaladja, a különbözet
összegét a terheltnek vissza kell adni, kivéve, ha a 760. § (6) bekezdése alapján a
fennmaradó összeget a polgári jogi igény kielégítésére kell fordítani.
(4) A polgári jogi igény kielégítése után fennmaradó biztosítékot a terheltnek vissza
kell adni.
CIV. FEJEZET
MAGÁNVÁDAS ELJÁRÁS
Általános szabályok
762. § (1) E törvény rendelkezéseit a magánvádas eljárásban az e Fejezetben foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) * Magánvádas eljárásnak nincs helye, haa) a feljelentett vagy a terhelt fiatalkorú,
b) a bűncselekmény katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozik, vagy
c) a feljelentett vagy a terhelt az általa elkövetett magánvádra üldözendő
bűncselekménnyel egyidejűleg közvádra üldözendő bűncselekményt is elkövetett, és
az elkülönítés nem lehetséges.
(3) A magánvádlót a sértett jogain kívül a vád képviseletével járó jogok illetik meg. A
magánvádlót a vád képviseletével járó jogok az általa emelt vád tekintetében illetik
meg. A magánvádló viszonvád hiányában tanúként hallgatható meg.
(4) A vádlott bűnösségének bizonyítása a magánvádlót terheli.
(5) A magánvádas eljárásban közvetítői eljárásnak nincs helye.
A viszonvád
763. § (1) * Kölcsönösen elkövetett könnyű testi sértés, rágalmazás vagy
becsületsértés esetén a vádlott a magánvádló ellen vádat emelhet (a továbbiakban:
viszonvád). A vádlott indítványozhatja azt is, hogy a bíróság viszonvád keretében
bírálja el az e bűncselekményekkel kölcsönösen elkövetett becsületsértés
szabálysértését.
(2) Viszonvádnak az ügydöntő határozat meghozataláig van helye, abban az esetben
is, ha a magánindítvány előterjesztésének határideje lejárt, feltéve, hogy a
büntethetőség nem évült el.
(3) Viszonvád esetén a magánvádlót a vádlott jogai illetik meg, és a vádlott
kötelezettségei terhelik.
(4) A viszonvád tekintetében a magánvádló képviselőjét a védő jogállása, a vádlott
védőjét a képviselő jogállása illeti meg, feltéve, hogy a meghatalmazásuk erre
kiterjed.
(5) Viszonvád emelését nem zárja ki, hogy az ügyészség a vád képviseletét átvette.
(6) Viszonvád emelése esetén az ügyészség a viszonvád képviseletét akkor veheti át,
ha a vád képviseletét nem vette át vagy a vád képviseletétől elállt.
Az ügyészség
764. § (1) * Az ügyészség az ügyiratokat a magánvádas eljárásban is megismerheti,
és az ügyész a tárgyaláson jelen lehet.
(2) Az ügyészség a vád képviseletét az eljárásban egy alkalommal átveheti. Ez a
korlátozás nem vonatkozik arra az esetre, ha az ügyészség a viszonvád képviseletét
kívánja átvenni, és korábban a vád képviseletét átvette, majd a vád képviseletétől
elállt. Ha az ügyészség a vád képviseletét átvette, erről a sértettet tájékoztatja.
(3) Ha az ügyészség a vád képviseletét átvette, az eljárásra a magánvádas eljárás
szabályait kell alkalmazni, ideértve a személyes meghallgatás megtartását is.
(4) Ha az ügyészség a vád képviseletét átvette, a magánvádlót a sértett jogai illetik,
és a sértett kötelezettségei terhelik azzal, hogy a vádat bármikor ejtheti.
(5) Ha az ügyészség a vád képviseletét átvette, a vádat nem ejtheti, de a vád
képviseletétől elállhat.
(6) Ha az ügyészség a vád képviseletét átvette, de az ügyész a személyes
meghallgatáson vagy a tárgyaláson nem jelent meg, úgy kell tekinteni, hogy az
ügyészség a vád képviseletétől elállt.
(7) * Ha magánvádas eljárásnak a 762. § (2) bekezdés c) pontja szerint nincs helye, a
magánvádra üldözendő bűncselekmény vonatkozásában az ügyészség megszünteti a
közvádas eljárást vagy ejti a vádat, ha a sértett úgy nyilatkozik, hogy a vádlott
megbüntetését nem kívánja.
Az eljárás megindításának alapja
765. § (1) * Az eljárás feljelentésre indul meg. A feljelentésben elő kell adni, hogy a
sértett ki ellen, milyen cselekmény miatt és milyen bizonyítékok alapján indítványozza
a büntetőeljárás lefolytatását.
(2) A feljelentést a bíróságon kell megtenni.
(3) A magánvádló feljelentése esetén a 21. § (3) bekezdés b) pontja nem
alkalmazható.
A bíróság teendői a feljelentést követően
766. § (1) A bírósága) a feljelentést és az ügyiratokat megküldi az ügyészségnek, ha azok alapján olyan
bűncselekmény látszik megállapíthatónak, amely miatt a vádat az ügyészség
képviseli,
b) a feljelentést és az ügyiratokat megküldi az ügyészségnek, ha szükségesnek tartja,
hogy az ügyészség a vád képviseletének átvételét megfontolja,
c) * felhívhatja a sértettet, hogy írásban pontosítsa a feljelentést, ha a feljelentésből a
feljelentett kiléte vagy a bűncselekmény nem állapítható meg,
d) * a feljelentés alapján nyomozást rendelhet el.
(2) A bíróság, ha ez a feljelentés és az ügyiratok tartalma alapján lehetséges, határoz
az ügy áttételéről, az eljárás felfüggesztéséről vagy az eljárás megszüntetéséről.
(2a) * A bíróság az eljárást felfüggesztheti, ha az ügyiratokat az (1) bekezdés a)
pontja szerint az ügyészségnek megküldte.
(2b) * A bíróság a 492. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott okból, vagy abban az
esetben határoz az eljárás (2) bekezdés szerinti megszüntetéséről, ha a feljelentett
büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét kizáró valamely további ok
megállapítható.
(3) Ha a feljelentést a nyomozó hatóságnál vagy az ügyészségnél tették, az (1)
bekezdés a) és b) pontjában foglaltak alkalmazásának nincs helye.
(4) Az (1) bekezdés a) pontja esetén az ügyészség közvádra üldözendő
bűncselekmény miatt nyomozást rendel el. Nem kell elrendelni a nyomozást, ha a 381.
§ (1) bekezdés a)–f) és h) pontjában meghatározott körülmények valamelyike áll fenn.
Ha az ügyészség az elrendelt nyomozás eredményeként közvádra üldözendő
bűncselekményt nem állapít meg, az eljárást megszünteti.
(5) Az (1) bekezdés b) pontja esetén az ügyészség az ügyiratok kézhezvételétől
számított nyolc napon belül dönthet arról, hogy a magánvádra üldözendő
bűncselekmény miatt a vád képviseletét átveszi. Ha az ügyészség a vád képviseletét
átveszi, erről a sértettet tájékoztatja. Ha az ügyészség a vád képviseletét nem veszi
át, az ügyiratokat nyolc napon belül visszaküldi a bíróságnak.
(5a) * A bíróság az eljárást megszünteti, ha az ügyészség a (4) bekezdés szerint
nyomozást rendelt el.
(6) A bíróság nyomozást rendelhet el, ha
a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt intézkedések megtétele nem indokolt
vagy azok alkalmazásának a (3) bekezdés értelmében nincs helye,
b) a (4) és (5) bekezdésben foglalt esetben az ügyiratokat a bíróság visszakapta.
(7) Az (1)–(6) bekezdés rendelkezéseit viszonvád esetén is megfelelően alkalmazni
kell.
Nyomozás a magánvádas eljárásban
767. § (1) A bíróság nyomozást rendelhet el, ha a feljelentett kiléte, személyes adatai,
illetve elérhetősége ismeretlen, továbbá ha bizonyítási eszközök felkutatása
szükséges.
(2) A nyomozás határidejét a bíróság legfeljebb két hónapban állapítja meg, és azt
kétszer, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatja. A bíróság a
nyomozást elrendelő végzést és az ügyiratokat megküldi a nyomozó hatóságnak. A
nyomozást az általános nyomozó hatóság végzi, de a nyomozást nem szüntetheti meg
és nem függesztheti fel.
(2a) * A nyomozás során a bíróság gyakorolja a 26. § (3) bekezdés a)–c), g) és h)
pontjában meghatározott irányítási jogkört.
(3) Az általános nyomozó hatóság a nyomozás elvégzése után az ügyiratokat a
bíróságnak visszaküldi. Ha az ismeretlen elkövető kiléte a nyomozás adatai alapján
sem volt megállapítható, erről az általános nyomozó hatóság tájékoztatja a bíróságot.
Ebben az esetben a bíróság az eljárást megszünteti.
(4) Ha a bíróság által elrendelt nyomozás során a sértett a feljelentést visszavonta, az
addig keletkezett ügyiratokat az általános nyomozó hatóság a bíróságnak visszaküldi.
(5) Ha az ügyészség a vád képviseletét a személyes meghallgatásra idézés
kibocsátása előtt átvette, nyomozást rendelhet el, amelyre az (1)–(4) bekezdésben
foglaltak megfelelően irányadók.A bíróság feladatai az elsőfokú bírósági eljárás előtt
768. § (1) * Ha a 766–767. §-ban felsorolt intézkedések megtétele nem indokolt, vagy
azokat a bíróság vagy az ügyészség elvégezte, a bíróság az érintett személyek
személyes meghallgatása érdekében ülést (a továbbiakban: személyes meghallgatás)
tart, amelyen törvény eltérő rendelkezése hiányában a sértett és a feljelentett,
valamint ha az ügyészség a vád képviseletét átvette, az ügyész jelenléte kötelező. Ha
az ügyben több sértett van, a személyes meghallgatáson valamennyi sértett jelenléte
kötelező. A személyes meghallgatáson a sértett képviselője jelen lehet.
(1a) * A feljelentettre a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható
személy jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályokat kell megfelelően
alkalmazni. A személyes meghallgatáson a védő jelenléte nem kötelező.
(2) Ha kölcsönösen elkövetett könnyű testi sértés, rágalmazás vagy becsületsértés
esetén mindkét érintett személy feljelentést tett, a személyes meghallgatáson
mindkét érintett személy sértettként és feljelentettként is részt vesz.
(3) * A személyes meghallgatásra szóló idézésben, illetve értesítésben a bíróság a
771. § (1) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményekre is figyelmezteti a
sértettet.
(3a) * A sértett és – ha a sértett jogi képviselőjének jelenléte kötelező – a sértett jogi
képviselője a személyes meghallgatásról ismételt vagy súlyos rendzavarása esetén
sem utasítható ki, illetve vezettethető ki.
(4) A feljelentettet a sértett nevére és a bűncselekmény lényegére utalással kell
idézni.
(5) Ha a feljelentett külföldi állampolgár, a személyes meghallgatáson államának
konzuli tisztviselője is jelen lehet.
769. § (1) * A személyes meghallgatás megkezdésekor a bíróság megállapítja a
sértett és a feljelentett személyazonosságát, ismerteti a feljelentés lényegét, és – ha
annak feltételei fennállnak – figyelmezteti a feljelentettet a viszonvád lehetőségére.
Ezt követően – a 769/A. § (7) bekezdésében foglalt kivétellel – megkísérli a sértett és a
feljelentett kibékítését.
(2) Ha a békítés eredménytelen, a továbbiakban a sértett magánvádlóként, a
feljelentett vádlottként vesz részt az eljárásban.
(3) *
(4) * Ha a vádlott viszonvádat emel, a bíróság – a 769/A. § (8) bekezdésében foglalt
kivétellel – a magánvádlót vádlottként is meghallgatja. A 768. § (2) bekezdésében
foglalt esetben a vádlott által tett feljelentést viszonvádnak kell tekinteni.
(5) * A bíróság felhívja a magánvádlót, továbbá viszonvád esetében a vádlottat, hogy
jelölje meg a bizonyítási eszközöket, valamint azt, hogy az egyes bizonyítási eszközök
mely tények bizonyítására szolgálnak. A bíróság felhívására a vádlott és a védő is
megjelölheti a védekezésének alátámasztására szolgáló bizonyítási eszközöket. A
bíróság minderre tizenöt napos határidőt állapíthat meg.
(6) Ha az ügyben több sértett van, a megegyezésüktől függ, hogy melyikük jár el
magánvádlóként. Megegyezés hiányában a magánvádlót a bíróság jelöli ki.
769/A. § * (1) Ha a sértett a feljelentésében vagy a személyes meghallgatás
megkezdéséig úgy nyilatkozik, hogy a kibékítés megkísérlését nem kívánja, és a
személyes meghallgatáson való jelenlétről lemond, a személyes meghallgatáson a
feljelentő helyébe jogi képviselő léphet. A 768. § (2) bekezdésében foglalt esetben a
sértett a (6) bekezdésben foglalt szabályok szerint mondhat le a személyes
meghallgatáson való jelenlét jogáról.
(2) * Ha a sértett az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot tett, a magánvádas eljárásban
a nyilatkozattételt követően a sértett helyett a jogi képviselője jár el. Ebben az
esetben a személyes meghallgatáson a sértett jogi képviselőjének jelenléte kötelező.
(3) * Ha a személyes meghallgatáson a sértett jogi képviselőjének a jelenléte
kötelező, és a személyes meghallgatáson
a) nem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette
ki, vagyb) a rendzavarással nem hagy fel, és ezzel lehetetlenné teszi a személyes
meghallgatás jelenlétében való folytatását,
a bíróság a személyes meghallgatást a jogi képviselő költségére elhalasztja, illetve
elnapolja, és a jogi képviselőt rendbírsággal sújthatja. A bíróság erre a jogi képviselőt
az idézésben figyelmezteti.
(4) * Ha a személyes meghallgatáson a sértett jogi képviselőjének a jelenléte kötelező
és a sértett jogi képviselete az eljárásban megszűnik, a bíróság az erről való
tudomásszerzést követő nyolc napon belül felhívja a sértettet, hogy jogi képviseletéről
tizenöt napon belül gondoskodjék.
(5) Ha a sértett az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot tett, és a személyes
meghallgatáson megjelenik, vagy úgy nyilatkozik, hogy a személyes meghallgatáson
jelen kíván lenni, a továbbiakban a sértett jelenléte az eljárásban kötelező, és utóbb az
eljárás során a jelenlétről ismételten nem mondhat le.
(6) Ha a feljelentett a személyes meghallgatás megkezdéséig úgy nyilatkozik, hogy
kibékítés megkísérlését nem kívánja, a 430–431. §-ban foglaltak értelemszerű
alkalmazásával a személyes meghallgatáson való jelenlét jogáról lemondhat.
(7) Ha a sértett, illetve a feljelentett úgy nyilatkozott, hogy a kibékítés megkísérlését
nem kívánja, a bíróság a kibékítést annak megkísérlése nélkül eredménytelennek
tekinti. Ha a sértett és a feljelentett is úgy nyilatkozott, hogy a kibékítés megkísérlését
nem kívánja, és a tárgyalás megtartásának nincs akadálya, a bíróság a tárgyalást
nyomban megtarthatja.
(8) Nem akadálya a viszonvád emelésének, ha a magánvádló a személyes
meghallgatáson nincs jelen személyesen. Ebben az esetben a bíróság a magánvádló
vádlottként történő meghallgatását mellőzi.
770. § (1) A bíróságnak a 766–769. §-ban meghatározott feladatait – a (2) bekezdésben
foglalt kivételekkel – bírósági titkár is elláthatja, és jogosult a 771. § (1) bekezdése
szerinti határozat meghozatalára is.
(2) A bírósági titkár az eljárást
a) az 512. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott okokon kívül más okból nem
függesztheti fel,
b) a 492. § (1) bekezdés a) és h) pontja alapján, továbbá törvényben meghatározott
egyéb büntethetőséget megszüntető ok miatt a 492. § (1) bekezdés c) pontja alapján
nem szüntetheti meg.
771. § (1) * A bíróság az eljárást ügydöntő végzéssel megszünteti, ha
a) a sértett a feljelentést visszavonta,
b) a sértett jelenléte a személyes meghallgatáson kötelező, és
ba) nem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette
ki, illetve elérhetetlenné vált,
bb) önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy az eljárási kötelezettségeit nem
képes teljesíteni, továbbá az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik, vagy
bc) a rendzavarással nem hagy fel, és ezzel lehetetlenné teszi a személyes
meghallgatás jelenlétében való folytatását,
c) a személyes meghallgatáson a sértett és a feljelentett békítése eredményes,
d) az illetéket az illetékekről szóló törvény szerinti határidőben nem fizetik meg,
e) a sértett jogi képviselőjének jelenléte a személyes meghallgatáson kötelező, és a
769/A. § (4) bekezdése szerint kitűzött határidő alatt a sértett jogi képviseletéről nem
gondoskodik, és a személyes meghallgatáson a sértett sem jelenik meg,
f) az 53. § (4) bekezdésében meghatározott esetben nem lép képviselő a magánvádló
helyébe, és
fa) a magánvádló a bíróság felhívásának kézbesítésétől számított egy hónapon belül
nem gondoskodik képviseletről vagy
fb) a magánvádló idézés ellenére nem tesz eleget a személyes meghallgatáson való
megjelenési kötelezettségének.
(2) A bíróság a személyes meghallgatáson minden olyan kérdésben határozhat,
amelyre a személyes meghallgatás előtt jogosult.(3) Az (1) bekezdés esetében a viszonvád alapján indult eljárást is meg kell szüntetni,
feltéve, hogy a magánindítvány előterjesztésének határideje a személyes
meghallgatás napjáig lejárt.
772. § (1) Nincs helye fellebbezésnek
a) a nyomozás elrendelése ellen,
b) a személyes meghallgatásra idézés, illetve az erről szóló értesítés ellen,
c) a magánvádló kijelölése miatt és
d) a 766. § (1) bekezdése szerinti intézkedés ellen.
(2) Az ügyészség nem jogosult fellebbezésre az eljárás megszüntetése ellen a 771. §
(1) bekezdés c) pontja esetén.
Az elsőfokú bírósági eljárás
773. § (1) A magánvádas eljárásban előkészítő ülés tartásának nincs helye.
(2) * A tárgyaláson a magánvádló jelenléte – a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel –
kötelező.
(2a) * A magánvádló helyébe a tárgyaláson jogi képviselő léphet, ha a magánvádló
úgy nyilatkozik, hogy a tárgyaláson személyesen nem kíván jelen lenni. Ha a
magánvádló helyébe jogi képviselő lépett, a magánvádas eljárásban a
nyilatkozattételt követően a magánvádló helyett a jogi képviselője jár el. Ebben az
esetben a tárgyaláson a magánvádló jogi képviselőjének jelenléte kötelező.
(2b) * Viszonvád esetén a magánvádló, korábbi nyilatkozataitól függetlenül, a
tárgyaláson való jelenlétről a 430–431. §-ban foglalt szabályok szerint mondhat le.
(2c) * A bíróság a tárgyaláson való jelenlétről lemondott magánvádlót a tárgyaláson
való jelenlétre kötelezheti, ha bizonyítási cselekmény lefolytatása vagy szakértő
meghallgatása érdekében szükséges.
(2d) * A tárgyalásra szóló idézésben, illetve értesítésben a bíróság a 776. § (2)
bekezdésében meghatározott jogkövetkezményekre is figyelmezteti magánvádlót.
(2e) * Ha a tárgyaláson a magánvádló jogi képviselőjének a jelenléte kötelező, és a
tárgyaláson
a) nem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette
ki,
b) a rendzavarással nem hagy fel, és ezzel lehetetlenné teszi a tárgyalás jelenlétében
való folytatását,
a bíróság a tárgyalást a jogi képviselő költségére elhalasztja, illetve elnapolja, és a jogi
képviselőt rendbírsággal sújthatja. A bíróság erre a jogi képviselőt az idézésben
figyelmezteti.
(2f) * Ha a tárgyaláson való jelenlétről lemondott magánvádló a tárgyaláson
megjelenik vagy úgy nyilatkozik, hogy a tárgyaláson jelen kíván lenni, a továbbiakban
a magánvádló jelenléte a tárgyaláson kötelező, és utóbb tárgyaláson való jelenlétről
ismételten nem mondhat le.
(3) * Ha a magánvádlónak képviselője van, őt a bíróság a tárgyalásról – ha jelenléte a
(2a) bekezdés értelmében nem kötelező – értesíti.
(4) A bíróság az idézéssel, illetve az értesítéssel egyidejűleg arról is tájékoztatja a
magánvádlót, illetve a képviselőjét, hogy a kitűzött határnapon milyen bizonyítás
felvételét tervezi.
(5) * Ha a tárgyaláson a magánvádló jogi képviselőjének a jelenléte kötelező és a
magánvádló jogi képviselete az eljárásban megszűnik, a bíróság az erről való
tudomásszerzést követő nyolc napon belül felhívja a magánvádlót, hogy jogi
képviseletéről tizenöt napon belül gondoskodjék.
(6) * A magánvádló és − ha a magánvádló jogi képviselete kötelező – a magánvádló
jogi képviselője a tárgyalásról ismételt vagy súlyos rendzavarása esetén sem
utasítható ki, illetve vezettethető ki.
774. § (1) A személyes meghallgatást követően a folyamatban lévő magánvádas
ügyhöz más magánvádas ügyet nem lehet egyesíteni.
(2) Ha a vádlottat közvádas ügyben bocsátották próbára, és az újabb büntetőeljárás
magánvádra indul ellene, az ügyeket akkor lehet egyesíteni, ha az ügyészség a vádképviseletét átvette. Ebben az esetben a bíróság az ügyiratokat a vádképviselet
átvételének megfontolása végett megküldi az ügyészségnek.
775. § (1) A tárgyaláson a bíróság ismerteti a vád, illetve a viszonvád lényegét, ha a
magánvádlónak nincs képviselője vagy ő nincs jelen, illetve a vádlottnak nincs védője.
(2) A tárgyaláson a bíróság hallgatja ki a vádlottat és a tanút, illetve hallgatja meg a
szakértőt.
(3) Ha a magánvádló tanúkénti kihallgatása szükséges, a bizonyítási eljárás a
magánvádló kihallgatásával kezdődik.
(4) Ha a bíróság a perbeszédeket, a felszólalásokat, illetve az utolsó szó jogán
elhangzottakat követően állapítja meg, hogy a vád tárgyává tett cselekmény a vádirati
minősítéstől eltérően minősülhet, a tárgyalást a védelem előkészítése érdekében
elnapolhatja, erre nézve a magánvádlót meghallgatja.
775/A. § * (1) A bíróság a feljelentést és az ügyiratokat megküldi az ügyészségnek, ha
a személyes meghallgatás vagy a tárgyalás során felmerült új tény, körülmény alapján
a) olyan bűncselekmény látszik megállapíthatónak, amely miatt a vádat az ügyészség
képviseli, vagy
b) szükségesnek tartja, hogy az ügyészség a vád képviseletének átvételét
megfontolja.
(2) A bíróság az eljárást felfüggesztheti, ha az ügyiratokat az (1) bekezdés a) pontja
szerint az ügyészségnek megküldte.
(3) Az ügyészség az (1) bekezdés a) pontja esetén a 766. § (4) bekezdése szerint, az
(1) bekezdés b) pontja esetén a 766. § (5) bekezdése szerint jár el.
(4) A bíróság az eljárást megszünteti, ha az ügyészség a (3) bekezdés szerint
nyomozást rendelt el. A 771. § (3) bekezdése ebben az esetben is irányadó.
776. § (1) A magánvádló a vádat bármikor ejtheti. A vád ejtését nem köteles indokolni.
(2) * A bíróság az eljárást ügydöntő végzéssel megszünteti, ha
a) a magánvádló a vádat ejtette,
b) a magánvádló jelenléte a tárgyaláson kötelező és
ba) nem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette
ki, illetve elérhetetlenné vált,
bb) önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy az eljárási kötelezettségeit nem
képes teljesíteni, továbbá az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik, vagy
bc) a rendzavarással nem hagy fel, és ezzel lehetetlenné teszi a tárgyalás jelenlétében
való folytatását,
c) a magánvádló jogi képviselőjének jelenléte a tárgyaláson kötelező, és a 773. § (5)
bekezdés szerint kitűzött határidő alatt a magánvádló jogi képviseletéről nem
gondoskodik, és a tárgyaláson a magánvádló sem jelenik meg, vagy
d) az 53. § (4) bekezdésében meghatározott esetben nem lép képviselő a magánvádló
helyébe, és
da) a magánvádló a bíróság felhívásának kézbesítésétől számított egy hónapon belül
nem gondoskodik képviseletről vagy
db) a magánvádló idézés ellenére nem tesz eleget a tárgyaláson való megjelenési
kötelezettségének.
(2a) * A 771. § (3) bekezdése a (2) bekezdésben meghatározott esetekben is
irányadó.
(3) Ha az ügyészség a vád képviseletétől elállt, és a sértett jelen van, a bíróság a
tárgyalást folytatja. Ellenkező esetben a bíróság a tárgyalás elnapolásával egyidejűleg
új tárgyalást tűz ki, a sértettet pedig tájékoztatja, hogy a vádat ismét ő képviseli.
777. § (1) A tárgyalás vezetése és rendjének fenntartása körében hozott határozat
kivételével a határozatot közölni kell a magánvádlóval.
(2) Az ügyészség részére az ügydöntő határozatot akkor kell kézbesíteni, ha a vád
képviseletét átvette.
A fellebbezés
778. § (1) Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a magánvádló fellebbezésre jogosult.(2) Ha a fellebbezés bejelentésekor a vádat magánvádló képviseli, a jogorvoslati
nyilatkozatok sorrendje a következő: a magánvádló, a magánfél, az egyéb érdekelt, a
vádlott és a védő nyilatkozata.
(3) A magánvádló kizárólag a vádlott terhére fellebbezhet.
(4) A magánvádlónak az 582. § (4) bekezdése szerint benyújtott fellebbezéséről az
elsőfokú bíróság a vádlottat és a védőt tájékoztatja.
(5) A magánvádló a fellebbezést írásban indokolni köteles.
(6) Ha a fellebbezés bejelentésekor a vádat magánvádló képviseli, az elsőfokú bíróság
az ügyiratokat közvetlenül terjeszti fel a másodfokú bírósághoz.
(7) A magánvádas eljárásban hozott jogerős ügydöntő határozatot a bíróság kézbesíti
az ügyben korábban eljárt ügyészségnek is.
(8) *
A másodfokú bírósági eljárás
779. § (1) * A másodfokú bíróság a magánvádlót a tárgyalásra idézi, és ha a
magánvádlónak van képviselője, őt a bíróság értesíti. Ha a magánvádló a tárgyaláson
való jelenlétről lemondott, a bíróság a tárgyalásra a magánvádló jogi képviselőjét
idézi.
(1a) * A tárgyalásra szóló idézésben, illetve értesítésben a bíróság a (2) bekezdésben
meghatározott jogkövetkezményekre is figyelmezteti a magánvádlót.
(1b)–(1d) *
(2) * A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét tanácsülésen hatályon kívül
helyezi, és az eljárást ügydöntő végzéssel megszünteti,
a) ha ezt a magánvádló az ügydöntő határozat meghozataláig indítványozza,
b) ha a fellebbezésért az illetéket az illetékekről szóló törvény szerinti határidőben
nem fizetik meg,
c) a 776. § (2) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott esetben.
(2a) * A 771. § (3) bekezdése a (2) bekezdésben meghatározott esetekben is
irányadó.
(3) A másodfokú bíróság ügydöntő határozata ellen a magánvádló fellebbezésre
jogosult a harmadfokú bírósághoz.
(4) A magánvádló kizárólag a vádlott terhére fellebbezhet.
(5) Ha a magánvádló az elsőfokú bíróság ügydöntő határozata ellen a vádlott terhére
nem jelentett be fellebbezést, a másodfokú bíróság ügydöntő határozata ellen csak a
vádlott felmentése vagy az eljárás megszüntetése miatt fellebbezhet.
(6) A fellebbezést a magánvádlónak írásban indokolnia kell. Az indokolást a
fellebbezésre nyitva álló határidő alatt a másodfokú bíróságnál kell előterjeszteni.
(7) Ha a fellebbezés bejelentésekor a vádat magánvádló képviseli, a másodfokú
bíróság tanácsának elnöke az ügyiratokat közvetlenül terjeszti fel a harmadfokú
bírósághoz.
A harmadfokú bírósági eljárás
780. § (1) Ha az ítélet ellen a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést, a
magánvádló nyilvános ülés kitűzését indítványozhatja.
(2) * A harmadfokú bíróság a magánvádlót a nyilvános ülésre idézi, és ha a
magánvádlónak van képviselője, őt a bíróság értesíti. Ha a magánvádló a nyilvános
ülésen való jelenlétről lemondott, a bíróság a nyilvános ülésre a magánvádló jogi
képviselőjét idézi.
A másodfokú és a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése elleni
fellebbezés elbírálása
781. § A másodfokú és a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése ellen a
magánvádló fellebbezésre jogosult, kivéve, ha az ítélet ellen annak hatályon kívül
helyezése és a bíróság új eljárásra utasítása érdekében jelentett be fellebbezést, és a
hatályon kívül helyezésre a fellebbezésben foglalt okból került sor.
A bűnügyi költség
782. § (1) Ha a bíróság a vádlottat felmentette, vagy vele szemben az eljárást
megszüntette, a magánvádló viseli a 145. § (1) bekezdésében és az 576. § (1)
bekezdés b) pontjában meghatározott bűnügyi költséget.(2) * Ha a vádat magánvádló képviselte, és a bíróság a vádlottat az 566. § (3)
bekezdésében meghatározott eset kivételével felmenti, vagy vele szemben az eljárást
a 771. § (1) bekezdése, a 776. § (2) bekezdése vagy a 779. § (2) bekezdése miatt
megszünteti, a magánvádló az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől számított
egy hónapon belül – jogszabályban meghatározott mértékben – megtéríti a vádlott
meghatalmazott védőjének azon díját és költségét, amely a magánvádas eljárásban
keletkezett.
(3) A másodfokú bíróság a magánvádlót a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi
költség viselésére és az ott felmerült, a (2) bekezdésben meghatározott díj és költség
megtérítésére kötelezi, ha az elsőfokú bíróság határozata ellen kizárólag a magánvádló
fellebbezett, és a másodfokú bíróság a határozatot helybenhagyja.
(4) A harmadfokú bíróság a magánvádlót a harmadfokú eljárásban felmerült bűnügyi
költség viselésére és az ott felmerült, a (2) bekezdésben meghatározott díj és költség
megtérítésére kötelezi, ha a másodfokú bíróság határozata ellen kizárólag a
magánvádló fellebbezett, és a harmadfokú bíróság a határozatot helybenhagyja.
(5) Viszonvád esetében a bíróság úgy is rendelkezhet, hogy a magánvádló és a
viszonvádló az általa előlegezett bűnügyi költséget viseli.
A rendkívüli jogorvoslatokra vonatkozó eltérő szabályok
783. § (1) * A magánvádló kizárólag akkor terjeszthet elő perújítási indítványt, ha a
terheltet felmentették vagy az eljárást – a 771. § (1) bekezdésében, a 776. § (2)
bekezdésében és a 779. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével – megszüntették.
(2) A perújítási indítványt a perújítás megengedhetőségének kérdésében döntésre
jogosult bíróságnál kell írásban benyújtani vagy jegyzőkönyvbe mondani.
(3) A bíróság a perújítási indítványt megküldi az ügyészségnek, ha az alapján olyan
bűncselekmény látszik megállapíthatónak, amely miatt a vádat az ügyészség
képviseli. Az ügyészség közvádra üldözendő bűncselekmény miatt perújítási
nyomozást rendelhet el.
(4) * Ha a perújításért az illetéket az illetékekről szóló törvény szerinti határidőben
nem fizetik meg, azt az indítvány visszavonásának kell tekinteni.
784. § (1) A magánvádló felülvizsgálati indítványt nem terjeszthet elő.
(2) Ha a felülvizsgálati indítvány elutasításának nincs helye, és az alapügyben a vádat
magánvádló képviselte, a Kúria az indítványt nyilatkozattétel érdekében megküldi a
magánvádlónak.
(3) A magánvádló a nyilatkozatát egy hónapon belül megküldi a Kúriának.
(4) * A Kúria megküldi a magánvádló nyilatkozatát a felülvizsgálati indítvány
előterjesztőjének, a terheltnek és a védőnek.
(5) A (4) bekezdésben megjelölt személyek a magánvádló nyilatkozatára a
kézbesítéstől számított tizenöt napon belül észrevételt tehetnek.
(6) A nyilvános ülésen a magánvádló jelenléte kötelező.
785. § (1) A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat esetén a nyilvános ülésről
a magánvádlót értesíteni kell.
(2) A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványra a magánvádló
észrevételeket tehet és a nyilvános ülésen felszólalhat.
(3) A jogegységi határozatot a magánvádlóval is közölni kell.
(4) Egyszerűsített felülvizsgálati eljárást a magánvádló nem indítványozhat.
A külön eljárásokra és a különleges eljárásokra vonatkozó eltérő szabályok
786. § (1) A magánvádló a vádlottat nem állíthatja bíróság elé.
(2) A magánvádló a vádlottal nem köthet egyezséget.
(3) A magánvádló a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás lefolytatását nem
indítványozhatja.
(4) A büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárásban
a) a végzés meghozatalára meghatározott egy hónapos határidőt a személyes
meghallgatás napjától kell számítani,
b) * a magánvádló a büntetővégzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül
tárgyalás tartását indítványozhatja,c) * a magánvádló tárgyalás tartása iránti indítványa alapján a bíróság az eljárást az e
Fejezetben foglalt eltérésekkel a C. Fejezet szerint folytatja.
(5) A magánvádló a távollévő terhelttel szembeni, illetve a külföldön tartózkodó terhelt
távollétében történő bírósági eljárást nem indítványozhat.
(6) A magánvádló a különleges eljárások lefolytatását nem indítványozhatja.
CV. FEJEZET
PÓTMAGÁNVÁDAS ELJÁRÁS
A pótmagánvádas eljárás általános szabályai
787. § (1) E törvény rendelkezéseit a pótmagánvádas eljárásban az e Fejezetben
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A sértett az e törvényben meghatározottak szerint pótmagánvádlóként léphet fel,
ha
a) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a feljelentést elutasította,
b) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az eljárást megszüntette,
c) az ügyészség a vádat ejtette.
(3) * Pótmagánvádlóként történő fellépésnek nincs helye, ha
a) a feljelentett vagy a terhelt fiatalkorú,
b) az elkövető büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét gyermekkor
vagy kóros elmeállapot zárja ki,
c) a bűncselekmény a sértett jogát vagy jogos érdekét közvetlenül nem sértette vagy
veszélyeztette,
d) a sértett az állam vagy közhatalmat gyakorló szerv,
e) a bűncselekmény elkövetésével fedett nyomozó, a leplezett eszközök
alkalmazására feljogosított szerv tagja vagy titkosan együttműködő személy
gyanúsítható megalapozottan, és az ügyészség a 224. § (1) bekezdése alapján a
feljelentést elutasította vagy az eljárást megszüntette,
f) * az ügyészség a feljelentést a 382. § (1) bekezdése alapján utasította el, vagy az
eljárást a 399. § (1) bekezdése alapján szüntette meg,
g) * az ügyészség a 398. § (2) bekezdés e) pontja alapján az eljárást azért szüntette
meg, mert a terhelttel a 411. § (3) bekezdése szerint egyezséget kötött, vagy
h) * az ügyészség a 764. § (7) bekezdése alapján szüntette meg az eljárást, vagy
ejtette a vádat.
788. § (1) A pótmagánvádas eljárásban a sértett jogi képviselete kötelező.
(2) A pótmagánvádas eljárásban védő részvétele kötelező.
(3) A pótmagánvádas eljárásban a sértett a polgári jogi igényét legkésőbb a
vádindítványban terjesztheti elő.
(4) A pótmagánvádas eljárásban közvetítői eljárásnak akkor van helye, ha az
ügyészség a vád képviseletét átvette.
(5) Ha az ügyben több sértett van, a megegyezésüktől függ, hogy melyikük jár el
pótmagánvádlóként. Megegyezés hiányában a pótmagánvádlót a bíróság jelöli ki.
(6) Ahol e törvény vádiratot említ, ott a bíróság által elfogadott vádindítványt is érteni
kell.
789. § (1) Az ügyészség a vád képviseletét a pótmagánvádlótól az eljárásban egy
alkalommal átveheti. Ha az ügyészség a vád képviseletét átvette, erről a sértettet
tájékoztatja.
(2) Ha az ügyészség a vád képviseletét átvette, a pótmagánvádlót a sértett jogai
illetik, és a sértett kötelezettségei terhelik, azzal, hogy a vádat bármikor ejtheti.
(3) Ha az ügyészség a vád képviseletét átvette, a vádat nem ejtheti, de a vád
képviseletétől elállhat.
(4) Ha az ügyészség a vád képviseletét átvette, de az ügyész a tárgyaláson nem jelent
meg, úgy kell tekinteni, hogy a vád képviseletétől elállt.
A pótmagánvádló fellépése a feljelentés elutasítása és az eljárás megszüntetése
esetén
790. § (1) A feljelentés elutasítása esetén a sértett pótmagánvádlóként léphet fel, haa) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a sértett feljelentését a 381. § (1) bekezdés
a)–c) vagy g) pontja alapján elutasította,
b) a feljelentést elutasító határozat ellen a sértett panasszal élt, amelyet az ügyészség
elutasított, és
c) a 787. § (3) bekezdésében foglalt kizáró ok nem áll fenn.
(2) Az eljárás megszüntetése esetén a sértett pótmagánvádlóként léphet fel, ha
a) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az eljárást a 398. § (1) bekezdés a)–d)és i)
pontja, illetve (2) bekezdés a) és e) pontja alapján, vagy a törvényben meghatározott
egyéb büntethetőséget megszüntető ok miatt megszüntette,
b) az eljárást megszüntető határozat ellen a sértett panasszal élt, amelyet az
ügyészség elutasított, és
c) a 787. § (3) bekezdésében foglalt kizáró ok nem áll fenn.
791. § (1) Ha a sértett pótmagánvádlóként történő fellépésének a 790. § alapján helye
van, a sértett a panaszt elutasító határozat közlésétől számított két hónapon belül
léphet fel pótmagánvádlóként.
(2) * A panasz elutasítását követően a sértettnek lehetőséget kell adni, hogy az ellene
elkövetett bűncselekményre vonatkozó ügyiratokat megismerhesse. A sértett az
ügyiratoktól elkülönítve, zártan kezelt ügyiratokat nem ismerheti meg.
792. § (1) A sértett a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmét a panaszt
elutasító határozat közlésétől számított egy hónapon belül terjesztheti elő.
(2) Ha a sértett az (1) bekezdés szerint kérelmet terjesztett elő, akkor a
pótmagánvádlóként történő fellépésre meghatározott két hónapos határidőt a
költségkedvezmény engedélyezése érdekében indult közigazgatási hatósági ügyben
hozott végleges vagy jogerős határozat közlésétől kell számítani.
(3) Ha a sértett az (1) bekezdés szerint kérelmet terjesztett elő, erről a körülményről a
kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja az ügyészséget. A
tájékoztatás elmulasztása esetén a (2) bekezdés szerinti határidő-számítás nem
alkalmazható.
793. § (1) Ha a sértett pótmagánvádlóként kíván fellépni, a panaszt elutasító
ügyészségnél vádindítványt nyújt be.
(2) A vádindítvány tartalmazza
a) a 422. § (1) bekezdés a)–c) pontjában és a (2) bekezdés a) pontjában felsoroltakat,
b) a sértett polgári jogi igényét,
c) a tárgyalásra idézendők és az arról értesítendők indítványozását, illetve
d) azon tanúk vallomása felolvasásának az indítványozását, akiknek a vallomása
szükséges a bizonyításhoz, de a személyes megjelenésük a tárgyaláson nem indokolt,
illetve a tárgyaláson való megjelenésük aránytalan nehézséggel járna vagy nem
lehetséges.
(3) * A vádindítványt a jogi képviselő is ellátja aláírásával, illetve minősített vagy
minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával.
(4) A vádindítványt a beérkezésétől számított tizenöt napon belül az ügyészség az
ügyiratokkal együtt továbbítja az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező
bírósághoz.
(5) Vádindítvány benyújtása esetén a 21. § (3) bekezdés b) pontja nem alkalmazható.
794. § (1) A bíróság a vádindítványt nem ügydöntő végzéssel elutasítja, ha
a) a sértett a vádindítványt a törvényben meghatározott határidő eltelte után
nyújtotta be,
b) a sértettnek nincs jogi képviselője,
c) a törvény alapján pótmagánvádlóként történő fellépésnek nincs helye,
d) a vádindítvány nem tartalmazza a 793. § (2)–(3) bekezdésében foglaltakat,
e) a feljelentés elutasítása vagy az eljárás megszüntetése esetén a mentesség
felfüggesztésére jogosult a mentesség felfüggesztését elutasította.
(2) A sértett a vádindítvány elutasításáról rendelkező nem ügydöntő végzés
kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a vádindítványt ismételten benyújthatja,
ha azt a bíróság korábban az (1) bekezdés b) vagy d) pontja alapján utasította el, és az
elutasítás oka már nem áll fenn.(3) A bíróság a vádindítványt nem utasíthatja el azon okból, hogy az nem tartalmazza
a terheltnek a 184. § (2) bekezdésében felsorolt személyes adatait, és azok az
ügyiratokból sem állapíthatók meg, ha a terhelt személyazonossága ezek hiányában is
kétséget kizáróan megállapítható.
(4) * Ha a vádindítvány vizsgálata során adat merül fel arra, hogy a terhelt
mentességet élvező személy, a bíróság először megvizsgálja, hogy a vádindítvány
elutasításának az (1) bekezdés a)–d) pontjában foglalt egyéb esetei fennállnak-e. Ha a
vádindítvány elutasításának az (1) bekezdés a)–d) pontjában foglalt egyik esete sem
áll fenn, a bíróság az eljárás felfüggesztése nélkül indítványozza a mentesség
felfüggesztésére jogosult döntését. Ha a mentesség felfüggesztésére jogosult a
mentességet felfüggeszti, a bíróság az (5)–(9) bekezdés szerint megvizsgálja a
vádindítvány megalapozottságát. Ellenkező esetben az (1) bekezdés e) pontja
értelmében a vádindítványt elutasítja.
(5) * Ha a vádindítvány elutasításának az (1)–(4) bekezdés alapján nincs helye, a
bíróság a vádindítvány benyújtásától, illetve a (4) bekezdés szerinti esetben, a
mentesség felfüggesztésére jogosultnak a mentesség felfüggesztéséről hozott
döntésétől számított két hónapon belül megvizsgálja, hogy a vádindítványban
vádlottként megjelölt személy megalapozottan gyanúsítható-e a vádindítvány
tárgyává tett bűncselekmény elkövetésével.
(6) * A bíróság a vádindítvány megalapozottságának elbírálásakor teljeskörűen
megvizsgálja az ügy ügyiratait és a sértett által csatolt adatokat, iratokat,
nyilatkozatokat.
(7) * A bíróság nem ügydöntő végzésével a vádindítványt
a) elutasítja, ha a vádindítványban vádlottként megjelölt személy a vádindítvány
tárgyává tett bűncselekmény elkövetésével nem gyanúsítható megalapozottan,
b) részben elutasítja, ha a vádindítványban vádlottként megjelölt valamely személy a
vádindítvány tárgyává tett bűncselekmény elkövetésével, vagy a vádindítványban
vádlottként megjelölt személy a vádindítvány tárgyává tett valamely bűncselekmény
elkövetésével nem gyanúsítható megalapozottan.
(8) * A vádindítvány megalapozottságának a vizsgálata során ülés nem tartható.
(9) * Ha a bíróság a vádindítványt részben elutasítja, a sértett köteles a határozat
kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az elutasított vádindítványi részeket nem
tartalmazó vádindítványt a bíróságnak ismételten benyújtani. Ha a sértett ezt
elmulasztja, a bíróság az eljárást ügydöntő végzéssel megszünteti. Erre a nem
ügydöntő végzésben a vádindítvány képviseletére jogosult személyt figyelmeztetni
kell.
795. § (1) Ha a bíróság a vádindítványt elfogadta,
a) tájékoztatja a sértettet, hogy a továbbiakban pótmagánvádlóként léphet fel,
b) azt haladéktalanul megküldi a terheltnek és a védőnek,
c) gondoskodik arról, hogy a bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak,
d) kényszerintézkedést rendelhet el.
(2) * Ha a pótmagánvádló fellépésének alapja az eljárás megszüntetése, a terhelt és a
védő a vádindítvány elfogadása után jogosult a nyomozás ügyiratainak és a
bizonyítási eszközöknek a megismerésére.
(3) Ha a terhelt az eljárásban nem a magyar nyelvet használta, a vádindítvány
terheltre vonatkozó részének az általa az eljárásban használt nyelvre történő
lefordításáról a bíróság gondoskodik.
A pótmagánvádló fellépése a vád ejtése esetén
796. § (1) * Ha az ügyészség a vádat ejtette, a sértett pótmagánvádlóként léphet fel,
ha a 787. § (3) bekezdés a)–d) pontjában foglalt kizáró ok nem áll fenn.
(2) A sértett az 539. § (3) bekezdésében megjelölt nyilatkozat kézhezvételétől
számított tizenöt napon belül léphet fel pótmagánvádlóként.
(3) * A vád ejtését követően a sértettnek lehetőséget kell adni, hogy az ellene
elkövetett bűncselekményre vonatkozó ügyiratokat megismerhesse. A sértett az
ügyiratoktól elkülönítve, zártan kezelt ügyiratokat nem ismerheti meg.797. § (1) A sértett a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmét a vád ejtését
tartalmazó nyilatkozat kézhezvételétől számított egy hónapon belül terjesztheti elő.
(2) Ha a sértett az (1) bekezdés szerint kérelmet terjesztett elő, akkor a
pótmagánvádlóként történő fellépésre meghatározott tizenöt napos határidőt a
költségkedvezmény engedélyezése érdekében indult közigazgatási hatósági ügyben
hozott végleges vagy jogerős határozat közlésétől kell számítani.
(3) Ha a sértett az (1) bekezdés szerint kérelmet terjesztett elő, erről a körülményről a
kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja a bíróságot. A
tájékoztatás elmulasztása esetén a (2) bekezdés szerinti határidő-számítás nem
alkalmazható.
798. § (1) Ha a sértett pótmagánvádlóként kíván fellépni, az ügyben addig eljárt
bíróságnál írásban bejelenti, hogy az ügyészség által ejtett vádat a továbbiakban
pótmagánvádlóként képviselni kívánja.
(2) * Az írásbeli bejelentést a jogi képviselő is ellátja aláírásával, illetve minősített
vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával.
799. § (1) A bíróság az írásbeli bejelentést nem ügydöntő végzéssel elutasítja, ha
a) a sértett a bejelentést a törvényben meghatározott határidő eltelte után tette meg,
b) a sértettnek nincs jogi képviselője,
c) a törvény alapján pótmagánvádlóként történő fellépésnek nincs helye,
d) a bejelentés nem tartalmazza a 798. §-ban foglaltakat.
(2) A sértett az írásbeli bejelentés elutasításáról rendelkező nem ügydöntő végzés
kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bejelentést ismételten megteheti, ha
azt a bíróság korábban az (1) bekezdés b) vagy d) pontja alapján utasította el, és az
elutasítás oka már nem áll fenn.
(3) Ha a bíróság a bejelentést elfogadja, tájékoztatja a sértettet, hogy a továbbiakban
pótmagánvádlóként léphet fel.
(4) Ha az eljárásban pótmagánvádló lép fel, a tárgyalást folytatni kell. A tárgyalás
folytonosságára az 518. § rendelkezései az irányadók.
800. § (1) Ha a büntetőeljárás több bűncselekmény miatt folyik, és az ügyészség a
vádat ezek valamelyikében ejti, pótmagánvádló akkor léphet fel, ha az az ügy,
amelyben a vádat az ügyészség ejtette, elkülöníthető.
(2) Ha a büntetőeljárás ugyanazon bűncselekmény miatt több terhelttel szemben
folyik, és az ügyészség a vádat a terheltek valamelyikével kapcsolatban ejti, az (1)
bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(3) Ha a bíróság a sértett írásbeli bejelentését elfogadja, azt az ügyet, amelyben a
pótmagánvádló fellép, elkülöníti.
(4) Az elkülönített üggyel kapcsolatban a büntetőeljárást az ügyben addig eljárt
bíróság folytatja az ügyészség által benyújtott vádirat alapján.
A tárgyalás előkészítése
801. § (1) Az előkészítő ülésen a pótmagánvádló és jogi képviselője jelenléte kötelező.
(2) Ha a pótmagánvádló jogi képviselője az előkészítő ülésen nem jelenik meg, és
magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette ki, a bíróság az
előkészítő ülést a jogi képviselő költségére elhalasztja, és a jogi képviselőt
rendbírsággal sújthatja. A bíróság erre a jogi képviselőt az idézésben figyelmezteti.
(2a) * Ha a pótmagánvádló jogi képviselete az eljárásban megszűnik, a bíróság az
erről való tudomásszerzést követő nyolc napon belül felhívja a pótmagánvádlót, hogy
jogi képviseletéről tizenöt napon belül gondoskodjék.
(3) * Az előkészítő ülésre szóló idézésben a bíróság az (5) bekezdésében
meghatározott jogkövetkezményekre is figyelmezteti a pótmagánvádlót.
(3a) * A pótmagánvádló az előkészítő ülésről ismételt vagy súlyos rendzavarása
esetén sem utasítható ki, illetve vezettethető ki.
(4) Az előkészítő ülésen a bíróság tagjai, továbbá a vádlott és a védő a
pótmagánvádlóhoz kérdést intézhetnek.
(5) * A bíróság az eljárást ügydöntő végzéssel megszünteti, ha
a) a pótmagánvádló a vádat ejtette,
b) a pótmagánvádló az előkészítő ülésenba) nem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette
ki, illetve elérhetetlenné vált,
bb) önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy az eljárási kötelezettségeit nem
képes teljesíteni, továbbá az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik, vagy
bc) a rendzavarással nem hagy fel, és ezzel lehetetlenné teszi az előkészítő ülés
jelenlétében való folytatását,
c) a pótmagánvádló a (2a) bekezdés szerint kitűzött határidő alatt jogi képviseletéről
nem gondoskodik, vagy
d) az 54. § (2) bekezdésében meghatározott esetben nem lép képviselő a
pótmagánvádló helyébe, és
da) a pótmagánvádló a bíróság felhívásának kézbesítésétől számított egy hónapon
belül nem gondoskodik képviseletről vagy
db) a pótmagánvádló idézés ellenére nem tesz eleget az előkészítő ülésen való
megjelenési kötelezettségének.
Az elsőfokú bírósági eljárás
802. § A pótmagánvádló a bírósági eljárásban – ha e törvény másképp nem
rendelkezik – a sértett jogain kívül az ügyészség jogait gyakorolja, és az ügyészség
feladatait látja el, ideértve a vádlott személyi szabadságát érintő kényszerintézkedés
elrendelésének, továbbá az elfogatóparancs kibocsátásának indítványozását. A
pótmagánvádló nem indítványozhatja a vádlott szülői felügyeleti jogának
megszüntetését, és a vádat nem terjesztheti ki.
803. § (1) A tárgyaláson a pótmagánvádló és jogi képviselője jelenléte kötelező.
(2) A bíróság az idézéssel egyidejűleg arról is tájékoztatja a pótmagánvádlót és jogi
képviselőjét, hogy a kitűzött határnapon milyen bizonyítás felvételét tervezi.
(3) Ha a pótmagánvádló jogi képviselője a tárgyaláson nem jelenik meg, és magát
alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette ki, a bíróság a tárgyalást a jogi
képviselő költségére elhalasztja, és a jogi képviselőt rendbírsággal sújthatja. A bíróság
erre a jogi képviselőt az idézésben figyelmezteti.
(4) * A tárgyalásra szóló idézésben a bíróság az 806. § (2) bekezdésében
meghatározott jogkövetkezményekre is figyelmezteti a pótmagánvádlót.
(5) * Ha a pótmagánvádló jogi képviselete az eljárásban megszűnik, a bíróság az erről
való tudomásszerzést követő nyolc napon belül felhívja a pótmagánvádlót, hogy jogi
képviseletéről tizenöt napon belül gondoskodjék.
(6) A pótmagánvádló a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmét a bíróság
(5) bekezdésben meghatározott felhívásától számított nyolc napon belül terjesztheti
elő.
(7) Ha a pótmagánvádló a (6) bekezdés szerint kérelmet terjesztett elő, akkor az (5)
bekezdésben meghatározott tizenöt napos határidőt a költségkedvezmény
engedélyezése érdekében indult közigazgatási hatósági ügyben hozott végleges vagy
jogerős határozat közlésétől kell számítani.
(8) Ha a pótmagánvádló a (6) bekezdés szerint kérelmet terjesztett elő, erről a
körülményről a kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja a
bíróságot. A tájékoztatás elmulasztása esetén a (7) bekezdés szerinti határidő-
számítás nem alkalmazható.
804. § (1) * A pótmagánvádló a tárgyalásról ismételt vagy súlyos rendzavarása esetén
sem utasítható ki, illetve vezettethető ki.
(2) A pótmagánvádló jogi képviselője a tárgyalásról ismételt vagy súlyos rendzavarása
esetén sem utasítható ki, illetve vezettethető ki. Ha a jogi képviselő a rendzavarással
nem hagy fel, és ezzel lehetetlenné teszi a tárgyalás jelenlétében való folytatását, a
bíróság a tárgyalást megszakítja. Ebben az esetben a pótmagánvádló más jogi
képviselőt hatalmazhat meg, vagy a jogi segítségnyújtó szolgálattól másik pártfogó
ügyvéd kirendelését kérheti. Ha ez nyomban nem lehetséges, a bíróság a tárgyalást a
rendzavaró jogi képviselő költségére elnapolja.
805. § (1) A vádindítvány vagy a 798. § (1) bekezdése szerinti írásbeli bejelentés
bíróság általi elfogadását követően a folyamatban lévő pótmagánvádas ügyhöz más
pótmagánvádas ügyet nem lehet egyesíteni.(2) Az ügyek egyesítésének nem akadálya, ha a vádlottat korábban akár magánvádas,
akár közvádas ügyben bocsátották próbára, az újabb büntetőeljárásban azonban a
vádat pótmagánvádló képviseli.
806. § (1) A pótmagánvádló a vádat bármikor ejtheti. A vád ejtését nem köteles
indokolni.
(2) * A bíróság az eljárást ügydöntő végzéssel megszünteti, ha
a) a pótmagánvádló a vádat ejtette,
b) a pótmagánvádló a tárgyaláson
ba) nem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette
ki, illetve elérhetetlenné vált,
bb) önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy nem hallgatható ki, az eljárási
kötelezettségeit nem képes teljesíteni, továbbá az eljárási cselekményről engedély
nélkül távozik, vagy
bc) a rendzavarással nem hagy fel, és ezzel lehetetlenné teszi a tárgyalás jelenlétében
való folytatását,
c) a pótmagánvádló a 803. § (5) bekezdése szerint kitűzött határidő alatt jogi
képviseletéről nem gondoskodik, vagy
d) az 54. § (2) bekezdésében meghatározott esetben nem lép képviselő a
pótmagánvádló helyébe, és
da) a pótmagánvádló a bíróság felhívásának kézbesítésétől számított egy hónapon
belül nem gondoskodik képviseletről vagy
db) a pótmagánvádló idézés ellenére nem tesz eleget a tárgyaláson való megjelenési
kötelezettségének.
(3) Ha az ügyészség a vád képviseletétől elállt, valamint a sértett és a jogi képviselő
jelen van, a bíróság a tárgyalást folytatja. Ellenkező esetben a bíróság a tárgyalás
elnapolásával egyidejűleg új tárgyalást tűz ki, a sértettet pedig tájékoztatja, hogy a
vádat ismét ő képviseli.
807. § Ha a bíróság a perbeszédeket, a felszólalásokat, illetve az utolsó szó jogán
elhangzottakat követően állapítja meg, hogy a vád tárgyává tett cselekmény a vádirati
minősítéstől eltérően minősülhet, a tárgyalást a védelem előkészítése érdekében
elnapolhatja, erre nézve a pótmagánvádlót meghallgatja.
808. § (1) A tárgyalás vezetése és rendjének fenntartása körében hozott határozat
kivételével a határozatot közölni kell a pótmagánvádlóval.
(2) Az ügyészség részére az ügydöntő határozatot akkor kell kézbesíteni, ha a vád
képviseletét átvette.
A fellebbezés
809. § (1) Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a pótmagánvádló, és – a pótmagánvádló
hozzájárulásával – jogi képviselője fellebbezésre jogosult.
(2) Ha a fellebbezés bejelentésekor a vádat pótmagánvádló képviseli, a jogorvoslati
nyilatkozatok sorrendje a következő: a pótmagánvádló, a magánfél, az egyéb érdekelt,
a vádlott és a védő nyilatkozata.
(3) A pótmagánvádló kizárólag a vádlott terhére fellebbezhet.
(4) A pótmagánvádlónak az 582. § (4) bekezdése szerint benyújtott fellebbezéséről az
elsőfokú bíróság a vádlottat és a védőt tájékoztatja.
(5) A pótmagánvádló a fellebbezést írásban indokolni köteles.
(6) Ha a fellebbezés bejelentésekor a vádat a pótmagánvádló képviseli, az elsőfokú
bíróság az ügyiratokat közvetlenül terjeszti fel a másodfokú bírósághoz.
(7) A pótmagánvádas eljárásban hozott jogerős ügydöntő határozatot a bíróság
megküldi az ügyben korábban eljárt ügyészségnek is.
A másodfokú bírósági eljárás
810. § (1) A másodfokú bíróság a pótmagánvádlót és jogi képviselőjét a tárgyalásra
idézi.
(1a) * A másodfokú bíróság a 806. § (2) bekezdés b)−d) pontjában meghatározott
esetben az elsőfokú bíróság ítéletét tanácsülésen hatályon kívül helyezi, és az eljárást
ügydöntő végzéssel megszünteti.
(1b) *(2) A másodfokú bíróság ügydöntő határozata ellen a pótmagánvádló és – a
pótmagánvádló hozzájárulásával – jogi képviselője fellebbezésre jogosult a
harmadfokú bírósághoz.
(3) A pótmagánvádló kizárólag a vádlott terhére fellebbezhet.
(4) Ha a pótmagánvádló az elsőfokú bíróság ügydöntő határozata ellen a vádlott
terhére nem jelentett be fellebbezést, a másodfokú bíróság ügydöntő határozata ellen
csak a vádlott felmentése vagy az eljárás megszüntetése miatt fellebbezhet.
(5) A fellebbezést a pótmagánvádlónak írásban indokolnia kell. Az indokolást a
fellebbezésre nyitva álló határidő alatt a másodfokú bíróságnál kell előterjeszteni.
(6) Ha a fellebbezés bejelentésekor a vádat pótmagánvádló képviseli, a másodfokú
bíróság tanácsának elnöke az ügyiratokat közvetlenül terjeszti fel a harmadfokú
bírósághoz.
A harmadfokú bírósági eljárás
811. § (1) Ha az ítélet ellen a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést, a
pótmagánvádló nyilvános ülés kitűzését indítványozhatja.
(2) A harmadfokú bíróság a pótmagánvádlót és jogi képviselőjét a nyilvános ülésre
idézi.
A másodfokú és a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése elleni
fellebbezés elbírálása
812. § A másodfokú és a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése ellen a
pótmagánvádló fellebbezésre jogosult, kivéve, ha az ítélet ellen annak hatályon kívül
helyezése és a bíróság új eljárásra utasítása érdekében jelentett be fellebbezést, és a
hatályon kívül helyezésre a fellebbezésben foglalt okból került sor.
A bűnügyi költség
813. § (1) Ha a bíróság a vádlottat felmentette vagy vele szemben az eljárást
megszüntette, a pótmagánvádló viseli a 145. § (1) bekezdésében és az 576. § (1)
bekezdés b) pontjában meghatározott bűnügyi költségből azt a költséget, amely a
pótmagánvádló fellépése után keletkezett.
(2) * Ha a vádat pótmagánvádló képviselte, és a bíróság a vádlottat az 566. § (3)
bekezdésében meghatározott eset kivételével felmenti, vagy vele szemben az eljárást
a 801. § (5) bekezdése, a 806. § (2) bekezdése vagy a 810. § (1a) bekezdése miatt
megszünteti, a pótmagánvádló az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől
számított egy hónapon belül – jogszabályban meghatározott mértékben – megtéríti a
vádlott meghatalmazott védőjének azon díját és költségét, amely a pótmagánvádló
fellépése után keletkezett.
(3) A pótmagánvádlót csak azzal a cselekménnyel, illetve a tényállásnak azzal a
részével kapcsolatban felmerült bűnügyi költség viselésére és a (2) bekezdésben
meghatározott díj és költség azon részének megtérítésére lehet kötelezni, amelyre a
vádindítványt előterjesztette vagy az írásbeli bejelentést tette, és amelyre a bíróság az
566. § (3) bekezdésében meghatározott eset kivételével felmentő ítéletet hozott vagy
az eljárást megszüntette.
(4) A másodfokú bíróság a pótmagánvádlót a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi
költség viselésére és az ott felmerült, a (2) bekezdésben meghatározott díj és költség
megtérítésére kötelezi, ha az elsőfokú bíróság határozata ellen kizárólag a
pótmagánvádló fellebbezett, és a másodfokú bíróság a határozatot helybenhagyja.
(5) A harmadfokú bíróság a pótmagánvádlót a harmadfokú eljárásban felmerült
bűnügyi költség viselésére és az ott felmerült, a (2) bekezdésben meghatározott díj és
költség megtérítésére kötelezi, ha a másodfokú bíróság határozata ellen kizárólag a
pótmagánvádló fellebbezett, és a harmadfokú bíróság a határozatot helybenhagyja.
A rendkívüli jogorvoslatokra vonatkozó eltérő szabályok
814. § (1) * A pótmagánvádló kizárólag akkor terjeszthet elő perújítási indítványt, ha a
terheltet felmentették vagy az eljárást – a 801. § (5) bekezdésében, a 806. § (2)
bekezdésében és a 810. § (1a) bekezdésében foglaltak kivételével – megszüntették.
(2) A perújítási indítványt a perújítás megengedhetőségének kérdésében döntésre
jogosult bíróságnál kell írásban benyújtani vagy jegyzőkönyvbe mondani.
815. § (1) A pótmagánvádló felülvizsgálati indítványt nem terjeszthet elő.(2) Ha a felülvizsgálati indítvány elutasításának nincs helye, és az alapügyben a vádat
pótmagánvádló képviselte, a Kúria az indítványt nyilatkozattétel érdekében megküldi a
pótmagánvádlónak.
(3) A pótmagánvádló a nyilatkozatát egy hónapon belül megküldi a Kúriának.
(4) * A Kúria megküldi a pótmagánvádló nyilatkozatát a felülvizsgálati indítvány
előterjesztőjének, a terheltnek és a védőnek.
(5) A (4) bekezdésben megjelölt személyek a pótmagánvádló nyilatkozatára a
kézbesítéstől számított tizenöt napon belül észrevételt tehetnek.
(6) A nyilvános ülésen a pótmagánvádló és a jogi képviselő jelenléte kötelező.
816. § (1) A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat esetén a nyilvános ülésről
a pótmagánvádlót és jogi képviselőjét értesíteni kell.
(2) A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványra a pótmagánvádló
észrevételeket tehet, a nyilvános ülésen felszólalhat.
(3) A jogegységi határozatot a pótmagánvádlóval is közölni kell.
(4) Egyszerűsített felülvizsgálati eljárást a pótmagánvádló nem indítványozhat.
A külön eljárásokra és a különleges eljárásokra vonatkozó eltérő szabályok
817. § (1) A pótmagánvádló a vádlottat nem állíthatja bíróság elé.
(2) A pótmagánvádló a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás lefolytatását
nem indítványozhatja.
(3) A büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárásban
a) * a pótmagánvádló a büntetővégzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül
tárgyalás tartását indítványozhatja,
b) * a pótmagánvádló tárgyalás tartása iránti indítványa alapján a bíróság az eljárást
az e Fejezetben foglalt eltérésekkel a C. Fejezet szerint folytatja.
(4) A pótmagánvádló a távollévő terhelttel szembeni, illetve a külföldön tartózkodó
terhelt távollétében történő bírósági eljárást nem indítványozhat.
(5) A pótmagánvádló a különleges eljárások lefolytatását nem indítványozhatja.
CV/A. FEJEZET *
ELJÁRÁS KÖZHATALOM GYAKORLÁSÁVAL VAGY KÖZVAGYON KEZELÉSÉVEL
KAPCSOLATOS KIEMELT BŰNCSELEKMÉNY ESETÉN *
817/A. § * (1) E törvény alkalmazásában közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon
kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény:
a) a korrupciós bűncselekmények (Btk. XXVII. Fejezet), kivéve
aa) a vesztegetés egyes enyhébben minősülő eseteit [Btk. 290. § (1) és (6) bekezdés],
ab) a vesztegetés elfogadása enyhébben minősülő esetét [Btk. 291. § (1) bekezdés];
b) * a hivatali visszaélés (Btk. 305. §), kivéve, ha azt rendvédelmi szervnél,
nemzetbiztonsági szolgálatnál, Országgyűlési Őrségnél, fővárosi vagy vármegyei
kormányhivatalnál, önkormányzati igazgatási szervnél vagy köztestületnél nem vezető
beosztású hivatalos személy követi el;
c) a vagyon elleni bűncselekmények közül a nemzeti vagyonra vagy a közfeladatot
ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok által kezelt vagyonra elkövetett vagy
ilyen vagyonban kárt okozó
ca) sikkasztás súlyosabban minősülő esetei [Btk. 372. § (4)–(6) bekezdés],
cb) csalás súlyosabban minősülő esetei [Btk. 373. § (4)–(6) bekezdés],
cc) gazdasági csalás súlyosabban minősülő esetei [Btk. 374. § (4)–(6) bekezdés],
cd) információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás súlyosabban minősülő
esetei [Btk. 375. § (2)–(4) bekezdés],
ce) hűtlen kezelés (Btk. 376. §);
d) a költségvetést károsító bűncselekmények (Btk. XXXIX. Fejezet) közül
da) a költségvetési csalás súlyosabban minősülő esetei [Btk. 396. § (3)–(6) bekezdés],
db) a költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség
elmulasztása (Btk. 397. §);
e) a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban (Btk.
420. §);
f) az a)–e) pontban meghatározott bűncselekményekkel összefüggésben elkövetettfa) bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §) és
fb) pénzmosás (Btk. 399. és 400. §).
(2) A közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt
bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban e törvény rendelkezéseit az e
Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) Az e Fejezet szerinti eljárásban a felülbírálati indítványt előterjesztő személy, az
ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy, a 817/J. § (3) bekezdése szerinti
esetben a 817/J. § (9) bekezdése szerint a vádindítvány képviseletére jogosult
személykénti kijelölésre vonatkozó indítványt benyújtó személy, illetve a vádindítvány
képviseletére jogosult személy jogi képviselete kötelező. A felülbírálati indítványt
előterjesztő személy, az ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy, a 817/J. §
(3) bekezdése szerinti esetben a 817/J. § (9) bekezdése szerint a vádindítvány
képviseletére jogosult személykénti kijelölésre vonatkozó indítványt benyújtó személy,
illetve a vádindítvány képviseletére jogosult személy az írásbeli bejelentését,
észrevételét és indítványát a jogi képviselője útján nyújthatja be.
(4) Az e Fejezet szerinti eljárásban a felülbírálati indítványt előterjesztő személy,
illetve az ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy, a 817/J. § (3) bekezdése
szerinti esetben a 817/J. § (9) bekezdése szerint a vádindítvány képviseletére jogosult
személykénti kijelölésre vonatkozó indítványt benyújtó személy költségkedvezmény
iránti kérelmet nem terjeszthet elő.
(5) Az e Fejezet szerinti eljárásban a felülbírálati indítványt előterjesztő személy, az
ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy, a 817/J. § (3) bekezdése szerinti
esetben a 817/J. § (9) bekezdése szerint a vádindítvány képviseletére jogosult
személykénti kijelölésre vonatkozó indítványt benyújtó személy, illetve a vádindítvány
képviseletére jogosult személy eljárási cselekményére megállapított határidő
elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
(6) Nincs helye feltételes ügyészi felfüggesztés alkalmazásának
a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény miatt folytatott
eljárásban, ha a bűncselekményt közbeszerzési eljárással, illetve az Európai Unió által
vagy nevében kezelt költségvetéssel vagy pénzalapokkal kapcsolatban követik el,
illetve
b) a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban (Btk.
420. §) bűncselekménye miatt folytatott eljárásban.
A feljelentés elutasítása, illetve az eljárás megszüntetése *
817/B. § * (1) Ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a közhatalom gyakorlásával
vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény miatt tett feljelentést
a 381. § (1) bekezdés a)–c) vagy g) pontja alapján elutasítja vagy az ilyen
bűncselekmény miatt folytatott eljárást a 398. § (1) bekezdés a)–d) vagy i) pontja,
illetve (2) bekezdés a) pontja alapján megszünteti, felülbírálati indítvány
benyújtásának van helye.
(2) Nincs helye felülbírálati indítvány benyújtásának, ha
a) a feljelentett vagy a terhelt fiatalkorú,
b) az elkövető büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét gyermekkor
vagy kóros elmeállapot zárja ki,
c) a bűncselekmény elkövetésével fedett nyomozó, a leplezett eszközök alkalmazására
feljogosított szerv tagja vagy titkosan együttműködő személy gyanúsítható
megalapozottan, és az ügyészség a 224. § (1) bekezdése alapján a feljelentést
elutasította vagy az eljárást megszüntette, vagy
d) az ügyészség a feljelentést a 382. § (1) bekezdése alapján utasította el, vagy az
eljárást a 399. § (1) bekezdése alapján szüntette meg.
A felülbírálat *
817/C. § * (1) Ha a 817/B. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott esetben
felülbírálati indítvány benyújtásának van helye, a sértett, illetve a feljelentő a 369. §
(1) és (2) bekezdésétől eltérően panasz benyújtása helyett a feljelentés elutasításáról
vagy az eljárás megszüntetéséről rendelkező határozat kézbesítését követő egy
hónapon belül felülbírálati indítványt nyújthat be.(2) Az ügyészség vagy a nyomozó hatóság
a) ha a sértett vagy a feljelentő nem nyújt be felülbírálati indítványt, az (1)
bekezdésben meghatározott időtartam lejártától, vagy
b) ha sértett vagy feljelentő nem vesz részt az eljárásban vagy a (7) bekezdés alapján
felülbírálati indítványt nem nyújthat be, az (1) bekezdés szerinti határozat
meghozatalától
számított öt munkanapon belül egy hónapra közzéteszi a 817/B. § (1) bekezdése
szerinti határozatát, illetve az ügyiratjegyzéket az információs önrendelkezési jogról és
az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 3. § 29. pontjában
meghatározott álnevesítés alkalmazásával (a továbbiakban: anonimizált határozat,
illetve anonimizált ügyiratjegyzék).
(3) Az anonimizált határozatot, illetve az anonimizált ügyiratjegyzéket
a) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság központi elektronikus tájékoztatásra szolgáló
honlapján, és
b) a Kormány által rendeletben meghatározott közzétételi felületen
kell közzétenni.
(4) Az anonimizált határozatot, illetve az anonimizált ügyiratjegyzéket oly módon kell
közzétenni, hogy
a) az interneten keresztül széleskörűen elterjedt böngészőprogramokkal folyamatosan
elérhető és megtekinthető legyen, és
b) a honlapon belül kereshető legyen legalább
ba) a kibocsátó ügyészség vagy nyomozó hatóság megnevezése alapján,
bb) a hirdetmény alapjául szolgáló ügy száma alapján,
bc) a hirdetmény közzétételének időpontja alapján, és
bd) az eljárás tárgyát képező bűncselekmény, több bűncselekmény esetén valamennyi
bűncselekmény megnevezése alapján.
(5) A közzététel során tájékoztatást kell nyújtani a határozattal szembeni felülbírálati
indítvány benyújtásának a feltételeiről, a felülbírálati indítványt előterjesztő jogairól és
kötelezettségeiről, a felülbírálati indítvány előterjesztésének határidejéről és arról a
szervről, ahová a felülbírálati indítvány benyújtható.
(6) Az anonimizált határozatnak az ügyészség vagy a nyomozó hatóság központi
elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján történt közzétételét követő egy
hónapon belül – a gyanúsított, a védő, a sértett és a feljelentő kivételével – bármely
természetes vagy nem természetes személy felülbírálati indítványt nyújthat be.
(7) Az Integritás Hatóság kivételével az állam és a közhatalmat gyakorló szerv nem
jogosult felülbírálati indítvány benyújtására, akkor sem, ha feljelentőként vagy
sértettként vesz részt az eljárásban.
(8) A sértett és a feljelentő kivételével a felülbírálati indítványt előterjesztő személy a
felülbírálati indítvány benyújtása előtt az ügyiratok közül kizárólag az anonimizált
határozatot, illetve az anonimizált ügyiratjegyzéket ismerheti meg.
(9) A gyanúsított, a védő, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt, valamint a
sértettnek vagy feljelentőnek minősülő állam és a közhatalmat gyakorló szerv által
benyújtott panaszt a felülbírálati indítvány bíróság általi elbírálását követően az
általános szabályok szerint, a felülbírálati indítvány elbírálásának eredményére
tekintettel kell elbírálni. Ilyen esetben a panasz elbírálására vonatkozó határidőbe az
eljárás megszüntetésétől az eljárást megszüntető határozat hivatalból történő
hatályon kívül helyezéséig, vagy a bíróság határozatának az ügyészség részére
történő kézbesítéséig terjedő időszak nem számít bele.
(10) A felülbírálati indítvány benyújtásának a 817/B. § (1) bekezdése szerinti határozat
rendelkezéseire – a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedésekre vonatkozó
rendelkezések kivételével – halasztó hatálya van.
817/D. § * (1) A felülbírálati indítványt a határozatot hozó ügyészségnél vagy
nyomozó hatóságnál kell előterjeszteni. A felülbírálati indítványt meg kell indokolni és
ahhoz a felülbírálati indítványt előterjesztő személy csatolhatja a rendelkezésére álló,
az indítványozó álláspontja szerint az ügyben bizonyítandó tény bizonyítására
alkalmas adatokat, iratokat, nyilatkozatokat.(2) A határozatot hozó ügyészség vagy nyomozó hatóság a felülbírálati indítványt az
előterjesztésére nyitva álló határidő lejártát követően megvizsgálja, és ha azt
alaposnak tartja, a határozatot hatályon kívül helyezi és a nyomozást elrendeli vagy az
eljárás folytatását rendeli el. Ellenkező esetben a felülbírálati indítvány
előterjesztésére nyitva álló határidő lejártát követő három napon belül az indítványt,
az ahhoz csatolt iratokat és az ügyiratokat a nyomozó hatóság által hozott határozat
esetén az ügyészséghez, az ügyészség által hozott határozat esetén a felettes
ügyészséghez kell felterjeszteni.
(3) Ha a (2) bekezdés alapján felterjesztett indítvány alapos, a nyomozó hatóság által
hozott határozat esetén az ügyészség, az ügyészség által hozott határozat esetén a
felettes ügyészség a határozatot hatályon kívül helyezi és a nyomozást elrendeli vagy
az eljárás folytatását rendeli el. Ellenkező esetben az indítványt, az ahhoz csatolt
iratokat és az ügyiratokat, az indítvánnyal kapcsolatos esetleges észrevételeivel
együtt, az indítvány hozzá érkezésétől számított nyolc napon belül megküldi a
bíróságnak.
817/E. § * (1) A felülbírálati indítvány elbírálása során a Budai Központi Kerületi
Bíróság Nyomozási Bírói Csoportjának nyomozási bírája jár el az ország területére
kiterjedő illetékességgel.
(2) A bíróság a felülbírálati indítványról annak a bíróságra érkezésétől számított egy
hónapon belül dönt.
(3) Ha a felülbírálati indítványt az eljárást megszüntető határozat ellen jelentették be
és
a) az ügyiratok, illetve a csatolt iratok mennyisége jelentős vagy
b) jelentős számú felülbírálati indítványt terjesztettek elő,
a bíróság a határidőt legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatja. A bíróság az erről
szóló határozatát a felülbírálati indítványt előterjesztő személy részére kézbesíti.
(4) A felülbírálati indítvány elbírálása során a 476. § (2) bekezdése alkalmazásának
nincs helye.
(5) A bíróság az összes felülbírálati indítványt együttesen bírálja el.
(6) A bíróság a felülbírálati indítványról az ügyiratok alapján dönt azzal, hogy a 467. §
alapján nem tarthat ülést.
817/F. § * (1) * A bíróság a támadott határozatot a felülbírálati indítvány indokaira
tekintet nélkül bírálja felül, ennek érdekében az ügyiratokat és az indítványozó által
csatolt, az indítványozó álláspontja szerint az ügyben bizonyítandó tény bizonyítására
alkalmas adatokat, iratokat és nyilatkozatokat teljeskörűen megvizsgálja.
(2) Ha az indítvány elbírálásának nincs akadálya, a bíróság nem ügydöntő végzéssel
határoz, amelyben
a) az indítványt elutasítja vagy
b) a támadott határozatot hatályon kívül helyezi.
(3) A bíróság hatályon kívül helyező határozata nem érinti a felülbírált határozatnak a
személyi szabadságot érintő kényszerintézkedésről szóló rendelkezését.
(4) A bíróság a támadott határozatot akkor helyezi hatályon kívül, ha
a) a támadott határozat megalapozatlan,
b) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a támadott határozatban jogszabályt
helytelenül alkalmazott, vagy
c) a támadott határozat indokolása a rendelkező résszel ellentétes,
és ez lényeges hatással volt a feljelentés elutasítására vagy az eljárás
megszüntetésére.
(5) A támadott határozat akkor megalapozatlan, ha
a) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a határozatban nem állapított meg
tényállást vagy azt hiányosan állapította meg,
b) a határozatban szereplő tényállás részben vagy teljes egészében felderítetlen,
c) a megállapított tényállás ellentétes az (1) bekezdésben meghatározott ügyiratok
tartalmával, vagy
d) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a határozatban megállapított tényekből
további tényre helytelenül következtetett.(6) A bíróság határozatának indokolása tartalmazza
a) támadott határozat lényeges elemeinek rövid leírását,
b) a felülbírálati indítványban megjelölt kifogások rövid összefoglalását,
c) a felülbírálati indítvány törvényi feltételeinek fennállását vagy azok hiányára való
utalást, és
d) hatályon kívül helyezés esetén azon körülmények bemutatását, amelyekre
tekintettel a támadott határozatot hatályon kívül kell helyezni, és megalapozatlanság
esetén azon körülmények bemutatását is, amelyek alapján az eljárás megindításától
vagy folytatásától eredmény várható; a felülbírálati indítvány elutasítása esetén pedig
azon körülmények bemutatását, amelyekre tekintettel a felülbírálati indítványt el kell
utasítani.
(7) A bíróság
a) a határozatot
aa) a támadott határozatot hozó ügyészség számára,
ab) ha a támadott határozatot a nyomozó hatóság hozta, a felülbírálati indítványt
megküldő ügyészség számára, illetve
ac) annak, akire a határozat rendelkezést tartalmaz,
b) a c) pontban meghatározott kivétellel, a felülbírálati indítvány előterjesztőjének a
817/C. § (2) bekezdésében meghatározottak szerinti anonimizált határozatot, illetve
c) ha a felülbírálati indítványt a sértett vagy a feljelentő terjesztette elő, számára a
határozatot
kézbesíti.
A támadott határozat hatályon kívül helyezését követő eljárás *
817/G. § * (1) Ha a bíróság
a) a feljelentés elutasításáról hozott határozatot helyezte hatályon kívül, a nyomozás a
határozat meghozatalával külön döntés nélkül megindul,
b) az eljárás megszüntetéséről hozott határozatot helyezte hatályon kívül, az eljárás a
határozat meghozatalával külön döntés nélkül folytatódik.
(2) Az eljárás folytatására a 400. §-ban meghatározottak nem alkalmazhatók. Ha az
ügyben korábban gyanúsításra került sor, és a gyanúsítás törvényi feltételei
fennállnak, a korábbi gyanúsítottal a gyanúsítást ismételten közölni kell. Ilyen esetben
a nyomozás 351. § szerinti határidejébe nem számít bele az eljárás megszüntetése és
a gyanúsítás ismételt közlése közötti időtartam.
(3) A nyomozás megindulása vagy az eljárás folytatása esetén az ügyészség vagy a
nyomozó hatóság a bírósági határozat indokolásában meghatározottak
alapulvételével, felderítetlenség esetén az ott meghatározott hiányosságok
kiküszöbölésére törekedve folytatja az eljárást.
(4) A nyomozás megindulása vagy az eljárás folytatása esetén
a) az ügyészség a felderítés során is a 26. § (3) bekezdésében meghatározott
irányítási jogköröket gyakorolja,
b) az eljárást megszüntető határozat meghozatalára az irányítási jogkört gyakorló
előzetes jóváhagyásával kerülhet sor,
c) az eljárást megszüntető határozat ellen a sértett a 369. § (1) bekezdésétől eltérően
panaszt nem nyújthat be, a korábban felülbírálati indítványt benyújtó sértett az e
Fejezet rendelkezései szerint nyújthat be ismételt felülbírálati indítványt,
d) az eljárást megszüntető határozat hatályon kívül helyezésére hivatalból, illetve a
gyanúsított, a védő, a vagyoni érdekelt vagy az egyéb érdekelt által az eljárást
megszüntető határozat ellen bejelentett panasz elbírálása során akkor kerülhet sor, ha
vádindítványt nem nyújtottak be.
(5) A nyomozás megindulása vagy az eljárás folytatása esetén a felülbírálati indítvány
előterjesztője a továbbiakban jogosult arra, hogy bizonyítékot terjesszen elő, illetve
észrevételt tegyen.
Ismételt felülbírálat *
817/H. § * (1) Ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a 817/G. § szerint folytatott
eljárásban az eljárást a 398. § (1) bekezdés a)–d) vagy i) pontja, illetve (2) bekezdés a)
pontja alapján megszünteti, ismételt felülbírálati indítvány benyújtásának van helye.Nincs helye ismételt felülbírálati indítvány benyújtásának a 817/B. § (2) bekezdésében
meghatározott esetekben.
(2) Ha az (1) bekezdés alapján ismételt felülbírálati indítvány benyújtásának van helye,
az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az anonimizált ügyiratjegyzékkel együtt
a) a felülbírálati indítványt előterjesztő sértett és feljelentő részére a határozatát,
b) a felülbírálati indítványt előterjesztő, a 817/C. § (6) és (7) bekezdése szerinti
személy részére az anonimizált határozatát
kézbesíti.
(3) Ismételt felülbírálati indítványt kizárólag a korábban felülbírálati indítványt
előterjesztő személy nyújthat be. A korábban felülbírálati indítványt előterjesztő
személy a megszüntetésről szóló határozat kézbesítésétől számított egy hónapon belül
nyújthat be a határozattal szemben ismételt felülbírálati indítványt.
(4) A sértett és a feljelentő kivételével az ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő
személy az ismételt felülbírálati indítvány benyújtása előtt az ügyiratok közül kizárólag
az anonimizált határozatot, illetve az anonimizált ügyiratjegyzéket ismerheti meg.
(5) Az ismételt felülbírálati indítvány benyújtásának az (1) bekezdés szerinti határozat
rendelkezéseire – a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedésekre vonatkozó
rendelkezések kivételével – halasztó hatálya van.
(6) Az ismételt felülbírálati indítványt a határozatot hozó ügyészségnél vagy nyomozó
hatóságnál kell előterjeszteni. Az ismételt felülbírálati indítványt meg kell indokolni és
ahhoz az ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy csatolhatja a
rendelkezésére álló, az indítványozó álláspontja szerint az ügyben bizonyítandó tény
bizonyítására alkalmas adatokat, iratokat, nyilatkozatokat. A határozatot hozó
ügyészség vagy nyomozó hatóság az előterjesztésére nyitva álló határidő lejártát
követően három napon belül az indítványt és az ahhoz csatolt iratokat megküldi a
bíróságnak.
(7) Az ismételt felülbírálati indítvány elbírálására a 817/E. § és 817/F. § rendelkezéseit
kell alkalmazni. Ha a határozat hatályon kívül helyezésének lenne helye, a bíróság a
határozat hatályon kívül helyezése helyett megállapítja, hogy vádindítvány
benyújtásának lehet helye. Ha a bíróság megállapítja, hogy vádindítvány
benyújtásának van helye, az ismételt felülbírálati indítvány (5) bekezdés szerinti
felfüggesztő hatálya a vádindítvány benyújtására rendelkezésre álló határidő lejártáig,
illetve vádindítvány benyújtása esetén a bíróságnak a tárgyalás előkészítése során
hozott határozatáig tart.
(8) Ha a bíróság megállapítja, hogy vádindítvány benyújtásának van helye, és az
eljárásban több személy terjesztett elő ismételt felülbírálati indítványt, a bíróság a
határozatának kézbesítése során tájékoztatást nyújt a többi ismételt felülbírálati
indítványt előterjesztő személy jogi képviselőjének a nevéről, valamint a rendelkezésre
álló elérhetőségéről.
Vádindítvány benyújtása *
817/I. § * (1) Ha a bíróság megállapítja, hogy vádindítvány benyújtásának van helye,
és ismételt felülbírálati indítványt kizárólag az Integritás Hatóság nyújtott be, a
támadott határozatot hozó, illetve ha a támadott határozatot a nyomozó hatóság
hozta, a felülbírálati indítványt megküldő ügyészség a bíróságnak az ismételt
felülbírálati indítvány elbírálásáról hozott határozatának a kézbesítésétől számított öt
munkanapon belül egy hónapra közzéteszi
a) az anonimizált ügyiratjegyzéket,
b) az ismételt felülbírálati indítvánnyal támadott anonimizált határozatot,
c) a bíróságnak az ismételt felülbírálati indítvánnyal kapcsolatban hozott, a 817/C. §
(2) bekezdésében meghatározottak szerint anonimizált határozatát,
d) a bíróságnak a felülbírálati indítvánnyal kapcsolatban hozott, a 817/C. § (2)
bekezdésében meghatározottak szerint anonimizált határozatát.
(2) Az anonimizált határozat, az anonimizált ügyiratjegyzék, illetve a bíróság
anonimizált határozatainak a közzétételére alkalmazni kell a 817/C. § (3) és (4)
bekezdését.(3) A közzététel során tájékoztatást kell nyújtani arról, hogy a határozattal szemben az
(1) bekezdésben meghatározottakra tekintettel vádindítvány benyújtására van
lehetőség, a vádindítvány benyújtásának a feltételeiről, a vádindítvány képviseletére
jogosult személy jogairól és kötelezettségeiről, a vádindítvány benyújtásának a
határidejéről és arról a szervről, ahová a vádindítvány benyújtható.
(4) Ha az eljárásban sértett is részt vett, a pótmagánvádra vonatkozó rendelkezések
alkalmazásának nincs helye és a sértett az e Fejezet szerinti eljárásban léphet fel.
(5) Ahol e törvény vádiratot említ, ott a bíróság által befogadott vádindítványt is érteni
kell.
817/J. § * (1) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel vádindítványt
kizárólag a korábban ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy nyújthat be.
(2) Az Integritás Hatóság vádindítványt nem nyújthat be, illetve nem járhat el
vádindítvány képviseletére jogosult személyként.
(3) Ha ismételt felülbírálati indítványt kizárólag az Integritás Hatóság nyújtott be,
bármely természetes vagy nem természetes személy vádindítványt nyújthat be. Az
állam és a közhatalmat gyakorló szerv nem jogosult vádindítvány benyújtására, illetve
nem járhat el vádindítvány képviseletére jogosult személyként.
(4) Ha ismételt felülbírálati indítványt több személy terjesztett elő, közülük egy
jogosult az eljárásban a továbbiakban a vádindítvány képviseletére jogosult
személyként eljárni. Ebben az esetben a korábban ismételt felülbírálati indítványt
benyújtók megegyezésétől függ, hogy az eljárásban a továbbiakban melyikük jár el a
vádindítvány képviseletére jogosult személyként. A megegyezésre a bíróságnak az
ismételt felülbírálati indítvány elbírálásáról hozott határozatának a kézbesítésétől
számított tizenöt nap áll rendelkezésre. Ha a megegyezés nem jön létre, a
vádindítvány képviseletére jogosult személyt az ismételt felülbírálati indítvány
elbírálására jogosult bíróság jelöli ki. A vádindítvány képviseletére jogosult
személykénti kijelölésre vonatkozó indítványt a bíróságnak az ismételt felülbírálati
indítvány elbírálásáról hozott határozatának a kézbesítésétől számított húsz napon
belül kell benyújtani az eljárást megszüntető határozatot hozó hatóságnál.
(5) Az ügyészség vagy az ügyészség útján a nyomozó hatóság az indítványokat az
ügyiratokkal együtt a (4) bekezdés szerinti határidőt követően haladéktalanul
megküldi az ismételt felülbírálati indítvány elbírálására jogosult bíróságnak. A bíróság
nyolc napon belül határoz a vádindítvány képviseletére jogosult személy kijelöléséről.
(6) Ha a feljelentő vádindítvány képviseletére jogosult személykénti kijelölésére
vonatkozó indítványt nyújtott be, a bíróság a feljelentőt jelöli ki.
(7) Ha a feljelentő nem nyújtott be a vádindítvány képviseletére jogosult személykénti
kijelölésére vonatkozó indítványt, azonban a sértett a vádindítvány képviseletére
jogosult személykénti kijelölésére vonatkozó indítványt benyújtott, a bíróság a
sértettet jelöli ki.
(8) Ha több személy terjesztett elő ismételt felülbírálati indítványt, a bíróság a
vádindítvány képviseletére jogosult személy kijelöléséről annak mérlegelésével dönt,
hogy mely indítványozó kijelölésével ért egyet a felülbírálati indítványt előterjesztő
személyek többsége.
(9) Ha a (3) bekezdés szerinti esetben az erre jogosult személy vádindítványt kíván
benyújtani, a vádindítvány képviseletére jogosult személyt az ismételt felülbírálati
indítvány elbírálására jogosult bíróság jelöli ki. A vádindítvány képviseletére jogosult
személykénti kijelölésre vonatkozó indítványt a 817/I. § (1) bekezdése szerinti
közzétételtől számított egy hónapon belül kell benyújtani az eljárást megszüntető
határozatot hozó hatóságnál. Az ügyészség vagy az ügyészség útján a nyomozó
hatóság az indítványt az ügyiratokkal együtt a határidőt követően haladéktalanul
megküldi az ismételt felülbírálati indítvány elbírálására jogosult bíróságnak. A bíróság
nyolc napon belül határoz a vádindítvány képviseletére jogosult személy kijelöléséről.
(10) A bíróság döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye.
817/K. § * (1) Ha a vádindítvány képviseletére jogosult személyt a bíróság jelöli ki, a
vádindítvány benyújtásának határidejét a bíróság döntésének a kézbesítésétől kell
számítani.(2) Ha a vádindítvány képviseletére jogosult személy az eljárás során meghal vagy
tartós, súlyos betegsége miatt nem tud az eljárásban részt venni,
a) a többi, korábban ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy jogosult az
újabb, a vádindítvány képviseletére jogosult személyként eljáró személyről
megegyezni vagy a 817/J. § (4)–(8) bekezdésében meghatározottak szerint a bíróság
kijelölését indítványozni, illetve
b) a 817/J. § (3) bekezdése szerinti esetben a 817/J. § (9) bekezdése szerint a
vádindítvány képviseletére jogosult személykénti kijelölésre vonatkozó indítványt
benyújtó személy jogosult a 817/J. § (9) bekezdése szerint a bíróság kijelölését
indítványozni.
(3) Ha a vádindítvány képviseletére jogosult személyt a bíróság jelölte ki és ez a
személy a vádindítványt határidőn belül nem nyújtja be, a vádindítvány benyújtására
rendelkezésre álló határidőt követő tizenöt napon belül
a) a többi, korábban ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy jogosult egy
alkalommal újabb, a vádindítvány képviseletére jogosult személyként eljáró személyről
megegyezni, , illetve
b) a 817/J. § (3) bekezdése szerinti esetben a 817/J. § (9) bekezdése szerint a
vádindítvány képviseletére jogosult személykénti kijelölésre vonatkozó indítványt
benyújtó személy jogosult a 817/J. § (9) bekezdése szerint a bíróság kijelölését
indítványozni.
(4) A (3) bekezdés szerinti újabb vádindítvány képviseletére jogosult személy a
vádindítványt a megállapodástól, illetve a bíróság kijelölésről szóló végzésének
kézbesítésétől számított tizenöt napon belül nyújthatja be.
817/L. § * A vádindítvány képviseletére jogosult személy számára lehetőséget kell
adni arra, hogy a zártan kezelt ügyiratok kivételével az ügyiratokat megismerhesse. Az
ügyiratok megismerésére jogosult személy és a jogi képviselője az ügyiratokat
kizárólag az e Fejezet szerinti eljárás céljából használhatja fel. A megismert ügyiratot
tilos nyilvánosságra hozni.
817/M. § * (1) A vádindítványt a vádindítvány képviseletére jogosult személy
a) a bíróságnak az ismételt felülbírálati indítvány elbírálásáról hozott határozatának a
kézbesítésétől, illetve
b) a 817/J. § (3) bekezdése szerinti esetben a bíróságnak a vádindítvány képviseletére
jogosult személy 817/J. § (9) bekezdése szerinti kijelöléséről hozott végzés
kézbesítésétől
számított két hónapon belül nyújthatja be.
(2) A vádindítványt a 817/H. § (1) bekezdése szerinti határozatot hozó ügyészségnél
vagy nyomozó hatóságnál kell benyújtani. A vádindítványt a beérkezésétől számított
nyolc napon belül az ügyészség vagy az ügyészség útján a nyomozó hatóság az
ügyiratokkal együtt továbbítja a 19–22. § alapján hatáskörrel és illetékességgel
rendelkező bírósághoz. A bíróság illetékessége a 21. § (3) bekezdése alapján nem
állapítható meg.
(3) A vádindítvány tartalmazza
a) a 422. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározottakat,
b) a 422. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározottakat és
c) az egyes cselekmények, illetve részcselekmények bizonyításával összefüggő
bizonyítási indítványokat.
(4) A vádindítványhoz csatolni lehet a vádindítvány képviseletére jogosult személy
rendelkezésére álló, az álláspontja szerint az ügyben bizonyítandó tény bizonyítására
alkalmas adatokat, iratokat, nyilatkozatokat.
A vádindítvány előzetes vizsgálata *
817/N. § * (1) A bíróság a vádindítványt nem ügydöntő végzéssel elutasítja, ha
a) a vádindítvány képviseletére jogosult személy a vádindítványt a törvényben
meghatározott határidő eltelte után nyújtotta be,
b) a vádindítvány képviseletére jogosult személynek nincs jogi képviselője,
c) a vádindítványt benyújtó személy e törvény alapján vádindítvány benyújtására nem
jogosult,d) a vádindítvány tárgyává tett cselekmény nem közhatalom gyakorlásával vagy
közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény,
e) a vádindítvány nem tartalmazza a 817/M. § (3) bekezdés a) és b) pontjában
meghatározottakat, illetve
f) a vádindítványt nem a jogi képviselő útján nyújtották be.
(2) A vádindítvány képviseletére jogosult személy a vádindítvány elutasításáról
rendelkező nem ügydöntő végzés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a
vádindítványt ismételten benyújthatja, ha azt a bíróság az (1) bekezdés b), e) vagy f)
pontja alapján utasította el, és az elutasítás oka már nem áll fenn.
(3) A bíróság a vádindítványt nem utasíthatja el azon okból, hogy az nem tartalmazza
a vádindítványban vádlottként megjelölt személynek a 184. § (2) bekezdésében
felsorolt személyes adatait, és azok az ügyiratokból sem állapíthatók meg, ha a terhelt
személyazonossága ezek hiányában is kétséget kizáróan megállapítható.
(4) Az (1) bekezdés d) pontja nem alkalmazható, ha a vádindítvány tárgyává tett
cselekmény olyan bűncselekmény, amely a vádindítvány tárgyává tett közhatalom
gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekménnyel
szoros összefüggésben áll.
(5) A vádindítvány előzetes vizsgálata során ülés nem tartható.
(6) Ha a bíróság a vádindítványt nem ügydöntő végzéssel elutasítja, a határozatát a
vádindítvány képviseletére jogosult személynek kézbesíti.
(7) A vádindítvány elutasítása ellen fellebbezésnek nincs helye.
A vádindítvány megalapozottságának a vizsgálata *
817/O. § * (1) Ha a vádindítvány elutasításának nincs helye, a bíróság a vádindítvány
benyújtásától számított két hónapon belül megvizsgálja, hogy a vádindítványban
vádlottként megjelölt személy megalapozottan gyanúsítható-e a vádindítvány
tárgyává tett bűncselekmény elkövetésével.
(2) A bíróság a vádindítvány megalapozottságának elbírálásakor teljeskörűen
megvizsgálja az ügy ügyiratait és a vádindítvány képviseletére jogosult személy által
csatolt adatokat, iratokat, nyilatkozatokat.
817/P. § * (1) A bíróság nem ügydöntő végzésével a vádindítványt
a) elutasítja, ha a vádindítványban vádlottként megjelölt személy a vádindítvány
tárgyává tett bűncselekmény elkövetésével nem gyanúsítható megalapozottan,
b) részben elutasítja, ha a vádindítványban vádlottként megjelölt valamely személy a
vádindítvány tárgyává tett bűncselekmény elkövetésével, vagy a vádindítványban
vádlottként megjelölt személy a vádindítvány tárgyává tett valamely bűncselekmény
elkövetésével nem gyanúsítható megalapozottan.
(2) Ha a vádindítvány vizsgálata során adat merül fel arra, hogy a vádindítványban
vádlottként megjelölt személy mentességet élvező személy és a vádindítvány
elutasításának az érintett esetében nincs helye, a bíróság indítványozza a mentesség
felfüggesztésére jogosult döntését. Ha a mentesség felfüggesztésére jogosult a
mentességet nem függeszti fel, a bíróság a vádindítványt elutasítja vagy részben
elutasítja.
(3) A vádindítvány megalapozottságának a vizsgálata során ülés nem tartható.
(4) Ha a bíróság a vádindítványt nem ügydöntő végzéssel elutasítja vagy részben
elutasítja, a határozatát a vádindítvány képviseletére jogosult személynek kézbesíti.
(5) Ha a bíróság a vádindítványt részben elutasítja, a vádindítvány képviseletére
jogosult személy köteles a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az
elutasított vádindítványi részeket nem tartalmazó vádindítványt a bíróságnak
ismételten benyújtani. Ha a vádindítvány képviseletére jogosult személy ezt
elmulasztja, a bíróság az eljárást ügydöntő végzéssel megszünteti. Erre a nem
ügydöntő végzésben a vádindítvány képviseletére jogosult személyt figyelmeztetni
kell.
A bírósági eljárás szabályai a vádindítvány befogadását követően *
817/Q. § * (1) Ha a vádindítvány elutasításának nincs helye, a bíróság
a) azt haladéktalanul megküldi a vádlottnak,b) gondoskodik arról, hogy a bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak,
illetve
c) kényszerintézkedést rendelhet el.
(2) A vádindítvány vádlottnak történő kézbesítését követően az eljárásban védő
részvétele kötelező.
(3) A vádlott és a védő a vádindítvány kézbesítése után jogosult az eljárás
ügyiratainak a megismerésére.
(4) Ha a vádlott az eljárásban nem a magyar nyelvet használta, a vádindítvány
vádlottra vonatkozó részének az általa az eljárásban használt nyelvre történő
lefordításáról a bíróság gondoskodik.
817/R. § * (1) A vádindítvány képviseletére jogosult személy a bírósági eljárásban – ha
e törvény másképp nem rendelkezik – az ügyészség jogait gyakorolja, és az ügyészség
feladatait látja el, ideértve a vádlott személyi szabadságát érintő kényszerintézkedés
elrendelésének, továbbá az elfogatóparancs kibocsátásának indítványozását. A
vádindítvány képviseletére jogosult személy a vádat nem terjesztheti ki.
(2) A vádindítvány képviseletére jogosult személy a vádat bármikor ejtheti. A vád
ejtését nem köteles indokolni. A bíróság az eljárást megszünteti, ha a vádindítvány
képviseletére jogosult személy a vádat ejtette.
(3) A tárgyalás vezetése és rendjének fenntartása körében hozott határozat kivételével
a határozatot közölni kell a vádindítvány képviseletére jogosult személlyel.
(4) A vádindítvány alapján folytatott ügyhöz más ügyet nem lehet egyesíteni, kivéve,
ha a vádlottat korábban akár magánvádas, akár közvádas ügyben próbára
bocsátották.
817/S. § * (1) A (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a tárgyaláson a
vádindítvány képviseletére jogosult személy jogi képviselőjének a jelenléte kötelező.
Ha a vádindítvány képviseletére jogosult személy a tárgyaláson nincs jelen, a jogi
képviselője jogosult a büntetőeljárásban részt vevő személyeknek kérdést feltenni és
indítványt előterjeszteni, nem érintve a vádindítvány képviseletére jogosult személy
817/R. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott jogait.
(2) Ha a vádindítvány képviseletére jogosult személy jogi képviselője a tárgyaláson
nem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette ki,
de a vádindítvány képviseletére jogosult személy jelen van, a bíróság a tárgyalást
megtartja, azonban a jogi képviselőt rendbírsággal kell sújtani. A bíróság erre a jogi
képviselőt az idézésben figyelmezteti.
(3) Ha a tárgyaláson a vádindítvány képviseletére jogosult személy és a jogi
képviselője sem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem
mentette ki, vagy mindkét személy önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy az
eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni, továbbá, ha mindkét személy az eljárási
cselekményről engedély nélkül távozik, a bíróság az eljárást ügydöntő végzéssel
megszünteti. A vádindítvány képviseletére jogosult személyt az értesítésben, illetve a
jogi képviselőt az idézésben erre figyelmeztetni kell.
(4) A vádindítvány képviseletére jogosult személy jogi képviselője a tárgyalásról
ismételt vagy súlyos rendzavarása esetén sem utasítható ki, illetve vezettethető ki. Ha
a vádindítvány képviseletére jogosult személy jogi képviselője a rendzavarással nem
hagy fel, és ezzel lehetetlenné teszi a tárgyalás jelenlétében való folytatását, a jogi
képviselőt rendbírsággal kell sújtani, és a vádindítvány képviseletére jogosult személy
más jogi képviselőt hatalmazhat meg. Ha ez nyomban nem lehetséges, a bíróság a
tárgyalást a rendzavaró jogi képviselő költségére elnapolja.
(5) Ha a vádindítvány képviseletére jogosult személy jogi képviselete az eljárásban
megszűnik, és a következő tárgyalási napig a jogi képviseletéről nem gondoskodik, a
bíróság az eljárást ügydöntő végzéssel megszünteti.
(6) Ha vádindítvány képviseletére jogosult személy az eljárás során meghal vagy
tartós, súlyos betegsége miatt nem tud az eljárásban részt venni, a bíróság erről a
többi ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személyt, illetve a 817/J. § (9)
bekezdése szerint a vádindítvány képviseletére jogosult személykénti kijelölésre
vonatkozó indítványt benyújtó többi személyt tájékoztatja. A többi ismételt felülbírálatiindítványt előterjesztő személy a tájékoztatástól számított 15 napon belül jogosult az
újabb, vádindítvány képviseletére jogosult személyként eljáró személyről megegyezni.
A 817/J. § (9) bekezdése szerint a vádindítvány képviseletére jogosult személykénti
kijelölésre vonatkozó indítványt benyújtó többi személy a tájékoztatástól számított 15
napon belül jogosult a 817/J. § (9) bekezdése szerint a tárgyalást folytató bíróság
kijelölését indítványozni.
(7) Ha a vádindítvány képviseletére jogosult személyt a bíróság jelölte ki és e személy
a vádat ejtette vagy a bíróság az eljárást a 817/P. § (5) bekezdése vagy a (3) és (5)
bekezdés alapján megszünteti, a bíróság az eljárást megszüntető határozatát a többi
ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy, illetve a 817/J. § (9) bekezdése
szerint a vádindítvány képviseletére jogosult személykénti kijelölésre vonatkozó
indítványt benyújtó többi személy részére is kézbesíti.
(8) A (7) bekezdésben meghatározott esetben a többi ismételt felülbírálati indítványt
előterjesztő személy jogosult egy alkalommal a kézbesítéstől számított tizenöt napon
belül újabb vádindítvány képviseletére jogosult személyként eljáró személyről
megegyezni, aki tizenöt napon belül a vád ejtését visszavonhatja vagy a mulasztást
pótolhatja. Ebben az esetben az eljárást folytatni kell.
(9) A (7) bekezdésben meghatározott esetben a 817/J. § (9) bekezdése szerint a
vádindítvány képviseletére jogosult személykénti kijelölésre vonatkozó indítványt
benyújtó többi személy a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül jogosult a 817/J. §
(9) bekezdése szerint az eljárást megszüntető határozatot hozó bíróság kijelölését
indítványozni. A bíróság által kijelölt újabb vádképviseletre jogosult személy tizenöt
napon belül a vád ejtését visszavonhatja vagy a mulasztást pótolhatja. Ebben az
esetben az eljárást folytatni kell.
A fellebbezés *
817/T. § * (1) A bíróság ítélete ellen a vádindítvány képviseletére jogosult személy
fellebbezést nem jelenthet be.
(2) Fellebbezés bejelentése esetén a bíróság az ügyiratokat közvetlenül terjeszti fel a
fellebbezés elbírálására jogosult bírósághoz.
(3) Az e Fejezet szerinti eljárásban hozott jogerős ügydöntő határozatot a bíróság
megküldi az ügyben korábban eljárt ügyészségnek is.
(4) A másodfokú bíróság a 817/S. § (3) és (5) bekezdésében meghatározott esetben az
elsőfokú bíróság határozatát hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti.
A bűnügyi költség *
817/U. § * (1) Ha a bíróság a vádlottat felmentette vagy vele szemben az eljárást
megszüntette, a vádindítvány képviseletére jogosult személy viseli a 145. § (1)
bekezdésében és az 576. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott bűnügyi
költségből azt a költséget, amely a bírósági eljárás során keletkezett.
(2) Ha a bíróság a vádlottat az 566. § (3) bekezdésében meghatározott eset
kivételével felmenti, vagy vele szemben az eljárást vádejtés miatt megszünteti, a
vádindítvány képviseletére jogosult személy az ügydöntő határozat jogerőre
emelkedésétől számított egy hónapon belül – jogszabályban meghatározott mértékben
– megtéríti a vádlott meghatalmazott védőjének azon díját és költségét, amely a
bírósági eljárás során keletkezett.
(3) A vádindítvány képviseletére jogosult személyt csak azzal a cselekménnyel, illetve
a tényállásnak azzal a részével kapcsolatban felmerült bűnügyi költség viselésére és a
(2) bekezdésben meghatározott díj és költség azon részének megtérítésére lehet
kötelezni, amelyre a bíróság az 566. § (3) bekezdésében meghatározott eset
kivételével felmentő ítéletet hozott vagy az eljárást megszüntette.
A rendkívüli jogorvoslatokra vonatkozó eltérő szabályok *
817/V. § * (1) A vádindítvány képviseletére jogosult személy perújítási indítványt,
felülvizsgálati indítványt nem terjeszthet elő.
(2) Az e Fejezet szerinti eljárásban hozott határozat ellen törvényesség érdekében
bejelentett jogorvoslatnak nincs helye.(3) Az e Fejezet szerinti eljárásban a C. Fejezet, a CI. Fejezet és a CIII. Fejezet
alkalmazásának nincs helye. A vádindítvány képviseletére jogosult személy különleges
eljárások lefolytatását nem indítványozhatja.
A büntetőeljárás megindulása miatti hátrányos jogkövetkezményekre vonatkozó
szabályok *
817/W. § * A büntetőeljárás megindulása miatti hátrányos jogkövetkezmények
tekintetében a pótmagánvádas eljárására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azon
személy vonatkozásában, akivel szemben e Fejezet rendelkezései alapján
vádindítványt nyújtanak be.
CVI. FEJEZET
ELJÁRÁS VAGYON VAGY DOLOG ELVONÁSA, ADAT HOZZÁFÉRHETETLENNÉ TÉTELE
ÉRDEKÉBEN
818. § A bűncselekménnyel összefüggő vagyon vagy dolog elvonására, adat
hozzáférhetetlenné tételére irányuló eljárásokban (a továbbiakban: vagyonelvonásra
irányuló eljárás) e törvény rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
Az eljárás feltétele
819. § (1) * Vagyonelvonásra irányuló eljárásnak van helye, ha
a) nyomozás nem indult,
b) a büntetőeljárást megszüntették, vagy
c) a büntetőeljárást azért függesztették fel, mert
ca) az elkövető ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik,
cb) az elkövető tartós, súlyos betegsége vagy a bűncselekmény elkövetése után
bekövetkezett elmebetegsége miatt az eljárásban nem vehet részt, vagy
cc) az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható,
és elkobzás, vagyonelkobzás, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele,
tárhelyszolgáltatás megszüntetése, vagy a lefoglalt dolog állami tulajdonba vétele
szükséges.
(2) Vagyonelvonásra irányuló eljárásnak van helye a bíróság jogerős ügydöntő
határozatát követően, ha
a) a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyon visszaszerzése vagy
b) * az elkobzás, a vagyonelkobzás, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné
tételének, a tárhelyszolgáltatás megszüntetésének utólagos elrendelése
szükséges.
(3) Nincs helye vagyonelvonásra irányuló eljárásnak,
a) az (1) bekezdés a) pontja alapján, ha a feljelentést azért utasították el, mert a
cselekmény nem bűncselekmény,
b) az (1) bekezdés b) pontja alapján, ha az eljárást azért szüntették meg, mert a
cselekmény nem bűncselekmény, vagy
c) a (2) bekezdés alapján, ha a 671. § 12. pontja alapján egyszerűsített felülvizsgálati
eljárásnak van helye,
d) a (2) bekezdés a) pontja esetén a bíróság ügydöntő határozatának jogerőre
emelkedését követő öt év elteltével.
Bűncselekménnyel összefüggő vagyon, dolog, adat felkutatása
820. § (1) A 819. § (1) bekezdése esetén az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a
bűncselekménnyel összefüggő vagyon, dolog, adat felkutatását vagy a lefoglalt
dologra vonatkozó tulajdonjog tisztázását (a továbbiakban együtt: vagyonkutatás)
rendeli el, ha feltehető, hogy a vagyonelvonásra irányuló eljárás célja elérhető és
a) nem indult nyomozás, vagy
b) az eljárás adatai alapján
ba) * az elkobzás, vagyonelkobzás, elektronikus adat hozzáférhetetlenné tétele,
tárhelyszolgáltatás megszüntetése, vagy
bb) a lefoglalt dolog állami tulajdonba vétele tárgyában nem lehet érdemben állást
foglalni.(2) A 819. § (2) bekezdése esetén a bíróság jogerős ügydöntő határozatát követően az
ügyészség vagyonkutatást rendel el
a) * a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyon visszaszerzése érdekében, ha a
jogerős ügydöntő határozattal elrendelt, pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás
esetén
aa) * a vagyonelkobzás végrehajtása az állami adó- és vámhatóság tájékoztatása
alapján nem vezetett eredményre, vagy
ab) a jogerős ügydöntő határozatot megelőzően a terhelt vagyonelkobzás alá eső
vagyona nem volt biztosítható,
b) * ha az elkobzás, a vagyonelkobzás, az elektronikus adat végleges
hozzáférhetetlenné tétele vagy a tárhelyszolgáltatás megszüntetése utólagos
alkalmazásának lehet helye,
és feltehető, hogy a vagyonelvonásra irányuló eljárás célja elérhető.
(2a) * Az ötmillió forintot nem meghaladó összegű pénzösszegben kifejezett
vagyonelkobzás esetén a (2) bekezdés a) pontja szerinti vagyonkutatást csak akkor
kell elrendelni, ha a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján
megalapozottan feltehető, hogy a vagyonelvonásra irányuló eljárás célja elérhető.
(3) * Az ügyészség a (2) bekezdés a) pont aa) alpontja esetén a vagyonkutatás
elrendeléséről tájékoztatja az állami adó- és vámhatóságot.
(4) A vagyonkutatást az (1) bekezdés esetén a nyomozó hatóság vagy az ügyészség, a
(2) bekezdés esetén a nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzési szerve folytatja le.
(5) Az (1) bekezdés és a (2) bekezdés b) pontja alapján elrendelt vagyonkutatás során
az e törvényben meghatározottak szerint
a) adatszerző tevékenység folytatása,
b) bizonyítási eszköz beszerzése, valamint bizonyítási cselekmény elvégzése,
c) a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések kivételével kényszerintézkedés
rendelhető el.
(6) A (2) bekezdés a) pontja alapján elrendelt vagyonkutatás során az (5) bekezdésben
meghatározottak mellett leplezett eszközök alkalmazása is elrendelhető. A leplezett
eszközök a Hatodik Rész rendelkezései szerint alkalmazhatók. A bírói engedélyhez
kötött leplezett eszközök alkalmazását a bíróság a Tizenkettedik Részben
meghatározottak szerint engedélyezi. Ha korábban a nyomozás során már alkalmaztak
bírói engedélyhez kötött leplezett eszközt az érintett személlyel szemben, és a
bűncselekménnyel összefüggő vagyon, dolog felkutatása során a bírói engedélyhez
kötött leplezett eszközök alkalmazását ismételten engedélyezik, a leplezett eszközök
alkalmazásának idejét össze kell adni és a 239. § (2) bekezdésében meghatározott
időtartamot ennek megfelelően kell számítani.
(7) A vagyonkutatás során a jogerős ügydöntő határozattal elrendelt, pénzösszegben
kifejezett vagyonelkobzás végrehajtásának biztosítása érdekében lefoglalás, illetve zár
alá vétel rendelhető el arra a vagyonra, illetve dologra is, amely a jogerős ügydöntő
határozattal elrendelt vagyonelkobzás hatálya alá tartozhat.
(8) Ha a vagyoni érdekelt ismeretlen, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a magyar
nyelvet nem ismeri, részére ügygondnokot kell kirendelni.
(9) A nyomozó hatóság, a nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzési szerve és az
ügyészség kapcsolatára a nyomozás szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal,
hogy a vizsgálat szabályait azt követően kell alkalmazni, hogy a bűncselekménnyel
összefüggő vagyon, dolog, adat biztosítása érdekében lefoglalás vagy zár alá vétel
elrendelésére került sor.
821. § (1) A vagyonkutatás legfeljebb az elrendeléstől számított két évig tarthat.
(2) Az ügyészség, a nyomozó hatóság, vagy a nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzési
szerve az eljárást megszünteti, ha
a) a vagyonelvonásra irányuló eljárás céljának elérése kizárt, az a továbbiakban nem
várható, vagy
b) a vagyonkutatás (1) bekezdésben meghatározott határideje lejárt.(3) A vagyonelvonásra irányuló eljárás megszüntetése nem akadálya annak, hogy ha a
vagyonelvonásra irányuló eljárás alapjául szolgáló új tény, körülmény merül fel, a
vagyonkutatást ismét elrendeljék.
(4) * Az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzési szerve a 820. §
(2) bekezdés a) pont aa) alpontja esetén az eljárás megszüntetéséről rendelkező
határozatot kézbesíti az állami adó- és vámhatóságnak.
(5) Az eljárást megszüntető határozat ellen panasznak nincs helye.
822. § (1) * Ha az eljárás adatai vagy a vagyonkutatás adatai alapján elkobzás,
vagyonelkobzás, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele,
tárhelyszolgáltatás megszüntetése, lefoglalt dolog állami tulajdonba vétele, vagy
annak megállapítása szükséges, hogy valamely vagyon jogerős ügydöntő határozattal
elrendelt vagyonelkobzás hatálya alá tartozik, az ügyészség erre irányuló indítványt
tesz a bíróságnak.
(2) Az ügyészség indítványa tartalmazza
a) * az indítványban foglalt intézkedéssel érintett terhelt, a bűncselekmény
elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy vagyoni érdekelt, illetve a
lefoglalt dolog állami tulajdonba vétele esetén a kényszerintézkedéssel érintett terhelt
vagy bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy
azonosításra alkalmas személyes adatait,
b) az intézkedéssel, illetve kényszerintézkedéssel érintett vagyon, dolog vagy adat
megjelölését,
c) az intézkedés alkalmazására vagy a lefoglalt dolog állami tulajdonba vételére
irányuló indítványt az alkalmazandó jogszabályok megjelölésével együtt,
d) az indítványt megalapozó tények leírását.
A bíróság eljárása
823. § (1) Ha a bíróság illetékessége a 21. § (1)–(2) vagy (5) bekezdése alapján nem
állapítható meg, az a bíróság jár el, amely bíróság illetékességi területén a
vagyonelvonásra irányuló eljárás megindítására okot adó körülményt a hatóság
észlelte.
(2) A bíróság az ügyiratok alapján dönt, szükség esetén tárgyalást tart.
(3) A bírósági eljárásban az eljárás felfüggesztésének nincs helye.
(4) Ha a bíróság tárgyalást tart, előkészítő ülés tartásának nincs helye.
(5) A tárgyalás megnyitása után a tanács elnöke szükség esetén ismerteti az
alapügyben hozott határozat lényegét, ezt követően az ügyész ismerteti az indítvány
lényegét.
A bíróság határozata
824. § (1) * A bíróság a 819. § (1) bekezdése, és a (2) bekezdés b) pontja esetén az
elkobzásról, a vagyonelkobzásról, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné
tételéről, vagy a tárhelyszolgáltatás megszüntetéséről, illetve a 819. § (1) bekezdése
esetén a lefoglalt dolog állami tulajdonba vételéről rendelkezik, ha az indítvány alapos,
egyéb esetben az indítványt elutasítja.
(2) A bíróság a 819. § (2) bekezdés a) pontja esetén, ha az indítvány alapos,
megállapítja, hogy az indítványban megjelölt vagyon a jogerős ügydöntő határozattal
elrendelt vagyonelkobzás hatálya alá tartozik. Egyéb esetben az indítványt elutasítja.
(3) * Ha a bíróság határozatát az ügyiratok alapján hozta meg, ügydöntő végzése
ellen nincs helye fellebbezésnek, de az ügyészség, a terhelt, a bűncselekmény
elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, a védő, valamint a vagyoni
érdekelt a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül tárgyalás tartását
indítványozhatják.
(4) A bíróság a tárgyalásról értesíti a (3) bekezdésben megjelölteket.
(5) A (3) bekezdés alapján tartott tárgyalásra a 743–745. § az irányadó.
825. § (1) A bíróság tárgyaláson hozott ügydöntő végzése ellen az ügyészség és a 824.
§ (3) bekezdésében felsorolt további személyek fellebbezhetnek.
(2) A bíróságnak a 824. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott feladatát bírósági titkár
is elláthatja, tárgyalás tartására azonban nem jogosult.
A bűnügyi költség viselése826. § A bíróság az elítéltet a bűnügyi költség viselésére kötelezi, ha megállapítja,
hogy az indítványban megjelölt vagyon a jogerős ügydöntő határozattal elrendelt
vagyonelkobzás hatálya alá tartozik. Egyébként a vagyonelvonásra irányuló eljárásban
felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.
CVII. FEJEZET
ELJÁRÁS HATÁRZÁRRAL KAPCSOLATOS BŰNCSELEKMÉNY ESETÉN
827. § (1) A határzár tiltott átlépése, határzár megrongálása, valamint a határzárral
kapcsolatos építési munka akadályozása (a továbbiakban együtt: határzárral
kapcsolatos bűncselekmény) miatt indult büntetőeljárásban e törvény rendelkezéseit
az e Fejezetben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
(2) E Fejezet hatálya kiterjed a terhelt által elkövetett más bűncselekményre is, ha azt
a határzárral kapcsolatos bűncselekménnyel egy eljárásban bírálják el.
A bíróság
828. § (1) Az egyesbíró akkor utalhatja a bíróság tanácsa elé az ügyet, ha az eljárás
határzárral kapcsolatos bűncselekmény mellett más bűncselekmény miatt is folyik.
(2) * A járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyben a törvényszék székhelyén lévő
járásbíróság, vagy a Fővárosi Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság
jár el a vármegye, illetve a főváros területére kiterjedő illetékességgel.
(3) * Ha a terhelt különböző járásbíróságok illetékessége alá tartozó
bűncselekményeket követett el, az a bíróság jár el, amely valamelyik bűncselekmény
elbírálására az (2) bekezdés szerint illetékes.
(4) Az eljárásra az a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság vagy a Fővárosi
Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság is illetékességgel rendelkezik,
amely törvényszék területén a terhelt lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye
található, ha az ügyészség ezen a bíróságon emel vádat.
(5) Az ügyészség az eljárás ügyiratainak megismerését a 100. § alkalmazásával oly
módon biztosítja, hogy a 352. § (1) bekezdésében meghatározott időköz rövidíthető
vagy mellőzhető.
A védő
829. § A büntetőeljárásban védő részvétele kötelező.
A kényszerintézkedés végrehajtása
830. § (1) A személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések elrendelése és
végrehajtása során kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a terhelttel együtt érkező
tizennyolc év alatti személy érdekei ne sérüljenek, és a fiatalkorút a hozzátartozóitól
szükségtelenül ne különítsék el.
(2) * A vádemelés előtt az ügyészség, a vádemelés után a bíróság rendelkezhet arról,
hogy az őrizetet a menedékjogról, illetve a harmadik országbeli állampolgárok
beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény hatálya
alá tartozó személyek elhelyezésére, ellátására és fogva tartására szolgáló
létesítményben kell végrehajtani a büntetőeljárás hatálya alatt nem álló más
személyektől való elkülönítés mellett.
(3) * Ha az őrizetet a (2) bekezdésben meghatározott helyen hajtják végre, a
vádemelés előtt az ügyészség, vádemelés után a bíróság rendelkezhet arról, hogy az
őrizetet a hozzátartozó terheltek, illetve bűncselekmény elkövetésével
megalapozottan gyanúsítható személyek elkülönítése nélkül kell végrehajtani, feltéve,
hogy ez nem jár a nyomozás vagy a fiatalkorú terhelt vagy bűncselekmény
elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy érdekeinek a sérelmével.
(4) Ha a bíróság a nem magyar állampolgárságú vagy a Magyarországon lakcímmel
nem rendelkező terhelt bűnügyi felügyeletét rendeli el, a terhelt számára lakásként
a) * a menedékjogról, illetve a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és
tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben meghatározott
befogadó állomást vagy közösségi szállást jelöl ki, ha ennek jogszabályban
meghatározott feltételei fennállnak,
b) * ennek hiányában a menedékjogról, illetve a harmadik országbeli állampolgárok
beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény hatályaalá tartozó személyek elhelyezésére, ellátására és fogva tartására szolgáló más
létesítményt jelöl ki, ha ott a terheltnek a büntetőeljárás hatálya alatt nem álló, illetve
a letartóztatott személyektől való elkülönítése lehetséges.
(5) A bíróság a (4) bekezdésben foglaltaktól akkor térhet el, ha az eljárás a terhelt
ellen határzárral kapcsolatos bűncselekmény mellett más bűncselekmény miatt is
folyik.
(6) * A bíróság rendelkezhet arról, hogy a letartóztatást a menedékjogról, illetve a
harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános
szabályokról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek elhelyezésére, ellátására és
fogva tartására szolgáló létesítményben kell végrehajtani a büntetőeljárás hatálya
alatt nem álló más személyektől való elkülönítés mellett.
(7) Ha a letartóztatást a (6) bekezdésben meghatározott helyen hajtják végre, a
vádemelés előtt az ügyészség, a vádemelés után a bíróság rendelkezhet arról, hogy a
letartóztatást a hozzátartozó terheltek elkülönítése nélkül hajtsák végre, feltéve, hogy
ez nem jár a nyomozás vagy a fiatalkorú terhelt érdekeinek a sérelmével.
(8) A letartóztatás a bíróság rendelkezése alapján kivételesen rendőrségi fogdában is
végrehajtható.
Az idegenrendészeti és a menekültügyi hatóság tájékoztatása
831. § Az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a nem magyar állampolgárságú vagy
Magyarországon lakcímmel nem rendelkező gyanúsított első kihallgatásáról
tájékoztatja az ügyészség vagy a nyomozó hatóság székhelye szerint illetékes
idegenrendészeti, illetve menekültügyi hatóságot.
Az eljárás felfüggesztése és megszüntetése
832. § (1) * A bíróság a 488. § (1) bekezdés d) pontja alapján felfüggesztheti a
büntetőeljárást, ha megállapítja, hogy a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével
megalapozottan gyanúsítható személy menedékjog iránti kérelme alapján
menekültügyi eljárás van folyamatban.
(2) * Az eljárást meg kell szüntetni, ha a Magyarországon lakcímmel nem rendelkező
nem magyar állampolgár terhelt vagy bűncselekmény elkövetésével megalapozottan
gyanúsítható személy ismeretlen helyen tartózkodik. Erről a bíróság nem ügydöntő
végzéssel határoz.
(3) A (2) bekezdés nem alkalmazható,
a) ha a bűncselekmény nyolc évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel
büntetendő,
b) ha a terhelttel szemben az eljárás a határzárral kapcsolatos bűncselekmény mellett
más bűncselekmény miatt is folyik, vagy
c) a másodfokú, a harmadfokú bírósági eljárás vagy a hatályon kívül helyezés folytán
megismételt eljárás során.
A nyelvhasználat
833. § A terhelt a vádirat, illetve az ítélet lefordításáról lemondhat.
A fiatalkorú elleni büntetőeljárás
834. § (1) A 680. § (1) bekezdés a) pontja nem alkalmazható, ha az eljárás a fiatalkorú
ellen kizárólag határzárral kapcsolatos bűncselekmény miatt van folyamatban.
Fiatalkorú elleni büntetőeljárásban az elsőfokú bíróságon az egyesbíró tanács elé
utalhatja az ügyet.
(2) A nem magyar állampolgár, Magyarországon lakcímmel nem rendelkező fiatalkorú
esetében a környezettanulmány elkészítése nem szükséges, ha az eljárás a fiatalkorú
ellen kizárólag határzárral kapcsolatos bűncselekmény miatt van folyamatban.
(3) Ha környezettanulmány elkészítése szükséges, az a 684. § (1) bekezdésétől
eltérően nem tartalmazza a fiatalkorú veszélyeztetettségének bűnmegelőzési
szempontú kockázatértékelését.
(4) Ha a bíróság kísérő nélküli fiatalkorú terhelt bűnügyi felügyeletét rendeli el, a
terhelt számára lakásként gyermekvédelmi intézményt is kijelölhet.
Bíróság elé állítás
835. § (1) * Az ügyészség a terheltet a bűncselekmény elkövetésétől számított tizenöt
napon belül állítja bíróság elé.(2) * A bíróság az ügyiratokat az ügyészségnek akkor küldi vissza, ha
a) a bűncselekményre a törvény tízévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést
rendel, vagy
b) a bizonyítási eszközök nem állnak rendelkezésre.
Büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás
836. § (1) * A bíróság büntetővégzést hozhat a 830. § (4) bekezdés b) pontjában
meghatározott bűnügyi felügyelet hatálya alatt álló terhelttel szemben is.
(2) A bíróság a büntetővégzést az ügyiratoknak a bírósághoz érkezését követő öt
napon belül hozza meg.
HUSZONEGYEDIK RÉSZ
A KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK
837. § (1) * E törvény rendelkezéseit a különleges eljárásokban az e Részben foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy
a) ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az elsőfokú bíróság határozata ellen az
ügyészség, az elítélt és a védő fellebbezhet,
b) a bíróság a törvénynek megfelelő rendelkezést hoz, ha az indítvány alapos,
c) a bíróság az indítványt elutasítja, ha az alaptalan,
d) a bíróság az eljárást megszünteti vagy megszüntetheti, ha a hivatalból folytatott
eljárásban állapítja meg, hogy az eljárás megindításának feltételei nem állnak fenn,
vagy ha az indítványozó az indítványt visszavonta és az eljárás hivatalból való
lefolytatásának nincs helye,
e) a másodfokú bíróság a fellebbezésről tanácsülésen határoz, ha az ügyész, a terhelt
vagy a védő meghallgatása szükséges, nyilvános ülést, ha más bizonyítást vesz fel,
tárgyalást tart,
f) harmadfokú bírósági eljárásnak nincs helye.
(2) * A különleges eljárások:
a) a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának elhalasztása életfogytig
tartó szabadságvesztés esetén,
b) az összbüntetési eljárás,
c) eljárás a kiutasítás tartamának utólagos meghatározására,
d) eljárás próbára bocsátás esetén,
e) eljárás jóvátételi munka esetén,
f) halasztás vagy részletfizetés engedélyezése az államot illető bűnügyi költség
megfizetésére.
(3) A bíróság a törvényben kizárt indítványt érdemi indokolás nélkül elutasítja. A nem
jogosulttól származó indítványt a bíróság érdemi indokolás nélkül elutasítja, ha az
eljárás hivatalból való lefolytatásának törvényi feltételei nem állnak fenn.
(4) Ha e törvény alapján az indítvány érdemi indokolás nélküli elutasításának van
helye, a bíróság az ügyiratok alapján is dönthet.
A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának elhalasztása életfogytig
tartó szabadságvesztés esetén
838. § (1) Ha az alapügyben életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés jogerős
kiszabására került sor, az alapügyben elsőfokon eljárt bíróság hivatalból vagy az
ügyészség indítványára nyilvános ülésen vagy tárgyaláson nem ügydöntő végzésben
határoz az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt feltételes szabadságra
bocsátásának legkorábbi időpontja elhalasztásáról.
(2) A bűnügyi költséget az elítélt viseli, ha a bíróság a feltételes szabadságra
bocsátásának legkorábbi időpontja elhalasztásáról határoz. Ha a bíróság a feltételes
szabadságra bocsátásának legkorábbi időpontja elhalasztását nem rendelte el, a
bűnügyi költséget az állam viseli.
Az összbüntetési eljárás
839. § (1) Az összbüntetési eljárásban a legutóbb befejezett ügyben eljárt elsőfokú
bíróság jár el, ha az eljárásokat azonos hatáskörű bíróságok folytatták, egyébként a
magasabb hatáskörű elsőfokú bíróság jár el.(2) * Ha az egyik ügyben katonai büntetőeljárás volt folyamatban, az összbüntetésbe
foglalásról az a bíróság határoz, amely a katonai büntetőeljárást lefolytatta, kivéve, ha
a katonai büntetőeljárás hatályát a 696. § (3) bekezdése alapozta meg.
(3) Az összbüntetési eljárás hivatalból vagy az ügyészség, az elítélt vagy a védő
indítványára indul. Az összbüntetési eljárás lefolytatásához – kivéve, ha azt az elítélt
indítványozta – az elítélt hozzájárulását be kell szerezni. Az elítélt az indítványát vagy
a hozzájárulását az elsőfokú ítélet meghozataláig visszavonhatja, ebben az esetben a
bíróság az eljárást megszünteti.
(4) A bíróság megállapítja, hogy az elítélt az összbüntetési ítélet alapjául szolgáló
szabadságvesztés büntetésekből mennyi időt töltött ki, és ha indokolt, az alapítéletek
szerinti szabadságvesztések végrehajtását félbeszakítja. A szabadságvesztések
végrehajtásának a félbeszakítása ellen benyújtott fellebbezésnek a félbeszakításra
nincs halasztó hatálya.
(5) A bíróság az ügyiratok alapján vagy nyilvános ülés alapján dönt, az összbüntetésbe
foglalást ítélettel, az erre irányuló indítvány elutasítását végzéssel mondja ki.
(6) Az ítéletben a bíróság a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának
megállapításáról és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról is
rendelkezik.
(7) Az összbüntetésbe foglalásra jogosult bíróság előtt folyamatban volt legutóbbi
eljárásban a védő meghatalmazásának, vagy kirendelésének hatálya az összbüntetési
eljárásra is kiterjed.
(8) A bűnügyi költséget az elítélt viseli, ha az összbüntetésbe foglalást elrendelték. Ha
az összbüntetésbe foglalást nem rendelték el, a bűnügyi költséget az állam viseli.
840. § A bíróság hivatalból vagy az ügyészség, az elítélt és a védő indítványára
hatályon kívül helyezheti az összbüntetési eljárásban meghozott határozatát, és a 839.
§ alapján ismét lefolytatja az összbüntetési eljárását, ha az összbüntetési eljárás
jogerős befejezését követően megállapítja, hogy az összbüntetésbe foglalásról vagy
annak tartamáról nem vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett.
Eljárás a kiutasítás tartamának utólagos meghatározására *
840/A. § * (1) Ha az alapügyben a kiutasítás mellékbüntetés jogerős kiszabására az
1999. február 28. napjáig hatályban volt Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV.
törvény alapján határozatlan tartamban került sor, az alapügyben elsőfokon eljárt
bíróság hivatalból vagy az ügyészség, az elítélt vagy a védő indítványára, az ügyiratok
alapján vagy nyilvános ülésen – a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény
hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények
módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény 2/B. §-a alapján – ügydöntő végzésben
határozza meg a kiutasítás tartamát. Az erre irányuló indítvány elutasításáról a bíróság
nem ügydöntő végzéssel határoz.
(2) A bíróság ítélettel hatályon kívül helyezi a határozatlan tartamú kiutasítás
mellékbüntetésről szóló jogerős ítéleti rendelkezést, ha a Btk. 59. § (2)–(4) bekezdése
alapján a kiutasítás elrendelésének nem lenne helye.
(3) Az (1) bekezdés szerinti eljárás nem folytatható le, ha
a) a határozatlan tartamú kiutasítás végrehajtására az idegenrendészeti
jogszabályokban meghatározott módon sor került, vagy
b) a határozatlan tartamú kiutasítást kiszabó ítélet jogerőre emelkedésétől számítva
tíz év eltelt azzal, hogy e tartamba nem számít bele az az idő, amíg a terhelt
szabadságvesztést töltött.
(4) A bűnügyi költséget az állam viseli.
Eljárás próbára bocsátás esetén
841. § (1) Az alapügyben elsőfokon eljárt bíróság az ügyészség indítványára nyilvános
ülés vagy tárgyalás alapján dönt a próbaidő meghosszabbításáról vagy a próbára
bocsátást kimondó rendelkezés hatályon kívül helyezéséről és büntetés kiszabásáról,
ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan
megszegte. A bíróság a próbára bocsátást kimondó rendelkezés hatályon kívül
helyezéséről és büntetés kiszabásáról ítélettel, egyébként nem ügydöntő végzéssel
határoz.(2) A nyilvános ülés vagy a tárgyalás megkezdése után az egyesbíró vagy a tanács
elnöke ismerteti az alapügyekben hozott határozat lényegét.
(3) A bűnügyi költséget az elítélt viseli, ha a bíróság a próbaidő meghosszabbításáról
vagy a próbára bocsátást kimondó rendelkezés hatályon kívül helyezéséről és
büntetés kiszabásáról rendelkezik.
Eljárás jóvátételi munka esetén
842. § (1) Az alapügyben elsőfokon eljárt bíróság az ügyészség indítványára nyilvános
ülés vagy tárgyalás alapján dönt
a) a jóvátételi munka végzését előíró rendelkezés hatályon kívül helyezéséről és
büntetés kiszabásáról, ha az elítélt a jóvátételi munka elvégzését nem igazolta, vagy a
pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegte;
b) a jóvátételi munka igazolása határidejének meghosszabbításáról, ha az elítélt
igazolja, hogy az előírt jóvátételi munkát egészségügyi okból nem tudta teljesíteni; .
c) a jóvátételi munka végrehajthatósága megszűnésének megállapításáról, ha az
elítélt egészségi állapotában olyan tartós változás következett be, amely a jóvátételi
munka végrehajtását nem teszi lehetővé.
(2) * A bíróság az (1) bekezdés a) pontja esetén ítélettel, b) pontja esetén nem
ügydöntő végzéssel, c) pontja esetén ügydöntő végzéssel határoz.
(3) A bűnügyi költséget az elítélt viseli, ha a bíróság a jóvátételi munka végzését előíró
rendelkezés hatályon kívül helyezéséről és büntetés kiszabásáról rendelkezik.
Halasztás vagy részletfizetés engedélyezése a bűnügyi költség megfizetésére
843. § (1) * Az államot illető bűnügyi költség megfizetésére az egyesbíró vagy a
tanács elnöke halasztást, illetve részletfizetést engedélyezhet a Bv. tv. 42. § (1)
bekezdésében meghatározott feltételek mellett és keretek között.
(2) A halasztás és a részletfizetés iránti kérelemnek nincs halasztó hatálya.
(3) A kérelemről az alapügyben elsőfokon eljárt bíróság tárgyalás tartása nélkül, az
ügyiratok alapján határoz. E határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.
HUSZONKETTEDIK RÉSZ
A BÜNTETŐELJÁRÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ EGYÉB ELJÁRÁSOK
CVIII. FEJEZET
AZ ALAPTALANUL ALKALMAZOTT SZABADSÁGKORLÁTOZÁSÉRT JÁRÓ KÁRTALANÍTÁS
A kártalanítás jogalapja
844. § Az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén kártalanítás jár a
terheltnek, ha a büntetőeljárásban vagy annak eredményeként a szabadságát
alaptalanul korlátozták, illetve elvonták. A kártalanítás kizárólag a szabadság
korlátozásának, illetve elvonásának a ténye és a tartama miatti hátrányok orvoslására
szolgál.
845. § (1) Kártalanítás jár a letartóztatásért, az előzetes kényszergyógykezelésért és
az olyan bűnügyi felügyeletért, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta,
hogy lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet
engedély nélkül nem hagyhat el, valamint az ezek elrendelését megelőzően elrendelt
őrizetért, ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az eljárást azért szüntette meg,
mert
a) a cselekmény nem bűncselekmény,
b) nem a gyanúsított követte el a bűncselekményt,
c) a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem volt
megállapítható bűncselekmény elkövetése, vagy az elkövető büntethetőségét, illetve
a cselekmény büntetendőségét kizáró ok volt megállapítható,
d) a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem volt
megállapítható, hogy a bűncselekményt a gyanúsított követte el,
e) * elévülés folytán, tevékeny megbánás miatt vagy törvényben meghatározott
egyéb okból a büntethetőség megszűnt,
f) a cselekményt már jogerősen elbírálták,g) * a feljelentés vagy a legfőbb ügyésznek a 4. § (9) bekezdésében vagy a Btk. 3. §
(3) bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányzik,
h) * a magánindítvány hiányzik, és az a 378. § (4) bekezdése alapján már nem
pótolható,
i) * a cselekmény nem közvádra üldözendő bűncselekmény, illetve
j) * megrovást alkalmaz.
(2) Kártalanítás jár a letartóztatásért, az előzetes kényszergyógykezelésért és az (1)
bekezdésben meghatározott bűnügyi felügyeletért, valamint az ezek elrendelését
megelőzően elrendelt őrizetért, ha a bíróság
a) a terheltet jogerősen felmentette, kivéve, ha kényszergyógykezelését rendelte el;
b) az eljárást jogerős ügydöntő végzésében azért szüntette meg, mert
ba) * elévülés miatt vagy törvényben meghatározott egyéb okból a vádlott
büntethetősége megszűnt,
bb) az ügyészség a vádat ejtette, vagy
bc) a cselekményt már jogerősen elbírálták;
c) az eljárást véglegessé vált nem ügydöntő végzésében azért szüntette meg, mert
ca) * a magánindítvány, a feljelentés, vagy a legfőbb ügyésznek a 4. § (9)
bekezdésében vagy a Btk. 3. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezése
hiányzott,
cb) a vádat nem az arra jogosult emelte, vagy
cc) a vád nem vagy hiányosan tartalmazza a 422. § (1) bekezdésében írt törvényes
elemeket, és emiatt a vád érdemi elbírálásra alkalmatlan;
d) a terhelt bűnösségét jogerősen megállapította, és
da) vele szemben kizárólag próbára bocsátást, jóvátételi munkát vagy megrovást
alkalmazott, vagy
db) a büntetés kiszabását mellőzte.
(3) Kártalanítás jár a letartóztatásért, az előzetes kényszergyógykezelésért és az (1)
bekezdésben meghatározott bűnügyi felügyeletért, valamint az ezek elrendelését
megelőzően elrendelt őrizetért, ha a bíróság a terhelt bűnösségét jogerősen
megállapította és annak tartama meghaladja a jogerősen kiszabott
a) szabadságvesztés tartamát,
b) elzárás tartamát,
c) közérdekű munka tartamát,
d) pénzbüntetés napi tételeinek számát,
e) javítóintézeti nevelés tartamát.
(4) Kártalanítás jár a jogerős ítélet alapján végrehajtott szabadságvesztésért,
elzárásért, javítóintézeti nevelésért, illetve kényszergyógykezelésért, ha a bíróság
rendkívüli jogorvoslat folytán
a) a terheltet jogerősen felmentette, kivéve, ha kényszergyógykezelését rendelte el,
b) * a terheltet jogerősen
ba) azonos nemű, de rövidebb tartamú szabadságvesztés vagy elzárás büntetésre
ítélte vagy vele szemben rövidebb tartamú javítóintézeti nevelést alkalmazott, vagy
bb) eltérő nemű szabadságvesztés vagy elzárás büntetésre ítélte vagy vele szemben
büntetés helyett javítóintézeti nevelést alkalmazott, és a büntetésnek vagy a
javítóintézeti nevelésnek a Btk. 92/B. § (2) bekezdése alapján történő beszámítását
követően is fennmarad be nem számítható büntetés,
c) a terheltet jogerősen próbára bocsátotta, számára jóvátételi munka végzését írta
elő vagy megrovásban részesítette,
d) * az eljárást a terhelttel szemben jogerős ügydöntő végzésében a (2) bekezdés c)
pontjában meghatározott okból megszüntette, vagy
e) * a terhelt esetében mellőzte büntetés kiszabását vagy a kényszergyógykezelés
elrendelését.
845/A. § * (1) A kártalanítás jogalapjának és mértékének
a) a 845. § (1) és (2) bekezdése szerinti megállapításánál három napi bűnügyi
felügyeletben töltött idő felel meg egy napi letartóztatásban töltött időnek,b) a 845. § (3) bekezdése szerinti megállapításánál a bűnügyi felügyelet a Btk. 92. §
(3) bekezdésében meghatározottak szerint felel meg az ott felsorolt büntetéseknek,
c) egy napi előzetes kényszergyógykezelésben töltött idő felel meg egy napi
letartóztatásban töltött időnek,
d) a 845. § (4) bekezdése szerinti megállapításánál a végrehajtott büntetéseket és
intézkedést a Btk. 92/B. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint kell beszámítani.
(2) Több típusú, illetve több szakaszban foganatosított letartóztatás, előzetes
kényszergyógykezelés, illetve bűnügyi felügyelet esetén a kártalanítás jogalapjának és
mértékének megállapításánál az (1) bekezdés alkalmazásával a bűnügyi felügyelet és
az előzetes kényszergyógykezelés idejét letartóztatásra vagy szabadságvesztésre kell
átszámítani, majd szükség esetén össze kell számítani az így megállapítható tartamot.
(3) A kártalanítás jogalapját és mértékét a szabadságvesztés végrehajtása
felfüggesztésének, illetve a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének a
figyelmen kívül hagyásával kell megállapítani.
846. § (1) A 845. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén is kizárt a
kártalanítás, ha a kártalanítást igénylő
a) a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság elől elrejtőzött, megszökött,
szökést kísérelt meg, illetve az elfogására irányuló intézkedés alól kivonta magát vagy
azt megkísérelte,
b) a tényállás megállapításának meghiúsítása érdekében bűncselekményt követett el,
és ezt jogerős ügydöntő határozat megállapította,
c) a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság megtévesztésére törekedett a
büntetőeljárás megindulásáról való tudomásszerzését követően, és ezzel neki
felróhatóan okot szolgáltatott arra, hogy a bűncselekmény megalapozott gyanúja reá
terelődjék és őrizetét, letartóztatását, előzetes kényszergyógykezelését, illetve a 845.
§ (1) bekezdésében meghatározott bűnügyi felügyeletét elrendeljék,
meghosszabbítsák vagy fenntartsák,
d) * letartóztatását vagy a 845. § (1) bekezdésében meghatározott bűnügyi
felügyeletét a 293. § (3) vagy (4) bekezdése alapján rendelték el,
e) * perújítás során való felmentése, a 845. § (4) bekezdés b) pontja szerinti
büntetésre ítélése, próbára bocsátása, számára jóvátételi munka végzésének előírása
vagy megrovásban részesítése, illetve az eljárás vele szemben való megszüntetése
megtörtént, de az alapügyben elhallgatta azokat a tényeket vagy bizonyítékokat,
amelyeken a perújítás során hozott ítélet alapul.
(2) A vallomástétel megtagadása önmagában nem zárja ki a kártalanítást.
847. § (1) * Ha a kártalanítást a 845. § (1) bekezdésében meghatározott ok miatt
igénylik, és az ügyészség vagy a nyomozó hatóság által megszüntetett eljárást utóbb
akár közvádas, akár magánvádas eljárásban lefolytatják, az eljárás újabb befejezéséről
rendelkező határozat alapján a 845. §-ban vagy a 846. §-ban meghatározottak szerint
járhat kártalanítás.
(2) Ha a kártalanítást a 845. § (3) bekezdés a) pontjában vagy a (4) bekezdés b)
pontjában meghatározott ok miatt igénylik, nem jár kártalanítás, ha a
szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése esetén utóbb a felfüggesztett
szabadságvesztést végre kell hajtani.
(3) Ha a kártalanítást a 845. § (2) bekezdés d) pont da) alpontjában vagy a (4)
bekezdés c) pontjában meghatározott ok miatt igénylik, nem jár kártalanítás, ha
próbára bocsátás esetén utóbb a próbára bocsátást meg kell szüntetni és büntetést
kell kiszabni.
(4) Ha a kártalanítást a 845. § (2) bekezdés d) pont da) alpontjában vagy a (4)
bekezdés c) pontjában meghatározott ok miatt igénylik, nem jár kártalanítás, ha
jóvátételi munka esetén a bíróság utóbb büntetést szab ki.
(5) Ha a kártalanítást a 845. § (2) bekezdés a), b) vagy d) pontjában, illetve (3)
bekezdésében meghatározott ok miatt igénylik, nem jár kártalanítás, ha utóbb
rendkívüli jogorvoslat során olyan jogerős ügydöntő határozatot hoznak a terhelttel
szemben, amely miatt a kártalanítás a 845. §-ban vagy a 846. §-ban meghatározottak
szerint nem jár.(6) Az (1)–(5) bekezdésben meghatározott esetben a már kifizetett kártalanítást az
állam visszaköveteli.
(7) A (2)–(4) bekezdésben meghatározott esetekben a végrehajtandó
szabadságvesztés vagy a kiszabott büntetés tekintetében kártalanításnak a 844. §
vagy a 845. § alapján helye lehet. Ilyen esetben, ha kártalanítást kell fizetni, a
korábban kifizetett kártalanítási összeget be kell számítani.
A kártalanítási eljárás
848. § (1) A kártalanítási igény a kártalanítást igénylő választása szerint egyszerűsített
kártalanítási eljárásban vagy kártalanítási perben érvényesíthető. A kártalanítási igény
fizetési meghagyásos eljárásban nem érvényesíthető.
(2) A kártalanítási igényt az állammal szemben kell érvényesíteni. Az államot az
igazságügyért felelős miniszter képviseli.
849. § (1) A kártalanítást igénylő a kártalanítást megalapozó határozat vele történő
közlésétől számított egy éven belül érvényesítheti a kártalanítási igényét. E határidő
elmulasztása jogvesztő.
(2) Ha a kártalanítást igénylő terhelt a kártalanítási eljárás lefolytatása alatt meghal,
örököse a terhelt halálától számított hat hónapon belül kérheti az eljárás folytatását. E
határidő elmulasztása jogvesztő.
850. § (1) Az igazságügyért felelős miniszter a kártalanítási eljárás során az
adatkérésre vonatkozó rendelkezések szerint adatszolgáltatást kérhet olyan adat vagy
irat beszerzése érdekében, amelyre a kérelem vagy a keresetlevél hivatkozik, vagy
amely a kártalanítási eljárás során felmerülő körülmény tisztázásához szükséges. Az
adatkérésre ilyen esetben a 263. §-t és a 264. §-t kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az igazságügyért felelős miniszter a kártalanítási eljárás során törvényben
meghatározott adatkörben adatszolgáltatást a következő nyilvántartásokból kérhet:
a) bűnügyi nyilvántartási rendszer,
b) polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartás,
c) központi idegenrendészeti nyilvántartás.
(3) A kártalanítási eljárásban a büntetőügyben eljárt bíróság feladatait bírósági titkár is
elláthatja.
Az egyszerűsített kártalanítási eljárás
851. § (1) Az egyszerűsített kártalanítási eljárás keretében a kártalanítást igénylő a
szabadság alaptalan korlátozásáért, illetve elvonásáért járó, kormányrendeletben
meghatározottak szerint számított összegű kártalanítást igényelhet. Az egyszerűsített
kártalanítási eljárás célja, hogy a kártalanítást igénylő és az igazságügyért felelős
miniszter között megállapodás jöjjön létre, amely alapján a kártalanítást teljesíteni kell.
(2) Ha az eljárást az ügyészség vagy a nyomozó hatóság szüntette meg, az
egyszerűsített kártalanítási eljárásra irányuló kérelmet annál a bíróságnál kell
előterjeszteni, amelynél az ügyészség a letartóztatás, az előzetes
kényszergyógykezelés, illetve a 845. § (1) bekezdésében meghatározott bűnügyi
felügyelet elrendelését indítványozta. Egyéb esetben a kérelmet a büntetőügyben
eljárt elsőfokú bíróságnál kell előterjeszteni.
(3) * A bíróság az egyszerűsített kártalanítási eljárásra irányuló kérelmet annak
beérkezését követő egy hónapon belül, érdemi vizsgálat nélkül a büntetőeljárás
ügyirataival együtt az igazságügyért felelős miniszternek küldi meg. Amennyiben az
ügyiratok megküldése terjedelmi vagy egyéb okból nem teljesíthető, a bíróság az
eljárást megszüntető határozatot, az ügydöntő határozatokat, a kényszerintézkedésről
szóló határozatokat, a kártalanítást igénylő kihallgatásáról készült jegyzőkönyveket,
illetve az egyéb, a kártalanítási igény elbírálása szempontjából lényeges ügyiratokat
küldi meg.
(4) Az igazságügyért felelős miniszter a kérelem hozzá való beérkezésétől számított
két hónapon belül megvizsgálja, hogy a 845. §-ban meghatározottak alapján a
kártalanítási igény megalapozott- e, illetve, hogy nem áll-e fenn kártalanítást kizáró
ok. Ha az igazságügyért felelős miniszter álláspontja szerint a kérelem megalapozott,
megállapítja a szabadság alaptalan korlátozásáért, illetve elvonásáért járó,
kormányrendeletben meghatározottak szerint számított kártalanítási összeget és errőla kártalanítást igénylőt írásban tájékoztatja. A tájékoztatás tartalmazza azt is, hogy a
kártalanítási összeg elfogadása esetén az egyszerűsített kártalanítási eljárás írásbeli
megállapodással zárul.
(5) Ha az igazságügyért felelős miniszter álláspontja szerint a kérelem nem
megalapozott, erről a kártalanítást igénylőt írásban tájékoztatja.
(6) A megállapodást a kérelem benyújtását követő öt hónapon belül kell írásban
megkötni.
(7) Ha a kártalanítást igénylővel a megállapodás létrejön, további kártalanítási igény
érvényesítésének nincs helye.
(8) A kártalanítási összeget a megállapodás írásbeli megkötését követő tizenöt napon
belül kell kifizetni.
852. § (1) Ha az egyszerűsített kártalanítási eljárás során a kérelem benyújtását
követő öt hónapon belül megállapodás nem jön létre, vagy az igazságügyért felelős
miniszter álláspontja szerint a kérelem nem megalapozott, a kártalanítást igénylő a
határidő lejártát, illetve a kérelem elfogadhatatlanságáról való tájékoztatást követő két
hónapon belül a 853–854. §-a szerinti kártalanítási pert indíthat. Ez a határidő
jogvesztő.
(2) * A kártalanítási per (1) bekezdés szerinti megindítása esetén a kártalanítást
igénylő a keresetlevelet a kártalanítási perre a polgári perrendtartásról szóló törvény
szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál terjeszti elő.
(3) * Az igazságügyért felelős miniszter a 851. § (3) bekezdése alapján megküldött
ügyiratokat a (2) bekezdés szerinti bíróság megkeresésére haladéktalanul megküldi.
A kártalanítási per
853. § (1) A kártalanítási perben a szabadság alaptalan korlátozása, illetve elvonása
miatt bekövetkezett
a) kár megtérítése, illetve
b) nem vagyoni sérelemért járó sérelemdíj
követelhető.
(2) A kártalanítási perben a kártalanítás módjára és mértékére a Polgári
Törvénykönyvről szóló törvénynek a kártalanításra és a sérelemdíjra vonatkozó
rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A kártalanítás a kártalanítást megalapozó
a) eljárást megszüntető határozat közlésének vagy
b) ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének
a napján válik esedékessé.
(4) A kártalanítási perben a büntetőügy során eljárt meghatalmazott védő díját és
költségeit nem lehet érvényesíteni.
854. § (1) A kártalanítási perben a polgári perrendtartásról szóló törvényt az e
törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A kártalanítási pert keresetlevéllel kell megindítani. A keresetlevél tartalmazza
a) a kártalanítást igénylő természetes személyazonosító adatait,
b) ha jogi képviselővel jár el, akkor a jogi képviselő nevét, székhelyét, telefonszámát,
elektronikus levélcímét, több jogi képviselő esetén a hivatalos iratok átvételére kijelölt
jogi képviselő nevét,
c) a kártalanítási igény összegét,
d) az érvényesíteni kívánt jogot a jogalap megjelölése útján,
e) az érvényesíteni kívánt jogot és a kereseti kérelmet megalapozó tényeket, és
f) a tényállításokat alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítási
indítványokat.
(3) Ha az eljárást az ügyészség vagy a nyomozó hatóság szüntette meg, a
keresetlevelet annál a bíróságnál kell előterjeszteni, amelynél az ügyészség a
letartóztatást, az előzetes kényszergyógykezelést, illetve a 845. § (1) bekezdésében
meghatározott bűnügyi felügyelet elrendelését indítványozta. Egyéb esetben a
keresetlevelet a büntetőügyben eljárt elsőfokú bíróságnál kell előterjeszteni.
(4) * A kártalanítási per iránti keresetlevelet a bíróság annak beérkezését követő egy
hónapon belül érdemi vizsgálat nélkül a büntetőeljárás ügyirataival együtt azigazságügyért felelős minisztérium székhelye szerint illetékes, a perre hatáskörrel
rendelkező járásbíróságnak vagy törvényszéknek küldi meg. Amennyiben az ügyiratok
megküldése terjedelmi vagy egyéb okból nem teljesíthető, a bíróság az eljárást
megszüntető határozatot, az ügydöntő határozatokat, a kényszerintézkedésről szóló
határozatokat, a kártalanítást igénylő kihallgatásáról készült jegyzőkönyveket, illetve
az egyéb, a kártalanítási igény elbírálása szempontjából lényeges ügyiratokat küldi
meg.
(5) A 846. § (1) bekezdés a)–c) és e) pontjában meghatározott kizáró ok fennállására
vonatkozóan vagy a kártalanítási per során felmerülő körülmény tisztázása érdekében
az alperes indítványára a bíróság beszerezheti a büntetőügyben eljárt ügyészség vagy
nyomozó hatóság nyilatkozatát. A nyilatkozat a kizáró ok vagy a kártalanítási per
során felmerülő körülmény megítélésével kapcsolatos jogi álláspontot tartalmazza,
illetve ahhoz csatolni kell az azt alátámasztó iratokat.
A kártalanítás kifizetésével kapcsolatos szabályok
855. § (1) Ha az államnak kártalanítást kell fizetnie és a kártalanítási eljárás során adat
merült fel arra, hogy a kártalanítást igénylővel szemben a kártalanítás alapjául
szolgáló büntetőeljárás tárgyát képező bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban
jogerősen polgári jogi igényt ítéltek meg, amelyet a kártalanítás kifizetéséig nem
teljesített, az igazságügyért felelős miniszter a kártalanítási összeget visszatartja. Ilyen
esetben a megítélt polgári jogi igényt a kártalanítás összegéből kell teljesíteni. A
kártalanítási összeg fennmaradó részét a bírósági végrehajtó foglalást igazoló
nyilatkozatának beérkezését követően ki kell fizetni.
(2) * Ha az államnak kártalanítást kell fizetnie és a kártalanítási eljárás során adat
merült fel arra, hogy a kártalanítást igénylővel szemben a kártalanítás alapjául
szolgáló büntetőeljárás tárgyát képező bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban
vagyonelkobzást rendeltek el, fiatalkorúval szemben pénzbüntetést szabtak ki, vagy a
kártalanítást igénylőt bűnügyi költség megfizetésére kötelezték, és azt a kártalanítás
kifizetéséig nem hajtották végre, az igazságügyért felelős miniszter a kártalanítás
kifizetése előtt a végrehajtás érdekében megkeresi az állami adó- és vámhatóságot. A
megkeresésben közölni kell a kártalanítást igénylő természetes személyazonosító
adatait, illetve a kártalanítás kifizetésével kapcsolatos adatokat.
(3) * Az (1) és (2) bekezdés alapján az igazságügyért felelős miniszter kezelheti a
polgári jogi igénnyel, a vagyonelkobzással, a fiatalkorúval szemben kiszabott
pénzbüntetéssel és a bűnügyi költséggel kapcsolatos adatokat, az adatkérésre
vonatkozó rendelkezések alapján a bírósági végrehajtótól, illetve az állami adó- és
vámhatóságtól adatok szolgáltatását kérheti, továbbá a bírósági végrehajtó a polgári
jogi igény, illetve az állami adó- és vámhatóság a vagyonelkobzás, a fiatalkorúval
szemben kiszabott pénzbüntetés és a bűnügyi költség végrehajtása érdekében a
kártalanítási eljárással kapcsolatos személyes adatokat megismerheti, illetve azokat
kezelheti.
CIX. FEJEZET
A VISSZATÉRÍTÉS
856. § (1) A pénzbüntetés, a szabálysértés miatt alkalmazott pénzbírság, valamint a
bűnügyi költség címén befizetett összeget a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig
eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt a terheltnek vissza kell téríteni, ha
a) rendkívüli jogorvoslat folytán a jogerős ügydöntő határozatot a bíróság hatályon
kívül helyezte vagy az Alkotmánybíróság megsemmisítette és megismételt eljárást kell
lefolytatni,
b) rendkívüli jogorvoslat folytán a bíróság a jogerős ügydöntő határozatot hatályon
kívül helyezte és az ügyiratokat az ügyészségnek küldte meg,
c) rendkívüli jogorvoslat folytán a bíróság a terheltet felmentette vagy vele szemben
az eljárást megszüntette, vagy
d) a rendkívüli jogorvoslat folytán hozott határozat pénzbüntetés, szabálysértés miatt
alkalmazott pénzbírság, továbbá bűnügyi költség megfizetésére kötelezést nem
tartalmaz.(2) Ha a rendkívüli jogorvoslat folytán hozott határozat pénzbüntetés, szabálysértés
miatt alkalmazott pénzbírság vagy bűnügyi költség megfizetésére kötelezést
alacsonyabb mértékben tartalmaz, akkor a befizetett összeg és az alacsonyabb
mértékű kötelezés közötti különbözetet kell a terheltnek visszatéríteni, a befizetéstől a
visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt.
(3) Vagyonelkobzás, elkobzás esetén, valamint akkor, ha a lefoglalt dolog az állam
tulajdonába került, az (1) és (2) bekezdés irányadó azzal, hogy ha rendkívüli
jogorvoslat folytán a bíróság a terheltet felmentette vagy vele szemben az eljárást
megszüntette, visszatérítésnek csak akkor van helye, ha a bíróság a felmentő
ítéletben vagy az eljárást megszüntető határozatban vagyonelkobzást vagy elkobzást
nem vagy alacsonyabb mértékben rendelt el. Az elkobzott dolgot, a vagyonelkobzás
alá eső vagyont, továbbá a lefoglalt dolgot elsősorban természetben kell visszaadni.
Ha ez nem lehetséges, vagy a vagyonelkobzás pénzösszegre vonatkozott, a
vagyonelkobzáskor, illetve az elkobzáskor irányadó forgalmi értéket vagy a
pénzösszeget alapul véve, annak a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított
mindenkori kamatával növelt összegét kell visszatéríteni.
(4) A visszatérítést a bíróság hivatalból vagy az ügyészség, a terhelt, a védő vagy az
egyéb érdekelt indítványára rendeli el.
(5) Ha
a) a rendkívüli jogorvoslatot a terhelt halála után indítványozták,
b) a terhelt a rendkívüli jogorvoslati eljárás során meghal, vagy
c) a terhelt rendkívüli jogorvoslat alapján hozott határozat meghozatala után, de a
visszatérítés indítványozása előtt meghal,
a visszatérítést a terhelt örököse is indítványozhatja.
(6) Ha a visszatérítést a terhelt örököse indítványozta, az (1)–(3) bekezdés azzal
irányadó, hogy a visszatérítést a terhelt örököse részére kell teljesíteni.
857. § (1) A visszatérítést
a) perújítás esetén a megismételt eljárásban jogerős ügydöntő határozatot hozó vagy
a 644. § (3) és (4) bekezdése esetében a perújítás megengedhetőségének kérdésében
döntő bíróság,
b) alkotmányjogi panasz esetén az ügyben elsőfokon eljárt bíróság,
c) felülvizsgálat, a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat és jogegységi
eljárás esetén a Kúria,
d) egyszerűsített felülvizsgálat esetén az alapügyben jogerős ügydöntő határozatot
hozó bíróság
rendeli el.
(2) Ha a visszatérítés alapja a 856. § (1) bekezdés d) pontja vagy (2) bekezdése, és a
rendkívüli jogorvoslat folytán hozott jogerős ügydöntő határozatban a bíróság a sértett
által előterjesztett polgári jogi igénynek helyt adott, a visszatérítés összegét a polgári
jogi igény kielégítésére kell fordítani, feltéve, hogy a polgári jogi igény kielégítése
addig még nem vagy nem teljes egészében történt meg.
(3) A polgári jogi igény kielégítése után fennmaradó összeget a terheltnek vissza kell
téríteni.
CX. FEJEZET
KEGYELEM A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN
A kegyelmi eljárás megindítása
858. § (1) A büntetőeljárás megszüntetése iránti kegyelmi eljárást az e Fejezetben
meghatározott rendelkezések szerint kell lefolytatni.
(2) A büntetőeljárás megszüntetése iránti kegyelmi eljárás kérelemre vagy hivatalból
indulhat.
(3) Kegyelmi kérelmet a terhelt, a védő, a terhelt törvényes képviselője, valamint a
terhelt hozzátartozója nyújthat be.
(4) A kegyelmi kérelmet írásban kell benyújtani annál a bíróságnál vagy ügyészségnél,
amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van.(5) Hivatalból a kegyelmi eljárást kegyelmi kezdeményezéssel az a bíróság vagy
ügyészség indíthatja meg, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van.
(6) Kegyelmi kezdeményezés esetén, vagy ha a kegyelmi kérelmet nem a terhelt
nyújtotta be, a bíróság vagy az ügyészség beszerzi a terhelt arra vonatkozó
nyilatkozatát, hogy a kegyelmi eljárás lefolytatásához hozzájárul-e. Ha a terhelt a
hozzájárulását megtagadja, a kegyelmi eljárás nem folytatható le.
A kegyelmi eljárás
859. § (1) A kegyelmi eljárásnak a büntetőeljárás lefolytatására nincs halasztó hatálya.
(2) A bíróság vagy az ügyészség a kegyelmi eljárásban e törvénynek az adatkérésre
vonatkozó rendelkezései szerint beszerzi azokat a terheltre vonatkozó adatokat és
iratokat, amelyek a kegyelmi eljárás lefolytatásához és a kegyelmi kérelem vagy a
kegyelmi kezdeményezés elbírálásához szükségesek.
(3) A bíróság vagy az ügyészség a (2) bekezdésben meghatározott célból különösen a
következőket szerezheti be:
a) a terheltről készített környezettanulmány,
b) fogva tartott terhelt esetén a büntetés-végrehajtási intézet értékelő véleménye,
vagy
c) a terhelt életvitelével összefüggő nyilvános adatokról készített rendőrségi jelentés.
(3a) * A környezettanulmányt a pártfogó felügyelő készíti el.
(4) A kegyelmi kérelmet vagy a kegyelmi kezdeményezést, a büntetőeljárás ügyiratait
vagy azok egy részét, valamint a (2) bekezdésben meghatározott célból beszerzett
adatokat, iratokat azok beszerzését követő nyolc napon belül
a) a vádemelés előtt az eljáró ügyészség a legfőbb ügyészhez,
b) a vádemelés után a bíróság az igazságügyért felelős miniszterhez
terjeszti fel.
860. § (1) A legfőbb ügyész vagy az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi
kérelmet vagy a kegyelmi kezdeményezést, valamint a felterjesztett adatokat, iratokat
megvizsgálja, és – ha szükséges – az adatkérésre vonatkozó rendelkezések szerint a
859. § (2) bekezdésében meghatározott célból adatszolgáltatást kérhet. Az
adatkérésre ilyen esetben a 263. §-t és a 264. §-t kell megfelelően alkalmazni.
(2) A legfőbb ügyész vagy az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárásban
törvényben meghatározott adatkörben adatokat igényelhet a következő
nyilvántartásokból:
a) bűnügyi nyilvántartási rendszer,
b) szabálysértési nyilvántartási rendszer,
c) polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartás,
d) közúti közlekedési nyilvántartás,
e) központi idegenrendészeti nyilvántartás,
f) * körözési nyilvántartási rendszer.
(2a) * A legfőbb ügyész vagy az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárásban
a kegyelmi kérelem vagy a kegyelmi kezdeményezés elbírálása érdekében
beszerezheti a 859. § (3) bekezdésében meghatározott ügyiratokat.
(3) A büntetőeljárás megszüntetésére vonatkozó kegyelem iránti előterjesztést a
vádemelés előtt a legfőbb ügyész, a vádemelés után az igazságügyért felelős
miniszter tehet a köztársasági elnökhöz.
(4) A legfőbb ügyész vagy az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi kérelmet,
illetve az igazságügyért felelős miniszter a bíróság kegyelmi kezdeményezését a
köztársasági elnökhöz akkor is felterjeszti, ha a kegyelem gyakorlása iránt nem tesz
előterjesztést.
861. § * A köztársasági elnök a kegyelmi döntésről szóló határozatot a kegyelmi
kérelmet előterjesztő igazságügyért felelős miniszter vagy legfőbb ügyész részére
küldi meg.
861/A. § * A köztársasági elnök az egyéni kegyelmezési jogát nem gyakorolhatja, ha a
terhelt gyanúsítotti kihallgatására vagy vele szemben vádemelésrea) tizennyolcadik életévét betöltött személy által tizennyolcadik életévét be nem
töltött személy sérelmére elkövetett nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni
bűncselekmény, vagy
b) az a) pontban meghatározott bűncselekménnyel vagy az a) pontban meghatározott
bűncselekmény miatt indult büntetőeljárással összefüggő, tizennyolcadik életévét
betöltött személy által elkövetett más szándékos bűncselekmény
miatt került sor.
862. § * (1) A legfőbb ügyész a kegyelmi döntésről szóló határozatot és a kegyelmi
eljárás iratait annak az ügyészségnek küldi meg, amely előtt a büntetőeljárás
folyamatban van.
(2) Ha az előterjesztő az igazságügyért felelős miniszter volt, a kegyelmi döntésről
szóló határozatot és a kegyelmi eljárás iratait az igazságügyért felelős miniszter
megküldi annak a bíróságnak, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van.
(3) A kegyelmi döntésről szóló határozatot a terheltnek, a védőnek és a kegyelmi
kérelem előterjesztőjének az a bíróság vagy ügyészség kézbesíti, amely előtt a
büntetőeljárás folyamatban van. A bíróság vagy az ügyészség a büntetőeljárást
megszüntető kegyelmi döntésről szóló határozattal egyidejűleg az eljárást
megszüntető határozatot is kézbesíti. Fogva tartott terhelt esetén a bíróság vagy az
ügyészség a kegyelmi döntésről szóló határozat másolatát megküldi a fogvatartást
végrehajtó szervnek.
(4) Ha a kegyelmi eljárás a köztársasági elnök döntése nélkül más okból fejeződik be,
ennek tényét az a szerv vagy személy állapítja meg, amely vagy aki előtt a kegyelmi
eljárás folyamatban van.
(5) Ha a köztársasági elnök nem gyakorolt kegyelmet, nincs akadálya annak, hogy az
arra jogosult újabb kegyelmi kérelmet nyújtson be.
CXI. FEJEZET
A BŰNÜGYI KÖLTSÉG ÉS A RENDBÍRSÁG MÉRSÉKLÉSE VAGY ELENGEDÉSE
863. § (1) Az államot illető bűnügyi költség és a rendbírság megfizetésének különös
méltánylást érdemlő okból történő mérséklésére vagy elengedésére irányuló kérelmet
az államot illető bűnügyi költség megfizetésére kötelezett, a rendbírsággal sújtott (a
továbbiakban együtt: fizetésre kötelezett), a fizetésre kötelezett védője, a fizetésre
kötelezett képviselője vagy hozzátartozója nyújthatja be.
(2) Az államot illető bűnügyi költség egyetemleges megfizetésére történő kötelezés
esetén valamennyi fizetésre kötelezettnek kérelmet kell benyújtania. A kérelem
benyújtására ebben az esetben is az (1) bekezdésben megjelölt személyek jogosultak.
(3) Az államot illető bűnügyi költség megfizetésének mérséklésére vagy elengedésére
irányuló kérelmet az ügyben elsőfokon eljárt bíróságnál, illetve az eljárás
megszüntetéséről szóló határozatot meghozó ügyészségnél, a rendbírság
megfizetésének mérséklésére vagy elengedésére irányuló kérelmet a rendbírságot
kiszabó bíróságnál, ügyészségnél vagy nyomozó hatóságnál kell előterjeszteni.
864. § (1) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a kérelem felterjesztését
megelőzően az adatkérésre vonatkozó rendelkezések szerint beszerzi azokat a
fizetésre kötelezettre vonatkozó adatokat és iratokat, amelyek az eljárás
lefolytatásához és a kérelem elbírálásához szükségesek.
(2) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az (1) bekezdésben
meghatározott célból különösen a következő adatok szolgáltatását kérheti:
a) a fennálló tartozás mértékét, illetve az addigi befizetés adatait tartalmazó igazolás,
b) a fizetésre kötelezettnek a vagyoni és jövedelmi helyzetére vonatkozó adatai,
c) a fizetésre kötelezett személyi és családi körülményeit, vagyoni és jövedelmi
helyzetét feltáró részleges környezettanulmány, illetve
d) fogva tartott fizetésre kötelezett esetén a büntetés-végrehajtási intézet értékelő
véleménye.
(2a) * A környezettanulmányt a pártfogó felügyelő készíti el.
(3) A kérelmet, a büntetőeljárás ügyiratait vagy azok egy részét, valamint az (1)
bekezdésben meghatározott célból beszerzett adatokat, iratokat, azok beszerzésétkövető nyolc napon belül a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az
igazságügyért felelős miniszterhez terjeszti fel.
(4) * A rendbírság mérséklése vagy elengedése iránti kérelem esetén a bíróság az
igazságügyért felelős miniszter döntéséig elrendelheti a rendbírság végrehajtásának a
felfüggesztését, illetve annak átváltoztatása esetén a rendbírság helyébe lépő elzárás
végrehajtásának az elhalasztását vagy a félbeszakítását.
865. § (1) Az igazságügyért felelős miniszter a kérelmet és a felterjesztett adatokat,
iratokat megvizsgálja, és – ha szükséges – az adatkérésre vonatkozó rendelkezések
szerint a 864. § (1) bekezdésében meghatározott célból adatszolgáltatást kérhet. Az
adatkérésre ilyen esetben a 263. §-t és a 264. §-t kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az igazságügyért felelős miniszter a kérelmek elbírálása során adatot igényelhet a
polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartásból.
(3) Az igazságügyért felelős miniszter a kérelem tárgyában hozott döntését annak a
bíróságnak, ügyészségnek vagy nyomozó hatóságnak küldi meg, amely a kérelmet
felterjesztette. A kérelmet felterjesztő bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a
kérelem tárgyában hozott döntést továbbítja a fizetésre kötelezettnek és a kérelmet
benyújtó személynek.
HUSZONHARMADIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Felhatalmazó rendelkezések
866. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza
a) a bírósági ügyintéző által a büntetőeljárásban ellátható feladatokat,
b) * az előkészítő eljárás lefolytatásának, a leplezett eszközök alkalmazása
indítványozásának, illetve engedélyezésének, a nyomozó hatóságok nyomozásának,
az ügyészségi nyomozás során az ügyészség és a nyomozó hatóságok
együttműködésének és az ügyészségi nyomozás során felmerült egyes költségeknek a
szabályait, *
c) az egyszerűsített kártalanítási eljárás keretében kifizethető összeget, a kiszámítás
módját, illetve a megállapodás megkötésével és a kártalanítás kifizetésével
kapcsolatos szabályokat. *
(2) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy
1. a büntetőeljárásban részt vevő személyekre és a büntetőeljárásban végzett eljárási
cselekményekre vonatkozó szabályokat, *
2. a büntetőeljárásban a telekommunikációs eszközök alkalmazásának szabályait, *
3. a különleges bánásmódot igénylő személy részvételét igénylő eljárási cselekmény
elvégzésére szolgáló helyiség kialakítására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, *
4. a büntetőeljárás ügyiratai megismerésének szabályait az államháztartásért felelős
miniszterrel, a rendészetért felelős miniszterrel és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt
irányító miniszterrel egyetértésben, *
5. * a bűnügyi költség előlegezésének, valamint a büntetőeljárásban elrendelt
elővezetés végrehajtásával, illetve a terhelt elfogatóparancs alapján történő
előállításával felmerült, a Rendőrségről szóló törvény alapján igazolt költség
megtérítésének – ide nem értve az elővezetés költsége mértéke megállapítását – a
szabályait az államháztartásért felelős miniszterrel, a rendészetért felelős miniszterrel
és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt irányító miniszterrel egyetértésben, *
6. *
7. a büntetőeljárásban a pártfogó ügyvéd és a kirendelt védő díjára és költségeire
vonatkozó szabályokat az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben,
8. a terhelt és a meghatalmazott védő költségeinek és a meghatalmazott védő díja
állam, pótmagánvádló vagy magánvádló általi megtérítésének szabályait az
államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, *
9. a büntetőeljárásban részt vevő személyek és képviselőik díjára és költségeire
vonatkozó szabályokat az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, *
10. a tanú költségeire vonatkozó szabályokat az államháztartásért felelős miniszterrel
egyetértésben,11. * a szaktanácsadó díjára és költségeire vonatkozó szabályokat az
államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben,
12. a tolmács és a fordító díjára és költségeire vonatkozó szabályokat az
államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben,
13. az elmeállapot megfigyelésére kijelölt egészségügyi intézményeket, a pszichiátriai
fekvőbeteg-intézetben az elmeállapot megfigyelésével kapcsolatos költségeket és
ezek elszámolását az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben,
14. a bűnügyi felügyelet és a távoltartás végrehajtásának szabályait a rendészetért
felelős miniszterrel egyetértésben, *
15. az óvadék letétele esetén a bírósági letét szabályait,
16. a fogva tartásban lévő terhelt elmeállapota megfigyelésének szabályait az
egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben,
17. a lefoglalás szabályait az államháztartásért felelős miniszterrel, a rendészetért
felelős miniszterrel és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt irányító miniszterrel
egyetértésben,
18. a zár alá vétel szabályait az államháztartásért felelős miniszterrel, a rendészetért
felelős miniszterrel és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt irányító miniszterrel
egyetértésben,
19. a bírósági ügyvitel szabályait,
20. a fogva tartott személy esetében a büntetőeljárás lefolytatása során, továbbá a
büntetőeljárásban hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra háruló
feladatokat, *
21. a bírósági eljárásban az eljárási cselekményről hangfelvétel vagy kép- és
hangfelvétel készítésének szabályait, *
22. * a feltételes ügyészi felfüggesztés keretében elrendelhető helyreállító szemléletű
konfliktuskezelő eljárásra vonatkozó szabályokat,
23. a büntetőeljárás során a pártfogó felügyelő tevékenységének a szabályait
rendeletben megállapítsa.
(3) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy
a) az irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok hatáskörét és illetékességét az
igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben,
b) *
c) az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikai rendszer
szabályait, valamint az adatgyűjtés és feldolgozás részletes szabályait *
rendeletben megállapítsa.
(4) * Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy a honvédelmi
szervezetek, valamint a honvédelmi miniszter fenntartói irányítása alá tartozó,
honvédelmi szervezetnek nem minősülő szakképző intézményeknél szolgálatot
teljesítő honvédek tekintetében, továbbá a rendvédelmi feladatokat ellátó szervet
irányító miniszter, illetve az Országgyűlési Őrség tekintetében a rendészetért felelős
miniszter, hogy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának
szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek
tekintetében, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős
miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, hogy
a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében
a) a parancsnoki nyomozásra jogosult jogosultakat, hatáskörüket és a parancsnoki
nyomozás szabályait, illetve *
b) a katonával szemben elrendelt bűnügyi felügyelet ellenőrzésének szabályait *
az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben, az Országgyűlési Őrség
tekintetében az Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével, rendeletben
megállapítsa.
(5) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy a kábítószer-
függőséget gyógyító kezelés, kábítószer-használatot kezelő más ellátás vagy
megelőző-felvilágosító szolgáltatás szabályait a kábítószer-megelőzésért és a
kábítószerügyi koordinációs feladatokért felelős miniszterrel, a rendészetért felelősminiszterrel és az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben
meghatározza.
Hatálybalépés
867. § Ez a törvény 2018. július 1-jén lép hatályba.
Átmeneti rendelkezések
868. § (1) E törvény rendelkezéseit – a 868–876. §-ban meghatározott eltérésekkel – a
hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásokban is alkalmazni kell.
(2) Az eljárást – a (3) bekezdésben szabályozott kivétellel – a korábbi jogszabály
szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező és a korábbi jogszabályban
meghatározott összetételű bíróság folytatja le, ha az ügy e törvény hatálybalépése
előtt a bírósághoz érkezett.
(3) Ha a bíróság a korábbi jogszabály alapján a törvény erejénél fogva járt el egy
hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanácsban, és e törvény alapján egyesbíró jár el,
e törvény hatálybalépése után a továbbiakban egyesbíróként jár el.
(3a) * Ha az ügy 2024. július 31. napjáig a bírósághoz érkezett, ezt követően is az a
bíróság folytatja le az eljárást, amely a 21. § (5) bekezdésének 2024. július 31. napján
hatályos szövege szerint rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.
(4) Az e törvény hatálybalépése előtt történt hatályon kívül helyezés esetén a
megismételt eljárást – az (5) bekezdésben szabályozott kivétellel – az e törvény szerint
hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság folytatja le.
(5) Az e törvény hatálybalépése előtt történt hatályon kívül helyezés esetén a
megismételt eljárást a korábbi jogszabály szerint hatáskörrel és illetékességgel
rendelkező bíróság folytatja le, ha az ügy a megismételt eljárás lefolytatására e
törvény hatálybalépése előtt érkezett a bírósághoz.
(6) * E törvénynek a büntetőeljárásról szóló törvény és más kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2020. évi XLIII. törvénnyel megállapított 20. § (1) bekezdés 20.
pontját a 2021. január 1. napját követően a bírósághoz érkezett ügyekben kell
alkalmazni.
(7) * Ha e törvénynek a 2024. augusztus 31. napján hatályos szabályai szerint a
bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a folyamatban levő ügyben papíralapon
tartotta a kapcsolatot valamely, a büntetőeljárásban részt vevő természetes
személlyel, és ez a személy e törvénynek a 2024. augusztus 31. napját követően
hatályos szabályai szerint elektronikus úton kapcsolatot tartó, a büntetőeljárásban
részt vevő személynek minősül, akkor a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság
ezzel a személlyel a folyamatban levő ügyben továbbra is papíralapon tartja a
kapcsolatot, kivéve ha
a) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság tájékoztatja az elektronikus úton
kapcsolatot tartó, a büntetőeljárásban részt vevő személyt arról, hogy köteles
elektronikus úton kapcsolatot tartani, vagy
b) a büntetőeljárásban részt vevő személy a folyamatban levő ügyben 2024.
augusztus 31. napját követően elektronikus úton tesz nyilatkozatot vagy más írásbeli
beadványt a bírósághoz, az ügyészséghez, illetve a nyomozó hatósághoz.
869. § (1) A 14. § (3) bekezdés a) pontjának alkalmazása során a törvényszék
másodfokú tanácsának tagjaként eljáró bíró a 2016. november 30. után indult
büntetőeljárásokban minősül kizártnak.
(2) A 14. § (3) bekezdés a) pontjának alkalmazása során kizártnak minősül
a) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 2017. június 30-ig hatályban volt
207. § (6) bekezdésében meghatározott ügyekben, illetve a házi őrizet egy éven túli
meghosszabbítása tárgyában a törvényszék egyes bírájaként eljáró bíró, ha a
büntetőeljárás 2013. november 22. után indult,
b) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 2017. június 30-ig hatályban volt
131. § (3) bekezdése, 138. § (3) bekezdése, 142. § (4) bekezdése, illetve 486. §-a
alapján az ítélőtábla tanácsának tagjaként eljáró bíró, ha a büntetőeljárás 2016.
november 30. után indult.870. § (1) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásban az ezt
megelőzően, a korábbi jogszabály szerint végzett eljárási cselekmény akkor is
érvényes, ha ezt e törvény másként szabályozza.
(2) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő határidőket a korábbi jogszabály
szerint kell számolni.
(3) * A korábbi jogszabály alapján előterjesztett panasz, felülbírálati indítvány vagy
egyéb indítvány elbírálását e törvény hatálybalépése után a nyomozó hatóság, az
ügyészség, illetve a bíróság mellőzi, és erről az előterjesztőt tájékoztatja, ha e törvény
alapján nincs helye panasz, felülbírálati indítvány vagy egyéb indítvány
előterjesztésének, vagy annak címzettje e törvény alapján nem jogosult a döntésre.
(4) E törvénynek az igazolási kérelem előterjesztésének határidejére vonatkozó
szabályát e törvény hatálybalépését követően történt mulasztás esetében kell
alkalmazni.
(5) A korábbi jogszabály alapján felfüggesztett eljárást e törvény hatálybalépését
követően e törvény szerint kell lefolytatni.
(6) * E törvény elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseit – a (7)
bekezdésben meghatározott kivétellel – a 2018. január 1-jét követően indult
büntetőeljárásokban kell alkalmazni.
(7) * Az összbüntetési eljárás iránti indítványt, valamint ezen indítvány visszavonását
az elítélt védője a 2018. január 1-je előtt indult büntetőeljárások esetében is
benyújthatja elektronikus úton a bírósághoz.
871. § * Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásban e
törvénynek a tanúvallomás felhasználására vonatkozó szabályait azon tanúvallomások
vonatkozásában lehet alkalmazni, amelyeknél a tanúzási figyelmeztetésre e törvény
rendelkezései szerint is sor került.
872. § (1) A leplezett eszköz alkalmazásának törvényességét az engedélyezés
időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell megítélni.
(2) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő, az ügyészségről szóló törvény, a
rendőrségről szóló törvény vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény alapján
végzett titkos információgyűjtés esetén a titkos információgyűjtést végző szerv e
törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül döntést hoz arról, hogy előkészítő
eljárást kezdeményez-e vagy feljelentést tesz- e.
(3) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazására e törvény által
meghatározott időtartamba be kell számítani a (2) bekezdés alapján kezdeményezett
büntetőeljárásban végzett bírói, vagy külső engedélyhez kötött titkos
információgyűjtés időtartamát.
873. § (1) * A bűnügyi felügyelet elrendelésének, tartamának számítására vonatkozó
szabályokat a korábbi jogszabály alapján elrendelt, fenntartott, vagy meghosszabbított
házi őrizet, távoltartás vagy lakhelyelhagyási tilalom tárgyában hozott első esedékes
döntéssel kezdődően kell alkalmazni.
(2) A bíróság a korábbi jogszabály alapján elrendelt vagy fenntartott lakhelyelhagyási
tilalom fenntartásának szükségességét e törvény hatálybalépését követő négy
hónapon belül felülvizsgálja. A bűnügyi felügyelet tartamának számítására vonatkozó
szabályokat e döntést követően kell alkalmazni.
(3) Ha a korábbi jogszabály alapján letett óvadék mellett a bíróság nem rendelt el házi
őrizetet vagy lakhelyelhagyási tilalmat, a bíróság e törvény hatálybalépését követő
négy hónapon belül rendelkezik a bűnügyi felügyelet elrendeléséről vagy az óvadék
visszaadásáról.
874. § (1) E törvénynek a kizárólagos ügyészségi nyomozásra vonatkozó szabályait e
törvény hatálybalépését követően indult nyomozásokban kell alkalmazni.
(2) Ha a korábbi jogszabály alapján sor került a gyanúsított kihallgatására, a nyomozás
korábbi jogszabály szerint meghatározott vagy meghosszabbított határidejének
lejártakor kell a nyomozás ügyiratainak ügyészség részére történő bemutatásáról
intézkedni.(3) E törvénynek a magánindítvány előterjesztésének határidejére vonatkozó
szabályát e törvény hatálybalépését követően elkövetett bűncselekmények esetében
kell alkalmazni.
(4) Ha e törvény hatálybalépésének időpontjában az ügyben a korábbi jogszabály
alapján elrendelt feljelentés kiegészítése során a nyomozó hatóság eljárási
cselekményeket végez, a nyomozó hatóság a hatálybalépéstől számított három napon
belül feljegyzést készít, és e törvény rendelkezései szerint a feljelentést átteszi,
elutasítja, vagy a nyomozást elrendeli.
(5) Az ügyészség megszünteti az eljárást, ha a korábbi jogszabály alapján elrendelt
vádemelés elhalasztásának tartama e törvény hatálybalépését követően
eredményesen eltelt. Ebben az esetben az ügyészség a bűnügyi költségnek vagy egy
részének megfizetésére kötelezheti a gyanúsítottat.
(6) A korábbi jogszabály alapján elrendelt vádemelés elhalasztása esetén az eljárást e
törvény szabályai szerint folytatni kell, ha
a) a gyanúsítottnak a vádemelés elhalasztása ellen bejelentett panaszát e törvény
hatálybalépése után bírálják el,
b) a gyanúsítottat a vádemelés elhalasztása tartama alatt elkövetett szándékos
bűncselekmény miatt a vádemelés elhalasztása tartama alatt gyanúsítottként
hallgatják ki, ideértve azt is, ha a megalapozott gyanú közlése a gyanúsított
ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodása miatt nem lehetséges, vagy
c) a gyanúsított a pártfogó felügyelet szabályait vagy a vádemelés elhalasztásáról
szóló határozattal előírt magatartási szabályokat súlyosan megszegi, illetve a
kötelezettségét nem teljesíti, és az nem is várható.
(7) Ha a vádemelés elhalasztására a Btk. 180. §-ában vagy 212. § (3) bekezdésében
meghatározott büntethetőséget megszüntető okra figyelemmel került sor, az eljárást e
törvény szabályai szerint folytatni kell, ha
a) a gyanúsított a büntethetőség megszűnését eredményező magatartást nem
tanúsítja, és az nem is várható, vagy
b) * a gyanúsítottat a vádemelés elhalasztásának tartama alatt elkövetett ugyanolyan
bűncselekmény miatt gyanúsítottként hallgatják ki, vagy ez a gyanúsított ismeretlen
helyen vagy külföldön tartózkodása miatt nem lehetséges.
(8) * A bíróság nem szüntetheti meg az eljárást,
a) amiatt, hogy a korábbi jogszabály alapján benyújtott vádirat nem tartalmazza az
ügyészségnek a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására, illetve ezek
nemére vonatkozó indítványát, vagy
b) ha a korábbi jogszabály alapján benyújtott vádirat korábbi jogszabály szerinti
hiányosságainak pótlása nem történt meg, de a vádirat e törvényben foglaltaknak
megfelel.
875. § (1) Ha az ügyiratok e törvény hatálybalépése előtt a bírósághoz érkeztek, a
bíróság e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül előkészítő ülést tart,
kivéve, ha a bíróság e törvény hatálybalépését megelőzően kitűzte a tárgyalást.
(2) Ha a bíróság a korábbi jogszabály alapján közvetítői eljárás lefolytatása érdekében
függesztette fel az eljárást, a közvetítői eljárás befejezését követően megszünteti az
eljárást, ha a Btk. 29. § (1) bekezdése alkalmazható.
(3) Ha bíróság a korábbi jogszabály alapján a Btk. 180. §-ában vagy a 212. § (3)
bekezdésében meghatározott büntethetőséget megszüntető okra figyelemmel
függesztette fel az eljárást, és e büntethetőséget megszüntető ok alapján megszünteti
az eljárást, a bűnügyi költségnek vagy egy részének megfizetésére kötelezheti a
vádlottat.
(4) Jogegységi eljárást az e törvény hatálybalépése előtt befejezett vagy a
hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyben is lehet indítványozni.
(5) * E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi
XXXI. törvénnyel módosított 671. § 10. pontja alapján egyszerűsített felülvizsgálatnak
csak az e rendelkezés módosításának hatálybalépését követően benyújtott rendkívüli
jogorvoslati indítvány esetén van helye a Btk. 60. § (2a) bekezdésében meghatározott
kiutasítás tartamával kapcsolatos törvénysértés miatt.876. § (1) Ha a bíróság e törvény hatálybalépését megelőzően a bíróság elé állítás
során az ügyiratokat az ügyészségnek visszaküldi, e törvény hatálybalépését követően
a további eljárást e törvény rendelkezései szerint kell lefolytatni.
(2) Ha a bíróság a végzését tárgyalás mellőzésével e törvény hatálybalépése előtt
hozta meg, és tárgyalás tartását kérték, az eljárást e törvény szerint kell lefolytatni.
(3) Ha a tárgyalás mellőzését a pótmagánvádló vagy a magánvádló indítványozta, a
bíróság a korábbi jogszabály alapján dönt, ha az indítvány a bíróságra e törvény
hatálybalépése előtt érkezett.
(4) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban a pótmagánvádló
vádejtés esetén is vádindítvány alapján jár el, ha a vádindítványt e törvény
hatálybalépése előtt a bírósághoz benyújtották.
(5) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban a pótmagánvádló
eljárhat jogi képviselő nélkül is, ha a természetes személy pótmagánvádló jogi
szakvizsgával rendelkezik, vagy a nem természetes személy pótmagánvádló
képviseletének ellátására a sértett ügyvezetésre vagy képviseletre feljogosított tagja
vagy tisztségviselője, illetve a sértettel alkalmazotti jogviszonyban lévő személy jogi
szakvizsgával rendelkezik.
(6) Ahol a határzárral kapcsolatos bűncselekmény miatt elrendelt személyi
szabadságot érintő kényszerintézkedés végrehajtását e törvény hatálybalépését
megelőzően megkezdték, ott végrehajtható e törvény hatálybalépését követően is.
(7) Az e törvény hatálybalépése előtt megkezdett különleges eljárást a bíróság a
korábbi jogszabály rendelkezései szerint fejezi be.
876/A. § * E törvénynek az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások
megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvénnyel
megállapított 561. § (3) bekezdés g) pontját, 604. § (4) bekezdését, 636. § (3)
bekezdését, 648. § d) pontját, 649. § (6) bekezdését, 652. § (1) bekezdését és 670. §
(6) bekezdését a bíróság 2020. július 1-jén vagy az azt követően meghozott ügydöntő
határozata vonatkozásában kell alkalmazni.
876/B. § * Az elkövetőre illetékes bíróság illetékessége a Btk. 2020. december 31-ig
hatályban volt orgazdaság (Btk. 379. §) elkövetőjére is kiterjed.
876/C. § * (1) A CV/A. Fejezetben meghatározott rendelkezések 2022. december 31.
napjáig nem alkalmazhatók.
(2) A CV/A. Fejezetben meghatározott rendelkezéseket a 2022. december 31-ét
követően tett feljelentésekre és indult eljárásokban kell alkalmazni.
876/D. § * Ha az elsőfokú bíróság gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmény
miatt a 13. § (3) bekezdése alapján járt el három hivatásos bíróból álló tanácsban, a
büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló 2023.
évi XCVII. törvény 1–9. alcíme hatálybalépését követően a tanács elnökének döntése
alapján egyesbíróként, vagy változatlan összetételű tanácsban jár el.
876/E. § * E törvénynek a gyermekek védelme érdekében egyes törvények
módosításáról szóló 2024. évi XXX. törvénnyel (a továbbiakban: 2024. évi XXX.
törvény) megállapított 861. §-át és 862. §-át a 2024. évi XXX. törvény
hatálybalépésekor folyamatban lévő kegyelmi eljárásokban is alkalmazni kell azzal,
hogy a köztársasági elnök kegyelmi döntésről szóló, miniszteri ellenjegyzési jog
gyakorlása érdekében megküldött határozata – amennyiben a miniszteri ellenjegyzési
jog gyakorlására 2024. június 30-ig nem került sor – 2024. július 1-jén válik
érvényessé.
Sarkalatossági záradék
877. § * (1) A Hatodik Rész, a 339. § (2) és (3) bekezdése, a 340. § (1) és (2)
bekezdése, a 341. §, a 343. §, a 344. § (6) bekezdése, a 345. § (2) és (3) bekezdése, az
LV. Fejezet, a 464. § (3) bekezdése, a 641. § (4) bekezdése, a 820. § (6) bekezdése, a
872. § és a 879. § az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak
minősül.
(2) A 861/A. § az Alaptörvény 9. cikk (8) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
878. § Ez a törvény1. a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének megfelelően
létrehozott, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló,
2000. május 29-i Egyezménynek,
2. a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének megfelelően
létrehozott, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló,
2001. október 16-i Jegyzőkönyvnek,
3. az általános termékbiztonságról szóló, 2001. december 3-i 2001/95/EK irányelvnek,
4. a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról
szóló, 2002. február 28-i 2002/187/IB tanácsi határozatnak,
5. az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló,
2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározatnak,
6. a vagyonnal vagy bizonyítékkal kapcsolatos biztosítási intézkedést elrendelő
határozatoknak az Európai Unióban történő végrehajtásáról szóló, 2003. július 22-i
2003/577/IB tanácsi kerethatározatnak,
7. a bűncselekményből származó jövedelmek, vagyon és az elkövetéshez használt
eszközök elkobzásáról szóló, 2005. február 24-i 2005/212/IB tanácsi kerethatározatnak,
8. a kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról szóló, 2005.
február 24- i 2005/214/IB tanácsi kerethatározatnak,
9. a kölcsönös elismerés elvének a vagyonelkobzást elrendelő határozatokra történő
alkalmazásáról szóló, 2006. október 6-i 2006/783/IB tanácsi kerethatározatnak,
10. az Európai Unió tagállamainak bűnüldöző hatóságai közötti, információ és
bűnüldözési operatív információ cseréjének leegyszerűsítéséről szóló, 2006. december
18-i 2006/960/IB tanácsi kerethatározatnak,
11. az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban
való figyelembevételéről szóló, 2008. július 24-i 2008/675/IB kerethatározatnak,
12. a szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló, 2008. október 24-i 2008/841/IB
tanácsi kerethatározatnak,
13. a kölcsönös elismerés elvének büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés
büntetéseket kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedéseket alkalmazó
ítéleteknek az Európai Unióban való végrehajtása céljából történő alkalmazásáról
szóló, 2008. november 27-i 2008/909/IB tanácsi kerethatározatnak,
14. a kölcsönös elismerés elvének az ítéletekre és próbaidőt megállapító határozatokra
való, a próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók felügyelete
céljából történő alkalmazásáról szóló, 2008. november 27-i 2008/947/IB tanácsi
kerethatározatnak,
15. a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni,
büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló, 2008. november 28-i 2008/913/IB
tanácsi kerethatározatnak,
16. az Eurojust megerősítéséről és az Eurojust létrehozásáról a bűnözés súlyos formái
elleni fokozott küzdelem céljából szóló 2002/187/IB határozat módosításáról szóló,
2008. december 16- i 2009/426/IB tanácsi határozatnak,
17. a személyek eljárási jogainak megerősítése, valamint a kölcsönös elismerés
elvének az érintett személy megjelenése nélkül lefolytatott eljárásokat követően
hozott határozatokra való alkalmazásának előmozdítása tekintetében a 2002/584/IB, a
2005/214/IB, a 2006/783/IB, a 2008/909/IB és a 2008/947/IB kerethatározat
módosításáról szóló, 2009. február 26-i 2009/299/IB tanácsi kerethatározatnak,
18. a kölcsönös elismerés elvének az Európai Unió tagállamai közötti, az előzetes
letartóztatás alternatívájaként felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozatokra
történő alkalmazásáról szóló, 2009. október 23-i 2009/829/IB tanácsi
kerethatározatnak,
19. a joghatóság gyakorlásával kapcsolatos, büntetőeljárások során felmerülő
összeütközések megelőzéséről és rendezéséről szóló, 2009. november 30-i
2009/948/IB tanácsi kerethatározatnak,
20. a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról
szóló, 2010. október 20-i 2010/64/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,21. az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az
áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról
szóló, 2011. április 5-i 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
22. az európai védelmi határozatról szóló, 2011. december 13-i 2011/99/EU európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek,
23. a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a
gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat
felváltásáról szóló, 2011. december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi
irányelvnek,
24. a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012. május 22-i
2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
25. a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó
minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat
felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi
irányelvnek,
26. az információs rendszerek elleni támadásokról és a 2005/222/IB tanácsi
kerethatározat felváltásáról szóló, 2013. augusztus 12-i 2013/40/EU európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek,
27. a büntetőeljárás során és az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban
ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint valamely harmadik félnek a
szabadságelvonáskor történő tájékoztatásához való jogról és a szabadságelvonás ideje
alatt harmadik felekkel és a konzuli hatóságokkal való kommunikációhoz való jogról
szóló 2013. október 22-i 2013/48/EU parlamenti és tanácsi irányelvnek,
28. a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló, 2014. április
3-i 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
29. a bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek az
Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról szóló, 2014. április 3-i
2014/42/EU parlamenti és tanácsi irányelvnek,
30. az euro és más pénznemek hamisítás elleni, büntetőjog általi védelméről, valamint
a 2000/383/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2014. május 15-i 2014/62/EU
európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
31. a büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak és a
tárgyaláson való jelenlét jogának erősítéséről szóló 2016. március 9-i 2016/343/EU
parlamenti és tanácsi irányelvnek,
32. a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények
megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi
szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes
személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB
tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről szóló 2016. április 27-i 2016/680/EU
parlamenti és tanácsi irányelvnek,
33. a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó
eljárási biztosítékokról szóló 2016. május 11-i 2016/800/EU parlamenti és tanácsi
irányelvnek, valamint
34. a büntetőeljárások során a gyanúsítottak és a vádlottak, valamint az európai
elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban a keresett személyek
költségmentességéről szóló 2016. október 26-i 2016/1919/EU parlamenti és tanácsi
irányelvnek
35. * a 2002/465/IB tanácsi kerethatározatnak a személyes adatok védelmére
vonatkozó uniós szabályokhoz való hozzáigazítása tekintetében történő módosításáról
szóló, 2022. február 16-i (EU) 2022/211 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
36. * a 2014/41/EU irányelvnek a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós
szabályokhoz való hozzáigazítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2022.
február 16-i (EU) 2022/228 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
878/A. § * Ez a törvény a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott
igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS)létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat
módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül
helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi
rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
878/B. § * Ez a törvény az (EU) 2016/794 rendeletnek az Europol magánfelekkel
folytatott együttműködése, a személyes adatoknak az Europol által a bűnügyi
nyomozások támogatása érdekében végzett kezelése, valamint az Europol kutatásban
és innovációban betöltött szerepe tekintetében történő módosításáról szóló, 2022.
június 8-i (EU) 2022/991 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához
szükséges rendelkezéseket állapít meg.
védőügyvéd, büntetőjogász
© 2025 Dr. Enzsöl Péter – Védőügyvéd, Büntetőjogász
Ez a weboldal Dr. Enzsöl Péter oltalma alatt áll. Kifejezett írásos hozzájárulásunk nélkül tilos a weboldal tartalmának másolása!
Weboldalt készítette: Webdesigns2u