ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

Az ártatlanság vélelme

1. § Senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg bűnösségét a bíróság jogerős

ügydöntő határozata meg nem állapítja.

Az alapvető jogok védelme

2. § (1) A büntetőeljárásban tiszteletben kell tartani mindenkinek az emberi

méltóságát.

(2) A büntetőeljárásban mindenki számára biztosítani kell a szabadsághoz és személyi

biztonsághoz fűződő jogot.

(3) A büntetőeljárásban alapvető jogot korlátozni csak az e törvény szerinti eljárásban,

az e törvényben meghatározott okból, módon és mértékben lehet, feltéve, hogy az

elérni kívánt cél kisebb korlátozással járó más eljárási cselekmény vagy intézkedés

útján nem biztosítható.

A védelem joga

3. § (1) A terheltnek a büntetőeljárás minden szakaszában joga van a hatékony

védelemhez.

(2) A terheltnek joga van ahhoz, hogy személyesen védekezzen, és ahhoz is, hogy a

védelem ellátására védő közreműködését vegye igénybe.

(3) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az e törvényben meghatározottak

szerint védőt biztosít a terhelt számára.

(4) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság köteles megfelelő időt és

körülményeket biztosítani a védelemre való felkészüléshez.

(5) A terheltnek joga van ahhoz, hogy szabadlábon védekezzen.

(6) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság köteles a terheltet mentő és a

büntetőjogi felelősségét enyhítő körülményeket hivatalból figyelembe venni.

A büntetőeljárás alapja és akadályai

4. § (1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság a tudomására jutott közvádra üldözendő

bűncselekmény miatt hivatalból megindítja a büntetőeljárást.

(2) A bíróság – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – indítványra jár el.

(3) Büntetőeljárás nem indítható, illetve a megindult büntetőeljárást meg kell

szüntetni, ha az elkövető cselekményét már jogerősen elbírálták, kivéve a rendkívüli

jogorvoslati eljárások és egyes különleges eljárások esetét.

(4) A (3) bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha az elkövető egy cselekménye több

bűncselekményt valósít meg, a bíróság azonban – a vád szerinti minősítésnek

megfelelően – nem a vádirati tényállás szerint megállapítható valamennyi

bűncselekmény miatt állapítja meg a terhelt bűnösségét.

(5) * Azzal szemben, akinek a felelősségét szabálysértési eljárásban megállapították,

azonos tényállás mellett büntetőeljárás – a szabálysértésekről szóló törvény szerinti

ügyészi felhívás, felülvizsgálat vagy perújítási eljárás lefolytatása előtt – nem

indítható.

(6) Törvény határozza meg azokat a további okokat, amelyek fennállása esetén

büntetőeljárást nem lehet indítani, a már megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni

vagy felmentő ítéletet kell hozni.

(7) * Büntetőeljárás nem indítható, illetve a megindult büntetőeljárást meg kell

szüntetni, ha az elkövető cselekményét az Európai Unió tagállamában (a

továbbiakban: tagállam) jogerősen elbírálták, vagy egy tagállamban a cselekmény

érdeméről olyan határozatot hoztak, amely azonos cselekmény vonatkozásában – a

határozatot hozó tagállam joga alapján – akadályát képezi újabb büntetőeljárás

megindításának, vagy annak, hogy a büntetőeljárást hivatalból vagy rendes

jogorvoslat alapján tovább folytassák.(7a) * Ha az elkövető több vagy tartós cselekménye egy bűncselekményt valósít meg,

vagy több bűncselekménye a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a

továbbiakban: Btk.) rendelkezése alapján egy bűncselekményt valósít meg, a (7)

bekezdés nem akadálya az olyan cselekmény miatt a büntetőeljárás megindításának

és lefolytatásának, amelyet a (7) bekezdésben meghatározott tagállami határozatban

szereplő tényállás nem tartalmaz.

(8) * A (7) bekezdés nem akadálya a büntetőeljárás megindításának és

lefolytatásának, ha

a) a tagállam bírósága által hozott jogerős ítélet (a továbbiakban: tagállami ítélet) nem

vehető figyelembe, vagy

b) a cselekményt egészében Magyarország területén követték el, kivéve, ha az

elkövető elítélése esetén a tagállami ítélettel kiszabott büntetést végrehajtották,

annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó tagállam joga

szerint az nem hajtható végre.

(9) * A (8) bekezdésben meghatározott esetben a büntetőeljárás megindításáról a

legfőbb ügyész dönt. Az így lefolytatott eljárásban történt elítélés esetén a külföldön

végrehajtott büntetést, intézkedést vagy személyi szabadságot érintő

kényszerintézkedést a magyar bíróság által kiszabott büntetésbe vagy intézkedésbe

be kell számítani.

Az eljárási feladatok megoszlása

5. § A büntetőeljárásban a vád, a védelem és az ítélkezés elkülönül.

Az ítélkezés alapja, vádhoz kötöttsége és a jogorvoslat *

6. § (1) A bíróság vád alapján ítélkezik.

(2) A bíróságnak a vádról döntenie kell, a vádon túl nem terjeszkedhet.

(3) A bíróság csak a megvádolt személy büntetőjogi felelősségéről dönthet és csak

olyan cselekményt bírálhat el, amelyet a vád tartalmaz.

(4) * A Kúria határozatai ellen rendes jogorvoslatnak nincs helye.

A bizonyítás alapvetései

7. § (1) A vád bizonyítására a vádló köteles.

(2) A terhelt nem kötelezhető az ártatlanságának bizonyítására.

(3) A büntetőeljárásban senki sem kötelezhető arra, hogy önmagát terhelő vallomást

tegyen vagy önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson.

(4) A kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére.

(5) Abban a kérdésben, hogy a terhelt követett-e el bűncselekményt, a bíróságot, az

ügyészséget és a nyomozó hatóságot nem köti a polgári, a közigazgatási, a

szabálysértési, a fegyelmi vagy más eljárásban hozott határozat, illetve az abban

megállapított tényállás.

A büntetőeljárás nyelve és a nyelvhasználat joga

8. § (1) A büntetőeljárás nyelve a magyar. A Magyarországon élő, törvényben elismert

nemzetiségek tagjai a büntetőeljárásban a nemzetiségi anyanyelvüket használhatják.

(2) Senkit nem érhet hátrány amiatt, hogy a magyar nyelvet nem ismeri.

(3) A büntetőeljárásban mindenki jogosult az anyanyelvét használni.

(4) A büntetőeljárásban a hallássérült, illetve a siketvak személy jogosult jelnyelvet

használni.

A törvény hatálya

9. § * (1) A magyar büntető joghatóság alá tartozó ügyekben a büntetőeljárást e

törvény szerint kell lefolytatni.

(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság eljárási cselekménye kiterjedhet a

belföldön levő információs rendszer útján hozzáférhető adatokra, függetlenül az

adatok elhelyezkedésétől. Az eljárási cselekmény az információs rendszer olyan részét

érintheti, amelyhez a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság jogszabály

felhatalmazása alapján az információs rendszer védelmét szolgáló eszköz vagy

informatikai megoldás megkerülése vagy kijátszása nélkül hozzáférhet.

(3) A (2) bekezdés alapján végzett eljárási cselekmény nem érinti Magyarország

nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeit.

II. FEJEZETÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

10. § (1) E törvény alkalmazásában

1. büntetés helyett alkalmazott intézkedés: a megrovás, a próbára bocsátás, a

jóvátételi munka és a javítóintézeti nevelés;

2. értesítési cím: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló

törvény szerinti értesítési cím;

3. gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmény:

a) *

b) *

c) * a Btk. 374. § (6) bekezdés a) pontja szerinti gazdasági csalás,

d) a Btk. 376. § (6) bekezdés a) pontja szerinti hűtlen kezelés,

e) a Btk. 377. § (2) bekezdése szerinti hanyag kezelés,

f) * a Btk. 396. § (5) bekezdése szerinti költségvetési csalás és az ezzel

összefüggésben elkövetett költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy

ellenőrzési kötelezettség elmulasztása,

g) a Btk. 403. § (3) bekezdése szerinti számvitel rendjének megsértése,

h) a Btk. 404. § (3) bekezdése szerinti csődbűncselekmény,

i) a bennfentes kereskedelem,

j) a bennfentes információ jogosulatlan közzététele,

k) a tiltott piacbefolyásolás,

l) a piramisjáték szervezése;

4. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott

gazdálkodó szervezet;

5. hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy élettársa, az

örökbefogadó és a nevelőszülő (ideértve az együtt élő mostohaszülőt is), az örökbe

fogadott és a nevelt gyermek (ideértve az együtt élő mostohagyermeket is), a testvér

és a testvér házastársa vagy élettársa, a házastárs, az élettárs, a házastárs vagy az

élettárs egyeneságbeli rokona és testvére;

6. információs rendszer: az adatok automatikus feldolgozását, kezelését, tárolását,

továbbítását biztosító berendezés, vagy az egymással kapcsolatban lévő ilyen

berendezések összessége;

7. jogi képviselő: az ügyvéd és az ügyvédi iroda, ha

a) a sértett, a terhelt, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt meghatalmazott

képviselőjeként,

b) a pótmagánvádló képviseletében,

c) a tanú segítőjeként,

d) pártfogó ügyvédként,

e) * ügygondnokként,

f) * a magánvádló képviseletében

jár el;

8. kép- és hangfelvétel: a képet és hangot egyidejűleg rögzítő, folyamatos felvétel;

9. képviselő: a törvényes képviselő, a jogi képviselő és az egyéb meghatalmazott

képviselő;

10. kézbesítési cím: a büntetőeljárásban részt vevő személy által megjelölt, a

lakcímétől, értesítési címétől, tényleges tartózkodási helyétől eltérő, a postai úton

történő kapcsolattartásra szolgáló cím;

11. lakcím: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló

törvény szerinti lakcím;

12. médiatartalom-szolgáltató: a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető

szabályairól szóló törvény szerinti médiatartalom-szolgáltató;

13. nem természetes személy: a polgári perrendtartásról szóló törvényben

meghatározott nem természetes személy;

14. * rendfokozat: a honvéd esetében a viselt rendfokozat, a rendőrség, az

Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos

katasztrófavédelmi szerv és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásosállományának tagja esetében a betöltött szolgálati beosztás besorolása és fizetési

fokozata alapján meghatározott rendfokozat;

15. tényleges tartózkodási hely: az az ingatlan, ahol a büntetőeljárásban részt vevő

személy ténylegesen tartózkodik, ideértve a fogva tartás helyét, illetve a nem magyar

állampolgár szálláshelyét is.

(2) Ahol e törvény a jogkövetkezményeket a törvényben meghatározott büntetéshez

fűzi, ezen a Btk. Különös Részében meghatározott büntetési tételkeret felső határát

kell érteni.

(3) Hátrányosabb döntésnek, büntetésnek, intézkedésnek vagy erre irányuló

indítványnak kell tekinteni azt a döntést, büntetést, intézkedést vagy indítványt,

amely további kötelezettséget állapít meg, jogot korlátoz, illetve ezekre irányul.

(4) Járásbíróság alatt a kerületi bíróságot is érteni kell.

(5) E törvény alkalmazásában törvényes képviselőnek minősül a Polgári

Törvénykönyvről szóló törvény szerinti szervezeti képviselő is.

MÁSODIK RÉSZ

A BÍRÓSÁG, AZ ÜGYÉSZSÉG ÉS A NYOMOZÓ HATÓSÁG

III. FEJEZET

A BÍRÓSÁG

A bíróság feladata

11. § A bíróság feladata az igazságszolgáltatás. A bíróság ítélkezik és ellátja a

büntetőeljárással összefüggésben e törvényben meghatározott feladatokat.

Az eljáró bíróságok

12. § (1) Elsőfokon jár el

a) a járásbíróság és

b) a törvényszék.

(2) Másodfokon jár el

a) a törvényszék a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyekben,

b) az ítélőtábla a törvényszék hatáskörébe tartozó ügyekben,

c) a Kúria az ítélőtábla hatáskörébe tartozó ügyekben.

(3) Harmadfokon jár el

a) az ítélőtábla azokban az ügyekben, amelyekben elsőfokon a járásbíróság járt el,

b) a Kúria azokban az ügyekben, amelyekben elsőfokon a törvényszék járt el.

A bíróság összetétele

13. § (1) Az elsőfokú bíróság – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – egyesbíróként

jár el.

(2) Az elsőfokú bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, ha az egyesbíró

az ügyet a bíróság tanácsa elé utalta. A bíróság tanácsa elé utalt ügyben később

egyesbíró nem járhat el.

(3) * Ha az elsőfokú bíróság a gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmény

miatt három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, akkor a tanács egy tagjának a

törvényszék gazdasági ügyszakának, a törvényszék polgári ügyszakának, vagy a

törvényszék közigazgatási ügyszakának bírája is kijelölhető.

(4) * A másodfokú és a harmadfokú bíróság – ha e törvény eltérően nem rendelkezik –

három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.

(5) A másodfokú és a harmadfokú bíróság gazdálkodással összefüggő kiemelt

bűncselekmény miatt az ügyet a bíróság öt hivatásos bíróból álló tanácsa elé

utalhatja, ha ezt az ügy bonyolultságára, az eljárás ügyiratainak terjedelmére, a

büntetőeljárásban részt vevő személyek számára tekintettel, vagy egyéb okból

szükségesnek tartja.

(5a) * A harmadfokú eljárásban a Kúria öt hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.

(6) * Az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben az egyesbíró, illetve a tanács

elnöke helyett önálló aláírási joggal bírósági titkár is eljárhat az e törvényben

meghatározott esetekben. A bíróság eljárására meghatározott rendelkezéseket ilyen

esetben a bírósági titkár eljárására kell alkalmazni.(7) Jogszabályban meghatározott esetekben, tárgyaláson kívül, a bíró irányítása és

felügyelete mellett bírósági ügyintéző is eljárhat. A bíróság eljárására meghatározott

rendelkezéseket ilyen esetben a bírósági ügyintéző eljárására kell alkalmazni.

A bíró kizárásának okai

14. § (1) Bíróként nem járhat el,

a) aki az ügyben ügyészként vagy a nyomozó hatóság tagjaként járt el, valamint az

ügyben eljárt vagy eljáró ügyésznek vagy a nyomozó hatóság tagjának a

hozzátartozója,

b) * aki az ügyben terheltként, bűncselekmény elkövetésével megalapozottan

gyanúsítható személyként, védőként, sértettként, vagyoni érdekeltként, feljelentőként

vagy e személyek segítőjeként vesz vagy vett részt, valamint e személyek

hozzátartozója,

c) aki az ügyben tanúként, szakértőként, vagy szaktanácsadóként vesz vagy vett részt,

d) aki az üggyel összefüggésben titkos információgyűjtés engedélyezéséről döntött,

tekintet nélkül arra, hogy az így szerzett adatokat a büntetőeljárásban felhasználták-e,

e) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kizárási ok kizárólag az ügyben eljáró bíróval

szemben jelenthető be.

(3) Az (1) bekezdésben szabályozott eseteken kívül

a) a vádemelést követően a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki az ügyben a

vádemelés előtt nyomozási bíróként, vagy a nyomozási bíró határozata elleni

fellebbezés tárgyában eljárt,

b) a másodfokú eljárásból ki van zárva az a bíró, aki az ügy elsőfokú, a harmadfokú

eljárásból pedig az, aki az ügy elsőfokú vagy másodfokú elbírálásában részt vett,

c) a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásból ki van zárva az a bíró is, aki

a hatályon kívül helyező határozat vagy a megalapozatlansága miatt hatályon kívül

helyezett határozat meghozatalában részt vett,

d) a perújítás elrendelése folytán megismételt eljárásból ki van zárva az a bíró is, aki a

perújítást elrendelő határozat vagy a perújítással támadott határozat meghozatalában

részt vett,

e) az egyszerűsített felülvizsgálati eljárást kivéve, a rendkívüli jogorvoslati eljárásból ki

van zárva az a bíró, aki a rendkívüli jogorvoslattal megtámadott határozat

meghozatalában részt vett.

(4) A (3) bekezdés esetén az ügy elbírálásából ki van zárva az a bíró is, akinek

hozzátartozója vett részt a megtámadott határozat meghozatalában.

(5) A (3) bekezdés c) pontja esetén a megismételt eljárás alapján hozott határozat

felülbírálatából nincs kizárva az a bíró, aki a hatályon kívül helyező határozat

meghozatalában részt vett.

(6) A (3) bekezdés d) pontja esetén a 637. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott

okból a 637. § (5) bekezdése alapján elrendelt perújítás folytán megismételt elsőfokú

vagy másodfokú eljárásból nincs kizárva az a bíró, aki a perújítást elrendelő határozat

meghozatalában részt vett.

(7) Az (1) bekezdés e) pontja esetén önmagában nem kizárási ok, ha a bíró a

sérelmére a büntetőeljárásban részt vevő személy által az eljárása alatt, illetve emiatt

elkövetett bűncselekmény miatt feljelentést tett.

(8) A (3) bekezdés e) pontja esetén nem kizárási ok, ha az alapügyben a bíró olyan

határozat meghozatalában vett részt, amelyet a rendkívüli jogorvoslati indítvány nem

érint.

A kizárás bejelentése

15. § (1) A bíró a vele szemben felmerült kizárási okot, a tanács elnöke a tanács

tagjával szemben felmerült és a tudomására jutott kizárási okot köteles a bíróság

elnökének haladéktalanul bejelenteni.

(2) A kizárási okot az ügyész, a terhelt, a védő, a sértett, továbbá a vagyoni érdekelt

jelentheti be.

(3) A kizárás iránti bejelentést indokolni és a kizárási ok fennállását valószínűsíteni

kell.(4) A (2) bekezdésben megjelölt személy a 14. § (1) bekezdés e) pontjában

szabályozott kizárási okot a tárgyalás megkezdése után csak akkor érvényesítheti, ha

valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről a tárgyalás megkezdése után

szerzett tudomást, és ha azt három napon belül bejelenti.

(5) A (4) bekezdés szerint nem valószínűsített, valamint a nem indokolt bejelentést

érdemi indokolás nélkül el lehet utasítani.

(6) A bírót az ügyelosztást végző vezetőjével szemben nem köti a törvényben

meghatározott titoktartási kötelezettség a 14. § (1) bekezdés d) pontjában

meghatározott kizárási ok fennállása esetén.

A kizárás elintézése igazgatási ügykörben

16. § (1) A bíróság elnöke a tudomására jutott kizárási ok miatt a bíró kizárását

hivatalból kezdeményezi.

(2) * Ha a bíró a rá vonatkozó kizárási okot maga jelentette be, vagy a más által

bejelentett kizárási ok fennálltát elismeri, a bíróság elnöke intézkedik másik bíró

kijelölése iránt. Ebben az esetben a kizárásról nem kell külön határozatot hozni.

A kizárás elintézése a bíróság által

17. § (1) Ha a kizárás igazgatási ügykörben nem intézhető el, a bíró kizárása

tárgyában a bíróság másik egyesbírája az ügyiratok alapján határoz.

(2) Ha a bíróságnak nincs olyan bírája, akire a kizárási ok nem vonatkozik, a kizárásról

a másodfokú bíróság, ha pedig a kizárás iránti bejelentés a másodfokú bíróság

valamennyi bírájára vagy rájuk is vonatkozik, a harmadfokú bíróság határoz. Ha a

kizárási ok az ítélőtábla mint harmadfokú bíróság valamennyi bírájára vagy rájuk is

vonatkozik, a kizárásról a Kúria határoz.

(3) Ha a bejelentést nem a bíró tette, nyilatkozatát a döntés előtt be kell szerezni.

(4) A kizárást kimondó, illetve az azt megtagadó határozat ellen fellebbezésnek nincs

helye.

A kizárás egyéb szabályai

18. § (1) Az a bíró, aki a személyére vonatkozó kizárási okot maga jelentette be vagy a

más által bejelentett kizáráshoz hozzájárult, a bejelentés elintézéséig az ügyben nem

járhat el. Minden más esetben az érintett bíró továbbra is eljárhat és ügydöntő

határozatot hozhat.

(2) A kizárásra irányuló, nyilvánvalóan alaptalan bejelentés érdemi indokolás nélkül

elutasítható, és a bejelentés előterjesztője rendbírsággal sújtható.

(3) A bíró kizárására vonatkozó rendelkezéseket a bírósági titkár, a jegyzőkönyvvezető

és a bírósági ügyintéző kizárására is megfelelően alkalmazni kell.

(4) A kizárás tárgyában a bíróság soron kívül határoz.

Az elsőfokú bíróság hatásköre

19. § Elsőfokon a járásbíróság hatáskörébe tartozik annak a bűncselekménynek az

elbírálása, amelyet e törvény nem utal a törvényszék hatáskörébe.

20. § (1) Elsőfokon a törvényszék hatáskörébe tartoznak a következő

bűncselekmények:

1. azok a bűncselekmények, amelyekre a törvény tizenöt évig terjedő vagy annál

súlyosabb szabadságvesztés büntetés kiszabását is lehetővé teszi,

2. az emberiesség elleni bűncselekmények,

3. a háborús bűncselekmények,

4. az emberölésre irányuló előkészület, a gondatlanságból elkövetett emberölés, az

erős felindulásban elkövetett emberölés, a Btk. 164. § (8) bekezdése és (9) bekezdés

c) pontja szerinti testi sértés,

5. az egészségügyi beavatkozás és kutatás rendje elleni bűncselekmények,

6. * az emberrablás, az emberrablás feljelentésének elmulasztása, az

emberkereskedelem és kényszermunka,

7. az egészségügyi önrendelkezési jog megsértése,

8. az állam elleni bűncselekmények,

9. a minősített adat és a nemzeti adatvagyon elleni bűncselekmények,

10. a fogolyzendülés, a nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni

bűncselekmény,11. a korrupciós bűncselekmények,

12. a nemzetközileg védett személy elleni erőszak,

13. * a terrorcselekmény, a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása, a

terrorizmus finanszírozása, a háborús uszítás, a jármű hatalomba kerítése, a

bűnszervezetben részvétel, a Btk. 322. § (2) bekezdés b) pontja szerinti közveszély

okozása, a Btk. 323. § (2) bekezdés c) pontja és (3) bekezdés c) pontja szerinti

közérdekű üzem működésének megzavarása,

14. a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, a nemzetközi gazdasági tilalom

megszegése feljelentésének elmulasztása, a haditechnikai termékkel vagy

szolgáltatással visszaélés, a kettős felhasználású termékkel visszaélés,

15. a választás, a népszavazás és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni

bűncselekmény,

16. a Btk. 366. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kifosztás,

17. * a Btk. 370. § (6) bekezdés a) pontja szerinti lopás, a Btk. 371. § (6) bekezdése

szerinti rongálás, a Btk. 372. § (6) bekezdés a) pontja szerinti sikkasztás, a Btk. 373. §

(6) bekezdés a) pontja szerinti csalás, a Btk. 375. § (4) bekezdés a) pontja és (5)

bekezdése szerinti különösen jelentős kárt okozó információs rendszer

felhasználásával elkövetett csalás,

18. a Btk. 385. § (4) bekezdés c) pontja szerinti szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó

jogok megsértése, a Btk. 388. § (3) bekezdés c) pontja szerinti iparjogvédelmi jogok

megsértése,

19. a gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények,

20. * a Btk. 399. § (7) bekezdése szerinti pénzmosás,

21. a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó bűncselekmények,

22. az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének

kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények

üldözéséről szóló törvényben meghatározott kommunista bűncselekmények, valamint

a nemzetközi jog szerint el nem évülő bűncselekmények.

(2) Ha a terhelt különböző bíróságok hatáskörébe tartozó bűncselekményeket követett

el, a törvényszék jár el.

Az elsőfokú bíróság illetékessége

21. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az eljárásra az a bíróság illetékes,

amelynek az illetékességi területén a bűncselekményt elkövették. A bíróságok

illetékességi területét a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi

területének meghatározásáról szóló törvény határozza meg.

(2) Ha a bűncselekményt több bíróság illetékességi területén követték el vagy az

elkövetés helye nem állapítható meg, az azonos hatáskörű bíróságok közül az jár el,

amelyik az ügyben a másikat megelőzve korábban intézkedett (a továbbiakban:

megelőzés). Ha az elkövetés helye a tárgyalás megkezdése előtt ismertté válik, az

eljárást az ügyészség, a terhelt vagy a védő indítványára az a bíróság folytatja,

amelynek illetékességi területén a bűncselekményt elkövették.

(3) Az eljárásra az a bíróság is illetékes, amelynek az illetékességi területén

a) a terhelt vagy

b) a sértett

lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye található, ha az ügyészség ott emel vádat.

(4) Több terhelt esetében a terheltek egyikére illetékes bíróság a többi terhelttel

szemben is eljárhat, ha ez a hatáskörét nem haladja meg. Ha több ilyen bíróság van, a

megelőzés alapján kell eljárni.

(5) A törvényszék székhelyén lévő járásbíróság, a Fővárosi Törvényszék területén a

Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el a vármegye, illetve a főváros területére kiterjedő

illetékességgel *

1. a közveszély okozása – kivéve a Btk. 322. § (2) bekezdés b) pontja szerinti

közveszély okozását –,

2. a közérdekű üzem működésének megzavarása – kivéve a Btk. 323. § (2) bekezdés c)

pontja és (3) bekezdés c) pontja szerinti közérdekű üzem működésének megzavarását

–,3. a radioaktív anyaggal visszaélés,

4. a nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés,

5. az atomenergia alkalmazásával visszaélés,

6. * a gazdasági csalás – kivéve a Btk. 374. § (6) bekezdés a) pontja szerinti gazdasági

csalást –,

7. a pénzhamisítás,

8. a pénzhamisítás elősegítése,

9. a bélyeghamisítás,

10. * a költségvetést károsító bűncselekmények – kivéve a Btk. 396. § (5) bekezdése

szerinti költségvetési csalást és az ezzel összefüggésben elkövetett költségvetési

csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztását −,

11. a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása,

12. * a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények, kivéve a Btk. 403. § (3)

bekezdése szerinti számvitel rendjének megsértése, a Btk. 404. § (3) bekezdése

szerinti csődbűncselekmény, a bennfentes kereskedelem, a bennfentes információ

jogosulatlan közzététele, a tiltott piacbefolyásolás, a piramisjáték szervezése,

13. a fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmények,

14. *

esetén.

(6) A 20. § (1) bekezdés 22. pontjában meghatározott bűncselekmények miatt indított

eljárásban a Fővárosi Törvényszék jár el.

(7) Ha a terhelt különböző bíróságok illetékessége alá tartozó bűncselekményeket

követett el, az a bíróság jár el, amely valamelyik bűncselekmény elbírálására az (5)

vagy a (6) bekezdés szerint illetékes.

(8) * Az elkövetőre illetékes bíróság illetékessége a bűnpártolóra is kiterjed. A más

által elkövetett büntetendő cselekmény elkövetőjére illetékes bíróság illetékessége a

Btk. 399. § (3) és (4) bekezdésében és ezek Btk. 399. § (5)–(8) bekezdésében

meghatározott minősített eseteiben, illetve a Btk. 400. § (1) és (2) bekezdésében

meghatározott bűncselekmény elkövetőjére is kiterjed.

22. § (1) A Magyarország határain kívül elkövetett bűncselekmény elbírálására az a

bíróság illetékes, amelynek az illetékességi területén a terhelt lakcíme vagy tényleges

tartózkodási helye található.

(2) Ha a terhelt a bűncselekményt Magyarország határain kívül követte el, és az

eljárást a távollétében folytatják, az a bíróság illetékes, amelynek az illetékességi

területén a terhelt utolsó ismert lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye található.

(3) Ha az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alapján az eljárásra illetékes bíróság nem

állapítható meg, a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyben a Pesti Központi Kerületi

Bíróság, a törvényszék hatáskörébe tartozó ügyben a Fővárosi Törvényszék jár el.

A hatáskör és az illetékesség vizsgálata

23. § A bíróság a hatáskörét és az illetékességét hivatalból vizsgálja.

Az eljáró bíróság kijelölése

24. § (1) Az eljáró bíróságot ki kell jelölni a bíróságok között felmerült hatásköri vagy

illetékességi összeütközés esetén, valamint akkor, ha a bíróság kizárás miatt nem

járhat el.

(2) A kijelölésről

a) a törvényszék másodfokú tanácsa határoz, ha az illetékességi összeütközés a

területén lévő járásbíróságok között,

b) az ítélőtábla határoz, ha

ba) a hatásköri összeütközés a területén lévő törvényszék és járásbíróság között, vagy

bb) az illetékességi összeütközés a területén lévő törvényszékek vagy a területén lévő

különböző törvényszékekhez tartozó járásbíróságok között

merült fel.

(3) A (2) bekezdésen kívüli esetben a kijelölésről a Kúria határoz.

(4) Ha a kijelölés kizárás miatt szükséges, arról a kizárás kérdésében döntő bíróság a

kizárással egyidejűleg határoz.

IV. FEJEZETAZ ÜGYÉSZSÉG

Az ügyészség feladata

25. § (1) Az ügyészség a közvádló.

(2) Az ügyészség nyomoz, felügyeli a felderítés törvényességét, valamint irányítja a

vizsgálatot.

(3) Az ügyészség előkészítő eljárást végez és a más szerv által végzett előkészítő

eljárásban ellátja az e törvényben meghatározott feladatait.

(4) * A felettes ügyészség felügyeli az ügyészség felügyeleti és irányítási jogkörének

gyakorlását.

Az ügyészség jogai

26. § (1) Az ügyészség indítványt és észrevételt tehet minden olyan kérdésben,

amelyben a bíróság dönt.

(2) Az ügyészség felügyeleti jogkörében

a) a nyomozást vagy a feljelentés kiegészítését a nyomozó hatóság önálló eljárására

utalhatja,

b) a nyomozó hatóság eljárásának törvényességét ellenőrzi,

c) * a nyomozó hatóság törvénysértő határozatát megváltoztathatja vagy hatályon

kívül helyezheti,

d) megállapíthatja, hogy a nyomozó hatóság az eljárási cselekményt törvénysértően

végezte el vagy törvénysértő intézkedést tett,

e) a megállapított törvénysértés orvoslására a nyomozó hatóságot felhívja,

f) az e törvényben meghatározott esetekben eljárási cselekmény elvégzését vagy

határozat meghozatalát engedélyezheti,

g) a nyomozó hatóság határozata, valamint a gyanúsítás ellen bejelentett panaszt

elbírálja,

h) az eljárás elhúzódása miatt a nyomozó hatósággal szemben előterjesztett kifogást

elbírálja,

i) az eljárási cselekményeknél jelen lehet, a nyomozás ügyiratainak bemutatását

kérheti.

(3) Az ügyészség irányítási jogkörében

a) megteheti a (2) bekezdésben meghatározott intézkedéseket,

b) a nyomozó hatóságot eljárási cselekmény elvégzésére utasíthatja,

c) eljárási cselekmény elvégzését megtilthatja,

d) a nyomozó hatóság határozatát megváltoztathatja vagy hatályon kívül helyezheti,

e) a nyomozó hatóságot határozat hozatalára utasíthatja,

f) a nyomozó hatóságot az ügyészség határozatainak előkészítésére utasíthatja,

g) eljárási cselekmény elvégzését vagy határozat meghozatalát előzetes

jóváhagyáshoz kötheti,

h) a nyomozó hatóságot beszámolásra kötelezheti.

(4) Az ügyészség irányítási és felügyeleti jogkörét, illetve a nyomozó hatóság

eljárásának önállóságát nem érinti, ha a nyomozás során egyes eljárási

cselekményeket az ügyészség maga végez.

(5) Az ügyészség bármely ügyben magához vonhatja a nyomozást.

(6) Az ügyész azokat a jogokat gyakorolja, amelyek azt az ügyészséget illetik, ahol az

ügyész működik. Eljárási cselekmény elvégzését kizárólag az eljáró ügyész felettes

ügyésze tilthatja meg.

(7) * Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a felettes ügyészség felügyeleti

jogkörében az ügyészség felügyeleti és irányítási jogkörének gyakorlása tekintetében

a (2) bekezdés b)–f) és i) pontjában meghatározott felügyeleti jogköröket gyakorolja.

Az ügyész kizárása

27. § (1) Ügyészként nem járhat el,

a) aki az ügyben bíróként járt el, valamint az ügyben eljárt vagy eljáró bíró

hozzátartozója,

b) * aki az ügyben terheltként, bűncselekmény elkövetésével megalapozottan

gyanúsítható személyként, védőként, sértettként, vagyoni érdekeltként, feljelentőkéntvagy e személyek segítőjeként vesz vagy vett részt, valamint e személyek

hozzátartozója,

c) aki az ügyben tanúként, szakértőként, vagy szaktanácsadóként vesz vagy vett részt,

d) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kizárási ok kizárólag az ügyben eljáró ügyésszel

szemben jelenthető be.

(3) A perújítási eljárásból ki van zárva az az ügyész, aki az alapügyben a nyomozást

teljesítette, egyes eljárási cselekményeket végzett, vádat emelt, illetve a vádat

képviselte.

(4) Nem kizárási ok, ha az ügyész a hivatali hatáskörében tudomására jutott

bűncselekmény miatt feljelentést tett.

(5) Az (1) bekezdés d) pontja esetén önmagában nem kizárási ok, ha az ügyész a

sérelmére a büntetőeljárásban részt vevő személy által az eljárása alatt, illetve emiatt

elkövetett bűncselekmény miatt feljelentést tett.

(6) Nem járhat el az ügyben – a Legfőbb Ügyészség kivételével – az az ügyészség,

amelynek a vezetőjével vagy vezetőhelyettesével szemben az (1) bekezdés a) vagy b)

pontjában szabályozott kizárási ok merült fel.

(7) Ha az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában szabályozott kizárási ok a főügyésszel

vagy a főügyészhelyettessel szemben merült fel, a főügyészség területén lévő járási

ügyészség az ügyben nem járhat el.

A kizárás bejelentése és elintézése

28. § (1) Az ügyész a vele szemben felmerült kizárási okot köteles az ügyészség

vezetőjének haladéktalanul bejelenteni. A kizárási ok bejelentésétől kezdve az ügyész

az ügyben nem járhat el.

(2) A kizárási okot a terhelt, a védő, a sértett, továbbá a vagyoni érdekelt jelentheti be.

Ebben az esetben az ügyész a bejelentés elintézéséig az ügyben korlátozás nélkül

eljárhat.

(3) A kizárás iránti bejelentést indokolni és a kizárási ok fennállását valószínűsíteni

kell.

(4) A nem indokolt bejelentést érdemi indokolás nélkül el lehet utasítani.

(5) A kizárásra irányuló, nyilvánvalóan alaptalan bejelentés érdemi indokolás nélkül

elutasítható, és a bejelentés előterjesztője rendbírsággal sújtható.

(6) * A vármegyei főügyészség területén lévő járási ügyészség ügyésze, vezetője,

illetve a főügyészségi ügyész kizárásáról a főügyész határoz. A főügyész, valamint a

legfőbb ügyészségi ügyész kizárásáról a legfőbb ügyész határoz. Ha a járási ügyészség

ügyésze, vezetője, illetve a főügyészségi ügyész kizárása iránti bejelentés egyúttal a

főügyészt is érinti, a kizárásról a legfőbb ügyész határoz.

(7) Az ügyészség vezetője a tudomására jutott kizárási ok miatt az ügyész kizárását

hivatalból kezdeményezi.

(8) A kizárásnak helyt adó határozat ellen, valamint a vádemelés után a kizárást

megtagadó határozat ellen panasznak nincs helye.

(9) Az ügyész kizárására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az alügyész, az

ügyészségi fogalmazó, az ügyészségi megbízott és a jegyzőkönyvvezető kizárására is.

Az ügyészség hatásköre és illetékessége

29. § (1) Az ügyészség hatáskörét és illetékességét jogszabályban vagy a legfőbb

ügyész normatív utasításában meghatározott esetek kivételével annak a bíróságnak a

hatásköre és illetékessége határozza meg, amely mellett működik. Az ügyészség

szervezetét törvény alapján a legfőbb ügyész határozza meg.

(2) A különböző ügyészségek illetékességébe tartozó bűncselekmények esetén az az

ügyészség jár el, amelyik a megelőzés szerint korábban intézkedett.

(3) A legfőbb ügyész vagy a felettes ügyészség rendelkezése alapján az ügyészség

olyan ügyben is eljárhat, amelyre a hatásköre vagy az illetékessége egyébként nem

terjed ki.

(4) * Az ügyészségek között felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés

esetén az eljáró ügyészséget a felettes ügyészség jelöli ki. A határozat ellen nincs

helye panasznak.A kizárólagos ügyészségi nyomozás

30. § Kizárólag az ügyészség végzi a nyomozást a következő bűncselekmények miatt:

a) a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos

katasztrófavédelmi szerv és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos

állományú tagja által elkövetett, nem katonai büntetőeljárásra tartozó bűncselekmény,

b) * a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottja

által elkövetett bűncselekmény,

c) * a bíró, az ügyész, a bírósági titkár, az alügyész, a bírósági és ügyészségi

fogalmazó, a bírósági ügyintéző és az ügyészségi megbízott, a rendőrség, az

Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagja, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal

pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottja és a külföldi hivatalos személy ellen

elkövetett, a Btk. 160. § (2) bekezdés e) pontja szerinti emberölés, a Btk. 190. § (2)

bekezdés e) pontja szerinti emberrablás, hivatalos személy elleni erőszak, a Btk. 365.

§ (3) bekezdés f) pontja, illetve (4) bekezdés c) pontja szerinti rablás,

d) a bíró, az ügyész, a bírósági titkár, az alügyész, a bírósági és ügyészségi fogalmazó,

a bírósági ügyintéző és az ügyészségi megbízott által elkövetett bűncselekmény,

valamint az ülnöknek az igazságszolgáltatással összefüggésben elkövetett

bűncselekménye,

e) a mentelmi joggal rendelkező és a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező

személy

ea) által elkövetett bűncselekmény,

eb) sérelmére elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, illetve nemzetközileg védett

személy elleni erőszak, és

ec) működésével kapcsolatban ellene elkövetett más bűncselekmény,

f) * a hivatali vesztegetés, a hivatali vesztegetés elfogadása, a vesztegetés bírósági

vagy hatósági eljárásban, a vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban,

a Btk. 298. § (1), (1a) és (3) bekezdése szerinti hivatalos személy vagy külföldi

hivatalos személy vonatkozásában elkövetett befolyás vásárlása, a Btk. 299. § (1), (2)

és (5) bekezdése szerinti hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy

vonatkozásában elkövetett befolyással üzérkedés és a korrupciós bűncselekmény

feljelentésének elmulasztása,

g) a nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény,

h) az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének

kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények

üldözéséről szóló törvényben meghatározott kommunista bűncselekmények, valamint

a nemzetközi jog szerint el nem évülő bűncselekmények.

V. FEJEZET

A NYOMOZÓ HATÓSÁG

A nyomozó hatóság feladata

31. § (1) A nyomozó hatóság a bűncselekmények felderítése érdekében előkészítő

eljárást és nyomozást végez.

(2) A nyomozó hatóság az előkészítő eljárás és a felderítés során önállóan, a vizsgálat

során az ügyészség irányításával jár el.

(3) A nyomozó hatóság jogosult mindazon eljárási cselekmény elvégzésére és

határozat meghozatalára, amelyet törvény nem utal a bíróság vagy az ügyészség

hatáskörébe.

(4) Ha a nyomozó hatóság észleli, hogy olyan eljárási cselekmény elvégzése, illetve

határozat meghozatala szükséges, amelyről a döntés a bíróság, illetve az ügyészség

hatáskörébe tartozik, erről az ügyészségnek haladéktalanul beszámol.

(5) A nyomozó hatóság az ügyészség utasításait határidőre teljesíti.

(6) Az ügyészségi utasítások teljesítéséért a nyomozó hatóság vezetője felel.

(7) Ha a nyomozó hatóság vezetője számára az ügyészségi utasítás jogellenessége

felismerhető, arra haladéktalanul köteles az ügyészség vezetőjének figyelmét felhívni.

Ha az ügyészség vezetője az utasítást ennek ellenére fenntartja, ezt a nyomozóhatóság vezetőjének – az ügyészségi utasítás jogellenességével összefüggő indokolt

álláspontját tartalmazó – írásbeli kérésére írásba foglalja.

(8) A nyomozó hatóság vezetője az ügyészségi utasítás ellen felettes szerve útján

előterjesztést tehet a felettes ügyészséghez. A felettes szerv az előterjesztést az arra

vonatkozó ténybeli és szakmai álláspontjának kifejtésével továbbítja a felettes

ügyészséghez. Az előterjesztésnek nincs halasztó hatálya.

(9) A felettes ügyészség az előterjesztés alapján az ügyiratokat megvizsgálja és a

vizsgálata eredményéről, jogi álláspontjáról az előterjesztőt az előterjesztés hozzá

érkezésétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja.

A nyomozó hatóság tagjának kizárása

32. § (1) A nyomozó hatóság tagjaként nem járhat el,

a) aki az ügyben bíróként járt el, valamint az ügyben eljárt vagy eljáró bíró

hozzátartozója,

b) * aki az ügyben terheltként, bűncselekmény elkövetésével megalapozottan

gyanúsítható személyként, védőként, sértettként, vagyoni érdekeltként, feljelentőként

vagy e személyek segítőjeként vesz vagy vett részt, valamint e személyek

hozzátartozója,

c) aki az ügyben tanúként vagy szakértőként vesz vagy vett részt,

d) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kizárási ok kizárólag a nyomozó hatóság

ügyben eljáró tagjával szemben jelenthető be.

(3) A nyomozó hatóságnak az alapügyben eljárt tagja is ki van zárva

a) a perújítás során elrendelt nyomozásból,

b) az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények nyomozásából.

(4) Nem kizárási ok, ha a nyomozó hatóság tagja a szolgálati feladata teljesítése során

tudomására jutott bűncselekmény miatt tett feljelentést.

(5) Az (1) bekezdés d) pontja esetén önmagában nem kizárási ok, ha a nyomozó

hatóság eljáró tagja a sérelmére a büntetőeljárásban részt vevő személy által az

eljárása alatt, illetve emiatt elkövetett bűncselekmény miatt feljelentést tett.

(6) Nem járhat el az ügyben az a nyomozó hatóság, amelynek vezetőjével szemben az

(1) bekezdésben szabályozott kizárási ok merül fel. Ha a kizárási ok az országos

illetékességű nyomozó hatóság vezetőjével szemben merül fel, a nyomozást az

ügyészség végzi.

33. § (1) Ha a nyomozó hatóság tagja a kizárási okot nem maga jelentette be, a

bejelentés elintézéséig az ügyben korlátozás nélkül eljárhat.

(2) A nyomozó hatóság tagjának kizárásáról a nyomozó hatóság vezetője, az utóbbi

kizárásáról a felettes nyomozó hatóság vezetője határoz. Az országos illetékességű

nyomozó hatóság vezetőjének kizárásáról az eljáró ügyészség határoz.

(3) A nyomozó hatóság tagjának kizárására egyebekben a 28. § (1)–(5) és (7)–(8)

bekezdését kell alkalmazni.

(4) A nyomozó hatóság tagjának kizárására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni

a jegyzőkönyvvezető kizárására is.

A nyomozó hatóságok

34. § (1) Általános nyomozó hatóságként a rendőrség általános rendőrségi feladatok

ellátására létrehozott szervének nyomozó hatósági feladatok ellátására kijelölt szervei

járnak el.

(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi a nyomozást a következő bűncselekmények

miatt:

a) nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, nemzetközi gazdasági tilalom

megszegése feljelentésének elmulasztása, haditechnikai termékkel vagy

szolgáltatással visszaélés, kettős felhasználású termékkel visszaélés,

b) *

c) bitorlás, szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése, védelmet

biztosító műszaki intézkedés kijátszása, jogkezelési adat meghamisítása és

iparjogvédelmi jogok megsértése,d) társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés, költségvetési

csalás, költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség

elmulasztása, jövedékkel visszaélés elősegítése,

e) számvitel rendjének megsértése, csődbűncselekmény, engedély nélküli nemzetközi

kereskedelmi tevékenység,

f) versenytárs utánzása,

g) az a)–f) pontban meghatározott bűncselekményekkel összefüggésben elkövetett

közokirat-hamisítás, hamis magánokirat felhasználása, egyedi azonosító jellel

visszaélés, bélyeghamisítás, pénzmosás és a pénzmosással kapcsolatos bejelentési

kötelezettség elmulasztása.

(3) A külföldön lévő magyar felségjelű kereskedelmi úszó létesítményen vagy polgári

légi járművön a magyar büntető joghatóság alá tartozó bűncselekmény miatt az úszó

létesítmény, illetve a légi jármű parancsnoka jogosult a nyomozó hatóságra vonatkozó

rendelkezések alkalmazására.

A nyomozó hatóság hatásköre és illetékessége

35. § (1) A nyomozó hatóságok hatáskörét és illetékességét jogszabály határozza meg.

(2) * Az általános nyomozó hatóság és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal között felmerült

hatásköri összeütközés esetén, valamint ha az általános nyomozó hatóság vagy a

Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozó bűncselekménnyel halmazatban

olyan bűncselekmény is megvalósult, amelynek nyomozására e nyomozó hatóság

hatásköre nem terjed ki, és az eljárás elkülönítése nem célszerű, az eljáró nyomozó

hatóságot az eljáró ügyészség jelöli ki. Az ügyészség eljáró nyomozó hatóságként a

Nemzeti Adó- és Vámhivatalt akkor is kijelölheti, ha annak hatásköre a bűncselekmény

nyomozására egyébként nem terjed ki. A kijelölés tárgyában hozott határozat ellen

nincs helye panasznak.

(3) A nyomozó hatóságok a vezetőik megállapodása alapján az ügyészség

jóváhagyásával egy ügyben vagy ügyek meghatározott csoportjában közösen is

végezhetik a nyomozást.

VI. FEJEZET

A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN ELJÁRÓ EGYÉB SZERVEK

36. § (1) Az előkészítő eljárásban a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított e

törvényben meghatározott szervek is eljárhatnak.

(2) * Az elkobzás és a vagyonelkobzás érdekében lefoglalt dolog vagy elektronikus

adat, illetve a zár alá vett vagyon (a továbbiakban együtt: bűnügyi vagyon), illetve a

lefoglalt bizonyítási eszköz kezelésében a bűnjel és a bűnügyi vagyon kezeléséért

felelős szerv törvényben meghatározottak szerint közreműködik.

(3) A nyomozó hatóság tagjának kizárására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni

a büntetőeljárásban eljáró egyéb szervek tagjának kizárására is.

HARMADIK RÉSZ

A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEK

37. § * A büntetőeljárásban a terhelt, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan

gyanúsítható személy, a védő, a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél,

a vagyoni érdekelt, az egyéb érdekelt és törvényben meghatározottak szerint az

eljárás alá vont jogi személy vesz részt.

VII. FEJEZET

A TERHELT ÉS A BŰNCSELEKMÉNY ELKÖVETÉSÉVEL MEGALAPOZOTTAN GYANÚSÍTHATÓ

SZEMÉLY *

A terhelt és a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy

fogalma *

38. § (1) A terhelt az, akivel szemben büntetőeljárást folytatnak.

(2) A terhelt a nyomozás során gyanúsított, a vádemelés után vádlott, a büntetés, a

megrovás, a próbára bocsátás, a jóvátételi munka vagy a javítóintézeti nevelés

jogerős ügydöntő határozattal történő kiszabása, illetve alkalmazása után elítélt.(3) * A bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy a

nyomozás során – a gyanúsítás közléséig – az, akit bűncselekmény elkövetése miatt

elfogtak, gyanúsítotti kihallgatása érdekében idéztek, akinek előállítását vagy

bűncselekmény elkövetése miatt körözését rendelték el, vagy akivel szemben

elfogatóparancsot bocsátottak ki.

A terhelt és a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy

jogai és kötelezettségei *

39. § (1) A terhelt jogosult arra, hogy

a) megismerje a gyanúsítás és a vád tárgyát, továbbá ezek változását,

b) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság megfelelő időt és körülményeket

biztosítson számára a védekezésre való felkészüléshez,

c) a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyészségtől és a

nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon,

d) védelmének ellátására védőt hatalmazzon meg vagy védő kirendelését

indítványozza,

e) a védőjével ellenőrzés nélkül tanácskozzon,

f) vallomást tegyen vagy a vallomástételt megtagadja,

g) bizonyítékot terjesszen elő, indítványt és észrevételt tegyen, az utolsó szó jogán

felszólaljon,

h) a tárgyaláson és a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes

kényszerintézkedés tárgyában tartandó ülésen jelen legyen és az e törvényben

meghatározottak szerint kérdéseket tegyen fel,

i) jogorvoslattal éljen,

j) az eljárás ügyiratait – az e törvényben meghatározott kivételekkel – teljes

terjedelmében megismerje,

k) egyezség megkötését, illetve ügyészi intézkedés vagy határozat kilátásba

helyezését kezdeményezze.

(2) A fogva lévő terhelt jogosult arra, hogy

a) megismerje a fogva tartásának okát és ennek változását,

b) a fogva tartásáról egy általa választott személyt a bíróság, az ügyészség és a

nyomozó hatóság tájékoztasson,

c) a védőjével, és ha külföldi állampolgár, az államának konzuli képviselőjével a

kapcsolatot felvegye, vele személyesen, postai vagy elektronikus úton ellenőrzés

nélkül érintkezzen,

d) az általa választott személlyel a vádemelés előtt az ügyészség, azután a bíróság

rendelkezése szerint személyesen felügyelet mellett, továbbá postai vagy elektronikus

úton ellenőrzés mellett érintkezzen,

e) * törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott személlyel,

hatósággal a nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint érintkezzen.

(3) A terhelt köteles

a) az eljárási cselekményeken a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság

rendelkezéseinek megfelelően az e törvényben meghatározottak szerint jelen lenni,

b) * a lakcímét, értesítési címét, tényleges tartózkodási helyét, kézbesítési címét,

telefonos elérhetőségét, elektronikus levelezési címét vagy más elektronikus

elérhetőségét, valamint ezek megváltozását – a változást követő három munkanapon

belül – az eljáró bírósággal, ügyészséggel vagy nyomozó hatósággal közölni.

(4) * A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a terheltet a büntetőeljárásban

történő részvételének kezdetekor a jogairól tájékoztatja és a kötelezettségeire

figyelmezteti. A tájékoztatás kiterjed arra, hogy költségkedvezmény iránti kérelmet

nyújthat be, annak feltételeire, valamint az anyanyelv használatához való jogra is.

(5) Ha a terhelt fogva van, az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a

terheltet a jogairól írásban is tájékoztatja. A tájékoztatás kiterjed a fogva tartásnak az

elrendeléséről szóló határozat szerinti, illetve a törvényben meghatározott lehetséges

végső tartamára, a fogva tartás meghosszabbításának, fenntartásának és

felülvizsgálatának szabályaira, valamint az e határozatokkal szembeni jogorvoslathoz,

illetve a fogva tartás megszüntetése iránti indítvány benyújtásához való jogra is.(6) Az (1) bekezdés b) és e) pontja szerinti jog gyakorlása érdekében a bíróság, az

ügyészség vagy a nyomozó hatóság az eljárási cselekmény megkezdését vagy

elvégzését legalább egy órára elhalasztja, ha a terheltnek a védekezésre való

felkészülésre, vagy a védővel való tanácskozásra az eljárási cselekmény megkezdése

előtt – a terhelt és a védő önhibáján kívüli okból – nem volt lehetősége.

(6a) * Ha a terhelt fogva van, a bíróság vagy az ügyészség a fogvatartás jogcíme

szerint a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési

elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 172. §

(4) bekezdésében, illetve a Bv. tv. 390. § (1) bekezdésében meghatározottakról

rendelkezhet.

(7) * A (2) bekezdés d) pontja szerinti jog gyakorlása körében a bíróság vagy az

ügyészség a hozzátartozóval való kapcsolattartást kizárólag a bizonyítás

megnehezítésének, illetve meghiúsításának, vagy a bűnismétlés lehetőségének

megakadályozása érdekében korlátozhatja vagy tilthatja meg. Ha az elrendeléstől

számítva egy év eltelt, a bíróság, illetve az ügyészség a rendelkezést felülvizsgálja, és

ha az továbbra is indokolt, annak fenntartásáról határoz. Az elrendelésről és a

fenntartásról szóló határozat ellen a terhelt és a védő élhet jogorvoslattal.

(8) * A bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy jogaira

és kötelezettségeire – az (1) bekezdés a), f)–h), j) és k) pontja, valamint a (3) bekezdés

b) pontja kivételével – a terhelt jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályokat kell

megfelelően alkalmazni.

Terhelti jogutódlás

40. § Ha e törvény a terhelt hozzátartozójának vagy örökösének indítványtételi jogot

biztosít, a hozzátartozó vagy örökös jogaira a terhelt jogai irányadók.

VIII. FEJEZET

A VÉDŐ

A védőként eljárni jogosultak köre

41. § (1) * Védőként meghatalmazás vagy kirendelés alapján ügyvéd járhat el. Ahol e

törvény védőként eljáró ügyvédről rendelkezik, ezen az ügyvédi tevékenységről szóló

törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén az ügyvédjelöltet, az európai

közösségi jogászt, az alkalmazott ügyvédet és az alkalmazott európai közösségi

jogászt is érteni kell.

(2) Ügyvédjelölt védőként ügyvéd mellett vagy ügyvéd helyetteseként eljárhat

a) a vádemelés előtt,

b) a vádemelés után a járásbíróságon, valamint a törvényszéken azzal, hogy

törvényszék előtt perbeszédet nem tarthat.

(3) * A terhelt és a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személy érdekében több védő is eljárhat, több terhelt, illetve bűncselekmény

elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy érdekében ugyanaz a védő is

eljárhat.

A védő jogai és kötelezettségei

42. § (1) A védő – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – teljeskörűen gyakorolhatja a

terhelt mindazon jogát, amely jellegénél fogva nem csak a terhelt személyéhez

fűződik. A védő e jogokat önállóan, védői jogokként gyakorolhatja.

(2) A védő az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül jogosult arra, hogy

a) jelen legyen az olyan eljárási cselekményen, amelyen a terhelt jelen lehet vagy a

terhelt jelenléte kötelező,

b) a törvényben meghatározott esetekben jelen legyen az olyan eljárási

cselekményeken is, ahol a terhelt nem lehet jelen vagy a terhelt jelenléte korlátozható,

c) a védelem érdekében a jogszabályban biztosított lehetőségek és feltételek keretei

között adatokat szerezzen be és gyűjtsön, és e célból a személy- és vagyonvédelmi,

valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény alapján

magánnyomozót vegyen igénybe.

(3) A terhelttel közölt határozatot minden esetben közölni kell a védőjével is.

(4) A védő kötelesa) a terhelttel a kapcsolatot késedelem nélkül felvenni,

b) a terhelt érdekében minden törvényes védekezési eszközt és módot kellő időben

felhasználni,

c) a terheltet a védekezés törvényes eszközeiről felvilágosítani, a jogairól tájékoztatni,

a kötelezettségeire figyelmeztetni,

d) a terheltet mentő, illetve a felelősségét enyhítő tények felderítését szorgalmazni,

e) akadályoztatása esetén – előre nem ismert elháríthatatlan akadály felmerülését

kivéve – helyettesítéséről gondoskodni, egyidejűleg az akadályoztatás tényéről az

eljáró bíróságot, ügyészséget vagy nyomozó hatóságot tájékoztatni,

f) jogait úgy gyakorolni és kötelezettségeit úgy teljesíteni, hogy azzal a büntetőeljárás

időszerű lefolytatását ne akadályozza.

(5) Ha a terhelt fogva van, az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a védő

személyéről és elérhetőségéről, valamint ezek megváltozásáról haladéktalanul, de

legkésőbb a terhelt befogadásakor, illetve a változásról való tudomásszerzést követő

negyvennyolc órán belül tájékoztatja a fogva tartást végrehajtó intézetet.

(6) Ha a terhelt érdekében több védő jár el, a terhelt eltérő rendelkezésének

hiányában vezető védőnek a meghatalmazást elsőként benyújtó védőt kell tekinteni, a

meghatalmazások egyidejű benyújtása esetén a vezető védőt az eljáró nyomozó

hatóság, ügyészség vagy bíróság jelöli ki. Az ügyiratokat – ideértve az idézést és az

értesítést is – a vezető védőnek kell kézbesíteni. Perbeszéd tartására a vezető védő

vagy az általa kijelölt védő jogosult. Jogorvoslati nyilatkozatra a vezető védő vagy az

általa kijelölt védő, ezek hiányában az eljárási cselekményen jelen lévő védő jogosult.

(7) * A védő jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket a bűncselekmény

elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy jogaihoz igazodóan a

bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy védője

vonatkozásában is megfelelően alkalmazni kell.

A védő kizárása

43. § (1) Nem lehet védő

a) a sértett, a sértett segítője, valamint ezek hozzátartozója,

b) aki az ügyben bíróként, ügyészként vagy a nyomozó hatóság tagjaként jár vagy járt

el, valamint ezek hozzátartozója,

c) * aki a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személy érdekével ellentétes magatartást tanúsított, vagy akinek az érdeke a

terheltével vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személyével ellentétes,

d) aki az ügyben szakértőként vagy szaktanácsadóként vesz vagy vett részt,

e) * aki az ügyben tanúként vesz vagy vett részt, kivéve, ha a 170. § (1) bekezdés a)

pontja alapján nem volt kihallgatható, illetve ha a 173. § alapján a tanúvallomást

megtagadta,

f) aki az ügyben tanúként részt vett, vagy részt vevő – a terhelttől különböző – személy

segítőjeként vesz vagy vett részt,

g) aki az ügyben közvetítőként jár vagy járt el,

h) aki az ügyben vagy az üggyel összefüggő más ügyben terheltként vesz vagy vett

részt.

(2) * Több terhelt, illetve bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személy érdekében ugyanaz a védő akkor járhat el, ha a terheltek vagy a

bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyek érdekei nem

ellentétesek. A több terhelt, illetve bűncselekmény elkövetésével megalapozottan

gyanúsítható személy érdekében eljáró védőt az eljárásból ki kell zárni, ha a terheltek,

illetve a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyek között

érdekellentét áll fenn.

(3) A védő kizárásáról – a vádemelés előtt az ügyészség indítványára – a bíróság

határoz.

(4) Ha a védő a kizárási okot maga jelenti be, a kizárási ok bejelentésétől kezdve az

ügyben nem járhat el.(5) A (4) bekezdésben foglaltakat kivéve a védő a kizárás elbírálásáig az ügyben

eljárhat.

Kötelező védői részvétel az eljárásban

44. § A büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, ha

a) a bűncselekményre a törvény öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb

szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli,

b) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személy személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll, más

ügyben letartóztatás, előzetes kényszergyógykezelés hatálya alatt áll, valamint ha

szabadságvesztést, elzárást vagy javítóintézeti nevelést tölt,

c) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személy hallássérült, siketvak, vak, beszédfogyatékos, más okból

kommunikációképtelen, vagy abban súlyos fokban korlátozott, továbbá – a beszámítási

képességére tekintet nélkül – kóros elmeállapotú,

d) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személy a magyar nyelvet nem ismeri,

e) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személy egyéb okból nem képes személyesen védekezni,

f) * a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a terhelt vagy a

bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy indítványára,

vagy azért, mert azt egyéb okból szükségesnek tartotta, védőt rendelt ki,

g) e törvény erről külön rendelkezik.

Meghatalmazott védő

45. § * (1) * A védelem ellátására meghatalmazást a bűncselekmény elkövetésével

megalapozottan gyanúsítható személy, a terhelt, ezek törvényes képviselője vagy

nagykorú hozzátartozója, külföldi állampolgár esetén hazája konzuli tisztviselője is

adhat.

(2) * A meghatalmazott ügyvéd védőként akkor járhat el, ha − a (3) bekezdésben

foglalt kivétellel − eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az

eljáró bírósághoz, ügyészséghez vagy nyomozó hatósághoz benyújtották. Az európai

közösségi jogász köteles az ügyvédi tevékenységről szóló törvény alapján ügyvéddel

vagy ügyvédi irodával kötött eredeti együttműködési szerződést vagy annak

hitelesített másolatát és – ha az nem magyar nyelvű – annak hiteles magyar fordítását

az eljáró bírósághoz, ügyészséghez vagy nyomozó hatósághoz benyújtani.

(3) * A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól

szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) szerinti rendelkezési

nyilvántartásban (a továbbiakban: rendelkezési nyilvántartás) a védői

meghatalmazásra vonatkozó nyilatkozat csak a meghatalmazás elfogadásával és az

elfogadó nyilatkozat rendelkezési nyilvántartásban való rögzítésével érvényes. A

rendelkezési nyilvántartásba vett védői meghatalmazás az eljáró bíróságnak,

ügyészségnek, illetve nyomozó hatóságnak történő bejelentéstől hatályos.

(4) * A bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy a

terhelt mind az általa, mind az (1) bekezdésben meghatározott segítő által

meghatalmazott védő meghatalmazását bármikor visszavonhatja.

(5) * A meghatalmazás hatálya – ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki – a

büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart, és kiterjed a közvetítői eljárásra, a

perújításra, a felülvizsgálatra, az egyszerűsített felülvizsgálatra, a bűncselekménnyel

összefüggő vagyon vagy dolog elvonására, adat hozzáférhetetlenné tételére irányuló

eljárásra, valamint a különleges eljárásokra is.

Kirendelt védő

46. § (1) * A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság védő kirendeléséről

határoz, ha a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, és a terheltnek vagy a

bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személynek nincs

meghatalmazott védője. A kirendelés alapján a védőként eljáró ügyvéd kijelölése az

eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság székhelye szerint illetékes területi

ügyvédi kamara feladata.(2) A kijelölés céljából a védő kirendeléséről szóló határozatot az (1) bekezdés szerint

illetékes területi ügyvédi kamarával is közölni kell.

(3) A területi ügyvédi kamara a védő kijelölését olyan információs rendszer

működtetésével végzi, amely lehetőség szerint biztosítja a kijelölés azonnaliságát és a

kijelölt védők tényleges elérhetőségét.

(4) * Ha a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező és a terheltnek vagy a

bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személynek nincs védője,

a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság

a) a terhelt idézése, előállítása vagy értesítése, továbbá a bűncselekmény

elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy gyanúsítotti kihallgatásra történő

idézése vagy előállítása esetén az idézéssel, előállítással vagy értesítéssel

egyidejűleg,

b) az a) pontban meghatározottakon kívül az eljárási cselekmény során nyomban

védőt rendel ki.

(5) * A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság védőt rendel ki, ha a

büntetőeljárásban védő részvétele nem kötelező, de a terhelt vagy a bűncselekmény

elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy hatékony védelmének biztosítása

végett azt szükségesnek tartja.

(6) Az ügyészség és a nyomozó hatóság védőt rendel ki, ha a terhelt jövedelmi és

vagyoni viszonyai miatt nem tud a védelméről gondoskodni és védő kirendelését

indítványozza. A bíróság a vádemelés után a terhelt indítványára védőt rendel ki.

(7) * A védő kirendelése, illetve kijelölése ellen nincs helye jogorvoslatnak. A terhelt

vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy –

indokoltan – más védő kijelölését indítványozhatja. Az indítványról az a bíróság,

ügyészség vagy nyomozó hatóság dönt, amely előtt az eljárás folyamatban van.

(8) A kirendelt védő indokolt esetben indítványozhatja a felmentését a kirendelés alól.

Az indítványról az a bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság dönt, amely előtt az

eljárás folyamatban van.

(9) A kirendelt védő a közreműködéséért díjra és költségeinek megtérítésére is

jogosult.

47. § (1) * A vádemelés előtt a nyomozó hatóság vagy az ügyészség a helyettes

védőre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával gondoskodik védő

jelenlétéről, ha

a) a területi ügyvédi kamara a védő kijelöléséről a kirendelő határozat kézhezvételétől

számított egy órán belül nem gondoskodik,

b) a területi ügyvédi kamara által kijelölt védő tekintetében a kijelöléskor a 43. § (1)

bekezdés a)–b) pontjában vagy d)–h) pontjában meghatározott kizáró ok állapítható

meg, vagy

c) a kijelöléskor a kijelölt védő szabályszerű idézése vagy értesítése a védő

elérhetetlensége miatt nem lehetséges, és az eljárási cselekmény elvégzése nem

mellőzhető.

(1a) * Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában az idézés vagy az értesítés 113. § (3)

bekezdése szerinti sürgős, illetve 113. § (4) bekezdése szerint történő kibocsátása

esetén a kijelölt védő akkor minősül elérhetetlennek, ha a nyomozó hatóság vagy az

ügyészség a jogszabályban meghatározott kapcsolatfelvételi lehetőségek útján egy

óra alatt nem tud kapcsolatba lépni a kijelölt védővel.

(1b) * Az (1) bekezdés szerint kirendelt helyettes védő jelenléte az eljárási

cselekményen kötelező.

(2) A vádemelés után a bíróság feladata a kirendelt védőként eljáró ügyvéd kijelölése,

ha

a) a területi ügyvédi kamara a védő kijelöléséről a kirendelő határozat kézhezvételétől

számított egy órán belül nem gondoskodik,

b) a területi ügyvédi kamara által kijelölt védő tekintetében a kijelöléskor kizáró ok

állapítható meg, vagyc) a kijelöléskor a kijelölt védő szabályszerű idézése vagy értesítése a védő

elérhetetlensége miatt nem lehetséges, és az eljárási cselekmény elvégzése nem

mellőzhető.

(3) A (2) bekezdés b) és c) pontja esetén a területi ügyvédi kamara kijelölése a bíróság

kijelölő határozatával hatályát veszti.

(4) * Az (1) és (2) bekezdés esetén a védőt kijelölő határozatot szükség esetén a

területi ügyvédi kamara által kijelölt ügyvéddel is közölni kell.

A kirendelés hatálya

48. § (1) * A kirendelés hatálya a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart, és kiterjed

a közvetítői eljárásra, a perújításra, a felülvizsgálatra, az egyszerűsített

felülvizsgálatra, a bűncselekménnyel összefüggő vagyon vagy dolog elvonására, adat

hozzáférhetetlenné tételére irányuló eljárásra, valamint a különleges eljárásokra is.

(2) * A kirendelés hatályát veszti, amikor a terhelt vagy a bűncselekmény

elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy érdekében meghatalmazott védő

a meghatalmazását e törvény szerint benyújtotta, vagy a meghatalmazás rendelkezési

nyilvántartásba vételét bejelentették.

(3) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a meghatalmazás benyújtásakor,

illetve a meghatalmazás rendelkezési nyilvántartásba vételének bejelentésekor a

meghatalmazott védőt tájékoztatja a korábban eljárt kirendelt védő személyéről és

elérhetőségéről.

(4) A meghatalmazott védő haladéktalanul köteles tájékoztatni a korábban eljárt

kirendelt védőt arról, hogy a büntetőeljárásban meghatalmazott védőként jár el.

(5) A tájékoztatás kézhezvételét követően a korábban eljárt kirendelt védő

haladéktalanul köteles a meghatalmazott védővel minden olyan adatot közölni és neki

minden olyan ügyiratot átadni, amely a védelem ellátásához felhasználható.

(6) A bíróság és az ügyészség a meghatalmazott, illetve a korábban eljárt kirendelt

védőt a (4) és (5) bekezdésben meghatározott kötelezettség elmulasztása esetén az

okozott bűnügyi költség megtérítésére kötelezi és rendbírsággal sújthatja.

(7) A védő kirendelése – az (1) és (2) bekezdés kivételével – akkor veszti hatályát, ha

az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a védőt a kirendelés alól felmenti.

(8) Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a 46. § (7)–(8) bekezdése

alapján a kirendelt védőt felmenti, és ezzel egyidejűleg új védőt rendel ki, a (3)–(6)

bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

Helyettes védő kirendelése

49. § (1) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a védő helyettesítésére

helyettes védőt rendel ki, ha

a) a védő az eljárási cselekményen szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg,

b) távolmaradását alapos okkal előzetesen nem menti ki, vagy helyettesítéséről nem

gondoskodik,

c) az eljárási cselekmény elvégzésének egyéb feltételei fennállnak, és

d) az eljárási cselekmény elvégzése nem mellőzhető.

(2) Az (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén a

bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság akkor is helyettes védőt rendel ki, ha

a) a védő a távolmaradását előzetesen kimentette, azonban helyettesítéséről nem

gondoskodott, és

b) az eljárási cselekmény elhalasztása az eljárási cselekmény eredményes elvégzését

veszélyeztetné, vagy a büntetőeljárás lefolytatását jelentősen késleltetné.

(3) * Helyettes védő kirendelése esetén a bírósági eljárásban a terhelt védőjének

távollétében nem lehet befejezni a bizonyítási eljárást, a helyettes védő perbeszédet

nem tarthat, kivéve, ha a terhelt ehhez hozzájárul.

(4) * A helyettes védő kirendelésére a védő kirendelésére vonatkozó rendelkezéseket

kell alkalmazni azzal, hogy az eljáró védőt a kirendelő bíróság, ügyészség vagy

nyomozó hatóság jelöli ki. Helyettes védőként az eljárási cselekményen jelen lévő,

más bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy terhelt

védőjeként eljáró ügyvéd is kijelölhető, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésével

megalapozottan gyanúsítható személyek vagy terheltek érdekei nem ellentétesek.(5) * A helyettes védő kirendelésének hatálya a védő távollétében lefolytatott eljárási

cselekmény befejezéséig tart. A 47. § (1) bekezdése esetén a helyettes védő a

nyomban egymást követően tartott eljárási cselekményeken mindaddig eljárhat, amíg

a kirendelt védő meg nem jelenik vagy nem lép kapcsolatba az eljáró ügyészséggel,

nyomozó hatósággal.

(6) A helyettes védő díjára és költségeinek megtérítésére a kirendelt védőre vonatkozó

rendelkezéseket kell alkalmazni.

IX. FEJEZET

A SÉRTETT

A sértett fogalma

50. § A sértett az a természetes vagy nem természetes személy, akinek vagy

amelynek a jogát vagy a jogos érdekét a bűncselekmény közvetlenül sértette vagy

veszélyeztette.

A sértett jogai és kötelezettségei

51. § (1) A sértett jogosult arra, hogy

a) bizonyítékot terjesszen elő, indítványt és észrevételt tegyen,

b) a perbeszédek során felszólaljon,

c) a tárgyaláson és a törvényben meghatározott eljárási cselekményeknél jelen legyen

és az e törvényben meghatározottak szerint kérdéseket tegyen fel,

d) az őt érintő bűncselekménnyel összefüggésben keletkezett ügyiratokat – az e

törvényben meghatározott kivételekkel – megismerje,

e) a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyészségtől és a

nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon,

f) az e törvényben meghatározottak szerint jogorvoslattal éljen,

g) segítő közreműködését vegye igénybe,

h) a bírósági eljárásban magánfélként polgári jogi igényt érvényesítsen, a nyomozás

során erre vonatkozó szándékát bejelentse,

i) magánvádlóként, pótmagánvádlóként fellépjen.

(2) A sértett bármikor jogosult nyilatkozni arról, hogy a bűncselekmény következtében

milyen testi, lelki sérelmet szenvedett, milyen vagyoni hátrány érte, illetve kívánja-e a

terhelt bűnösségének megállapítását és megbüntetését.

(3) A sértett bármikor jogosult nyilatkozni arról, hogy a továbbiakban az eljárásban

sértetti jogait nem kívánja gyakorolni. A nyilatkozat nem zárja ki, hogy az eljáró

bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság a sértettet tanúként kihallgassa, és nem

mentesít a (6) bekezdés a) pontjában foglalt kötelezettségek alól. A sértett a

nyilatkozatot bármikor visszavonhatja. Ha a sértett a nyilatkozatot visszavonta, sértetti

jogait a büntetőeljárásban a továbbiakban a visszavonástól gyakorolhatja.

(4) Ha a sértett a (3) bekezdés szerint nyilatkozatot tett, a bejelentett polgári jogi

igényét vagy az erre vonatkozó szándéknyilatkozatát visszavontnak kell tekinteni.

(5) A sértett jogosult arra, hogy kérelmére tájékoztassák az őt érintő

bűncselekménnyel összefüggésben

a) a letartóztatott terhelt szabadon bocsátásáról vagy szökéséről,

b) a végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt terhelt feltételesen vagy véglegesen

történő szabadon bocsátásáról vagy szökéséről, illetve a szabadságvesztés

végrehajtásának félbeszakításáról,

c) az elzárásra ítélt terhelt szabadon bocsátásáról vagy szökéséről, illetve az elzárás

végrehajtásának félbeszakításáról,

d) az előzetes kényszergyógykezelt elbocsátásáról vagy szökéséről,

e) a kényszergyógykezelt elbocsátásáról, engedély nélküli eltávozásáról, illetve

adaptációs szabadságra bocsátásáról, valamint

f) javítóintézeti nevelés esetén a fiatalkorú ideiglenes vagy végleges elbocsátásáról, a

javítóintézet engedély nélküli elhagyásáról, illetve a javítóintézeti nevelés

félbeszakításáról.

(6) A sértett kötelesa) az eljárási cselekményeken – a szakértői vizsgálatot is ideértve – a bíróság, az

ügyészség és a nyomozó hatóság rendelkezéseinek megfelelően az e törvényben

meghatározottak szerint részt venni,

b) * a lakcímét, értesítési címét, tényleges tartózkodási helyét, kézbesítési címét,

telefonos elérhetőségét, elektronikus levelezési címét vagy más elektronikus

elérhetőségét és – a változást követő három munkanapon belül – ennek megváltozását

az eljáró bírósággal, ügyészséggel vagy nyomozó hatósággal közölni.

Védelem az önkényes kapcsolatfelvétellel szemben *

51/A. § * (1) A személy elleni erőszakos bűncselekmény sértettje indítványozhatja,

hogy a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság hívja fel a terheltet arra, hogy

tartózkodjon a sértett a magánéletébe, illetve a mindennapi életvitelébe való

önkényes beavatkozástól. A személy elleni erőszakos bűncselekmény sértettje ezt az

indítványát a nyomozás során a gyanúsítotti kihallgatást megelőzően is

előterjesztheti.

(2) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a sértett indítványának az

előterjesztésétől számított három munkanapon belül hozott határozatában

a) elutasítja a sértett indítványát, ha az (5) bekezdésben meghatározott kizáró ok áll

fenn, vagy

b) megállapítja, hogy nem áll fenn az (5) bekezdésben meghatározott kizáró ok, és

figyelmezteti a terheltet arra, hogy büntetendő cselekményt követ el, ha a

büntetőeljárás hatálya alatt a sértettel kapcsolatot teremt abból a célból, hogy a

sértettet megfélemlítse vagy a magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe

önkényesen beavatkozzon.

(3) Ha a sértett az indítványát a gyanúsítotti kihallgatást megelőzően terjesztette elő,

akkor a gyanúsítás közlésekor kell az indítványt elbírálni és a (2) bekezdés szerinti

határozatot kézbesíteni.

(4) A (2) bekezdés b) pontja szerint határozatban a terheltet figyelmeztetni kell arra is,

hogy a büntetőeljárási jogainak gyakorlásával összefüggésben a sértettel a kapcsolat

felvételét a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság útján kezdeményezheti.

(5) Kizárja a (2) bekezdés b) szerinti határozat meghozatalát, ha

a) a terhelt és a sértett között olyan jogviszony – különösen lakhatásra,

munkavégzésre irányuló vagy közös gyermekre vonatkozó szülői felügyeleti jogviszony

– áll fenn, amely alapján a terhelt jogosult kapcsolatot tartani a sértettel,

b) a 280. § (3) bekezdésben meghatározott magatartási szabály előírása szükséges,

vagy

c) a terhelttel szemben nem állapítható meg a személy elleni erőszakos

bűncselekmény elkövetésének a megalapozott gyanúja vagy vele szemben ilyen

bűncselekmény miatt vádemelésre nem került sor.

(6) Ha a (2) bekezdés b) pontja szerinti határozat meghozatalát követően az (5)

bekezdés szerinti kizáró ok merül fel vagy a sértett az indítványt visszavonta, akkor a

bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság határozatában megállapítja a kizáró

ok fennállását vagy azt, hogy a sértett az indítványt visszavonta, egyben tájékoztatja

a terheltet arról, hogy a továbbiakban a sértettel való kapcsolatteremtésre a (4)

bekezdés nem irányadó.

Sértetti jogutódlás

52. § (1) * Ha a sértett akár a büntetőeljárás megindítása előtt, akár azután meghal,

helyébe hozzátartozója, törvényes képviselője vagy a sértett által jogszabály, illetve

szerződés alapján eltartott személy léphet, és

a) a polgári jogi igény érvényesítését kivéve gyakorolhatja a sértettet megillető

jogokat, ideértve a magánvádlóként, vagy pótmagánvádlóként történő fellépést, és

b) vonatkozik rá az 51. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettség.

(2) Több fellépésre jogosult személy esetén az érintettek kijelölhetik maguk közül a

sértetti jogokat gyakorló személyt. Megegyezés hiányában az a személy gyakorolhatja

a sértett jogait, aki az eljárásban elsőként fellépett.

(3) Nem természetes személy sértett megszűnése esetén helyébe egy hónapon belül

a jogutódja léphet.A magánvádló

53. § (1) A magánvádló az a sértett,

a) * aki könnyű testi sértés, magántitok megsértése, levéltitok megsértése,

rágalmazás, becsületsértés, kegyeletsértés, becsület csorbítására alkalmas hamis

hang- vagy képfelvétel készítése, vagy becsület csorbítására alkalmas hamis hang-

vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala vagy

b) * amely magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás,

becsületsértés, becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése

vagy becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra

hozatala

esetén a vádat képviseli, feltéve, hogy az elkövető magánindítványra büntethető.

(2) Kölcsönösen elkövetett könnyű testi sértés, rágalmazás és becsületsértés miatt az

egyik sértett feljelentésére megindított eljárásban – a cselekmények személyi és

szoros tárgyi összefüggése esetén – e törvény rendelkezései szerint magánindítványt

előterjesztő másik sértett viszonvádlóként jár el. Ahol e törvény a magánvádlóról

rendelkezik, ezen a viszonvádlót is érteni kell.

(3) * A becsületsértés és a rágalmazás közvádra üldözendő, ha bíró, ügyész,

rendvédelmi szerv tagjának vagy polgári nemzetbiztonsági szolgálat tagjának

sérelmére, annak hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt követik el.

(4) * Ha a magánvádló tartós, súlyos betegsége miatt nem képes személyes

megjelenési kötelezettségének eleget tenni, helyébe törvényes képviselője vagy

meghatalmazott képviselője léphet. Ha a magánvádlónak nincs törvényes vagy

meghatalmazott képviselője, akkor a bíróság felhívja a magánvádlót, hogy a felhívás

kézbesítésétől számított egy hónapon belül gondoskodjon a képviseletről.

(5) *

A pótmagánvádló

54. § * (1) A pótmagánvádló az a sértett, aki vagy amely az e törvényben

meghatározott esetekben közvádra üldözendő bűncselekmény miatt a vádat képviseli.

(2) * Ha a pótmagánvádló tartós, súlyos betegsége miatt nem képes személyes

megjelenési kötelezettségének eleget tenni, helyébe törvényes képviselője vagy

meghatalmazott képviselője léphet. Ha a pótmagánvádlónak nincs törvényes vagy

meghatalmazott képviselője, akkor a bíróság felhívja a pótmagánvádlót, hogy a

felhívás kézbesítésétől számított egy hónapon belül gondoskodjon a képviseletről.

(3) *

A magánfél

55. § (1) Magánfél az a sértett, aki vagy amely a bírósági eljárásban polgári jogi igényt

érvényesít, akkor is, ha az erre vonatkozó szándékát a vádemelés előtt jelentette be.

(2) A sértett jogutódja magánfélként felléphet, ha a jogutódlás a sértett halála vagy

megszűnése miatt, illetve jogszabályi rendelkezés alapján következett be.

(3) A polgári jogi igény érvényesítésére és elintézésére – a büntetőeljárás jellegéből

adódó eltérésekkel – a polgári perrendtartásról szóló törvénynek az e törvényben

meghatározott rendelkezéseit is alkalmazni kell.

56. § (1) * A büntetőeljárásban polgári jogi igényként az a

a) kártérítésre, vagy

b) dolog kiadására vagy pénz fizetésére

irányuló követelés érvényesíthető, amely a vád tárgyává tett cselekmény közvetlen

következtében keletkezett.

(1a) * A büntetőeljárásban polgári jogi igényként a vád tárgyává tett cselekmény

közvetlen következtében keletkezett sérelemdíj fizetésére irányuló követelés kizárólag

az 571. § (2b) bekezdésében meghatározott esetben érvényesíthető.

(2) * A polgári jogi igényre a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a kereseti

kérelem fajtáira vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell. Ha a sértett az (1)

bekezdésben foglalt követeléseket vagylagosan érvényesíti, a polgári perrendtartásról

szóló törvénynek a keresethalmazatra vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(3) A büntetőeljárásban nem érvényesíthető polgári jogi igényként az az igény, amely

bírósági úton nem érvényesíthető.(4) * A költségvetést károsító bűncselekmények, valamint az állam sérelmére

elkövetett más bűncselekmény esetén polgári jogi igényként nem érvényesíthető az

az igény, amelynek érvényesítésére a polgári peres bírósági eljáráson kívüli egyéb

eljárás – különösen közigazgatási hatósági, adó-, valamint vámigazgatási eljárás – áll

rendelkezésre.

(5) Az ügyészség a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott feltételek

fennállása esetén érvényesíthet polgári jogi igényt.

(6) A polgári jogi igény egyéb törvényes úton való érvényesítését nem zárja ki, hogy a

sértett magánfélként nem lépett fel.

X. FEJEZET

A VAGYONI ÉRDEKELT ÉS AZ EGYÉB ÉRDEKELT

A vagyoni érdekelt

57. § (1) Vagyoni érdekelt az a természetes vagy nem természetes személy, aki vagy

amely

a) elkobozható vagy lefoglalt dolog tulajdonosa, vagy arra nézve a tulajdonjog

valamely tulajdonosi részjogosítványával rendelkezik,

b) * olyan vagyonnal rendelkezni jogosult, amelyre vagyonelkobzás rendelhető el,

c) * olyan elektronikus adattal rendelkezésre jogosult, amelynek végleges

hozzáférhetetlenné tétele rendelhető el, vagy,

d) * olyan tárhelyszolgáltatás jogosultja, amelynek a felfüggesztését rendelték el.

(2) A vagyoni érdekelt jogosult arra, hogy

a) az őt érintő körben bizonyítékot terjesszen elő, indítványt és észrevételt tegyen,

b) a rendelkezési jogosultságával érintett dolgot, vagyont vagy elektronikus adatot

közvetlenül érintő eljárási cselekményen jelen legyen,

c) az (1) bekezdésben meghatározott dolgot, vagyont vagy elektronikus adatot érintő

kényszerintézkedés okát és ennek változását megismerje,

d) a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyészségtől és a

nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon,

e) az őt érintő körben jogorvoslattal éljen,

f) az eljárás ügyiratait – az e törvényben meghatározott kivételekkel – az őt érintő

körben megismerje,

g) segítő közreműködését vegye igénybe.

(3) A vagyoni érdekelt a (2) bekezdés b) pontja alapján az eljárási cselekményen akkor

lehet jelen, ha indítványozta, hogy a rendelkezési jogosultságával érintett dolgot,

vagyont vagy elektronikus adatot közvetlenül érintő eljárási cselekményről értesítsék.

A vagyoni érdekelt értesítése mellőzhető, illetve az eljárási cselekmény helyszínéről

eltávolítható

a) ha ezt az eljárási cselekmény jellege vagy sürgőssége indokolja,

b) a büntetőeljárásban részt vevő más személy védelmének biztosítása érdekében.

(4) Ha a bíróság az elkobzást, a vagyonelkobzást, illetve az elektronikus adat

hozzáférhetetlenné tételét elrendeli, a vagyoni érdekelt az ügydöntő határozat

jogerőre emelkedését követően igényét egyéb törvényes úton érvényesítheti.

(5) A vagyoni érdekelt köteles arra, hogy az eljárási cselekményeken a bíróság, az

ügyészség és a nyomozó hatóság rendelkezéseinek megfelelően az e törvényben

meghatározottak szerint részt vegyen.

Az egyéb érdekelt

58. § (1) A büntetőeljárásban egyéb érdekelt az a természetes vagy nem természetes

személy,

a) akinek vagy amelynek a jogára vagy a jogos érdekére a büntetőeljárásban hozott

határozat közvetlen hatással van, vagy

b) aki vagy amely az őt érintő eljárási cselekménnyel összefüggésben az e törvényben

meghatározott jogosultsággal vagy kötelezettséggel rendelkezik.

(2) Egyéb érdekelt különösen

a) a feljelentő,

b) a tanú,c) a kutatással érintett vagy a motozás alá vont személy,

d) az adatszerző tevékenységgel érintett személy,

e) a szakértői vizsgálattal, szemlével, felismerésre bemutatással érintett személy,

f) a segítő,

g) a szakértő és a szaktanácsadó.

(3) Az egyéb érdekelt jogaira és kötelezettségeire az 57. § (2) és (5) bekezdésében

meghatározott szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(4) A költségvetést károsító bűncselekmények, valamint az állam sérelmére elkövetett

más bűncselekmény esetén a jogszabályban meghatározott szerv a büntetőeljárásban

egyéb érdekeltként részt vehet.

(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott szerv az eljárásban egyéb érdekeltként fellép,

jogosult arra is, hogy a jogszabály szerinti tevékenysége által meghatározott körben

a) a bűncselekménnyel okozott kárra, vagyoni hátrányra vagy a bűncselekmény

elkövetési értékére vonatkozó adatokat bejelentse,

b) bizonyítékot terjesszen elő, indítványt és észrevételt tegyen,

c) közöljék vele azon határozatot, amelyet e törvény alapján a sértettel is közölni kell,

d) a nyomozás során az eljárás megszüntetése ellen panasszal éljen.

XI. FEJEZET

A SEGÍTŐK

A segítők meghatározása

59. § (1) A terhelt, a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt e törvény szerinti

jogainak és jogos érdekeinek képviselete, illetve védelme, valamint az e törvény

szerinti jogok gyakorlásának vagy kötelezettségek teljesítésének elősegítése

érdekében a büntetőeljárásban segítőként vehet részt:

a) * a törvényes képviselő, az ügygondnok,

b) a terhelt nagykorú hozzátartozója,

c) a külföldi állampolgár terhelt, sértett és tanú esetén a konzuli tisztviselő,

d) a kényszergyógykezeléssel érintett terhelt házastársa vagy élettársa,

e) a kiskorú, illetve a fiatalkorú gondozását ellátó nagykorú személy,

f) a meghatalmazott képviselő,

g) a támogató,

h) a sértett és a feljelentő által megjelölt nagykorú személy,

i) a tanú érdekében eljáró ügyvéd,

j) a kutatással érintett által megbízott, vagy a kutatáson jelen lévő, az ügyben nem

érdekelt nagykorú személy,

k) a motozás alá vont által megjelölt nagykorú személy,

l) a kézbesítési megbízott,

m) a Védelmi Programban részt vevő személy védelmét ellátó személy,

n) * a pártfogó ügyvéd,

o) * a tolmácsolási feladatokat ellátó személy.

(2) Nem lehet segítő,

a) aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be,

b) akivel szemben a bíróság jogerősen közügyektől eltiltást alkalmazott, ennek

tartama alatt, vagy

c) akit a bíróság jogerősen gondnokság alá helyezett.

(3) * Ahol e törvény segítőként eljáró ügyvédről rendelkezik, ezen az ügyvédi

tevékenységről szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén az

ügyvédjelöltet, a kamarai jogtanácsost, az európai közösségi jogászt, az alkalmazott

ügyvédet és az alkalmazott európai közösségi jogászt is érteni kell.

60. § A segítő jogosult arra, hogy a saját, valamint az általa segített személy

büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyészségtől és a nyomozó

hatóságtól felvilágosítást kapjon.

A meghatalmazott képviselő61. § (1) A sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt helyett – ha e törvény nem

ír elő személyes eljárási kötelezettséget – az általa vagy a törvényes képviselője által

meghatalmazott képviselő is eljárhat.

(2) A meghatalmazott képviselő a képviselt személy e törvény szerinti jogait

gyakorolhatja.

(3) A büntetőeljárásban meghatalmazott képviselőként

a) az ügyvéd és az ügyvédi iroda,

b) a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt hozzátartozója,

c) a közigazgatási szerv, egyéb költségvetési szerv vagy gazdálkodó szervezet, illetve

egyéb nem természetes személy alkalmazottja a munkáltatójának tevékenységével

kapcsolatos ügyekben,

d) az önkormányzati szerv alkalmazottja a munkáltatója tevékenységével kapcsolatos

ügyekben, továbbá az önkormányzati szerv szervezeti és működési szabályzatában

meghatározott tisztségviselő, ha az eljárás – tárgya alapján – abba a szabályzatban

meghatározott ügykörbe tartozik, amelyben a tisztségviselő eljárni jogosult,

e) a sértettek vagy sértettek egyes csoportjainak érdekképviseletére létrehozott

közhasznú szervezet,

f) jogszabályban erre feljogosított személy

járhat el.

(4) A meghatalmazott ügyvéd vagy ügyvédi iroda a helyettesítésével más ügyvédet

vagy ügyvédi irodát is meghatalmazhat.

(5) A magánfél meghatalmazás útján történő képviseletére a polgári perrendtartásról

szóló törvénynek a meghatalmazottakra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

62. § * (1) * A meghatalmazást írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani.

A meghatalmazott képviselő − a (3) bekezdésben foglalt kivétellel − köteles az eredeti

meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az első beadványához mellékelni,

vagy ha erre előbb kerül sor, első jelentkezése alkalmával az ügyiratokhoz csatolás

végett az eljáró bíróságnak, ügyészségnek vagy nyomozó hatóságnak átadni. Az

európai közösségi jogász köteles az ügyvédi tevékenységről szóló törvény alapján

ügyvéddel vagy ügyvédi irodával kötött eredeti együttműködési szerződést vagy

annak hitelesített másolatát és – ha az nem magyar nyelvű – annak hiteles magyar

fordítását az első beadványához mellékelni, vagy ha erre előbb kerül sor, első

jelentkezése alkalmával az ügyiratokhoz csatolás végett az eljáró bíróságnak,

ügyészségnek vagy nyomozó hatóságnak átadni.

(2) A meghatalmazást – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel – közokiratba vagy

teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

(3) A rendelkezési nyilvántartásban a meghatalmazásra vonatkozó nyilatkozat csak a

meghatalmazás elfogadásával és az elfogadó nyilatkozat rendelkezési

nyilvántartásban való rögzítésével érvényes. A rendelkezési nyilvántartásba vett

meghatalmazás az eljáró bíróságnak, ügyészségnek, illetve nyomozó hatóságnak

történő bejelentéstől hatályos.

(4) Az ügyvédnek adott meghatalmazás igazolásáról jogszabály eltérően rendelkezhet.

(5) A meghatalmazás korlátozása csak annyiban hatályos, amennyiben az magából a

meghatalmazásból kitűnik.

63. § (1) A jogi segítségnyújtásról szóló törvény alapján a sértett, a vagyoni érdekelt és

az egyéb érdekelt kérelmezheti a pártfogó ügyvédi képviseletet.

(2) Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság észleli, hogy a pártfogó

ügyvédi képviselet engedélyezésének feltételei a sértett, a vagyoni érdekelt és az

egyéb érdekelt esetében fennállnak, e személyt tájékoztatja arról, hogy pártfogó

ügyvédi képviselet engedélyezését a jogi segítségnyújtásról szóló törvény alapján

kérheti.

64. § (1) A terhelt helyett az általa vagy a törvényes képviselője által meghatalmazott

képviselő a következő esetekben eljárhat:

a) az ügyiratról készített kivonat vagy másolat átvétele,

b) a terheltnek szóló ügyirat átvétele az azt küldőnél,

c) az óvadék letétele,d) a biztosíték letétbe helyezése.

(2) A terhelt meghatalmazott képviselőjeként

a) az ügyvéd és az ügyvédi iroda,

b) a terhelt nagykorú hozzátartozója

járhat el.

(3) A terhelt meghatalmazott képviselőjére egyebekben a 61–62. §–t kell megfelelően

alkalmazni.

A támogató

65. § A sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt (a továbbiakban együtt:

támogatott személy) részére a gyámhatóság által kirendelt támogató a törvény

szerinti cselekvőképességet nem érintő támogatott döntéshozatal elősegítése

érdekében a büntetőeljárásban részt vehet.

66. § (1) A támogató

a) a támogatott személlyel egyidejűleg valamennyi eljárási cselekménynél – ideértve a

zárt tárgyalást is – jelen lehet, távolléte azonban az eljárási cselekmény elvégzésének,

valamint a büntetőeljárás folytatásának nem akadálya,

b) egyeztethet a támogatott személlyel az e törvény szerinti nyilatkozat megtételének

elősegítése érdekében az eljárási cselekmény rendjét meg nem zavaró módon,

c) a támogatott személy helyett nyilatkozattételre nem jogosult.

(2) A támogató eljárási cselekményen való jelenlétéről kizárólag a támogatott személy

gondoskodik.

(3) A támogató büntetőeljárásban történő részvételével kapcsolatban felmerült költség

nem bűnügyi költség, azt a támogatott személy előlegezi és viseli.

(4) A támogatói minőséget igazoló gyámhatósági határozatot vagy tanúsítványt az

első olyan eljárási cselekménynél kell a bíróságnak, az ügyészségnek vagy a nyomozó

hatóságnak bemutatni, amelyen a támogatott személy a támogatóval együtt

megjelenik.

67. § (1) A büntetőeljárásban a támogató nem vehet részt, ha

a) a büntetőeljárás olyan résztvevője, valamint ennek olyan segítője, akinek érdekei a

támogatott személlyel ellentétesek,

b) az ügyben bíróként, ügyészként vagy a nyomozó hatóság tagjaként járt vagy jár el,

valamint ezek hozzátartozója,

c) az ügyben védőként, tanúként vagy szakértőként vesz vagy vett részt,

d) ez az eljárás érdekeit egyébként sérti.

(2) A támogató kizárásáról az a bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság határoz,

amely előtt az eljárás folyik. E határozat ellen a támogató és a támogatott személy

jogorvoslattal élhet.

(3) Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a támogatót a

büntetőeljárásból kizárta, vagy a támogató és a támogatott személy között az (1)

bekezdésben meghatározottakon kívül érdekellentétet észlel, erről a támogatott

tájékoztatásával egyidejűleg haladéktalanul tájékoztatja a gyámhatóságot.

XII. FEJEZET

BÜNTETŐELJÁRÁSI CSELEKVŐKÉPESSÉG

A terhelt és a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy

büntetőeljárási cselekvőképessége *

68. § * A terhelt és a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személy a büntetőeljárásban személyesen vagy – ha e törvény személyes eljárási

kötelezettséget nem ír elő – az e törvényben meghatározott esetekben

meghatalmazott képviselője útján a polgári jog szabályai szerinti

cselekvőképességétől függetlenül eljárhat.

A sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt büntetőeljárási cselekvőképessége

69. § (1) A sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt személyesen vagy – ha e

törvény személyes eljárási kötelezettséget nem ír elő – meghatalmazott képviselője

útján eljárhat, ha

a) a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképességgel rendelkezik, vagyb) olyan cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, akinek a polgári jog

szabályai szerinti cselekvőképessége az eljárás tárgyára, illetve az egyes eljárási

cselekményekre kiterjedő hatállyal nincs korlátozva.

(2) Személyesen vagy – ha e törvény személyes eljárási kötelezettséget nem ír elő –

meghatalmazott képviselője útján akkor is eljárhat

a) a sértett a jóvátételhez szükséges hozzájárulás kérdésében, ha a jóvátétel

tárgyáról,

b) a vagyoni érdekelt, ha az 57. § (1) bekezdésében meghatározott dologról, vagyonról

és adatról

a polgári jog szabályai szerint érvényesen rendelkezhet.

(3) A távoltartás elrendelését a polgári jog szabályai szerint korlátozottan

cselekvőképes kiskorú sértett is indítványozhatja.

(4) A tanúvallomás megtagadásának, illetve a szembesítéshez történő hozzájárulás

kérdésében a polgári jog szabályai szerint korlátozottan cselekvőképes kiskorú is

személyesen jár el, e nyilatkozatának megtétele előtt biztosítani kell számára, hogy

törvényes képviselőjével egyeztethessen.

(5) A sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt nevében – ha e törvény

személyes eljárási kötelezettséget nem ír elő – törvényes képviselője jár el, ha

a) nincs büntetőeljárási cselekvőképessége,

b) részére a cselekvőképessége érintése nélkül rendeltek törvényes képviselőt, kivéve,

ha személyesen vagy meghatalmazottja útján fellép, vagy

c) nem természetes személy.

(6) * Ha az 58. § (4) bekezdésében meghatározott szerv az eljárásban egyéb

érdekeltként fellép, akkor sértetti képviselő az állam nevében nem járhat el. Az állam

sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén a sértetti képviselet ellátására

egyébként a polgári jog szabályai az irányadóak.

A magánfél eljárási cselekvőképessége

70. § A magánfélre a polgári perrendtartásról szóló törvény perképességre vonatkozó

rendelkezéseit kell alkalmazni.

A büntetőeljárási cselekvőképesség vizsgálata

71. § (1) A büntetőeljárásban részt vevő személyek büntetőeljárási

cselekvőképességét, valamint a törvényes képviselőnek és a támogatónak ezt a

minőségét, ha ezek iránt kétség merül fel, a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó

hatóság az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálja. A bíróság, az ügyészség,

illetve a nyomozó hatóság az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálja azt is, hogy

a törvényes képviselőnek az eljárási cselekményekhez esetleg szükséges külön

felhatalmazása igazolva van-e.

(2) A büntetőeljárási cselekvőképesség, a törvényes képviselet, a támogatói minőség,

illetve a felhatalmazás igazolása nem szükséges, ha az köztudomású, vagy ha arról a

bíróságnak, az ügyészségnek, illetve a nyomozó hatóságnak hivatalos tudomása van.

A törvényes képviselő jogállása

72. § (1) * A terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan

gyanúsítható személy törvényes képviselője a büntetőeljárásban segítőként vesz részt,

a jelenléti, észrevételezési, felvilágosítás-kérési, indítványtételi, ügyirat-megismerési,

valamint jogorvoslati jogára a védő jogai irányadók.

(2) * A terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személy törvényes képviselőjét tájékoztatni kell a terhelt vagy a bűncselekmény

elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy idézéséről és értesítéséről, a

védővel közölt határozatokat vele is közölni kell.

(3) A sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt törvényes képviselője a képviselt

személy e törvény szerinti jogait gyakorolhatja.

(4) * Ha a sértett, a vagyoni érdekelt vagy az egyéb érdekelt a 69. § alapján

büntetőeljárási cselekvőképességgel rendelkezik, de a polgári jog szabályai szerint

teljes cselekvőképességgel nem rendelkezik, a törvényes képviselője a jelenléti, az

ügyirat megismerési és a tájékoztatáshoz való jogát azokban az ügykörökben történőképviselet megfelelő biztosítása érdekében gyakorolhatja, amelyekre a polgári jog

szabályai szerint a képviselt személy cselekvőképessége nem terjed ki.

(5) * Ha a büntetőeljárásban részt vevő személy több törvényes képviselővel

rendelkezik, eltérő megegyezésük hiányában, az ügyben elsőként fellépő törvényes

képviselő jár el.

Az ügygondnok

73. § * (1) A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság ügygondnokot rendel

ki, ha

a) a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképességgel nem rendelkező

terheltnek, bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személynek,

sértettnek, vagyoni érdekeltnek vagy egyéb érdekeltnek nincs törvényes képviselője

vagy a törvényes képviselő személye nem állapítható meg,

b) a terheltnek, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személynek, a sértettnek, a vagyoni érdekeltnek vagy az egyéb érdekeltnek nincs

olyan törvényes képviselője, akire nem állapítható meg kizárási ok,

c) a törvényes képviselő a jogainak gyakorlásában akadályozva van, vagy

d) az őt érintő eljárási cselekmény időpontjában ismeretlen helyen tartózkodó

sértettnek, vagyoni érdekeltnek vagy egyéb érdekeltnek nincs sem törvényes

képviselője, sem meghatalmazott képviselője.

(2) A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság ügygondnokként ügyvédet

rendelhet ki. A kirendelés hatályára az (1) bekezdés a)–c) pontja esetén a 48. § (1)

bekezdését, az (1) bekezdés d) pontja esetén a 49. § (5) bekezdését kell alkalmazni.

(3) Az ügygondnok kirendelése ellen nincs helye jogorvoslatnak. A képviselt személy –

indokoltan – más ügygondnok kirendelését indítványozhatja. Az indítványról az a

bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság dönt, amely előtt az eljárás folyamatban

van.

(4) A kirendelt ügygondnok indokolt esetben indítványozhatja a felmentését a

kirendelés alól. Az indítványról az a bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság dönt,

amely előtt az eljárás folyamatban van.

(5) A vádemelés előtt az ügyészség, a vádemelés után a bíróság a törvényes

képviselőt kizárja az eljárásból, ha

a) megalapozottan feltehető, hogy a törvényes képviselő a bűncselekményt az általa

képviselt terhelttel vagy bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személlyel együtt követte el, vagy

b) a törvényes képviselő érdekei az általa képviselt személy érdekeivel ellentétesek.

(6) A vádemelés előtt az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a

törvényes képviselőt a nyomozó hatóság is kizárhatja az eljárásból.

(6a) * A nyomozó hatóság a vádemelés előtt az (5) bekezdés b) pontjában

meghatározott esetben a törvényes képviselőt kizárhatja az eljárásból, ha az

ügyészség döntésének beszerzése olyan késedelemmel járna, amely az eljárási

cselekmény eredményességét veszélyeztetné. Ebben az esetben a nyomozó hatóság

nyolc napon belül kezdeményezi az ügyészségnél a törvényes képviselő kizárását. Ha

az ügyészség a törvényes képviselő kizárását nem rendeli el, a törvényes képviselő

távollétében az általa képviselt tanú vagy terhelt vallomása bizonyítékként nem

használható fel, kivéve, ha a tanú vagy a terhelt a törvényes képviselő távollétében

tett vallomását a törvényes képviselő jelenlétében is fenntartja.

(7) Ha az ügygondnok kirendelésére okot adó körülmény az eljárás folyamán

megszűnik, a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság az ügygondnokot a

kirendelés alól felmenti.

(8) Az ügygondnokot a büntetőeljárásban a törvényes képviselő jogállása illeti meg. Az

ügygondnok kizárására a törvényes képviselő kizárására vonatkozó szabályokat kell

alkalmazni. A terheltet vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan

gyanúsítható személyt képviselő ügygondnok kizárására a 43. § (1) bekezdését is

megfelelően alkalmazni kell.(9) Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a kirendelt ügygondnokot

felmenti vagy kizárja, és ezzel egyidejűleg új ügygondnokot rendel ki, a 48. § (3)–(6)

bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(10) Az ügygondnok a közreműködéséért díjra és költségeinek megtérítésére is

jogosult.

NEGYEDIK RÉSZ

AZ ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

XIII. FEJEZET

A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEK JOGGYAKORLÁSÁRA VONATKOZÓ

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

Tájékoztatás, figyelmeztetés, kapcsolattartás

74. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság – e törvény eltérő

rendelkezésének hiányában – a büntetőeljárásban részt vevő személyt az őt érintő

eljárási cselekményt megelőzően a jogairól tájékoztatja és a kötelezettségeire

figyelmezteti.

(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a büntetőeljárásban részt vevő

személlyel történő kapcsolattartás során törekszik arra, hogy a büntetőeljárásban

részt vevő személy a vele közölteket megértse és magát megértesse.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott cél elérése érdekében a bíróság, az ügyészség

és a nyomozó hatóság a kapcsolattartás során

a) egyszerűen és közérthetően fogalmaz,

b) figyelembe veszi a büntetőeljárásban részt vevő személy állapotát és személyes

jellemzőit, valamint

c) meggyőződik arról, hogy a büntetőeljárásban részt vevő személy a vele szóban

közölteket megértette-e, ennek hiányában a közlést megmagyarázza.

A költségkedvezmény

75. § (1) A terhelt, valamint a természetes személy sértett, vagyoni érdekelt és egyéb

érdekelt jogai érvényesítésének megkönnyítésére költségkedvezményben

részesíthető, ha jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt a bűnügyi költséget vagy annak

egy részét nem képes viselni.

(2) Különösen indokolt esetben a nem természetes személy sértett, vagyoni érdekelt

és egyéb érdekelt is költségkedvezményben részesíthető, ha – különösen társasági

formájára, profitorientáltságára, tagjainak pénzügyi teljesítőképességére és annak a

lehetőségére figyelemmel, hogy utóbbiak biztosítani tudják-e az ehhez szükséges

összeget – vagyoni helyzete az e törvény szerinti jogainak gyakorlását kizárja.

(3) * Jövedelmi és vagyoni helyzetétől függetlenül költségkedvezmény illeti meg

a) a polgári jogi igényt érvényesítő természetes személy sértettet,

b) a terheltet, a sértettet, a vagyoni érdekeltet vagy az egyéb érdekeltet a jogszabály

által meghatározott ügyben.

76. § * (1) A költségkedvezmény

a) a terhelt esetén a kirendelt védő és az ügygondnok díjának és költségeinek állam

általi előlegezésére és viselésére,

b) a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt esetén a pártfogó ügyvéd díjának

és költségeinek állam általi előlegezésére és a jogi segítségnyújtásról szóló törvényben

meghatározott esetekben viselésére, valamint az ügygondnok díjának és költségeinek

állam általi előlegezésére,

c) a sértett által előterjesztett polgári jogi igény esetében a bírósági eljárási illeték

előzetes megfizetésére,

d) a magánvádló esetén a pártfogó ügyvéd díjának és költségeinek állam általi

előlegezésére és a jogi segítségnyújtásról szóló törvényben meghatározott esetekben

viselésére,

e) a pótmagánvádló esetén az ügyiratokról kért egyszeri másolat kiadására vonatkozó

illetékfeljegyzésre, továbbá a pártfogó ügyvéd díjának és költségeinek állam általielőlegezésére és a jogi segítségnyújtásról szóló törvényben meghatározott esetekben

viselésére

terjed ki.

(2) Ha a bíróság a természetes személy sértett által előterjesztett polgári jogi

igénynek helyt ad, a sértett költségkedvezménye költségfeljegyzési jogként kiterjed a

végrehajtási eljárásra is.

77. § (1) A költségkedvezményt a büntetőeljárásban részt vevő személy kérelmére

jogszabályban meghatározottak szerint a jogi segítségnyújtó szolgálat engedélyezi.

(2) Ha a költségkedvezmény módosításának vagy visszavonásának lehet helye, a

bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság tájékoztatja a jogi segítségnyújtó

szolgálatot a költségkedvezmény alapjául szolgáló feltételek megváltozásáról.

A nyelvhasználat biztosítása

78. § (1) Ha a büntetőeljárásban részt vevő személy a nem magyar anyanyelvét,

nemzetiségi anyanyelvét vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben

meghatározott egyéb anyanyelvét kívánja használni, – lehetőleg a jogi szaknyelv

megfelelő ismeretével rendelkező – tolmácsot kell igénybe venni.

(2) * Ha az anyanyelv használata aránytalan nehézségbe ütközne, vagy a magyar

nyelvet nem ismerő személy ahhoz hozzájárul, akkor az általa ismertként megjelölt

más nyelv használatát kell tolmács útján biztosítani.

(3) * Ha a büntetőeljárásban részt vevő személy hallássérült, kérésére jelnyelvi

tolmács közreműködésével kell kihallgatni, vagy a kihallgatás helyett írásbeli

vallomást is tehet.

(4) * Ha a büntetőeljárásban részt vevő személy siketvak, kérésére jelnyelvi tolmács

közreműködésével kell kihallgatni.

(5) * Ha a büntetőeljárásban részt vevő személy beszédfogyatékos, kérésére a

kihallgatás helyett írásban tehet vallomást.

(6) * Ha a büntetőeljárásban részt vevő személy a (3)–(5) bekezdésben

meghatározottakon kívül más okból nem képes kommunikálni, vagy abban súlyos

fokban korlátozott, jelnyelvi tolmács közreműködésével kell kihallgatni vagy a

kommunikációt más megfelelő módon kell biztosítani.

(7) Az e törvény szerint kézbesítendő ügyirat lefordításáról az a bíróság, ügyészség,

illetve nyomozó hatóság gondoskodik, amelyik a határozatot meghozta vagy az egyéb

ügyiratot kibocsátotta.

(8) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a kézbesítendő ügyiratot nem kell

lefordítani, ha erről a címzett kifejezetten lemond.

(9) * Az eljárási cselekményről értesített büntetőeljárásban részt vevő személy

részére az (1) és (2) bekezdés alapján akkor kell tolmácsot kirendelni, ha azt a

büntetőeljárásban részt vevő személy az értesítés közlését követő, az eljáró szerv által

– az eljárási cselekmény időpontjára figyelemmel – meghatározott határidőn belül

indítványozza.

(10) * A (9) bekezdésben foglaltakra az eljárási cselekményről értesített

büntetőeljárásban részt vevő személyt az értesítésben figyelmeztetni kell.

(11) * Az eljárási cselekményen jelenlétre jogosult sértett, vagyoni érdekelt, egyéb

érdekelt nyelvhasználatának biztosítása érdekében igénybe veheti az általa megjelölt,

az eljárási cselekményen jelenlevő, tolmácsnak nem minősülő, tolmácsolási

feladatokat ellátó személyt (a továbbiakban: tolmácsolási feladatokat ellátó segítő). Az

eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság a tolmácsolási feladatokat ellátó segítő

igénybe vételére vonatkozó indítványról határozat meghozatala nélkül dönt.

(12) * A tolmácsolási feladatokat ellátó segítő nem vehető igénybe

a) a magánvádló vagy a pótmagánvádló részvételével tartott eljárási cselekményen,

és

b) az olyan eljárási cselekményen, amelyen a sértettet, a vagyoni érdekeltet, illetve az

egyéb érdekeltet tanúként vagy terheltként kell kihallgatni, szakértőként kell

meghallgatni vagy tőle tárgyi bizonyítási eszközt vagy elektronikus adatot kell

lefoglalni.(13) * A tolmácsolási feladatokat ellátó segítő igénybevételét a bíróság, az ügyészség

és a nyomozó hatóság megtagadhatja, ilyenkor azonban köteles tolmácsot kirendelni.

Soron kívüli eljárás

79. § (1) A büntetőeljárást soron kívül kell lefolytatni

a) ha a terhelt személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés

hatálya alatt áll,

b) ha abban tizennyolcadik életévét be nem töltött sértett vagy terhelt vesz részt,

c) a Tizennyolcadik Rész szerinti megismételt eljárásban és

d) a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején, az annak területén elkövetett,

a 827. §-ban meghatározott bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban.

(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az (1) bekezdés szerinti sorrend

figyelembevételével jár el, ha egyidejűleg több büntetőeljárást kell soron kívül

lefolytatnia.

Az eljárás elhúzására alkalmas indítványok, nyilatkozatok elintézése

80. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság

a) az elkésett,

b) a törvényben kizárt,

c) a nem jogosulttól származó, illetve

d) a korábbival azonos tartalmú, alaptalan

indítványt vagy joghatás kiváltását célzó nyilatkozatot érdemi indokolás nélkül

elutasíthatja.

(2) Ha e törvény az indítvány vagy joghatás kiváltását célzó nyilatkozat érdemi

indokolás nélkül történő elutasítását lehetővé teszi, a határozat indokolása kizárólag

az elutasítás okát, az alkalmazott jogszabály megjelölését, és a (3) bekezdésben

meghatározott következményekre történő figyelmeztetést tartalmazza.

(3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a büntetőeljárásban részt vevő személy

által a (2) bekezdés szerinti figyelmeztetést követően ismételten előterjesztett

indítvány vagy joghatás kiváltását célzó nyilatkozat elbírálása mellőzhető, és annak

előterjesztője – feltéve, hogy az indítvány vagy a nyilatkozat előterjesztése az eljárás

elhúzására alkalmas – rendbírsággal sújtható.

(4) A (3) bekezdést a bíróság eljárásában az ügyészségre is alkalmazni kell azzal, hogy

rendbírság kiszabása helyett az ügyészség vezetője tájékoztatható.

XIV. FEJEZET

KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD BIZTOSÍTÁSA A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN

A különleges bánásmód megállapítása és általános szabályai

81. § (1) A természetes személy sértett és a tanú különleges bánásmódot igénylő

személynek minősül, ha a személyes jellemzői vagy az eljárás tárgyát képező

bűncselekmény jellege és körülményei alapján

a) a megértésben, a megértetésben,

b) az e törvényben meghatározott jogok gyakorlásában vagy kötelezettségek

teljesítésében, vagy

c) a büntetőeljárásban való hatékony részvételében

akadályozott.

(2) A különleges bánásmódot megalapozó körülmény különösen

a) az érintett személy életkora,

b) az érintett személy szellemi, fizikai, egészségi állapota,

c) az eljárás tárgyát képező cselekmény kirívóan erőszakos jellege, illetve

d) az érintett személynek a büntetőeljárásban részt vevő más személyhez fűződő

viszonya.

(3) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság

a) az érintett személlyel történő kapcsolatba kerüléstől kezdődően hivatalból, vagy az

érintett indítványára vizsgálja, hogy különleges bánásmódot igénylő személynek

minősül-e,

b) a különleges bánásmód megállapításáról jogszabályban meghatározottak szerinti

egyéni értékelés alapján dönt,c) az érintett személy jogai gyakorlásának, kötelezettségei teljesítésének elősegítését

és kíméletét, illetve védelmét biztosító intézkedéseket alkalmazhat, amelyekről az

érintett személy indítványára vagy hivatalból dönt,

d) elrendelheti, hogy a különleges bánásmód megállapításának kezdeményezésével és

vizsgálatával kapcsolatos ügyiratokat zártan kezeljék.

(4) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a különleges bánásmódot igénylő

személy jogai gyakorlásának, kötelezettségei teljesítésének elősegítése és kímélete,

illetve védelme érdekében a különleges bánásmódot megalapozó körülményeknek

megfelelő, azokkal arányban álló intézkedést alkalmaz. Ha e törvény eltérően nem

rendelkezik, a különleges bánásmód körébe tartozó intézkedés alkalmazása nem járhat

a büntetőeljárásban részt vevő más személy eljárási jogainak sérelmével.

(5) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság

a) a különleges bánásmód megállapításáról,

b) – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a különleges bánásmód körébe tartozó

intézkedés alkalmazásáról, és

c) a tanú különleges bánásmód megállapítása iránt előterjesztett indítványának

elutasításáról

határozat hozatala nélkül dönt.

(6) A nyomozó hatóság az (5) bekezdés c) pontja esetén az indítvány elutasításáról

haladéktalanul tájékoztatja az ügyészséget.

(7) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a sértett különleges bánásmód

megállapítása iránt előterjesztett indítványának elutasításáról határozatot hoz.

82. § Külön döntés nélkül különleges bánásmódot igénylő személynek minősül

a) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy,

b) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló

törvényben meghatározott fogyatékos személy, és az is, aki ilyennek minősülhet,

valamint

c) a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje.

A különleges bánásmód visszautasítása

83. § (1) A különleges bánásmódot igénylő személy – megfelelő tájékoztatást követően

– a különleges bánásmód megállapítását, illetve a különleges bánásmód körébe

tartozó egyes intézkedéseket visszautasíthatja.

(2) A különleges bánásmódot igénylő személy az egyes eljárási cselekmények

elvégzésére, illetve különleges bánásmód körébe tartozó intézkedés alkalmazására

vonatkozó kötelező rendelkezéseket nem utasíthatja vissza.

A különleges bánásmód felülvizsgálata

84. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a különleges bánásmódot

megszüntetheti, ha a különleges bánásmódot megalapozó körülmények megváltozása

folytán a különleges bánásmód feltételei nem állnak fenn.

(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a különleges bánásmód

megszüntetéséről

a) a sértett esetében határozatot hoz,

b) a tanú esetében határozat hozatala nélkül dönt.

(3) * A nyomozó hatóság a (2) bekezdés b) pontja esetén haladéktalanul tájékoztatja

az ügyészséget.

A különleges bánásmód körébe tartozó intézkedések

85. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a különleges bánásmódot

igénylő személy jogai gyakorlásának, kötelezettségei teljesítésének elősegítését és

kíméletét az eljárás érdekeire figyelemmel, lehetőség szerint az alábbi intézkedésekkel

segíti elő:

a) biztosítja, hogy az érintett személy a különleges bánásmódot megalapozó

körülményekből fakadó akadályok ellenére megfelelően gyakorolhassa az e

törvényben meghatározott jogait, illetve teljesíthesse kötelezettségeit,

b) fokozott körültekintéssel jár el a kapcsolattartás során,

c) a büntetőeljárás lefolytatása során fokozott körültekintéssel jár el az érintett

személy magánéletének kímélete érdekében,d) fokozott védelemben részesíti az érintett személy különleges bánásmódot

megalapozó körülményekkel összefüggő személyes adatait, így különösen az

egészségügyi adatait,

e) elősegíti, hogy az érintett személy segítő közreműködését vehesse igénybe,

f) az eljárási cselekmények tervezése és elvégzése során az érintett személy

személyes igényeinek figyelembevételével jár el, és az érintett személy részvételét

igénylő egyes eljárási cselekményeket haladéktalanul folytatja le,

g) az érintett személy részvételét igénylő eljárási cselekményt úgy készíti elő, hogy az

megismétlés nélkül elvégezhető legyen,

h) biztosítja, hogy az érintett személy az eljárási cselekmény során, valamint az

eljárási cselekmény helyszínén a büntetőeljárásban részt vevő más személlyel

szükségtelenül ne találkozzon, különösen, ha a különleges bánásmódot e személyhez

fűződő viszonya alapozza meg,

i) az eljárási cselekményt az erre szolgáló, vagy arra alkalmassá tett helyiségben végzi

el, feltéve, hogy az érintett személy jogai gyakorlásának, kötelezettségei

teljesítésének elősegítése és kímélete más módon vagy más intézkedéssel nem

biztosítható,

j) kép- és hangfelvételt készíthet az érintett személy részvételét igénylő eljárási

cselekményről,

k) telekommunikációs eszköz útján biztosíthatja az érintett személy jelenlétét az

eljárási cselekményen.

(2) A bíróság a különleges bánásmódot igénylő személy jogai gyakorlásának,

kötelezettségei teljesítésének elősegítése és kímélete érdekében a tárgyalásról vagy

annak meghatározott részéről a nyilvánosságot kizárhatja.

(3) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a különleges bánásmódot igénylő

személy jogai gyakorlásának, kötelezettségei teljesítésének elősegítését és kíméletét

biztosító egyéb, e törvény szerinti intézkedést is tehet.

86. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a különleges bánásmódot

igénylő személyt védelemben részesíti,

a) ha a büntetőeljárásban történő részvételével összefüggésben élete, testi épsége,

személyes szabadsága veszélyeztetett, illetve

b) hogy az e törvény szerinti jogait és kötelezettségeit megfélemlítés és befolyásolás

nélkül gyakorolhassa, illetve teljesíthesse.

(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a különleges bánásmódot igénylő

személy védelme érdekében a 85. §-ban meghatározott intézkedések mellett:

a) telekommunikációs eszköz használata esetén elrendelheti az érintett személy

személyazonosságának megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságok technikai

eszközzel történő torzítását,

b) eljárási cselekményről hang-, vagy kép- és hangfelvétel készítése esetén

elrendelheti az érintett személy személyazonosságának megállapítására alkalmas

egyedi tulajdonságait technikai úton torzító másolat készítését,

c) az e törvényben foglaltak szerint korlátozhatja a terhelt, illetve a védő jelenléti jogát

az eljárási cselekményen,

d) korlátozhatja az érintett személy részvételével zajló eljárási cselekményen jelen

lévő személyek kérdésfeltevési jogát azzal, hogy kérdés feltevésének indítványozását

teszi lehetővé,

e) mellőzheti a különleges bánásmódot igénylő tanú szembesítését,

f) hivatalból is elrendelheti az érintett személy személyes adatainak zárt kezelését,

g) kezdeményezheti az érintett személy vonatkozásában személyi védelem

elrendelését,

h) az érintett személyt különösen védett tanúvá nyilváníthatja, illetve azt

kezdeményezheti,

i) kezdeményezheti az érintett személy Védelmi Programban részvételére irányuló

megállapodás megkötését.(3) A különleges bánásmódot igénylő személy védelmét biztosító intézkedés

alkalmazása esetén a különleges bánásmód megállapításának kezdeményezésével és

vizsgálatával kapcsolatos ügyiratokat zártan kell kezelni.

A különleges bánásmód körébe tartozó intézkedések különös szabályai

87. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a tizennyolcadik életévét be

nem töltött személy részvételét igénylő eljárási cselekmény esetén

a) lehetőség szerint kép- és hangfelvételt készít,

b) * elrendelheti, hogy

ba) az eljárási cselekményen igazságügyi pszichológus szakértő is jelen legyen, illetve

bb) * az eljárási cselekményt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

szóló 1997. évi XXXI. törvény 61. § (2) bekezdésében meghatározott szolgáltatást

végző vagy jogszabályban meghatározott más szaktanácsadó közreműködésével

hajtja végre. A szaktanácsadó az eljárási cselekmény vezetőjének irányításával végzi

tevékenységét, ennek során közvetíti a tizennyolcadik életévét be nem töltött

személyhez intézett kérdéseket és a hatóság egyéb közléseit,

c) a büntetőeljárással összefüggésben biztosítja az Alaptörvényben, az 1991. évi LXIV.

törvénnyel kihirdetett gyermek jogairól szóló egyezményben, a gyermekek védelméről

és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben és más törvényekben megfogalmazott,

gyermeket megillető jogok hatékony érvényesülését.

(2) A tizennyolcadik életévét be nem töltött tanú vallomása műszeres

vallomásellenőrzéssel nem vizsgálható.

(3) A tizennyolcadik életévét be nem töltött tanú szembesítése csak a hozzájárulásával

rendelhető el.

88. § (1) Tizennegyedik életévét be nem töltött személy részvételét igénylő eljárási

cselekmény esetén

a) az eljárási cselekmény elvégzésére csak akkor kerülhet sor, ha az attól várható

bizonyíték mással nem pótolható,

b) az eljárási cselekményt az erre szolgáló vagy arra alkalmassá tett helyiségben kell

elvégezni, feltéve, hogy az érintett személy jogai gyakorlásának, kötelezettségei

teljesítésének elősegítése és kímélete más módon vagy más intézkedéssel nem

biztosítható,

c) ha ez az eljárási cselekmény eredményességét nem veszélyezteti, a nyomozás

során a nyomozó hatóság biztosítja, hogy az eljárási cselekményt minden alkalommal

ugyanazon személy végezze,

d) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárási cselekményről kép- és

hangfelvételt készít.

(2) Tizennegyedik életévét be nem töltött tanú szembesítése nem rendelhető el.

(3) A tizennegyedik életévét be nem töltött személy részvételét igénylő eljárási

cselekmény helyszínén a terhelt és a védő személyesen nem lehet jelen.

(4) Ha a tizennegyedik életévét be nem töltött tanú kihallgatását a terhelt vagy a védő

indítványozta, a tanú részvételét igénylő eljárási cselekményen a bíróság, az

ügyészség vagy a nyomozó hatóság biztosíthatja az indítványt előterjesztő terhelt és

védője személyes jelenlétét.

89. § (1) A 82. § c) pontja alapján különleges bánásmódot igénylő sértett esetén a

nyomozás során

a) a sértettet csak a vele azonos nemű személy hallgathatja ki, illetve a sértett

jelenlétével zajló más eljárási cselekményen az eljáró nyomozó hatóság részéről a

sértettel azonos nemű személynek is jelen kell lennie, valamint

b) a nyomozó hatóság biztosítja, hogy a sértett részvételét igénylő eljárási

cselekményt minden alkalommal ugyanazon személy végezze.

(2) A nyomozó hatóság az (1) bekezdés rendelkezéseitől eltérhet

a) a sértett indítványára vagy hozzájárulásával,

b) ha az eljárás eredményességének biztosítása ezt elkerülhetetlenné teszi.

(3) A 82. § c) pontja alapján különleges bánásmódot igénylő sértett szembesítése csak

a sértett hozzájárulásával rendelhető el.(4) Ha a 82. § c) pontja alapján különleges bánásmódot igénylő sértett a tizennyolcadik

életévét nem töltötte be,

a) az eljárási cselekményt az erre szolgáló vagy arra alkalmassá tett helyiségben kell

elvégezni, kivéve, ha az eljárási cselekmény ott nem hajtható végre, vagy a sértett

jogai gyakorlásának, kötelezettségei teljesítésének elősegítése és kímélete, illetve

védelme más módon is biztosítható,

b) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárási cselekményről kép- és

hangfelvételt készít,

c) a sértett részvételét igénylő eljárási cselekmény helyszínén a terhelt és a védő

személyesen nem lehet jelen,

d) * a telekommunikációs eszköz alkalmazása során – ha jogszabály kivételt nem tesz

– biztosítani kell, hogy a sértett kizárólag az eljáró bírót, ügyészt vagy nyomozó

hatóság tagját láthassa,

e) a vádemelés után a bíróság a sértett részvételét igénylő eljárási cselekményt

kiküldött bíró vagy megkeresett bíróság útján végezheti el,

f) a sértett részvételét igénylő eljárási cselekményen jelen lévő személyek

kérdésfeltevési joga korlátozott, csak indítványozhatják kérdés feltevését,

g) a nyilvánosságot ki kell zárni a tárgyalásnak arról a részéről, ahol a sértett

részvétele az eljárási cselekményen kötelező.

(5) * Ha a 82. § c) pontja alapján különleges bánásmódot igénylő sértett a

tizennyolcadik életévét nem töltötte be, a sértett védelme érdekében a bíróság

hivatalból vagy indítványra mellőzheti a sértett tanúként történő kihallgatását, ha a

sértett kihallgatására a nyomozás során a (4) bekezdés b) pontjának megfelelően már

sor került. Ebben az esetben a sértett nyomozás során tett tanúvallomása bizonyítási

eszközként felhasználható.

(6) * Ha a 82. § c) pontja alapján különleges bánásmódot igénylő sértett a

tizennyolcadik életévét nem töltötte be, a bíróság a 87. § (1) bekezdés b) pont bb)

alpontban meghatározott módon végzi el a sértett kihallgatását igénylő vagy azzal

járó más eljárási cselekményt, feltéve, hogy a vádemelés előtt a korábbi eljárási

cselekményt már ilyen módon hajtották végre. Az eljárási cselekmény más módon

csak akkor végezhető el, ha ezt a sértett sajátos szükségletei, személyes jellemzői

vagy más fontos ok szükségessé teszi, és a sértett jogai gyakorlásának,

kötelezettségei teljesítésének elősegítése és kímélete, illetve védelme más módon is

biztosítható.

Különösen védett tanú

90. § (1) A bíróság az ügyészség indítványára különösen védett tanúvá nyilváníthatja a

különleges bánásmódot igénylő tanút, ha

a) vallomása kiemelkedő súlyú ügy lényeges körülményeire vonatkozik,

b) a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható, és

c) személyének, illetve tanúként történt kihallgatásának felfedése esetén, a tanú vagy

hozzátartozója élete, testi épsége vagy személyes szabadsága súlyos fenyegetésnek

lenne kitéve.

(2) A bíróság különösen védett tanúvá nyilvánítást elrendelő határozata ellen nincs

helye fellebbezésnek, az indítvány elutasítása ellen az ügyészség és a tanú jelenthet

be fellebbezést.

(3) A különösen védett tanúvá nyilvánítás indítványozásával kapcsolatos ügyiratokat

az indítvány elbírálásáig az eljárás ügyiratai között zártan kell kezelni. Ha a bíróság a

különösen védett tanúvá nyilvánítást elrendeli – e Fejezet eltérő rendelkezése

hiányában – a különösen védett tanúvá nyilvánítás indítványozásával, a különösen

védett tanúvá nyilvánítás előtt a tanú részvételével végzett eljárási cselekményekkel,

és a különösen védett tanú részvételével végzett eljárási cselekményekkel kapcsolatos

ügyiratokat az eljárás ügyiratai között zártan kell kezelni.

91. § (1) A bíróság a különösen védett tanúvá nyilvánítást megszünteti

a) a különösen védett tanú indítványára,

b) hivatalból, vagy az ügyészség indítványára, ha a különösen védett tanúvá

nyilvánítás feltételei nem állnak fenn vagyc) hivatalból vagy a terhelt, a védő, illetve az ügyészség indítványára, ha a különösen

védett tanú olyan magatartást tanúsít, amely a különösen védett tanú intézményével

nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen.

(2) Az indítvány elutasítása, valamint a különösen védett tanúvá nyilvánítást az (1)

bekezdés a) pontja alapján megszüntető határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

(3) A különösen védett tanúvá nyilvánítás megszüntetésével együtt a bíróság a

különösen védett tanúvá nyilvánítással kapcsolatos ügyiratok zárt kezelését is

megszünteti.

92. § (1) A vádemelés előtt a különösen védett tanú részvételét igénylő eljárási

cselekményen kizárólag

a) az ügyész, a nyomozó hatóság tagja,

b) a jegyzőkönyvvezető, indokolt esetben a szakértő és a szaktanácsadó,

c) a különösen védett tanú segítője, és

d) az eljárási cselekménnyel szükségszerűen érintett más személy

lehet jelen.

(2) A vádemelés után a bíróság a különösen védett tanú részvételét igénylő eljárási

cselekményt elsősorban megkeresett bíróság vagy kiküldött bíró útján végzi el,

amelyen a terhelt és a védő nem lehet jelen.

(3) Ha az nem jár a személye felfedésének veszélyével, a bíróság a különösen védett

tanú jelenlétét az eljárási cselekményen telekommunikációs eszköz útján is

biztosíthatja. Ebben az esetben a bíróság elrendeli a tanú személyazonosságának

megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságok technikai eszközzel történő torzítását,

és a jelen lévő személyek kérdésfeltevési joga korlátozott, csupán indítványozhatják

kérdés feltevését.

(4) A különösen védett tanú részvételét igénylő eljárási cselekmény végzése során is

biztosítani kell, hogy a különösen védett tanú személye ne váljon megismerhetővé.

(5) A különösen védett tanú kihallgatása során fel kell tárni és ellenőrizni kell a tanú

szavahihetőségét, tudomásának megbízható voltát, és azokat a körülményeket,

amelyek vallomása hitelt érdemlőségét befolyásolhatják. Az így szerzett adatokat a

kihallgatásról készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

(6) Ha a különösen védett tanú jelenlétét a (3) bekezdés alapján telekommunikációs

eszköz útján biztosítják, a tanú megtagadhatja a vallomást olyan adatra nézve,

amelynek ismeretében személyazonosságára, lakcímére, értesítési címére, tényleges

tartózkodási helyére lehet következtetni.

(7) A különösen védett tanú részvételét igénylő eljárási cselekményről írásbeli

jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet zártan kell kezelni. A jegyzőkönyvről kivonatot

kell készíteni.

(8) A jegyzőkönyvről készített kivonat a jelenlévők közül kizárólag a bíróság, az

ügyészség, illetve a nyomozó hatóság eljárási cselekményen jelen lévő tagjának

nevét, a tanú különösen védetté nyilvánításának tényét és az eljárási cselekmény

leírását tartalmazza. Ha a különösen védett tanú jelenlétét a bíróság a (3) bekezdés

alapján telekommunikációs eszköz alkalmazása útján biztosítja, a jegyzőkönyvről

készült kivonat az elkülönített helyszínen jelenlévők közül kizárólag a 123. § (1)

bekezdés c) vagy d) pontjában meghatározott hatóság tagjának nevét, a tanú

különösen védetté nyilvánításának tényét és az eljárási cselekmény leírását

tartalmazza.

(9) Az eljáró bíró, ügyész vagy nyomozó hatóság tagja gondoskodik arról, hogy a

különösen védett tanú személyére, lakcímére, értesítési címére, tényleges

tartózkodási helyére az eljárási cselekmény végzése, illetve az eljárási cselekményről

készült jegyzőkönyv kivonata alapján ne lehessen következtetni.

93. § Ha az ügyészség különösen védett tanú vallomását vagy a részvételével végzett

más eljárási cselekmény eredményét kívánja bizonyítási eszközként felhasználni, a

bíróság figyelmezteti a terheltet és védőjét, hogy

a) a különösen védett tanúvá nyilvánítás megszüntetését kizárólag a 91. § (1)

bekezdés c) pontja esetén indítványozhatják,b) a különösen védett tanúhoz kérdések feltevését indítványozhatják, azonban a

kérdések nem irányulhatnak a különösen védett tanú személyének és tényleges

tartózkodási helyének felfedésére.

Személyi védelem

94. § (1) Az eljáró bíróság, ügyészség és nyomozó hatóság hivatalból vagy a

különleges bánásmódot igénylő személy indítványára kezdeményezheti, hogy a

különleges bánásmódot igénylő személy, illetve rá tekintettel más személy

jogszabályban meghatározott személyi védelemben részesüljön.

(2) A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság az indítvány előterjesztésétől

számított nyolc napon belül dönt a kezdeményezés tárgyában. A személyi védelem

kezdeményezése ellen nincs helye jogorvoslatnak. Az indítvány elutasítása ellen az

indítvány előterjesztője élhet jogorvoslattal.

(3) A személyi védelemre vonatkozó ügyiratokat, az indítvány, az azt elutasító

határozat, valamint a személyi védelem elrendelése és megszüntetése tárgyában

hozott döntés kivételével zártan kell kezelni.

A Védelmi Programban való részvétel

95. § (1) A jogszabályban meghatározott Védelmi Programban történő részvételre

irányuló megállapodás megkötését az eljáró bíróság, az ügyészség és az ügyészség

egyetértésével a nyomozó hatóság – a különleges bánásmódot igénylő személy

hozzájárulásával – hivatalból vagy a különleges bánásmódot igénylő személy

indítványára kezdeményezheti.

(2) A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság az indítvány előterjesztésétől

számított három napon belül dönt a kezdeményezés tárgyában. A döntés ellen nincs

helye jogorvoslatnak.

(3) A Védelmi Programban részt vevő személyek büntetőeljárási jogait és

kötelezettségeit a Védelmi Programban való részvétel nem érinti. A Védelmi

Programban részt vevő személy esetén e törvény rendelkezéseit a következő

eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a Védelmi Programban történő részvétellel kapcsolatos minden ügyiratot zártan kell

kezelni,

b) a Védelmi Programban részt vevő személyt a védelmet ellátó szerv útján kell idézni,

illetve értesíteni, az ilyen személy részére kézbesítendő ügyiratot csak a védelmet

ellátó szerv útján lehet kézbesíteni,

c) a Védelmi Programban részt vevő személy a büntetőeljárásban az eredeti

természetes személyazonosító adatait közli, a lakcímének, értesítési címének, illetve a

tényleges tartózkodási helyének közlése helyett a védelmet ellátó szerv címét jelöli

meg,

d) a Védelmi Programban részt vevő személy személyes adatait zártan kell kezelni,

e) a Védelmi Programban részt vevő személy zártan kezelt személyes adatait és az

ilyen adatait tartalmazó ügyiratokat csak az ismerheti meg, illetve arról csak annak

adható felvilágosítás, akinek a részére a védelmet ellátó szerv ezt engedélyezte,

f) a Védelmi Programban részt vevő személy megjelenésével, illetve

közreműködésével felmerült költség nem bűnügyi költség,

g) a Védelmi Programban részt vevő személy védelmét ellátó személy minden eljárási

cselekményen jelen lehet, ahol a védett személy jelen van,

h) a Védelmi Programban részt vevő személy megtagadhatja a vallomást olyan adatra

nézve, amelynek ismeretében az új személyazonosságára, az új lakcímére, értesítési

címére, illetve tényleges tartózkodási helyére lehet következtetni.

Egyes intézkedésekkel érintett más személyek

96. § (1) A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a terhelt jogai

gyakorlásának, kötelezettségei teljesítésének elősegítése érdekében a 85. § (1)

bekezdésében meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja, ha a terhelt

a) a tizennyolcadik életévét nem töltötte be,

b) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló

törvényben meghatározott fogyatékos személy, vagy ilyennek minősülhet, vagyc) büntetőeljárásban részt vevő más személyhez fűződő viszonyára tekintettel az

indokolt.

(2) A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a tizennyolcadik életévét be

nem töltött terhelt jogai gyakorlásának, kötelezettségei teljesítésének elősegítése

érdekében a 87. § (1) és (2) bekezdését megfelelően alkalmazza.

(3) Ha a terhelt a tizennegyedik életévét nem töltötte be, a bíróság, az ügyészség és a

nyomozó hatóság a terhelt jogai gyakorlásának, kötelezettségei teljesítésének

elősegítése érdekében

a) a 88. § (1) bekezdés d) pontjának rendelkezését alkalmazza,

b) a terhelt szembesítését csak a hozzájárulásával rendelheti el.

(4) Ha a személyi védelem alkalmazásának feltételei

a) a sértett vagy a tanú segítője,

b) a terhelt, a védő, a szakértő, a szaktanácsadó, a vagyoni érdekelt, ezek segítője,

vagy a felsoroltak valamelyikére tekintettel más személy vonatkozásában fennállnak,

a 94. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(5) Ha a Védelmi Programban történő részvétel feltételei a terhelt vonatkozásában

állnak fenn, a 95. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(6) A (4) és (5) bekezdés esetén az érintett védelme érdekében a bíróság, az

ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a 85. §-ban meghatározott intézkedéseket

alkalmazhatja.

XV. FEJEZET

A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN KEZELT ADATOK VÉDELME

Az adatkezelés jogalapja és az adatvédelem

97. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a büntetőeljárás lefolytatása

céljából megismerheti és kezelheti mindazon személyes adatot, amely az e

törvényben meghatározott feladatainak ellátásához szükséges.

(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a büntetőeljárás lefolytatása

céljából – jogszabály által meghatározott módon és körben – megismerheti és

kezelheti az olyan, törvény alapján védett titkot és hivatás gyakorlásához kötött titkot

(a továbbiakban együtt: védett adat), amely e törvényben meghatározott feladatainak

ellátásához szükséges.

98. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság gondoskodik arról, hogy a

büntetőeljárásban kezelt védett adat szükségtelenül ne kerüljön nyilvánosságra, ne

juthasson illetéktelen személy tudomására, és a személyes adat védelme biztosított

legyen.

(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság kizárólag törvény rendelkezései

szerint teheti lehetővé a büntetőeljárásban kezelt személyes adat és védett adat

megismerését.

(2a) * A (2) bekezdésben meghatározottak biztosítása érdekében

a) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról

szóló törvény szerinti felfedés tilalmának biztosítása érdekében a pénzügyi információs

egység operatív elemzésének az eredményét tartalmazó ügyiratot,

b) ha az érintett személyes adatainak zártan kezelését közigazgatási hatósági, polgári

peres vagy más eljárásban elrendelték, az érintett személyes adatainak a védelme

érdekében az érintett személy kihallgatásáig a személyes adatait tartalmazó

ügyiratot,

c) * a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések

bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény szerinti közérdekű bejelentő

vagy visszaélést bejelentő védelme érdekében a közérdekű bejelentő vagy a

visszaélést bejelentő kihallgatásáig a közérdekű bejelentést vagy a visszaélés-

bejelentési rendszerben megtett bejelentést tartalmazó ügyiratot

zártan kell kezelni.

(3) Ha az érintett adatkörre vonatkozó jogszabály másképp nem rendelkezik, a

büntetőeljárásban részt vevő személyek az e törvény rendelkezései alapján megismertszemélyes adatot és védett adatot e törvény szerinti jogaik gyakorlásához vagy

kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges mértékben és ideig kezelhetik.

(4) A büntetőeljárásban kezelt személyes adatok és védett adatok – az eljárás

befejezéséig – kizárólag e törvény rendelkezései szerint törölhetők.

(5) A büntetőeljárásban megismert személyes adatok – egyedi azonosításra

alkalmatlan módon – statisztikai célra felhasználhatók.

A személyes adatok zárt kezelése

99. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság indítványra elrendeli, hogy a

sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt vagy ezek segítőjének a nevét,

születési nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát,

személyazonosító okmányának számát, lakcímét, értesítési címét, tényleges

tartózkodási helyét, kézbesítési címét, illetve elektronikus elérhetőségét zártan

kezeljék (a továbbiakban: zárt adatkezelés).

(2) Az indítványt a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt vagy ezek segítője

terjesztheti elő.

(3) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a különleges bánásmódot igénylő

személy védelme érdekében a zárt adatkezelést hivatalból is elrendelheti.

(4) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a sértett, a vagyoni érdekelt és az

egyéb érdekelt beleegyezésével mellőzheti egyes személyes adatok zárt kezelésének

elrendelését.

(5) A zártan kezelt személyes adatot csak az ügyben eljáró bíróság, ügyészség és

nyomozó hatóság kezelheti, és azokat az érintett hozzájárulása nélkül csak

a) az ügyben eljáró bíróság, ügyészség és nyomozó hatóság részére,

b) * az áldozatsegítő szolgálat részére az áldozatsegítéssel kapcsolatos feladatok

ellátása, és a pártfogó felügyelői szolgálat részére a közvetítői eljárás vagy a

helyreállító szemléletű konfliktuskezelő eljárás lefolytatása céljából, az e feladatok

ellátásához elengedhetetlenül szükséges mértékben

lehet továbbítani.

(6) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság biztosítja, hogy a zártan kezelt

személyes adat az eljárás egyéb adataiból se váljon megismerhetővé.

(7) A zárt adatkezelés elrendelését követően az eljáró bíróság, ügyészség és nyomozó

hatóság

a) a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt zártan kezelt személyes adatait

tartalmazó ügyiratot, illetve bizonyítási eszközt zártan kezeli,

b) a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt személyazonosságát az

azonosításra alkalmas iratok megtekintésével állapítja meg, illetve

c) a zárt adatkezelést – egyes személyes adatok vonatkozásában is – csak a sértett, a

vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt beleegyezésével szüntetheti meg.

(8) A (7) bekezdés a) pontja alapján zártan kezelt ügyirat zárt adatkezeléssel nem

érintett részének megismerését az általános szabályok szerint kell biztosítani, így

különösen az ügyiratról készült olyan kivonattal, amely a zártan kezelt személyes

adatokat nem tartalmazza.

(9) A zárt adatkezelés nem akadálya annak, hogy a bíróság, az ügyészség és a

nyomozó hatóság, ha az a büntetőeljárási feladatainak teljesítéséhez elengedhetetlen,

a zártan kezelt egyes személyes adatokat a büntetőeljárási feladattal közvetlenül

érintett ügyiraton feltüntesse és a zárt adatkezeléssel érintett személy hozzájárulása

nélkül továbbítsa.

(10) * A (9) bekezdés alkalmazása esetén a büntetőeljárási feladat teljesítését

követően a vádirat, az eljárást felfüggesztő vagy megszüntető határozat, az ügydöntő

határozat és az 560. § (3b) bekezdése szerinti ügyirat kivételével az ilyen ügyiratot a

(7) bekezdés a) pontja alapján zártan kell kezelni.

XVI. FEJEZET

AZ ELJÁRÁS ÜGYIRATAINAK MEGISMERÉSE ÉS ZÁRT KEZELÉSE

Az eljárás ügyiratainak megismerése

100. § (1) Az eljárás ügyirataita) a terhelt és védője a terhelt gyanúsítotti kihallgatását követően,

b) a sértett az őt érintő bűncselekménnyel összefüggésben és

c) az egyéb érdekelt és a vagyoni érdekelt az őt érintő körben

erre irányuló indítványra ismerheti meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megismerés joga az eljárás valamennyi ügyiratára kiterjed,

ideértve a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság által beszerzett, illetve a

büntetőeljárásban részt vevő személyek által benyújtott, valamint csatolt iratokat és a

további bizonyítási eszközöket is.

(3) Nem képezi az eljárás ügyiratainak részét az ügyészség és a nyomozó hatóság

között a felügyelet és irányítás gyakorlásával összefüggésben keletkezett ügyirat,

különösen az ügyészségi utasítás, nyomozási terv, határozat tervezet és az

előterjesztés.

(4) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárás ügyiratainak

megismerését

a) a megvizsgálás lehetővé tételével,

b) erre irányuló külön indítvány vagy hozzájárulás esetén az ügyirat tartalmáról

felvilágosítás adásával, tájékoztatás nyújtásával,

c) saját részre történő másolat vagy felvétel készítésének lehetővé tételével,

d) az ügyirat, valamint a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság által az

ügyiratról készített kivonat vagy másolat kézbesítésével, illetve

e) jogszabályban meghatározott egyéb módon

biztosítja.

(5) A megismerés joga nem érinti az eljárás zártan kezelt ügyirataira vonatkozó külön

rendelkezéseket, valamint az adatok zártan kezelésének kötelezettségét.

(6) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a megismerés jogát, illetve a (4)

bekezdésben felsorolt valamely megismerési módot az általa meghatározott ügyiratok

tekintetében a nyomozás befejezéséig az eljárás érdekeire figyelemmel – e törvény

eltérő rendelkezésének hiányában – korlátozhatja, amelyről határozatot hoz.

(6a) * Ha több cselekmény miatt folyik az eljárás, és van olyan cselekmény, amely

miatt gyanúsítás közlésére még nem került sor, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó

hatóság ezen cselekményre vonatkozóan a gyanúsított és a védője tekintetében a

megismerés jogát, illetve a (4) bekezdésben felsorolt valamely megismerési módot az

ügyiratok megjelölése nélkül – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában –

korlátozhatja, amelyről határozatot hoz.

(6b) * Ha az eljárás során jelentős mennyiségű iratot szereztek be, amelyek

átvizsgálása még nem fejeződött be, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a

megismerés jogát, illetve a (4) bekezdésben felsorolt valamely megismerési módot az

általa meghatározott ügyiratok tekintetében az iratok átvizsgálásának befejezéséig, de

legfeljebb az iratok beszerzését követő három hónapig – e törvény eltérő

rendelkezésének hiányában – korlátozhatja, amelyről határozatot hoz.

(6c) * Ha az ügyirat megismerésének valamely módja törvénysértő lenne vagy az az

ügyirat jellegére tekintettel lehetetlen, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság

a (4) bekezdésben felsorolt valamely megismerési módot az általa meghatározott

ügyiratok tekintetében korlátozhatja, amelyről határozatot hoz.

(6d) * Ha a védett adat védelme érdekében szükséges, a bíróság, az ügyészség és a

nyomozó hatóság a (4) bekezdésben felsorolt valamely megismerési módot az általa

meghatározott ügyiratok tekintetében – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában –

korlátozhatja, amelyről határozatot hoz.

(7) A megismerés joga, illetve a megismerésnek a (4) bekezdés d) pontjában

meghatározott módja nem korlátozható

a) az olyan eljárási cselekményről készült ügyirat vonatkozásában, amelyen az

indítványozó jelen volt, vagy e törvény rendelkezései szerint jelen lehetett és

b) a szakvélemény vonatkozásában.

(8) A megismerés – indítványnak megfelelő – biztosítása ellen nincs helye

jogorvoslatnak.(9) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság – e törvény eltérő rendelkezésének

hiányában – az indítvány előterjesztésétől számított tizenöt napon belül biztosítja az

eljárás (2) bekezdés szerint meghatározott ügyiratai közül azoknak a megismerését,

amelyek vonatkozásában a megismerést nem korlátozta.

101. § (1) * Bíróság, ügyészség, közjegyző, bírósági végrehajtó, állami adó- és

vámhatóság, pártfogó felügyelő, megelőző pártfogó felügyelő, nyomozó hatóság,

közigazgatási hatóság, kormányzati ellenőrzési szerv, a Nemzeti Adatvédelmi és

Információszabadság Hatóság, a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési

feladatokat ellátó szerve, a rendőrség terrorizmust elhárító szerve, a katona terhelt

állományilletékes parancsnoka a törvényben meghatározott feladata ellátásához

szükséges mértékben és időtartamban megismerheti az eljárás ügyiratait. A

megismerési jog a nyomozás befejezéséig az eljárás érdekeire figyelemmel

korlátozható. A megismerés korlátozása ellen nincs helye jogorvoslatnak.

(2) Törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel vagy európai uniós jogi aktussal

létrehozott szerv, a szerv ilyen jogforrásban meghatározott feladatainak ellátásához

szükséges mértékben és időtartamban az (1) bekezdésben foglaltak szerint ismerheti

meg az eljárás ügyiratait.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott megismerési jog nem érinti az eljárás

zártan kezelt ügyirataira vonatkozó külön rendelkezéseket, a minősített adatok

kezelésével kapcsolatos rendelkezéseket, valamint az adatok zártan kezelésének

kötelezettségét.

Az ügyirat zárt kezelése

102. § (1) A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság az ügyiratok között

elkülönítve, zártan kezeli az e törvényben meghatározott ügyiratot.

(2) A zártan kezelt ügyiratot az e törvény, valamint az eljáró bíróság, ügyészség eltérő

rendelkezése hiányában csak a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság

ismerheti meg.

(3) Az ügyirat zárt kezelése esetén a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság

a) biztosítja, hogy a zártan kezelt ügyirat, illetve annak tartalma az eljárás egyéb

ügyirataiból és adataiból ne váljon megismerhetővé,

b) az ügyiratok megismerését oly módon biztosítja, hogy az ne eredményezze a zártan

kezelt ügyirat megismerését.

XVII. FEJEZET

A MINŐSÍTETT ADAT FELHASZNÁLÁSA

A minősített adat felhasználásának feltétele

103. § A minősített adat kezelésének szabályai nem képezhetik akadályát annak, hogy

a büntetőeljárásban részt vevő személyek eljárási jogaikat gyakorolják,

kötelezettségeiket teljesítsék.

A minősített adat felhasználása a bíróság és az ügyészség által

104. § * (1) A büntetőeljárásban az eljáró bíró és ügyész személyi biztonsági

tanúsítvány, valamint titoktartási nyilatkozat nélkül használhatja fel a

büntetőeljárásban vagy a büntetőeljárással összefüggésben keletkezett és a

rendelkezésére bocsátott minősített adatot.

(2) A minősített adat felhasználása során az eljáró bíró és ügyész az e törvényben

meghatározott feladatának végrehajtása céljából, az ahhoz elengedhetetlenül

szükséges mértékben az alábbiak szerint kezelhet minősített adatot:

a) a minősített adattal kapcsolatos ügyintézés, a minősített adat feldolgozása,

b) a minősített adat nyilvántartásával kapcsolatos valamennyi tevékenység,

c) a minősítés megismétlése,

d) a minősített adat birtokban tartása,

e) a minősített adat másolása, sokszorosítása,

f) kivonat készítése,

g) a minősített adat fordítása,

h) a minősített adat szerven belüli átadása,

i) a minősített adat szerven kívülre történő továbbítása, szállítása.(3) Az ügyészi szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt ügyész, valamint a bíróság

vezetője és az általa meghatározott vezető az eljáró bíró és ügyész részére a (2)

bekezdésben meghatározottakon túl további jogosultságot is biztosíthat.

A minősített adat felhasználása a büntetőeljárásban részt vevő személyek által

105. § (1) * A büntetőeljárásban részt vevő személy személyi biztonsági tanúsítvány

és titoktartási nyilatkozat nélkül használhatja fel azt a minősített adatot, amelyet az e

törvény alapján általa megismerhető ügyirat tartalmaz.

(2) Az eljáró bíróság, ügyészség és nyomozó hatóság a minősített adat felhasználására

az (1) bekezdés alapján jogosult személyt figyelmezteti, hogy a minősített adatot

köteles megtartani, valamint arra, hogy a minősített adattal visszaélést a Btk. büntetni

rendeli. A figyelmeztetést jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(3) * A minősített adat felhasználása során a büntetőeljárásban részt vevő személy a

minősített adat kezelése során jogosult a minősített adat

a) birtokban tartására,

b) jogai gyakorlása, kötelezettsége teljesítése vagy feladata végrehajtása érdekében

történő feldolgozására.

(4) * A 104. § alapján a minősített adat felhasználására jogosult a büntetőeljárásban

részt vevő személy részére a (3) bekezdésben meghatározottakon túl további

jogosultságot is biztosíthat.

A minősített adathoz történő hozzáférés biztosítása

106. § (1) A minősített adatot tartalmazó ügyirat kézbesítése, valamint a 105. §

alapján történő megismerésének biztosítása során a bíróság, az ügyészség vagy a

nyomozó hatóság ellenőrzi, hogy az érintett megfelel-e a minősített adat védelméről

szóló jogszabályban meghatározott személyi, fizikai, adminisztratív és elektronikus

biztonságra vonatkozó feltételeknek.

(2) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a minősített adatot tartalmazó

ügyirathoz történő hozzáférést a titkos ügykezelésre fenntartott helyiségében,

valamint az ügyben tartott tárgyalás, nyilvános ülés, vagy ülés idejére a bíróság

hivatalos helyiségében biztosítja, ha

a) az érintett kijelenti, hogy nem felel meg a személyi, fizikai, adminisztratív és

elektronikus biztonságra vonatkozó feltételeknek,

b) az érintett nem nyilatkozik, vagy

c) a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság megállapítja, hogy az érintett a

személyi, fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonságra vonatkozó feltételeknek

nem felel meg.

(3) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a minősített adatot tartalmazó

ügyirat kézbesítése esetén a hozzáférést a (2) bekezdés alkalmazásával biztosítja. Ha

a hozzáférés a (2) bekezdés a)–c) pontja alapján csak a minősített adatot kezelő

bíróságnál, ügyészségnél vagy nyomozó hatóságnál biztosítható, a címzett részére az

ügyirat minősített adatot nem tartalmazó kivonatát kell kézbesíteni.

(4) A minősített adat védelméről szóló jogszabályban meghatározott minősített adatot

kezelő szerv esetén a személyi, fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonságra

vonatkozó feltételek (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzése mellőzhető.

XVIII. FEJEZET

TÁJÉKOZTATÁS A BÜNTETŐELJÁRÁSRÓL

A nyilvánosság tájékoztatásának általános szabályai

107. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság tájékoztathatja a

nyilvánosságot a büntetőeljárásról.

(2) A tájékoztatást a nyomozás befejezéséig a nyomozó hatóság erre feljogosított tagja

és az ügyészség, a bírósági eljárás során – a bíróság vádemelés előtti eljárását is

ideértve – a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben erre feljogosított

személy és az ügyészség nyújtja.

(3) Aki a nyilvánosság tájékoztatása céljából a bíróságtól, ügyészségtől vagy nyomozó

hatóságtól tájékoztatást kér – ideértve a kép-, hang-, vagy a kép- és hangfelvétel

készítésére vonatkozó engedélyt is –, indítványában köteles közölni a nevét, nemtermészetes személy esetén megnevezését, valamint elérhetőségét és azt, hogy a

nyilvánosságot hogyan – különösen mely médiatartalom-szolgáltató vagy egyéb, az

információs társadalommal összefüggő szolgáltatás útján – tájékoztatja.

A nyilvánosság tájékoztatása a bíróság tárgyalásáról

108. § (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy a bíróság tárgyalásáról a médiarendszer

útján tájékoztatást kapjon.

(2) A bírósági tárgyalásról az (1) bekezdésben meghatározott célból kép-, hang-, vagy

kép- és hangfelvételt az egyesbíró vagy a tanács elnöke engedélyével, a bírósági

tárgyaláson jelen lévő személyről – a bíróság tagjain, a jegyzőkönyvvezetőn, az

ügyészen és a védőn kívül – csak az érintett hozzájárulásával szabad készíteni.

(3) A hallgatóság számának korlátozása nem eredményezheti a nyilvánosság

tájékoztatáshoz való jogának sérelmét.

A nyilvánosság tájékoztatásának korlátai

109. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság megtagadja a tájékoztatást,

illetve a kép-, hang-, vagy a kép- és hangfelvétel készítésére vonatkozó engedély

megadását, ha

a) annak következtében a büntetőeljárásban részt vevő – különösen a különleges

bánásmódot igénylő – személy élete, testi épsége, egészsége, magánélethez fűződő

joga közvetlen veszélynek lenne kitéve,

b) az a büntetőeljárásban részt vevő – különösen a különleges bánásmódot igénylő –

személy személyes adatainak védelméhez elengedhetetlenül szükséges,

c) az elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a büntetőeljárásban részt vevő –

különösen a különleges bánásmódot igénylő – személy befolyás és megfélemlítés

nélkül gyakorolja e törvény szerinti jogait és teljesítse e törvény szerinti

kötelezettségeit,

d) az a minősített adat, továbbá zárt tárgyalás esetén a nyilvánosság kizárására okot

adó érdekek védelme érdekében elengedhetetlenül szükséges,

e) annak megadása sértené a büntetőeljárás vagy az egyes eljárási cselekmény

eredményességét, valamint az eljárási cselekmény folyamatosságát vagy

zavartalanságát.

(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a tájékoztatást, illetve a kép-,

hang-, vagy a kép- és hangfelvétel készítésére vonatkozó engedély megadását

kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott okokból, az abban meghatározott célok

eléréséhez vagy biztosításáig szükséges mértékben és időtartamra tagadhatja meg.

(3) A bíróság az (1) és (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával visszavonhatja a 108. §

(2) bekezdése szerinti engedélyt.

(4) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság válaszadás nélkül mellőzheti a

tájékoztatás, illetve a kép-, hang-, vagy kép- és hangfelvétel engedélyezése iránti

indítvány elbírálását, ha annak előterjesztője a 107. § (3) bekezdésében

meghatározott kötelezettségének nem tett eleget.

Az egyéb tájékoztatás

110. § (1) Az ügyiratok megismerésére és a nyilvánosság tájékoztatására vonatkozó

rendelkezésekben meghatározott személyeken kívül az eljárásról tájékoztatás annak

adható, akinek az eljárás lefolytatásához vagy annak eredményéhez jogi érdeke

fűződik.

(2) A vádemelés előtt az ügyészség vezetője, azután az eljáró bíróság elnöke – az

ehhez fűződő jogi érdek igazolása után – engedélyezi az ügyiratok megismerését vagy

a kért tájékoztatás megadását.

Szignalizáció

111. § * (1) Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az eljárása során

olyan tényt állapít meg, vagy körülményt észlel, amely miatt hivatalból további

bírósági vagy közigazgatási eljárás, illetve más eljárás kezdeményezésének vagy

lefolytatásának van helye, e célból az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására

jogosult szervet tájékoztatja. A katona gyanúsításáról tájékoztatni kell az elöljáróját.

(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság bármely természetes személynek,

jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek vagy szervnektájékoztatást nyújthat olyan, a bűncselekmény elkövetésével összefüggő adatról,

amely alapján a kialakult jogsértés orvoslása érdekében szükséges intézkedést

megteheti vagy az újabb jogsértést megelőzheti.

XIX. FEJEZET

JELENLÉT BIZTOSÍTÁSA AZ ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEN

Az idézés és az értesítés

112. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság azt idézi, akinek a jelenléte

az eljárási cselekménynél kötelező, és azt értesíti, akinek a jelenléte nem kötelező, de

azt a törvény lehetővé teszi.

(2) Akit idéznek, köteles az őt idéző bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság előtt

megjelenni.

Az idézés és az értesítés módja

113. § (1) Az idézés és az értesítés kézbesítés útján, kizárólag hangkapcsolatot

biztosító elektronikus úton, vagy a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság

előtti megjelenés alkalmával szóban történik.

(2) A papíralapú idézést vagy értesítést zárt iratban kell kézbesíteni. Hirdetményben az

értesítettek neve nem közölhető.

(2a) * Az idézés és az értesítés egyszerűsített elektronikus úton való kézbesítése

esetén a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az idézésen és értesítésen

feltünteti azt az elektronikus vagy hangkapcsolatot biztosító elérhetőségét, amelyen

az idézett és értesített személy annak hitelességét ellenőrizni tudja.

(3) Az idézést és az értesítést oly módon kell kézbesíteni, hogy azt a címzett legkésőbb

az eljárási cselekmény időpontja előtt öt nappal megkapja. A nyomozás során, ha az

eljárási cselekmény sürgőssége indokolja, az idézés és az értesítés oly módon is

kibocsátható, hogy a címzett azt az eljárási cselekmény időpontja előtt huszonnégy

órával korábban kapja meg.

(4) Ha az eljárási cselekmény sürgőssége indokolja, a terheltet érintő eljárási

cselekmény esetén a védő idézése, illetve értesítése oly módon is kibocsátható, hogy

a védő azt az eljárási cselekmény időpontja előtt két órával kapja meg.

(5) Az idézett hozzájárulása esetén a (3) és a (4) bekezdésben meghatározott időközön

belüli időpontra is kibocsátható idézés, illetve az értesített hozzájárulásával az eljárási

cselekmény a (3) és a (4) bekezdésben meghatározott időközön belül is megkezdhető.

Az idézés és az értesítés tartalma

114. § (1) Az idézés, illetve az értesítés tartalmazza

a) az idézést, illetve értesítést kibocsátó bíróság, ügyészség vagy a nyomozó hatóság

megjelölését, az ügy számát,

b) azt, hogy az idézettnek hol, mikor, milyen minőségben kell megjelennie,

c) azt, hogy az értesített hol, mikor, milyen minőségben jelenhet meg,

d) a távolmaradás következményeire való figyelmeztetést.

(2) Az idézett felhívható arra, hogy az ügyre vonatkozó iratain kívül a bizonyításnál

felhasználható feljegyzéseit vagy egyéb tárgyait hozza magával.

115. § (1) Ha a címzett fogva van, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az

idézéssel és az értesítéssel egyidejűleg intézkedik a címzett átkísérése iránt.

(2) A kiskorú idézéséről a gondozását ellátó nagykorú személyt azzal a felhívással kell

értesíteni, hogy gondoskodjon a kiskorú megjelenéséről. Ha a kiskorú a tizennegyedik

életévét nem töltötte be, a gondozását ellátó nagykorú személy útján kell idézni,

illetve értesíteni. A kiskorú idézését és értesítését a törvényes képviselőjével is közölni

kell.

(3) * A kiskorú kivételével a 69. § (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott

személyt a törvényes képviselője útján kell idézni, illetve értesíteni. A polgári jog

szabályai szerint teljes cselekvőképességgel nem rendelkező személy idézését és

értesítését a törvényes képviselővel is közölni kell.

Az idézéssel és az értesítéssel szembeni mulasztás következményei116. § (1) Ha az idézett az idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt előzetesen, mihelyt

az akadály a tudomására jut, haladéktalanul nem menti ki, vagy ha ez már nem

lehetséges, az akadály megszűnése után nyomban, alapos okkal nem igazolja,

a) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személy elővezetése vagy a nyomozás során a terhelt vagy a bűncselekmény

elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy előállítása rendelhető el,

b) a tanú elővezetése rendelhető el, vagy rendbírsággal sújtható,

c) a szakértő és a büntetőeljárásban részt vevő egyéb személy rendbírsággal sújtható,

és a felsoroltakat az okozott bűnügyi költség megtérítésére kell kötelezni.

(2) * Ha a 115. § (2) vagy (3) bekezdése szerint idézett nem jelenik meg, és a kiskorú

gondozását ellátó nagykorú személy, illetve a 115. § (3) bekezdése szerint idézett

személy törvényes képviselője nem igazolja, hogy az idézett meg nem jelenésében

vétlen, a kiskorú gondozását ellátó nagykorú személy, illetve a 115. § (3) bekezdése

szerint idézett személy törvényes képviselője rendbírsággal sújtható, és a meg nem

jelenéssel okozott bűnügyi költség megtérítésére kell kötelezni.

(2a) * Az (1) bekezdés b), illetve c) pontja nem alkalmazható, ha a tanú, a szakértő

vagy – a sértett kivételével – a büntetőeljárásban részt vevő egyéb személy részére az

idézés kézbesítésére a 132. § (2) bekezdés c) pontja alapján került sor.

(3) Ha a védő az idézés ellenére nem jelenik meg és a helyettesítéséről nem

gondoskodik, rendbírsággal sújtható, valamint az okozott bűnügyi költség

megtérítésére kell kötelezni.

(4) A (3) bekezdés szerinti jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha a védő mihelyt

az akadály a tudomására jut, haladéktalanul kimenti magát, vagy ha ez nem

lehetséges, a mulasztását az akadály megszűnése után nyomban, alapos okkal

igazolja.

(5) Ha az idézett önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy nem hallgatható ki,

illetve az eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni, továbbá az eljárási

cselekményről engedély nélkül távozik, eljárási kötelezettségének teljesítése

érdekében

a) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személy elővezetése, vagy a nyomozás során a terhelt vagy a bűncselekmény

elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy előállítása rendelhető el,

b) a tanú rendbírsággal sújtható vagy elővezetése rendelhető el,

c) a védő, a szakértő és a büntetőeljárásban részt vevő egyéb személy rendbírsággal

sújtható,

és a felsoroltakat az okozott bűnügyi költség megtérítésére kell kötelezni.

(6) Kizárólag hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton történt idézés esetén az (1)–

(4) bekezdés rendelkezései akkor alkalmazhatók, ha az idézést a bíróság, az

ügyészség, illetve a nyomozó hatóság – a felvétel hitelességét utólagosan bizonyítható

formában – rögzítette.

(7) Ha az ügyész a bíróság értesítésére nem jelenik meg, vagy olyan állapotban jelenik

meg, hogy az eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni, illetve az eljárási

cselekményről engedély nélkül távozik, erről a bíróság az ügyészség vezetőjét

tájékoztatja.

Előállítás

117. § (1) * Az előállítás a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével

megalapozottan gyanúsítható személy személyi szabadságának átmeneti elvonása

annak érdekében, hogy az érintettet eljárási cselekmény elvégzése céljából a bíróság,

az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság elé kísérjék és biztosítsák a jelenlétét az

eljárási cselekményen.

(2) Az ügyészség és a nyomozó hatóság eljárási cselekmény elvégzése érdekében

elrendelheti a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan

gyanúsítható személy előállítását, ha idézésének feltételei fennállnak, azonban a

megjelenés idézés útján történő biztosítása az eljárás érdekeire figyelemmel nem

célszerű. Előállítás esetén a 116. § (5) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.(3) Az előállítást a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott

szerve, illetve az általa folytatott nyomozás során a Nemzeti Adó- és Vámhivatal

törvényben meghatározottak szerint hajtja végre. Az előállítás érdekében az előállítást

végrehajtó szerv törvényben meghatározott intézkedést és kényszerítő eszközt

alkalmazhat.

(4) Katona előállítása az elöljárója útján is végrehajtható.

(5) Az előállítás költsége nem bűnügyi költség, azt az állam viseli.

Elővezetés

118. § (1) Az elővezetés az idézéssel szemben mulasztó személy személyi

szabadságának átmeneti elvonása annak érdekében, hogy az érintettet a bíróság, az

ügyészség vagy a nyomozó hatóság elé kísérjék, vagy biztosítsák az eljárási

cselekményen való jelenlétét.

(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az idézéssel szembeni mulasztást

követően, az e törvényben meghatározott esetekben határozatával rendelheti el az

elővezetést. Az elővezetést elrendelő határozatot az abban megjelölt személynek a

bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az elővezetést végrehajtó szerv útján

kézbesíti.

(3) Az elővezetést a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott

szerve hajtja végre. Az elővezetést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is végrehajthatja az

általa folytatott nyomozás során. A rendőr és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal eljáró

tagja az elővezetés érdekében törvényben meghatározott intézkedést és kényszerítő

eszközt alkalmazhat.

(4) Az elővezetést lehetőleg a napnak a hatodik és huszonkettedik órája között kell

végrehajtani.

(5) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság rendelkezhet úgy, hogy az

elővezetést az érintett személy útba indításával hajtsák végre, ha megalapozottan

feltehető, hogy az elővezetés célja így is elérhető.

(6) Ha feltehető, hogy az elővezetés a kitűzött határnapon észszerű időn belül

eredményre vezet, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság úgy is rendelkezhet,

hogy a szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent terheltet azonnal vezessék elő.

Ebben az esetben a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az elővezetés

elrendelését a kitűzött határnapon utólag is írásba foglalhatja.

(7) Ha az elővezetés nem vezetett eredményre, az elővezetést elrendelő határozatot

nem kell kézbesíteni. Eredménytelen elővezetés esetén az elővezetés elrendelése az

elővezetés költségének megtérítésére kötelező határozat elleni jogorvoslatban

sérelmezhető.

(8) Katona elővezetése az elöljárója útján is végrehajtható.

(9) Az elővezetés költsége nem bűnügyi költség. Az elővezetés költségének

megtérítésére az elővezetést elrendelő határozatban megjelölt személyt kell kötelezni.

E határozat elleni jogorvoslatnak halasztó hatálya van.

(10) Eredményes elővezetés esetén az elővezetés költségének megtérítésére kötelező

határozat elleni jogorvoslatban kizárólag az elővezetés költsége sérelmezhető.

(11) Eredménytelen elővezetés esetén az elővezetést elrendelő bíróság, ügyészség és

nyomozó hatóság a kötelezettet indítványára, különös méltánylást érdemlő okból

mentesítheti az elővezetés költségének megtérítése alól, ebben az esetben az

elővezetés költségét az állam viseli.

Elfogatóparancs

119. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a szabadságvesztéssel

büntetendő bűncselekmény esetén a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével

megalapozottan gyanúsítható személy őrizetének elrendelése érdekében

határozatával elfogatóparancsot bocsáthat ki, ha a terhelt vagy a bűncselekmény

elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy

a) tényleges tartózkodási helye ismeretlen, és a személyi szabadságot érintő bírói

engedélyes kényszerintézkedésekkel elérni kívánt célok biztosítása érdekében

elfogása és őrizete indokolt,b) tényleges tartózkodási helye ismert, azonban a személyi szabadságot érintő bírói

engedélyes kényszerintézkedésekkel elérni kívánt célok biztosítása érdekében

elfogása és őrizete indokolt,

c) külföldön van fogva tartásban, a nemzetközi elfogatóparancs, illetve európai

elfogatóparancs kibocsátásának feltételei fennállnak, és a terhelt, vagy a

bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy Magyarországra

történő átadása, illetve kiadatása indokolt.

(2) * Aki ellen elfogatóparancsot bocsátottak ki, annak az elfogása, illetve a

Magyarországra történő kiadatása vagy átadása esetén az őrizetét kell elrendelni, és

a) huszonnégy órán belül az elfogatóparancsot kibocsátó vagy az abban megjelölt más

ügyészség, illetve nyomozó hatóság,

b) hetvenkét órán belül az elfogatóparancsot kibocsátó vagy az abban megjelölt más

bíróság

elé kell kísérni, vagy jelenlétét telekommunikációs eszköz útján kell biztosítani, ha

annak feltételei fennállnak.

(3) Ha hatóság vagy hivatalos személy olyan személy elérhetőségéről szerez

tudomást, aki ellen elfogatóparancsot bocsátottak ki, erről a kibocsátó bíróságot,

ügyészséget, vagy nyomozó hatóságot tájékoztatja.

(4) Az elfogatóparancs kibocsátása ellen nincs helye jogorvoslatnak. Ha az

elfogatóparanccsal érintett terhelt, vagy a bűncselekmény elkövetésével

megalapozottan gyanúsítható személy az elfogatóparancsot kibocsátó bíróság,

ügyészség vagy nyomozó hatóság előtt önként megjelenik, az elfogatóparancsot

vissza kell vonni, és az őrizetének az elrendelésére az (1) bekezdés b) pontja esetén,

vagy abban az esetben kerülhet sor, ha a személyi szabadságot érintő bírói

engedélyes kényszerintézkedés elrendelésének más oka is megállapítható.

(5) * Ha a terheltet vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan

gyanúsítható személyt elfogatóparancs alapján fogják el, az elfogását követően a

bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság elé állításával kapcsolatban felmerült

költség bűnügyi költség.

(6) Az elfogatóparancsot haladéktalanul vissza kell vonni, ha

a) az elrendelés oka megszűnt, vagy

b) az eljárást megszüntették, illetve jogerősen befejezték.

(7) Az elfogatóparancs visszavonásról vagy módosításáról az a bíróság, ügyészség

vagy nyomozó hatóság határoz, amely előtt az eljárás folyamatban van. A vádemelés

előtt a nyomozó hatóság által kibocsátott elfogatóparancsot az ügyészség is

visszavonhatja vagy módosíthatja.

(8) Ha az eljárás nem az elfogatóparancsot kibocsátó bíróság, ügyészség vagy

nyomozó hatóság előtt van folyamatban, vagy az eljárás során változik az ügyben

eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság, és az elfogatóparancs feltételei

továbbra is fennállnak, az elfogatóparancs visszavonása helyett az eljáró bíróság,

ügyészség vagy nyomozó hatóság intézkedik e körülmény körözési nyilvántartási

rendszerben történő rögzítése érdekében.

(9) Az elfogatóparancs visszavonása vagy módosítása ellen nincs helye

jogorvoslatnak.

(10) Elfogatóparancs kibocsátása esetén vagy azt követően, törvényben

meghatározott feltételek fennállása esetén és eljárásban a bíróság nemzetközi

elfogatóparancsot, illetve európai elfogatóparancsot bocsáthat ki.

XX. FEJEZET

TELEKOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZ HASZNÁLATA

A telekommunikációs eszköz használatának fogalma

120. § (1) Az eljárási cselekményen történő jelenlétre e törvény alapján kötelezett

vagy jogosult számára a jelenlét telekommunikációs eszköz útján is biztosítható (a

továbbiakban együtt: telekommunikációs eszköz használata).

(2) Telekommunikációs eszköz használata esetén az eljárási cselekmény kitűzött,

illetve az ügyészség, nyomozó hatóság által megjelölt helyszíne és az ettől eltérőhelyszín (a továbbiakban: elkülönített helyszín) között az összeköttetés közvetlenségét

és kölcsönösségét

a) kép- és hangfelvétel, vagy

b) folyamatos hangfelvétel

továbbítása biztosítja.

(3) A (2) bekezdés b) pontja kizárólag

a) a tanú kihallgatása,

b) a tolmács jelenlétének biztosítása, illetve

c) a nyomozás során a szakértő meghallgatása és a terhelt kihallgatása

céljából alkalmazható.

A telekommunikációs eszköz használatának elrendelése

121. § (1) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság hivatalból vagy az eljárási

cselekményen jelenlétre kötelezett vagy jogosult személy által előterjesztett

indítványra rendelheti el a telekommunikációs eszköz használatát.

(2) Nincs helye jogorvoslatnak a telekommunikációs eszköz használata iránti indítvány

elutasítása, valamint ha e törvény kivételt nem tesz, használatának elrendelése ellen.

(3) * A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az indítványra történő elrendelés

esetén haladéktalanul, egyébként az idézéssel, az értesítéssel egyidejűleg közli a

telekommunikációs eszköz használatát elrendelő döntését.

122. § (1) Ha a telekommunikációs eszköz használatának technikai feltételei

fennállnak, az ügyészség és a nyomozó hatóság a (2) bekezdésben meghatározott

kivétellel nem mellőzheti a telekommunikációs eszköz használatát

a) a különleges bánásmódot igénylő sértett jelenlétét igénylő eljárási cselekmény

esetén,

b) a fogva lévő, személyi védelem alatt álló vagy Védelmi Programban részt vevő tanú

vagy terhelt jelenlétét igénylő eljárási cselekmény esetén.

(2) A telekommunikációs eszköz használatának elrendelése mellőzhető, ha

a) a telekommunikációs eszköz használatával elérni kívánt cél más módon is

biztosítható,

b) a sértett, a tanú, vagy a terhelt személyes megjelenése az eljárási cselekmény

jellege, vagy annak eredményes elvégzése érdekében nélkülözhetetlen.

(3) Ha a telekommunikációs eszköz használatának technikai feltételei fennállnak, a

bíróság csak különösen indokolt esetben mellőzheti a telekommunikációs eszköz

használatát

a) a különleges bánásmódot igénylő sértett jelenlétét igénylő eljárási cselekmény

esetén,

b) a fogva lévő, a személyi védelem alatt álló vagy a Védelmi Programban részt vevő

tanú vagy terhelt jelenlétét igénylő eljárási cselekmény esetén, valamint

c) a letartóztatás meghosszabbítása vagy fenntartása tárgyában tartott ülésen.

(4) A különleges bánásmódot igénylő sértett vagy tanú védelme esetén a bíróság a

telekommunikációs eszköz használatát akkor mellőzheti, ha más módon biztosítja a

sértett vagy a tanú védelmét.

(5) A telekommunikációs eszköz használata csak a terhelt hozzájárulásával rendelhető

el

a) a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelése

tárgyában tartott ülésen,

b) az előkészítő ülésen

történő terhelti jelenlét biztosítására.

(6) * A vádlott és a védő a döntés közlésétől számított három napon belül

indítványozhatja, hogy a bíróság a vádlott személyes jelenlétét a tárgyalás kitűzött

helyszínén biztosítsa. A bíróság az indítványt akkor utasíthatja el, ha

a) a vádlott személyes jelenlétének biztosítását e törvény kizárja,

b) a vádlott vagy más személy védelme csak telekommunikációs eszköz használatával

biztosítható.

A telekommunikációs eszköz használata során jelenlévő személyek123. § (1) Telekommunikációs eszköz használata esetén az elkülönített helyszínen

kizárólag a következő személyek lehetnek jelen:

a) az a személy, akinek a jelenlétét a telekommunikációs eszköz útján biztosítják,

b) az a) pontban meghatározott személy védője vagy segítője,

c) * a nyomozó hatóság tagja, az ügyész, az alügyész, az ügyészségi fogalmazó, a

bíró, a bírósági titkár, a bírósági fogalmazó, a bírósági ügyintéző,

d) fogva tartott személy esetében a fogva tartást végrehajtó intézetnek a fogva tartott

személy személyazonosságának megállapítására feljogosított dolgozója,

e) * fogva tartott személy esetében az őrzését ellátó személy,

f) * a szakértő, a szaktanácsadó

g) a telekommunikációs eszköz működését biztosító személyzet.

(2) * Az elkülönített helyszínen legalább egy, az (1) bekezdés c) vagy d) pontjában

meghatározott személynek vagy jogszabályban meghatározott más személynek jelen

kell lennie.

Eljárási szabályok telekommunikációs eszköz használata során

124. § (1) Telekommunikációs eszköz használata esetén az eljáró bíróság, ügyészség

vagy nyomozó hatóság

a) a 123. § (2) bekezdésében meghatározott személy közreműködésével állapítja meg

az elkülönített helyszín címét, az ott jelen lévő személyek személyazonosságát és

személyes adatait,

b) a 120. § (2) bekezdés a) pontja esetén a technikai eszköz megfelelő alkalmazásával,

egyéb esetben a 123. § (2) bekezdésében meghatározott személy közreműködésével

ellenőrzi, hogy az elkülönített helyszínen jogosulatlan személy nem tartózkodik.

(2) A telekommunikációs eszköz használata a büntetőeljárásban részt vevő

személyeket megillető kérdezési, észrevételezési, indítványtételi és egyéb eljárási

jogok e törvény szerinti gyakorlását nem érinti.

(3) * Ha a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személy jelenlétét telekommunikációs eszköz útján biztosítják és a terhelt vagy a

bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy a védőjével nem

egy helyszínen tartózkodik, a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével

megalapozottan gyanúsítható személy és védője közötti tanácskozást legalább

hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton kell lehetővé tenni.

(4) Telekommunikációs eszköz használata esetén biztosítani kell, hogy az eljárási

cselekményen jelen lévő személyek a 120. § (2) bekezdés a) pontja esetén lássák és

hallják, a 120. § (2) bekezdés b) pontja esetén hallják az elkülönített helyszínen jelen

lévő személyeket. Az elkülönített helyszínen tartózkodó személyek részére biztosítani

kell, hogy az eljárási cselekmény menetét érdemben követhessék.

(5) Telekommunikációs eszköz használata során az eljáró bíróság, ügyészség vagy

nyomozó hatóság a különleges bánásmódot igénylő személy jogai érvényesítésének

vagy kötelezettségei teljesítésének biztosítása, illetve kímélete vagy védelme

érdekében elrendelheti, hogy az érintett az eltérő helyen jelen lévő terheltet ne

láthassa, illetve hallhassa.

Jegyzőkönyv telekommunikációs eszköz használata esetén

125. § (1) Az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvben – a jegyzőkönyv

tartalmára vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával – rögzíteni kell

a) a telekommunikációs eszköz használatának tényét és módját,

b) annak a személynek a megjelölését, akinek a jelenlétét telekommunikációs eszköz

útján biztosítják,

c) az elkülönített helyszín címét,

d) az elkülönített helyszínen tartózkodó egyéb személyek nevét és azt, hogy az eljárási

cselekményen milyen minőségben vannak jelen.

(2) * Telekommunikációs eszköz használata esetén – ha jogszabály kivételt nem tesz –

a felvételt rögzíteni kell.

A személyazonosság védelme telekommunikációs eszköz használata során

126. § A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság telekommunikációs eszköz

használata esetén a különleges bánásmódot igénylő személy védelme érdekébenelrendelheti a személyazonosság megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságok

technikai eszközzel történő torzítását.

Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét *

126/A. § * (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a telekommunikációs

eszköz útján biztosított jelenlét céljából elrendelheti, hogy az eljárási cselekményen

történő jelenlétre kötelezett vagy jogosult személy a rendelkezésére álló eszközt

használja (a továbbiakban: egyszerűsített telekommunikációs jelenlét). Egyszerűsített

telekommunikációs jelenlét esetén a 120–126. § rendelkezéseit ezen alcímben

meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét esetén az eljárási cselekmény kitűzött,

illetve az ügyészség, nyomozó hatóság által megjelölt helyszíne és az elkülönített

helyszín között az összeköttetés közvetlenségét és kölcsönösségét kép- és

hangfelvétel továbbítása biztosítja.

(3) Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét csak az eljárási cselekményen történő

jelenlétre kötelezett vagy jogosult hozzájárulásával rendelhető el.

126/B. § * (1) Egyszerűsített telekommunikációs jelenléttel az eljárási cselekmény

akkor is lefolytatható, ha az elkülönített helyszínen csak a 123. § (1) bekezdés a)

pontjában meghatározott személy van jelen.

(2) Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét esetén a bíróság, az ügyészség és a

nyomozó hatóság az elkülönített helyszínen jelen levő személy személyazonosságát a

természetes személyazonosító adatainak egyeztetésével és más olyan módon

ellenőrzi, amely alapján az érintett személy kiléte megállapítható.

(3) Az eljárási cselekmény nem folytatható, ha

a) az eljárási cselekmény során észszerű kétely mutatkozik az érintett személy

aa) személyazonosságával,

ab) eljárási cselekményen való részvételének önkéntességével, vagy

ac) vallomásának vagy nyilatkozatának befolyásmentességével

kapcsolatban, vagy

b) az elkülönített helyszínen olyan személy van jelen, akinek a jelenléte a törvény

alapján kizárt.

(4) Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét esetén az eljárási cselekmény vezetője a

(3) bekezdésben meghatározottak ellenőrzése érdekében meghatározhatja, hogy a

123. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy a rendelkezésére álló

eszközzel milyen tevékenységet végezzen el. E tevékenységek megtagadása vagy az

ellenőrzésre alkalmatlan módon való elvégzése esetén az eljárási cselekmény nem

folytatható.

126/C. § * (1) Ezen alcím rendelkezéseit a védő egyszerűsített telekommunikációs

jelenlétének biztosítására az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a védő indítványára rendelheti el a

védő jelenlétének egyszerűsített telekommunikációs jelenlét útján történő biztosítását.

(3) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság csak különösen indokolt esetben

utasíthatja el a védő arra vonatkozó indítványát, hogy a jelenlétét egyszerűsített

telekommunikációs jelenlét útján biztosítsák, ha a védő székhelye az eljárási

cselekmény helyszínétől eltérő vármegyében található, és a telekommunikációs

jelenlét biztosításának a technikai feltételei fennállnak.

Telekommunikációs eszköz használata az ügyész és a nyomozó hatóság tagja

jelenlétének a biztosítása érdekében *

126/D. § * (1) Az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tagja eljárási cselekményen

történő jelenlétének telekommunikációs eszköz útján történő biztosítására a 120–126.

§ rendelkezéseit az ezen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság indítványára a jelenlétet az ügyészség,

illetve a nyomozó hatóság rendelkezésére álló eszköz használatával kell biztosítani, ha

a telekommunikációs jelenlét ilyen módon történő biztosításának a technikai feltételei

fennállnak.(3) Az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tagja telekommunikációs úton biztosított

eljárási cselekményen történő jelenlétét folyamatos kép- és hangfelvétel

továbbításával kell biztosítani.

(4) Az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tagja eljárási cselekményen történő

jelenlétének telekommunikációs eszköz útján történő biztosítása esetén az ügyész,

illetve a nyomozó hatóság tagja igazolja saját személyazonosságát, valamint

közreműködik az elkülönített helyszínen jelen levő személyek személyazonosságának

a megállapításában.

(5) A bíróság csak különösen indokolt esetben utasíthatja el az ügyészség arra

vonatkozó indítványát, hogy az ügyész eljárási cselekményen történő jelenlétét

telekommunikációs eszköz útján biztosítsa, ha az ügyész szolgálati helye a bíróság

eljárásának helyszínétől eltérő vármegyében található, és a telekommunikációs

jelenlét biztosításának a technikai feltételei fennállnak.

(6) A bíróság az ügyészség indítványára rendelheti el a telekommunikációs eszköz

használatát az ügyész eljárási cselekményen történő jelenlétének a biztosítása

érdekében.

XXI. FEJEZET

AZ ELJÁRÁS RENDJÉNEK BIZTOSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK

A rendbírság

127. § (1) Az eljárás rendjének fenntartása érdekében, valamint az eljárási

kötelezettségek megszegése miatt az e törvényben meghatározott esetekben

rendbírság szabható ki.

(2) A rendbírság összege

a) nem természetes személlyel szemben kiszabott rendbírság esetén húszezer

forinttól egymillió-ötszázezer forintig,

b) védővel, jogi képviselővel, tolmáccsal vagy szakértővel, szakértői szervvel vagy

testülettel szemben kiszabott rendbírság esetén húszezer forinttól egymillió forintig,

c) egyéb esetben ötezer forinttól egymillió forintig

terjedhet.

(3) A rendbírság összegének megállapításakor a kiszabásra okot adó magatartás

súlyát és következményeit, így különösen a büntetőeljárás elhúzódásában való

közrehatását, valamint annak ismétlődő jellegét kell figyelembe venni.

(4) Ha a rendbírság kiszabására okot adó magatartás a büntetőeljárás egy hónapnál

hosszabb ideig tartó elhúzódását okozta, a rendbírságot ki kell szabni.

(5) Rendbírságot a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság szabhat ki.

(6) A rendbírság végrehajthatósága elévül, ha egy év eltelt attól a naptól számítva,

amikor a rendbírság kiszabásáról rendelkező,

a) nem ügydöntő végzés véglegessé vált, illetve

b) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság által hozott határozat elleni panasz

előterjesztésének határideje – panasz előterjesztése nélkül – eltelt, vagy a határidőben

előterjesztett panaszt az ügyészség – a rendbírságot kiszabó rendelkezés hatályon

kívül helyezése nélkül – elbírálta.

(7) Az elévülési időbe nem számít bele a rendbírság megfizetésére adott halasztás

vagy részletfizetés ideje.

(8) Az elévülést félbeszakítja a meg nem fizetett rendbírság végrehajtása iránt tett

intézkedés. A félbeszakítás napjával az elévülés ismét elkezdődik.

(9) Nincs helye a rendbírság végrehajtásának, ha a (6) bekezdésben meghatározott

naptól számítva két év eltelt.

(10) * Kérelemre a rendbírság megfizetésére halasztás, illetve részletfizetés

engedélyezhető a Bv. tv. 42. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek mellett és

keretek között. A halasztás, illetve részletfizetés iránti kérelemnek nincs halasztó

hatálya. A kérelemről a rendbírságot kiszabó bíróság, ügyészség vagy nyomozó

hatóság határoz. A halasztás vagy a részletfizetés engedélyezése tárgyában hozott

határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.128. § (1) A rendbírság kiszabása ellen bejelentett jogorvoslatnak halasztó hatálya

van.

(2) A 18. § (2) bekezdése és a 28. § (5) bekezdése alapján kiszabott rendbírság

kivételével a természetes személlyel szemben kiszabott rendbírságot meg nem

fizetése esetén a bíróság elzárásra változtatja át.

(3) A rendbírság elzárásra történő átváltoztatása esetén ötezer forint helyett egy napi

elzárást kell számítani. A rendbírság helyébe lépő elzárás száz napnál hosszabb nem

lehet. Erre a rendbírságot kiszabó határozatban az érintettet figyelmeztetni kell.

(4) A rendbírságot elzárásra átváltoztató határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

(5) Az ügyészség és a nyomozó hatóság által kiszabott rendbírság átváltoztatásáról a

vádemelés előtt a nyomozási bíró, azután a bíróság dönt.

(6) A rendbírság és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtása érdekében az a

bíróság intézkedik, amelynek eljárásában az véglegessé válik. Az ügyészség, illetve a

nyomozó hatóság által kiszabott rendbírság végrehajtása érdekében az az ügyészség,

illetve az a nyomozó hatóság intézkedik, amelyik a rendbírságot kiszabta.

Testi kényszer alkalmazása

129. § (1) Ha megalapozottan feltehető, hogy eljárási cselekmény biztosítása vagy

elvégzése céljából testi kényszer alkalmazása szükséges, erről az eljárási cselekményt

elrendelő bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság rendelkezhet. A testi kényszer

alkalmazásáról rendelkezhet az eljárási cselekményt vagy a bizonyítási cselekményt

végző bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság is. Ha az, akivel szemben testi

kényszert alkalmaztak, a testi kényszer alkalmazásának napjától számított három

napon belül indítványozza, a rendelkezést utólag határozatba kell foglalni, és azt

közölni kell az indítvány előterjesztőjével.

(2) * Testi kényszer a terhelttel, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan

gyanúsítható személlyel, a sértettel, a tanúval, valamint az eljárási cselekményt

akadályozó személlyel szemben alkalmazható.

(3) * A testi kényszer alkalmazására a bíróság és az ügyészség, a rendőrség hivatásos

állományú tagját vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőri munkakört betöltő

foglalkoztatottját veszi igénybe.

(4) Kivételesen az eljárási cselekményen jelen lévő büntetés-végrehajtás hivatásos

állományú tagja is igénybe vehető testi kényszer alkalmazására, ez azonban nem

terjedhet ki a bizonyítás érdekében alkalmazott testi kényszerre.

XXII. FEJEZET

KÉZBESÍTÉS

A kézbesítés módjai

130. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az ügyiratát

a) postai úton,

b) * a Dáptv. szerinti elektronikus kapcsolattartás útján,

c) személyesen,

d) * hirdetményi úton,

e) * a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság kézbesítője útján, vagy

f) * egyszerűsített elektronikus úton

kézbesíti a címzett részére.

(2) A címzett a neki szóló ügyiratot – személyazonosságának igazolása mellett – az azt

küldőnél is átveheti.

131. § (1) Ha a sértettnek, a vagyoni érdekeltnek és az egyéb érdekeltnek

meghatalmazott képviselője van, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az

ügyiratát – a meghatalmazás eltérő rendelkezése hiányában – a meghatalmazott

képviselő útján kézbesíti.

(2) * A 69. § (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben, ha a sértettnek,

a vagyoni érdekeltnek, vagy az egyéb érdekeltnek nincs meghatalmazott képviselője,

a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az ügyiratát a törvényes képviselő

részére kézbesíti. Ha a sértett, a vagyoni érdekelt vagy az egyéb érdekelt a 69. §

alapján büntetőeljárási cselekvőképességgel rendelkezik, azonban a polgári jogszabályai szerint teljes cselekvőképességgel nem rendelkezik, a bíróság, az ügyészség

és a nyomozó hatóság az ügyiratát a törvényes képviselő részére is kézbesíti.

(3) Az (1) és (2) bekezdés az idézésre nem alkalmazható.

(4) Ha a büntetőeljárásban részt vevő személynek kézbesítési megbízottja van, a

bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az ügyiratát kézbesítési megbízott útján

kézbesíti a részére.

(5) * Ha a nem természetes személy sértettnek, vagyoni érdekeltnek és egyéb

érdekeltnek nincs meghatalmazott képviselője, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó

hatóság az ügyiratát a sértett, vagyoni érdekelt és egyéb érdekelt székhelyére,

székhely hiányában a törvényes képviselőjének kézbesíti. Ha a nem természetes

személy sértett, vagyoni érdekelt és egyéb érdekelt székhelyére a kézbesítés

sikertelen, a kézbesítést a törvényes képviselő részére is meg kell kísérelni.

(6) Ha a címzett fogva van, részére az ügyiratot a fogva tartást végrehajtó intézet

parancsnoka útján kell kézbesíteni.

(7) Ha a címzett katona, részére az ügyiratot az elöljárója útján is lehet kézbesíteni.

Kézbesítés postai úton, egyszerűsített elektronikus úton, kézbesítési fikció *

132. § (1) * A kézbesítés szabályszerű, ha a postai úton kézbesítendő ügyiratot a

címzett vagy helyette a jogszabály szerint átvételre jogosult más személy átvette.

(1a) * A kézbesítés nem szabályszerű, ha a postai úton kézbesítendő ügyiratot a

címzett helyett a jogszabály szerint átvételre jogosult más olyan személy vette át, *

a) akinek az érdekei a címzettel nyilvánvalóan ellentétesek, vagy

b) akit a címzett ellentétes érdekű személyként a kézbesítést megelőzően megjelölt.

(2) A postai úton kézbesítendő ügyiratot szabályszerűen kézbesítettnek kell

tekinteni *

a) a kézbesítés megkísérlésének napján, ha a címzett vagy a postai küldemények

átvételére jogszabály szerint meghatalmazott személy az ügyirat átvételét

megtagadja,

b) * a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon, ha a

kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett vagy helyette a jogszabály szerint

átvételre jogosult más személy az ügyiratot nem vette át, ezért az „nem kereste”

jelzéssel érkezett vissza, vagy

c) * a kézbesítés megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon, ha a kézbesítés

azért volt eredménytelen, mert az ügyirat a címzett értesítési címéről, tényleges

tartózkodási helyéről, és lakcíméről „a cím nem azonosítható”, „címzett ismeretlen”,

„elköltözött” vagy „kézbesítés akadályozott” jelzéssel érkezett vissza.

(3) * A (2) bekezdés c) pontja nem alkalmazható a terheltnek kézbesítendő ügyirat

esetén.

(4) Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az ügydöntő határozat, a

vádirat, vagy az eljárást megszüntető határozat kézbesítése esetén a (2) bekezdés

szerint a kézbesítési fikció beálltát megállapította, erről nyolc napon belül – egyszerű

postai küldeményben – tájékoztatja a címzettet, egyben ismerteti a kézbesítési

kifogásra vonatkozó rendelkezéseket, és mellékeli azt az ügyiratot, amelyre

vonatkozóan a kézbesítési fikció beálltát megállapította.

(5) * Ha a címzett a bíróságnak, az ügyészségnek, illetve a nyomozó hatóságnak az

elektronikus levelezési címét bejelentette, a postai úton történő kézbesítés alapján

beállt kézbesítési fikció beálltáról a tájékoztatást a címzett ezen elérhetőségére is meg

kell küldeni.

(6) * A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az ügyiratot papíralapú

kapcsolattartás esetén egyszerűsített elektronikus úton a címzett elektronikus

levelezési címére vagy más elektronikus elérhetőségére kézbesítheti. A bíróság, az

ügyészség és a nyomozó hatóság az egyszerűsített elektronikus úton való

kézbesítéskor közli azt az elektronikus vagy hangkapcsolatot biztosító elérhetőségét,

amelyen a címzett az ügyirat hitelességét ellenőrizni tudja.

(7) * Az egyszerűsített elektronikus úton való kézbesítés szabályszerű, ha az ügyirat

címzett részére történő kézbesítéséről a címzett igazolható módon – ideértve a

kizárólag hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton történő rögzített szóbelinyilatkozattételt is – nyilatkozik. Az ügyiratot a nyilatkozattétel napján kézbesítettnek

kell tekinteni.

(8) * Az egyszerűsített elektronikus úton történő kézbesítés nem minősül elektronikus

kapcsolattartásnak.

(9) * A (6) bekezdés az elektronikus úton kapcsolatot tartó természetes személy

esetén is alkalmazható, ha azt indítványozza vagy megalapozottan feltehető, hogy

számára az elektronikus kapcsolattartás aránytalan nehézséggel járna. Ha a címzett az

egyszerűsített elektronikus úton történő kézbesítést követően nem nyilatkozik a (7)

bekezdés szerint a kézbesítésről, a továbbiakban a bíróság, az ügyészség és a

nyomozó hatóság elektronikus kapcsolattartás útján kézbesíti részére az ügyiratot.

A kézbesítési kifogás

133. § (1) A címzett és a címzett képviselője vagy védője a (3) bekezdésben

meghatározott okból kifogást terjeszthet elő annál a bíróságnál, ügyészségnél, illetve

nyomozó hatóságnál, amelynek eljárása alatt a kézbesítés történt

a) kézbesítési fikció alapján kézbesítettnek tekintett ügyirat esetében a kézbesítési

fikció beálltáról,

b) kézbesítési fikció alkalmazása nélkül kézbesítettnek tekintett ügyirat esetében a

kézbesítésről

való tudomásszerzésétől számított tizenöt napon belül.

(2) A kifogás benyújtásának a kézbesítési fikció beállta vagy a kézbesítés napjától

számított három hónap elteltével nincs helye. E határidő elmulasztása miatt nem lehet

igazolással élni.

(3) A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság akkor ad helyt a kifogásnak, ha

a címzett az ügyiratot azért nem vehette át, mert

a) a kézbesítés a postai küldemények kézbesítéséről szóló jogszabály megsértésével

történt, vagy más okból nem volt szabályszerű, vagy

b) az ügyiratot más, az a) pontban nem említett, önhibáján kívüli okból nem volt

módja átvenni.

(4) A jogi képviselő és a védő részére történt kézbesítés kapcsán a kézbesítéssel

szemben kifogásnak a (3) bekezdés a) pontja alapján van helye.

(5) A kézbesítéssel szemben a (3) bekezdés b) pontjában foglalt okból csak

természetes személy terjeszthet elő kifogást.

134. § (1) A kifogásban elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek

a kézbesítés szabálytalanságát igazolják, vagy a 133. § (3) bekezdés b) pontjában

meghatározott esetben a címzett részéről a hivatkozott okot valószínűsítik. A kifogás

előterjesztésével egyidejűleg – ha az lehetséges – el kell végezni a korábban

elmulasztottnak tekintett cselekményt is.

(2) A kifogás tárgyában az a bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság határoz,

amelynek eljárásában a kézbesítés történt. Ha a kifogást elkésetten terjesztették elő,

azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

(3) A 133. § (3) bekezdés b) pontjára alapított kifogást méltányosan kell elbírálni.

(4) A kifogásnak az eljárás folytatására, továbbá a határozat teljesítésére, illetve

végrehajtására nincs halasztó hatálya. Ha azonban a kifogásban foglalt tények

fennállása valószínűnek mutatkozik, a bíróság, az ügyészség, továbbá a nyomozó

hatóság az eljárásnak vagy a határozat teljesítésének, illetve végrehajtásának

felfüggesztését hivatalból is elrendelheti.

(5) A kifogásnak helyt adó, valamint az eljárás, illetve a határozat teljesítésének,

illetve végrehajtásának felfüggesztése tárgyában hozott határozat ellen nincs helye

jogorvoslatnak.

(6) Ha a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a kifogásnak helyt ad, a

kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények hatálytalanok, és a kézbesítést, a megtett

intézkedéseket, eljárási cselekményeket – a szükséges mértékben – meg kell

ismételni.

Kézbesítés hirdetményi úton

135. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság hirdetmény útján kézbesítia) * az ügyiratát az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt vagy a bűncselekmény

elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy részére,

b) *

c) az értesítést, ha ezt az érdekeltek jelentős száma indokolttá teszi.

(2) Hirdetményi kézbesítés esetén a hirdetmény tartalmazza, hogy a címzett az

ügyiratot melyik bíróságnál, ügyészségnél, illetve nyomozó hatóságnál veheti át.

(3) A hirdetményt tizenöt napra közzé kell tenni

a) * a kézbesítést elrendelő bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság elektronikus

tájékoztatásra szolgáló honlapján, illetve hirdetőtábláján és

b) a Kormány által rendeletben meghatározott közzétételi felületen.

(4) Az ügyiratot a hirdetmény (3) bekezdés a) pontja szerinti közzétételétől számított

tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni.

(5) Az (1) bekezdés a) pontja esetén a hirdetményt tizenöt napra a terhelt utolsó

ismert magyarországi lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerinti helyi

önkormányzat hirdetőtáblájára is ki kell függeszteni.

A kézbesítési megbízott

136. § (1) Kézbesítési megbízott járhat el

a) az e törvényben meghatározott esetekben a terhelt érdekében,

b) a magyarországi lakcímmel, értesítési címmel, kézbesítési címmel nem rendelkező

sértett, vagyoni érdekelt és egyéb érdekelt érdekében, ha nincs magyarországi

lakcímmel, értesítési címmel, kézbesítési címmel vagy székhellyel rendelkező

képviselője.

(2) Kézbesítési megbízottként

a) a terhelt érdekében a védője,

b) a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt érdekében magyarországi

lakcímmel, értesítési címmel, illetve székhellyel rendelkező ügyvéd vagy ügyvédi

iroda, továbbá más nagykorú természetes személy vagy jogi személy

járhat el.

(3) A terhelt, a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt az eljáró bíróságnak,

ügyészségnek vagy nyomozó hatóságnak a kézbesítési megbízottal kötött megbízási

szerződés csatolásával együtt jelentheti be, ha kézbesítési megbízott közreműködését

veszi igénybe. A megbízási szerződést teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy

közokiratba kell foglalni.

(4) A terhelt a bíróság előtt szóban is megbízhatja a védőjét a kézbesítési megbízotti

feladatokkal, ennek elfogadása esetén a megbízási szerződést a bíróság

jegyzőkönyvbe foglalja.

(5) A kézbesítési megbízott feladata, hogy az eljárásban keletkezett, a megbízó

részére kézbesítendő ügyiratokat átvegye, és azokat a megbízó részére továbbítsa; e

tevékenységért a megbízóval szemben a polgári jog szabályai szerint felelős.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettség megszegése esetén a terhelt

kézbesítési megbízottja rendbírsággal sújtható.

(7) A terhelt, a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt részére szóló, a

kézbesítési megbízottnak szabályszerűen kézbesített ügyiratot a kézbesítést követő

tizenötödik napon a terhelt, a sértett, a vagyoni érdekelt, illetve az egyéb érdekelt

részére kézbesítettnek kell tekinteni.

(8) A kézbesítési megbízottra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók olyan

államban lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy székhellyel rendelkező terhelt, sértett,

vagyoni érdekelt és egyéb érdekelt részére történő kézbesítés esetében, amely állam

vonatkozásában nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa e

rendelkezésektől eltérő, meghatározott kézbesítési módokat tesz csak lehetővé.

XXIII. FEJEZET

A HATÁRIDŐ ÉS A HATÁRNAP

A határidő és a határnap megállapítása

137. § (1) A határidőt a törvény által meghatározott keretek között a bíróság, az

ügyészség vagy a nyomozó hatóság állapítja meg.(2) A határidőt órákban, napokban, munkanapokban, hónapokban vagy években kell

megállapítani.

(3) Az órákban megállapított határidőt egész órákban kell számítani, és az azon

percben végződik, amelynek száma a kezdőpercnek megfelel. A napokban vagy

munkanapokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyre a határidő

kezdetére okot adó körülmény esik (a továbbiakban: kezdőnap). A hónapokban vagy

években megállapított határidő azon a napon végződik, amelynek száma a

kezdőnapnak megfelel, ha pedig a hónapban nincs ilyen nap, a hónap utolsó napján.

(4) Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen az eljáró bíróságnál, ügyészségnél

vagy nyomozó hatóságnál a munka szünetel, a határidő a következő munkanapon jár

le.

(5) A bíróságnak, ügyészségnek vagy nyomozó hatóságnak címzett beadvány

benyújtásának és az előttük teljesíthető eljárási cselekménynek a határideje a hivatali

munkaidő végével jár le.

(6) A határnapot a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság állapítja meg.

A mulasztás és következményei

138. § (1) A büntetőeljárásban részt vevő személy és a bírósági eljárásban az

ügyészség az elmulasztott eljárási cselekményt – ha e törvény másként nem

rendelkezik – többé hatályosan nem teljesítheti, az elkésetten teljesített eljárási

cselekmény hatálytalan. A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az elkésetten

teljesített eljárási cselekmény hatálytalanságának tényéről az érintettet tájékoztatja,

kivéve, ha e törvény az elkésett eljárási cselekmény elutasítását vagy tájékoztatás

nélküli mellőzését írja elő.

(2) A mulasztás következményei – az e törvényben meghatározott eseteket kivéve –

előzetes figyelmeztetés nélkül, maguktól állnak be. Ha a mulasztás következményei

csak előzetes figyelmeztetés esetén állnak be, az elmulasztott eljárási cselekményt a

figyelmeztetésben megjelölt idő alatt pótolni lehet.

(3) Nem tekinthető mulasztásnak, ha a büntetőeljárásban részt vevő személyt, illetve

a bírósági eljárásban az ügyészséget az eljárási cselekmény teljesítésében

elháríthatatlan akadály gátolta.

(4) A napokban, munkanapokban, hónapokban vagy években megállapított határidő

elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bíróságnak, az

ügyészségnek, vagy a nyomozó hatóságnak címzett beadványt legkésőbb a határidő

utolsó napján az eljáró bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság címére ajánlott

küldeményként postára adták.

Az igazolási kérelem előterjesztése

139. § (1) * Ha a terhelt, a védő, a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt,

valamint a bírósági eljárásban az ügyészség határidőt vagy határnapot önhibáján kívül

mulasztott – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – igazolásnak van helye.

(2) Az igazolási kérelmet az elmulasztott határidő utolsó napjától, illetve az

elmulasztott határnaptól számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Ha a

mulasztás később jutott a mulasztó tudomására, vagy az akadály később szűnt meg,

az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetve az akadály megszűnésével

kezdődik. Három hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.

(3) Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket,

amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűsítik. Határidő elmulasztása esetén az

igazolási kérelem előterjesztésével együtt az elmulasztott cselekményt is pótolni kell.

Az igazolási kérelem elbírálása

140. § (1) Az igazolási kérelemről a határidőt, illetve a határnapot megállapító bíróság,

ügyészség vagy nyomozó hatóság határoz. Jogorvoslati határidő elmulasztása esetén

a jogorvoslat elbírálására hatáskörrel rendelkező bíróság, vagy ügyészség határoz az

igazolási kérelemről.

(2) Az igazolási kérelmet a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság méltányosan

bírálja el.

(3) Az igazolási kérelmet a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság érdemi

indokolás nélkül elutasítja,a) a 80. § (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott esetekben, továbbá

b) ha a határidő elmulasztása esetén az igazolást kérő az elmulasztott cselekményt – a

kérelem előterjesztésével együtt – nem pótolta, holott az lehetséges volt.

(4) Az igazolási kérelemnek az eljárás folytatására, vagy a határozat teljesítésére,

illetve végrehajtására nincs halasztó hatálya. Ha az igazolási kérelem valószínűsíti a

mulasztó vétlenségét, illetve azt, hogy az elmulasztott cselekmény pótlása megtörtént

vagy megtörténik, az igazolási kérelmet elbíráló bíróság, ügyészség, továbbá nyomozó

hatóság az eljárást vagy a határozat teljesítését, illetve végrehajtását felfüggesztheti.

(5) Az igazolási kérelemnek helyt adó határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.

Az igazolás joghatásai

141. § (1) Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az igazolási

kérelemnek helyt ad,

a) az igazolást kérő által pótolt cselekményt olyannak kell tekinteni, mintha azt az

elmulasztott határidőn belül teljesítette volna,

b) az elmulasztott határnapon végzett eljárási cselekményt a szükséges körben meg

kell ismételni.

(2) A megismétlés eredményéhez képest a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó

hatóság a korábbi eljárási cselekmény, illetve határozat hatályban tartásáról, vagy

teljes, illetve részleges hatályon kívül helyezéséről is határoz.

Általános intézkedési határidő

142. § A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság – törvény eltérő rendelkezése

hiányában –

a) a bíróságnak, az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak címzett beadvány

érkezésétől,

b) az ilyen beadvány benyújtására nyitva álló határidő lejártától vagy

c) az intézkedésre okot adó egyéb körülmény bekövetkezésétől

számított legkésőbb egy hónapon belül megteszi a szükséges intézkedéseket.

XXIV. FEJEZET

KIFOGÁS AZ ELJÁRÁS ELHÚZÓDÁSA MIATT

143. § (1) A terhelt, a védő, a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt,

valamint a bírósági eljárásban az ügyészség az eljárás elhúzódása miatt kifogást

terjeszthet elő, ha

a) a törvény a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság részére az eljárás

lefolytatására, az eljárási cselekmény elvégzésére vagy valamely határozat

meghozatalára határidőt állapított meg, azonban az eredménytelenül telt el, vagy

b) a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság eljárási cselekmény elvégzésére

határidőt tűzött ki, amely eredménytelenül telt el, és a bíróság, az ügyészség vagy a

nyomozó hatóság a mulasztóval szemben nem alkalmazta a törvény által lehetővé tett

intézkedéseket.

(2) A kifogást az ügyben eljáró bíróságnál, ügyészségnél, vagy nyomozó hatóságnál

írásban lehet előterjeszteni, kérve a mulasztás tényének megállapítását, valamint a

mulasztó bíróságnak, ügyészségnek, vagy nyomozó hatóságnak

a) az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben az elmulasztott eljárási cselekmény

elvégzésére vagy határozat meghozatalára,

b) az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az adott ügyben leghatékonyabb

intézkedés foganatosítására

történő utasítását.

(3) A kifogást annak előterjesztője mindaddig visszavonhatja, amíg azt érdemben el

nem bírálták. A visszavont kifogást újból előterjeszteni nem lehet.

144. § (1) Az ügyben eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a kifogást

annak érkezését követő nyolc napon belül megvizsgálja, és ha azt alaposnak tartja, a

vádemelés előtt nyolc napon belül, a vádemelés után egy hónapon belül megteszi a

kifogásban sérelmezett helyzet megszüntetése érdekében szükséges intézkedést,

egyidejűleg a kifogás elintézéséről a kifogás előterjesztőjét tájékoztatja.(2) Ha az ügyben eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a kifogást nem

tartja alaposnak, az ügyiratokat az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül a

kifogásra vonatkozó nyilatkozatával együtt felterjeszti a kifogást elbíráló bírósághoz,

vagy ügyészséghez.

(3) A járásbíróság mulasztásával szemben előterjesztett kifogást a törvényszék három

hivatásos bíróból álló tanácsa, a törvényszék mulasztásával szemben előterjesztett

kifogást az ítélőtábla három hivatásos bíróból álló tanácsa, az ítélőtábla mulasztásával

szemben előterjesztett kifogást a Kúria három hivatásos bíróból álló tanácsa, a Kúria

mulasztásával szemben előterjesztett kifogást a Kúria másik tanácsa az ügyiratok

felterjesztésétől számított tizenöt napon belül tanácsülésen bírálja el.

(4) Az ügyészség mulasztásával szemben előterjesztett kifogást a felettes ügyészség,

a Legfőbb Ügyészség mulasztásával szemben előterjesztett kifogást a legfőbb ügyész,

a nyomozó hatóság mulasztásával szemben előterjesztett kifogást az ügyészség az

ügyiratok felterjesztésétől számított tizenöt napon belül bírálja el.

(5) Ha a kifogást elbíráló bíróság, vagy ügyészség a kifogásban foglaltaknak helyt ad,

a mulasztó bíróságot, ügyészséget, vagy nyomozó hatóságot határidő tűzésével a 143.

§ (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben az ügy továbbviteléhez szükséges

intézkedés megtételére, a 143. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az adott

ügyben leghatékonyabb intézkedés foganatosítására hívja fel. A kifogást elbíráló

bíróság a felhívásban – a 143. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetet kivéve – az

eljáró bíróságot meghatározott eljárási cselekmény elvégzésére nem utasíthatja.

(6) A kifogást elbíráló bíróság vagy ügyészség a kifogást, annak alaptalansága esetén

határozattal elutasítja. A határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.

(7) Ha a kifogás előterjesztője a büntetőeljárás ugyanazon szakaszában ismételten

alaptalan kifogást terjeszt elő, őt a kifogást elbíráló bíróság vagy ügyészség elutasító

határozatában rendbírsággal sújthatja.

(8) A kifogás elbírálására egyebekben

a) a bíróság mulasztásával szemben előterjesztett kifogás esetén a végzés elleni

fellebbezés elbírálására vonatkozó,

b) az ügyészség és a nyomozó hatóság mulasztásával szemben előterjesztett kifogás

esetén a panasz elbírálására vonatkozó

rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

XXV. FEJEZET

A BŰNÜGYI KÖLTSÉG

145. § (1) Bűnügyi költség a jogszabályban meghatározottak szerint

a) az a díj vagy költség, amelyet a büntetőeljárásban, illetve a büntetőeljárással

összefüggésben az állam előlegezett,

b) a terhelt, a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt költsége, akkor is, ha

azt az állam nem előlegezte,

c) a kirendelt védő, a törvényes képviselő és a meghatalmazott képviselő díja és

költsége, akkor is, ha azt az állam nem előlegezte,

d) * tolmácsolási feladatokat ellátó segítő díja és költsége, ha azt az állam

közigazgatási eljárásban előlegezte,

e) * a szabálysértési eljárásban felmerült költség, ha az eljárás tárgyát képező

bűncselekménnyel azonos cselekmény miatt a büntetőeljárást megelőzően

szabálysértési eljárás volt folyamatban.

(2) * Az (1) bekezdés a) pontja szerinti bűnügyi költség különösen a tanú költsége, a

szakértő, és a szaktanácsadó munkadíja és költsége, illetve a lefoglalt dolog

szállításának és megőrzésének költsége.

XXVI. FEJEZET

EGYESÍTÉS ÉS ELKÜLÖNÍTÉS

146. § (1) A bíróság a vádemelés után, az ügyészség és a nyomozó hatóság a

nyomozás során egyesítheti az eljárás azonos szakaszában folyamatban lévő ügyeket,ha azok együttes elbírálása – különösen az eljárás tárgyára vagy a büntetőeljárásban

részt vevő személyekre tekintettel – célszerű.

(2) A bíróság a vádemelés után, az ügyészség és a nyomozó hatóság a nyomozás

során az előtte folyamatban lévő ügyeket elkülöníti, ha a terheltek nagy száma vagy

egyéb ok a büntetőjogi felelősségnek ugyanabban az eljárásban történő elbírálását

jelentősen megnehezítené.

147. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság hivatalból vagy indítványra

határoz az ügyek egyesítéséről vagy elkülönítéséről.

(2) A különböző bíróságok előtt folyamatban lévő ügyek egyesítése, vagy annak

mellőzése kérdésében az együttes elbírálásra hatáskörrel és illetékességgel

rendelkező bíróság végzéssel határoz, ha több ilyen bíróság van, a megelőzés az

irányadó.

(3) A különböző ügyészségek vagy nyomozó hatóságok előtt folyamatban lévő ügyek

egyesítése, vagy annak mellőzése kérdésében az együttes elbírálásra hatáskörrel és

illetékességgel rendelkező ügyészség vagy nyomozó hatóság határoz, ha több ilyen

ügyészség vagy nyomozó hatóság van, a megelőzés az irányadó.

(4) Az ügyek egyesítése, vagy annak mellőzése kérdésében a (2)–(3) bekezdésben

meghatározott bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság az egyesítés megfontolása

céljából megküldött ügy érkezését követő egy hónapon belül határoz.

XXVII. FEJEZET

AZ ELEKTRONIKUS KAPCSOLATTARTÁS

148. § (1) E törvény rendelkezéseit az elektronikus kapcsolattartás során az e

Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) * A büntetőeljárásban az elektronikus kapcsolattartás során kizárólag a Dáptv. 30.

§ (1) bekezdésének megfelelő nyilatkozat tehető.

149. § *

A büntetőeljárásban részt vevő személy elektronikus kapcsolattartása *

150. § * (1) Az elektronikus úton kapcsolatot tartó büntetőeljárásban részt vevő

személy – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – minden beadványt kizárólag

elektronikus kapcsolattartás útján nyújthat be a bírósághoz, az ügyészséghez és a

nyomozó hatósághoz, és a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság is

elektronikus kapcsolattartás útján kézbesít a részére.

(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az első kapcsolatfelvételkor

tájékoztatja az elektronikus úton kapcsolatot tartó büntetőeljárásban résztvevő

személyt az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok megszegésének

következményeiről, valamint arról, hogy a természetes személy indítványozhatja az

egyéb kapcsolattartási mód használatát.

(3) Mentesül az elektronikus kapcsolattartás alól a büntetőeljárásban részt vevő

személy, ha elektronikus ügyintézéshez való joga szünetel.

(4) *

151. § *

152. § *

A meghatalmazott védőre és jogi képviselőre vonatkozó rendelkezések elektronikus

kapcsolattartás során *

153. § * (1) A meghatalmazás alapján eljáró védő és jogi képviselő a bíróságnak, az

ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak benyújtott első beadványa mellékleteként

csatolja az elektronikus okiratként rendelkezésre álló vagy az általa digitalizált

meghatalmazást, ha a meghatalmazás rendelkezési nyilvántartásba vételét még nem

jelentették be. A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság – ha e tekintetben

alapos kétsége merül fel – digitalizált meghatalmazás esetén az eredeti

meghatalmazás bemutatására hívja fel a védőt és a jogi képviselőt az egyezőség

megállapítása érdekében.

(2) * A meghatalmazott védővel vagy jogi képviselővel eljáró, de saját személyében

nem elektronikus úton kapcsolatot tartó büntetőeljárásban részt vevő személy a

meghatalmazás visszavonására irányuló nyilatkozatát papíralapon is benyújthatja. Ameghatalmazás visszavonásával egyidejűleg a büntetőeljárásban részt vevő személy

nyilatkozik arról, hogy a nyilatkozat benyújtását követően jogi képviselővel, illetve

meghatalmazott védővel vagy anélkül kíván-e eljárni.

(3) Ha a büntetőeljárásban részt vevő személy a meghatalmazás visszavonását

követően meghatalmazott védővel, illetve jogi képviselővel jár el, a meghatalmazás

visszavonásával egyidejűleg csatolja az eljáró új védő, illetve jogi képviselő

meghatalmazását.

A határidőre vonatkozó rendelkezések elektronikus kapcsolattartás esetén

154. § (1) * Ha a büntetőeljárásban a kapcsolattartás elektronikus úton történik, a

napokban, munkanapokban, hónapokban vagy években megállapított határidő esetén

a határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz,

az ügyészséghez vagy a nyomozó hatósághoz intézett beadványt legkésőbb a

határidő utolsó napján elektronikus kapcsolattartás útján szabályszerűen benyújtották.

(2) Elektronikus kapcsolattartás esetén a törvény által meghatározott, illetve a

bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság által megállapított határidőbe nem

számít bele az a nap, hónapokban és években meghatározott, illetve megállapított

határidő esetén az a lejárati nap, amely során legalább négy órán át jogszabályban

meghatározottak szerinti üzemzavar vagy üzemszünet állt fenn.

Papíralapú okiratok elektronikus kapcsolattartás esetén

155. § * (1) * Ha a beadvány melléklete nem elektronikus okiratként áll

rendelkezésre, az elektronikus úton kapcsolatot tartó büntetőeljárásban részt vevő

személy köteles gondoskodni a papíralapú melléklet digitalizálásáról és a papíralapú

irat megőrzéséről.

(2) * Ha a bíróságnak, az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak eredetileg

papíralapú ügyiratot elektronikus kapcsolattartás útján kell kézbesítenie vagy

továbbítania, tíz munkanap áll rendelkezésére, hogy azt digitalizálja. Az ügyirat

digitalizálásához szükséges időt – legfeljebb azonban öt munkanapot – a határidő

számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

(3) * Elektronikus kapcsolattartás esetén a bíróság, az ügyészség és a nyomozó

hatóság hivatalból vagy indítványra elrendelheti a beadvány vagy az ügyirat

papíralapú vagy adathordozón történő benyújtását, továbbítását illetve kézbesítését.

Erre különösen akkor kerülhet sor, ha a beadvány vagy az ügyirat

a) nagy mennyisége, sajátos alakja vagy jellege miatt a digitalizálás aránytalan

nehézséggel járna vagy lehetetlen,

b) valódisága vitás, vagy

c) * elektronikus kapcsolattartás útján történő kézbesítése vagy továbbítása olyan

késedelemmel járna, amely az eljárási cselekmény határidőben történő lefolytatását

veszélyeztetné, vagy az eljárás aránytalan elhúzódását okozná.

(4) * Nem kell alkalmazni az elektronikus kapcsolattartás szabályait a személyes

jelenléttel járó eljárási cselekmény során benyújtott beadvány esetén, ideértve a védő

és a jogi képviselő részére az eljárási cselekmény helyszínén, valamint az eljárási

cselekmény során adott eredeti meghatalmazás azonnali benyújtását is.

Kézbesítés elektronikus kapcsolattartás esetén *

156. § * (1) * A nem elektronikus úton kapcsolatot tartó büntetőeljárásban részt vevő

személy papíralapú beadványát – feltéve, hogy azt elektronikus kapcsolattartás útján

kell kézbesíteni – a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a 155. § (2)

bekezdésének megfelelően digitalizálja és azt elektronikus kapcsolattartás útján

kézbesíti a büntetőeljárásban részt vevő, az ügyirat megismerésére jogosult másik

személy számára.

(2) * A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a nem elektronikus úton

kapcsolatot tartó büntetőeljárásban részt vevő személy részére papíralapon kézbesíti

az ügyiratot, ha az eljárásban jogi képviselője vagy elektronikus úton kapcsolatot tartó

egyéb képviselője útján jár el, de az ügyiratot nem a képviselő, hanem a

büntetőeljárásban részt vevő személy részére kell kézbesíteni, vagy a képviselő

részére nem lehet kézbesíteni.

Adatkezelés *157. § * A büntetőeljárás során az Országos Bírósági Hivatal és az egyéb digitális

szolgáltatást biztosító szervezetek jogosultak az elektronikus úton kapcsolatot

tartóknak az elektronikus kapcsolattartás biztosítása céljából hozzájuk érkezett

adatainak kezelésére.

Elektronikus ügyirat *

158. § * (1) * A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az elektronikus

kapcsolattartás útján kézbesített ügyiratot minősített vagy minősített tanúsítványon

alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel látja

el.

(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság által készített, minősített vagy

minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy

elektronikus bélyegzővel ellátott ügyirat közokirat.

(3) * E törvény alkalmazásában aláírás alatt a bíróság, az ügyészség és a nyomozó

hatóság minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú

elektronikus aláírását vagy elektronikus bélyegzőjét is érteni kell.

Az elektronikus formátumban rendelkezésre álló ügyirat továbbítása *

159. § * (1) A büntetőeljárásban részt vevő személy, valamint a bírósági eljárásban az

ügyészség indítványozhatja, hogy a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság

az általa megismerhető ügyirat másolatát elektronikus formában adathordozón vagy

az általa megjelölt elektronikus levelezési címre továbbítsa, ha az ügyirat

a) elektronikus formában,

b) elektronikus okiratként, vagy

c) a papíralapú okirat elektronikus másolataként

az eljáró bíróságnál, ügyészségnél, illetve nyomozó hatóságnál rendelkezésre áll.

(2) Az ügyirat akkor áll elektronikus formában rendelkezésre, ha a bíróság, az

ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a papíralapú ügyiratot információs rendszer

alkalmazásával szerkesztette meg. Az elektronikus formában rendelkezésre álló, az (1)

bekezdés szerint továbbított ügyirat nem hiteles másolat.

(3) Ha az ügyirat másolatának (1) bekezdés szerinti továbbítása nem teljesíthető, a

bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a másolatot adathordozón adja ki

vagy az indítványozót tájékoztatja arról, hogy az ügyiratot a 100. § szerint ismerheti

meg.

Az ügyiratok megismerése elektronikus hozzáférés biztosítása útján

160. § * Az ügyiratok megismerésére vonatkozó jogosultságok gyakorlása érdekében

a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az ügyirat megismerésére jogosultak

számára az ügyiratokhoz való elektronikus hozzáférés lehetőségét jogszabályban

meghatározottak szerint biztosítja.

Az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok megszegésének

következményei

161. § * (1) Az elektronikus kapcsolattartás útján kapcsolatot tartó nyilatkozata

hatálytalan, ha az a 148. § (2) bekezdésében foglaltaknak nem felel meg, ide nem

értve

a) a természetes személy által tett feljelentést,

b) ha az eljáró bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság az elektronikus úton

kapcsolatot tartó természetes személy indítványára engedélyezi az eljárás során

egyéb kapcsolattartási mód használatát,

c) ha az eljáró bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a nyilatkozatot

szabályszerűen benyújtottnak tekinti.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetén a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó

hatóság határozat meghozatala nélkül dönt, amelyről az indítványozót tájékoztatja.

(3) Ha a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság az (1) bekezdés alapján

nem tekinti a nyilatkozatot szabályszerűen benyújtottnak, első alkalommal tájékoztatja

a nyilatkozatot benyújtó természetes személyt, hogy a nem szabályszerűen

előterjesztett nyilatkozata hatálytalan és azt szabályszerűen elektronikus úton

terjesztheti elő vagy indítványozhatja az eljárás során egyéb kapcsolattartási mód

használatát. Az első alkalommal nem szabályszerűen előterjesztett igazolási kérelem,panasz, felülbírálati indítvány, kifogás, fellebbezés, felülvizsgálati indítvány és

perújítási indítvány esetén az indítvány előterjesztésére rendelkezésre álló, a törvény

által meghatározott, illetve a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság által

megállapított határidőbe nem számít bele az indítvány benyújtása és a természetes

személy tájékoztatása közötti időtartam. Az indítványozót erről is tájékoztatni kell.

162. § *

ÖTÖDIK RÉSZ

A BIZONYÍTÁS

XXVIII. FEJEZET

A BIZONYÍTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

A bizonyítás tárgya

163. § (1) A bizonyítás azokra a tényekre terjed ki, amelyek a büntető és a

büntetőeljárási jogszabályok alkalmazásában jelentősek. A bizonyítás a büntetőeljárás

járulékos kérdéseinek elbírálásában jelentős tényekre is kiterjedhet.

(2) A büntetőeljárásban a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a döntését

valósághű tényállásra alapozza.

(3) A bíróság az ítélkezés során a tényállást a vád keretein belül tisztázza.

(4) Nem kell bizonyítani azokat a tényeket,

a) amelyek köztudomásúak,

b) amelyekről az eljáró bíróságnak, ügyészségnek, illetve nyomozó hatóságnak

hivatalos tudomása van, vagy

c) amelyek valóságát a vádló, a terhelt és a védő az adott ügyben, együttesen

elfogadja.

164. § (1) A vád bizonyításához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra

szolgáló bizonyítási eszközök rendelkezésre bocsátása, illetve beszerzésének

indítványozása a vádlót terheli.

(2) A bíróság a tényállás tisztázása során bizonyítékot indítvány alapján szerez be.

(3) Indítvány hiányában a bíróság bizonyíték beszerzésére és megvizsgálására nem

köteles.

A bizonyítás eszközei

165. § A bizonyítás eszközei:

a) a tanúvallomás,

b) a terhelt vallomása,

c) a szakvélemény,

d) a pártfogó felügyelői vélemény,

e) a tárgyi bizonyítási eszköz, ideértve az iratot és az okiratot is, és

f) az elektronikus adat.

A bizonyítás törvényessége

166. § (1) A bizonyítási eszközök felderítése, összegyűjtése, biztosítása és

felhasználása során e törvény rendelkezései szerint kell eljárni.

(2) Jogszabály elrendelheti a bizonyítási cselekmények teljesítésének és

lefolytatásának, a bizonyítási eszközök megvizsgálásának és rögzítésének

meghatározott módját.

A bizonyítékok értékelése

167. § (1) A büntetőeljárásban szabadon felhasználható a törvényben meghatározott

minden bizonyítási eszköz, és szabadon alkalmazható minden bizonyítási cselekmény.

A törvény azonban elrendelheti egyes bizonyítási eszközök igénybevételét.

(2) A büntetőeljárásban fel lehet használni azokat a tárgyi bizonyítási eszközöket,

amelyeket valamely hatóság – jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása

során – a büntetőeljárás megindítása előtt vagy azzal egyidejűleg készített, illetve

beszerzett.

(3) A bizonyítékoknak nincs törvényben előre meghatározott bizonyító erejük.(4) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a bizonyítékokat egyenként és

összességükben szabadon értékeli, a bizonyítás eredményét az így kialakult

meggyőződése szerint állapítja meg.

(5) Nem értékelhető bizonyítékként az olyan bizonyítási eszközből származó tény,

amelyet a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, illetve a (2) bekezdésben

meghatározott hatóság bűncselekmény útján, más tiltott módon vagy a résztvevők

büntetőeljárási jogainak lényeges sérelmével szerzett meg.

XXIX. FEJEZET

A TANÚVALLOMÁS

168. § (1) Tanúként az hallgatható ki, akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet.

(2) Ha e törvény kivételt nem tesz, a tanú köteles vallomást tenni.

(3) A tanú indítványára a megjelenésével felmerült költséget a jogszabályban

meghatározott mértékben az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság

megállapítja és megtéríti. Erről a tanút az idézésben, valamint a kihallgatásának

befejezésekor tájékoztatni kell.

(4) A tanú érdekében meghatalmazott ügyvéd járhat el, ha a tanú a jogairól való

felvilágosítás céljából ezt szükségesnek tartja. A tanút erről az idézésében tájékoztatni

kell.

A vallomástétel akadálya

169. § (1) A tanú vallomástételének akadálya

a) a vallomástétel tilalma és

b) a vallomástétel megtagadása.

(2) A tanú vallomástételének akadályát figyelembe kell venni akkor is, ha az a

bűncselekmény elkövetésekor, illetve akkor is, ha a kihallgatásakor áll fenn.

(3) A vallomástétel akadályaira vonatkozó rendelkezések megsértésével kihallgatott

tanú vallomása – az e törvényben meghatározott kivétellel – bizonyítási eszközként

nem vehető figyelembe.

A vallomástétel tilalma

170. § (1) Nem hallgatható ki tanúként

a) a védő arról, amiről védőként szerzett tudomást, vagy amit a terhelttel védői

minőségében közölt,

b) * az egyházi személy és a vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen

végző tagja arról, amire a hivatásánál fogva titoktartási kötelezettsége áll fenn,

c) akitől a testi vagy szellemi állapota miatt nyilvánvalóan nem várható helyes

vallomás,

d) a minősített adatról az, aki a titoktartási kötelezettség alól nem kapott felmentést.

(2) A tanú kihallgatásának az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott tilalma az

annak alapjául szolgáló viszony megszűnése után is fennmarad. Ebben az esetben a

tanú a titoktartási kötelezettségének körébe tartozó bizonyítandó tényre nem

hallgatható ki.

(3) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a minősített adat védelméről

szóló törvényben meghatározott minősítő a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó

hatóság megkeresésére dönt a felmentés megadásáról vagy a titoktartási

kötelezettség fenntartásáról. A felmentésre irányuló megkeresésben azonosításra

alkalmas módon meg kell jelölni azokat a kérdéseket, amelyekre a felmentést kérik.

A vallomástétel megtagadása

171. § A tanúvallomást megtagadhatja a terhelt hozzátartozója.

172. § (1) Aki magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az

ezzel kapcsolatos kérdésben – a (2) bekezdés esetét kivéve – a tanúvallomást

megtagadhatja, akkor is, ha

a) a tanúvallomást a terhelt hozzátartozójaként nem tagadta meg, vagy

b) a kérdéses bűncselekmény miatt

ba) az eljárást vele szemben megszüntették,

bb) * vele szemben feltételes ügyészi felfüggesztést alkalmaztak, vagy

bc) büntetőjogi felelősségét már jogerősen elbírálták.(2) A tanúvallomást az (1) bekezdés alapján nem tagadhatja meg az, aki a kérdésre

adott válasszal önmagát olyan bűncselekmény elkövetésével vádolná, amely miatt

a) az ellene tett feljelentést a 382. § (1) bekezdése alapján elutasították,

b) vele szemben az eljárást a 398. § (2) bekezdés c) pontja vagy a 399. § (1)

bekezdése alapján szüntették meg,

c) a Btk. Különös Része alapján a hatósággal történő együttműködése folytán nem

büntethető,

d) a 411. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettség vállalásával

egyezséget kötött, vagy

e) * vele szemben az ügyészség a 404. § (3) bekezdés a) pontja alapján hozott

határozatot, vagy intézkedett.

(3) * A (2) bekezdés alapján tett tanúvallomásban közölt bűncselekmény miatt a

megszüntetett eljárás folytatása nem rendelhető el, és a tanúvallomás nem tekinthető

a perújítás szempontjából új bizonyítéknak. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni arra a

tanúvallomás során feltárt bűncselekményre is, amely nem képezte a tanú ellen

korábban folyamatban volt büntetőeljárás tárgyát, de a feljelentés elutasításának,

illetve az eljárás megszüntetésének a tanúvallomással feltárt bűncselekmény esetén is

bármely okból helye lenne.

173. § (1) Aki foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva – a minősített adatra

vonatkozó titoktartási kötelezettség esetét ide nem értve – titoktartásra köteles, a

tanúvallomást megtagadhatja, ha a tanúvallomással a titoktartási kötelezettségét

megsértené, kivéve, ha jogszabályban meghatározottak szerint

a) ez alól az arra jogosult felmentette, vagy

b) a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság kérése alapján a titoktartási

kötelezettség alá eső adat továbbítása az adatkérés keretében megkeresett szervezet

számára kötelező.

(2) A titoktartási kötelezettség a jogszabályban meghatározott ideig áll fenn, ha a tanú

az alól nem kapott felmentést.

174. § (1) Ha a médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy

munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy a tanúvallomásával a

számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt

átadó személy kilétét felfedné, az ezzel kapcsolatos kérdésben a tanúvallomást

megtagadhatja, kivéve, ha a bíróság az információt átadó személy kilétének

felfedésére kötelezte.

(2) A bíróság akkor kötelezheti a médiatartalom-szolgáltatót, valamint a vele

munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyt a

számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt

átadó személy kilétének felfedésére, ha

a) három évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő

szándékos bűncselekmény felderítése érdekében az információt átadó személy

kilétének ismerete nélkülözhetetlen,

b) az ettől várható bizonyíték mással nem pótolható, és

c) a bűncselekmény felderítéséhez fűződő érdek – különösen a bűncselekmény tárgyi

súlyára tekintettel – olyan kiemelkedő, amely az információforrás titokban

maradásához fűződő érdeket egyértelműen meghaladja.

(3) A tanú vallomástételének az (1) bekezdésben meghatározott akadálya az annak

alapjául szolgáló jogviszony megszűnése után is fennmarad.

175. § (1) A tanúvallomás megtagadásának jogszerűségéről az eljáró bíróság,

ügyészség, illetve nyomozó hatóság határoz.

(2) Ha a tanú a vallomástétel akadályára hivatkozással megtagadja a vallomástételt,

az ezt elutasító határozat elleni jogorvoslatnak halasztó hatálya van.

(3) Ha a tanú a vallomástételt jogszerűen megtagadta, további kérdés hozzá nem

intézhető, és a tanú nem szembesíthető, kivéve, ha úgy dönt, hogy vallomást kíván

tenni.

A tanúzási figyelmeztetés176. § (1) A tanút a nyomozás, valamint az elsőfokú és a másodfokú bírósági eljárás

során az első kihallgatásakor figyelmeztetni kell arra, hogy

a) a tanúvallomást megtagadhatja, ha az azt megalapozó körülmények a kihallgatás

vagy a bűncselekmény elkövetésének idején fennállnak,

b) ha vallomást tesz, köteles a legjobb tudomása és lelkiismerete szerint az igazat

vallani,

c) a hamis tanúzást és a tanúvallomás bíróság előtti jogosulatlan megtagadását a Btk.

büntetni rendeli, és

d) ha vallomást tesz, vallomása az adott vagy más ügyben bizonyítási eszközként

akkor is felhasználható, ha a vallomástételt a későbbiekben megtagadja [az a)–d) pont

a továbbiakban együtt: tanúzási figyelmeztetés].

(2) A tanút folytatólagos kihallgatása esetén az (1) bekezdés a) pontja szerint akkor

kell figyelmeztetni, ha a mentességére vonatkozó körülményekben bekövetkezett

változás miatt a tanúvallomást megtagadhatja.

177. § (1) A tanúzási figyelmeztetést, valamint a tanúnak a figyelmeztetésre adott

válaszát jegyzőkönyvbe kell venni.

(2) A tanúzási figyelmeztetés vagy a figyelmeztetésre adott válasz

jegyzőkönyvezésének elmaradása esetén a tanú vallomása – a (3) bekezdésben

meghatározott kivétellel – bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe.

(3) A tanúzási figyelmeztetés vagy a figyelmeztetésre adott válasz

jegyzőkönyvezésének elmaradása esetén a tanú közlése vallomásként figyelembe

vehető, ha a tanú a tanúzási figyelmeztetés után a közlését fenntartja. A tanú e

nyilatkozatát nem vonhatja vissza.

(4) A tanúnak az ügyben korábban, vagy más ügyben tett tanúvallomása bizonyítási

eszközként akkor is felhasználható, ha a tanú a vallomástételt a későbbiekben

megtagadja. Ennek feltétele, hogy a tanúvallomásról készült jegyzőkönyvből a

tanúzási figyelmeztetés és az arra adott válasz egyértelműen kitűnjön.

(5) * Ha a tanút az ügyben korábban vagy más ügyben terheltként hallgatták ki, a

terheltként tett vallomása bizonyítási eszközként akkor használható fel, ha a

vallomásról készült jegyzőkönyvből a terhelti figyelmeztetés és az erre adott válasz

egyértelműen kitűnik. Ebben az esetben a tanú korábban terheltként tett vallomása

akkor is felhasználható, ha a tanú a vallomástételt a későbbiekben megtagadja.

A tanú kihallgatása

178. § (1) A tanúkat egyenként kell kihallgatni.

(2) A kihallgatás megkezdésekor meg kell állapítani a tanú személyazonosságát.

Ennek során a tanúnak nyilatkoznia kell a következő adatokról:

a) neve, születési neve,

b) születési helye és ideje,

c) anyja neve,

d) állampolgársága,

e) személyazonosító okmányának száma,

f) lakcíme, értesítési címe, tényleges tartózkodási helye,

g) * kézbesítési címe, telefonos elérhetősége, elektronikus levelezési címe vagy más

elektronikus elérhetősége,

h) foglalkozása.

(3) Az eljárás azonos szakaszában a tanú folytatólagos kihallgatásánál a személyes

adatokat – ha azok nem változtak – nem kell rögzíteni.

179. § (1) A tanú személyazonosságának megállapítása után tisztázni kell a

vallomástétel lehetséges akadályait, a tanú elfogultságára, illetve az ügyben való

érdekeltségére utaló körülményeket. Az ennek során feltett kérdésekre a tanú akkor is

köteles válaszolni, ha a vallomástételnek akadálya van, vagy a tanú arra hivatkozik.

(2) A tanúval közölni kell a tanúzási figyelmeztetést és a kihallgatással kapcsolatos

jogait.

(3) A tanú kihallgatásánál jelen lehet az érdekében eljáró ügyvéd, aki a tanúnak

felvilágosítást adhat a jogairól, de más tevékenységet nem végezhet, és a vallomástnem befolyásolhatja. A kihallgatást követően az arról készült jegyzőkönyvet

megtekintheti, és észrevételeit írásban vagy szóban előterjesztheti.

180. § (1) A tanú a kihallgatása során a vallomását összefüggően előadja, ezután a

hozzá intézett kérdésekre válaszol. A tanú kihallgatása során – a tanú védelmére

vonatkozó rendelkezések figyelembevételével – tisztázni kell azt is, hogy a tanú az

általa elmondottakról miként szerzett tudomást.

(2) Ha a tanú vallomása eltér a korábbi vallomásától, ennek okát tisztázni kell.

(3) * A tanú indítványára a vallomásának egyes részeit szó szerint kell jegyzőkönyvbe

venni.

(4) A tanúnak nem tehető fel olyan kérdés, amely

a) a választ magában foglalja vagy a feleletre útmutatást tartalmaz,

b) a törvénnyel össze nem egyeztethető ígéretet tartalmaz, vagy

c) valótlan tény állítását foglalja magában.

Írásbeli tanúvallomás

181. § (1) A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság engedélyezheti, hogy a

tanú a szóbeli kihallgatását követően vagy helyette írásban tegyen vallomást.

(2) Az írásbeli vallomástétel engedélyezése esetén a tanú a vallomását

a) saját kezűleg leírja és aláírja,

b) * minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus

aláírásával látja el,

c) elektronikus kapcsolattartás útján teszi meg, vagy

d) bíróval, közjegyzővel vagy a törvényben meghatározott más személlyel hitelesítteti.

(3) Ha a tanú írásban tesz vallomást, az írásbeli vallomásból ki kell tűnnie, hogy a tanú

a vallomást a vallomástétel akadályainak és a tanúzási figyelmeztetés ismeretében

tette meg.

(4) Az írásbeli tanúvallomás megtétele nem zárja ki, hogy utóbb a tanút, ha ez

szükséges, a kihallgatása céljából a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság

idézze.

Intézkedés a kötelezettségeit nem teljesítő tanúval szemben

182. § Ha a tanú az eljárási cselekménynél való közreműködést, illetve a

vallomástételt a következményekre történt figyelmeztetés után jogosulatlanul

megtagadja, rendbírsággal sújtható és az okozott bűnügyi költség megtérítésére kell

kötelezni.

XXX. FEJEZET

A TERHELT VALLOMÁSA

183. § (1) A terhelt vallomásának minősül a terhelt minden olyan, a büntetőeljárásban

a terhelti figyelmeztetés utáni, bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság előtt tett,

illetve ezeknek címzett szóbeli vagy írásbeli közlése, amelyben a bizonyítás tárgyára

vonatkozó tényt állít.

(2) Ha a terhelt vallomást kíván tenni, a vallomástétel lehetőségét biztosítani kell.

(3) A terhelteket egyenként kell kihallgatni.

(4) A terhelt beismerése esetén – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – be kell

szerezni az egyéb bizonyítékokat is.

A terhelt személyazonosságának megállapítása

184. § (1) A terhelt kihallgatása személyazonosságának és elérhetőségének

megállapításával és ellenőrzésével kezdődik.

(2) A személyazonosság megállapítása során a terheltnek nyilatkoznia kell a személyét

azonosító és a vele való kapcsolattartást biztosító következő adatokról:

a) neve, születési neve,

b) születési helye és ideje,

c) anyja neve,

d) állampolgársága,

e) személyazonosító okmányának száma,

f) lakcíme, értesítési címe, tényleges tartózkodási helye,g) * kézbesítési címe, telefonos elérhetősége, elektronikus levelezési címe vagy más

elektronikus elérhetősége.

A terhelti figyelmeztetés

185. § (1) Személyazonossága ellenőrzése után a terhelttel ismertetni kell a jogait és

figyelmeztetni kell arra, hogy

a) nem köteles vallomást tenni, a vallomástételt, illetve az egyes kérdésekre történő

válaszadást a kihallgatás folyamán bármikor megtagadhatja, de bármikor dönthet úgy,

hogy vallomást tesz, akkor is, ha korábban a vallomástételt megtagadta,

b) a vallomás megtagadása az eljárás folytatását nem akadályozza, és nem érinti a

terhelt kérdezési, észrevételezési és indítványtételi jogát,

c) ha vallomást tesz, bizonyítékként felhasználható, amit mond, illetve rendelkezésre

bocsát,

d) mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat, kegyeleti jogot hamis

tényállítással nem sérthet (a továbbiakban együtt: terhelti figyelmeztetés).

(2) A terhelti figyelmeztetést a terheltnek a nyomozás, valamint az elsőfokú és a

másodfokú bírósági eljárás során történő első kihallgatásakor kell közölni.

(3) A terhelti figyelmeztetést, valamint a terheltnek a figyelmeztetésre adott válaszát

jegyzőkönyvbe kell venni. A terhelti figyelmeztetés és a figyelmeztetésre adott válasz

jegyzőkönyvezésének elmaradása esetén a terhelt vallomása – a (4) bekezdésben

meghatározott kivétellel – bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe.

(4) A terhelti figyelmeztetés vagy a figyelmeztetésre adott válasz

jegyzőkönyvezésének elmaradása esetén a terhelt közlése vallomásként akkor vehető

figyelembe, ha a terhelt

a) * az eljárás során korábban terhelti figyelmeztetésben már részesült és a

folytatólagos kihallgatása során a védője jelen volt, vagy

b) a terhelti figyelmeztetés után a közlését fenntartja.

Vallomástétel

186. § (1) Ha a terhelt vallomást kíván tenni, a terhelti figyelmeztetés közlését

követően a terhelttől meg kell kérdezni

a) a foglalkozását,

b) a munkahelyét,

c) az iskolai végzettségét,

d) a családi körülményeit,

e) az egészségi állapotát,

f) a jövedelmi viszonyait,

g) a vagyoni körülményeit,

h) a katonai rendfokozatát, a címzetes rendfokozatát és a kitüntetéseit.

(2) A terheltnek módot kell adni arra, hogy a vallomását összefüggően előadhassa,

ezután kérdések intézhetők hozzá. Ha a terhelt vallomása a korábbi vallomásától eltér,

ennek okát tisztázni kell.

(3) A terheltnek nem tehető fel olyan kérdés, amely

a) a választ magában foglalja vagy a feleletre útmutatást tartalmaz,

b) a törvénnyel össze nem egyeztethető ígéretet tartalmaz, vagy

c) valótlan tény állítását foglalja magában.

(4) Ha a terhelt a vallomástétel megtagadását követően vallomást tesz, hozzá kérdés

intézhető.

187. § (1) A terheltnek az ügyben korábban, vagy más ügyben tanúként tett vallomása

bizonyítási eszközként felhasználható, ha a tanúvallomásról készült jegyzőkönyvből a

tanúzási figyelmeztetés és az arra adott válasz egyértelműen kitűnik.

(2) A terheltnek más ügyben tett vallomása bizonyítási eszközként akkor használható

fel, ha a vallomásról készült jegyzőkönyvből a terhelti figyelmeztetés és az arra adott

válasz egyértelműen kitűnik.

XXXI. FEJEZET

A SZAKVÉLEMÉNY

A szakértő alkalmazása188. § (1) Ha a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges

szakértelem szükséges, szakértőt kell alkalmazni.

(2) * A büntetőeljárásban szakvéleményt az igazságügyi szakértőkről szóló

törvényben meghatározottak szerint szakértő vagy eseti szakértő (a továbbiakban

együtt: szakértő) adhat.

(3) Jogszabály meghatározhatja azokat a szakkérdéseket, amelyekben meghatározott

szakértő jogosult véleményt adni.

A szakértő

189. § (1) * A törvény eltérő rendelkezése hiányában a szakértő alkalmazása

kirendeléssel történik. A szakértő kirendeléséről szóló határozat ellen nincs helye

jogorvoslatnak.

(2) Ha a szakvélemény elkészítéséhez sürgős részvizsgálatra van szükség, e vizsgálat

kirendelő határozat nélkül, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság szóbeli

rendelkezése alapján is elvégezhető. Az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság e

rendelkezését tizenöt napon belül, írásba foglalva megküldi a szakértőnek.

(3) Az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerinti szakértői intézmény, szakértői

intézet vagy gazdasági társaság vezetője, illetve a szakértői testület elnöke a

kirendelő határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja a

kirendelőt az eljáró szakértő személyéről, illetve az eseti bizottság tagjairól.

(4) A kirendelő az eljáró szakértő személyéről, illetve az eseti bizottság tagjairól a

kirendelő határozat keltétől, illetve a (3) bekezdésben meghatározott esetben a

tájékoztatás érkezésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja a terheltet, a védőt, a

sértettet, a vagyoni érdekeltet és az egyéb érdekeltet – és ha a szakértőt a bíróság

rendelte ki – az ügyészséget.

(5) * Az eljáró bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság a szakértőt a kirendelés

alól fontos okból határozattal felmentheti. E határozat ellen nincs helye

jogorvoslatnak.

(6) A szakvélemény – ide nem értve a magánszakértői véleményt – előterjesztésének

határideje a két hónapot nem haladhatja meg. Ez a határidő a szakértőnek a határidő

lejárta előtt előterjesztett kérelmére egy alkalommal, legfeljebb egy hónappal

meghosszabbítható.

190. § (1) * A terhelt és a védő szakértő kirendelését indítványozhatja, az

indítványban megjelölheti a szakértő személyét. Az indítványról a bíróság, az

ügyészség, illetve a nyomozó hatóság határoz. A határozat ellen nincs helye

jogorvoslatnak.

(2) A terhelt és a védő szakértőnek magánszakértői vélemény elkészítésére adhat

megbízást, ha

a) a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a szakértő kirendelésére

vonatkozó indítványukat elutasította, vagy

b) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság nem az indítványukban megjelölt szakértő

kirendeléséről határozott.

(3) * Ha a terhelt vagy a védő indítványa olyan tény szakértő általi megállapítására

vagy megítélésére irányul, amelyet az ügyészség vagy a nyomozó hatóság által

kirendelt szakértő által készített korábbi szakvélemény már vizsgált, magánszakértői

vélemény elkészítésére akkor adható megbízás, ha a terheltnek vagy a védőnek a 197.

§ (1) bekezdés szerinti felvilágosítás adásra, illetve szakvélemény kiegészítésére, vagy

a 197. § (2) bekezdés szerinti újabb szakértő kirendelésére irányuló indítványát

elutasították. Ha a korábbi szakvéleményt a terhelt vagy a védő indítványában

megnevezett szakértő készítette, magánszakértői vélemény elkészítésére megbízás

nem adható.

(4) Ugyanazon szakkérdésre vonatkozóan a terhelt és a védő egy magánszakértői

vélemény elkészítésére adhat megbízást.

(5) A terhelt, illetve a védő köteles nyolc napon belül tájékoztatni az ügyben eljáró

bíróságot, ügyészséget, illetve nyomozó hatóságot a magánszakértői vélemény

elkészítésére adott megbízásról, a megbízás megszűnéséről, a megbízott szakértőszemélyéről, valamint a szakvélemény elkészítésének határidejéről. A tájékoztatásra

előírt határidőt a megbízás, illetve a megbízás megszűnésének napjától kell számítani.

A szakértő kizárása

191. § (1) Szakértőként nem járhat el,

a) * aki az ügyben terheltként, bűncselekmény elkövetésével megalapozottan

gyanúsítható személyként, védőként, továbbá sértettként, vagyoni érdekeltként,

feljelentőként vagy ezek segítőjeként vesz vagy vett részt, valamint ezek

hozzátartozója,

b) aki az ügyben bíróként, ügyészként vagy a nyomozó hatóság nyomozási

tevékenységet ellátó állományának tagjaként járt vagy jár el, valamint ezek

hozzátartozója,

c) aki az ügyben tanúként, vagy tanú segítőjeként vesz vagy vett részt,

d) a halál oka és körülményei vizsgálatánál, továbbá a kihantolásnál az az orvos, aki a

meghalt személyt közvetlenül a halála előtt gyógykezelte, illetve a halál beálltát

megállapította,

e) a szakértői intézmény és a szervezet szakértője, valamint a szakértői testület tagja,

ha az a) pontban meghatározott kizáró ok a szakértői intézmény, a szervezet vagy a

szakértői testület vezetőjével szemben áll fenn,

f) a gazdasági társaság tagja, ha az a) pontban meghatározott kizáró ok a gazdasági

társaság vezetőjével, vezető tisztségviselőjével szemben áll fenn, illetve, aki olyan

gazdasági társaság tagja vagy alkalmazottja, amelynek tagja vagy alkalmazottja az

ügyben már korábban eljárt,

g) akit az ügyben szaktanácsadóként vettek igénybe,

h) akitől elfogulatlan szakvélemény egyéb okból nem várható.

(2) * Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában nem minősül a nyomozó hatóság

nyomozási tevékenységet ellátó állománya tagjának az, aki a rá vonatkozó

jogszabályok alapján nem a nyomozó hatóság állományában teljesít szolgálatot.

(3) A szakértő a vele szemben felmerült kizárási okot köteles a kirendelőnek

haladéktalanul bejelenteni. Gazdasági társaság, szakértői intézmény, szervezet, illetve

szakértői testület kirendelése esetén a bejelentést a kirendelt társaság vagy szerv

vezetője útján kell megtenni.

(4) A szakértő kizárásáról az eljáró bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság

határoz.

(5) A tanú vallomástételének akadályára vonatkozó rendelkezések a szakértőre is

értelemszerűen irányadók.

Szakértői vizsgálat

192. § (1) A szakértő köteles és jogosult mindazokat az adatokat megismerni, amelyek

a feladatának teljesítéséhez szükségesek, e célból

a) az eljárás ügyiratait – a törvényben meghatározott kivételekkel – megismerheti,

b) az eljárási cselekményeknél jelen lehet,

c) a terhelttől, a sértettől, a tanútól, a vagyoni érdekelttől, az egyéb érdekelttől és az

eljárásban kirendelt szakértőtől felvilágosítást kérhet,

d) a kirendelőtől újabb adatokat, ügyiratokat és felvilágosítást kérhet,

e) a kirendelő felhatalmazása alapján a neki át nem adott tárgyi bizonyítási eszközt,

elektronikus adatot megtekintheti, megvizsgálhatja, mintavételt végezhet.

(2) A szakértő a vizsgálat során személyt és tárgyi bizonyítási eszközt, elektronikus

adatot tekinthet és vizsgálhat meg, a személyhez kérdéseket intézhet.

(3) Ha a szakértő olyan tárgyi bizonyítási eszközt vagy elektronikus adatot vizsgál

meg, amely a vizsgálat folytán megváltozik vagy megsemmisül, annak egy részét

lehetőleg az eredeti állapotban úgy kell megőriznie, hogy az azonosság, illetve a

származás megállapítható legyen.

(4) A kirendelő meghatározhatja azokat a vizsgálatokat, amelyeket a szakértőnek a

kirendelő jelenlétében kell elvégezni.

(5) Ha a büntetőeljárásban több szakértő végez vizsgálatot, a szakértők az általuk

elvégezni kívánt szakértői vizsgálatról kölcsönösen értesítik egymást, az értesített

szakértő a másik szakértő által végzett vizsgálaton jelen lehet.193. § (1) A magánszakértői vélemény elkészítése során a szakértő a megbízó által

rendelkezésére bocsátott adatok, ügyiratok és tárgyak vizsgálata alapján ad

szakvéleményt, továbbá személyt csak az érintett hozzájárulása alapján vizsgálhat

meg.

(2) A magánszakértői vélemény elkészítésére megbízott szakértő eljárása nem

eredményezheti a kirendelt szakértő vizsgálatának késedelmét vagy aránytalan

elhúzódását.

Közreműködési kötelezettség a szakértő eljárása során

194. § (1) A megvizsgálandó személy testének sérthetetlenségét érintő szakértői

vizsgálat csak a kirendelő külön rendelkezése alapján végezhető.

(2) A terhelt, a sértett és a tanú köteles a szakértői vizsgálatnak, illetve

beavatkozásnak magát alávetni, kivéve a műtétet és a műtétnek minősülő vizsgálati

eljárást.

(3) A sértett és a tanú köteles a szakértői vizsgálat elvégzését egyéb módon is

elősegíteni.

(4) A kirendelő külön rendelkezése alapján a terhelt, a sértett, a tanú, valamint a

szemletárgy birtokosa tűrni köteles, hogy a birtokában lévő dolgot a szakértő – akár az

állag sérelmével vagy a dolog megsemmisülésével járó – vizsgálatnak vesse alá.

(5) A szakértői vizsgálattal okozott kárért – jogszabályban meghatározottak szerint –

kártalanításnak van helye.

(6) Ha a közreműködési kötelezettségét nem teljesíti,

a) a terhelt elővezethető és vele szemben testi kényszer alkalmazható,

b) a sértett és a tanú elővezethető és rendbírsággal sújtható,

c) a terheltet, a sértettet és a tanút az okozott bűnügyi költség megtérítésére kell

kötelezni.

(7) A magánszakértői vélemény elkészítésére megbízott szakértő eljárása során az (1)–

(6) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók.

Az elmeállapot megfigyelése

195. § (1) Ha a szakvélemény szerint a terhelt elmeállapotának hosszabb szakértői

megfigyelése szükséges, a bíróság – a vádemelés előtt az ügyészség indítványára – a

terhelt elmeállapotának megfigyelését rendelheti el. Az elmeállapot megfigyelésének

elrendelése esetén a fogva lévő terheltet igazságügyi megfigyelő és elmegyógyító

intézetbe, a szabadlábon lévő terheltet a jogszabályban meghatározott pszichiátriai

fekvőbeteg-intézetbe kell beutalni. A megfigyelés egy hónapig tarthat, ezt a határidőt

a bíróság a megfigyelést végző intézet véleménye alapján egy hónappal

meghosszabbíthatja.

(2) Az elmeállapot megfigyelésének elrendelése miatt bejelentett jogorvoslatnak nincs

halasztó hatálya, kivéve, ha a terhelt szabadlábon van.

(3) A szabadlábon lévő terhelt elmeállapotának megfigyelése során a terhelt

személyes szabadsága az egészségügyről szóló törvényben meghatározottak szerint

korlátozható.

(4) Ha a terhelt az elmeállapot megfigyelése alól kivonja magát, a pszichiátriai intézet

erről haladéktalanul tájékoztatja az elmeállapot megfigyelését elrendelő bíróságot.

A szakvélemény előterjesztése *

196. § (1) Ha a vizsgálatban több szakértő működött közre, a szakvéleményben fel kell

tüntetni, hogy melyik szakértő milyen vizsgálatot végzett.

(2) * A szakvélemény szóbeli előterjesztése előtt meg kell állapítani a szakértő

személyazonosságát, és tisztázni kell, hogy nincs-e vele szemben kizáró ok. A

szakértőt figyelmeztetni kell a hamis szakvélemény adásának következményeire. A

figyelmeztetést, valamint a szakértőnek a figyelmeztetésre adott válaszát

jegyzőkönyvbe kell venni. A szakvélemény előterjesztése után a szakértőhöz

kérdéseket lehet intézni.

(3) Bizonyítékként nem használható fel a terheltnek, a tanúnak és a sértettnek a

szakértő előtt tett azon közlése, amely a vizsgálat tárgyára, a vizsgálati eljárásokra és

eszközökre, illetve a vizsgálat tárgyában bekövetkezett változásokra vonatkozó

adatokkal kapcsolatos, illetve az eljárás alapjául szolgáló cselekményre vonatkozik.(4) * A magánszakértői vélemény előterjesztéséről a terhelt, illetve a védő dönt.

A szakvélemény értékelése és más szakértő alkalmazása

197. § (1) Ha a szakvélemény valamely fogyatékossága miatt aggálytalanul nem

fogadható el, így különösen, ha

a) nem tartalmazza a szakvélemény jogszabályban előírt kötelező tartalmi elemeit,

b) nem egyértelmű,

c) önmagával, illetve a szakértő rendelkezésére bocsátott adatokkal ellentétes, vagy

d) a helyességéhez nyomatékos kétség fér,

a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság felhívására a szakértő

felvilágosítást ad, vagy a szakvéleményt kiegészíti.

(2) Ha a szakértőtől kért felvilágosítás vagy a szakvélemény kiegészítése nem vezetett

eredményre, más szakértőt kell kirendelni. A szakértő kirendelésére irányuló

indítványban, illetve a kirendelő határozatban meg kell jelölni a korábbi szakvélemény

elfogadhatóságával kapcsolatos aggályokat.

(3) Ha a szakértők véleménye eltér, az eltérést a szakértők egymás jelenlétében való

meghallgatásával lehet tisztázni.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott intézkedéseket követően újabb szakértő

abban az esetben rendelhető ki, ha az ugyanazon bizonyítandó tényre ugyanazon

vizsgálati anyag alapulvételével készített szakvélemények között az ügy eldöntése

szempontjából lényeges szakkérdésben továbbra is feloldhatatlan eltérés mutatkozik.

Az így kirendelt szakértőnek abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a

szakvélemények közötti eltérés mire vezethető vissza, szükséges-e bármelyik

szakvélemény kiegészítése, illetve hogy az ügyben újabb szakvélemény beszerzése

szükséges-e.

(5) Más eljárásban kirendelt szakértőnek a szakkérdés tárgyában készített

szakvéleménye a büntetőeljárásban szakvéleményként figyelembe vehető. A

szakvélemény értékelésére az (1)–(4) bekezdés értelemszerűen irányadó azzal, hogy a

felvilágosítás kérésére, a szakvélemény kiegészítésére vagy a szakértők párhuzamos

meghallgatására a szakértő kirendelését követően kerülhet sor.

198. § (1) Az előterjesztett, illetve előadott magánszakértői vélemény akkor minősül

szakvéleménynek, ha a terhelt, illetve a védő a 190. § (2)–(4) bekezdésének

megfelelően járt el. Egyéb esetben a magánszakértői vélemény a terhelt, illetve a

védő észrevételének minősül, a szakértő pedig a szakkérdésre vonatkozóan tanúként

nem hallgatható ki.

(2) A szakvéleménynek minősülő magánszakértői vélemény értékelésére a 197. § (1)–

(4) bekezdés irányadó azzal, hogy a szakvélemény kiegészítésére vagy a szakértők

párhuzamos meghallgatására a szakértő erre irányuló megbízása vagy kirendelése

alapján kerülhet sor.

(3) A szakvéleménynek minősülő magánszakértői vélemény szóbeli előterjesztése

esetén, továbbá ha a felvilágosítás, a szakvélemény szóbeli kiegészítése vagy a

szakértők párhuzamos meghallgatása megbízás alapján történik, a szakértő köteles

válaszolni a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság kérdésére is.

A szakértő díja

199. § (1) * A szakértő

a) a szakértői tevékenységéért, valamint a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó

hatóság előtt idézésre történt megjelenéséért munkadíjra, továbbá

b) az eljárásával felmerült költségeinek megtérítésére

(a továbbiakban együtt: szakértői díj) jogosult.

(2) * A szakértői díjat a szakértő által benyújtott díjjegyzék alapulvételével, a

szakvélemény beérkezését, illetve a szakértő meghallgatása esetén a meghallgatást

követően, de legkésőbb egy hónapon belül határozattal kell megállapítani.

(3) * A szakértői díjat megállapító határozatot a szakértővel, a terhelttel, a védővel,

valamint a bíróság határozatát az ügyészséggel kell közölni. A szakértői díjat

megállapító határozat ellen a felsoroltak élhetnek jogorvoslattal.

(4) * A szakértői díjat − jogszabályban meghatározottak szerint − a bíróság, az

ügyészség vagy a nyomozó hatóság előlegezi.(5) * A magánszakértői vélemény elkészítésére megbízott szakértő szakértői díját a

terhelt, illetve a védő előlegezi.

A szakértői kötelezettség megszegésének következményei

200. § (1) A szakértő rendbírsággal sújtható és őt az okozott bűnügyi költség

megtérítésére kell kötelezni, ha

a) a közreműködést vagy a véleménynyilvánítást a megtagadás következményeire

történt figyelmeztetés után jogosulatlanul megtagadja,

b) a szakvélemény előterjesztésére rendelkezésére álló határidőt elmulasztja, vagy

c) egyéb kötelezettségét megszegi és ez az eljárás elhúzódását eredményezi.

(2) Ha a szakvélemény előterjesztését a kirendelt gazdasági társaság vagy szervezet

vezetője által kijelölt szakértő mulasztja el, a rendbírság kiszabásának, illetve az

okozott bűnügyi költség megtérítésére kötelezésnek a kirendelt gazdasági társasággal,

szakértői intézménnyel, szervezettel vagy szakértői testülettel szemben van helye.

(3) Ha a szakértő a tanú vallomástételének valamely akadályára hivatkozva tagadja

meg a véleményadást, az ezt elutasító határozat elleni jogorvoslat elbírálásáig nem

kötelezhető közreműködésre.

A tolmács

201. § * (1) A szakértőre vonatkozó rendelkezések a tolmácsra is értelemszerűen

irányadóak azzal, hogy a

a) magánszakértőre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók,

b) tolmács által lefordított ügyirat, az eredeti ügyiratra vonatkozó szabályok szerint

ismerhető meg,

c) tolmács kirendeléséről és felmentéséről szóló határozatot csak a tolmács részére

kell kézbesíteni,

d) tolmács díját megállapító határozatot a tolmáccsal, valamint a bíróság határozatát

az ügyészséggel is közölni kell.

(2) Tolmácsként a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő személy

vehető igénybe. Ha ez nem lehetséges, eseti tolmácsként kellő nyelvismerettel

rendelkező más személy is kirendelhető. Tolmácson a szakfordítót is érteni kell.

(3) A tolmácsot a kirendelésével egyidejűleg figyelmeztetni kell a hamis tolmácsolás

következményeire.

(4) A tolmács közreműködésével folytatott eljárási cselekményen jelenlévők a

tolmácsolás nem megfelelő minősége miatt más tolmács kirendelését

indítványozhatják.

XXXII. FEJEZET

A PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐI VÉLEMÉNY

202. § (1) * A bíróság és az ügyészség

a) büntetés vagy intézkedés alkalmazása,

b) feltételes ügyészi felfüggesztés alkalmazása vagy

c) közvetítői eljárásra utalás

előtt pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el.

(2) Pártfogó felügyelői vélemény beszerzését törvény kötelezővé teheti.

(3) A pártfogó felügyelői véleményt a pártfogó felügyelő készíti el.

(4) A pártfogó felügyelő köteles és jogosult mindazokat az adatokat megismerni,

amelyek a pártfogó felügyelői vélemény elkészítéséhez szükségesek, e célból az

eljárás ügyiratait megismerheti, a terhelttől, a sértettől, a tanúktól és az eljárásba

bevont más személyektől felvilágosítást kérhet. Ha ez feladatának teljesítéséhez

szükséges, az ügyészségtől vagy a bíróságtól újabb adatokat, ügyiratokat és

felvilágosítást kérhet.

(5) A szakértőre vonatkozó rendelkezéseket a pártfogó felügyelői véleményt készítő

pártfogó felügyelőre is alkalmazni kell azzal, hogy a 194. §, a 195. §, a 197. § (2)–(5)

bekezdése és a 198–200. § a pártfogó felügyelőre nem alkalmazható.

203. § (1) A pártfogó felügyelői vélemény a terhelt személyiségét és életviszonyait

jellemző tényeket és körülményeket – így különösen családi körülményeit, egészségi

állapotát, esetleges káros szenvedélyeit, lakhatási körülményeit, iskolai végzettségét,szaktudását, munkahelyét, ennek hiányában a foglalkoztatására vonatkozó adatokat,

jövedelmi, vagyoni viszonyait – írja le, továbbá bemutatja a feltárt tények,

körülmények és a bűncselekmény elkövetése között fennálló kapcsolatot, a

bűnismétlés kockázatait, valamint a terhelt szükségleteit.

(2) A pártfogó felügyelő a véleményben tájékoztatást ad a terhelt adottságainak

megfelelő munkalehetőségről, egészségügyi, illetve szociális intézményi ellátási

lehetőségről, javaslatot tehet a terhelttel szemben egyedi magatartási szabály vagy

kötelezettség elrendelésére, és a bűnismétlési kockázatok hatását enyhítő

beavatkozások alkalmazására.

(3) * A bíróság vagy az ügyészség rendelkezése alapján a pártfogó felügyelői

véleményben ki kell térni arra, hogy a terhelt a kilátásba helyezett magatartási

szabályok vagy kötelezettségek teljesítését vállalja-e és képes-e teljesíteni, valamint

arra, hogy a sértett hozzájárul-e a részére adandó jóvátételhez vagy a 419. § (2)

bekezdés e) pontja szerinti helyreállító eljárásban való részvételhez.

XXXIII. FEJEZET

TÁRGYI BIZONYÍTÁSI ESZKÖZ, ELEKTRONIKUS ADAT

A tárgyi bizonyítási eszköz

204. § (1) Tárgyi bizonyítási eszköz minden olyan tárgy – ideértve az iratot és az

okiratot is –, amely a bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas, így különösen az,

a) amely a bűncselekmény elkövetésének vagy a bűncselekmény elkövetésével

összefüggésben az elkövető nyomait hordozza,

b) amely a bűncselekmény elkövetése útján jött létre,

c) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy

d) amelyre a bűncselekményt elkövették.

(2) Irat minden olyan tárgyi bizonyítási eszköz, amely műszaki, vegyi vagy más

eljárással adatokat rögzít, így különösen a papíralapú vagy elektronikus adatként

létező szöveg, rajz, ábra.

(3) Okirat az az irat, amely valamilyen tény, adat valóságának, esemény

megtörténtének vagy nyilatkozat megtételének bizonyítására készül, és arra alkalmas.

Az okiratra vonatkozó rendelkezések irányadók az okiratból készült kivonatra is.

Az elektronikus adat

205. § (1) Elektronikus adat a tények, információk vagy fogalmak minden olyan

formában való megjelenése, amely információs rendszer általi feldolgozásra alkalmas,

ideértve azon programot is, amely valamely funkciónak az információs rendszer által

való végrehajtását biztosítja.

(2) Ahol e törvény tárgyi bizonyítási eszközt említ, azon e törvény eltérő rendelkezése

hiányában az elektronikus adatot is érteni kell.

XXXIV. FEJEZET

A BIZONYÍTÁSI CSELEKMÉNYEK

206. § Bizonyítási cselekmény különösen a szemle, a helyszíni kihallgatás, a

bizonyítási kísérlet, a felismerésre bemutatás, a szembesítés és a műszeres

vallomásellenőrzés.

A szemle

207. § (1) Szemlét a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendel el és tart,

ha a bizonyítandó tény megismeréséhez vagy megállapításához személy, tárgy vagy

helyszín megtekintése, illetve tárgy vagy helyszín megfigyelése szükséges.

(2) A szemlén fel kell kutatni és össze kell gyűjteni a tárgyi bizonyítási eszközöket, és

gondoskodni kell a megfelelő módon történő megőrzésükről. A szemle alkalmával a

bizonyítás szempontjából jelentős körülményeket részletesen rögzíteni kell, így

különösen a szemletárgy felkutatásának, összegyűjtésének menetét, módját, helyét és

állapotát. A tárgyi bizonyítási eszközök felkutatása, rögzítése és biztosítása során úgy

kell eljárni, hogy az eljárási szabályok megtartása utólag is ellenőrizhető legyen. A

szemle tárgyáról, ha lehetséges és szükséges, kép-, hang-, illetve kép- és

hangfelvételt, rajzot vagy vázlatot kell készíteni, és azt a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.(3) Ha a szemle tárgyát a nyomozás során egyáltalán nem, vagy csak jelentős

nehézség, illetve költség árán lehet a helyszínen megtekinteni, a szemlét az elrendelő

szerv előtt kell megtartani.

(4) A szemle során szakértőt lehet alkalmazni.

(5) * Ha a büntetőeljárás során az elkövető azonosítása érdekében biometrikus minta

rögzítése indokolt, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az érintett személlyel,

tárggyal, helyszínnel vagy tárgyi bizonyítási eszközzel kapcsolatba került személyektől

biometrikus mintát rögzíthet más biometrikus minta vétlen szennyeződésének

kiszűrése érdekében.

A helyszíni kihallgatás

208. § (1) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a helyszínen hallgatja ki a

terheltet és a tanút, ha szükséges, hogy a bűncselekmény helyszínén vagy a

bűncselekménnyel összefüggő más helyszínen tegyen vallomást, mutassa meg az

elkövetés helyét, a bűncselekménnyel összefüggő más helyet, tárgyi bizonyítási

eszközt, illetve a cselekmény lefolyását.

(2) A helyszíni kihallgatás előtt a terheltet, illetve a tanút ki kell hallgatni arról, hogy a

kérdéses helyet, cselekményt vagy tárgyi bizonyítási eszközt milyen körülmények

között észlelte, és miről ismerné fel.

A bizonyítási kísérlet

209. § (1) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság bizonyítási kísérletet

rendel el és tart, ha azt kell megállapítani vagy ellenőrizni, hogy valamely esemény

vagy jelenség meghatározott helyen, időben, módon, illetve körülmények között

megtörténhetett-e.

(2) A bizonyítási kísérletet lehetőleg ugyanolyan körülmények között kell lefolytatni,

mint ahogyan a vizsgált esemény vagy jelenség megtörtént, illetve megtörténhetett.

A felismerésre bemutatás

210. § (1) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság felismerésre bemutatást

rendel el és tart, ha az személy vagy tárgy felismerése céljából szükséges. A

terheltnek vagy a tanúnak felismerésre legalább három személyt vagy tárgyat kell

bemutatni. A terheltnek vagy a tanúnak – ha más lehetőség nem áll rendelkezésre –

felismerésre személy vagy tárgy kép-, hang, vagy kép- és hangfelvételen is

bemutatható.

(2) A felismerésre bemutatás előtt azt, akitől a felismerés várható, részletesen ki kell

hallgatni arról, hogy a kérdéses személyt vagy tárgyat milyen körülmények között

észlelte, milyen kapcsolata van vele, milyen ismertetőjegyeiről tud.

(3) Személyek bemutatása esetén az ügytől független és a felismerést végző által nem

ismert, továbbá a kérdéses személlyel a felismerést végző által megjelölt fő

ismertetőjegyekben megegyező tulajdonságú – így különösen vele azonos nemű,

hasonló korú, testalkatú, bőrszínű, ápoltságú és öltözetű – személyeket kell a kérdéses

személlyel egy csoportba állítani. Tárgyak bemutatása esetén a kérdéses tárgyat

hasonló tárgyak között kell elhelyezni. A kérdéses személynek vagy tárgynak a

csoporton belüli elhelyezkedése a többitől jelentősen nem térhet el, és nem lehet

feltűnő.

(4) A bemutatást több felismerő személy esetében is külön-külön, egymás

távollétében kell végezni.

(5) Ha a tanú védelme szükségessé teszi, a felismerésre bemutatást úgy kell végezni,

hogy a felismerésre bemutatott a tanút ne ismerhesse fel, illetve ne észlelhesse. Ha a

tanú személyes adatainak zárt kezelését rendelték el, erről a felismerésre

bemutatásnál is gondoskodni kell.

A szembesítés

211. § (1) Ha a terheltek, a tanúk, illetve a terhelt és a tanú vallomásai egymással

ellentétesek, a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az ellentétet szükség

esetén szembesítéssel tisztázza. A szembesítettek a vallomásukat egymással

élőszóban közlik, ezután megengedhető, hogy a szembesítettek egymásnak

kérdéseket tegyenek fel.(2) Ha a tanú vagy a terhelt kímélete, vagy védelme ezt szükségessé teszi, a tanú,

illetve a terhelt szembesítését mellőzni kell.

Műszeres vallomásellenőrzés

212. § (1) Az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a nyomozás során a tanú és a

gyanúsított vallomását műszeres vallomásellenőrzéssel vizsgálhatja. A vizsgálathoz a

tanú, illetve a gyanúsított hozzájárulása szükséges.

(2) A műszeres vallomásellenőrzés során szaktanácsadó igénybevétele kötelező, aki

eljárásáról és megállapításairól a továbbiakban tanúként hallgatható ki.

Közös szabályok

213. § (1) A bizonyítási kísérletre és a felismerésre bemutatásra a szemle szabályait

értelemszerűen alkalmazni kell.

(2) A bíróság és az ügyészség a szemle, a bizonyítási kísérlet, a felismerésre

bemutatás lefolytatásához a nyomozó hatóságot is igénybe veheti.

(3) A terhelt, a tanú, a sértett és más személy – így különösen, aki a szemle tárgya

felett rendelkezik, vagy azt birtokolja – a szemlének, a bizonyítási kísérletnek és a

felismerésre bemutatásnak köteles magát alávetni, a birtokában lévő tárgyat a

szemle, a bizonyítási kísérlet, illetve a felismerésre bemutatás céljából köteles

rendelkezésre bocsátani. E kötelezettségek teljesítésére a terhelt kényszeríthető, a

sértett, a tanú és más személy kényszeríthető, illetve rendbírsággal sújtható.

(4) A szemléről, a bizonyítási kísérletről és a felismerésre bemutatásról – lehetőség

szerint – kép- és hangfelvételt kell készíteni.

HATODIK RÉSZ

LEPLEZETT ESZKÖZÖK

XXXV. FEJEZET

A LEPLEZETT ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

214. § (1) A leplezett eszközök alkalmazása olyan, a magánlakás sérthetetlenségéhez,

valamint a magántitok, a levéltitok és a személyes adatok védelméhez fűződő

alapvető jogok korlátozásával járó, a büntetőeljárásban végzett különleges

tevékenység, amelyet az erre feljogosított szervek az érintett tudta nélkül végeznek.

(2) Leplezett eszközöket az erre feljogosított szervek a rájuk vonatkozó

jogszabályokban meghatározott bűnüldözési feladataik végrehajtása céljából kizárólag

az e törvényben meghatározott szabályok alapján alkalmazhatnak.

(3) A (2) bekezdés nem érinti a nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendőrség

terrorizmust elhárító szerve által a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény

alapján bűnüldözési feladataik végrehajtása céljából folytatott titkos

információgyűjtést.

(4) A büntetőeljárásban

a) bírói vagy ügyészi engedélyhez nem kötött,

b) ügyészi engedélyhez kötött, valamint

c) bírói engedélyhez kötött

leplezett eszközök alkalmazhatók.

(5) Leplezett eszköz akkor alkalmazható, ha

a) megalapozottan feltehető, hogy a megszerezni kívánt információ, illetve bizonyíték

a büntetőeljárás céljának eléréséhez elengedhetetlenül szükséges és más módon nem

szerezhető meg,

b) annak alkalmazása nem jár az azzal érintett vagy más személy alapvető jogának az

elérendő bűnüldözési célhoz képest aránytalan korlátozásával, és

c) annak alkalmazásával bűncselekménnyel összefüggő információ, illetve bizonyíték

megszerzése valószínűsíthető.

XXXVI. FEJEZET

BÍRÓI ÉS ÜGYÉSZI ENGEDÉLYHEZ NEM KÖTÖTT LEPLEZETT ESZKÖZÖK215. § (1) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a bűncselekményre

vonatkozó információk megszerzése érdekében titkosan együttműködő személyt vehet

igénybe.

(2) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv tagja az eljárás valódi

céljának titokban tartásával a bűncselekményre vonatkozó információt gyűjthet,

ellenőrizhet.

(3) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a bűncselekmény

megszakítása, a bűncselekmény elkövetőjének azonosítása, illetve a bizonyítás

érdekében sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó csapdát alkalmazhat.

(4) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv tagja a bűncselekmény

megszakítása, a bűncselekmény elkövetőjének azonosítása, illetve a bizonyítás

érdekében a sértettet vagy más személyt az életének és testi épségének megóvása

céljából helyettesítheti.

(5) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a bűncselekménnyel

kapcsolatba hozható

a) személyt, lakást, egyéb helyiséget, bekerített helyet, nyilvános vagy a közönség

részére nyitva álló helyet, illetve járművet, vagy

b) tárgyi bizonyítási eszközt képező dolgot

titokban megfigyelhet, a történtekről információt gyűjthet, valamint az észlelteket

technikai eszközzel rögzítheti (a továbbiakban: rejtett figyelés).

(6) A rejtett figyelés érdekében a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv

titkosan együttműködő személyt is igénybe vehet.

(7) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a bűncselekmény

megszakítása, a bűncselekmény elkövetőjének azonosítása, illetve a bizonyítás

érdekében az információ forrásának leplezésével a leplezett eszköz alkalmazásával

érintett személlyel valótlan vagy megtévesztő információt közölhet. Az információ

továbbításához a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv titkosan

együttműködő személyt is igénybe vehet.

(8) A (7) bekezdésben meghatározott leplezett eszköz

a) terhelt vagy tanú kihallgatása, illetve bizonyítási cselekmény során nem

alkalmazható,

b) nem tartalmazhat a törvénnyel össze nem egyeztethető ígéretet, és

c) nem valósíthat meg fenyegetést vagy felbujtást, továbbá nem terelheti az érintett

személyt annál súlyosabb bűncselekmény elkövetése felé, mint amelyet eredetileg

elkövetni tervezett.

(9) * A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a bűncselekmény

megszakítása, a bűncselekmény elkövetőjének azonosítása, illetve a bizonyítás

érdekében elektronikus hírközlő hálózat vagy eszköz útján, illetve információs

rendszeren folytatott kommunikáció tényének a megállapításához, az elektronikus

hírközlő eszköz vagy információs rendszer azonosításához, illetve hollétének

megállapításához szükséges adatokat titokban technikai eszközzel megszerezheti.

XXXVII. FEJEZET

ÜGYÉSZI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT LEPLEZETT ESZKÖZÖK

Fizetési műveletek megfigyelése

216. § (1) * A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv az ügyészség

engedélyével elrendelheti, hogy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról

szóló törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi

szolgáltatási tevékenységet végző szervezet (e § alkalmazásában a továbbiakban:

szolgáltató) meghatározott időszakban, a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló

törvény szerinti fizetési műveletekkel kapcsolatos adatokat rögzítsen és őrizzen meg,

illetve azokat az elrendelőnek továbbítsa.

(2) A fizetési műveletek megfigyelése különösen

a) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény szerinti fizetési számlával

kapcsolatos valamennyi fizetési műveletre,

b) meghatározott feltételeknek megfelelő fizetési műveletekrevonatkozó adatok rögzítésére, illetve továbbítására irányulhat.

(3) Az elrendelő a meghatározott adatok továbbítását haladéktalanul vagy

meghatározott határidő előírásával rendelheti el.

(4) A fizetési műveletek megfigyelésének az alkalmazása legfeljebb három hónapra

rendelhető el, amely egy alkalommal az ügyészség engedélyével legfeljebb három

hónappal meghosszabbítható.

(5) A fizetési műveletek megfigyelését elrendelő határozatban meg kell jelölni

a) az érintett fizetési számla azonosítására alkalmas adatokat,

b) a fizetési műveletek megfigyelésének a kezdő és befejező időpontját napban

meghatározva,

c) a továbbítandó adatok pontos körét,

d) a feltétel meghatározását, ha az elrendelő meghatározott feltételhez köti az adatok

rögzítését, illetve továbbítását, és

e) az adatok továbbításának módját és határidejét.

(6) A szolgáltató a fizetési műveletek megfigyelése során az elrendelésről szóló

határozatban megjelölt adatokat az abban meghatározott módon és határidőben

köteles rögzíteni, illetve továbbítani.

217. § (1) A fizetési műveletek megfigyelése keretében az elrendelő előírhatja, hogy a

szolgáltató meghatározott fizetési számlák vagy személyek közötti fizetési művelet

vagy meghatározott feltételnek megfelelő fizetési művelet teljesítését függessze fel.

(2) * A fizetési művelet teljesítésének a felfüggesztése az elrendelő tájékoztatásának

napját követően legfeljebb négy munkanapig tarthat, amelyet az elrendelő az

ügyészség engedélyével egy alkalommal legfeljebb három munkanappal

meghosszabbíthat.

(3) Az elrendelő a fizetési művelet felfüggesztése alatt megvizsgálja, hogy a

felfüggesztett fizetési művelet bűncselekménnyel összefüggésbe hozható-e. Ha a

fizetési művelet felfüggesztésére nincs szükség, közli a szolgáltatóval, hogy a fizetési

művelet teljesíthető. Ha a felfüggesztett fizetési művelet további nyomon követése

szükséges, az elrendelő az ügyészség engedélyével más szolgáltató tekintetében is

elrendeli a fizetési műveletek megfigyelését és ezután közli a szolgáltatóval, hogy a

felfüggesztett fizetési művelet teljesíthető.

(4) * Ha az elrendelő megállapítja, hogy a fizetési művelettel érintett számlapénz

vagy elektronikus pénz tekintetében a lefoglalás vagy zár alá vétel elrendelésének a

feltételei fennállnak, elrendeli a lefoglalást vagy a zár alá vételt.

(5) A szolgáltató akkor teljesítheti a felfüggesztett fizetési műveletet, ha

a) az elrendelő ezt engedélyezi, vagy

b) * a (2) bekezdésben meghatározott időtartam lefoglalás vagy a zár alá vétel

elrendelése nélkül eltelt.

218. § (1) A szolgáltató a fizetési műveletek megfigyelésének tényéről, az elrendelő

határozatban foglaltakról, a teljesített adattovábbítás tartalmáról, valamint a fizetési

művelet teljesítésének felfüggesztéséről másnak nem adhat tájékoztatást és köteles

biztosítani, hogy mindezek titokban maradjanak. A fizetési műveletek megfigyelésével

érintett személynek a saját személyes adatai kezelésére vonatkozó tájékoztatás iránti

kérelme esetén olyan tájékoztatást kell adni, amelyből nem derül ki, hogy a személyes

adatainak továbbítására a fizetési műveletek megfigyelésének céljából került sor. Erre

a fizetési műveletek megfigyelésének elrendelésekor a szolgáltatót figyelmeztetni kell.

(2) Az (1) bekezdés szerinti korlátozás az előkészítő eljárás befejezéséig, illetve a

nyomozás befejezéséig tarthat, kivéve, ha a korlátozás megszüntetése az érintettel

szemben folytatott más büntetőeljárás eredményességét veszélyeztetné. A korlátozás

megszüntetését a szolgáltatóval közölni kell.

A büntetőjogi felelősségre vonás elkerülésének kilátásba helyezése

219. § (1) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv az ügyészség

engedélyével bűncselekmény elkövetőjével megállapodást köthet, amelyben számára

kilátásba helyezi, hogy vele szemben büntetőeljárást nem indítanak, illetve a

folyamatban lévő büntetőeljárást megszüntetik, ha az ügy, illetve más büntetőügy

felderítésével, bizonyításával összefüggő információkat és bizonyítékokat bocsátrendelkezésre, és a megállapodással elérhető nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési

érdek jelentősebb, mint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonásához fűződő érdek.

A büntetőjogi felelősségre vonás elkerülésének kilátásba helyezése során feltételként

szabható, hogy az elkövető az állam közvetítésével, részben vagy egészben térítse

meg azt a kárt, illetve sérelemdíjat, amelynek megtérítésére a polgári jog szabályai

szerint köteles.

(2) Nem köthető megállapodás, ha az elkövetővel szemben olyan bűncselekmény

miatt kell büntetőeljárást folytatni, amellyel más életét szándékosan kioltotta vagy

amellyel szándékosan maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást

okozott. A megállapodást fel kell bontani, ha a leplezett eszközök alkalmazására

feljogosított szerv arról szerez tudomást, hogy az információt szolgáltató személy ilyen

bűncselekményt követett el.

(3) A büntetőjogi felelősségre vonás elkerülésének kilátásba helyezéséről szóló

megállapodásban meg kell jelölni

a) a bűncselekmény elkövetőjének azonosítására alkalmas adatait,

b) annak a bűncselekménynek a Btk. szerinti minősítését és tényállásának rövid

leírását, amely tekintetében a büntetőjogi felelősségre vonás elkerülését kilátásába

helyezik,

c) annak a bűncselekménynek a Btk. szerinti minősítését és tényállásának rövid

leírását, amely tekintetében az elkövető az információk és bizonyítékok rendelkezésre

bocsátását vállalja, és

d) az információk és a bizonyítékok rendelkezésre bocsátására vonatkozó

kötelezettségvállalást, valamint ennek módját, illetve

e) ha ez a megállapodásnak részét képezi, a kár vagy a sérelemdíj megtérítésével

kapcsolatos adatokat.

(4) Ha a bűncselekmény elkövetője a megállapodásban foglaltakat teljesíti, vele

szemben büntetőeljárás nem indítható, illetve a folyamatban lévő büntetőeljárást meg

kell szüntetni.

(5) Ha a megállapodás teljesítésére tekintettel az elkövetővel szemben nem indul

büntetőeljárás vagy azt megszüntetik, az állam téríti meg azt a kárt, illetve

sérelemdíjat, amelynek megtérítésére az elkövető a polgári jog szerint köteles,

amennyiben azt az elkövető nem térítette meg. A kár megtérítése, illetve a sérelemdíj

megfizetése érdekében a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a

sértettel titoktartási megállapodás megkötését kezdeményezheti, illetve az ehhez

szükséges iratokat elkészítheti.

(6) Ha a kártérítésről, illetve a sérelemdíj megfizetéséről polgári perben kell határozni,

az ezek iránti igény jogalapját vélelmezni kell. A polgári perben az államot az

igazságügyért felelős miniszter képviseli. A polgári perben eljáró bíróság a kereset

elbírálása előtt beszerzi a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv

nyilatkozatát a felperes sérelmére elkövetett cselekményről, a cselekménnyel okozott

kárról, illetve személyiségi jogsértésről. A nyilatkozat nem terjedhet ki olyan tényre,

amelynek alapján az elkövető személyére, illetve a büntetőjogi felelősségre vonás

elkerülésének kilátásba helyezésére vonatkozó indokokra lehet következtetni.

Hozzájárulással alkalmazott megfigyelés

220. § (1) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv az ügyészség

engedélyével, a sértett írásbeli hozzájárulásával megfigyelést alkalmazhat

a) uzsora-bűncselekmény, kapcsolati erőszak, illetve zaklatás bűncselekménye miatt,

vagy

b) olyan bűncselekmény miatt, amely fenyegetéssel valósul meg.

(2) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv az ügyészség engedélyével,

a felhívás, vagy a rábírni törekvés címzettjének írásbeli hozzájárulásával megfigyelést

alkalmazhat

a) bűncselekmény elkövetésére való felhívás esetén, ha a Btk. a bűncselekmény

előkészületét büntetni rendeli, vagy valamely cselekmény elkövetésére való felhívás

bűncselekménynek minősül, illetve

b) ha a cselekményre való rábírni törekvés bűncselekménynek minősül.(3) A hozzájárulással alkalmazott megfigyelés során a leplezett eszközök

alkalmazására feljogosított szerv az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személy

hozzájárulásával – a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely kivételével –

az általa használt lakásban, egyéb helyiségben, bekerített helyen, illetve – a közösségi

közlekedési eszköz kivételével – az általa használt járművön történteket technikai

eszközzel megfigyelheti és rögzítheti, az ehhez szükséges technikai eszközt ezeken a

helyeken elhelyezheti.

(4) A hozzájárulással alkalmazott megfigyelés során a leplezett eszközök

alkalmazására feljogosított szerv az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személy

által használt elektronikus hírközlési szolgáltatás keretében, elektronikus hírközlő

hálózaton vagy eszközön, illetve információs rendszeren folytatott kommunikációt

megismerheti, az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti, továbbá a kommunikációt

lebonyolítók személyes adatait megismerheti.

(5) A hozzájárulással alkalmazott megfigyelés alkalmazása legfeljebb negyvenöt napra

engedélyezhető.

(6) A hozzájárulással alkalmazott megfigyelés alkalmazásáról szóló döntésben meg

kell jelölni

a) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személy azonosítására alkalmas adatokat,

b) az alkalmazás kezdő és befejező időpontját napban meghatározva,

c) az ügy tárgyát képező bűncselekmény Btk. szerinti minősítését, valamint

tényállásának rövid leírását, és

d) a leplezett eszköz alkalmazása helyének, illetve a megfigyelni kívánt eszköz vagy

szolgáltatás egyértelmű azonosítására alkalmas adatokat.

(7) A hozzájárulással alkalmazott megfigyelés eredményének a felhasználására a 252–

254. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Álvásárlás

221. § Az ügyészség engedélyével

a) a bűncselekménnyel feltehetően összefüggésbe hozható dolog vagy annak mintája

megszerzésére vagy szolgáltatás igénybevételére,

b) az eladó bizalmának erősítése céljából a bűncselekményre vonatkozó tárgyi

bizonyítási eszközt eredményező dolog megszerzésére vagy szolgáltatás

igénybevételére,

c) a bűncselekmény elkövetőjének elfogása, illetve tárgyi bizonyítási eszköz

biztosítása érdekében dolog megszerzésére vagy szolgáltatás igénybevételére

irányuló színlelt megállapodás köthető és teljesíthető.

Fedett nyomozó alkalmazása

222. § (1) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a szervhez tartozását,

illetve kilétét tartósan leplező, kifejezetten ilyen feladat ellátása érdekében

foglalkoztatott tagját (a továbbiakban: fedett nyomozó) a büntetőeljárásban az

ügyészség engedélyével alkalmazhatja.

(2) Fedett nyomozó

a) bűnszervezetbe történő beépülés,

b) terrorista csoportba vagy terrorcselekmény feltételeinek biztosításához anyagi

eszközt szolgáltató vagy gyűjtő, továbbá terrorcselekmény elkövetését vagy terrorista

csoport tevékenységét anyagi eszközök nyújtásával vagy egyéb módon támogató

szervezetbe történő beépülés,

c) álvásárlás,

d) rejtett figyelés végrehajtása,

e) a 215. § (7) bekezdése alapján az információ továbbítása, vagy

f) a bűncselekménnyel összefüggő információk és bizonyítékok megszerzése

érdekében alkalmazható.

(3) A fedett nyomozó az igénybevétel céljának eléréséhez szükséges időtartamra,

legfeljebb hat hónapra alkalmazható. Ha az elrendelés feltételei továbbra is

fennállnak, a fedett nyomozó alkalmazása az ügyészség engedélyével, alkalmanként

legfeljebb hat hónappal ismételten meghosszabbítható.

(4) A fedett nyomozó alkalmazásáról szóló döntésben meg kell jelölnia) a fedett nyomozó alkalmazásának a (2) bekezdésben meghatározott célját,

b) az alkalmazás kezdő és befejező időpontját napban meghatározva,

c) az ügy tárgyát képező bűncselekmény Btk. szerinti minősítését, valamint

tényállásának rövid leírását, és

d) a 224. § (2) bekezdése szerinti bűncselekmény pontos megjelölését, ha a fedett

nyomozó alkalmazásának eredményességéhez előreláthatóan szükséges.

223. § (1) Fedett nyomozó a bírói vagy ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszköz

alkalmazására vonatkozó rendelkezések alapján más,

a) bírói vagy ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközzel együtt, vagy

b) bírói vagy ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának biztosítása

érdekében

is alkalmazható.

(2) Ha a fedett nyomozó alkalmazása során felmerül, hogy az alkalmazásának

eredményessége érdekében olyan tevékenység végzése szükséges, amely bírói vagy

ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszköznek minősül, és az engedély a leplezett

eszköz alkalmazása előtt a 229. § vagy a 238. § alapján sem szerezhető be, a fedett

nyomozó a bírói vagy ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszköz engedély nélküli

alkalmazását megkezdheti.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a bíróság vagy az ügyészség engedélyét

utólag haladéktalanul be kell szerezni. Ha a bíróság vagy az ügyészség az utólagos

engedélyezés iránti indítványt elutasítja, az engedélyhez kötött leplezett eszköz

alkalmazásának eredménye bizonyítékként nem használható fel és az így beszerzett

adatokat haladéktalanul törölni kell.

(4) A bíróság vagy az ügyészség az indítványt akkor is elutasítja, ha az engedély a

fedett nyomozó alkalmazása eredményességének veszélyeztetése nélkül, az

engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazása előtt is beszerezhető lett volna.

224. § (1) Nem büntethető a fedett nyomozó az alkalmazása során elkövetett

bűncselekmény, szabálysértés vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés

miatt, ha annak elkövetése

a) a fedett nyomozó alkalmazásának eredményességéhez, az alkalmazással elérni

kívánt bűnüldözési célhoz szükséges, és az alkalmazással elérni kívánt bűnüldözési

érdek jelentősebb, mint a fedett nyomozó felelősségre vonásához fűződő érdek,

b) a fedett nyomozó biztonságának biztosítása, lelepleződésének megakadályozása

érdekében szükséges, és a fedett nyomozó biztonságával, lelepleződésének

megakadályozásával kapcsolatos érdek jelentősebb, mint a fedett nyomozó

felelősségre vonásához fűződő érdek, illetve

c) más bűncselekmény elkövetésének megelőzése vagy megszakítása érdekében

szükséges, és a bűncselekmény megelőzéséhez vagy megszakításához fűződő érdek

jelentősebb, mint a fedett nyomozó felelősségre vonásához fűződő érdek.

(2) Ha előrelátható, hogy a fedett nyomozó alkalmazásának eredményessége

érdekében valamely bűncselekmény, szabálysértés vagy közigazgatási bírsággal

sújtandó szabályszegés elkövetése szükséges, azt a fedett nyomozó alkalmazásáról

szóló döntésben meg kell jelölni.

(3) A fedett nyomozó nem követhet el más életének szándékos kioltásával járó, illetve

maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást szándékosan okozó

bűncselekményt.

(4) A fedett nyomozó mást bűncselekmény elkövetésére nem bírhat rá, és nem

terelheti az érintett személyt annál súlyosabb bűncselekmény elkövetése felé, mint

amelyet eredetileg elkövetni tervezett. Az ál vásárlás önmagában nem minősül

rábírásnak.

(5) Ha a fedett nyomozó az általa elkövetett bűncselekmény, szabálysértés vagy

közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés miatt az (1) bekezdés alapján nem

büntethető, az állam téríti meg azt a kárt, illetve sérelemdíjat, amelynek

megtérítésére a fedett nyomozó a polgári jog szerint köteles. A kár megtérítése, illetve

a sérelemdíj megfizetése érdekében a leplezett eszközök alkalmazására feljogosítottszerv a sértettel titoktartási megállapodás megkötését kezdeményezheti, illetve az

ehhez szükséges iratokat elkészítheti.

(6) Ha a kártérítésről, illetve a sérelemdíj megfizetéséről polgári perben kell határozni,

az ezek iránti igény jogalapját vélelmezni kell. A polgári perben az államot az

igazságügyért felelős miniszter képviseli. A polgári perben eljáró bíróság a kereset

elbírálása előtt beszerzi a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv

nyilatkozatát a felperes sérelmére elkövetett cselekményről, a cselekménnyel okozott

kárról, illetve személyiségi jogsértésről. A nyilatkozat nem terjedhet ki olyan tényre,

amelynek alapján a fedett nyomozó személyére lehet következtetni.

225. § (1) A fedett nyomozó alkalmazása során a foglalkoztató szerv a fedett nyomozó

személyének védelme, illetve nyomon követésének biztosítása, továbbá az eljárás

leplezett jellegének biztosítása érdekében a rá irányadó törvény alapján folytathat

titkos információgyűjtést.

(2) Az (1) bekezdés alapján folytatott titkos információgyűjtés eredménye a

büntetőeljárásban a rendőrségről szóló törvény, illetve a Nemzeti Adó- és

Vámhivatalról szóló törvény alapján végzett titkos információgyűjtés felhasználására

vonatkozó rendelkezések szerint használható fel.

A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv tagja és titkosan együttműködő

személy alkalmazása álvásárlás érdekében

226. § (1) Az álvásárlás érdekében

a) a leplezett eszköz alkalmazására feljogosított szerv tagja is alkalmazható, illetve

b) a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv titkosan együttműködő

személyt is igénybe vehet.

(2) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv titkosan együttműködő

személyt akkor alkalmazhat álvásárlás érdekében, ha az álvásárlással elérni kívánt cél

fedett nyomozó vagy a leplezett eszköz alkalmazására feljogosított szerv tagja

közreműködésével nem, vagy csak jelentős késedelemmel érhető el.

(3) A leplezett eszköz alkalmazására feljogosított szerv tagja és a titkosan

együttműködő személy álvásárlás érdekében történő alkalmazása esetén a fedett

nyomozóra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

Fedőokirat, fedőintézmény és fedőadat felhasználása

227. § (1) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv az ügyészség

engedélyével más leplezett eszköz alkalmazása során

a) a bűncselekmény felderítése, illetve bizonyítása érdekében valótlan adatot, tényt

vagy nyilatkozatot tartalmazó okiratot vagy közokiratot (a továbbiakban: fedőokirat)

készíthet vagy használhat fel,

b) a bűncselekmény felderítése, illetve bizonyítása érdekében a rá irányadó törvények

szerinti fedőintézményre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával

szervezetet hozhat létre és tarthat fenn, illetve

c) a bűncselekmény felderítése, illetve bizonyítása, továbbá a fedőokirat és a b) pont

szerinti szervezet védelme érdekében a közhiteles nyilvántartásokban valótlan adatot

(a továbbiakban: fedőadat) jegyeztethet be.

(2) A fedőokiratot meg kell semmisíteni, illetve a közhiteles nyilvántartásokból a

fedőadatot törölni kell, ha arra a büntetőeljárás érdekében már nincs szükség.

Az ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának közös eljárási

szabályai

228. § (1) Az ügyészség a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv erre

felhatalmazott vezetőjének az indítványa alapján, az indítvány ügyészséghez

érkezésétől számított hetvenkét órán belül dönt a leplezett eszköz alkalmazásának

engedélyezéséről.

(2) Az indítványozás során meg kell jelölni, illetve meg kell küldeni

a) a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv megnevezését, az előkészítő

eljárás, illetve a nyomozás elrendelésének időpontját, az ügy számát,

b) az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény Btk. szerinti minősítését, valamint

tényállásának rövid leírását, és a bűncselekmény gyanúját megalapozó vagy az annak

lehetőségére utaló adatokat,c) az alkalmazás törvényi feltételeinek meglétére vonatkozó valamennyi adatot,

d) az alkalmazni kívánt leplezett eszköz megnevezését, illetve az alkalmazás

engedélyezéséhez szükséges adatokat, és

e) az ügyészi engedély alapjául szolgáló döntést.

229. § (1) Ha az ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának

engedélyezése olyan késedelemmel járna, amely a leplezett eszköz alkalmazásával

elérendő célt jelentősen veszélyeztetné, a leplezett eszközök alkalmazására

feljogosított szerv erre felhatalmazott vezetője az ügyészség döntéséig megkezdheti a

leplezett eszköz alkalmazását.

(2) A leplezett eszköz (1) bekezdés alapján megkezdett alkalmazása esetén a leplezett

eszközök alkalmazására feljogosított szerv erre felhatalmazott vezetője az alkalmazás

megkezdéséről hozott döntést követő hetvenkét órán belül indítványt tesz az

ügyészségnek az alkalmazás utólagos engedélyezése érdekében. Az ügyészség az

indítványról az alkalmazás megkezdéséről hozott döntéstől számított százhúsz órán

belül dönt.

(3) Az utólagos engedélyezés iránti indítványozás során meg kell jelölni az (1)

bekezdésben meghatározott feltételek fennállását megalapozó körülményeket is,

továbbá az alkalmazás megkezdéséről hozott döntés időpontját órában meghatározva.

(4) Az ügyészség az indítványt akkor is elutasítja, ha

a) az indítvány elkésett, vagy

b) az engedély az ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának (1)

bekezdés szerinti megkezdése előtt is beszerezhető lett volna.

(5) Ha az ügyészség az utólagos engedélyezés iránti indítványt elutasítja, a leplezett

eszköz alkalmazásának eredménye bizonyítékként nem használható fel, és az így

beszerzett adatokat haladéktalanul törölni kell.

230. § Az ügyészség által folytatott előkészítő eljárás, illetve ügyészségi nyomozás

során az ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközök engedélyezésével kapcsolatos

feladatokat a felettes ügyészség látja el.

XXXVIII. FEJEZET

BÍRÓI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT LEPLEZETT ESZKÖZÖK

231. § A büntetőeljárásban a következő bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök

alkalmazhatók:

a) információs rendszer titkos megfigyelése,

b) titkos kutatás,

c) hely titkos megfigyelése,

d) küldemény titkos megismerése,

e) lehallgatás.

232. § (1) Információs rendszer titkos megfigyelése során a leplezett eszközök

alkalmazására feljogosított szerv bírói engedéllyel információs rendszerben kezelt

adatokat titokban megismerhet, az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti. Ennek

érdekében az ehhez szükséges elektronikus adat az információs rendszerben, illetve a

szükséges technikai eszköz – a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely

kivételével – lakásban, egyéb helyiségben, bekerített helyen, illetve – a közösségi

közlekedési eszköz kivételével – járműben, továbbá az érintett személy használatában

lévő tárgyban elhelyezhető.

(2) Titkos kutatás során a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv bírói

engedéllyel – a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely kivételével – lakást,

egyéb helyiséget, bekerített helyet, illetve – a közösségi közlekedési eszköz kivételével

– járművet, továbbá az érintett személy használatában lévő tárgyat titokban

átkutathat, az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti.

(3) Hely titkos megfigyelése során a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított

szerv bírói engedéllyel – a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely

kivételével – a lakásban, egyéb helyiségben, bekerített helyen, illetve – a közösségi

közlekedési eszköz kivételével – járművön történteket titokban technikai eszközzelmegfigyelheti és rögzítheti. Ennek érdekében az ehhez szükséges technikai eszköz az

alkalmazás helyén elhelyezhető.

(4) Küldemény titkos megismerése során a leplezett eszközök alkalmazására

feljogosított szerv bírói engedéllyel postai küldeményt vagy egyéb zárt küldeményt

titokban felbonthat, annak tartalmát megismerheti, ellenőrizheti és rögzítheti.

(5) Lehallgatás során a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv bírói

engedéllyel elektronikus hírközlési szolgáltatás keretében elektronikus hírközlő hálózat

vagy eszköz útján, illetve információs rendszeren folytatott kommunikáció tartalmát

titokban megismerheti és rögzítheti.

233. § (1) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazása során igénybe vett

technikai eszközt vagy információs rendszerben elhelyezett elektronikus adatot a

leplezett eszköz alkalmazásának befejezését követően haladéktalanul el kell távolítani.

Ha az eltávolítás akadályba ütközik, a technikai eszközt vagy az elektronikus adatot az

akadály megszűnését követően kell haladéktalanul eltávolítani.

(2) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazása során igénybe vett

technikai eszköz vagy adat elhelyezése, valamint eltávolítása érdekében

a) a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv bírói engedélyhez nem kötött

leplezett eszközt alkalmazhat, illetve

b) a leplezett eszközök alkalmazását végrehajtó szerv a rá irányadó törvény alapján

titkos információgyűjtést végezhet.

234. § (1) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök az öt évig terjedő vagy ennél

súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény esetén

alkalmazhatók.

(2) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök a három évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő, szándékosan elkövetett következő

bűncselekmények esetén is alkalmazhatók:

a) az üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett bűncselekmény,

b) * a kábítószer-prekurzorral visszaélés, a gyógyszerhamisítás, a teljesítményfokozó

szerrel visszaélés, az egészségügyi termék hamisítása,

c) a szexuális visszaélés, a kerítés, a prostitúció elősegítése, a kitartottság, a

gyermekprostitúció kihasználása, a gyermekpornográfia,

d) a környezetkárosítás, a természetkárosítás, az orvvadászat, a tiltott állatviadal

szervezése, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése,

e) a zártörés kivételével az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények,

f) a korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása kivételével a korrupciós

bűncselekmények,

g) a választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni

bűncselekmény, a harmadik országbeli állampolgár jogellenes foglalkoztatása, a tiltott

szerencsejáték szervezése,

h) a bennfentes kereskedelem és a tiltott piacbefolyásolás.

(3) Bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök a szándékosan elkövetett minősített

adattal visszaélés, a hivatali visszaélés, a hivatalos személy elleni erőszak, a

nemzetközileg védett személy elleni erőszak, a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz

hamisítása, a jogosulatlan pénzügyi tevékenység és a piramisjáték szervezése esetén

is alkalmazhatók.

(4) Ha a Btk. a bűncselekmény előkészületét büntetni rendeli, a bírói engedélyhez

kötött leplezett eszközök az (1)–(3) bekezdésben meghatározott bűncselekmények

előkészülete miatt indult büntetőeljárásban is alkalmazhatók.

A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök engedélyezése

235. § (1) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök a bíróság engedélye alapján,

az abban meghatározott keretek között alkalmazhatók.

(2) A bíróság engedélye meghatározza, hogy az érintett személlyel szemben mely bírói

engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazható.

(3) A bíróság

a) az engedélyét meghosszabbíthatja,

b) az engedélyét visszavonhatja,c) az engedélyét további leplezett eszközre kiterjesztheti, illetve

d) a már engedélyezett leplezett eszköz további alkalmazását megtilthatja.

236. § (1) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának

engedélyezéséről a bíróság az ügyészség indítványa alapján határoz.

(2) Az indítványnak tartalmaznia kell

a) a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv megnevezését, az előkészítő

eljárás, illetve a nyomozás elrendelésének időpontját, az ügy számát,

b) a rendelkezésre álló, az alkalmazással érintett személy azonosítására szolgáló

adatokat,

c) az érintett személlyel szemben a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök

alkalmazásának tervezett kezdő és befejező időpontját napban és órában

meghatározva,

d) a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása feltételeinek fennállását

megalapozó részletes indokolást, így

da) az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény Btk. szerinti minősítését, valamint a

tényállás rövid leírását, és a bűncselekmény gyanúját megalapozó vagy az annak

lehetőségére utaló adatokat,

db) a 214. § (5) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülését megalapozó

adatokat, és

dc) a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának célját,

e) az alkalmazni kívánt leplezett eszköz megnevezését,

f) információs rendszer titkos megfigyelése esetén az információs rendszer; titkos

kutatás esetén a helyiség, jármű vagy tárgy; hely titkos megfigyelése esetén a

helyiség vagy jármű; küldemény titkos megismerése esetén a feladás vagy az átvétel

helyének, illetve a feladó vagy a címzett; lehallgatás esetén az elektronikus hírközlési

szolgáltatás vagy az eszköz, illetve az információs rendszer egyértelmű azonosítására

szolgáló adatokat.

(3) Az indítványhoz csatolni kell az indítványban foglaltakat megalapozó iratokat.

237. § (1) A bíróság az indítvány benyújtásától számított hetvenkét órán belül dönt. A

bíróság az indítvány alapján az engedélyt megadja, részben adja meg vagy az

indítványt elutasítja.

(2) A bíróság az engedélyt részben adja meg, ha engedélyezi a bírói engedélyhez

kötött leplezett eszközök alkalmazását, azonban határozatában egyes leplezett

eszközök vonatkozásában az alkalmazásra irányuló indítványt elutasítja.

(3) Ha a bíróság a leplezett eszközök alkalmazását engedélyezi vagy részben

engedélyezi, az erről szóló határozatban meg kell jelölni

a) a rendelkezésre álló, az érintett személy azonosítására szolgáló adatokat,

b) a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának kezdő és befejező

időpontját napban és órában meghatározva,

c) a bűncselekmény Btk. szerinti minősítésének megjelölésével, valamint a tényállás

rövid leírásával azt, hogy az alkalmazást milyen bűncselekmény miatt és milyen célból

engedélyezi,

d) azt, hogy mely bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazható, és

e) a 236. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott adatokat.

Utólagos engedélyezés

238. § (1) Ha a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának

engedélyezése vagy az alkalmazás kiterjesztésének az engedélyezése olyan

késedelemmel járna, amely a leplezett eszköz alkalmazásával elérni kívánt célt

jelentősen veszélyeztetné, az ügyészség elrendelheti a titkos kutatást, illetve a bíróság

döntéséig, de legfeljebb százhúsz órára elrendelheti a leplezett eszköz alkalmazását.

(2) A leplezett eszköz (1) bekezdés alapján elrendelt alkalmazása esetén az ügyészség

az elrendelést követő hetvenkét órán belül indítványt tesz a bíróságnak az utólagos

engedélyezés érdekében. A bíróság az ügyészség indítványáról az elrendeléstől

számított százhúsz órán belül dönt.(3) Az utólagos engedélyezés iránti indítvány tartalmazza az (1) bekezdésben

meghatározott feltételek fennállását megalapozó körülményeket is, továbbá az

elrendelés időpontját órában meghatározva.

(4) A bíróság az indítványt akkor is elutasítja, ha

a) az indítvány elkésett vagy

b) az engedély az alkalmazás (1) bekezdés alapján történő elrendelése előtt is

beszerezhető lett volna.

(5) Ha a bíróság a leplezett eszközök vagy az indítványban megjelölt egyes eszközök

alkalmazásának utólagos engedélyezése iránti indítványt elutasítja, a nem

engedélyezett leplezett eszköz alkalmazásának eredménye bizonyítékként nem

használható fel, és az így beszerzett adatokat haladéktalanul törölni kell.

(6) Ha a bíróság az utólagos engedélyezés iránti indítványt elutasítja, ugyanabból a

célból, változatlan indok vagy tényállás alapján bírói engedélyhez kötött leplezett

eszköz alkalmazása az (1) bekezdés alapján ismételten nem rendelhető el.

(7) A leplezett eszközök alkalmazásának utólagos engedélyezése esetén az alkalmazás

kezdő időpontját az (1) bekezdés szerinti elrendelés időpontjától kell számítani.

Az alkalmazás tartama és az alkalmazás meghosszabbítása

239. § (1) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása legfeljebb

kilencven napra engedélyezhető, amely alkalmanként legfeljebb kilencven nappal

meghosszabbítható.

(2) A büntetőeljárásban az érintett személlyel szemben bírói engedélyhez kötött

leplezett eszközök alkalmazása összesen háromszázhatvan napig engedélyezhető.

(3) Ha a büntetőeljárásban az érintett személlyel szemben a leplezett eszközök

alkalmazását megszüntetik, és ezt követően a leplezett eszközök alkalmazását

ismételten engedélyezik, a leplezett eszközök alkalmazásának idejét össze kell adni és

a (2) bekezdésben meghatározott tartamot ennek megfelelően kell számítani.

240. § (1) A leplezett eszközök alkalmazásának meghosszabbítására az ügyészség az

alkalmazás engedélyezett tartamának lejárta előtt legkésőbb öt nappal tesz

indítványt, az indítványról a bíróság a benyújtástól számított hetvenkét órán belül

dönt.

(2) A bíróság az alkalmazás tartamát meghosszabbítja vagy az indítványt elutasítja.

(3) A bíróság az alkalmazás meghosszabbítása esetén megtiltja annak a leplezett

eszköznek az alkalmazását, amely vonatkozásában az alkalmazás törvényi feltételei

nem állnak fenn.

(4) A leplezett eszközök alkalmazásának meghosszabbítása esetén a befejezés napját

az előző engedélyben meghatározott befejező naptól kell számítani.

(5) Az indítvány előterjesztésével egyidejűleg a korábbi engedélyezés óta keletkezett

iratokat is csatolni kell.

Az alkalmazás kiterjesztése

241. § (1) Az alkalmazás kiterjesztésének lehet helye, ha a leplezett eszközök

alkalmazásának az engedélyben meghatározott befejező időpontjáig az érintett

személlyel szemben

a) az engedélyben nem szereplő más leplezett eszköz alkalmazása, illetve

b) az engedélyben már megjelölt leplezett eszköz alkalmazásának folytatása

információs rendszer titkos megfigyelése esetén más információs rendszer; titkos

kutatás esetén más helyiség, jármű vagy tárgy; hely titkos megfigyelése esetén más

helyiség vagy jármű; küldemény titkos megismerése esetén más hely, illetve más

feladó vagy címzett; lehallgatás esetén más elektronikus hírközlési szolgáltatás vagy

eszköz, illetve más információs rendszer vonatkozásában

szükséges.

(2) Az alkalmazás kiterjesztéséről a bíróság az ügyészség indítványa alapján, a 236. §

és a 237. § szerint dönt és ennek megfelelően módosítja a leplezett eszközök

alkalmazására vonatkozó engedélyét.

(3) Az alkalmazás kiterjesztésére irányuló indítvány tartalmazza a kiterjesztéssel

összefüggő, a 236. § (2) bekezdés e) és f) pontjában meghatározott adatokat és akiterjesztést megalapozó körülményeket, továbbá ahhoz csatolni kell a kiterjesztést

alátámasztó, a korábbi engedélyezés óta keletkezett iratokat.

(4) Az alkalmazás kiterjesztése nem érinti a leplezett eszközöknek az érintett

személlyel szembeni alkalmazásának a korábban engedélyezett vagy

meghosszabbított befejező időpontját.

(5) Az alkalmazás kiterjesztése és az alkalmazás meghosszabbítása egyidejűleg is

indítványozható.

Az engedély visszavonása és a leplezett eszköz alkalmazásának a megtiltása

242. § (1) A bíróság felhívására a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv

köteles a bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazása során megszerzett, a

felhívás időpontjáig a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv

rendelkezésére álló adatokat nyolc napon belül bemutatni.

(2) A bíróság az alkalmazás meghosszabbítására vagy az alkalmazás kiterjesztésére

irányuló indítványról hozott döntése során is vizsgálja a leplezett eszközök

alkalmazásának törvényességét.

(3) A bíróság a leplezett eszközök alkalmazásának engedélyét visszavonja, ha

a) a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv az adatokat az (1)

bekezdésben meghatározott határidőn belül nem mutatja be,

b) az engedély kereteit túllépték, vagy

c) a leplezett eszközöket az alkalmazásra vonatkozó, az e törvényben meghatározott

rendelkezés megsértésével alkalmazták.

(4) A bíróság megtiltja annak a leplezett eszköznek az alkalmazását, amely

vonatkozásában az alkalmazás törvényi feltételei nem állnak fenn.

(5) Ha a bíróság

a) a leplezett eszközök alkalmazására vonatkozó engedélyét visszavonja, az

alkalmazás során,

b) valamely leplezett eszköz alkalmazását megtiltja, a megtiltott leplezett eszközzel

megszerzett adatokat haladéktalanul törölni kell.

XXXIX. FEJEZET

A LEPLEZETT ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSÁNAK KÖZÖS SZABÁLYAI

A leplezett eszközök alkalmazásának végrehajtása

243. § (1) A leplezett eszköz alkalmazásáról jegyzőkönyvet vagy feljegyzést kell

készíteni.

(2) A fedett nyomozó eljárásáról készített jegyzőkönyvet vagy feljegyzést a fedett

nyomozó foglalkoztatására feljogosított szerv erre felhatalmazott vezetője írja alá. A

jegyzőkönyvet vagy a feljegyzést oly módon kell elkészíteni, hogy abból a fedett

nyomozó személyére ne lehessen következtetni.

244. § (1) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a leplezett eszköz

alkalmazását maga hajtja végre, a leplezett eszközök végrehajtásában való

közreműködésre kijelölt rendőri szerv közreműködésével hajtja végre, vagy a leplezett

eszköz alkalmazásához a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény által ilyen

szolgáltatások végzésére kijelölt nemzetbiztonsági szolgálatot veszi igénybe.

(2) A nyomozó hatóság által alkalmazott leplezett eszköz alkalmazásának a

végrehajtásában a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó

szerve, illetve a rendőrség terrorizmust elhárító szerve felkérésre közreműködik a

rendőrségről szóló törvény szerint hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt folytatott

előkészítő eljárás és nyomozás során.

(3) Az ügyészség által alkalmazott leplezett eszköz alkalmazásának a végrehajtásában

felkérésre közreműködik

a) a nyomozó hatóság, valamint a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési

feladatokat ellátó szerve, illetve

b) a rendőrségről szóló törvény szerint hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt

folytatott eljárásban a rendőrség terrorizmust elhárító szerve.

(4) Ha az előkészítő eljárást a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési

feladatokat ellátó szerve vagy a rendőrség terrorizmust elhárító szerve folytatja, és anyomozás elrendelésére oly módon kerül sor, hogy a leplezett eszközök alkalmazása

folyamatban van, az előkészítő eljárást folytató szerv a leplezett eszközök

alkalmazásának végrehajtásában a nyomozó hatóság vagy az ügyészség eltérő

rendelkezéséig közreműködik.

(5) Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok vagy a rendőrség terrorizmust elhárító

szervének hivatásos állományú tagja által elkövetett bűncselekmény miatt folytatott

előkészítő eljárás vagy nyomozás során bírói vagy ügyészi engedélyhez kötött

leplezett eszközt alkalmaznak, felkérésre az érintett nemzetbiztonsági szolgálat, illetve

a rendőrség terrorizmust elhárító szerve közreműködik a leplezett eszköz

alkalmazásának a végrehajtásában.

(6) Az elektronikus hírközlési szolgáltatást végző szervezetek, valamint a postai

küldemények, vagy az egyéb zárt küldemények, továbbá az információs rendszerben

tárolt adatok továbbítását, feldolgozását, kezelését végző szervezetek kötelesek a

leplezett eszközök alkalmazását biztosítani és az alkalmazásra feljogosított szervekkel

együttműködni.

A leplezett eszközök alkalmazásának megszüntetése

245. § (1) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv vezetője vagy az

ügyészség a leplezett eszközök vagy egyes eszközök alkalmazását megszünteti, ha

a) nyilvánvaló, hogy további alkalmazásától nem várható eredmény, ideértve azt is, ha

az alkalmazás kiterjesztésének lenne helye, azonban az ehhez szükséges adatok nem

állnak rendelkezésre,

b) nyilvánvaló, hogy az engedélyben meghatározott keretek között a leplezett eszköz

alkalmazása nem végezhető tovább,

c) az engedélyben meghatározott célját elérte,

d) az engedélyben megállapított vagy meghosszabbított tartam lejárt,

e) az utólagos engedélyezés iránti indítványt a bíróság vagy az ügyészség elutasította,

f) a bíróság a 242. § alapján az engedélyt visszavonta vagy egyes leplezett eszközök

alkalmazását megtiltotta,

g) az előkészítő eljárásban elrendelt alkalmazás alatt az előkészítő eljárás határideje

lejárt és a nyomozást nem rendelték el, vagy

h) az eljárást megszüntették, illetve a nyomozás határideje lejárt.

(2) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának megszüntetéséről

rendelkező határozatot meg kell küldeni a bíróságnak.

XL. FEJEZET

A LEPLEZETT ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSA SORÁN MEGSZERZETT ADATOKRA

VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A leplezett eszközök alkalmazása során megszerzett adatok törlése

246. § (1) A leplezett eszközök alkalmazásának megszüntetését követő harminc napon

belül az annak során megszerzett adatok közül törölni kell

a) a leplezett eszközök alkalmazásának céljával össze nem függő adatot,

b) mindazon személyes adatot, amelyre a büntetőeljárás céljából nincs szükség, és

c) a 346. § (2) bekezdésében meghatározott adat kivételével azon adatot, amelyet a

büntetőeljárásban bizonyítékként nem lehet felhasználni.

(2) Ha a leplezett eszközök alkalmazását nem maga a leplezett eszközök

alkalmazására feljogosított szerv hajtotta végre, az (1) bekezdésben meghatározott

határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen a leplezett eszközök alkalmazásának

eredményét tartalmazó adathordozó, irat vagy annak kivonata a leplezett eszközök

alkalmazására feljogosított szervhez megérkezett.

A leplezett eszközök alkalmazása során megszerzett adatok bizalmassága

247. § (1) A leplezett eszközök alkalmazásának engedélyezése, végrehajtása, illetve az

annak eredményeként keletkezett adatok felhasználása során gondoskodni kell arról,

hogy az intézkedések és az adatok illetéktelen személy számára ne váljanak

hozzáférhetővé vagy megismerhetővé.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény érvényesítéséért az ügyben eljáró

leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv, ügyészség és bíróság felelős.(3) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény érvényesítése érdekében a

leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv, az ügyészség vagy a bíróság, ha

annak feltételei fennállnak, a leplezett eszközök alkalmazásával összefüggő adatokat a

minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott szabályok szerint

minősítéssel védheti.

248. § (1) Ha a leplezett eszköz alkalmazásával kapcsolatos adatokat a leplezett

eszközök alkalmazására feljogosított szerv a minősített adat védelméről szóló

törvényben meghatározott szabályok szerint minősítette, a törvény szerinti

felülvizsgálatot a leplezett eszköz alkalmazásának megszüntetését követően

haladéktalanul, azután kétévente el kell végezni.

(2) Ha a leplezett eszköz alkalmazásával kapcsolatos adatokat a büntetőeljárásban

minősített adatként kezelik, a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság

kezdeményezheti a minősítés felülvizsgálatát vagy felülbírálatát.

A leplezett eszközök alkalmazása során keletkezett ügyiratok kezelése

249. § (1) E törvény rendelkezései szerint az eljárás ügyiratainak részét képezik

a) a leplezett eszközök alkalmazása során keletkezett bizonyítási eszközök, így

különösen a technikai eszközzel rögzített adatok, és

b) a leplezett eszközök alkalmazására vonatkozó engedély.

(2) * A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv, illetve az ügyészség az

(1) bekezdésben meghatározott ügyiratok zárt kezelését is elrendelheti, amelyet – ha

e törvény eltérően nem rendelkezik – legkésőbb a 352. §-ban meghatározott időpontig

meg kell szüntetni.

250. § (1) Az ügyészség eltérő rendelkezése hiányában a leplezett eszközök

alkalmazásának befejezéséig az alkalmazás során keletkezett bizonyítási eszközök,

különösen a technikai eszközzel rögzített adatok és a leplezett eszközök alkalmazására

vonatkozó engedély nem képezik az eljárás ügyiratainak részét.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bizonyítási eszközöket, illetve iratokat az

alkalmazás befejezéséig kizárólag

a) a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv azon tagja,

b) az az ügyész, ügyészségi vezető, illetve

c) az a bíró, bírósági vezető

ismerheti meg, aki a leplezett eszköz alkalmazásával összefüggésben eljár.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott bizonyítási eszközöket, illetve iratokat az

alkalmazás befejezéséig, törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében

a) más bíróság, ügyészség vagy más leplezett eszközök alkalmazására feljogosított

szerv,

b) a leplezett eszközök végrehajtásában való közreműködésre kijelölt rendőri szerv,

illetve

c) nemzetbiztonsági szolgálat

is megismerheti.

251. § (1) Ha más büntetőeljárás eredményességét, illetve az ügyészségről szóló

törvény, a rendőrségről szóló törvény, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény

vagy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény alapján végzett titkos

információgyűjtés érdekét nem veszélyezteti, a bírói engedélyben szereplő érintett

személyt a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának a tényéről

tájékoztatni kell

a) az előkészítő eljárás befejezését követően, ha nyomozás nem indult, vagy

b) a nyomozás befejezését követően, ha gyanúsítotti kihallgatására vagy vele

szemben vádemelésre nem került sor.

(2) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásával összefüggő más adatról

az érintett személy nem tájékoztatható. Az ilyen adatra vonatkozó tájékoztatás iránti

kérelem teljesítését írásban, e rendelkezésre hivatkozva kell megtagadni.

XLI. FEJEZET

A LEPLEZETT ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSÁNAK EREDMÉNYE252. § (1) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának eredménye a (2)

és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel annak a bűncselekménynek a

bizonyítására és azzal az érintett személlyel szemben használható fel, amely miatt és

akivel szemben az alkalmazást a bíróság engedélyezte.

(2) Akivel szemben a bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazását a bíróság

engedélyezte, annak eredménye olyan bűncselekmény bizonyítására is

felhasználható, amelyet az engedélyben nem jelöltek meg, feltéve, hogy az eszköz

alkalmazásának e törvényben meghatározott feltételei ez utóbbi bűncselekmény

tekintetében is fennállnak.

(3) Annak a bűncselekménynek a bizonyítására, amely miatt a bírói engedélyhez

kötött leplezett eszköz alkalmazását a bíróság engedélyezte, az alkalmazás

eredménye minden elkövetővel szemben felhasználható.

(4) * A (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetben a leplezett eszköz

alkalmazásának eredménye akkor használható fel, ha a leplezett eszközök

alkalmazására feljogosított szerv a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök

alkalmazásának megszüntetését követően harminc napon belül az engedélyben meg

nem jelölt személy, illetve bűncselekmény vonatkozásában az előkészítő eljárás vagy

a nyomozás megindításáról, illetve a már folyamatban lévő büntetőeljárásban való

felhasználásáról rendelkezik, illetve azt kezdeményezi. Erről a leplezett eszközök

alkalmazására feljogosított szerv a leplezett eszközt engedélyező bíróságot az

ügyészség útján tájékoztatja.

(5) * Ha a leplezett eszközök alkalmazását nem maga a leplezett eszközök

alkalmazására feljogosított szerv hajtotta végre, a (4) bekezdésben meghatározott

határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a leplezett eszközök alkalmazásának

megszüntetését követően a leplezett eszközök alkalmazásának az eredményét

tartalmazó összes adathordozó, irat vagy annak kivonata a leplezett eszközök

alkalmazására feljogosított szervhez megérkezett.

253. § (1) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának eredménye az

engedélyben meg nem jelölt személynek az engedélyben meg nem jelölt

bűncselekménye vonatkozásában kizárólag a más életének szándékos kioltásával járó

bűncselekmények; az emberrablás; az öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb

szabadságvesztéssel büntetendő, a Btk. XXIV. Fejezete szerinti állam elleni

bűncselekmény; a terrorcselekmény; a terrorizmus finanszírozása; vagy a szándékosan

elkövetett közveszély okozása bizonyítására használható fel, ha

a) az eszköz alkalmazásának e törvényben meghatározott egyéb feltételei fennállnak,

b) * a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a büntetőeljárásban

felhasználni kívánt adat megszerzését követően nyolc napon belül az engedélyben

meg nem jelölt személynek az engedélyben meg nem jelölt bűncselekménye

vonatkozásában az előkészítő eljárás vagy a nyomozás megindításáról, illetve a már

folyamatban lévő büntetőeljárásban való felhasználásáról rendelkezik, illetve azt

kezdeményezi, és

c) a bíróság a (4) bekezdés alapján engedélyezi az engedélyben meg nem jelölt

személynek az engedélyben meg nem jelölt bűncselekménye vonatkozásában a

leplezett eszköz alkalmazása eredményének a felhasználását.

(2) * A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv az (1) bekezdés b) pontja

szerinti előkészítő eljárás vagy nyomozás megindítását vagy a már folyamatban lévő

büntetőeljárásban való felhasználását követő három munkanapon belül kezdeményezi

az ügyészségnél a leplezett eszköz alkalmazása eredménye felhasználásának az

engedélyezését. Az ügyészség a kezdeményezéstől számított hetvenkét órán belül

indítványozza a bíróságnál a leplezett eszköz alkalmazása eredménye

felhasználásának az engedélyezését.

(3) A bíróság az indítvány benyújtásától számított hetvenkét órán belül dönt.

(4) A bíróság akkor engedélyezi az engedélyben meg nem jelölt személynek az

engedélyben meg nem jelölt bűncselekménye vonatkozásában a leplezett eszköz

alkalmazása eredményének a felhasználását, haa) a leplezett eszköz alkalmazása, illetve annak eredménye az (1) bekezdésben

meghatározott feltételeknek és

b) a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv, valamint az ügyészség

eljárása a (2) bekezdésben foglaltaknak

megfelel.

(5) * Ha az (1) bekezdés b) pontja alapján elrendelt előkészítő eljárás vagy nyomozás

során vagy a korábban már folyamatban lévő büntetőeljárásban az (1) bekezdés

szerinti bűncselekmény miatt bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz további

alkalmazására van szükség, a korábbi bírói engedélyben meg nem jelölt személynek

az engedélyben meg nem jelölt bűncselekménye vonatkozásában a bírói engedélyhez

kötött leplezett eszköz alkalmazását a XXXVIII. Fejezet alapján indítványozni és

engedélyezni kell. Ha a bíróság a (4) bekezdés szerint engedélyezi az engedélyben

meg nem jelölt személynek az engedélyben meg nem jelölt bűncselekménye

vonatkozásában a leplezett eszköz alkalmazása eredményének a felhasználását, a

239. § (2) bekezdésében meghatározott tartamot a felhasználni kívánt adat (1)

bekezdés szerinti megszerzésének időpontjától kell számítani.

(6) Ha a leplezett eszközök alkalmazását nem maga a leplezett eszközök

alkalmazására feljogosított szerv hajtotta végre, az (1) bekezdés b) pontjában

meghatározott határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a leplezett eszköz

alkalmazásának az (1) bekezdésben meghatározottak szerint felhasználni kívánt

eredményét tartalmazó adathordozó, irat vagy annak kivonata a leplezett eszköz

alkalmazására feljogosított szervhez megérkezett.

254. § (1) Bizonyítékként nem lehet felhasználni a bírói engedélyhez kötött leplezett

eszköz alkalmazásának eredményét, ha

a) az érintett olyan védőként eljáró személy, akivel szemben a 357. § alapján, vagy

b) az érintett olyan hozzátartozó, akivel szemben a 343. § és a 357. § alapján

bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz nem lett volna alkalmazható.

(2) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának eredményét

bizonyítékként nem lehet felhasználni olyan adatra nézve, amelyre az engedélyben

megjelölt személy a 170. § (1) bekezdés b) és d) pontja alapján tanúként nem

hallgatható ki, kivéve, ha a 170. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott tanúzási

akadály esetén az érintett a titoktartási kötelezettség alól felmentést kapott.

(3) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának eredményét

bizonyítékként nem lehet felhasználni olyan adatra nézve, amelyre az engedélyben

megjelölt személy a 173. § illetve a 174. § alapján a tanúvallomást megtagadhatja,

kivéve, ha

a) az érintettet tanúként kihallgatták, és a titoktartás körébe tartozó adatra

tanúvallomást tett,

b) a 173. § esetén az érintettet az arra jogosult felmentette, vagy a titoktartási

kötelezettség alá eső adat továbbítása az adatkérés keretében megkeresett szervezet

számára kötelező, vagy

c) a bíróság a médiatartalom-szolgáltatót, valamint a vele munkaviszonyban vagy

munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyt a számára a

médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy

kilétének felfedésére kötelezte.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott korlátozás nem akadálya annak, hogy a

leplezett eszköz alkalmazásának eredményét az engedélyben megjelölt személy által

elkövetett bűncselekmény bizonyítására használják fel.

255. § (1) Fedett nyomozó alkalmazása esetén a végrehajtásról készített feljegyzést és

a fedett nyomozó alkalmazására vonatkozó ügyészi engedélyt kell az eljárás

ügyirataihoz csatolni.

(2) A fedett nyomozót tanúként kizárólag a fedett nyomozót foglalkoztató szerv

álláspontjának megismerését követően lehet kihallgatni. Fedett nyomozó tanúkénti

kihallgatására, vagy a személyes jelenlétét igénylő más bizonyítási cselekmény

lefolytatására a vádemelés után kizárólag az ügyészség indítványára és akkor kerülhet

sor, ha vallomása más módon nem pótolható.(2a) * A (2) bekezdés esetén a fedett nyomozót az őt foglalkoztató szerv útján kell

idézni, illetve értesíteni, részére a kézbesítendő ügyiratot csak a fedett nyomozót

foglalkoztató szerv útján lehet kézbesíteni. A fedett nyomozó személyazonosságát a

fedett nyomozót foglalkoztató szerv azon tagja igazolja, aki a fedett nyomozó

alkalmazásának végrehajtására történő felkészítéséért, a fedett nyomozóval és az

alkalmazó szervvel való folyamatos kapcsolattartásért, valamint a fedett nyomozó

védelméért felelős. Akadályoztatása esetén ezen személy helyett a felettese jár el.

(3) A fedett nyomozó a bíróság döntése nélkül különösen védett tanúnak minősül, ha

tanúkénti kihallgatása, vagy a személyes jelenlétét igénylő más bizonyítási

cselekmény lefolytatása szükséges. A fedett nyomozó különösen védett tanú

minőségét a bíróság csak a fedett nyomozót foglalkoztató szerv hozzájárulásával

szüntetheti meg.

(3a) * A fedett nyomozó eljárási cselekményen történő jelenléte telekommunikációs

eszköz útján a fedett nyomozót foglalkoztató szerv hozzájárulása esetén biztosítható.

Ebben az esetben a fedett nyomozót foglalkoztató szerv határozza meg, hogy a fedett

nyomozó jelenlétét

a) a 92. § (3) bekezdése szerint az érintett személy személyazonosságának

megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságok technikai eszközzel történő

torzításának az elrendelésével,

b) az érintett személy személyazonosságának megállapítására alkalmas egyedi

tulajdonságok technikai eszközzel történő torzításának mellőzésével,

c) mely elkülönített helyszínen, illetve

d) az a) pontban meghatározott esetben az érintett személy személyazonosságának

megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságok technikai eszközzel történő

torzításának mely módszerével

biztosítsák.

(3b) * Az elkülönített helyszínen a fedett nyomozót foglalkoztató szerv (2a)

bekezdésben meghatározott tagja jelen lehet. Ha ez a fedett nyomozó kilétének

titokban maradása és biztonsága érdekében szükséges, a fedett nyomozót

foglalkoztató szerv döntése alapján a 123. §-ban meghatározottaktól eltérően az

elkülönített helyszínen kizárólag a fedett nyomozót foglalkoztató szerv (2a)

bekezdésben meghatározott tagja lehet jelen, aki ebben az esetben ellátja a 123. § (2)

bekezdésében meghatározott személy feladatait.

(4) * Ha a fedett nyomozó részére írásbeli tanúvallomás tételét engedélyezik, a fedett

nyomozó más módon leírt vallomását a fedett nyomozót foglalkoztató szerv (2a)

bekezdésben meghatározott tagja hitelesíti.

(5) A fedett nyomozó alkalmazása eredményének bizonyítékként történő felhasználása

során minden szükséges intézkedést meg kell tenni a fedett nyomozó kilétének

titokban maradása és biztonsága érdekében.

(6) * Fedett nyomozónak a 222. § (2) bekezdés a), b), d) és f) pontjában

meghatározott célból történő alkalmazása esetén az ügyészség a fedett nyomozó

alkalmazásával kapcsolatos ügyiratok zárt kezelését rendelheti el, ha

a) az ügyészség a fedett nyomozó alkalmazásának eredményét bizonyítékként nem

kívánja felhasználni, és

b) a fedett nyomozó alkalmazása tényének ismertté válása a fedett nyomozó életét,

testi épségét, személyes szabadságát közvetlenül veszélyeztetné.

(7) A (6) bekezdés esetén a fedett nyomozó alkalmazásának eredménye

bizonyítékként nem használható fel, és az ügyiratok zárt kezelése az ügyészség

engedélye nélkül nem szüntethető meg.

(8) * Az (1)–(7) bekezdést megfelelően alkalmazni kell a titkosan együttműködő

személyre is azzal, hogy a fedett nyomozót foglalkoztató szerven a titkosan

együttműködő személyt alkalmazó leplezett eszközök alkalmazására feljogosított

szervet kell érteni.

XLII. FEJEZET

A TITKOS INFORMÁCIÓGYŰJTÉS ÉS A BÜNTETŐELJÁRÁS KAPCSOLATA256. § (1) Ha a büntetőeljárást az ügyészségről szóló törvény, a rendőrségről szóló

törvény, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény vagy a nemzetbiztonsági

szolgálatokról szóló törvény alapján végzett titkos információgyűjtés adatai alapján

indították meg, a büntetőeljárás megindítását követően a leplezett eszközöket e

törvény szerint kell alkalmazni.

(2) A büntetőeljárás megindításakor a bírói vagy ügyészi engedélyhez kötött leplezett

eszközök alkalmazását e törvény szerint akkor is engedélyezni kell, ha előtte bírói,

külső vagy ügyészi engedélyhez kötött titkos információgyűjtést végeztek.

257. § (1) * A titkos információgyűjtés eredményéhez csatolni kell a titkos

információgyűjtés során alkalmazott bírói engedélyhez kötött eszköz, illetve a külső

engedélyhez kötött titkos információgyűjtés elrendelésének és lefolytatásának a

törvényességét igazoló iratokat.

(2) A bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés tényét a törvényszék elnöke

igazolja. Az igazolás tartalmazza a bíróság megjelölését, az engedéllyel érintett ügy

számát és tárgyát, az érintett személy nevét, a titkos információgyűjtés

engedélyezésére irányuló előterjesztés, illetve az engedély kereteit.

258. § A bírói vagy külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredménye

bizonyítékként a büntetőeljárásban akkor használható fel, ha a büntetőeljárás

megindítására jogosult szerv a hozzá való érkezéstől számított három munkanapon

belül dönt a titkos információgyűjtés alapján a büntetőeljárás megindításáról vagy

annak a már folyamatban lévő büntetőeljárásban való felhasználásáról.

A bírói vagy külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredményének

felhasználása

259. § (1) Az ügyészségről szóló törvény, a rendőrségről szóló törvény vagy a Nemzeti

Adó- és Vámhivatalról szóló törvény alapján végzett, bírói engedélyhez kötött titkos

információgyűjtés eredménye a büntetőeljárásban bizonyítékként akkor használható

fel, ha

a) olyan bűncselekmény bizonyítására kívánják felhasználni, amely miatt e törvény

szerint bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának helye lehet,

b) a titkos információgyűjtést folytató szerv a büntetőeljárásban felhasználni kívánt

adat megszerzését követően nyolc napon belül kezdeményezte a büntetőeljárás

megindítását.

(2) Ha a titkos információgyűjtést nem maga a titkos információgyűjtést végző szerv

hajtotta végre, az (1) bekezdésben meghatározott határidőt attól a naptól kell

számítani, amikor a titkos információgyűjtésnek az (1) bekezdés szerint felhasználni

kívánt eredményét tartalmazó adathordozó, irat vagy annak kivonata a titkos

információgyűjtést folytató szervhez megérkezett.

(3) Ha az ügyészségről szóló törvény, a rendőrségről szóló törvény vagy a Nemzeti

Adó- és Vámhivatalról szóló törvény alapján végzett titkos információgyűjtés adatai

alapján a büntetőeljárás megindítását az (1) bekezdés b) pontja alapján, megfelelő

időben kezdeményezték, bizonyítékként a kezdeményezés és a büntetőeljárás

megindítása között végzett, bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés

eredménye is felhasználható.

260. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény rendelkezései alapján

végzett, külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredménye a

büntetőeljárásban akkor használható fel, ha

a) olyan bűncselekmény bizonyítására kívánják felhasználni, amely miatt e törvény

szerint bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának helye lehet, és

b) a büntetőeljárásban felhasználni kívánt adat megszerzését követően a titkos

információgyűjtést végző nemzetbiztonsági szolgálat, illetve a rendőrség terrorizmust

elhárító szerve legkésőbb a büntetőeljárásban felhasználni kívánt adat megszerzését

követő harminc napon belül kezdeményezte a büntetőeljárás megindítását.

(2) * Az (1) bekezdéstől eltérően a nemzetbiztonsági szolgálat, illetve a rendőrség

terrorizmust elhárító szerve legkésőbb a felhasználni kívánt adat megszerzését követő

egy éven belül kezdeményezheti a büntetőeljárás megindítását, haa) a büntetőeljárás korábbi kezdeményezésével a törvényben meghatározott

feladatának az eredményességét veszélyeztetné, és

b) a büntetőeljárásban felhasználni kívánt adat a nemzetbiztonsági szolgálatokról

szóló törvény rendelkezései alapján az érintett szerv feladatkörébe tartozó

bűncselekményre vonatkozik.

(3) Ha a titkos információgyűjtést nem maga a titkos információgyűjtést végző szerv

hajtotta végre, az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidőt attól a naptól kell

számítani, amikor a titkos információgyűjtésnek az (1) és (2) bekezdés szerint

felhasználni kívánt eredményét tartalmazó adathordozó, irat vagy annak kivonata a

titkos információgyűjtést folytató szervhez megérkezett.

(4) Ha az (1) bekezdés alapján kezdeményezik a büntetőeljárást, a nemzetbiztonsági

szolgálatokról szóló törvény rendelkezései alapján végzett, külső engedélyhez kötött

titkos információgyűjtés eredménye kizárólag az engedélyben megjelölt személy

bűncselekményének bizonyítására használható fel. Ha az engedély nem jelölte meg az

érintett személyt, akkor a külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés

eredménye bármely személlyel szemben felhasználható.

HETEDIK RÉSZ

ADATSZERZŐ TEVÉKENYSÉG

Adatkérés

261. § (1) A büntetőeljárásban a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság, illetve –

törvényben meghatározott esetben – az előkészítő eljárást folytató szerv bármely

szervtől, jogi személytől vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől

adatszolgáltatást kérhet.

(2) A vádemelés után az ügyészség a bizonyítási indítvány megtétele, bizonyítási

eszköz felkutatása és biztosítása érdekében adatszolgáltatást kérhet.

(3) Az adatkérés keretében a büntetőeljárással összefüggésbe hozható,

a) a szervezet birtokában lévő adat továbbítása,

b) a szervezet birtokában lévő elektronikus adat vagy irat továbbítása, vagy

c) a szervezet által teljesíthető tájékoztatás adása

kérhető.

(4) Az adatkérés állami vagy helyi önkormányzati nyilvántartásban kezelt adat

továbbítására, illetve átvételére is irányulhat.

(5) Az adatkérésre vonatkozó kérelemben meg kell jelölni

a) az adatkérés e törvény szerinti feltételeit, célját,

b) az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges, az adatszolgáltatás tárgyának

azonosítására szolgáló adatokat, így különösen az érintett személy, tárgy vagy

szolgáltatás adatait,

c) a szolgáltatandó adatok körét és

d) az adatszolgáltatás teljesítésének módját és határidejét.

262. § (1) A nyomozó hatóság és a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési

feladatokat ellátó szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve kizárólag

az ügyészség engedélyével kérhet adatszolgáltatást

a) *

b) *

c) az elektronikus hírközlési szolgáltatótól,

d) a postai szolgáltatótól, illetve a postai közreműködői tevékenységet végző

személytől vagy szervezettől,

e) a banktitoknak, fizetési titoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak vagy

biztosítási titoknak minősülő adatot kezelő szervezettől, ilyen adatra vonatkozóan,

f) az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és

védelméről szóló törvényben meghatározott egészségügyi és személyes adatot kezelő

szervezettől, ilyen adatra vonatkozóan.

(2) Az adatkéréshez szükséges engedély iránti indítványhoz csatolni kell az adatkérés

indokoltságát alátámasztó ügyiratokat.(3) Ha az adatkérés engedélyezése olyan késedelemmel járna, amely az adatkéréssel

elérni kívánt célt jelentősen veszélyeztetné, engedély nélkül is kérhető az

adatszolgáltatás. Az adatszolgáltatás nem tagadható meg az ügyészi engedély hiánya

miatt. Ilyen esetben az ügyészség engedélyét utólag haladéktalanul be kell szerezni.

Ha az adatkérést az ügyészség nem engedélyezi, az így beszerzett adatok

bizonyítékként nem használhatók fel és azokat haladéktalanul törölni kell.

(4) * A nyomozó hatóság és a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési

feladatokat ellátó szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve az

ügyészség engedélye nélkül kérhet adatszolgáltatást

a) az (1) bekezdés c) vagy e) pontjában meghatározott szolgáltatótól vagy

szervezettől a velük szerződésben álló személy kilétére és a személyazonosító

adataira vonatkozóan,

b) a központi bankszámla-nyilvántartást vezető nyilvántartó szervtől, a központi

bankszámla-nyilvántartásban szereplő adatokra vonatkozóan, valamint

c) az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatótól vagy szervezettől, ha az érintett

büntetőeljárásban részt vevő személy hozzájárult az adatszolgáltatás kéréséhez vagy

annak teljesítéséhez.

(5) * A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az ügyészség engedélye

nélkül adatszolgáltatás a büntetőeljárásban részt vevő személyt érintő valamennyi, a

szolgáltató vagy szervezet által kezelt adat vonatkozásában kérhető.

262/A. § * (1) Az ügyészség a 262. § (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti adatkérésre

vonatkozó engedélyét több adatszolgáltatás kérésére vonatkozóan, az engedély

kereteinek meghatározásával is megadhatja, ha az eljárás bűnszervezetben elkövetett

bűncselekmény, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, pénzmosás,

költségvetési csalás vagy olyan csalás miatt van folyamatban, amelynek elkövetésére

elektronikus hírközlő hálózat – ideértve az információs rendszert is – útján került sor.

(2) A nyomozó hatóság az (1) bekezdés szerinti engedély keretei között a

továbbiakban az adatszolgáltatást a 262. § (1) bekezdés c) és e) pontjában

meghatározott adatkérésre vonatkozó önálló ügyészségi engedély nélkül kérheti. A

nyomozó hatóság az adatkérésben megjelöli, hogy az adatkérésre az ügyészség (1)

bekezdés szerinti engedélye alapján kerül sor.

(3) Az ügyészség az adatkérés vagy adatkérések teljesítését követően megvizsgálja,

hogy a (2) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás kérésére az ügyészség

engedélynek megfelelően került-e sor. Az adatkérés eredménye nem használható fel

bizonyítékként mindaddig, amíg az ügyészség azt nem vizsgálta meg.

(4) Nem használható fel bizonyítékként és haladéktalanul törölni kell azt az adatot,

amely az (1) bekezdésben meghatározott ügyészségi engedély kereteinek a

túllépésével jutott az adatszolgáltatást kérő szerv tudomására.

(5) Az e § szerinti adatkérésre egyebekben a 262. §, valamint a 264–265. §

rendelkezéseit kell alkalmazni.

263. § (1) * Ha törvény ezt lehetővé teszi, az adatszolgáltatást kérő szerv a

nyilvántartásból vagy az adatállományból közvetlen hozzáféréssel veszi át a

szükséges adatokat, illetve az adatkéréshez a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló

törvény által ilyen szolgáltatások végzésére kijelölt nemzetbiztonsági szolgálat

közreműködését is igénybe veheti.

(2) Az adatkérés keretében teljesítendő adatszolgáltatásra

a) elektronikus úton teljesítendő kérelem esetén legalább egy, legfeljebb

harmincnapos,

b) egyéb úton teljesítendő kérelem esetén legalább nyolc, legfeljebb harmincnapos

határidő állapítható meg.

264. § (1) Az adatkérés keretében megkeresett szervezet – ha törvény másképp nem

rendelkezik – köteles a kérelemben foglaltakat a megállapított határidő alatt teljesíteni

vagy annak észlelését követően a teljesítés akadályát haladéktalanul közölni. Az

adatszolgáltatást hiányos vagy töredékadatok esetén is teljesíteni kell.(2) Az adatkérés keretében megkeresett szervezet köteles a kérelemben foglaltakat –

ideértve különösen az adat feldolgozását, írásban vagy elektronikus úton való

rögzítését és továbbítását – térítésmentesen teljesíteni.

(3) A rejtjelezett vagy más módon megismerhetetlenné tett adatot az adatkérés

keretében megkeresett szervezet köteles az átadás vagy a közlés előtt eredeti

állapotába visszaállítani, illetve az adatszolgáltatást kérő szerv számára az adat

tartalmát megismerhetővé tenni.

(4) Az adatkérés keretében csak annyi és olyan személyes adat szolgáltatása kérhető,

amely az adatkérés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges.

(5) Ha az adatkérés eredményeként olyan személyes adat jut az adatszolgáltatást kérő

szerv tudomására, amely az adatkérés céljával nem függ össze, az adatot

haladéktalanul törölni kell. Ha a törlendő személyes adat eredeti iratban szerepel, az

adatkérés céljával összefüggő személyes adatról kivonatot kell készíteni és ezzel

egyidejűleg az eredeti iratot az adatkérés keretében megkeresett szervezetnek vissza

kell küldeni.

(6) Az adatkérés keretében az adatszolgáltatást kérő szerv birtokába került eredeti

iratot legkésőbb az eljárás befejezésekor az adatkérés keretében megkeresett

szervezetnek vissza kell küldeni.

(7) Ha az adatkérésről történő tájékoztatás a büntetőeljárás eredményességét

veszélyeztetné, az adatszolgáltatást kérő szerv erre vonatkozó kifejezett rendelkezése

alapján az adatkérés keretében megkeresett szervezet a kérelem tényéről és a

kérelemben foglaltakról, valamint az annak során teljesített adattovábbítás tartalmáról

másnak nem adhat tájékoztatást és köteles biztosítani, hogy mindezek titokban

maradjanak. A kérelemmel érintett személynek a saját személyes adatai kezelésére

vonatkozó tájékoztatás iránti kérelme esetén olyan tájékoztatást kell adni, amelyből

nem derül ki, hogy a személyes adatainak továbbítására az adatkérés céljából sor

került. Erre az adatkérés keretében megkeresett szervezetet az adatkérésre vonatkozó

kérelemben figyelmeztetni kell.

(8) A (7) bekezdés szerinti korlátozás az előkészítő eljárás befejezéséig, illetve a

nyomozás befejezéséig tarthat, kivéve, ha a korlátozás megszüntetése az érintettel

szemben folytatott más büntetőeljárás eredményességét veszélyeztetné. A korlátozás

megszüntetéséről az adatkérés keretében megkeresett szervezetet tájékoztatni kell.

265. § (1) Ha az adatkérés keretében megkeresett szervezet a kérelemben foglaltakat

a megállapított határidőn belül nem teljesíti, annak teljesítését alaptalanul

megtagadja, vagy a 264. § (7) bekezdésében foglalt kötelezettségét megszegi,

rendbírsággal sújtható. Ha annak feltételei fennállnak, a rendbírság kiszabása mellett

az e törvényben meghatározott kényszerintézkedés is elrendelhető.

(2) Ha az adatkérés keretében megkeresett szervezet a kérelemben foglaltakat azért

nem teljesíti, mert azt törvény kizárja, a megkeresett szervezet birtokában lévő adat

megszerzése érdekében a megkeresett szervezetet érintő további eljárási cselekmény

nem végezhető.

265/A. § * Ha a büntetőeljárás érdekeit nem sérti, az ügyészség és a nyomozó

hatóság adatszolgáltatást kérhet olyan módon is, hogy az adatkérés keretében

megkeresett szervet szankció kilátásba helyezése nélkül, önkéntes teljesítésre hívja

fel.

Feltételes adatkérés

266. § (1) Meghatározott feltétel bekövetkezése esetére állami, helyi önkormányzati

vagy nemzetiségi önkormányzati szervtől, költségvetési szervtől vagy köztestülettől

adatszolgáltatást kérhet

a) az ügyészség, illetve

b) az ügyészség engedélyével a nyomozó hatóság, a rendőrség belső bűnmegelőzési

és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító

szerve.

(2) A feltételes adatkérést legfeljebb három hónap időtartamra lehet kérni, amely

alkalmanként legfeljebb három hónappal ismételten meghosszabbítható. A feltételes

adatkérés legfeljebb egy évig tarthat.(3) Ha az (1) bekezdés alapján meghatározott feltétel a feltételes adatkérés

időtartama alatt bekövetkezik, a feltételes adatkérés keretében megkeresett szervezet

megküldi a kérelemben meghatározott adatokat az adatszolgáltatást kérő szervnek.

(4) Ha a feltételes adatkérés időtartama a feltétel bekövetkezése nélkül eltelik, a

feltételes adatkérés keretében megkeresett szervezet törli az adatszolgáltatást kérő

szerv kérelmében szereplő adatokat.

(5) A feltételes adatkérésre vonatkozó kérelemben meg kell jelölni

a) az adatkérés e törvény szerinti feltételeit, célját,

b) az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges, az adatszolgáltatás tárgyának

azonosítására szolgáló adatokat, így különösen az érintett személy, tárgy vagy

szolgáltatás adatait,

c) a szolgáltatandó adatok körét,

d) a feltételes adatkérés időtartamát,

e) az adatszolgáltatás teljesítésének módját és határidejét, valamint

f) azt a feltételt, amelynek bekövetkezése esetén az adatszolgáltatást teljesíteni kell.

(6) A feltételes adatkérésre egyebekben az adatkérés végrehajtásának szabályait kell

alkalmazni azzal, hogy a feltételes adatkérés során a megjelölt feltétel bekövetkezése

esetén az adatszolgáltatás haladéktalan teljesítését is lehet kérni.

Adatgyűjtés

267. § (1) Az ügyészség, a nyomozó hatóság, a rendőrség belső bűnmegelőzési és

bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító

szerve adatgyűjtést végezhet a bűncselekmény gyanújának megállapítása céljából,

illetve annak tisztázása érdekében, hogy vannak-e bizonyítási eszközök, és ezek hol

találhatók.

(2) * A vádemelés után az ügyészség a bizonyítási indítvány megtétele, bizonyítási

eszköz felkutatása és biztosítása, továbbá az elkobozható vagy a vagyonelkobzás alá

eső dolog vagy vagyon felderítése és biztosítása érdekében adatgyűjtést végezhet,

ehhez a nyomozó hatóságot és a nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzésért felelős

szervét is igénybe veheti.

(3) Az adatgyűjtés során

a) az ügyészségről szóló törvényben, a rendőrségről szóló törvényben, illetve a

Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben meghatározott nyilvántartásokból

adatok gyűjthetők,

b) a nyilvánosságra hozatal céljából készített vagy jogszerűen nyilvánosságra hozott

adatállományból, illetve forrásból adatok gyűjthetők,

c) bárkitől felvilágosítás kérhető,

d) kép-, hang- vagy kép- és hangfelvétel bemutatásával személy vagy tárgy

kiválasztatása, illetve azonosítása kérhető, illetve

e) a bűncselekmény helyszínét meg lehet vizsgálni.

(4) Az adatgyűjtést végző hatóság tagja az adatgyűjtésről feljegyzést készít.

(5) Az adatgyűjtésről készült feljegyzésbe foglalt közlés vallomásként akkor

használható fel, ha azt az érintett terheltként vagy tanúként történő kihallgatása során

fenntartja.

Egyéb adatszerző tevékenység

268. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság határozatával elrendelheti

a) az ismeretlen helyen lévő dolog hollétének megállapítása, valamint ismeretlen

eredetű dolog azonosítása céljából annak a dolognak a körözését, amely bizonyítási

eszköz,

b) az ismeretlen helyen lévő dolog hollétének megállapítása, valamint ismeretlen

eredetű dolog azonosítása céljából annak a dolognak a körözését, amely elkobozható,

vagy amelyre vagyonelkobzás rendelhető el,

c) * a tanú vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személy körözését, ha a személyazonossága ismeretlen,

d) * az ismeretlen helyen tartózkodó tanú vagy bűncselekmény elkövetésével

megalapozottan gyanúsítható személy, illetve terhelt körözését elérhetőségének

megállapítása érdekében,e) holttest, holttestrész azonosítása érdekében annak a holttestnek, holttestrésznek a

körözését, amely bizonyítási eszköz.

(2) A körözést vissza kell vonni, ha az elrendelés oka megszűnt. Az (1) bekezdés a), c)

és d) pontja alapján elrendelt körözést vissza kell vonni az eljárás megszüntetését,

illetve jogerős befejezését követően.

(3) * A körözés visszavonásáról vagy módosításáról az a bíróság, ügyészség vagy

nyomozó hatóság határoz, amely előtt az eljárás folyamatban van. A vádemelés előtt

a nyomozó hatóság által elrendelt körözést az ügyészség is visszavonhatja vagy

módosíthatja.

(4) Ha az eljárás nem a körözést elrendelő bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság

előtt van folyamatban vagy az eljárás során változik az ügyben eljáró bíróság,

ügyészség vagy nyomozó hatóság, és a körözés feltételei továbbra is fennállnak, a

körözés visszavonása helyett az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság

indokolt esetben e körülmény körözési nyilvántartási rendszerben történő rögzítése

érdekében intézkedik.

(5) A körözés elrendelése, visszavonása vagy módosítása ellen nincs helye

jogorvoslatnak.

269. § (1) Az ügyészség, a nyomozó hatóság, illetve a rendőrség belső bűnmegelőzési

és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító

szerve

a) törvényben meghatározottak szerint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok

nyilvántartásából adattovábbítást kérhet,

b) törvényben meghatározottak szerint az arcképelemzési nyilvántartás vezetéséért és

az arcképelemző rendszer működtetéséért felelős szerv arcképelemző tevékenységét

veheti igénybe, illetve

c) * törvényben meghatározottak szerint a Schengeni Információs Rendszerben az

érintett személy vagy tárgy ellenőrzésére irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezését

rendelheti el.

(2) A vádemelés után az ügyészség a bizonyítási indítvány megtétele, bizonyítási

eszköz felkutatása és biztosítása érdekében végezheti az (1) bekezdés a) és b)

pontjában meghatározott egyéb adatszerző tevékenységet.

270. § (1) Az ügyészség, a nyomozó hatóság, illetve a rendőrség belső bűnmegelőzési

és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító

szerve szaktanácsadó közreműködését veheti igénybe, ha a bizonyítási eszközök

felderítéséhez, felkutatásához, megszerzéséhez, összegyűjtéséhez vagy rögzítéséhez

különleges szakismeret szükséges. A vádemelés után az ügyészség a bizonyítási

indítvány megtétele, bizonyítási eszköz felkutatása és biztosítása érdekében vehet

igénybe szaktanácsadót.

(1a) * A bíróság a vádemelés után szaktanácsadó közreműködését veszi igénybe, ha

az eljárási cselekményt a 87. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontban meghatározott

módon rendeli végrehajtani.

(2) Ha a szaktanácsadó eljárása során a személy testének sérthetetlenségét érintő

cselekmény elvégzése szükséges, erről az ügyészség vagy a nyomozó hatóság külön

rendelkezik.

(3) Az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tagjának kizárására vonatkozó

rendelkezéseket a szaktanácsadóra megfelelően alkalmazni kell.

(4) A szaktanácsadó közreműködésének a tényét, a közreműködés módját és tartalmát

az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvben vagy feljegyzésben fel kell tüntetni.

(5) A szaktanácsadó a közreműködésével végzett eljárási cselekményre vonatkozóan

tanúként hallgatható ki.

(6) * Az Europol tisztviselője az (1) bekezdés alapján a büntetőeljárásban

szaktanácsadóként vehető igénybe.

NYOLCADIK RÉSZ

A KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK

XLIII. FEJEZETA KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

271. § (1) A kényszerintézkedés elrendelésekor, illetve végrehajtása során arra kell

törekedni, hogy annak alkalmazása az érintett alapvető jogainak a korlátozását csak a

legszükségesebb mértékben és ideig eredményezze.

(2) Súlyosabb korlátozással járó kényszerintézkedés akkor rendelhető el, ha a

kényszerintézkedéssel elérni kívánt cél kisebb korlátozással járó kényszerintézkedéssel

vagy egyéb eljárási cselekménnyel nem érhető el.

(3) A kényszerintézkedést az érintett kíméletével, a korlátozással nem érintett

alapvető jogait tiszteletben tartva kell végrehajtani. A kényszerintézkedés

végrehajtása során figyelemmel kell lenni arra, hogy az az érintetten kívüli személyt

csak a legszükségesebb mértékben érintsen.

(4) A magánéletet, illetve a tulajdonjogot korlátozó kényszerintézkedéseket lehetőleg a

napnak a hatodik és huszonkettedik órája között kell végrehajtani.

(5) Biztosítani kell, hogy a kényszerintézkedés végrehajtása során ne kerüljenek

nyilvánosságra az érintett magánéletének a büntetőeljárással össze nem függő

körülményei, illetve a személyes adatai.

(6) A kényszerintézkedés végrehajtása során kerülni kell a szükségtelen károkozást.

(7) A bíróság és az ügyészség az általa elrendelt kényszerintézkedés végrehajtásához

igénybe veheti a nyomozó hatóságot.

272. § (1) Kényszerintézkedés

a) a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés és

b) a vagyont érintő kényszerintézkedés.

(2) Személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés

a) az őrizet,

b) a távoltartás,

c) a bűnügyi felügyelet,

d) a letartóztatás és

e) az előzetes kényszergyógykezelés [a b)–e) pont a továbbiakban együtt: személyi

szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés].

(3) Vagyont érintő kényszerintézkedés

a) a kutatás,

b) a motozás,

c) a lefoglalás,

d) * a zár alá vétel

e) * az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele és,

f) * tárhelyszolgáltatás felfüggesztése.

A tetten ért elkövető elfogása

273. § A bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt bárki elfoghatja, köteles

azonban őt a nyomozó hatóságnak haladéktalanul átadni, vagy ha erre nincs módja, a

rendőrséget tájékoztatni.

XLIV. FEJEZET

AZ ŐRIZET

Az őrizet feltétele és tartama

274. § (1) Az őrizet a terhelt, illetve a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan

gyanúsítható személy személyi szabadságának átmeneti elvonása.

(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság szabadságvesztéssel büntetendő

bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén a terhelt, vagy a bűncselekmény

elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy őrizetét rendelheti el

a) tettenérés esetén, ha a személyazonossága nem állapítható meg,

b) ha vele szemben személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés

elrendelése valószínűsíthető, vagy

c) ha a tárgyaláson rendzavarást követ el.

(3) * Az őrizet a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés

tárgyában hozott döntésig, de legfeljebb hetvenkét óráig tarthat.(4) * Ha a körülmények nem változtak, a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével

megalapozottan gyanúsítható személy őrizete ismételten nem rendelhető el.

(5) Az őrizet elrendelését megelőző hatósági fogva tartást az őrizet tartamába be kell

számítani.

(6) Ha az őrizetet a nyomozó hatóság rendelte el, erről az ügyészséget huszonnégy

órán belül tájékoztatja. A (2) bekezdés c) pontja esetén a bíróság haladéktalanul

tájékoztatja a rendzavarás alapjául szolgáló bűncselekmény tekintetében hatáskörrel

és illetékességgel rendelkező ügyészséget.

Intézkedés az őrizet elrendelése után

275. § (1) * Az őrizet elrendeléséről és a fogva tartás helyéről legkésőbb nyolc órán

belül tájékoztatni kell a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan

gyanúsítható személy által megjelölt nagykorú személyt.

(2) Az őrizetet elrendelő bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság megtagadhatja az

(1) bekezdés szerinti személy tájékoztatását a büntetőeljárás eredményessége, vagy

más személy életének, testi épségének biztosítása érdekében.

(3) * A tájékoztatás megtagadása esetén biztosítani kell, hogy a terhelt vagy a

bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy más nagykorú

személyt jelölhessen meg, akit az (1) és (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell

tájékoztatni.

(4) * Ha a tájékoztatás nyolc órán belül a (3) bekezdés alkalmazásával sem

biztosítható, a tájékoztatás megtagadása ellen a terhelt, a bűncselekmény

elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy és a védő jogorvoslattal élhet.

(5) * A terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személy felügyelet nélkül maradó kiskorú gyermeke, illetve az általa gondozott más

személy elhelyezéséről, valamint a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével

megalapozottan gyanúsítható személy felügyelet nélkül maradó vagyonának és

lakásának biztonságba helyezéséről az őrizetet elrendelő bíróság, ügyészség vagy

nyomozó hatóság gondoskodik.

(6) A katona őrizetének elrendeléséről az elöljáróját is tájékoztatni kell.

XLV. FEJEZET

SZEMÉLYI SZABADSÁGOT ÉRINTŐ BÍRÓI ENGEDÉLYES KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK

ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedések célja és feltételei

276. § (1) Szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folytatott eljárásban

a terhelttel szemben személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés

elrendelésének, meghosszabbításának és fenntartásának akkor van helye, ha

a) a terhelt bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható vagy vele

szemben vádat emeltek, és

b) a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés céljának

eléréséhez ez szükséges, és az elérni kívánt cél más módon nem biztosítható.

(2) Személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés rendelhető el

a) a terhelt jelenlétének biztosítása érdekében, ha

aa) megszökött, szökést kísérelt meg, vagy a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó

hatóság elől elrejtőzött, illetve

ab) megalapozottan feltehető, hogy a büntetőeljárásban elérhetetlenné válna, így

különösen megszökne, elrejtőzne,

b) a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának megakadályozása

érdekében, ha

ba) a terhelt a bizonyítás meghiúsítása érdekében a büntetőeljárásban részt vevő vagy

más személyt megfélemlített, jogellenesen befolyásolt, vagy tárgyi bizonyítási eszközt,

elektronikus adatot, vagy vagyonelkobzás alá eső dolgot megsemmisített,

meghamisított vagy elrejtett, illetve

bb) megalapozottan feltehető, hogy a terhelt a bizonyítást veszélyeztetné, így

különösen a büntetőeljárásban részt vevő vagy más személyt megfélemlítene,jogellenesen befolyásolna, tárgyi bizonyítási eszközt, elektronikus adatot vagy

vagyonelkobzás alá eső dolgot megsemmisítene, meghamisítana vagy elrejtene,

c) a bűnismétlés lehetőségének megakadályozása érdekében, ha

ca) * a terhelt a gyanúsítotti kihallgatását követően az eljárás tárgyát képező

bűncselekményt folytatta, vagy a gyanúsítotti kihallgatását követően elkövetett újabb,

szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt gyanúsítottként

hallgatták ki, illetve

cb) * megalapozottan feltehető, hogy a terhelt a megkísérelt vagy előkészített

bűncselekményt véghezvinné, az eljárás tárgyát képező bűncselekményt folytatná

vagy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el.

277. § (1) Távoltartás a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának, illetve –

ha ez a sértett vonatkozásában állapítható meg – a bűnismétlés megakadályozása

érdekében rendelhető el.

(2) Bűnügyi felügyelet a terhelt jelenlétének biztosítása, a bizonyítás

megnehezítésének vagy meghiúsításának megakadályozása, illetve a bűnismétlés

megakadályozása érdekében rendelhető el.

(3) Bűnügyi felügyelet mellett távoltartás is elrendelhető.

(4) Letartóztatás a terhelt jelenlétének biztosítása, a bizonyítás megnehezítésének

vagy meghiúsításának megakadályozása, illetve a bűnismétlés megakadályozása

érdekében rendelhető el, ha különösen

a) a bűncselekmény jellegére,

b) a nyomozás állására és érdekeire,

c) a terhelt személyi és családi körülményeire,

d) a terhelt és a büntetőeljárásban részt vevő vagy más személy viszonyára,

e) a terhelt büntetőeljárás előtt és az eljárás során tanúsított magatartására

tekintettel a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedéssel

elérni kívánt cél távoltartással, illetve bűnügyi felügyelettel nem biztosítható.

(5) Előzetes kényszergyógykezelés a bűnismétlés megakadályozása érdekében

rendelhető el, ha megalapozottan feltehető, hogy a terhelt kényszergyógykezelésének

van helye.

Személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedések elrendelése

278. § (1) A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés

elrendeléséről – a vádemelés előtt az ügyészség indítványára – a bíróság határoz.

(2) Távoltartás elrendelését a sértett is indítványozhatja. A sértett a távoltartás

elrendelésére irányuló indítványát a vádemelés előtt az ügyben eljáró ügyészségnél

terjesztheti elő. Az ügyészség a sértett indítványát az ügyiratokkal együtt

haladéktalanul továbbítja a bíróságnak.

(3) A bíróság a vádemelés előtt

a) letartóztatás helyett távoltartást, bűnügyi felügyeletet, vagy távoltartást és bűnügyi

felügyeletet rendelhet el,

b) az ügyészség által indítványozott távoltartás helyett enyhébb magatartási

szabályok előírásával bűnügyi felügyeletet rendelhet el,

c) bűnügyi felügyelet mellett távoltartást is, vagy bűnügyi felügyelet helyett

távoltartást rendelhet el,

d) előzetes kényszergyógykezelés helyett távoltartást, bűnügyi felügyeletet, bűnügyi

felügyeletet és távoltartást vagy letartóztatást rendelhet el,

e) az indítványozott magatartási szabálynál enyhébb vagy attól eltérő magatartási

szabályt is előírhat.

Személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedések megszűnése és

megszüntetése

279. § (1) A bíróságnak, az ügyészségnek és a nyomozó hatóságnak arra kell

törekednie, hogy a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés a

lehető legrövidebb ideig tartson.

(2) A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés megszűnik, ha

Hirdetésa) a tartama meghosszabbítás vagy fenntartás nélkül lejárt,

b) a nyomozás határideje lejárt és vádemelésre nem került sor,

c) az eljárást megszüntették vagy felfüggesztették,

d) az eljárást jogerősen befejezték.

(3) A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést meg kell

szüntetni, ha

a) az elrendelésének oka megszűnt,

b) helyette más személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést

rendeltek el, vagy

c) más ügyben a terhelt letartóztatását vagy előzetes kényszergyógykezelését

rendelték el.

(4) A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést meg lehet

szüntetni, ha a terhelt szabadságvesztést, elzárást vagy javítóintézeti nevelést tölt.

(5) A távoltartást, illetve a bűnügyi felügyeletet a más ügyben elrendelt távoltartásra,

illetve bűnügyi felügyeletre tekintettel meg lehet szüntetni, ha a távoltartással érintett

személyre vagy az előírt magatartási szabályra figyelemmel a távoltartás, illetve a

bűnügyi felügyelet célja a más ügyben elrendelt távoltartással, illetve bűnügyi

felügyelettel biztosított.

(6) A terhelt őrizete ismételten elrendelhető, ha szabadlábra kerülésekor a személyi

szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelésének feltételei

továbbra is fennállnak, és a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes

kényszerintézkedést

a) azért szüntették meg, mert a terhelt letartóztatását vagy előzetes

kényszergyógykezelését más ügyben rendelték el, vagy

b) a (4) bekezdés alapján szüntették meg.

(7) A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést a bíróság

szünteti meg, és azt a sértett indítványára elrendelt távoltartás kivételével a

vádemelés előtt az ügyészség is megszüntetheti.

XLVI. FEJEZET

TÁVOLTARTÁS ÉS BŰNÜGYI FELÜGYELET

Távoltartás

280. § (1) A távoltartás a terhelt szabad kapcsolattartását, és ennek érdekében a

terhelt szabad mozgáshoz és a lakóhely, illetve a tartózkodási hely szabad

megválasztásához való jogát korlátozza.

(2) Távoltartás elrendelése esetén a bíróság magatartási szabályként előírja, hogy a

terhelt meghatározott személlyel – közvetlenül vagy közvetve – ne lépjen kapcsolatba,

illetve ettől a személytől tartsa távol magát (a továbbiakban: távoltartással érintett

személy).

(3) A bíróság a (2) bekezdésben meghatározott cél biztosítása érdekében magatartási

szabályként előírhatja, hogy a terhelt

a) meghatározott lakást hagyjon el és onnan maradjon távol, illetve

b) a távoltartással érintett személy tényleges tartózkodási helyétől, munkahelyétől, az

e személy által rendszeresen látogatott intézményektől vagy egyéb helytől, különösen

nevelési, nevelési-oktatási- vagy gyógykezelés céljából látogatott egészségügyi

intézménytől, vallásgyakorlása során látogatott épülettől tartsa távol magát.

(4) A (3) bekezdés b) pontjának alkalmazása esetén, a magatartási szabályokat oly

módon kell előírni, hogy azok ne tegyék lehetetlenné a terhelt azon jogainak

gyakorlását, amely jogokat a távoltartással érintett személy vonatkozásában e

magatartási szabályok érintenek.

(5) Távoltartás elrendelése esetén a bíróság az elrendeléséről szóló véglegessé vált

határozatot kézbesíti

a) az indítvány előterjesztője,

b) a távoltartással érintett személy, és

c) ha a távoltartás elrendelését a sértett indítványozta, az ügyészség

részére.(6) A távoltartás megszűnéséről, illetve megszüntetéséről a távoltartással érintett

személyt is tájékoztatni kell.

Bűnügyi felügyelet

281. § (1) A bűnügyi felügyelet a terhelt szabad mozgáshoz és a lakóhely, illetve a

tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát korlátozza.

(2) Bűnügyi felügyelet elrendelése esetén a bíróság előírja, hogy a terhelt

a) a számára meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy

ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül ne hagyja el,

b) meghatározott jellegű nyilvános helyeket, nyilvános rendezvényeket vagy

meghatározott közterületeket ne látogasson, illetve

c) meghatározott időközönként és módon a rendőrség általános rendőrségi feladatok

ellátására létrehozott szervénél jelentkezzen.

(3) * A bíróság a bűnügyi felügyelettel elérni kívánt célt biztosító további magatartási

szabályokat is előírhat, ideértve a pártfogó felügyelet külön magatartási szabályaként

meghatározható olyan magatartási szabályokat is, amelyek célja a bűnismétlés

lehetőségének a megakadályozása.

(4) A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazása esetén a bíróság magatartási szabályként

meghatározza, hogy a terhelt a kijelölt területet, helyet milyen célból, különösen a

mindennapi élet szokásos szükségleteinek biztosítása, munkavégzés vagy

gyógykezelés céljából, milyen feltételek szerint hagyhatja el.

A távoltartás és a bűnügyi felügyelet magatartási szabályainak megtartását biztosító

intézkedések

282. § A távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet magatartási szabályainak megtartását

biztosító intézkedés

a) a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz, illetve

b) az óvadék.

283. § (1) A bíróság elrendelheti, hogy a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet

magatartási szabályainak megtartását a rendőrség általános rendőrségi feladatok

ellátására létrehozott szerve a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel

ellenőrizze.

(2) * A bíróság elrendeli, hogy a bűnügyi felügyelet megtartását a rendőrség általános

rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerve a terhelt mozgását nyomon követő

technikai eszközzel ellenőrizze, ha a bűnügyi felügyeletet kizárólag a letartóztatás

tartama felső határának eltelte miatt rendelte el.

(3) Ha a terhelt a technikai eszköz működtetésében nem működik közre, az a

magatartási szabályok megsértésének minősül. Erre a terheltet a terhelt mozgását

nyomon követő technikai eszköz alkalmazásának elrendelésekor figyelmeztetni kell.

(4) A bíróság a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz telepítésének

feltételeit annak elrendelésekor tisztázza.

284. § * Az óvadék a bíróság által meghatározott pénzösszeg, amelynek célja a

bíróság által elrendelt távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet magatartási szabályai

megtartásának, valamint a terhelt eljárási cselekményeken való jelenlétének

elősegítése. Az óvadék megállapításának e törvény eltérő rendelkezése hiányában

valamennyi, a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés 276. §

(2) bekezdésében meghatározott oka esetén helye van.

285. § (1) A terhelt vagy védője indítványozhatja, hogy a bíróság állapítsa meg az

óvadék összegét, és az óvadék letétele esetére

a) letartóztatás helyett távoltartást, bűnügyi felügyeletet, vagy távoltartást és bűnügyi

felügyeletet rendeljen el,

b) bűnügyi felügyelet helyett távoltartást rendeljen el,

c) bűnügyi felügyelet és távoltartás esetén a bűnügyi felügyeletet szüntesse meg,

vagy

d) bűnügyi felügyelet, vagy bűnügyi felügyelet és távoltartás esetén enyhébb

magatartási szabályokat írjon elő.

(2) Az óvadék megállapítására irányuló indítványban meg kell jelölni a letenni kívánt

óvadék összegét.(3) Az indítvány alapján a bíróság

a) az óvadék megállapítására és enyhébb kényszerintézkedés elrendelésére, vagy

enyhébb magatartási szabályok előírására irányuló indítványt elutasítja, vagy

b) megállapítja az óvadék összegét és az óvadék letétele esetére

ba) enyhébb személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést rendel

el,

bb) az (1) bekezdés c) pontja esetén a bűnügyi felügyeletet megszünteti, vagy

bc) enyhébb magatartási szabályokat ír elő.

(4) A bíróság az óvadék megállapításáról a személyi szabadságot érintő bírói

engedélyes kényszerintézkedés elrendelésével, meghosszabbításával vagy

fenntartásával, illetve a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes

kényszerintézkedés megszüntetésére irányuló indítvány elbírálásával együtt is

rendelkezhet.

(5) Ha a bíróság az indítványt elutasítja, a terhelt vagy védője az óvadék

megállapítása iránt ismételten akkor terjeszthet elő indítványt, ha új körülményre

hivatkozik.

(6) Óvadék nem állapítható meg

a) előzetes kényszergyógykezelés elrendelése esetén, illetve

b) a távoltartás esetén enyhébb magatartási szabályok előírása érdekében.

286. § (1) Az óvadék tárgya pénz lehet, az óvadékot a terhelt vagy védője teheti le.

(2) * Az óvadék összege nem lehet kevesebb, mint ötszázezer forint, annak összegét

a bíróság a jelenlét biztosításával, a bizonyítás megnehezítésével vagy

meghiúsításával, illetve a bűnismétléssel kapcsolatos fenyegetettség mértékéhez

igazodóan, a bűncselekmény tárgyi súlya alapján, a terhelt személyi körülményeire és

vagyoni helyzetére is figyelemmel állapítja meg.

(3) Fellebbezésnek az óvadék összegének megállapítása ellen is helye van.

287. § (1) Az óvadékot az óvadékot megállapító határozat véglegessé válását

követően, a véglegessé válástól számított három hónapon belül lehet letenni. A letett

óvadék nem vonható vissza.

(2) Az óvadék letételének igazolását követően a bíróság rendelkezése alapján

a) a letartóztatásban lévő terheltet haladéktalanul szabadon kell bocsátani, és a

bíróság határozatában meghatározott enyhébb személyi szabadságot érintő bírói

engedélyes kényszerintézkedést az előírt magatartási szabályok szerint kell

végrehajtani,

b) távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet esetén a bíróság határozatában

meghatározott személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést, a

meghatározott magatartási szabályok alkalmazásával kell végrehajtani.

(3) Ha a terhelt vagy a védője az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem

tette le az óvadékot, óvadék megállapítása iránt ismételten akkor terjeszthet elő

indítványt, ha új körülményre hivatkozik.

288. § (1) Az óvadék letevője elveszti a jogát a letett óvadék összegére, ha a bíróság a

terhelt letartóztatását

a) * a 293. § (3) vagy (4) bekezdése alapján, vagy

b) az óvadék letételét követően tanúsított magatartása következtében

elrendeli.

(2) Az óvadék letevője elveszti a jogát a letett óvadék összegére akkor is, ha a terhelt

letartóztatását azért nem lehet elrendelni, mert a terhelt elérhetetlenné vált.

(3) Az óvadék elvesztését követően óvadék ismételten nem állapítható meg.

(4) Az óvadék összegét az óvadék letevőjének vissza kell adni, ha a terhelttel szemben

alkalmazott személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés – az (1)

és (2) bekezdés kivételével – megszűnt vagy azt megszüntették.

A távoltartás és a bűnügyi felügyelet tartama

289. § (1) A vádemelés előtt elrendelt távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet az

elsőfokú bíróság tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb négy

hónapig tart.(2) A távoltartást, illetve a bűnügyi felügyeletet a bíróság alkalmanként legfeljebb

négy hónappal meghosszabbíthatja.

(3) A vádemelés előtt a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet meghosszabbítása

iránt

a) az ügyészség,

b) a sértett indítványára elrendelt távoltartás esetén a sértett vagy az ügyészség

a kényszerintézkedés tartamának lejárta előtt legalább öt nappal tesz indítványt a

bíróságnak.

290. § (1) A vádemelés után az elsőfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott

távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának

kihirdetéséig tart.

(2) * Az elsőfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy

fenntartott, valamint a másodfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott távoltartás,

illetve bűnügyi felügyelet a másodfokú eljárás befejezéséig tart.

(3) * A másodfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy

fenntartott, továbbá a harmadfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott távoltartás,

illetve bűnügyi felügyelet a harmadfokú eljárás befejezéséig tart.

(4) Az elsőfokú vagy a másodfokú bíróság ügydöntő határozatának hatályon kívül

helyezése és új eljárásra utasítása esetén a másodfokú vagy a harmadfokú bíróság

által elrendelt vagy fenntartott távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet a megismételt

eljárásra utasított bíróságnak a megismételt eljárásban a tárgyalás előkészítése során

hozott határozatáig, vagy fellebbezés esetén a fellebbezés elbírálására jogosult

bíróság 630. § (5) bekezdése szerinti döntéséig tart.

(5) A másodfokú vagy a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése elleni

fellebbezés elbírálása után elrendelt vagy fenntartott távoltartás, illetve bűnügyi

felügyelet, a lefolytatásra, vagy a megismételt eljárásra utasított bíróság tárgyalás

előkészítése során hozott határozatáig tart.

291. § (1) * Ha a vádemelés után, a bűnügyi felügyelet, illetve a távoltartás elsőfokú

bíróság általi fenntartásától vagy elrendelésétől számítva

a) hat hónap eltelt, és az elsőfokú bíróság még nem hozott ügydöntő határozatot, az

elsőfokú bíróság,

b) egy év eltelt, és az elsőfokú bíróság még nem hozott ügydöntő határozatot, a

másodfokú bíróság,

c) a b) pontban meghatározott határidőt követően az elsőfokú bíróság ügydöntő

határozatának meghozataláig a másodfokú bíróság legalább hathavonta

a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet indokoltságát felülvizsgálja.

(2) * Az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatát követően elrendelt vagy fenntartott

távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet indokoltságát a másodfokú bíróság, a másodfokú

bíróság ügydöntő határozatát követően elrendelt vagy fenntartott távoltartás, illetve

bűnügyi felügyelet indokoltságát a harmadfokú bíróság hathavonta felülvizsgálja.

(3) Ha az eljáró bíróság a bűnügyi felügyeletet, illetve a távoltartást a 290. § (2)–(4)

bekezdése alapján elrendelte, vagy fenntartotta, a (2) bekezdésben meghatározott hat

hónapos határidőt ettől az időponttól kell számítani.

A távoltartás és a bűnügyi felügyelet részleges feloldása és módosítása

292. § (1) Ha a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet tartama alatt a terhelt vagy a

távoltartással érintett személy életkörülményeiben olyan lényeges változás következik

be, amely miatt

a) az előírt magatartási szabályoktól történő ideiglenes eltérés, vagy azok ideiglenes

felfüggesztése szükséges, a vádemelés előtt az ügyészség, azt követően, illetve a

sértett indítványára elrendelt távoltartás esetén a bíróság a távoltartás, illetve a

bűnügyi felügyelet magatartási szabályait hivatalból vagy a terhelt, a védő és a

távoltartással érintett személy indítványára részlegesen feloldhatja,

b) az előírt magatartási szabályok tartós vagy végleges módosítása szükséges, a

bíróság a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet magatartási szabályait az ügyészség,

a terhelt, a védő vagy a távoltartással érintett személy indítványára módosítja.(2) A magatartási szabályok részleges feloldására vagy módosítására irányuló

indítvány esetén az annak elbírálására az (1) bekezdés alapján jogosult bíróság, vagy

ügyészség

a) az indítványt elutasítja,

b) az indítványnak részben helyt ad, és a magatartási szabályokat részlegesen feloldja

vagy módosítja, egyebekben az indítványt elutasítja, vagy

c) az indítványnak helyt ad, és a magatartási szabályokat részlegesen feloldja,

módosítja.

(3) A távoltartás magatartási szabályainak részleges feloldásáról és módosításáról

rendelkező határozatot közölni kell

a) a távoltartással érintett személlyel is,

b) az ügyészséggel is, ha a részleges feloldást vagy a módosítást a távoltartással

érintett személy indítványozta.

(4) A bűnügyi felügyelet, illetve távoltartás magatartási szabályainak indítvánnyal

egyező részleges feloldása, módosítása ellen – az (5) bekezdés kivételével – nincs

helye jogorvoslatnak. Az indítvány elutasítása, vagy az indítványt elbíráló határozat

elutasító rendelkezése ellen az indítványozó terjeszthet előjogorvoslatot.

(5) Ha távoltartás magatartási szabályainak részleges feloldását, vagy módosítását a

távoltartással érintett személy indítványozta, az indítványnak helyt adó határozat

ellen a terhelt és a védő, a részben helyt adó határozat ellen a terhelt és a védő is

jogorvoslatot terjeszthet elő.

(6) Ha a bíróság a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés

elrendelésekor ezt nem zárja ki, a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet alatt álló

terhelt bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, más hatóság vagy szakértő idézésével

kapcsolatos megjelenési kötelezettségének teljesítése, illetve ilyen értesítéssel

kapcsolatos megjelenési jogának gyakorlása érdekében az ahhoz szükséges

időtartamra és mértékben a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet magatartási

szabályaitól külön engedély nélkül is eltérhet. Ebben az esetben a terhelt köteles

a) az idézésről vagy az értesítésről legkésőbb annak kézhezvételételét követő

munkanapon az idézés vagy értesítés megismerésének biztosításával együtt a

magatartási szabályok megtartását ellenőrző hatóságot tájékoztatni,

b) az idézést vagy értesítést kibocsátó hatóság előtt történt megjelenését és annak

időtartamát, a megjelenését követő három munkanapon belül igazolni.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott tájékoztatási és igazolási kötelezettség

elmulasztása a magatartási szabályok megszegésének minősül.

A távoltartás és a bűnügyi felügyelet végrehajtása és magatartási szabályainak

megszegése

293. § (1) Ha a bűnügyi felügyelet, illetve a távoltartás elrendelése után állapítható

meg, hogy a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés

végrehajtásának feltételei nem állnak fenn, így különösen, ha a terhelt mozgását

nyomon követő technikai eszköz nem telepíthető, a terhelt őrizetét kell elrendelni, és a

személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés tárgyában a bíróság

új határozatot hoz.

(2) * Ha a terhelt a távoltartás vagy a bűnügyi felügyelet magatartási szabályait

megszegi, a terheltet a bíróság rendbírsággal sújthatja.

(3) A magatartási szabályok ismételt vagy súlyos megszegése esetén a terhelt őrizete

rendelhető el, és

a) a távoltartás magatartási szabályainak megszegése esetén a távoltartás mellett

vagy helyett a terhelt bűnügyi felügyelete rendelhető el,

b) a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz alkalmazása rendelhető el,

c) hátrányosabb vagy más magatartási szabályok megállapításának van helye, vagy

d) a terhelt letartóztatása rendelhető el.

(4) Ha a terhelt az eljárási cselekményen idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt

alapos okkal előzetesen nem menti ki, vagy az akadály megszűnése után alapos okkal

nyomban nem igazolja, rendbírsággal sújtható, vagy a (3) bekezdésben meghatározott

intézkedések alkalmazása érdekében őrizete rendelhető el.A távoltartás és a bűnügyi felügyelet megszüntetése, valamint a magatartási

szabályok megváltoztatása

294. § (1) A távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet megszüntetését, valamint

enyhébb magatartási szabályok megállapítását

a) az ügyészség, a terhelt, vagy a védő, illetve

b) a sértett indítványára elrendelt távoltartás esetén a terhelt, a védő vagy a sértett

indítványozhatja.

(2) A távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet megszüntetése vagy az enyhébb

magatartási szabályok megállapítása iránti indítványt a bíróság érdemben

megvizsgálja, és erről határozatot hoz. Ha az indítványt nem az ügyészség terjesztette

elő, a bíróság beszerzi az ügyészség észrevételét vagy indítványát.

(3) A bíróság az indítvány elbírálását

a) mellőzi, ha a terhelt az elbíráláskor már nem áll személyi szabadságot érintő bírói

engedélyes kényszerintézkedés hatálya alatt, vagy más személyi szabadságot érintő

bírói engedélyes kényszerintézkedés hatálya alatt áll,

b) a terhelt egyidejű tájékoztatása mellett mellőzheti, ha az indítvány előterjesztése és

az indítvány elbírálása között a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes

kényszerintézkedést meghosszabbította vagy fenntartotta.

295. § (1) A bíróság a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet meghosszabbítása vagy

fenntartása esetén hivatalból enyhébb magatartási szabályokat állapíthat meg, ha a

személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedéssel elérni kívánt cél

így is elérhető.

(2) * A bíróság – a vádemelés előtt az ügyészség indítványára – a terhelt számára

hátrányosabb magatartási szabályokat állapíthat meg, ha a személyi szabadságot

érintő bírói engedélyes kényszerintézkedéssel elérni kívánt cél eléréséhez ez

szükséges.

XLVII. FEJEZET

A LETARTÓZTATÁS

296. § A letartóztatás a terhelt személyi szabadságának bírói elvonása a jogerős

ügydöntő határozat meghozatala előtt.

A letartóztatás tartama

297. § (1) A vádemelés előtt elrendelt letartóztatás az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás

előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb egy hónapig tart.

(2) A letartóztatást a bíróság a letartóztatás elrendelésétől számított egy év elteltéig

alkalmanként legfeljebb három hónappal, ezt követően alkalmanként legfeljebb két

hónappal meghosszabbíthatja.

(3) A vádemelés előtt a letartóztatás meghosszabbítása iránt az ügyészség a

letartóztatás tartamának lejárta előtt legalább öt nappal tesz indítványt a bíróságnak.

(4) A vádemelést követően a letartóztatás tartamára a bűnügyi felügyelet tartamára

vonatkozó rendelkezéseket a 298. §-ban meghatározott eltéréssel kell megfelelően

alkalmazni azzal, hogy az elsőfokú vagy a másodfokú bíróság ügydöntő határozatának

kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott letartóztatás legfeljebb a nem jogerős

ítélettel kiszabott szabadságvesztés tartamáig tart.

A letartóztatás tartamának felső határa

298. § (1) A letartóztatás legfeljebb *

a) egy évig tart, ha a terhelttel szemben három évnél nem súlyosabb,

b) két évig tart, ha a terhelttel szemben öt évnél nem súlyosabb,

c) három évig tart, ha a terhelttel szemben tíz évnél nem súlyosabb,

d) * négy évig tart, ha a terhelttel szemben tíz évnél súlyosabb,

e) * öt évig tart, ha a terhelttel szemben életfogytig tartó

szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható,

a) *

b) az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott letartóztatás

esetén,c) ha a másodfokú vagy a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése elleni

fellebbezés elbírálása iránti eljárás van folyamatban, vagy

d) ha hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárás van folyamatban.

(3) Ha a terhelt a letartóztatás (1) bekezdés szerinti megszűnése után elrendelt

bűnügyi felügyelet magatartási szabályait megszegi, letartóztatása ismét

elrendelhető. Ebben az esetben a letartóztatás (1) bekezdés szerinti tartamát a

letartóztatás ismételt elrendelésének napjától kell számítani.

(4) * Az (1) bekezdés e) pontja szerinti letartóztatás tartamának felső határa további

egy évvel meghosszabbodik, ha

a) a vádemelésre bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény miatt került sor,

b) a vádemelést követően az Európai Unió tagállamán kívüli országot érintő bűnügyi

jogsegélykérelem előterjesztése volt szükséges,

c) a vádemelésre terrorcselekmény bűntette miatt került sor,

d) a vádemelésre előre kitervelten, nyereségvágyból, több ember sérelmére elkövetett

vagy a Btk. 160. § (7) bekezdés a) pontjára figyelemmel a (2) bekezdés l) pontjában

meghatározott emberölés bűntette miatt került sor,

e) a bíróság megállapítja, hogy a letartóztatásban lévő terhelt a vádemelést követően

megszökött, szökést kísérelt meg, illetve bizonyítás meghiúsítása érdekében a

büntetőeljárásban részt vevő vagy más személyt megfélemlített, jogellenesen

befolyásolt vagy tárgyi bizonyítási eszközt, elektronikus adatot, vagy vagyonelkobzás

alá eső dolgot megsemmisített, meghamisított vagy elrejtett.

(5) * Ha a bíróság a bűnügyi felügyeletet kizárólag az (1) bekezdés e) pontjában

meghatározott letartóztatás tartama felső határának eltelte miatt rendeli el, akkor a

bíróság

a) a terhelt számára előírja, hogy meghatározott lakást, egyéb helyiséget vagy ahhoz

tartozó bekerített helyet nem hagyhat el engedély nélkül,

b) a bűnügyi felügyelet végrehajtására alkalmas lakóhellyel nem rendelkező terhelt

számára előírja, hogy a bűnügyi felügyeletet az állam által biztosított szálláshelyen

töltse,

c) nem engedélyezheti, hogy a terhelt a számára kijelölt helyet munkavégzés céljából

elhagyja.

A letartóztatás végrehajtása

299. § (1) A vádemelés előtt a nyomozó hatóság vagy az ügyészség, a vádemelés után

a bíróság a terhelt letartóztatásának elrendelése esetén haladéktalanul megteszi a

275. §-ban szabályozott intézkedéseket.

(2) * Az ügyészség rendelkezése alapján a letartóztatást rendőrségi fogdában kell

végrehajtani, ha az eljárási cselekmények elvégzése ezt indokolttá teszi, ennek

tartama legfeljebb összesen hatvan nap lehet.

(3) A gyanúsított rendőrségi fogdában történő elhelyezése tárgyában hozott határozat

ellen panasznak nincs helye.

(4) * A bíróság a terhelt vagy a védő indítványára a terhelt és gyermeke együttes

elhelyezést biztosító részlegen történő elhelyezéséről rendelkezik, ha a terhelt

egyévesnél fiatalabb gyermekét gondozó nő és nem áll fenn törvényben

meghatározott kizáró ok.

A letartóztatás megszüntetése iránti indítvány elbírálása

300. § (1) A letartóztatás megszüntetése, illetve enyhébb, a személyi szabadságot

érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelése iránt az ügyészség, a terhelt,

illetve a védője terjeszthet elő indítványt.

(2) A letartóztatás megszüntetése, illetve az enyhébb személyi szabadságot érintő

bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelése iránti indítványt a bíróság érdemben

megvizsgálja, és erről határozatot hoz. Ha az indítványt nem az ügyészség terjesztette

elő, a bíróság beszerzi az ügyészség észrevételét vagy indítványát.

(3) A letartóztatás megszüntetése iránt, ismételten azonos tartalommal előterjesztett

indítvány érdemi indokolás nélkül nem utasítható el, ha a letartóztatás elrendelése,

meghosszabbítása vagy fenntartása óta három hónap eltelt.

(4) A bíróság az indítvány elbírálásáta) mellőzi, ha a terhelt már nem áll személyi szabadságot érintő bírói engedélyes

kényszerintézkedés hatálya alatt, vagy más személyi szabadságot érintő bírói

engedélyes kényszerintézkedés hatálya alatt áll,

b) * a terhelt és a védő egyidejű értesítése mellett mellőzheti, ha az indítvány

előterjesztése és az indítvány elbírálása között a letartóztatást meghosszabbította

vagy fenntartotta.

XLVIII. FEJEZET

AZ ELŐZETES KÉNYSZERGYÓGYKEZELÉS

301. § (1) Az előzetes kényszergyógykezelés a kóros elmeállapotú terhelt személyi

szabadságának bírói elvonása a jogerős ügydöntő határozat meghozatala előtt.

(2) * Az előzetes kényszergyógykezelésre az e Fejezetben foglalt eltérésekkel és a

298. § kivételével a letartóztatás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az előzetes kényszergyógykezelés elrendelése, meghosszabbítása, illetve

fenntartása ellen a terhelt házastársa és élettársa is jogosult fellebbezésre.

(4) Az előzetes kényszergyógykezelés megszüntetése iránt a terhelt házastársa és

élettársa is indítványt terjeszthet elő.

(5) A vádemelés előtt elrendelt előzetes kényszergyógykezelés az elsőfokú bíróságnak

a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb hat hónapig tart.

(6) * Az előzetes kényszergyógykezelést a vádemelés előtt a bíróság alkalmanként

legfeljebb hat hónappal hosszabbíthatja meg.

(7) Az előzetes kényszergyógykezelést végrehajtó intézet a vádemelés előtt az

ügyészséget, a vádemelés után a bíróságot haladéktalanul tájékoztatja, ha az előzetes

kényszergyógykezelés megszüntetése indokolt.

XLIX. FEJEZET

KUTATÁS, MOTOZÁS

A kutatás

302. § (1) A kutatás a büntetőeljárás eredményes lefolytatása érdekében a lakás, az

egyéb helyiség, a bekerített hely vagy a jármű átkutatása. A kutatás információs

rendszer, illetve adathordozó átvizsgálására is kiterjedhet.

(2) Kutatást akkor lehet elrendelni, ha megalapozottan feltehető, hogy az

a) bűncselekmény elkövetőjének elfogására,

b) bűncselekmény nyomainak felderítésére,

c) bizonyítási eszköz megtalálására,

d) elkobozható, illetve vagyonelkobzás alá eső dolog megtalálására vagy

e) információs rendszer, illetve adathordozó átvizsgálására

vezet.

303. § (1) A kutatást a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendeli el.

(2) * Ha a közjegyzői vagy ügyvédi irodában tartandó kutatás közjegyzői vagy ügyvédi

tevékenységgel összefüggő védett adat megismerésére irányul, a kutatást a bíróság

rendeli el. A közjegyzői vagy ügyvédi irodában tartott kutatáson ügyész jelenléte

kötelező.

(3) Ha a kutatás elrendeléséhez szükséges bírósági határozat meghozatala olyan

késedelemmel járna, amely a kutatással elérni kívánt célt jelentősen veszélyeztetné, a

kutatás a bíróság határozata nélkül is végrehajtható. Ilyen esetben a bíróság

határozatát utólag haladéktalanul be kell szerezni. Ha a kutatást a bíróság nem rendeli

el, annak eredménye bizonyítékként nem használható fel.

304. § (1) A kutatást elrendelő határozatnak tartalmaznia kell a kutatás célját és az

elrendelését megalapozó tényeket.

(2) Ha ez lehetséges, a kutatást elrendelő határozatban meg kell jelölni azt a személyt,

bizonyítási eszközt, elkobozható vagy vagyonelkobzás alá eső dolgot, információs

rendszert vagy adathordozót, aki vagy amely megtalálására a kutatás irányul.

305. § (1) A kutatást – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az érintett

ingatlan vagy jármű tulajdonosának, birtokosának vagy használójának a jelenlétében

kell végrehajtani.(2) A kutatás az érintett ingatlan, illetve jármű tulajdonosának, birtokosának vagy

használójának védője, képviselője vagy az általa megbízott nagykorú személy

jelenlétében is végrehajtható. Ha ilyen személy nincs jelen, akkor az érintett

érdekeinek védelmére az ügyben nem érdekelt, nagykorú személy jelenlétében kell a

kutatást végrehajtani.

(3) A kutatás megkezdése előtt ismertetni kell a kutatást elrendelő határozat

tartalmát, és ha ez lehetséges, a határozatot a helyszínen kézbesíteni kell.

(4) Ha a kutatás meghatározott személy, bizonyítási eszköz, dolog, információs

rendszer vagy adathordozó megtalálására irányul, akkor fel kell szólítani az érintett

ingatlan, illetve jármű tulajdonosát, birtokosát vagy használóját, illetve az általa

megbízott személyt, hogy a keresett tárgyi bizonyítási eszköz vagy személy hollétét

fedje fel, illetve a keresett elektronikus adatot tegye hozzáférhetővé. A felszólítás

teljesítése esetén a kutatás csak akkor folytatható, ha megalapozottan feltehető, hogy

a kutatás során más bizonyítási eszköz, dolog, információs rendszer vagy adathordozó

is fellelhető.

(5) A terhelt kivételével a kutatást akadályozó személy rendbírsággal sújtható.

A motozás

306. § (1) A motozás a bizonyítási eszköz, az elkobozható, illetve a vagyonelkobzás alá

eső dolog megtalálása céljából a motozás alá vont személy ruházatának és testének

az átvizsgálása. A motozás során a motozás alá vont személynél található bármely

dolog is átvizsgálható.

(2) * Motozást a terhelttel, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan

gyanúsítható személlyel vagy az olyan személlyel szemben lehet elrendelni, akiről

megalapozottan feltehető, hogy bizonyítási eszközt, elkobozható, illetve

vagyonelkobzás alá eső dolgot tart magánál.

(3) A motozást az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendeli el.

307. § (1) Ha a motozás meghatározott dolog megtalálására irányul, akkor a motozás

alá vont személyt fel kell szólítani, hogy a keresett dolgot adja át. A felszólítás

teljesítése esetén a motozást nem lehet folytatni.

(2) A motozás nem történhet szeméremsértő módon.

(3) A testüregek átvizsgálását csak orvos végezheti, és a vizsgálat során egészségügyi

dolgozó is jelen lehet.

(4) A motozásnál jelen lehet a motozás helyszínén tartózkodó, a motozás alá vont

személy által megjelölt nagykorú személy, feltéve, hogy jelenléte az eljárás érdekeit

nem sérti.

(5) A késedelmet nem tűrő eset kivételével a motozást a motozás alá vont személlyel

azonos nemű személy végezheti, és a motozás során csak azonos nemű személy lehet

jelen. A testüregek átvizsgálását végző orvos, a vizsgálat során közreműködő

egészségügyi dolgozó és a motozás alá vont személy által megjelölt nagykorú személy

a motozás alá vont személytől különböző nemű személy is lehet.

(6) * A terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személy kivételével a motozást akadályozó személy rendbírsággal sújtható.

L. FEJEZET

A LEFOGLALÁS

A lefoglalás elrendelése

308. § (1) A lefoglalás célja a bizonyítási eszköz, illetve az elkobozható dolog vagy a

vagyonelkobzás alá eső vagyon biztosítása a büntetőeljárás eredményes lefolytatása

érdekében. A lefoglalás a lefoglalás tárgya feletti tulajdonjogot korlátozza.

(2) El kell rendelni a lefoglalást, ha annak tárgya

a) bizonyítási eszköz, vagy

b) elkobozható, illetve vagyonelkobzás alá esik.

(3) Lefoglalni az ingó dolgot, a számlapénzt, az elektronikus pénzt vagy az elektronikus

adatot lehet.

309. § (1) A lefoglalást a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendeli el.(2) A bíróság rendeli el a közjegyzői vagy ügyvédi irodában tartott, a közjegyzői vagy

ügyvédi tevékenységgel összefüggő védett adatot tartalmazó bizonyítási eszköz

lefoglalását.

(3) A vádemelés előtt az ügyészség, azt követően a bíróság rendeli el

a) a címzettnek még nem kézbesített postai küldemény vagy egyéb zárt küldemény,

b) a címzettnek még nem továbbított, elektronikus hírközlési szolgáltatás során

továbbítandó közlés vagy küldemény, illetve

c) a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti

médiatartalom-szolgáltató szerkesztőségében tartott, e tevékenységgel összefüggő

bizonyítási eszköz

lefoglalását.

(4) Ha a lefoglalás elrendeléséhez szükséges bírósági vagy ügyészségi határozat

meghozatala olyan késedelemmel járna, amely a lefoglalással elérni kívánt célt

jelentősen veszélyeztetné, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a lefoglalás

elrendelésére jogosult döntéséig végrehajthatja a lefoglalást, illetve megtilthatja a

közlés vagy küldemény elküldését. Ilyen esetben a lefoglalás elrendelésére jogosult

határozatát haladéktalanul be kell szerezni. Ha a lefoglalás elrendelésére jogosult a

lefoglalást nem rendeli el, a lefoglalt bizonyítási eszközt vagy küldeményt az

érintettnek vissza kell adni, illetve az elküldésre vonatkozó tilalmat fel kell oldani.

310. § (1) Nem lehet lefoglalni

a) * a terhelt, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy

és a védő közötti közlést vagy küldeményt, illetve

b) a védőnek az ügyre vonatkozó feljegyzését.

(2) A (4) bekezdésben meghatározott kivétellel nem lehet lefoglalni

a) * a terhelt, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy

és a tanúvallomás megtagadására jogosult személy közötti közlést vagy küldeményt,

illetve

b) azt a bizonyítási eszközt, amelynek tartalmára a tanúvallomás megtagadható,

ha azt a tanúvallomás megtagadására jogosult személy őrzi.

(3) A (4) bekezdésben meghatározott kivétellel nem lehet lefoglalni a tanúvallomás

megtagadására a 173. § alapján jogosult személynek a foglalkozása gyakorlása vagy

közmegbízatása érdekében használt helyiségében őrzött, e tevékenységével

összefüggő iratot vagy elektronikus adatot.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetben a lefoglalást el lehet rendelni, ha

a) a bűncselekményt a lefoglalandó bizonyítási eszközre követték el,

b) a lefoglalás tárgya a bűncselekmény eszköze,

c) a lefoglalandó bizonyítási eszköz az elkövető nyomait hordozza,

d) * a tanúvallomás megtagadására jogosult személy az üggyel kapcsolatban

megalapozottan gyanúsítható tettességgel, részességgel, bűnpártolással vagy

pénzmosással,

e) a tanúvallomás megtagadására jogosult személy a lefoglalandó bizonyítási eszközt

– a (2) és (3) bekezdésben meghatározott rendelkezésre való figyelmeztetést követően

– önként átadja vagy hozzáférhetővé teszi, illetve

f) a tanúvallomás megtagadásra a 174. § alapján jogosult személyt a számára

információt átadó személy kilétének felfedésére kötelezte a bíróság.

A lefoglalás végrehajtása

311. § (1) A lefoglalást

a) birtokba vétellel,

b) a megőrzés más módon történő biztosításával,

c) az érintett őrizetében hagyással, vagy

d) az elektronikus adat esetében a 315. § (1) bekezdésében meghatározott módon

lehet végrehajtani.

(2) A lefoglalást akkor lehet az érintett őrizetében hagyással vagy a megőrzés más

módon történő biztosításával végrehajtani, ha

a) a dolog birtokba vételre nem alkalmas,b) a dolog vagy elektronikus adat birtokosának, kezelőjének azok használatához

fűződő érdeke ezt indokolja, vagy

c) más fontos ok ezt szükségessé teszi.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a lefoglalt dolog vagy elektronikus adat

kizárólag a lefoglalást elrendelő bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság

hozzájárulásával adható más birtokába. A hozzájárulás esetén a lefoglalt dolog

megőrzésére az új birtokos köteles.

(4) A kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben

meghatározott különleges védelemmel érintett dolog lefoglalása a védelem

időtartamának leteltét követően hajtható végre.

(5) A lefoglalás végrehajtásának módjáról az elrendelésről szóló határozatban kell

rendelkezni.

(6) A büntetőeljárás alatt a lefoglalás fenntartásának indokoltságát jogszabályban

meghatározottak szerint vizsgálni kell. Ha a lefoglalásra a továbbiakban az eljárás

érdekében nincs szükség, haladéktalanul intézkedni kell a lefoglalás megszüntetése és

a lefoglalt dolog kiadása iránt, vagy a lefoglalt dolog elkobzását kell indítványozni.

312. § (1) A lefoglalás végrehajtása érdekében a dolog, illetve az elektronikus adat

birtokosát vagy kezelőjét fel kell szólítani, hogy a keresett dolog hollétét fedje fel,

illetve az elektronikus adatot tegye hozzáférhetővé. A felszólítás teljesítésének

megtagadása esetén a keresett dolgot, illetve elektronikus adatot kutatással vagy

motozással kell felkutatni. Erre az érintettet figyelmeztetni kell.

(2) Ha az érintett a felszólításnak nem tesz eleget, rendbírsággal sújtható, kivéve

a) * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személy,

b) az a személy, aki a tanúvallomás megtagadására jogosult, illetve

c) az a személy, aki tanúként nem hallgatható ki.

(3) * A terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személy kivételével a lefoglalást akadályozó személy rendbírsággal sújtható.

Az irat lefoglalása

313. § (1) Az eredeti iratot akkor kell lefoglalni, ha

a) az elkobozható,

b) az a vagyonelkobzás alá eső vagyonnal kapcsolatos jogcímet vagy az azzal való

rendelkezési jogot igazoló okirat,

c) az a bűncselekmény nyomait hordozza,

d) előre meg nem határozható vagy jelentős mennyiségű iratot kell átvizsgálni, vagy

e) a bizonyítás sikeressége érdekében ez feltétlenül szükséges.

(2) Ha az eredeti iratra az eljárás során nincs szükség, arról a lefoglalást elrendelő

technikai lehetőségeire, illetve a lefoglalt irat mennyiségére tekintettel a legrövidebb

időn belül másolatot kell készíteni. Ilyen esetben az eredeti irat lefoglalása csak a

másolat elkészítéséig, de legfeljebb két hónapig tarthat.

(3) Ha ez az eljárás érdekét nem veszélyezteti, a lefoglalt eredeti iratról a birtokosa

részére – indítványra – hiteles másolatot kell készíteni.

314. § (1) Ha az irat birtokosa, illetve védője vagy képviselője szerint annak tartalmára

a 172. § alapján megtagadható a tanúvallomás és az irat tartalmának a

megismeréséhez nem járul hozzá, az iratot, illetve az azt tartalmazó adathordozót

lezártan bocsátja a nyomozó hatóság vagy az ügyészség rendelkezésére. Ilyen

esetben a nyomozó hatóság, illetve az ügyészségi nyomozást folytató ügyészségi

szerv tagja az irat tartalmát nem ismerheti meg.

(2) A nyomozó hatóság által folytatott nyomozás esetén az ügyészség, az ügyészség

által folytatott nyomozás esetén a felettes ügyészség a lezárt irat, illetve adathordozó

tartalmának megismerése után haladéktalanul dönt a lefoglalásról, vagy ha arra nem

jogosult, a lefoglalás elrendelése iránt haladéktalanul indítványt tesz a bíróságnak. Ha

az ügyészség vagy a bíróság a lefoglalást nem rendeli el, az irat sem a folyamatban

lévő ügyben, sem más büntetőeljárásban bizonyítási eszközként nem használható fel.

Az elektronikus adat lefoglalása és a megőrzésére kötelezés

315. § (1) Az elektronikus adat lefoglalásáta) az elektronikus adatról másolat készítésével,

b) az elektronikus adat áthelyezésével,

c) az azt tartalmazó információs rendszer vagy adathordozó teljes tartalmáról történő

másolat készítésével,

d) az azt tartalmazó információs rendszer vagy adathordozó lefoglalásával, vagy

e) jogszabályban meghatározott más módon

lehet végrehajtani.

(2) A fizetésre használt elektronikus adat lefoglalását úgy is végre lehet hajtani, hogy

az elektronikus adattal olyan műveletet végeznek, amely az érintettnek az

elektronikus adat által kifejezett vagyoni érték feletti rendelkezési lehetőségét

megakadályozza.

(3) Az elektronikus adatként létező irat lefoglalására a 313–314. § rendelkezéseit is

megfelelően alkalmazni kell.

(4) Az elektronikus adat lefoglalását úgy kell végrehajtani, hogy az a büntetőeljárás

céljából szükségtelen elektronikus adatra lehetőleg ne terjedjen ki, illetve az ilyen

elektronikus adatot a lefoglalás a legrövidebb ideig érintse.

(5) Az elektronikus adatot tartalmazó információs rendszer vagy adathordozó akkor

foglalható le, ha

a) az elkobozható, illetve vagyonelkobzás alá esik,

b) az tárgyi bizonyítási eszközként bír jelentőséggel, vagy

c) a bizonyítás érdekében az abban tárolt, előre meg nem határozható vagy jelentős

mennyiségű elektronikus adat átvizsgálására van szükség.

(6) Ha ez az eljárás érdekét nem veszélyezteti, információs rendszer vagy adathordozó

lefoglalása esetén az elektronikus adattal rendelkezni jogosult kérésére másolatot kell

készíteni az általa megjelölt elektronikus adatról.

316. § (1) A bűncselekmény felderítése, illetve a bizonyítás érdekében elektronikus

adat megőrzésére kötelezést lehet elrendelni. Az elektronikus adat megőrzésére

kötelezés az elektronikus adat birtokosának, feldolgozójának, illetve kezelőjének (a

továbbiakban együtt: megőrzésre kötelezett) az elektronikus adat feletti rendelkezési

jogát korlátozza.

(2) Az elektronikus adat megőrzésére kötelezést a bíróság, az ügyészség vagy a

nyomozó hatóság rendeli el.

(3) Az elektronikus adat megőrzésére kötelezést akkor lehet elrendelni, ha az

a) bizonyítási eszköz felderítéséhez,

b) bizonyítási eszköz biztosításához, illetve

c) a gyanúsított kilétének vagy tényleges tartózkodási helyének a megállapításához

szükséges.

(4) A megőrzésre kötelezett a határozat vele történő közlésének időpontjától köteles a

határozatban megjelölt elektronikus adatot változatlanul megőrizni és – szükség

esetén más adatállománytól elkülönítve – biztosítani annak biztonságos tárolását. A

megőrzésre kötelezett köteles az elektronikus adat megváltoztatását, törlését,

megsemmisülését, továbbítását, az elektronikus adatról másolat jogosulatlan

készítését vagy az ahhoz való jogosulatlan hozzáférést megakadályozni.

(5) * A megőrzésre kötelezést elrendelő a megőrzéssel érintett elektronikus adatot

minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus

aláírással vagy elektronikus bélyegzővel láthatja el.

(6) Ha az elektronikus adat eredeti helyen történő megőrzése az érintettnek az

elektronikus adat feldolgozásával, kezelésével, tárolásával vagy továbbításával

kapcsolatos tevékenységét jelentősen akadályozná, az elrendelő engedélyével az

elektronikus adat megőrzéséről annak más információs rendszerbe vagy

adathordozóra történő átmásolásával gondoskodhat. Az átmásolást követően a

megőrzésre kötelezést elrendelő az eredeti elektronikus adatot tartalmazó információs

rendszerre vagy adathordozóra a korlátozásokat részlegesen vagy teljesen feloldhatja.

(7) Ahhoz az elektronikus adathoz, amelyet a megőrzésre kötelezés érint, a

kényszerintézkedés tartama alatt kizárólag a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó

hatóság, valamint a megőrzésre kötelezést elrendelő engedélyével a megőrzésrekötelezett jogosult hozzáférni. Arról az elektronikus adatról, amelyet a megőrzésre

kötelezés érint, a megőrzésre kötelezett az intézkedés tartama alatt csak az elrendelő

engedélyével adhat más részére tájékoztatást.

(8) A megőrzésre kötelezett köteles haladéktalanul tájékoztatni a megőrzésre

kötelezést elrendelőt, ha a megőrzésre kötelezéssel érintett elektronikus adatot

jogosulatlanul megváltoztatták, törölték, megsemmisítették, továbbították,

átmásolták, megismerték, vagy ezek megkísérlésére utaló jelet észlelt.

(9) Az elektronikus adat megőrzésére kötelezést követően a megőrzésre kötelezést

elrendelő haladéktalanul megkezdi az elektronikus adatok átvizsgálását. Az átvizsgálás

eredményeként a megőrzésre kötelezést elrendelő dönt a lefoglalás végrehajtása más

módjának az elrendeléséről vagy a megőrzésre kötelezést megszünteti.

(10) A megőrzésre kötelezés legfeljebb három hónapig tart. A megőrzésre kötelezés

megszűnik, ha a büntetőeljárást befejezték. A büntetőeljárás befejezéséről a

megőrzésre kötelezettet tájékoztatni kell.

317. § A lefoglalt dolog megváltására, értékesítésére és elkobzására, valamint a

lefoglalás megszüntetésére és visszatartására vonatkozó rendelkezéseket az

elektronikus adatra is megfelelően alkalmazni kell.

A lefoglalt dolog megváltása

318. § (1) Ha a dolog lefoglalására kizárólag vagyonelkobzás biztosítása érdekében

került sor, és annak kiadása iránt megalapozott igényt nem jelentettek be, az, akitől a

dolgot lefoglalták, indítványozhatja a dolog megváltásának elfogadását.

(2) A lefoglalt dolog megváltásának elfogadásáról a vádemelés előtt az ügyészség, azt

követően a bíróság határoz.

(3) A megváltás összegét az ügyészség, illetve a bíróság állapítja meg. A megváltás

összegeként a dolog becsült értékét kell megállapítani.

(4) A megváltás elfogadására irányuló indítványt el kell utasítani, ha a

a) megállapított összeget az érintett vitatja,

b) megváltás összegének a megállapítása az eljárás elhúzódását eredményezné, vagy

c) megváltás összegének a megállapítása aránytalan költséggel járna.

(5) A megváltás elfogadására irányuló indítvány elutasítása ellen nincs helye

jogorvoslatnak.

(6) * A megváltás során kifizetett összeg a lefoglalt dolog helyébe lép, amelyre a

lefoglalás külön határozat nélkül kiterjed, és a lefoglalás az eredetileg lefoglalt dolog

tekintetében a megváltással megszűnik. Ilyen esetben a vagyonelkobzást a dolog

helyébe lépő összegre kell elrendelni.

A lefoglalt dolog értékesítése

319. § (1) Ha az eljárás során a lefoglalt dologra a bizonyítás érdekében már nincs

szükség, hivatalból haladéktalanul meg kell vizsgálni, hogy a lefoglalás

megszüntetésének van-e helye vagy a lefoglalt dolog értékesíthető-e.

(2) A lefoglalt dolog akkor értékesíthető, ha

a) a lefoglalt dologra a bizonyítás érdekében már nincs szükség,

b) a lefoglalás megszüntetésének nincs helye, és

c) a lefoglalt dologgal kapcsolatban senki nem jelentett be megalapozott igényt.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a bíróság – a

vádemelés előtt az ügyészség indítványára – a lefoglalt dolog értékesítését rendeli el,

ha a lefoglalt dolog

a) gyors romlásnak van kitéve,

b) huzamos tárolásra alkalmatlan,

c) kezelése, tárolása, illetve őrzése – különösen a dolog értékére vagy az

előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolására tekintettel – aránytalan és jelentős

költséggel járna, illetve

d) * értéke a lefoglalás várható ideje miatt lényegesen csökkenne vagy ennek

veszélye megalapozottan feltehető.

(4) Ha a lefoglalt dologra a bizonyítás érdekében már nincs szükség, és a lefoglalás

megszüntetésének nincs helye, a bíróság – a vádemelés előtt az ügyészség

indítványára – a lefoglalt dolog értékesítését akkor is elrendelheti, ha a lefoglaltdologgal kapcsolatban bejelentettek megalapozott igényt, és az értékesítéshez a

megalapozott igényt bejelentő személy hozzájárult.

(5) A vádemelés előtt a dolog értékesítését az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság is

elrendelheti.

(6) * A lefoglalt dolog értékesítéséből befolyt ellenérték a lefoglalt dolog helyébe lép,

amelyre a lefoglalás külön határozat nélkül kiterjed, és a lefoglalás az eredetileg

lefoglalt dolog tekintetében az értékesítéssel megszűnik. Ilyen esetben az elkobzást

vagy a vagyonelkobzást a dolog helyébe lépő összegre kell elrendelni.

(7) Ha a későbbi bizonyítás érdekében szükséges, a lefoglalt dolog értékesítése esetén

a dologból olyan mintát kell biztosítani, illetve a dologról olyan kép- vagy kép- és

hangfelvételt kell készíteni, amely az eljárás későbbi szakaszában kétséget kizáróan

bizonyítja a dolog lényeges tulajdonságait.

(8) * Ha az élőlény lefoglalása az érintett őrizetében hagyásával nem hajtható végre,

akkor

a) a legrövidebb időn belül intézkedni kell, hogy az élőlényre a bizonyítás érdekében

ne legyen szükség, és

b) a (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén

ba) a bíróság – a vádemelés előtt az ügyészség indítványára – az élőlény értékesítését

rendeli el, vagy

bb) ha a lefoglalt élőlénnyel kapcsolatban megalapozott igényt jelentettek be és a

megalapozott igényt bejelentő személy az értékesítéshez hozzájárult, a vádemelés

előtt az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az élőlény értékesítését rendeli el.

(9) * A (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a bíróság,

valamint a vádemelés előtt az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az élőlény

értékesítése helyett elrendelheti a tulajdonának ingyenes átruházását, ha ahhoz az

élőlény tulajdonosa, valamint – ha a lefoglalt élőlénnyel kapcsolatban megalapozott

igényt jelentettek be – a megalapozott igényt bejelentő személy hozzájárult.

A lefoglalás megszüntetése és a lefoglalt dolog elkobzása

320. § (1) A lefoglalást meg kell szüntetni, ha

a) arra az eljárás érdekében már nincs szükség,

b) a lefoglalt dolgot megváltották, az eredetileg lefoglalt dolog tekintetében,

c) az eljárást megszüntették, vagy

d) a nyomozás határideje lejárt.

(2) * Ha a lefoglalt dolog értéktelen, és arra senki sem tart igényt, azt – a gerinces élő

állat kivételével – a lefoglalás megszüntetése után meg kell semmisíteni.

(3) A bíróság által elrendelt lefoglalást a vádemelés előtt az ügyészség is

megszüntetheti.

(4) * Ha a lefoglalt dolog birtoklása jogszabályba ütközik, vagy a közbiztonságot

veszélyezteti, a bíróság – a vádemelés előtt az ügyészség indítványára, az (5)

bekezdésben meghatározott feltételek esetén – a lefoglalás megszüntetése helyett a

lefoglalt dolog elkobzásáról határoz.

(5) Ha a bizonyítás érdekében szükséges, a lefoglalt dolog elkobzása vagy

megsemmisítése esetén a dologból olyan mintát kell biztosítani, illetve a dologról

olyan kép- vagy kép- és hangfelvételt kell készíteni, amely az eljárás későbbi

szakaszában kétséget kizáróan bizonyítja a dolog lényeges tulajdonságait.

(6) * Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a 111. § alapján az eljárás

kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult olyan szervet tájékoztatja, amelynek

eljárásában a lefoglalt dolog elkobzására van lehetőség, a (4) bekezdésben

meghatározott intézkedést legfeljebb öt munkanapig mellőzheti.

(7) * A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság haladéktalanul intézkedik a

lefoglalt dolog elkobzása érdekében, ha

a) a (6) bekezdésben meghatározott határidő eltelt, vagy

b) a 111. §-ban meghatározott szerv a lefoglalást nem rendelte el.

(8) * Ha a 111. §-ban meghatározott szerv a dolog lefoglalását elrendelte, a bíróság,

az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a lefoglalást megszünteti, és a lefoglalt dolgot

a 111. §-ban meghatározott szervnek kiadja.321. § (1) A lefoglalás megszüntetésekor a lefoglalt dolgot annak kell kiadni, aki a

büntetőeljárás tárgyát képező cselekmény elkövetésekor annak tulajdonosa volt és

tulajdonjogával kapcsolatban észszerű kétség nem merül fel.

(2) Ha nincs olyan személy, akinek az (1) bekezdés alapján a dolgot ki kell adni és

ilyen személy az eljárás addig rendelkezésre álló adatai alapján sem állapítható meg, a

dolgot annak kell kiadni, aki a kiadása iránt megalapozott igényt jelentett be.

(3) Ha olyan személy sincs, akinek a (2) bekezdés szerint lehetne a dolgot kiadni vagy

ilyen személy az eljárás addig rendelkezésre álló adatai alapján sem állapítható meg, a

dolgot annak kell kiadni, akitől lefoglalták.

(4) Ha az eljárást azért szüntették meg, mert a cselekmény nem bűncselekmény, a

lefoglalt dolgot annak kell kiadni, akitől lefoglalták.

(5) * A terhelttől vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személytől lefoglalt dolog a bíróság határozata alapján az állam tulajdonába kerül, ha

az kétségtelenül mást illet, és ennek a személynek a kiléte nem állapítható meg. Ha az

ilyen személy kiléte utóbb mégis tisztázódik, az érintett a dolog kiadását vagy az

értékesítésből származó ellenértékét igényelheti. Az igénylő kérelméről a polgári

perrendtartásról szóló törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság

határoz.

(5a) * Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a lefoglalást megszünteti

és a dolgot kiadni rendeli, de a dolog átvételére jogosult vagyoni érdekelt a lefoglalás

megszüntetéséről és a dolog kiadásáról szóló határozat vagy a dolog átvételére

vonatkozó felhívás, továbbá a vádemelés után a jogerős vagy véglegessé vált

határozat közlésétől számított három hónapon belül nem veszi át a dolgot, akkor a

dolog az állam tulajdonába kerül. Erről a lefoglalás megszüntetéséről szóló

határozatban kell rendelkezni.

(5b) * Az (5a) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények nem alkalmazhatók,

ha

a) a lefoglalás megszüntetéséről és a dolog kiadásáról szóló határozat közlésére

kézbesítési fikció vagy hirdetményi kézbesítés útján került sor, és

b) az (5a) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményekről a dolog átvételére

jogosult vagyoni érdekelt nem szerzett tudomást.

(6) * Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a 111. § alapján az eljárás

kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervet tájékoztatja, amelynek

eljárásában a lefoglalásra, zárlatra vagy zár alá vételre van lehetőség, a lefoglalás

megszüntetésének végrehajtását legfeljebb öt munkanapig felfüggesztheti.

321/A. § * (1) Helyettesíthető dolog, számlapénz, elektronikus pénz vagy fizetésre

használt elektronikus adat (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: helyettesíthető

dolog) lefoglalásának a megszüntetésekor a 321. § rendelkezéseit az e §-ban

meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ha a helyettesíthető dolog tekintetében megállapítható, hogy az közvetlenül a 321.

§ (2) bekezdésében meghatározott tulajdonostól származik, akkor a helyettesíthető

dolgot neki kell kiadni.

(3) Ha a (2) bekezdés alkalmazásának azért nincs helye, mert a helyettesíthető dolog

több, a 321. § (2) bekezdésében meghatározott vagyoni érdekelttől származik, akik

tekintetében nem állapítható meg, hogy a helyettesíthető dolog közvetlenül kitől

származik, továbbá, ha a helyettesíthető dolog mértéke nem elegendő, akkor a

helyettesíthető dolgot fel kell osztani.

(4) Nem osztható fel olyan helyettesíthető dolog, amely nem a 321. § (2)

bekezdésében meghatározott tulajdonostól származik. Nincs helye a felosztásnak, ha

megalapozottan feltehető, hogy a továbbiakban a 321. § (2) bekezdésében

meghatározott újabb vagyoni érdekelt fellépése várható.

(5) A felosztást a bűncselekmény elkövetésekor fennálló tulajdonuk egymáshoz

viszonyított arányában, azok között a 321. § (2) bekezdésében meghatározott vagyoni

érdekeltek között kell elvégezni, akikről megállapítható, hogy a helyettesíthető dolog

tőlük származik.322. § Ha az eredetileg lefoglalt dolog már nem adható ki, a dolog értékesítéséből

vagy megváltásából befolyt ellenértéknek a kezelés, tárolás vagy őrzés költségével

csökkentett összegét kell az érintettnek kiadni. Ha a lefoglalás alaptalan volt, a dolog

ellenértéke a kezelés, tárolás vagy őrzés költségével nem csökkenthető. Erről a

lefoglalás megszüntetéséről határozatot hozó bíróság, ügyészség vagy nyomozó

hatóság a határozatában dönt. A jogosult az ezt meghaladó igényét a polgári jog

szabályai szerint érvényesítheti.

A lefoglalt dolog visszatartása

323. § (1) A terheltnek kiadandó dolgot a vele szemben megállapított pénzbüntetés,

vagyonelkobzás vagy bűnügyi költség biztosítására vissza lehet tartani, erről az

ügydöntő határozatban kell rendelkezni.

(2) A lefoglalás megszüntetése esetén a terheltnek kiadandó dolgot a polgári jogi

igény biztosítására a magánfél indítványára vissza lehet tartani, erről az ügydöntő

határozatban kell rendelkezni.

(3) A polgári jogi igény biztosítását szolgáló visszatartást meg kell szüntetni, ha a

magánfél a megállapított teljesítési határidő lejártától számított két hónapon belül

nem kért végrehajtást, illetve a polgári jogi igény érvényesítésének egyéb törvényes

útra utasítása esetén két hónapon belül a polgári perben biztosítási intézkedés iránti

kérelmet nem nyújtott be.

LI. FEJEZET

ZÁR ALÁ VÉTEL

A zár alá vétel elrendelése

324. § (1) A zár alá vétel a vagyonelkobzás vagy a polgári jogi igény biztosítása

érdekében a zár alá vétel tárgya feletti rendelkezési jogot függeszti fel.

(2) Zár alá vétel rendelhető el

a) a dologra,

b) a számlapénzre és az elektronikus pénzre,

c) a befektetési vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott pénzügyi eszközre,

d) bármely más vagyoni értékű jogra, vagy

e) bármely más vagyoni jellegű követelésre [az a)–e) pont a továbbiakban együtt:

vagyon].

(3) Zár alá vételt akkor lehet elrendelni, ha

a) az eljárás olyan bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban

vagyonelkobzásnak van helye, vagy

b) annak célja polgári jogi igény biztosítása,

és megalapozottan lehet tartani attól, hogy a vagyonelkobzás végrehajtását, illetve a

polgári jogi igény kielégítését meghiúsítják.

(4) Ha ingatlan elkobzásának van helye, a zár alá vételt el kell rendelni.

325. § (1) * Polgári jogi igény biztosítása érdekében zár alá vételnek a magánfél

indítványára, az általa megjelölt, a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével

megalapozottan gyanúsítható személy tulajdonában álló vagy őt illető vagyonra van

helye. A zár alá vétel akkor is elrendelhető, ha az 557. § szerinti polgári jogi igényt a

bíróság a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel

rendelkező bíróságnak küldte meg.

(2) * A polgári jogi igény biztosítása céljából zár alá vételnek a vádemelés előtt a

sértett indítványára akkor van helye, ha a sértett a polgári jogi igény érvényesítésének

szándékát bejelentette és a bejelentés az 556. § (2) bekezdésben foglaltakat

tartalmazza. Az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság – hiányos indítvány

esetén – a sértettet erről a zár alá vétel elrendelése iránti indítvány előterjesztésekor

tájékoztatja.

(3) Ha a bíróság a nem jogerős ügydöntő határozatában vagyonelkobzást rendelt el

vagy a polgári jogi igénynek helyt adott, ennek biztosítására – a polgári jogi igény

esetében a magánfél indítványára, egyébként hivatalból is – az eljárás jogerős

befejezéséig zár alá vételt rendelhet el.326. § (1) A vagyonelkobzás biztosítása érdekében elrendelt zár alá vétel kiterjedhet

olyan vagyonra is, amely nem képezheti vagyonelkobzás tárgyát, ha a zár alá vétel e

vagyon megőrzését szolgálja és a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyontól

történő elkülönítése időigényes.

(2) Az (1) bekezdés alapján elrendelt zár alá vétel a vagyon elkülönítéséig, de

legfeljebb három hónapig tarthat.

327. § (1) A zár alá vételt a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság rendeli

el.

(2) A vádemelés előtt a bíróság rendeli el a zár alá vételt, ha

a) annak célja a polgári jogi igény biztosítása,

b) az a 326. §-ban meghatározott vagyont érinti, vagy

c) a zár alá vétel tárgyának értéke a százmillió forintot meghaladja.

(3) A (2) bekezdés a) pontja esetén a sértett a zár alá vételre irányuló indítványát a

vádemelés előtt az ügyben eljáró ügyészségnél terjesztheti elő. Az ügyészség a sértett

indítványát az ügyiratokkal együtt haladéktalanul továbbítja a bíróságnak.

(4) A (2) bekezdés b) és c) pontja esetén az ügyészség tesz indítványt a zár alá vétel

elrendelésére.

(5) * Ha a zár alá vétel elrendelésére a bíróság jogosult és az elrendeléshez szükséges

bírósági határozat meghozatala olyan késedelemmel járna, amely a zár alá vétellel

elérni kívánt célt jelentősen veszélyeztetné, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság

a bíróság döntéséig elrendelheti a zár alá vételt. Ilyen esetben a nyomozó hatóság a

zár alá vétel elrendelésétől számított nyolc napon belül kezdeményezi az ügyészségen

a bíróság döntésének a beszerzését, az ügyészség pedig ennek érdekében a zár alá

vétel elrendelésétől számított egy hónapon belül tesz indítványt. Ha a zár alá vételt a

bíróság nem rendeli el, a zár alá vétel feloldásáról rendelkezik és késedelem nélkül

intézkedik annak végrehajtása iránt.

(6) * Ha a zár alá vételre a Btk. 75. § (1) bekezdésében meghatározott

vagyonelkobzás biztosítása vagy kártérítésre, illetve pénz fizetésére irányuló polgári

jogi igény biztosítása érdekében került sor, a határozat rendelkező részében ennek

tényét, valamint a zár alá vétellel biztosított összeget is fel kell tüntetni. Ha a vagyon

részeinek zár alá vételére több eltérő okból került sor, ezeket az adatokat a zár alá

vett vagyon valamennyi része tekintetében fel kell tüntetni a határozatban.

(7) * Ha a zár alá vételre a Btk. 75. § (1) bekezdésében meghatározott

vagyonelkobzás biztosítása vagy kártérítésre, illetve pénz fizetésére irányuló polgári

jogi igény biztosítása érdekében került sor, de a (6) bekezdésben foglaltakat a zár alá

vételről rendelkező határozat nem tartalmazza, a zár alá vétel elrendelésére jogosult

a) ügyészség vagy nyomozó hatóság a 366. § megfelelő alkalmazásával, vagy

b) * a bíróság a vádemelés előtt az ügyészség, a terhelt, továbbá ha a sértett zár alá

vételt indítványozott, a sértett, valamint a vagyoni érdekelt és a jogszabály alapján a

bűnügyi hitelezői igény képviseletére jogosult egyéb érdekelt indítványára, a

vádemelés után hivatalból

a (6) bekezdésnek megfelelően határoz a zár alá vételről rendelkező határozat

megváltoztatásáról. *

(8) * A (6) és (7) bekezdés szerinti határozatokat haladéktalanul kézbesíteni kell a

vagyoni érdekeltnek, valamint a jogszabály alapján a bűnügyi hitelezői igény

képviseletére jogosult egyéb érdekeltnek is.

A zár alá vétel végrehajtása

328. § (1) Ha van olyan közhiteles nyilvántartás, amelyben a zár alá vett vagyont

nyilván kell tartani, a zár alá vételt a zár alá vétel tényének közhiteles nyilvántartásba

történő bejegyzésével kell végrehajtani. Ha nincs olyan közhiteles nyilvántartás,

amelyben a zár alá vett vagyont nyilván kell tartani, a zár alá vétel végrehajtására a

zár alá vett vagyon feletti rendelkezési jog felfüggesztését érvényesíteni képes

gazdálkodó szervezetet kell kijelölni. A zár alá vétel végrehajtása iránt haladéktalanul

intézkedni kell.

(2) Az (1) bekezdés alapján a közhiteles nyilvántartást vezető szerv, illetve a kijelölt

gazdálkodó szervezet köteles a zár alá vételt haladéktalanul végrehajtani, és ennekmegtörténtéről a zár alá vételt elrendelő bíróságot, ügyészséget, illetve nyomozó

hatóságot tájékoztatni.

(3) Ha a polgári jogi igény biztosítása érdekében elrendelt zár alá vétel tárgya ingó

dolog, és a dolog megőrzése érdekében az szükséges, az (1) bekezdésben

meghatározott intézkedés mellett a zár alá vételt elrendelő bíróság, ügyészség, illetve

nyomozó hatóság a dolgot birtokba veheti. Az így zár alá vett dolog birtokba vételére

a lefoglalás végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(4) A kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben

meghatározott különleges védelemmel érintett dolog zár alá vétele a védelem

időtartamának leteltét követően hajtható végre.

(5) * Ha a zár alá vétel tárgya olyan követelés, amelyet fizetésre használt elektronikus

adat értékében tartanak nyilván, és a zár alá vett vagyon feletti rendelkezési jog

felfüggesztését érvényesíteni képes gazdálkodó szervezet megkeresésétől eredmény

nem várható vagy a megkeresés aránytalan nehézséggel járna, akkor a zár alá vétel

végrehajtható olyan információs rendszerben végzett művelettel is, amely az

érintettnek a követelés fölötti rendelkezési lehetőségét megakadályozza.

(6) * Ha a zár alá vétel végrehajtására az (5) bekezdésben meghatározott művelettel

kerül sor, annak megtörténtéről az információs rendszer üzemeltetőjét abban az

esetben is tájékoztatni kell, ha a zár alá vétel a tulajdonosi részjogosultságát nem

érinti.

A zár alá vett vagyon megváltása

329. § (1) Ha a zár alá vételt vagyonelkobzás biztosítása érdekében rendelték el és a

zár alá vett vagyon rendelkezésre bocsátása iránt megalapozott igényt nem

jelentettek be, a zár alá vett vagyon megváltásának elfogadását indítványozhatja az,

aki a zár alá vétel elrendelésekor jogosult volt a vagyon felett rendelkezni.

(2) A zár alá vett vagyon megváltásának az elfogadásáról a vádemelés előtt az

ügyészség, azt követően a bíróság határoz.

(3) A megváltás összegét az ügyészség, illetve a bíróság állapítja meg. A megváltás

összegeként a vagyon becsült értékét kell megállapítani.

(4) A megváltás elfogadására irányuló indítványt el kell utasítani, ha

a) a megállapított összeget az érintett vitatja,

b) a megváltás összegének megállapítása az eljárás elhúzódását eredményezné, vagy

c) a megváltás összegének megállapítása aránytalan költséggel járna.

(5) A megváltás elfogadására irányuló indítvány elutasítása ellen nincs helye

jogorvoslatnak.

(6) * A megváltás során kifizetett összeg a zár alá vett vagyon helyébe lép, amelyre a

zár alá vétel külön határozat nélkül kiterjed, és a zár alá vétel az eredetileg zár alá vett

vagyon tekintetében a megváltással megszűnik. Ilyen esetben a vagyonelkobzást a

vagyon helyébe lépő összegre kell elrendelni.

(7) * Ha a zár alá vételt a polgári jogi igény biztosítására rendelték el, a zár alá vett

vagyon megváltására az (1)–(6) bekezdést kell alkalmazni azzal, hogy

a) a zár alá vett vagyon megváltása a magánfél, a vádemelés előtt a sértett

hozzájárulása nélkül nem fogadható el,

b) a megváltás összege a magánfél, a vádemelés előtt a sértett által megjelölt

követelés összegét nem haladhatja meg, és

c) a zár alá vett vagyon megváltásának elfogadásáról a bíróság határoz.

A zár alá vétel feloldása

330. § (1) A sértett vagy a magánfél a zár alá vett vagyon rendelkezésére bocsátását a

polgári perrendtartásról szóló törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező

bíróságon kezdeményezheti.

(2) A zár alá vételt fel kell oldani, ha az (1) bekezdés alapján indult polgári eljárás

során a bíróság a zár alá vett vagyonnak a sértett vagy a magánfél rendelkezésére

bocsátását elrendelte.

331. § (1) * A zár alá vételt fel kell oldani, ha

a) elrendelésének oka megszűnt,

b) a büntetőeljárást megszüntették, illetve a nyomozás határideje lejárt,c) az eljárást vagyonelkobzás alkalmazása nélkül fejezték be, illetve a polgári jogi

igényt elutasították,

d) a bíróság a polgári jogi igénnyel érvényesített jog fennállását és a követelés

összegszerűségét is érdemben elbírálta,

e) azt polgári jogi igény biztosítására rendelték el és a bíróság a polgári jogi igény

érvényesítését egyéb törvényes útra utasítja, vagy

f) a sértett a polgári jogi igény érvényesítésének szándékától eláll, illetve a magánfél a

polgári jogi igényét visszavonta.

(2) * A polgári jogi igény biztosítása érdekében elrendelt zár alá vétel feloldásának

végrehajtását három hónapra fel kell függeszteni, ha

a) az (1) bekezdés a), b) és e) pontja esetén a zár alá vett vagyon feletti rendelkezési

jogot magának követelő személy a követelése érdekében polgári eljárást kíván indítani

és a zár alá vett vagyonra biztosítási intézkedést kíván kérni, vagy

b) az (1) bekezdés d) pontja esetén önkéntes teljesítés vagy végrehajtási eljárás

kezdeményezése várható.

(3) * A zár alá vétel feloldását külön határozat nélkül végre kell hajtani, ha

a) a (2) bekezdésben foglalt határidő eltelt,

b) az (1) bekezdés a), b) és e) pontja esetén a polgári eljárás megindult és a zár alá

vett vagyontárgy vonatkozásában biztosítási intézkedést rendeltek el, vagy

c) az (1) bekezdés d) pontja esetén a végrehajtási eljárásban a zár alá vett

vagyontárgyat lefoglalták, vagy a magánfél, illetve a terhelt igazolta a megítélt polgári

jogi igény teljesítését.

(3a) * Az (1) bekezdés a), b) és e) pontja esetén a végrehajtás felfüggesztése esetén a

sértettet tájékoztatni kell a polgári eljárás során a biztosítási intézkedés

indítványozásának lehetőségéről és következményeiről, illetve a zár alá vétel

ranghelyére való végrehajtási jog bejegyzésének lehetőségéről és következményéről.

(4) Az 557. § szerinti polgári jogi igénynek a polgári perrendtartásról szóló törvény

szerint határkörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak történő megküldése

esetén a zár alá vételt nem kell feloldani.

332. § * (1) A zár alá vételt a vádemelés előtt az elrendelő, azt követően a bíróság

oldhatja fel. A nyomozó hatóság által elrendelt zár alá vételt a vádemelés előtt az

ügyészség vagy a bíróság is feloldhatja. A bíróság által elrendelt zár alá vételt a

vádemelés előtt az ügyészség is feloldhatja.

(2) * Ha a zár alá vétel tárgyát képező ingatlant az adóhatóság által foganatosítandó

végrehajtási eljárásokról szóló törvény vagy a bírósági végrehajtásról szóló törvény

alapján értékesítették, az értékesítésből befolyt összegnek az ott meghatározottak

szerinti része az értékesített ingatlan helyébe lép, amelyre a zár alá vétel külön

határozat nélkül kiterjed. Az ingatlan tekintetében a zár alá vétel az értékesítéssel

megszűnik.

(3) * Ha a zár alá vett vagyon felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyona, és

a zár alá vételt a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény alapján a

felszámolási eljárásban hitelezői igénynek kell tekinteni, akkor e hitelezői igény a

felszámoló által történő nyilvántartásba vételével a zár alá vett vagyon helyébe lép,

amelyre a zár alá vétel külön határozat nélkül kiterjed, és a zár alá vétel az eredeti

vagyon tekintetében megszűnik.

(4) * Ha a felszámolási eljárásban az adós gazdálkodó szervezet vagyona felosztásra

került, a (3) bekezdésben meghatározott hitelezői igény helyébe az erre eső felosztott

vagyon lép, amelyre a zár alá vétel külön határozat nélkül kiterjed, és a zár alá vétel a

hitelezői igény tekintetében megszűnik. Ha a vagyon felosztása során a hitelezői igény

helyébe nem léphet felosztott vagyon, a zár alá vétel megszűnik.

(5) * Ha a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény alapján az adós

gazdálkodó szervezettel szemben bejelentett hitelezői követelés zár alá vételére került

sor, a vagyon felosztása során zár alá vett hitelezői követelésre eső vagyonra a (4)

bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

LII. FEJEZET

VAGYONKEZELÉS A LEFOGLALÁS ÉS A ZÁR ALÁ VÉTEL SORÁN333. § (1) Az elkobzás és a vagyonelkobzás érdekében lefoglalt dolog vagy

elektronikus adat, illetve a zár alá vett vagyon kezeléséről a lefoglalás, illetve a zár alá

vétel során a rendes gazdálkodás szabályai szerint kell gondoskodni.

(2) A lefoglalás és a zár alá vétel során gondoskodni kell arról, hogy a bűnügyi vagyon

értéke a természetes mértéknél nagyobb arányban ne csökkenjen.

(3) A bűnügyi vagyon kezelése során csak olyan rendelkezés tehető, amelynek célja a

bűnügyi vagyon értékének a megőrzése.

(4) A vagyonkezelés során tett intézkedés alapján átalakuló vagyontárgy az eredeti

vagyontárgy helyébe lép, arra a lefoglalás és a zár alá vétel külön határozat nélkül

kiterjed.

334. § (1) A bűnügyi vagyon, illetve a lefoglalt bizonyítási eszköz kezelésében

jogszabályban meghatározottak szerint a bűnjel és a bűnügyi vagyon kezeléséért

felelős szerv közreműködik.

(2) A bűnjel és a bűnügyi vagyon kezeléséért felelős szerv jogszabályban

meghatározottak szerint ellátja a bűnügyi vagyonnal, illetve a lefoglalt bizonyítási

eszközökkel kapcsolatos feladatokat, így különösen azok

a) nyilvántartását,

b) tárolását, őrzését és

c) kezelését.

(3) A bűnjel és a bűnügyi vagyon kezeléséért felelős szerv törvényben meghatározott

esetekben minden olyan intézkedést köteles megtenni, illetve a döntésre jogosult

bíróságnál, ügyészségnél vagy nyomozó hatóságnál minden olyan büntetőeljárási

döntést kezdeményezhet, amely a bűnügyi vagyon, illetve a lefoglalt bizonyítási

eszközök értékének megóvásához szükséges.

LIII. FEJEZET

ELEKTRONIKUS ADAT IDEIGLENES HOZZÁFÉRHETETLENNÉ TÉTELE

335. § (1) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele az elektronikus

hírközlő hálózat útján közzétett adat feletti rendelkezési jog ideiglenes korlátozása és

az adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása.

(2) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét akkor lehet elrendelni,

ha az eljárás olyan közvádra üldözendő bűncselekmény miatt folyik, amellyel

kapcsolatban elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének van helye, és

az a bűncselekmény megszakítása érdekében szükséges.

(3) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét a bíróság rendeli el.

(4) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele elrendelhető

a) az elektronikus adat ideiglenes eltávolításával, vagy

b) az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozásával.

(5) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének teljesítésére

kötelezett tájékoztatja a felhasználókat a tartalom eltávolításának vagy a tartalomhoz

hozzáférés megakadályozásának a jogalapjáról. A tájékoztatás tartalmát külön

jogszabály határozza meg.

(6) Az elektronikus adat ideiglenes eltávolítása és az elektronikus adat megőrzésére

kötelezés együttesen is elrendelhető.

Az elektronikus adat ideiglenes eltávolítása

336. § (1) Az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására az érintett elektronikus adatot

kezelő, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs

társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben

meghatározott tárhelyszolgáltatót, illetve tárhelyszolgáltatást is végző közvetítő

szolgáltatót (a továbbiakban együtt: eltávolításra kötelezett) kell kötelezni. Az

eltávolításra kötelezett a határozat vele történő közlését követő egy munkanapon

belül köteles az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására.

(2) Az elektronikus adat ideiglenes eltávolítását a bíróság megszünteti és az

elektronikus adat visszaállítását rendeli el, ha

a) az elrendelésének oka megszűnt, vagyb) az eljárást megszüntették, kivéve, ha a Btk. 77. § (2) bekezdése alapján az

elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele elrendelésének lehet helye.

(3) Az elektronikus adat ideiglenes eltávolítása a büntetőeljárás jogerős befejezésével

megszűnik.

(4) Ha a bíróság a (2) bekezdés b) pontjában vagy a (3) bekezdésben meghatározott

esetben az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét nem rendelte el, az

elektronikus adat visszaállítására kötelezi az eltávolításra kötelezettet.

(5) Az elektronikus adat ideiglenes eltávolításáról és az elektronikus adat

visszaállításáról szóló határozatot az eltávolításra kötelezettel haladéktalanul közölni

kell, amely a határozat vele történő közlésétől számított egy munkanapon belül

köteles az elektronikus adat visszaállítására.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott határozatot az elektronikus adat felett

rendelkezésre jogosultnak akkor kell kézbesíteni, ha az eljárás addigi adatai alapján

személye és elérhetősége ismert.

(7) A bíróság hivatalból vagy az ügyészség indítványára az eltávolításra kötelezettet

az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vagy visszaállítására vonatkozó

kötelezettség elmulasztása miatt rendbírsággal sújthatja.

Az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása

337. § (1) * A kábítószer-kereskedelem, kóros szenvedélykeltés, kábítószer

készítésének elősegítése, kábítószer-prekurzorral visszaélés, új pszichoaktív anyaggal

visszaélés, gyermekpornográfia, állam elleni bűncselekmény, terrorcselekmény,

terrorizmus finanszírozása vagy háborús uszítás miatt folyamatban lévő

büntetőeljárásban a bíróság elrendeli a felsorolt bűncselekménnyel összefüggő

elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozását, ha

a) az eltávolításra kötelezett az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vonatkozó

kötelezettséget nem teljesítette,

b) az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vonatkozóan a külföldi hatóság

jogsegély iránti megkeresése a megkeresés bíróság általi kibocsátásától számított

harminc napon belül nem vezetett eredményre,

c) az eltávolításra kötelezett azonosítása lehetetlen vagy aránytalan nehézséggel

járna, vagy

d) az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vonatkozóan a külföldi hatóság

jogsegély iránti megkeresésétől eredmény nem várható vagy a megkeresés aránytalan

nehézséggel járna.

(2) A bíróság a határozatával az elektronikus hírközlési szolgáltatókat kötelezi az

elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozására. A határozatot az

elektronikus adat felett rendelkezésre jogosultnak akkor kell kézbesíteni, ha az eljárás

addigi adatai alapján személye és elérhetősége ismert.

(3) A bíróság az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozásának

elrendelését haladéktalanul közli a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal (a

továbbiakban: NMHH), amely a kényszerintézkedés végrehajtását szervezi és ellenőrzi.

(4) Az NMHH az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozására

vonatkozó kötelezettséget bevezeti a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi

határozatok adatbázisába, ezzel egyidejűleg a bíróság határozatáról elektronikus úton

haladéktalanul tájékoztatja az elektronikus hírközlési szolgáltatókat, amelyek a

tájékoztatástól számított egy munkanapon belül kötelesek az elektronikus adathoz

való hozzáférés ideiglenes megakadályozására. Ha valamely elektronikus hírközlési

szolgáltató a kötelezettséget nem teljesíti, az NMHH erről haladéktalanul tájékoztatja a

bíróságot.

(5) Az elektronikus adat feletti rendelkezésre jogosult a határozattal szemben a

kézbesítéstől számított nyolc napon belül fellebbezést jelenthet be.

(6) * Az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozását a bíróság

megszünteti, ha

a) a tárhelyszolgáltató teljesíti az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vonatkozó

kötelezettségét,

b) az elrendelésének oka egyébként megszűnt, vagyc) az eljárást megszüntették, kivéve, ha a Btk. 77. § (2) bekezdése alapján az

elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele elrendelésének lehet helye.

(7) Az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása a

büntetőeljárás jogerős befejezésével megszűnik.

(8) Ha a bíróság a (6) bekezdés c) pontjában vagy a (7) bekezdésben meghatározott

esetben nem rendelte el az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét, az

elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozásának megszüntetését

vagy megszűnését elektronikus úton haladéktalanul közli az NMHH-val, amely az

elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozására vonatkozó

kötelezettséget törli a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok

adatbázisából, és ezzel egyidejűleg a kötelezettség megszűnéséről elektronikus úton

haladéktalanul tájékoztatja az elektronikus hírközlési szolgáltatókat, amelyek a

tájékoztatástól számított egy munkanapon belül kötelesek biztosítani az elektronikus

adathoz a hozzáférést.

(9) A bíróságnak az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása

megszüntetéséről vagy megszűnéséről szóló határozatát akkor kell kézbesíteni az

elektronikus adat felett rendelkezésre jogosultnak, ha az eljárás addigi adatai alapján

személye és elérhetősége ismert. A bíróság e határozata ellen kizárólag az ügyészség

élhet fellebbezéssel.

(10) Ha valamely elektronikus hírközlési szolgáltató a hozzáférés újbóli biztosítására

vonatkozó kötelezettséget nem teljesíti, az NMHH erről haladéktalanul tájékoztatja a

bíróságot.

(11) A bíróság hivatalból vagy az ügyészség indítványára az elektronikus hírközlési

szolgáltatót az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozására

vagy a hozzáférés újbóli biztosítására vonatkozó kötelezettség elmulasztása miatt

rendbírsággal sújthatja.

Felhívás az elektronikus adat önkéntes eltávolítása érdekében

338. § Ha a büntetőeljárás érdekeit nem sérti, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság

az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének elrendelését megelőzően

felhívhatja az elektronikus adat önkéntes eltávolítása érdekében a sajtószabadságról

és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti azon médiatartalom-

szolgáltatót, illetve azon tárhelyszolgáltatót vagy tárhelyszolgáltatást is végző

közvetítő szolgáltatót, amelyik képes megakadályozni az elektronikus adathoz való

hozzáférést. A felhívás teljesítése nem kötelező, annak célja az elektronikus adathoz

való hozzáférés megakadályozásának a gyorsabbá tétele.

LIII/A. FEJEZET *

A TÁRHELYSZOLGÁLTATÁS FELFÜGGESZTÉSE *

338/A. § * (1) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság elrendelheti a

tárhelyszolgáltatás felfüggesztését, ha az eljárás olyan közvádra üldözendő

bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban tárhelyszolgáltatás

megszüntetésének van helye, és megalapozottan feltehető, hogy a szolgáltatás

felhasználásával újabb közvádra üldözendő bűncselekményt követnének el.

(2) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a szolgáltatás felfüggesztését

elrendelő határozattal kötelezi a tárhelyszolgáltatást nyújtó természetes személyt, jogi

személyt vagy egyéb szervezetet (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt:

szolgáltató), hogy a szolgáltatás felfüggesztése alatt szüneteltesse az igénybe vevő

vagy előfizető vagyoni érdekeltnek a szolgáltatás alapján fennálló jogait, továbbá

kötelezheti, hogy vele a szolgáltatás felfüggesztése alatt ne kössön újabb

szolgáltatásra irányuló szerződést.

(3) A szolgáltató a határozat vele történő közlését követő egy munkanapon belül

köteles végrehajtani a határozatot. Ha e kötelezettségét határidőn belül nem teljesíti,

rendbírsággal sújtható.

(4) A szolgáltatás felfüggesztését elrendelő határozattal szemben a szolgáltató és a

vagyoni érdekelt élhet jogorvoslattal.(5) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság megszünteti a

tárhelyszolgáltatás felfüggesztését, ha

a) az elrendelésének oka megszűnt, vagy

b) az eljárást megszüntették vagy felfüggesztették, kivéve, ha a Btk. 78/A. § alapján az

tárhelyszolgáltatás megszüntetésének van helye, és ennek érdekében a CVI. Fejezet

szerinti eljárás lefolytatására kerül sor.

KILENCEDIK RÉSZ

ELŐKÉSZÍTŐ ELJÁRÁS

Az előkészítő eljárás célja és eszközei

339. § (1) A büntetőeljárás az e Részben meghatározott feltételek esetén előkészítő

eljárással kezdődik.

(2) Előkészítő eljárást a büntetőeljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező ügyészség

vagy nyomozó hatóság folytathat.

(3) A rendőrségről szóló törvény alapján a hatáskörébe tartozó cselekmény miatt a

rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a

rendőrség terrorizmust elhárító szerve is folytathat előkészítő eljárást.

(4) Az előkészítő eljárást

a) az előkészítő eljárás megszüntetése vagy

b) a nyomozás elrendelése

fejezi be.

340. § (1) Az előkészítő eljárás célja annak megállapítása, hogy a bűncselekmény

gyanúja fennáll-e.

(2) Előkészítő eljárás akkor folytatható, ha a rendelkezésre álló adatok a

bűncselekmény gyanújának megállapítására nem elegendőek és megalapozottan

feltehető, hogy az előkészítő eljárás lefolytatása alapján el lehet dönteni, hogy a

bűncselekmény gyanúja fennáll-e.

(3) Előkészítő eljárást

a) a szerv hivatalból tudomására jutott,

b) a feljelentés elutasítását követően a feljelentésben foglalt, vagy

c) az ügyészségről szóló törvény, a rendőrségről szóló törvény, a Nemzeti Adó- és

Vámhivatalról szóló törvény vagy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény

alapján végzett titkos információgyűjtést követően a titkos információgyűjtést folytató

szerv kezdeményezésében foglalt

információk alapján lehet elrendelni.

(4) * A (3) bekezdés c) pontja esetében a 339. §-ban meghatározott szerv a titkos

információgyűjtést folytató szerv kezdeményezésének a hozzá való megérkezését

követő három munkanapon belül dönt az előkészítő eljárás elrendeléséről.

341. § * Az előkészítő eljárás során az előkészítő eljárást folytató szerv a

bűncselekmény gyanújának megállapítása céljából

a) a 215. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott leplezett eszközt,

b) rejtett figyelést,

c) a 215. § (9) bekezdésében meghatározott leplezett eszközt,

d) a 216–218. §-ban meghatározott leplezett eszközt,

e) a 221. § a) pontja alapján álvásárlást,

f) a 222–225. § alapján fedett nyomozót, valamint

g) bírói engedélyhez kötött leplezett eszközt

alkalmazhat.

342. § (1) Az előkészítő eljárás során a Hetedik Részben meghatározott adatszerző

tevékenységet a (2) és (3) bekezdésben meghatározott korlátozással lehet folytatni.

(2) Az előkészítő eljárás során körözés nem rendelhető el.

(3) * Az előkészítő eljárás során adatkérés keretében adatszolgáltatás kizárólag

1. az adóhatóságtól,

2. a vámhatóságtól,3. * a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások

fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 4. § 8. pontjában meghatározott igazgatási

szervtől,

4. az elektronikus hírközlési szolgáltatótól,

5. a postai szolgáltatótól, illetve a postai közreműködői tevékenységet végző

személytől vagy szervezettől,

6. a banktitoknak, fizetési titoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak vagy

biztosítási titoknak minősülő adatot kezelő szervtől, ilyen adatra vonatkozóan,

7. az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és

védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben meghatározott egészségügyi és

személyes adatot kezelő szervezettől, ilyen adatra vonatkozóan,

8. a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 28. §-a és 28/A. §-

a alapján vezetett nyilvántartásból,

9. a polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartásból,

10. az útiokmány-nyilvántartásból,

11. * a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai

által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a

bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvényben

meghatározott nyilvántartásokból,

12. a szabálysértési nyilvántartási rendszerből,

13. a központi idegenrendészeti nyilvántartásból,

14. a menekültügyi nyilvántartásból,

15. a körözési nyilvántartási rendszerből,

16. a határrendészeti adatállományból,

17. a közúti közlekedési nyilvántartásból,

18. a vasúti járművekkel, a légi járművekkel, illetve a gépi meghajtású

úszólétesítményekkel kapcsolatos nyilvántartásokból,

19. a cégnyilvántartásból,

20. az ingatlan-nyilvántartásból,

21. az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásából,

22. * a hitelbiztosítéki nyilvántartásból,

23. a házassági és élettársi vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásából,

24. * a lőfegyverek központi nyilvántartásából,

25. * az autópályák, autóutak és főutak használatának megtett úttal arányos díjáról

szóló törvény szerinti adatbázisból,

26. * a központi közlekedési közigazgatási és ellenőrzési bírság nyilvántartásból,

27. * törvényben meghatározott esetben az Európai Unió kötelező jogi aktusa által

létrehozott nyilvántartásból,

28. * a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és

megakadályozásáról szóló törvény szerinti pénzügyi információs egységként működő

hatóságtól

kérhető.

343. § (1) Az előkészítő eljárás során bírói engedélyhez kötött leplezett eszközöket a

bűncselekmény gyanújának megállapítása érdekében, azzal a személlyel szemben

lehet alkalmazni,

a) aki a bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhet, illetve

b) akiről megalapozottan feltehető, hogy a bűncselekmény elkövetőjeként szóba

jöhető személlyel közvetlenül vagy közvetve kapcsolatot tart.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja alapján nem alkalmazható bírói engedélyhez kötött

leplezett eszköz

a) a titoktartás körébe tartozó adatok megismerése céljából, azzal a hivatásánál,

foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles személlyel

szemben, aki a 170. § (1) bekezdés b) pontja alapján tanúként nem hallgatható ki,

vagy a 173. § alapján a tanúvallomást megtagadhatná,b) * a minősített adat megismerése céljából azzal a minősített adatot kezelő

személlyel szemben, aki a 170. § (1) bekezdés d) pontja alapján tanúként nem lenne

kihallgatható,

c) a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó

személy kilétének megismerése céljából, azzal szemben, aki a tanúvallomást a 174. §

alapján megtagadhatná.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja alapján az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott

személy hozzátartozójával szemben leplezett eszközt kizárólag az elkövetőként szóba

jöhető személy hollétének, elérhetőségének megismerése céljából lehet alkalmazni.

(4) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának nem akadálya, ha az

kívülálló személyt elkerülhetetlenül érint.

Az előkészítő eljárás lefolytatása

344. § (1) Ha az előkészítő eljárás a 234. §-ban meghatározott bűncselekmény

gyanújának megállapítása miatt van folyamatban, az előkészítő eljárás legfeljebb

kilenc hónapig, egyéb esetben legfeljebb hat hónapig tarthat.

(2) Az előkészítő eljárást folytató szerv az előkészítő eljárást önállóan végzi.

(3) * A nyomozó hatóság, a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési

feladatokat ellátó szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve az általa

elrendelt előkészítő eljárás elrendelését követő három munkanapon belül tájékoztatja

az ügyészséget az előkészítő eljárás szükségességét megalapozó adatokról, az

alkalmazni kívánt leplezett eszközökről és a tervezett eljárási cselekményekről.

(4) A nyomozó hatóság, a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat

ellátó szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve az előkészítő eljárás

során beszerzett adatokról kéthavonta tájékoztatja az ügyészséget, illetve az

ügyészség kérésére az előkészítő eljárás során keletkezett ügyiratokat bemutatja.

(5) Ha az előkészítő eljárás során beszerzett adatok alapján megállapítható a

bűncselekmény gyanúja, a nyomozást el kell rendelni. A nyomozást az ügyészség is

elrendelheti.

(6) Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által elkövetett

bűncselekmény miatt folytatott előkészítő eljárás során alkalmaznak bírói vagy

ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközt, e tényről tájékoztatni kell azon szolgálat

főigazgatóját, amelynek állományába az érintett személy tartozik.

(7) Az előkészítő eljárásra a nyomozásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően

alkalmazni kell.

345. § (1) Ha az ügyben a nyomozást elrendelik, az addig keletkezett ügyiratokat és

adatokat szükség esetén a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó

hatóságnak vagy ügyészségnek haladéktalanul át kell adni.

(2) Ha az ügyben a nyomozást elrendelik, az előkészítő eljárásban alkalmazott bírói

vagy ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása újabb engedély

indítványozása nélkül folytatható. Ebben az esetben az előkészítő eljárásban elrendelt

ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszköz, illetve a bírói engedélyhez kötött

leplezett eszközök alkalmazásának tartamát az előkészítő eljárásban alkalmazott

leplezett eszközök elrendelésének időpontját alapul véve kell megállapítani.

(3) Ha az ügyben a nyomozást elrendelik, szükség esetén a leplezett eszközök

alkalmazását végrehajtó szervet tájékoztatni kell a nyomozás elrendelésének tényéről

és időpontjáról, továbbá arról, hogy a leplezett eszköz alkalmazását a nyomozás során

mely erre feljogosított szerv folytatja.

346. § (1) Az előkészítő eljárást az ügyészség vagy az előkészítő eljárást folytató szerv

megszünteti, ha

a) az előkészítő eljárás során beszerzett adatok alapján a bűncselekmény gyanúja nem

áll fenn,

b) az előkészítő eljárás folytatásától nem várható eredmény, vagy

c) az előkészítő eljárás határideje lejárt.

(2) Az előkészítő eljárás megszüntetése esetén az annak során beszerzett adatok

büntetőeljárásban bizonyítékként nem használhatók fel.347. § (1) Az előkészítő eljárás során az az ügyészség rendelkezik hatáskörrel az

engedélyezéssel kapcsolatos és az e Fejezetben meghatározott ügyészségi feladatok

(a továbbiakban: előkészítő eljárás felügyelete) ellátására, amely nyomozás

elrendelése esetén a bűncselekmény nyomozásának felügyeletére vagy irányítására

hatáskörrel rendelkezne.

(2) Az előkészítő eljárás felügyeletére

a) a nyomozó hatóság által folytatott előkészítő eljárás esetén a nyomozó hatóság

eljáró szervének a székhelye szerinti ügyészség,

b) a rendőrség terrorizmust elhárító szerve által folytatott előkészítő eljárás esetén e

szervnek vagy területi kirendeltségének a székhelye szerinti ügyészség,

c) a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve által

folytatott előkészítő eljárás esetén e szervnek vagy területi kirendeltségének a

székhelye szerinti ügyészség

rendelkezik illetékességgel.

(3) Ha az előkészítő eljárást az ügyészség folytatja,

a) az ügyészség bármely nyomozó hatóságot annak illetékességi területén eljárási

cselekmény elvégzésére utasíthatja, illetve a nyomozó hatóság tagja a legfőbb ügyész

kezdeményezésére a nyomozó hatóság országos parancsnoka egyetértésével az

előkészítő eljárás során határozott időtartamra igénybe vehető,

b) felkérésére az eljárási cselekmény elvégzésében közreműködik

ba) a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve,

illetve

bb) a rendőrségről szóló törvény szerint hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt

folytatott eljárásban a rendőrség terrorizmust elhárító szerve.

TIZEDIK RÉSZ

A NYOMOZÁS

LIV. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Alapvető rendelkezések

348. § (1) A büntetőeljárás – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – nyomozással

kezdődik.

(2) A nyomozás felderítésből és vizsgálatból áll.

(3) A felderítés során a megalapozott gyanú megállapításához szükséges mértékben

fel kell deríteni a bűncselekményt és az elkövető személyét, valamint fel kell kutatni és

biztosítani kell a bizonyítási eszközöket.

(4) A vizsgálat során – szükség esetén bizonyítási eszköz beszerzése és megvizsgálása

útján – az ügyészség dönt a gyanúsítottal szemben folyamatban lévő nyomozás

befejezésének kérdésében.

(5) A nyomozást

a) az eljárás megszüntetése vagy

b) a vádemelés

fejezi be.

Az ügyészségi nyomozás

349. § (1) Az ügyészségi nyomozás során az ügyészség eljárására a nyomozó

hatóságra vonatkozó rendelkezéseket is megfelelően alkalmazni kell.

(2) Ha az ügyészség nyomoz,

a) az ügyészség bármely nyomozó hatóságot annak illetékességi területén eljárási

cselekmény elvégzésére utasíthatja, illetve a nyomozó hatóság tagja a legfőbb ügyész

kezdeményezésére a nyomozó hatóság országos parancsnokának egyetértésével a

nyomozás során határozott időtartamra igénybe vehető,

b) felkérésére az eljárási cselekmény elvégzésében közreműködik

ba) a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve,

illetvebb) a rendőrségről szóló törvény szerint hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt

folytatott eljárásban a rendőrség terrorizmust elhárító szerve.

(3) Az ügyészségi nyomozás során az ügyészség és a nemzetbiztonsági szolgálatok

együttműködését a legfőbb ügyész és a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói

megállapodásban határozzák meg.

Áttétel

350. § (1) Ha az ügyészségnek, illetve a nyomozó hatóságnak az ügy elintézésére

nincs hatásköre vagy illetékessége, az ügyet átteszi a hatáskörrel, illetve

illetékességgel rendelkező ügyészséghez vagy nyomozó hatósághoz.

(2) * Az ügy áttételéről rendelkező határozatot az ügyészség és a nyomozó hatóság

egyidejűleg kézbesíti a gyanúsítottnak, a bűncselekmény elkövetésével

megalapozottan gyanúsítható személynek, a védőnek, a sértettnek, a feljelentőnek, a

magánindítvány előterjesztőjének és a vagyoni érdekeltnek. A határozat ellen nincs

helye panasznak.

A nyomozás tartama

351. § (1) A nyomozást a lehető legrövidebb időn belül le kell folytatni.

(2) Ha a felderítés során a nyomozás elrendelésétől számított hat hónap eltelt, a

nyomozó hatóság bemutatja az ügyészségnek a nyomozás ügyiratait, egyidejűleg

beszámol a nyomozás állásáról. A nyomozó hatóság ezután a beszámolóját a felderítés

során hathavonta küldi meg az ügyészségnek.

(3) A nyomozás határideje a gyanúsított kihallgatásától számított két év.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott határidőt az ügyészség egy alkalommal,

legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja. E határozat ellen nincs helye panasznak.

Az ügyiratok megismerése

352. § (1) A nyomozás során a 100. § rendelkezéseit folyamatosan és oly módon kell

alkalmazni, hogy a gyanúsított és a védő az eljárás valamennyi ügyiratát a vádemelés

előtt legalább egy hónappal, teljes terjedelmében megismerhesse, és indítványait,

észrevételeit megtehesse.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időköz a terhelt és a védő hozzájárulásával

rövidíthető vagy mellőzhető.

A bűncselekményből eredő vagyon visszaszerzése

353. § (1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárás során minden szükséges

intézkedést köteles megtenni az elkobozható vagy a vagyonelkobzás alá eső dolog

vagy vagyon felderítése és biztosítása érdekében.

(2) A vádemelés előtt az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság megkeresésére a

nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzésért felelős szerve az e törvényben

meghatározott feltételekkel vehet részt az (1) bekezdés szerinti feladat ellátásában.

354. § (1) A nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzésért felelős szerve a megkereső

ügyészség vagy nyomozó hatóság rendelkezései szerint folytatja le az eljárását.

Jogszabályban meghatározott esetekben közös nyomozó csoportot lehet létrehozni.

(2) A nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzésért felelős szervének eljáró tagja eljárási

cselekményeket az elkobozható vagy vagyonelkobzás alá eső dolog vagy vagyon

felderítése és biztosítása érdekében végezhet, ennek során a nyomozás érdekeire

figyelemmel köteles eljárni, a megkeresőnél az általa célszerűnek tartott eljárási

cselekmény elvégzését kezdeményezheti.

(3) A nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzésért felelős szerve az eljárása során

lefoglalt bizonyítási eszközt és a keletkezett ügyiratokat jogszabályban

meghatározottak szerint átadja a megkeresőnek.

(4) A nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzésért felelős szerve minden olyan adatot

megismerhet, amely az elkobozható vagy vagyonelkobzás alá eső dolog vagy vagyon

felderítése és biztosítása érdekében szükséges.

(5) Ha a Btk. 75. § (1) bekezdés alkalmazásának lehet helye, a zár alá vételt

elsősorban a terhelt rendelkezése alatt álló vagyonra kell elrendelni.

A nyomozó hatóság jogszabályban meghatározott szerve *

354/A. § * (1) Ha az egyidejűleg elvégzendő eljárási cselekmények számára tekintettel

vagy egyéb okból célszerű, akkor az általa meghatározott eljárási cselekményelvégzése érdekében a nyomozó hatóság a szervezetén belül megkeresheti a

jogszabályban meghatározott szervét (e § alkalmazásában a továbbiakban: nyomozó

hatóság kijelölt szerve).

(2) Az ügyészség az (1) bekezdésben meghatározottak érdekében bármely nyomozó

hatóság kijelölt szervét megkeresheti.

(3) A nyomozó hatóság kijelölt szerve minden olyan adatot megismerhet, amely a

megkeresés teljesítéséhez szükséges.

(4) A nyomozó hatóság kijelölt szerve a megkeresésben szereplő eljárási cselekményt

a megkereső rendelkezése alapján, önállóan elvégzi. A nyomozó hatóság kijelölt

szerve az eljárási cselekmény elvégzése során felmerülő, késedelmet nem tűrő

esetben önállóan elvégzi a megkereséssel összefüggő egyéb eljárási cselekményt is.

(5) Az eljárási cselekmény elvégzéséhez szükséges határozat meghozataláról a

megkereső gondoskodik.

(6) A nyomozó hatóság kijelölt szerve az eljárási cselekmény elvégzését követően az

eljárási cselekménnyel összefüggő ügyiratokat megküldi a megkeresőnek, továbbá

gondoskodik az őrizetben lévő személy elszállításáról, valamint a vagyont érintő

kényszerintézkedés tárgyának a jogszabályban meghatározottak szerinti kezeléséről.

(7) A megkereső intézkedik az eljárási cselekmény alapjául szolgáló, valamint az

eljárási cselekmény során hozott határozattal szemben bejelentett panasz elbírálása

érdekében.

A polgári jogi igény érvényesítése a nyomozás során

355. § (1) * A sértett a polgári jogi igény érvényesítésének szándékát jogszabályban

meghatározottak szerint a vádemelés előtt is bejelentheti. Ha az ügyészség vádat

emel, a sértett e bejelentését a vádirattal egyidejűleg továbbítja a bíróságnak.

(2) Az (1) bekezdés szerint továbbított bejelentést úgy kell tekinteni, mintha a polgári

jogi igényt az eljáró bíróságnál terjesztették volna elő.

(3) A sértett a vádemelés előtt bármikor bejelentheti, hogy a polgári jogi igény

érvényesítésének szándékától eláll.

(4) * A vádemelés előtt a sértett is indítványozhatja az 557. §-ban meghatározott

ideiglenes intézkedést, ha a polgári jogi igény érvényesítésének szándékát

bejelentette, és a bejelentés az 556. § (2) bekezdésében foglaltakat tartalmazza. Az

eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság – hiányos indítvány esetén – a

sértettet erről az ideiglenes intézkedés elrendelése iránti indítvány előterjesztésekor

tájékoztatja.

LV. FEJEZET

LEPLEZETT ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSA A NYOMOZÁS SORÁN

356. § (1) A nyomozás során leplezett eszközt az ügyészség és a nyomozó hatóság

alkalmazhat.

(2) A nyomozás során leplezett eszközt

a) a bűncselekmény felderítése, bizonyítása,

b) folyamatban lévő bűncselekmény megszakítása,

c) az elkövető kilétének, tartózkodási helyének megállapítása, felkutatása és elfogása,

illetve

d) a bűncselekményből származó vagyon felderítése, illetve visszaszerzése

érdekében lehet alkalmazni.

(3) A nyomozás során a Hatodik Részben meghatározott valamennyi leplezett eszköz

alkalmazható.

357. § (1) A nyomozás során a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközt azzal a

személlyel szemben lehet alkalmazni,

a) aki a bűncselekmény elkövetésével a büntetőeljárás adatai alapján gyanúsítható,

vagy

b) aki az ügyben gyanúsított.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérő személlyel szemben bírói

engedélyhez kötött leplezett eszköz akkor alkalmazható, ha megalapozottan feltehető,hogy e személy az (1) bekezdésben meghatározott személlyel közvetlenül vagy

közvetve bűnös kapcsolatot tart.

(3) A (2) bekezdés alapján nem alkalmazható bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz

a) a védővel szemben,

b) a titoktartás körébe tartozó adatok megismerése céljából, azzal a hivatásánál,

foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles személlyel

szemben, aki a 170. § (1) bekezdés b) pontja alapján tanúként nem hallgatható ki,

vagy a 173. § alapján a tanúvallomást megtagadhatná,

c) a minősített adat megismerése céljából azzal a minősített adatot kezelő személlyel

szemben, aki a 170. § (1) bekezdés d) pontja alapján tanúkét nem lenne kihallgatható,

d) a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó

személy kilétének megismerése céljából, azzal szemben, aki a tanúvallomást a 174. §

alapján megtagadhatná.

(4) A (2) bekezdés alapján az (1) bekezdésben meghatározott személy

hozzátartozójával szemben leplezett eszköz kizárólag a 356. § (2) bekezdés c) és d)

pontjában meghatározott célból van helye.

(5) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának nem akadálya, ha az

kívülálló személyt elkerülhetetlenül érint.

(6) Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által elkövetett

bűncselekmény miatt folytatott nyomozás során alkalmaznak bírói vagy ügyészi

engedélyhez kötött leplezett eszközt, e tényről – feltéve, hogy ez az eljárás érdekét

nem sérti – tájékoztatni kell azon szolgálat főigazgatóját, amelynek állományába az

érintett személy tartozik.

LVI. FEJEZET

A JEGYZŐKÖNYV ÉS A FELJEGYZÉS

A jegyzőkönyv rögzítésének módjai, az eljárási cselekményről készített felvétel

358. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, az ügyészség és a nyomozó hatóság

az eljárási cselekményről írásbeli jegyzőkönyvet készít.

(2) * Jogszabály elrendelheti az eljárási cselekményről – a 360/A. §-ban meghatározott

kivétellel – egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés mellett

a) folyamatos hangfelvétel vagy

b) kép- és hangfelvétel

készítését.

(3) * Az ügyészség és a nyomozó hatóság a jogszabályban meghatározott eseteken

kívül indítványra vagy hivatalból is elrendelheti az eljárási cselekményről – a 360/A. §-

ban meghatározott kivétellel – egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés mellett

folyamatos hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel készítését.

(4) * Az eljárási cselekményről folyamatos hangfelvételt vagy kép- és hangfelvételt

kell készíteni az adott eljárási cselekménnyel – a 360/A. §-ban meghatározott kivétellel

– egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés mellett, ha a gyanúsított, a védő vagy a sértett

ezt a költségek egyidejű előlegezésével indítványozza.

(5) A folyamatos hangfelvétel, valamint a kép- és hangfelvétel az adott eljárási

cselekmény során történteket – a (6) bekezdésben foglalt esetek kivételével –

megszakítás nélkül rögzíti.

(6) Ha az ügyészség és a nyomozó hatóság fontos okból az eljárási cselekményt rövid

időre megszakítja, ennek tartamára a folyamatos hangfelvétel, illetve a kép- és

hangfelvétel is megszakítható.

A jegyzőkönyv formai és tartalmi követelményei

359. § (1) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell

a) az eljáró ügyészséget vagy nyomozó hatóságot és az ügy számát,

b) az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény megnevezését és a gyanúsított nevét,

illetve a gyanúsított – azonosításra alkalmas – megjelölését,

c) az eljárási cselekmény helyét és idejét,

d) az ügyész, a nyomozó hatóság tagja, a jegyzőkönyvvezető és a tolmács nevét,

e) a kihallgatott gyanúsított nevét, illetve – azonosításra alkalmas – megjelölését,f) a kihallgatott tanú és a meghallgatott szakértő nevét,

g) az e törvényben meghatározott más személyes adatokat,

h) az eljárási cselekményen jelen lévő egyéb személyek nevét és azt, hogy az eljárási

cselekményen milyen minőségben vannak jelen.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

a) az eljárási cselekmény menetét, az annak során történteket, valamint az egyéb, a

bizonyítás szempontjából lényeges körülményeket úgy, hogy a jegyzőkönyv alapján

azt is meg lehessen állapítani, az eljárási szabályokat megtartották-e,

b) a gyanúsított és a tanú vallomását, valamint a szakértő véleményét,

c) a bizonyítási eszköz bemutatásának megtörténtét, valamint azoknak az eljárás

szempontjából lényeges tartalmát,

d) az eljárási cselekmény során tett indítványokat és észrevételeket,

e) az eljárás rendjének fenntartása körében tett intézkedéseket, valamint az

ügyészség vagy a nyomozó hatóság által az eljárási cselekmény folyamán hozott

határozatokat.

(3) A jegyzőkönyvben a (2) bekezdésben foglaltakat röviden, a szükséges

részletességgel kell leírni. Ha valamely kérdés, kifejezés vagy kijelentés pontos

szövege jelentős, azt szó szerint kell jegyzőkönyvbe venni.

(4) Bizonyítási eszköz ismertetése, valamint tárgyi bizonyítási eszköz csatolása

esetében a jegyzőkönyvben csupán ennek megtörténtére kell utalni.

(5) Ha az eljárási cselekményen jelenlévők bármelyike az eljárás során felmerült

valamely körülménynek vagy ott elhangzott nyilatkozatnak jegyzőkönyvbe vételét

indítványozza, ezt csak abban az esetben lehet mellőzni, ha az ügyésznek vagy a

nyomozó hatóság tagjának az illető körülmény vagy nyilatkozat megtörténtéről nincs

tudomása.

A jegyzőkönyv elkészítése, kiegészítése, kijavítása

360. § (1) * Az eljárási cselekményről a jegyzőkönyvet – a 360/A. §-ban meghatározott

kivétellel – egyidejűleg kell elkészíteni.

(2) * Az ügyészség és a nyomozó hatóság gondoskodik arról, hogy a jegyzőkönyv

hitelesítése előtt annak tartalmát a jogszabályban meghatározott, az eljárási

cselekményen jelen lévő büntetőeljárásban részt vevő személy (a továbbiakban:

hitelesítésben való közreműködésre köteles személy) megismerje. Ha a hitelesítésben

való közreműködésre köteles személy a jegyzőkönyv tartalmának megismerését

megtagadja, úgy kell tekinteni, mint aki a jegyzőkönyv hitelesítésében való

közreműködést tagadta meg.

(3) * Az észrevétlenül nem megváltoztatható módon lezárt jegyzőkönyvet az eljárási

cselekményt végző ügyész vagy nyomozó hatóság tagja a hitelesítésben való

közreműködésre köteles személlyel együtt jogszabályban meghatározott módon

hitelesíti.

(4) * Ha a hitelesítésben való közreműködésre köteles személy a jegyzőkönyv

hitelesítésében való közreműködést megtagadja, a megtagadás tényét és annak közölt

vagy ismert indokát jogszabályban meghatározott módon rögzíteni kell.

(5) * Folyamatos hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel esetén a felvételt az

ügyiratok között kell kezelni.

(6) * Az ügyészség vagy a nyomozó hatóság elrendelheti, hogy a folyamatos

hangfelvételről vagy a kép- és hangfelvételről a különleges bánásmódot igénylő

személy személyazonosságának megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságait – így

különösen alakját, arcképét, hangját – technikai úton torzító másolat készüljön. Ebben

az esetben az ügyiratok között a torzított egyedi tulajdonságokat tartalmazó másolatot

kell kezelni és a folyamatos hangfelvételt vagy kép- és hangfelvételt zártan kell

kezelni.

(7) Folyamatos hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel esetén tájékoztatni kell az

eljárási cselekményen jelen lévő személyeket, hogy a felvételt – az eljárási

cselekmény befejezésétől számított nyolc napon belül – mikor és hol hallgathatják,

illetve tekinthetik meg.(8) A jegyzőkönyv és a folyamatos hangfelvétel vagy a kép- és hangfelvétel

tartalmának eltérése esetén az eltérés okát tisztázni kell.

(9) A jegyzőkönyvet az ügyészség vagy a nyomozó hatóság szükség esetén kijavítja

vagy kiegészíti, és arról az érdekelteket tájékoztatja.

(10) Az eljárási cselekményt, illetve – ha ez később történt meg – a folyamatos

hangfelvétel vagy a kép- és hangfelvétel megismerését követő nyolc napon belül a

jegyzőkönyv kijavítását vagy kiegészítését indítványozhatják, akik az eljárási

cselekményen jelen voltak.

(11) * A kijavítást a jegyzőkönyvben a kijavítás dátumának megjelölésével fel kell

jegyezni, arról új jegyzőkönyvet kell készíteni, vagy az indítvány elutasítását az

ügyiratokban fel kell tüntetni. A kijavítást és a kiegészítést az eljárási cselekményt

végző ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja aláírja.

360/A. § * (1) Ha az eljárási cselekményről folyamatos kép- és hangfelvétel készül és

az eljárási cselekmény lefolytatásának körülményei, különösen a különleges

bánásmódot igénylő személy kímélete ezt szükségessé teszi, a jegyzőkönyvet az

eljárási cselekményt követően három munkanapon belül kell elkészíteni. Erről az

eljárási cselekmény kezdetekor a jelenlévőket tájékoztatni kell.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az e törvény szerinti

figyelmeztetéseket a folyamatos kép- és hangfelvételen rögzíteni kell. Ha e törvény

valamely körülmény, tény vagy cselekmény megtörténtének a jegyzőkönyvben való

rögzítését írja elő, akkor azt a folyamatos kép- és hangfelvételen rögzíteni kell.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a jegyzőkönyvre a 360. § (2)–(11)

bekezdésében meghatározottakat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) nem kell biztosítani, hogy a jegyzőkönyvet annak hitelesítése előtt a hitelesítésben

közreműködő személy megismerhesse,

b) az észrevétlenül nem megváltoztatható módon lezárt jegyzőkönyvet kizárólag az

eljárási cselekményt végző ügyész vagy nyomozó hatóság tagja hitelesíti,

c) a hitelesített jegyzőkönyvet annak elkészültét követően – a 360. § (7) bekezdése

szerinti tájékoztatással együtt – azonnal kézbesíteni kell annak, aki az eljárási

cselekményen jelen volt,

d) a jegyzőkönyv kijavítását vagy kiegészítését a jegyzőkönyv kézbesítését, illetve – ha

ez később történt meg – a folyamatos kép- és hangfelvétel megismerését követő nyolc

napon belül lehet kérni,

e) ha a jegyzőkönyv kijavítását vagy kiegészítését indítványozzák és az indítványt a

folyamatos kép- és hangfelvétel alátámasztja, a jegyzőkönyvet az indítványnak

megfelelően ki kell javítani vagy ki kell egészíteni,

f) szó szerinti jegyzőkönyvezés indítványozásának kizárólag az eljárási cselekmény

során van helye az e törvényben meghatározottak szerint.

(4) Ha az eljárási cselekményről készült felvétel nem áll rendelkezésre, vagy a (2)

bekezdésben meghatározottak nem szerepelnek a felvételen, az (1) bekezdés szerint

készült ügyirat jegyzőkönyvként nem vehető figyelembe.

A feljegyzés

361. § (1) Az ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja az intézkedéséről feljegyzést

készíthet.

(2) A feljegyzés tartalmazza az

a) eljáró ügyészséget vagy nyomozó hatóságot és az ügy számát,

b) intézkedés során jelen lévő ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja nevét,

c) intézkedés helyét és idejét,

d) intézkedéssel érintettek nevét,

e) intézkedés során jelen lévő egyéb személyek nevét és azt, hogy milyen minőségben

voltak jelen,

f) intézkedés menetének rövid leírását úgy, hogy a feljegyzés alapján azt is meg

lehessen állapítani, az eljárási szabályokat megtartották-e,

g) utalást arra, hogy a feljegyzést az intézkedéssel egyidejűleg készítették-e, illetve az

egyidejűség elmaradása esetén a feljegyezés készítésének időpontját és körülményeit.(3) Az intézkedésről folyamatos hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel készíthető,

ebben az esetben a feljegyzést elegendő a (2) bekezdés a)–e) pontjában

meghatározott tartalommal elkészíteni.

(4) A feljegyzést annak készítője írja alá.

(5) A feljegyzést az azt készítő ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja szükség esetén

kijavítja vagy kiegészíti. A kijavítást vagy kiegészítést a feljegyzésen kell feltüntetni,

vagy arról új feljegyzést kell készíteni.

(6) Az ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja jegyzőkönyv készítése helyett az eljárási

cselekményről az (1)–(5) bekezdés alkalmazásával feljegyzést készíthet, ha az eljárási

cselekményen terhelt, védő, tanú vagy vagyoni érdekelt nem volt jelen.

LVII. FEJEZET

HATÁROZAT A NYOMOZÁS SORÁN

A határozat tárgya

362. § (1) Az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság határozatot hoz

1. az eljáró ügyészség, illetve nyomozó hatóság kijelöléséről,

2. az ügyész vagy a nyomozó hatóság tagjának kizárásáról,

3. az ügyek egyesítéséről, elkülönítéséről és áttételéről,

4. a feljelentés elutasításáról,

5. az eljárás felfüggesztéséről és a felfüggesztett eljárás folytatásáról,

6. az eljárás megszüntetéséről és a megszüntetett eljárás folytatásáról,

7. a büntethetőséget megszüntető egyéb okkal összefüggő feltételes ügyészi

felfüggesztés iránti indítvány elutasításáról,

8. a közvetítői eljárás megtagadásáról,

9. a védő kirendeléséről, a védőnek a kirendelés alóli felmentéséről és a kirendelt védő

díjának megállapításáról,

10. a kényszerintézkedésekről,

11. az előállítás és az elővezetés elrendeléséről,

12. a körözés elrendeléséről, visszavonásáról és módosításáról, az elfogatóparancs

kibocsátásáról, visszavonásáról és módosításáról,

13. a panasz elbírálásáról,

14. a határozat kijavításáról,

15. az igazolási kérelem elbírálásáról, az igazolási kérelemnek helyt adást követően a

megismételt eljárási cselekmény eredményéhez képest a határozat hatályban

tartásáról, illetve teljes vagy részleges hatályon kívül helyezéséről,

16. a bűnügyi költség megállapításáról és viseléséről, továbbá az okozott bűnügyi

költség viselésére kötelezésről,

17. a tanú és a szakértő mentességre történt hivatkozásának el nem fogadásáról,

18. a szakértő kirendeléséről, kizárásáról, felmentéséről és díjának megállapításáról,

19. a pártfogó felügyelői vélemény beszerzéséről,

20. a szakértői vizsgálat során, a szemlén, a bizonyítási kísérleten és a felismerésre

bemutatáson közreműködésre kötelezésről,

21. a támogató, illetve a törvényes képviselő kizárásáról,

22. a különleges bánásmód megállapítása iránt a sértett által előterjesztett indítvány

elutasításáról, és a sértett vonatkozásában a különleges bánásmód megszüntetéséről,

23. a személyi védelem kezdeményezésére irányuló indítvány elutasításáról,

24. az ügyiratok megismerésének korlátozásáról, valamint valamely megismerési mód

biztosítására irányuló indítvány elutasításáról,

25. * a kézbesítési és az eljárás elhúzódása miatti kifogás elutasításáról,

26. az eljárási cselekmény, vagy a határozat teljesítésének, illetve végrehajtásának

felfüggesztéséről,

27. a határozat hatályon kívül helyezéséről vagy megváltoztatásáról,

28. a papíralapú kapcsolattartásra való áttérés engedélyezése iránti indítvány

elutasításáról,

29. a rendbírság tárgyában hozott döntésről,30. * az ügygondnok kirendeléséről, a kirendelt ügygondnok felmentéséről,

kizárásáról, valamint díjának megállapításáról.

(2) Az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság más döntését vagy intézkedését is

határozatba foglalhatja.

A határozat tartalma

363. § (1) A határozat bevezető részre, rendelkező részre, indokolásra és záró részre

tagolódik.

(2) A bevezető rész tartalmazza

a) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság megnevezését,

b) az ügy számát,

c) az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény megnevezését,

d) az azonosításhoz szükséges adatokkal együtt annak megjelölését, akire a

rendelkezés vonatkozik.

(3) A rendelkező rész tartalmazza az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság döntését,

valamint azt, hogy a határozat ellen van-e helye panasznak, illetve felülbírálati

indítványnak, és azt az eljárás mely résztvevője, hol és milyen határidőn belül

terjesztheti elő.

(4) Az indokolás az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság által megállapított jelentős

tényeket, a határozat alapjául szolgáló jogszabályokat és szükség esetén azok

értelmezését, továbbá ezekkel összefüggésben az érdemi rendelkezés magyarázatát

tartalmazza.

(5) * A záró rész tartalmazza a határozathozatal helyének és idejének megfelelő

keltezést, továbbá az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tagjának nevét és aláírását.

(6) Az ügyészség és a nyomozó hatóság a határozatot írásba foglalja.

(7) Az ügyészség és a nyomozó hatóság a határozatát jegyzőkönyvbe is foglalhatja,

kivéve a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés elrendeléséről vagy

megszüntetéséről szóló határozatot. A jegyzőkönyvbe foglalt határozat csak a

rendelkező részt és az indokolást tartalmazza.

A határozat közlése

364. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a határozatot azzal kell közölni, akit

a határozat valamely rendelkezése közvetlenül érint.

(2) Az ügyészség és a nyomozó hatóság a határozatát – a (3) bekezdésben foglalt

kivétellel – kézbesítés útján közli.

(3) Az ügyészség és a nyomozó hatóság a jegyzőkönyvbe foglalt határozatát a

jelenlévőkkel kihirdetés útján közli.

A határozat kijavítása

365. § (1) Ha a határozat elírást vagy számítási hibát tartalmaz, az ügyészség, illetve a

nyomozó hatóság a határozatát indítványra vagy hivatalból bármikor kijavíthatja.

(2) A kijavítás nem változtathat a kijavított határozat érdemén. Nincs helye

kijavításnak az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság ténybeli tévedése miatt.

(3) * A kijavítást a határozatra fel kell jegyezni vagy arról új határozatot kell készíteni.

A kijavító határozattal egyidejűleg a kijavított határozatot is kézbesíteni kell.

(4) A kijavítás tárgyában hozott határozat ellen panasznak nincs helye, kivéve, ha az

ügyészség, illetve a nyomozó hatóság

a) panasszal sérelmezhető határozat rendelkező részét javítja ki vagy

b) a határozat rendelkező részének kijavítása iránti indítványt utasítja el.

(5) A kijavítás iránti indítványnak nincs halasztó hatálya a határozat elleni panasz vagy

felülbírálati indítvány előterjesztésére, továbbá a határozat teljesítésére, illetve

végrehajtására.

A határozat megváltoztatása és hatályon kívül helyezése

366. § (1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság a határozatát annak meghozatala után

hivatalból is felülvizsgálhatja, feltéve, hogy

a) a határozat ellen nem jelentettek be panaszt, illetve nem terjesztettek elő

felülbírálati indítványt, vagy

b) a határozat ellen bejelentett panaszt, illetve előterjesztett felülbírálati indítványt

elbírálták.(2) Az ügyészség és a nyomozó hatóság a hivatalbóli felülvizsgálat során

megváltoztathatja a határozatát, ha annak meghozatala során jogszabályt helytelenül

alkalmazott.

(3) Az ügyészség és a nyomozó hatóság a hivatalbóli felülvizsgálat során hatályon

kívül helyezheti a határozatát, ha azt az e törvényben meghatározott kizáró ok

ellenére hozta meg.

(4) A megváltoztatásról vagy a hatályon kívül helyezésről rendelkező határozatot

közölni kell azzal, akivel a megváltoztatott vagy hatályon hívül helyezett határozatot

közölték, továbbá azzal is, akit a határozat megváltoztatott rendelkezése közvetlenül

érint.

A határozat végrehajthatósága

367. § (1) Ha e törvény kivételt nem tesz, a határozat teljesítésére, illetve

végrehajtására a panasznak, illetve a felülbírálati indítványnak nincs halasztó hatálya.

(2) Kivételesen indokolt esetben a határozatot hozó, illetve a panaszt vagy a

felülbírálati indítványt elbíráló a határozat teljesítését, illetve végrehajtását a panasz

vagy a felülbírálati indítvány elbírálásáig felfüggesztheti.

Eljárási cselekmény elvégzése határozat nélkül

368. § (1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság halasztást nem tűrő esetben határozat

hozatala nélkül,

a) nyomban végrehajthatja az olyan kényszerintézkedést és elvégezheti az olyan

bizonyítási cselekményt, amelynek elrendelésére egyébként jogosult, illetve

b) * nyomban elrendelheti a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével

megalapozottan gyanúsítható személy előállítását vagy a terhelt, a bűncselekmény

elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy és más személy elővezetését,

valamint elfogatóparancsot bocsáthat ki.

(2) Az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvben a halaszthatatlanság tényét és

az ezt megalapozó körülményeket fel kell tüntetni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az ügyészség, illetve a nyomozó

hatóság a kényszerintézkedés, az előállítás és az elővezetés elrendelését, valamint az

elfogatóparancsot utólag, legkésőbb három munkanapon belül határozatba foglalja.

LVIII. FEJEZET

JOGORVOSLAT A NYOMOZÁS SORÁN

A határozat elleni panasz

369. § (1) * A gyanúsított, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan

gyanúsítható személy, a védő, a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt az

ügyészség vagy a nyomozó hatóság vele közölt határozata ellen – ha e törvény

kivételt nem tesz – a közléstől számított nyolc napon belül a határozatot hozó

ügyészségnél, illetve nyomozó hatóságnál panaszt terjeszthet elő.

(2) A feljelentő kizárólag a feljelentés elutasítása miatt, a vagyoni érdekelt és az egyéb

érdekelt a határozat közvetlenül rá vonatkozó rendelkezésével kapcsolatban

terjeszthet elő panaszt.

(3) A panaszt annak előterjesztője mindaddig visszavonhatja, amíg azt érdemben el

nem bírálták. A visszavont panaszt újból előterjeszteni nem lehet.

(4) A Legfőbb Ügyészség határozata ellen nincs helye panasznak.

370. § (1) A határozatot hozó ügyészség vagy nyomozó hatóság a panaszt annak

érkezését követő nyolc napon belül megvizsgálja, és ha azt alaposnak tartja, a

határozatot hatályon kívül helyezi, vagy megváltoztatja.

(2) Ha a határozatot hozó ügyészség vagy nyomozó hatóság a panaszt nem tartja

alaposnak, az ügyiratokat az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül a

panaszra vonatkozó nyilatkozatával együtt felterjeszti a panaszt elbíráló

ügyészséghez.

(3) Az ügyészség határozata elleni panaszt a felettes ügyészség, a nyomozó hatóság

határozata elleni panaszt az ügyészség az ügyiratok érkezésétől számított tizenöt

napon, az eljárást megszüntető határozat esetén egy hónapon belül bírálja el.(4) * Ha a panaszt elbíráló ügyészség a panaszt alaposnak tartja, a határozatot

hatályon kívül helyezi vagy megváltoztatja, ellenkező esetben a panaszt elutasítja. A

panaszt elbíráló ügyészség a határozat törvénysértő rendelkezését a panasz

elutasítása esetén is hivatalból megváltoztathatja vagy hatályon kívül helyezheti.

(5) A panaszt elbíráló ügyészség a 80. § (1) bekezdés a)–d) pontja esetén az

előterjesztett panaszt érdemi indokolás nélkül elutasítja.

(6) A panaszt elbíráló határozatot a panasz előterjesztőjével – a határozat hatályon

kívül helyezése, illetve a megváltoztatása esetén azokkal is, akikkel a határozatot

közölték – közölni kell.

(7) A panaszt elbíráló határozat ellen további panasznak nincs helye.

(8) A nyomozó hatóság őrizetet elrendelő határozata elleni panasz elbírálását mellőzni

kell, ha az ügyészség a terhelt személyi szabadságát érintő bírói engedélyes

kényszerintézkedés elrendelésére indítványt tesz a bíróságnak.

(9) Az ügyészség a panasz elbírálását mellőzheti, ha a panasszal sérelmezett helyzet a

panasz előterjesztésétől függetlenül megszűnt. Az ügyészség erről a panasz

előterjesztőjét tájékoztatja. Ha a panasz előterjesztője a tájékoztatás közlését követő

nyolc napon belül ezt indítványozza, az ügyészség a panaszt elbírálja.

371. § (1) Ha a panaszt elbíráló ügyészség a sértettnek a feljelentés elutasítása vagy

az eljárás megszüntetése miatt előterjesztett panaszát elutasítja, a határozatában

tájékoztatja a sértettet a pótmagánvádlóként történő fellépés lehetőségéről,

feltételeiről, valamint a pótmagánvádló jogairól és kötelezettségeiről.

(2) Ha az eljárást a 398. § (2) bekezdés e) pontja alapján szüntették meg, a

tájékoztatás arra is kiterjed, hogy a pótmagánvádlóként történő fellépés annak a

bűncselekménynek a tekintetében lehetséges, amely miatt az ügyészség az eljárást

megszüntette.

(3) Ha a feljelentést azért utasították el, vagy az eljárást azért szüntették meg, mert a

cselekmény nem közvádra üldözendő bűncselekmény, a határozatában az (1)

bekezdésben foglaltakon túl az ügyészség arról is tájékoztatja a sértettet, hogy a

pótmagánvádlóként történő fellépés helyett a magánvádra üldözendő bűncselekmény

miatt a vádat magánvádlóként képviselheti.

(4) A sértett a panaszát elutasító határozat kézbesítését követő egy hónapon belül

léphet fel magánvádlóként, és ha a magánindítvány hiányzik, a nyilatkozatát e

határidőn belül pótolhatja. Ha a sértett magánvádlóként lép fel, pótmagánvádlóként

nem léphet fel.

(5) Ha a sértett magánvádlóként lép fel, és az ügyészség a vád képviseletét nem veszi

át, az ügyészség a feljelentést a sértett nyilatkozatával és az ügyiratokkal együtt nyolc

napon belül megküldi a bíróságnak.

A gyanúsítás elleni panasz

372. § (1) A gyanúsított és a védő a gyanúsítás, illetve a gyanúsítás változása ellen

annak közlésekor a gyanúsított kihallgatását végző ügyészségnél vagy nyomozó

hatóságnál panaszt terjeszthet elő. Ha a védő a gyanúsítás, illetve a gyanúsítás

változásának közlésekor nincs jelen, a panaszt a gyanúsított kihallgatásától számított

nyolc napon belül terjesztheti elő.

(2) Ha a gyanúsított kihallgatását végző ügyészség vagy nyomozó hatóság, illetve a

panaszt elbíráló ügyészség a panaszt alaposnak tartja, megteszi a panaszban

sérelmezett helyzet megszüntetése – különösen a gyanúsítás módosítása – érdekében

szükséges intézkedést.

(3) Ha a gyanúsítás közlésekor a bűncselekmény megalapozott gyanúja a

gyanúsítottal szemben nem volt megállapítható, a panaszt elbíráló határozatban az

ügyészség megállapítja, hogy a gyanúsítás törvényi feltételei nem álltak fenn.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a gyanúsított ezen minősége a panaszt

elbíráló határozat hozatalával megszűnik.

(5) A nyomozó hatóság által közölt gyanúsítás ellen előterjesztett panasz elbírálását

mellőzni kell, ha az ügyészség a gyanúsítással egyező tényállás és Btk. szerinti

minősítés alapján az őrizetbe vett terhelt személyi szabadságát érintő bírói engedélyes

kényszerintézkedés elrendelésére indítványt tesz a bíróságnak.(6) A gyanúsítás ellen előterjesztett panasz elintézésére egyebekben a határozat elleni

panaszra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(7) * Az ügyészség határozatában hivatalból is megállapíthatja, hogy a gyanúsítás

törvényi feltételei nem állnak fenn. A gyanúsított ezen minősége a határozat

hozatalával megszűnik.

A közvetítői eljárás során előterjesztett panasz

373. § A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi

CXXIII. törvény 5. § (2) bekezdése vagy 10. § (4) bekezdése alapján előterjesztett

panaszt az ügyészség a 370. § megfelelő alkalmazásával bírálja el.

A felülbírálat

374. § (1) Felülbírálati indítvány terjeszthető elő

a) a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet magatartási szabályainak részleges

feloldására irányuló indítvány elutasítása ellen,

b) az elkobzás, illetve a vagyonelkobzás biztosítása érdekében alkalmazott lefoglalás

elrendelése ellen,

c) * a zár alá vétel elrendelése ellen, ha – a 327. § (5) bekezdése kivételével – azt az

ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendelte el,

d) a lefoglalt dolog értékesítésének elrendelése ellen, ha azt az ügyészség vagy a

nyomozó hatóság rendelte el,

e) ha az ügyészség, illetve a felettes ügyészség elutasította azt a panaszt, amely

ea) * a kutatás,

eb) a motozás,

ec) a címzettnek még nem kézbesített postai küldemény lefoglalásának,

ed) a címzettnek még nem továbbított, elektronikus hírközlési szolgáltatás során

továbbítandó közlés vagy küldemény lefoglalásának, illetve

ee) a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény

szerinti médiatartalom-szolgáltató szerkesztőségében tartott, e tevékenységgel

összefüggő bizonyítási eszköz lefoglalásának

elrendelését sérelmezte,

f) * ha az ügyészség, illetve a felettes ügyészség elutasította a gyanúsított vagy a

védő azon panaszát, amely az ügyiratok megismerésének korlátozásáról, vagy

valamely megismerési mód biztosítására irányuló indítvány elutasításáról szóló

határozatot sérelmezte,

g) a 402. § (3) és (4) bekezdése szerint az eljárást megszüntető határozatnak a 402. §

(2) bekezdése alapján hozott rendelkezése ellen,

h) * az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a tárhelyszolgáltatás

felfüggesztéséről hozott rendelkezése ellen.

(2) * A felülbírálati indítványt az (1) bekezdés szerinti határozat kézbesítésétől

számított nyolc napon belül, a bíróságnál kell előterjeszteni. A felülbírálati

indítványban meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülbírálati indítvány

irányul, továbbá az indítvány előterjesztésének okát és célját.

(2a) * Ha az (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti határozat elleni felülbírálati indítványt

az ügyészségnél vagy a nyomozó hatóságnál terjesztik elő, és az indítvány alapos, a

nyomozó hatóság által hozott határozat esetén az ügyészség, az ügyészség által

hozott határozat esetén a felettes ügyészség a határozatot hatályon kívül helyezi vagy

megváltoztatja. Ha az ügyészség vagy a felettes ügyészség a felülbírálati indítványt

nem tartja alaposnak, az indítványt és az ügyiratokat megküldi a bíróságnak.

(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti határozat ellen előterjesztett felülbírálati

indítványnak a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.

(4) A bíróság a felülbírálati indítványt az ügyiratok és az ügyészség észrevételének

beszerzése nélkül is elbírálhatja, ha ez a felülbírálati indítvány tartalma alapján

lehetséges.

(5) * Ha a felülbírálati indítványról a (4) bekezdés alapján nem lehet dönteni, a

bíróság a felülbírálati indítvány kézbesítésével együtt az ügyészségtől beszerzi az

ügyiratokat.(6) * Az ügyészség az ügyiratokat a bíróságnak öt munkanapon belül megküldi és e

határidőn belül a felülbírálati indítványra észrevételt vagy azzal összefüggő indítványt

tehet. Az (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti nyomozó hatóság által hozott határozat

esetén az ügyészség, az ügyészség által hozott határozat esetén a felettes ügyészség

a határozatot hatályon kívül helyezheti vagy megváltoztathatja és erről a bíróságot

tájékoztatja.

LIX. FEJEZET

A NYOMOZÁS MEGINDÍTÁSA

A nyomozás megindításának alapja

375. § (1) A nyomozás az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a hivatali

hatáskörében, valamint az ügyésznek vagy a nyomozó hatóság tagjának a hivatali

minőségében tudomására jutott adatok alapján, illetve feljelentésre indul meg.

(2) Nyomozást az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendel el.

(3) Az ügyészség vagy a nyomozó hatóság tájékoztatja a sértettet a nyomozás

elrendeléséről, ha a sértett személye és elérhetősége ismert. A nyomozó hatóság az

általa elrendelt nyomozásról huszonnégy órán belül tájékoztatja az ügyészséget.

(4) Késedelmet nem tűrő esetben bármely nyomozó hatóság végezhet eljárási

cselekményt, köteles azonban erről a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező

nyomozó hatóságot haladéktalanul tájékoztatni.

A feljelentés

376. § (1) Közvádra üldözendő bűncselekmény miatt bárki tehet feljelentést.

(2) A hatóság tagja és a hivatalos személy, továbbá, ha törvény előírja, a köztestület

köteles a hatáskörében tudomására jutott, közvádra üldözendő bűncselekményt

feljelenteni.

(3) A (2) bekezdés szerinti feljelentésben meg kell jelölni a bizonyítási eszközöket,

egyidejűleg gondoskodni kell a bűncselekmény nyomainak, a bizonyítási eszközök,

valamint az elkobozható vagy vagyonelkobzás alá eső dolgok és vagyon megőrzéséről.

377. § (1) Feljelentést az ügyészségnél vagy a nyomozó hatóságnál lehet tenni. A

feljelentést más hatóság és a bíróság is köteles fogadni, és azt a nyomozó hatóságnak,

illetve a 30. § esetén az ügyészségnek megküldeni.

(2) Az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság nyomban nyilvántartásba veszi a

feljelentést, akkor is, ha hatáskörrel vagy illetékességgel nem rendelkezik.

(3) Ha személyesen tesznek feljelentést, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság

figyelmezteti a feljelentőt a hamis vád és a hatóság félrevezetésének

következményeire. A személyesen tett feljelentés során jelen lehet a feljelentő által

megjelölt nagykorú személy, kivéve, ha ez az eljárás érdekeit sérti.

A magánindítvány

378. § (1) Magánindítványra üldözendő bűncselekmény esetén csak a jogosult

indítványára indítható meg vagy folytatható a büntetőeljárás.

(2) Magánindítványnak kell tekinteni a magánindítvány előterjesztésére jogosult

feljelentését és bármely olyan nyilatkozatát, amely szerint az elkövető büntetőjogi

felelősségre vonását kívánja.

(3) A magánindítványt attól a naptól számított egy hónapon belül kell előterjeszteni,

amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekményről tudomást szerzett.

(4) * Ha a nyomozás megindítását követően derül ki, hogy a cselekmény

magánindítványra üldözendő, a magánindítvány előterjesztésére jogosult nyilatkozatát

be kell szerezni. Ebben az esetben a (3) bekezdésben meghatározott határidőt attól a

naptól kell számítani, amelyen a magánindítványra jogosult a felhívásról tudomást

szerzett.

(5) Az elhunyt sértett hozzátartozója a még nyitva álló határidő alatt terjesztheti elő a

magánindítványt.

(6) A magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása miatt

igazolásnak akkor van helye, ha a bűncselekmény közvádra üldözendő.

A feljelentés elintézése379. § (1) Az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a feljelentés megérkezésétől

számított három munkanapon belül megvizsgálja, hogy az ügyben a nyomozást el kell-

e rendelni, vagy a feljelentés kiegészítésének, a feljelentés elutasításának, illetve az

ügy áttételének van-e helye.

(2) Az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a feljelentés elintézése során figyelembe

veheti azokat a tényeket, amelyek köztudomásúak vagy amelyekről hivatalos

tudomása van.

(3) * Ha a magánvádló a magánvádas eljárás megindítására irányuló feljelentést a

nyomozó hatóságnál tette meg, a nyomozó hatóság a feljelentést haladéktalanul

továbbítja az ügyészséghez.

(4) * A (3) bekezdésben meghatározott esetben, illetve, ha a magánvádló a

magánvádas eljárás megindítására irányuló feljelentést az ügyészségen tette meg, az

ügyészség a feljelentést az érkezésétől számított három munkanapon belül

megvizsgálja és dönt arról, hogy a magánvádra üldözendő bűncselekmény miatt a vád

képviseletét átveszi-e. Ha az ügyészség a vád képviseletét átveszi, erről a sértettet

tájékoztatja. Ha az ügyészség a vád képviseletét nem veszi át, a feljelentést

haladéktalanul megküldi a bíróságnak és erről a feljelentőt tájékoztatja.

A feljelentés kiegészítése

380. § (1) * Az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a feljelentés kiegészítését rendeli

el, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a nyomozás elrendeléséről vagy a feljelentés

elutasításáról nem lehet dönteni.

(2) * A feljelentés kiegészítése során az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a 267.

§ szerinti adatgyűjtést végezhet, a feljelentőtől felvilágosítás adását, iratok és adatok

rendelkezésre bocsátását, valamint a kár, vagyoni hátrány, adóbevétel-csökkenés,

vámbevétel-csökkenés vagy a bűncselekmény elkövetési értékének közlését kérheti.

Ennek során az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság – ha azt korábban nem tette

meg – figyelmezteti a feljelentőt a hamis vád és a hatóság félrevezetésének

következményeire.

(3) * Ha a büntetőeljárás megindítását a 4. § (9) bekezdése vagy a Btk. 3. § (3)

bekezdése alapján a legfőbb ügyész jogosult elrendelni, az ügyészség, illetve a

nyomozó hatóság a feljelentés kiegészítése során gondoskodik a legfőbb ügyész

döntésének beszerzéséről.

(4) A feljelentés kiegészítésének határideje egy hónap.

A feljelentés elutasítása

381. § (1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság a feljelentést elutasítja, ha a

rendelkezésére álló adatokból kitűnik, hogy

a) a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény,

b) a bűncselekmény gyanúja hiányzik,

c) az elkövető büntethetőségét, illetve a feljelentett cselekmény büntetendőségét

kizáró ok állapítható meg,

d) halál, elévülés vagy kegyelem folytán a büntethetőség megszűnt,

e) a feljelentett cselekményt már jogerősen elbírálták,

f) * a magánindítvány, a feljelentés, vagy a legfőbb ügyésznek a 4. § (9)

bekezdésében vagy a Btk. 3. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezése

hiányzik,

g) a feljelentett cselekmény nem közvádra üldözendő bűncselekmény,

h) az ügy nem tartozik magyar büntető joghatóság alá.

(2) Az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a feljelentést elutasító határozatot

kézbesíti a feljelentőnek. A nyomozó hatóság a feljelentést elutasító határozatot

huszonnégy órán belül az ügyészségnek is megküldi.

(3) Ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a feljelentést az (1) bekezdés g) pontja

alapján utasította el, a határozatában tájékoztatja a sértettet, hogy a magánvádra

üldözendő bűncselekmény miatt a vádat magánvádlóként képviselheti. A tájékoztatás

kiterjed a magánvádlóként történő fellépés feltételeire, a magánvádló jogaira és

kötelezettségeire, valamint arra, hogy ha a magánindítvány hiányzik, e nyilatkozatot

pótolni kell.(4) A sértett a feljelentést elutasító határozat kézbesítését követő egy hónapon belül

léphet fel magánvádlóként, és ha a magánindítvány hiányzik, a nyilatkozatát e

határidőn belül pótolhatja.

(5) Ha a sértett magánvádlóként lép fel, és az ügyészség a vád képviseletét nem veszi

át, a feljelentést a sértett nyilatkozatával és az ügyiratokkal együtt nyolc napon belül

meg kell küldeni a bíróságnak.

382. § (1) Az ügyészség a feljelentést elutasíthatja, ha a bűncselekmény elkövetésével

megalapozottan gyanúsítható személy az ügy, illetve más büntetőügy felderítéséhez,

bizonyításához hozzájárulva olyan mértékben együttműködik, hogy az

együttműködéshez fűződő nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdek jelentősebb, mint

a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy büntetőjogi

felelősségre vonásához fűződő érdek.

(2) Az (1) bekezdés alapján a feljelentés nem utasítható el, ha az együttműködő

személy más életének szándékos kioltásával járó, illetve maradandó fogyatékosságot

vagy súlyos egészségromlást szándékosan okozó bűncselekmény elkövetésével

megalapozottan gyanúsítható.

(3) Ha az ügyészség a feljelentést az együttműködő személlyel szemben az (1)

bekezdés alapján utasítja el, az állam téríti meg azt a kárt, illetve sérelemdíjat,

amelynek megtérítésére az elkövető a polgári jog szerint köteles, feltéve, hogy az más

módon nem térült meg. Ha a kártérítésről, illetve a sérelemdíj megfizetéséről polgári

perben kell határozni, az ezek iránti igény jogalapját vélelmezni kell.

(4) A polgári perben az államot az igazságügyért felelős miniszter képviseli. A polgári

perben eljáró bíróság a kereset elbírálása előtt beszerzi a feljelentés elutasításáról

határozatot hozott ügyészség nyilatkozatát a felperes sérelmére elkövetett

cselekményről, a cselekménnyel okozott kárról, illetve személyiségi jogsértésről. Az

ügyészség nyilatkozata nem terjedhet ki olyan tényre, amelynek alapján az elkövető

személyére, illetve a feljelentés elutasításának indokaira lehet következtetni.

LX. FEJEZET

A FELDERÍTÉS

Jelenlét az eljárási cselekményeken a felderítés során

383. § (1) A felderítés során az ügyészen, a nyomozó hatóság tagján és a

jegyzőkönyvvezetőn kívül csak az lehet jelen az eljárási cselekményen, akinek a

jelenlétét törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi.

(2) A sértett a sérelmére elkövetett bűncselekménnyel összefüggésben jelen lehet a

szakértő meghallgatásánál, a szemlénél, a bizonyítási kísérletnél és a felismerésre

bemutatásnál. A sértett értesítése kivételesen mellőzhető, ha ezt az eljárási

cselekmény sürgőssége indokolja. A sértett értesítése kivételesen mellőzhető,

valamint az eljárási cselekményről kivételesen eltávolítható, ha a különleges

bánásmódot igénylő személy védelme más módon nem biztosítható.

(3) A sértett mellett egy általa megjelölt nagykorú személy is jelen lehet azokon az

eljárási cselekményeken, amelyeken a sértett jelenléte kötelező, vagy amelyeken jelen

lehet, ha ez az eljárás érdekeit nem sérti.

(4) * A külföldi állampolgár terhelt, bűncselekmény elkövetésével megalapozottan

gyanúsítható személy, ezek védője, illetve külföldi állampolgár sértett vagy tanú

indítványára a kihallgatásán, valamint a részvételével tartott más eljárási

cselekményen jelen lehet államának konzuli tisztviselője.

(5) A támogatót és a konzuli tisztviselőt kivéve akinek a jelenlétét az eljárási

cselekményen e törvény lehetővé teszi, a gyanúsítotthoz, a szakértőhöz és a tanúhoz

kérdéseket intézhet, észrevételeket, indítványokat tehet. A kérdésfeltevés tilalmára,

illetve a válaszadás megtiltására a tanú és a terhelt kihallgatására, valamint a

szakértő kirendelésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(6) * A tolmácsolási feladatokat ellátó segítő az eljárási cselekményről értesített

sértett, vagyoni érdekelt vagy egyéb érdekelt nyelvhasználatának biztosítása

érdekében jelen lehet az eljárási cselekményen.384. § (1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárási cselekmény helyszínéről

eltávolíthatja azt, akinek a jelenléte az eljárást akadályozza és azt is, aki az eljárási

cselekményen nem lehet jelen, illetve a nyomozás elősegítése érdekében a

büntetőeljárásban részt vevő személyt az eljárási cselekmény helyszínén való

tartózkodásra kötelezhet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak érdekében testi kényszer alkalmazható,

valamint rendbírság szabható ki.

(3) Rendbírsággal sújtható az is, aki az eljárás rendjét zavarja.

A gyanúsított kihallgatása

385. § (1) Ha a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján

meghatározott személy megalapozottan gyanúsítható bűncselekmény elkövetésével,

őt a nyomozó hatóság, illetve az ügyészség a XXX. Fejezet szerint gyanúsítottként

kihallgatja.

(2) * Az őrizetbe vett személyt a fogva tartása kezdetétől számított huszonnégy órán

belül ki kell hallgatni.

386. § (1) * A bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy –

elfogása, idézése, előállítása, körözésének elrendelése, vagy vele szemben

elfogatóparancs kibocsátása esetén – a gyanúsítás közléséig arra jogosult, hogy

a) a gyanúsítotti kihallgatással kapcsolatos büntetőeljárási jogairól felvilágosítást

kapjon,

b) védőt hatalmazzon meg vagy védő kirendelését indítványozza,

c) védőjével ellenőrzés nélkül tanácskozzon.

(2) * A védő a gyanúsítás közléséig arra jogosult, hogy az általa védett személlyel a

kapcsolatot felvegye és vele ellenőrzés nélkül tanácskozzon.

387. § (1) * Ha nincs védője, a gyanúsítottat vagy a bűncselekmény elkövetésével

megalapozottan gyanúsítható személyt a kihallgatását megelőzően – előállítása,

őrizete esetén haladéktalanul – figyelmeztetni kell arra, hogy védőt hatalmazhat meg

vagy védő kirendelését indítványozhatja. Ezen indítványt a nyomozó hatóság vagy az

ügyészség nyomban elbírálja.

(2) * Ha az eljárásban védő részvétele kötelező, a gyanúsított vagy a bűncselekmény

elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy figyelmét arra is fel kell hívni,

hogy ha nem hatalmaz meg védőt, a nyomozó hatóság vagy az ügyészség rendel ki

védőt. Ha a gyanúsított vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan

gyanúsítható személy kijelenti, hogy nem kíván védőt meghatalmazni, a nyomozó

hatóság vagy az ügyészség nyomban védőt rendel ki.

(3) * Ha a gyanúsított vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan

gyanúsítható személy védőt kíván meghatalmazni, vagy a nyomozó hatóság, illetve az

ügyészség védőt rendel ki, a nyomozó hatóság vagy az ügyészség a védőt nyomban

értesíti és a gyanúsítotti kihallgatást a védő megérkezéséig, de legalább két órára

elhalasztja. Ha a megállapított határidőn belül

a) a védő nem jelenik meg, illetve

b) * a gyanúsított vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személy a védővel lefolytatott tanácskozás alapján a kihallgatás megkezdéséhez

hozzájárul,

a nyomozó hatóság vagy az ügyészség a gyanúsítotti kihallgatást megkezdi.

(4) * A nyomozó hatóság vagy az ügyészség az (1)–(3) bekezdés alapján tett

intézkedéseit, a 47. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a területi kamara által

kijelölt védővel való kapcsolatfelvétel érdekében tett intézkedéseit, és ha ismert, a

védő távolmaradásának okát a gyanúsítotti kihallgatás jegyzőkönyvébe foglalja.

(5) * A nyomozó hatóság vagy az ügyészség biztosítja, hogy a gyanúsított vagy a

bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy a kihallgatása

előtt, illetve annak zavarása nélkül a kihallgatása alatt a védőjével tanácskozhasson.

387/A. § * Ha a védő az értesítése, illetve a 387. § alapján tett intézkedések ellenére

az eljárási cselekményen nem jelenik meg, a gyanúsítottat vagy a bűncselekmény

elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt tájékoztatni kell, hogy a védő

távolmaradása az eljárási cselekmény megkezdésének nem akadálya, ugyanakkor a185. § (1) bekezdés a) pontja alapján a vallomástételt arra figyelemmel is

megtagadhatja, hogy a védője az eljárási cselekményen nem jelent meg. Ha terhelt a

védő jelenlétének hiányára tekintettel nem kíván vallomást tenni, tájékoztatni kell,

hogy a továbbiakban bármikor dönthet úgy, hogy a védő jelenlétében vagy a védő

jelenléte nélkül vallomást tesz.

388. § (1) A gyanúsítottal a kihallgatása során a terhelti figyelmeztetést követően

közölni kell a gyanúsítás tárgyává tett cselekmény tényállását és annak Btk. szerinti

minősítését.

(2) A gyanúsítás közlését követően a nyomozó hatóság vagy az ügyészség

figyelmezteti a gyanúsítottat és a védőt arra, hogy a gyanúsítás ellen panasznak van

helye.

389. § * A nyomozás során

a) be kell szerezni a gyanúsított bűnügyi előéletére vonatkozó adatokat, illetve

b) gondoskodni kell a gyanúsítottra vonatkozó, az eljárásban figyelembe vehető

külföldi ítélet érvényének az elismeréséről vagy tagállami ítélet megfeleltetéséről.

A nyomozás ügyiratainak megküldése

390. § (1) A nyomozó hatóság a gyanúsított kihallgatásától számított nyolc napon belül

megküldi az ügyészségnek a nyomozás ügyiratait, egyidejűleg beszámol a nyomozás

állásáról, javaslatot tesz a vizsgálat során szükségesnek tartott eljárási

cselekményekre vagy a nyomozás befejezésére.

(2) Ha a gyanúsított a bűncselekmény elkövetését beismerte, ügyészségi intézkedés

vagy határozat kilátásba helyezését, illetve egyezség megkötését kezdeményezte, a

nyomozó hatóság erről haladéktalanul beszámol az ügyészségnek.

LXI. FEJEZET

A VIZSGÁLAT

Az ügyészség eljárása a vizsgálat során

391. § (1) Az ügyészség a gyanúsított kihallgatása után a nyomozás ügyiratai alapján

megvizsgálja, hogy az ügyben van-e helye

a) ügyészségi intézkedés vagy határozat kilátásba helyezésének,

b) egyezség kezdeményezésének,

c) közvetítői eljárás lefolytatása céljából az eljárás felfüggesztésének,

d) feltételes ügyészi felfüggesztésnek,

e) az eljárás egyéb okból történő megszüntetésének,

f) vádemelésnek,

g) a vizsgálat keretén belül eljárási cselekmény elvégzésének,

h) elkülönítésnek, egyesítésnek, áttételnek.

(2) Az ügyészség a vizsgálat során az (1) bekezdésben meghatározott kérdésekben a

nyomozás határidején belül dönt.

Az ügyészség és a nyomozó hatóság kapcsolata a vizsgálat során

392. § (1) A nyomozó hatóság a vizsgálatot az ügyészség irányítási jogkörében tett

intézkedésének megfelelően végzi.

(2) A nyomozó hatóság a gyanúsított kihallgatása után – ha az ügyészség másképp

nem rendelkezik – önállóan elvégzi a 390. § (1) bekezdése szerinti javaslatában

szükségesnek tartott eljárási cselekményt.

(3) A nyomozó hatóság a vizsgálat során önállóan elvégzi a gyanúsítás tárgyát érintő

eljárási cselekményt, ha

a) azt késedelmet nem tűrő ok indokolja, vagy

b) az az ügyészség által elrendelt eljárási cselekményhez szükségszerűen kapcsolódik.

(4) A nyomozó hatóság a vizsgálat során önállóan elvégzi az eljárási cselekményt, ha

az

a) a gyanúsítás tárgyát nem érinti vagy

b) a gyanúsítás tárgyává tett bűncselekmény más elkövetőjének felderítésére irányul.

(5) A nyomozó hatóság a vizsgálat során önállóan elvégzett eljárási cselekményről a

(2) és (3) bekezdésben meghatározott esetben legkésőbb nyolc napon belül, a (4)bekezdésben meghatározott esetben az ügyészség rendelkezése szerint, de legkésőbb

három hónapon belül beszámol az ügyészségnek.

Jelenlét az eljárási cselekményeken a vizsgálat során

393. § (1) A gyanúsított és védője a vizsgálat során a szakértő meghallgatásán, a

szemlénél, a bizonyítási kísérletnél és a felismerésre bemutatásnál jelen lehet, ha az

eljárási cselekmény a gyanúsítás tárgyát érinti.

(2) A védő jelen lehet az általa, illetve az általa védett gyanúsított által indítványozott

tanú kihallgatásán és az ilyen tanú részvételével tartott bizonyítási cselekményen is.

(3) A gyanúsított és a védő értesítése kivételesen mellőzhető, ha ezt az eljárási

cselekmény sürgőssége indokolja.

(4) A gyanúsított és a védő értesítése kivételesen mellőzhető, valamint a gyanúsított

és a védő az eljárási cselekményről kivételesen eltávolítható, ha ezt a nyomozás

érdekei szükségessé teszik, vagy a különleges bánásmódot igénylő személy védelme

más módon nem biztosítható.

(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott esetben az ügyészség, illetve a nyomozó

hatóság a gyanúsítottat és védőjét az eljárási cselekményről – ha e törvény a terhelt

és a védő értesítését nem zárja ki – utólag, legkésőbb nyolc napon belül tájékoztatja.

Ha a gyanúsított vagy a védő a tájékoztatás kézhezvételétől számított három napon

belül indítványozza, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság az értesítés mellőzését

utólag határozatba foglalja, és azt közli az indítvány előterjesztőjével.

(6) Az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság biztosítja, hogy a gyanúsított az eljárási

cselekmény előtt, illetve annak zavarása nélkül az eljárási cselekmény alatt a

védőjével tanácskozhasson.

(7) A vizsgálat során az eljárási cselekményeken való jelenlétre egyebekben a

felderítésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

LXII. FEJEZET

AZ ELJÁRÁS FELFÜGGESZTÉSE

Az eljárás felfüggesztésének okai

394. § (1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság felfüggeszti az eljárást, ha

a) az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, vagy

b) az elkövető tartós, súlyos betegsége vagy a bűncselekmény elkövetése után

bekövetkezett elmebetegsége miatt az eljárásban nem vehet részt.

(2) Az ügyészség felfüggeszti az eljárást a közvetítői eljárás lefolytatása céljából, ha

annak feltételei fennállnak.

(3) Az ügyészség és a nyomozó hatóság felfüggesztheti az eljárást, ha

a) az elkövető ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik,

b) jogsegély iránti megkeresés más állam hatósága általi teljesítése szükséges,

c) az eljárás lefolytatásához előzetes kérdésben hozott döntést kell beszerezni, vagy

d) * az elkövetővel szemben a gyanúsítás tárgyát képező cselekmény miatt bíróság

előtt büntetőeljárás van folyamatban.

(4) Az ügyészség felfüggesztheti az eljárást, ha

a) az a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás teljesítése érdekében szükséges,

b) feltételes ügyészi felfüggesztésnek van helye,

c) az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényben

meghatározott konzultációs eljárás kezdődik,

d) * nemzetközi elfogatóparancs, illetve európai elfogatóparancs alapján más állam

hatósága az elkövető átadását vagy kiadatását elhalasztotta,

e) nemzetközi büntetőbíróság a joghatósága alá tartozó ügyben a magyar hatóságot a

büntetőeljárás átadása érdekében megkeresi,

f) * a külföldi ítélet elismerését vagy a tagállami ítélet megfeleltetését

kezdeményezte, és további, Magyarországon elvégzendő eljárási cselekmény már

nincs, valamint az eljárás a külföldi ítélet elismerése vagy a tagállami ítélet

megfeleltetése nélkül nem folytatható, vagy

g) * az a létrejött egyezségben a terhelt által vállalt kötelezettség teljesítése

érdekében szükséges.(5) * Az eljárás felfüggesztésének a (2) bekezdés, valamint a (4) bekezdés a), b) és g)

pontja alapján a nyomozás során – e törvényben meghatározott kivétellel – egy

alkalommal van helye.

(6) * Az eljárás nem függeszthető fel

a) a (2) bekezdés alapján, ha az ügyészség feltételes ügyészi felfüggesztést

alkalmazott,

b) a (4) bekezdés b) pontja alapján, ha az ügyben közvetítői eljárás volt folyamatban,

illetve

c) a (2) bekezdés vagy a (4) bekezdés b) pontja alapján, ha az ügyészség az eljárást a

(4) bekezdés g) pontja alapján felfüggesztette.

(7) Az eljárás felfüggesztése után – a (3) bekezdés a) pontját kivéve – a gyanúsított

személyét közvetlenül érintő eljárási cselekmény nem végezhető.

(8) Ha az eljárás felfüggesztésének tartama alatt a felfüggesztés oka megváltozott, az

ügyészség és a nyomozó hatóság – az eljárás folytatásának elrendelése nélkül – új

határozatot hoz az eljárás felfüggesztéséről.

(9) Ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság azért függeszti fel az eljárást, mert az

elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, a határozat közlésével

egyidejűleg arról is tájékoztatja a feljelentőt, a sértettet és a magánindítvány

előterjesztőjét, hogy ha az eljárás folytatásának elrendelése nélkül az eljárást elévülés

miatt megszünteti, az eljárás megszüntetéséről rendelkező határozatot részére akkor

kézbesíti, ha ezt az eljárást felfüggesztő határozat kézhezvételétől számított egy

hónapon belül indítványozza.

A felfüggesztés tartama

395. § (1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárást, ha *

a) * a gyanúsított vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható

személy külföldön tartózkodik, legfeljebb hat hónapra,

b) az eljárás lefolytatásához előzetes kérdésben hozott döntést kell beszerezni és az

előzetes kérdés eldöntése tárgyában az eljárás még nem indult meg, legfeljebb két

hónapra,

c) * jogsegély iránti megkeresés más állam hatósága általi teljesítése szükséges,

legfeljebb tizenkét hónapra, vagy

d) * az a létrejött egyezségben a terhelt által vállalt kötelezettség teljesítése

érdekében szükséges, legfeljebb hat hónapra

függesztheti fel.

(2) Az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárás felfüggesztésével egyidejűleg

a) * a külföldön tartózkodó gyanúsítottnak vagy bűncselekmény elkövetésével

megalapozottan gyanúsítható személynek a visszatérésre,

b) az érdekeltnek az előzetes kérdés eldöntése tárgyában az eljárás megindítására

a felfüggesztés tartamával egyező határidőt állapít meg.

(3) Az ügyészség a felfüggesztés tartamát és a (2) bekezdésben meghatározott

határidőt kivételesen, egy alkalommal, *

a) az (1) bekezdés a) pontja esetén legfeljebb két hónappal,

b) az (1) bekezdés b) pontja esetén legfeljebb egy hónappal,

c) az (1) bekezdés c) pontja esetén legfeljebb hat hónappal

meghosszabbíthatja.

(4) Ha a felfüggesztés tartama alatt az előzetes kérdés eldöntése tárgyában az eljárás

megindult, a 394. § (8) bekezdését megfelelően kell alkalmazni.

A felfüggesztett eljárás folytatása

396. § (1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság – ha e törvény kivételt nem tesz – az

eljárás folytatását rendeli el, ha

a) a felfüggesztés oka megszűnt,

b) a 394. § (4) bekezdés e) pontja esetén a nemzetközi büntető bíróság alapokmányát

kihirdető, illetve alapokmányából fakadó kötelezettségek végrehajtásáról szóló törvény

az eljárás folytatását előírja, vagy

c) a 394. § (3) bekezdésében, valamint a (4) bekezdés c)–d) pontjában meghatározott

okból felfüggesztett eljárás folytatását szükségesnek tartja.(2) Ha az eljárást az ügyészség függesztette fel, kizárólag az ügyészség rendelheti el

az eljárás folytatását.

(3) Az eljárás folytatását elrendelő határozat ellen nincs helye panasznak.

(4) Az eljárás határozat hozatala nélkül folytatódik azon a napon, amelyen a

felfüggesztés – ügyészség vagy nyomozó hatóság által megállapított vagy az

ügyészség által meghosszabbított – tartama eltelt.

Egyéb rendelkezések

397. § (1) A felfüggesztés tartama nem számít be a nyomozás határidejébe.

(2) * Az eljárás felfüggesztéséről vagy folytatásáról szóló határozatot egyidejűleg kell

kézbesíteni a gyanúsított, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan

gyanúsítható személy, a védő, a feljelentő, a sértett és a magánindítvány

előterjesztője részére.

(3) Ha a nyomozó hatóság függeszti fel az eljárást, vagy rendeli el annak folytatását,

határozatát a (2) bekezdésben meghatározottak szerint az ügyészséggel is közli.

LXIII. FEJEZET

AZ ELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSE

Az eljárás megszüntetésének okai

398. § (1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság megszünteti az eljárást, ha

a) a cselekmény nem bűncselekmény,

b) nem a gyanúsított követte el a bűncselekményt,

c) a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem állapítható

meg bűncselekmény elkövetése,

d) az elkövető büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét kizáró ok

állapítható meg,

e) halál, elévülés vagy kegyelem folytán a büntethetőség megszűnt,

f) a cselekményt már jogerősen elbírálták,

g) * a feljelentés vagy a legfőbb ügyésznek a 4. § (9) bekezdésében vagy a Btk. 3. §

(3) bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányzik,

h) a magánindítvány hiányzik, és az a 378. § (4) bekezdése alapján már nem

pótolható,

i) a cselekmény nem közvádra üldözendő bűncselekmény, vagy

j) az ügy nem tartozik magyar büntető joghatóság alá.

(2) Az ügyészség megszünteti az eljárást, ha

a) a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem állapítható

meg, hogy a bűncselekményt a gyanúsított követte el,

b) a büntetőeljárás átadása, vagy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi