védőügyvéd, büntetőjogász
A 2013. évi CCXL. törvény részletesen szabályozza a Magyarországon kiszabott büntetések, intézkedések, kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárások végrehajtásának menetét. A törvény célja az emberi méltóság védelme, a jogkövető magatartás elősegítése, és a társadalomba való visszailleszkedés támogatása.
Egyéni megelőzés, társadalmi beilleszkedés segítése
Joghátrány mellett: a visszaesés megelőzése
Külön figyelem a fiatalkorúakra és a kényszergyógykezeltekre
Btk. szerinti szabadságvesztés, javítóintézeti nevelés, kényszerintézkedések
Szabálysértési elzárások, EU-s és nemzetközi együttműködésből eredő fogvatartások
Alapvető jogok biztosítása az Alaptörvény szerint
A jogkorlátozás csak a legszükségesebb mértékben alkalmazható
Védelemhez való jog, kapcsolatfelvétel lehetősége
A különböző büntetések és intézkedések sorrendje
Fegyház, börtön, fogház végrehajtási sorrendje
Előzetesek, kényszerintézkedések, elzárások viszonya
Feltételes szabadság, halasztás, méltányossági elengedés
Pénzbüntetés törlése kis összegű tartozás esetén
Közvetlenül fordulhat ügyészséghez, jogvédő szervekhez
Akadályozottság esetén külön eljárások (pl. hallás-, látássérültek számára is)
📄 Teljes törvény hivatalos forrásból:
👉 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról
A jogszabályok önmagukban nem mindig adnak egyértelmű választ az adott élethelyzetre.
Forduljon hozzám bizalommal, ha kérdése van a Büntető Törvénykönyv értelmezésével, alkalmazhatóságával, vagy konkrét ügyével kapcsolatban.
2013. évi CCXL. törvény
a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési
elzárás végrehajtásáról *
Az Országgyűlés
az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak védelme, kiemelten az
elítéltek és az egyéb jogcímen fogvatartottak emberi méltóságának a tiszteletben
tartása érdekében, a kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód
tilalmának és az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülése céljából,
Magyarország nemzetközi jogi és európai uniós kötelezettségeinek
figyelembevételével,
az állam kizárólagos büntető hatalmának a végrehajtáson keresztül történő
érvényesítése céljából,
szem előtt tartva azt a társadalmi elvárást, hogy az elítéltek teljes körű foglalkoztatása
által az önfenntartó büntetés-végrehajtás megvalósíthatóvá váljon,
a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
Általános szabályok
I. Fejezet
Alapvető rendelkezések
A büntetés-végrehajtás feladata és célja
1. § (1) A büntetés-végrehajtás feladata a büntetési célok érvényesítése a büntetés,
illetve az intézkedés végrehajtásán keresztül, azzal a célkitűzéssel, hogy a végrehajtás
során az egyéniesítés szempontjait biztosítani kell annak érdekében, hogy az
megfelelően szolgálja az egyéni megelőzési célok elérését.
(2) A büntetések és az intézkedések végrehajtásának rendjét úgy kell kialakítani, hogy
az
a) a büntetésben és az intézkedésben megnyilvánuló joghátrányon, illetve a
megelőzést szolgáló rendelkezések érvényesítésén túl elősegítse az elítélt társadalmi
beilleszkedését és a jogkövető magatartás kialakulását,
b) a fiatalkorúak tekintetében a gyermekek jogainak érvényesülését is szolgálja,
c) a kényszergyógykezelés esetén a társadalom védelmén túl, a kényszergyógykezelt
számára megfelelő kezelést és gondozást biztosítson.
A törvény hatálya
2. § E törvény rendelkezéseit
a) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti
büntetések és intézkedések, a szabadságvesztésből szabadultak és a javítóintézeti
nevelésből elbocsátottak utógondozásának végrehajtása,
b) * a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) szerinti
letartóztatás, előzetes kényszergyógykezelés és őrizet, valamint a Be. 128. § (2)
bekezdése szerinti rendbírság helyébe lépő elzárás (a továbbiakban: rendbírság
helyébe lépő elzárás) végrehajtása,
c) * az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012.
évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: 2012. évi CLXXX. törvény) szerinti őrizet, átadási
és ideiglenes átadási letartóztatás, ideiglenes végrehajtási letartóztatás, eljárási
jogsegély keretében ideiglenesen átadott vagy átvett személy fogvatartása, továbbá a
nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban:
Nbjt.) szerinti őrizet, kiadatási és ideiglenes kiadatási letartóztatás, ideiglenes
végrehajtási letartóztatás, eljárási jogsegély keretében ideiglenesen átvett személy
fogvatartása, valamint
d) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási
rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) szerinti
szabálysértési elzárás, továbbá a pénzbírság, a helyszíni bírság és a közérdekű munkahelyébe lépő szabálysértési elzárás (a továbbiakban együtt: szabálysértési elzárás)
végrehajtása
során kell alkalmazni.
Értelmező rendelkezések
3. § * E törvény alkalmazásában
1. * arcképfelismerő rendszer: arcképek összehasonlító elemzésére képes, a
személyazonosítást elősegítő informatikai alkalmazás,
1a. * büntetés-végrehajtási ügy: a bíróságnak, a végrehajtásért felelős szervnek és az
adott ügyben döntési jogkörrel rendelkező személynek a büntetés, az intézkedés, a
kényszerintézkedés, valamint a rendbírság helyébe lépő és a szabálysértési elzárás
végrehajtásával kapcsolatos olyan eljárása – ide nem értve a Be. 128. § (2) és (5)
bekezdése, XCIV. Fejezete és Huszonegyedik Része szerinti eljárásokat – amely érinti
annak tartalmát, mértékét, a végrehajtás helyét vagy módját, megkezdésének
időpontját, a félbeszakítás, a feltételes szabadságra bocsátás, az ideiglenes
elbocsátás, illetve a végrehajthatóság kérdését, vagy a végrehajtás rendjének
fenntartására irányul, és lényeges kihatással van az elítélt és az egyéb jogcímen
fogvatartott jogaira és kötelezettségeire,
2. büntetés-végrehajtási intézet (a továbbiakban: bv. intézet) tisztántartását,
karbantartását és ellátását szolgáló munka: az elítélt, a kényszerintézkedés hatálya
alatt álló személy, a rendbírság helyébe lépő elzárásra kötelezett személy és a
szabálysértési elzárásra kötelezett elkövető által, jogszabályban meghatározott
feltételekkel és tartamban, alkalomszerűen, a fogva tartó bv. intézet fenntartása
körében, díjazás nélkül végzett takarítási, karbantartási és ellátási tevékenység, amely
nem minősül munkáltatásnak,
3. büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő: a büntetés-végrehajtási szervezethez
tartozó, a szabadságvesztés büntetés végrehajtásával összefüggő pártfogói
tevékenységet végző pártfogó felügyelő,
4. egyéb jogcímen fogvatartott: a kényszergyógykezelt, a kényszerintézkedés hatálya
alatt álló személy, a rendbírság helyébe lépő elzárásra kötelezett személy és a
szabálysértési elzárásra kötelezett elkövető,
5. elektronikus megfigyelési eszköz: zárt rendszerű biztonságtechnikai eszköz, amely
elektronikus formában kép, hang vagy kép és hang együttes felvételére, továbbítására
és rögzítésére alkalmas,
6. elektronikus távfelügyeleti eszköz: az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott
mozgását nyomon követő technikai eszköz,
6a. * ellenőrzést biztosító megfigyelési eszköz: olyan, az elektronikus megfigyelési
eszköz körén kívül eső műszaki-technikai megoldás, amelynek segítségével az elítélt
vagy az egyéb jogcímen fogvatartott tevékenysége időszakosan megfigyelhető,
7. * értesítőlap: a bíróság által a végrehajtás érdekében a végrehajtásért felelős szerv
részére a kiszabott büntetésről, az alkalmazott intézkedésről, valamint az ezeket
érintő, az ügydöntő határozat meghozatalát követő érdemi rendelkezésekről, továbbá
a kényszerintézkedés elrendeléséről, fenntartásáról, megszüntetéséről kiállított
értesítés, amelynek része a szabadságelvonással járó büntetés, intézkedés vagy
kényszerintézkedés foganatosítására, avagy a szabadításra adott bírói rendelvény,
7a. * fogvatartás biztonsága: olyan állapot fenntartása, amelynél az elítélt és az
egyéb jogcímen fogvatartott őrzése, felügyelete, ellenőrzése, a bv. intézetben
tartózkodó személyek életének, testi épségének és anyagi javainak védelme, a
büntetés-végrehajtási szervezet anyagi javainak sértetlensége, valamint a büntetés-
végrehajtási feladatok zavartalan ellátása a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően
biztosított,
8. fogvatartással kapcsolatos ügy: minden olyan ügy, amely nem tartozik a büntetés-
végrehajtási ügy körébe, de az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott
fogvatartásával összefügg, ideértve a bv. intézet által lefolytatandó kártérítési eljárást
is,
8a. * hangfelismerő rendszer: hangminták összehasonlító elemzésére képes, a
személyazonosítást elősegítő informatikai alkalmazás,9. hivatalos minőségben kapcsolattartó:
a) a Btk. szerinti hivatalos és külföldi hivatalos személy a hivatalos eljárásában,
b) * a védő, a jogi képviselőként eljáró ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosult
személy folyamatban lévő büntető-, polgári, szabálysértési eljárásban, közigazgatási
hatósági eljárásban, egyéb hatósági ügyben vagy büntetés-végrehajtási ügyben,
valamint ilyen eljárás megindításának kezdeményezése érdekében eljárva, ideértve a
meghatalmazás adását is,
c) az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott államának konzuli tisztviselője,
d) a büntetőügyben eljáró tolmács és szakértő,
e) * az egyházi személy hitéleti szolgálata ellátása során, a büntetés-végrehajtási
szervvel (a továbbiakban: bv. szerv) kötött megállapodás alapján a bv. intézetben
vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja, az egyházi jogi
személy vagy a vallási egyesület által megbízott más személy e tevékenység végzése
során,
f) a bv. szervvel kötött megállapodás alapján a bv. intézetben jogvédő vagy karitatív
tevékenységet folytató civil szervezet tagja, képviselője vagy ilyen szervezet
megbízásából eljáró személy e tevékenység végzése során,
10. hozzátartozó: a Btk.-ban hozzátartozóként meghatározott személy,
11. kapcsolattartó: az a személy, aki az elítélttel vagy az egyéb jogcímen
fogvatartottal jogszabály vagy engedély alapján kapcsolattartásra jogosult,
12. kényszerintézkedés: a büntetőeljárásban, az Európai Unió tagállamaival folytatott
bűnügyi együttműködés keretében és a nemzetközi bűnügyi jogsegély ügyekben
elrendelt szabadságelvonással járó kényszerintézkedés,
12a. * kézbesítési cím: az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott, továbbá a
pártfogó felügyelet külön magatartási szabályának végrehajtásával összefüggésben a
sértett vagy az egyéb érintett által megjelölt, a lakcímétől, értesítési címétől,
tényleges tartózkodási helyétől eltérő, a postai úton történő kapcsolattartásra szolgáló
cím,
13. * munkáltatás: a reintegrációs tevékenység azon formája, amikor az elítéltek vagy
a kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy és a szabálysértési elzárásra
kötelezett elkövető munkavégzése szervezetten, rendszeresen, haszon- vagy
bevételszerzési céllal, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a
továbbiakban: Mt.) által szabályozott munkaviszonytól eltérő, jogszabályban
meghatározott feltételekkel és díjazás ellenében történik, az így létrejövő munkáltatási
jogviszony alanyai munkáltatóként a bv. intézet, a fogvatartottak kötelező
foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság vagy a bv. szerv szerződése és az
elítéltek vagy a kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy és a szabálysértési
elzárásra kötelezett elkövető hozzájárulása alapján más gazdálkodó szervezet,
valamint munkavégzőként – a reintegrációs őrizetben lévő elítélt kivételével – az
elítélt, a kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy vagy a szabálysértési elzárásra
kötelezett elkövető,
14. * munkaterápiás foglalkoztatás: a reintegrációs tevékenység azon formája, amikor
elsősorban a kényszergyógykezelt, az előzetes kényszergyógykezelt és a gyógyító-
reintegráló csoportba helyezett, valamint a megváltozott munkaképességű vagy
egyébként az egészségi állapota miatt a munkáltatásban részt venni nem képes elítélt
foglalkoztatása szervezetten, rendszeresen, e törvényben meghatározott feltételekkel
és térítési díj ellenében, büntetés-végrehajtási jogviszony keretében történik,
14a. * rendelkezési jogkör gyakorlója: a letartóztatással összefüggésben a bíróságnak
a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig az ügyészség, ezt követően a
bíróság; a szabadságvesztés végrehajtása esetén az elítélttel szemben
szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény miatt indult büntetőeljárással
összefüggésben az a bíróság, illetve ügyészség, amely előtt a büntetőeljárás
folyamatban van,
14b. * rendfokozat: a honvéd és a polgári nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos
állományú tagja esetében a viselt rendfokozat, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a
büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv esetében abetöltött szolgálati beosztás besorolása és fizetési fokozata alapján meghatározott
rendfokozat,
14c. * tényleges tartózkodási hely: lakcím hiányában vagy a lakcímtől eltérően az az
ingatlan, ahol az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott ténylegesen tartózkodik,
továbbá közérdekű munka vagy pártfogó felügyelet végrehajtása szempontjából az
elítélt munkahelye,
15. védő: a Be. szerinti védő, valamint a büntetések és az intézkedések végrehajtása
alatt az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott büntetés-végrehajtási ügyében
eljáró ügyvéd,
16. végrehajtásért felelős szerv: a büntetés-végrehajtási szervezet, a javítóintézet, a
pártfogó felügyelői szolgálatként a Kormány által kijelölt szerv (a továbbiakban:
pártfogó felügyelői szolgálat),
17. * végrehajtás rendje: a büntetések és a kényszerintézkedések végrehajtására
vonatkozó jogszabályok és ezeken alapuló normatív utasítások érvényesülésének
összessége, amely biztosítja a büntetés-végrehajtási feladatok zavartalan ellátását,
valamint az elítéltek és az egyéb jogcímen fogvatartottak jogainak érvényesülését és
kötelezettségeinek teljesítését.
A határozatok végrehajthatósága és intézkedési kötelezettség a végrehajtás iránt
4. § (1) * Büntetés, intézkedés és a szabálysértési elzárás – a (2) bekezdésben
meghatározott kivételekkel – csak a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozata
alapján, jogszabályban meghatározott módon hajtható végre. Kényszerintézkedés – az
őrizet kivételével –, továbbá a rendbírság helyébe lépő elzárás a bíróság határozata
alapján, jogszabályban meghatározott módon hajtható végre.
(2) * Megrovás az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének bevárása nélkül és az
ügyészség határozata alapján is végrehajtható. A feltételes ügyészi felfüggesztés
mellett elrendelt pártfogó felügyelet az ügyészség határozata alapján hajtható végre.
Őrizetbe vételnek az ügyészség és a nyomozó hatóság határozata alapján is helye
van.
(3) * A büntetés és az intézkedés, továbbá – az őrizet kivételével – a
kényszerintézkedés és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtását a bíróság
rendeli el. Az őrizet foganatosítása iránt az azt elrendelő bíróság, ügyészség, nyomozó
hatóság intézkedik. A szabálysértési elzárás végrehajtása iránt a Szabs. tv.-ben kijelölt
szabálysértési hatóság intézkedik.
(4) * A büntetés, az intézkedés és a kényszerintézkedés végrehajtásának
foganatosítása, illetve a kényszerintézkedés megszüntetése esetén a terhelt szabadon
bocsátása érdekében a bíróság a 34/A. § szerint értesítőlapot állít ki. Ha a
kényszerintézkedés megszüntetéséről az ügyészség határoz, a terhelt szabadon
bocsátása végett határozatát eredeti aláírással, vagy minősített elektronikus aláírással
ellátva küldi meg a kényszerintézkedést foganatosító szervnek.
Az állam feladatai a végrehajtásban
5. § (1) * A büntetés, az intézkedés, a kényszerintézkedés és a szabálysértési elzárás
végrehajtása, valamint az utógondozás az állam feladata. Az elítélttel és az egyéb
jogcímen fogvatartottal szemben a törvényben meghatározott joghátrányok az
ügydöntő határozatban, illetve az egyéb határozatban foglaltak szerint – az ott
meghatározott tartamban és tartalommal – érvényesíthetők.
(2) * A büntetés, az intézkedés, a kényszerintézkedés és a szabálysértési elzárás
végrehajtását az állam a bíróság, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az ügyészség, a
végrehajtásért felelős szervek, a rendőrség, valamint az e törvényben meghatározott
más szervek útján teljesíti. A végrehajtásban – törvényben meghatározottak szerint –
más szervek és szervezetek is közreműködnek.
(3) A végrehajtásért felelős szerv a jogszabályok keretei között együttműködik az
oktatási intézményekkel, valamint a fogvatartás körülményeinek a figyelemmel
kísérésére, a szabadulás után a társadalomba való beilleszkedés elősegítésére, a
karitatív tevékenység végzésére, továbbá az egyéb büntetés-végrehajtási feladatok
segítésére alakult civil szervezetekkel és az ilyen tevékenységet ellátó vallási
közösségekkel. Ha az ilyen szervezet tagja vagy a megbízásából eljáró személy avégrehajtásért felelős szerv rendjére és biztonságára vonatkozó jogszabályokat, vagy
a végrehajtásért felelős szervvel kötött megállapodásban foglaltakat megszegi, a
végrehajtásért felelős szerv az együttműködést megszüntetheti.
Törvényességi felügyelet
6. § * A büntetések, az intézkedések, a kényszerintézkedések, a rendbírság helyébe
lépő elzárás és a szabálysértési elzárás végrehajtása felett az ügyészség
törvényességi felügyeletet gyakorol, amelynek során az ügyészségről szóló törvény
szerinti jogosultságok illetik meg és kötelezettségek terhelik.
A büntetés-végrehajtási jogviszony
7. § (1) A büntetés-végrehajtási jogviszony a büntetés, az intézkedés, az egyes
kényszerintézkedések, a rendbírság helyébe lépő elzárás, a szabálysértési elzárás
végrehajtása alatt – ideértve annak előkészítését és a foganatba vétel érdekében
megtett intézkedéseket is – a végrehajtásért felelős szerv, a végrehajtásban
közreműködő más szerv és az elítélt, illetve az egyéb jogcímen fogvatartott között
fennálló jogviszony, amely meghatározza a végrehajtásért felelős szervek, a
végrehajtásban közreműködő más szervek és személyek feladatait, valamint az elítélt,
illetve az egyéb jogcímen fogvatartott jogait és kötelezettségeit és azok
érvényesítésének módját.
(2) A büntetés-végrehajtási jogviszony jellegéből eredően a végrehajtás során az
elítéltet és az egyéb jogcímen fogvatartottat jogszabályban meghatározott sajátos
jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.
Az alávetési, együttműködési és a lakcím-bejelentési kötelezettség
8. § (1) * Az elítélt köteles magát a büntetés, illetve az intézkedés végrehajtásának
alávetni, a kényszerintézkedés hatálya alatt álló köteles eltűrni a szabadságelvonással
járó kényszerintézkedés foganatosítását, ennek megtagadása esetén vele szemben a
törvényben meghatározott jogkövetkezmények állnak be, illetve kényszer
alkalmazható. A kényszergyógykezelt köteles eltűrni személyi szabadságának
korlátozását, a végrehajtás elővezetéssel és elfogatóparancs kibocsátásával
kikényszeríthető. A rendbírság helyébe lépő elzárásra kötelezett személy köteles
eltűrni személyi szabadságának elvonását, a végrehajtás elővezetéssel
kikényszeríthető.
(2) A büntetés és az intézkedés végrehajtása során az elítélt köteles a végrehajtásért
felelős szervvel együttműködni és a kért felvilágosítást megadni. Ha e törvény úgy
rendelkezik, az együttműködés vagy a felvilágosításadás megtagadása esetén a
büntetés-végrehajtási bíró az elítélttel szemben rendbírságot szabhat ki.
(3) * A büntetés vagy az intézkedés végrehajtása során az elítélt köteles a
lakcímében, az értesítési címében, a tényleges tartózkodási helyében, kézbesítési
címében, elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségében, elektronikus
levelezési címében, hangkapcsolatot biztosító vagy más elektronikus elérhetőségében
a büntetőeljárás befejezését követően bekövetkező változást – a változás
bekövetkeztétől számított három munkanapon belül – a végrehajtásért felelős
szervnek, ha ez nem ismert, a büntetőügyben első fokon eljárt bíróság székhelye
szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak bejelenteni.
(3a) * Ha az elítélt
a) a büntetőeljárás során kézbesítési címet jelentett be, annak megváltozását vagy
b) a lakcímétől eltérő helyen tartózkodik, a tényleges tartózkodási helyét és annak
megváltozását
is köteles a (3) bekezdésben meghatározottak szerint bejelenteni.
(4) * A (3) és (3a) bekezdés szerinti kötelezettség elmulasztása miatt a büntetés-
végrehajtási bíró hivatalból vagy a végrehajtásért felelős szerv kezdeményezésére
rendbírságot szab ki. Erre az elítéltet az ügydöntő határozat kihirdetésekor, illetve
kézbesítésekor, továbbá a végrehajtás során adott tájékoztatásakor vagy a részére
kiadott idézésben, felhívásban figyelmeztetni kell.
(5) * A (2) és a (4) bekezdés szerinti rendbírság kiszabására és végrehajthatóságára a
Be. 127. § (1)–(3) és (6)–(9) bekezdését és a Be. 128. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
Alapvető jogok9. § (1) * Az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott az Alaptörvényben
meghatározott alapvető jogait, valamint egyéb jogait és kötelezettségeit – a
törvényben, a bíróság ügydöntő határozatában, valamint a bíróság és az ügyészség
egyéb határozatában meghatározott korlátozásokkal vagy tilalmakkal – a büntetés-
végrehajtás rendjével összhangban gyakorolja, illetve teljesíti.
(2) A jogkorlátozás során az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt kell
alkalmazni.
Jogérvényesítés
10. § (1) Az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott büntetés-végrehajtási ügyben
vagy a fogvatartással összefüggésben kérelmet terjeszthet elő és a kérelemről hozott
döntéssel szemben panaszt nyújthat be, továbbá e törvény szerinti egyéb jogorvoslati
jog illeti meg. Ha e törvény a jogorvoslatot lehetővé teszi, arról az elítéltet és az egyéb
jogcímen fogvatartottat a döntés meghozatalakor tájékoztatni kell.
(2) Az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott az (1) bekezdés szerinti kérelmét, a
panaszt és a jogorvoslat iránti kérelmét írásban terjesztheti elő. Az írni vagy olvasni
nem tudó elítélt, illetve egyéb jogcímen fogvatartott nyilatkozatát – kérelmére két
érdektelen tanú jelenlétében – jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(3) A tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi,
pszicho-szociális károsodással – illetve ezek bármilyen halmozódásával – élő, illetve
írni vagy olvasni nem tudó, vagy a magyar nyelvet nem beszélő, valamint az
egészségi állapota miatt akadályozott elítélt vagy egyéb jogcímen fogvatartott
számára elő kell segíteni, hogy jogorvoslati jogával élni tudjon. Az elítélt vagy az
egyéb jogcímen fogvatartott az akadályoztatása fennállásáról a büntetés-
végrehajtásért felelős szervet – kivéve, ha az erről tudomással bír – köteles
tájékoztatni.
(4) * A fiatalkorú, valamint a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá
helyezett nagykorú, vagy a cselekvőképességében részlegesen korlátozott elítélt vagy
egyéb jogcímen fogvatartott büntetés-végrehajtási ügyben vagy a fogvatartással
összefüggésben önállóan tehet panaszt, nyújthat be kérelmet, jogorvoslati kérelmet és
tehet nyilatkozatot.
(5) Az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott a végrehajtással kapcsolatosan
a) * közvetlenül fordulhat a büntetések, az intézkedések, egyes
kényszerintézkedések, a rendbírság helyébe lépő elzárás és a szabálysértési elzárás
végrehajtásának törvényességi felügyeletét ellátó ügyészséghez, kérheti az ügyész
általi meghallgatását,
b) közvetlenül fordulhat az alapvető jogok biztosához, valamint a kínzás és más
kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni fakultatív
jegyzőkönyv 3. cikke szerinti nemzeti megelőző mechanizmus (a továbbiakban:
nemzeti megelőző mechanizmus) feladatainak teljesítésére felhatalmazott
munkatársához,
c) kérelemmel, panasszal fordulhat törvényben kihirdetett nemzetközi egyezményben
elismerten erre hatáskörrel rendelkező nemzetközi jogvédő szervezethez.
(6) * Az (1) bekezdésen kívüli egyéb jogviszonyokat érintően az elítélt és az egyéb
jogcímen fogvatartott az általános szabályok szerint, korlátozás nélkül – ide nem értve
a fogvatartás tényéből eredő eltéréseket – érvényesítheti jogait, vagy fordulhat a
bírósághoz, illetve az állami szervekhez, tehet panaszt, visszaélés-bejelentést vagy
közérdekű bejelentést.
(7) * A (3) bekezdés szerinti személy alatt a Be. 81–82. §-ai szerinti különleges
bánásmódot igénylő személyt is érteni kell.
10/A. § *
10/B. § *
A védelem joga és a képviselet szabályai
11. § (1) * Az elítéltet és az egyéb jogcímen fogvatartottat a büntetés-végrehajtási
ügyben megilleti a védelem joga, a védőnek iratmegismerési és önálló
nyilatkozattételi jogosultsága van.(2) * Az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott védőjével, valamint büntetőügyben
eljáró ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosult jogi képviselőjével mind írásban,
mind szóban és – a fogvatartást foganatosító szerv rendjének a megtartásával –
személyesen, ellenőrzés nélkül érintkezhet.
(3) Ha az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott nem magyar állampolgár, jogosult
államának diplomáciai, illetve konzuli képviseletéhez fordulni, és annak képviselőjével
kapcsolatot tartani. Ha az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott hontalan, jogosult
az Egyesült Nemzetek Szervezete Menekültügyi Főbiztosságához fordulni, és annak
képviselőjével kapcsolatot tartani.
(4) * Védőt az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott, ezek törvényes képviselője
vagy nagykorú hozzátartozója, külföldi állampolgár esetén továbbá állama konzuli
tisztviselője hatalmazhat meg. A felsoroltak kérelmére vagy hivatalból a
végrehajtásért felelős szerv székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró a Be.
46. § (1), (5) vagy (6) bekezdése alapján haladéktalanul védőt rendel ki. A kirendelés
alapján a védőként eljáró ügyvéd kijelölésére a Be. 46. § (1)–(3) bekezdése és 47. §
(2)–(4) bekezdése az irányadó. Az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott részére
a Be. 76. § a) pontja alapján jogszabályban meghatározottak szerint a jogi
segítségnyújtó szolgálat költségkedvezményt engedélyezhet.
(4a) * A meghatalmazás hatálya – ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki – a
büntetőeljárás jogerős befejezését követően kiterjed azon eljárásokra, amelyek a
végrehajtás körében az alapügyben eljárt bíróság hatáskörébe tartoznak, valamint a
büntetés-végrehajtási ügyre. Letartóztatott vagy előzetes kényszergyógykezelt
esetében a büntetőeljárásban adott meghatalmazás vagy kirendelés hatálya kiterjed a
büntetés-végrehajtási ügyre is.
(4b) * Ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott érdekében több védő jár el,
az elítéltet vagy az egyéb jogcímen fogvatartottat nyilatkoztatni kell arról, hogy kit
jelöl meg vezető védőként. Nyilatkozat hiányában vezető védőként a bv. intézet a
meghatalmazást elsőként benyújtó védőt jelöli ki. A hivatalos iratokat a vezető
védőnek kell kézbesíteni.
(5) * A fogvatartással kapcsolatos ügyben az elítélt vagy az egyéb jogcímen
fogvatartott képviselőt hatalmazhat meg, akinek a képviseleti jogosultságát igazolni
kell. A képviselő tevékenysége nem sértheti vagy veszélyeztetheti a fogvatartás
biztonságát, illetve a végrehajtás rendjét. Nem járhat el képviselőként az elítélt vagy
az egyéb jogcímen fogvatartott, továbbá az, akit a rendelkezési jogkör gyakorlója vagy
a végrehajtásért felelős szerv vezetője a fogvatartottal való kapcsolattartásból kizárt.
(5a) * Ha a védő, illetve a képviselő magatartása súlyosan sérti vagy veszélyezteti a
fogvatartás biztonságát vagy a végrehajtás rendjét, a végrehajtásért felelős szerv
vezetője a védőt, illetve a képviselőt indokolt határozattal az elítélttel vagy az egyéb
jogcímen fogvatartottal való kapcsolattartásból kizárja. Az elítélt vagy az egyéb
jogcímen fogvatartott és a védő, illetve a képviselő a határozat ellen bírósági
felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.
(6) * A fogvatartással kapcsolatos ügyben vagy bármely más ügyben az elítélt és az
egyéb jogcímen fogvatartott – a (2) bekezdésben meghatározott jogi képviselőn kívül –
képviselőjével mind írásban, mind szóban és – a fogvatartást foganatosító szerv
rendjének a megtartásával – a látogatás során személyesen, ellenőrzés mellett
érintkezhet. Nem ellenőrizhető a személyes kapcsolattartás az érintett bv. intézet
eljárásával kapcsolatban az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott és őt
nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv, így különösen az Emberi Jogok
Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) elé terjesztett ügyben képviselő személy
között, kivéve abban az esetben, ha a képviselő az elítélt, vagy az egyéb jogcímen
fogvatartott hozzátartozója.
(6a) * Ha a fogvatartással kapcsolatos ügyben vagy bármely más ügyben az elítélt,
illetve az egyéb jogcímen fogvatartott a képviselet ellátására nem jogi képviselőt
hatalmaz meg, a telefonon történő kapcsolattartás esetén hetente húsz perc
időtartam nem számítható be az egyes kategóriákhoz, letartóztatás esetén az egyes
rezsimekhez igazodó kapcsolattartásként. Ezen a jogcímen a képviselő havonta egy-egy alkalommal, alkalmanként legfeljebb egy órában élhet a telekommunikációs
eszköz útján történő kapcsolattartás és a látogatás jogával.
(7) * Telefonon vagy telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartás során,
ha a beszélgetés nem ellenőrizhető, a büntetés-végrehajtásért felelős szerv jogosult a
hívást kezdeményező védő vagy képviselő, illetve az elítélt vagy az egyéb jogcímen
fogvatartott híváskezdeményezése esetén a hívott fél személyazonosságáról
meggyőződni, ennek érdekében a beszélgetés megszakítható.
(8) Fogvatartással kapcsolatos egyéb ügyben az elítélt és az egyéb jogcímen
fogvatartott a jogi segítségnyújtásról szóló törvény rendelkezései szerinti jogi
szolgáltatást vehet igénybe és jogosult a jogi segítségnyújtási eljárást lefolytató
szervvel, valamint a jogi szolgáltatást nyújtó jogi segítővel, illetve pártfogó ügyvéddel
kapcsolatot tartani.
(9) * A büntetés-végrehajtási ügyben és a fogvatartási ügyben az elítélt és az egyéb
jogcímen fogvatartott törvényes képviselőjét felvilágosításkérési és iratmegismerési
jog illeti meg és önálló nyilatkozattételi jogosultsága van. A törvényes képviselet
ellátása érdekében a törvényes képviselője – a fogvatartást foganatosító szerv
rendjének a megtartásával – mind szóban, mind írásban és személyesen ellenőrzés
mellett tarthat kapcsolatot. Ez esetben a telefonon és a telekommunikációs eszköz
útján történő és a személyes kapcsolattartás nem számítható be az egyes
kategóriákhoz igazodó kapcsolattartásként.
Az anyanyelv használata és a tájékoztatáshoz való jog
12. § * (1) * A magyar nyelv nem tudása miatt az elítéltet vagy az egyéb jogcímen
fogvatartottat nem érheti hátrány. A végrehajtás során az elítélt és az egyéb jogcímen
fogvatartott mind szóban, mind írásban nem magyar anyanyelvét, nemzetiségi
anyanyelvét vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott
egyéb anyanyelvét, vagy – ha a magyar nyelvet nem ismeri – az általa ismert más
nyelvet használhatja.
(2) * A büntetés-végrehajtási ügyben, valamint a fogvatartással kapcsolatos egyéb
ügyben a végrehajtásért felelős szerv kellő nyelvismerettel rendelkező tagja eseti
tolmácsként eljárhat. A büntetés-végrehajtási ügyben, valamint a fogvatartással
kapcsolatos ügyben a határozatot akkor kell írásban lefordítani az elítélt vagy az egyéb
jogcímen fogvatartott nem magyar anyanyelvére, nemzetiségi anyanyelvére vagy
törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott egyéb anyanyelvére,
vagy az általa ismert más nyelvre, ha ezt a határozat közlésekor tett nyilatkozatában
kifejezetten kéri. Ezen jogára az elítéltet figyelmeztetni kell.
(3) * A végrehajtásért felelős szervnek az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott
részére nem magyar anyanyelvén, nemzetiségi anyanyelvén vagy törvénnyel
kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott egyéb anyanyelvén, vagy az
általa ismert más nyelven a végrehajtás rendjére, a végrehajtással összefüggő jogaira
és kötelezettségeire vonatkozó jogszabályi rendelkezések lényegi elemeiről, valamint
a fogvatartást foganatosító szerv házirendjéről tájékoztatást kell adnia.
(4) Az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott részére írásban, az általa értett
nyelven egyszerűen, közérthető módon kell a tájékoztatást megadni
a) a büntetés-végrehajtási ügyben a panaszjogról és a jogorvoslati lehetőségekről,
b) a büntetés-végrehajtási ügyben őt megillető védelemhez való jogról,
c) a végrehajtás során az őt megillető anyanyelv használatához való jogról,
d) * a büntetés-végrehajtási ügy iratai és az egészségügyi dokumentáció
megismeréséhez való jogról,
e) a kapcsolattartás formáiról,
f) a konzuli hatóságok értesítéséhez való jogról,
g) az intézetben betartandó magatartási szabályokról, a fegyelmi felelősségről és a
fegyelmi eljárás rendjéről,
h) a kényszerítő eszközökről, a biztonsági intézkedésekről, különösen az elektronikus
megfigyelési rendszer alkalmazására vonatkozó szabályokról,i) a büntetés, az intézkedés, valamint a szabálysértési elzárás kezdő és utolsó
napjáról, valamint a feltételes szabadságra bocsátás, illetve ideiglenes elbocsátás
esedékessége napjáról,
j) a kártérítési felelősség rendjéről,
k) az egészségügyi ellátáshoz való jogról,
l) a betegjogok érvényesüléséről.
(5) * A kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy részére befogadáskor írásban, az
általa értett nyelven egyszerűen, közérthető módon tájékoztatást kell adni a
büntetőeljáráshoz kapcsolódóan
a) a védelemhez való jogról,
b) * a költségkedvezmény kérelmezéséhez való jogról és annak feltételeiről,
c) a gyanúsítás, illetve a vádemelés alapjául szolgáló cselekmény lényegének,
valamint ezek változásának a megismeréséhez való jogról,
d) az anyanyelv használatához való jogról,
e) * a büntető ügyiratok megismeréséhez való jogról,
f) a vallomástétel megtagadásához való jogról,
g) * a kényszerintézkedésnek az elrendeléséről szóló határozat szerinti, illetve a
törvényben meghatározott lehetséges végső tartamáról, továbbá a
kényszerintézkedés meghosszabbításának és felülvizsgálatának szabályairól, valamint
az e határozatokkal szembeni jogorvoslatról, illetve a kényszerintézkedés
megszüntetése iránti indítvány benyújtásához való jogról,
h) a kényszerintézkedés elrendelése, meghosszabbítása vagy fenntartása esetén az
általa megjelölt hozzátartozó vagy az általa megjelölt más személy értesítéséhez való
jogról.
(5a) * A kényszerintézkedés hatálya alatt álló fiatalkorú részére a (4) és az (5)
bekezdésben foglaltakon túl a befogadáskor írásban, az általa értett nyelven
egyszerűen, közérthető módon tájékoztatást kell adni a büntetőeljáráshoz
kapcsolódóan
a) a letartóztatás megszüntetése, az enyhébb személyi szabadságot érintő bírói
engedélyes kényszerintézkedés elrendelése, továbbá a letartóztatás javítóintézetben
történő végrehajtása iránti indítvány benyújtásához való jogról,
b) arról, hogy a részvételével lefolytatandó eljárási cselekményen a törvényes
képviselője is részt vehet és ebből a célból a törvényes képviselőnek a fogva tartó
intézetbe történő belépését engedélyezni kell,
c) arról, hogy a tárgyaláson és az előkészítő ülésen a jelenléte kötelező, ennek
érdekében előállítására kerülhet sor, vagy jelenlétét telekommunikációs eszköz útján
biztosítják,
d) az orvosi vizsgálat kezdeményezéséhez való jogról, különösen arról, hogy orvosi
vizsgálatát törvényes képviselője vagy védője is kezdeményezheti,
e) a fogvatartás során a felnőtt korúaktól való elkülönítéshez, egészségi állapota
megőrzéséhez, testi és szellemi fejlődésének biztosításához, oktatáshoz és képzéshez,
fejlődése és reintegrációja érdekében megfelelő programokon való részvételhez,
valamint a családi élethez való jogának e törvény szerinti kapcsolattartás keretében
történő tényleges és rendszeres gyakorlásához való jogról,
f) a d) és az e) pontban foglalt jogai megsértése esetén az e törvény szerinti
panaszjogról.
(5b) * Az (5a) bekezdés b) és d) pontja szerinti törvényes képviselővel kapcsolatos
jogokról a fiatalkorút akkor kell tájékoztatni, ha van törvényes képviselője.
(5c) * Az európai elfogatóparancs alapján őrizetbe vett személy részére a (4)–(5a)
bekezdésben foglaltakon túl a befogadásakor írásban, az általa értett nyelven,
egyszerűen és közérthető módon tájékoztatást kell adni az európai elfogatóparancs
tartalmának megismeréséhez való jogról, az egyszerűsített átadáshoz történő
hozzájárulás lehetőségéről és jogkövetkezményeiről, valamint a hozzájárulás
megtagadásának jogkövetkezményeiről.(6) * Ha a kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy a (4) bekezdés f) és k)
pontjában, valamint az (5) és (5a) bekezdésben szereplő jogokról a tájékoztatást az
őrizetbe vétel során már megkapta, a tájékoztatást nem kell megismételni.
(7) * A (4)–(5a) és (5c) bekezdésben meghatározott jogokról szóló írásbeli tájékoztatót
az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott magánál tarthatja.
(8) * A (3)–(5a) és (5c) bekezdés szerinti tájékoztatás megtörténtét és annak
tudomásulvételét írásban kell rögzíteni. Ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen
fogvatartott írni, olvasni nem tud, vagy a tájékoztatás időpontjában az írásbeli
tájékoztató az általa értett nyelven nem áll rendelkezésre, a (4)–(5a) és (5c) bekezdés
szerinti tájékoztatást szóban – két tanú jelenlétében – kell elvégezni, és annak
megtörténtét írásban kell rögzíteni. Ha ezt követően a (4)–(5a) és (5c) bekezdés
szerinti írásbeli tájékoztató az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott által értett
nyelven elkészül, azt részére haladéktalanul át kell adni.
(9) A tartósan vagy véglegesen érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszicho-
szociális károsodással – vagy ezek bármilyen halmozódásával – élő, az írni vagy
olvasni nem tudó, valamint a fiatalkorú elítélt vagy egyéb jogcímen fogvatartott
részére a tájékoztatást – állapotára, adottságaira és helyzetére figyelemmel – a
számára érthető módon kell megadni.
A sértett jogainak és érdekeinek védelme
13. § * (1) * A sértettet, illetve a Be. 52. § (1) bekezdése alapján a sértett jogait
gyakorló személyt kérelmére értesíteni kell a sértettet érintő bűncselekménnyel
összefüggésben
a) * a letartóztatott szabadon bocsátásáról vagy szökéséről,
b) a végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt feltételesen vagy véglegesen történő
szabadon bocsátásáról vagy szökéséről, illetve a szabadságvesztés végrehajtásának
félbeszakításáról,
c) az elzárásra ítélt szabadon bocsátásáról vagy szökéséről, illetve az elzárás
végrehajtásának félbeszakításáról,
d) * az előzetes kényszergyógykezelt elbocsátásáról vagy szökéséről,
e) a kényszergyógykezelt elbocsátásáról, engedély nélküli eltávozásáról, illetve
adaptációs szabadságra bocsátásáról, valamint
f) javítóintézeti nevelés esetén a fiatalkorú ideiglenes vagy végleges elbocsátásáról, a
javítóintézet engedély nélküli elhagyásáról, illetve a javítóintézeti nevelés
félbeszakításáról.
(2) * A kérelmet a büntetőügyben eljáró vagy eljárt bíróságnál, letartóztatott, illetve
előzetes kényszergyógykezelt esetén a büntetőügyben eljáró ügyészségnél kell
benyújtani, és abban meg kell jelölni, hogy milyen lakcímre vagy értesítési címre kéri a
kérelmező az értesítést. A kérelem a bírósághoz vagy az ügyészséghez történő
bejelentéssel visszavonható.
(3) * A letartóztatást, az előzetes kényszergyógykezelést, a végrehajtandó
szabadságvesztést, az elzárást vagy a kényszergyógykezelést foganatosító bv. intézet
a bíróság vagy az ügyészség értesítése alapján a kérelmet a fogvatartotti
nyilvántartásban rögzíti, és a végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt végleges
szabadon bocsátásáról a szabadulás előtt egy hónappal, minden más esetben az
értesítési kötelezettséget megalapozó esemény bekövetkezését követően
haladéktalanul tájékoztatja a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát (a
továbbiakban: BVOP), amely haladéktalanul értesítést küld a sértett, illetve a Be. 52. §
(1) bekezdése alapján a sértett jogait gyakorló személy részére az elítélt vagy az
egyéb jogcímen fogvatartott szabadon bocsátásának időpontjáról vagy szökéséről.
(4) * A fiatalkorú letartóztatását foganatosító, illetve a javítóintézeti nevelést
végrehajtó javítóintézet a bíróság vagy az ügyészség értesítése alapján a kérelmet a
fiatalkorúak nyilvántartásában rögzíti, és a fiatalkorú végleges elbocsátásáról az
elbocsátás előtt egy hónappal, minden más esetben az értesítési kötelezettséget
megalapozó esemény bekövetkezését követően haladéktalanul tájékoztatja a sértett
által megadott lakcím szerint illetékes rendőri szervet, amely haladéktalanul értesítéstküld a sértett, illetve a Be. 52. § (1) bekezdése alapján a sértett jogait gyakorló
személy részére a fiatalkorú szabadon bocsátásának időpontjáról vagy szökéséről.
(5) * A bíróság, az ügyészség, a BVOP, a bv. intézet és a javítóintézet a kérelmező
kérelmét, nevét és lakcímét zártan kezeli és biztosítja, hogy ezek az adatok ne
jussanak az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott tudomására.
A végrehajtás rendje
14. § (1) A büntetések közül a Btk. büntetési nemei szerinti súlyosabb büntetést kell
előbb végrehajtani, kivéve, ha a büntetések egymás melletti végrehajtását törvény
nem zárja ki. Az azonos nemű büntetéseket – a (2) bekezdésben meghatározott
kivétellel – az értesítőlapoknak a végrehajtásért felelős szervhez érkezésének
sorrendjében kell végrehajtani.
(2) * Több határozott tartamú szabadságvesztés végrehajtásának sorrendje: fegyház,
börtön, fogház. A fiatalkorúval szemben kiszabott börtön- és fogházbüntetés
végrehajtása megelőzi az egyéb szabadságvesztés végrehajtását. Az azonos
végrehajtási fokozatban lévő – összbüntetésbe nem foglalható vagy összbüntetésbe
nem foglalt – szabadságvesztések közül azt a szabadságvesztést kell előbb
végrehajtani, amelyből az elítélt feltételes szabadságra bocsátása kizárt.
(3) A végrehajtási sorrend érvényesítése érdekében – ha e törvény eltérően nem
rendelkezik – a folyamatban lévő büntetés végrehajtását meg kell szakítani.
(4) A kényszergyógykezelés elrendelése a szabadságvesztés, az elzárás, a közérdekű
munka és a javítóintézeti nevelés végrehajtását megszakítja.
(5) * A szabadságvesztés és a kényszerintézkedés foganatosítása az elzárás, a
közérdekű munka, a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés, a
pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés és a javítóintézeti nevelés végrehajtását
megszakítja. A javítóintézeti nevelés foganatosítása az elzárás és a közérdekű munka
végrehajtását megszakítja. Az elzárás foganatosítása a közérdekű munka
végrehajtását megszakítja. Az elzárás, a közérdekű munka, a közérdekű munka
helyébe lépő szabadságvesztés és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés
végrehajtása az értesítőlapoknak a végrehajtásért felelős szervhez érkezésének
sorrendjében történik.
(6) A szabadságelvonással járó büntetés és intézkedés, valamint a kényszerintézkedés
foganatba vétele a szabálysértési elzárás végrehajtását megszakítja.
(7) A büntetés, az intézkedés és a szabálysértési elzárás végrehajtásának
megszakítását kiváltó körülmény megszűnéséig az elévülés nyugszik.
(8) * A szabadságelvonással járó büntetés és intézkedés, a kényszerintézkedés,
valamint a szabálysértési elzárás foganatba vétele a rendbírság helyébe lépő elzárás
végrehajtását megszakítja.
15. § (1) A szabadságelvonással járó büntetés és intézkedés, valamint a szabálysértési
elzárás tartamába minden megkezdett nap beszámít, a végrehajtás utolsó napját
naptári nap szerint kell meghatározni.
(2) A végrehajtás rendjét a végrehajtásért felelős szerv és az elítélt, illetve az egyéb
jogcímen fogvatartott, valamint a kapcsolattartás során a kapcsolattartó köteles
megtartani.
16. § * (1) * A büntetés, az intézkedés, a rendbírság helyébe lépő elzárás és a
szabálysértési elzárás végrehajtását a Be.-ben, a Szabs. tv.-ben és az e törvényben
meghatározott feltételek szerint, kérelemre vagy hivatalból a bíróság, az
igazságügyért felelős miniszter, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, valamint a
gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter felfüggesztheti, elhalaszthatja
vagy félbeszakíthatja.
(2) * A fogvatartott vagy egyéb jogcímen fogvatartott vonatkozásában a
szabadulásakor fennálló, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott
kis összegű követelést meg nem haladó tartozás esetén a végrehajtásért felelős szerv
vezetője a követelést, kérelemre, ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott
személyi vagy vagyoni körülményei ezt megalapozzák, méltányosságból elengedheti.
(3) Ha a pénzbüntetésből meg nem fizetett összeg nem éri el a napi tételként
meghatározott összeget és nem haladja meg a tízezer forintot, akkor azt törölni kell.A megkeresés és az adatkérés *
17. § * (1) A büntetés, az intézkedés és a szabálysértési elzárás végrehajtása, továbbá
az elítélt, illetve egyéb jogcímen fogvatartott kérelmének elbírálása érdekében a
büntetés-végrehajtási bíró, az ügyészség, a végrehajtásért felelős szerv, valamint az
igazságügyért felelős miniszter, a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős
miniszter és a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter megkereséssel élhet, állami és
helyi önkormányzati szervet, hatóságot, köztestületet, gazdálkodó szervezetet,
alapítványt, közalapítványt és egyesületet kereshet meg tájékoztatás adása,
adatszolgáltatás, adat továbbítás, illetve iratok rendelkezésre bocsátása végett, és
ennek a teljesítésére legalább nyolc, legfeljebb harmincnapos határidőt állapíthat
meg.
(2) Ha a megkeresés személyes adatok közlésére vonatkozik, az csak annyi és olyan
személyes adatra vonatkozhat, amely a megkeresés céljának megvalósításához
elengedhetetlenül szükséges. A megkeresésben az adatkezelés pontos célját és a kért
adatok körét meg kell jelölni.
(3) Az (1) bekezdés alapján megkeresett szerv köteles a tájékoztatást, az
adatszolgáltatást – amely magában foglalja különösen az adat feldolgozását –, illetve
az adat továbbítást térítésmentesen teljesíteni. A megkeresett a megállapított
határidő alatt – ha törvény másképp nem rendelkezik – köteles a megkeresést
teljesíteni, vagy a teljesítés akadályát közölni.
(4) Ha a megkeresett szerv, szervezet a megkeresést a megadott határidőn belül nem
teljesíti, vagy a megkeresés teljesítését jogosulatlanul megtagadja, a büntetés-
végrehajtási bíró, illetve az ügyészség rendbírságot szabhat ki. A rendbírság
kiszabására és végrehajthatóságára a Be. 127. § (1)–(3) és (6)–(9) bekezdését kell
alkalmazni. A rendbírság kiszabása ellen bejelentett jogorvoslatnak halasztó hatálya
van. A rendbírság kiszabását a végrehajtásért felelős szerv kezdeményezheti a
büntetés-végrehajtási bírónál, feltételes ügyészi felfüggesztés esetén az ügyészségnél.
(5) Ha ez feladatának ellátásához szükséges, a büntetés-végrehajtási bíró, az
ügyészség, az igazságügyért felelős miniszter, a gyermekek és az ifjúság védelméért
felelős miniszter, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter és a végrehajtásért
felelős szerv egymástól, illetve a büntetőügyben eljáró vagy eljárt bíróságtól,
ügyészségtől vagy nyomozó hatóságtól, továbbá a szabálysértési ügyben eljárt
bíróságtól, szabálysértési hatóságtól is kérhet adatokat, iratokat és felvilágosítást.
(6) Halasztás, részletfizetés elbírálása érdekében és a kegyelmi eljárásban a bíróság a
Be. adatkérésre vonatkozó rendelkezései szerint adatszolgáltatást kérhet.
A kézbesítés szabályai *
17/A. § * (1) A végrehajtásért felelős szerv, a feladatkörében eljárva az igazságügyért
felelős miniszter, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, illetve a gyermekek és az
ifjúság védelméért felelős miniszter a hivatalos iratot – e törvény eltérő rendelkezése
hiányában – a Be. 130. § (1) bekezdésében, illetve 131. § (6) bekezdésében
meghatározott módon kézbesíti a címzett részére, azzal, hogy a Be. 130. § (2)
bekezdését és 131. § (7) bekezdését is megfelelően alkalmazni kell.
(1a) * A végrehajtásért felelős szerv saját hivatalos iratát – a 10. § (2) és (3)
bekezdésében foglaltak megtartásával – a bv. intézetben fogva lévő elítélt vagy egyéb
jogcímen fogvatartott hozzájárulása esetén részére a büntetés-végrehajtási szervezet
által kialakított belső elektronikus ügykezelő felületen (a továbbiakban: belső
elektronikus felület) keresztül is kézbesítheti.
(2) Az igazságügyért felelős miniszter a nemzetközi bűnügyi együttműködéssel
összefüggésben a bv. intézetben fogva lévő elítélt vagy egyéb jogcímen fogvatartott
részére kézbesítendő hivatalos iratot a BVOP-nak küldi meg.
(3) * Ha a büntetőeljárás során az elítélttel papíralapon történt a kapcsolattartás,
részére az idézést vagy a felhívást papíralapon kell kézbesíteni.
(3a) * A bíróság, az ügyészség, a végrehajtásért felelős szerv, valamint
feladatkörében eljárva az igazságügyért felelős miniszter, a büntetés-végrehajtásért
felelős miniszter, illetve a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter
papíralapú kapcsolattartás esetén – kivéve, ha a címzett fogva van – a hivatalos iratota címzett elektronikus levelezési címére vagy más elektronikus elérhetőségére –
idézés vagy értesítés esetén ideértve a hangkapcsolatot biztosító elektronikus
eszközre küldött szöveges üzenetet is – kézbesítheti, ha az érintett ez irányú
kérelmében az elérhetőségét bejelenti. Ez esetben közölni kell azt az elektronikus vagy
hangkapcsolatot biztosító elérhetőséget, amelyen a címzett a hivatalos irat
hitelességét ellenőrizni tudja, illetve a kézbesítésről a nyilatkozatát megteheti.
(3b) * A (3a) bekezdésben meghatározott esetben e törvény eltérő rendelkezése
hiányában a kézbesítés szabályszerű, ha a hivatalos irat címzett részére történő
kézbesítéséről a címzett igazolható módon – ideértve a kizárólag hangkapcsolatot
biztosító elektronikus úton történő rögzített szóbeli nyilatkozattételt is – nyilatkozik. A
hivatalos iratot a nyilatkozattétel napján kézbesítettnek kell tekinteni.
(3c) * A (3a) bekezdésben meghatározott esetben az elítélt részére a
szabadságvesztés letöltésére szóló felhívást egyszerű postai küldeményként is meg
kell küldeni.
(4) A szabályszerű kézbesítésre, a kézbesítési fikcióra és a kézbesítési kifogásra a Be.
szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a végrehajtásért felelős szerv
határozattal dönt az eljárásában benyújtott kézbesítési kifogásról, és annak elutasítása
esetén
a) bírósági felülvizsgálati kérelem nyújtható be a végrehajtásért felelős szerv
székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíróhoz, vagy
b) a feltételes ügyészi felfüggesztés mellett alkalmazott pártfogó felügyelet
végrehajtása körében a Be. 369. § (1) bekezdése szerinti panasz nyújtható be az
ügyészséghez.
A határidő és a határnap megállapítása és számítása *
17/B. § * (1) A határidőt és a határnapot – e törvény által meghatározott keretek
között – a bíróság, az ügyészség, a végrehajtásért felelős szerv, valamint
feladatkörében eljárva az igazságügyért felelős miniszter, a büntetés-végrehajtásért
felelős miniszter, illetve a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter
állapítja meg.
(2) Egyebekben a határidő megállapítására és számítására a Be. 137. § (2)–(5)
bekezdését megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a beadványt határidőben
benyújtottnak kell tekinteni, ha azt legkésőbb a határidő utolsó napján az eljáró
bíróság, ügyészség, végrehajtásért felelős szerv, illetve a feladatkör szerinti
minisztérium címére ajánlott küldeményként postára adták.
A mulasztás következményei és az igazolás *
18. § (1) Ha az elítélt, illetve az egyéb jogcímen fogvatartott
a) szabályszerű idézés ellenére, vagy
b) a szabályszerűen kézbesített felhívásban meghatározott határidőn belül vagy
határnapon, az ott megjelölt helyen
nem jelenik meg, elővezetése rendelhető el.
(2) * A büntetés és az intézkedés esetén az elővezetésre a Be. 118. §-át kell
alkalmazni azzal, hogy – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – az elővezetés
elrendelésére a bíróság, a BVOP, a feltételes ügyészi felfüggesztés esetén az
ügyészség jogosult.
(3) * A határidő vagy a határnap önhibán kívüli elmulasztása esetén igazolásnak van
helye, az igazolási kérelem előterjesztésére és elbírálására a Be. 139. és 140. §-át kell
megfelelően alkalmazni.
(4) * Ha a bíróság, az ügyészség, a végrehajtásért felelős szerv, valamint
feladatkörében eljárva az igazságügyért felelős miniszter, a büntetés-végrehajtásért
felelős miniszter, illetve a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter az
igazolásnak helyt ad, az igazolást kérő által pótolt cselekményt olyannak kell tekinteni,
mintha azt az elmulasztott határidőn belül teljesítette volna.
(5) * Ha a büntetés vagy az intézkedés megkezdésére szóló felhívás teljesítésének
elmulasztása az elítélt kórházi gyógykezelésére tekintettel nem pótolható, az igazolási
kérelmet – az elítélt eltérő nyilatkozata hiányában – halasztás, illetve félbeszakítás
iránti kérelemnek is kell tekinteni.Intézkedés ismeretlen helyen tartózkodó elítélt és kényszergyógykezelt felkutatására
és az elfogatóparancs
19. § (1) * Az ismeretlen helyen tartózkodó elítélt, illetve kényszergyógykezelt
felkutatása érdekében
a) a lakcímének megállapítása érdekében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból
adat kérhető, illetve
b) a körözése rendelhető el, és
c) az e törvényben meghatározott esetben elfogatóparancsot lehet kibocsátani,
ideértve a 2012. évi CLXXX. törvény 25. § (1) és (2) bekezdésének, valamint az Nbjt.
32. § (2) bekezdésének az alkalmazását
azzal, hogy körözés elrendelésére és elfogatóparancs kibocsátására kizárólag a
bíróság jogosult.
(2) * A szabadságvesztés, a közérdekű munka és a pártfogó felügyelet végrehajtása
körében a végrehajtásért felelős szerv is jogosult az elítélt lakcímének megállapítása
iránt intézkedni.
(3) * Ha az elítélt vagy a kényszergyógykezelt lakcímének, tényleges tartózkodási
helyének felkutatása iránt megtett intézkedés, vagy a végrehajtás foganatosítása
érdekében elrendelt elővezetés nem vezetett eredményre, a bíróság
elfogatóparancsot bocsát ki annak az ismeretlen helyen tartózkodó elítéltnek vagy
kényszergyógykezeltnek a felkutatása érdekében, aki
a) a jogerősen kiszabott szabadságvesztés vagy elzárás, illetve a jogerősen elrendelt
javítóintézeti nevelés vagy kényszergyógykezelés letöltését nem kezdte meg,
b) a bv. szerv őrizetéből megszökött,
c) a jogerősen kiszabott közérdekű munka végzését nem kezdte meg – akkor is, ha a
munkavégzés helyének kijelölése az elítélt felróható magatartása miatt még nem
történt meg –, vagy jogellenesen megszakította,
d) a javítóintézetből, vagy a javítóintézetből történő előállítás, más javítóintézetbe
vagy egészségügyi intézménybe vagy onnan történő szállítás, illetve ott-tartózkodás
során engedély nélkül távozott, avagy a javítóintézetből engedéllyel távozott, de
jogellenesen nem tért vissza,
e) az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetből (a továbbiakban: IMEI)
kényszergyógykezeltként, illetve ott elhelyezett kóros elmeállapotúvá vált elítéltként
engedély nélkül távozott, vagy engedéllyel távozott, de határidőben nem tért vissza.
(4) A (3) bekezdés rendelkezéseit a közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő
szabadságvesztés, valamint a bíróság által elrendelt pártfogó felügyelet végrehajtása
során is alkalmazni kell a fokozatosság elvének szem előtt tartásával.
A végrehajtásért felelős szerv döntése és a panasz
20. § (1) Az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott büntetés-végrehajtási ügyében,
illetve a fogvatartással kapcsolatos egyéb ügyében – ha e törvény eltérően nem
rendelkezik – a végrehajtásért felelős szerv azon szervezeti egységének a vezetője
intézkedik vagy dönt, ahol a végrehajtás történik.
(2) * Ha a végrehajtásért felelős szerv szervezeti egységének vezetője hivatalból jár el
– e törvény eltérő rendelkezése hiányában – az intézkedésre vagy döntés
meghozatalára okot adó körülmény felmerülését követő tizenöt napon belül kell
intézkedni, illetve dönteni, kivéve, ha az ügy jellege soron kívüli elintézést kíván. *
(3) Ha a végrehajtásért felelős szerv szervezeti egységének vezetője kérelemre jár el,
a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül intézkedik, illetve dönt, kivéve,
ha az ügy jellege soron kívüli elintézést kíván. Az elintézési határidőt a kérelem
elbírálására – az (1) bekezdés szerint – jogosult indokolt esetben, írásban, egy
alkalommal legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Erről a kérelmezőt írásban
értesíteni kell. *
(4) * Az elintézési határidőbe nem számít be a hiánypótlásnak, a hivatalból történő
iratok beszerzésének, a megkeresésnek, a szakértői vélemény, illetve a pártfogó
felügyelői vélemény vagy környezettanulmány elkészítésének és az indítványozott
tanúmeghallgatások teljesítésének időtartama.(5) A kérelemben foglaltak megalapozása a kérelmező feladata, erre a figyelmét fel
kell hívni, és ha ez elmaradt ezzel egyidejűleg hiánypótlásra kell felszólítani. Ugyanígy
kell eljárni, ha a kérelemből nem lehet megállapítani, hogy az mire irányul. A
kérelmezőt tájékoztatni kell arról, hogy ha a hiánypótlásnak az előírt határidőben nem
tesz eleget, kérelmét a rendelkezésre álló adatok alapján bírálják el.
(6) Nem kérhető hiánypótlás olyan adatról, amelyről a végrehajtásért felelős szervnek
hivatalos tudomása van, amely nyilvános, vagy amelyet valamely jogszabállyal
rendszeresített közhiteles nyilvántartás tartalmaz. Ha az adatok beszerzése a
végrehajtásért felelős szerv feladata, arról hivatalból intézkedni köteles.
(7) Ha e törvény elrendeli, a végrehajtásért felelős szerv vagy szervezeti egység
vezetője az (1)–(3) bekezdés szerinti intézkedéséről, döntéséről – az ott meghatározott
eljárásban – határozatot hoz.
(8) * A bv. intézet parancsnokának, az agglomerációs központ vezetőjének, a
büntetés-végrehajtás országos parancsnokának (a továbbiakban: országos
parancsnok), a büntetés-végrehajtásért felelős miniszternek, valamint a javítóintézet
igazgatójának döntése – ha jogszabály kivételt nem tesz – végrehajtható.
(9) * Érdemi vizsgálat nélkül el lehet utasítani
a) azt a kérelmet, ami nem a jogosulttól származik,
b) az ugyanazon ügyben hat hónapon belül ismételten előterjesztett kérelmet, ha az új
tényre vagy körülményre nem hivatkozik
c) az ugyanazon jog érvényesítésére irányuló kérelmet, ha azt érdemben már
elbírálták, és a kérelem tartalma, valamint az irányadó jogi szabályozás nem változott.
(10) Ha a kérelem elbírálása nem a végrehajtásért felelős szerv hatáskörébe tartozik,
erre az elutasító határozatban utalni kell. Ha a kérelemből ez egyértelműen
megállapítható, az elítéltet és az egyéb jogcímen fogvatartottat tájékoztatni kell az
ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervről.
21. § (1) A végrehajtásért felelős szerv intézkedése vagy döntése ellen, illetve annak
elmulasztása miatt panasszal lehet fordulni a végrehajtásért felelős szerv vezetőjéhez.
E törvényben meghatározott esetekben a döntés ellen az elítélt és az egyéb jogcímen
fogvatartott bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet terjeszthet elő, illetve keresettel
fordulhat a bírósághoz.
(2) Panasz megtételére jogosult az elítélt, az egyéb jogcímen fogvatartott, a védő, a
fiatalkorú törvényes képviselője, a kényszergyógykezelt törvényes képviselője,
házastársa, élettársa, illetve az a kapcsolattartó, akit az intézkedés vagy a döntés,
illetve annak elmulasztása a kapcsolattartás vonatkozásában érint.
(3) A panaszt – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – az intézkedés, vagy a
döntés közlésétől, illetve annak elmulasztásától számított tizenöt napon belül lehet
előterjeszteni. A panaszt írásban kell benyújtani, vagy arról jegyzőkönyvet kell
felvenni.
(4) Ha a jogosult a panasz megtételében akadályoztatva volt, a panaszt az akadály
megszűnésétől számított tizenöt napon belül lehet igazolási kérelemmel együtt
előterjeszteni. Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a
körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűsítik. Az intézkedés vagy a
döntés közlésétől, illetve annak elmulasztásától számított három hónapon túl igazolási
kérelem nem terjeszthető elő.
(5) A panaszt harminc napon belül kell elbírálni, kivéve, ha az ügy jellege ezt soron
kívül szükségessé teszi. E határidő indokolt esetben harminc nappal
meghosszabbítható. A panasz elbírálásáról, valamint a határidő meghosszabbításáról
az elítéltet és az egyéb jogcímen fogvatartottat, illetve a panasztevőt írásban
tájékoztatni kell. A panasz elbírálásáról szóló határozat ellen további jogorvoslatnak
nincs helye.
(6) Ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott a panaszában olyan új tényről
vagy körülményről nyilatkozik, amelyet érdemben a döntésre jogosult végrehajtásért
felelős szerv még nem bírált el, azt új kérelemnek kell tekinteni és panaszként nem
bírálható el, kivéve ha az ügy jellege soron kívüli elintézést kíván.
(7) Nincs helye panasznak és azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, haa) * a panasz benyújtására előírt határidő már eltelt, az elítélt és egyéb jogcímen
fogvatartott a panaszjogáról lemondott vagy a panaszát korábban visszavonta,
b) annak tárgya nem tartozik a végrehajtásért felelős szerv hatáskörébe vagy az nem
büntetés-végrehajtási jogviszonyhoz kötődik,
c) az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott panaszát korábban már elbírálták,
d) a panasz nem a jogosulttól származik, vagy a képviselő jogosultságát felhívás
ellenére nem igazolta,
e) a kérelem valamennyi részét elbírálták és annak helyt adtak.
A végrehajtásért felelős szerv határozata
22. § (1) Ha e törvény határozat meghozatalát írja elő, akkor a határozat tartalmazza:
a) az eljáró szerv, döntésre jogosult személy megnevezését, az ügy számát és az ügy
tárgyának megjelölését,
b) az elítélt, illetve az egyéb jogcímen fogvatartott természetes személyazonosító
adatait és lakcímét, továbbá a fogva lévő elítélt, illetve az egyéb jogcímen fogvatartott
nyilvántartási számát, egyéb érintett esetén annak nevét és lakcímét,
c) a rendelkező részében a döntést, valamint a jogorvoslat lehetőségéről való
tájékoztatást,
d) az indokolásban a megállapított tényállást és az annak alapjául szolgáló
bizonyítékokat, továbbá azokat a jogszabályokat, amelyeken a határozat alapul,
e) a határozathozatal helyét és idejét, a határozatot hozó nevét és beosztását,
aláírását, valamint a szerv hivatalos bélyegzőlenyomatát.
(2) A kérelemnek vagy panasznak helyt adó határozatot indokolni nem kell.
(3) A határozatot az ügyiratra kell feljegyezni vagy jegyzőkönyvbe kell foglalni. Külön
íven kell megszövegezni a határozatot, ha azt kézbesítés útján közlik. Ez esetben a
határozatot a meghozatalára előírt határidőn belül kell írásba foglalni. Az ügyiratra
feljegyzett vagy jegyzőkönyvbe foglalt határozat esetén az (1) bekezdés a) és b)
pontjában foglalt adatokat nem kell feltüntetni, ha azok az iratból kitűnnek.
(4) A határozatot azzal kell közölni, aki a kérelmet vagy panaszt benyújtotta, illetve
akire nézve az rendelkezést tartalmaz. A határozatot kihirdetés vagy kézbesítés útján
kell közölni. A határozat kihirdetését írásban kell igazolni. A határozat közlésének napja
az a nap, amelyen azt kihirdették vagy kézbesítették.
(5) * Ha a határozattal szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye, a határozatot a
jogorvoslatra jogosultnak is kézbesíteni kell.
23. § (1) * A végrehajtásért felelős szerv, illetve szervezeti egység vezetője hivatalból
vagy kérelemre a határozatot elírás vagy számítási hiba esetén – ha ez szükséges, a
kérelmező meghallgatását követően – kijavítja. A kijavítás nem változtathat a kijavított
határozat érdemén.
(2) A végrehajtásért felelős szerv, illetve szervezeti egység vezetője hivatalból vagy
kérelemre a határozatot kiegészítheti, ha az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem
határozott. A kiegészítés a határozat egyéb rendelkezéseit nem érintheti.
(3) * A kijavítást és a kiegészítést az alaphatározat eredeti példányára és lehetőleg
kiadmányaira is fel kell jegyezni, vagy a kijavításról, illetve a kiegészítésről határozatot
kell hozni, továbbá az alaphatározatra előírt módon mindazokkal közölni kell, akikkel
az alaphatározatot közölték.
(4) * A kijavítással és a kiegészítéssel szemben ugyanolyan jogorvoslatnak van helye,
mint amely az eredeti határozattal szemben benyújtható.
Bírósági felülvizsgálat
24. § (1) A végrehajtásért felelős szerv határozata ellen, ha e törvény így rendelkezik,
a büntetés-végrehajtási bíróhoz címzett bírósági felülvizsgálati kérelemnek van helye.
Felülvizsgálati kérelem benyújtására – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az
elítélt, az egyéb jogcímen fogvatartott, a védő, a fiatalkorú törvényes képviselője,
valamint a kényszergyógykezelt törvényes képviselője, házastársa és élettársa
jogosult. A jogosultságot, ha ez az iratokból nem állapítható meg, hitelt érdemlően
igazolni kell.
(2) A bírósági felülvizsgálati kérelmet – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a
határozat közlésétől számított nyolc napon belül lehet a határozatot hozóvégrehajtásért felelős szervhez, illetve szervezeti egységhez írásban benyújtani. Ha e
törvény úgy rendelkezik, hogy az elítéltnek vagy az egyéb jogcímen fogvatartottnak a
határozat közlésekor nyomban nyilatkoznia kell a jogorvoslatról, akkor azt
jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(3) Ha a jogosult a bírósági felülvizsgálati kérelem megtételében akadályoztatva volt, a
bírósági felülvizsgálati kérelmet az akadály megszűnésétől számított tizenöt napon
belül lehet igazolási kérelemmel együtt előterjeszteni. Az igazolási kérelemben elő kell
adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét
valószínűsítik. A határozat meghozatalától számított három hónapon túl igazolási
kérelem nem terjeszthető elő.
(4) * A bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő lejártát
követően a végrehajtásért felelős szerv, illetve szervezeti egység vezetője – az
ügyészség útján – haladéktalanul felterjeszti az iratokat a bírósághoz. Az ügyészség öt
munkanapon belül – szükség szerint vélemény megtételével – továbbítja az iratokat a
bírósághoz.
(5) * A bírósági felülvizsgálati kérelmet a határozatot hozó végrehajtásért felelős
szerv, illetve szervezeti egység székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró –
a 75. §-ban írt eljárás kivételével – iratok alapján bírálja el. Ezekben az ügyekben
bírósági titkár nem járhat el.
(5a) * A büntetés-végrehajtási bíró a felülvizsgálati kérelem 72. § (1) bekezdés a)
pontja szerinti elutasításáról az iratok alapján határoz. A határozattal szemben az
általános szabályok szerint van helye jogorvoslatnak.
(5b) * Az (5a) szerinti határozat meghozatalakor a büntetés-végrehajtási bíró helyett
bírósági titkár is eljárhat.
(6) * A bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. A
büntetés-végrehajtási bíró bírósági felülvizsgálati eljárásban hozott határozata ellen –
az (5a) bekezdésben meghatározott kivétellel – fellebbezésnek nincs helye.
(7) * Ha az elítélt vagy a védő az ismételt kérelemben új körülményre nem hivatkozik,
a büntetés-végrehajtási bíró a kérelem tárgyában a határozathozatalt mellőzheti, és
erről a kérelmezőt értesíti.
25. § (1) A bírósági felülvizsgálati kérelemnek – e törvény eltérő rendelkezése
hiányában – a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
(2) Ha a bírósági felülvizsgálati kérelemnek a határozat végrehajtására halasztó
hatálya van és
a) a határozat ellen bírósági felülvizsgálati kérelmet nem nyújtottak be, a határozat a
határidő leteltét követő napon,
b) a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtásáról a jogosult lemondott, vagy a
kérelmet visszavonták, a határozat a lemondás, illetve a visszavonás napján,
c) * a büntetés-végrehajtási bíró a benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmet
elbírálta, a határozat a büntetés-végrehajtási bíró határozatának véglegessé válása
napján
hajtható végre.
A végrehajtás során keletkezett irat megismerésének joga *
26. § (1) * A büntetés, az intézkedés és a szabálysértési elzárás végrehajtása,
valamint a kényszerintézkedés foganatosítása során keletkezett iratokat az elítélt és
az egyéb jogcímen fogvatartott, valamint védője és képviselője, a fiatalkorú törvényes
képviselője, továbbá a kényszergyógykezelt törvényes képviselője, házastársa és
élettársa ismerheti meg. A jogosultságot, ha ez az iratokból nem állapítható meg,
hitelt érdemlően igazolni kell.
(2) * Aki az (1) bekezdés szerint az iratokat megismerheti, azokba betekinthet, azokról
feljegyzést készíthet, valamint – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – saját
költségén másolat kiadását kérheti. A minősített adatot tartalmazó irat megismerésére
a Be. 105–106. §-át értelemszerűen alkalmazni kell.
(3) * Az iratokról a végrehajtásért felelős szerv a kérelem előterjesztésétől számított
nyolc munkanapon belül másolatot ad ki. Az iratban fel kell jegyezni, vagy a
fogvatartotti nyilvántartásban, illetve a belső elektronikus ügykezelő rendszerbenrögzíteni kell, hogy mely iratról, mely időpontban, kinek a részére, hány példányban
készült másolat. Ha az irat elektronikus okiratként, papíralapú okirat elektronikus
másolataként vagy elektronikus formában rendelkezésre áll, a megismerésére jogosult
kérheti a másolat elektronikus úton vagy elektronikus adathordozón való kiadását.
(3a) * Az irat akkor áll elektronikus formában rendelkezésre, ha a bíróság, az
ügyészség, illetve a végrehajtásért felelős szerv a papíralapú iratot információs
rendszer alkalmazásával szerkesztette meg.
(4) * Nem terjed ki a megismerés joga
a) a döntés-előkészítés során készült tervezetre,
b) * a kockázatelemzési vizsgálat irataira és a kockázatértékelési jelentésre,
c) a bv. szerv előterjesztésének a döntésre vonatkozó javaslatát tartalmazó részére,
d) * a biztonsági intézkedések alkalmazásával, az egyedi biztonsági előírással,
valamint a fogvatartás biztonságára különös veszélyt jelentő elítéltek részlegére
helyezéssel kapcsolatos olyan iratra, amelynek ismertté válása valamely más személy
jogait vagy érdekeit sértené,
e) a végrehajtásért felelős szerv szakterületi véleményére,
f) a pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő feljegyzésére
és az egyéni pártfogó felügyelői tervnek a bűncselekmény elkövetéséhez vezető
okokra, a bűnismétlés vonatkozásában fennálló, a pártfogoltat veszélyeztető
körülmények kockázatelemzésére vagy kockázatértékelésére vonatkozó részére,
g) az elfogatóparancs kibocsátásáról szóló igazolásra, valamint
h) azon iratokra, amelyeknek a megismerésére a kérelmező törvény szerint nem
jogosult.
(5) Ha a kiadandó másolat olyan adatot tartalmaz, amely megismerésére a kérelmező
nem jogosult, részére olyan másolatot kell kiadni, amely a védett vagy zártan kezelt
adatokat nem tartalmazza.
(6) * A megismerés megtagadásáról indokolt határozatot kell hozni. A határozattal
szemben bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani.
(7) * Az egészségügyi dokumentációval kapcsolatos iratbetekintésre és másolat
kiadására az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és
védelméről szóló törvény, valamint az egészségügyről szóló törvény rendelkezéseit
kell megfelelően alkalmazni.
Az elektronikus kapcsolattartás szabályai *
26/A. § * A büntetés-végrehajtási ügyben, a fogvatartással kapcsolatos ügyben,
valamint a büntetőügyben eljáró bíróságnak és ügyészségnek a végrehajtás
érdekében megtett intézkedése során – a 121. § (1) bekezdés g) pontjában és a 353. §
e) pontjában foglalt kivétellel – az elektronikus kapcsolattartásra a Be. szabályai az
irányadóak.
Védelmi Programban való részvétellel kapcsolatos rendelkezések *
26/B. § * (1) A büntetőeljárásban résztvevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi
Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény szerinti Védelmi Program hatálya alatt álló
vagy sürgősséggel elrendelt különleges óvintézkedéssel érintett elítélt vagy egyéb
jogcímen fogvatartott (a továbbiakban: védett személy) büntetés-végrehajtási
jogviszony alapján fennálló jogait és kötelezettségeit a Védelmi Programban való
részvétel nem érinti.
(2) Védett személy esetén e törvény rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell
alkalmazni:
a) a Védelmi Programban való részvétellel kapcsolatos minden ügyiratot zártan kell
kezelni,
b) a védett személyt a védelmet ellátó szerv útján kell idézni, illetve értesíteni, az
ilyen személy részére kézbesítendő hivatalos iratot, ideértve a végrehajtás
megkezdésére szóló felhívást, csak a védelmet ellátó szerv útján lehet kézbesíteni,
c) a védett személy a büntetés-végrehajtási bíró előtti eljárásban az eredeti
természetes személyazonosító adatait közli, ha az ügydöntő határozat is így
rendelkezett, de ha a védett személy új nevet vagy új személyazonosságot kapott, abüntetés-végrehajtási bíró a határozatában az új természetes személyazonosító
adatokat tünteti fel,
d) a védett személyre vonatkozó adatokat a végrehajtással kapcsolatosan vezetett
nyilvántartásban csak az erre kijelölt személy rögzítheti és kezelheti,
e) a védett személy eredeti természetes személyazonosító adatait és
személyazonosító okmányának számát zártan kell kezelni, és azt, illetve az ilyen
adatait tartalmazó iratot – a c) és d) pontban meghatározott kivétellel –, csak az
ismerheti meg, akinek a részére a védelmet ellátó szerv ezt engedélyezte,
f) a védett személy a lakcímének, értesítési címének, illetve a tényleges tartózkodási
helyének közlése helyett a védelmet ellátó szerv címét jelöli meg,
g) a védett személy megjelenésével, illetve előállításával felmerült költséget az állam
viseli,
h) a védelmet ellátó szerv tagja minden olyan eljárási cselekményen jelen lehet, ahol
a védett személy jelen van,
i) ha a védett személy fogva van, az általa a hivatalos szervek felé benyújtandó
kérelmet vagy más levélküldeményt a védelmet ellátó szerv útján kell továbbítani,
j) ha a védett személy fogva van, a végrehajtásért felelős szerv vezetője a hozzá
intézett kérelem vagy panasz elbírálásakor együttműködik a védelmet ellátó szervvel,
k) ha a védett személy fogva van, e törvény szerinti kapcsolattartási jogát a védelmet
ellátó szervvel egyeztetve kell biztosítani.
II. Fejezet
A büntetések és az intézkedések végrehajtását kizáró okok
A büntetések és az intézkedések végrehajtását kizáró okok
27. § (1) A büntetés végrehajtását kizárja:
a) az elítélt halála,
b) az elévülés,
c) a kegyelem,
d) törvényben meghatározott egyéb ok.
(2) Az intézkedés végrehajtását kizárja:
a) * az elkobzás, a vagyonelkobzás, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné
tétele és a tárhelyszolgáltatás megszüntetése kivételével az elítélt, illetve annak a
személynek a halála, akivel szemben az intézkedést elrendelték,
b) az elévülés,
c) a kegyelem,
d) törvényben meghatározott egyéb ok.
A büntetés és az intézkedés elévülése
28. § (1) A szabadságvesztés végrehajthatósága elévül:
a) tizenöt évi szabadságvesztés vagy ennél súlyosabb büntetés esetén húsz év,
b) tízévi vagy ezt meghaladó tartamú szabadságvesztés esetén tizenöt év,
c) ötévi vagy ezt meghaladó tartamú szabadságvesztés esetén tíz év,
d) öt évet el nem érő tartamú szabadságvesztés esetén öt év
elteltével.
(2) Az elzárás, a közérdekű munka, a pénzbüntetés, a kitiltás és a sportrendezvények
látogatásától való eltiltás végrehajthatósága öt év elteltével évül el.
(3) A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás és a közügyektől
eltiltás végrehajthatósága
a) ötévi vagy ezt meghaladó határozott tartam esetén tíz év,
b) öt évet el nem érő tartam esetén öt év
elteltével évül el.
(4) Nem évül el
a) az emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet) miatt kiszabott,
b) a háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet) miatt kiszabott,
c) az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt és az 1440/1945. (V. 1.) ME
rendelettel módosított és kiegészített, a népbíráskodásról szóló 81/1945. (II. 5.) MErendelet 11. és 13. §-ában meghatározott egyéb háborús bűntettek miatt kiszabott
tizenöt évig tartó vagy ennél súlyosabb,
d) az életfogytig tartó
szabadságvesztés végrehajthatósága.
(5) A javítóintézeti nevelés végrehajthatósága három év elteltével évül el.
29. § (1) * A büntetés és az intézkedés elévülésének határideje a büntetést kiszabó,
vagy az intézkedést elrendelő ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének napjával,
ha a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztik, a próbaidő leteltének a napjával
kezdődik.
(2) Ha az elítélt a szabadságvesztés vagy a javítóintézeti nevelés végrehajtása alatt
megszökik, az elévülés határideje a szökés napjával ismét elkezdődik.
(3) A szabadságvesztés mellett kiszabott büntetés elévülésének határideje a
szabadságvesztés végrehajtása befejezésének vagy a végrehajthatósága
megszűnésének napján kezdődik.
(4) Az elévülést félbeszakítja az elítélt ellen a büntetés vagy az intézkedés
végrehajtása végett tett intézkedés. Az elévülést minden olyan hatósági intézkedés
félbeszakítja, amelyet a büntetés végrehajtásának előbbre vitele érdekében
foganatosítottak. A félbeszakítás napjával az elévülés ismét elkezdődik.
(5) * Az elévülés határidejébe nem számít be
a) a halasztás ideje, valamint a büntetés-félbeszakítás és a 14. § szerinti végrehajtási
sorrendre tekintettel történő megszakítás tartama,
b) az a tartam, amely alatt a szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással
járó intézkedés azért nem hajtható végre, mert a külföldi igazságügyi hatóság az elítélt
kiadatásának vagy átadásának végrehajtását a külföldön folyamatban lévő
büntetőeljárás lefolytatására vagy a külföldön kiszabott szabadságvesztés, illetve
szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtására tekintettel elhalasztotta,
c) * kiutasítás esetén az a) és b) pontban meghatározottakon kívül az a tartam, amely
alatt az elítélt más büntetőügyben kiszabott szabadságvesztést tölt.
A kegyelem
30. § (1) A kegyelmi jogkör gyakorlója az elítélt büntetését vagy a vele szemben
alkalmazott próbára bocsátást, jóvátételi munkát és javítóintézeti nevelést
kegyelemből elengedheti vagy mérsékelheti. A kegyelmi rendelkezésként elengedett
büntetés vagy intézkedés, illetve mérséklés esetén a büntetés vagy intézkedés az
elengedett rész tekintetében nem hajtható végre.
(2) Kegyelmi rendelkezés kizárólag még végre nem hajtott büntetésre vagy
intézkedésre vonatkozhat. A kegyelem gyakorlása szempontjából a kiutasítás
mindaddig nem tekinthető végrehajtottnak, amíg annak tartama el nem telt.
(2a) * A köztársasági elnök az egyéni kegyelmezési jogát nem gyakorolhatja azzal az
elítélttel szemben, akit
a) tizennyolcadik életévét betöltött személy által tizennyolcadik életévét be nem
töltött személy sérelmére elkövetett nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni
bűncselekmény, vagy
b) az a) pontban meghatározott bűncselekménnyel vagy az a) pontban meghatározott
bűncselekmény miatt indult büntetőeljárással összefüggő, tizennyolcadik életévét
betöltött személy által elkövetett más szándékos bűncselekmény miatt ítéltek el.
(3) * Ha a kegyelmi jogkör gyakorlója ettől eltérően nem dönt, a kegyelem gyakorlása
esetén azok a büntetőjogi jogkövetkezmények, amelyeket a Büntető Törvénykönyvről
szóló törvény a korábbi elítéléshez fűz, az ügydöntő határozatban kiszabott
büntetéshez, illetve alkalmazott intézkedéshez igazodnak.
(4) Ha a köztársasági elnök a büntetés végrehajtását kegyelemből próbaidőre
felfüggeszti, a próbaidő és a mentesítés hatályának beálltához szükséges időtartam a
kegyelmi elhatározás keltének napján kezdődik.
(5) * Ha a szabadságvesztés végrehajtásának a kegyelmi eljárás lefolytatásáig történő
félbeszakítására nem került sor, a (4) bekezdésben meghatározottaktól eltérően, a
próbaidő és a mentesítés hatályának beálltához szükséges időtartam a szabadítást
követő nappal kezdődik.A büntetés végrehajtásának kizárása életfogytig tartó szabadságvesztés esetén
31. § * Életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a határozott ideig tartó
szabadságvesztés, az elzárás, a közérdekű munka és a pénzbüntetés nem hajtható
végre.
A büntetés végrehajtásának kizárása kiutasítás esetén *
31/A. § * Kiutasítás végrehajtása esetén a más büntetőügyben kiszabott elzárás,
közérdekű munka és pénzbüntetés – ideértve a közérdekű munka vagy a pénzbüntetés
helyébe lépő szabadságvesztést is – nem hajtható végre.
III. Fejezet
A bíróság és az ügyészség feladatai a végrehajtásban *
A büntetőügyben eljáró bíróság és ügyészség feladatai *
32. § (1) * A büntetés vagy az intézkedés végrehajtása iránt az a bíróság intézkedik,
amelynek eljárása során az végrehajthatóvá válik. A szükséges intézkedéseket az e
törvényben és a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a
bíróságokra háruló feladatokat megállapító jogszabályban foglaltak szerint az
egyesbíró vagy a tanács elnöke (a továbbiakban együtt: a tanács elnöke) teszi meg.
(2) * A feltételes ügyészi felfüggesztés során elrendelt pártfogó felügyelet, valamint
az ügyészség által alkalmazott megrovás végrehajtása céljából az ügyészség
intézkedik.
(3) A tanács elnöke – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – az ügydöntő határozat
jogerőre emelkedését követő három munkanapon belül intézkedik az értesítőlap
kiállítása és megküldése iránt.
(4) * Pénzbüntetés, elkobzás és vagyonelkobzás esetén az ügydöntő határozat
rendelkező részének a Be. 459. § (1) és (2) bekezdése szerinti jogerősítési záradékkal
ellátott példánya pótolja az értesítőlap kiállítását, és a végrehajtás alapjául szolgál.
(5) A (3) bekezdés alkalmazásában ügydöntő határozat alatt a perújítás, a
felülvizsgálat, a törvényesség érdekében emelt jogorvoslat folytán, vagy a jogegységi
eljárásban (a továbbiakban együtt: rendkívüli jogorvoslat) meghozott ügydöntő, illetve
a kiszabott büntetést, az alkalmazott intézkedést érintő jogegységi határozatot is
érteni kell.
(6) A kényszerintézkedés elrendeléséről, meghosszabbításáról, fenntartásáról vagy
megszüntetéséről szóló végzés végrehajthatósága esetén a tanács elnöke
haladéktalanul intézkedik a foganatosítás, illetve a szabadlábra helyezés céljából az
értesítőlap azonnali kiállítása, átadása, illetőleg megküldése iránt. A tanács elnöke az
értesítőlapra bírói rendelvényt vezet. Kényszerintézkedés megszüntetése esetén, ha a
terhelt előállítására nem került sor, a tanács elnöke azonnal intézkedik a szabadlábra
helyezés iránt a fogvatartást foganatosító szervnél.
(7) * Ha a kényszerintézkedést az ügyészség rendeli el vagy szünteti meg, akkor
haladéktalanul intézkedik a foganatosítás, illetve a szabadlábra helyezés iránt.
33. § * (1) Ha a bíróság az értesítőlap alapjául szolgáló határozatot kijavítja, újabb
értesítőlapot kiállítani nem kell. A tanács elnöke a kijavítást elrendelő határozatot
nyomban megküldi annak a végrehajtásért felelős szervnek, illetve a törvényszék
büntetés-végrehajtási csoportjának (a továbbiakban: bv. csoport), amelynek az
értesítőlapot már megküldte, és szükség esetén a végrehajtás függőben tartása iránt
intézkedik. Ha a kijavítást elrendelő határozat véglegessé vált, a bíróság a véglegessé
válási záradékkal ellátott határozatát megküldi a végrehajtásért felelős szervnek,
illetve a bv. csoportnak.
(2) * Ha a bíróság olyan kérdésben, amelyre nézve az értesítőlap adatot tartalmaz,
utóbb a Be. XCIV. Fejezete vagy a 837. § (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti eljárásban
másként határoz, vagy a határozata mulasztását utólag pótolja, a tanács elnöke – ha
erre vonatkozóan rendszeresített értesítőlap van bevezetve – értesítőlapot állít ki, és
azt jogerősítési, illetve véglegessé válási záradékkal ellátott határozatával együtt
haladéktalanul megküldi a végrehajtásért felelős szervnek, szabadságvesztés esetén a
bv. csoportnak. Értesítőlap rendszeresítésének hiányában a tanács elnöke a
jogerősítési, illetve véglegessé válási záradékkal ellátott határozatát haladéktalanulmegküldi a végrehajtásért felelős szervnek, szabadságvesztés esetén a bv.
csoportnak.
34. § (1) A jogerősen kiszabott szabadságvesztés azonnali foganatba vételének
elrendelésekor a tanács elnöke a szabadságvesztésről kiállított értesítőlapra bírói
rendelvényt vezet, és azt a végrehajtás foganatosítása végett az elítéltet a bv.
intézetbe előállító rendőrnek, vagy büntetés-végrehajtási őrnek adja át.
(2) * A tanács elnöke az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el, ha szabadságvesztés,
illetve az elzárás kiszabása, javítóintézeti nevelés vagy kényszergyógykezelés
elrendelése esetén a terhelt az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésekor – akár az
adott, akár más büntetőügyben – fogva van.
(3) Ha a terhelt fogva van, de előállítására nem került sor, a tanács elnöke
haladéktalanul megküldi a szabadságvesztésről, az elzárásról, a javítóintézeti
nevelésről vagy a kényszergyógykezelésről kiállított és bírói rendelvénnyel ellátott
értesítőlapot a végrehajtásért felelős szervnek, ha a terhelt más szervnél van fogva, a
fogvatartást foganatosító szervhez, amely haladéktalanul intézkedik a terhelt
átszállítása iránt.
(4) * Ha a terhelt szabadlábon van és a szabadságvesztés azonnali foganatba
vételének nincs helye, továbbá elzárás kiszabása esetén a jogerős szabadságvesztést
vagy elzárást kiszabó bíróság a szabadságvesztésről kiállított értesítőlapot, az
elzárásról kiállított értesítőlapot és az ügydöntő határozat rendelkező részét a
székhelye szerinti törvényszéken működő bv. csoport részére küldi meg.
(5) Kényszergyógykezelés és javítóintézeti nevelés elrendelése esetén a tanács elnöke
az értesítőlapra bírói rendelvényt vezet, és azt megküldi az intézkedés végrehajtásáért
felelős illetékes intézetnek, továbbá intézkedik a kényszergyógykezeltnek, illetve a
fiatalkorú elítéltnek az intézetbe szállítása vagy kísérése végett.
34/A. § * A 32. § (4) és (6) bekezdése, 33. § (2) bekezdése, valamint a 34. § (1)–(3) és
(5) bekezdése esetén a tanács elnöke a papíralapú határozatot – ideértve a
jogerősítési, illetve véglegessé válási záradékot – és az értesítőlapon a bírói
rendelvényt eredeti aláírással látja el. Ha a határozatot és a bírói rendelvénnyel
ellátott értesítőlapot elektronikus úton kell megküldeni, a tanács elnöke az
elektronikus okiratot minősített elektronikus aláírással látja el. Ennek hiányában a
papíralapú, eredeti aláírással ellátott határozatot és értesítőlapot elektronikus okirattá
kell átalakítani, és legalább minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú
elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel kell ellátni.
35. § (1) Ha a perújítás vagy felülvizsgálat folytán indult eljárásban a bíróság az
alapügyben hozott bármely rendelkezés végrehajtását felfüggeszti vagy félbeszakítja,
a tanács elnöke – a határozatnak a büntetést vagy intézkedést foganatosító szervhez
történő megküldésével – azonnal intézkedik a szabadságvesztésre ítélt, a
kényszergyógykezelt és a javítóintézeti nevelt szabadítása, illetve elbocsátása iránt.
(2) * A tanács elnöke az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el, ha a fellebbezési
joggal kapcsolatban benyújtott, a Be. 140. § (4) bekezdése szerinti igazolási kérelem
alapján a végrehajtást felfüggeszti.
(3) Ha a rendkívüli jogorvoslat folytán meghozott határozattal a bíróság az elítéltet
felmenti, a kényszergyógykezelést mellőzi, vagy az eljárást megszünteti, és a
végrehajtás felfüggesztésére vagy félbeszakítására nem került sor, a tanács elnöke
azonnal intézkedik a szabadságvesztésre ítélt, a kényszergyógykezelt és a
javítóintézeti nevelt szabadítása, illetve elbocsátása iránt.
(4) *
(5) *
36. § (1) Az ügydöntő határozat írásba foglalását követően haladéktalanul meg kell
küldeni annak kiadmányát – a vagyoni jellegű büntetések és intézkedések kivételével –
a külön jogszabályban foglaltak szerint a végrehajtásért felelős szervnek, illetve a bv.
csoportnak.
(2) Halasztás vagy részletfizetés engedélyezése esetén a tanács elnöke intézkedik az
engedélyezés tényének és tartalmának az értesítőlapon történő feltüntetése iránt. Azértesítőlap elküldését követően meghozott határozatot haladéktalanul meg kell küldeni
a végrehajtásért felelős szervnek, illetve a bv. csoportnak.
(3) Szabadságvesztés, elzárás és közérdekű munka kiszabása, kényszergyógykezelés,
pártfogó felügyelet és javítóintézeti nevelés elrendelése esetén az ügydöntő
határozathoz – amennyiben rendelkezésre áll – mellékelni kell:
a) az elítéltről készült pártfogó felügyelői vélemény, valamint az elítélt személy
mentális és testi állapotáról készült szakvélemény, orvosi bizonyítvány
másodpéldányát vagy másolatát,
b) fiatalkorú elítélt esetében a környezettanulmány és az iskolai bizonyítvány, az
iskolai vagy munkahelyi jellemzés másolatát.
(4) *
A szabadságvesztés azonnali foganatba vétele, a szabadságvesztés végrehajtásának
biztosítása
37. § (1) A bíróság a szabadlábon lévő elítélttel szemben a jogerősen kiszabott
szabadságvesztés azonnali foganatba vételét
a) rendelheti el, ha annak tartama öt év, vagy ennél súlyosabb, és a bűncselekmény
jellegére, az elítélt személyi és családi körülményeire tekintettel alaposan feltehető,
hogy a szökésével vagy az elrejtőzésével a büntetés végrehajtása alól kivonná magát,
b) rendeli el, ha azt bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény miatt szabta ki,
c) * rendeli el, ha a szabadságvesztés mellett kiutasítást szabott ki.
(2) Az (1) bekezdés esetén a bíróság a székhelyén működő bv. intézet parancsnokától
rövid úton büntetés-végrehajtási őr kirendelését kéri, és az elítéltet az őrnek adja át.
Ha a bíróság székhelyén nincs bv. intézet, vagy a büntetés-végrehajtási őr
kirendelésének akadálya van, a bíróság az elítéltnek a bv. intézetbe kísérése végett
rövid úton a rendőrséget keresi meg.
38. § (1) * Ha a végrehajtandó szabadságvesztést kiszabó ügydöntő határozat
jogerőre emelkedésekor a terhelt nincs letartóztatásban, és a szabadságvesztés
végrehajtásának azonnali foganatba vételét a bíróság nem rendelte el, az elítélttel
szemben – a bv. intézetbe történő befogadásáig – a szabadságvesztés
végrehajtásának biztosítására irányuló intézkedés rendelhető el, ha a bűncselekmény
jellegére, a kiszabott szabadságvesztésre az elítélt személyi és családi körülményeire –
különösen az egészségi állapotára, idős korára – tekintettel alaposan feltehető, hogy
ezzel is biztosítható, hogy a terhelt szökésével vagy elrejtőzésével a büntetés
végrehajtása alól ne vonja ki magát.
(2) A szabadságvesztés végrehajtásának biztosítására irányuló intézkedést el kell
rendelni, ha a bíróság két évet meghaladó tartamú szabadságvesztés végrehajtásának
megkezdésére halasztást engedélyezett.
(3) * A szabadságvesztés végrehajtásának biztosítására irányuló intézkedés
elrendeléséről a bíróság határoz. Az intézkedés hatálya alatt álló elítélt a bíróság
határozatában meghatározott területet, körzetet engedély nélkül nem hagyhatja el, a
lakcímét, illetve a tényleges tartózkodási helyét nem változtathatja meg. A
határozatban előírható, hogy a terhelt meghatározott időközönként a rendőrségen
jelentkezzen.
(4) * A szabadságvesztés végrehajtásának biztosítására irányuló intézkedés
előírásainak megtartását a rendőrség ellenőrzi.
(5) * Ha a szabadságvesztés végrehajtásának biztosítására irányuló intézkedés
előírásait az elítélt megszegte, a rendőrség haladéktalanul értesíti az intézkedést
elrendelő bíróságot, és az elítéltet a bíróság határozatának meghozataláig – legfeljebb
hat napig – büntetés-végrehajtási őrizetét rendelheti el. A büntetés-végrehajtási
őrizetet rendőrségi fogdán kell végrehajtani. A bíróság a szabadságvesztés
végrehajtásának biztosítására irányuló intézkedés előírásainak megszegése esetén a
szabadságvesztés azonnali foganatba vételét rendelheti el. A bíróság a
szabadságvesztés azonnali foganatba vételéről való döntés során a Btk. 92. §
alkalmazásával rendelkezik a büntetés-végrehajtási őrizet beszámításáról.(6) Ha az elítélt ismeretlen helyre távozott és a tartózkodási helyének felkutatása iránt
megtett intézkedések nem vezettek eredményre, a tanács elnöke elfogatóparancsot
bocsát ki.
(7) A szabadságvesztés végrehajtásának biztosítására irányuló intézkedést meg kell
szüntetni, ha a büntetés végrehajthatósága megszűnt vagy kizárt.
(8) * Ha az ügydöntő határozat a kihirdetésekor jogerőre emelkedik, és
a) az elítélt a szabadságvesztést a Btk. 92–92/B. §-a alapján beszámítással kitöltötte,
vagy
b) a kiutasítást nem végrehajtandó szabadságvesztés mellett szabták ki,
a bíróság a kiutasítás végrehajtása érdekében elrendeli az elítéltnek az
idegenrendészeti hatósághoz történő előállítását. Az előállítás végrehajtása érdekében
a tanács elnöke a rendőrséget keresi meg.
A szabadságvesztés végrehajtásának elhalasztása
39. § (1) * A tanács elnöke a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére, ha
annak hátralévő része két év, vagy annál rövidebb, az elítélt kérelmére – fontos okból –
különösen az elítélt személyi vagy családi körülményeire tekintettel – legfeljebb három
hónapra halasztást engedélyezhet.
(2) Ha az elítélt betegsége az életét közvetlenül veszélyezteti, a tanács elnöke
a) az (1) bekezdésben szabályozott tartamú halasztást meghaladó, határozott ideig
tartó halasztást is engedélyezhet,
b) az (1) bekezdés alapján engedélyezett halasztást meghosszabbíthatja,
c) halasztást engedélyezhet a szabadságvesztés végrehajtás megkezdésére abban az
esetben is, ha a szabadságvesztés hátralévő része két évnél hosszabb.
(3) El kell halasztani – kérelem nélkül, hivatalból is – a szabadságvesztés
végrehajtásának megkezdését annak az elítéltnek az esetében, aki
a) * a tizenkettedik hetet meghaladó várandós, legfeljebb a szülés várható idejét
követő tizenkettedik hónap végéig,
b) egy évesnél fiatalabb gyermekét gondozza.
(4) A (2) bekezdés esetében a tanács elnöke igazságügyi orvos-szakértői
szakvélemény alapján állapítja meg a halasztás egészségügyi feltételeinek
fennállását, és a BVOP egészségügyi szakterület vezetőjének – az elítélt egészségi
állapotának büntetés-végrehajtás keretei között való kezelhetőségére vonatkozó –
nyilatkozatát figyelembe véve határoz a kérelemről.
(5) * A (3) bekezdés a) pontja esetén, ha a gyermek halva született, utóbb meghalt,
vagy a gyermek véglegesen vagy tartósan kikerül az elítélt gondozásából, a
szabadságvesztés végrehajtását a bíróság felhívására, amint azt a nő szülés utáni
egészségi állapota lehetővé teszi, haladéktalanul meg kell kezdeni. A nő szülés utáni
egészségi állapotáról a tanács elnökének a felhívására a BVOP egészségügyi
szakterületének vezetője – a rendelkezésre bocsátott orvosi dokumentumok alapján –
nyilatkozik.
(6) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott feltételek esetén sincs helye a
szabadságvesztés végrehajtása elhalasztásának, ha az súlyosan veszélyeztetné a
közbiztonságot vagy a közrendet, illetve ha az elítélt szökésétől vagy elrejtőzésétől kell
tartani.
(7) * Ha az igazságügyért felelős miniszter a 45. § (9) bekezdése szerint a büntetés
végrehajtását elhalasztotta vagy félbeszakította, a bíróság az ezt követően a halasztás
iránt benyújtott kérelem tárgyában a döntés meghozatalát mindaddig felfüggeszti,
ameddig a 45. § (9) bekezdése szerinti halasztás vagy félbeszakítás tart.
(8) A katona szabadságvesztése végrehajtásának elhalasztásáról az elítélt munkáltatói
jogkört gyakorló parancsnokát (vezetőjét) értesíteni kell.
(9) * Az (1) bekezdés szerinti halasztás iránti kérelem az ügydöntő határozat jogerőre
emelkedésétől számított három hónapon belül terjeszthető elő. A határidő
elmulasztása esetén igazolásnak helye nincs. Ha a bíróság a kérelmet
megalapozottnak találja és a végrehajtás megkezdésére kitűzött határnapra
figyelemmel ez indokolt, a 44. § (6) bekezdése szerint intézkedhet. Ha az (1) bekezdés
szerinti halasztás iránti kérelmet olyan időben terjesztik elő, hogy annak elintézésére avégrehajtás megkezdésére kitűzött határnap előtt már nincs lehetőség, a tanács
elnöke a kérelem elbírálását mellőzi, és erről a kérelmezőt értesíti.
Az elzárás végrehajtásának elhalasztása
40. § (1) A tanács elnöke az elzárás végrehajtásának megkezdésére az elítélt
kérelmére fontos okból, különösen az elítélt személyi vagy családi körülményeire való
tekintettel, legfeljebb három hónapra halasztást engedélyezhet.
(2) Ha az elítélt betegsége az elítélt életét közvetlenül veszélyezteti, a tanács elnöke
a) az (1) bekezdésben szabályozott tartamú halasztást meghaladó, határozott ideig
tartó halasztást is engedélyezhet,
b) az (1) bekezdés alapján engedélyezett halasztást meghosszabbíthatja.
(3) El kell halasztani – kérelem nélkül, hivatalból is – az elzárás végrehajtásának
megkezdését annak az elítéltnek az esetében, aki
a) a tizenkettedik hetet meghaladó várandós, legfeljebb a szülés várható idejét követő
tizenkettedik hónap végéig,
b) egy évesnél fiatalabb gyermekét gondozza.
(4) A (2) bekezdés esetében a tanács elnöke igazságügyi orvos-szakértői
szakvélemény alapján állapítja meg a halasztás egészségügyi feltételeinek
fennállását, és a BVOP egészségügyi szakterület vezetőjének – az elítélt egészségügyi
állapotának büntetés-végrehajtás keretei között való kezelhetőségére vonatkozó –
nyilatkozatát figyelembe véve határoz a kérelemről.
(5) * A (3) bekezdés a) pontja esetén, ha a gyermek halva született, utóbb meghalt,
vagy a gyermek véglegesen vagy tartósan kikerül az elítélt gondozásából, az elzárás
végrehajtását a bíróság felhívására, amint azt a nő szülés utáni egészségi állapota
lehetővé teszi, haladéktalanul meg kell kezdeni. A nő szülés utáni egészségi
állapotáról a tanács elnökének a felhívására a BVOP egészségügyi szakterületének
vezetője – a rendelkezésre bocsátott orvosi dokumentumok alapján – nyilatkozik.
(6) Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott feltételek esetén sincs helye az
elhalasztásnak, ha az súlyosan veszélyeztetné a közbiztonságot vagy a közrendet,
illetve ha az elítélt szökésétől vagy elrejtőzésétől kell tartani.
(7) Az elzárás végrehajtásának elhalasztása iránti kérelemmel összefüggésben a 39. §
(7)–(9) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.
A közérdekű munka végrehajtásának elhalasztása
41. § * (1) A tanács elnöke a közérdekű munka végrehajtásának megkezdésére az
elítélt kérelmére fontos okból, különösen az elítélt személyi vagy családi körülményeire
való tekintettel, legfeljebb három hónapra halasztást engedélyezhet.
(2) Ha az elítélt betegsége az elítélt életét közvetlenül veszélyezteti, a tanács elnöke
a) az (1) bekezdésben szabályozott tartamú halasztást meghaladó, határozott ideig
tartó halasztást is engedélyezhet,
b) az (1) bekezdés alapján engedélyezett halasztást meghosszabbíthatja.
(3) El kell halasztani – kérelem nélkül, hivatalból is – a közérdekű munka
végrehajtásának megkezdését annak az elítéltnek az esetében, aki
a) a tizenkettedik hetet meghaladó várandós, legfeljebb a szülés várható idejét követő
tizenkettedik hónap végéig,
b) egy évesnél fiatalabb gyermekét gondozza.
(4) A (2) bekezdés esetében a tanács elnöke igazságügyi orvosszakértői szakvélemény
alapján állapítja meg a halasztás egészségügyi feltételeinek fennállását.
(5) Ha a közérdekű munka végrehajtásának elhalasztása iránti kérelmet olyan időben
terjesztik elő, hogy annak elintézésére a végrehajtás megkezdésére kitűzött határnap
előtt már nincs lehetőség, a tanács elnöke a kérelem elbírálását mellőzi és erről a
kérelmezőt értesíti, és a kérelmet a közérdekű munka végrehajtásának esetleges
félbeszakítása iránti intézkedés megtétele végett a büntetés-végrehajtási bírónak,
tájékoztatásul az illetékes pártfogó felügyelői szolgálatnak is megküldi.
(6) A büntetés végrehajtását haladéktalanul meg kell kezdeni, ha
a) az elítélt gyermeke halva született, utóbb meghalt, vagy a gyermek véglegesen
vagy tartósan kikerült az elítélt gondozásából, és azt a nő szülés utáni egészségi
állapota lehetővé teszi,b) * az elítélt részére a gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás vagy
gyermeknevelési támogatás folyósítását egy év eltelte előtt megszüntetik,
c) * az elítélt fogvatartása vagy olyan bűnügyi felügyelete, amelynek keretében a
bíróság a terhelt számára előírta, hogy lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy
ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhatja el, megszűnik, kivéve
ha a közérdekű munka végrehajtásának e törvény szerinti végrehajtási akadálya áll
fenn.
(7) A (6) bekezdés a) pontja szerinti szülés utáni egészségi állapotról az igazságügyi
orvos-szakértő vagy a szülést levezető egészségügyi intézmény főorvosa nyilatkozik.
Halasztás és részletfizetés engedélyezése pénzbüntetés esetén
42. § (1) Ha az elítélt valószínűsíti, hogy a pénzbüntetés azonnali vagy egy összegben
való megfizetése magának, vagy tartásra szoruló hozzátartozójának a büntetés célján
túlmenő jelentős anyagi nehézséget okozna, és megalapozottan feltehető, hogy az
elítélt a meghosszabbított határidőben fizetési kötelezettségének pontosan eleget
tesz, részére a bíróság legfeljebb három hónapi halasztást, illetve azt engedélyezheti,
hogy a pénzbüntetést két éven belül, részletekben fizesse meg.
(2) A pénzbüntetés megfizetésére adott halasztás fontos okból egy alkalommal,
legfeljebb további három hónappal meghosszabbítható.
(3) * A részletfizetés olyan, havonta fizetendő összegben engedélyezhető, amely
osztható a pénzbüntetés esetén az ügydöntő határozatban megállapított napi tétel
összegével.
(4) A pénzbüntetés szabadságvesztésre történő átváltoztatását követően halasztás
vagy részletfizetés nem engedélyezhető.
Javítóintézeti nevelés végrehajtásának elhalasztása
43. § (1) * A fiatalkorúval szemben jogerős ügydöntő határozatban elrendelt
javítóintézeti nevelés végrehajtását a tanács elnöke a 39. § (1) bekezdésében
meghatározott feltételek mellett és keretek között elhalasztja.
(2) Ha a fiatalkorú egészségi állapota indokolja, három hónapot meghaladóan, vagy
ismételten is engedélyezhető halasztás.
A kiutasítás végrehajtásának elhalasztása *
43/A. § * (1) A tanács elnöke az elítélt kérelmére a kiutasítás végrehajtásának
megkezdésére fontos okból – különösen az elítélt személyi vagy családi körülményeire
tekintettel – legfeljebb három hónapra halasztást engedélyezhet.
(2) Ha az elítélt betegsége az életét közvetlenül veszélyezteti, a tanács elnöke
a) az (1) bekezdésben szabályozott tartamú halasztást meghaladó, határozott ideig
tartó halasztást is engedélyezhet,
b) az (1) bekezdés alapján engedélyezett halasztást meghosszabbíthatja.
(3) El kell halasztani – kérelem nélkül, hivatalból is – a kiutasítás végrehajtásának
megkezdését annak az elítéltnek az esetében, aki
a) a tizenkettedik hetet meghaladó várandós, legfeljebb a szülés várható idejét követő
tizenkettedik hónap végéig,
b) egy évesnél fiatalabb gyermekét gondozza.
(4) A (2) bekezdés esetében a tanács elnöke igazságügyi orvos-szakértői
szakvélemény alapján állapítja meg a halasztás egészségügyi feltételeinek
fennállását.
(5) A (3) bekezdés a) pontja esetén, ha a gyermek halva született, utóbb meghalt,
vagy a gyermek véglegesen vagy tartósan kikerül az elítélt gondozásából, a kiutasítás
végrehajtását a bíróság felhívására, amint azt a nő szülés utáni egészségi állapota
lehetővé teszi, haladéktalanul meg kell kezdeni. A nő szülés utáni egészségi
állapotáról a tanács elnökének a felhívására az igazságügyi orvos-szakértő nyilatkozik.
(6) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott feltételek esetén sincs helye a kiutasítás
végrehajtása elhalasztásának, ha az súlyosan veszélyeztetné a közbiztonságot vagy a
közrendet.
A rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának elhalasztása *
43/B. § * (1) A tanács elnöke a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának
megkezdésére a rendbírsággal sújtott kérelmére a 40. § (1) és (2) bekezdésébenmeghatározott feltételek mellett halasztást engedélyezhet, illetve a 40. § (3)
bekezdésében meghatározott okból és keretek között halasztást engedélyez.
(2) A halasztási kérelem elbírálása során a 39. § (7)–(9) bekezdését és a 40. § (4)–(5)
bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.
A halasztás és a részletfizetés engedélyezésének eljárási szabályai
44. § (1) A halasztás és a részletfizetés iránti kérelemnek nincs halasztó hatálya.
(2) * A kérelemről, ha azt a terhelt az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését
követően nyomban előterjesztette – a jelen lévő ügyész nyilatkozatát követően –, az
ügydöntő határozatot hozó bíróság dönt, a határozatát indokolni köteles.
(3) * A terhelt később előterjesztett kérelmének elbírálására a Be. XCIV. Fejezete
szerinti egyszerűsített felülvizsgálat szabályait kell értelemszerűen alkalmazni azzal,
hogy a bíróság nem ügydöntő végzéssel határoz. Ha a bíróság az ügyiratok alapján
dönt, a kérelemről bírósági titkár is határozhat.
(4) * A pénzbüntetés tekintetében a halasztás vagy a részletfizetés engedélyezése
tárgyában hozott határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.
(5) * A szabadságvesztés, az elzárás, a közérdekű munka és a javítóintézeti nevelés
végrehajtásának elhalasztása tárgyában hozott határozat ellen az ügyészség, az
elítélt, a törvényes képviselő és a védő, a rendbírság helyébe lépő elzárás
végrehajtásának elhalasztása tárgyában hozott határozat ellen az ügyészség és a
rendbírsággal sújtott személy fellebbezhet. Ha a halasztást a (2) bekezdés alapján a
másodfokú bíróság engedélyezte, a fellebbezés elbírálására a Be. 614. §-a megfelelően
irányadó.
(5a) * A kiutasítás végrehajtásának elhalasztása tárgyában hozott határozat ellen
nincs helye fellebbezésnek.
(6) * A tanács elnöke szabadságvesztés esetén a 39. § (2) és (3) bekezdésében,
elzárás esetén a 40. § (2) és (3) bekezdésében, a rendbírság helyébe lépő elzárás
esetén 43/B. § (1) bekezdésében meghatározott körben – a 39. § (4) bekezdésére és a
40. § (4) bekezdésére figyelemmel – szükség szerint intézkedik a büntetés-végrehajtási
bírónál a végrehajtás függőben tartása iránt.
(7) Az elítéltet bejelentési kötelezettség terheli minden olyan tény vagy körülmény
tekintetében, amely a végrehajtás elrendeléséhez alapul szolgál. Ennek elmulasztása
esetén rendbírsággal sújtható. Az elítéltet a halasztást engedélyező határozatban
tájékoztatni kell bejelentési kötelezettségéről, továbbá a bejelentés elmulasztása
jogkövetkezményéről.
Bírósági mentesítés *
44/A. § * (1) A Btk. 101. § (1) és (2) bekezdése szerinti büntetett előélethez fűződő
hátrányok alóli utólagos bírósági mentesítést az elítélt, a védő, illetve a fiatalkorú
törvényes képviselője az alapügyben elsőfokon eljárt bíróságnál kérheti. Több elítélés
esetében a magasabb hatáskörű bíróság, ennek hiányában az a bíróság jár el, amely a
legsúlyosabb büntetést szabta ki. Ha a büntetések azonos súlyúak, a bíróságok közül
az jár el, amelyhez a kérelem elsőként beérkezett.
(2) Ha az egyik ügyben katonai büntetőeljárás volt folyamatban, az a bíróság jár el,
amely a katonai büntetőeljárást lefolytatta, kivéve, ha a katonai büntetőeljárás
hatályát a Be. 696. § (3) bekezdése alapozta meg.
(3) A kérelem elbírálására a Be. XCIV. Fejezete szerinti egyszerűsített felülvizsgálat
szabályait kell értelemszerűen alkalmazni. A bíróság a kérelem elbírálása előtt beszerzi
az ügyészség nyilatkozatát. Ha az utólagos bírósági mentesítésre irányuló kérelem
felfüggesztett szabadságvesztéshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli
mentesítésre irányul és az elítélt pártfogó felügyelet alatt áll, a bíróság összefoglaló
jelentés elkészítését rendeli el a pártfogó felügyelet végrehajtásának tapasztalatairól.
(4) Ha a mentesítés törvényi előfeltételei hiányoznak, a bíróság a kérelmet elutasítja,
egyébként érdemben elbírálja.
(4a) * A bíróság mentesítést engedélyező végzése ellen az ügyészség által benyújtott
fellebbezésnek halasztó hatálya van.
(5) A bíróság a mentesítést kimondó határozat hatályon kívül helyezéséről az
ügyészség indítványára vagy hivatalból utólag határoz, haa) a mentesítés hatályát vesztette [Btk. 101. § (4) bekezdés és 102. § (2) bekezdés],
vagy
b) utóbb megállapítják, hogy a mentesítésnek törvényi akadálya volt.
Kegyelmi eljárás
45. § * (1) Kegyelem iránti előterjesztést – hivatalból vagy kérelemre – a még végre
nem hajtott büntetés, a próbára bocsátás, a jóvátételi munka és a javítóintézeti
nevelés elengedésére vagy mérséklésére, illetve a büntetett előélethez fűződő
hátrányok alóli mentesítésre az igazságügyért felelős miniszter tehet a köztársasági
elnökhöz.
(2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt intézkedés mérséklése vagy elengedése,
valamint a már végrehajtott büntetés vagy intézkedés utólagos elengedése iránt,
illetve ha a mentesülés a bíróság határozata vagy a törvény alapján már beállt,
kegyelmi kérelem nem nyújtható be, illetve hivatalból kegyelmi eljárás nem
kezdeményezhető.
(3) Kegyelmi kérelmet az elítélt, a védő, az elítélt törvényes képviselője, valamint az
elítélt hozzátartozója nyújthat be.
(4) Hivatalból a kegyelmi eljárást kegyelmi kezdeményezéssel a jogerős ügydöntő
határozatot hozó bíróság vagy az eljáró büntetés-végrehajtási bíró – az elsőfokon eljárt
bíróság útján – indíthatja meg. Nincs helye hivatalból kegyelmi eljárás
kezdeményezésének a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre.
(5) A még végre nem hajtott büntetés, az (1) bekezdés szerinti intézkedés elengedése
vagy mérséklése, illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés iránt
a kegyelmi kérelmet az elsőfokon eljárt bíróságnál kell benyújtani.
(6) Az elsőfokon eljárt bíróság tanácsának elnöke a kegyelmi eljárás során a Be. 859. §
(2) bekezdése szerint az elítéltnek a kegyelmi döntéshez szükséges személyes adatait
beszerzi. A bíróság e célból
a) az elítéltről környezettanulmány készítését rendelheti el,
b) fogva lévő elítélt esetén a bv. intézet vagy a javítóintézet értékelő véleményét
szerezheti be, vagy
c) az elítélt életvitelével összefüggő nyilvános adatokról készített rendőrségi jelentést
kérhet.
(6a) * A környezettanulmányt a szabadságvesztést töltő vagy pártfogó felügyelet alatt
álló feltételes szabadságra bocsátott elítéltet érintő kegyelmi eljárás esetén a
büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő, egyéb esetben a pártfogó felügyelő készíti
el.
(7) A döntéshez szükséges adatokat tartalmazó ügyiratokat és egyéb iratokat,
valamint a kegyelmi kérelmet, illetve a kegyelmi kezdeményezést a tanács elnöke az
adatok, iratok beszerzését követő nyolc napon belül az igazságügyért felelős
miniszterhez felterjeszti.
(8) * Ha a kegyelmi eljárás során egészségügyi okra hivatkoznak, az igazságügyért
felelős miniszter az előterjesztés előkészítése során – a büntetés végrehajtásának
megkezdésére halasztó hatállyal – elrendelheti az elítéltnek a Büntetés-végrehajtás
Egészségügyi Központban (a továbbiakban: BVEK) vagy az IMEI-ben történő szakorvosi
vizsgálatát.
(9) A büntetés vagy az intézkedés elengedése vagy mérséklése iránti kérelem vagy
előterjesztés esetén az igazságügyért felelős miniszter elrendelheti a büntetés vagy
javítóintézeti nevelés végrehajtásának a köztársasági elnök döntéséig történő
elhalasztását vagy félbeszakítását.
(10) A büntetés vagy a javítóintézeti nevelés végrehajtásának elhalasztását vagy
félbeszakítását az igazságügyért felelős miniszter megszünteti, ha az a körülmény,
amelyre figyelemmel a halasztás vagy a félbeszakítás elrendelését alapozta,
megszűnt.
(11) A büntetés vagy a javítóintézeti nevelés végrehajtásának elhalasztását vagy
félbeszakítását az igazságügyért felelős miniszter megszüntetheti, ha tudomására jut,
hogya) az elítélttel szemben a halasztás vagy a félbeszakítás tartama alatt elkövetett
bűncselekmény miatt büntetőeljárás indult, vagy újabb szabadságvesztést kell
végrehajtani,
b) az elítéltet más ügyben letartóztatásba helyezték.
(12) A (8)–(11) bekezdésben meghatározott esetekben az igazságügyért felelős
miniszter a döntéséről tájékoztatja az elítéltet, illetve a kérelmezőt, valamint a
büntetés vagy a javítóintézeti nevelés végrehajtása érdekében intézkedésre jogosult
bíróságot, szabadságvesztés esetén a BVOP-t és a végrehajtásért felelős szervet.
46. § * (1) * Az igazságügyért felelős miniszter
a) megteheti a 45. § (6) bekezdése szerinti intézkedéseket, valamint
b) a 17. § szerinti megkereséssel élhet további olyan adatok vagy iratok beszerzése
érdekében, amelyekre a kegyelmi kérelem, illetve a kegyelmi kezdeményezés
hivatkozik, vagy amelyek a kegyelmi eljárás lefolytatásához szükségesek.
(2) Az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárás során törvényben
meghatározott adatkörben adatokat igényelhet a következő nyilvántartásokból:
a) bűnügyi nyilvántartási rendszer,
b) szabálysértési nyilvántartási rendszer,
c) polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása,
d) közúti közlekedési nyilvántartás,
e) központi idegenrendészeti nyilvántartás.
(3) Az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi kérelmet, illetve a kegyelmi
kezdeményezést a köztársasági elnökhöz akkor is felterjeszti, ha a kegyelem
gyakorlása iránt nem tesz előterjesztést.
(4) * A köztársasági elnök a kegyelmi döntésről szóló határozatot az igazságügyért
felelős miniszternek küldi meg.
(5) * Ha a kegyelmi eljárás a köztársasági elnök döntése nélkül más okból fejeződik
be, ennek tényét az a személy, aki előtt a kegyelmi eljárás folyamatban van, illetve az
iratok felterjesztését megelőzően az elsőfokú bíróság állapítja meg.
(6) * Az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi döntésről szóló határozatot, illetve
a kegyelmi eljárásnak az (5) bekezdésben meghatározott okból történő befejezéséről
szóló tájékoztatást és a kegyelmi eljárás iratait megküldi annak az elsőfokú
bíróságnak, amely az ügyiratokat felterjesztette.
(7) Ha a kegyelmi döntésről szóló határozat az elítélttel szemben olyan büntetést vagy
intézkedést állapít meg, amelyről a jogerős ügydöntő határozat nem rendelkezett,
vagy a kiszabott büntetés végrehajtását felfüggeszti, és a Btk. vonatkozó rendelkezése
alapján ehhez kötelezően pártfogó felügyelet kapcsolódik, akkor az elsőfokon eljárt
bíróság nem ügydöntő határozattal ezt megállapítja. A határozattal szemben
jogorvoslatnak helye nincs, a határozat a meghozatala napján válik véglegessé.
(8) * A (9) és (10) bekezdésben meghatározott kivételekkel a kegyelmi döntésről szóló
határozatot és a (7) bekezdés szerinti határozatot, illetve a kegyelmi eljárás
befejezéséről szóló tájékoztatást az ügyben elsőfokon eljárt bíróság tanácsának elnöke
kézbesíti az elítéltnek és a kegyelmi kérelem előterjesztőjének, illetve a kegyelmi
eljárást kezdeményező jogerős ügydöntő határozatot hozó bíróságnak vagy büntetés-
végrehajtási bírónak, továbbá szükség szerint intézkedik a kegyelmi határozatba
foglalt büntetés vagy intézkedés – ideértve a (7) bekezdés szerinti határozattal
megállapított pártfogó felügyeletet is – végrehajtása vagy a végrehajtás
megszüntetése érdekében.
(9) * Ha az elítélt a szabadságvesztését, elzárását vagy a javítóintézeti nevelését tölti,
részére a kegyelmi döntésről szóló határozatot, illetve a kegyelmi eljárás befejezéséről
szóló tájékoztatást az igazságügyért felelős miniszter a bv. intézet vagy a javítóintézet
útján kézbesíti, egyebekben a (6) bekezdés szerint jár el. Ha az elítélt kegyelemben
részesült, az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi határozatot haladéktalanul
megküldi – a BVOP-n keresztül – a végrehajtást foganatosító bv. intézetnek, illetve a
javítóintézetnek a szabadítás érdekében szükséges intézkedések megtétele, valamint
a határozatnak az elítélt részére történő kézbesítése végett. A megtett intézkedésről
értesíti az elsőfokon eljárt bíróságot.(10) Ha az elítélt büntetésének vagy javítóintézeti nevelésének végrehajtását a
kegyelmi döntés meghozataláig elhalasztották vagy félbeszakították, a kegyelmi
döntésről szóló határozatot, illetve a kegyelmi eljárás befejezéséről szóló tájékoztatást
az igazságügyért felelős miniszter a büntetés vagy a javítóintézeti nevelés
végrehajtása érdekében intézkedésre jogosult bíróságnak, szabadságvesztés esetén a
BVOP-nak és a végrehajtásért felelős szervnek is megküldi.
(11) Ha a köztársasági elnök kegyelmet gyakorolt, az elítélt részére küldött értesítés
tartalmazza a kegyelemhez fűződő jogkövetkezményekről szóló tájékoztatást is.
(12) Ha a köztársasági elnök nem gyakorolt kegyelmet vagy a kegyelmi eljárás más
okból fejeződött be, nincs akadálya annak, hogy az arra jogosult újabb kegyelmi
kérelmet nyújtson be.
A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárt életfogytig tartó
szabadságvesztésre ítéltek kötelező kegyelmi eljárása *
46/A. § * (1) A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárt életfogytig tartó
szabadságvesztésre ítélt esetében e törvény rendelkezései alapján hivatalból kegyelmi
eljárást (a továbbiakban: kötelező kegyelmi eljárás) kell lefolytatni.
(2) A kötelező kegyelmi eljárás lefolytatása nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a
feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárt életfogytig tartó
szabadságvesztésre ítélt vagy az arra jogosult más személy az általános szabályok
szerint kegyelmi kérelmet nyújtson be vagy az arra jogosult hivatalból kegyelmi
eljárást kezdeményezzen.
46/B. § * (1) Az elítéltet fogva tartó bv. intézet értesíti az igazságügyért felelős
minisztert, ha az elítélt a szabadságvesztésből negyven évet kitöltött.
(2) A bv. intézet az (1) bekezdés szerinti értesítést megelőzően nyilatkoztatja az
elítéltet arról, hogy a kötelező kegyelmi eljárás lefolytatásához hozzájárul-e. Az (1)
bekezdés szerinti értesítéshez az elítélt hozzájáruló nyilatkozatát, a hozzájárulás
megtagadásáról szóló nyilatkozatát, vagy ha az elítélt a nyilatkozattételt megtagadja,
az erről kiállított jegyzőkönyvet mellékelni kell.
(3) Az elítélt hozzájárulásának hiánya esetén, vagy ha az elítélt a nyilatkozattételt
megtagadja, a kötelező kegyelmi eljárás nem folytatható le.
(4) * Az (1) bekezdésben meghatározott időtartam számításakor a
szabadságvesztésbe a Btk. 92–92/B. §-a alapján beszámított időt figyelembe kell
venni.
46/C. § * Az igazságügyért felelős miniszter – a 46/B. § szerinti értesítés beérkezésétől
számított hatvan napon belül – a 46. § (2) bekezdése szerint beszerzi a kötelező
kegyelmi eljárás lefolytatásához szükséges személyes adatokat, illetve a 17. § szerinti
megkeresés szabályai szerint beszerzi a kötelező kegyelmi eljárás lefolytatásához
szükséges, a kegyelmi ügyben hozott döntéshozatal során megvizsgálandó előkészítő
iratokat, különösen
a) a bv. intézet által összeállított,
aa) az elítéltről készült kockázatértékelési összefoglaló jelentést,
ab) az elítélt biztonsági kockázati besorolásával kapcsolatos iratokat,
ac) az elítéltről készült értékelő véleményeket,
ad) az elítélttel szemben indított fegyelmi eljárásokkal kapcsolatos iratokat,
ae) az elítélt egészségi állapotára vonatkozó dokumentációt, ideértve az elítélt
mentális állapotára vonatkozó szakorvosi és pszichológusi véleményeket is;
b) * az elítélttel szemben folyamatban volt büntetőeljárás ügyiratait;
c) a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő által, az elítélt befogadó környezetéről
készített környezettanulmányt;
d) – ha az elítélt a bv. intézetet arról tájékoztatja, hogy szabadulása esetén
foglalkoztatása biztosított lesz – a munkáltató által kiadott foglalkoztatási
nyilatkozatot.
46/D. § * (1) Az igazságügyért felelős miniszter – legkésőbb a 46/B. § szerinti értesítés
beérkezésétől számított három napon belül – értesíti a Kúria elnökét a kötelező
kegyelmi eljárás megkezdéséről.
(2) A Kegyelmi Bizottság öttagú, a kötelező kegyelmi eljárásban közreműködő testület.(3) A Kegyelmi Bizottság eseti jelleggel, tagjainak kijelölésétől a Kegyelmi Bizottság
állásfoglalásának az igazságügyért felelős miniszternek történő megküldéséig
működik.
(4) * A Kegyelmi Bizottság tagjait az (1) bekezdés szerinti értesítést követően
haladéktalanul a Kúria elnöke jelöli ki a Kúria büntető kollégiumának javaslata alapján.
A Kegyelmi Bizottság tagjává a Kúrián vagy az ítélőtáblán büntetőügyekben eljáró bíró
jelölhető ki. A kijelöléshez a bíró hozzájárulása szükséges.
(5) A Kegyelmi Bizottság tagjává nem jelölhető ki olyan bíró, aki
a) a kötelező kegyelmi eljárás alapjául szolgáló büntetőügyben vagy a
szabadságvesztés végrehajtása során bíróként eljárt,
b) a kötelező kegyelmi eljárás alapjául szolgáló büntetőügyben vagy a
szabadságvesztés végrehajtása során ügyészként eljárt,
c) a kötelező kegyelmi eljárás alapjául szolgáló büntetőügyben a nyomozó hatóság
tagjaként eljárt,
d) az elítélt hozzátartozója,
e) a kötelező kegyelmi eljárás alapjául szolgáló büntetőügy sértettje vagy a sértett
hozzátartozója.
46/E. § * (1) Az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdése szerinti követelmények a Kegyelmi
Bizottság tagjaként történő eljárásra is kiterjednek.
(2) A Kegyelmi Bizottság a döntéseit szótöbbséggel hozza meg.
(3) A Kegyelmi Bizottság saját tagjai közül elnököt választ. Az elnököt akadályoztatása
esetén a Kegyelmi Bizottságnak az elnök által kijelölt tagja teljes jogkörben
helyettesíti.
46/F. § * (1) Az igazságügyért felelős miniszter a 46/C. § szerinti határidőben
beszerzett iratokat a rendelkezésre bocsátásukat követő nyolc napon belül megküldi a
Kegyelmi Bizottság részére.
(2) A Kegyelmi Bizottság a 46/C. § szerint beszerzett iratok beérkezését követő
kilencven napon belül megvizsgálja, hogy
a) az elítéltnek a büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartására,
valamint arra a készségére tekintettel, hogy törvénytisztelő életmódot fog folytatni,
illetve
b) az elítélt személyi vagy családi körülményeire, valamint az egészségi állapotára
tekintettel
alaposan feltehető-e, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is
elérhető.
(3) * A Kegyelmi Bizottság a 17. § szerinti megkeresés szabályai szerint, illetve a 46. §
(2) bekezdése alkalmazásával a kötelező kegyelmi eljárás lefolytatásához szükséges
további adatokat és iratokat szerezhet be.
(4) A Kegyelmi Bizottság eljárása során bármely, a vizsgálat során lényegesnek
minősülő szakkérdésben megfelelő szakértelemmel rendelkező személy
közreműködését veheti igénybe vagy meghatározott szakkérdésben állásfoglalást
kérhet. Az elítélt mentális állapotára vonatkozóan a Kegyelmi Bizottság köteles
szakorvos vagy pszichológus szakértő közreműködését igénybe venni. A felkért
szakértő az eljárás során beszerzett iratokat, adatokat megismerheti. A felkért
szakértő eljárásának a költségeit az állam viseli.
(5) A Kegyelmi Bizottság az elítéltet az eljárása során meghallgatja.
(6) A Kegyelmi Bizottság a (2) bekezdés szerinti vizsgálat alapján indokolt
állásfoglalást fogad el, amely a kegyelem gyakorlásával kapcsolatos javaslatot is
tartalmaz.
(7) A Kegyelmi Bizottság az indokolt állásfoglalást, valamint a vizsgálata során
beérkezett iratokat, beszerzett adatokat, illetve a szakértői véleményeket megküldi az
igazságügyért felelős miniszternek.
46/G. § * (1) A Kegyelmi Bizottság állásfoglalásától az igazságügyért felelős miniszter
nem térhet el. Az igazságügyért felelős miniszter a Kegyelmi Bizottság
állásfoglalásában szereplő tartalommal készíti el a köztársasági elnök részére a
felterjesztést, amely az állásfoglalás indokolását is tartalmazza.(2) Az igazságügyért felelős miniszter a felterjesztést a Kegyelmi Bizottság
állásfoglalásának a beérkezését követő tizenöt napon belül megküldi a köztársasági
elnöknek.
(3) Az igazságügyért felelős miniszter a felterjesztést az elítéltet fogva tartó bv. intézet
útján megküldi az elítéltnek is.
(4) * A kegyelmi döntésről szóló határozat, illetve a kegyelmi eljárás befejezéséről
szóló tájékoztatás kézbesítésére a 46. § (4)–(11) bekezdését megfelelően alkalmazni
kell.
46/H. § * Ha a kötelező kegyelmi eljárás anélkül zárult le, hogy az elítélt kegyelemben
részesült volna, és az elítélt továbbra is életfogytig tartó szabadságvesztését tölti, a
kötelező kegyelmi eljárás lezárultát követően két év elteltével a kötelező kegyelmi
eljárást ismételten le kell folytatni.
A büntetés-végrehajtási bíró és a bv. csoport feladatai a végrehajtás foganatosítása
körében
47. § (1) A büntetések és az intézkedések végrehajtása során a bíróságra háruló
feladatokat a törvényszéken működő, a törvényszék elnöke által kijelölt büntetés-
végrehajtási bíró, vagy a katonai büntetőeljárásban elítélt katona esetében a büntetés-
végrehajtási bíró feladatait a törvényszék elnöke által kijelölt katonai bíró (a
továbbiakban együtt: büntetés-végrehajtási bíró) látja el. Büntetés-végrehajtási
feladatokat esetenként a törvényszék elnöke által kijelölt más bíró is elláthat.
(2) A büntetések és az intézkedések végrehajtásának elősegítése vagy ellenőrzése
érdekében bv. csoport működik, amelynek illetékessége a törvényszék illetékességi
területére terjed ki.
(3) A bv. csoport munkáját a törvényszék elnöke által kijelölt büntetés-végrehajtási
bíró szervezi, irányítja és ellenőrzi.
48. § * (1) * A szabadságvesztés − ideértve a 64. § és a 66. § szerinti
szabadságvesztést is – és az elzárás kiszabása esetén a büntetés-végrehajtási bíró a
bíróság ügydöntő határozatának rendelkező része és az értesítőlapok alapján −
jogszabályban meghatározottak szerint − megvizsgálja, hogy
a) nem állapítható-e meg a büntetés vagy az intézkedés végrehajtását kizáró ok, vagy
e törvény szerinti egyéb végrehajtási akadály bekövetkezése, és
b) a Btk. 92–92/B. §-a szerinti beszámítás alapján az elítélt a szabadságvesztést
kitöltötte-e, vagy a szabadságvesztésből a feltételes szabadságra bocsátása
kérdésében való döntés esedékes-e.
(2) * Ha a büntetés-végrehajtási bíró megállapítja a szabadságvesztés
végrehajthatóságát, úgy
a) az értesítőlap hiteles másolatának megküldésével értesíti a BVOP-t a
szabadságvesztés megkezdésére felhívható elítéltekről, vagy
b) az igazságügyért felelős miniszternél kezdeményezi a büntetés végrehajtásának
átadását a 2012. évi CLXXX. törvény vagy az Nbjt. rendelkezései szerint a végrehajtás
átadásához szükséges ügyiratok és – szükség esetén – a magyar nyelven kiállított
tanúsítvány megküldésével, ha
ba) az elítélt lakóhelye vagy tényleges tartózkodási helye ismert és az külföldön van,
és
bb) a letöltendő büntetés hátralévő tartamára tekintettel a büntetés végrehajtásának
átadása nem kizárt.
(2a) * A büntetés-végrehajtási bíró a (2) bekezdés a) pontja szerint jár el, ha az
igazságügyért felelős miniszter a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben úgy
nyilatkozik, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának átadása kizárt.
(3) * Ha a szabadlábon lévő elítélt befogadásáról a bv. intézet a bv. csoportot
értesítette, a büntetés-végrehajtási bíró az értesítőlapra a 34/A. § szerint bírói
rendelvényt vezet, és azt haladéktalanul megküldi a befogadó bv. intézet részére.
(4) A büntetés-végrehajtási bíró a hibás formában vagy tartalommal kiállított
értesítőlap kijavítását saját hatáskörben elvégezheti.(5) * Közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés és pénzbüntetés helyébe lépő
szabadságvesztés esetén, ha az elítélt szabadlábon van, a büntetés végrehajtásának
megkezdésére szóló felhívást a büntetés-végrehajtási bíró adja ki.
(6) A büntetés-végrehajtási bíró a büntetés-végrehajtás során az általa lefolytatott
eljárásokban hivatalból vizsgálja a büntetés vagy az intézkedés végrehajtásának
törvényi akadályát, és annak fennállását – a 27. § (1) bekezdés a) és c) pontja
kivételével – határozattal állapítja meg.
49. § (1) Ha a büntetőügyben eljárt bíróság a halasztás iránti kérelemmel
kapcsolatosan – a 44. § (6) bekezdése alapján – a végrehajtás függőben tartása iránt
küldött megkeresést, a büntetés-végrehajtási bíró intézkedik annak érdekében, hogy
az elítélt részére a büntetés megkezdésére a felhívást ne küldjék ki, vagy – ha az
elítélt nem jelenik meg a megjelölt határnapon a bv. intézetnél – nem bocsát ki
elfogatóparancsot, illetve az elfogatóparancsot, elővezető parancsot visszavonja, vagy
visszavonatja. Ha az elítéltet a bv. intézet befogadta, a büntetés-végrehajtási bíró erről
haladéktalanul értesíti a megkeresést küldő bíróságot a kérelemnek, mint
félbeszakítás iránti kérelemnek a továbbítása végett.
(2) * A közérdekű munka, vagy a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés
megkezdésére – az elítéltnek az átváltoztatásról hozott határozat kihirdetésekor
nyomban, vagy a határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül bejelentett
kérelmére – a büntetés-végrehajtási bíró a 39. §-ban foglaltak értelemszerű
alkalmazásával halasztást engedélyezhet, határozatát indokolni köteles. Az
elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt nap elteltével igazolásnak nincs
helye. A halasztás tárgyában hozott határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A 44. §
(1), (3), (6) és (7) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
A büntetés-végrehajtási bíró eljárásának általános szabályai
50. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró
a) egyesbíróként jár el,
b) * az e törvényben meghatározott esetekben iratok alapján hozhatja meg a döntést,
ez esetben beszerezheti az ügyészség és az elítélt nyilatkozatát, aminek a
megtételére tizenöt napos határidővel adja ki a felhívást; egyéb esetekben, vagy ha
azt szükségesnek tartja, az elítéltet meghallgatja, bizonyítás felvétele esetén
tárgyalást tart; nem minősül bizonyítás felvételének az okirati bizonyíték vagy irat
beszerzése, becsatolása, illetve azok, valamint a szakértői vélemény ismertetése a
meghallgatáson; az ügyészség és a védő az elítélt meghallgatásán jelen lehet, a
tárgyaláson az ügyészség és a védő jelenléte kötelező, a végrehajtásért felelős szerv
képviselője a meghallgatáson vagy a tárgyaláson jelen lehet és felszólalhat,
c) * e törvény eltérő rendelkezése hiányában az indítvány, illetve az előterjesztés
beérkezését követő, vagy hivatalból történő eljárás esetén, az eljárás alapjául szolgáló
ténynek vagy körülménynek a tudomására jutásától számított
ca) harminc napon belüli, fogva lévő elítélt esetén tizenöt napon belüli időpontra tűzi
ki a meghallgatást,
cb) negyvenöt napon belüli, fogva lévő elítélt esetén harminc napon belüli időpontra
tűzi ki a tárgyalást,
cc) harminc napon belül hozza meg a döntést, ha az iratok alapján határoz,
d) * az elítélt vagy védője kérelmére indult eljárásban a felhívástól számított tizenöt
napos határidő biztosításával beszerezheti az ügyészség és szükség szerint a
végrehajtásért felelős szerv véleményét, és a kérelmet – e törvény eltérő rendelkezése
hiányában – ezek beérkezésétől számított harminc napon belül bírálja el, ha az iratok
alapján határoz, ha meghallgatást vagy tárgyalást tart, azt harminc napon belüli
időpontra tűzi,
e) * a meghallgatást és a tárgyalást a bíróság épületében, ha az elítélt fogva van,
illetve az egyéb jogcímen fogvatartott esetén a meghallgatást, illetve a tárgyalást a
bv. intézetben, javítóintézeti nevelés esetén a javítóintézetben tartja azzal, hogy
ea) a fogva lévő elítélt, illetve az egyéb jogcímen fogvatartott jelenlétét a bíróság
épületében tartott meghallgatáson vagy tárgyaláson telekommunikációs eszköz útján
kell biztosítani,eb) ha az elítélt tényleges tartózkodási helye külföldön van, jelenléte a
meghallgatáson vagy a tárgyaláson telekommunikációs eszköz útján is biztosítható,
valamint
ec) kérelemre engedélyezheti, hogy a meghallgatáson vagy a tárgyaláson jelenlétre
kötelezett vagy jogosult a telekommunikációs eszköz útján történő jelenlét biztosítása
érdekében – a Be. 126/A–126/B. §-ának alkalmazásával – a rendelkezésére álló eszközt
használja,
f) * az e fejezetben szabályozott eljárása során az ügy érdemében – ide nem értve a
bírósági felülvizsgálati eljárást – ügydöntő végzést hoz, amely ellen
fa) – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – fellebbezésnek van helye,
fb) a jogerőre emelkedést követően a Be. 649. § (1)–(2) és (6) bekezdése szerinti
felülvizsgálati indítvány nem terjeszthető elő,
fc) a jogerőre emelkedést követően a Be. szerinti törvényesség érdekében bejelentett
jogorvoslat nyújtható be,
g) * az eljárást megszünteti, ha
ga) az ügyészség az indítványát visszavonta,
gb) az előterjesztést vagy a kérelmet visszavonták,
gc) az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott meghalt, ide nem értve a 69/A. §
szerinti eljárást,
h) * határozatát hatályon kívül helyezi, ha a büntetőügyben elsőfokon eljárt
bíróságnak a Be. XCIV. Fejezete és a 837. § (2) bekezdés a)–b) pontja szerinti valamely
eljárásban meghozott határozata ezt szükségessé teszi,
i) * az eljárást felfüggeszti, ha az elítélt ismeretlen helyre távozott, vagy külföldön
tartózkodik és a kiadatása, vagy az európai elfogatóparancs alapján történő átadása
iránt kell intézkedni, vagy ha a Be. XCIV. Fejezete és a 837. § (2) bekezdés a)–b) pontja
szerinti valamely eljárás lefolytatására hívta fel a büntetőügyben elsőfokon eljárt
bíróságot,
j) az ismeretlen helyen tartózkodó elítélttel szemben elfogatóparancsot bocsáthat ki,
k) szükség esetén szakértői vizsgálatot rendelhet el,
l) * a bírósági felülvizsgálati kérelemről – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – az
iratnak a hozzá érkezésétől számított nyolc napon belül határoz, ha az iratok alapján
dönt; ha meghallgatást vagy tárgyalást tart, azt harminc napon belüli időpontra tűzi.
(2) * A büntetés-végrehajtási bírói eljárásokat – e törvény eltérő rendelkezése
hiányában – annak a végrehajtásért felelős szervnek, szervezeti egységnek vagy
javítóintézetnek a székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le,
ahol az eljárás alapjául szolgáló büntetést vagy intézkedést végrehajtják.
(2a) * Ha a büntetés-végrehajtási bírói eljárásban szabadlábon lévő elítélt
meghallgatása szükséges, és
a) az elítélt tényleges tartózkodás helye külföldön van, az a büntetés-végrehajtási bíró
intézkedik, aki az elítélt utolsó ismert lakcíme, illetve tényleges tartózkodási helye,
ezek hiányában az ügydöntő határozatot hozó elsőfokú bíróság székhelye szerint
illetékes, feltéve, hogy az eljáró büntetés-végrehajtási bíró illetékessége nem
állapítható meg, továbbá
b) az elítéltet elfogatóparancs alapján az eljárás lefolytatására az illetékes büntetés-
végrehajtási bíró elé állítják, vagy a szabadlábon lévő elítélt az idézésre megjelenik, az
elítélt lakcímének vagy tényleges tartózkodási helyének megváltozása címén az
eljárás illetékességből történő áttételének nincs helye.
(3) * Az e fejezetben és a III/A. Fejezetben szabályozott eljárások közül azokban,
amelyeknél e törvény az elítélt meghallgatását nem írja elő vagy a bírósági titkár
eljárását nem tiltja meg, a büntetés-végrehajtási bíró feladatait önálló aláírási joggal a
törvényszék elnöke által kijelölt bírósági titkár is elláthatja. A bírósági titkár a döntését
iratok alapján hozza meg.
(4) * A büntetés-végrehajtási bíró végzése elleni fellebbezést a törvényszék
másodfokú tanácsa tanácsülésen, bizonyítás felvétele esetén tárgyaláson bírálja el. A
tárgyaláson az ügyész és a védő jelenléte kötelező.
(4a) * Az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartotta) törvényes képviselője,
b) nagykorú hozzátartozója,
c) ha külföldi állampolgár, állama konzuli tisztviselője,
d) ha kényszergyógykezelés hatálya alatt áll, házastársa vagy élettársa,
e) ha fiatalkorú, a gondozását ellátó nagykorú személy,
a büntetés-végrehajtási bírói eljárásban segítőként vehet részt, a meghallgatáson,
illetve a tárgyaláson akkor lehet jelen, ha azt a büntetés-végrehajtási bíró a bíróság
épületében tartja, egyéb jog akkor illeti meg, ha arról e törvény kifejezetten
rendelkezik. Ha e törvény jogorvoslati jogot biztosít, akkor a segítőt felvilágosításkérési
és iratmegismerési jog illeti meg. A fiatalkorú és a kényszergyógykezelt törvényes
képviselőjének észrevételezési, felvilágosításkérési, indítványtételi, iratmegismerési,
valamint jogorvoslati jogára a védő jogai irányadók.
(4b) * A büntetés-végrehajtási bíró eljárásának lefolytatására előírt határidőbe nem
számít be
a) a hiánypótlás,
b) az ügyészség vagy az elítélt nyilatkozata, illetve az ügyészség vagy a
végrehajtásért felelős szerv véleménye beszerzésének,
c) a megkeresés és az adatkérés,
d) az elítélt felkutatására irányuló intézkedések,
e) a szakértői vélemény és a pártfogó felügyelői vélemény elkészítésének
időtartama.
(5) * A büntetés-végrehajtási bírói eljárásban bűnügyi költség a Be. 145. § (1)
bekezdés a) pontjában meghatározott díj vagy költség. A felmerült bűnügyi költség – e
törvény eltérő rendelkezése hiányában, valamint az (1) bekezdés g) pontja kivételével
– az elítéltet terheli.
(6) * Ha e törvény, vagy más törvény eltérően nem rendelkezik, a büntetés-
végrehajtási bíró eljárására a büntetőeljárás szabályait kell alkalmazni azzal, hogy
bizonyítási indítvány előterjesztésére vonatkozóan a Be. 520. § nem alkalmazható és
előkészítő ülés megtartásának nincs helye.
(7) *
51. § (1) * A büntetés-végrehajtási bíró végzése ellen a fellebbezést, ha azt kihirdetés
útján közölték, nyomban be kell jelenteni, ha azt kézbesítés útján közölték, nyolc
napon belül írásban lehet benyújtani. Az elmulasztott határidő utolsó napjától
számított tizenöt nap elteltével igazolásnak nincs helye. A fellebbezésnek – ha e
törvény másképp nem rendelkezik – halasztó hatálya nincs a végrehajtásra.
(2) * Fellebbezésre jogosult az ügyészség, az elítélt, a védő az elítélt hozzájárulása
nélkül is, és a fiatalkorú törvényes képviselője.
(3) Ha a fellebbezési határidő valamennyi jogosultra nézve lejárt, a büntetés-
végrehajtási bíró haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül az iratokat
felterjeszti a törvényszék másodfokú tanácsához.
(4) A fellebbezést a törvényszék a felterjesztéstől számított tizenöt napon belül, fogva
lévő elítélt esetén nyolc napon belül tanácsülésen, bizonyítás felvétele esetén
tárgyaláson bírálja el. A tárgyalás határnapját a felterjesztéstől számított harminc
napon belüli, fogva lévő elítélt esetén tizenöt napon belüli időpontra kell kitűzni.
(5) * A büntetés-végrehajtási bíró és a törvényszék másodfokú határozatával szemben
a Be. szerinti törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat alapján a Kúria a
törvénysértés megállapítása esetén a megtámadott határozatot
a) megváltoztathatja, vagy
b) hatályon kívül helyezheti, és az eljárást megszüntetheti, vagy szükség esetén az
eljárt bíróságot
új eljárásra utasíthatja.
52. § *
53. § *
54. § *
A feltételes szabadságra bocsátás kizártságának megállapítása55. § (1) A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének a 87. § (1) bekezdésében
meghatározott feltételek alapján történő kizárására a bv. intézet tesz előterjesztést – a
szabadságvesztés foganatba vételekor – a büntetés-végrehajtási bíróhoz. *
(2) A büntetés-végrehajtási bíró az előterjesztés érkezésétől számított tizenöt napon
belül dönt.
(3) A feltételes szabadságra bocsátás lehetősége kizárásának mellőzése esetén a
bűnügyi költséget az állam viseli.
A szabadságvesztés végrehajtása alatt kóros elmeállapotúvá vált elítélttel kapcsolatos
eljárás
56. § (1) Az IMEI főigazgató főorvosa előterjesztést tesz a büntetés-végrehajtási
bírónak a szabadságvesztés végrehajtási helyének megváltoztatására, ha az IMEI
pszichiáter szakorvosa az elítélt kóros elmeállapotára utaló tüneteket állapított meg. *
(2) A büntetés-végrehajtási bíró igazságügyi elmeorvos-szakértői vélemény
beszerzését rendeli el. Az eljárásban két szakértőt kell alkalmazni, ha az elítélt IMEI-be
szállítására sürgősségi intézkedésként sor került, az IMEI orvosa az elmeorvos-
szakértői vélemény kialakításában egyik szakértőként közreműködhet.
(3) Ha a szakértői vélemény szerint az elítélt kóros elmeállapotú, a büntetés-
végrehajtási bíró a szabadságvesztés végrehajtási helyeként az IMEI-t jelöli ki.
(4) * Ha a szakértői vélemény szerint az elítélt gondnokság alá helyezése vagy
részére ideiglenes gondnok rendelése szükséges, a büntetés-végrehajtási bíró
javaslatot tesz az ügyészségnek a gondnokság alá helyezés kezdeményezésére, vagy
ideiglenes gondnok rendelését kezdeményezheti.
(5) Az elítélt elmeállapotának vizsgálatát félévente el kell végezni. A büntetés-
végrehajtási bíró a felülvizsgálat, illetve az IMEI főigazgató főorvosa által tett, a
szabadságvesztés eredeti helyének a visszaállítása iránti előterjesztésnek az elbírálása
során az elítélt újabb elmeorvos-szakértői vizsgálatát rendeli el.
(6) Ha az újabb szakértői vélemény szerint az elítélt elmeállapotában bekövetkezett
változás alapján az elítéltnek az IMEI-ben történő elhelyezése már nem indokolt, a
büntetés-végrehajtási bíró elrendeli az elítélt visszaszállítását a bv. intézetbe.
(7) * Ha a szakértői vélemény szerint az elítélt gondnokság alá helyezése vagy az
ideiglenes gondnok rendelés megszüntetése indokolt, a büntetés-végrehajtási bíró
javaslatot tesz az ügyészségnek a gondnokság alá helyezés megszüntetésének a
kezdeményezésére, vagy az ideiglenes gondnok rendelés megszüntetését
kezdeményezi.
(8) Ha a szabadságvesztés tartamának lejártát megelőző, valamint a feltételes
szabadságra bocsátás esedékessége előtt két hónappal az elítélt visszaszállítására
nem került sor, a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt igazságügyi elmeorvos-szakértői
vizsgálatát rendeli el, kivéve, ha az előző szakértői vélemény két hónapon belüli
időpontban készült. Ha a szakértői vélemény alapján az elítélt további gyógykezelése
indokolt, a büntetés-végrehajtási bíró felhívja az IMEI főigazgató főorvosát, hogy az
egészségügyről szóló törvény alapján kezdeményezze a szabaduló elítélt pszichiátriai
gyógykezelését.
(9) A büntetés-végrehajtási bíró határozatait az iratok alapján is meghozhatja. A
büntetés-végrehajtási bíró határozatával szemben a nagykorú elítélt törvényes
képviselője, házastársa vagy élettársa is jogosult a fellebbezésre.
(10) A bűnügyi költséget az állam viseli.
A feltételes szabadságra bocsátásra irányuló eljárás
57. § (1) A feltételes szabadságra bocsátásról (Btk. 38., 39., 42–43. §) a büntetés-
végrehajtási bíró a bv. intézet előterjesztése alapján, a feltételes szabadságra
bocsátás lehetséges időpontja előtt –kivéve, ha az elítélt annyi időt töltött előzetes
fogvatartásban, hogy az esedékesség már bekövetkezett –, az elítélt meghallgatása
után határoz. *
(2) A határozat meghozatala előtt a büntetés-végrehajtási bíró – feltéve, hogy a
feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontjáig rendelkezésre álló idő legalább
két hónap – elrendelheti a pártfogó felügyelői vélemény beszerzését.(3) A pártfogó felügyelő a (2) bekezdésben írt pártfogó felügyelői vélemény elkészítése
érdekében az elítéltet a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontja előtt
legalább két hónappal a bv. intézetben meghallgatja és vele ettől az időponttól
kezdődően rendszeresen érintkezhet.
(4) A büntetés-végrehajtási bíró a határozott ideig tartó szabadságvesztésből feltételes
szabadságra bocsátott elítélt pártfogó felügyeletét (Btk. 69. §) rendelheti el, és az
elítélt számára a Btk. 71. § (2)–(3) bekezdése alapján külön magatartási szabályokat
írhat elő.
(5) A büntetés-végrehajtási bíró az életfogytig tartó szabadságvesztésből feltételes
szabadságra bocsátott elítélt számára a Btk. 71. § (2)–(3) bekezdése alapján külön
magatartási szabályokat írhat elő.
(6) Ha a büntetés-végrehajtási bíró az elítéltet nem bocsátotta feltételes szabadságra,
a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét később újból megvizsgálhatja. Ebben az
esetben elrendelheti a pártfogó felügyelői vélemény beszerzését.
(7) Ha a büntetés-végrehajtási bíró az elítéltet nem bocsátotta feltételes szabadságra,
a feltételes szabadságra bocsátást az elítélt vagy védője is kezdeményezheti. A
kérelmet a bv. intézet – értékelő véleményével és javaslatával – harminc napon belül
továbbítja a büntetés-végrehajtási bíróhoz. Ha az egy éven belül ismételten
előterjesztett kérelem új körülményre nem hivatkozik, az értékelő vélemény és a
javaslat elkészítését a bv. intézet mellőzheti.
(8) Ha a büntetés-végrehajtási bíró az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltet nem
bocsátotta feltételes szabadságra, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét
legkésőbb két év múlva, azt követően évente megvizsgálja. Ilyen esetekben
elrendelheti a pártfogó felügyelői vélemény beszerzését.
58. § (1) * A feltételes szabadságra bocsátásról soron kívül kell határozni, ha a Btk.
92–92/B. §-a alapján beszámított időt is figyelembe véve az elítélt az ügydöntő
határozat jogerőre emelkedésekor feltételes szabadságra lenne bocsátható. *
(1a) * Ha az elítélt szabadlábon van, az eljárást az elítélt lakcíme, illetve tényleges
tartózkodási helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le.
(2) * A büntetés-végrehajtási bíró
a) * a meghallgatás időpontjáról a bv. intézetet és az ügyészséget, a védőt, ha a
pártfogó felügyelő meghallgatása szükséges, a büntetés-végrehajtási pártfogó
felügyelőt, továbbá, ha az elítélt fiatalkorú, a törvényes képviselőjét értesíti,
b) ha az elítélt szabadlábon van, az elítéltet a meghallgatásra idézi.
(2a) * A Btk. 69. § (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetben a büntetés-
végrehajtási bíró pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendeli el.
(3) * Ha a büntetés-végrehajtási bíró azt észleli, hogy az elítéltet a feltételes
szabadság kedvezményéből a Btk. 38. § (4) bekezdésében, illetve a Btk. 45. § (7)
bekezdésében foglaltak miatt az ügydöntő határozat meghozatalakor ki kellett volna
zárni, a Be. 671. § 4. pontja szerinti eljárás lefolytatása érdekében az alapügyben eljárt
elsőfokú bíróságot keresi meg, és az elsőfokú bíróság határozatának megküldéséig az
eljárást felfüggeszti. Ha a büntetés-végrehajtási bíró megállapítja, hogy a Btk. 38. § (2)
bekezdésében meghatározott minimális időtartam a szabadságvesztésből még nem
telt el, a feltételes szabadságra bocsátást mellőzi.
(4) Ha a feltételes szabadságra bocsátásról való döntéshez a szükséges adatok
hiányoznak, de rövid időn belül beszerezhetők, a büntetés-végrehajtási bíró a
feltételes szabadságra bocsátás mellőzése helyett a meghallgatást elnapolja, és a
meghallgatásra új határnapot tűz ki.
(5) A bűnügyi költséget az állam viseli.
59. § (1) Ha a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt feltételes szabadságra bocsátását
rendelte el, de a bv. intézet a feltételes szabadságra bocsátás esedékességének
napjáig arról értesíti, hogy az elítélt súlyos fegyelmi vétséget követett el, a büntetés-
végrehajtási bíró a feltételes szabadságra bocsátást újból megvizsgálja, és ennek
alapján a végzését hatályon kívül helyezheti. *(2) Ha a büntetés-végrehajtási bíró a szabadlábon lévő elítéltet nem bocsátotta
feltételes szabadságra, az elítélt kérelmére, a szabadságvesztés megkezdésére a 39. §
szerint halasztást engedélyezhet.
(3) * Ha a feltételes szabadságra bocsátást elrendelő végzés ellen az ügyészség
fellebbezést nyújt be, ennek a feltételes szabadság megkezdésére halasztó hatálya
van. Az ügyészség a fellebbezésről – a fellebbezés benyújtásával egy időben – értesíti
a bv. intézetet.
(4) Ha a másodfokú bíróság a végzést helyben hagyja, haladéktalanul értesíti a bv.
intézetet a szabadítás érdekében.
(5) A (3) bekezdés esetén, ha a másodfokú bíróság a végzést helyben hagyja, a
bűnügyi költséget az állam viseli.
60. § (1) Ha a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt feltételes szabadságra bocsátását
mellőzte, de úgy ítéli meg, hogy az elítélt később feltételes szabadságra bocsátható,
felhívja a bv. intézetet, hogy az általa meghatározott időpontban, amely *
a) öt évet meg nem haladó szabadságvesztés esetén nem lehet kevesebb, mint a
feltételes szabadságra bocsátás mellőzéséről hozott határozat napjától számított
három hónap,
b) öt évet meghaladó tartamú szabadságvesztés esetén nem lehet kevesebb, mint a
feltételes szabadságra bocsátás mellőzéséről hozott határozat napjától számított hat
hónap,
tegyen újabb előterjesztést.
(2) Az elítélt magatartásában tartósan bekövetkezett, lényeges változásra figyelemmel
a bv. intézet ismételten előterjesztést tehet, ha a büntetés-végrehajtási bíró –
feltételes szabadságra bocsátást mellőző – határozatától számítva hat hónap már
eltelt.
(3) A bűnügyi költséget az állam viseli.
A feltételes szabadság megszüntetésére irányuló eljárás
61. § (1) * Ha a magatartási szabályok súlyos megszegése miatt a feltételes
szabadság megszüntetésének lehet helye, az ügyészség az elítélt lakcíme, illetve
tényleges tartózkodási helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak indítványt
tesz. *
(2) * Ha az elítélt elfogása előtt a hatóság elől elrejtőzött, vagy a még végrehajtásra
váró szabadságvesztés tartamára tekintettel, avagy egyéb okból alaposan feltehető,
hogy szökésével vagy elrejtőzésével a büntetés végrehajtása alól kivonná magát,
illetve alaposan tartani kell attól, hogy szabadságvesztéssel büntetendő újabb
bűncselekményt követne el, az ügyészség, az indítvány benyújtása után a büntetés-
végrehajtási bíró elrendelheti a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét.
(3) A határozatban a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételének az
időtartamáról is rendelkezni kell, amely a feltételes szabadságra bocsátás
megszüntetése esetén még letöltendő szabadságvesztés tartamáig terjedhet, de nem
haladhatja meg a harminc napot. A határozat a fellebbezésre tekintet nélkül
végrehajtható.
(4) * Az ügyészség által elrendelt ideiglenes foganatba vétel időtartama legfeljebb öt
nap. Az ügyészség határozata ellen a Be. szerinti panasznak van helye.
(5) * Az ügyészség indítványának elutasítása esetén a bűnügyi költséget az állam
viseli.
(6) * A feltételes szabadságra bocsátás megszüntetése esetén, ha az elítélt
szabadlábon van, a büntetés-végrehajtási bíró végzése elleni fellebbezésnek halasztó
hatálya van.
A reintegrációs őrizet elrendelése és megszüntetése, valamint a reintegrációs
őrizetben lévő elítélt feltételes szabadságra bocsátására vonatkozó eljárás különleges
szabályai *
61/A. § * (1) A reintegrációs őrizet elrendelésére a bv. intézet tesz előterjesztést a
büntetés-végrehajtási bírónak. *
(2) A reintegrációs őrizet elrendelését a szabadságvesztés végrehajtása alatt egy
alkalommal az elítélt vagy védője is kezdeményezheti. A kérelmet a bv. intézet –értékelő véleményével és javaslatával – tizenöt napon belül továbbítja a büntetés-
végrehajtási bíróhoz.
(3) A reintegrációs őrizet elrendelése esetén a büntetés-végrehajtási bíró jelöli ki az
elítélt tartózkodási helyéül szolgáló lakást. A végzésben meghatározza, hogy a kijelölt
lakás és a hozzá tartozó bekerített hely milyen – elsősorban a mindennapi élet
szokásos szükségleteinek biztosítását szolgáló, munkavégzési vagy gyógykezelési –
célból és milyen időtartamban hagyható el.
(4) A reintegrációs őrizet elrendelése iránti előterjesztés tárgyában a büntetés-
végrehajtási bíró az iratok alapján is meghozhatja a döntést; az elítélt vagy a védő
által benyújtott kérelem tárgyában – az (5) bekezdésben meghatározott esetek
kivételével – meghallgatást tart.
(5) A büntetés-végrehajtási bíró a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül az iratok alapján
elutasítja, ha a reintegrációs őrizet elrendelését e törvény kizárja.
(5a) * Ha a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt reintegrációs őrizetét rendelte el, de a
bv. intézet a reintegrációs őrizet esedékességének napjáig arról értesíti, hogy az elítélt
súlyos fegyelmi vétséget követett el, a büntetés-végrehajtási bíró a reintegrációs
őrizet elrendelését újból megvizsgálja, és ennek alapján a végzését hatályon kívül
helyezheti.
(5b) * Ha a reintegrációs őrizetet elrendelő végzés ellen az ügyészség fellebbezést
nyújt be, ennek a reintegrációs őrizet megkezdésére halasztó hatálya van. Az
ügyészség a fellebbezésről – a fellebbezés benyújtásával egy időben – értesíti a bv.
intézetet.
(6) * Az elítélt vagy a védő kérelmére a büntetés-végrehajtási bíró a reintegrációs
őrizet elrendeléséről szóló határozatnak a lakás kijelölésére, valamint a kijelölt lakás és
az ahhoz tartozó bekerített hely elhagyásának feltételeire vonatkozó részét
megváltoztathatja vagy eseti jelleggel engedélyezheti az elítélt meghatározott célból
történő eltávozását. A büntetés-végrehajtási bíró a kérelemről öt napon belül, sürgős
szükség esetén soron kívül – az iratok alapján – határoz. Az eljárást a reintegrációs
őrizet végrehajtására kijelölt lakás elhelyezkedése szerint illetékes büntetés-
végrehajtási bíró folytatja le.
(7) A reintegrációs őrizet elrendelésével kapcsolatos eljárás bűnügyi költségét az állam
viseli.
61/B. § * (1) Ha a reintegrációs őrizet alatt az elítélt feltételes szabadságra
bocsátásáról kell dönteni, és a bv. intézet az előterjesztésben a feltételes szabadságra
bocsátás engedélyezésére tesz javaslatot, a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt
meghallgatását mellőzheti. *
(2) Ha a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt feltételes szabadságra bocsátását
rendelte el, de a bv. intézet a feltételes szabadságra bocsátás esedékességének
napjáig arról értesíti, hogy az elítélt a reintegrációs őrizet magatartási, illetve az
elektronikus távfelügyeleti eszköz vállalt alkalmazási szabályait megszegte, az
elektronikus távfelügyeleti eszközt megrongálta vagy használhatatlanná tette, a
büntetés-végrehajtási bíró a feltételes szabadságra bocsátást újból megvizsgálja, és
ennek alapján a végzését hatályon kívül helyezheti.
(3) * Ha a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt feltételes szabadságra bocsátását
mellőzte, a reintegrációs őrizetet megszünteti és megteszi a szükséges intézkedéseket
a szabadságvesztés fennmaradó részének a letöltése érdekében.
(4) * Az eljárást a reintegrációs őrizet végrehajtására kijelölt lakás elhelyezkedése
szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le. A büntetés-végrehajtási bíró
eljárására egyebekben az 57–59. §-t kell alkalmazni.
61/C. § * (1) * A reintegrációs őrizet megszüntetéséről a büntetés-végrehajtási bíró a
bv. intézet előterjesztésére soron kívül, az iratok alapján határoz. Az eljárást a
reintegrációs őrizet végrehajtására kijelölt lakás elhelyezkedése szerint illetékes
büntetés-végrehajtási bíró folytatja le. *
(1a) * A bv. szerv vezetője a 187/E. § (1) bekezdés a) és b) pontja és a 187/F. § (3)
bekezdése esetében – kivéve, ha az elítélt ismeretlen helyre távozott – az előterjesztés
megküldésével egyidejűleg haladéktalanul kezdeményezi az ügyészségnél aszabadságvesztés ideiglenes foganatba vételének elrendelését. Ez esetben az
előterjesztésben utalni kell arra, hogy a szabadságvesztés ideiglenes foganatba
vételét kezdeményezte a bv. szerv vezetője az ügyészségnél.
(1b) * Az ügyészség a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét soron kívül
elrendeli, ha
a) a végrehajtásra váró újabb szabadságvesztés tartamára tekintettel alaposan
feltehető, hogy az elítélt szökésével vagy elrejtőzésével a büntetés végrehajtása alól
kivonná magát,
b) alappal tartani lehet attól, hogy az elítélt szabadságvesztéssel fenyegetett újabb
bűncselekményt vagy szabálysértési elzárással is sújtható szabálysértést követne el,
illetve a megkezdett cselekményt folytatná, vagy
c) az elítélt a magatartási szabályokat, illetve az elektronikus távfelügyeleti eszköz
vállalt alkalmazási szabályait súlyosan megszegte.
(1c) * Az ideiglenes foganatba vétel a büntetés-végrehajtási bírónak a reintegrációs
őrizet megszüntetéséről való döntése meghozataláig, de legfeljebb a még letöltendő
szabadságvesztés tartamáig terjedhet. Az ügyészség határozata ellen a Be. szerinti
panasznak van helye. Az ideiglenes foganatba vétel végrehajtása érdekében az
ügyészség a rendőrség útján intézkedik. Az ügyészség a határozatát haladéktalanul
megküldi a büntetés-végrehajtási bírónak.
(1d) * A határozatban a büntetés-végrehajtási bíró megállapítja a reintegrációs őrizet
megszűnésének napját, valamint – kivéve, ha az elítélt ismeretlen helyre távozott vagy
a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételére került sor – felhívja az elítéltet,
hogy a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére a megjelölt napon és
időpontban a bv. intézetben jelenjen meg.
(2) Ha az elítélt ismeretlen helyre távozik, a büntetés-végrehajtási bíró a reintegrációs
őrizet megszüntetéséről szóló határozat meghozatalával egyidejűleg
elfogatóparancsot bocsát ki.
61/D. § * E cím alkalmazásával – ideértve a feltételes szabadságra bocsátásról az
elítélt meghallgatásának mellőzésével – lefolytatott eljárásokban a 61/A. § (5) és (6)
bekezdésében foglalt kivétellel bírósági titkár nem járhat el. *
A próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése *
61/E. § * (1) * A próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának
elrendeléséről a büntetés-végrehajtási bíró az ügyészség indítványára
a) a pártfogó felügyelet magatartási szabályainak súlyos megszegése miatt,
b) a Btk. 60. § (2a) bekezdése alapján kiutasított elítéltnek a felfüggesztett
szabadságvesztés próbaideje alatt Magyarország területére történő visszatérése miatt,
az ügyészség indítványának beérkezésétől számított nyolc napon belül
az elítélt meghallgatása után határoz.
(2) * Az eljárást
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az elítélt lakcíme, illetve tényleges
tartózkodási helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le,
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az elítélt tényleges tartózkodási helye,
illetve ha az elítélt kitoloncolási vagy idegenrendészeti őrizetben van, annak az
idegenrendészeti hatóságnak a székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró
folytatja le, amelynek területén az elítélt tartózkodik.
(3) A próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelő végzés
elleni fellebbezésnek halasztó hatálya van.
(4) Ha a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását nem rendelik el, a
bűnügyi költséget az állam viseli.
(5) A büntetés-végrehajtási bíró a szabadságvesztés megkezdésére fontos okból
halasztást engedélyezhet.
Az elzárás végrehajthatósága megszűnésének megállapítása
62. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból, vagy a bv. intézet előterjesztése
alapján, a 278. §-ban meghatározott ok fennállása esetén az iratok alapján
megállapítja az elzárás végrehajthatósága megszűnését. Az eljárásnak az elítélt
kérelmére is helye van. *(2) * Az eljárást az elzárás végrehajtására kijelölt bv. intézet székhelye, ha az elzárást
még nem vették foganatba, az elítélt lakcíme, illetve tényleges tartózkodási helye
szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le.
(3) A bűnügyi költséget az állam viseli.
A közérdekű munka végrehajthatósága megszűnésének megállapítása
63. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy a pártfogó felügyelő
előterjesztésére, a 289. §-ban meghatározott ok fennállása esetén az iratok alapján
megállapítja a közérdekű munka végrehajthatósága megszűnését. Az eljárásnak az
elítélt kérelmére is helye van.
(2) * Az eljárást a közérdekű munka végrehajtására kijelölt munkahely, ha a kijelölésre
még nem került sor, az elítélt lakcíme, illetve tényleges tartózkodási helye szerint
illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le.
(3) A bűnügyi költséget az állam viseli.
A közérdekű munka átváltoztatása szabadságvesztésre
64. § (1) * A közérdekű munka megtagadása vagy nem teljesítése miatt annak
szabadságvesztésre való átváltoztatását az ügyészség a pártfogó felügyelő jelentése
alapján indítványozza a büntetés-végrehajtási bírónál. *
(2) * Az eljárást a közérdekű munka végrehajtására kijelölt munkahely, ha a kijelölésre
még nem került sor, az elítélt lakcíme, illetve tényleges tartózkodási helye szerint
illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le.
(3) Ha a büntetés-végrehajtási bíró az indítványnak helyt ad, a közérdekű munka
helyébe lépő szabadságvesztés tartamát a még le nem töltött munkaórák
alapulvételével állapítja meg. Ha az átváltoztatásra nincs ok, a büntetés-végrehajtási
bíró munkahely vagy új munkahely kijelölésére hívja fel a pártfogó felügyelőt.
(4) Ha az elítélt felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejét tölti, a közérdekű munka
szabadságvesztésre történő átváltoztatásakor a büntetés-végrehajtási bíró
határozatában megállapítja, hogy a próbaidő az átváltoztatott szabadságvesztés
tartamával meghosszabbodik [Btk. 86. § (2)–(3) bekezdés].
(5) Az átváltoztatásról rendelkező végzés elleni fellebbezésnek halasztó hatálya van.
(6) * Az ügyészség indítványának elutasítása esetén a bűnügyi költséget az állam
viseli.
(7) A büntetés-végrehajtási bíró a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés
megkezdésére fontos okból halasztást engedélyezhet, határozathozatal előtt pártfogó
felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el. E végzés ellen nincs helye
fellebbezésnek.
65. § (1) * A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyészség indítványára a
Btk. 49. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén – az iratok alapján – a
közérdekű munkát vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre változtatja át.
(2) A bűnügyi költséget az állam viseli.
(3) Az (1) bekezdés alapján átváltoztatott közérdekű munka helyébe lépő
szabadságvesztésre halasztás nem engedélyezhető.
A pénzbüntetés végrehajthatósága megszűnésének megállapítása *
65/A. § * (1) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy a bv. intézet előterjesztésére
a 293/A. § (1) bekezdésében meghatározott ok fennállása esetén, az iratok alapján
megállapítja a pénzbüntetés végrehajthatósága megszűnését. Az eljárásnak az elítélt
vagy védője kérelmére is helye van.
(2) Az eljárást annak a törvényszéknek a gazdasági hivatala szerint illetékes büntetés-
végrehajtási bíró folytatja le, amely a pénzbüntetés végrehajtása érdekében
intézkedett. Ha az elítélt fogva van, az eljárást a fogvatartás helye szerint illetékes
büntetés-végrehajtási bíró folytatja le.
(3) A bűnügyi költséget az állam viseli.
A pénzbüntetés átváltoztatása szabadságvesztésre
66. § (1) * A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyészség indítványára a
Btk. 51. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén – az iratok alapján – a
pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre változtatja
át. *(2) * A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyészség indítványára a
fiatalkorúval szemben kiszabott pénzbüntetés behajthatatlansága esetén – az iratok
alapján –, ha a Btk. 112. és 113. §-a a közérdekű munka átváltoztatását lehetővé teszi,
a pénzbüntetést közérdekű munkára, ha az kizárt, a pénzbüntetést
szabadságvesztésre változtatja át.
(3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti eljárást annak a törvényszéknek a gazdasági hivatala
szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le, amely a pénzbüntetés
végrehajtása érdekében intézkedett.
(4) Ha az elítélt felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejét tölti, a pénzbüntetés
szabadságvesztésre történő átváltoztatásakor a büntetés-végrehajtási bíró
határozatában megállapítja, hogy a próbaidő az átváltoztatott szabadságvesztés
tartamával meghosszabbodik [Btk. 86. § (2)–(3) bekezdés].
(5) Az (1) és (2) bekezdés alapján meghozott, átváltoztatást elrendelő végzés ellen
fellebbezésnek nincs helye.
(6) A bűnügyi költséget az állam viseli.
(7) A büntetés-végrehajtási bíró a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés
megkezdésére fontos okból halasztást engedélyezhet. Határozathozatal előtt pártfogó
felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el. E végzés ellen fellebbezésnek nincs
helye.
A kiutasítás végrehajthatósága kizártságának megállapítására irányuló eljárás
67. § (1) * A kiutasítás végrehajtását kizáró ok fennállásának megállapítását az
ügyészség az idegenrendészeti hatóság – az elítélt kérelmére vagy hivatalból tett –
kezdeményezése alapján indítványozza a büntetés-végrehajtási bírónál. Ha az eljárás
az elítéltnek közvetlenül a bírósághoz benyújtott kérelmére indul, a büntetés-
végrehajtási bíró beszerzi az ügyészség indítványát. *
(2) Az eljárást annak az idegenrendészeti hatóságnak a székhelye szerint illetékes
büntetés-végrehajtási bíró folytatja le, amelynek területén az elítélt tartózkodik.
(2a) * Ha az eljárás kérelemre indul és az elítélt idegenrendészeti őrizetben vagy
kitoloncolási őrizetben van, a büntetés-végrehajtási bíró a kérelmet az ügyészség
indítványának beérkezésétől számított nyolc napon belül bírálja el. Ez esetben a
büntetés-végrehajtási bíró az elítéltet az idegenrendészeti hatóság útján idézi.
(3) * A büntetés-végrehajtási bíró az idegenrendészeti hatóság kezdeményezése
alapján az ügyészség indítványára, de legalább kétévenként megvizsgálja a kiutasítás
végrehajthatóságát.
(4) * A büntetés-végrehajtási bíró az iratok alapján hozhatja meg a döntést, ha az
ügyészség indítványa a kiutasítás végrehajthatósága kizártságának megállapítására
irányul. Az eljárásban bírósági titkár nem járhat el.
(4a) * Ha az (1) bekezdés szerinti eljárás hivatalból indult, és az elítélt ismeretlen
helyen tartózkodik, az eljárás nem függeszthető fel. Az eljárást annak az
idegenrendészeti hatóságnak a székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró
folytatja le, amelynek az illetékességi területén az elítélt utolsó ismert tartózkodási
helye volt. Ez esetben a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt számára hivatalból védőt
rendel ki és a döntést iratok alapján hozza meg; az ügyben bírósági titkár nem járhat
el.
(4b) * A (3) bekezdésben meghatározott esetben, ha az elítélt ismeretlen helyen
tartózkodik, az eljárást a (4a) bekezdés szerint kell lefolytatni azzal, hogy annak a
törvényszéknek a büntetés-végrehajtási bírája az illetékes, amely a kiutasítás
végrehajthatósága kizártságának tárgyában korábban határozatot hozott.
(5) A bűnügyi költséget az állam viseli.
A kiutasítás végrehajthatósága megszűnésének megállapítása *
67/A. § * (1) A büntetés-végrehajtási bíró az ügyészség indítványára a 301. § (7)
bekezdésében meghatározott ok fennállása esetén az iratok alapján megállapítja a
határozatlan tartamú kiutasítás végrehajthatósága megszűnését. Az eljárásnak az
elítélt vagy a védő kérelmére is helye van.
(2) Ha az elítélt szabadlábon van, az eljárást az elítélt lakcíme, illetve tényleges
tartózkodási helye, ha az elítéltnek nincs Magyarországon ismert lakcíme, illetvetényleges tartózkodási helye, az elsőfokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes
büntetés-végrehajtási bíró folytatja le.
(3) A bűnügyi költséget az állam viseli.
A pártfogó felügyelettel kapcsolatos eljárás
68. § (1) A bv. intézet a pártfogó felügyeletnek a feltételes szabadságra bocsátáskor
való elrendelése [Btk. 69. § (1) bekezdés b) pont] iránt a feltételes szabadságra
bocsátás esedékessége előtt az 57. § (1) bekezdésében írt előterjesztéssel együtt tesz
előterjesztést a büntetés-végrehajtási bíróhoz. *
(2) A határozat meghozatala előtt a büntetés-végrehajtási bíró – feltéve, hogy a
feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontjáig rendelkezésre álló idő legalább
három hónap – pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el külön
magatartási szabály előírása érdekében.
(3) A büntetés-végrehajtási bíró a pártfogó felügyelet elrendeléséről a feltételes
szabadságra bocsátásról szóló határozattal dönt, ha az elítélt pártfogó felügyeletét
rendeli el, külön magatartási szabályt írhat elő.
(4) A pártfogó felügyelet kötelező alkalmazása esetén a bv. intézet a feltételes
szabadságra bocsátás tárgyában megtett előterjesztéshez kapcsolódóan a feltételes
szabadságra bocsátás lehetséges időpontja előtt legalább három hónappal
előterjesztést tehet a büntetés-végrehajtási bíróhoz – külön magatartási szabály
előírása érdekében – pártfogó felügyelői vélemény beszerzése iránt, ha ez az
eredményesebb megelőzés érdekében szükséges.
(5) A (4) bekezdés szerinti előterjesztés alapján a büntetés-végrehajtási bíró pártfogó
felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el, és a pártfogó felügyelet
alkalmazásának megállapításával külön magatartási szabályt írhat elő.
(6) * A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a (2) és az (5) bekezdés szerinti
pártfogó felügyelői vélemény elkészítése érdekében az elítéltet a feltételes
szabadságra bocsátás lehetséges időpontja előtt legalább két hónappal a bv.
intézetben meghallgatja, és vele ettől az időponttól kezdődően rendszeresen
kapcsolatot tarthat.
(7) * A Btk. 70. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén a pártfogó
felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő jelentést készít, és annak
megküldésével a pártfogó felügyelet megszüntetésére tesz javaslatot az
ügyészségnek.
(8) * Az ügyészség indítványára a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt pártfogó
felügyeletét megszünteti, ha a pártfogó felügyelet fele része, de legalább egy év
eredményesen eltelt, és annak szükségessége már nem áll fenn. A büntetés-
végrehajtási bíró az iratok alapján hozhatja meg a döntést.
(9) * Az ügydöntő határozatban előírt külön magatartási szabályok megváltoztatása
iránt a pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő tesz
javaslatot a büntetés-végrehajtási bírónak. A külön magatartási szabályok
megváltoztatása iránti javaslatnak a pártfogolt kérelme alapján is helye van. A
büntetés-végrehajtási bíró az iratok alapján hozhatja meg a döntést.
(9a) * Ha a pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő
javaslatot tesz a büntetés-végrehajtási bírónak külön magatartási szabályok előírására,
az elítélt meghallgatása nem mellőzhető.
(10) * A pártfogolt kérelme esetén a büntetés-végrehajtási bíró a büntetés-
végrehajtási pártfogó felügyelőt meghallgathatja, és pártfogó felügyelői véleményt
szerezhet be.
(11) Az e §-ban szabályozott eljárásokban a bűnügyi költséget az állam viseli.
A javítóintézeti nevelés átváltoztatása szabadságvesztésre *
68/A. § * (1) * A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyészség indítványára
a Btk. 122. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén – az iratok alapján – a
javítóintézeti nevelést vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre változtatja
át. *
(2) A bűnügyi költséget az állam viseli.(3) Az (1) bekezdés alapján átváltoztatott javítóintézeti nevelés helyébe lépő
szabadságvesztésre halasztás nem engedélyezhető.
Ideiglenes elbocsátás a javítóintézetből és annak megszüntetése
69. § (1) A javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátásra az 57–59. §, a
javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás megszüntetésének a magatartási
szabályok megszegése miatt történő elrendelésére a 61. § rendelkezéseit kell
alkalmazni azzal, hogy a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátásra az intézeti
tanács tesz előterjesztést a büntetés-végrehajtási bírónak. *
(2) A javítóintézetből való ideiglenes elbocsátás megszüntetése iránti eljárásban
felmerült bűnügyi költséget az állam viseli, ha a büntetés-végrehajtási bíró a
javítóintézetből való ideiglenes elbocsátást nem szünteti meg.
Rendelkezés az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének a hozzáférés
végleges megakadályozásával történő végrehajtásáról és annak megszüntetéséről *
69/A. § * (1) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyészség indítványára –
az iratok alapján – az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének
végrehajtását az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásával
rendeli el, ha
a) * a tárhelyszolgáltató a 324. § (3) bekezdése alapján kiszabott rendbírság ellenére
nem teljesíti a kötelezettséget,
b) * az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét gyermekpornográfia
(Btk. 204–204/A. §) megvalósulása miatt rendelte el, és a tárhelyszolgáltató
kötelezettségének nem tesz eleget, a rendbírság kiszabására tekintet nélkül
haladéktalanul,
c) az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételére vonatkozóan a külföldi
hatóság jogsegély iránti megkeresése a megkeresés kibocsátásától számított harminc
napon belül nem vezetett eredményre.
(2) Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának a
hozzáférés végleges megakadályozásával történő elrendelése tárgyában hozott
határozattal szemben az ügyészség a határozat közlésétől, az elektronikus adat feletti
rendelkezésre jogosult a határozat közlésétől – ideértve a Be. 135. § (1) bekezdés b)
pontja szerinti hirdetményi úton történő kézbesítést is – számított nyolc napon belül
fellebbezhet.
(3) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból, az ügyészség indítványára vagy a
tárhelyszolgáltató kérelmére az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele
végrehajtásának a hozzáférés végleges megakadályozásával történő végrehajtását
megszünteti, ha
a) a tárhelyszolgáltató teljesíti az elektronikus adat végleges eltávolítására vonatkozó
kötelezettségét,
b) az elektronikus adat feletti rendelkezésre jogosult az elektronikus adatot eltávolítja.
A kényszergyógykezelés felülvizsgálata *
69/B. § * (1) A büntetés-végrehajtási bíró a kényszergyógykezelés megkezdésétől
számított hat hónap eltelte előtt a kényszergyógykezelés szükségességét hivatalból
felülvizsgálja. Ha a kényszergyógykezelést nem szünteti meg, a felülvizsgálatot hat
hónaponként megismétli. *
(2) A büntetés-végrehajtási bíró a kényszergyógykezelés felülvizsgálatáról – ennek
keretében fenntartásának szükségességéről vagy megszüntetéséről – tárgyaláson
határoz.
(3) A tárgyaláson az ügyészt, a védőt és – feltéve, hogy állapota miatt megjelenhet, és
a jogainak gyakorlására képes – a kényszergyógykezelés alatt álló személyt meg kell
hallgatni.
(4) Az eljárás lefolytatására, ha elsőfokon nem budapesti székhelyű bíróság járt el, a
Budapest Környéki Törvényszék, ha pedig elsőfokon budapesti székhelyű bíróság járt
el, a Fővárosi Törvényszék büntetés-végrehajtási bírája illetékes.
(5) Ha a kényszergyógykezelés alatt álló személy a vele szemben hozott ügydöntő
határozat jogerőre emelkedése előtt előzetes kényszergyógykezelés hatálya alatt állt,
a felülvizsgálatra az (1) bekezdésben megállapított határidőt a büntetőügyben eljáróbíróságnak a kényszerintézkedés indokoltságának felülvizsgálata tárgyában hozott
határozata véglegessé válása napjától kell számítani. Ez esetben a felülvizsgálat során
a büntetőügyben rendelkezésre álló elmeorvos-szakértői vélemény felhasználható és
újabb szakértő kirendelése mellőzhető.
(6) A kényszergyógykezelés felülvizsgálatának az ügyészség indítványára, a
kényszergyógykezelés alatt álló, annak házastársa, élettársa, törvényes képviselője
vagy a védő kérelmére, továbbá az IMEI főigazgató főorvosa előterjesztésére is helye
van.
(7) A büntetés-végrehajtási bíró a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, az iratok alapján
elutasíthatja, ha kényszergyógykezelés alatt álló személy, annak házastársa, élettársa,
törvényes képviselője vagy a védő a három hónapon belül ismételten előterjesztett
kérelemben új körülményre nem hivatkozik. Ezekben az ügyekben bírósági titkár nem
járhat el.
(8) A felülvizsgálat előtt – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – elmeorvos-
szakértői véleményt kell beszerezni. Az eljárásban az IMEI orvosa az elmeorvos-
szakértői vélemény kialakításában egyik szakértőként közreműködhet.
(9) A kényszergyógykezelés felülvizsgálatáról hozott végzés ellen a
kényszergyógykezelés alatt álló házastársa, élettársa és törvényes képviselője is
fellebbezhet.
(10) * A kényszergyógykezelés megszüntetéséről hozott végzés ellen az ügyészség
által benyújtott fellebbezésnek a végrehajtásra halasztó hatálya van.
Mentesítés a végleges hatályú foglalkozástól és járművezetéstől eltiltás, valamint a
végleges hatályú kiutasítás alól *
69/C. § * (1) A foglalkozástól végleges eltiltás, a járművezetéstől végleges eltiltás,
illetve a végleges hatályú kiutasítás alóli mentesítést az elítélt, a védő és a fiatalkorú
törvényes képviselője az alapügyben elsőfokon eljárt bíróság székhelye szerint
illetékes büntetés-végrehajtási bírónál kérheti. A végleges hatályú kiutasítás alóli
mentesítés iránti kérelmet Magyarország külképviseleténél is elő lehet terjeszteni.
(2) A büntetés-végrehajtási bíró a döntést iratok alapján is meghozhatja, de ezekben
az ügyekben bírósági titkár nem járhat el.
(3) A büntetés-végrehajtási bíró a kérelem elbírálása előtt beszerzi a büntető
ügyiratokat, valamint az ügyészség nyilatkozatát, továbbá végleges hatályú kiutasítás
alóli mentesítés iránti kérelem esetén az idegenrendészeti hatóság, valamint –
lehetőség szerint – az elítélt lakóhelye szerinti állam bűnügyi jogsegély teljesítésére
feljogosított hatóságának nyilatkozatát.
(4) Ha a mentesítés törvényi előfeltételei hiányoznak, a büntetés-végrehajtási bíró a
kérelmet elutasítja.
(5) * A végleges hatályú foglalkozástól eltiltás, a végleges hatályú járművezetéstől
eltiltás, valamint a végleges hatályú kiutasítás alól a büntetés-végrehajtási bíró
mentesítést engedélyező végzése ellen az ügyészség által benyújtott fellebbezésnek
halasztó hatálya van.
Az elévülés megállapítása
70. § (1) * A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyészség indítványára,
iratok alapján megállapítja a büntetés vagy a javítóintézeti nevelés
végrehajthatóságának kizártságát a 28. § szerinti elévülés bekövetkezése miatt. *
(2) Az eljárásra – a közérdekű munka kivételével – az a büntetés-végrehajtási bíró
illetékes, aki a büntetés végrehajtása érdekében utoljára intézkedett vagy
intézkedésre köteles.
70/A. § *
70/B. § *
Utólagos büntetés-végrehajtási bírói eljárás
71. § * (1) * A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból, az ügyészség indítványára, az
elítélt vagy a védő kérelmére, illetve a végrehajtásért felelős szerv jelzése alapján
utólag folytatja le az 52–70. §, illetve a III/A. Fejezet szerinti eljárásokat, ha
határozatában nem a törvénynek megfelelően rendelkezett. A III/A. Fejezet szerintieljárások esetén utólagos büntetés-végrehajtási bírói eljárásnak a határozat
meghozatalát követő egy hónapon belül van helye.
(2) * A büntetés-végrehajtási bíró a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, az iratok alapján
elutasíthatja, ha
a) a kérelem a határozat rendelkezésének azt a részét érinti, ami a bírói értékelés
eredménye, vagy
b) az elítélt vagy a védője az ismételt kérelemben új körülményre nem hivatkozik.
(3) * Ha a büntetés-végrehajtási bíró a határozatában nem a törvénynek megfelelően
rendelkezett, a határozatot hatályon kívül helyezi és a törvénynek megfelelő
határozatot hoz.
(4) * A bűnügyi költséget az állam viseli.
A végrehajtásért felelős szerv határozatának bírósági felülvizsgálata
72. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró – a 24. § szerinti eljárásban –
a) a bírósági felülvizsgálati kérelmet elutasítja, ha az elkésett, e törvényben kizárt
vagy nem a jogosulttól származik,
b) a határozatot helyben hagyja, ha a bírósági felülvizsgálati kérelem alaptalan,
c) a határozatot megváltoztatja, ha a bírósági felülvizsgálati kérelem és az iratok
alapján lehetséges a törvénynek megfelelő határozat meghozatala,
d) a határozatot hatályon kívül helyezi és a döntésre jogosultat új eljárásra utasítja, ha
új határozat
meghozatala szükséges.
(2) * A büntetés-végrehajtási bíró csak az elítélt javára változtathatja meg a
végrehajtásért felelős szerv döntését.
(3) * A büntetés-végrehajtási bíró az iratnak a hozzá érkezésétől számított nyolc
napon belül határoz.
(4) A határozat hatályon kívül helyezése vagy megváltoztatása esetén a bűnügyi
költséget az állam viseli.
Szigorúbb kezdeti kategória-besorolás, a kockázatelemzés alapján történő kategória-
visszasorolás, az azonnali kategória-visszasorolás elrendelésének és a
kreditpontszámítás felülvizsgálata *
73. § * (1) A szigorúbb kezdeti kategória-besorolásról, a kockázatelemzés alapján
történő kategória-visszasorolásról hozott határozattal szembeni bírósági felülvizsgálati
kérelmet a büntetés-végrehajtási bíró az iratnak a hozzá érkezésétől számított tizenöt
napon, a kreditpontszámítás vizsgálatáról hozott határozattal szembeni bírósági
felülvizsgálati kérelem esetén harminc napon belül bírálja el. A szigorúbb kezdeti
kategória-besorolással kapcsolatos eljárást annak a bv. intézetnek a székhelye szerint
illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le, ahol az elítélt kockázatelemzési
vizsgálatát elvégezték.
(2) Az azonnali kategória-visszasorolás elrendeléséről hozott határozattal szembeni
bírósági felülvizsgálati kérelmet a büntetés-végrehajtási bíró az iratnak a hozzá
érkezésétől számított öt napon belül bírálja el.
(3) A bűnügyi költséget az állam viseli.
Az elítélt sajtó útján történő nyilatkozattételével, nyilatkozata közzétételével
kapcsolatos eljárás
74. § (1) Az elítéltnek a 124. § szerinti nyilatkozattételét és a 125. § szerinti nyilatkozat
közzétételét megtagadó, határozattal szemben benyújtott bírósági felülvizsgálati
kérelmét a büntetés-végrehajtási bíró az iratnak a hozzá érkezésétől számított öt
napon belül – az iratok alapján – bírálja el.
(2) Ha a bíróság az országos parancsnok határozatát helybenhagyja, a közlésre szánt
anyagot haladéktalanul meg kell semmisíteni.
(3) A bűnügyi költséget az állam viseli.
A fenyítés felülvizsgálata
75. § (1) * A bv. intézet magánelzárás fenyítést kiszabó határozatával szembeni
bírósági felülvizsgálati kérelmet a büntetés-végrehajtási bíró az iratnak a hozzá
érkezésétől számított öt napon belül bírálja el. A büntetés-végrehajtási bíró afelülvizsgálat során a magánelzárás fenyítéssel járó kreditpontlevonás mértékét is
vizsgálja, és amelytől a jogszabályban meghatározott keretek között eltérhet.
(2) A bűnügyi költséget az állam viseli.
(3) * Az (1)–(2) bekezdés irányadó az elzárásra ítéltnek és a szabálysértési elzárást
töltő elkövetőnek, valamint a letartóztatottnak és a rendbírság helyébe lépő elzárásra
kötelezettnek a magánelzárás fenyítést kiszabó határozat elleni bírósági felülvizsgálati
kérelme elbírálására.
75/A. § *
III/A. Fejezet *
Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítási eljárás *
Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítási eljárás alapvető
szabályai *
75/B. § * (1) Kártalanítás jár az elítéltnek a fogvatartása során a jogszabályban előírt
élettér biztosításának hiánya és az ehhez esetlegesen kapcsolódó más, a kínzás,
kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmába ütköző elhelyezési
körülmény, különösen az illemhely elkülönítésének a hiánya, a nem megfelelő
szellőztetés, világítás, fűtés vagy rovarirtás (a továbbiakban együtt: alapvető jogokat
sértő elhelyezési körülmények) által előidézett sérelem miatt.
(2) A kártalanítás minden egyes, az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények
között eltöltött nap után jár.
(3) A kártalanítás megfizetésére az állam köteles.
(4) * Az (1) bekezdésben meghatározott jogcímen további kártérítésnek vagy
sérelemdíjnak, illetve egyéb személyiségi jogi igényérvényesítésnek helye nincs, de az
elítélt jogosult az ezt meghaladó igényét polgári bíróság előtt érvényesíteni.
(5) A kártalanítási kérelem attól a naptól számított hat hónapon belül terjeszthető elő,
amelyen az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények megszűntek. E határidő
elmulasztása jogvesztő. Nem tekinthető az alapvető jogokat sértő elhelyezési
körülmény megszűnésének, ha e körülmény fennállása legfeljebb harminc napra azért
szakad meg, mert az elítélt elhelyezése során a jogszabályban előírt élettér biztosítva
volt.
(6) A kártalanításból nem lehet levonni az elítélt fogvatartásával összefüggő, e törvény
szerint az elítéltet terhelő költséget vagy díjat.
(7) Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítási eljárás e
Fejezetben meghatározott szabályait értelemszerűen alkalmazni kell az egyéb
jogcímen fogvatartottra is.
75/C. § * (1) A kártalanítási eljárás során felmerülő bűnügyi költséget az állam viseli.
(2) Ha az elítélt szabadult, az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti
kártalanítási eljárásban jogi képviselőt hatalmazhat meg. Ez esetben védő alatt a jogi
képviselőt is érteni kell.
A kártalanítási kérelem benyújtása és a büntetés-végrehajtási szervezet által történő
elintézése
75/D. § * (1) A kártalanítási kérelem előterjesztésére az elítélt vagy védője jogosult.
(2) Első alkalommal a kártalanítási kérelem akkor nyújtható be, ha az alapvető jogokat
sértő elhelyezési körülmények legalább két hónapig fennálltak, kivéve, ha
a) a fogvatartott ennél hamarabb szabadul vagy
b) az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények ennél rövidebb idő után
megszűntek.
(3) A kártalanítási kérelem benyújtásától számított hat hónapon belül újabb kérelem
nem terjeszthető elő, kivéve ha
a) a fogvatartott ennél hamarabb szabadult vagy
b) az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények ezalatt az időtartam alatt
megszűntek.
(4) A kártalanítási kérelmet a jogszabályban a kérelem benyújtására rendszeresített
nyomtatványon, a fogvatartás helye szerinti bv. intézetnél, ha pedig az elítélt már
szabadult, annál a bv. intézetnél kell benyújtani, ahonnan a szabadítás történt.(5) A kérelemben meg kell jelölni, hogy az elítélt pontosan melyik bv. intézet
vonatkozásában, milyen időszakra kéri a kártalanítást, és hogy a jogszabályban előírt
élettér biztosításának hiányához kapcsolódó más alapvető jogot sértő elhelyezési
körülmény fennállására hivatkozik-e. A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy az elítélt
javára az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt az EJEB kártérítésre
kötelezte-e az államot, illetve a polgári bíróság ítélt-e meg kártérítést vagy
sérelemdíjat, és ha igen, melyik bíróság, milyen ügyszámon.
75/E. § * A bv. intézet harminc napon belül, ha a kérelem több bv. intézetet érint,
negyvenöt napon belül dönt
a) a kérelem visszautasításáról,
b) a kérelem egyszerűsített elbírálásáról vagy
c) a kérelem büntetés-végrehajtási bíróhoz történő továbbításáról.
75/F. § * (1) A bv. intézet a kérelmet visszautasítja, ha
a) a kérelem elkésett,
b) a kérelem nem felel meg a 75/D. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott
feltételeknek,
c) a kérelem nem az arra jogosulttól származik,
d) a kérelmet nem a jogszabályban a kérelem benyújtására rendszeresített
nyomtatványon nyújtották be,
e) a kérelem nem tartalmazza a jogszabályban meghatározott adatokat és ezért
érdemi elbírálásra alkalmatlan, vagy
f) a kérelemben kifogásolt időszak tekintetében a bv. intézet korábban a kérelem
egyszerűsített elbírálásáról döntött vagy a büntetés-végrehajtási bíró kártalanítást ítélt
meg.
(2) A bv. intézet a kérelem visszautasításáról határozattal dönt, amelyben tájékoztatja
az elítéltet és a védőt a visszautasítás pontos okáról, illetve ha az lehetséges, a
visszautasítási ok elhárításához szükséges hiányosságok pótlásának a lehetőségéről.
(3) A visszautasításról hozott határozattal szemben jogorvoslatnak helye nincs, de az
elítélt vagy a védő a kézbesítéstől számított nyolc napon belül kérheti a kérelemnek a
büntetés-végrehajtási bíróhoz történő felterjesztését. Ennek lehetőségéről az elítéltet
és a védőt a határozatban tájékoztatni kell.
(4) Ha az elítélt vagy a védő a visszautasítást követően nyolc napon belül azt kéri, a
bv. intézet a kérelmet a jogszabályban meghatározott iratokkal együtt nyolc napon
belül továbbítja a büntetés-végrehajtási bíróhoz. Ebben az esetben a bv. intézetnek a
visszautasításról szóló határozata hatályát veszti.
(5) Ha a bv. intézet a kérelmet az (1) bekezdés d) vagy e) pontjában meghatározott ok
miatt utasította vissza és az elítélt vagy a védő a (3) bekezdés szerinti felterjesztés
iránti kérelmével egyidejűleg a visszautasítás alapjául szolgáló hiányosságokat pótolja,
a bv. intézet a (4) bekezdés szerinti továbbítás helyett – ha annak feltételei fennállnak
– a kérelem egyszerűsített elbírálásról dönt vagy a kérelmet a 75/H. §-a alapján
továbbítja a büntetés-végrehajtási bíróhoz.
75/G. § * (1) A bv. intézet határozattal a kérelem egyszerűsített elbírálásáról dönt, ha
a) nincs helye a kérelem visszautasításának,
b) az elítéltnek a jogszabályban előírt élettér biztosításának hiánya miatti kifogása
megalapozott,
c) a fogvatartás alapjául szolgáló büntetőügyben a bíróság nem ítélt meg polgári jogi
igényt, illetve a polgári jogi igény érvényesítését nem utasította egyéb törvényes útra,
d) a kérelemben kifogásolt időszakra vonatkozóan az alapvető jogokat sértő
elhelyezési körülmények miatt
da) az elítélt korábban a büntetés-végrehajtási bíróhoz kártalanítási kérelmet nem
nyújtott be vagy ilyen kérelmet a bv. intézet a büntetés-végrehajtási bíróhoz nem
továbbított,
db) az EJEB az államot nem kötelezte kártérítésre,
dc) a kérelem alapján megállapítható, hogy az elítélt részére a polgári bíróság
kártérítést vagy sérelemdíjat nem ítélt meg.(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a bv. intézet nem
vizsgálja, hogy az elítéltnek a jogszabályban előírt élettér biztosításának hiányához
kapcsolódó más alapvető jogot sértő elhelyezési körülmény fennállására vonatkozó
kifogása megalapozott-e.
(3) Egyszerűsített elbírálás esetén a kártalanítás egy napra eső összege ezerkettőszáz
forint.
(4) A bv. intézet a kártalanítás összegét a kártalanítás napi tételének és az alapvető
jogokat sértő elhelyezési körülmények között fogvatartásban töltött napok számának a
szorzataként állapítja meg.
(5) A kérelem egyszerűsített elbírálása esetén az alapvető jogokat sértő elhelyezési
körülmények között fogvatartásban töltött idő a kérelemben kifogásolt időszak lehet,
ami legfeljebb a kérelem keltének napjáig terjedhet.
(6) Az egyszerűsített elbírálásról hozott határozattal szemben jogorvoslatnak helye
nincs, de az elítélt vagy a védő a kézbesítéstől számított nyolc napon belül kérheti a
kérelemnek a büntetés-végrehajtási bíróhoz történő felterjesztését. Ennek
lehetőségéről az elítéltet és a védőt a határozatban tájékoztatni kell.
(7) Ha az elítélt vagy a védő az egyszerűsített elbírálást követően nyolc napon belül
azt kéri, a bv. intézet a kérelmet és az egyszerűsített elbírálásról szóló határozatot a
jogszabályban meghatározott iratokkal együtt nyolc napon belül továbbítja a büntetés-
végrehajtási bíróhoz. Ebben az esetben a bv. intézetnek az egyszerűsített elbírálásról
szóló határozata hatályát veszti.
(8) Ha az elítélt vagy a védő a (7) bekezdés szerinti felterjesztés iránti kérelmében
kizárólag elírásra vagy számítási hibára hivatkozik, a bv. intézet a (7) bekezdés szerinti
továbbítás helyett – ha annak feltételei fennállnak – a határozatot a 23. §-ban
meghatározottak szerint kijavítja.
(9) Ha az elítélt vagy a védő nem kérte az egyszerűsített elbírálás során hozott
határozat büntetés-végrehajtási bírónak történő megküldését, a bv. intézet nyolc
napon belül a határozatot megküldi az igazságügyért felelős miniszternek.
75/H. § * Ha nincs helye a kérelem visszautasításának és az egyszerűsített
elbírálásának sem, akkor a bv. intézet a kérelmet a jogszabályban meghatározott
iratokkal együtt továbbítja a büntetés-végrehajtási bíróhoz.
75/I. § * (1) A 75/D. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja, illetve (3) bekezdés a) vagy b)
pontja alapján benyújtott kérelem kivételével az alapvető jogokat sértő elhelyezési
körülmények fennállása esetén a kérelem elintézése mellett a 75/E. §-ban
meghatározott határidőn belül a bv. intézet parancsnoka megteszi a szükséges
intézkedéseket e körülmények megszüntetése vagy a sérelem ellensúlyozása
érdekében. A bv. intézet parancsnoka – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel –
az intézkedésről határozattal dönt.
(2) Ha a jogszabályban előírt élettér biztosításának hiányából eredő alapvető jogokat
sértő elhelyezési körülmény megszüntetése az adott bv. intézeten belül nem oldható
meg, a bv. intézet parancsnoka soron kívül kezdeményezi a BVOP-nál az elítéltnek a
jogszabályban előírt élettér biztosítására alkalmas más bv. intézetbe való átszállítását.
A BVOP a megkeresésről nyolc napon belül, indokolt határozattal dönt. Az átszállításról
való döntés során figyelemmel kell lenni az elítélt kapcsolattartási jogára.
(3) Ha a jogszabályban előírt élettér biztosításának hiányából eredő alapvető jogokat
sértő elhelyezési körülmény megszüntetése sem az adott bv. intézeten belül, sem más
bv. intézetbe való átszállítással nem oldható meg, a bv. intézet parancsnoka intézkedik
a sérelem ellensúlyozása érdekében, ha annak feltételei biztosítottak.
A büntetés-végrehajtási bíró eljárása az alapvető jogokat sértő elhelyezési
körülményekből eredő sérelem orvoslására
75/J. § * (1) A kártalanítási kérelemmel kapcsolatos eljárást annak a bv. intézetnek a
székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le, amely a kérelmet
továbbította, abban az esetben is, ha az elítéltet ezt követően átszállítják. Ha az elítélt
szabadult, az eljárást a szabadítást végző bv. intézet székhelye szerint illetékes
büntetés-végrehajtási bíró folytatja le, de az elítélt vagy a védő a kérelmében kérheti,hogy az elítélt lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerint illetékes büntetés-
végrehajtási bíró járjon el.
(2) A büntetés-végrehajtási bíró a kártalanítási kérelemről iratok alapján is
meghozhatja a döntést, illetve az ügyészség véleményének beszerzését mellőzheti.
75/K. § * (1) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vizsgálja, hogy az elítélt javára az
alapvető jogot sértő elhelyezési körülmények miatt az EJEB az államot kártérítésre
kötelezte-e, illetve a polgári bíróság ítélt-e meg kártérítést vagy sérelemdíjat, és ha
igen, a büntetés-végrehajtási bíró a döntés előtt beszerzi a vonatkozó határozatokat.
(2) A büntetés-végrehajtási bíró döntése a kérelemhez kötött.
(3) Ha a kérelem nem tartalmazza a jogszabályban meghatározott adatokat, a
büntetés-végrehajtási bíró – a hiányok megjelölése mellett – tizenöt napos határidő
megadásával felhívja az elítéltet és a védőt a kérelem hiányosságainak pótlására. Ha
az elítélt vagy a védő a hiánypótlásnak az előírt határidőn belül nem vagy csak
részben tesz eleget, a kérelmet a rendelkezésre álló adatok alapján kell elbírálni.
(4) Ha az elítélt a kérelem benyújtását követően ismeretlen helyre távozott, és a
büntetés-végrehajtási bíró az eljárást felfüggeszti, öt év elteltével az eljárás
megszűnik.
75/L. § * A büntetés-végrehajtási bíró a kérelmet annak a bírósághoz érkezését
követően harminc napon belül érdemi vizsgálat nélkül az iratok alapján elutasítja, ha
a) a kérelem elkésett,
b) a kérelem nem felel meg a 75/D. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott
feltételeknek,
c) a kérelem nem az arra jogosulttól származik,
d) a kérelmet nem a jogszabályban a kérelem benyújtására rendszeresített
nyomtatványon nyújtották be,
e) a kérelem a 75/K. § (3) bekezdése szerinti hiánypótlás ellenére érdemi elbírálásra
alkalmatlan, vagy
f) a kérelemben megjelölt időszakra vonatkozóan az alapvető jogokat sértő elhelyezési
körülmények miatt
fa) az elítélt részére a büntetés-végrehajtási bíró kártalanítást ítélt meg vagy a bv.
intézet egyszerűsített elbírálás keretében kártalanításról döntött,
fb) az EJEB az államot kártérítésre kötelezte, vagy
fc) az elítélt részére a polgári bíróság kártérítést vagy sérelemdíjat ítélt meg.
75/M. § * (1) Ha a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának nincs helye és az
elítéltnek kártalanítás jár, a büntetés-végrehajtási bíró hivatalból megvizsgálja, hogy a
fogvatartás alapjául szolgáló büntetőügyben az eljáró bíróság a sértett vagy örököse
javára polgári jogi igényt ítélt-e meg, vagy a polgári jogi igény érvényesítését egyéb
törvényes útra utasította-e.
(2) Ha a büntetés-végrehajtási bíró megállapítja, hogy nincs az (1) bekezdésben
meghatározott feltételnek megfelelő sértett, a kártalanítási kérelemről annak a
bírósághoz érkezését követően hatvan napon belül dönt.
(3) Ha a büntetés-végrehajtási bíró megállapítja, hogy van az (1) bekezdésben
meghatározott feltételnek megfelelő sértett, tizenöt napos határidő megadásával
felhívja a sértettet, hogy nyilatkozzon a jogszabályban meghatározott, a kérelem
elbírálásához szükséges körülményekről.
(4) Ha a sértett megkeresése hatvan napon belül nem vezetett eredményre, a
büntetés-végrehajtási bíró a polgári jogi igény, illetve a bűncselekmény miatt megítélt
kártérítés vagy sérelemdíj megtérülésének figyelmen kívül hagyásával hozza meg a
döntést.
(5) Ha a sértett a (3) bekezdés alapján bejelentette, hogy igényt tart a még fennálló
követelés kielégítésére, a büntetés-végrehajtási bíró a polgári jogi igény, illetve a
bűncselekmény miatt megítélt kártérítés vagy sérelemdíj teljesítésével kapcsolatosan
beszerzi az elítélt nyilatkozatát.
(6) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a büntetés-végrehajtási bíró a
kártalanítási kérelemről annak a bírósághoz érkezését követően százhúsz napon belül
dönt.75/N. § * (1) Kártalanítás megítélése esetén a büntetés-végrehajtási bíró az
elhelyezési körülményeket összességükben értékeli, és az okozott sérelem mértékének
megfelelően határozza meg a kártalanítás napi tételének az összegét, majd ezt
követően állapítja meg a kártalanítás összegét a kártalanítás napi tételének és az
alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények között fogvatartásban töltött napok
számának a szorzataként.
(2) A kártalanítás büntetés-végrehajtási bíró által történő megítélése esetén a
kártalanítás egy napra eső összege legalább ezerkettőszáz forint, legfeljebb
ezerhatszáz forint.
(3) A kártalanítás megítélése esetén az alapvető jogokat sértő elhelyezési
körülmények között fogvatartásban töltött idő a kérelemben kifogásolt időszak lehet,
ami legfeljebb a kérelem keltének napjáig terjedhet.
(4) A büntetés-végrehajtási bíró a határozatban megállapítja a polgári jogi igény,
illetve a bűncselekmény miatt megítélt kártérítés vagy sérelemdíj jogosultjának a még
fennálló követelése erejéig a kártalanításból történő levonásra való jogosultságát, ha
a) a sértett javára megítélt polgári jogi igényt, illetve a bűncselekmény miatt megítélt
kártérítést vagy sérelemdíjat az elítélt még nem vagy csak részben teljesítette, és
b) az elítélt vagy védője ilyen irányú védekezését vizsgálva megállapította, hogy a
Polgári Törvénykönyv szerinti elévülési idő még nem telt el.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a büntetés-végrehajtási bíró a jogosult
még fennálló követelésének az összegét arra tekintet nélkül állapítja meg, hogy a
kártalanítási kérelemben kifogásolt fogvatartás alapjául szolgáló büntetőügyben az
elítélt felelősségét olyan bűncselekmény miatt is megállapították, amelynek a polgári
jogi igény, illetve a bűncselekmény miatt megítélt kártérítés vagy sérelemdíj jogosultja
nem volt sértettje.
(6) Ha a kártalanítási kérelemben kifogásolt fogvatartás alapjául több büntetőügy
szolgált, a (4) bekezdésben meghatározott esetben a büntetés-végrehajtási bíró a
jogosult még fennálló követelésének az összegét arra tekintet nélkül állapítja meg,
hogy az elítélt felelősségét olyan bűncselekmény miatt is megállapították, amelynek a
polgári jogi igény, illetve a bűncselekmény miatt megítélt kártérítés vagy sérelemdíj
jogosultja nem volt sértettje.
(7) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a büntetés-végrehajtási bíró határozata
tartalmazza az arra történő figyelmeztetést is, hogy az igazságügyért felelős miniszter
által ténylegesen kifizetett összeg az esetlegesen fennálló egyéb kielégítendő
követelésekre, valamint a polgári jogi igény, illetve a bűncselekmény miatt megítélt
kártérítés vagy sérelemdíj jogosultja javára már korábban teljesített kifizetésekre
tekintettel a határozatban megállapítottnál alacsonyabb lehet.
(8) A büntetés-végrehajtási bíró határozata ellen bejelentett fellebbezésnek a
kártalanítás kifizetésére halasztó hatálya van.
(9) A büntetés-végrehajtási bíró a jogerős határozatot a jogerőre emelkedést követő
tizenöt napon belül megküldi az igazságügyért felelős miniszternek.
Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt megítélt kártalanítás
kifizetése
75/O. § * (1) A kártalanítással összefüggő kifizetés iránt az igazságügyért felelős
miniszter intézkedik a bv. intézet határozatának vagy a büntetés-végrehajtási bíró
jogerős ügydöntő végzésének (a továbbiakban együtt: kártalanítási döntés) az
igazságügyért felelős miniszterhez történő érkezésétől számított
a) kilencven napon belül,
b) a 75/R. § (1) bekezdése szerinti esetben százhúsz napon belül.
(2) Az igazságügyért felelős miniszter a kártalanítási döntés érkezésétől számított tíz
napon belül a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szerve által vezetett
nyilvántartás alapján ellenőrzi, hogy az elítélttel szemben van-e olyan végrehajtási
eljárás, amely érdemi befejezéssel nem érintett.
(3) Ha (2) bekezdés szerinti ellenőrzés alapján adat merül fel arra vonatkozóan, hogy
érdemi befejezéssel nem érintett végrehajtási eljárás van a nyilvántartásban, azigazságügyért felelős miniszter tíz napon belül megkeresi a Magyar Bírósági
Végrehajtói Kar hivatali szervét. A megkeresésben közölni kell
a) az elítélt természetes személyazonosító adatait,
b) az elítélt javára megítélt kártalanítás tényét,
c) az elítélt javára megítélt kártalanítás összegét és
d) a kifizetés (1) bekezdés a) pontjában meghatározott határidejét és az ügy
azonosítását elősegítő azonosító adatot.
(4) A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szerve a kapott értesítést tíz napon belül
megküldi az elítélttel szemben érdemi befejezéssel nem érintett végrehajtási eljárást
folytató végrehajtónak. A végrehajtó az (1) bekezdés a) pontja szerinti teljesítési
határnapot megelőző huszadik napig az igazságügyért felelős miniszterhez
beérkezően foganatosíthat követelésfoglalást az elítélt javára megítélt kártalanítás
terhére.
(5) A végrehajtó a (4) bekezdés szerinti értesítés alapján kizárólag abban az esetben
foganatosíthat a 75/P. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott követelésre
vonatkozó követelésfoglalást, ha
a) előtte nincs folyamatban a 75/P. § (1) bekezdés a), illetve b) pontjában
meghatározott követelésre vonatkozó végrehajtási eljárás, vagy
b) az elítélt javára megítélt kártalanítás összege meghaladja az általa folytatott
végrehajtási eljárás alapját képező, a 75/P. § (1) bekezdés a), illetve b) pontjában
meghatározott követelések összegét.
(6) A végrehajtó nem foganatosíthat a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII.
törvény (a továbbiakban: Vht.) 4. §-a alapján általa folytatott, közigazgatási
végrehajtás hatálya alá tartozó követelésre vonatkozó követelésfoglalást.
(7) A (3) bekezdés szerinti esetben a kártalanítás kifizetésére csak a végrehajtó által
foganatosított követelésfoglalást követően kerülhet sor azzal, hogy ha
a) a követelésfoglalás az (1) bekezdés a) pontja szerinti teljesítési határnapot
megelőző huszadik napig nem érkezik meg az igazságügyért felelős miniszterhez,
vagy
b) a követelésfoglalás nem tartalmazza a követelésnek a 75/P. § (1) bekezdése szerinti
jogcímét, a fennálló követelés összegét, és a feleknek a végrehajtó rendelkezésére álló
adatait,
akkor a kártalanítás kifizetésére annak figyelmen kívül hagyásával kerül sor.
(8) Ha a végrehajtó által foganatosított követelésfoglalás és a büntetés-végrehajtási
bíró határozatában megállapított, a polgári jogi igény, illetve a bűncselekmény miatt
megítélt kártérítés vagy sérelemdíj jogosultjának még fennálló követelése ugyanazon
követelésre vonatkozik, az igazságügyért felelős miniszter a büntetés-végrehajtási bíró
határozata erre vonatkozó részének a figyelmen kívül hagyásával a végrehajtó által
foganatosított követelésfoglalást teljesíti.
(9) Ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy az igazságügyért felelős miniszter a
polgári jogi igény, illetve a bűncselekmény miatt megítélt kártérítés vagy sérelemdíj
jogosultjának a büntetés-végrehajtási bíró határozatában a 75/N. § (4) bekezdése
alapján megállapított ugyanazon követelésére tekintettel korábban a jogosult javára
már kifizetést teljesített, az újabb kifizetés összegét ennek figyelembevételével
állapítja meg és teljesíti.
75/P. § * (1) Ha a kártalanítás összege nem fedezi a kielégítendő valamennyi
követelést, a kifizetés során a kielégítési sorrend a következő:
a) a gyermektartásdíj iránti követelés,
b) a büntetés-végrehajtási bíró határozatában a 75/N. § (4) bekezdése alapján
megállapított vagy a végrehajtó követelésfoglalásával érintett, bűncselekmény miatt
megítélt polgári jogi igény, illetve a bűncselekmény miatt megítélt kártérítés vagy
sérelemdíj,
c) a végrehajtó követelésfoglalásával érintett más jogcímen fennálló követelés.
(2) Az (1) bekezdés b) pontját alkalmazni kell a fogvatartás alapjául szolgáló
büntetőügyön kívül bármely más, az elítélt által elkövetett bűncselekmény miatt
megítélt polgári jogi igény vagy bűncselekmény miatt megítélt kártérítés vagysérelemdíj esetén is, ha azzal kapcsolatban a végrehajtó követelésfoglalást
foganatosított.
(3) Ha a kártalanítás összege nem fedezi az azonos soron felsorolt valamennyi
követelést, akkor e követeléseket a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel
arányosan kell kielégíteni.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben, ha az (1) bekezdés c) pontjában
meghatározott követelésekre is kibocsátottak követelésfoglalást, az igazságügyért
felelős miniszter ezen, az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott soron felsorolt
követelések esetén arányosítás nélkül teljesíti a követelésfoglalást. Ebben az esetben
az igazságügyért felelős miniszter a kártalanítási összegnek az (1) bekezdés a) és b)
pontjában meghatározott követelések esetleges levonása után fennmaradó részét egy
összegben teljesíti,
a) ha egy végrehajtó intézkedett követelésfoglalás iránt, akkor ennek a végrehajtónak,
aki ezt követően a Vht. VIII. Fejezetében meghatározottakra tekintettel gondoskodik a
követelések kielégítéséről;
b) ha több végrehajtó intézkedett követelésfoglalás iránt, akkor annak a
végrehajtónak, akinek az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott követelésre
vonatkozó követelésfoglalása elsőként érkezett be az igazságügyért felelős
miniszterhez, aki ezt követően a Vht.-ban meghatározottakra tekintettel gondoskodik a
többi végrehajtó által benyújtott követelésfoglalások figyelembevételével a felosztás
végrehajtásáról és a követelések kielégítéséről.
(5) A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az igazságügyért felelős
miniszter a kifizetéssel egyidejűleg tájékoztatja a végrehajtót a többi, az ügyben az (1)
bekezdés c) pontjában meghatározott követelésre vonatkozó követelésfoglalást
benyújtó végrehajtó nevéről és az általuk foganatosított követelésfoglalásokkal
érintett végrehajtási ügyek ügyszámáról.
(6) Ha az igazságügyért felelős miniszter a 75/O. § (1) bekezdés a) pontjában
meghatározott határidőn belül nem vagy nem a teljes összegben teljesíti a végrehajtó
által foganatosított követelésfoglalást, azt külön tájékoztatás nélkül úgy kell tekinteni,
hogy az (1), (3) és (4) bekezdésben meghatározottakra tekintettel a kártalanítás
összege nem fedezte a kielégítendő valamennyi követelést.
75/Q. § * (1) Ha az elítélt a kártalanítás iránti kérelmet a fogvatartása alatt nyújtotta
be és részére kifizetést kell teljesíteni, az igazságügyért felelős miniszter rövid úton a
BVOP megkeresésével ellenőrzi, hogy az elítélt fogvatartása a kifizetés 75/O. § (1)
bekezdésében meghatározott határidejéig várhatóan fennáll-e.
(2) Ha a BVOP az igazságügyért felelős minisztert arról tájékoztatja, hogy az elítélt már
szabadult, az igazságügyért felelős miniszter mindaddig nem teljesíti a kifizetést, amíg
az elítélt a 75/S. § (2) bekezdése alapján a számlaszám megváltozását be nem jelenti.
(3) Ha a BVOP az igazságügyért felelős minisztert arról tájékoztatja, hogy az elítélt a
kifizetés 75/O. § (1) bekezdésében meghatározott határidejéig várhatóan szabadulni
fog, az igazságügyért felelős miniszter abban az esetben teljesíti a kifizetést, ha azt a
75/R. §-ban meghatározottakra tekintettel teljesíteni lehet. Ha nem teljesíthető a
kifizetés, a (2) bekezdésben meghatározottak szerint kell eljárni.
75/R. § * (1) Ha az elítélt részére kifizetést kell teljesíteni, a kifizetést megelőzően a
75/O. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott határidőre figyelemmel az
igazságügyért felelős miniszter megkeresi az állami adó- és vámhatóságot, hogy az
adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény hatálya alá
tartozó végrehajtási eljárás folyamatban léte esetén a szükséges végrehajtási
cselekményeket foganatosítsa.
(2) A megkeresésben közölni kell
a) az elítélt természetes személyazonosító adatait,
b) az elítéltnek kifizetendő kártalanítás összegét,
c) az elítélt által a kifizetésre megjelölt számla számát, és
d) a kifizetés tervezett napját.
(3) Ha az állami adó- és vámhatóság a megkeresés alapján azt állapítja meg, hogy az
elítélttel szemben az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szólótörvény hatálya alá tartozó végrehajtási eljárás nincs folyamatban, az igazságügyért
felelős miniszter által megküldött személyes adatokat azonnal törli.
75/S. § * (1) A kifizetés
a) a kártalanítási döntés alapján az elítélt részére
aa) – ha fogva van – a bv. intézet által kezelt letéti számlájára való átutalással,
ab) szabadlábra helyezését követően kizárólag olyan fizetési számlára való
átutalással, amelynek számlatulajdonosa és a számla feletti kizárólagos rendelkezési
jogosultja az elítélt,
b) a polgári jogi igény vagy a bűncselekmény miatt megítélt kártérítés vagy sérelemdíj
jogosultja részére, az általa megjelölt számlaszámra utalással vagy a lakcímére
történő kézbesítéssel
történik.
(2) A teljesítési adatok, így különösen a számlaszám megváltoztatását, az elítélt,
illetve a polgári jogi igény vagy a bűncselekmény miatt megítélt kártérítés vagy
sérelemdíj jogosultja az igazságügyért felelős miniszterhez megtett bejelentéssel –
legfeljebb egy alkalommal – kezdeményezheti. A számlaszám megváltoztatása esetén
az elítéltnek igazolnia kell, hogy az a saját nevére szól. A változás akkor vehető
figyelembe, ha a kifizetés még nem történt meg.
(3) Az igazságügyért felelős miniszter a 75/O. § (3) bekezdése szerinti végrehajtási
eljárással kapcsolatos személyes adatokat a kártalanítás kifizetése céljából, a fejezeti
kezelésű előirányzat terhére történő kifizetések bizonylatainak a jogszabályban
rögzített megőrzési határidejéig kezelheti.
IV. Fejezet
Az adatkezelésre vonatkozó rendelkezések
76. § (1) E törvényben meghatározott feladatai teljesítése céljából a bíróság, az
ügyészség és a végrehajtásért felelős szerv a büntetések, az intézkedések, egyes
kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtására vonatkozó adatokat,
továbbá a végrehajtással összefüggésben az elítéltre vagy az egyéb jogcímen
fogvatartottra vonatkozó személyes adatokat kezeli.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatkezelés kiterjed
a) a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség megnevezésére, határozatának számára
és keltére, jogerőre emelkedésének napjára, a kiszabott büntetés, alkalmazott
intézkedés nemére, tartamára és mértékére, az előírt magatartási szabályra vagy
kötelezettségre, a bűncselekmény Btk. szerinti megnevezésére és minősítésére, az
elkövetői minőségre, valamint a bűnismétlésre vonatkozó adatokra,
kényszerintézkedés esetén az eljáró bíróság, ügyészség megnevezésére és az
ügyszámra, az ezzel kapcsolatos valamennyi határozat keltére, jogerőre
emelkedésének napjára, továbbá a kényszerintézkedés tartamára,
b) * az elítélt, vagy az egyéb jogcímen fogvatartott természetes személyazonosító
adataira, nemére, állampolgárságára, – hontalan személy esetén – a hontalansága
tényére, lakcímére, értesítési címére, tényleges tartózkodási helyére, kézbesítési
címére, elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségére, elektronikus levelezési
címére, hangkapcsolatot biztosító vagy más elektronikus elérhetőségére, katona elítélt
esetén annak rendfokozatára, címzetes rendfokozatára, valamint állományilletékes
alakulata vagy testülete megnevezésére és címére,
c) az elítélt vagy a kényszerintézkedés hatálya alatt álló családi állapotára, iskolai
végzettségére és szakképzettségére, a kényszergyógykezelt családi állapotára,
d) az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott törvényes képviselőjének,
meghatalmazott vagy kirendelt védőjének, jogi eljárásban eljáró képviselőjének,
valamint a kényszergyógykezelt házastársának, továbbá nem magyar állampolgárságú
fogvatartott esetén az állampolgársága szerinti diplomáciai vagy konzuli képviselet
eljáró tagjának családi és utónevére, továbbá – ha azokat megadja – a levelezési
címére, telefonszámára, illetve e-mail címére,
e) az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott részére kiállított, a
személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány és járművezetéstőleltiltás hatálya alatt álló esetében a vezetői engedély okmányazonosítójára és
érvényességi idejére, továbbá az okmányt kiállító hatóság megnevezésére,
f) * a szabadságvesztés és az elzárás hatálya alatt álló arcképmására és hangjára,
társadalombiztosítási azonosító jelére, az egészségügyről szóló törvényben
meghatározott egészségügyi adataira (a továbbiakban: egészségügyi adat), esetleges
káros szenvedélyeire, szociális helyzetére, így különösen családi körülményeire,
valamint jövedelmi és vagyoni körülményeire vonatkozó adataira, a választójoggal
nem rendelkező elítélt személyi azonosítójára, valamint a végrehajtás helyére, kezdő
és befejező időpontjára,
g) * a közérdekű munkára ítélt társadalombiztosítási azonosító jelére, egészségügyi
adataira, szociális helyzetére, foglalkozására, munkahelyére, munkarendjére és tanulói
jogviszonyára, tanulmányi rendjére, valamint családi körülményeire vonatkozó
adataira, továbbá – ha azokat megadja – a levelezési címére, telefonszámára, illetve e-
mail címére, valamint a végrehajtás helyére, kezdő és befejező időpontjára, valamint a
ledolgozott napok számára,
h) * a közügyektől eltiltott esetén a népképviseleti szerv testületében vagy
bizottságában korábban betöltött tagságára, civil szervezetben betöltött vezetői
tisztségére, köztestületben vagy közalapítványban viselt tisztségére, volt katonai
rendfokozatára, volt címzetes rendfokozatára, volt belföldi vagy külföldi kitüntetésére,
a hivatalos személyi minőséget korábban megalapozó jogviszonyára, törvényben
kihirdetett nemzetközi szerződéssel létrehozott szervezet közgyűlésébe, testületébe
történt korábbi delegálására vonatkozó adataira, illetve az arra vonatkozó adatokra,
hogy korábban védőként vagy jogi képviselőként járt el,
i) * a pártfogó felügyelet alatt álló b) pont szerinti adataira, egészségügyi adataira,
esetleges káros szenvedélyeire, foglalkozására, munkahelyére vagy tanulói
jogviszonyára, szociális helyzetére, így különösen családi körülményeire,
lakáskörülményeire, jövedelmi és vagyoni körülményeire vonatkozó adataira, valamint
a bűnismétlési kockázatok valószínűségére és az azt megalapozó adatokra, így a
bűnügyi személyes adataira, fiatalkorú esetén tanulmányi eredményeire, az oktatási
intézményben tanúsított magaviseletére, pedagógiai jellemzésére, továbbá a külön
magatartási szabály végrehajtásával összefüggésben a sértett vagy egyéb érintett
természetes személyazonosító adataira, lakcímére, értesítési címére, tényleges
tartózkodási helyére, kézbesítési címére, elektronikus levelezési címére,
hangkapcsolatot biztosító vagy más elektronikus elérhetőségére,
j) a kényszergyógykezelés és a javítóintézeti nevelés hatálya alatt álló arcképmására,
társadalombiztosítási azonosító jelére, egészségügyi adataira, esetleges káros
szenvedélyeire, szociális helyzetére, így különösen családi viszonyaira,
lakáskörülményeire, valamint jövedelmi és vagyoni körülményeire vonatkozó adataira,
fiatalkorú esetén tanulmányi eredményeire, az oktatási intézményben tanúsított
magaviseletére, pedagógiai jellemzésére, továbbá javítóintézeti nevelés esetén a
végrehajtás helyére, kezdő és befejező időpontjára,
k) az utógondozott társadalombiztosítási azonosító jelére, egészségügyi adataira,
esetleges káros szenvedélyeire, szociális helyzetére, így különösen családi viszonyaira,
lakáskörülményeire, valamint jövedelmi és vagyoni körülményeire vonatkozó adataira,
l) * a kényszerintézkedés hatálya alatt álló arcképmására és hangjára,
társadalombiztosítási azonosító jelére, egészségügyi adataira, esetleges káros
szenvedélyeire, valamint a végrehajtás helyére, kezdő és befejező időpontjára,
m) * az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott jogai gyakorlásához és
kötelezettségei teljesítéséhez szükséges további személyes adatokra, különösen az
egészségügyi állapotára, esetleges káros szenvedélyeire vonatkozó vagy a bűnügyi
személyes adataira, valamint külföldi állampolgárságú elítélt vagy egyéb jogcímen
fogvatartott esetén az idegenrendészeti kiutasítására vonatkozó adataira,
n) az elítéltnek vagy az egyéb jogcímen fogvatartottnak a végrehajtással
összefüggésben keletkezett kártérítési és egyéb fizetési kötelezettségére, kártérítési
igényére vonatkozó adatokra és a keresményét terhelő fizetési kötelezettségekre,o) a büntetések és az intézkedések végrehajtására vonatkozó adatokra, így különösen
a végrehajtás elhalasztásával, a végrehajtás kezdő és befejező időpontjával, a
foganatosítás helyével és körülményeivel, a jutalmazással és a fenyítéssel, a
végrehajtás félbeszakításával és annak okával, valamint a büntetés végrehajtását
kizáró ok vagy végrehajtási akadály bekövetkezésével kapcsolatos adatokra,
p) * pártfogó felügyelői vélemény, környezettanulmány, megelőző pártfogó felügyelői
vélemény vagy jelentés készítése esetén a terhelt családi állapotára, iskolai
végzettségére, szakképzettségére, foglalkozására, munkahelyére vagy tanulói
jogviszonyának adataira, egészségügyi adataira, esetleges káros szenvedélyeire,
szociális helyzetére, így különösen családi körülményeire, lakáskörülményeire,
jövedelmi és vagyoni körülményeire vonatkozó adataira, valamint a bűnismétlési
kockázatok valószínűségére és az azt megalapozó adatokra, így a bűnügyi személyes
adataira, továbbá a sértett azon személyes adataira, amelyek a részére adandó
jóvátételhez szükségesek, fiatalkorú esetén tanulmányi eredményeire, az oktatási
intézményben tanúsított magaviseletére, pedagógiai jellemzésére,
q) a büntetőeljárásban vagy az elítélttel kapcsolatos egyéb – bírósági, ügyészségi,
közjegyzői, közigazgatási – eljárásban keletkezett azon iratokra, amelyeket jogszabály
rendelkezése alapján a végrehajtásért felelős szerv részére meg kell küldeni,
r) * a szabálysértési elzárás hatálya alatt álló arcképmására és hangjára,
társadalombiztosítási azonosító jelére, egészségügyi adataira, esetleges káros
szenvedélyeire, valamint a végrehajtás helyére, kezdő és befejező időpontjára,
s) * a reintegrációs őrizet elrendelése feltételeinek megállapítása és a
környezettanulmány elkészítése körében a reintegrációs őrizet végrehajtására
kijelölendő lakás tekintetében az elítélt vagy a befogadó nyilatkozatot tevő
lakáshasználati jogára és a lakás elektromos áramellátását igazoló előfizetői adatokra,
a befogadó környezetre és a lakásban lakó más személyeknek az elítélt befogadására
való készségére, az elítélt családi állapotára, iskolai végzettségére, szakképzettségére,
foglalkozására, munkavállalási, illetve tanulmányi lehetőségeire, egészségügyi
adataira, esetleges káros szenvedélyeire, szociális helyzetére, így különösen családi
körülményeire, lakáskörülményeire, jövedelmi és vagyoni körülményeire vonatkozó
adataira, a bűnismétlési kockázatok valószínűségére és az azt megalapozó adatokra,
így a bűnügyi személyes adataira, továbbá a reintegrációs őrizet ellenőrzése során az
elítélt munkahelyére, illetve tanulói jogviszonyára vonatkozó adataira, valamint
fiatalkorú esetén tanulmányi eredményeire, az oktatási intézményben tanúsított
magaviseletére, pedagógiai jellemzésére,
t) * az átmeneti részlegre helyezés feltételeinek megállapítása és a
környezettanulmány elkészítése körében az elítélt által eltávozásra, illetve
letelepedésre megjelölt lakás tekintetében az elítélt lakáshasználati jogára és
lakáskörülményeire, a befogadó környezetre, az elítélt családi állapotára, iskolai
végzettségére, szakképzettségére, foglalkozására, egészségügyi adataira, esetleges
káros szenvedélyeire, szociális helyzetére, így különösen családi körülményeire,
jövedelmi és vagyoni körülményeire vonatkozó adataira, valamint a bűnismétlési
kockázatok valószínűségére és az azt megalapozó adatokra, így a bűnügyi személyes
adataira,
u) * az elítélt életvitelére – ideértve a büntetés vagy az intézkedés végrehajtásának
megkezdése előtti időszakot is – és közbiztonsági kockázatára vonatkozó rendőri
jelentés esetén
ua) az elítélt családi körülményeire, így különösen a vele együtt élő hozzátartozóihoz
fűződő viszonyára, lakhatási és megélhetési körülményeire vonatkozó adatokra,
ub) az arra vonatkozó adatra, hogy a fogvatartást foganatosító intézet ideiglenes
elhagyása vagy szabadulása esetére az elítélt által a tartózkodása helyeként megjelölt
lakcím, illetve tényleges tartózkodási hely szerinti lakásban lakó más személyek
készek-e az elítélt befogadására,
uc) annak valószínűségére, hogy az elítélt megjelenése a lakókörnyezetben félelmet
vagy megbotránkozást keltene-e, vagy esetlegesen az elítélt veszélyben lenne-e az
elkövetett bűncselekmény miatt és az azt megalapozó adatokra,ud) az elítélt életvitelére vonatkozó adatokra, esetleges káros szenvedélyére, ismert
bűnözői csoporttal vagy ilyen csoportba tartozó személlyel való esetleges
kapcsolatára, továbbá arra, hogy az elítélttel szemben indult-e újabb büntetőeljárás,
ue) az arra vonatkozó adatra, hogy abban a büntetőeljárásban, amelyben az adott
büntetést kiszabták vagy intézkedést alkalmazták, az elítélttel szemben bocsátottak-e
ki elfogatóparancsot, elfogásakor tanúsított-e ellenállást, továbbá arra, hogy szökés
vagy elrejtőzés veszélye miatt elrendelték-e személyi szabadságot érintő
kényszerintézkedését, bűnügyi felügyelet elrendelése esetén a végrehajtásra
vonatkozó adatokra,
uf) annak valószínűségére, hogy a fogvatartás helyének ideiglenes elhagyása vagy az
elítélt szabadulása esetére az elítélt által megjelölt lakcím, illetve tényleges
tartózkodási hely szerinti település közrendje vagy a közbiztonsága szempontjából
veszélyt jelentene-e és az azt megalapozó adatokra.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni az elítélt adatainak kezelésére
akkor is, ha
a) * az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárás során elrendeli az elítéltnek
a BVEK-ban történő szakorvosi vizsgálatát, vagy
b) * a szabadlábon lévő elítélt feltételes szabadságra bocsátása a Btk. 92–92/B. §-a
alapján beszámított időre figyelemmel esedékes, de a letartóztatást nem a bv.
intézetben töltötte.
(3a) * Az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott (2) bekezdés szerinti adatai,
valamint az elektronikus megfigyelési eszköz által rögzített felvétel és az abban
szereplő személyes adat – a 150. § (7) bekezdésében meghatározott korlátok között –
a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 27/A. § (1)
bekezdése alapján folytatott biztonsági kockázatelemzés során felhasználhatók.
(3b) * Az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott arcképmás- és a
hangazonosításhoz szükséges adata a bv. intézet területén való tartózkodási helyének
meghatározása, mozgásának és tevékenységének ellenőrzése, élete és testi épsége
megóvása, bűncselekmény, szabálysértés vagy fegyelmi vétség elkövetőjének, illetve
a rendkívüli esemény résztvevőjének azonosítása céljából arcképfelismerő vagy
hangfelismerő rendszer alkalmazása során felhasználható.
(3c) * A (3b) bekezdés alkalmazásában
a) arcképmás-azonosításhoz szükséges adat alatt az arcképelemzési nyilvántartásról
és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvényben meghatározott
arcképmás és arcképprofil fogalmat,
b) hangazonosításhoz szükséges adat alatt az informatikai eszköz igénybevételével
készített és feldolgozható hangmintát
kell érteni.
(4) * Az elítélt életvitelére és közbiztonsági kockázatára vonatkozó rendőri jelentésben
a következtetésen, véleményen, elemzésen vagy becslésen alapuló adatokat helyes és
megbízható voltuk mértékére utaló jelzéssel kell ellátni a Rendőrségről szóló 1994. évi
XXXIV. törvény felhatalmazásán alapuló jogszabály szerint.
77. § (1) Az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárások lefolytatása során,
illetve a nemzetközi bűnügyi jogsegély keretében lefolytatott eljárások során, a 76. §
(2) bekezdésében meghatározott adatok közül a kegyelem iránti előterjesztéshez,
továbbá a jogsegélykérelem elintézéséhez és a bűnügyi jogsegélyről szóló
jogszabályokban meghatározott vagy nemzetközi egyezményből eredő egyéb feladatai
teljesítéséhez szükséges személyes adatokat ismerheti meg és kezelheti.
(2) A büntetés-végrehajtásért felelős miniszter a 76. § (2) bekezdésében
meghatározott adatok közül a büntetések félbeszakítása iránti kérelmek elbírálásához
szükséges személyes adatokat ismerheti meg és kezelheti.
(3) A gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter a 76. § (2) bekezdésében
meghatározott adatok közül a javítóintézeti nevelés félbeszakítása iránti kérelmek
elbírálásához szükséges személyes adatokat ismerheti meg és kezelheti.
78. § (1) A rendőrség a 76. § (2) bekezdésében meghatározott adatok közül
a) a Be. szerinti őrizet,b) * ha a letartóztatást, a szabálysértési elzárást rendőrségi fogdában hajtják végre, a
letartóztatás, a szabálysértési elzárás,
c) a pártfogó felügyelet,
d) az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott más ügyben történő előállítása,
szállítása,
e) * a reintegrációs őrizet
végrehajtásához szükséges adatokat ismerheti meg és kezelheti.
(2) * A helyi önkormányzat az utógondozás végrehajtása során az ezekben részt vevő
elítélt természetes személyazonosító adatát ismerheti meg és kezelheti.
(3) A közérdekű munka végzésének helyeként kijelölt munkáltató a 76. § (2)
bekezdésében meghatározott adatok közül az elítélt természetes személyazonosító
adatát, társadalombiztosítási azonosító jelét, egészségügyi adatait, továbbá – ha
azokat megadja – a levelezési címét, telefonszámát, illetve e-mail címét, valamint a
ledolgozott napok számát ismerheti meg és kezelheti.
(4) A szabadságvesztés vagy elzárás büntetést töltő elítélt, illetve a javítóintézeti
nevelés alatt álló személy munkáltatását biztosító gazdálkodó szervezet a
munkáltatásban részt vevő természetes személyazonosító adatait és a büntetés-
végrehajtási szervezet által alkalmazott nyilvántartási számát ismerheti meg és
kezelheti.
79. § Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a 76–78. § alapján kezelt személyes
adatokat a büntetés, az intézkedés, a kényszerintézkedés, vagy a szabálysértési
elzárás végrehajtása befejezésekor vagy végrehajthatósága megszűnésekor törölni
kell.
80. § (1) * A pártfogó felügyelő a közérdekű munka és a pártfogó felügyelet
végrehajtása, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a pártfogó felügyelet
végrehajtása érdekében az érintett következő bűnügyi személyes adatait igényelheti
és veheti át a bűnügyi nyilvántartó szervtől:
a) a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által
magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a
bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII.
törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 11. § (1) bekezdés c)–l) pontjában és (2)
bekezdésében meghatározott adatokat,
b) a Bnytv. 16. § (1) bekezdés c)–l) pontjában és (2) bekezdés m) pontjában
meghatározott adatokat, ha az érintettel szemben kényszergyógykezelést rendeltek el,
c) * a Bnytv. 23. § c) és h) pontjában meghatározott adatokat, ha a terhelttel szemben
letartóztatást, bűnügyi felügyeletet vagy előzetes kényszergyógykezelést rendeltek el.
(2) Az (1) bekezdés alapján átvett adatokat törölni kell, ha
a) azokat a bűnügyi nyilvántartásból törölték,
b) ha a közérdekű munkát vagy a pártfogó felügyeletet végrehajtották, vagy
c) * a közérdekű munka végrehajthatósága, illetve a pártfogó felügyelet végrehajtása
megszűnt.
81. § * Az elítéltek, az egyéb jogcímen fogvatartottak, a feltételes ügyészi
felfüggesztéshez kapcsolódóan pártfogó felügyelet alatt állók és az utógondozottak
adatai – személyazonosításra alkalmatlan módon – statisztikai és tudományos célra
felhasználhatók.
MÁSODIK RÉSZ
A büntetések végrehajtása
V. Fejezet
A szabadságvesztés végrehajtása
Értelmező rendelkezések
82. § E fejezet alkalmazásában
1. * fiatalkorú alatt érteni kell a tizennyolcadik életévét betöltött, de huszonegyedik
életévét meg nem haladott – fiatalkorúak szabadságvesztését töltő – elítéltet is,2. fogvatartotti nyilvántartás: az elítéltről és az egyéb jogcímen fogvatartottról a
büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény szerint vezetett nyilvántartás,
3. kockázatelemzési és kezelési rendszer: az elítélt visszaesési és fogvatartási
kockázatának a felmérése, értékelése és kezelése érdekében kialakított és
működtetett szakmai rendszer,
4. közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvben közeli hozzátartozóként
meghatározott személy és az élettárs,
5. reintegrációs program: az elítélt munkaerő-piaci integrációjának elősegítését, a
befogadást megelőző életkörülményeiből, életviteléből eredő hátrányok csökkentését,
személyisége és szociális készségei fejlesztését célzó reintegrációs programok,
foglalkozások,
6. * kategória: az egyéniesítés alapelve alapján működtetett végrehajtási környezet,
amely igazodik az elítélt visszaesési és fogvatartási kockázatához, magatartásához,
együttműködési készségéhez, és amely az elítélt szükségleteihez igazodó
reintegrációs programok biztosításával szolgálja az egyéni bűnmegelőzési célok
megvalósítását,
7. * befogadó környezet: a társadalmi kötődés mértékének megítélése szempontjából
vizsgálandó szociális közeg, amelyben az elítélt szabadulását követően vagy
reintegrációs őrizetének elrendelése, valamint reintegrációs eltávozása esetén élni
kíván, továbbá ahol az átmeneti részlegre helyezése esetén az eltávozáskor
tartózkodna,
8. * kreditrendszer: az elítélt magatartása, együttműködési készsége és a
reintegrációs tevékenység keretében nyújtott teljesítménye alapján számított
kreditértékeken alapuló előmeneteli rendszer, amelyben a szabadságvesztés
tartamához igazodóan rögzítésre kerül azon kreditpontok száma, amelynek
összegyűjtése esetén az elítélt a kezdeti besoroláshoz képest átkerülhet egy
kedvezőbb kategóriába, és amelyhez mérten az elítélt által megszerzett és a tőle
levont kreditpontok számértéke határozza meg a kategóriák közötti előre- vagy
visszasorolását.
A szabadságvesztés végrehajtásának célja és elvei
83. § (1) * A szabadságvesztés végrehajtásának célja az ügydöntő határozatban
meghatározott joghátrány érvényesítése, valamint a végrehajtás alatti reintegrációs
tevékenység eredményeként annak elősegítése, hogy az elítélt szabadulása után a
társadalomba sikeresen visszailleszkedjen és a társadalom jogkövető tagjává váljon.
(2) * A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárásával kiszabott
életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtásának célja a társadalom védelme
érdekében az ügydöntő határozatban meghatározott joghátrány érvényesítése.
(3) * Az elítéltek társadalmi beilleszkedését elősegítő reintegrációs tevékenységet a
végrehajtásért felelős szerv – önállóan vagy más szervezetekkel együttműködve – az
elítéltek munkáltatása, munkaterápiás foglalkoztatása, továbbá általános iskolai,
illetve középfokú iskolai oktatása, felsőfokú tanulmányok végzése, szakképzése,
szakmai gyakorlat megszerzése, valamint egyéb reintegrációs programok által
biztosítja. A végrehajtásért felelős szerv a reintegrációs tevékenységet az elítélt
személyéhez igazodó szakmai módszerekkel végzi.
(4) * A szabadságvesztés végrehajtása során – a szabadságvesztés végrehajtási
fokozatára és az elítélt kategória-besorolására, a bv. intézet rendjére és biztonságára
figyelemmel – törekedni kell arra, hogy az elítélt életkörülményei közelítsenek a
szabad élet általános körülményeihez, és ezáltal a szabadságvesztés káros hatásai
enyhíthetők, illetve ellensúlyozhatók legyenek.
(5) A szabadságvesztés végrehajtása során a végrehajtás rendjének megtartásához és
a büntetés-végrehajtás feladatainak ellátásához szükséges fegyelem érvényesül. Ezt
lehetőleg az elítélt önkéntes jogkövetésével, vele együttműködésben kell biztosítani.
(6) A szabadságvesztés végrehajtása során az elítéltet csak a büntetés céljának
eléréséhez szükséges mértékben lehet elkülöníteni a társadalom tagjaitól. Az elítélt
számára biztosítani kell a büntetés céljával, valamint az intézet rendjével ésbiztonságával nem ellentétes családi, személyes és társadalmi kapcsolatok létesítését,
fenntartását, illetve fejlesztését.
(7) A szabadságvesztés végrehajtása során biztosítani kell, hogy az elítélt
önbecsülése, személyisége, felelősségérzete fejlődhessen, és ezáltal felkészüljön a
szabadulása utáni, a társadalom elvárásának megfelelő önálló életre.
(8) Az elítéltet kizárólag a büntetés céljának eléréséhez szükséges legkisebb mértékű
korlátozásoknak lehet alávetni. A szabadságvesztés végrehajtása során a büntetés-
végrehajtási szervezet az elítélt életébe csak a büntetés céljának eléréséhez
szükséges mértékben avatkozik be. Az elítélt szabadságvesztés alatti életvitelét – ha
erre képesnek és késznek mutatkozik – vele együttműködésben kell kialakítani.
Intézkedés a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére
84. § (1) * A szabadságvesztés végrehajtása iránt azonnal intézkedni kell, ha
a) a szabadságvesztést kiszabó ügydöntő határozat jogerőre emelkedésekor a terhelt
akár az adott ügyben, akár más ügyben előzetes fogvatartásban van,
b) a bíróság a szabadságvesztés végrehajtásának azonnali foganatba vételét rendelte
el.
(2) * Ha a szabadságvesztést kiszabó ügydöntő határozat jogerőre emelkedésekor a
terhelt más ügyben kiszabott szabadságvesztést, elzárást, javítóintézeti nevelést vagy
szabálysértési elzárást tölt, a szabadságvesztés végrehajtását a 14. §-ban
meghatározott végrehajtási sorrend érvényesítésével kell foganatba venni.
(3) Az (1)–(2) bekezdés esetein kívül a szabadságvesztés végrehajtásának a
megkezdésére az elítéltet a BVOP hívja fel.
(4) A BVOP az elítéltet soron kívül hívja fel a szabadságvesztés végrehajtásának
megkezdésére, ha
a) a kiszabott szabadságvesztés ötévi vagy azt meghaladó tartamú,
b) az elítélt többszörös visszaeső.
(4a) * A (3) bekezdésben meghatározottak szerint kell eljárni a szabadlábon lévő
elítélt feltételes szabadságának megszüntetése és nemleges kegyelmi döntés esetén,
valamint a rendkívüli jogorvoslat lefolytatását követően, ha ennek eredményeként a
szabadságvesztés vagy annak hátralévő részének végrehajtása iránt kell intézkedni. A
BVOP az elítéltet a szabadságvesztés végrehajtásának – a feltételes szabadság
megszüntetéséről szóló jogerős határozat, illetve a kegyelmi döntésről szóló és a
rendkívüli jogorvoslat tárgyában hozott határozat beérkezésétől számított tizenöt
napon belül – a felhívás kézbesítésétől számított harminc – feltételes szabadság
megszüntetése esetén tizenöt – napon belül történő megkezdésére vagy folytatására
hívja fel.
(5) * A (3)–(4a) bekezdés szerinti felhívás tartalmazza
a) a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére kijelölt bv. intézet nevét, címét,
b) a jelentkezés napját és időpontját,
c) tájékoztatást arról, hogy nem bocsátható feltételes szabadságra, aki a
szabadságvesztés letöltését önhibájából nem kezdte meg,
d) tájékoztatatást a jelentkezési kötelezettség elmulasztásának egyéb
következményeiről,
e) általános tájékoztatást az elítélt által a bv. intézetnél bemutatandó iratokról és a
megjelenéssel kapcsolatos általános kötelezettségekről,
f) * női elítélt esetén a tájékoztatást arról, hogy ha egy évnél fiatalabb gyermekét
gondozza, kérelmezheti az anya-gyermek részlegen az együttes elhelyezését.
(6) * A (3)–(4a) bekezdés szerinti felhívást olyan időpontban kell kiadni, hogy azt az
elítélt a jelentkezési kötelezettség napja előtt legalább tizenöt nappal megkapja.
(7) * Ha a büntetés-végrehajtási bíró megállapítja a szabadságvesztés
végrehajthatóságát, úgy az értesítőlap másolatának megküldésével értesíti a BVOP-t a
szabadságvesztés megkezdésére felhívható elítéltekről.
(8) * A BVOP által kiadott felhívással kapcsolatban panasznak csak abban az esetben
van helye, ha az nem felel meg a jogszabályban meghatározott követelményeknek,
vagy ha a benne foglalt jelentkezési kötelezettség nem áll összhangban az e
törvényben meghatározottakkal.(9) * Ha a felhívás eredményeként a női elítélt az anya-gyermek részlegen való
elhelyezése iránt az előírt határidőben kérelmet nyújtott be, a jelentkezési
kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményei nem alkalmazhatók. Az elítélt
részére az elhelyezésről való döntéssel egyidejűleg újabb felhívást ad ki a BVOP. Az
anya-gyermek részlegen elhelyezés engedélyezése esetén a felhívásban az elítéltet az
(5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatok megadásával arra kell felhívni,
hogy a gyermekével együtt jelenjen meg a kijelölt bv. intézetben, és hogy a gyermek
egészségügyi kiskönyvét és a szülést követően kiadott kórházi zárójelentést, valamint
a gyermek egyéb egészségügyi iratait hozza magával.
85. § * (1) A BVOP a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére kijelölt bv.
intézet kiválasztásánál figyelembe veszi
a) a kiszabott szabadságvesztés tartamát és végrehajtási fokozatát,
b) * az elítélt lakcímét,
c) azt, hogy az elítélt visszaeső-e, és
d) a telítettséget.
(2) * A 84. § (3) bekezdése szerinti felhívást úgy kell kiadni, hogy a szabadságvesztés
végrehajtását az elítélt legkésőbb a szabadságvesztés végrehajthatóságának a 84. §
(7) bekezdése szerinti megállapítását követő három hónapon belül megkezdje. A 84. §
(4) bekezdése esetén az elítéltet a szabadságvesztés végrehajtásának a lehető
legkorábbi időpontban történő megkezdésére kell felhívni.
(3) A BVOP a felhívás megtörténtét követően haladéktalanul tájékoztatja a bv.
csoportot a felhívás tényéről, a szabadságvesztés kezdő időpontjáról, valamint a
végrehajtás megkezdésére kijelölt bv. intézetről.
(4) * A BVOP – a 92. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – az elítéltet a
szabadságvesztés megkezdésére és a kockázatelemzési vizsgálaton történő
megjelenésre hívja fel.
(5) * A 84. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a BVOP a 92. § (3)
bekezdésében foglaltak fennállása esetén szükség szerint intézkedik az elítélt
kockázatelemzési vizsgálatra történő átszállítása iránt.
(6) * A BVOP az elítélt 92. § (1) bekezdése szerinti vizsgálatát követően a kategória-
besorolásról hozott határozat, valamint a sajátos kezelési igényű részlegre helyezésre
vonatkozó javaslat alapján jelöli ki azt a bv. intézetet, amely a szabadságvesztést
végrehajtja, és egyidejűleg intézkedik az elítélt átszállítása érdekében.
86. § * (1) A BVOP az előző naptári héten kiadott felhívásokat az azokban megjelölt bv.
szervek szerint összesíti, az ezek alapján összeállított jegyzéket a bv. intézet
parancsnokának megküldi.
(2) * Ha a szabadságvesztés megkezdésére szóló felhívás az elítéltnek azért nem volt
kézbesíthető, mert ismeretlen helyre távozott, a BVOP haladéktalanul megkísérli az
elítélt tartózkodási helyének a felkutatását, ha ez nem vezet eredményre,
kezdeményezi az elsőfokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes büntetés-
végrehajtási bírónál az elítélttel szemben elfogatóparancs kibocsátását.
(3) * Ha az elítélt a szabályszerűen kézbesített felhívás ellenére nem jelent meg a bv.
intézetnél, a BVOP haladéktalanul intézkedik az elítélt elővezetése iránt. Ha az
elővezetés nem járt eredménnyel, kezdeményezi az elsőfokon eljárt bíróság székhelye
szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónál az elítélttel szemben elfogatóparancs
kibocsátását.
(4) * A BVOP az elítélt elővezetését az elítélt ismert lakcíme vagy tényleges
tartózkodási helye szerint illetékes bv. intézetbe rendeli el.
(5) * Az elővezetés – a Rendőrségről szóló törvény alapján a foganatosító szerv által
igazolt – költségének megfizetésére a BVOP az elítéltet határozattal kötelezi.
Eredménytelen elővezetés esetén a BVOP a kötelezettet kérelmére különös
méltánylást érdemlő okból mentesítheti az elővezetés költéségének megfizetése alól,
ebben az esetben az elővezetés költségét az állam viseli. Az elítélt az elővezetés
költségének megfizetésére kötelező határozat bírósági felülvizsgálatát
kezdeményezheti a fogvatartás helyeként kijelölt bv. intézet székhelye szerint illetékes
büntetés-végrehajtási bírónál.(6) Ha az elítélt önként, határidőben jelentkezik, vagy elővezetés, elfogatóparancs
alapján a bv. intézetbe elővezetik, erről a bv. intézet haladéktalanul értesíti a bv.
csoportot és a BVOP-t.
Kizárás a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből
87. § (1) Az elítéltet a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből ki kell zárni, ha a
határozott ideig tartó szabadságvesztés letöltését önhibájából határidőben nem
kezdte meg. *
(2) Az elítéltet erre a következményre a szabadságvesztés megkezdésére kiadott
felhívásban, halasztás engedélyezése esetén a határozatban figyelmeztetni kell.
A befogadás alapjául szolgáló iratok
88. § A bv. intézet az elítéltet
a) * a jogerős ügydöntő határozatról szóló értesítő lap,
b) az elővezetésről szóló rendelkezés,
c) az elfogatóparancs,
d) a szabadságvesztés letöltésére vonatkozó felhívás,
e) a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételére vonatkozó ügyészi vagy bírói
rendelkezés, vagy
f) az igazságügyért felelős miniszter külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés
végrehajtásának átvételéről szóló értesítése
alapján fogadja be.
Az elítélt személyazonosságának megállapítása *
89. § * (1) A befogadás során a bv. intézet az elítélt személyazonosságát ellenőrzi.
(2) A bv. intézet az ellenőrzés során a befogadás alapjául szolgáló iratokban szereplő
adatok alapján átveszi az elítéltnek a bűnügyi nyilvántartási rendszer
személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában kezelt adatait és azokat
összeveti a befogadás alapjául szolgáló iratokban szereplő adatokkal.
(3) Ha az átvett adatok tartalmaznak az elítélt ujj- és tenyérnyomatához tartozó
szakrendszeri azonosító kódot, a bv. intézet az elítélt azonosítása érdekében rögzíti az
elítélt ujjnyomatát és kezdeményezi a szakértői nyilvántartó szervnél a Bnytv. 82. § (5)
bekezdés b) pontja szerinti összehasonlítást. Az összehasonlítást elektronikus úton, az
erre a célra szolgáló elektronikus berendezés révén történő beolvasással kell
elvégezni. Az ujjnyomat kezelése az összehasonlítás elvégzéséig tarthat.
(4) A személyazonosságának megállapítása érdekében a bv. intézet az elítéltről
képfelvételt készíthet, amelyet jogosult az arcképelemző tevékenység igénybevétele
céljából az arcképprofil nyilvántartás részére megküldeni.
(5) Ha a (2)–(4) bekezdés alapján elvégzett ellenőrzés eredményeként az elítélt
személyazonosságával kapcsolatban kétség merült fel, a bv. intézet a
személyazonosság ellenőrzése céljából az elítélt személyazonosság igazolására
alkalmas hatósági igazolványában vagy tartózkodásra jogosító okmányában, ezek
hiányában a befogadás alapjául szolgáló iratokban szereplő adatok alapján
elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével adatot igényel a
személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, a közúti közlekedési nyilvántartás engedély-
nyilvántartásából, az útiokmány-nyilvántartásból vagy az idegenrendészeti
nyilvántartásokból.
(6) Az (5) bekezdés alapján a bv. intézet az idegenrendészeti nyilvántartásokból az
érintett következő adatait veheti át:
a) természetes személyazonosító adatait,
b) állampolgárságára vonatkozó adatokat,
c) arcképmását,
d) aláírását, valamint
e) a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa vagy tartózkodásra
jogosító okmánya okmányazonosítóját és az érvényességére vonatkozó adatokat.
(7) Ha a (2)–(5) bekezdésben foglalt intézkedések nem jártak eredménnyel, az érintett
személyazonosságának megállapítása érdekében a bv. intézet a székhelye szerint
illetékes rendőri szervet keresi meg.(8) A (2)–(3) és (5) bekezdés alapján átvett személyes adatokat a személyazonosság
tisztázását követően haladéktalanul törölni kell.
A befogadás megtagadása
90. § A bv. intézet a befogadást megtagadja, ha
a) a befogadás alapjául szolgáló iratok hiányoznak, vagy
b) a szabadságvesztés végrehajtására előállított, átkísért, átszállított vagy önként
jelentkező személy a befogadás alapjául szolgáló iratokban megjelölt személlyel nem
azonos.
Ideiglenes befogadás
91. § (1) Az elítéltet ideiglenesen kell befogadni, ha a személyazonossága kétségessé
válik, a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó értesítés hiányos vagy kijavításra
szorul, illetve, ha a bv. intézet a szabadságvesztés végrehajtását kizáró ok gyanúját
észleli.
(2) A szabadságvesztés végrehajtására kijelölt bv. intézet az oda útba indított elítéltet
az értesítőlap megérkezéséig ideiglenesen fogadja be.
(3) Ideiglenes befogadás esetén a bv. intézet haladéktalanul megteszi a szükséges
intézkedéseket az elítélt személyazonosságának tisztázása, illetve a szükséges iratok
kiegészítése, kijavítása, pótlása vagy megküldése iránt.
(4) Az ideiglenes befogadás az arra okot adó körülmény megszűnéséig, de legfeljebb
harminc napig tarthat.
Egészségügyi elkülönítés a befogadási eljárásban *
91/A. § * A befogadást követően – az egészségügyi szakterület javaslatára – a bv.
intézet parancsnokának írásbeli intézkedése alapján az elítélt a befogadó részlegen
tizennégy napra egészségügyi okból elkülöníthető.
Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet és a Kockázatelemzési és Kezelési Rendszer
92. § * (1) A Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet (a továbbiakban: KKMI) és
agglomerációs szervezeti egységei a Kockázatelemzési és Kezelési Rendszer alapján
elvégzik az e törvényben meghatározott elítéltek kockázatelemzési, valamint a
reintegrációs programok kiválasztását és egyéb döntéseket elősegítő vizsgálatát.
(2) A kockázatelemzés a következő elemek értékelésén alapul:
a) az elítélt által elkövetett bűncselekmény jellemzői,
b) a szabadságvesztés büntetés tartama, illetve annak hátralévő része és végrehajtási
fokozata,
c) az elítélt kriminológiai jellemzői,
d) az elítélt visszaesési és fogvatartási kockázata,
e) az elítélt korábbi fogvatartása során tanúsított magatartása,
f) az elítélt kockázatelemzési vizsgálat során tanúsított magatartása.
(3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot –
ideértve a 14. § (3) bekezdés alkalmazásával foganatba vett újabb szabadságvesztést,
vagy ha már a befogadáskor ismert, hogy az elítélten több szabadságvesztést kell
végrehajtani –
a) a KKMI végzi, ha az elítéltet
aa) a Btk. XIX. Fejezetébe tartozó bűncselekmény vagy a Btk. 160. § (2) bekezdése
szerint minősülő emberölés tettesként történő elkövetése miatt ítélték
szabadságvesztésre,
ab) tizenöt évi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztésre ítélték,
b) az a) pontban meghatározott kivétellel a KKMI agglomerációs szervezeti egysége
végzi, ha a szabadságvesztés vagy több szabadságvesztés esetén azok együttes
tartama, illetve a Btk. 92–92/B. §-a szerinti beszámítás esetén a még végrehajtásra
váró tartama az öt évet meghaladja.
(4) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdés szerinti kockázatelemzési
vizsgálatot akkor is a KKMI folytatja le, ha az elítélttel szemben újabb vagy
összbüntetésként megállapított, a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott
szabadságvesztést kell végrehajtani, kivéve, ha az összbüntetésbe foglalt alapítélet
tekintetében a KKMI a vizsgálatot már elvégezte.(5) A (3) bekezdés szerinti esetben a KKMI-ben vagy az agglomerációs szervezeti
egységén az elítélt elhelyezése legfeljebb harminc napig tarthat, amit a KKMI, illetve
az agglomerációs szervezeti egység vezetője indokolt esetben további harminc nappal
meghosszabbíthat. Ezen időtartam alatt a végrehajtás rendjére a fogházfokozatú és a
börtönfokozatú elítélt esetén a III. kategória, fegyházfokozatú elítélt esetén a IV.
kategória szabályai vonatkoznak.
(6) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a KKMI, illetve az agglomerációs
szervezeti egysége az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján – a 26. § (4)
bekezdésében foglaltak figyelembevételével – határozattal dönt a 97. § (3) vagy (4)
bekezdése alapján az elítélt kezdeti kategória-besorolásáról, valamint az elítélt
szükségleteinek megfelelő sajátos kezelési igényű részlegre helyezésére tehet
javaslatot.
(7) A KKMI dönt – az elítélt hozzájárulásával – a 132. § szerinti szexuális bűnelkövetők
visszaesési valószínűségét csökkentő intenzív kezelési programba történő bevonásról.
(8) Az (5) bekezdés szerinti vizsgálati időszak kockázatértékelési jelentéssel zárul,
amely tartalmazza az elítélt befogadásakor mért általános – visszaesési és fogvatartási
– kockázatát, meghatározza a kockázat csökkentéséhez szükséges egészségügyi,
pszichológiai, biztonsági és reintegrációs feladatokat, amelyet a bv. intézetnek a
reintegrációs tevékenysége során figyelembe kell vennie.
(9) Az elítélt részére a (6) bekezdés szerinti határozatot át kell adni, továbbá
tájékoztatni kell a számára javasolt visszaesési és fogvatartási kockázatot csökkentő
reintegrációs programokról, illetve a sajátos kezelési igényű részlegre helyezésre
vonatkozó javaslatról.
(10) Az elítéltről készült kockázatértékelési jelentést a fogvatartotti nyilvántartásban
rögzíteni kell.
(11) A KKMI, illetve az agglomerációs szervezeti egysége a szabadságvesztést
végrehajtó bv. intézet kijelölése érdekében haladéktalanul értesíti a BVOP-t az elítélt
kategória-besorolásáról, valamint a sajátos kezelési igényű részlegre helyezésére
vonatkozó javaslatáról.
93. § * (1) A KKMI vagy az agglomerációs szervezeti egysége jogszabályban
meghatározott esetben a bv. intézet kezdeményezésére elvégzi az elítélt
kockázatelemzési vizsgálatát, és ha ezt szükségesnek tartja, az elítéltnek a vizsgálatra
történő átszállítása iránt intézkedhet.
(2) A KKMI vagy az agglomerációs szervezeti egysége a vizsgálatot a
kezdeményezéstől, vagy ha az elítélt átszállítására került sor, az átszállítástól
számított tizenöt napon belül folytatja le.
(3) A 97/A. § (4) és (5) bekezdése alapján lefolytatott újabb kockázatelemzési vizsgálat
eredményeként a KKMI vagy az agglomerációs szervezeti egysége az elítélt aktuális
kategória-besorolásához képest eggyel szigorúbb kategóriába történő
visszasorolásáról dönthet, illetve a 97/A. § (4) bekezdés b) pontja és (5) bekezdés b)
pontja szerinti esetben az I. kategóriába sorolt elítéltet a III. kategóriába
visszasorolhatja. Ezekben az esetekben a határozattal szemben bírósági felülvizsgálati
kérelem nyújtható be.
94. § * (1) A KKMI-re és agglomerációs szervezeti egységére a bv. intézetre vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni e törvényben meghatározott tevékenysége vagy feladata
ellátása során azzal, hogy a kategória-besorolásról hozott határozattal szemben
benyújtott panaszt, ha a határozatot
a) a KKMI agglomerációs szervezeti egysége hozta, a KKMI vezetője,
b) a KKMI hozta, az országos parancsnok
bírálja el.
(2) A KKMI és agglomerációs szervezeti egysége a tevékenysége során keletkező
fogvatartotti kockázatelemzéshez szükséges adatokat rendszerezi, elemzi, értékeli,
indokolt esetben adatot szolgáltat a büntetés-végrehajtási ügyben döntésre jogosultak
részére.
(3) A KKMI működteti a 132. § szerinti szexuális bűnelkövetők visszaesési
valószínűségét csökkentő intenzív kezelési programját.(4) A KKMI új szakmai módszerek és eljárások kidolgozását is elvégzi.
Befogadási és Fogvatartási Bizottság
95. § (1) A bv. intézetek Befogadási és Fogvatartási Bizottságot (a továbbiakban: BFB)
működtetnek.
(2) * Az elítéltet
a) a befogadást követően, vagy
b) * a 92. § (1) bekezdésében meghatározott kivizsgálást követően a kijelölt bv.
intézetben
a befogadó részlegen kell elhelyezni, ahol legfeljebb tizenöt napig tartózkodhat. A
befogadó részlegen való elhelyezés időtartamába nem számít be az IMEI-ben, a BVEK-
ban vagy a más bv. intézetben megőrzésen töltött idő.
(3) * A bv. intézeti befogadást követően a kockázatértékelési jelentés alapján a
befogadó részleg vezetője az elítélt együttműködésével kialakítja és rögzíti az
egyéniesített fogvatartási programtervet, majd a BFB az elítélt személyes
meghallgatását követő nyolc napon belül dönt az elítélt bv. intézetben működő
reintegrációs programokon való részvételéről.
(4) * A BFB végzi – a KKMI által kiadott módszertan alapján – az elítélt
kockázatelemzési vizsgálatát, és dönt az elítélt adott végrehajtási fokozathoz tartozó
kezdeti kategória-besorolásáról, ha
a) a 92. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek nem állnak fenn,
b) az elítéltet az anya-gyermek részlegre helyezték,
c) az elítélttel szemben újabb vagy összbüntetésként megállapított szabadságvesztést
kell végrehajtani, és a 92. § (4) bekezdésében meghatározott feltétel nem áll fenn.
(5) * A (4) bekezdésben meghatározott esetben a BFB az elítélt kezdeti kategória-
besorolásáról és a kategóriaváltásról a 97. § (3) vagy (4) bekezdése alapján – a 26. §
(4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – határozattal dönt.
(6) * Ha a kategóriaváltás szükségessé teszi, a bv. intézet haladéktalanul
kezdeményezi a BVOP-nál a szabadságvesztés végrehajtására másik bv. intézet
kijelölését.
(7) * Kiemelkedően súlyos fegyelemsértés esetén a bv. intézet parancsnoka a
fegyelmi eljárás elrendelésétől – a kreditpontoktól függetlenül – az elítélt legfeljebb két
kategóriára terjedő azonnali visszasorolásáról határozhat, amely határozattal szemben
bírósági felülvizsgálati kérelem nyújtható be.
(8) * A (7) bekezdés alkalmazásában kiemelkedően súlyos fegyelemsértés:
a) terrorcselekményt, fogolyzendülést, fogolyszökést, támadást, tömeges ellenállást,
előnyök szerzése érdekében elkövetett önkárosítást, tiltott tárgyként kábítószer, új
pszichoaktív anyag, más pszichoaktív szer, elektronikus hírközlő eszköz vagy
információs rendszer birtoklását, illetve kereskedelmét megvalósító rendkívüli
eseményben való részvétel, vagy
b) bűncselekményt megvalósító, személy elleni erőszakos vagy súlyos sérülést okozó
fegyelemsértés.
(9) * Azonnali visszasorolás esetén az elítélt a visszasorolt kategóriában nulla
kreditponttal rendelkezik, és a kategória-előresorolásához szükséges kreditpont a
kezdeti besorolásakor megállapított megszerezhető kreditpontjainak a húsz százaléka,
de legfeljebb tizenkét kreditpont mindaddig, amíg az elítélt el nem éri az azonnali
visszasorolás előtti kategória-besorolását. Ezt követően az eredeti kategória-
előresorolás szerinti ütemezés érvényesül.
(10) * Ha az azonnali visszasorolást megalapozó kiemelkedően súlyos
fegyelemsértésben az elítélt felelősségét nem állapítják meg, vagy vele szemben a
magánelzárás fenyítésnél enyhébb fegyelmi büntetést szabnak ki, a bv. intézet
parancsnoka az azonnali visszasorolásról hozott határozatát hatályon kívül helyezi és
haladéktalanul intézkedik az elítélt korábbi kategória-besorolásba történő
visszahelyezése iránt.
96. § (1) * A BFB elítéltekkel kapcsolatos feladatai:
a) az elítélt befogadást követő elhelyezése,
b) * a 95. § (4) bekezdése esetén az elítélt kezdeti kategória-besorolása,c) * a kreditpontok megadásáról való döntés, azok összesítése, kérelemre történő
felülvizsgálata,
d) * a kreditpontokra figyelemmel az elítélt kategória-besorolásának megváltoztatása,
e) * a reintegrációs programba történő bevonás, ilyen programba történő helyezés
vagy annak megszüntetése, a programon való részvétel eredményességének
értékelése,
f) a nem dolgozó és újonnan befogadott elítélt munkába állítása, a munkahely és a
munkakör kijelölése,
g) a dolgozó elítélt más munkahelyre történő áthelyezése, munkahelyről történő
leváltása,
h) a bv. szerv orvosának javaslata alapján döntés a munkaterápiás foglalkoztatásról,
annak munkaidejéről és munkarendjéről,
i) az oktatásra, a szakképzésre és a felnőttképzésre jelentkezők beiskolázása,
j) átmeneti részlegre helyezésre javaslattétel,
k) sajátos kezelési igényű elítéltek részlegén történő elhelyezés vagy annak
megszüntetése,
l) * a reintegrációs őrizetre vagy a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó
előterjesztés előtt kellő időben az elítéltnek a KKMI vagy az agglomerációs szervezeti
egysége általi újbóli kockázatelemzési vizsgálatának a kezdeményezése,
m) reintegrációs őrizet elrendelésére javaslattétel,
n) jogszabályban meghatározott egyéb feladat.
(2) * A BFB az (1) bekezdés b), e)–h), j)–k) és m) pontjában meghatározott
feladatkörének ellátása során az elítéltet meghallgatja, egyéb esetben meghallgatást
tarthat.
(3) Az elítéltet a bv. intézet parancsnoka és a BFB döntéseivel szemben e törvényben
meghatározott jogorvoslati jog illeti meg. Jogorvoslatnak a határozat, illetve a döntés
végrehajtására nincs halasztó hatálya.
(4) A BFB részletes feladatait, tagjait, eljárásrendjét az országos parancsnok határozza
meg.
(5) A bv. intézet parancsnokának hatáskörei kapcsán a BFB véleményezési, illetve
javaslattételi feladatokat is elláthat.
(6) *
A szabadságvesztés végrehajtásának rendje
97. § * (1) A szabadságvesztést a büntetés-végrehajtási szervezet hajtja végre. A
szabadságvesztést a bíróság által meghatározott végrehajtási fokozat alapján
meghatározott kategóriákban, a büntetés-végrehajtási szervezet által – a jogszabály,
illetve az országos parancsnok intézkedése alapján – kijelölt, lehetőleg az elítélt
lakcíméhez legközelebb eső bv. intézetben hajtják végre.
(2) A szabadságvesztés végrehajtásának rendjét, e törvény eltérő rendelkezése
hiányában az elítélt egyéni körülményeinek figyelembevételével kijelölt kategória-
besorolása határozza meg. Az elítélt részére adható kedvezmények az egyes
kategóriák szerint eltérőek lehetnek.
(3) A kockázatelemzési vizsgálat eredménye alapján az elítélt végrehajtási fokozathoz
igazodó kezdeti kategória-besorolása
a) fogházfokozat esetén, ha az elítéltet első alkalommal ítélték szabadságvesztésre,
amelynek a tartama az egy évet nem haladja meg I. kategória,
b) az a) pontban meghatározottakon kívül fogházfokozat esetén II. vagy III. kategória,
c) börtönfokozat esetén, ha
ca) az elítéltet első alkalommal ítélték nem a Btk. 459. § (1) bekezdés 26. pontjában
meghatározott személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt három évet meg nem
haladó tartamú szabadságvesztésre, vagy
cb) legalább egy évet töltött letartóztatásban, az ezalatt tanúsított magatartására
figyelemmel, kivételesen II. kategória,
d) a c) pontban meghatározottakon kívül börtönfokozat esetén III. vagy IV. kategória,
e) fegyházfokozat esetén, ha az elítélt legalább egy évet töltött letartóztatásban, az
ezalatt tanúsított magatartására figyelemmel kivételesen III. kategória,f) az e) pontban meghatározottakon kívül fegyházfokozat esetén IV. vagy V. kategória
lehet.
(4) Ha az elítélt
a) fogvatartási kockázatára,
b) korábbi fogvatartása során tanúsított magatartására,
c) együttműködési készségének hiányára, vagy
d) kockázatelemzési vizsgálat során tanúsított magatartására
tekintettel a (3) bekezdés szerinti kezdeti kategória-besorolása a végrehajtás rendjét
veszélyeztetné, az elítélt kezdeti kategória-besorolása a (3) bekezdés b) vagy d)
pontjában meghatározottnál eggyel szigorúbb kategóriában is meghatározható. Ha a
BFB kezdeti szigorúbb kategória-besorolásról dönt, határozatát jóváhagyásra
felterjeszti a KKMI-hez. A kezdeti szigorúbb kategória-besorolásról hozott határozattal
szemben bírósági felülvizsgálati kérelem nyújtható be.
(5) Ha a szabadságvesztés végrehajtási fokozata
a) fegyház, az elítélt I. kategóriába történő előresorolására,
b) fogház, az elítélt V. kategóriába történő visszasorolására – a 95. § (7) bekezdése és
a 109. § (1) bekezdése kivételével –
nem kerülhet sor.
(6) Ha a 14. § (3) bekezdésének az alkalmazásával újabb szabadságvesztést kell
foganatba venni, az elítéltnek a megszakított szabadságvesztés alatt tanúsított
magatartására, együttműködési készségére, reintegrációs tevékenységben való
részvételére figyelemmel a kezdeti kategória-besorolásakor a megszakított
szabadságvesztés szerinti kategória-besorolása fenntartható, ha az megfelel a (3)
bekezdés b), d) és f) pontjában foglaltaknak vagy annál eggyel enyhébb, és ez nem
ütközik az (5) bekezdés a) pontjába.
(7) A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést töltő elítéltet az V. kategóriába kell
sorolni, az I. vagy a II. kategóriába történő előresorolása kizárt, továbbá a IV. vagy a III.
kategóriába történő előresorolása esetén sem engedélyezhető számára látogató
intézeten kívüli fogadása, kimaradás vagy eltávozás, és külső munkáltatásba nem
vonható be.
97/A. § * (1) Ha az elítélten több szabadságvesztést folyamatosan hajtanak végre, a
kezdeti kategória-besorolást a 14. § alkalmazásával először foganatba vett
szabadságvesztés végrehajtási fokozata alapján kell meghatározni.
(2) Ha a 14. § (3) bekezdésének alkalmazásával kell újabb szabadságvesztést
foganatba venni, az elítélt kockázatelemzési vizsgálatát újból el kell végezni, és
dönteni kell a kezdeti kategória-besorolásáról.
(3) Ha az elítélttel szemben a végrehajtás alatt újabb szabadságvesztésről vagy újabb
összbüntetésről érkezik értesítőlap, de a 14. § (3) bekezdése alkalmazásának nincs
helye, – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – nem kell lefolytatni kockázatelemzési
vizsgálatot, az elítélt az újabb szabadságvesztés, illetve összbüntetés megkezdésekor
megtartja az előző szabadságvesztés végrehajtása során elért kategória-besorolását.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben,
a) ha a 92. § (4) bekezdésében meghatározott feltétel fennáll, a BFB kezdeményezi a
KKMI-nél, vagy
b) ha az újabb szabadságvesztés vagy több újabb szabadságvesztés esetén –
amennyiben az értesítőlapok egy éven belül érkeztek be – azok együttes tartama,
illetve a Btk. 92–92/B. §-a szerinti beszámítás esetén a még végrehajtásra váró
tartama az öt évet meghaladja és az elítélt I. vagy II. kategóriába van sorolva, a BFB
kezdeményezheti a KKMI agglomerációs szervezeti egységénél
az elítélt újbóli kockázatelemzési vizsgálatát.
(5) Nem kell lefolytatni az elítélt újbóli kockázatelemzési vizsgálatát rendkívüli
jogorvoslat esetén, kivéve, ha
a) a cselekmény minősítése is változik, és ez alapján a kockázatelemzési vizsgálat már
a KKMI feladatkörébe tartozik, vagyb) a rendkívüli jogorvoslat következtében a szabadságvesztés tartama öt évvel
hosszabbodik, és az elítélt I. vagy II. kategóriába van sorolva és annak elvégzését a
BFB szükségesnek tartja.
Ezekben az esetekben a BFB a (4) bekezdésben foglaltak szerint jár el.
98. § * (1) A szabadságvesztés végrehajtása során biztosítani kell az elítélt
a) őrzését, felügyeletét és ellenőrzését,
b) elhelyezését, élelmezését, ruházatát,
c) – ha e törvény másként nem rendelkezik – a hatályos egészségügyi,
társadalombiztosítási, egészségbiztosítási jogszabályok, illetve a kötelező szakmai
eljárásrend szerinti egészségügyi ellátását,
d) jogainak e törvény szerinti gyakorlását,
e) oktatásához szükséges feltételeket,
f) foglalkoztatásához szükséges feltételeket,
g) társadalmi visszailleszkedését segítő egyéb reintegrációs programokhoz szükséges
feltételeket.
(2) A szabadságvesztés végrehajtása során a kezdeti kategória-besorolást követően az
elítélt kategória-besorolását, jogszabályban meghatározottak szerint az elítélt által
megszerzett, illetve tőle levont kreditpontok száma alapján történő kategóriaváltás
vagy a 93. § (3) bekezdése, illetve a 95. § (7) bekezdése szerinti kategória-
visszasorolás határozza meg.
(3) Az egyes kategóriákban a jogszabályban meghatározottak szerint eltérő az elítélt
1. elkülönítése a külvilágtól,
2. őrzése, felügyelete és ellenőrzése,
3. bv. intézeten belüli mozgása,
4. fegyelemsértése esetén kiszabható magánelzárás fenyítés mértéke,
5. zárkában vagy lakóhelyiségben való elhelyezése,
6. formaruházata,
7. életrendje,
8. szabad levegőn tartózkodásának helyszíne és rendje,
9. által gyakorolható kapcsolattartási formák, azok gyakorisága és mértéke,
10. személyes szükségleteire fordítható összeg,
11. által igénybe vehető többletszolgáltatások,
12. által magánál tartható tárgyak köre,
13. külső helyszínen történő munkáltatásának lehetősége,
14. oktatásban, képzésben való részvételének módja,
15. sport- vagy kulturális eseményen, illetve vallási szertartáson való részvételének
módja,
16. számára a szabadidő eltöltésének lehetősége,
17. számára a közösségi eszközök igénybevételének lehetősége,
18. részvétele a reintegrációs programokban.
(4) * A fogvatartás biztonságának fenntartása érdekében az egyes kategóriákon belül
az elítélt egyéni kockázatértékelése alapján az elítélt őrzésére, felügyeletére,
ellenőrzésére, a zárkaajtó zárva tartására, bv. intézeten belüli mozgására, látogatónak
biztonsági beszélőfülkében történő fogadására, közös kulturális vagy
sportrendezvényen, vallási szertartáson való részvételére, külső munkahelyen történő
foglalkoztatására, az intézet elhagyására, az elítélt előállítására, szállítására vonatkozó
biztonsági előírások szigorúbbak lehetnek.
(5) A büntetés-végrehajtási szervezet a sajátos kezelési igényű elítéltek részére e
törvényben meghatározott speciális részlegeket alakíthat ki, ahol a végrehajtás rendje
elsősorban e sajátos igényekhez igazodik és az egyes kategóriáktól eltérhet. A sajátos
kezelési igényű elítéltek részére kialakított speciális részlegen történő elhelyezés ideje
alatt az elítélt kreditpontot szerezhet.
(6) A szabadságvesztés végrehajtásának részletes rendjét e törvény, valamint a
szabadságvesztés rendjét szabályozó egyéb jogszabályok alapján kell meghatározni.
99. § * (1) A szabadságvesztés végrehajtása során az elítélt jogszabályban
meghatározottak szerinta) a magatartása, az együttműködési készsége, és a reintegrációs tevékenységben
való részvétele függvényében kreditpontokat, továbbá kiemelkedő teljesítménye
alapján plusz kreditpontokat szerezhet, illetve
b) fenyítése függvényében kreditpontokat veszíthet,
amely a kategóriák közötti előresorolását vagy visszasorolását eredményezi.
(2) Az elítélt akkor is jogosult kreditpont megszerzésére, ha az adott időszakban neki
fel nem róható okból nem tudott részt venni reintegrációs tevékenységben.
(3) A végrehajtás során megszerezhető – a kategóriákban való előmenetelt biztosító –
kreditpontok száma és kategória-előresorolás időbeli ütemezése a szabadságvesztés,
több szabadságvesztés folyamatos végrehajtása esetén azok együttes tartamához,
illetve hátralévő részéhez és az elítélt kezdeti kategória-besorolásához igazodik.
(4) Több szabadságvesztés folyamatos végrehajtása esetén az egyes kategóriákban az
előresoroláshoz szükséges kreditpontok számának és ütemezésének
meghatározásakor biztosítani kell, hogy az adott végrehajtási fokozathoz tartozó
szabadságvesztések megkezdésének várható időpontjára az elítélt az adott
végrehajtási fokozathoz tartozó, a 97. § (3) bekezdése szerinti kedvezőbb kategóriába
juthasson, továbbá biztosítani kell a 97. § (5) bekezdés b) pontjában foglaltak
megtartását.
(5) Ha a szabadságvesztés tartama, több szabadságvesztés folyamatos végrehajtása
esetén azok együttes tartama megváltozik, és az elítélt újabb kategória-besorolására
nem kerül sor, az elítélt aktuális kategória-besorolása és a még végrehajtásra váró
rész alatt megszerezhető kreditpontok alapján a kategória-előresorolás ütemezését a
megváltozott tartamhoz igazodva jogszabályban meghatározottak szerint arányosítani
kell.
(6) A kreditpontlevonás végrehajtását a fegyelmi jogkör gyakorlója
a) kisebb súlyú fegyelemsértés esetén három hónapra,
b) közepes súlyú fegyelemsértés esetén hat hónapra
felfüggesztheti, és ha az elítélt ez idő alatt jó magaviseletet tanúsít, a levonást a BFB
mellőzi.
(7) Hat hónap alatt hat kreditpont szerezhető, továbbá kiemelkedő teljesítménye
alapján – a jogszabályban meghatározottak szerint – az elítélt plusz kreditpontokat
szerezhet. A BFB dönt a kreditpontok megadásáról, és az elítélt által szerzett, illetve a
tőle levont kreditpontokat hathavonta összesíti, továbbá megvizsgálja, hogy a fenyítés
után járó kreditpontlevonás felfüggesztésének tartama eredményesen eltelt-e.
(8) Ha az összesítési időszakban megszerzett vagy tőle levont kreditpontjai alapján az
elítélt kategóriaváltása szükséges, arról a BFB soron kívül dönt. Jogszabályban
meghatározott kivétellel az elítélt egy alkalommal egy kategóriát sorolható előre. Ha
az elítélt fenyítése során kreditpontlevonás végrehajtásának felfüggesztésére került
sor, a felfüggesztés tartama alatt kategória-előresorolásnak nincs helye.
(9) Jogszabályban meghatározott kivétellel kategória-előresorolásra első alkalommal a
szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésétől számított egy év elteltével kerülhet
sor, ha az elítélt ezen időszak alatt legalább hét kreditpontot szerzett oly módon, hogy
a második hathavi összesítés időszakában is szerzett legalább három kreditpontot. Ez
utóbbi feltételnek minden további kategória-előresorolás esetén teljesülnie kell.
(10) * Ha az összesítés eredményeként az elítélt elérte a kategória-előresoroláshoz
szükséges kreditpontok ötven százalékát, az együttműködési készségére és a
reintegrációs tevékenységben való előrehaladására figyelemmel a BFB
méltányosságból előresorolhatja, amely esetben a hiányzó kreditpontokat jóváírja.
(11) Ha az elítélt a 97. § (4) bekezdése alkalmazásával a kezdeti kategória-
besoroláskor eggyel szigorúbb kategóriába került, egy év elteltével a BFB az
összesítéskor a szigorúbb kezdeti kategória-besorolás megalapozottságát is
felülvizsgálja, és az elítélt magatartása, együttműködési készsége, illetve reintegrációs
tevékenységben való részvétele alapján
a) eggyel kedvezőbb kategóriába átsorolhatja, vagy
b) a 92. § (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a KKMI-nek az átsorolásra javaslatot
tesz.(12) A (11) bekezdés szerinti átsorolás esetén a kedvezőbb kategóriát alapul véve
állapítja meg a BFB azt, hogy az összesítéskor a megszerzett kreditpontok alapján sor
kerülhet-e az elítélt kategória-előresorolására.
100. § * (1) Az elítélt által a végrehajtás alatt megszerzendő, előmenetelt biztosító
kreditpontok számát és a kategória-előresorolás lehetséges időpontját, valamint az
időpont megjelölésével a szerzett, a levont, illetve a 99. § (6) bekezdése alapján
felfüggesztett kreditpontok számát a fogvatartotti nyilvántartásban rögzíteni kell.
(2) A bv. intézetnek biztosítania kell, hogy az elítélt
a) megismerhesse a számára lehetséges kategória-előresorolás időbeli ütemezését,
b) információval rendelkezzen az aktuális kreditpontjairól,
c) a kreditpontjaiban bekövetkező változást nyomon követhesse,
d) számára megállapítható legyen, hogy hány kreditpont
da) megszerzése szükséges a kategória szerinti előresorolásához,
db) elvesztése eredményez kategória szerinti visszasorolást.
(3) Az egyes kreditpontok tekintetében egyedi panasz benyújtásának nincs helye, de
az elítélt
a) a kreditpont-összesítési időszakot,
b) a kategória-előresorolás lehetséges időpontját,
c) a kategória-visszasorolását
követő tizenöt napon belül kérelmet nyújthat be a BFB-hez, hogy vizsgálja meg, hogy
az általa megszerezhető kreditpont meg nem adása vagy a tőle való
kreditpontlevonás, illetve annak mértéke megalapozott-e.
(4) A vizsgálat során a BFB az elítélt magatartása, együttműködési készsége és a
reintegrációs tevékenység keretében nyújtott teljesítménye alapján a vizsgálattal
érintett időszak tekintetében kreditpontlevonást törölhet, illetve kreditpont
megszerzéséről dönthet.
(5) A vizsgálat eredményéről – és szükség szerint az elítélt kategória-előresorolásáról
vagy a kategória-visszasorolása törléséről – a BFB határozattal dönt.
(6) A (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben az elítélt a BFB kreditpontszámítás
vizsgálatáról hozott, kérelmet elutasító vagy annak részben helyt adó határozatával
szemben bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.
101. § * (1) A szabadságvesztés végrehajtása során – ha e törvény másképp nem
rendelkezik –
a) a különböző kategóriába tartozókat egymástól,
b) a férfiakat a nőktől,
c) a fiatalkorúakat a felnőtt korúaktól,
d) a katonákat a katonának nem minősülő elítéltektől,
e) a dohányzókat a nem dohányzóktól,
f) a fekvőbetegeket az egészségesektől,
g) a fertőző betegeket a nem fertőző betegektől
el kell különíteni.
(2) Az elkülönítést külön részlegen, ennek elkülönített részén, illetve külön zárkában
vagy lakóhelyiségben kell végrehajtani.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően együtt helyezhetők el
a) az I. és a II. kategóriába sorolt elítéltek,
b) a III. és a IV. kategóriába sorolt elítéltek,
c) a IV. és az V. kategóriába sorolt elítéltek.
(4) A gyógykezelés érdekében a különböző kategória-besorolású elítéltek a
kórteremben, a betegszobában, a fertőzőelkülönítőben, illetve az e célra kijelölt
zárkában közösen helyezhetők el, valamint az orvosi vizsgálatra, illetve egészségügyi
rendelésre közösen várakozhatnak.
(5) Kategória-besorolástól függetlenül az elítéltek – az adott részlegen belül a zárkában
és lakóhelyiségben is – együtt helyezhetők el a gyógyító-terápiás részlegen, az
átmeneti részlegen, a drogprevenciós részlegen, a pszichoszociális részlegen, a vallási
részlegen, az első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek részlegén, az
időskorúak részlegén. A kategória-besorolástól függetlenül – az adott részlegen belül –az elítéltek együtt helyezhetők el a hosszú időre ítéltek részlegén, a fiatalkorú elítéltek
részlegén és az anya-gyermek részlegen.
(6) A különböző kategória-besorolású elítéltek a munkahelyen együtt dolgozhatnak, az
általános iskolai, illetve középfokú iskolai oktatásban, a felsőoktatásban, a szakmai
képzésben, reintegrációs programon, a sport és a kulturális programon, a szállítás és
az előállítás során, valamint a vallásos szertartásokon és más rendezvényeken
közösen vehetnek részt, továbbá a szabad levegőn és a közös étteremben együtt
tartózkodhatnak.
(7) Közösen helyezhetők el a dohányzó és nemdohányzó elítéltek a kórteremben, a
betegszobában, a fertőzőelkülönítőben, továbbá a házirendben ilyenként megjelölt
zárkában, ha a dohányzó elítéltek részére beltéri és kültéri dohányzásra kijelölt helyet
alakítottak ki, és az elítélt egyedi biztonsági előírása nem zárja ki, hogy az ilyen
dohányzásra kijelölt helyet rendszeresen igénybe vegye.
(8) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl jogszabály az elkülönítés egyéb szempontjait is
meghatározhatja.
102. § * (1) Az elítélt V. kategóriába sorolása esetén
a) eltávozás, látogató intézeten kívüli fogadása és kimaradás nem engedélyezhető,
b) az elítélt munkát a zárkájában vagy a bv. intézet kijelölt területén végezhet,
c) az elítélt életrendje részleteiben is meghatározott, állandó irányítás és ellenőrzés
alatt áll,
d) a bv. intézeten belül a számára kijelölt területen egyéni kockázatértékelése alapján
da) engedéllyel és felügyelet mellett,
db) felügyelet mellett, vagy
dc) kivételesen felügyelet mellett, a kijelölt részlegen ellenőrzéssel
mozoghat,
e) zárkája ajtaját zárva kell tartani.
(2) Az elítélt IV. kategóriába sorolása esetén
a) eltávozás nem engedélyezhető,
b) látogató intézeten kívüli fogadása vagy kimaradás kivételesen engedélyezhető,
amelynek időtartama a szabadságvesztésbe beszámít,
c) az elítélt munkáltatása a bv. intézeten belül történhet, külső munkáltatásban
kivételesen részt vehet, ha a külvilágtól a munkavégzés alatt is elkülöníthető,
d) az elítélt életrendje részleteiben is meghatározott, állandó irányítás és ellenőrzés
alatt áll,
e) a bv. intézeten belül a számára kijelölt területen egyéni kockázatértékelése alapján
ea) engedéllyel és felügyelet mellett,
eb) felügyelet mellett, vagy
ec) kivételesen felügyelet mellett, a kijelölt részlegen ellenőrzéssel
mozoghat,
f) nappal a kategóriára vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint engedélyezhető
zárkájának időszakos nyitva tartása.
(3) A III. kategóriában az elítélt
a) eltávozása kivételesen engedélyezhető, amelynek időtartama a
szabadságvesztésbe beszámít,
b) látogató intézeten kívüli fogadása vagy kimaradás engedélyezhető, amelynek
időtartama a szabadságvesztésbe beszámít,
c) munkáltatása a bv. intézeten belül történhet, továbbá külső munkáltatásban részt
vehet, ha a külvilágtól a munkavégzés alatt is elkülöníthető,
d) életrendje meghatározott, irányítás és ellenőrzés alatt áll, a reintegrációs
programokon kívüli szabad idejéből meghatározott időt belátása szerint használhatja
fel,
e) a bv. intézeten belül a számára kijelölt területen egyéni kockázatértékelése alapján
ea) csak engedéllyel és felügyelet mellett,
eb) felügyelet mellett, a bv. intézet kijelölt területén ellenőrzéssel, vagy
ec) felügyelet mellett, a bv. intézet meghatározott területén ellenőrzéssel, illetve
meghatározott szervezett programokon szabadonmozoghat,
f) zárkája vagy lakóhelyisége ajtaját éjszaka zárva kell tartani, kivéve, ha a
tisztálkodáshoz szükséges folyó vizet, illetve illemhelyet részlegenként biztosítják,
nappal a kategóriára vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint engedélyezhető az
időszakos nyitva tartás.
(4) Az I. és a II. kategóriában az elítélt
a) eltávozása engedélyezhető, amelynek időtartama a szabadságvesztésbe beszámít,
b) látogató intézeten kívüli fogadása vagy kimaradás engedélyezhető,
c) munkáltatása a bv. intézeten belül történhet, továbbá külső munkáltatásban részt
vehet,
d) életrendje részben meghatározott, a reintegrációs programokon kívüli szabad idejét
belátása szerint használhatja fel,
e) a bv. intézeten belül a számára kijelölt területen egyéni kockázatértékelése alapján
ea) felügyelettel,
eb) ellenőrzéssel, vagy
ec) szabadon
mozoghat,
f) zárkája vagy lakóhelyisége ajtaját éjszaka zárva kell tartani, kivéve, ha a
tisztálkodáshoz szükséges folyó vizet, illetve illemhelyet részlegenként biztosítják,
nappal nyitva kell tartani.
Az átmeneti részleg végrehajtási rendje
103. § (1) * Azt az elítéltet, aki büntetését a IV. kategória-besorolásban tölti és a
szabadságvesztésből legalább öt évet kitöltött, a társadalomba való beilleszkedés
elősegítése érdekében, a várható szabadulása előtt legfeljebb egy évvel átmeneti
részlegre lehet helyezni. Az elítélt átmeneti részlegre helyezhetőségéről a BFB
javaslatára a bv. intézet parancsnoka határozattal dönt.
(1a) *
(2) * A bv. intézet a döntés megalapozása érdekében az elítélt által az eltávozásra
megjelölt lakcím, illetve tényleges tartózkodási hely szerint illetékes
a) büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő útján környezettanulmány elkészítését
rendelheti el, vagy
b) rendőri szervet az elítélt életvitelére és közbiztonsági kockázatára vonatkozó rendőri
jelentés készítése céljából megkeresheti.
(3) * Az átmeneti részlegen az elítéltre irányadó büntetés-végrehajtási szabályok
enyhíthetők, így különösen az elítélt
a) látogató intézeten kívüli fogadása vagy kimaradása, továbbá kivételesen eltávozása
engedélyezhető,
b) külső munkáltatásban kivételesen részt vehet, ha a külvilágtól a munkavégzés alatt
is elkülöníthető,
c) életrendjének a meghatározottsága csökkenthető,
d) egyéni kockázatértékelése alapján a bv. intézet kijelölt területén szabadon
mozoghat,
e) a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelővel rendszeresen tarthat kapcsolatot a
185. § (2) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott időtartamot megelőzően is.
(4) Az átmeneti részlegre helyezés megszüntethető, ha az elítélt a büntetés-
végrehajtás rendjét súlyosan megsérti.
(5) * Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából a szabadságvesztésből kitöltött idő
meghatározásakor, ha az elítélt több, határozott ideig tartó szabadságvesztését
folyamatosan hajtják végre, akkor ezek tartamát összegezni kell.
104. § *
Sajátos kezelési igényű elítéltek számára kialakított részlegek
105. § (1) Hosszúidős speciális részlegre (a továbbiakban: HSR) helyezhető az
életfogytig tartó-, vagy legalább tizenöt évi szabadságvesztés büntetését töltő elítélt,
akinek magatartása, a szabadságvesztés végrehajtása során tanúsított
együttműködési készsége, az intézet rendjéhez és biztonságához való viszonya, illetve
egyéni biztonsági kockázatelemzése alapján különleges kezelése és elhelyezéseindokolt abból a célból, hogy a közösségbe helyezésre felkészítést, illetve a
közösségbe visszahelyezést nyerjen.
(2) A HSR alkalmazására és megszüntetésére a BFB döntése alapján kerülhet sor,
melyet háromhavonta felül kell vizsgálni, illetve haladéktalanul meg kell szüntetni, ha
feltételei már nem állnak fenn. A HSR alkalmazásáról való döntés, illetve az elhelyezés
felülvizsgálata során az elítéltet meg kell hallgatni, a döntésről az elítéltet írásban
tájékoztatni kell.
(3) * Az egyes kategóriákra vonatkozó szabályok a HSR alkalmazása esetén annak
végrehajtási rendjéhez igazodnak. Az elítélt a kategória-besorolásának megfelelően
jogosult a kapcsolattartásra azzal, hogy az intézet elhagyásával járó kapcsolattartási
formákat nem gyakorolhatja, kivéve, ha a bv. intézet parancsnoka azt kivételesen
egyedileg engedélyezi.
(4) A HSR alkalmazása esetén az elítélt
a) állandó őrzés és felügyelet alatt áll,
b) a bv. intézet területén engedéllyel és felügyelettel mozoghat, zárkáját zárva kell
tartani,
c) zárkájában indokolt esetben belső biztonsági rács alkalmazható,
d) munkát a hosszúidős speciális részlegen belül, illetve a parancsnok által kijelölt
helyen végezhet,
e) önképzést folytathat, az intézet csoportos művelődési, sportolási és szabadidő
eltöltésének lehetőségeit csak a hosszúidős speciális részlegen belül, illetve a
parancsnok külön engedélyével veheti igénybe,
f) lelkészi gondozásban egyénileg, közösségi lelki gondozásban a parancsnok
engedélye szerint részesülhet,
g) magánál tartható tárgyainak köre és mennyisége korlátozható,
h) számára a 175–177. §-ban biztosított kapcsolattartás gyakorisága növelhető.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott rendelkezések, illetve a szükséges biztonsági
intézkedések együttesen vagy külön-külön alkalmazhatók, amelyről a bv. intézet
parancsnoka írásban dönt, e jogkörét átruházhatja. Az esetleges rendelkezésekről,
illetve azok felülvizsgálatáról a HSR alkalmazásáról vagy a felülvizsgálatáról szóló
döntést követően haladéktalanul kell intézkedni.
106. § (1) Gyógyító-terápiás részlegre kell elhelyezni – az IMEI-ben végzett kivizsgálás
után – azt az elítéltet,
a) akinek korlátozott beszámítási képességét állapították meg,
b) akit a szabadságvesztés végrehajtása alatti időben – kóros elmeállapota miatt – az
IMEI-ben kezeltek, és elmeállapota olyan mértékben javult, hogy az a
szabadságvesztés folytatását nem akadályozza,
c) akinek a személyiségzavar jellege, vagy annak súlyossága miatt a gyógyító-terápiás
részlegen való elhelyezése indokolt.
(2) Az (1) bekezdés a) és c) pontja alá tartozó elítéltek az IMEI-be történő kivizsgálásig
– az orvos javaslatára – harminc napra, a BFB döntése alapján a gyógyító-terápiás
részlegbe ideiglenesen elhelyezhetők. Az időtartam egy alkalommal további harminc
nappal meghosszabbítható a BFB döntése alapján.
(3) A gyógyító-terápiás részlegről való kihelyezésről – orvosi javaslatra – a BFB dönt.
Javult elmeállapotú elítéltet – (1) bekezdés b) pontja – csak az IMEI írásbeli
engedélyével lehet a gyógyító-terápiás részlegről kihelyezni.
(4) A gyógyító-terápiás részlegre utalt elítélt reintegrációs tevékenységét komplex
terápiás program keretében kell megvalósítani.
(5) * A gyógyító-terápiás részlegre elhelyezett elítéltek részére az állapotuknak
megfelelő jellegű és idejű munkaterápiás foglalkozást, oktatást, valamint pszichológiai
foglakozást kell biztosítani.
(6) * A gyógyító-terápiás részlegen a végrehajtás rendje a III. kategória-besorolás
szabályaihoz igazodik azzal, hogy az elítélt az intézet elhagyásával járó
kapcsolattartási formák kivételével a kategória-besorolásának megfelelően jogosult a
kapcsolattartásra.107. § (1) Ha az elítélt személyiségzavarban szenved, vagy mentális állapota miatt
különleges gondozást igényel, de a gyógyító-terápiás részlegre helyezés feltételei nem
állnak fenn, a BFB pszichoszociális részlegen helyezheti el.
(1a) * A 132. § szerinti szexuális bűnelkövetők visszaesési valószínűségét csökkentő
intenzív kezelési program is pszichoszociális részlegként működik, az elítélt
elhelyezéséről a KKMI az elítélt kérelme alapján dönt.
(2) A pszichoszociális részlegen elhelyezett elítélt reintegrációs tevékenységét
komplex terápiás program keretében kell megvalósítani.
(3) * A pszichoszociális részlegen a végrehajtás rendje a III. kategória-besorolás
szabályaihoz igazodik azzal, hogy az elítélt az intézet elhagyásával járó
kapcsolattartási formák kivételével a kategória-besorolásának megfelelően jogosult a
kapcsolattartásra. Az intézet elhagyással járó kapcsolattartási forma gyakorlását,
orvosi vagy pszichológusi javaslat alapján a bv. intézet parancsnoka kivételesen
engedélyezheti.
(4) * Az (1a) bekezdésben meghatározott intenzív kezelési programba történő
bevonás esetén
a) az elítéltet kérelmére a részlegről ki kell helyezni, továbbá
b) ha az elítélt
ba) a részleg működési rendjét súlyosan megzavarja, vagy
bb) a kezelési programban való részvétel során az együttműködési kötelezettségét
nem teljesíti
a részlegről ki kell helyezni.
108. § (1) A drogprevenciós részlegen az az elítélt helyezhető el, aki írásban
nyilatkozik arról, hogy a kábítószer-mentesség ellenőrzése érdekében aláveti magát
rendszeres vizsgálatoknak, és azokhoz vizsgálati anyagot (testváladékot) szolgáltat.
(2) * A drogprevenciós részlegen a végrehajtás rendje a III. kategória-besorolás
szabályaihoz igazodik azzal, hogy az elítélt az intézet elhagyásával járó
kapcsolattartási formák kivételével a kategória-besorolásának megfelelően jogosult a
kapcsolattartásra, azonban a 175–177. § szerinti kapcsolattartás gyakorisága ezt
meghaladóan is növelhető.
(3) A drogprevenciós részlegen elhelyezett elítélt reintegrációs tevékenységét komplex
terápiás program keretében kell megvalósítani.
(4) Az elítélt írásbeli kérelmére a drogprevenciós részlegen történő elhelyezést meg
kell szüntetni.
(5) Az elítélt drogprevenciós részlegen történő elhelyezését meg kell szüntetni, ha
a) a kábítószer-mentesség ellenőrzésére szolgáló vizsgálat eredménye pozitív (az
elítélt szervezetében kábítószert mutatott ki),
b) az elítélt az intézetben vagy azon kívül súlyos fegyelemsértést, illetve
bűncselekményt követ el, vagy
c) az együttműködési kötelezettségét nem teljesíti.
109. § * (1) A fogvatartás biztonságára különös veszélyt jelentő elítéltek részlegére (e
§ alkalmazásában a továbbiakban: részleg) az az V. kategóriába sorolt elítélt
helyezhető, akinek az intézet rendjéhez és biztonságához való viszonya kirívóan
elutasító, nyíltan vagy rejtetten agresszív viselkedésű, és
a) a végrehajtás rendjét és a fogvatartás biztonságát súlyosan sértő cselekményt
készített elő, kísérelt meg vagy követett el, vagy
b) a saját vagy mások életét, testi épségét, illetve vagyontárgyakat súlyosan sértő
vagy veszélyeztető magatartást tanúsított, vagy
c) a végrehajtás rendjének megtartására vonatkozó utasítással nyíltan
szembehelyezkedik és ezzel a magatartásával a rövid időn belül kiszabott többszöri
fegyelmi fenyítés ellenére sem hagy fel.
(2) A bv. orvos – szükség esetén pszichológus bevonásával – a részlegre helyezés alatt
jogszabályban meghatározott rendszerességgel megvizsgálja az elítéltet. A bv. orvos
vagy a pszichológus az elítélt egészségi állapotára tekintettel kezdeményezheti a bv.
intézet parancsnokánál a részlegre helyezés felfüggesztését. Az ön- vagy közveszélyes
magatartást tanúsító elítélt esetén a 146. § (6) bekezdését alkalmazni kell.(3) A részleg végrehajtási rendje az V. kategória-besorolásra vonatkozó szabályokhoz
igazodik azzal, hogy
a) egyedi biztonsági előírás a részlegre helyezett elítéltekre vonatkozóan együttesen is
meghatározható,
b) a részlegre helyezés tartama alatt az elítéltet a fogvatartási kockázatát csökkentő
programba kell bevonni.
(4) A részlegre helyezés szükségességét a BFB hathavonta felülvizsgálja, és annak
fenntartásáról határozattal dönt.
109/A. § * (1) * Vallási részleg a bv. intézet és a jogi személyiséggel rendelkező vallási
közösség együttműködési megállapodása alapján hozható létre a vallásgyakorlás és a
családi kapcsolattartás erősítése céljából.
(2) Az elítélt írásbeli kérelmére vallási részlegre helyezhető, ha
a) a várható szabadulásának időpontjáig legfeljebb három év van hátra,
b) írásban vállalja, hogy a részleg működésére vonatkozó szabályokat betartja, és
c) a reintegrációs tiszt – a börtönlelkész véleményének kikérésével – arra javaslatot
tesz.
(3) A vallási részlegen az elítélt
a) folyamatos lelki gondozásban részesül, és
b) * a bv. intézet által rendszeres időközönként biztosított vallási alkalmakon a
hozzátartozóival vagy engedélyezett kapcsolattartójával közösen vehet részt, ami nem
számítható be az egyes kategóriákhoz igazodó látogatófogadásként.
(3a) * A vallási részlegen a végrehajtás rendje a III. kategória-besorolás szabályaihoz
igazodik azzal, hogy az elítélt a kategória-besorolásának megfelelően jogosult a
kapcsolattartásra.
(4) Az elítélt vallási részlegen történő elhelyezését meg kell szüntetni, ha
a) az elhelyezés időtartama alatt vele szemben a végrehajtás alatt elkövetett
bűncselekmény miatt büntetőeljárás indul,
b) súlyos vagy ismételt fegyelmi vétséget követ el,
c) a vallási részleg működésére vonatkozó vállalt szabályokat nem tartja be vagy
d) azt írásban kérelmezi.
109/B. § * (1) A fogvatartási körülményekhez való sikeres alkalmazkodás és a
társadalomba való visszailleszkedés elősegítése érdekében az első alkalommal
végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek részlegére helyezhető – az elkülönítési
szabályok megtartásával – az az első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre
ítélt, akinek egyéni kockázatelemzése alapján különleges kezelése és elhelyezése
indokolt, és *
a) akit gondatlan bűncselekmény miatt ítéltek el,
b) akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt öt évet meg nem haladó tartamú
szabadságvesztésre ítéltek akkor, ha
ba) a büntetést fogház vagy börtön fokozatban rendelték végrehajtani, és
bb) nem olyan, a Btk. 459. § (1) bekezdés 26. pontjában megjelölt személy elleni
erőszakos bűncselekmény miatt ítéltek el, amelynek a büntetési tétele az öt évet
meghaladja, vagy
c) akivel szemben az a) vagy b) pont szerint kiszabott szabadságvesztés mellett a
próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának utólagos elrendelése
miatt börtön vagy fogház fokozatú szabadságvesztés vár végrehajtásra vagy ilyen
szabadságvesztést tölt, és ezek együttes tartama az öt évet nem haladja meg.
(2) * Nem helyezhető az első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek
részlegére az az elítélt,
a) akivel szemben a Btk. 459. § (1) bekezdés 26. pontjában megjelölt személy elleni
erőszakos bűncselekmény miatt új büntetőeljárás van folyamatban, vagy
b) akit a IV. vagy az V. kategóriába soroltak.
(3) * Az első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek részlegén a
végrehajtás rendje II. kategóriabesorolás szabályaihoz igazodik azzal, hogy az elítélt
a) igény szerint segítséget kaphat a családi kapcsolatainak helyreállításához,b) részére a kapcsolattartás gyakorisága a kategória-besorolásához tartozó mértéket
meghaladóan is növelhető.
(4) Az elítélt első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek részlegre
helyezését meg kell szüntetni, ha
a) olyan új tény vagy körülmény merül fel, amely miatt a behelyezés feltételeinek az
elítélt a továbbiakban nem felel meg,
b) az elítélt súlyos vagy ismételt fegyelemsértést, illetve újabb bűncselekményt követ
el,
c) az elítélt az intézetelhagyással kapcsolatos magatartási szabályokat megszegi, vagy
visszatérési kötelezettségének önhibájából nem az előírtaknak megfelelően tesz
eleget,
d) az elítélt a reintegrációs program kapcsán együttműködési kötelezettségét nem
teljesíti, vagy
e) * az elítéltet más speciális részlegre helyezik.
(5) A (4) bekezdés a)–d) pontja alapján történő kihelyezés esetén az elítélt az első
alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek részlegére ismételten nem
helyezhető.
109/C. § * (1) Időskorúak részlegére helyezhető az az elítélt, aki betöltötte a
hatvanadik életévét és nyilatkozattal vállalja a részleg működésére vonatkozó
szabályok betartását.
(1a) * Az időskorúak részlegén a végrehajtás rendje a III. kategória-besorolás
szabályaihoz igazodik azzal, hogy az elítélt a kategória-besorolásának megfelelően
jogosult a kapcsolattartásra.
(2) Az időskorúak részlegére helyezett elítélt részére
a) különös gondoskodást kell nyújtani egészségi, ideértve mentális állapotának
megőrzése érdekében,
b) állapotának megfelelő szabadidős vagy sporttevékenységet kell biztosítani,
c) munkaterápiás foglalkoztatás szervezhető,
d) a kapcsolattartás gyakorisága növelhető,
e) a szabad levegőn tartózkodás hosszabb időtartamban is engedélyezhető.
(3) Az elítéltnek az időskorúak részlegén történő elhelyezését meg kell szüntetni, ha
a) magatartása veszélyezteti a részleg működtetését,
b) az elítélt súlyos fegyelemsértést, illetve újabb bűncselekményt követ el, vagy
c) az együttműködési kötelezettségét nem teljesíti.
Kóros elmeállapotúvá vált elítélt elhelyezése
110. § (1) * Ha az elítélt kóros elmeállapotúvá válik, a szabadságvesztést a bv.
intézetben nem lehet végrehajtani, az elítéltet a büntetés-végrehajtási bíró döntése
alapján az IMEI-ben kell elhelyezni. Az itt eltöltött idő a szabadságvesztés tartamába
beszámít. Az IMEI-ben történő elhelyezés ideje alatt a (4) bekezdésben meghatározott
kivétellel az elítélt nem szerez kreditpontot.
(2) Ha a bv. intézet a szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítélt kóros
elmeállapotára utaló tüneteket észlel, intézkedik az elítéltnek az IMEI-ben történő
pszichiáter szakorvos általi kivizsgálása iránt.
(3) Ha az IMEI pszichiáter szakorvosa az elítélt kóros elmeállapotára utaló tüneteket
állapított meg, és az elítélt pszichiátriai kezelése meghaladja a két hónapot, az IMEI
főigazgató főorvosa előterjesztést tesz a büntetés-végrehajtási bírónak a
szabadságvesztés végrehajtási helyének megváltoztatására.
(4) * Az elítélt elmeállapotában bekövetkezett kedvező változásra tekintettel, az IMEI
főigazgató főorvosa soron kívül tehet javaslatot a büntetés-végrehajtási bírónak az
elítélt bv. intézetbe történő visszahelyezésére. Az elítélt visszahelyezése esetén az
IMEI-ben töltött időtartamra vonatkozóan a megszerezhető kreditpontokat jóvá kell
írni, és a BFB ennek figyelembevételével haladéktalanul dönt az elítélt kategória-
besorolásáról.
(5) Ha az elítélt szabadításakor gyógykezelésének szükségessége továbbra is fennáll,
az IMEI főigazgató főorvosa az elbocsátás esedékességének napjával történő
elhelyezés érdekében az egészségügyről szóló törvényben meghatározottak szerintkellő időben kezdeményezi a bíróságnál a kötelező gyógykezelés elrendelése iránti
eljárást.
(6) Ha a bíróság elrendeli a beteg kötelező gyógykezelését, az IMEI főigazgató főorvos
– az Országos Mentőszolgálat útján – intézkedik az elítélt átszállítása iránt a kijelölt, az
egészségügyről szóló törvény szerinti gyógykezelést végző pszichiátriai intézetbe.
Egyéb végrehajtási szabályok
111. § A szabadságvesztés tartamába nem számít be az az idő, amíg az elítélt a
szabadságvesztés végrehajtása alól kivonja magát.
112. § (1) Ha az összbüntetési ítélet olyan időpontban emelkedik jogerőre, amikor az
elítélt az összbüntetésként megállapított szabadságvesztést már kitöltötte, és az
elítélttel szemben más ügyben kiszabott szabadságvesztést kell foganatba venni, a
végrehajtásra kerülő szabadságvesztés tartamába be kell számítani azt az
időtartamot, amennyivel az elítélt által kitöltött szabadságvesztés tartama meghaladja
az összbüntetésként megállapított szabadságvesztés tartamát.
(2) * Ha rendkívüli jogorvoslat folytán meghozott ügydöntő határozatban a bíróság az
elítélttel szemben nem, vagy nem a rendkívüli jogorvoslattal megtámadott ügydöntő
határozattal megegyező tartamban szab ki szabadságvesztést, vagy a kiszabott
szabadságvesztés tartamát mérsékli, és az elítélt a kiszabott tartamnál hosszabb időt
töltött szabadságvesztésben, ha az elítélttel szemben más ügyben kiszabott
szabadságvesztést kell foganatba venni, akkor a végrehajtásra kerülő
szabadságvesztés tartamába be kell számítani azt az időtartamot, amennyivel az
elítélt által kitöltött szabadságvesztés tartama meghaladja a rendkívüli jogorvoslat
folytán meghozott ügydöntő határozattal megállapított szabadságvesztés tartamát.
(3) * Az (1)–(2) bekezdés abban az esetben alkalmazható, ha az elítélten az
összbüntetésként megállapított, illetve a rendkívüli jogorvoslattal megtámadott
ügydöntő határozattal kiszabott szabadságvesztést és a más ügyben végrehajtásra
váró szabadságvesztést folyamatosan hajtják végre. Az (1)–(2) bekezdés akkor is
alkalmazandó, ha a túltöltés tartama hosszabb a végrehajtásra váró szabadságvesztés
tartamánál, de további szabadságvesztések várnak végrehajtásra.
113. § (1) Az elítéltet – megjelenési szándékától függetlenül – elő kell állítani, ha
a) * büntetőügyben terheltként vagy büntetés-végrehajtási ügyben,
b) tanúként,
c) az apaság és a származás megállapítása iránti perben személyes megjelenésre
kötelezéssel félként,
d) gondnokság alá helyezés iránti perben alperesként,
e) szabálysértési ügyben eljárás alá vont személyként,
f) * az Országgyűlés nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottsága által
közreműködésre kötelezett személyként
idézik.
(2) * Az (1) bekezdés a) pontja esetén az elítéltet nem kell előállítani, ha törvény
lehetőséget ad arra, hogy a terhelt nyilatkozzon jelenléti szándékáról, és az elítélt
nemleges nyilatkozatot tesz.
(2a) * A bv. intézet az elítéltet kérelmére előállítja, ha a büntetőügyben az ügyiratok
Be. 100. §-a és a 352. §-a szerinti megismerési jogának biztosítása érdekében – a
bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az előállítás elrendelésével – annak
helyéről és időpontjáról az elítéltet értesíti.
(3) * A bv. intézet az elítéltet kérelmére előállítja, ha a büntetőügyekben
alkalmazandó közvetítői tevékenységet végző közvetítő sértettként, terheltként vagy
ezek törvényes képviselőjeként a közvetítői megbeszélés vagy a megállapodás
aláírásának helyéről és időpontjáról értesíti.
(4) Az elítéltet – amennyiben a tárgyaláson meg kíván jelenni – elő kell állítani, ha
félként a személyes megjelenés kötelezettségével idézik.
(5) * Az (1), (2a), (3) és (4) bekezdésében foglaltakon kívül az intézet akkor állítja elő
az elítéltet, ha az az előállítást kéri, és annak költségeit megelőlegezi.
(6) * Ha az elítélt az előállítás költségeit nem tudja megelőlegezni, az intézet
tájékoztatja, hogy közigazgatási hatósági ügyben költségmentesség engedélyezését,polgári ügyben a polgári perrendtartás szabályai szerint költségmentesség,
költségfeljegyzési jog engedélyezését, illetve pártfogó ügyvéd kirendelését kérheti. Az
intézet az előállítás költségeit az elítélt írásbeli kérelmére kivételesen
megelőlegezheti, ha a kérelemben a költségek visszafizetését vállalja.
(6a) * A (3)–(5) bekezdésben meghatározott esetben, továbbá ha az elítélt az
előállítás költségeit nem tudja megelőlegezni, és azt kellő időben kezdeményezi, a bv.
intézet az elítélt meghallgatását elektronikus hírközlő hálózat, illetve
telekommunikációs eszköz útján biztosítja, ha a személyes jelenlét ily módon történő
biztosításáról az eljáró bíróság vagy hatóság rendelkezett, és az a tárgyalásra vagy
meghallgatásra kitűzött határnapon technikailag kivitelezhető.
(7) A bírósági ügyekben való előállításra vonatkozó szabályokat a közjegyzői eljárásra
is megfelelően alkalmazni kell.
(8) * Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben, ha a büntető ügyben eljáró
bíróság az elítéltet több egymást követő napra személyes megjelenéssel idézi, és a
bíróság székhelye szerinti vármegyében
a) nincsen bv. intézet vagy
b) a bv. intézet a bíróság székhelyétől távolabb helyezkedik el, mint a rendőrségi
fogda,
az elítélt az idézésben megjelölt munkanapokon a bíróság székhelye szerinti
vármegyében lévő rendőrségi fogdán elhelyezhető.
114. § (1) * A nyomozó hatóság az elítéltet az ügyészség engedélye alapján – a bv.
intézettel való előzetes egyeztetés szerint – az intézetben kihallgathatja, illetve ha az
elítéltek ugyanabban az intézetben vannak fogva tartva, a nyomozó hatóság a
szembesítést az intézetben is végrehajthatja, továbbá biztosíthatja a Be. 352. § (1)
bekezdése szerinti ügyirat megismerés jogát. A nyomozó hatóság az elítélt intézetben
lévő érték- vagy tárgyletétjéből lefoglalhat. Az ügyészség más eljárási cselekmények
intézetben történő elvégzésére is engedélyt adhat. Az elítélt részvételével
lefolytatandó eljárási cselekményen történő részvétel céljából megjelenő védőnek és
törvényes képviselőnek a bv. intézetbe történő belépését engedélyezni kell.
(2) Az elítéltet az intézetben a hatósági ügyben eljáró más szerv a bv. intézettel való
előzetes egyeztetés alapján hallgathatja ki.
(3) * Az elítéltet az illetékes ügyészség, illetve a nyomozó hatóságnak az illetékes
ügyészség engedélyét is tartalmazó írásbeli megkeresésére a biztonsági osztályvezető
adja ki, eljárási cselekmények lefolytatása, továbbá a Bnytv.-ben meghatározott
bűnügyi nyilvántartási adat mintavétele céljából.
(4) * Ha az elítélt kiadása a rendőrségi fogdán történő elhelyezéssel jár, úgy azt az
illetékes ügyészség legfeljebb hatvan napra engedélyezheti. A határozattal szemben
panasznak nincs helye.
(4a) * A 113. § (8) bekezdésében meghatározott célból az elítélt rendőrségi fogdán
történő elhelyezéssel járó kiadása külön engedélyező határozat nélkül, a bv. intézet
parancsnokának és a fogda parancsnokának előzetes egyeztetése alapján
végrehajtható. Az elítéltet a fogdán történő elhelyezéséről előzetesen tájékoztatni kell.
Az elítélt e célból történő kiadása esetén az elítéltet hétvégére, valamint a
munkaszüneti napra a bv. intézetbe vissza kell szállítani.
(4b) * A (4a) bekezdésben meghatározott esetben az elítéltet az első személyes
megjelenéssel járó eljárási cselekmény lefolytatását követően a további napokra
történő előállítás végrehajtása céljából a bíróság székhelye szerint illetékes rendőrségi
fogdán át kell adni a rendőrség részére. Az elítéltnek az utolsó személyes
megjelenéssel járó eljárási cselekményre történő előállítása és a bv. intézetbe
visszaszállítása a végrehajtást foganatosító bv. intézet feladata.
(4c) * Az elítélt a rendőrségi fogdán történő elhelyezéssel járó kiadás időtartama alatt
a jogszabályban meghatározott tárgyakat viheti magával, továbbá a védőn, államának
konzuli tisztségviselőjén, valamint az egyházi személyen és a vallási egyesület
vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagján kívül más személlyel nem tarthat
kapcsolatot. A kiadás folytán elmaradt kategória-besorolás alapján járó, engedélyezett
kapcsolattartást és a személyes szükségleteire szolgáló vásárlást pótolni kell, az elítéltrészére ez idő alatt érkezett levelet és csomagküldeményt legkésőbb a visszafogadást
követő munkanapon át kell adni.
(5) A kiadás nem teljesíthető, ha
a) az elítélt szabadulása esedékes,
b) az elítéltet a bíróság idézésére elő kell állítani, vagy
c) azt – orvosi vélemény szerint – az elítélt egészségi állapota nem teszi lehetővé.
(6) Az elítélt törvényes jogait a kiadás ideje alatt is biztosítani kell. A kiadás időtartama
a szabadságvesztés idejébe beszámít.
115. § *
Félbeszakítás
116. § (1) * Fontos okból – így különösen az elítélt személyi vagy családi körülményei,
egészségi állapota miatt – a szabadságvesztés végrehajtása hivatalból vagy kérelemre
félbeszakítható, erről
a) egy naptári évben kilencven napig terjedő időtartamra a parancsnok,
b) * az a) pontban szabályozottnál hosszabb időre, de legfeljebb egyévi időtartamra
az agglomerációs központ vezetője
dönt.
(2) * Kivételesen engedélyezhető a szabadságvesztés félbeszakítása, ha az elítélt
ellen szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt újabb büntetőeljárás van
folyamatban. Ebben az esetben az eljárás szakaszától függően az ügyészség vagy a
bíróság véleményét be kell szerezni.
(3) * Nem engedélyezhető a szabadságvesztés félbeszakítása, ha a bíróság az
életfogytig tartó szabadságvesztést kimondó ügydöntő határozatban a feltételes
szabadságra bocsátás lehetőségét kizárta.
(4) Ha az elítélt nő a várandósság tizenkettedik hetét elérte, és a szülés várható
időpontja megelőzné a szabadulás napját, nyilatkoztatni kell arról, hogy kéri-e a
szabadságvesztés félbeszakítását. A várandósság alatt vagy közvetlenül a szülés után
benyújtott büntetés-félbeszakítási kérelmek elbírálása során elsősorban a gyermek
érdekét kell figyelembe venni.
(5) * A szabadságvesztés félbeszakítására irányuló kérelem indokoltságának
ellenőrzése céljából a bv. intézet az elítélt által a félbeszakítás tartama alatti
tartózkodása helyeként megjelölt lakcíme, illetve tényleges tartózkodási helye szerint
illetékes
a) büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő útján környezettanulmány elkészítését
rendelheti el, vagy
b) rendőri szervet az elítélt életvitelére és közbiztonsági kockázatára vonatkozó rendőri
jelentés készítése céljából megkeresheti.
(6) A kérelem elutasítását indokolt határozatba kell foglalni.
(7) A félbeszakítás tartama a szabadságvesztés tartamába nem számít be.
(8) A félbeszakítás tartama alatt az elévülés nyugszik.
117. § (1) A szabadságvesztés félbeszakítását az engedélyező megszünteti, ha a
tudomására jut, hogy
a) * az elítélttel szemben a félbeszakítás tartama alatt elkövetett bűncselekmény
miatt büntetőeljárás indult, vagy olyan újabb szabadságvesztés végrehajtásáról
érkezik értesítőlap, amely a végrehajtás sorrendjére kihatással van,
b) * az elítéltet más ügyben letartóztatásba helyezték,
c) a félbeszakítás indoka az engedélyezett határidő letelte előtt megszűnt,
d) * a kegyelmi döntés meghozataláig az elítélt szabadságvesztés büntetésének
végrehajtását félbeszakították.
(1a) * A szabadságvesztés félbeszakítását az engedélyező megszüntetheti, ha az
elítélttel szemben olyan újabb szabadságvesztés végrehajtásáról érkezik értesítőlap,
amely a végrehajtás sorrendjére nincs kihatással.
(2) A félbeszakítás megszüntetéséről az engedélyező indokolt határozattal dönt.
(3) A félbeszakítás megszüntetéséről az elítéltet írásban haladéktalanul tájékoztatni
kell, és fel kell hívni, hogy a megadott időpontban a szabadságvesztést végrehajtó
intézetben jelentkezzen.Az elítélt jogai gyakorlásának és kötelezettségei teljesítésének általános szabályai
118. § (1) A szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítélt elveszti a személyi
szabadságát, köteles eltűrni a végrehajtás tényéből eredően egyes alapvető jogainak
és a jogszabályok által biztosított egyéb jogosultságainak szünetelését, korlátozását,
módosulását.
(2) * A szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítélt az alapvető jogait és a
jogszabályok által biztosított egyéb jogosultságait a büntetés végrehajtása során is
gyakorolhatja és jogszabályban, vagy bírósági, illetve hatósági határozatban
megállapított kötelezettségeit a büntetés végrehajtása során is köteles teljesíteni,
kivéve, ha azok szüneteléséről, illetve korlátozásáról az ügydöntő határozat vagy
törvény rendelkezik, vagy amelyek gyakorlásában, illetve teljesítésében az elítélt
akadályozva van.
(3) A büntetés-végrehajtási szervezet biztosítja, illetve elősegíti az elítélt jogainak
gyakorlását.
(4) Az elítélt kötelezettségeinek teljesítése, illetve jogainak gyakorlása során a
szabadságvesztés-büntetés céljai teljesítése érdekében köteles a bv. intézettel
együttműködni.
(5) Az elítélt jogait személyesen vagy védője, illetve fiatalkorú esetén törvényes
képviselője útján, a bv. intézet rendjével és biztonságával összhangban gyakorolja.
Az elítélt jogainak korlátozása, módosulása
119. § A szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítélt
a) munkához és foglalkozása szabad megválasztásához való joga és a vállalkozáshoz
való joga,
b) művelődéshez való joga, illetve a tanulás és a tanítás szabadsága,
c) önrendelkezéshez való joga,
d) kegyeleti joga,
e) szülői felügyeleti joga,
f) közérdekű adatokhoz való hozzáféréséhez és azok terjesztéséhez való joga,
g) véleménynyilvánítási szabadsága,
h) egyesülési joga,
i) tulajdonhoz való joga,
j) a szabadidő eltöltéséhez való joga,
k) ha munkát végez, az éves fizetett szabadsághoz való joga,
l) magántitokhoz való joga,
m) általános cselekvési szabadsága a szünetelő jogokra való tekintettel,
n) lelkiismereti és vallási szabadsága
e törvényben meghatározott korlátozásoknak megfelelően gyakorolható.
120. § (1) Az elítélt véleményét – ellenőrzés mellett az e törvényben meghatározott
korlátozás kivételével – olyan formában nyilváníthatja ki, amely nem zavarja a bv.
intézet rendjét és biztonságát.
(2) A vélemény nyilvánosságra hozatala
a) a nemzetbiztonság védelme,
b) a minősített adat közlésének megakadályozása,
c) a bűncselekmény közvetlen veszélyének fennállása esetén, annak
megakadályozása,
d) a bv. intézet rendje és biztonsága,
e) a bűnöző életmód népszerűsítésének megakadályozása, valamint
f) az elítélt, vagy hozzátartozója számára a bűncselekménnyel kapcsolatos vélemény
nyilvánosságra hozatalából eredő vagyoni előny elérésének megakadályozása
érdekében korlátozható.
Az elítélt jogainak szünetelése
121. § (1) A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetel az elítélt joga
a) a szabad mozgáshoz,
b) a tartózkodási hely szabad megváltoztatásához,
c) a békés gyülekezéshez,
d) a sztrájkhoz,e) a szabad orvosválasztáshoz,
f) ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi és kisebbségi önkormányzati
képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán
választható legyen,
g) * az elektronikus ügyintézéshez.
(2) * A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelnek az elítélt azon jogai,
amelyekre a közügyektől eltiltás, illetve a bíróság ügydöntő határozatában
meghatározott foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás és kitiltás kiterjed.
(3) * Az (1) bekezdés g) pontja nem vonatkozik a reintegrációs őrizetben lévő elítéltre.
Az elítélt büntetés-végrehajtási jogviszonyból eredő jogai
122. § Az elítélt jogosult
a) a higiéniai feltételeknek megfelelő egészséges elhelyezésre, az egészségi
állapotának és a szabadságvesztés végrehajtása alatti tevékenységének megfelelő
élelmezésre, egészségügyi ellátásra, megfelelő ruházat biztosítására,
b) a hozzátartozóival, valamint az általa megjelölt és a bv. intézet által engedélyezett
személyekkel, szervezetekkel az e törvényben meghatározottak szerint kapcsolatot
tartani, *
c) baleset esetén baleseti ellátásra és baleseti egészségügyi szolgáltatásra,
d) pihenésre, szabadidőre, *
e) testi és szellemi állapotának fenntartása, illetve fejlesztése érdekében *
ea) * naponta – az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint,
de legalább egy óra – szabad levegőn tartózkodásra,
eb) * önképzésre, sajtótermékek megrendelésére, a bv. intézet művelődési és
sportolási lehetőségeinek – az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi
rendelkezések szerinti – igénybevételére,
ec) tanuláshoz való jogát e törvényben meghatározottak szerint gyakorolni; általános
iskolai, középfokú, valamint felsőfokú tanulmányok megkezdésére, illetve folytatására,
a vizsgákra való felkészüléshez tanulmányi és vizsgaszabadságra,
f) * a bv. intézetben, illetve annak felügyeleti szerveinél és a büntetés-végrehajtástól
független szervhez közérdekű bejelentés, visszaélés-bejelentés, panasz, kérelem és
jognyilatkozat előterjesztésére,
g) a büntetés végrehajtása során jogorvoslati joggal élni,
h) a rendelkezésére álló pénzből havonta meghatározott összeget személyes
szükségleteire fordítani, illetve azzal egyéb módon rendelkezni,
i) a szabadságvesztés végrehajtása során keletkezett kárának megtérítésére,
j) sajátos védelemre a nők, fiatalkorúak és a fogyatékkal élők a rájuk vonatkozó
eltérésekkel,
k) * jogszabályban meghatározottak szerint saját ruha viselésére, illetve használati
tárgyak tartására; az elítélt magánál tartható tárgyainak köre a bv. intézet rendjére és
biztonságára figyelemmel, valamint az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi
rendelkezések szerint korlátozható, azonban a korlátozás – a biztonsági elkülönítés és
a magánelzárás fenyítés végrehajtását kivéve – a tankönyvekre és tanszerekre, a
könyvtári könyvekre, a családi fényképekre és levelekre, valamint az engedélyezett
kegytárgyakra és imakönyvre nem terjedhet ki,
l) a már megállapított, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló
törvényben meghatározott valamely rendszeres pénzellátásának (e fejezetben a
továbbiakban: rendszeres pénzellátás) a meghatalmazott személy kezéhez vagy a bv.
intézethez történő folyósítására, továbbá a saját jogon járó családi pótléknak a letéti
számláján való elhelyezésére,
m) a szabadulást követő társadalomba való visszailleszkedés érdekében az ehhez
szükséges szociális feltételek megteremtésének segítségére,
n) * önkéntes vállalása alapján – az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi
rendelkezések szerint – oktatási, képzési, valamint reintegrációt elősegítő személyes
fejlődését biztosító programokon való részvételre,
o) büntetés-végrehajtási szervezeten belüli fogvatartotti fórumon való
véleménynyilvánításra. *123. § (1) Az elítélt a bv. intézet parancsnokának engedélye alapján – őrzéssel vagy
anélkül – meglátogathatja orvos által igazoltan súlyos beteg közeli hozzátartozóját,
részt vehet közeli hozzátartozója temetésén. *
(2) A bv. intézet parancsnoka az (1) bekezdésben foglaltak engedélyezése esetén
elrendelheti mozgáskorlátozó eszközök használatát, kivételes esetben megtagadhatja
a látogatás, a temetésen való részvétel, illetve a kegyelet lerovásának
engedélyezését.
(3) Az (1) bekezdés szerinti rendkívüli eltávozás az öt napot nem haladhatja meg,
annak tartama a szabadságvesztésbe beszámít.
(4) Ha az elítélt a temetésen nem vett részt, a parancsnok a temetést követő harminc
napon belül – az (1) bekezdés szerinti feltételekkel – engedélyezheti, hogy az elítélt
lerója kegyeletét a közeli hozzátartozója temetési helyénél.
(5) Az elítélt az (1) és (4) bekezdésben felsorolt esetekben az előállítás költségét
köteles megtéríteni.
124. § (1) Az elítélt a 120. §-nak megfelelően jogosult nyilatkozatot tenni a
médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény szerinti
műsorszámban vagy sajtótermékben, illetve az elektronikus hírközlésről szóló törvény
szerinti elektronikus hírközlő hálózat útján történő közzététellel.
(2) * A nyilatkozattétel engedélyezéséről vagy megtagadásáról az országos
parancsnok a kérelem benyújtásától számított öt napon belül dönt. A nyilatkozattétel
engedélyezése akkor tagadható meg, ha alapos okkal arra lehet következtetni, hogy a
nyilatkozattétel a 120. §-ban meghatározott érdekek valamelyikét sértené vagy
veszélyeztetné.
(3) Az országos parancsnok haladéktalanul értesíti a sajtó képviselőjét, ha az elítélt
nyilatkozattételét engedélyezte, vagy e törvény szerint az engedélyt megadottnak kell
tekinteni. Az értesítésben az országos parancsnok tájékoztatást ad a kapcsolatfelvétel
részleteiről.
(4) Ha az országos parancsnok a nyilatkozattételt megtagadja, arról indokolt írásbeli
határozattal dönt. A határozat minősített adatot nem tartalmazhat. A nyilatkozattétel
megtagadásáról szóló határozat ellen az elítélt bírósági felülvizsgálati kérelmet
nyújthat be. A kérelmet a bv. intézet haladéktalanul továbbítja a büntetés-végrehajtási
bíróhoz.
(5) A bv. intézet parancsnoka vagy az általa kijelölt személy a nyilatkozattételt – a 120.
§-ban foglaltak megtartása érdekében – ellenőrzi. Ha a nyilatkozattétel a 120. §-ban
meghatározott érdekek valamelyikét sérti vagy veszélyezteti, a nyilatkozattétel
megszakítható, és az elítéltet figyelmeztetni kell a szabályok megtartására és arra,
hogy azok be nem tartása esetén a nyilatkozat közzététele megtagadható.
125. § (1) Az elítélt – hozzájárulásával készített – nyilatkozattételét tartalmazó írás,
kép-, hangfelvétel (a továbbiakban: közlésre szánt anyag) közzétételéhez az országos
parancsnok engedélye szükséges.
(2) * A közzététel engedélyezéséről vagy megtagadásáról az országos parancsnok a
kérelem benyújtásától számított öt napon belül dönt. Az engedély akkor tagadható
meg, ha a 120. §-ban meghatározott érdekek valamelyikét sértené, vagy
veszélyeztetné.
(3) Ha az országos parancsnok a közzétételt megtagadja, arról indokolt írásbeli
határozattal dönt. A közzététel megtagadásáról szóló határozat ellen az elítélt bírósági
felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A kérelmet a bv. intézet haladéktalanul továbbítja
a büntetés-végrehajtási bíróhoz.
126. § (1) A bv. intézetben minden elítélt számára lehetővé kell tenni, hogy
lelkiismereti és vallási meggyőződését szabadon megválassza vagy megváltoztassa,
vallását gyakorolhassa.
(2) * A bv. intézetben minden elítélt számára lehetővé kell tenni, hogy az egyházi
személy, a vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja, az
egyházi jogi személy vagy a vallási egyesület által megbízott más személy általi
gondozásban részesülhessen.(3) * Az elítélt magánál tarthatja a vallása gyakorlásához szükséges könyveket, írásos
anyagokat és kegytárgyakat. A kegytárgyak vallásgyakorláshoz való
szükségességének megállapításához az adott egyházi személy és vallási egyesület
vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjának állásfoglalása kérhető.
(4) * Az elítélt számára lehetővé kell tenni, hogy a bv. intézetekben megvalósítható
vallásos szertartásban részesüljön a vallási közösség előírásainak megfelelően. A
súlyos, életveszélyes állapotban lévő elítélt kérelmére az egyházi személlyel vagy a
vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjával való találkozást
soron kívül lehetővé kell tenni.
(5) Az elítélt eltiltható az istentiszteleten való részvételtől, ha az a bv. intézet rendjét
vagy a biztonságot veszélyezteti.
(6) * Az istentiszteletre önként jelentkezők részvétele – az (5) bekezdés alapján
eltiltottakat, valamint a magánelzárást töltő elítélteket kivéve – nem korlátozható. A
(2) bekezdésben meghatározott személlyel való ellenőrzés nélküli találkozás
lehetősége azonban az istentisztelet látogatástól eltiltott, a magánelzárást töltő,
illetve fogvatartás biztonságára különös veszélyt jelentő elítéltek részlegén elhelyezett
elítélttől sem tagadható meg.
(7) A bv. intézet elősegíti a vallási közösségek szociális, karitatív, gondozói
tevékenységét és az elítéltnek a szabadulásra való felkészítéséhez nyújtott
szolgálatait.
127. § (1) * Az elítélt az ellene folyamatban lévő büntetőeljárás során a bíróság, az
ügyészség vagy a nyomozó hatóság által elektronikus adathordozón átadott
ügyiratokba vagy kiadott másolatba, illetve az ellene folyamatban volt
büntetőeljárásban keletkezett ügyiratokról elektronikus adathordozón kiadott
másolatba a büntetés-végrehajtási szervezet által biztosított számítástechnikai eszköz
igénybevételével jogosult betekinteni. Az ügyiratokba való betekintést – kellő időben
előterjesztett kérelemre – a védővel való személyes kapcsolattartás során is biztosítani
kell.
(2) Az elítélt köteles az (1) bekezdésben meghatározott, valamint a büntetés-
végrehajtási ügyben keletkezett iratokon kívüli egyéb iratai másolásának,
nyomtatásának és továbbításának költségét megtéríteni.
(3) * A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a Be. 100. §-a és 352. §-a szerint
az ügyiratok megismerését az ügyiratok megküldésével a bv. intézetben is lehetővé
teheti, vagy a bíróság és az ügyészség ennek érdekében a terhelt előállítását
rendelheti el. A nyomozó hatóság részéről kért előállítás az ügyészség
hozzájárulásával történhet.
(4) * Az elítélt a vele szemben folyamatban lévő vagy folyamatban volt büntetőeljárás
során keletkezett ügyiratokról készült másolatot magánál tarthatja, vagy ha azok
terjedelme a zárka rendeltetésszerű használatát akadályozná, valamint az elektronikus
adathordozón kiadott másolatot a zárkán kívül rendelkezésre bocsátott
tárolóhelyiségben tarthatja.
(5) * Ha az elítélttel szemben kábítószer birtoklása miatt megindult büntetőügyben
feltételes ügyészi felfüggesztést rendeltek el, és más ügyben szabadságvesztést tölt, a
bv. szerv biztosítja, hogy az elítélt kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen vegyen
részt, vagy kábítószer-használatot kezelő más ellátásban vagy megelőző-felvilágosító
szolgáltatásban részesüljön.
128. § (1) A várandós és a kisgyermekes elítélt nőnek az egészségét védő és a
gyermek fejlődését szolgáló, e törvényben nem szabályozott jogai nem korlátozhatók.
(2) * Ha a szülésre a szabadságvesztés végrehajtása alatt kerül sor, és az együttes
elhelyezést kizáró ok nem áll fenn, a gyermeket egy éves koráig az anyjával együtt
kell elhelyezni. Az anya-gyermek részlegen a végrehajtás rendje a II. kategória-
besorolás szabályaihoz igazodik és arra az időszakra, amíg az anya a gyermekét
gondozza, kreditpont megilleti.
(3) Az anya és a gyermek együttesen nem helyezhető el, ha
a) az anya a gyermek gondozását nem vállalja,b) a bíróság a szülői felügyeletet az anya valamennyi gyermekével kapcsolatosan
megszüntette,
c) az anya ellen a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt eljárás indult,
vagy
d) az anya egészségi állapota miatt a gyermek gondozását, nevelését nem tudja
ellátni.
(4) A (3) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben, ha az anya a gyermekét
szoptatja, a gyermek a bv. intézet anya-gyermek részlegén elhelyezhető.
(4a) * Együttes elhelyezés esetén a bv. intézet a gyermek részére teljes körű ellátást
biztosít. A bv. intézet az anya-gyermek részlegen elhelyezett gyermekre tekintettel
járó családi pótlék felhasználható részét a gyermek teljes körű ellátására vagy teljes
körű ellátásának kiegészítésére fordíthatja, így különösen tápszerrel, ruházattal,
gyógyszerrel, pelenkával, játékhoz szükséges eszközökkel való ellátására, valamint a
gyermek fejlesztésére.
(5) Együttes elhelyezése esetén az anya a gyermek felett a gondozás és a nevelés
jogát gyakorolja.
(6) * A gyermek felett szülői felügyeletet gyakorló vagy a gyermekkel
kapcsolattartásra jogosult másik szülő, a testvér és a gyermekkel kapcsolattartásra
jogosult nagyszülő, valamint a gyám részére heti egy alkalommal a kapcsolattartást és
a gyermek fejlődéséről a megfelelő tájékoztatást biztosítani kell.
(7) Az anya és gyermeke együttes elhelyezése esetében a gyermek elhelyezése iránt
indított eljárás elbírálására a bv. intézet székhelye szerint illetékes bíróság jogosult.
(8) A (2) bekezdésben meghatározott eseten kívül az elítélt a gyermekével kapcsolatot
tarthat, kivéve, ha a kapcsolattartásra bíróság vagy gyámhatóság határozata alapján
nem jogosult, és a büntetés-végrehajtási jogviszony keretei között részt vehet a
gyermek nevelésében, valamint a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések
eldöntésében, kivéve, ha a bíróság a szülő e jogát korlátozta.
128/A. § * (1) Ha az elítélt a vele együttesen elhelyezett gyermekét elhanyagolja,
bántalmazza vagy fejlődését egyéb módon veszélyezteti, a bv. intézet parancsnoka
határozattal dönt az anya és gyermeke együttes elhelyezésének megszüntetéséről, és
erről haladéktalanul értesíti a gyámhatóságot.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a bv. intézet intézkedik a gyermeknek
az anyától való elkülönítése iránt, és a gyámhatóság intézkedéséig biztosítja a
gyermek teljes körű ellátását az anya-gyermek részlegen.
128/B. § * (1) Ha a női elítélt egy évnél fiatalabb gyermekét gondozza, és a
szabadságvesztés elhalasztására vagy félbeszakítását nem engedélyezték vagy azt az
elítélt nem kérte, továbbá az együttes elhelyezést kizáró ok nem áll fenn, – az elítélt
kérelmére – a gyermeknek egyéves koráig az anyjával való együttes elhelyezéséről a
BVOP elhelyezésért felelős szakterületének vezetője a kérelem beérkezésétől
számított tizenöt napon belül határozattal dönt.
(2) Az elítélt a kérelmet a felhívás kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban
köteles a kijelölt bv. intézethez vagy a BVOP-hoz benyújtani.
(3) Az (1) bekezdés szerinti döntés meghozatala előtt a BVOP beszerzi a gyámhatóság
véleményét arról, hogy az együttes elhelyezés a gyermek érdekét megfelelően
szolgálja-e. A véleményben a gyámhatóság adatot szolgáltat arról is, hogy fennáll-e a
128. § (3) bekezdésében meghatározott, az együttes elhelyezést kizáró valamely ok.
129. § (1) Az elítélt – a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – a jogszabályban
meghatározottak és az egyes kategóriákra vonatkozó szabályok szerint az intézetben
magánál tarthat minden olyan tárgyat, amelynek elhelyezése *
a) a zárka rendeltetésszerű használatát nem akadályozza, illetve
b) az elítélt számára – ha ilyen az intézetben rendelkezésre áll – a zárkán kívül
rendelkezésre bocsátott tárolóhelyiségben megoldható.
(2) * Az elítélt magánál tartható tárgyainak köre a bv. intézet rendjére és biztonságára
figyelemmel korlátozható, valamint az az egyes kategóriákban eltérhet.
(3) Az elítélt nem tarthat az intézetben olyan tárgyat,
a) amelynek birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti, vagy jogszabályba ütközik,b) amely az intézet rendjét, a fogvatartás biztonságát, a szabadságvesztés
végrehajtásának rendjét, vagy ezek fenntartását és ellenőrzését, illetve az elítélt vagy
más személy testi épségét vagy egészségét veszélyezteti, továbbá
c) amely alkalmas arra, hogy használatával az elítélt önállóan vagy másokkal közösen
bűncselekményt kövessen el, vagy – ha ellene büntetőeljárás van folyamatban – a
büntetőeljárás eredményességét veszélyeztesse.
130. § * (1) Pénzküldemény küldése és fogadása a jogcím igazolásához, vagy
kapcsolattartói minőség – ideértve a védővel való kapcsolattartást is – fennállásához
köthető.
(2) A kapcsolattartásra jogosult által az elítélt részére meghatározott felhasználási
céllal – így különösen kapcsolattartásra, személyes szükségletekre, gyógyszer vagy
gyógyászati segédeszköz vásárlására – havonta beküldhető pénzösszeg nem
haladhatja meg a százötvenezer forintot. Az ezt meghaladó pénzösszeget a bv. intézet
az elítélt szabad felhasználású letéti számláján kezeli.
131. § * A szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítélt részére biztosítani kell, hogy
a választójogát gyakorolhassa. Az elítélt a fogvatartás helyén, a választási eljárásra
vonatkozó jogszabályok szerint jogosult szavazni, az elítélt személyazonosságát a
fogva tartó bv. intézet nyilvántartása alapján kell megállapítani. A bv. intézet köteles
elősegíteni az elítélt választójogának gyakorlását.
132. § * (1) Ha az elítélt a Btk. 192. § (8) bekezdés b) pontja szerinti vagy a Btk. XIX.
Fejezetében meghatározott valamely bűncselekményt tizennyolcadik életévet be nem
töltött sértett sérelmére követte el, vagy a tizennyolcadik életévét be nem töltött
sértett ellen elkövetett személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetési
körülményeiből a szexuális motívum a kockázatértékelési vizsgálat alapján
kimutatható, az elítélt befogadását követően fel kell mérni, hogy fennáll-e a veszélye
annak, hogy szabadon bocsátását követően hasonló bűncselekményt fog elkövetni. Ha
ennek a lehetősége fennáll, akkor az elítélt részére az állapotára és a kezelés jellegére
vonatkozó tájékoztatás mellett – önkéntes részvételi alapon – fel kell ajánlani
megfelelő, a visszaesés valószínűségét csökkentő pszichoterápián vagy más
foglalkozáson való részvételt.
(2) Ha az elítélt a Btk. 192. § (8) bekezdés b) pontja szerinti vagy a Btk. XIX.
Fejezetében meghatározott valamely bűncselekményt tizennyolcadik életévét
betöltött sértett sérelmére követte el, és hasonló bűncselekmény szabadulását
követően történő elkövetésének kockázata megállapítható, az állapotára és a kezelés
jellegére vonatkozó tájékoztatás mellett részére is – önkéntes részvételi alapon – fel
kell ajánlani megfelelő, a visszaesés valószínűségét csökkentő pszichoterápián vagy
más foglalkozáson való részvételt.
Az elítélt kötelezettségei
133. § (1) Az elítélt jogszabályban meghatározott kötelezettségeit a szabadságvesztés
végrehajtása alapvetően nem érinti.
(2) Az elítélt köteles – különösen –
a) a szabadságvesztést a jogszabályban vagy az országos parancsnok által
meghatározott bv. intézetben tölteni,
b) a büntetés-végrehajtás rendjét megtartani, illetve tűrni, a kapott utasításokat
végrehajtani,
c) a számára kijelölt munkát elvégezni,
d) a reintegrációs foglalkozás rendjét, a bv. intézet biztonsági és higiéniai
követelményeit megtartani,
e) a bv. intézet tisztántartásában, karbantartásában és ellátásában díjazás nélkül,
alkalomszerűen részt venni,
f) alávetni magát a jogszabályban előírt kötelező vagy egészségi állapotának
megítéléséhez szükséges orvosi vizsgálatnak és a jogszabály szerint kötelező,
gyógykezelésnek,
g) * vizsgálati anyagot szolgáltatni az alkohol-, bódítószer-, illetve kábítószer-
fogyasztás hiteles mérőeszközzel vagy vizelet-mintavétellel történő, szúrópróbaszerűellenőrzéséhez, fegyelemsértés, illetve bűncselekmény gyanúja esetén ezt
meghaladóan szükség szerint a vérmintavételhez,
h) * az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően előírt
forma- és egyéb ruházatot viselni,
i) a tartására fordított költséghez hozzájárulni, kivéve ha önhibáján kívüli okból nem
dolgozik és nem részesül rendszeres pénzellátásban, illetve nem rendelkezik letéti
pénzzel,
j) a képességeinek és a bv. intézet adottságainak megfelelő képzésben, illetve
oktatásban részt venni,
k) * jeladóval rendelkező elektronikus karpántot viselni tartózkodási helyének és
fizikai állapotának nyomon követése, valamint közvetlen utasítása és értesítése
céljából.
(3) * A tartási költségekhez való hozzájárulás összegét az országos parancsnok
normatív utasításban határozza meg, az évente meghatározott napi összeg – teljes
munkaidőben történő foglalkoztatás esetén – nem lehet kevesebb, mint az egy havi
alapmunkadíj egy százaléka.
(4) * Az elítélt keresményének és rendszeres pénzellátásának meghatározott részét a
szabadulása idejére tartalékolni kell. A fogvatartás megkezdésétől a tartalékolás
havonta meghatározott összege a fogvatartás első négy évében az egyhavi
alapmunkadíj ötven százalékának egytizenketted része, ezt meghaladó tartamú
fogvatartás esetén havonta az egyhavi alapmunkadíj huszonöt százalékának
egytizenketted része.
(4a) * A bv. intézet által kezelt letéti számlára az alapvető jogokat sértő elhelyezési
körülmények miatti kártalanítás keretében kifizetett összeget az elítélt szabadulása
idejére kell tartalékolni. A bv. intézet parancsnoka az elítélt kérelmére jogszabályban
meghatározott különös méltánylást érdemlő körülmény esetén engedélyezheti a
kártalanítás keretében kifizetett összegnek vagy egy részének a kifizetését az elítélt
hozzátartozója vagy kapcsolattartója részére.
(5) Az elítélt köteles együttműködni a bv. intézet a pártfogó felügyelői szolgálat és a
reintegrációs tevékenységben részt vevő szervezet megbízottjával.
134. § (1) A dolgozó elítélt a munkadíjából köteles a tartására fordított költséghez
hozzájárulni, abból a hozzájárulás összegét és a szabadulás idejére tartalékolandó
összeget közvetlenül le kell vonni.
(2) A munkáltatásban részt nem vevő elítélt a tartására fordított költségekhez – ha azt
a fogva tartó bv. intézethez folyósítják – valamely rendszeres pénzellátásából, illetve –
legfeljebb annak erejéig – szabadon felhasználható letéti pénzéből járul hozzá, azokból
a hozzájárulás összegét és a szabadulás idejére tartalékolandó összeget közvetlenül le
kell vonni.
(3) Ha a nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban vagy
magánnyugdíj-pénztár által nyújtott járadékszolgáltatásban részesülő, illetve
szabadon felhasználható letéti pénzzel rendelkező elítélt dolgozik, a hozzájárulást és a
szabadulás idejére tartalékolandó összeget a munkadíjból kell levonni.
(4) * Az elítélt munkadíjából, rendszeres pénzellátásból, illetve letéti pénzéből a
tartásra fordított költséghez való hozzájárulás napi összegének és a szabadulás idejére
kötelezően tartalékolandó összegének az (1)–(3) bekezdés szerinti levonása után
fennmaradó összeg legfeljebb ötven százalékát lehet végrehajtás alá vonni, ideértve a
144. § alapján megállapított kártérítési kötelezettséget is.
(4a) * E törvény eltérő rendelkezése hiányában az alapvető jogokat sértő elhelyezési
körülmények miatti kártalanítás keretében kifizetett összegből nem vonható le
a) az elítélt tartására fordított költséghez történő hozzájárulás,
b) a szabadulás idejére tartalékolandó összeg,
c) az elítélt által e törvény alapján megtérítendő költség és az általa igénybe vett
jogszabályban meghatározott többletszolgáltatások díjai és költségei, és
d) az elítélt egészségügyi ellátása körében felmerülő költség vagy díj.(4b) * Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítás
keretében kifizetett összeg a Vht. 73/A. §-ára tekintettel végrehajtás alá vonható,
ideértve a 144. § alapján megállapított kártérítési kötelezettséget is.
(5) Az elítélt által e törvény alapján megtérítendő költségeket és az általa igénybe vett
jogszabályban meghatározott többletszolgáltatások díjait és költségeit a (4) bekezdés
szerinti levonásokat követően kell levonni.
(6) * Az elítélt nem kötelezhető a tartási költségek megfizetésére a reintegrációs
eltávozás, a reintegrációs őrizet, feltételes szabadságra bocsátás, a büntetés
félbeszakítás és a bv. intézet huszonnégy órát meghaladó elhagyása esetén.
(7) * Az elítélt írásbeli nyilatkozata alapján
a) a részére célzott felhasználással befizetett pénzösszeg – a kapcsolattartásra szánt
pénzösszeg esetén a kapcsolattartó hozzájárulásával –,
b) a részére ösztöndíjként vagy munkaterápiás foglalkoztatás rendszeres pénzbeli
térítés összegének ötven százaléka
az elítéltnek a bv. intézet felé fennálló – a (4) bekezdés alapján meg nem térülő –
tartozásának a kiegyenlítésére a letéti számláról levonható.
(8) * Az elítélt írásbeli nyilatkozata alapján, ha az nem veszélyezteti a (4b) bekezdése
alá tartozó követelések kielégítését, az alapvető jogokat sértő elhelyezési
körülmények miatti kártalanítás keretében kifizetett összegből a (4a) bekezdés c) és d)
pontja alá tartozó követelés összege levonható.
(9) * Ha az elítélt a szabadításkor a jegyzék vagy elismervény ellenében
visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett személyes felszerelési
tárgy hiánya vagy károsodása miatti kártérítési felelősségét elismeri, a bv. intézet az
ebből eredő, határozattal megállapított kár összegét az elítélt letéti számláján lévő
pénzösszegből – ide nem értve a szabadulás idejére tartalékolt összeget – levonhatja.
135. § (1) Az elítélt köteles a fogva tartó bv. intézet tisztántartását, karbantartását és
ellátását szolgáló munkában díjazás nélkül részt venni.
(2) A tisztántartást, karbantartást és ellátást szolgáló munkában csak olyan elítélt
vehet részt, aki egyébként munkáltatásra is alkalmas. A munkaköri alkalmasság
megállapításáig az elítélt nem vehet részt a munkavégzésben.
(3) * A tisztántartást, a karbantartást és az ellátást szolgáló munkavégzés ideje a napi
négy órát, havonta összesen a harminckét órát nem haladhatja meg. A bv. intézet
orvosa (a továbbiakban: bv. orvos) a munkavégzés idejét az elítélt egészségi és fizikai
állapotára vagy életkorára tekintettel csökkentheti.
(4) A tisztántartást, karbantartást és ellátást szolgáló munkavégzés idejére az elítéltet
szükség szerint el kell látni munkaruhával és lábbelivel, szakmai oktatásban kell
részesíteni, balesetét a munkabalesetre vonatkozó jogszabály szerint kell elbírálni.
(5) A tisztántartást, karbantartást és ellátást szolgáló munkavégzés időpontjait és
tartamát a bv. intézet a fogvatartotti nyilvántartásban rögzíti.
136. § A szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítélt köteles tűrni – különösen –
a) * a más nemű és más kategóriába sorolt elítéltektől való elkülönítést, az életkori,
kriminológiai, kockázatelemzési és kezelési szempontú, foglalkoztatási és
egészségügyi szempontok szerinti csoportba sorolását,
b) * az egyes kategóriákra vonatkozó korlátozásokat,
c) személyes tárgyainak átvizsgálását,
d) az e törvény szerinti kivételekkel kapcsolattartásának ellenőrzését,
e) * életrendjének, bv. intézeten belüli mozgásának a kategória-besorolása szerinti
meghatározását, illetve bv. intézeten belüli mozgásának egyedi biztonsági előírással
történő korlátozását,
f) a 145. § (1) bekezdésében felsorolt biztonsági intézkedések végrehajtását.
137. § Nem terheli az elítéltet
a) a bv. intézetbe vagy intézménybe szállítás, ideértve azt is, ha az elítéltnek polgári
ügyben a hatóság előtt való megjelenése érdekében másik bv. intézetbe szállítása
szükséges,
b) * a büntetőügyben való – ideértve a büntetőügyben lefolytatandó közvetítői eljárást
is – és a büntetés-végrehajtási ügyben való előállítás,c) a szabálysértési ügyben való – ideértve a szabálysértési ügyben lefolytatandó
közvetítői eljárást is – előállítás,
d) az alkoholbetegséggel összefüggő gyógykezelés,
e) az elmeállapot megfigyelésének,
f) a kábítószer-prevenciós tevékenység, illetve a kábítószer-függőséget gyógyító
kezelés, kábítószerhasználatot kezelő más ellátás, illetve a megelőző-felvilágosító
szolgáltatás és
g) a jogsegélykérelem folytán más állam részére történő ideiglenes átadás
költsége.
138. § (1) A bv. intézetet – amelyben az elítéltet fogva tartják – érintő
katasztrófahelyzet esetén az elítélt köteles közreműködni a katasztrófahelyzet
elhárításához szükséges tevékenységben.
(2) Az elítéltet megillető, e törvényben meghatározott jogok a katasztrófahelyzet
elhárításához szükséges mértékben a katasztrófahelyzet idejére korlátozhatók.
(3) Az elítéltet a külön jogszabályok szerinti katasztrófavédelmi kötelezettség terheli,
illetve ideiglenes katasztrófavédelmi szolgálatra beosztható.
(4) Az elítélt az elhelyezésére szolgáló bv. intézet közvetlen veszélyeztetettsége vagy
használhatatlanná válása esetén más bv. intézetbe kell átszállítani.
139. § A büntetés-végrehajtási szervezet joga és kötelezettsége az e törvényben
meghatározott jogkövetkezményeket minden törvényes eszközzel biztosítani, illetve
kikényszeríteni.
Kérelem, panasz és egyéb jogorvoslat
140. § * (1) Az elítélt a kérelem vagy a jogorvoslat benyújtásával kapcsolatos jogairól,
kötelezettségeiről bármikor tájékoztatást kérhet, a felvilágosítást megfelelő időben kell
megadni. Az elítélt jogorvoslati jogának érvényesüléséről a bv. intézet gondoskodik.
(2) A bv. szerv részére címzett kérelem és panasz kizárólag a büntetés-végrehajtási
szervezet által rendszeresített formanyomtatványon nyújtható be a belső elektronikus
felületen vagy papíralapon, de annak terjedelme nem korlátozható és biztosítani kell
mellékletként egyéb irat becsatolásának lehetőségét.
(3) A 10. § (2) bekezdésének alkalmazásában írásbeli előterjesztésnek minősül a belső
elektronikus felületen történő benyújtás.
(4) A 10. § (3) bekezdésében meghatározott elítélt részére a kérelem vagy a panasz
benyújtásához segítséget kell nyújtani, kérelmére két érdektelen tanú jelenlétében kell
a formanyomtatványt kitölteni vagy a belső elektronikus felületen benyújtani, és ezt a
tényt, valamint a tanúk nevét és azonosító számát a formanyomtatványban is fel kell
tüntetni.
141. § * (1) Az elítélt az e törvényben szabályozott, fogvatartásával összefüggő
ügyben kérelemmel fordulhat a bv. intézet szervezeti egységének vezetőjéhez.
(2) A döntést a bv. intézet parancsnoka által meghatározott esetben az általa kijelölt
bizottság jogosult meghozni.
(3) Az elítélt személyes meghallgatást kérhet a bv. intézet szervezeti egységének a
vezetőjétől. Az elítélt a bv. intézet parancsnokához írásban, közvetlenül is fordulhat.
(4) Az elítélt kérelmét a fogvatartotti nyilvántartásban rögzíteni kell.
(5) A 20. § (9) bekezdésében meghatározottakon túl érdemi vizsgálat nélkül el lehet
utasítani azt a kérelmet, amelyet nem 140. § (2) bekezdésében foglaltak szerint
nyújtottak be.
(6) A döntés lényegét és a közlés időpontját a fogvatartotti nyilvántartásban rögzíteni
kell, ezzel egyidejűleg az írásba foglalt döntést az elítélt részére át kell adni vagy a
17/A. § (1a) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kézbesíteni kell. Az elítélt eltérő
nyilatkozata hiányában a kérelemnek helyt adó döntésről az elítélt szóban is
tájékoztatható.
(7) Ha az elítélt a (6) bekezdés szerinti irat átvételét megtagadja, akkor annak tényét a
fogvatartotti nyilvántartásban rögzíteni kell.
142. § * (1) Az elítélt – a kérelemnek helyt adó döntés kivételével – a bv. szerv
szervezeti egysége vezetőjének vagy a bv. intézet parancsnoka által kijelölt
bizottságnak a döntése, intézkedése, illetve annak elmulasztása esetén, ha a törvényeltérően nem rendelkezik, a 21. § (3) bekezdése szerint panasszal fordulhat annak a
bv. intézetnek a parancsnokához, ahol a döntés, az intézkedés vagy a mulasztás
történt.
(2) A 21. § (7) bekezdésében meghatározottakon túl nincs helye panasznak és azt
érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha
a) kizárólag olyan ügyre vonatkozik, amelyben kérelem benyújtásának lenne helye,
b) a döntés közlésétől, az intézkedéstől, illetve annak elmulasztásától számított hat
hónap eltelt,
c) a jogosult nem a 140. § (2) bekezdésében foglaltak szerint nyújtotta be.
(3) Ha
a) a döntést vagy az intézkedést a bv. intézet parancsnoka hozta vagy a mulasztás őt
terheli, a panaszt az agglomerációs központ vezetője,
b) a döntést az agglomerációs központ vezetője hozta, a panaszt az országos
parancsnok
bírálja el, amely döntés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
143. § (1) Az elítélt kárigényét – kivéve, ha szabadult – annál a bv. szervnél terjesztheti
elő, ahol a kár bekövetkezett, más gazdálkodó szervezetnél végzett munkáltatás során
annál a bv. szervnél, amely a szerződést a gazdálkodó szervezettel megkötötte. Ha az
elítélt társadalomba való beilleszkedését elősegítő programban vesz részt, kárigényét
annál a bv. szervnél terjesztheti elő, amely a szerződést az ilyen szervezettel
megkötötte.
(2) * Az (1) bekezdés szerinti kártérítés iránti igényt határozattal kell elbírálni, amely
ellen az elítélt a közléstől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül, a
határozatot hozó bv. szerv székhelye szerint illetékes bíróság előtt, illetve a
munkáltatással összefüggésben keletkezett kár megtérítése iránti igény esetén a
munkaügyi perben eljáró bíróság előtt keresetet indíthat.
(3) * Az elítéltet ért kárért a bv. szerv a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint felel, a
munkával összefüggésben okozott kárért való felelősségre, ha e törvény eltérően nem
rendelkezik, vagy a büntetés-végrehajtási jogviszony sajátosságaiból más nem
következik, az Mt. rendelkezései irányadók azzal, hogy ha más gazdálkodó
szervezetnél munkáltatták az elítéltet, az elítéltet ért kárt a gazdálkodó szervezettel
szerződésben álló bv. szerv téríti meg. A társadalmi integrációs programban részt vevő
elítéltnek okozott kárt a Polgári Törvénykönyv rendelkezése értelmében az ilyen
programot lebonyolító szervezettel szerződött bv. szerv téríti meg.
(4) A kár bv. szerv általi megtérítése a kárért való felelősséget nem érinti, és a bv.
szerv visszkereseti igényét nem gátolja.
(5) * Ha az elítélt szabadult, kártérítési igényét a Polgári Törvénykönyv alapján,
elévülési időn belül közvetlenül a bv. szerv székhelye szerint illetékes bírósághoz,
illetve a munkáltatással összefüggésben okozott kár megtérítése iránti igényét a 272.
§ (1) bekezdése szerinti elévülési időn belül a munkaügyi perben eljáró bírósághoz
benyújtott keresettel érvényesítheti.
(6) *
144. § (1) * Az elítélt a szabadságvesztés végrehajtása során okozott kárért a Polgári
Törvénykönyv alapján felelős, a munkával összefüggésben okozott kárért fennálló
felelősségére ha e törvény eltérően nem rendelkezik, vagy a büntetés-végrehajtási
jogviszony sajátosságaiból más nem következik, az Mt. irányadó. *
(1a) * Az (1) bekezdés szerinti esetben a kártérítési eljárást a 143. § (1) bekezdésében
meghatározott bv. szerv folytatja le.
(2) * Ha az elítéltet az általa okozott kár megtérítésére a bv. szerv határozattal
kötelezte, ellene a határozatot hozó bv. szerv székhelye szerint illetékes bíróságnál,
illetve a munkával összefüggésben megállapított kártérítési kötelezettség esetén a
munkaügyi perben eljáró bíróságnál a közléstől számított harminc napos jogvesztő
határidőn belül keresetet indíthat.
(3) A kereset benyújtása a kár összegének az elítélt bv. intézet által kezelt letéti
számlájáról történő levonására nincs halasztó hatálya.(4) * A kárt a bv. szerv viseli, ha a károkozásért az elítélt felelőssége nem állapítható
meg, továbbá, ha az elítéltet a kár megtérítése alól részben vagy egészben
mentesítették, vagy a tartozást törölték.
144/A. § * A rendőrségi fogdán történő végrehajtás során okozott kár esetében a 143.
§ és a 144. § szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a bv. szerv alatt a 427. § (8)
bekezdésében meghatározott személyt kell érteni.
144/B. § *
A végrehajtás rendjének és a fogvatartás biztonságának fenntartása
145. § (1) Az elítélttel szemben a végrehajtás rendjének megőrzése és a fogvatartás
biztonságának fenntartása érdekében a következő biztonsági intézkedések
alkalmazhatók *
a) biztonsági elkülönítés,
b) *
c) mozgáskorlátozó eszközök alkalmazása,
d) elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazása,
e) * elektronikus megfigyelési eszköz vagy az ellenőrzést biztosító megfigyelési
eszköz alkalmazása,
f) motozás,
g) biztonsági ellenőrzés, biztonsági vizsgálat és biztonsági szemle,
h) az ajtók zárva tartásának elrendelése,
i) egyes jogok gyakorlásának felfüggesztése,
j) * az engedély nélkül tartott elektronikus hírközlő eszköz vagy információs rendszer
felkutatása és használatának korlátozása érdekében alkalmazott eszköz.
(2) Az (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott biztonsági intézkedések egyéni
kockázatelemzés alapján alkalmazhatók.
(3) Indokolt esetben több biztonsági intézkedés együtt is alkalmazható.
(4) A büntetés-végrehajtási szervezet tagjai a bv. intézet biztonságát sértő vagy
veszélyeztető cselekmények felszámolása érdekében jogosultak és kötelesek a rend
fenntartásához, illetve helyreállításához szükséges intézkedéseket megtenni.
(5) A büntetés-végrehajtási szervezet tagja hivatásának jogszerű teljesítése során az
intézkedéseinek a megengedett kényszerítő eszközök alkalmazásával is jogosult
érvényt szerezni. A kényszerítő eszközök alkalmazási feltételeit a büntetés-
végrehajtási szervezetről szóló törvény határozza meg.
146. § (1) Az elítélt biztonsági elkülönítésére akkor kerülhet sor, ha
a) a bv. intézet rendjét, biztonságát súlyosan sérti vagy veszélyezteti,
b) csoportos ellenszegülésben vesz részt,
c) az utasítás végrehajtását, a munkavégzést megtagadja, vagy
d) ön- vagy közveszélyes magatartást tanúsít.
(2) A biztonsági elkülönítés elrendelésére és megszüntetésére a bv. intézet
parancsnoka vagy a személyi állomány általa megbízott tagja jogosult. A biztonsági
elkülönítés csak az elrendelésre okot adó körülmény megszűnéséig, de legfeljebb tíz
napig tarthat, ezt egy alkalommal legfeljebb tíz nappal a bv. intézet parancsnoka
meghosszabbíthatja. Az elkülönítés tartamába minden megkezdett nap beszámít.
(3) A biztonsági elkülönítés ideje alatt az elítélt
a) állandó felügyelet alatt áll,
b) az intézet területén engedéllyel és felügyelettel mozoghat, zárkáját zárva kell
tartani,
c) látogatójával biztonsági beszélőfülkében vagy biztonságtechnikai eszközön
keresztül érintkezhet,
d) az intézet csoportos művelődési, sportolási és szabadidő eltöltésének lehetőségeit
nem veheti igénybe,
e) önképzést folytathat,
f) saját ruhát nem viselhet,
g) magánál tartható tárgyainak köre és mennyisége korlátozható.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott korlátozások együttesen vagy külön-külön
alkalmazhatók, erről az elrendelőnek írásban kell határoznia.(5) * A bv. orvos – szükség esetén pszichológus bevonásával – a biztonsági elkülönítés
megkezdése előtt, de legkésőbb az elkülönítés megkezdését követő hetvenkét órán
belül, továbbá a biztonsági elkülönítés alatt jogszabályban meghatározott
rendszerességgel megvizsgálja az elítéltet. Ha a bv. orvos vagy a pszichológus az
elítélt egészségi állapotára tekintettel – ide nem értve a (6) bekezdésben
meghatározott elkülönítést – a biztonsági elkülönítés megkezdését vagy
továbbfolytatását nem javasolja, az elítéltet nem lehet elkülöníteni vagy azt meg kell
szüntetni.
(6) * Az ön- vagy közveszélyes magatartást tanúsító elítéltet az erre a célra kialakított
helyiségben kell elhelyezni – ennek érdekében vele szemben mozgáskorlátozó eszköz
alkalmazható –, és haladéktalanul intézkedni kell orvosi, vagy a bv. orvos távollétében
szakápolói vizsgálata iránt. Ez utóbbi esetben intézkedni kell annak érdekében, hogy
az elítéltet két órán belül a bv. orvos – szükség esetén pszichológus bevonásával –
megvizsgálja. Az elkülönítés legfeljebb nyolc óra időtartamú lehet, és annak
szükségességét kétóránként felül kell vizsgálni. Nyolc óra elteltével, ha az elítélt
állapota nem rendeződik, intézkedni kell pszichiátriai vizsgálata iránt.
147. § *
148. § Mozgáskorlátozó eszközként – testi sérüléssel nem járó módon – rögzítő övvel
vagy anélkül bilincs, vezetőbilincs vagy a végtag rögzítésére alkalmas más eszköz az
intézkedésre okot adó körülmény megszűnésig, de legfeljebb folyamatosan tizenkét
óra időtartamra alkalmazható, ha az elítélt egészségi állapota azt megengedi. A
tizenkét óra időtartamú korlátozás nem vonatkozik az elítélt bv. intézeten kívüli
kísérésére vagy őrzésére.
149. § Az elítéltek intézeten kívüli mozgásának nyomon követése érdekében
elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazható
a) az elítélt bv. intézet területén kívül történő foglalkoztatása,
b) a nem a büntetés-végrehajtási szervezet kezelésében lévő egészségügyi
intézményben (a továbbiakban: egészségügyi intézmény) elhelyezett elítélt őrzése,
felügyelete,
c) a súlyos beteg közeli hozzátartozóját meglátogató elítélt felügyelete,
d) a közeli hozzátartozója temetésén részt vevő elítélt felügyelete,
e) csoportos kimaradás felügyelete
esetén.
150. § (1) * Az elítéltek intézeten belüli mozgásának és tevékenységének
megfigyelése, valamint a szökés megakadályozása céljából a bv. intézetnek az
elítéltek részére fenntartott, közös használatú helyiségeiben, a bv. intézet udvarán,
folyosóin, a bv. intézet területét határoló külső falakon és kapujánál, valamint a bv.
szerv kezelésében lévő munkáltatási helyszínen elektronikus megfigyelési eszköz
helyezhető el.
(1a) * Az (1) bekezdésben meghatározott célból olyan külső munkáltatási helyszínen,
amely nem a bv. szerv kezelésben van, a más rendészeti szerv által működtetett
elektronikus megfigyelési eszköz igénybe vehető.
(2) * A büntetés-végrehajtás rendjének biztosítása, valamint bűncselekmények,
szabálysértések és fegyelmi vétségek vagy más jogsértések megelőzése céljából a
fogvatartás biztonságára különös veszélyt jelentő elítéltek részlegén, a biztonsági
elkülönítőben, a HSR részlegen, a fegyelmi elkülönítőben és a magánelzárás fenyítés
végrehajtására kialakított zárkában, valamint az elítéltek szállítására szolgáló
járműben is elhelyezhető elektronikus megfigyelési eszköz.
(3) * Annak az elítéltnek a zárkájában, aki korábban öngyilkosságot kísérelt meg vagy
a saját testi épsége elleni önkárosító cselekményt követett el, továbbá akinél az
öngyilkosságra irányuló vagy az önkárosító magatartás magas kockázata áll fenn,
elektronikus megfigyelési eszköz helyezhető el, ha az elítélt életének és testi
épségének megóvása érdekében az elítélt viselkedésének folyamatos nyomon
követése szükséges. Kötelező az elektronikus megfigyelési eszköz alkalmazása a
korábban öngyilkosságot megkísérlő vagy a saját testi épsége elleni önkárosítócselekményt elkövető elítélt biztonsági elkülönítése, magánelzárás fenyítésének
végrehajtása és egyszemélyes elhelyezéssel járó fegyelmi elkülönítése során.
(4) * Elektronikus megfigyelési eszköz nem alkalmazható az orvosi rendelő, orvosi
diagnosztikai és – e törvényben meghatározott kivétellel – egyéb egészségügyi
ellátásra szolgáló helyiség, az illemhely és a fürdőhelyiség megfigyelésére. A bv.
intézet kórtermében és a betegszobában a korábban öngyilkosságot megkísérlő, vagy
a saját, illetve mások testi épsége elleni cselekményt elkövető elítélt megfigyelése
érdekében – a megfigyelés elrendelésével közvetlenül nem érintett ellátottak
kíméletével – helyezhető el elektronikus megfigyelési eszköz.
(4a) * A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvényben
meghatározott célból működtetett
a) pilóta nélküli állami légi járműre, vagy
b) a személyi állomány tagja feladatának ellátását támogató mobil elektronikai
eszközre
elektronikus megfigyelési eszköz telepíthető.
(4b) * Az elítélt bv. intézet területén, valamint a bv. szerv kezelésében lévő
munkáltatási helyszínen való tartózkodási helyének meghatározása, mozgásának és
tevékenységének ellenőrzése, a bv. intézetben vagy a bv. szerv kezelésében lévő
munkáltatási helyszínen megvalósuló bűncselekmény, szabálysértés vagy fegyelemi
vétség elkövetőjének, illetve a rendkívüli esemény résztvevőjének azonosítása céljából
az elektronikus megfigyelési eszköz személyazonosítás céljából összekapcsolható
arcképfelismerő rendszerrel.
(5) Az elektronikus megfigyelési eszköz által rögzített felvétel és az abban szereplő
személyes adat
a) az eszköz alkalmazásának a helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy
szabálysértés miatt indult eljárásban,
b) az eszköz alkalmazásának a helyszínén az elítélt vagy a büntetés-végrehajtási
szervezet állományába tartozó személy által elkövetett jogsértés miatt indított
fegyelmi eljárásban, és
c) az eszköz alkalmazásának a helyszínén a büntetés-végrehajtási szervezet
állományába tartozó személy eljárása jogszerűségének a megállapítására irányuló
eljárásban
használható fel.
(6) Az elektronikus megfigyelési eszköz által rögzített felvétel és az abban szereplő
személyes adat a felvételen szereplő személy által, jogainak gyakorlása érdekében
indított eljárásban is felhasználható. Az a felvételen szereplő személy, akinek a
felvételre a jogainak gyakorlása érdekében van szüksége, a rögzítéstől számított
harminc napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy az
adatot annak kezelője ne törölje. A jogainak gyakorlása érdekében indított eljárás
során a felvétel a bíróság vagy más szerv megkeresésére továbbítható.
(7) Az elektronikus megfigyelési eszközzel rögzített felvételt legfeljebb a rögzítést
követő hatvan nap elteltével törölni kell, ha az (5) bekezdésben megjelölt eljárás
lefolytatását nem kezdeményezték vagy a felvételen szereplő személy a (6) bekezdés
szerinti lehetőségével nem él.
(8) Ha az (5) bekezdésben meghatározott célból az adat felhasználására kerül sor,
akkor az (5) bekezdésben meghatározott eljárás befejezését követően kell az
elektronikus megfigyelési eszközzel rögzített felvételt törölni. Ha büntetőeljárás indult,
a rögzített kép- illetve hanganyagot vagy ezek másolatát az eljáró hatóság kérésére az
iratokhoz csatolás érdekében meg kell küldeni.
(9) Ha a (6) bekezdésben meghatározott célból az adat felhasználására kerül sor,
akkor a (6) bekezdésben meghatározott eljárás befejezését követően kell az
elektronikus megfigyelési eszközzel rögzített felvételt törölni. Ha a (6) bekezdésben
meghatározott célból az adat felhasználására nem kerül sor, akkor a (6) bekezdésben
meghatározott kérelemtől számított kilencvenedik napon az elektronikus megfigyelési
eszközzel rögzített felvételt törölni kell.(10) A büntetés-végrehajtási szervezet a felvétel kezelése során köteles megtenni az
ahhoz szükséges szervezési, technikai és egyéb adatbiztonsági intézkedéseket, hogy
az érintett személy személyes adatait, így különösen magántitkait és magánéletének
körülményeit illetéktelen személy tudomására jutásától megóvja.
(11) * Az elektronikus megfigyelési eszközzel készített felvétel személyazonosításra
alkalmatlan módon oktatási vagy továbbképzési célokra felhasználható.
(12) * A (4a) bekezdésben meghatározott eszköz – a (2) és (3) bekezdésben
meghatározott esetek kivételével – a zárkában az ellenőrzéshez és az intézkedéshez
szükséges ideig működtethető.
150/A. § * (1) A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos szolgálati jogviszonyban
álló tagja az intézkedésével, illetve az általa ellátott szolgálati feladattal
összefüggésben, személy vagy tárgy azonosítására, a tett intézkedés jogszerűségének
vizsgálata céljából, valamint az érintett jogainak gyakorlása érdekében az
intézkedéssel érintett elítéltről, környezetéről, valamint az intézkedés szempontjából
lényeges körülményről, tárgyról testkamerával kép- és hangfelvételt készíthet. A
testkamera elektronikus megfigyelési eszköz.
(2) A testkamera a következő intézkedések foganatosítása, illetve szolgálati feladat
ellátása során alkalmazható:
a) rendkívüli esemény felszámolása esetén,
b) zárkaajtó nyitásakor,
c) fegyelmi és biztonsági elkülönítés esetén a zárkára helyezéskor,
d) ha előreláthatóan kényszerítő eszköz alkalmazására kerülhet sor a bv. intézeten
belül vagy azon kívül,
e) biztonsági vizsgálat végrehajtásakor,
f) tíz főt meghaladó fogvatartotti csoport tevékenységének felügyelete során, ha a
felügyeletet a személyi állomány egy tagja hajtja végre,
g) bv. intézeten belüli járőrtevékenység során,
h) csomagosztáskor gyanús csomag előzetes észlelése esetén,
i) napirendben meghatározott vagy soron kívül elrendelt létszámellenőrzés
végrehajtásakor,
j) napirend szerinti ébresztő végrehajtásának ellenőrzésekor,
k) fogvatartott előállítása, szállítása során, vagy
l) fogvatartott bv. intézeten belül vagy azon kívül történő kísérése során.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben kötelező a testkamerát alkalmazni, ha
a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos szolgálati jogviszonyban álló tagját azzal
felszerelték, továbbá azt a (2) bekezdés szerinti intézkedés, illetve szolgálati feladat
ellátásának ideje alatt folyamatosan kell működtetni.
(4) * Az (1) bekezdésben foglaltak szerint rögzített kép- és hangfelvétel tekintetében a
150. § (5)–(10) bekezdésében foglaltakat is alkalmazni kell azzal, hogy a 150. § (6)
bekezdése alkalmazásában a kérelem benyújtására nyitva álló határidő, illetve a 150.
§ (9) bekezdése alkalmazásában a törlés kötelezettségének határideje tíz nap.
150/B. § * Az elítélt ellenőrzése a saját vagy mások életét, testi épségét sértő vagy
veszélyeztető cselekmény megelőzése érdekében, az ilyen cselekmény lehetséges
bekövetkezése miatt szükséges ideig – az emberi méltóság tiszteletben tartása mellett
– a külön légterű illemhely, illetve fürdőhelyiség falán vagy ajtaján kialakított ellenőrző
nyíláson át közvetlen személyes betekintés útján is végrehajtható.
151. § (1) * A motozás az elítélt testének és ruházatának, valamint a nála lévő
személyes tárgyainak az átvizsgálása. Az elítélt motozását – ide nem értve a
motozásnál közreműködő orvost és egészségügyi szakszemélyzetet, valamint a
technikai eszközzel történő ruházatátvizsgálást végző személyt – az elítélttel azonos
nemű személy végezheti.
(2) A motozás nem történhet megalázó, szeméremsértő módon.
(3) A test üregeinek átvizsgálását – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – csak
orvos végezheti.
(4) A szájüreg szemrevételezéssel történő ellenőrzését a bv. intézet állományának az
elítélttől eltérő nemű tagja is végrehajthatja.(5) Az elítélt személyes tárgyainak átvizsgálása során, az elítéltnél nem tartható
tárgyak elvételéről, illetve megsemmisítéséről jegyzőkönyvet kell felvenni.
152. § (1) A zárkák, a lakóhelyiségek, a munkaterületek, az egészségügyi helyiségek
és az elítéltek tartózkodására szolgáló egyéb helyiségek biztonsági ellenőrzését
naponta kell végrehajtani.
(2) A bv. intézet biztonságának fenntartása, a rendkívüli események megelőzése,
megszakítása, felszámolása érdekében a napi biztonsági ellenőrzésen túl a bv. intézet
helyiségei, területei a nap bármely szakaszában átvizsgálhatók.
(3) A bv. intézet valamennyi helyiségére és létesítményére kiterjedő biztonsági
szemlét jogszabályban meghatározott időközönként kell tartani.
(4) A bv. szervnél évente legalább egy alkalommal a biztonsági rendszer valamennyi
elemére kiterjedő, átfogó biztonsági vizsgálatot kell tartani.
(5) Ha a biztonsági ellenőrzés, biztonsági szemle vagy átfogó biztonsági vizsgálat
során az elítélt személyes tárgyai között az elítéltnél nem tartható tárgyat találnak,
annak elvételéről, illetve megsemmisítéséről jegyzőkönyvet kell felvenni.
153. § * A bv. intézet parancsnoka biztonsági okból, rendkívüli esemény
bekövetkezésének a megelőzése, megszakítása vagy felszámolása érdekében – a
kiváltó ok megszűnéséig, a kategória-besorolástól függetlenül – elrendelheti az
elítéltek elhelyezési részlegén az ajtók zárva tartását.
154. § (1) A bv. intézet rendjét, a fogvatartás biztonságát közvetlenül és súlyosan sértő
vagy veszélyeztető események felszámolásának idejére – legfeljebb öt napig – a bv.
intézet parancsnoka az elítéltek meghatározott csoportjára nézve elrendelheti a 122. §
b), e), n) és o) pontjában foglalt jogok gyakorlásának teljes vagy részleges
felfüggesztését. Az országos parancsnok az intézkedés időtartamát további öt nappal
meghosszabbíthatja.
(2) * Az (1) bekezdés szerinti intézkedés elrendeléséről vagy meghosszabbításáról az
ügyészséget haladéktalanul értesíteni kell. Az ügyészség az intézkedés indokoltságát
haladéktalanul megvizsgálja, annak tartalmát megváltoztathatja, a jogok
gyakorlásának felfüggesztését megszüntetheti.
(3) Az (1) bekezdés szerinti intézkedést kiváltó ok előidézésében vétlen elítélt részére
az elmaradt jogainak gyakorlását utólag lehetővé kell tenni.
154/A. § * (1) A terrorfenyegetettség miatt a büntetés-végrehajtási szerveknél
elrendelt 1–2-es fokozatok esetén a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka – a
terrorfokozat elrendelésének idejére – az elítéltek
a) 122. § b), e), n) és o) pontjában, 123. § (1) bekezdésében meghatározott jogait,
b) bv. intézeten kívüli munkavégzését,
c) * szakképzésben és felnőttképzésben való részvételét, valamint
d) a magánál tartható tárgyainak körét
korlátozhatja.
(2) * Az (1) bekezdés szerinti intézkedés elrendeléséről az ügyészséget haladéktalanul
értesíteni kell.
(3) Az (1) bekezdés szerinti terrorfokozat megszüntetését követően az elítéltek
elmaradt jogainak gyakorlását utólag lehetővé kell tenni.
154/B. § * A bv. szerv a bv. intézet területén található engedély nélkül tartott
elektronikus hírközlő eszköz vagy információs rendszer azonosítására, hollétének a
megállapítására és használatának korlátozására szolgáló eszközt alkalmazhat.
Az elítéltek elhelyezése és anyagi ellátása
155. § (1) Az elítéltek közösen helyezhetők el, de ha erre lehetőség van, az elítéltet
egyedül kell elhelyezni.
(2) Az elítélteket ágyneművel ellátva és legfeljebb egyemeletes ágyon kell elhelyezni,
ettől eltérni csak rendkívül indokolt esetben lehet.
(3) * Az elítéltek részére, legalább napi háromszori étkezési lehetőséget szükséges
biztosítani, amelyből legalább egy étkezés meleg étel. Az elítélt írásbeli nyilatkozattal
lemondhat a bv. intézet által nyújtott étkezésről vagy meghatározott élelmiszerről. Az
elítélt a nyilatkozatát bármikor visszavonhatja. Az étkezési normákat az elítélek általvégzett munka jellegének, egészségi állapotuknak és életkoruknak megfelelően kell
kialakítani.
(4) * Az elítéltet az évszaknak megfelelő formaruhával, lábbelivel és kérelmére
alsóruházattal kell ellátni. Ha a bv. intézet ideiglenesen nem tud formaruhát
biztosítani, ennek idejére az elítélt a saját ruháját viselheti.
(5) * Rendkívüli esemény idején vagy más elháríthatatlan ok miatt – legfeljebb három
napig – az elítéltek kizárólag hideg élelemmel is elláthatók, átszállítás, illetve előállítás
esetén – ha az a bv. intézet székhelyének közigazgatási határán kívülre történik, vagy
előreláthatóan a napirend szerinti meleg ebéd az átszállítás, illetve előállítás tartama
miatt nem biztosítható – az elítélt részére csomagolt hideg élelmet kell adni. E
bekezdés alkalmazásában az előállítás alatt a jelenlét telekommunikációs eszköz útján
történő biztosítását is érteni kell.
(6) * Az elítélt köteles a saját ruházat mosatásának, tisztíttatásának díját és a
tisztálkodási felszerelés költségét megtéríteni, a letéti pénzzel nem rendelkező elítélt
részére az alapvető tisztálkodási felszerelést biztosítani kell. Az elítélt köteles továbbá
a jogszabályban meghatározott többletszolgáltatások igénybevételét a
kategóriabesorolásának megfelelően megtéríteni.
Az elítéltek egészségügyi ellátása
156. § (1) * Az elítéltet gyógyszer és gyógyászati segédeszköz a külön jogszabályban
meghatározottak szerint illeti meg.
(2) A letéti pénzzel, jövedelemmel, más pénzbeli juttatással nem rendelkező, továbbá
a közgyógyellátásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmében
közgyógyellátásra jogosult elítélt esetében a gyógyszer és a gyógyászati segédeszköz
térítési díját a bv. intézet a közgyógyellátásra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben
meghatározott mértékig átvállalja. A dolgozó elítélt munkavégző képességének
megőrzéséhez, helyreállításához szükséges gyógyszer, gyógyászati segédeszköz
térítési díját a bv. intézet biztosítja, ha a fogvatartás során bekövetkezett
munkabaleset, vagy a munkavégzéshez kapcsolódó megbetegedés teszi a kezelést
szükségessé.
(3) A várandós elítélt, valamint az anya-gyermek részlegen elhelyezett gyermek
gyógyszert, gyógyászati segédeszközt térítés nélkül kap.
(4) * Az elítélt a bv. szerv által biztosított gyógyszert, illetve gyógyászati segédeszközt
használhatja. Az elítélt a bv. orvos szakmai javaslatára, a bv. intézet vezetőjének
engedélyével az általa, a hozzátartozó vagy – kapcsolattartóként nyilvántartásba vett
– harmadik személy által finanszírozott és – e törvény eltérő rendelkezése hiányában –
a bv. szerv által kérelmére beszerzett, illetve egyéb módon rendelkezésére bocsátott
gyógyszert, gyógyászati segédeszközt, gyógyhatású készítményt is használhatja.
(5) Az elítélt a jogszabályban meghatározott térítéshez, illetve részleges térítéshez
kötött egészségügyi szolgáltatásokat a kiszabott térítési díj ellenében veheti igénybe.
(6) Az (5) bekezdésben foglalt költségek térítését a bv. intézet – különös méltánylást
érdemlő esetekben – átvállalhatja.
157. § (1) A szabadságvesztés végrehajtása során biztosítani kell az elítélt hatályos
egészségügyi, társadalombiztosítási, egészségbiztosítási jogszabályok, illetve a
kötelező szakmai eljárásrend szerinti egészségügyi ellátását.
(2) Az elítélt egészségügyi ellátására az egészségügyi és társadalombiztosítási
jogszabályok irányadók.
158. § Az elítélt egészségügyi ellátása visszautasításával kapcsolatos önrendelkezési
joga – a saját és a közösség egészségének védelme érdekében –
a) veszélyeztető, illetve közvetlen veszélyeztető állapot fennállása esetén,
b) sürgős szükség esetén,
c) közegészségügyi-járványügyi érdekből
korlátozható.
159. § Az elítélt a beavatkozás elvégzéséhez való beleegyezését bármikor
visszavonhatja. A beleegyezés alapos ok nélküli visszavonása esetén azonban
kötelezhető az ennek következtében felmerült és indokolt költségek megtérítésére.160. § * A büntetések és intézkedések végrehajtása során az elítélt egészségi
állapotának megfelelő gyógyító-megelőző ellátását elsősorban a fogva tartó bv.
intézet, illetve a BVEK, a Szegedi Fegyház és Börtön Krónikus Utókezelő Részlege,
valamint az IMEI biztosítja, és az elítélt ezt az ellátást köteles igénybe venni.
161. § Ha az elítélt megfelelő egészségügyi ellátása a büntetés-végrehajtási szervezet
keretein belül nem lehetséges, a bv. orvos vagy a bv. egészségügyi szerv gondoskodik
arról, hogy az elítélt egészségügyi intézményben részesüljön a megfelelő és kötelező
ellátásban.
162. § Az elítélt a 160. §-ban foglaltaktól eltérő egészségügyi intézmény térítésköteles
szolgáltatását csak akkor veheti igénybe, ha azt a bv. intézet parancsnoka
engedélyezi, az elítélt a várható költségeket – ideértve a szállítás költségeit is –
megelőlegezi, és az egészségügyi intézmény a szolgáltatást vállalja.
163. § (1) A bv. intézetben az elítélt sürgősségi orvosi ellátását a bv. orvos, munkaidőn
túl, valamint munkaszüneti napokon a készenléti szolgálatot teljesítő orvos, ennek
hiányában a bv. intézet székhelye szerint területileg illetékes háziorvosi ügyeleti
szolgálat, sürgősségi orvosi szolgálat vagy mentőszolgálat biztosítja.
(2) Az elítéltet az orvos írásos javaslata, beutalója alapján a legközelebbi, megfelelő és
kötelező ellátást biztosító egészségügyi intézménybe kell szállítani, ha a járó- vagy
fekvő beteg szakellátásra szorul és a bv. egészségügyi szerv nehezen elérhető.
(3) A sürgős orvosi ellátásra szoruló elítélt egészségügyi intézménybe történő
szállítása és ellátása nem tagadható meg, nem halasztható el.
Az elítéltek reintegrációja
164. § (1) A reintegrációs tevékenység keretében törekedni kell arra, hogy az elítélt
bűncselekményének társadalomra veszélyességét felismerje, annak következményeit
lehetőség szerint enyhítse. Az elítéltet – büntetésének tartamához képest – betanított-
munkás képzésben, szakmunkásképzésben, vagy a bv. intézet lehetősége szerint, a
büntetés-végrehajtási szempontokra is figyelemmel, szakképzésben kell részesíteni,
valamint – ha a bv. intézet parancsnoka engedélyezi – támogatható, hogy a felsőfokú
tanulmányokat megkezdje vagy folytassa.
(2) Lehetővé kell tenni, hogy az elítélt a bv. intézetben alapfokú iskolai tanulmányokat
végezzen. Ha az adott bv. intézetben nem folyik alapfokú nevelés-oktatás, akkor az
elítéltet – kérelmére – lehetőség szerint el kell szállítani alapfokú oktatás biztosítására
alkalmas bv. intézetbe.
(3) Az elítéltet a vizsgára való felkészüléshez a munka alól – törvényben
meghatározott időre – kérésére fel kell menteni.
(4) A bv. intézet lehetőségeihez mérten, a büntetés-végrehajtási szempontokra is
figyelemmel támogatni kell az elítélt önképzését.
(5) A bv. intézet lehetőségei szerint biztosítani kell az elítélt számára a rendszeres
munkavégzés feltételeit.
(6) Az eredményes reintegráció érdekében elő kell segíteni, hogy az elítélt családi és
egyéb kapcsolatait fenntartsa, fejlessze.
(7) Az elítéltek reintegrációjának elősegítése érdekében a büntetés-végrehajtási
szervezet igénybe veszi a Börtönlelkészi Szolgálat tevékenységét.
(8) A szabad idő hasznos felhasználása érdekében lehetőséget kell biztosítani a
művelődésre, sportolásra, vallásgyakorlásra.
A jutalmazás
165. § (1) Az elítélt példamutató magatartásáért, a munkában elért eredményéért, a
tanulásban tanúsított szorgalmáért, a közösség érdekében végzett tevékenységéért,
élet vagy jelentős anyagi érték megmentéséért vagy súlyos veszély elhárításáért
jutalomban részesíthető.
(2) * A jutalmak:
a) dicséret,
b) kondicionáló terem használatának díjmentes biztosítása,
c) többletszolgáltatás térítési díjának megfizetése alóli mentesítés egy hónap
időtartamra,
d) telefonbeszélgetés térítésmentes biztosítása harminc perc időtartamban,e) telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartás soron kívül,
f) csomag vásárlása vagy fogadása soron kívül,
g) látogatófogadás soron kívül, a látogatási idő meghosszabbítása,
h) a személyes szükségletekre fordítható összeg növelése,
i) pénzjutalom,
j) tárgyjutalom,
k) a végrehajtott fenyítés nyilvántartásból törlése,
l) látogató bv. intézeten kívüli fogadása soron kívül,
m) jutalom kimaradás,
n) jutalom eltávozás.
166. § * (1) A 165. § (2) bekezdés l)–n) pontja nem engedélyezhető, ha az elítélt
a) ellen szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény miatt újabb büntetőeljárás
van folyamatban, és az a bíróság, illetve ügyészség, amely előtt a büntetőeljárás
folyamatban van, a büntetőeljárás eredményének veszélyeztetése okán nem járult
hozzá ahhoz, hogy az elítélt a bv. intézetet őrzés nélkül elhagyhassa,
b) a magatartási szabályokat ismételten vagy súlyosan megszegte.
(2) A látogató bv. intézeten kívüli fogadása, a jutalom kimaradás és a jutalom
eltávozás időtartama a szabadságvesztésbe beszámít. A jutalom kimaradásra és a
jutalom eltávozásra egyebekben a kimaradás és az eltávozás szabályait kell
alkalmazni.
167. § * (1) A fegyelmi fenyítés annak végrehajthatóvá válásától számított hat
hónapig jutalomból nem törölhető.
(2) Egyszerre több fenyítés nem törölhető el.
(3) A fenyítések törlése a 168. § (1) bekezdése szerinti sorrendben történik.
(4) Az (1)–(3) bekezdés alkalmazása mellőzhető az élet vagy jelentős anyagi érték
megmentése vagy súlyos veszély elhárítása miatti jutalmazás esetén.
(5) A szabadságvesztés tartama egyharmad részének – figyelembe véve a Btk. 92–
92/B. § alapján beszámítani rendelt letartóztatásban töltött időt – a letöltése után
törölhető jutalomból
a) a más elítélt vagy egyéb jogcímen fogvatartott sérelmére elkövetett könnyebb
sérülést okozó, magánindítványra üldözendő bűncselekményt megvalósító fegyelmi
cselekmény,
b) a pszichoaktív szer tartása, birtoklása, használata
miatt kiszabott fegyelmi fenyítés.
(6) Nem törölhető jutalomból a végrehajtás alatt elkövetett bűncselekményt
megvalósító, erőszakos vagy súlyos sérülést okozó fegyelmi cselekmény.
A fenyítések és a fegyelmi eljárás
168. § (1) A büntetés-végrehajtás rendjét vétkesen megsértő elítélttel szemben,
valamint a büntetés-végrehajtás rendjének és biztonságának biztosítása érdekében a
következő fenyítések alkalmazhatók:
a) feddés,
b) a magánál tartható tárgyak körének – a 98. § (2) bekezdés f) pontjában
meghatározottakra figyelemmel – korlátozása, amely legalább egy, legfeljebb hat
hónapig tarthat,
c) bv. intézet által szervezett programokon, rendezvényeken, művelődési, szabadidős,
illetve sportprogramokon való részvétel korlátozása, attól való eltiltás,
d) * a jogszabályban meghatározott többletszolgáltatások megvonása,
e) a személyes szükségletekre fordítható összeg csökkentése,
f) magánelzárás.
(2) A személyes szükségletekre fordítható összeg hat hónapig terjedő időre, legfeljebb
ötven százalékkal csökkenthető.
(3) Az bv. intézetnél programoktól, rendezvényektől történő eltiltás, vagy a
művelődési, szabadidős és sportprogramokon való részvétel korlátozása,
meghatározott alkalmakra, de legfeljebb három hónapig tarthat.
(4) * A többletszolgáltatások megvonása legalább egy hónaptól, legfeljebb hat
hónapig terjedhet.(5) * Az (1) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott fegyelmi fenyítések legfeljebb
három hónapig tartó időtartamra együttesen is kiszabhatók.
169. § (1) * A magánelzárás a IV. és az V. kategóriában huszonöt, a III. kategóriában
húsz, az I. és a II. kategóriában tíz napig terjedhet, amelynek időtartama alatt
engedélyezhető, hogy az elítélt dolgozzon vagy iskolába járjon. A magánelzárás, ha az
elítélt dolgozik, a IV. és az V. kategóriában húsz, a III. kategóriában tizenöt, az I. és a II.
kategóriában öt napig terjedhet.
(2) Magánelzárás várandós és kisgyermekes nővel szemben nem alkalmazható.
(3) A magánelzárás végrehajtása alatt az elítélt
a) kimaradásra és eltávozásra nem mehet,
b) * a védőjével való kapcsolattartást kivéve nem telefonálhat, telekommunikációs
eszköz útján nem tarthat kapcsolatot és nem levelezhet,
c) nem küldhet, és nem kaphat csomagot,
d) * nem fogadhat látogatót, kivéve a lelkészt, valamint a szabadulás előkészítése
érdekében a leendő munkáltatóját, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt és a
karitatív szervezet megbízottját,
e) a személyes szükségleteire nem vásárolhat,
f) nem veheti igénybe a bv. intézet művelődési és sportolási lehetőségeit,
sajtóterméket nem olvashat,
g) *
(4) Az elítélt a magánelzárás végrehajtása alatt is érintkezhet a védővel, a bv. intézet
parancsnokának engedélyével, felügyelettel meglátogathatja a súlyos beteg közeli
hozzátartozóját, részt vehet a közeli hozzátartozója temetésén.
(5) A magánelzárás végrehajtása folytán elmaradt látogatás, csomagküldemény és az
elítélt személyes szükségleteire szolgáló vásárlás a magánelzárás végrehajtása után
engedélyezhető.
(6) * A bv. orvos az elítélt öngyilkosságra irányuló vagy önkárosító magatartásának
magas kockázata, valamint fiatalkorú esetén, – egyéb esetben szükség szerint –
pszichológus bevonásával a magánelzárás végrehajtásának megkezdése előtt,
továbbá a végrehajtás alatt jogszabályban meghatározott rendszerességgel
megvizsgálja az elítéltet. Ha a bv. orvos vagy a pszichológus az elítélt egészségi
állapotára tekintettel a magánelzárás végrehajtásának megkezdését vagy
továbbfolytatását nem javasolja, a magánelzárás végrehajtását el kell halasztani,
illetve félbe kell szakítani. A halasztás és a félbeszakítás ideje a magánelzárás
tartamába nem számít be.
(7) * Ha a végrehajtást akadályozó vagy a félbeszakítást eredményező körülmény a
fenyítés kiszabásától számított hat hónapig folyamatosan fennáll, a magánelzárás
nem hajtható végre.
(8) * Fegyelmi elkülönítés esetén, ha az egyszemélyes elhelyezéssel jár, a 146. § (5)
bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
170. § (1) A fenyítés kiszabásánál figyelemmel kell lenni a fegyelemsértés súlyára és
az elítélt eddigi magatartására, szem előtt tartva a fenyítés célját.
(2) Ha a fegyelemsértés bűncselekményt is megvalósít, a fegyelmi eljárás mellett a
feljelentést is meg kell tenni.
(3) Ha a fegyelemsértés szabálysértést is megvalósít, a bv. intézet sérelmére – ide
nem érte a magánindítványra üldözendő szabálysértést – elkövetett szabálysértés
miatt a fegyelmi eljárás mellett a feljelentést is meg kell tenni. Az elítélt másik elítélt
sérelmére elkövetett szabálysértést megvalósító fegyelemsértése esetén a feljelentés
megtételére lehetőséget kell biztosítani.
(4) * A bv. intézet a magánelzárás kiszabásakor azt is meghatározza, hogy a
fegyelemsértésre tekintettel hány kreditpont kerül levonásra. A magánelzárást kiszabó
határozat ellen az elítélt és – ha a fegyelmi eljárásban eljárt – a védője a büntetés-
végrehajtási bíróhoz bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A bírósági
felülvizsgálati kérelmet a határozat közlésekor nyomban be kell jelenteni; a
kérelemnek a magánelzárás végrehajtására és a kreditpont levonására halasztó
hatálya van.(5) Az elítélt köteles megtéríteni az általa elkövetett fegyelemsértéssel kapcsolatban –
ideértve a szándékos egészségkárosító cselekményt is – a büntetés-végrehajtás
részére felmerült költséget.
(6) A fegyelmi eljárás során az elítéltet meg kell hallgatni, egyebekben a fegyelmi
eljárás rendjét külön jogszabály határozza meg.
171. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója az elítélt másik elítélt sérelmére megvalósított
fegyelemsértése miatt indult eljárást megszüntetheti, a fenyítés végrehajtását
felfüggesztheti, ha az elítélt közvetítői eljárásban vesz részt.
(2) A fegyelmi jogkör gyakorlója által, közvetítői eljárásra utalt ügyben az elítéltek
közötti közvetítői eljárást a bv. intézet állományának erre kiképzett tagja folytathatja
le.
(3) A közvetítői eljárásban arra kell törekedni, hogy a sértett és az elkövető között – az
elkövető tevékeny megbánását megalapozó – írásbeli megállapodás jöjjön létre.
(4) A közvetítői eljárás csak a sértett és az elkövető önkéntes hozzájárulásával
folytatható le.
(5) Az eljárásban a sértett és az elkövető egyenrangú felek, az eljárás során bármikor
visszavonhatják a részvételre vonatkozó hozzájárulásukat, és a megállapodásra
önként kell jutniuk.
(6) Hozzájárulás visszavonása, illetve megállapodás hiányában a fegyelmi eljárást, a
fenyítés végrehajtását folytatni kell.
171/A. § * (1) * A szabadságvesztés végrehajtásának befejezésével vagy
végrehajthatósága megszűnésével a fegyelmi fenyítésre vonatkozó adat kizárólag az
elítélttel szemben végrehajtandó újabb szabadságvesztés, elzárás vagy letartóztatás
végrehajtása során a kockázatelemzési vizsgálat elvégzésekor és az egyedi biztonsági
előírás meghatározásakor használható fel.
(2) Életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a fegyelmi fenyítést a végrehajthatóvá
válástól számított huszonöt év elteltével törölni kell.
A kapcsolattartás szabályai
172. § (1) * A szabadságvesztés végrehajtása során a bv. intézet az e fejezetben,
valamint az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint, a
társadalomba való beilleszkedés érdekében elősegíti, hogy az elítélt fenntarthassa és
fejleszthesse hozzátartozóival, más személyekkel, valamint a reintegrációs
célkitűzéseket elősegítő külső szervezetekkel való kapcsolatát.
(2) Az elítélt kapcsolattartása az e törvényben meghatározottak szerint, a bv. intézet
rendje és a fogvatartás biztonsága érdekében ellenőrizhető. A bv. intézet rendje és a
fogvatartás biztonsága érdekében, vagy egészségügyi okból a kapcsolattartás
korlátozásának is helye lehet.
(3) * Ha a szabadságvesztés foganatba vételére tekintettel szüntette meg a bíróság
vagy az ügyészség az elítélttel szemben más büntetőügyben elrendelt letartóztatást,
akkor a rendelkezési jogkör gyakorlójának ilyen irányú rendelkezése esetén az elítélt
kapcsolattartása vagy elkülönítése tekintetében korábban hozott korlátozó
intézkedéseit be kell tartani.
(4) * Az elítélttel szemben folyamatban lévő büntetőeljárás adataira figyelemmel a
Be. 276. § (2) bekezdésében meghatározott célból a rendelkezési jogkör gyakorlója
a) az elítélt meghatározott személlyel való kapcsolattartásának vagy valamely
kapcsolattartási forma gyakorlásának a megtiltásáról vagy korlátozásáról,
ellenőrzésének meghatározott módjáról,
b) az elítéltnek a bv. intézet elhagyásával járó kapcsolattartási forma gyakorlásából
történő kizárásáról,
c) az elítéltnek más elítélttől vagy egyéb jogcímen fogvatartottól való elkülönítéséről
rendelkezhet.
(5) * Ha az elítélttel szemben büntetőeljárás van folyamatban, és új személyt jelöl
meg kapcsolattartóként, a kapcsolattartói nyilvántartásba vétel előtt – e személynek a
nyilvántartásba vételhez szükséges személyes adatainak a megküldésével, a
hozzátartozói minőség megjelölésével – a bv. intézet haladéktalanul tájékoztatja a
rendelkezési jogkör gyakorlóját, ha a rendelkezési jogkör gyakorlója a (4) bekezdés a)pontja alapján vagy a letartóztatás végrehajtása során már hozott tiltó vagy korlátozó
rendelkezést, vagy a bv. intézet számára jelezte, hogy új kapcsolattartó esetén annak
személyéről értesítést kér.
(6) * A rendelkezési jogkör gyakorlója a bv. intézet értesítése alapján az elítéltnek a
hozzátartozójával történő kapcsolattartásának korlátozásáról vagy megtiltásáról, az
elítéltnek más személlyel történő kapcsolattartásának engedélyezéséről
haladéktalanul határoz.
(7) * Ha az elítélttel szemben több büntetőeljárás van folyamatban, a rendelkezési
jogkör gyakorlójának az adott büntetőeljárásban a (4) bekezdés alapján meghozott
rendelkezését a bv. intézet valamennyi büntetőeljárás vonatkozásában érvényesíti.
(8) * A kapcsolattartásból legfeljebb hat hónapra, ismételt szabályszegés esetén
legfeljebb két évre kizárható az a kapcsolattartó, aki magatartásával súlyosan
megsérti a bv. intézet rendjét, a fogvatartás biztonságát vagy a kapcsolattartás
szabályait, így különösen, ha a szabályszegés bűncselekményt valósít meg vagy a
kapcsolattartás során kábítószer, új pszichoaktív anyag, más pszichoaktív szer,
elektronikus hírközlő eszköz vagy információs rendszer bejuttatására irányul.
(9) * A kizárás egy vagy több kapcsolattartási formára és az adott bv. intézetben
fogva lévő egy vagy több elítélttel történő kapcsolattartásra vonatkozhat. A
tizennyolcadik életévét be nem töltött személy csak ismételt szabályszegés esetén,
legfeljebb hat hónapra zárható ki a kapcsolattartásból. A tizennegyedik életévét be
nem töltött személy nem zárható ki a kapcsolattartásból.
(10) * A kizárásról a bv. intézet parancsnoka határozattal dönt. Az elítélt
hozzátartozójának a kizárásáról hozott határozattal szemben az elítélt bírósági
felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.
172/A. § * (1) A kapcsolattartás emberi döntést támogató informatikai alkalmazással
is ellenőrizhető. Az ellenőrzés a kapcsolattartásra való jogosultság vizsgálata körében
a kapcsolattartó arcképmás- és hangazonosítására, valamint a kommunikáció
tartalmára is kiterjed. Ez esetben, ha a kapcsolattartásra azért nem kerülhet sor, mert
a kapcsolattartó személyazonosságát illetően kétség merül fel, vagy a személy nem
azonos a jogosulttal, az erről való döntést a személyi állomány tagja hozza meg. A
telefonbeszélgetés és a telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartás során
felmerülő okból a kapcsolattartást az informatikai alkalmazás közvetlenül is
megszakíthatja.
(2) Ha a telefonbeszélgetést és a telekommunikációs eszköz útján történő
kapcsolattartást az informatikai eszköz emberi közreműködés nélkül ellenőrzi, az
intézkedés jogszerűségének vizsgálata céljából a telefonbeszélgetés és a
telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartás rögzíthető. A felvétel a
kapcsolattartást követően nem kezelhető és azt törölni kell, kivéve, ha
a) a kapcsolattartás megszakítására került sor, vagy
b) az ellenőrzés technikai végrehajtása érdekében szükséges.
(3) A kapcsolattartás megszakítása esetén a felvételt a büntetés-végrehajtási
szervezet az intézkedés jogszerűsége vizsgálatának a lefolytatásáig, vagy ha az elítélt
vagy a kapcsolattartó a jogszerűség vizsgálatáról hozott döntéssel szemben panaszt
jelent be, a panasz elbírálásáig kezeli.
(4) Az ellenőrzés informatikai eszközzel történő technikai végrehajtása érdekében a
felvételt a büntetés-végrehajtási szervezet legfeljebb a kapcsolattartást követő
huszonnégy óráig kezeli. Ha a technikai ellenőrzés megjelölt határidején belül az
informatikai eszköz a kapcsolattartás megszakítására alapot adó körülmény,
fegyelemsértés elkövetésének gyanúját vagy rendkívüli esemény bekövetkezésnek
kockázatát azonosítja, a felvételt a büntetésvégrehajtási szervezet a személyi
állomány tagja által történő ellenőrzéséig, de legfeljebb öt munkanapig kezeli.
(5) Ha az ellenőrzés alapján a kapcsolattartás során elhangzottakkal összefüggésben
fegyelemsértés vagy bűncselekmény gyanúja merül fel, a felvétel tekintetében a 150.
§ (5)–(10) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(6) A kapcsolattartás informatikai eszközzel történő ellenőrzéséről és a felvétel
kezelésének szabályairól az elítéltet és a kapcsolattartót előzetesen tájékoztatni kell.(7) A büntetés-végrehajtási szervezet a (2) bekezdés szerinti felvétel kezelése során
köteles megtenni az ahhoz szükséges szervezési, technikai és egyéb adatbiztonsági
intézkedéseket, hogy az érintett személy személyes adatai, így különösen magántitkai
és magánéletének körülményei ne jussanak illetéktelen személy tudomására.
(8) A kapcsolattartás informatikai alkalmazás útján történő közvetlen megszakításának
jogszerűségéről a személyi állománynak a bv. intézet parancsnoka által megbízott
tagja dönt.
(9) Ha a (8) bekezdés szerinti vizsgálat eredményeként vagy a panasz elbírálása
nyomán az állapítható meg, hogy a kapcsolattartás megszakítása nem volt indokolt, a
kapcsolattartás pótlására további egy alkalmat az adott vagy az azt követő hónapban
biztosítani kell.
173. § (1) Az elítélt kapcsolattartási formái:
a) levelezés,
b) * telefonbeszélgetés a bv. intézet által biztosított telefonnal és telekommunikációs
eszköz útján történő kapcsolattartás,
c) csomag küldése és fogadása,
d) látogató fogadása,
e) látogató bv. intézeten kívüli fogadása,
f) kimaradás,
g) eltávozás,
h) * reintegrációs eltávozás.
(2) * Az elítélt az adott kategóriára vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint veheti
igénybe az egyes kapcsolattartási formákat azzal, hogy az (1) bekezdés a)–d) pontja
szerinti kapcsolattartási formák esetén az e törvényben meghatározott gyakoriságot,
illetve időtartamot valamennyi kategóriában biztosítani kell.
(3) * A látogató intézeten kívüli fogadása, a kimaradás és az eltávozás időtartama a
szabadságvesztésbe beszámít.
(4) * Az elítélt hivatalos minőségben eljáró személlyel történő kapcsolattartása nem
számítható be az egyes kategóriákhoz igazodó kapcsolattartásként és annak
időtartama – a büntetés-végrehajtási szerv területére való ki- és belépés rendjére
vonatkozó jogszabályban foglaltak megtartása mellett – nem korlátozott.
(5) * A bv. intézet az elítélt hozzátartozójának a kapcsolattartói nyilvántartásba
vételhez történő hozzájárulásának beérkezését követő három munkanapon belül
intézkedik a nyilvántartásba vétel iránt. A bv. intézet a nem hozzátartozóval történő
kapcsolattartás engedélyezéséről a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon
belül – a kérelem elutasítása esetén határozattal – dönt.
(6) * Ha az elítélt családi körülményei megnehezítik az egyébként vele más módon
rendszeresen érintkező kapcsolattartójának a látogatófogadását, kérelmezheti a
látogatófogadás lebonyolítása érdekében másik bv. intézetbe történő ideiglenes
átszállítását.
(7) * A kérelemről a bv. intézet az átszállítással érintett másik bv. intézettel történő
egyeztetést követően dönt. A látogatófogadás elősegítése érdekében történő
átszállítás évente egy alkalommal térítésmentes, ha az a bv. intézetek közötti
rendszeres szállítás keretében biztosítható, egyéb esetben arra akkor kerülhet sor, ha
annak jogszabályban meghatározott költségeit az elítélt előzetesen megfizeti.
Levelezés
174. § (1) Az elítélt hozzátartozóival, valamint az általa megjelölt és a bv. intézet által
engedélyezett személyekkel levelezhet, a levelek gyakorisága és terjedelme nem
korlátozott.
(2) Az elítélt által írt, illetve a részére érkezett levelet – ha jogszabály másként nem
rendelkezik – legkésőbb a második munkanapon továbbítani, illetve kézbesíteni kell.
(3) A levelezés biztonsági ellenőrzésének célja a fogvatartás biztonságának a
fenntartása, a biztonságot sértő vagy veszélyeztető cselekmények megelőzése.
(4) * Az elítéltnek a hatóságokkal, törvényben kihirdetett nemzetközi egyezményben
elismerten erre hatáskörrel rendelkező nemzetközi jogvédő szervezetekkel, az
alapvető jogok biztosával, valamint a nemzeti megelőző mechanizmus szervezetévelvagy munkatársával és a védővel való levelezése tartalmilag nem ellenőrizhető. Ha
alapos indok merül fel arra, hogy az elítélt részére érkező vagy az általa küldött
levelek nem a borítékban megjelölt hatóságtól, nemzetközi szervezettől vagy a
védőtől származnak, vagy nem a címzetteknek szólnak, továbbá ha a biztonsági
ellenőrzés eredményeként alaposan feltehető, hogy a zárt borítékban érkezett vagy
zárt borítékban továbbítandó levélben tiltott tárgy vagy anyag került elhelyezésre, a
levelet az elítélt jelenlétében – jegyzőkönyv egyidejű felvétele mellett – kell felbontani.
Az ellenőrzés kizárólag a feladó azonosítására, illetve a tiltott tárgy vagy anyag
jelenlétének ellenőrzésére korlátozódhat. E rendelkezés alkalmazásában az elítélt
részére érkező levelek esetén nem tekinthető tiltott tárgynak az elektronikus
adathordozón továbbított irat.
(5) Ha a bv. intézet az általa tartalmilag ellenőrizhető levél tekintetében megállapítja,
hogy az a fogvatartás biztonságát veszélyeztető adatot, információt vagy tárgyat
tartalmaz, a levél nem továbbítható, az elítéltnek nem kézbesíthető.
(6) * Az elítélt a technikai feltételek rendelkezésre állása esetén, a házirendben
meghatározottak szerint a bv. intézet által létrehozott elektronikus levelezési címen is
levelezhet. Az elektronikus levélhez dokumentum is csatolható. Az elektronikus
levelezés informatikai alkalmazással is ellenőrizhető.
Telefonbeszélgetés
175. § (1) * Az elítélt az adott kategóriára vonatkozó jogszabályi rendelkezések
szerinti gyakoriságban és időtartamban, de hetente legalább egy alkalommal húsz
perc időtartamban telefonhívást kezdeményezhet.
(2) Az elítélt a házirend előírásainak megfelelően kizárólag a bv. intézet által kijelölt
telefont használhatja.
(3) A telefonbeszélgetés a bv. intézet rendje, a fogvatartás biztonsága érdekében a
külön jogszabályban meghatározott módon ellenőrizhető, indokolt esetben
megszakítható, amelyről az elítéltet tájékoztatni kell.
(4) * Ha jogorvoslatra vonatkozó jognyilatkozat megtétele miatt a védővel való
telefonon történő kapcsolatfelvétel indokolt, és az elítélt nem rendelkezik a
telefonáláshoz szükséges összeggel, részére a telefonbeszélgetés költségét a bv.
intézet megelőlegezi.
175/A. § * (1) Az elítélt a 175. § (2) bekezdése alapján a bv. intézet által biztosított
mobiltelefont kizárólag akkor tarthatja magánál, ha a mobiltelefon kiadásával
egyidejűleg a polgári jog szabályai szerinti óvadék letéti számláján való zárolásához
hozzájárul.
(2) Az óvadék összege megegyezik a mobiltelefon pótlásának költségével, de nem
haladhatja meg a teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén járó egy havi
alapmunkadíj összegét.
(3) Az óvadék összegét a bv. intézet az elítélt kérelmére hat egymást követő
hónapban, egyenlő részletekben különíti el a letéti számlán.
(4) A mobiltelefon – az elítéltnek felróható – megrongálódása vagy megsemmisülése
esetén a bv. intézet a követelését az óvadékból közvetlenül kielégítheti.
(5) Az óvadék teljes összegének elkülönítéséig, valamint a letéti pénzzel nem
rendelkező elítélt részére a bv. intézetnek a telefonbeszélgetést közös használatú
telefonkészüléken kell biztosítania.
Telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartás *
175/B. § * (1) * Az elítélt a kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint
havonta legalább egyszer, alkalmanként legalább egy órában élhet a bv. intézet által
biztosított telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartás lehetőségével. A
kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerinti tartam az elítélt kérelmére a
különböző kapcsolattartásra jogosultak szerint harmincperces tartamokra felosztható.
(2) A telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartás a bv. intézet rendje, a
fogvatartás biztonsága érdekében jogszabályban meghatározott módon ellenőrizhető,
indokolt esetben megszakítható, amelyről az elítéltet és a kapcsolattartót tájékoztatni
kell.
Csomag küldése és fogadása176. § * (1) Az elítélt jogszabályban meghatározott módon csomagot fogadhat és
küldhet. A csomagküldés lehetőségéről, módjáról és a költségek viseléséről a bv.
intézet az elítélt útján küld értesítést.
(2) * Az elítélt az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint, de
legalább havonta fogadhat és küldhet csomagot.
(3) A csomag a bv. intézet, valamint a fogvatartás biztonsága érdekében ellenőrizhető,
ennek lehetőségéről az elítéltet tájékoztatni kell.
(4) * A bv. szerv területén kívülről érkező csomagban élelmiszer, jogszabályban
meghatározott tisztasági felszerelés dohánytermék, valamint – a (7) bekezdésben
meghatározott kivétellel – gyógyszer, gyógyászati segédeszköz vagy gyógyhatású
készítmény nem küldhető, erre az elítélt és a kapcsolattartásra jogosult figyelmét fel
kell hívni. Egyebekben a csomag mindazokat a tárgyakat tartalmazhatja, amelyeket az
elítélt engedéllyel magánál tarthat.
(5) * Az elítélt kapcsolattartója az élelmiszert, tisztasági felszerelést dohányterméket
tartalmazó csomagot ellenérték megfizetése mellett a bv. intézet területén működő, a
személyes szükségletekre fordítható összeg levásárlására kijelölt üzletben állíttathatja
össze jogszabályban meghatározott módon. Az ilyen csomag fogadása beleszámít a
(2) bekezdésben meghatározott gyakoriságba.
(6) Ha az elítélt nem kap csomagot, a bv. intézet parancsnoka engedélyezheti, hogy az
elítélt a letéti pénzéből – a személyes szükségleteire egyébként fordítható összegen
felül – a csomag tartalmára vonatkozó szabályok figyelembevételével vásároljon.
(7) Ha a bv. intézet a 156. § (4) bekezdése szerint az elítélt számára a meghatározott
gyógyszert, gyógyászati segédeszközt vagy gyógyhatású készítményt nem tudja
biztosítani vagy beszerezni, az elítélt hozzátartozója vagy – kapcsolattartóként
nyilvántartásba vett – harmadik személy – a bv. orvos javaslatára, a bv. intézet
parancsnokának előzetes engedélyével – azokat csomagban beküldheti. Az ilyen
tartalmú csomag fogadása nem számít bele a (2) bekezdésben meghatározott
gyakoriságba.
(8) Az elítélt a (2) bekezdésben meghatározott gyakoriságon felül negyedévente egy
alkalommal kizárólag ruhaneműt, illetve lábbelit tartalmazó csomagot is fogadhat.
(9) A bv. intézet parancsnoka engedélyezheti, hogy a kapcsolattartó a (4) és (7)–(8)
bekezdés szerinti csomagot közvetlenül a bv. intézetben adja át.
Látogató fogadása
177. § * (1) Az elítélt az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések
szerint, de havonta legalább egyszer, alkalmanként legalább egy, de legfeljebb két
órában, egyidejűleg legfeljebb négy fő látogatót fogadhat. Az elítélt vagy a
kapcsolattartó kérésére a látogatási idő legfeljebb harminc perccel
meghosszabbítható.
(2) Az elítélt és a látogató beszélgetése ellenőrizhető, amelynek lehetőségéről az
elítéltet és a látogatót tájékoztatni kell.
(3) A látogatás félbeszakítható, ha az elítélt vagy a látogató a látogatás rendjét
megsérti, ebben az esetben az elítéltet és a látogatót a látogatás rendjének
megtartására figyelmeztetni kell. A látogatás folytatható, ha az elítélt és a látogató a
látogatás rendjének megtartását vállalják.
(4) A látogatást meg kell szakítani a szükséges intézkedések megtétele mellett, ha az
elítélt vagy a látogató magatartása a bv. intézet rendjét, a fogvatartás biztonságát
közvetlenül sérti, vagy az elítélt, illetve a látogató a látogatás rendjét figyelmeztetést
követően ismételten megsérti, vagy a látogatás rendjének megsértését figyelmeztetés
ellenére sem hagyja abba.
177/A. § * (1) A látogatófogadásra a következő módon kerülhet sor
a) a látogatóval való személyes érintkezés nélkül, a kommunikációt nem korlátozó
térelválasztó elem alkalmazásával (a továbbiakban: személyes érintkezés nélküli
látogatófogadás),
b) az üdvözléskor és az elköszönéskor a látogatóval a személyes érintkezést
jogszabályban meghatározott módon lehetővé téve, a kommunikációt nem korlátozótérelválasztó elem alkalmazásával (a továbbiakban: személyes érintkezést lehetővé
tévő látogatófogadás),
c) kötetlen formában, a személyes érintkezést jogszabályban meghatározott módon a
látogatás alatt is lehetővé téve (a továbbiakban: kötetlen látogatófogadás),
d) biztonsági beszélőfülkében.
(2) Az általános látogatási forma a személyes érintkezés nélküli látogatófogadási
forma.
(3) Az elítéltnek a hozzátartozójával történő kapcsolattartás esetén az általános
látogatási forma a személyes érintkezést lehetővé tévő látogatófogadás azzal, hogy
annak gyakorlására
a) az I–III. kategóriába sorolt elítélt a kezdeti kategória-besorolástól,
b) a IV. kategóriába sorolt elítélt a kezdeti kategória-besorolástól számított hat hónap
elteltével,
c) az V. kategóriába sorolt elítélt a kezdeti kategória-besorolástól számított egy év
elteltével,
d) a fogvatartás biztonságára különös veszélyt jelentő elítéltek részlegére helyezett
elítélt kivételesen, a bv. intézet parancsnokának engedélyével
jogosult.
(4) Az elítélt kötetlen látogatófogadásra félévente egy alkalommal az (5) vagy a (7)
bekezdésben foglaltak szerint jogosult.
(5) Ha az elítélt jogszabályban meghatározott módon igazolja, hogy kiskorú gyermeke
van – kivéve, ha a bíróság a gyermekkel való kapcsolattartástól eltiltotta vagy az elítélt
látogatót csak biztonsági beszélőfülkében fogadhat – az egyes kategóriákra vonatkozó
jogszabályi rendelkezések szerint, legalább egy, de legfeljebb két órában családi
beszélőn, kötetlen látogatófogadás keretében fogadhatja kiskorú gyermekeit felnőtt
kíséretével. A családi beszélő a látogatófogadás alkalmába beszámít.
(6) Ha az elítélt a látogatófogadás során a kiskorú gyermekkel vagy felnőtt korú
kísérőjével szemben személy elleni erőszakos bűncselekményt megvalósító
fegyelemsértést követ el, a családi beszélőre a továbbiakban nem jogosult kivéve, ha
az elítélt kiskorú gyermekének törvényes képviselője, illetve a korlátozottan
cselekvőképes gyermeke azt kérelmezi és ahhoz a gyámhatóság hozzájárul.
(7) Az elítélt – kivéve, ha az adott időszakban családi beszélőn vett részt – legalább
egy, de legfeljebb két órában kötetlen látogatófogadás keretében fogadhatja
kapcsolattartóját, ha
a) a kapcsolattartással összefüggésben a látogatófogadást megelőző egy évben nem
követett el fegyelmi vétséget,
b) nem áll a személyes érintkezést lehetővé tevő, illetve kötetlen látogatófogadás
lehetőségéből való kizárás hatálya alatt,
c) nem áll kategória-visszasorolás hatálya alatt, és
d) a kezdeti kategória-besorolástól számítva
da) az I–II. kategóriába sorolt elítélt esetén eltelt hat hónap,
db) a III–IV. kategóriába sorolt elítélt esetén eltelt egy év,
dc) az V. kategóriába sorolt elítélt esetén eltelt két év.
(8) Folyamatosan végrehajtott több szabadságvesztés esetén, ha az elítélt a korábbi
végrehajtás alatt személyes érintkezést lehetővé tévő vagy kötetlen látogatófogadási
forma gyakorlására volt jogosult, azt az újabb szabadságvesztés végrehajtása során is
gyakorolhatja.
(9) Az elítélt kérelmére a bv. intézet parancsnoka engedélyezheti, hogy a
látogatófogadás helyett részére – legfeljebb a kategória-besorolás szerinti
jogosultságának megfelelő gyakorisággal és időtartamban – telekommunikációs eszköz
útján történő kapcsolattartást biztosítsanak.
177/B. § * (1) Ha a végrehajtás rendjének vagy a fogvatartás biztonságának a
megőrzése, így különösen mások testi épségének és életének védelme ezt indokolja, a
bv. intézet parancsnoka egyedi biztonsági előírásként elrendelheti, hogy az elítélt
biztonsági beszélőfülkében fogadja a látogatóját. Ha a végrehajtás rendjének vagy a
fogvatartás biztonságának a veszélyeztetése már nem áll fenn, a biztonságibeszélőfülke alkalmazását haladéktalanul meg kell szüntetni. A bv. intézet
parancsnoka a biztonsági beszélőfülke alkalmazásának a szükségességét kéthavonta
felülvizsgálja.
(2) Az elrendelésről és a fenntartásról a bv. intézet parancsnoka határozattal dönt. Hat
hónapot követően a biztonsági beszélőfülke alkalmazásának újabb fenntartásáról
hozott határozattal szemben bírósági felülvizsgálati kérelem nyújtható be.
(3) A fogvatartás biztonságára különös veszélyt jelentő elítéltek részlegére helyezett
elítélt a behelyezéstől számított hat hónapig biztonsági beszélőfülkében fogadhatja a
látogatóját. Ennek leteltével, majd ezt követően hathavonta a bv. intézet parancsnoka
annak szükségességét felülvizsgálja és annak további fenntartásáról határozattal dönt.
A behelyezéstől számított egy évet követően a biztonsági beszélőfülke
alkalmazásának fenntartásáról hozott határozattal szemben bírósági felülvizsgálati
kérelem nyújtható be.
(4) A bv. intézet parancsnoka méltányosságból a biztonsági beszélőfülke alkalmazása
esetén is engedélyezheti az elítéltnek a hozzátartozójával a személyes érintkezés
nélküli, a személyes érintkezést lehetővé tévő látogatófogadást, vagy a 177/A § (5)
bekezdés szerinti kötetlen látogatófogadást.
(5) A hivatalos minőségben eljáró kapcsolattartó kérelmére, illetve hozzájárulása
esetén a látogatófogadás biztonsági beszélőfülkében történik.
177/C. § * (1) A személyes érintkezést lehetővé tévő és a kötetlen látogatófogadás
lehetőségéből a bv. intézet parancsnoka az elítéltet
a) hat hónaptól egy évig terjedő időtartamra kizárja, ha a kapcsolattartással
összefüggésben súlyos fegyelmi vétséget követett el,
b) egy évtől három évig terjedő időtartamra kizárja, ha az a) pont szerinti kizárását
követő egy éven belül a kapcsolattartással összefüggésben ismételten súlyos fegyelmi
vétséget követett el,
c) három évtől öt évig terjedő időtartamra kizárja, ha a b) pont szerinti kizárását
követő három éven belül a kapcsolattartással összefüggésben ismételten súlyos
fegyelmi vétséget követett el,
d) véglegesen kizárja, ha
da) a c) pont szerinti kizárását követő öt éven belül a kapcsolattartással
összefüggésben ismételten súlyos fegyelmi vétséget követett el, vagy
db) megalapozottan gyanúsítható a látogatófogadás során elkövetett személy elleni
erőszakos bűncselekmény elkövetésével.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában súlyos fegyelmi vétségnek minősül különösen az
elítélt birtokában nem tartható tárgy átvétele, a látogatófogadás során személy elleni
erőszakos bűncselekményt, kábítószer birtoklását, új pszichoaktív anyaggal
visszaélést, teljesítményfokozó szerrel visszaélést vagy gyógyszerhamisítást
megvalósító fegyelemsértés.
(3) A személyes érintkezést lehetővé tévő vagy a kötetlen látogatófogadás
lehetőségéből véglegesen kizárt elítéltet – kérelmére – a kizárástól számított öt év
elteltével a bv. intézet parancsnoka méltányosságból mentesítheti a végleges kizárás
hatálya alól.
(4) Ha a kapcsolattartó a látogatófogadás szabályait súlyosan megsérti, e
kapcsolattartó tekintetében a személyes érintkezést lehetővé tévő vagy a kötetlen
látogatófogadás lehetőségéből az elítélt az (1) bekezdésben meghatározott tartamban
kizárható.
(5) A (4) bekezdés alkalmazásában súlyos szabályszegésnek minősül az elítélt
birtokában nem tartható tárgy átadása vagy annak megkísérlése, a látogatófogadás
során – ideértve a bv. intézetbe történő be- és kiléptetést is – elkövetett személy elleni
erőszakos bűncselekmény, kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklásának, új
pszichoaktív anyaggal visszaélés, teljesítményfokozó szerrel visszaélés vagy
gyógyszerhamisítás megalapozott gyanúja.
(6) A kizárásról a bv. intézet parancsnoka határozattal dönt. Az elítélt a kizárásáról
hozott határozattal szemben bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be, ha (4)bekezdés szerinti kizárásra az elítélt hozzátartozójának szabályszegésével
összefüggésben került sor.
(7) Folyamatosan végrehajtott több szabadságvesztés esetén – függetlenül attól, hogy
újabb kockázatelemzésre sor került-e – a személyes érintkezést lehetővé tévő vagy a
kötetlen látogatófogadás lehetőségéből meghatározott időre történő kizárás annak
tartamáig, illetve a végleges kizárás továbbra is érvényesül.
Látogató bv. intézeten kívüli fogadása
178. § (1) * Az elítélt számára – az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi
rendelkezések szerint – engedélyezhető látogató bv. intézeten kívüli fogadása,
amelynek tartama alkalmanként legalább két, de legfeljebb nyolc óra.
(2) * Látogató bv. intézeten kívüli fogadása annak az elítéltnek engedélyezhető, aki a
szabadságvesztésből a büntetés egyharmadát letöltötte, vagy akit átmeneti részlegre
helyeztek.
(3) A bv. intézeten kívüli látogatás idejére – az elítélt letétében lévő pénze terhére – a
bv. intézet parancsnoka költőpénz kiadását engedélyezheti. Az bv. intézeten kívüli
látogatás a szabadságvesztés időtartamába beszámít.
(4) A látogató bv. intézeten kívüli fogadása esetén az elítélt kizárólag a látogató
megjelenését követően távozhat a bv. intézetből.
Kimaradás
179. § (1) * Kimaradás az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések
szerint annak az elítéltnek engedélyezhető, aki a szabadságvesztésből a büntetés
egyharmadát letöltötte, vagy akit átmeneti részlegre helyeztek.
(2) A kimaradás tartama a huszonnégy órát nem haladhatja meg. A kimaradás idejére
a bv. intézet parancsnoka – az elítélt letétben lévő pénze terhére – költőpénz kiadását
engedélyezheti.
(3) Kimaradás elsősorban az elítélt családi és társadalmi kapcsolatainak fenntartása,
oktatásban, képzésben való részvétele, a szabadulása után a munkahelyről és a
lakásról való gondoskodás elősegítése érdekében engedélyezhető.
(4) A kimaradás az elítéltek csoportja részére is engedélyezhető. A bv. intézet
parancsnoka dönti el, hogy a csoportos kimaradás kísérővel történik-e.
Eltávozás
180. § * (1) Eltávozás – az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések
szerint – kizárólag akkor engedélyezhető, ha az elítélt a szabadságvesztésből a
büntetés egyharmadát letöltötte.
(2) Az eltávozás tartama évente az I. kategóriában legfeljebb tizenöt nap, a II.
kategóriában legfeljebb tíz nap, a III. kategóriában és az átmeneti részlegen legfeljebb
öt nap. Ha az elítélt fizetett szabadsággal rendelkezik, az eltávozást a fizetett
szabadságba be kell számítani.
A kimaradás, eltávozás engedélyezésének, valamint látogató bv. intézeten kívüli
fogadásának közös szabályai *
180/A. § * (1) Nem engedélyezhető kimaradás, eltávozás és látogató bv. intézeten
kívüli fogadása, ha
a) * a 178. § (2) bekezdésében, 179. § (1) bekezdésében, illetve 180. § (1)
bekezdésében meghatározott időtartam még nem telt el, vagy az elítélt kategória-
besorolása annak lehetőségét kizárja,
b) * a rendelkezési jogkör gyakorlója a folyamatban lévő büntetőeljárás
eredményessége érdekében a kapcsolattartást korlátozta, továbbá ha a 172. § (3)
bekezdése alapján a rendelkezési jogkör gyakorlójának korábban meghozott
intézkedését alkalmazni kell,
c) * az elítélt ellen szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény miatt újabb
büntetőeljárás van folyamatban, és az a bíróság, illetve ügyészség, amely előtt a
büntetőeljárás folyamatban van, a büntetőeljárás eredményének veszélyeztetése okán
nem járult hozzá ahhoz, hogy az elítélt a bv. intézetet őrzés nélkül elhagyhassa,
d) az elítélt erőszakos többszörös visszaeső,
e) * az elítélt kockázatértékelése alapján a visszaesési vagy fogvatartási kockázata
magas,f) * az elítéltet a korábbi távolléte alatt elkövetett bűncselekmény miatt
végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, az ügydöntő határozat jogerőre
emelkedésétől számított legalább három évig,
g) az elítélt a korábbi távollétéről önhibájából nem tért vissza, a bv. intézetbe való
visszaszállítástól számított egy évig,
h) az elítélt a korábbi távollétéről önhibájából késve vagy ittas, vagy bódult állapotban
tért vissza, a visszaérkezéstől számított hat hónapig.
(2) Kimaradás, eltávozás és látogató bv. intézeten kívüli fogadása nem
engedélyezhető olyan helységbe, ahonnan az elítéltet kitiltották, kivéve, ha azt a
rendőrség előzetesen engedélyezte.
(3) Kimaradás, eltávozás, látogató bv. intézeten kívüli fogadása – kivételesen – az (1)
bekezdés d)–f) és h) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén is
engedélyezhető, ha az elítélt
a) átmeneti részlegben van,
b) várható szabadulása négy hónapon belül esedékes, vagy
c) személyi vagy családi körülményei a kimaradást, eltávozást különösen indokolják.
(4) * A bv. intézet a kimaradás, az eltávozás és a látogató bv. intézeten kívüli
fogadása engedélyezéséről való döntés megalapozása érdekében az elítélt életvitelére
és közbiztonsági kockázatára vonatkozó rendőri jelentés készítése céljából
megkeresheti az elítélt által az eltávozás helyeként megjelölt lakcíme, illetve tényleges
tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságot.
Reintegrációs eltávozás *
180/B. § * (1) Reintegrációs eltávozás engedélyezhető az elítéltnek, ha a reintegrációs
őrizetbe helyezés feltételei fennállnak, valamint az elítélt bv. intézetben tanúsított
magatartása, együttműködési hajlandósága a reintegrációs célok megvalósítására
irányul.
(2) A reintegrációs eltávozás tartama a befogadást követő három hónap letöltése után
legfeljebb öt nap, négy hónap letöltése után legfeljebb tíz nap, öt hónap letöltése után
legfeljebb tizenöt nap lehet, amelyet az elítélt – akár több időpontban – a bv. intézeten
kívül, előre meghatározott helyen, elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazásával
vehet igénybe.
(3) A reintegrációs eltávozás időtartama a szabadságvesztésbe beszámít.
(4) A reintegrációs eltávozás engedélyezéséről a bv. intézet parancsnoka dönt.
(5) Ha az elítélt a reintegrációs eltávozás szabályait megszegi, a bv. intézet
parancsnoka dönt a megszüntetéséről és egyidejűleg kezdeményezi a BVOP
intézkedését az elítélt bv. intézetbe történő elővezetése iránt.
Az elítéltek oktatása és képzése
181. § (1) * Az oktatásban, szakképzésben vagy felnőttképzésben való részvétel nem
helyettesíti az elítélt munkában való részvételi kötelezettségét. Az oktatásban,
szakképzésben vagy felnőttképzésben való részvétel az egyes kategóriákra vonatkozó
jogszabályi rendelkezések alapján eltérhet.
(2) * A köznevelésben, a szakképzésben vagy a felnőttképzésben részt vevő elítéltet –
ha bv. intézet működési körében felmerült okból nem állították munkába, illetve nem
rendelkezik nyugellátással, szolgálati járadékkal, korhatár előtti ellátással, bányászok
egészségkárosodási járadékával, átmeneti bányászjáradékkal – az oktatás, képzés
ideje alatt az alapmunkadíj egynegyedének megfelelő pénzbeli térítés (a
továbbiakban: ösztöndíj) illeti meg.
(3) Az ösztöndíjra jogosultak körének meghatározása során a bv. intézet parancsnoka
a (2) bekezdésben foglaltaktól különös méltánylást érdemlő esetben eltérhet.
(4) * Azon oktatási, képzési formák esetében, amelyért az elítéltet ösztöndíj illeti meg,
a bv. intézet oktatási-képzési megállapodást köt az elítélttel. Az oktatási-képzési
megállapodásban az elítéltet tájékoztatni kell arról, hogy ha a köznevelési
intézményben, szakképző intézményben vagy a bv. intézet által szervezett
felnőttképzésben a tanulmányait megkezdi, és a képzésben önhibájából nem vesz
részt, illetve indokolatlanul megszakítja, a felmerült költségek teljes vagy részleges
megtérítésére kötelezhető.(5) * Az ösztöndíj az iskolai végzettséget vagy szakképzettséget, illetve
szakképesítést igazoló okirat alapján állapítható meg. A bv. intézet parancsnoka e
rendelkezéstől indokolt esetben eltérhet.
(6) Az oktatásban részesülő elítélt tanulmányi eredményétől, szorgalmától és
magatartásától függően kiegészítő ösztöndíjban részesül, az elbírálás és a kiegészítő
ösztöndíj mértékét rendelet szabályozza.
(7) Az ösztöndíj a szabadulásra kötelezően tartalékolandó pénzösszeg tekintetében
munkadíjnak minősül. A havi levonás mértéke igazodik a (2) bekezdésben
meghatározott ösztöndíj mértékéhez, azaz az alapmunkadíjból levonandó kötelezően
tartalékolandó pénzösszeg egynegyede vonható.
(8) * Pályázati forrás felhasználása esetén, ha a pályázati felhívás a fentiektől eltérő
juttatást tartalmaz, a pályázati felhívásban meghatározott juttatás állapítható meg a
fogvatartott részére.
182. § * (1) A bv. intézet parancsnokának döntése alapján az elítéltet különös
méltánylást érdemlő esetben
a) * a nem a bv. intézet által szervezett szakmai képzés vagy
b) a felsőfokú tanulmányok folytatása
során is megilleti a 181. § (2) bekezdésében meghatározott ösztöndíj.
(2) A bv. intézet parancsnokának döntése szerinti időtartamra és rendszerességgel az
elítélt részére a nyelvtanulás, illetve nyelvvizsga letétele érdekében az idegen nyelvű
szöveg meghallgatásához a bv. intézet technikai eszközt biztosít.
A köznevelésben, a szakképzésben vagy a felnőttképzésben részt vevők
kedvezményei *
183. § (1) * A köznevelésben, a szakképzésben, illetve a felnőttképzésben részt vevő,
valamint felsőfokú tanulmányokat folytató dolgozó elítélteket a vizsgára való
felkészüléshez tanévenként a munkavégzés alól jogszabályban meghatározott időre –
saját kérésére – fel kell menteni.
(2) A felmentést a vizsgát megelőzően legfeljebb egy hónappal a bv. intézet
parancsnoka engedélyezi.
(3) Az (1) bekezdés szerint tanulmányokat folytató elítélt – kérelmére – egy óra
munkaidő-kedvezményre jogosult.
(4) A munkavégzés alóli mentesség időtartamára és a munkaidő-kedvezmény idejére
az elítélt munkadíját a 258–267. § alapján kell megállapítani.
(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltakat abban az esetben kell alkalmazni, ha a bv.
intézet oktatási-képzési megállapodást kötött az elítélttel.
Az elítéltek szakképzése és felnőttképzésben való részvételük *
184. § (1) * Az elítéltek szakképzését és felnőttképzésben való részvételét elsősorban
azokban a szakmákban kell megszervezni, amelyek elősegíthetik a szabadulás után a
társadalom életébe való beilleszkedést, vagy a bv. intézeten belül történő
munkavégzést.
(2) * Az elítélt a szakképzésbe és a felnőttképzésbe a kérelme alapján vonható be, a
kérelem alapján megkezdett szakképzésben és felnőttképzésben az elítélt részvétele
kötelező.
(3) A 181. § (4) bekezdése alapján az elítélt a költségek részbeni vagy teljes
megtérítésére kötelezhető.
(4) * Az elítéltek részére oktatást, szakképzést és felnőttképzést a munkáltató, a bv.
szerv, vagy jogszabály által arra felhatalmazott egyéb szerv, illetve magánszemély
külön-külön vagy együttesen is szervezhet. Az oktatás, szakképzés és felnőttképzés
költségei a szervezőt terhelik, a költségekhez az elítélt, kivéve ha a szakképzésről
szóló törvény a szakképzés ingyenesen történő biztosításáról rendelkezik, önként is
hozzájárulhat.
A szabadulásra felkészítés
185. § * (1) Az elítéltek a szabadulásra felkészítés keretében már a szabadságvesztés
végrehajtása alatt segítséget kapnak a társadalomba való visszailleszkedéshez és az
ehhez szükséges szociális feltételek megteremtéséhez. A szabadulásra felkészítés – azelítélt visszailleszkedésének elősegítése érdekében – kiterjed a befogadó környezet
felkészítésére, más személyek és szervezetek bevonására is.
(2) A bv. intézet az elítélt szabadulásra felkészítését a bv. intézetből való szabadulás –
ideértve a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét is – várható időpontja előtt
a) egy évig terjedő szabadságvesztés esetén két hónappal,
b) egytől öt évig terjedő szabadságvesztés esetén hat hónappal,
c) öttől tíz évig terjedő szabadságvesztés esetén egy évvel,
d) tíz évnél hosszabb szabadságvesztés esetén két évvel,
e) *
kezdi meg.
(3) A szabadulásra felkészítést egyéni gondozási terv, illetve a törvényben
meghatározott esetben reintegrációs program alapján a büntetés-végrehajtási
pártfogó felügyelő – a reintegrációs tiszt közreműködésével – végzi.
(4) A szabadulásra felkészítés megkezdésekor a büntetés-végrehajtási pártfogó
felügyelő az elítéltet meghallgatja és
a) megállapítja, hogy az elítélt rendelkezik-e a szabadulás időpontjára érvényes
személyazonosító okmánnyal, szükség esetén intézkedik annak beszerzése iránt,
b) nyilatkoztatja, hogy a szabadulása után hol kíván letelepedni, rendelkezik-e
lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, illetve várhatóan rendelkezni fog-e
munkavállalási lehetőséggel,
c) felméri az elítélt családi kapcsolatainak rendezettségét, iskolai végzettségét és
szakképzettségét,
d) felméri az elítélt iskolai végzettsége és szakképzettsége szempontjából a
munkaerő-piaci lehetőségeit.
(5) Az egyéni gondozási tervet a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő az
egyéniesített fogvatartási programtervben elért eredmények és a (4) bekezdés szerinti
adatok figyelembevételével – az elítélt együttműködésével – készíti el.
(6) A szabadulásra felkészítés keretében a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő
a) ellenőrzi az elítélt (4) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatának
megalapozottságát,
b) felméri, hogy az elítélt rendelkezik-e befogadó környezettel,
c) ha az elítélt rendelkezik befogadó környezettel, felveszi velük a kapcsolatot, és
együttműködésük esetén megkezdi felkészítésüket az elítélt lehetőség szerinti
visszafogadására,
d) szükség esetén segíti a családi kapcsolatok helyreállítását,
e) társadalmi-, munkaerő-piaci beilleszkedést célzó egyéni vagy csoportos
foglalkozásokat szervez,
f) ha az elítélt részéről gyógyintézetben, illetve szociális intézményben való ellátás
vagy elhelyezés igénye merül fel, és ezt kellő időben jelzi, felveszi a kapcsolatot az
ellátást nyújtó intézményekkel az elítélt elhelyezése érdekében,
g) értékeli a gondozási tervben kitűzött célok megvalósulását és azt szükség szerint
kiegészítheti vagy módosíthatja, valamint
h) a gondozási tervben elért eredményekről annak lezárásakor összefoglaló jelentést
készít.
(7) A (6) bekezdés a)–d) pontjában foglalt tevékenységeket – szükség szerint – az
elítélt által megjelölt letelepedés helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási pártfogó
felügyelő végzi.
(8) Ha az elítéltnek kiskorú gyermeke van, és a hozzátartozó sérelmére elkövetett Btk.
459. § (1) bekezdés 26. pontjában meghatározott személy elleni erőszakos
bűncselekmény vagy a Btk. 208. §-a szerinti kiskorú veszélyeztetése miatt kiszabott
szabadságvesztést tölt, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a várható
szabadulásról – ideértve a feltételes szabadságra bocsátás esedékességét – annak
lehetséges időpontja előtt két hónappal, vagy, ha a Btk. 92–92/B. §-a alapján
beszámított időt is figyelembe véve ez indokolt, soron kívül értesíti a gyámhatóságot.
(9) A (8) bekezdésben meghatározott esetben a bv. intézet haladéktalanul értesíti a
gyámhatóságot a szabadításról.(10) A szabadulásra felkészítés keretében a bv. intézet együttműködik a helyi
önkormányzatokkal, a munkáltatókkal, együttműködési megállapodás alapján az elítélt
társadalomba való beilleszkedését elősegítő, karitatív tevékenységet végző civil
szervezetekkel és vallási közösségekkel, valamint egyéb önkéntes közreműködőkkel.
A szabadulásra felkészítés hosszabb tartamú szabadságvesztést töltő elítéltek
esetében
186. § (1) Azt az elítéltet, aki szabadságvesztés büntetésből folyamatosan legalább tíz
évet bv. intézetben tölt, reintegrációs programba kell bevonni, amelynek szabályait az
elítélt köteles megtartani.
(2) * A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő az elítélt részére a 185. § (5)
bekezdésének alkalmazásával egyéni reintegrációs programot készít, értékeli annak
végrehajtását és szükség szerint azt – az elítélt és a programba bevont szervezetek
képviselőinek a bevonásával – kiegészítheti vagy módosíthatja.
(3) Az egyéni reintegrációs program alapján az elítélt köteles
a) az egyéni reintegrációs programban részére meghatározott feladatokat
végrehajtani,
b) * együttműködni a bv. intézettel, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelővel és a
programba bevont szervezetekkel.
(4) *
(5) *
187. § *
A reintegrációs őrizet *
187/A. § * (1) * Ha a büntetés céljának megvalósulása ilyen módon is biztosítható, a
feltételes szabadságra bocsátás esedékessége, illetve ennek kizárása vagy kizártsága
esetén a szabadulás várható időpontja előtt reintegrációs őrizetbe helyezhető az az
elítélt, aki azt vállalja és gondatlan bűncselekmény elkövetése miatt ítélték
szabadságvesztésre, vagy ha szándékos bűncselekmény elkövetése miatt ítélték
szabadságvesztésre, akkor *
a) * nem a Btk. 459. § (1) bekezdés 26. pontjában meghatározott személy elleni
erőszakos vagy a Btk. XIX. Fejezetébe tartozó, tizennyolcadik életévét be nem töltött
személy sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt ítélték el,
b) első ízben ítélték végrehajtandó szabadságvesztésre vagy visszaesőnek nem
minősülő bűnismétlő, és
c) öt évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztést tölt.
(1a) * A reintegrációs őrizet időtartama *
a) legfeljebb egy év, ha az elítéltet gondatlan bűncselekmény elkövetése miatt ítélték
szabadságvesztésre, *
b) az a) pontban meghatározottakon kívül legfeljebb tíz hónap.
(2) A reintegrációs őrizet alkalmazása iránt, továbbá az elítélt kérelme esetén a bv.
intézet előterjesztést tesz a büntetés-végrehajtási bírónak.
(3) A reintegrációs őrizet az elítélt szabadságának teljes elvonását megszünteti, de
mozgási szabadságát és a tartózkodási helye szabad megválasztásának jogát
korlátozza.
(4) Reintegrációs őrizet elrendelése esetén a büntetés-végrehajtási bíró által kijelölt
lakást és az ahhoz tartozó bekerített helyet az elítélt csak az elrendelő határozatában
meghatározott célból, különösen
a) a mindennapi élet szokásos szükségleteinek biztosítása,
b) munkavégzés,
c) oktatásban, képzésben való részvétel vagy
d) gyógykezelés céljából,
az ott meghatározott időben és az úti cél meghatározása mellett hagyhatja el.
(5) A reintegrációs őrizet az elektronikus távfelügyeleti eszközök alkalmazása mellett
biztosítható.
(6) * A reintegrációs őrizetben töltött időtartam a szabadságvesztésbe beszámít. A
reintegrációs őrizet tartama alatt az elítélt részére a megszerezhető kreditpontot jóvá
kell írni addig az időpontig, amíg a büntetés-végrehajtási bíró a reintegrációs őrizetmegszüntetéséről nem határoz azzal, hogy a 187/E. § (1) bekezdés a) és b) pontja
szerinti esetben az előterjesztés megtételének időpontjától a végrehajtás
megkezdéséig nem jogosult az elítélt kreditpontra.
187/B. § * (1) A bv. intézet az előterjesztés vagy a kérelem véleményezésének
megalapozása érdekében megkeresi a reintegrációs őrizet végrehajtására az elítélt
által megjelölt lakás elhelyezkedése szerint illetékes büntetés-végrehajtási pártfogó
felügyelőt az elektronikus távfelügyeleti eszköznek a lakásban való
alkalmazhatóságának a felmérése, és annak alkalmazhatósága esetén
környezettanulmány elkészítése céljából. *
(2) Az elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazhatóságát a büntetés-végrehajtási
pártfogó felügyelő a megkeresés megérkezésétől számított nyolc napon belül felméri.
A felmérésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A felmérés elvégzése érdekében a büntetés-
végrehajtási pártfogó felügyelő jogosult a reintegrációs őrizet végrehajtására az elítélt
által megjelölt lakásba belépni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti környezettanulmányt a büntetés-végrehajtási pártfogó
felügyelő a megkeresés megérkezésétől számított harminc napon belül készíti el és
küldi meg a megkereső bv. intézetnek.
(4) Ha a reintegrációs őrizet végrehajtására kijelölendő lakás nem az elítélt kizárólagos
tulajdona vagy bérleménye, akkor a tulajdonosnak vagy a bérlőnek az elítélt ott
tartózkodására vonatkozó előzetes, írásbeli befogadó nyilatkozata szükséges. A
befogadó nyilatkozat megtehető a (2) bekezdés szerinti felmérés elvégzésekor, illetve
a környezettanulmány elkészítésekor is, ha annak szükségessége akkor válik ismertté.
(5) Ha a kérelemre induló eljárásban a 187/A. § (1) bekezdés a)–c) pontjában
meghatározott feltételek nem teljesülnek vagy a 187/C. § a)–d) pontjában
meghatározott valamely kizáró ok áll fenn, a bv. intézet a kérelemre vonatkozó
vélemény és javaslat elkészítése során a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő
megkeresését mellőzi.
(6) A büntetés-végrehajtási bíró az (5) bekezdés szerinti esetben is felhívhatja a bv.
intézetet a távfelügyeleti eszköznek a lakásban való alkalmazhatóságának a felmérése
és annak alkalmazhatósága esetén környezettanulmány elkészítése céljából a
büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő megkeresésére.
187/C. § * (1) Az elítélt nem helyezhető reintegrációs őrizetbe, ha
a) az elítélttel szemben további szabadságvesztést kell végrehajtani, *
b) az elítélttel szemben folyamatban lévő büntetőügyben elrendelt letartóztatását a
szabadságvesztés végrehajtásának idejére megszakították,
c) a fogvatartása során engedélyezett reintegrációs őrizetet az elítéltnek felróható
okból megszüntették,
d) az egy évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztésből a bíróság által
meghatározott végrehajtási fokozatban legalább három, egy évet meghaladó tartamú
szabadságvesztésből a bíróság által meghatározott végrehajtási fokozatban legalább
hat hónapot nem töltött le, *
e) a megjelölt lakás az elektronikus távfelügyeleti eszköz elhelyezésére alkalmatlan, *
f) * a bíróság vagy az idegenrendészeti hatóság a kiutasításáról rendelkezett.
(2) Ha a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt reintegrációs őrizetét rendelte el, de
annak esedékességéig az elítélt súlyos fegyelmi vétséget követett el, a bv. intézet
erről haladéktalanul értesíti a büntetés-végrehajtási bírót.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben, ha a fegyelmi vétség a reintegrációs
őrizet esedékességéig nem vizsgálható ki, a fegyelmi eljárásnak a reintegrációs őrizet
megkezdésére halasztó hatálya van. Ez esetben a fegyelmi eljárást soron kívül kell
lefolytatni, és ha a fegyelmi felelősség megállapítható, a reintegrációs őrizet nem
kezdhető meg a büntetés-végrehajtási bíró 61/A. § (5a) bekezdése szerinti döntése
meghozataláig.
187/D. § * (1) A reintegrációs őrizetre vonatkozó szabályok megtartását a büntetés-
végrehajtási szervezet az elektronikus távfelügyeleti eszközön keresztül az általános
rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervvel együttműködve ellenőrzi. A bv.intézet jogosult a reintegrációs őrizet szabályainak megtartására vonatkozó adatok
megismerésére. *
(2) A reintegrációs őrizet hatálya alatt álló elítélt magatartását, a büntetés-
végrehajtási bíró által meghatározott magatartási szabályoknak és az elektronikus
távfelügyeleti eszköz alkalmazási szabályainak a betartását, valamint a társadalmi
reintegrációs folyamat előrehaladását a reintegrációs őrizet végrehajtására kijelölt
lakás elhelyezkedése szerint illetékes büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő
ellenőrzi.
187/E. § * (1) A bv. szerv vezetője a reintegrációs őrizet megszüntetéséről
haladéktalanul előterjesztést tesz a büntetés-végrehajtási bírónál, ha annak tartama
alatt *
a) * végrehajtandó szabadságvesztésről, új büntetőügyről érkezik értesítés, *
b) az elítélt a magatartási, illetve az elektronikus távfelügyeleti eszköz vállalt
alkalmazási szabályait megszegi, az elektronikus távfelügyeleti eszközt megrongálja
vagy használhatatlanná teszi,
c) * a kijelölt lakás az elektronikus távfelügyeleti eszköz elhelyezésére alkalmatlanná
vált, vagy a befogadó nyilatkozatot tevő a nyilatkozatát visszavonta, és az elítélt nem
tud megjelölni másik olyan lakást, amely a reintegrációs őrizet végrehajtási helyeként
kijelölhető lenne. *
(2) Az elfogott elítéltet az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a
legközelebbi bv. intézetbe előállítja.
(3) A reintegrációs őrizet alkalmazásának megszüntetését kimondó határozatban
megjelölt időpont és a bv. intézetbe történő előállítás napja között eltelt idő a
szabadságvesztésbe nem számít bele.
187/F. § * (1) A reintegrációs őrizet hatálya alatt álló elítélt – a bv. intézet útján –
kérelmet nyújthat be a büntetés-végrehajtási bíróhoz a reintegrációs őrizet
megszüntetése érdekében.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtása esetén a bv. intézet vezetője a
reintegrációs őrizet megszüntetésére haladéktalanul előterjesztést tesz a büntetés-
végrehajtási bírónak, mellékelve az elítélt kérelmét és a büntetés-végrehajtási
pártfogó felügyelő összefoglaló jelentését.
(3) Ha a reintegrációs őrizet hatálya alatt álló elítélt a határozatban megjelölt napon a
bv. intézetben nem jelenik meg, akkor a bv. intézet vezetője haladéktalanul intézkedik
az elítélt elővezetése iránt.
(4) Ha az elítélt életében olyan előre nem várt esemény következik be, amely miatt a
reintegrációs őrizet megszüntetése halaszthatatlanná vált, és azt az elítélt kérelmezi,
az elítélt a bv. intézetbe ideiglenesen befogadható. A bv. intézet vezetője az
előterjesztés megtételével egyidejűleg haladéktalanul kezdeményezi az ügyészségnél
a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét.
187/G. § * Ha a reintegrációs őrizetben lévő elítélttel szemben elzárás, közérdekű
munka vagy pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés vagy szabálysértési elzárás
vár végrehajtásra, ezek foganatba vétele érdekében az elítéltnek a reintegrációs őrizet
utolsó napját a büntetés-végrehajtási intézetben kell letöltenie. Az elítéltet a bv.
intézet a szabadságvesztés foganatba vételére vonatkozó szabályok szerint hívja fel a
letöltésre.
Feltételes szabadságra bocsátás
188. § (1) * A szabadságvesztésre ítélt feltételes szabadságra bocsátható, ha
a) a határozott ideig tartó szabadságvesztésnek a bíróság által meghatározott részét
vagy az életfogytig tartó szabadságvesztésnek a bíróság által meghatározott tartamát
letöltötte, és
b) alaposan feltehető, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is
elérhető.
(1a) * Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel szempontjából a büntetés-
végrehajtási bíró különösen
a) az elítélt által elkövetett bűncselekményt, a kiszabott büntetés tartamát és a
büntetésből még végrehajtásra váró részt,b) az elítélt büntetés végrehajtása alatt tanúsított magatartását,
c) az elítéltnek a bűncselekménnyel okozott hátrány jóvátételét eredményező vagy azt
célzó magatartását,
d) * ha az elítélt által elkövetett bűncselekménynek nem volt sértettje, az elítélt által
az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium „bűncselekmények
áldozatainak kárenyhítése” megnevezésű célelőirányzata javára teljesített befizetés
tényét,
e) * az elítélt törvénytisztelő életmód folytatására vonatkozó készségét
vizsgálja.
(2) * Ha az elítélt által a Btk. 92–92/B. §-a szerinti beszámításra figyelemmel indokolt,
a feltételes szabadságra bocsátás tárgyában a bv. intézet soron kívül, egyébként a
feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontja előtt két hónappal tesz
előterjesztést a büntetés-végrehajtási bírónak, és ha a feltételes szabadság tartama a
két évet eléri, csatolja az elítélt által megjelölt letelepedés helye szerint illetékes
büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő által készített környezettanulmányt.
(2a) * Ha a feltételes szabadságra bocsátásnak a Btk. 38. § (5) bekezdésében
meghatározott bűncselekmény vonatkozásában van helye, az előterjesztéshez csatolni
kell
a) az elítélt számára meghatározott egyéniesített fogvatartási programtervet és az
egyéni gondozási tervről szóló összefoglaló jelentést,
b) az elítélt mentális állapotára vonatkozó szakorvosi és pszichológusi véleményt,
amennyiben a bíróság az elkövető korlátozott beszámítási képességét állapította meg
az ügydöntő határozatban,
c) az elítélt kiskorú gyermekével kapcsolatosan beszerzett gyámhatósági véleményt,
d) a Btk. XIX. Fejezetében meghatározott, tizennyolcadik életévet be nem töltött
sértett sérelmére elkövetett bűncselekmény miatti elítélés esetén az elítélt hasonló
jellegű bűncselekmény elkövetésére vonatkozó – az előterjesztést megelőző két
hónapon belül készült – visszaesési kockázat felmérésének az eredményét.
(2b) * Ha a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt feltételes szabadságra bocsátását
rendelte el, de annak esedékességéig az elítélt súlyos fegyelmi vétséget követett el, a
bv. intézet erről haladéktalanul értesíti.
(3) A büntetés-végrehajtási bíró a határozott ideig tartó szabadságvesztésből feltételes
szabadságra bocsátott elítélt pártfogó felügyeletét (Btk. 69. §) rendelheti el, és az
elítélt számára a Btk. 71. § (2)–(3) bekezdése alapján külön magatartási szabályokat
írhat elő.
(4) A büntetés-végrehajtási bíró az életfogytig tartó szabadságvesztésből feltételes
szabadságra bocsátott elítélt számára a Btk. 71. § (2)–(3) bekezdése alapján külön
magatartási szabályokat írhat elő.
188/A. § * (1) Ha az elítéltet a Btk. 459. § (1) bekezdés 26. pontjában megjelölt
személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt ítélték el, és a sértett kérte a 13. §
szerinti értesítését, a 13. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazásával a BVOP – a
sértett által megjelölt elérhetőségen – a 188. § (2) bekezdésében meghatározott
időpont előtt egy hónappal tájékoztatja a sértettet, hogy az elítélt feltételes
szabadságra bocsátásával kapcsolatban a tájékoztatás kézhezvételétől számított nyolc
napon belül nyilatkozatot tehet, amelyben előadhatja az elítélt feltételes szabadságra
bocsátásával kapcsolatos álláspontját, így különösen az általa az elítélést követően
tapasztaltakat. A sértett nyilatkozatát a BVOP a büntetés-végrehajtási bíró részére
továbbítja.
(2) A sértett az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatában kérheti az elítéltnek a
személyétől, valamint reá tekintettel hozzátartozójától vagy más személytől történő
távoltartásának elrendelését.
(3) A 188. § (2) bekezdése szerinti soron kívüli előterjesztés esetén a BVOP a sértettet
arról tájékoztatja, hogy a tájékoztatás kézhezvételétől számított öt napon belül az
elítéltnek a személyétől, valamint reá tekintettel hozzátartozójától vagy más
személytől történő távoltartásának elrendelését kérheti. Ez esetben a BVOP a 17/A. §
(3a) bekezdése alkalmazásával a tájékoztatást a sértett elektronikus levelezési címérevagy más elektronikus elérhetőségére – ideértve a hangkapcsolatot biztosító
elektronikus eszközre küldött szöveges üzenetet is – kézbesíti.
(4) A sértett az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot írásban teheti meg vagy kérheti,
hogy nyilatkozatát a büntetés-végrehajtási bíró előtt szóban tehesse meg. A sértett
indítványozhatja, hogy meghallgatására telekommunikációs eszköz alkalmazása útján
kerüljön sor. A sértett nyilatkozhat arról, hogy személyes meghallgatásához nem járul
hozzá.
(5) Ha sértett kezdeményezte, hogy nyilatkozatát a büntetés-végrehajtási bíró előtt
tehesse meg, a büntetés-végrehajtási bíró a sértettet a bíróság épületében
meghallgatja, és a sértett nyilatkozatát jegyzőkönyvbe foglalja.
(6) A sértett nyilatkozatának tartalmát az elítélttel a meghallgatásán ismertetni kell.
(7) A büntetés-végrehajtási bíró a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos
döntés során a 188. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel szempontjából
a rendelkezésére álló sértetti nyilatkozatot vizsgálja és figyelembe veszi.
(8) Ha a sértett az elítélt távoltartásának elrendelését indítványozta, a büntetés-
végrehajtási bíró a 188. § (3)–(4) bekezdése alapján, csak különös méltánylást érdemlő
esetben mellőzheti külön magatartási szabályként a Btk. 71. § (2) bekezdés b) pontja
alapján a sértettől vagy reá tekintettel hozzátartozójától vagy más személytől történő
távoltartás külön magatartási szabály előírását.
(9) Ha a bv. intézet a feltételes szabadságra bocsátás tárgyában soron kívül tesz
előterjesztést, az előterjesztésben feltünteti azt is, hogy a sértett kérte-e a 13. §
szerinti értesítését. Ha a sértett kérte az értesítését, és a büntetés-végrehajtási bíró az
elítéltet feltételes szabadságra bocsátja, az elítélt pártfogó felügyeletének az
elrendelését csak különös méltánylást érdemlő esetben mellőzheti.
(10) A (9) bekezdésben meghatározott esetben, ha a sértett (3) bekezdés szerinti
nyilatkozata a feltételes szabadságra bocsátásról való döntést követően érkezik be, a
büntetés-végrehajtási bíró – utólagos büntetés-végrehajtási bírói eljárás keretében – a
sértett nyilatkozata alapján a (8) bekezdésben foglaltak alkalmazásával a sértettől,
valamint reá tekintettel hozzátartozójától vagy más személytől történő távoltartás
külön magatartási szabály előírásáról dönt.
189. § (1) Ha az elítélttel szemben több határozott ideig tartó végrehajtandó
szabadságvesztést kell végrehajtani, és a szabadságvesztések folyamatos
végrehajtása során a bíróság az elítéltet bármely szabadságvesztésből feltételes
szabadságra bocsátotta, a feltételes szabadság mindaddig nem kezdhető meg, amíg
az elítélt más szabadságvesztést – ide nem értve a közérdekű munka vagy a
pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést – tölt.
(2) Ha a bíróság az elítéltet több szabadságvesztésből bocsátotta feltételes
szabadságra, az elítélt ezeket párhuzamosan tölti.
190. § (1) Ha a határozott idejű szabadságvesztésből vagy az életfogytig tartó
szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátott elítélt a pártfogó felügyelet
magatartási szabályait súlyosan megszegi, a büntetés-végrehajtási bíró a feltételes
szabadságot megszünteti.
(2) A párhuzamosan töltött feltételes szabadságok mindegyikénél külön kell vizsgálni,
hogy a feltételes szabadság megszüntetésének az (1) bekezdésben meghatározott
feltétele fennáll-e.
(3) * Ha a büntetés-végrehajtási bíró a feltételes szabadságot megszünteti, a BFB erre
tekintettel a még végrehajtásra váró rész foganatba vételekor a korábbi kategória-
besorolásához képest az elítéltet eggyel szigorúbb kategóriába sorolhatja.
Utógondozás
191. § (1) Az utógondozás célja az, hogy a szabadságvesztésből szabadultnak
segítséget nyújtson a társadalomba beilleszkedéshez. Az utógondozás tartalma
legfeljebb egy év.
(2) Az utógondozásnak az elítélt kérelmére van helye. A szabadságvesztésből
szabadult elítélt segítséget és támogatást kérhet, különösen a munkába állásához, a
letelepedéséhez, a szállásbiztosításához, a megkezdett tanulmányai folytatásához,
gyógykezeléséhez és gyógyító eljáráshoz.(3) * Az utógondozást a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő végzi, a helyi
önkormányzatok, a munkáltatók, az elítélt társadalomba való beilleszkedését
elősegítő, karitatív tevékenységet végző civil szervezetekkel, vallási közösségekkel,
valamint egyéb önkéntes közreműködőkkel.
(4) * Az elítélt szabadulását követő munkavállalásának és lakhatásának elősegítése
érdekében a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő felméri a szabaduló elítélt
befogadó környezete szerinti munkáltatókat, civil szervezeteket, vallási közösségeket,
amelyek vállalják a szabaduló elítélt foglalkoztatásának, lakhatásának biztosítását.
(5) A 186. § (1) bekezdésében meghatározott elítélt esetében, ha a (4) bekezdésben
megjelölt szervezeteknél a szabaduló elítélt munkavállalásának és lakhatásának
megteremtésére irányuló intézkedések eredményre nem vezettek, a
közfoglalkoztatást, illetve a lakhatást az állam biztosítja.
A fiatalkorúakra vonatkozó szabályok
192. § (1) A fiatalkorúakra az e címben foglalt eltérésekkel a szabadságvesztés
végrehajtására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(1a) * A fiatalkorúak végrehajtási fokozathoz igazodó kezdeti kategória-besorolása
a) fiatalkorúak fogháza esetén a 97. § (3) bekezdés a) pontjának az alkalmazásával az
I. kategória, egyéb esetben a II. kategória,
b) fiatalkorúak börtöne esetén a 97. § (3) bekezdés c) pontjának az alkalmazásával a II.
kategória, egyéb esetben a III. kategória
lehet.
(2) A fiatalkorúak szabadságvesztését külön bv. intézetben, vagy a bv. intézet
elkülönített részében kell végrehajtani. A fiatalkorúak bv. intézetében felnőtt korú
elítéltek csak a bv. intézet működése érdekében helyezhetők el.
(2a) * Ha a fiatalkorú eljárási cselekmény lefolytatása érdekében történő kiadása a
rendőrségi fogdán való elhelyezéssel jár, úgy azt az illetékes ügyészség harminc napra
engedélyezheti. A határozat ellen panasznak nincs helye.
(2b) * A fiatalkorú részvételével lefolytatandó eljárási cselekményen történő részvétel
céljából megjelenő törvényes képviselőnek a fogva tartó intézetbe történő belépését
engedélyezni kell.
(3) * A fiatalkorú társadalomba beilleszkedésének segítéséhez igénybe kell venni a
gyámhatóság és az egyéb állami szervek, a civil szervezetek, oktatási intézmények, a
büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő, valamint a fiatalkorú hozzátartozóinak
segítségét.
(4) A szabadságvesztés végrehajtása során különös gondot kell fordítani a fiatalkorú
oktatására, személyiségének fejlesztésére és testi fejlődésére, a tankötelezettség
érvényesítésére, az első szakmához jutás lehetőségére.
(5) A fiatalkorú gyógyszert, gyógyászati segédeszközt térítés nélkül kap.
(6) * A fiatalkorú huszonegyedik életévének betöltésével a (2) bekezdés
alkalmazásának nincs helye. Ezen időponttól a fiatalkorúak fogháza esetén a
szabadságvesztés végrehajtási fokozata fogházra, fiatalkorúak börtöne esetén a
szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtönre változik.
(7) * Ha a fiatalkorú a huszonegyedik életévét
a) a befogadás időpontja előtt betölti, a kategória-besorolására a 97. § (3) bekezdését
kell alkalmazni,
b) a végrehajtás során tölti be, a fiatalkorú megtartja az aktuális kategória-
besorolását.
193. § (1) Biztosítani kell, hogy a fiatalkorú szakképzésben vagy betanított munkás-
képzésben vegyen részt, és lehetővé kell tenni, hogy középfokú iskolai tanulmányokat
folytasson.
(2) A fiatalkorú a tankötelezettségét a külön törvényben meghatározott életévének
betöltéséig köteles folytatni.
(3) A fiatalkorú dicsérő oklevéllel is jutalmazható.
(4) A magánelzárás a fiatalkorúak börtönében tíz, a fiatalkorúak fogházában öt napig
terjedhet. A magánelzárással fenyített fiatalkorút az iskolai óráktól, reintegrációs
programokról nem lehet eltiltani.(5) A bv. intézet a fiatalkorú elítéltről az oktatási intézménytől, gyermekvédelmi
intézménytől pedagógiai véleményt kér a fiatalkorú megismerése érdekében,
különösen a magatartás, a szorgalom, a fejlesztést igénylő területek, a családi háttér
adataira vonatkozóan. Az adatok az egyéni fejlesztési terv, a fiatalkorú védelme,
valamint a kockázatbecslés érdekében használhatók fel.
(6) A bv. intézet a nevelési programját, a fiatalkorú egyéni fejlesztési tervét a
fiatalkorú társadalmi beilleszkedésének elősegítése, ennek érdekében beilleszkedési
zavarai enyhítése, pszichés állapota rendezése, iskolázottsága, szakmai
képzettségének fejlesztése, az alapvető erkölcsi normák elfogadtatása, az egészséges
életmódra való felkészítése érdekében a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős
miniszter felügyelete alá tartozó javítóintézetek szakmai tapasztalatai
felhasználásával, azokkal együttműködve alakíthatja ki.
194. § (1) * A fiatalkorú saját vagy a törvényes képviselő kérelmére és a bv. intézet
engedélyével, háromhavonta családi konzultáción vehet részt, amely a bv. intézetben
megvalósuló kötetlen kapcsolattartási forma. A családi konzultáción a szülő, valamint
az vehet részt, aki a Polgári Törvénykönyv alapján a fiatalkorúval kapcsolattartásra
jogosult, kivéve, ha a bíróság vagy a gyámhatóság a kapcsolattartási jogot korlátozta
vagy megvonta.
(2) A fiatalkorú – a bv. intézet lehetősége szerint – saját vagy a törvényes képviselő
kérelmére és a bv. intézet engedélyével családterápiás foglalkozáson vehet részt. A
családterápiás foglalkozáson nem vehet részt a szülő, ha kapcsolattartásra nem
jogosult. A családterápiás foglalkozások számát a terápiás szükségletek határozzák
meg.
(3) A fiatalkorú családterápiás foglalkozáson való részvétele kivételesen a bv.
intézeten kívül is engedélyezhető.
(4) A családi konzultáció és a családterápiás foglalkozás nem minősül
látogatófogadásnak és az az elítéltek között is engedélyezhető.
(5) * A fiatalkorú tizennyolcadik életévének a betöltését követően zárható ki a
személyes érintkezést lehetővé tévő és a kötetlen látogatófogadás, valamint a családi
konzultáció lehetőségéből. A korlátozás tartamát a 177/C. § (1) bekezdésében
meghatározott időtartamok felének a figyelembevételével kell meghatározni.
Fiatalkorúval szemben nincs helye végleges kizárásnak.
195. § (1) A fiatalkorú kérelmére az azonos nemű fiatalkorú testvérével együttesen
elhelyezhető, ha ez mindkét fiatalkorú érdekében áll, és a bv. intézetben ennek
lehetősége megteremthető.
(2) Az együttes elhelyezésnél figyelembe kell venni az elítéltek előéletét és az
elkövetett bűncselekményt, valamint az együttes elhelyezés fogvatartás rendjére és
biztonságára gyakorolt lehetséges hatását, a fiatalkorú veszélyeztetettségét, értelmi
és érzelmi fejlettségét.
196. § A fiatalkorú kapcsolatot tarthat az oktatási-nevelési intézménye pedagógusával,
tanulmányi és vizsgakötelezettsége, valamint személyiségfejlődése érdekében.
197. § Megkezdett tanulmányok esetén a fiatalkorú kérelmére, vizsgakötelezettség
teljesítése érdekében a bv. intézet gondoskodik az előállításáról, ha ehhez az oktatási
intézmény vezetője és a bv. intézet parancsnoka együttesen hozzájárul.
198. § (1) * Tanulói jogviszonyt a bv. intézet parancsnokának engedélyével a fiatalkorú
a bv. intézeten kívüli oktatást nyújtó intézménnyel is létesíthet, amely során
iskolalátogatási és vizsgakötelezettségét az oktatási intézményben teljesíti.
(2) Az engedélyezés során figyelembe kell venni különösen az elkövetett
bűncselekményt, a biztonsági kockázatokat, a fiatalkorú korábban tanúsított
magatartását, tanulmányi előmenetelét és szorgalmát.
199. § (1) A bv. intézetben tartózkodó fiatalkorú elítéltek elhelyezésére szolgáló
lakóhelyiségek és zárkák berendezése – a bv. intézet lehetősége szerint – a
fiatalkorúak magatartása, tanulmányi előmenetele és szorgalma figyelembevételével
alakítható ki.
(2) A tanulmányi eredményt és a szorgalmat az egyéni képességek alapján kell
értékelni.(3) Az (1) bekezdés szerinti szempontoknak megfelelő értékelést a bv. intézet
személyzete, valamint a fiatalkorú oktatásáért felelős reintegrációs szakember végzi.
200. § * Ha a bv. intézet nem áll szerződéses kapcsolatban általános iskolával, a bv.
intézet illetékességi területébe tartozó iskola a bv. intézettel kötött együttműködési
megállapodás alapján biztosítja az alapfokú képzést, egyéni munkarend alapján.
200/A. § * A 187/A. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl a fiatalkorú
reintegrációs őrizetének alkalmazási feltétele: *
a) a szabadságvesztés végrehajtása alatt legalább egy alkalommal családi terápián
vagy családi konzultáción való részvétel,
b) a törvényes képviselő hozzájárulása az elektronikus távfelügyeleti eszköz
telepítéséhez, és fogadónyilatkozat megtétele a lakhatás tekintetében, valamint
nyilatkozata a fogvatartott kíséréséről.
201. § (1) A fiatalkorú a törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos
jóváhagyása nélkül is önállóan tehet panaszt, kérelmet, vagy nyilatkozhat a
fogvatartásával kapcsolatban felmerülő ügyekben.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók a fiatalkorú egészségügyi
önrendelkezési jogának érvényesülése tekintetében.
202. § (1) * A fiatalkorú a tartására fordított költségekhez csak akkor köteles
hozzájárulni, ha munkáltatásban vesz részt vagy rendszeres pénzellátással
rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a költségtérítéses előállítások,
szállítások, egyéb szolgáltatások esetén is.
(3) A tizennyolcadik életévét meg nem haladott fiatalkorú részére, ha letéti pénzzel
nem rendelkezik, a bv. intézet költségtérítés nélkül biztosítja az előállítását a súlyos
beteg közeli hozzátartozója meglátogatása vagy a közeli hozzátartozó temetésén való
részvétel, vagy a kegyelet lerovása érdekében.
203. § (1) A tizennyolcadik életévét be nem töltött fiatalkorú dohányterméket nem
tarthat magánál, és dohányzása még a törvényes képviselőjének a hozzájárulásával
sem engedélyezett.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség megszegése nem alapoz meg
fegyelmi vétséget.
203/A. § * A gondozási tevékenység keretében a büntetés-végrehajtási pártfogó
felügyelő a társadalomba való eredményes visszailleszkedés érdekében a
fiatalkorúnak a szabadulást követő életterve kialakításához és a megvalósítás
támogatásához – a befogadó környezet erre való fogadókészsége esetén – családi
vagy csoportos döntéshozó megbeszélést szervezhet. A megbeszélés a bv. intézeten
kívül is megszervezhető. A bv. intézeten kívüli helyszínen tartandó megbeszélésre a
fiatalkorút elő kell állítani vagy részére – őrzéssel vagy anélkül – rendkívüli eltávozás
engedélyezhető, amelynek tartama a három napot nem haladhatja meg.
204. § (1) A tizennyolcadik életévét be nem töltött fiatalkorú szabadítása előtt hatvan
nappal a törvényes képviselőt értesíteni kell.
(2) A fiatalkorút szabadítása esetén a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülőnek, vagy a
gyámnak kell átadni a bv. intézet székhelyén. A törvényes képviselő írásbeli
hozzájárulása esetén a fiatalkorú kísérő nélkül hagyhatja el a bv. intézetet.
(3) Ha a fiatalkorú szülőjéhez, vagy gyámjához történő hazatérésére megtett
intézkedések nem vezetnek eredményre, akkor a bv. intézet megkeresi a
gyámhatóságot a szükséges gyermekvédelmi intézkedés megtétele érdekében.
(4) Ha a fiatalkorú törvényes képviselője nem jelent meg az átvétel érdekében és nem
járult hozzá a fiatalkorú kísérő nélküli eltávozásához, a bv. intézet haladéktalanul
megkeresi a fiatalkorú ideiglenes elhelyezése érdekében a gyermekek védelméről
szóló törvényben feljogosított szervet és gondoskodik a fiatalkorúnak az ideiglenes
hatályú elhelyezéséről rendelkező határozatban megjelölt gondozási helyre történő
szállításáról.
(5) Ha a nevelésbe vett fiatalkorú szabadulásakor a gyermekvédelmi gyám nem jelent
meg a fiatalkorú átvétele érdekében, a bv. intézet haladéktalanul értesíti a fiatalkorúgyermekvédelmi gyámját működtető területi gyermekvédelmi szakszolgálatot a
fiatalkorú gondozási helyére történő szállításának megszervezése érdekében.
A katonákra vonatkozó rendelkezések
205. § (1) Ha a bíróság a szabadságvesztést katonai fogdában rendeli végrehajtani, az
általános szabályokat a jelen fejezetben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A szabadságvesztés végrehajtásának rendje a katonai fogdában a fogház
rendjének felel meg.
(3) A bv. intézetet, amelyben a katonai fogdában végrehajtandó szabadságvesztés-
büntetést kell végrehajtani, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter jelöli ki. A
katonai fogdában végrehajtandó fogházbüntetést a külön jogszabályban kijelölt bv.
intézet – e célra – elkülönített részén kell végrehajtani.
(4) A szabadságvesztés végrehajtása alatt a különböző állománycsoportú elítélteket el
kell különíteni egymástól. Az elítéltek katonai érdekből is csoportosíthatók.
(5) * A katonai fogdában büntetésüket töltő elítéltek szolgálati kötelezettségei és jogai
annyiban szünetelnek, illetőleg korlátozottak, amennyiben erről az ügydöntő határozat
vagy jogszabály rendelkezik, illetve amennyiben ezek érvényesülése a büntetés
céljával ellentétes.
(6) Az elítéltek a szabadságvesztés végrehajtása alatt elöljárói és feljebbvalói joggal
nem rendelkeznek, fegyvert nem viselhetnek, és szolgálatot nem láthatnak el.
(7) Az elítéltek a szabadságvesztés végrehajtása alatt rendfokozati és fegyvernemi
jelzés nélküli egyenruhát viselnek.
(8) Kapcsolattartásra jogosult személy az elítélt munkáltatói jogkört gyakorló
parancsnoka vagy annak megbízottja is.
206. § A katonai fogdában biztosítani kell az elítéltek szakmai ismereteinek szinten
tartását vagy fejlesztését, továbbá azt, hogy az elítéltek az alakulatukkal való
kapcsolatukat fenntartsák és fejlesszék.
206/A. § * (1) Az országos parancsnok a szövetséges fegyveres erő tagjával szemben
kiszabott szabadságvesztés-büntetés végrehajtására a 205. § (3) bekezdésétől eltérő
bv. intézetet is kijelölhet.
(2) A szövetséges fegyveres erő tagjával szemben a 206. §-ban foglaltakon túl az
elhelyezés, az ellátás, a kapcsolattartás és a magánál tartható tárgyak köre és
mennyisége tekintetében törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés alapján kötött
külön megállapodás eltérő szabályokat is megállapíthat.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat a szövetséges fegyveres erő tagjának
hozzátartozójával szemben is alkalmazni kell.
A nem magyar állampolgárságú elítéltekre vonatkozó rendelkezések
207. § (1) A nem magyar állampolgárságú elítélt (a továbbiakban: külföldi elítélt)
befogadásáról késedelem nélkül értesíteni kell az állampolgársága szerint illetékes
diplomáciai vagy konzuli képviseletet (a továbbiakban: illetékes külképviselet). Az
értesítés csak akkor mellőzhető, ha a külföldi elítélt az írásbeli nyilatkozatában ezt
kifejezetten kéri. Ha a külföldi elítélt többes állampolgár, az általa megjelölt
külképviseletet kell értesíteni.
(2) A külföldi elítéltet az általa ismert nyelven tájékoztatni kell arról, ha nemzetközi
egyezmény a szabadságvesztés végrehajtásának az átengedését lehetővé teszi.
208. § A külföldi elítélt kérelmére szabadságvesztése alatt biztosítani kell a bv. intézet
lehetőségeihez mérten a magyar nyelv oktatását, illetve olyan programokat kell
biztosítani számára, amelyek megismertetik azokkal a nemzeti, történelmi és erkölcsi
értékekkel, amelyek köré a magyar társadalom szerveződik.
209. § A külföldi elítélt elhelyezésénél lehetőség szerint biztosítani kell, hogy a vele
együtt elhelyezett elítéltek között legyen az általa használt nyelvet, továbbá a magyar
nyelvet ismerő és beszélő személy. Nem lehet együttesen elhelyezni azokat a külföldi
elítélteket, akik között nemzeti, nemzetiségi, etnikai vagy vallási ellentét áll fenn.
210. § (1) A szabadságvesztés végrehajtásával kapcsolatban a külföldi elítélt jogainak
és kötelezettségeinek a gyakorlásával összefüggő tolmácsolási és fordítási költségek
(a továbbiakban: tolmácsköltségek) a bv. intézetet terhelik.(2) Ha a külföldi elítélt a szabadságvesztés végrehajtásával nem összefüggő ügyben
kéri tolmács közreműködését, az intézet azt a külföldi elítélt költségére biztosítja.
(3) A külföldi elítélttel szemben folyamatban lévő büntetőeljárásban felmerült
tolmácsköltségek viselésére a Be. rendelkezéseit kell alkalmazni.
211. § * (1) A külföldi elítélt és az illetékes külképviselet tagja a konzuli kapcsolatokról
szóló nemzetközi egyezmény, valamint az érintett államok által kötött szerződésekben
foglaltak szerint, az e törvényben foglaltak figyelembevételével tartanak kapcsolatot.
A kapcsolat felvétele csak a külföldi elítélt beleegyezésével történhet.
(2) A külföldi elítélt a magánelzárás végrehajtása alatt is kapcsolatot tarthat az
illetékes külképviselet tagjával.
(3) Ha a külföldi elítélttel szemben újabb büntetőeljárás indult vagy van folyamatban
államának konzuli képviselőjével mind írásban, mind szóban és személyesen – a
fogvatartás rendjének a megtartásával – ellenőrzés nélkül tarthat kapcsolatot. A
nyomozó hatóság által a bv. intézetben a külföldi elítélt részvételével lefolytatandó
eljárási cselekményen való részvétel céljából az állama konzuli képviselőjének a bv.
intézetbe történő belépését engedélyezni kell.
212. § (1) * Ha a külföldi elítélt vagy a képviselője a szabadságvesztés
végrehajtásának más állam részére történő átadását kezdeményezi, a bv. intézet a
kezdeményezést – a BVOP útján – megküldi az elsőfokon eljárt bíróság székhelye
szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak, ha a letöltendő büntetés hátralévő
tartamára tekintettel a büntetés végrehajtásának átadása nem kizárt. Ha a büntetés
végrehajtásának átadása a letöltendő büntetés hátralévő tartamára tekintettel kizárt,
a bv. intézet erről tájékoztatja az elítéltet és a képviselőjét.
(1a) * Ha a külföldi elítélt nem kezdeményezte a büntetés végrehajtásának átadását,
és
a) a letöltendő büntetés hátralévő tartamára tekintettel a büntetés végrehajtásának
átadása nem kizárt, és
b) a büntetés végrehajtása átadásának nem feltétele az elítélt hozzájárulása,
a bv. intézet – a BVOP útján – kezdeményezi az elsőfokon eljárt bíróság székhelye
szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónál az elítélt meghallgatását a
szabadságvesztés végrehajtásának átadása érdekében.
(2) A szabadságvesztés végrehajtásának más állam részére történő átengedésekor a
bv. intézet a kiutasítás szabályainak megfelelő alkalmazásával jár el.
213. § (1) A bv. intézet az illetékes külképviseletet haladéktalanul értesíti arról, ha a
külföldi elítélt részére – a bv. intézet tudomása szerint – gyámot vagy gondnokot kell
kirendelni.
(2) A bv. intézet az illetékes külképviseletet haladéktalanul értesíti a külföldi elítélt
haláláról.
214. § * A bv. intézet a külföldi elítélt várható szabadulása előtt harminc nappal, ha a
szabadságvesztés hátralévő tartama kevesebb harminc napnál, akkor legkésőbb a
jogerős ügydöntő határozatról szóló bírói értesítés kézhezvételét követő munkanapon,
illetve ha a szabadulás időpontja indokolja, haladéktalanul értesíti az ügydöntő
határozatot hozó elsőfokú bíróság székhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti
hatóságot az elítélt szabadulásáról.
215. § A külföldi elítélt szabadításáról, vagy a más államnak történő átadásáról a bv.
intézet értesíti az illetékes külképviseletet és a BVOP-t, szabadítás esetén – a
szabadulás előtt legalább három nappal – az útlevelet őrző szervet. Az illetékes
külképviseletet a bv. intézet nem értesíti, ha azt a külföldi elítélt az írásbeli
nyilatkozatában kifejezetten kérte.
VI. Fejezet
Munkáltatás
A munkáltatás általános szabályai
216. § (1) Az elítéltek által végzett termelő munka szervezése során törekedni kell a
büntetés-végrehajtási szervezet önellátóvá és részben önfenntartóvá tételére.(2) Az állam a mindenkori költségvetés teherviselő képességének megfelelően az
adójogszabályokban meghatározott adó- és járulékkedvezményekkel támogatja az
elítéltek teljes körű munkáltatásának megvalósítását és a szabadulás utáni
munkavállalását.
Általános magatartási követelmények
217. § (1) A munkáltatás során – kivéve, ha e törvény eltérő követelményt ír elő – úgy
kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.
(2) Az elítélt köteles a munkáltatót minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy
ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkáltatás, valamint a kapcsolódó jogok
gyakorlását és a kötelezettségek teljesítését érinti.
(3) Az elítélt a munkáltatás során nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel
munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.
Határidők számítása
218. § (1) Napon naptári napot kell érteni.
(2) A határidő számítása a határidő megkezdésére okot adó intézkedést (eseményt)
követő napon kezdődik.
(3) A hetekben megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva
a kezdő napnak megfelel. Hónapokban vagy években megállapított határidő lejártának
napja az a nap, amely számánál fogva a kezdő napnak megfelel, ha ez a nap a lejárat
hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napja.
(4) A határidő az utolsó napjának végén jár le. A határidő az általános munkarend
szerinti következő munkanap végén jár le, ha az utolsó nap az általános munkarend
szerint heti pihenő- vagy munkaszüneti nap.
(5) A határidőt – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – akkor kell megtartottnak
tekinteni, ha a lejárat napjának végéig a jognyilatkozatot közlik vagy ezen időpontig az
egyéb magatartás tanúsítása megtörténik.
Munkáltatáshoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek
219. § (1) A szabadságvesztés végrehajtása során a büntetés-végrehajtási szervezet
adottságai szerint biztosítani kell az elítélt munkáltatását. Az elítélt munkáltatása
átmenetileg, a munkába állítását akadályozó ok fennállásáig szünetelhet.
(2) Az elítélt munkába állításáról és annak módosításáról a munkakör, a munkahely és
a munkáltató megjelölésével a BFB dönt.
(3) A munkaköri alkalmasság megállapításáig az elítélt nem állítható munkába.
(4) A munka kijelölésénél lehetőség szerint figyelembe kell venni az elítélt szakmai
képzettségét.
(5) Az elítélt nem végezhet munkát olyan munkakörben, amely kapcsán jogerősen
foglalkoztatástól eltiltásra ítélték.
(6) A munka jellegének megfelelően az elítélteket szervezeti egységekbe lehet
beosztani azzal, hogy köztük alá-fölérendeltségi viszony nem hozható létre.
(7) Az elítéltek a biztonság, a munkafegyelem és a rend fenntartása érdekében a
munkahelyre vagy a munkakörre utaló jelzés viselésére kötelezhetők.
(8) Ha az elítélt munkáltatása felügyelettel vagy ellenőrzéssel történik, az elektronikus
távfelügyeleti eszközök igénybevételével is megvalósítható.
(9) A munkáltató – törvényben meghatározott keretek között – a munkáltatással
kapcsolatos jogok és kötelezettségek érvényesítéséhez szükséges adatokat a
fogvatartotti nyilvántartásban rögzíti.
220. § (1) A munkáltató köteles
a) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit a
jogszabályokban előírtak szerint biztosítani,
b) a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni, az előírt
oktatásokat megtartani,
c) a munka jellegének és a munkában részt vevő elítéltek és egyéb jogcímen
fogvatartottak összetételének megfelelő munkarendet kialakítani,
d) a munkát folyamatosan szervezni,
e) a végzett munkáért díjazást fizetni,f) a munkafolyamatokat, illetve a munkaköröket munkavédelmi szempontból
veszélyességi fokozatokba sorolni,
g) a munkáltatásra vonatkozó jogszabályi előírásokat betartani,
h) a munkába állítás előtt, vagy azt követően a jogszabály előírása szerint az elítéltet
munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatra küldeni, valamint
i) az elítéltek számára a végzett feladatokra vonatkozó egyedi vagy csoportos
munkaköri leírást készíteni.
(2) A munkáltató köteles az e fejezetben meghatározott kérdések részletes
szabályozására munkáltatási szabályzatot készíteni.
221. § Az elítéltet megilleti
a) az e törvény alapján megállapított díjazás,
b) munkahelyi vagy üzemi baleset esetén baleseti ellátás és baleseti egészségügyi
szolgáltatás,
c) a rendszeresen végzett munka után fizetett szabadság.
222. § (1) A munkáltatás során az elítélt köteles
a) törvényben meghatározott kivételtől eltekintve munkát végezni,
b) a kijelölt munkát szakismereteinek és képességeinek megfelelően, fegyelmezetten
ellátni,
c) a munkabiztonsággal és a környezetvédelemmel kapcsolatos előírásokat
megtartani,
d) a munkát
da) a kijelölt időben és helyen,
db) a munkáltató utasítása szerint,
dc) az elvárható szakértelemmel és gondossággal,
dd) a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és technológiai utasítások szerint
elvégezni.
(2) Az elítélt köteles megtéríteni a munka-alkalmassági vizsgálatok költségét, ha neki
felróható okból vált az szükségessé.
223. § (1) Az elítéltet nem terheli munkavégzési kötelezettség, ha
a) tankötelezettsége áll fenn,
b) a várandósság a hatodik hónapot elérte, a szülést, illetve a várandósság egyéb
okból bekövetkezett megszűnését követő ötvenedik napig,
c) gyermekével együttesen kerül elhelyezésre,
d) munkaképtelen,
e) a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte vagy a szükséges szolgálati időt
megszerezte.
(2) Az elítéltet az (1) bekezdésben meghatározottakon túl nem terheli munkavégzési
kötelezettség
a) amíg állampolgári kötelezettségét teljesíti,
b) közeli hozzátartozója súlyos betegsége vagy halála esetén legfeljebb két
munkanapon át, ha a rendelkezési jogkör gyakorlója a látogatást, illetve a temetésen
való részvételt engedélyezte,
c) keresőképtelen betegség esetén,
d) a kötelező orvosi vizsgálat teljes időtartamára, valamint a véradás miatt távol
töltött időre, de legfeljebb egy munkanapra,
e) ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyén megjelenni, vagy
f) a munkáltató engedélye alapján.
(3) A munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés szempontjából elháríthatatlan
oknak minősül a büntetés-végrehajtási szervezetnek az elítélt jogai érvényesítésével,
illetve a kötelezettségei teljesítésével kapcsolatos, valamint a fogvatartás rendjének
és biztonságának a fenntartása érdekében tett intézkedése.
(4) Ha az (1) bekezdés b) vagy e) pontja szerinti feltétel bekövetkezik, akkor az
elítéltet tájékoztatni kell arról, hogy a továbbiakban munkavégzési kötelezettség nem
terheli, és ezzel egyidejűleg írásban nyilatkoztatni kell arról, hogy a munkáltatásban
továbbra is részt kíván-e venni. Ha az elítélt a további munkáltatását kéri, a büntetés-végrehajtási szervezet lehetőségeihez képest kell a továbbiakban munkáltatni. A
munkaalkalmasságról a bv. orvos véleményét is ki kell kérni.
(5) Ha az elítéltet az (1) bekezdés b) vagy e) pontja alapján nem terheli munkavégzési
kötelezettség, de kérelmére munkáltatásban vesz részt, munkáltatására és a tartási
költségekhez való hozzájárulására a kötelező munkavégzés szabályait alkalmazni kell
azzal, hogy erről az elítéltet előzetesen tájékoztatni kell.
A munkáltatás szervezete
224. § (1) Az elítéltet munkával a bv. szerv foglalkoztatja és gyakorolja a munkáltatói
jogokat.
(2) Munkáltatásban kizárólag az az elítélt vehet részt, aki a tizenhatodik életévét
betöltötte.
Más gazdálkodó szervezetnél történő munkavégzés
225. § A munkáltató szerződése alapján az elítélt – írásban megadott hozzájárulásával
– más gazdálkodó szervezetnél is végezhet munkát. A szerződésben a munkáltatói
jogok kizárólag azon része ruházható át, amely az e törvényben szabályozott jogok és
kötelezettségek gyakorlását, illetve az elítéltek személyiségi jogait nem sérti.
226. § (1) Más gazdálkodó szervezetnél történő munkavégzésre kijelölése érdekében
az elítéltnek az első munkába állításkor írásban nyilatkoznia kell arról, hogy hozzájárul-
e más gazdálkodó szervezetnél történő munkáltatásához.
(2) Ha az elítélt a hozzájárulást akár írásban, akár – jegyzőkönyv felvétele mellett –
szóban utóbb visszavonja, akkor a BFB a munkahelyről az elítéltet soron kívül leváltja.
227. § Az elítélt más gazdálkodó szervezetnél nem végezhet munkát, ha
a) ott a fogvatartás megkezdése előtt öt éven belül a munkavállaló, vezető
tisztségviselő vagy tulajdonos volt, üzletrésszel rendelkezett, munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszonyban állt, illetve e körülmények bármelyike a szabadságvesztés
végrehajtása alatt is fennáll,
b) olyan munkakörben foglalkoztatnák, amelyet jogszabály rendelkezése szerint csak
büntetlen előéletű személy tölthet be,
c) a hozzátartozójával kerülne alá-fölérendeltségi vagy elszámolási viszonyba.
A munka- és pihenőidő
228. § (1) Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó
idő.
(2) Előkészítő vagy befejező tevékenység: minden olyan feladat ellátása, amelyet az
elítélt a munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen köteles elvégezni
vagy a munkáltató végrehajtani. Az előkészítő vagy befejező tevékenység ideje nem
része a munkaidőnek.
229. § (1) Munkanap a naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás
nélküli huszonnégy óra, ha a munkáltató működése miatt a munkarend szerinti napi
munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók a heti pihenő- vagy a
munkaszüneti nap meghatározása tekintetében is, azzal, hogy a hét és huszonkét óra
közötti tartamot heti pihenő- vagy a munkaszüneti napnak kell tekinteni.
(3) Munkahét: a naptári hét vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás
nélküli százhatvannyolc óra, ha a munkáltató működése miatt a munkarend szerinti
napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik.
230. § (1) Napi munkaidő: a munkáltató által meghatározott
a) teljes napi munkaidő vagy
b) részmunkaidő.
(2) Munkarend szerinti napi munkaidő: a munkanapra elrendelt rendes munkaidő.
(3) Munkarend szerinti heti munkaidő: a munkahétre elrendelt rendes munkaidő.
231. § (1) Éjszakai munka: a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített
munkavégzés.
(2) A női elítélt a várandóssága megállapításától a szülést, illetve a várandósság
egyéb okból történő megszűnését követő ötvenedik napig, illetve ha gyermekével
együttesen kerül elhelyezésre, akkor annak teljes időtartama alatt éjszakai munkára
nem osztható be.(3) Tizennyolc éven aluli elítélt éjszakai munkára nem osztható be.
232. § (1) A munkáltató tevékenysége
a) megszakítás nélküli, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban
vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott
előírt időszakban szünetel és
aa) társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul, vagy
ab) a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy
rendeltetésszerűen másként nem folytatható,
b) több műszakos, ha tartama hetente eléri a nyolcvan órát,
c) idényjellegű, ha a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy
időpontjához kötődik.
(2) Több műszakos munkarend esetén az elítélt műszakbeosztását legalább
háromhetente változtatni kell.
A napi munkaidő
233. § (1) A teljes napi munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő).
(2) A munkáltatási szabályzat az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi
munkaidőt is megállapíthat.
(3) A munkáltatási szabályzat az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél
rövidebb napi munkaidőt is megállapíthat (részmunkaidő).
(4) Az egyes egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott elítélt napi
munkaidejének megállapítására külön jogszabály az irányadó. E munkaköröket, a
munkában tölthető időt, a tevékenységre folyamatosan vagy megszakításokkal
fordítható időt és az ehhez szükséges munkaszervezési intézkedéseket a munkáltató a
foglalkozás-egészségügyi szolgálat bevonásával, jogszabályban meghatározott keretek
között a munkáltatási szabályzatban határozza meg.
(5) Tizennyolc éven aluli elítélt napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet és az idejét
a foglalkoztatás többi formájával össze kell számítani.
A munkaidőkeret
234. § (1) A végzett munkajellegétől függően munkaidőkeret is megállapítható.
(2) A munkaidőkeretet – a fogva tartó bv. intézet házirendjének figyelembevételével –
a munkáltatási szabályzatban a munkáltató állapítja meg.
(3) A munkaidő-keretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi
munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ennek során
az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül
kell hagyni.
(4) A munkaidő (2) bekezdés szerinti meghatározásakor a munkavégzési kötelezettség
alóli mentesülés tartamát figyelmen kívül kell hagyni vagy az adott munkanapra
irányadó munkarend szerinti napi munkaidő mértékével kell számításba venni.
Munkaidő-beosztás hiányában a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés
tartamát a napi munkaidő mértékével kell figyelmen kívül hagyni vagy számításba
venni.
(5) A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját meg kell határozni és az elítéltet
erről tájékoztatni kell.
(6) Tizennyolc éven aluli elítélt számára legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet
elrendelni.
235. § (1) A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat munkahét.
(2) A munkaidőkeret tartama legfeljebb hat hónap vagy huszonhat munkahét
a) a megszakítás nélküli munkarendben,
b) a több műszakos munkarendben, valamint
c) az idényjellegű tevékenység keretében
foglalkoztatott elítélt esetében.
(3) A munkaidőkeret tartama munkáltatási szabályzat rendelkezése szerint legfeljebb
tizenkét hónap vagy ötvenkét munkahét, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok
indokolják.
A munkaidő beosztása236. § A munkavégzés idejét, a munkaidő kezdetét, végét, a munkaközi szünet
időtartamát és a műszakok beosztását a munkarendben kell meghatározni.
237. § (1) A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés
követelményére, valamint a munkajellegére figyelemmel osztja be.
(2) Általános munkarend esetén a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell
beosztani.
(3) Munkaidőkeret, vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén – a munkaidő
vasárnapra vagy munkaszüneti napra történő beosztására vonatkozó szabályokra
tekintettel – a munkaidő a naptári hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra
egyenlőtlenül is beosztható (a továbbiakban: egyenlőtlen munkaidő-beosztás).
(4) A munkaidő-beosztásáról az elítéltet legalább egy nappal korábban tájékoztatni
kell.
(5) A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában
vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább egy nappal
korábban módosíthatja.
238. § (1) Az elítélt beosztás szerinti napi munkaideje – a részmunkaidőt kivéve – négy
óránál rövidebb nem lehet.
(2) Az elítélt beosztás szerinti
a) napi munkaideje legfeljebb tizenkét óra,
b) heti munkaideje legfeljebb negyvennyolc óra
lehet.
(3) Az elítélt beosztás szerinti napi vagy heti munkaideje a (2) bekezdésben
meghatározott tartamot legfeljebb egy órával meghaladhatja, ha a téli időszámítás
kezdete a munkaidő-beosztás szerinti munkaidőre esik.
(4) Az elítélt beosztás szerinti napi, munkaidőkeret alkalmazása esetén heti
munkaidejébe a rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani.
(5) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén a (2)–(4) bekezdést azzal az
eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beosztás szerinti heti munkaidő tartamát átlagban
kell figyelembe venni.
239. § A munkáltató a munkáltatási szabályzatban a napi munkaidőt legfeljebb két
részletben is beoszthatja (a továbbiakban: osztott napi munkaidő). A beosztás szerinti
napi munkaidők között legalább két óra pihenőidőt kell biztosítani.
240. § Az iskolai tanulmányokat folytató vagy szakképzésben részt vevő elítélt
munkaidő-beosztását úgy kell meghatározni, hogy – figyelemmel az oktatásban
résztvevők munkaidő-kedvezményének szabályaira is – az iskolai oktatásban,
képzésben részt tudjon venni.
241. § Vasárnapra rendes munkaidőbe
a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
b) az idényjellegű tevékenység keretében,
c) a megszakítás nélküli munkarendben,
d) a több műszakos munkarendben,
e) a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,
f) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához
– a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén
foglalkoztatott elítélt osztható be.
242. § (1) * Munkaszüneti nap: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május
1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26.
(2) Munkaszüneti napra rendes munkaidő a 241. § a)–c), e) pontjában meghatározott
esetben osztható be.
(3) A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon is
rendeltetése folytán működőnek, ha
a) a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó,
helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény
alapján, vagy
b) baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet
fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekébenkerül sor.
(4) A munkaszüneti napra vonatkozó beosztási szabályokat kell megfelelően
alkalmazni, ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, továbbá a húsvét- és a
pünkösdvasárnap tekintetében.
A munkaközi szünet
243. § (1) Az elítélt részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a napi
munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő tartama
a) a hat órát meghaladja, húsz perc,
b) a kilenc órát meghaladja, további huszonöt perc
munkaközi szünetet kell biztosítani.
(2) A munkaközi szünet nem minősül munkaidőnek.
(3) A beosztás szerinti napi munkaidőbe a napi munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli
munkaidő tartamát be kell számítani.
(4) A munkáltató az elítéltek számára legfeljebb hatvan perc munkaközi szünetet
biztosíthat.
(5) A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni.
(6) A munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően
kell kiadni.
(7) A munkaközi szünetet a munkáltató jogosult több részletben is kiadni és ebben az
esetben a (6) bekezdésben foglaltaktól eltérhet.
(8) Tizennyolc éven aluli elítéltet négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi
munkaidő esetén legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi
munkaidő esetén legalább negyvenöt perc munkaközi szünet illeti meg.
A napi pihenőidő
244. § (1) Az elítélt részére a napi munkájának befejezése és a következő napi
munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt (napi pihenőidő)
kell biztosítani.
(2) A munkáltatási szabályzat – az egyes egészségkárosító kockázatok között
foglalkoztatott elítélt kivételével – a napi munkavégzés befejezése és a másnapi
munkakezdés között tizenegy óránál rövidebb, de legalább nyolc óra pihenőidő
biztosítását írhatja elő
a) a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott,
b) a többműszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá
c) az idénymunkát végző
elítéltek esetében.
(3) Legalább nyolc óra napi pihenőidőt kell biztosítani
a) az osztott munkaidőben,
b) a megszakítás nélküli munkarendben,
c) a több műszakos munkarendben,
d) az idényjellegű tevékenység keretében
foglalkoztatott elítélt esetében.
(4) A napi pihenőidő, ha az a nyári időszámítás kezdetének időpontjára esik, legalább
hét óra.
(5) Tizennyolc éven aluli elítéltnek legalább tizenkét óra napi pihenőidőt kell
biztosítani.
A heti pihenőnap
245. § (1) Az elítéltet hetenként két pihenőnap illeti meg (heti pihenőnap).
(2) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is
beoszthatók.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor – a megszakítás nélküli, a több
műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott elítéltet kivéve –
az elítélt számára hat munkanapot követően egy heti pihenőnapot be kell osztani.
(4) Az elítélt számára – a társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő
szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges
munkavégzés kivételével – havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell
beosztani.(5) Tizennyolc éven aluli elítélt esetében a (2) bekezdésben foglaltak nem
alkalmazhatók.
246. § (1) A munkáltatási szabályzat rendelkezése esetén
a) az elítélt részére a heti pihenőnap legfeljebb havonta,
b) idénymunkát végző elítélt esetében a heti pihenőnap legfeljebb hathavonta
részben vagy teljesen összevontan is kiadható.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak esetén a heti pihenőnap összevonásának időtartama
az alkalmazott munkaidőkeret időtartamát nem haladhatja meg, továbbá hat nap
munkavégzést követően egy pihenőnap kiadása kötelező.
(3) A heti pihenőnap összevonása nem alkalmazható
a) az egyes egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott elítélt tekintetében,
b) a női elítélt esetében a várandóssága megállapításától a szülést, illetve a
várandósság egyéb okból történő megszűnését követő ötvenedik napig, illetve ha
gyermekével együttesen kerül elhelyezésre, akkor annak teljes időtartama alatt,
c) tizennyolc éven aluli elítélt esetében.
A heti pihenőidő
247. § (1) Az elítéltet – a heti pihenőnapok helyett – hetenként legalább negyvennyolc
órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő illeti meg.
(2) Az elítélt számára a heti pihenőidőt – a társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy
külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e
napon szükséges munkavégzés kivételével – havonta legalább egy alkalommal
vasárnapra kell beosztani.
(3) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén – az (1) bekezdésben meghatározott heti
pihenőidő helyett és a (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával – az
elítéltnek hetenként legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magába
foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható. Az elítéltnek a
munkaidőkeret átlagában legalább heti negyvennyolc óra heti pihenőidőt kell
biztosítani.
(4) Tizennyolc éven aluli elítélt esetében a (3) bekezdésben foglaltak nem
alkalmazhatók.
A rendkívüli munkaidő
248. § Rendkívüli munkaidő
a) a munkaidő-beosztástól eltérő,
b) a munkaidőkereten felüli
munkaidő.
249. § (1) Rendkívüli munkaidő a fogva tartó bv. intézet hozzájárulásával rendelhető el.
(2) A rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésről az elítéltet tájékoztatni kell.
(3) Nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos
kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély
megelőzése, elhárítása érdekében.
(4) Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő
a) a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható elítélt számára, vagy
b) a (3) bekezdésben meghatározott esetben
rendelhető el.
250. § (1) * Az elrendelhető rendkívüli munkaidő felső határa havonta húsz, az elítélt
hozzájárulásával további tizenkét óra, két egymást követő napon – e korlátozás nem
vonatkozik a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzett munkára – összesen
négy óra.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat arányosan kell alkalmazni, ha
a) a munkáltatás évközben kezdődött, vagy
b) részmunkaidőre jött létre.
(3) A rendkívüli munkaidő elrendelése nem veszélyeztetheti az egészséget és testi
épséget, nem eredményezheti az elítéltet e törvény alapján megillető jogok és
kötelezettségek korlátozását.
(4) Rendkívüli munkaidőben nem foglalkoztathatóa) a női elítélt várandóssága megállapításától a szülést, illetve a várandósság egyéb
okból történő megszűnését követő ötvenedik napig, illetve ha gyermekével együttesen
kerül elhelyezésre, akkor annak teljes időtartama alatt,
b) az egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott elítélt,
c) tizennyolc éven aluli elítélt.
(5) A félórát meg nem haladó rendkívüli munkaidő félórának, a félórát meghaladó
rendkívüli munkaidő teljes órának számít.
(6) A napi munkavégzést meghaladó rendkívüli munkaidő esetén a munkáltatónak és
a fogva tartó bv. intézetnek a rendkívüli munkaidő megkezdése előtt biztosítani kell az
elítélt étkeztetését.
Fizetett szabadság
251. § Az elítéltet egyévi munkavégzés után húsz munkanap fizetett szabadság illeti
meg.
252. § (1) Az elítélt egyévi munkavégzésének időtartamát a munkában töltött napok
alapján kell megállapítani. Egyévi munkavégzésnek kétszázötvennégy munkában
töltött nap számít.
(2) A szabadság számításánál munkanapként kell figyelembe venni:
a) a szabadságon töltött időt,
b) általános iskolai, illetve középfokú iskolai, valamint a szakmunkás iskolarendszerű
képzésben, továbbá a szakképzésben részt vevő elítéltnek az elméleti oktatáson,
illetve a vizsgára való felkészüléshez biztosított idő miatt a munkahelyről távol töltött
időt,
c) a fél munkanapot elérő állásidőt,
d) a ledolgozott fél munkanapot.
(3) A szabadság számításánál teljes munkanapként kell figyelembe venni a
részmunkaidőben, és a csökkentett munkaidőben foglalkoztatottak ledolgozott
munkanapjait.
(4) * A szabadság idejére járó díjazás mértéke az előző havi ledolgozott egy
munkanapra járó munkadíj és a szabadságos napok szorzatának összege.
253. § (1) Az évi szabadságot legkésőbb a munkában töltött kétszázötvennegyedik
munkanapot követő három hónapon belül kell kiadni. Betegség vagy más akadály
esetén a szabadságot legkésőbb az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc
napon belül kell kiadni.
(2) A szabadság kiadásának időpontját – a fogva tartó bv. intézettel történt előzetes
egyeztetés alapján, lehetőség szerint az elítélt kérésének megfelelően – a munkáltató
határozza meg.
(3) Az elítéltnek a szabadságra vonatkozó kérését legalább tizenöt nappal a szabadság
kezdete előtt be kell jelentenie.
(4) A szabadság indokolt esetben több részletben, a ledolgozott munkanapok
arányában is kiadható.
(5) A szabadság kiadásának időpontját az elítélttel legkésőbb a szabadság kezdete
előtt öt nappal közölni kell.
254. § (1) A szabadságot a munkarend szerinti munkanapokra kell kiadni.
(2) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden
napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és
a munkaszüneti napot.
(3) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság – a (2) bekezdéstől eltérően –
az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy az elítélt a munkaidő-beosztással azonos
tartamra mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól.
(4) A szabadságot az (1) és (2) bekezdés esetén munkanapban, a (3) bekezdés esetén
a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani.
(5) Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi
munkaidő figyelembevételével kell kiadni és a (4) bekezdésben foglaltakra tekintettel
kell nyilvántartani.
255. § (1) Ha a munkáltatónál a munkáltatás szünetel, vagy az elítélt munkáltatása
bármely okból megszűnik és még ki nem adott időarányos szabadsággal rendelkezik, amegállapított szabadságát ki kell adni, ha ez nem lehetséges, úgy pénzben kell
megváltani.
(2) Ha az elítélt a szabadulás időpontjáig a szabadságra jogosító idő tartamát nem éri
el, részére a tényleges munkavégzése után járó napokat időarányosan kell kiadni,
amennyiben ez nem lehetséges, úgy azt pénzben kell megváltani.
(3) Pénzbeli megváltás esetén a szabadság idejére járó díjazás mértéke az előző havi
ledolgozott egy munkanapra járó munkadíj és a szabadságos napok szorzatának
összege.
256. § (1) Az elítélt szabadsága megszakítható.
(2) A kiadott szabadságot meg kell szakítani, ha az elítélt a szabadságát bv. intézetben
tölti és elrendelik az elkülönítését, vagy vele szemben magánelzárás fegyelmi
fenyítést szabnak ki.
(3) A megszakított szabadság hátralévő részét később ki kell adni.
257. § (1) A munkáltató nyilvántartja a rendes munkaidő, a rendkívüli munkaidő és a
szabadság tartamát.
(2) A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és
rendkívüli munkaidő kezdő és befejező időpontjának is.
(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a
közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész
feltüntetésével is vezethető.
A munkadíj
258. § Az alapmunkadíj a kifizetés évét megelőző év első napján a munkaviszonyban
álló dolgozókra megállapított kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegének
legalább egyharmada, az országos parancsnok által normatív utasításban, évente
meghatározott összeg.
259. § (1) A munkadíjat a teljesítmény, a ledolgozott idő, valamint az előzőek
kombinációja alapján lehet megállapítani.
(2) A ledolgozott idő alapú díjazás alapján munkáltatott elítélt részére fizetett havi
munkadíj a havi teljes munkaidő ledolgozása esetén éves átlagban az alapmunkadíjnál
nem lehet kevesebb.
(3) Ha a munkadíjat a teljesítmény alapján állapítják meg, a teljes munkaidő
ledolgozása és a teljesítménykövetelmény száz százalékos teljesítése esetén az elítélt
munkadíja éves átlagban az alapmunkadíjnál nem lehet kevesebb.
(4) Teljesítmény alapú díjazás esetén a munkáltató a teljesítménykövetelményt
előzetes, objektív méréseken és számításokon alapuló eljárás alapján köteles
meghatározni, amely kiterjed a követelmény rendes munkaidőben történő száz
százalékos teljesíthetőségének vizsgálatára is.
(5) Teljesítményalapú díjazás esetén az elítélt számára legalább az alapmunkadíj ötven
százalékát elérő garantált munkadíj megállapítása is kötelező.
(6) A csökkentett, illetve nem teljes munkaidőben való foglalkoztatás esetén a
munkadíj arányos része jár.
(7) A teljesítménykövetelményt és a teljesítménydíj-tényezőt alkalmazásuk előtt
közölni kell az elítélttel.
260. § (1) Munkaidőkeret alkalmazásával foglalkoztatott elítélt számára
teljesítménykövetelmény csak azzal írható elő, hogy ez esetben számára havonta
minimum a garantált munkadíjat ki kell fizetni.
(2) A munkaidőkeret lejártakor az elítélt munkadíját az általános munkarend és a napi
munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével kell elszámolni.
(3) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás és ledogozott idő alapú díjazás alkalmazása esetén
az elítélnek – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a besorolási
munkadíja jár.
261. § (1) A munkáltató az elítélt által ellátható munkákat, illetve munkaköröket a
szakképzettség és a munkafeltételek alapján a munkáltatási szabályzatban minősíti és
kategóriákba sorolja, valamint az alapmunkadíj figyelembevételével megállapítja a
besorolás szerinti munkadíjakat.(2) A besorolásról és a kapcsolódó munkadíjról a munkáltató az elítéltet a munka
megkezdése előtt írásban tájékoztatja.
262. § (1) Az elítéltet a besorolás szerinti munkadíj időarányos része illeti meg a
munkaszüneti nap miatt kiesett időre.
(2) Munkaszüneti napon a munkaidő-beosztás alapján munkát végző elítéltet
a) havidíj alkalmazása esetén – a havi munkadíján felül – a munkaszüneti napon
végzett munkáért járó munkadíja;
b) teljesítmény- vagy óradíj alkalmazása esetén – a munkaszüneti napon végzett
munkáért járó munkadíján felül – az (1) bekezdés alapján megállapított díj
illeti meg.
(3) Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidőre kötelezett elítéltet – a (2) bekezdés
alapján járó munkadíjon felül – a munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon
(pihenőidőben) végzett rendkívüli munkaidő ellenértéke is megilleti.
263. § (1) A munkáltató a munkáltatási szabályzatban a végzett munka jellegére
figyelemmel külön pótlékokat állapíthat meg, amelyek együttes összege legfeljebb a
besorolás szerinti munkadíj harminc százalékáig terjedhet.
(2) Az éjszakai munkarendben foglalkoztatott elítéltet tizenöt százalékos pótlék illeti
meg.
(3) A pótlékok számításának alapja az elítélt által végzett munkára megállapított
besorolás szerinti munkadíj.
(4) A pótlék az elítéltet a rendes munkavégzés alapján járó munkadíján felül illeti meg.
264. § (1) A munkáltató anyagi ösztönzést alkalmazhat a teljesítmény növelésére,
illetve a végzett munka minőségének javítása érdekében.
(2) Az elítélt részére anyagi ösztönzésként
a) célfeladathoz kötött külön juttatás,
b) a személyes szükségletekre fordítható összeg levásárlására kijelölt üzletben
beváltható vásárlási utalvány az alapmunkadíj legfeljebb húsz százalékáig,
c) pénzbeli elismerés, vagy
d) tárgyjutalom
állapítható meg.
265. § (1) A munkadíjat utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni.
(2) A munkadíjat forintban kell megállapítani és a tárgyhónapot követő hónap
tizenötödik napjáig ki kell fizetni.
(3) A késedelem idejére a késedelembe esés időpontjától kezdve a késedelemmel
érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal
megegyező mértékű kamatot kell fizetni.
(4) A munkadíjból való levonásnak jogszabály vagy végrehajtható határozat alapján
van helye.
(5) Az elítélt a munkadíjáról előzetesen nem mondhat le.
266. § (1) A munkáltatás megszűnésekor az elítélt munkadíját az általános munkarend,
a napi munkaidő és a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit munkaidőkeret hiányában is alkalmazni kell, ha a
munkáltatás hónap közben szűnik meg.
267. § (1) A kifizetett munkadíj elszámolásáról – a jogszabály szerinti kötelező
tájékoztatáson túl – az elítélt kérelmére, térítés ellenében írásbeli tájékoztatást
(másolatot) kell adni.
(2) Ha az elítélt észrevétele alapján az elszámolást helyesbíteni kell, akkor az írásbeli
tájékoztatásért fizetett térítmény számára visszajár.
(3) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy az elítélt az
elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja.
Állásidő
268. § Ha az elítéltet a munkáltató a működési körében felmerült okból nem tudja
munkával foglalkoztatni – ide nem értve a büntetés-végrehajtási okokat – a kiesett
munkaidőre az alapmunkadíj 50 százaléka jár. A kiesett munkaidőre az elítélt a tartási
költségekhez 50 százalékkal csökkentett összegben köteles hozzájárulni.
Tanulódíj269. § (1) A betanulási idő alatt végzett munkáért az elítélt részére tanulódíjat kell
fizetni, amelynek mértéke az alapmunkadíj ötven százaléka.
(2) A tanulóidő tartamát a munkáltatási szabályzatban munkakörönként kell
megállapítani azzal, hogy a betanulási idő legfeljebb hatvan munkanap.
(3) Ha a betanulás ideje alatt az elítélt a teljesítmény alapján díjazott munkakörben az
érvényes norma szerinti hatvan százalékos teljesítményt tartósan eléri, akkor a
tanulóidőt meg kell szüntetni és az elítéltet ettől az időponttól a teljesítménye alapján
kell az általános szabályok szerint díjazni.
(4) A tanulóidő tartamára az elítélt a tartási költségekhez ötven százalékkal
csökkentett összegben köteles hozzájárulni.
Munkaterápiás foglalkoztatás *
270. § * (1) A bv. orvos javaslatára a BFB dönt az elítélt munkaterápiás
foglalkoztatásáról, munkaidejéről, munkarendjéről.
(2) A munkaterápiás foglalkoztatás időtartama nem haladhatja meg a napi hat és a
heti harminc órát, de el kell érnie a napi négy és a heti húsz órát.
(3) A munkaterápiás foglalkoztatáson részt vevő elítélt rendszeres pénzbeli térítésre
jogosult, amelynek legkisebb összege napi hatórás foglalkoztatás esetén az
alapmunkadíj egyharmada. A térítési díj összege az országos parancsnok által
normatív utasításban, évente meghatározott összeg.
(3a) * Ha a munkaterápiás foglalkoztatáson részt vevő elítéltet a munkáltató a
működési körében felmerült okból nem tudja munkával foglalkoztatni – ide nem értve
a büntetés-végrehajtási okokat –, a kiesett munkaidőre a térítési díj ötven százaléka
jár.
(4) Munkaterápiás foglalkoztatás esetén e törvény munkáltatásra vonatkozó szabályait
kell azzal az eltéréssel alkalmazni, hogy az ilyen foglakoztatásban részt vevő elítélt
számára teljesítménykövetelmény nem írható elő.
Kártérítési felelősség különös szabályai
271. § (1) Az elítélt a munkáltatásból származó kötelezettségének megszegésével
okozott kárt köteles megtéríteni.
(2) A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a négyhavi alapmunkadíj összegét.
Szándékos károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni.
(3) Az elítélt teljes egészében köteles megtéríteni a kárt a megőrzésre átadott,
visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dologban
bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ
vagy kezel.
(4) * Az elítélt mentesül a (3) bekezdésben meghatározott felelősség alól, ha
a) a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy
b) a munkáltató nem biztosította a biztonságos őrzés feltételeit.
(5) * Az elítélttel szemben az Mt. leltárhiányért való felelősségre vonatkozó szabályai
alapján kártérítési igény nem érvényesíthető.
A munkáltatással összefüggő igény érvényesítése *
272. § * (1) A munkáltatásból származó kártérítési, illetve egyéb igény három év alatt
évül el.
(2) A bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére irányuló igény öt év alatt, ha a
büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.
(3) Az elítélt a munkáltatásból származó igényét – a kártérítés iránti, illetve kártérítési
kötelezettség megállapításával szembeni igény (a továbbiakban: kártérítéssel
összefüggő igény) esetében a 143. § (2) bekezdésében és a 144. § (2) bekezdésében
foglaltak szerint – a munkaügyi perben eljáró bíróság előtt érvényesítheti.
(4) Az elítélt a keresetet a kártérítéssel összefüggő igény esetében a 143. § (2) és (5)
bekezdésében, illetve a 144. § (2) bekezdésében foglaltak szerint, a munkáltatásból
származó egyéb igény esetén a végrehajtásért felelős szerv döntése vagy intézkedése
ellen benyújtott panasz elbírálásáról hozott határozat közlésétől számított
harmincnapos jogvesztő határidőn belül, a bv. szerv székhelye szerint illetékes
bíróságnál nyújthatja be.(5) A munkáltatásból származó kártérítéssel összefüggő igény és egyéb igény miatt
indított bírósági eljárásban a polgári perrendtartásról szóló törvény munkaügyi perekre
vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
VII. Fejezet
Az elzárás végrehajtása
Általános szabályok
273. § (1) * Az elzárás a bíróság jogerős ügydöntő határozata alapján hajtható végre.
A büntetés-végrehajtási bíró az elzárás végrehajthatóságának megállapítását követően
az értesítőlap másolatát megküldi a BVOP-nak. Az elzárásra ítéltet a BVOP hívja fel az
értesítőlap másolatának beérkezését követő tizenöt napon belül az elzárás
végrehajtásának három hónapon belüli megkezdésére. A felhívást olyan időpontban
kell kiadni, hogy azt az elzárásra ítélt a jelentkezési kötelezettség napja előtt legalább
tizenöt nappal megkapja.
(2) Az elzárást a külön jogszabályban kijelölt bv. intézetben hajtják végre.
(3) * Az elzárás végrehajtására az V. Fejezetben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy
ha e fejezet valamely kérdésben nem tartalmaz rendelkezést, az elzárás végrehajtási
rendjére,
a) ha az elzárást az elítélttel szemben első ízben szabták ki – kivéve, ha az elítélten ezt
megelőzően már foganatba vettek szabadságvesztést –, az I. kategória,
b) az a) pontban meghatározottakon kívül a II. kategória
szabályai vonatkoznak azzal, hogy a kreditrendszer nem alkalmazandó. Az elzárásra
ítéltet továbbá megilletik a szabadságvesztésre ítélt részére biztosított jogosultságok.
(4) Az elzárásra ítéltek és a szabálysértési elzárást töltő elkövetők együtt helyezhetők
el.
(5) Az elzárás végrehajtása során el kell különíteni *
a) * az elzárásra ítélteket a szabadságvesztésre ítéltektől és a letartóztatottaktól,
b) a férfiakat a nőktől,
c) a fiatalkorúakat a felnőtt korúaktól,
d) a dohányzókat a nem dohányzóktól, és
e) a fertőző betegeket a nem fertőző betegektől.
(6) * Az elzárásra ítélt befogadását – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a bv.
szerv hivatali munkarendjében kell végrehajtani.
(7) *
274. § (1) * Az elzárást kiszabó ügydöntő határozat jogerőre emelkedésekor
szabadságvesztést vagy javítóintézeti nevelést töltő vagy más ügyben
letartóztatásban levő elítélten az elzárást a szabadságvesztés kitöltését, a
javítóintézetből történő elbocsátás vagy a letartóztatás megszüntetését követően kell
végrehajtani.
(2) * Az elzárás végrehajtásának elévülését félbeszakítja, ha az elzárásra ítélttel
szemben szabadságvesztést, javítóintézeti nevelést vagy letartóztatást vesznek
foganatba. Ezeknek a körülményeknek a megszűnéséig az elévülés nyugszik.
(3) Az elzárásra ítélt köteles
a) az elzárást a bv. szervek által meghatározott helyen tölteni,
b) a bv. intézet rendjét megtartani, a kapott utasításokat teljesíteni,
c) a bv. intézet tisztán tartását és ellátását szolgáló munkában díjazás nélkül,
alkalomszerűen részt venni,
d) a tartására fordított költséghez hozzájárulni, kivéve, ha önhibáján kívüli okból nem
dolgozik, és nem részesül nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati
járandóságban, illetve nem rendelkezik letéti pénzzel,
e) a végrehajtás alatt okozott kárt megtéríteni,
f) tankötelezettsége esetén általános iskolai tanulmányokat folytatni.
275. § (1) Az elzárásra ítélt
a) a saját ruháját viselheti,
b) hozzátartozóival, valamint az általa megjelölt és a bv. intézet által engedélyezett
személyekkel levelezhet,c) hetente legalább három alkalommal tíz perc időtartamban távbeszélő használatára
jogosult, ez ellenőrizhető, az ellenőrzés lehetőségéről az elítéltet tájékoztatni kell,
d) havonta legalább két alkalommal fogadhat látogatót,
e) részére heti négy óra kimaradás engedélyezhető, a kimaradás tartama az elzárásba
beszámít,
f) a külön jogszabályban meghatározott összeget a személyes szükségleteire
használhatja fel,
g) csomagot hetente kaphat,
h) a bv. intézetben a rendelkezésre álló sport- és közművelődési lehetőségeket
igénybe veheti,
i) naponta legalább egy óra szabad levegőn tartózkodásra jogosult,
j) * a bv. intézetben, illetve annak felügyeleti szerveinél és a büntetés-végrehajtástól
független szervhez közérdekű bejelentés, visszaélés-bejelentés, panasz, kérelem és
jognyilatkozat előterjesztésére jogosult.
(2) * Az elzárásra ítélt részére kimaradás nem engedélyezhető, ha ellene
szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény miatt újabb büntetőeljárás van
folyamatban, és az a bíróság, illetve ügyészség, amely előtt a büntetőeljárás
folyamatban van, a büntetőeljárás eredményének veszélyeztetése okán nem járult
hozzá ahhoz, hogy az elítélt a bv. intézetet őrzés nélkül elhagyhassa.
(3) Ha az elzárás tartama a húsz napot meghaladja, az elzárásra ítélt kérelmet
nyújthat be a kimaradás összevontan történő kiadása érekében. Összevontan
legfeljebb huszonnégy óra kimaradás engedélyezhető.
(4) Az elzárásra ítélt szökése vagy engedély nélküli eltávozása esetén, továbbá ha az
elzárásra ítélt engedéllyel távozott, de jogellenesen nem tért vissza, az elzárás
végrehajtása alatt további kimaradásra nem mehet. A bv. szerv vezetője erről
határozatot hoz. Ha egy éven belül újabb elzárást vesznek foganatba, az intézet
parancsnoka e körülményekre figyelemmel az újabb büntetés tekintetében a
kimaradást határozattal megtilthatja.
(5) * Az elzárásra ítélt részére biztosítani kell, hogy a választójogát gyakorolhassa. Az
elzárásra ítélt a fogvatartás helyén, a választási eljárásra vonatkozó jogszabályok
szerint jogosult szavazni, az elzárásra ítélt személyazonosságát a fogvatartó bv.
intézet nyilvántartása alapján kell megállapítani. A bv. intézet köteles elősegíteni az
elítélt választójogának gyakorlását.
(6) Az elzárásra ítélt a 120. §-nak megfelelően jogosult nyilatkozatot tenni a
médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény szerinti
műsorszámban vagy sajtótermékben, vagy az elektronikus hírközlésről szóló törvény
szerinti elektronikus hírközlő hálózat útján történő közzététellel. A nyilatkozattétel
korlátozására és engedélyezésére a 124–125. § rendelkezései az irányadók.
(7) Az elzárásra ítélt
a) részt vehet a munkáltatásban és külső munkában,
b) részére a szabadságvesztésre ítéltekkel azonos mértékű munkadíj jár,
c) együtt dolgozhat a szabadságvesztésre ítéltekkel,
d) munkáltatására egyebekben a szabadságvesztésre ítélt munkáltatására vonatkozó
szabályok irányadók.
(8) Az elzárást foganatosító bv. intézet parancsnoka a 154. § (1) bekezdésében
meghatározott okok fennállásának az idejére – legfeljebb öt napig – az elzárásra ítéltek
meghatározott csoportjára nézve elrendelheti az (1) bekezdés b)–e) és g)–i) pontjában,
az (5) bekezdésben, továbbá a 123. § (1)–(2) bekezdésében foglalt jogok
gyakorlásának teljes vagy részleges felfüggesztését. A büntetés-végrehajtás országos
parancsnoka az intézkedés időtartamát további öt nappal meghosszabbíthatja. A 154.
§ (2)–(3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
276. § (1) Az elzárásra ítélt a következő jutalmakban részesíthető:
a) dicséret,
b) a személyes szükségletekre fordítható összeg növelése,
c) pénzjutalom,
d) rendkívüli kimaradás, ami az elzárás tartamába beszámít.(2) Az elzárásra ítélttel szemben alkalmazható fenyítések:
a) feddés,
b) a személyes szükségletekre fordítható összeg legfeljebb ötven százalékkal történő
csökkentése,
c) a kimaradás legfeljebb három alkalomra történő megvonása,
Hirdetés
d) öt napig terjedő magánelzárás, amelynek során engedélyezhető, hogy az elzárásra
ítélt dolgozzon.
(3) * A bv. intézet magánelzárást kiszabó határozata ellen az elzárásra ítélt a
büntetés-végrehajtási bíróhoz bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A bírósági
felülvizsgálati kérelmet a határozat közlésekor nyomban be kell jelenteni; a bírósági
felülvizsgálati kérelemnek a magánelzárás végrehajtására halasztó hatálya van.
277. § (1) A bv. intézet parancsnoka az elzárásra ítélt vagy védője kérelmére fontos
okból, különösen az elzárásra ítélt személyi és családi körülményeire, egészségi
állapotára tekintettel az elzárás félbeszakítását legfeljebb harminc napig terjedő
időtartamra engedélyezheti.
(2) Ha az elzárásra ítélt kórházi gyógykezelése szükséges, és az a büntetés-
végrehajtás keretei között nem megoldható, a bv. intézet parancsnoka a gyógykezelés
tartamára az elzárás végrehajtását félbeszakítja.
(3) A bv. intézet parancsnoka az elzárást hivatalból vagy az elítélt kérelmére
félbeszakítja, ha az elzárásra ítélt
a) a tizenkettedik hetet meghaladóan várandós, a gyermek egy éves koráig, feltéve,
hogy gyermekét a saját háztartásában gondozza,
b) * gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesül,
annak hátralévő idejére, de legfeljebb egy évre.
(4) A (3) bekezdés alkalmazása esetén a büntetés végrehajtását haladéktalanul
folytatni kell, ha
a) a gyermek nem az elzárásra ítélt gondozásában van,
b) * a gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás folyósítását egy
év eltelte előtt megszüntetik.
(5) A félbeszakítás tartama az elzárás tartamába nem számít be. A félbeszakítás alatt
az elzárás elévülése nyugszik.
(6) * A félbeszakítás tárgyában hozott határozat ellen az elzárásra ítélt és a védője,
fiatalkorú esetén továbbá a törvényes képviselő a határozat közlésétől számított
három napon belül panasszal élhet.
278. § * Az elzárás vagy annak hátralevő része nem hajtható végre, ha az ügydöntő
határozat jogerőre emelkedését követően az elzárásra ítélt
a) * a szülést követően gyermekének gondozásáról egy éven át saját háztartásában
gondoskodott, illetve a gyermek születését követően a gondozásáról egy éven át saját
háztartásában kizárólag maga gondoskodott,
b) * legalább egy évig gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő
ellátásban részesült,
c) * folyamatosan öt évet vagy azt meghaladó időt töltött szabadságvesztésben vagy
letartóztatásban, illetve kényszergyógykezelésben vagy előzetes
kényszergyógykezelésben, vagy két évet vagy azt meghaladó időt töltött
javítóintézetben,
d) * olyan szabadságvesztést tölt, amely mellett kiutasítását rendelték el.
Katona elzárására vonatkozó szabályok
279. § (1) Katona elzárását a külön jogszabályban kijelölt intézet katonai fogdaként
kialakított és elkülönített részlegén kell végrehajtani.
(2) Az elzárás végrehajtása alatt a katonákat a 273. § (5) bekezdésében előírtakon
felül a többi elzárásra ítélttől és szabálysértési elzárást töltő elkövetőtől, továbbá a
különböző állománycsoportú katonákat egymástól el kell különíteni.
(3) A katona elzárásának végrehajtására a 205. § (5)–(8) bekezdésének rendelkezései
megfelelően irányadók.(4) E § alkalmazásában katona: a Btk. 127. § (1) bekezdésében meghatározott az a
személy, akinek tényleges állományviszonya a vele szemben kiszabott elzárás
végrehajtásának megkezdésekor és a végrehajtás alatt fennáll.
VIII. Fejezet
A közérdekű munka végrehajtása
A közérdekű munka végrehajtásának rendje
280. § (1) A közérdekű munka végrehajtásának célja, hogy az elítélt a köz érdekében
álló munkát végezzen, és hogy az az elítélt bűnismétlése megelőzésének és
társadalmi beilleszkedésének az elősegítését is szolgálja.
(2) * A közérdekű munka végrehajtásáról a pártfogó felügyelői szolgálat gondoskodik,
amely feladatát a központi költségvetési szervekkel és a helyi önkormányzatokkal
vagy ezek intézményeivel, helyi közszolgáltatást végző egyéb szervezetekkel, az
állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott vagy erre a
célra az állam vagy az önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezetekkel, a
helyi nemzetiségi önkormányzatokkal, az egyházi jogi személyekkel, a közhasznú
jogállású szervezetekkel, a civil szervezetekkel, valamint a gazdálkodó szervezetekkel
(a továbbiakban együtt: munkahely) és az állami foglalkoztatási szervvel
együttműködésben látja el. Ha nincs az e fejezetben meghatározott feltételeknek
megfelelő más munkahely, az elítélt lakcíme, illetve tényleges tartózkodási helye
szerint illetékes települési önkormányzat, kivételesen a területi önkormányzat köteles
a közérdekű munkavégzés helyét biztosítani.
(3) A kijelölt munkahellyel a közérdekű munka tartamára nem létesül munkaviszony,
az elítélt a munkát büntetés-végrehajtási jogviszony keretében végzi.
(4) A közérdekű munka végrehajtása során a napi munkaidő legalább négy óra,
legfeljebb tizenkét óra. A közérdekű munkavégzés heti időtartama legalább négy óra,
de a negyvennyolc órát nem haladhatja meg. A letöltött közérdekű munkát órákban
kell nyilvántartani.
(5) * A közérdekű munkát az első munkahely kijelöléséről szóló határozat
végrehajthatóságától számított két éven belül végre kell hajtani. Ha két éven belül a
közérdekű munkát az elítélt önhibájából nem végzi el, a pártfogó felügyelő jelentést
készít, és a 290. § (2) bekezdése szerint kezdeményezi az ügyészségnél a közérdekű
munka szabadságvesztésre való átváltoztatásának indítványozását. *
(5a) * Az (5) bekezdésben meghatározott határidőbe nem számít be
a) a félbeszakítás,
b) a közérdekű munka végrehajtásának a 14. § (5) bekezdésében meghatározott
megszakítása,
c) más közérdekű munka, közérdekű munka vagy pénzbüntetés helyébe lépő
szabadságvesztés, illetve a szabálysértési elzárás és a rendbírság helyébe lépő elzárás
végrehajtásának
időtartama.
(6) A közérdekű munka végrehajtása során az elítélt jogosult
a) ha a munkakör jellege indokolja, a munkahely által biztosított munkaruházatra és
egyéni védőeszköz-ellátásra,
b) munkahelyi vagy üzemi baleset esetén a külön törvény szerinti baleseti ellátásként
baleseti egészségügyi szolgáltatásra.
(7) * Munkahelyi vagy üzemi baleset esetén a munkahely képviselője haladéktalanul
tájékoztatja a pártfogó felügyelőt, és megküldi a munkahelyi vagy üzemi balesetről
készült dokumentációt.
(8) * A közérdekű munka végrehajtása során az elítéltnek az általa okozott kárért való
felelősségére, vagy az elítéltet ért kárért a munkahely felelősségére az Mt.
rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az elítélt anyagi felelősségének a mértékét
a hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállalók távolléti díjának
figyelembevételével kell megállapítani.
(9) * A közérdekű munka végrehajtásának elévülését félbeszakítja, ha az elítélttel
szemben szabadságvesztést, elzárást, közérdekű munka vagy pénzbüntetés helyébelépő szabadságvesztést vagy letartóztatást vesznek foganatba. Ezeknek a
körülményeknek a megszűnéséig az elévülés nyugszik.
(10) * A pártfogó felügyelő a közérdekű munka végrehajtásával összefüggésben
lefolytatandó eljárás során, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Be. szabályai
alapján jár el.
281. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv a honlapján megjelentetett tájékoztatóban
ismerteti a munkahelyekkel a közérdekű munkára ítéltek igénybevételének
lehetőségét.
(2) Az állami foglalkoztatási szerv a közérdekű munka szervezése céljából a közérdekű
munka végzésére kijelölhető munkahelyekről foglalkoztatói nyilvántartást (a
továbbiakban: foglalkoztatói nyilvántartás) vezet. Az állami foglalkoztatási szerv a
büntetőügyben kiszabott közérdekű munka végrehajtására kijelölhető munkahelyekről
vezetett foglalkoztatói nyilvántartást és a Szabs. tv. alapján létrehozott közérdekű
munka foglalkoztatói nyilvántartásnak a foglalkoztatókra vonatkozó részét egységes
rendszerként működteti.
(3) A foglalkoztatói nyilvántartásba közérdekű munka végzésére kijelölhető
munkahelyként nyilvántartásba vehető:
a) a központi és a helyi önkormányzati költségvetési szerv,
b) az állami és az önkormányzati fenntartású intézmény,
c) az állami és az önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott,
vagy erre a célra az állam vagy az önkormányzat által létrehozott gazdálkodó
szervezet,
d) a helyi közszolgáltatást végző egyéb szervezet,
e) az egyházi jogi személy,
f) a közhasznú jogállású szervezet,
g) a civil szervezet,
h) a gazdálkodó szervezet.
(4) A (3) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott munkahelyeknek be kell jelenteniük,
a (3) bekezdés d)–h) pontjában meghatározott munkahelyek bejelenthetik az állami
foglalkoztatási szerv részére az (5) bekezdés a)–i) pontjában foglalt adatokat.
(5) A foglalkoztatói nyilvántartás tartalmazza:
a) a kijelölhető munkahely megnevezését és elérhetőségét,
b) a közérdekű munka jellegét (FEOR), a munkahelynek a tevékenységét (TEÁOR), a
közérdekű munkaként végezhető munkakör megnevezését, leírását,
c) a kijelölhető munkahely által igényelt létszámot,
d) a munkavégzés helyét,
e) a munkavégzés tartamát,
f) a napi munkaidő legalacsonyabb és legmagasabb mértékét,
g) az arra vonatkozó adatokat, hogy a közérdekű munka az általános munkarend
szerint heti pihenő- vagy munkaszüneti napokon végezhető-e,
h) az egy napon foglalkoztatható személyek legkisebb és legnagyobb létszámát,
i) a munkavégzéshez szükséges iskolai végzettségre, szakképesítésre vonatkozó
adatokat.
(6) Az állami foglalkoztatási szerv a honlapján való közzététellel tájékoztatja a pártfogó
felügyelői szolgálatot azokról a munkahelyekről, amelyek közérdekű munka végzésére
elítéltek kijelölését igénylik.
(7) A pártfogó felügyelő munkahely kijelöléséről szóló értesítése alapján az állami
foglalkoztatási szerv átvezeti a változásokat a foglalkoztatói nyilvántartás (5) bekezdés
szerinti adatain. Ha a pártfogó felügyelő a munkahely kijelöléséről értesíti a
foglalkoztatási szervet, akkor a kijelölt munkahely nem jeleníthető meg a
szabálysértési eljárásban kiszabott közérdekű munka, vagy a pénzbírság, helyszíni
bírság vagy közigazgatási bírság megváltására vállalt közérdekű munka elvégzésre
kijelölhető munkahelyként a foglalkoztatási szerv által a Szabs. tv. alapján vezetett
közérdekű munka foglalkoztatói nyilvántartásban.(8) Ha a foglalkoztatói nyilvántartás alapján a közérdekű munka elvégzésére nincs
kijelölhető munkahely, a pártfogó felügyelő arra a Szabs. tv. alapján vezetett
közérdekű munka foglalkoztatói nyilvántartás szerinti munkahelyet is kijelölhet.
(9) Közérdekű munka végzésére a foglalkoztatói nyilvántartásban nem szereplő
munkahely is kijelölhető, ha vállalja, hogy megfelel a munkahelyekre vonatkozó, e
fejezet szerinti előírásoknak.
A munkahely kijelölése
282. § (1) * A közérdekű munka végrehajtására szolgáló munkahelyet az elítélt
lakcíme – ennek hiányában, vagy az elítélt kérelmére a tényleges tartózkodási helye –
szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálat pártfogó felügyelője jelöli ki, a munkahely
kijelölése előtt az elítéltet meghallgatja. Evégből az elítéltet a bíróság értesítésének és
ügydöntő határozatának kézhezvételétől számított nyolc napon belül idézi, egyben az
iskolai végzettségére, szakképesítésére és az egészségi állapotára vonatkozó iratok
bemutatására hívja fel.
(2) *
(3) * A munkavégzés helyeként elsősorban az elítélt lakcíme, ennek hiányában vagy
az elítélt kérelmére a tényleges tartózkodási helye szerinti munkahelyet kell kijelölni.
Az elítélt legkésőbb a meghallgatáson nyilatkozhat arról, hogy a közérdekű munka
végrehajtási helyét a tényleges tartózkodási helye szerint kéri kijelölni.
(4) A munkahely kijelölése előtt a pártfogó felügyelő foglalkoztathatósági
szakvélemény kiadása érdekében kezdeményezi az elítélt foglalkoztathatósági
vizsgálatát és az elítéltet a vizsgálaton való megjelenésre hívja fel.
(5) Az elítélt köteles a foglalkoztathatósági vizsgálaton megjelenni. A felhívásban az
elítéltet figyelmeztetni kell arra, hogy ha a vizsgálaton nem jelenik meg és
távolmaradását nem igazolja, akkor a pártfogó felügyelő a közérdekű munka
szabadságvesztésre történő átváltoztatását kezdeményezi.
(6) * Ha a foglalkoztathatósági vizsgálat elvégzésére jogosult arról értesíti a pártfogó
felügyelői szolgálatot, hogy az elítélt a foglalkoztathatósági vizsgálaton nem jelent
meg és az elítélt a távolmaradását nem mentette ki, a pártfogó felügyelő jelentést
készít az ügyészségnek. Az eljárásra a továbbiakban a közérdekű munka
szabadságvesztésre történő átváltoztatásának szabályait kell alkalmazni.
283. § (1) Az elítélt a foglalkoztathatósági szakvéleményt az elkészültétől számított
tizenöt napon belül köteles bemutatni a pártfogó felügyelőnek, aki ennek alapján –
kivéve, ha a közérdekű munkavégzés félbeszakítására okot adó körülmény áll fenn –
legkésőbb a foglalkoztathatósági szakvélemény bemutatásától számított tizenöt napon
belül a közérdekű munka végrehajtására szolgáló munkahelyet határozatban jelöli ki.
(2) * A munkahely kijelölése előtt a pártfogó felügyelő – a kötelezettségeire vonatkozó
tájékoztatás mellett – egyeztet a kijelölhető munkahellyel. A kijelölés esetére a
kötelezettségek vállalásáról a munkahely vezetője vagy képviseletre jogosult
tisztségviselője nyilatkozatot tesz. Ha a munkahely biztosítására a helyi önkormányzat
köteles, a munkahelyi nyilatkozatot nem kell beszerezni.
(3) * A munkahely kijelölésénél figyelembe kell venni az elítélt egészségi állapotát, a
foglalkoztathatósági szakvéleményt, az elítélt szakképzettségét, szakképesítését és a
munkára való alkalmasságát, valamint az elkövetett bűncselekmény jellegét.
(4) A munkavégzés helyeként nem jelölhető ki az a munkahely,
a) ahol az ellátandó munkakört az elítélt – büntetett előéletére vagy a foglalkozástól
eltiltás hatályára figyelemmel, vagy egészségi állapota miatt – nem töltheti be,
b) amelynek az elítélt akár a közérdekű munka megkezdése előtt, akár annak
végrehajtása alatt vezető tisztségviselője vagy tulajdonosa, vagy abban üzletrésszel
rendelkezik,
c) ahol az elítélt a közérdekű munka végrehajtása során a Polgári Törvénykönyv
szerinti hozzátartozójával kerülne alá-fölérendeltségi vagy elszámolási viszonyba,
d) amelynél a munkába járás költségeit az elítélt előreláthatólag nem tudja fedezni.
(5) * A munkahely kijelöléséről szóló határozat ellen a kézhezvételtől számított nyolc
napon belül az ügyészség, az elítélt és a védő bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat
be. A felülvizsgálati kérelemnek a végrehajtásra halasztó hatálya van. A felülvizsgálatikérelmet, ha azt nem az ügyészség terjeszti elő a bírósághoz, az ügyben eljárt
pártfogó felügyelői szolgálatnál kell benyújtani. Ha a munkahely kijelöléséről a
pártfogó felügyelő meghallgatáson határoz, az elítélt a felülvizsgálati kérelemről
nyomban nyilatkozatot tesz, amit jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(5a) * A pártfogó felügyelő a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére nyitva álló
határidő leteltét követően
a) a felülvizsgálati kérelmet a rendelkezésre álló iratokkal együtt,
b) az ügyészség értesítése alapján a rendelkezésre álló iratokat
haladéktalanul felterjeszti – ha a kérelmet az elítélt vagy a védő nyújtotta be, az
ügyészség útján – a székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak.
(6) Ha az elítélt a felülvizsgálati kérelemben kizárólag a közérdekű munka
megkezdésének az időpontját kifogásolja, a büntetés-végrehajtási bíró a felülvizsgálati
kérelmet félbeszakítási kérelemként bírálja el.
(7) * Ha az elítélt a pártfogó felügyelői meghallgatáson vagy a munkahely kijelöléséről
szóló határozattal szemben benyújtott felülvizsgálati kérelemben úgy nyilatkozik, hogy
a közérdekű munka elvégzését megtagadja, a pártfogó felügyelő erről jelentést készít
az ügyészségnek. Az eljárásra a továbbiakban a közérdekű munka szabadságvesztésre
történő átváltoztatásának szabályait kell alkalmazni.
284. § (1) * A munkahely kijelöléséről – a határozat előkészítése során a munkahellyel
való kapcsolatfelvétel alapján –, továbbá a bírósági felülvizsgálat folytán a kijelölés
módosításáról haladéktalanul értesíteni kell az elítélt lakcíme, vagy az elítélt kérelmére
a tényleges tartózkodási helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervet, ha a
munkahely a foglalkoztatói nyilvántartásban szerepel.
(2) * A munkahely kijelöléséről szóló véglegessé vált határozatot a pártfogó felügyelő
kézbesíti az elítéltnek, és egyben a munkavégzés megkezdésére hívja fel az elítéltet. A
felhívásban
a) meg kell határozni a munkavégzés kezdő időpontját, amely nem lehet kevesebb,
mint a kézbesítést követő nyolc nap, és
b) az elítéltet figyelmeztetni kell arra, hogy
ba) a foglalkoztathatósági szakvéleményt a munkahely képviselőjének mutassa be, és
bb) ha a kijelölt munkahelyen a felhívás szerinti határidőn belül vagy időpontban nem
jelenik meg, akkor a pártfogó felügyelő a közérdekű munka szabadságvesztésre
történő átváltoztatását kezdeményezi.
(3) A munkavégzés kezdő időpontjáról a pártfogó felügyelő értesíti a munkahelyet.
285. § (1) Ha munkahely-kijelölés érdekében történő meghallgatáson az elítélt
egészségi állapotával összefüggésben olyan adat merül fel, vagy a
foglalkoztathatósági szakvélemény alapján – a foglalkoztatási korlátozásokra és a
kijelölhető munkahelyekre figyelemmel – megalapozottan arra lehet következtetni,
hogy az elítélt ideiglenesen nem lesz foglalkoztatható, és egészségi állapotában a
közeli jövőben változás nem várható, a pártfogó felügyelő jelentést készít és a
pártfogó felügyelői szolgálat székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak
javaslatot tesz a közérdekű munka félbeszakítására.
(2) Ha munkahely-kijelölés érdekében történő meghallgatáson az elítélt egészségi
állapotával összefüggésben olyan adat merül fel, vagy a foglalkoztathatósági
szakvélemény alapján megalapozottan arra lehet következtetni, hogy az elítélt
egészségi állapotában olyan tartós változás következett be, ami a közérdekű munka
végrehajtását nem teszi lehetővé, a pártfogó felügyelő jelentést készít és a pártfogó
felügyelői szolgálat székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak javaslatot
tesz a közérdekű munka végrehajthatósága megszűnésének a megállapítására.
Új munkahely kijelölése
286. § (1) * Az elítélt lakcíme, vagy az elítélt kérelmére a tényleges tartózkodási helye
szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálat pártfogó felügyelője hivatalból vagy az
elítélt, vagy a munkahely kérelmére a közérdekű munka végrehajtására új
munkahelyet jelöl ki, ha a közérdekű munka
a) a kijelölt munkahelyen nem hajtható végre,
b) végrehajtásaba) a munkafegyelem biztosítása érdekében vagy
bb) az elítélt személyi körülményeiben történt változás miatt más munkahelyen
célszerű,
c) azért nem teljesíthető, mert az elítélt jövedelmi viszonyai miatt nem képes fedezni a
kijelölt munkahelyre történő utazás költségeit, és azokat a munkahely sem fizeti meg.
(2) * A pártfogó felügyelő új munkahelyet jelöl ki, ha erre a büntetés-végrehajtási bíró
vagy az ügyészség felhívja.
(3) * A pártfogó felügyelő az új munkahely kijelölése előtt az elítélt új
foglalkoztathatósági vizsgálatát kezdeményezi, ha
a) a korábbiakban kiállított foglalkoztathatósági szakvélemény érvényességi ideje
lejárt,
b) az elítélt egészségi állapotában orvosi iratokkal igazoltan tartós rosszabbodás állt
be, vagy
c) a büntetés-végrehajtási bíró vagy az ügyészség erre felhívja.
(4) * Az új munkahely kijelöléséről szóló határozattal szembeni bírósági felülvizsgálati
kérelemre a 283. § (5) és (5a) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy az elítélt és a
védő az új munkahely kijelölése iránti kérelem elutasításáról hozott határozattal
szemben is élhet bírósági felülvizsgálati kérelemmel.
A közérdekű munka végrehajtásának ellenőrzése, az elítélt és a munkahely
kötelezettségei
287. § (1) A közérdekű munka végrehajtását a pártfogó felügyelő ellenőrzi, ennek
keretében rendszeresen vizsgálja, hogy az elítélt vagy a munkahely a közérdekű
munka végrehajtásával összefüggő kötelezettségeinek eleget tesz-e.
(2) A pártfogó felügyelő a közérdekű munka végrehajtásának ellenőrzésére
nyilvántartó lapot és jelenléti ívet állít ki, amely tartalmazza
a) az ügy számát,
b) * az elítélt természetes személyazonosító adatait, lakcímét, kézbesítési címét,
tényleges tartózkodási helyének címét, és egyéb elérhetőségét,
c) a munkahelyen történő megjelenések időpontját,
d) az egy munkanapon ledolgozott órák számát és munkanaponként az elítélt és a
munkahely képviselőjének aláírását,
e) az összesen ledolgozott órák számát.
(3) A közérdekű munka végrehajtása során az elítélt kötelességei:
a) a kijelölt munkahelyen a munkaidő kezdetére munkaképes állapotban megjelenni,
és a meghatározott munkaidőben munkát végezni, esetleges hiányzásait orvos által
vagy más megfelelő módon igazolni,
b) a kijelölt munkát szakismerete, képessége és legjobb tudása szerint,
fegyelmezetten, a kijelölt munkahely képviselőjének az utasításai, vagy ha a munka
felügyeletét a pártfogó felügyelő vagy a pártfogó felügyelői asszisztens látja el, az ő
utasítása szerint elvégezni,
c) a munkavédelemmel, a tűzvédelemmel, a balesetvédelemmel és a
környezetvédelemmel kapcsolatos előírásokat megtartani,
d) a kijelölt munkahelyen munkát végzőkkel együttműködni, és a munkáját úgy
végezni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy más egészségét, testi
épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi kárt ne idézzen elő,
e) a pártfogó felügyelővel együttműködni és számára a szükséges tájékoztatást
megadni, a közérdekű munka végrehajtását elősegítő rendelkezéseit megtartani.
(4) A közérdekű munka végrehajtása során a munkahely kötelességei:
a) * az elítéltet az ügydöntő határozat és a kijelölésről szóló határozat szerinti
közérdekű munkával, hetente legalább egy napon, napi legalább négy és legfeljebb
tizenkét óra közötti tartamban foglalkoztatni,
b) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit
biztosítani,
c) a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni, a
munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani,d) az elítéltet a munkavédelemmel, a balesetvédelemmel, a tűzvédelemmel és a
környezetvédelemmel kapcsolatos előírásokról kioktatni,
e) az elítéltnek a munkával összefüggésben okozott kárt megtéríteni,
f) a pártfogó felügyelő által megküldött nyilvántartó lapot és jelenléti ívet vezetni,
g) az elítéltről kért felvilágosítást a pártfogó felügyelőnek megadni,
h) haladéktalanul értesíteni a pártfogó felügyelőt arról, ha
ha) az elítélt a büntetése letöltését megkezdte,
hb) az elítélt a közérdekű munka önkéntes végrehajtásának nem tesz eleget,
hc) új munkahely kijelölése tűnik célszerűnek,
hd) rendkívüli esemény következett be, így különösen, ha az elítéltet munkahelyi
baleset érte,
he) az elítélt a meghatározott közérdekű munkát teljesítette.
A közérdekű munka végrehajtásának félbeszakítása
288. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró az elítélt vagy védője kérelmére fontos okból,
különösen az elítélt családi körülményeire, egészségi állapotára tekintettel a
közérdekű munka végrehajtását félbeszakíthatja. A félbeszakítás tartama – a (2)
bekezdésben meghatározott kivételekkel – évente a hatvan napot nem haladhatja
meg.
(2) A büntetés-végrehajtási bíró a közérdekű munka végrehajtását hivatalból vagy az
elítélt kérelmére félbeszakítja, ha az elítélt
a) a tizenkettedik hetet meghaladóan várandós, a gyermek egy éves koráig, feltéve,
hogy gyermekét a saját háztartásában gondozza,
b) * gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesül,
annak hátralévő idejére, de legfeljebb egy évre,
c) egészségi állapotában olyan tartós változás következett be, amely a közérdekű
munka végrehajtását ideiglenesen nem teszi lehetővé, vagy a foglalkoztathatósági
szakvélemény alapján, vagy a foglalkoztatási korlátozásokra és a kijelölhető
munkahelyekre figyelemmel az elítélt ideiglenesen nem foglalkoztatható, legfeljebb
egy évre.
(3) A (2) bekezdés alkalmazása esetén a büntetés végrehajtását haladéktalanul
folytatni kell, ha
a) a gyermek nem az elítélt gondozásában van,
b) * a gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás folyósítását egy
év eltelte előtt megszüntetik,
c) az elítélt egészségi állapota a közérdekű munka elvégzését lehetővé teszi, illetve a
megismételt vizsgálat szerinti foglalkoztathatósági szakvélemény alapján az elítélt
foglalkoztatható.
(4) A félbeszakítás tartama a közérdekű munka tartamába nem számít be. A
félbeszakítás alatt az elévülés nyugszik.
A közérdekű munka végrehajthatóságának megszűnése
289. § * A közérdekű munka vagy annak hátralévő része nem hajtható végre, ha az
ügydöntő határozat jogerőre emelkedése után az elítélt
a) * a szülést követően gyermekének gondozásáról egy éven át saját háztartásában
gondoskodott, illetve a gyermek születését követően a gondozásáról egy éven át saját
háztartásában kizárólag maga gondoskodott,
b) * legalább egy évig gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő
ellátásban részesült,
c) egészségi állapotában olyan tartós változás következett be, amely a közérdekű
munka végrehajtását nem teszi lehetővé, vagy a foglalkoztathatósági szakvélemény,
vagy a megismételt vizsgálat szerinti foglalkoztathatósági szakvélemény alapján a
közérdekű munka végzésére az elítélt nem alkalmas,
d) * folyamatosan öt évet vagy azt meghaladó időt töltött szabadságvesztésben vagy
letartóztatásban, illetve kényszergyógykezelésben vagy előzetes
kényszergyógykezelésben, vagy két évet vagy azt meghaladó időt töltött
javítóintézetben.
A közérdekű munka átváltoztatása szabadságvesztésre290. § (1) A pártfogó felügyelő jelentést készít, ha
a) az elítélt a közérdekű munka elvégzését megtagadja,
b) az elítélt a foglalkoztathatósági vizsgálaton nem jelenik meg és távolmaradását
nem igazolja,
c) a munkahely értesítése alapján vagy az ellenőrzések során megállapítja, hogy az
elítélt önhibájára visszavezethető okból
ca) a közérdekű munka megkezdésére megjelölt időpontban nem jelent meg,
cb) a munkavégzési kötelezettségének az arra való felhívás ellenére nem tett eleget,
cc) a munkafegyelmet súlyosan sértő magatartást tanúsított,
cd) a 280. § (5) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak, illetve
d) a 291. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak.
(2) * A pártfogó felügyelő a jelentést – az azt alátámasztó bizonyítékok csatolásával –
megküldi az ügyészségnek, és javaslatot tesz a közérdekű munka szabadságvesztésre
való átváltoztatásának indítványozására.
(3) Az ügyész szükség esetén meghallgatja a pártfogó felügyelőt és az elítéltet, vagy
további bizonyítékok csatolására hívhatja fel a pártfogó felügyelőt.
(4) * A pártfogó felügyelői szolgálatot új munkahely kijelölésére hívhatja fel
a) az ügyészség, ha az átváltoztatás indítványozására nem lát alapot, vagy
b) a büntetés-végrehajtási bíró, ha az ügyészség indítványát elutasítja.
291. § (1) A közérdekű munka, vagy annak hátralévő része helyébe lépő
szabadságvesztést úgy kell megállapítani, hogy négy óra közérdekű munkának
egynapi szabadságvesztés felel meg. Az átváltoztatás után fennmaradó közérdekű
munkának egynapi szabadságvesztés felel meg.
(2) A közérdekű munka szabadságvesztésre a munkahely kijelölését megelőzően is
átváltoztatható, ha annak elmaradása az elítélt felróható magatartására vezethető
vissza.
IX. Fejezet
A pénzbüntetés végrehajtása
A pénzbüntetés végrehajtásának rendje *
292. § (1) A pénzbüntetést a törvényszék gazdasági hivatala hajtja végre.
(2) Az elítéltnek a pénzbüntetést legkésőbb a gazdasági hivatal felhívásának
kézbesítésétől számított tizenöt napon belül, ha a bíróság halasztást vagy
részletfizetést engedélyezett, a bíróság által megállapított időpontig vagy
meghatározott részletben kell megfizetnie.
(3) Ha az elítélt a pénzbüntetést nem fizette meg a (2) bekezdésben meghatározottak
szerint, a gazdasági hivatal
a) fiatalkorú elítélt esetén a pénzbüntetés behajtása iránt intézkedik, ennek
eredménytelensége esetén a büntetés-végrehajtási bírót megkeresi a pénzbüntetés
közérdekű munkára vagy szabadságvesztésre átváltoztatása iránt,
b) felnőtt korú elítélt esetén a büntetés-végrehajtási bírót megkeresi a pénzbüntetés
szabadságvesztésre átváltoztatása iránt.
(4) A meg nem fizetett pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést úgy kell
megállapítani, hogy egynapi tétel helyébe egynapi szabadságvesztés lép.
(5) A pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munka végrehajtására a VIII. Fejezet
rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a napi munkaidő legalább két óra, legfeljebb
nyolc óra.
(6) A közérdekű munka vagy annak hátralévő része helyébe lépő szabadságvesztést
úgy kell megállapítani, hogy két óra közérdekű munkának egynapi szabadságvesztés
felel meg. Az átváltoztatás után fennmaradó közérdekű munkának egynapi
szabadságvesztés felel meg.
293. § (1) A pénzbüntetés akkor is megfizethető, ha azt a bíróság már átváltoztatta
szabadságvesztésre vagy közérdekű munkára.
(2) Ha a pénzbüntetést a helyébe lépő szabadságvesztés vagy közérdekű munka
végrehajtásának megkezdése előtt megfizetik, a szabadságvesztés vagy a közérdekű
munka nem hajtható végre. Ha a pénzbüntetést a szabadságvesztés vagy a közérdekűmunka végrehajtása alatt fizetik meg, a befizetés azonosítását követően az elítéltet
nyomban szabadon kell bocsátani, vagy a közérdekű munka végzése alól fel kell
menteni.
(3) Ha a pénzbüntetést a szabadságvesztésre vagy a közérdekű munkára való
átváltoztatás után részben fizetik meg, a szabadságvesztésnek vagy a közérdekű
munkának az a része hajtható végre, amely a meg nem fizetett pénzbüntetésnek felel
meg.
A pénzbüntetés végrehajthatóságának megszűnése *
293/A. § * (1) * A pénzbüntetés vagy annak hátralévő része nem hajtható végre, ha
az ügydöntő határozat jogerőre emelkedése után az elítélt folyamatosan öt évet vagy
azt meghaladó időt töltött szabadságvesztésben vagy letartóztatásban, illetve
kényszergyógykezelésben vagy előzetes kényszergyógykezelésben, vagy két évet
vagy azt meghaladó időt töltött javítóintézetben.
(2) * Az (1) bekezdés szerinti időtartamba nem számítható be annak a
szabadságvesztésnek, illetve a javítóintézeti nevelésnek a tartama, amely mellett a
pénzbüntetést kiszabták.
X. Fejezet
A közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtása
294. § (1) * A közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés és a pénzbüntetés
helyébe lépő szabadságvesztés büntetés végrehajtására az V. Fejezet rendelkezéseit e
fejezet szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. A közérdekű munka helyébe lépő
szabadságvesztés és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés büntetés
végrehajtásának megkezdése érdekében a bv. csoport intézkedik.
(2) * A közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés
végrehajtására – a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel –, ha az elítélttel szemben az
átváltoztatásra első ízben került sor – kivéve, ha az elítélten ezt megelőzően már
foganatba vettek szabadságvesztést –, az I. kategóriára, egyéb esetben a II.
kategóriára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a közérdekű munka és a
pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést töltő elítélt
a) a szabadságvesztésre ítéltekkel együtt elhelyezhető,
b) havonta legalább két alkalommal fogadhat látogatót,
c) kérelmére részt vehet a munkáltatásban,
d) esetében a kreditrendszert nem kell alkalmazni.
(2a) * A Btk. 51. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a (2) bekezdésben
meghatározott eltérésekkel a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés
végrehajtására
a) folyamatosan töltött szabadságvesztés esetén az elítéltnek a végrehajtás
megkezdését megelőző kategória-besorolására,
b) nem folyamatosan töltött szabadságvesztés esetén börtönfokozatban a III.
kategóriára, fegyházfokozatban a IV. kategóriára
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést
foganatosító bv. intézet parancsnoka a 154. § (1) bekezdésében meghatározott okok
fennállásának az idejére – legfeljebb öt napig – a közérdekű munka és a pénzbüntetés
helyébe lépő szabadságvesztést töltő elítéltek meghatározott csoportjára nézve
elrendelheti a (2) bekezdés b)–c) pontjában, a 122. § b), e) n) és o) pontjában, továbbá
a 123. § (1)–(2) bekezdésében foglalt jogok gyakorlásának teljes vagy részleges
felfüggesztését. A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka az intézkedés
időtartamát további öt nappal meghosszabbíthatja. A 154. § (2)–(3) bekezdésében
foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(4) * A közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést töltő
elítélt részére biztosítani kell, hogy a választójogát gyakorolhassa. Az elítélt a
fogvatartás helyén, a választási eljárásra vonatkozó jogszabályok szerint jogosult
szavazni, az elítélt személyazonosságát a fogva tartó bv. intézet nyilvántartása alapján
kell megállapítani. A bv. intézet köteles elősegíteni az elítélt választójogánakgyakorlását, szükség esetén az elítélt részére félbeszakítást lehet engedélyezni,
amelynek tartama legfeljebb három nap.
(5) A magánelzárás fenyítés a Btk. 51. § (2) bekezdése esetén is legfeljebb öt napig
terjedhet.
(6) * A bv. intézet parancsnoka a 293/A. § (1) bekezdése szerinti feltétel
bekövetkezése előtt harminc nappal, ha ez a végrehajtás foganatba vételének
időpontjára figyelemmel indokolt, soron kívül előterjesztést tesz a büntetés-
végrehajtási bírónak a pénzbüntetés végrehajthatósága megszűnésnek megállapítása
érdekében.
295. § (1) A bv. intézet parancsnoka fontos okból, így különösen az elkövető személyi
és családi körülményeire, egészségi állapotára tekintettel a közérdekű munka és a
pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést legfeljebb harminc napig terjedő
időtartamra félbeszakíthatja.
(2) Ha az elkövető kórházi gyógykezelése szükséges és az a büntetés-végrehajtás
keretei között nem megoldható, a bv. intézet parancsnoka a gyógykezelés tartamára a
közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést félbeszakítja.
(3) A félbeszakítás tartama a közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő
szabadságvesztés tartamába nem számít be. A félbeszakítás alatt a közérdekű munka
és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés elévülése nyugszik.
XI. Fejezet
A foglalkozástól eltiltás végrehajtása
296. § * (1) * A foglalkozástól eltiltás tartama az ügydöntő határozat jogerőre
emelkedésével kezdődik. Ha a foglalkozástól eltiltást szabadságvesztés vagy elzárás
mellett szabják ki, tartamába be kell számítani
a) * az ügydöntő határozat jogerőre emelkedése és a szabadságvesztés, illetve az
elzárás megkezdése között eltelt időt,
b) a szabadságvesztés, illetve az elzárás félbeszakításának tartamát,
c) a feltételes szabadságon töltött időt, ha a bíróság azt nem szüntette meg,
d) a közérdekű munka vagy pénzbüntetés átváltoztatása miatti szabadságvesztés
idejét.
(2) Nem számít be a foglalkozástól eltiltás tartamába az az idő, amely alatt az elítélt
a) azt a szabadságvesztést, illetve elzárást tölti, amelynek alapján a bíróság a
foglalkozástól eltiltást kiszabta,
b) olyan összbüntetésbe foglalt szabadságvesztést tölt, amelyhez kapcsolódóan
foglalkozástól eltiltást is végre kell hajtani,
c) az a)–b) pontban megjelölt szabadságvesztés vagy elzárás végrehajtása alól kivonja
magát.
297. § (1) A foglalkozástól eltiltás végrehajtása annak a szervnek a feladata, amely a
foglalkozástól eltiltással érintett foglalkozás kapcsán, jogszabály alapján kötelező
nyilvántartási vagy engedélyezési tevékenységet végez. A büntetés-végrehajtási bíró
felhívása alapján a nyilvántartást vezető szerv a foglalkozástól eltiltásra vonatkozó
adatokat bejegyzi a nyilvántartásba, és gondoskodik arról, hogy az elítélt az eltiltás
tartama alatt ne végezhessen olyan tevékenységet, amelytől a bíróság eltiltotta.
(1a) * Ha a Be. 111. §-a alapján a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a
törvényben meghatározott, kötelező munkáltatói intézkedés alkalmazása érdekében
tájékoztatta a terhelt munkáltatóját, a büntetés-végrehajtási bíró a foglalkozástól
eltiltás végrehajtása végett felhívást küld a munkáltatónak.
(1b) * Ha a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C.
törvény 55. §-a alapján a foglalkozástól eltiltásról más tagállam hatóságát tájékoztatni
kell, és nincs olyan nyilvántartást vezető szerv, amelyet az (1) bekezdés alapján a
büntetés-végrehajtási bíró felhívott, a tájékoztatási kötelezettséget a büntetés-
végrehajtási bíró felhívása alapján a jogszabályban erre kijelölt szerv teljesíti.
(2) A foglalkozástól eltiltás hatálya alatt álló részére – a Btk. 102. §-a szerinti előzetes
mentesülése esetén is – olyan hatósági bizonyítványt kell kiállítani, amely tartalmazza,hogy a bíróság az elítéltet milyen foglalkozástól tiltotta el, és annak tartama
előreláthatóan mikor jár le.
(3) Jogszabály a foglalkozástól eltiltás esetén a szakképzettséget igénylő foglalkozás
újbóli gyakorlását a foglalkozáshoz szükséges jártasság, alkalmasság igazolásától
teheti függővé. Az elítélt a foglalkozás újbóli gyakorlását mindaddig nem kezdheti
meg, amíg a foglalkozáshoz szükséges jártasságát, alkalmasságát a jogszabályban
előírt módon nem igazolja.
(4) Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a végleges hatályú eltiltás alóli mentesítés
esetén is az alkalmasság igazolásának módjára.
(5) * A foglalkozástól végleges hatályú eltiltás alól a büntetés-végrehajtási bíró az
elítéltet a kérelmére mentesítheti. A mentesítésnek akkor lehet helye, ha az elítélt a
foglalkozás gyakorlására alkalmasságát a bíróság által előírt módon igazolja.
(6) A foglalkozástól eltiltás büntetés végrehajtását a rendőrség ellenőrzi.
XII. Fejezet
A járművezetéstől eltiltás végrehajtása
298. § (1) A járművezetéstől eltiltás végrehajtására az előző fejezet rendelkezéseit
értelemszerűen alkalmazni kell.
(2) * A járművezetéstől eltiltás esetén az ezzel összefüggő feladatok ellátásáról a
fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a
továbbiakban: járási hivatal) a bíróság értesítése alapján gondoskodik.
(3) Ha jogszabály a járművezetés újbóli gyakorlását a járművezetéshez szükséges
jártasság igazolásától teszi függővé, az elítélt a járművezetés újbóli gyakorlását
mindaddig nem kezdheti meg, amíg a járművezetéshez szükséges jártasságot a (2)
bekezdésben meghatározott járási hivatalnál nem igazolja.
(4) * A járművezetéstől eltiltás tartamába a Btk. 56. § (2) bekezdése szerinti
beszámítást megalapozza, ha
a) az elítélt terhére a vezetői engedély leadásának elmulasztása nem róható, és az
ennek okára vonatkozó bejelentést a hatóságnál megtette, amely esetben a
beszámítás kezdő napja a bejelentés napja,
b) az elítéltet az a) pont szerinti bejelentés megtételében elháríthatatlan akadály
gátolta, amely esetben a beszámítás kezdő napja az akadály felmerülésének napja,
vagy
c) az elítélt vezetői engedélyét a helyszínen nem vették el, de a vezetési jogosultsága
azonnali felfüggesztését az engedély-nyilvántartásba a helyszínen bejegyezték, amely
esetben a beszámítás kezdő napja a vezetési jogosultság azonnali felfüggesztésének
az engedély-nyilvántartásba történő bejegyzésének napja.
(5) A járművezetéstől eltiltás büntetés végrehajtását a rendőrség ellenőrzi.
XIII. Fejezet
A kitiltás végrehajtása
299. § (1) A kitiltás tartamára a 296. § szabályai értelemszerűen alkalmazandók.
(2) A büntetés-végrehajtási bíró a kitiltás végrehajtásának ellenőrzése céljából értesíti
a kitiltással érintett közigazgatási terület szerint illetékes rendőrkapitányságot,
valamint az elítélt lakcíme szerint illetékes rendőrkapitányságot.
(3) * A kitiltott köteles az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését vagy a
szabadságvesztésből való szabadulását követő nyolc napon belül elhagyni az
ügydöntő határozatban megjelölt helységet (helységeket) vagy közigazgatási
területet, az általa szabadon választott helységbe távozni, és ott a rendőrségnél
jelentkezni. A letelepedés helye szerinti rendőrkapitányság erről értesíti a (2) bekezdés
szerinti rendőrkapitányságokat.
(4) * A kitiltott a kitiltás tartama alatt köteles a kitiltást elrendelő ügydöntő
határozatot magánál tartani, és ha a rendőrség igazoltatja, a határozatot a
személyazonosság igazolására alkalmas okirattal együtt bemutatni.
(5) * A rendőrség az elítélt kérelmére személyi vagy családi körülményeire
figyelemmel a kitiltás végrehajtását félbeszakíthatja, vagy az elítélt kötelezettségeiteljesítése, vagy jogai, törvényes érdekei érvényesítése érdekében, avagy más fontos
okból engedélyezheti, hogy az elítélt rövid időtartamra visszatérjen olyan helységbe,
ahonnan kitiltották. Az elítélt kérelmének elutasítása esetén a büntetés-végrehajtási
bíróhoz bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.
XIV. Fejezet
A sportrendezvények látogatásától való eltiltás végrehajtása
300. § (1) A sportrendezvények látogatásától való eltiltás végrehajtását – a bíróság
értesítése alapján – a sportrendészeti nyilvántartás alapján a rendőrség ellenőrzi.
(2) Az elítélt az eltiltás tartama alatt köteles a bíróság által meghatározott
sportrendezvények, sportlétesítmények helyszínétől távol maradni.
XV. Fejezet
A kiutasítás végrehajtása
301. § (1) * A kiutasítás tartamára a 296. § (1) bekezdés c) pontjának és (2)
bekezdésének rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.
(2) * A bíróság a kiutasítás végrehajtása érdekében értesíti az elítélt lakcíme, illetve
tényleges tartózkodási helye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságot.
(3) * A kiutasítást,
a) * ha azt végrehajtandó szabadságvesztés vagy elzárás mellett szabták ki, annak
kitöltését vagy a szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátást
követően,
b) * ha az elítélttel szemben más büntetőügyben szabadságvesztést szabtak ki, annak
kitöltését vagy az abból történő feltételes szabadságra bocsátást követően,
c) egyéb esetben az ügydöntő határozat jogerőre emelkedése után
kell végrehajtani.
(4) * Ha az elítélt szabadságvesztést vagy elzárást tölt, a várható szabadulása előtt
harminc nappal a bv. intézet értesíti a székhelye szerint illetékes területi
idegenrendészeti hatóságot.
(5) * A kiutasítást a területi idegenrendészeti hatóság a szabad mozgás és
tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról, valamint a
harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános
szabályokról szóló törvények rendelkezései szerint hajtja végre.
(6) * A kiutasítás nem hajtható végre, ha a végrehajtásnak a szabad mozgás és
tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról, valamint a
harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános
szabályokról szóló törvényekben meghatározott akadálya állapítható meg.
(7) * A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi
IV. törvény) alapján kiszabott határozatlan tartamú kiutasítás mellékbüntetés
végrehajthatósága tíz év elteltével megszűnik, amely időpontot,
a) attól a naptól kell számítani, amikor az idegenrendészeti jogszabályokban
meghatározottak szerint a kiutasítás végrehajtása megtörtént, vagy
b) ha a végrehajtásra nem került sor, a kiutasítást kiszabó határozat jogerőre
emelkedésének napjától kell számítani azzal, hogy ezen időtartamba nem számít bele
az az idő, amíg az elítélt szabadságvesztést töltött.
XVI. Fejezet
A katonai büntetések végrehajtása
302. § (1) A lefokozást és a szolgálati viszony megszüntetését az illetékes miniszter
(országos hatáskörű szerv vezetője), illetve a munkáltatói jogkört gyakorló parancsnok
hajtja végre.
(2) * A jogerős ügydöntő határozatot hozó bíróság a katonai büntetés végrehajtása
érdekében közvetlenül értesíti a munkáltatói jogkört gyakorló parancsnokot.
303. § (1) E fejezet alkalmazásában katona: az, a Btk. 127. § (1) bekezdésében
meghatározott személy, akinek tényleges állományviszonya a vele szemben kiszabott
büntetés vagy intézkedés végrehajtásának megkezdése és a végrehajtás alatt fennáll.(2) * Ha a bíróság katonával szemben nem katonai fogdán letöltendő
szabadságvesztést szab ki, a tanács elnöke az ügydöntő határozat jogerőre
emelkedését követően soron kívül megkeresi az elítélt munkáltatói jogkört gyakorló
parancsnokát a szolgálati viszony megszüntetése végett. Egyebekben az általános
szabályok az irányadók.
(3) Ha katonával szemben a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét rendelik
el, a határozat egy kiadmányát a munkáltatói jogkört gyakorló parancsnoknak is meg
kell küldeni.
XVII. Fejezet
A közügyektől eltiltás végrehajtása
304. § (1) * A közügyektől eltiltás tartama az ügydöntő határozat jogerőre
emelkedésével kezdődik, tartamába be kell számítani:
a) * az ügydöntő határozat jogerőre emelkedése és a szabadságvesztés – előírt
időben történő – megkezdése között eltelt időt,
b) a szabadságvesztés félbeszakításának idejét,
c) a feltételes szabadságon töltött időt, ha a bíróság azt nem szüntette meg,
d) a közérdekű munka vagy pénzbüntetés átváltoztatása miatti szabadságvesztés
idejét.
(2) A közügyektől eltiltás tartamába nem számít be az az idő, amely alatt az elítélt
a) azt a szabadságvesztést tölti, amelynek alapján a bíróság a közügyektől eltiltást
kiszabta,
b) olyan összbüntetésbe foglalt szabadságvesztést tölt, amelyhez kapcsolódóan
közügyektől eltiltást is végre kell hajtani,
c) az a)–b) pontban megjelölt szabadságvesztés végrehajtása alól kivonja magát.
(3) * A szabadságvesztés végrehajtásának kegyelemből történő felfüggesztése
esetén, ha a kegyelmi elhatározás a közügyektől eltiltást nem érintette, a próbaidő
tartama a közügyektől eltiltás tartamába beszámít, kivéve, ha a szabadságvesztés
végrehajtását rendelik el.
305. § (1) Ha a bíróság közügyektől eltiltást alkalmazott és a lefolytatott bizonyítás
alapján tudomására jutott, hogy az elítélt hivatalos személy, népképviseleti szerv
testületének vagy bizottságának tagja, civil szervezet, tisztségviselője, belföldi
kitüntetéssel vagy külföldi kitüntetés viselésére vonatkozóan engedéllyel rendelkezik,
katonai rendfokozattal bír, törvényben kihirdetett nemzetközi szerződéssel létrehozott
szervezet közgyűlésébe vagy testületébe delegált tag, hatósági eljárásban védő vagy
jogi képviselő, valamennyi, a közügyektől eltiltás által érintett szervezetet illetően
külön-külön, közügyektől eltiltásról szóló értesítőlapot állít ki, és megküldi:
a) a hivatalos személy munkáltatójának,
b) a népképviseleti szerv testületének vagy bizottságának,
c) annak a civil szervezetnek, köztestületnek, közalapítványnak, amely szervezetben
az elítélt tisztséget visel,
d) a belföldi kitüntetés adományozására, vagy a külföldi kitüntetés viselésének
engedélyezésére jogosítvánnyal rendelkező személy hivatalának,
e) a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződéssel létrehozott szervezet
közgyűlésének vagy testületének,
f) az illetékes ügyvédi kamarának.
(2) * Ha katonai rendfokozattal rendelkező elítélttel szemben nem katonai
büntetőeljárásban alkalmaztak közügyektől eltiltást, a közügyektől eltiltásról kiállított
értesítőlapot
a) * nyugállományú és kiképzett hadköteles személy esetén a Magyar Honvédség
központi nyilvántartó szervének és a területi katonai igazgatási szerveknek,
b) * a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati
jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó elítélt esetén az állományilletékes
parancsnoknak, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának
jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó elítélt esetén a munkáltatói jogkörtgyakorlónak, vagy a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó
elítélt esetén a döntésre jogosult elöljárónak
kell megküldeni.
(3) Belföldi kitüntetés: a Magyarország címerének és zászlajának használatáról,
valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvényben nevesített, vagy annak
felhatalmazásán alapuló, a Kormány, a miniszterelnök, a köztársasági elnök, az
Országgyűlés elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a legfőbb ügyész, az
állampolgári jogok országgyűlési biztosa, az Országos Bírói Tanács, az
Alkotmánybíróság elnöke és az Állami Számvevőszék elnöke, valamint miniszter által
alapított kitüntetés, vagy a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló törvényben
meghatározott díj.
XVIII. Fejezet
A katonai mellékbüntetések végrehajtása
306. § (1) A rendfokozatban való visszavetést és a várakozási idő meghosszabbítását
az illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) vagy a munkáltatói jogkört
gyakorló parancsnok hajtja végre.
(2) * A jogerős ügydöntő határozatot hozó bíróság a katonai mellékbüntetés
végrehajtása érdekében közvetlenül értesíti a munkáltatói jogkört gyakorló
parancsnokot.
(3) A katonai büntetésről vagy közügyektől eltiltásról szóló külön értesítőlapot a katona
volt munkáltatói jogkört gyakorló parancsnokának akkor is meg kell küldeni, ha az
elítélt szolgálati viszonya a büntetőeljárás jogerős befejezése előtt megszűnt.
(4) *
HARMADIK RÉSZ
Az intézkedések végrehajtása
XIX. Fejezet
A megrovás végrehajtása
307. § (1) * Ha a terhelt a határozat kihirdetésekor jelen van, a megrovást az
egyesbíró vagy a tanács elnöke az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének
bevárása nélkül, valamint az ügyész szóban foganatosítja, egyéb esetben a megrovás
végrehajtása a határozat kézbesítésével történik.
(2) * Nem magyar állampolgár terhelt esetén az ügyészség a nyomozó hatóságot is
megbízhatja a megrovás foganatosításával, a határozat szóban is lefordítható.
XX. Fejezet
A próbára bocsátás végrehajtása
308. § (1) * A próbaidő a próbára bocsátást elrendelő ügydöntő határozat jogerőre
emelkedésével kezdődik.
(2) Ha a bíróság a próbaidőt meghosszabbítja, a meghosszabbítás a próbaidő korábbi
határidejének elteltével kezdődik. Ilyen esetben a próbaidő tartama a három évet
meghaladhatja.
(3) Ha a próbára bocsátotton olyan szabadságvesztést hajtanak végre, amellyel
kapcsolatban a bíróság a próbára bocsátást nem szüntette meg, a próbaidő a
szabadságvesztés tartamával meghosszabbodik.
(4) A próbára bocsátás megszűnik, ha
a) a próbaidő eltelt, vagy
b) a bíróság a próbára bocsátást megszüntette.
XXI. Fejezet
A jóvátételi munka végrehajtása
309. § (1) * A jóvátételi munka elvégzését az ügydöntő határozat jogerőre
emelkedésének napjától számított egy éven belül kell igazolni az ügyben elsőfokon
eljárt bíróságnál. *(2) A jóvátételi munkát a bíróság által megállapított munkaórák szerinti tartamban kell
elvégezni, az elítélt és a munkavégzés helyét biztosító szervezet vagy intézmény
megegyezése szerinti feltételekkel. Az elítélt köteles a jóvátételi munkavégzés helyét
biztosító szervezet vagy intézmény munkabiztonságra vonatkozó rendelkezéseit
megtartani.
(3) A jóvátételi munka idejére nem létesül munkaviszony. A jóvátételi munka nem
minősül szervezett munkavégzésnek.
(4) * A jóvátételi munka elvégzéséről az érintett állami vagy önkormányzati
fenntartású intézmény vezetője, közhasznú jogállású civil szervezet vezető
tisztségviselője, az egyházi jogi személy képviselője vagy a képviseletre feljogosított
tisztségviselője két példányban igazolást állít ki. Az igazolás közokirat. Az elítélt az
igazolás egyik példányát a bíróság részére átadja.
(5) * A pártfogó felügyelői szolgálat szükség esetén tanácsadással segíti az elítéltet a
jóvátételi munka helyének kiválasztásában. Ennek érdekében a pártfogó felügyelői
szolgálat önkéntes bejelentkezés alapján nyilvántartást vezet azokról az állami vagy
önkormányzati intézményekről, közhasznú jogállású civil szervezetekről, egyházi jogi
személyekről és az ezek által fenntartott olyan intézményekről, amelyek jóvátételi
munkavégzésére elítéltet fogadnának.
(6) A jóvátételi munkahelyek nyilvántartása tartalmazza az (5) bekezdés szerinti
szervezet
a) megnevezését,
b) székhelyét,
c) a képviselő vagy kapcsolattartó személy nevét és telefonos elérhetőségét,
d) a jóvátételi munka jellegét,
e) a jóvátételi munkavégzés helyét, valamint
f) a munkavégzésre igényelt létszámot.
(7) Ha az elítélt pártfogó felügyelet alatt áll, részére a pártfogó felügyelő a jóvátételi
munkavégzés helyének kiválasztásában segítséget nyújt, továbbá a pártfogó felügyelő
a jóvátételi munka elvégzését ellenőrzi.
XXII. Fejezet
A pártfogó felügyelet végrehajtása
A pártfogó felügyelői szolgálat és a rendőrség feladatai a pártfogó felügyelet
végrehajtása során
310. § * (1) A pártfogó felügyelet végrehajtása során a pártfogó felügyelő vagy a
büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a pártfogolt ellenőrzésével és irányításával
elősegíti annak megakadályozását, hogy a pártfogolt ismételten bűncselekményt
kövessen el, továbbá segítséget nyújt a társadalmi beilleszkedéséhez, az ehhez
szükséges szociális készségek kialakításához és feltételek megteremtéséhez,
közreműködik a sértettek érdekeinek érvényesülésében.
(2) * A pártfogó felügyeletet az elítélt lakcíme vagy kérelmére tényleges tartózkodási
helye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálat kijelölt pártfogó felügyelője, a
feltételes szabadságra bocsátással összefüggő pártfogó felügyeletet az elítélt lakcíme
vagy kérelmére tényleges tartózkodási helye szerint illetékes bv. intézet vezetője által
kijelölt büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői tevékenységet végző
pártfogó felügyelő hajtja végre.
(3) A pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő
a) * ellátja a pártfogó felügyelet végrehajtásával járó teendőket, így különösen
rendszeres és szükség szerint személyes kapcsolattartás útján figyelemmel kíséri a
pártfogolt magatartását, munkahelyén vagy az oktatási intézményben, illetve
lakóhelyén tanúsított viselkedését és életvitelét,
b) a pártfogó felügyelet végrehajtására pártfogoltanként egyéni pártfogó felügyelői
tervet készít,
c) összehangolja a pártfogó felügyelet végrehajtásában közreműködő szervek,
szervezetek és személyek tevékenységét,d) a külön magatartási szabályok meghatározása és a bíróság döntésének
megalapozása érdekében pártfogó felügyelői véleményt készít.
(4) A pártfogó felügyelet végrehajtásában a rendőrség közreműködik. Ennek keretében
a rendőrség
a) teljesíti a pártfogó felügyelői szolgálat vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó
felügyelő megkereséseit,
b) ellenőrzi egyes külön magatartási szabályok [Btk. 71. § (2) bekezdés a)–d) pont]
megtartását, ezek megszegése esetén jelentését megküldi a pártfogó felügyelői
szolgálatnak vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőnek,
c) javasolhatja a pártfogó felügyelői szolgálatnak vagy a büntetés-végrehajtási
pártfogó felügyelőnek az előírt külön magatartási szabályok módosításának
kezdeményezését (68. §),
d) tájékoztatja a pártfogó felügyelői szolgálatot vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó
felügyelőt a pártfogolt ellenőrzése során szerzett tapasztalatairól.
A pártfogó felügyelet végrehajtásában részt vevő egyéb személyek, szervezetek
311. § * A pártfogó felügyelet eredményes végrehajtása érdekében a bv. szerv és a
pártfogó felügyelői szolgálat együttműködik az egészségügyi, a gyermekvédelmi és a
szociális ellátást, támogatást vagy szolgáltatást nyújtó szervekkel, szervezetekkel.
A pártfogó felügyelet tartama
312. § (1) A pártfogó felügyelet
a) * próbára bocsátás és szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése esetén,
vagy jóvátételi munka elrendelése mellett a pártfogó felügyeletet elrendelő ügydöntő
határozat jogerőre emelkedésével,
b) feltételes szabadságra bocsátás esetén a szabadságvesztésből való szabadulás
napjával,
c) * az elsőfokon eljárt bíróságnak a kegyelmi döntés alapján a 46. § (7) bekezdése
szerint meghozott nem ügydöntő végzésének véglegessé válása napjával
kezdődik.
(2) A pártfogó felügyelet tartama a 308. § (3) bekezdésében vagy a Btk. 86. § (2)
bekezdésében meghatározott esetben meghosszabbodik, vagy a bíróság határozatával
[Btk. 65. § (4) bekezdés, 68. § (2) bekezdés] meghosszabbíthatja.
(3) A pártfogó felügyelet megszűnik, ha
a) a tartama letelt,
b) a büntetés-végrehajtási bíró a Btk. 70. § (3) bekezdése alapján megszünteti,
c) a próbára bocsátást vagy a feltételes szabadságot megszüntetik, vagy a
felfüggesztett szabadságvesztést végre kell hajtani,
d) ha a pártfogolt a jóvátételi munka elvégzését egy éven belül megfelelően igazolja
[Btk. 68. § (1) bekezdés],
e) a pártfogó felügyelet tartama alatt a pártfogolton szabadságvesztés büntetést
vesznek foganatba, a Btk. 40. § (4) bekezdésében és 86. § (2)–(3) bekezdésében
szabályozott eset kivételével,
f) * a köztársasági elnök azt a büntetést vagy intézkedést, amellyel összefüggésben
az elítélt pártfogó felügyelet alatt áll, kegyelemből elengedte.
(4) * A pártfogó felügyelet végrehajtása a Btk. 40. § (4) bekezdésében és 86. § (2)–(3)
bekezdésében meghatározott esetben a szabadságvesztés, az elzárás vagy a
közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtása
alatt szünetel.
A pártfogó felügyelet tartalma
313. § * (1) A pártfogó felügyelet tartama alatt a pártfogolt köteles
a) * a bíróság ügydöntő határozatában előírt külön magatartási szabályokat és az e
törvényben meghatározott kötelezettségeket (a továbbiakban együtt: magatartási
szabályok) megtartani,
b) a pártfogó felügyelőnek vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőnek és a
rendőrségnek a magatartási szabályok megtartására és ellenőrzésére vonatkozó
rendelkezéseit teljesíteni, a kért felvilágosítást megadni,c) * a pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő felhívásának
eleget tenni, és elsődlegesen a személyes kapcsolattartás meghatározott
rendszeressége és szükség esetén a kapcsolattartás egyéb módja szerint a pártfogó
felügyelőnél jelentkezni.
(2) A pártfogó felügyelet végrehajtása során a pártfogolt a pártfogó felügyelői
szolgálattól vagy a bv. szerv büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőjétől
a) segítséget kérhet, különösen munkába állásához, letelepedéséhez, megélhetése és
szállása biztosításához, tanulmányai folytatásához, gyógyító kezeléséhez és gyógyító
eljárásához,
b) életvezetési tanácsot kérhet,
c) segítséget kérhet családi kapcsolatainak helyreállításához,
d) kérheti csoportos foglalkozáson való részvételét.
(3) Ha a pártfogolt az (1) bekezdés b) pontja szerinti felvilágosításadási
kötelezettségének nem tesz eleget, a pártfogó felügyelő, a büntetés-végrehajtási
pártfogó felügyelő vagy a rendőrség a büntetés-végrehajtási bírónál rendbírság
kiszabását kezdeményezi, erre a pártfogoltat előzetesen figyelmeztetni kell.
(4) A magatartási szabályok megtartását a pártfogó felügyelő vagy a büntetés-
végrehajtási pártfogó felügyelő ellenőrzi, abban a rendőrség a 310. § (4) bekezdése
szerint vagy a pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő
megkeresésére közreműködik.
(4a) * Ha a pártfogolt magatartásáról a személyes kapcsolattartás keretében szerzett
tapasztalatok alapján az állapítható meg, hogy a pártfogó felügyelet eredményes
végrehajtása így is biztosítható, a pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási
pártfogó felügyelő a pártfogolt kapcsolattartási kötelezettsége teljesítésének módját
telefon vagy egyéb elektronikus kapcsolattartás útján is meghatározhatja. A pártfogó
felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a pártfogolt magatartásának
megváltozására figyelemmel az intézkedést visszavonhatja.
(4b) * A pártfogó felügyelet eredményes végrehajtása érdekében a pártfogó felügyelő
vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a külön magatartási szabály
megtartásának ellenőrzése során a sértettől vagy a külön magatartási szabállyal
érintett más személytől felvilágosítást kérhet.
(5) * Ha a pártfogó felügyelet eredményes végrehajtása – különösen a bűnismétlési és
visszaesési kockázatok csökkentése – érdekében külön magatartási szabály előírása
vagy annak módosítása indokolt, vagy annak alkalmazása már szükségtelen, a
pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő az ellenőrzési
tapasztalatai, a rendőrség kezdeményezése vagy a pártfogolt kérelme alapján a külön
magatartási szabály előírására, megváltoztatására vagy mellőzésére a büntetés-
végrehajtási bírónak javaslatot tesz.
A magatartási szabályok megszegésének következményei
314. § (1) * Ha a pártfogolt a
a) feltételes szabadság tartama alatt,
b) szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt,
c) próbára bocsátás próbaideje alatt,
d) jóvátételi munka elrendelése mellett
a magatartási szabályokat megszegi, a pártfogó felügyelő a b), c) és d) pontokban
foglalt, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő pedig az a) pontban foglalt esetben
javaslatot készít, amelyhez mellékeli a rendelkezésre álló bizonyítékokat, vagy a
rendőrség jelentését, és azt megküldi az ügyészségnek.
(2) * Ha az ügyészség a tényállást nem látja tisztázottnak, a tényállás felderítése
érdekében a nyomozó hatóságot keresi meg, vagy a pártfogótól vagy a büntetés-
végrehajtási pártfogótól további bizonyítási eszközök megjelölését kéri.
(3) * Ha a magatartási szabályok – (1) bekezdés szerinti – megszegése miatt
a) a 190. § szerint a feltételes szabadság megszüntetésének,
b) a Btk. 87. § c) pontja szerint a szabadságvesztés végrehajtása elrendelésének,
c) a Btk. 65. § (4) bekezdése szerint a próbaidő meghosszabbításának vagy a Btk. 66. §
(1) bekezdés c) pontja szerint a próbára bocsátás megszüntetésének, vagyd) a Btk. 68. § (2) bekezdése szerint a jóvátételi munka helyett büntetés kiszabásának
lehet helye, azt az ügyészség az a)–b) pontban meghatározott esetben a büntetés-
végrehajtási bírónál, a c)–d) pontban meghatározott esetben az alapügyben elsőfokon
eljárt bíróságnál indítványozza. Kisebb súlyú szabályszegés esetén az ügyészség a
külön magatartási szabályok megváltoztatását is indítványozhatja.
A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések
315. § (1) A 310–314. § rendelkezéseit a fiatalkorúak pártfogó felügyeletének
végrehajtása során az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A fiatalkorúak pártfogó felügyeletét az erre külön kijelölt fiatalkorúak pártfogó
felügyelője hajtja végre. A pártfogó felügyelet végrehajtásában a gyermekjóléti
szolgálat is közreműködhet.
(3) A javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás esetén a pártfogó felügyelet az
elbocsátás napjával kezdődik.
(4) * Ha a pártfogolt az ideiglenes elbocsátás alatt a magatartási szabályokat
megszegi, a pártfogó felügyelő a 314. § (1) bekezdése szerint jár el. Ha a magatartási
szabályok megszegése miatt a Btk. 121. § (3) bekezdése alapján az ideiglenes
elbocsátás megszüntetésének lehet helye, azt az ügyészség a bíróságnál
indítványozza.
(5) A pártfogó felügyelet akkor is megszűnik, ha a bíróság az ideiglenes elbocsátást
megszünteti vagy a pártfogolt az ideiglenes elbocsátás tartama alatt a huszonegyedik
életévét betölti.
A katonákra vonatkozó rendelkezések
316. § (1) A 310–314. § rendelkezéseit a katona pártfogó felügyeletének végrehajtása
során az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A katona pártfogó felügyeletét – ha a munkáltatói jogkört gyakorló parancsnok
másképp nem rendelkezik – a szolgálati elöljáró által kijelölt hivatásos katona pártfogó,
a bíróság, vagy az ügyészség határozata alapján hajtja végre.
(3) A pártfogó felügyelő
a) rendszeres kapcsolattartás útján figyelemmel kíséri a pártfogolt életvitelét,
munkáját és magatartását,
b) * szolgálati helyén és lakcímén vagy tényleges tartózkodási helyén ellenőrzi, hogy
a pártfogolt betartja-e a magatartási szabályokat, szükség esetén utasítja azok
betartására,
c) munkáltatói jogkört gyakorló parancsnoka útján kezdeményezi a külön magatartási
szabályok módosítását, vagy a magatartási szabályok megszegése esetén a területileg
illetékes ügyészség tájékoztatását.
(4) A pártfogó felügyelő jogosult közvetlenül vagy az illetékes szervek útján segítséget
nyújtani a pártfogoltnak a beilleszkedése során felmerült nehézségek megoldásához.
(5) A pártfogolt köteles
a) az előírt magatartási szabályokat megtartani,
b) a pártfogó felügyelő utasításait teljesíteni.
(6) * Ha a pártfogó felügyelet alá helyezett katona szolgálati viszonya a pártfogó
felügyelet tartama alatt szűnik meg, köteles jelentkezni a lakcíme szerint illetékes
pártfogó felügyelőnél.
(7) * A szolgálati viszony megszűnéséről a munkáltatói jogkört gyakorló parancsnok
haladéktalanul értesíti a pártfogolt lakcíme, illetve tényleges tartózkodási helye szerint
illetékes pártfogó felügyelői szolgálatot és rendőrkapitányságot, egyidejűleg közli a
megállapított külön magatartási szabályokat. A továbbiakban a pártfogó felügyelet
végrehajtására az általános szabályokat kell alkalmazni.
A pártfogó felügyelet végrehajtása a feltételes ügyészi felfüggesztés esetén *
317. § (1) * Feltételes ügyészi felfüggesztés esetén az ügyészség által elrendelt
pártfogó felügyelet végrehajtására a 310–314. § rendelkezéseit értelemszerűen kell
alkalmazni az alábbi eltérésekkel.
(2) * A pártfogó felügyelő az ügyészség határozata alapján jár el. A külön magatartási
szabály módosítására vagy mellőzésére az ügyészség jogosult.(3) * A feltételes ügyészi felfüggesztés esetén a pártfogó felügyelet tartama az
elrendelő ügyészségi határozat meghozatalának napjával kezdődik.
(4) * A feltételes ügyészi felfüggesztés esetén elrendelt pártfogó felügyelet
megszűnik, ha
a) a feltételes ügyészi felfüggesztés tartama letelt,
b) az ügyészség az eljárást megszünteti (Be. 398. §) vagy a feltételes ügyészi
felfüggesztést elrendelő határozatát hatályon kívül helyezi [Be. 366. § (3) bekezdés],
c) az ügyészség az eljárás folytatását rendeli el [Be. 420. § (2) bekezdés], illetve vádat
emel [Be. 421. § (1) bekezdés],
d) az ügyészség azt a pártfogó felügyelő javaslatára a Btk. 70. § (3) bekezdése alapján
megszünteti.
(5) * Ha a Btk. Különös Része a terheltnek az eljárás megindulását követő
magatartását büntethetőséget megszüntető okként szabályozza, és a feltételes
ügyészi felfüggesztést az ügyészség a büntethetőség megszűnését eredményező
magatartás várható teljesítése érdekében rendelte el, a pártfogó felügyelő nem készít
egyéni pártfogó felügyelői tervet, a kapcsolattartásra a pártfogó felügyelő által
meghatározott módon és rendszerességgel – de legalább kéthavonként – kerül sor. Ez
esetben továbbá a pártfogó felügyelő – az ügyészség felhívására, illetve jogszabályban
meghatározottak szerint – ellenőrzi a büntethetőség megszűnését eredményező
magatartás teljesítését.
(6) * A pártfogolt köteles az ügyészség határozatában előírt egyéb kötelezettséget
megtartani.
(7) * Ha a pártfogolt az ügyészség által előírt külön magatartási szabályokat vagy az e
törvényben előírt magatartási szabályokat súlyosan megszegi vagy az előírt
kötelezettséget nem teljesíti, a pártfogó felügyelő az ügyészséghez fordul.
XXIII. Fejezet
Az elkobzás végrehajtása
Általános szabályok
318. § (1) * Az elkobzást a bíróság értesítése vagy a jogerősítési záradékkal ellátott és
a 34/A. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő határozata alapján
a) a törvényszék gazdasági hivatala,
b) * a hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt folyó büntetőeljárásban lefoglalt
dolog esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,
c) * ingatlan esetén az állami adó- és vámhatóság
hajtja végre.
(2) Ingatlan elkobzása esetén a vagyonelkobzás végrehajtásának szabályai szerint kell
eljárni.
(3) * Ha a vagyoni érdekelt az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően
hatvan napon belül tulajdonjogi igényét egyéb törvényes úton érvényesítette, az
elkobzás végrehajtását a polgári perben eljáró bíróság határozatának jogerőre
emelkedéséig el kell halasztani.
(4) Ha az elkobzott dolog – külön jogszabály alapján – közérdekű felhasználásra
alkalmas, az ezzel kapcsolatos döntés meghozatala érdekében a közérdekű
felhasználás kezdeményezésére jogosult Karitatív Tanácsot kell megkeresni. Az
elkobzás végrehajtását a Karitatív Tanács döntésének beérkezéséig nem lehet
megkezdeni.
(4a) * Ha az elkobzás tárgya működőképes, rendeltetésszerű használatra alkalmas
gépjármű, az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szerv a határozat
beérkezésétől számított öt napon belül felhívja azt a büntetőügyben eljáró nyomozó
hatóságot, amely az elkobzást megelőzően a nyomozást utoljára folytatta, hogy a
felhívás kézbesítésétől számított tizenöt napon belül nyilatkozzon arról, hogy a
rendvédelmi feladatok ellátásához szükség van-e a gépjárműre. Ha a nyomozó
hatóság nyilatkozata alapján rendvédelmi feladatok ellátásához az elkobzott
gépjárműre szükség van, a gépjármű tekintetében a tulajdonosi jogok és
kötelezettségek – a nyilatkozatnak az eljáró szerv részére történő kézbesítéséneknapjától – a nyomozó hatóság nyilatkozatában megjelölt rendvédelmi feladatot ellátó
költségvetési szervet illetik meg, illetve terhelik. Ha a nyomozó hatóság a felhívás
kézbesítésétől számított tizenöt napon belül nem tesz nyilatkozatot, vagy úgy
nyilatkozik, hogy rendvédelmi feladatok ellátása céljából a gépjárműre nincs szükség,
ebben az esetben a (4) bekezdés vagy – ha az ott meghatározott feltételek fennállnak
– a 321. § szerint kell eljárni.
(4b) * A nyomozó hatóság a gépjármű elkobzása esetére a (4a) bekezdésben
meghatározott nyilatkozatát a felhívást megelőzően is megteheti, amely esetben arról
nyilatkozik, hogy elkobzása esetén a gépjárműre rendvédelmi feladatok ellátása
céljából szükség lenne. Ez esetben a nyomozó hatóság nyilatkozatában megjelölt
rendvédelmi feladatot ellátó költségvetési szervet a gépjármű tekintetében a
tulajdonosi jogok és kötelezettségek az elkobzás elrendelésének a jogerőre
emelkedését vagy véglegessé válását követő naptól illetik meg, illetve terhelik.
(4c) * A (4a) vagy a (4b) bekezdésben meghatározott esetben a tulajdonosi
joggyakorlóvá válás időpontjától kezdve a rendvédelmi feladatot ellátó költségvetési
szerv viseli a gépjárművel kapcsolatos költségeket, ideértve a gépjármű
elszállításának költségeit is.
(5) Az elkobzás végrehajtásának részletes és az egyedi jellegű elkobzott dolgok
végrehajtásának különleges szabályairól külön jogszabály rendelkezik.
Élő állat elkobzása
319. § (1) Veszélyes eb, valamint egyéb veszélyes állat elkobzásának végrehajtása
során külön jogszabályokban meghatározott módon kell eljárni.
(2) Természetvédelmi oltalom alatt álló vagy nemzetközi természetvédelmi
egyezmény hatálya alá tartozó állatot – a külön jogszabályban meghatározott módon –
a természetvédelmi hatóságnak kell átadni.
(3) Más állatot az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek kell átadni.
(4) * Az e §-ban meghatározott esetben az élő állat elkobzását az arra jogosult
hatóságnak vagy szervnek történő átadással kell végrehajtani. Az átvevő hatóság vagy
szerv az állat átvételét követően a rá irányadó szabályok szerint gondoskodik az állat
további sorsáról.
Az elkobzott dolog megosztása, átadása
320. § (1) Ha az elkobzás foganatosítása az Európai Unió másik tagállama bírósági
határozatának elismerése alapján történik, az elkobzott dolog, vagy annak
értékesítéséből befolyt összeg megosztása egyenlő arányban történik a határozatot
kibocsátó tagállam és a magyar állam között. Nem kell megosztani az elkobzott dolgot,
vagy az annak értékesítéséből befolyt összeget, ha annak értéke a tízezer eurót nem
haladja meg.
(2) Ha törvény vagy nemzetközi szerződés alapján fennálló kötelezettségvállalás
teljesítése érdekében az elkobzott dolgot más – az Európai Unió tagállamai közé nem
tartozó – állam vagy nemzetközi szervezet részére át kell adni, vagy azt, vagy annak
értékesítéséből befolyt összeget más állammal vagy nemzetközi szervezettel meg kell
osztani, az átadás vagy a megosztás tekintetében a nemzetközi kötelezettséget
végrehajtó jogszabály, vagy az annak alapján megkötött nemzetközi szerződés
rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az elkobzott dolog értékesítése, megsemmisítése
321. § (1) * Az elkobzott dolgot rendszerint értékesíteni kell. Az értékesítés elsősorban
kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult gazdálkodó szervezet vagy egyéni
vállalkozó közreműködésével történő eladás útján, vagy az állami adó- és vámhatóság
által tartott árverésen történhet.
(2) Az elkobzott dolgot meg lehet semmisíteni, ha
a) értékesítésre alkalmatlan,
b) az értékesítés iránt tett intézkedések nem vezettek eredményre.
(3) Az elkobzott dolgot meg kell semmisíteni, ha a forgalomba hozatal
a) valamely szellemitulajdon-jogot sértene,
b) a közrendet, a közegészséget, a környezetet vagy a közerkölcsöt sértené, vagy
veszélyeztetné,c) törvény rendelkezése alapján kizárt.
(4) A megsemmisítés megtörténtéről jegyzőkönyvet kell felvenni.
(5) Ha az elkobzott dolog nemzetközi szerződés vagy törvény rendelkezése folytán
nem került a magyar állam tulajdonába, a nemzetközi szerződésben, vagy a külön
jogszabályban foglaltak szerint kell eljárni.
Költségek
322. § (1) Az elkobzás elrendelésétől annak végrehajtásáig a tárolásból, a
megsemmisítésből vagy az értékesítésből eredő költségek az elkobzást foganatosító
szervet vagy hatóságot terhelik.
(2) Az elkobzott dolog szállításával kapcsolatos költségek az elkobzott dolog
a) kereskedelmi értékesítése esetén az értékesítésben közreműködő gazdálkodó
szervezetet vagy egyéni vállalkozót,
b) közérdekű felhasználása esetén a Karitatív Tanácsnak a lebonyolítást végző tagját
terhelik.
XXIV. Fejezet
A vagyonelkobzás végrehajtása
323. § * A vagyonelkobzást a bíróság értesítése, vagy a jogerősítési záradékkal
ellátott és a 34/A. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő határozata
alapján az állami adó- és vámhatóság az adóhatóság által foganatosítandó
végrehajtási eljárásokról szóló törvény rendelkezései szerint hajtja végre.
XXV. Fejezet
Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtása
324. § (1) * Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének teljesítésére –
a Be. 570. §-ában meghatározott kivétellel – az elektronikus kereskedelmi
szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások
egyes kérdéseiről szóló törvényben meghatározott tárhelyszolgáltató köteles. Az
elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét az állami adó- és vámhatóság
hajtja végre.
(2) * A büntetés-végrehajtási bíró az állami adó- és vámhatóság értesítése alapján a
tárhelyszolgáltatóval szemben a hozzáférhetetlenné tételi kötelezettség elmulasztása
miatt százezer forinttól egymillió forintig terjedő rendbírságot szabhat ki. A
rendbírságot kiszabó határozattal szemben halasztó hatályú fellebbezésnek van helye.
(3) * Ha a tárhelyszolgáltató a rendbírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedését
követő egy munkanapon belül a kötelezettségét nem teljesíti, a rendbírság
háromhavonta ismételten kiszabható. Az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől
számított három év elteltével rendbírság kiszabásának nincs helye.
(4) * Ha a tárhelyszolgáltató a kötelezettség elmulasztása miatt első alkalommal
jogerősen kiszabott rendbírság ellenére nem teljesíti a kötelezettségét, a büntetés-
végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyészség indítványára lefolytatja a 69/A. §-ban
meghatározott, az elektronikus adat végleges megakadályozásának elrendelésére
irányuló eljárást.
(4a) * Ha az elektronikus adat végleges megakadályozásának elrendelését követően
az állami adó- és vámhatóság arról tájékoztatja a büntetés-végrehajtási bírót, hogy a
tárhelyszolgáltató teljesítette az eltávolítási kötelezettségét, a büntetés-végrehajtási
bíró hivatalból lefolytatja a 69/A. §-ban meghatározott, az elektronikus adat végleges
megakadályozásának megszüntetésére irányuló eljárást. Az eljárás lefolytatásának a
tárhelyszolgáltató kérelmére is helye van. Ha a tárhelyszolgáltató alaptalanul tesz
bejelentést az eltávolítási kötelezettség teljesítéséről, a büntetés-végrehajtási bíró az
elektronikus adat végleges megakadályozásának ismételt elrendelésével egyidejűleg a
tárhelyszolgáltatóval szemben százezer forinttól egymillió forintig terjedő rendbírságot
szabhat ki.
(4b) * A büntetés-végrehajtási bíró az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné
tételének a hozzáférés végleges megakadályozásával történő elrendeléséről, illetveannak megszüntetéséről szóló határozatát haladéktalanul közli a Nemzeti Média és
Hírközlési Hatósággal (a továbbiakban: NMHH).
(4c) * A büntetés-végrehajtási bíró az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges
megakadályozásáról szóló határozatot az NMHH elektronikus kézbesítési rendszerén
keresztül kézbesíti. A büntetés-végrehajtási bíró határozatát az elektronikus hírközlési
szolgáltatók részére az NMHH kézbesítési rendszerén keresztül küldött értesítés napját
követő munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni.
(5) * Az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozását az
elektronikus hírközlési szolgáltatók a büntetés-végrehajtási bíró határozatáról szóló
értesítéstől számított egy munkanapon belül kötelesek végrehajtani.
(6) * Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének a hozzáférés
végleges megakadályozásával történő végrehajtását az NMHH szervezi és ellenőrzi. Az
NMHH az elrendelésről szóló határozattal kapcsolatosan a Be. 337. § (4) bekezdése, a
megszüntetésről szóló határozattal kapcsolatosan a Be. 337. § (8) és (10) bekezdése
értelemszerű alkalmazásával jár el.
(7) * A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az NMHH tájékoztatása alapján az
elektronikus hírközlési szolgáltatóval szemben az elektronikus adathoz való hozzáférés
végleges megakadályozására vagy a hozzáférés újbóli biztosítására vonatkozó
kötelezettség elmulasztása miatt százezer forinttól egymillió forintig terjedő
rendbírságot szabhat ki. A rendbírság ismételten is kiszabható. A rendbírságot kiszabó
határozattal szemben halasztó hatályú fellebbezésnek van helye.
XXVI. Fejezet
A kényszergyógykezelés végrehajtása
Általános rendelkezések
325. § (1) * A kényszergyógykezelés végrehajtására e törvény rendelkezéseit az e
fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, azzal, hogy a kényszergyógykezelt
házastársa, élettársa és törvényes képviselője jogaira a 11. § (9) bekezdésében
foglaltak az irányadók.
(2) E törvénynek a szabadságvesztésre ítélt jogait, jogai védelmét és érvényesítését
érintő rendelkezései a kényszergyógykezelt személyre (e fejezet alkalmazásában a
továbbiakban: beteg) is vonatkoznak, kivéve ha a szabályozás a kényszergyógykezelés
céljával és természetével összeegyeztethetetlen, vagy ha törvény másként
rendelkezik.
(3) A beteg gyógykezelésével összefüggő jogaira – e törvényben meghatározott
eltérésekkel – az egészségügyről szóló törvény általános rendelkezéseit, valamint a
pszichiátriai betegek jogaira vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(4) A kényszergyógykezelés során a beteget az orvostudomány mindenkori állása
szerinti szakszerű ellátásban kell részesíteni, hogy állapotának romlását
megakadályozzák és egészségét mielőbb a lehetséges mértékig helyreállítsák.
(5) A kényszergyógykezelés költségei az államot terhelik.
A végrehajtás helye és a befogadás
326. § (1) A kényszergyógykezelést az IMEI-ben kell végrehajtani.
(2) Ha a kényszergyógykezelés elrendelésekor a beteg szabadlábon van, a bíróság az
Országos Mentőszolgálat útján intézkedik a beteg IMEI-be történő beszállítása iránt. A
beteg ellenállása esetén a beszállításhoz a rendőrség közreműködése igénybe vehető.
(2a) * A befogadás során az IMEI a kényszergyógykezelt személyazonosságát
ellenőrzi.
(2b) * Ha a személyazonossággal kapcsolatban kétség merült fel, az érintett
személyazonosságának megállapítása érdekében az IMEI a székhelye szerint illetékes
rendőri szervet keresi meg.
(3) A befogadással egyidejűleg a beteget – egészségi állapotának megfelelően –
tájékoztatni kell jogairól és kötelezettségeiről.
(4) A kényszergyógykezelés végrehajtása alatt a beteg nem tarthat magánál olyan
tárgyakat,
a) amelynek birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti vagy jogszabályba ütközik,b) amely az IMEI rendjét és biztonságát, valamint ezek fenntartását és ellenőrzését,
saját vagy mások életét, testi épségét veszélyezteti.
A végrehajtás rendje
327. § (1) Az IMEI főigazgató főorvosa haladéktalanul előterjesztést tesz a bírósághoz a
kényszergyógykezelés megszüntetésére, ha ezt a beteg állapota indokolja.
(2) A kényszergyógykezelést a bíróság megszünteti, ha megállapítja, hogy
szükségessége már nem áll fenn.
(3) A kényszergyógykezelés végrehajtását nem lehet félbeszakítani.
328. § (1) A kényszergyógykezelés végrehajtása során biztosítani kell a beteg
a) őrzését és felügyeletét,
b) szakellátásához szükséges elhelyezését,
c) anyagi és egyéb egészségügyi ellátását,
d) jogi érdekeinek védelmét,
e) életvitelszerű benntartózkodásához az IMEI rendjével összhangban lévő feltételeket.
(2) A beteg megfelelő őrzésének és felügyeletének biztosításáról az IMEI főigazgató
főorvosa gondoskodik. A beteg őrzését más bv. intézet is elláthatja.
(3) Ha a beteg – az intézkedés elrendelésének alapjául szolgáló októl eltérő egyéb
egészségkárosodás vagy betegség miatt – egészségügyi ellátásra szorul, ellátását
elsősorban a büntetés-végrehajtási egészségügyi intézetben kell biztosítani.
(4) Ha a büntetés-végrehajtási egészségügyi intézet a beteg gyógykezeléséhez
szükséges feltételekkel nem rendelkezik, a szükséges szakellátást biztosító
gyógyintézetet kell igénybe venni. Az egészségügyi intézménybe kihelyezett beteg
őrzéséről vagy felügyeletéről az IMEI főigazgató főorvosa gondoskodik. Az őrzést és a
felügyeletet polgári ruhában vagy kórházi védőruházatban kell ellátni.
(5) * Ha a betegnek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan, teljes
körűen hiányzik, vagy belátási képessége tartósan vagy időszakonként visszatérően
nagymértékben csökkent és nem áll gondnokság alatt, az IMEI főigazgató főorvosa a
gyámhatóság útján kezdeményezi a gondokság alá helyezés iránti per megindítását.
Ha nincs olyan személy, aki a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá
helyezett, vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott beteg törvényes
képviseletét ellátná, vagy személye nem ismert, vagy e feladatának bármilyen okból
nem tud eleget tenni, az IMEI főigazgató főorvosa haladéktalanul megteszi azokat az
intézkedéseket, amelyek a beteg törvényes képviseletének biztosítása érdekében
szükségesek.
(6) * Az IMEI kórtermében a korábban öngyilkosságot megkísérlő, vagy a saját, illetve
mások testi épsége elleni cselekményt elkövető beteg megfigyelése érdekében – a
megfigyelés elrendelésével közvetlenül nem érintett betegek kíméletével – helyezhető
el elektronikus megfigyelési eszköz. Ha a beteggel szemben kényszerítő eszközt
alkalmaznak, olyan kórterembe kell elhelyezni, amelyben az állapota elektronikus
megfigyelési eszközzel nyomon követhető.
A kényszergyógykezelés felülvizsgálata
329. § * (1) A betegnek az IMEI-be történő befogadása napjától számított harmadik
hónap folyamán az IMEI főigazgató főorvosa a beteg állapotára vonatkozó részletes
kórrajzkivonatot megküldi a kényszergyógykezelés felülvizsgálatának lefolytatása
érdekében az illetékes büntetés-végrehajtási bírónak. Ezt az eljárást a
kényszergyógykezelés megszűnéséig vagy megszüntetéséig hathavonta meg kell
ismételni.
(2) Ha a kényszergyógykezelést előzetes kényszergyógykezelés előzte meg az IMEI
főigazgató főorvosa a 69/B. § (5) bekezdésében meghatározott időpont lejárta előtt –
ha ez szükséges haladéktalanul – megküldi a büntetés-végrehajtási bírónak a beteg
állapotára vonatkozó részletes kórrajz-kivonatot és az ügydöntő határozatot hozó
bíróság által megküldött elmeorvos-szakértői véleményt.
(3) A betegnek a bíróság előtti megjelenéséről – egészségi állapota alapján – az IMEI
főigazgató főorvosa dönt, akadály esetén haladéktalanul értesíti az eljáró büntetés-
végrehajtási bírót.(4) Ha a büntetés-végrehajtási bíró a kötelező felülvizsgálat során, vagy az IMEI
főigazgató főorvosának előterjesztése, vagy az arra jogosult indítványa alapján jogerős
határozatával a kényszergyógykezelést megszünteti, és a beteg előállítására sor
került, a 34/A. § szerint kiállított értesítőlapot a beteget kísérő felügyelőnek adja át, aki
a beteget visszakíséri az IMEI-be.
A beteg jogai és kötelezettségei
330. § (1) A beteg a higiéniai feltételeknek megfelelő egészséges elhelyezésre, az
egészségi állapotának megfelelő élelmezésre, egészségügyi ellátásra jogosult, a
gyógyszerellátás térítés nélkül illeti meg.
(2) * A beteg a bíróság ügydöntő határozata szerinti, az IMEI-ben történő kezelést
nem utasíthatja vissza. Az egészségügyi ellátás visszautasításának joga csak a kezelés
módozatai, az ennek során alkalmazni kívánt beavatkozások tekintetében illeti meg. A
beteg joga az ellátást végző orvos megválasztásához az IMEI keretei között
korlátozott. Önrendelkezéshez való jogára egyebekben az egészségügyről szóló
törvényben foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.
331. § (1) A beteg a saját ruháját viselheti.
(2) A beteg pénzletétjének jogszabályban meghatározott részét havonta saját
szükségleteire fordíthatja, az ezt meghaladó összegű felhasználást az IMEI főigazgató
főorvosa engedélyezheti. A beteg letétjéből az IMEI főigazgató főorvosa engedélyével
– a vagyoni ügyei vitelében korlátozottan cselekvőképes beteg gondnoka
hozzájárulásával – családjának vagy kapcsolattartójának pénzt küldhet.
(3) A beteg részére – kivéve, ha belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság
a választójogból kizárta – biztosítani kell, hogy a választójogát gyakorolhassa. A beteg
az IMEI-ben a választási eljárásra vonatkozó jogszabályok szerint jogosult szavazni, a
beteg személyazonosságát az IMEI nyilvántartása alapján kell megállapítani.
332. § (1) A beteg a hozzátartozóival, valamint az általa megjelölt és az IMEI által
engedélyezett személyekkel való kapcsolattartás során jogosult
a) levelezésre, amelynek során a kapott és a küldött levelek gyakorisága és terjedelme
nem korlátozott,
b) legalább hetenként látogató fogadására,
c) kétnaponként telefonkészülék használatára hívás céljából, továbbá hetenként
telefonhívás fogadására az intézet rendjére figyelemmel, alkalmanként legalább húsz
perc időtartamban,
d) legalább hetenként csomag küldésére és fogadására,
e) * havonta három alkalommal, alkalmanként hatvan perc időtartamban
telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartásra.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kapcsolattartásról az IMEI főigazgató főorvosa – az IMEI
biztonságára, valamint a beteg állapotára figyelemmel – dönt.
(3) A beteg állapotára tekintettel a látogatás későbbi időpontra halasztható, vagy
soron kívüli látogatás engedélyezhető.
(4) A látogatás a kapcsolattartó biztonsága érdekében és a betegnek küldött csomag
biztonsági szempontból ellenőrizhető. Az ellenőrzés lehetőségéről a beteget
tájékoztatni kell.
333. § Az elítélt vallásgyakorlását szabályozó rendelkezéseket a betegre azzal a
kiegészítéssel kell alkalmazni, hogy a beteg vallásos szertartáson való részvétele
akkor is korlátozható vagy megtiltható, ha jelenléte a saját vagy mások életére, testi
épségére vagy egészségére jelentős veszélyt jelent.
334. § * (1) Annak a betegnek, akinek gyógyulását, munkaképessége megtartását
vagy fejlesztését, illetve szakmai átképzését ez várhatóan előmozdítja, munkaterápiás
foglalkoztatást kell biztosítani. A betegek munkaterápiás foglalkoztatását az IMEI
elsősorban intézetfenntartási munka formájában biztosítja.
(2) A munkaterápiás foglalkoztatás módját és helyét az IMEI főigazgató főorvosa
állapítja meg, de annak időtartama nem haladhatja meg a napi hat és a heti harminc
órát, de el kell érnie a napi négy és a heti húsz órát.
(3) A munkaterápiás foglalkoztatáson részt vevő beteg rendszeres pénzbeli térítésre
jogosult, amelynek legkisebb összege napi hatórás foglalkoztatás esetén azalapmunkadíj egyharmada. A térítési díj összege az országos parancsnok által
normatív utasításban, évente meghatározott összeg.
(4) Az a beteg, aki a munkaterápiás foglalkoztatásban nem vehet részt, terápiás célból
munkával foglalkoztatható, amely nem haladhatja meg a napi négy órát és a heti húsz
órát. A beteget e tevékenységért havonként jutalomban kell részesíteni; esetenként
soron kívül is jutalmazható. A jutalom mértékét az IMEI főigazgató főorvosa állapítja
meg.
335. § (1) A beteg
a) köteles az IMEI rendjét megtartani,
b) munkához való jogát nem gyakorolhatja, kizárólag munkaterápiás foglalkozásban
vehet részt, de sem erre, sem egyéb munkavégzésre nem kötelezhető,
c) nem fenyíthető.
(2) A kényszergyógykezelés alatt álló nő és gyermeke együttes elhelyezése nem
engedélyezhető. Ha a gyermekével együtt elhelyezett elítélt nőnek a
kényszergyógykezelése válik szükségessé, az együttes elhelyezést meg kell szüntetni.
(3) A beteg az IMEI-nek okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felel, de a
főigazgató főorvos méltánylást érdemlő esetben eltekinthet a kártérítési igény
érvényesítésétől.
Kényszerítő eszközök alkalmazása
336. § (1) A beteggel szemben az egészségügyi jogszabályokban meghatározott okok
miatt és az ott meghatározott módokon van helye korlátozó intézkedések
alkalmazásának.
(2) A beteggel szemben a szabadságvesztés végrehajtása során alkalmazható
kényszerítő eszközök közül kizárólag korlátozott testi kényszer alkalmazható, és csak
abban az esetben, ha az IMEI-ből vagy a felügyelet mellett az intézeten kívüli
tartózkodása színhelyéről az engedély nélküli távozását másként nem lehet
megakadályozni. Korlátozott testi kényszernek minősül a megfogás és a lefogás.
Az IMEI elhagyása
337. § (1) A beteg az IMEI-t csak vizsgálata, szűrővizsgálata, gyógykezelése,
rehabilitációja érdekében, orvosilag indokolt esetben, felügyelettel hagyhatja el.
(2) * A beteg felügyelettel
a) meglátogathatja – orvos által igazoltan – súlyos beteg közeli hozzátartozóját,
b) részt vehet a közeli hozzátartozója temetésén, vagy ha a temetésen nem vett részt,
az azt követő harminc napon belül a közeli hozzátartozó temetési helyénél kegyeletét
leróhatja.
(3) Az IMEI (2) bekezdés szerinti okból történő elhagyását az IMEI főigazgató főorvosa
indokolt határozattal – a beteg állapotától függően – kivételesen megtagadhatja.
(4) A beteg, az egészségügyi és a biztonsági kockázatok gondos mérlegelésével, az
IMEI főigazgató főorvosának engedélyével részt vehet rehabilitációját,
személyiségének fejlődését biztosító programokon.
Adaptációs szabadság
338. § (1) Ha a kényszergyógykezelés megkezdésétől hat hónap eltelt, a beteg
gyógyulása érdekében, a jogszabályban meghatározottak szerint felállított adaptációs
bizottság javaslatára az IMEI főigazgató főorvosának engedélyével adaptációs
szabadságra bocsátható. Az engedély megadásáról a törvényes képviselőt értesíteni
kell.
(2) Az adaptációs szabadság tartama legfeljebb harminc nap, amely egy alkalommal
legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható. Adaptációs szabadság több alkalommal
is engedélyezhető.
(3) * Ha a kényszergyógykezelést megelőzően a beteggel szemben előzetes
kényszergyógykezelést foganatosítottak, az adaptációs szabadság feltételeként
megállapított határidőt az előzetes kényszergyógykezelés végrehajtásának
kezdőnapjától kell számítani.
(4) Az adaptációs szabadság a beteg gondozására alkalmas és azt írásban vállaló
személynél tölthető el. A beteg a gondozását vállaló személy kíséretében bocsátható
adaptációs szabadságra.(5) Az adaptációs szabadságon lévő beteg köteles az IMEI főigazgató főorvosa által
meghatározott időpontban vagy időközönként, külön rendelkezés hiányában a
szabadság megkezdésétől számítva kéthetenként orvosi ellenőrzésen megjelenni. Az
orvosi ellenőrzésen való megjelenés elmulasztása esetén az adaptációs szabadságot
az IMEI főigazgató főorvosa megszüntetheti.
(6) Ha az orvosi ellenőrzés során a beteg állapotának romlását állapítják meg, az orvos
vagy a beteg gondozását vállaló személy javaslatára haladéktalanul intézkedni kell –
az állami mentőszolgálat útján – a beteg visszaszállításáról.
(7) * Az (5) bekezdés szerinti kötelezettségről és elmulasztásának lehetséges
következményeiről a beteget – az állapotára, adottságaira figyelemmel és a számára
érthető módon – és a gondozását vállaló személyt írásban tájékoztatni kell.
Rendkívüli események
339. § (1) * A kényszergyógykezelés végrehajtása során bekövetkezett rendkívüli
eseményről haladéktalanul értesíteni kell a törvényességi felügyeletet ellátó
ügyészséget.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában rendkívüli eseménynek minősül minden olyan
esemény, amely az IMEI rendjét súlyosan sérti vagy veszélyezteti, így különösen az
intézet területén megvalósult bűncselekmény, a beteg engedély nélküli távozása,
öngyilkossági kísérlete, balesete vagy halála.
(3) * Ha a beteg az IMEI-ből engedély nélkül távozik, vagy az intézeten kívül
felügyelettel vagy adaptációs szabadságon való tartózkodása során ismeretlen helyre
távozik, az IMEI főigazgató főorvosa haladéktalanul kezdeményezi a büntetés-
végrehajtási bírónál elfogató parancs kiadását.
Előállítás
340. § * Ha bíróság vagy az ügyészség a beteg előállítása iránt intézkedik, az IMEI
főigazgató főorvosa a beteg egészségi állapota alapján dönt az előállításról. Ha a
beteg előállítása nem teljesíthető, az elrendelőt erről haladéktalanul értesíteni kell.
Elbocsátás az IMEI-ből
341. § (1) * A beteget azon a napon kell elbocsátani az IMEI-ből, amelyen a
kényszergyógykezelés megszüntetéséről a büntetés-végrehajtási bíró 34/A. §-a szerint
kiállított értesítőlapja az IMEI-be megérkezik.
(2) A súlyos beteg vagy önálló életvitelre képtelen beteg elbocsátása előtt kellő időben
értesíteni kell a törvényes képviselőt, a gondozásra vagy egyéb ellátására kötelezett
személyt, és gondoskodni kell az elbocsátott hazaszállításáról, vagy szükség esetén
kezdeményezni kell a megfelelő gyógyintézetben vagy a személyes gondoskodás
keretébe tartozó szakosított ellátást nyújtó intézményben történő elhelyezését. A
szükséges intézkedéseket az IMEI főigazgató főorvosa teszi meg.
XXVI/A. Fejezet *
A tárhelyszolgáltatás megszüntetésének végrehajtása *
342. § * (1) A tárhelyszolgáltatás megszüntetésének a teljesítésére az elektronikus
kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő
szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben meghatározott tárhelyszolgáltató
köteles. A tárhelyszolgáltatás megszüntetését az állami adó- és vámhatóság hajtja
végre.
(2) A tárhelyszolgáltatás megszüntetésének végrehajtására a 324. § (2) és (3)
bekezdésében foglaltakat is alkalmazni kell.
XXVII. Fejezet
A javítóintézeti nevelés végrehajtása
Általános rendelkezések
343. § (1) A javítóintézeti nevelés végrehajtása során a fiatalkorúval szemben emberi
méltósága tiszteletben tartásával, életkori szükségletei figyelembevételével kell bánni,
és a törvényben meghatározott korlátozások kivételével gondoskodni kell jogai
megkülönböztetés nélküli biztosításáról és védelméről.(2) A javítóintézeti nevelés végrehajtása alatt a törvényes képviselő gondozási és
nevelési joga szünetel, ez a jog a javítóintézet igazgatóját (a továbbiakban: igazgató)
illeti meg.
(3) A törvényes képviselőt és a szülőt tájékoztatni kell az őket érintő szabályokról,
különösen a levelezés, a csomagküldés, a telefonbeszélgetés, a látogatás rendjéről,
valamint a fiatalkorú eltávozásra, szabadságra menetelének lehetőségéről.
(4) * A törvényes képviselő, a szülő vagy a fiatalkorú gondozását ellátó nagykorú
személy a fiatalkorú nevelése, gondozása érdekében együttműködésre köteles a
javítóintézettel. Ennek keretében köteles tájékoztatni a javítóintézetet a fiatalkorú
esetleges egészségügyi problémájáról, korábbi gyógykezeléséről.
(5) A fiatalkorú neveléséhez és a társadalomba való beilleszkedésének elősegítéséhez
igénybe kell venni a gyámhatóságnak, a pártfogó felügyelőnek, az erre szakosodott
szociális, karitatív és öntevékeny szervezeteknek, valamint a fiatalkorú szülőjének,
gyámjának vagy más hozzátartozójának a közreműködését.
(6) E fejezet alkalmazásában fiatalkorú alatt érteni kell a tizennyolcadik életévét
betöltött, de huszonegyedik életévét meg nem haladott javítóintézeti neveltet is.
A javítóintézeti nevelés célja és felügyelete
344. § A javítóintézetben folyó nevelés célja a fiatalkorú társadalmi beilleszkedésének
elősegítése, ennek érdekében beilleszkedési zavarai enyhítése, pszichés állapota
rendezése, iskolázottsága, szakmai képzettsége fejlesztése, az alapvető erkölcsi
normák elfogadtatása, az egészséges életmódra való felkészítése.
345. § (1) A javítóintézeti nevelést a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős
miniszter felügyelete és közvetlen irányítása alatt álló javítóintézet hajtja végre. A
javítóintézet biztonságával összefüggésben a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter
– az érintett miniszter általános felügyeleti jogát nem érintve – szakfelügyeletet
gyakorol.
(2) * A javítóintézet biztonsági követelményeit a büntetés-végrehajtásért felelős
miniszter felügyelete alá tartozó, a fiatalkorú elítéltek szabadságvesztésének
végrehajtását biztosító bv. intézetek szakmai tapasztalatai felhasználásával, azokkal
együttműködve kell kialakítani.
A végrehajtás rendje
346. § (1) * A javítóintézeti nevelést a bíróság jogerős ügydöntő határozata alapján, e
törvény és a javítóintézetek rendtartásáról szóló jogszabályban meghatározott intézeti
rend szerint kell végrehajtani. A javítóintézet belső életének rendjét a házirend
tartalmazza, amit az igazgató állapít meg. A házirend jóváhagyása a gyermekek és az
ifjúság védelméért felelős miniszter hatáskörébe tartozik.
(2) A fiatalkorú gondozását és nevelését a gyermekek védelméről szóló törvény
rendelkezései és a javítóintézetek működése során irányadó szakmai szabályokban
meghatározott elvek szerint kell biztosítani.
(3) A nevelő egyéni nevelési tervet készít a fiatalkorú számára a befogadásakor
készített szakértői vizsgálatok megállapításai, családi kapcsolatairól beszerzett
tájékoztatás, a javítóintézetbe kerülése előtt készített pedagógiai, pszichológiai
vélemények, valamint a befogadást követően tapasztalt viselkedése és az egyéni
beszélgetések során szerzett információk figyelembevételével. Ha a fiatalkorúnak
egyéni pszichológiai gondozásra is szüksége van, a pszichológus egyéni gondozási
tervet készít.
(4) A javítóintézet rendjének fenntartása érdekében gondoskodni kell – az ébresztőtől a
takarodóig – a fiatalkorú folyamatos felügyeletéről, tevékenysége irányításáról,
valamint éjszakai nyugalma biztosítása érdekében a hálótermek rendszeres
ellenőrzéséről.
347. § * (1) A befogadás során a javítóintézet a fiatalkorú személyazonosságát
ellenőrzi.
(2) Ha a személyazonossággal kapcsolatban kétség merült fel, az érintett
személyazonosságának megállapítása érdekében a javítóintézet a székhelye szerint
illetékes rendőri szervet keresi meg.
(3) A javítóintézet a befogadáskora) * a fiatalkorú adatait a gyermekek védelméről szóló törvény rendelkezései szerinti
javítóintézeti informatikai rendszerben rögzíti és kezeli,
b) a fiatalkorúról arcképmást készít, ami a ki- és belépés ellenőrzése érdekében
kiállítandó javítóintézeti azonosító kártyán használható.
(4) A javítóintézeti azonosító kártya igazolja a fiatalkorú személyazonosságát.
(5) A fiatalkorú a javítóintézetben nem tarthat magánál olyan tárgyat,
a) amelynek birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti vagy jogszabályba ütközik,
b) amely a javítóintézet rendjét, biztonságát, valamint ezek fenntartását és
ellenőrzését, saját vagy mások életét, testi épségét és egészségét veszélyezteti,
c) amely alkalmas arra, hogy használatával a fiatalkorú – önállóan vagy másokkal
közösen – bűncselekményt kövessen el, vagy – amennyiben ellene büntetőeljárást
folytatnak – a büntetőeljárás eredményességét veszélyeztesse.
Elkülönítés
348. § (1) A javítóintézeti nevelés végrehajtása során el kell különíteni a fiúkat a
lányoktól.
(2) A fiatalkorúak életkoruk, továbbá egészségügyi és nevelési szempontok szerint
csoportosíthatók.
(3) A tizenhatodik életévüket be nem töltött és a tizenhatodik életévüket betöltött
javítóintézeti nevelteket a javítóintézetben külön lakóegységben kell elhelyezni, kivéve
ha a fiatalkorú érdekében az igazgató ettől eltérően rendelkezik.
A javítóintézeti nevelés kezdő napja és a tájékoztatás
349. § (1) A javítóintézeti nevelés a javítóintézetbe való befogadás első napjával
kezdődik.
(2) A fiatalkorút a befogadást követő nyolc napon belül tájékoztatni kell a javítóintézeti
nevelés kezdő napjáról és az elbocsátás várható időpontjáról.
Az elhelyezés és ellátás
350. § (1) A befogadott fiatalkorú elhelyezésére a javítóintézet befogadó csoportot
működtet, ahol a fiatalkorú a végleges csoportba helyezéséről szóló döntés
meghozataláig – legfeljebb azonban egy hónapig – tartózkodik.
(2) A fiatalkorú személyiségének, értelmi képességeinek, egészségi állapotának a
feltárása érdekében a javítóintézet – jogszabályban meghatározott működési rend
szerint – szakértői csoportot működtet, amelynek pszichológus, gyógypedagógus és
orvos tagja végzi el a befogadáskor a szükséges vizsgálatokat.
(3) A szakértői csoport a vizsgálat eredményei alapján javaslatot tesz a javítóintézet
igazgatójának a fiatalkorú végleges csoportba helyezésére és jelzi, ha a fiatalkorú
fogyatékossága miatt gyógypedagógiai nevelésre szorul, vagy személyiségzavara,
egészségi állapota miatt sajátos nevelést, oktatást, gyógyítást igényel.
(4) A végleges csoportba helyezésről az igazgató vagy e feladattal megbízott
helyettese dönt.
(5) A javítóintézet a fiatalkorú részére a gyermekek védelméről szóló törvény szerint
teljes körű ellátást biztosít és ellátja a fiatalkorú gondozását, nevelését és felügyeletét.
(6) A javítóintézeti nevelés végrehajtása során gondoskodni kell a fiatalkorú
oktatásáról, képzéséről, munkafoglalkoztatásáról, továbbá a művelődési, a sportolási
és megfelelő szabadidős tevékenység feltételeiről.
A fiatalkorúnak és gyermekének együttes elhelyezése
351. § (1) A fiatalkorú kérelmére gyermeke vele együtt helyezhető el a javítóintézetnek
erre a célra létrehozott részlegében, a kérelemről az igazgató dönt.
(2) Az együttes elhelyezés akkor engedélyezhető, ha
a) a fiatalkorú nyilatkozik arról, hogy vállalja gyermeke gondozását, és
b) a gyermek törvényes képviselője hozzájárul a gyermek javítóintézetben történő
elhelyezéséhez.
(3) A fiatalkorú és a gyermek együttesen nem helyezhető el, ha
a) a bíróság a szülői felügyeletet a fiatalkorú valamennyi gyermekével kapcsolatosan
megszüntette,
b) a fiatalkorú ellen a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt eljárás
indult, vagyc) a fiatalkorú egészségi állapota miatt a gyermek gondozását, nevelését nem tudja
ellátni. Ez utóbbi esetben, ha az anya a gyermekét szoptatja, a gyermek a javítóintézet
gyermekkörletén elhelyezhető.
(4) A gyermeke gondozását ellátó fiatalkorú számára olyan napirendet kell előírni,
amely lehetővé teszi a gyermeke gondozásával kapcsolatos feladatainak az ellátását.
Arra az időre, amíg a fiatalkorú iskolai oktatáson, szakképzésen vagy más fejlesztő
foglalkozáson vesz részt, a gyermeke felügyeletéről a javítóintézet gondoskodik.
(5) Az állapotos és a kisgyermekes fiatalkorúnak az egészségét védő és a gyermek
fejlődését szolgáló, e törvényben nem szabályozott jogai nem korlátozhatók. Ha a
szülésre a javítóintézeti nevelés végrehajtása alatt kerül sor, és az együttes
elhelyezést kizáró ok nem áll fenn, a gyermeket egyéves koráig az anyjával együtt kell
elhelyezni.
(6) * A gyermek felett szülői felügyeletet gyakorló vagy a gyermekkel
kapcsolattartásra jogosult másik szülő, a testvér és a gyermekkel kapcsolattartásra
jogosult nagyszülő, valamint a gyám részére heti egy alkalommal a kapcsolattartást és
a gyermek fejlődéséről a megfelelő tájékoztatást biztosítani kell.
351/A. § * (1) Ha fiatalkorú a vele együttesen elhelyezett gyermekét elhanyagolja,
bántalmazza vagy fejlődését egyéb módon veszélyezteti, a javítóintézet igazgatója
határozattal dönt a fiatalkorú és gyermeke együttes elhelyezésének megszüntetéséről,
és erről haladéktalanul értesíti a gyámhatóságot.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a javítóintézet intézkedik a
gyermeknek fiatalkorútól való elkülönítése iránt, és a gyámhatóság intézkedéséig
biztosítja a gyermek teljes körű ellátását az együttes elhelyezést biztosító részlegen.
A fiatalkorú alapvető jogai és kötelezettségei
352. § * A javítóintézeti nevelés végrehajtása alatt a fiatalkorú az Alaptörvényben
meghatározott alapvető jogait és a jogszabályok által biztosított egyéb jogosultságait
a javítóintézeti nevelés végrehajtása során is gyakorolhatja, és kötelességeit a
javítóintézeti nevelés során is köteles teljesíteni, kivéve, ha azok szüneteléséről vagy
korlátozásáról az ügydöntő határozat vagy törvény rendelkezik.
A fiatalkorú jogainak szünetelése
353. § A javítóintézeti nevelés végrehajtása alatt szünetel a fiatalkorú
a) a szabad mozgáshoz való joga,
b) a tartózkodási hely szabad megváltoztatásához való joga,
c) a békés gyülekezéshez való joga,
d) a sztrájkhoz való joga,
e) * elektronikus ügyintézéshez való joga.
A fiatalkorú jogainak korlátozása
354. § A javítóintézeti nevelés végrehajtása alatt a fiatalkorú
a) munkához való joga, vagy a foglalkozás szabad megválasztásához való joga,
b) művelődéshez való joga és tanszabadsága,
c) önrendelkezéshez való joga, és a szabad orvos és egészségügyi szolgáltató
megválasztásához való joga,
d) kegyeleti joga,
e) – ha nagykorúságot szerzett – szülői felügyeleti joga,
f) egyesülési joga,
g) tulajdonhoz való joga,
h) vállalkozáshoz való joga,
i) pihenéshez, szabadidőhöz és rendszeres fizetett szabadsághoz való joga,
j) lelkiismereti és vallási szabadsága,
k) magántitokhoz való joga,
l) általános cselekvési szabadsága a szünetelő jogokra való tekintettel
törvényben meghatározott korlátozásoknak megfelelően gyakorolható.
A fiatalkorú jogainak biztosítása
355. § (1) A javítóintézeti nevelés végrehajtása alatt a fiatalkorú e törvény szerint
jogosult
a) személyi biztonságának és a tulajdonhoz fűződő jogainak a védelmére,b) életkori szükségleteihez igazodó ellátásra, gondozásra és felügyeletre,
c) megfelelő ruházat biztosítására,
d) kapcsolattartásra hozzátartozóival, valamint harmadik személyekkel és
szervezetekkel,
e) * lelkiismereti vagy vallási meggyőződésének szabad megválasztására, annak
kinyilvánítására és gyakorlására; a hitéleti szolgálatot ellátó egyházi személy és a
vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja részéről lelki
gondozására,
f) munkavégzése után – annak mennyiségének és minőségének – megfelelő, a
javítóintézeti rendtartásban meghatározott díjazásra,
g) az intézetbe való befogadásakor a jogainak és a kötelességeinek megismerésére,
h) külön törvényben meghatározott egészségügyi és mentálhigiénés ellátásra,
i) megfelelő sport- és kulturális, vagy egyéb szabadidős-foglalkozás biztosítására. *
(2) A fiatalkorúak részére – személyiségük fejlesztése érdekében – egyéni és csoportos
foglalkozásokat, valamint különféle – intézeten belüli, vagy intézeten kívüli –
programokat kell szervezni vagy biztosítani.
(3) A fiatalkorú szűrt tartalmú internet-szolgáltatás használatára hetente egy
alkalommal harminc perc időtartamban jogosult.
(4) A javítóintézeti nevelés végrehajtása során a fiatalkorú személyiségi jogainak
védelmét a végrehajtásban közreműködő, vagy azt segítő szerveknek és
személyeknek is biztosítaniuk kell.
(5) * A fiatalkorú az ellene folyamatban lévő büntetőeljárással kapcsolatosan jogosult
a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság által elektronikus eszközön átadott
ügyiratokba vagy kiadott másolatba, valamint az ellene folyamatban volt
büntetőeljárásban keletkezett ügyiratokról elektronikus eszközön kiadott másolatba a
javítóintézet által biztosított számítástechnikai eszköz igénybevételével betekinteni. Az
ügyiratokba való betekintést – kellő időben előterjesztett kérelemre – a védővel, illetve
a törvényes képviselővel való személyes kapcsolattartás során is biztosítani kell.
A fiatalkorú kötelezettségei
356. § (1) A javítóintézeti nevelés végrehajtása során a fiatalkorú köteles – különösen –
a) az intézkedés végrehajtásának rendjét, az intézet házirendjét, biztonsági és
higiéniai követelményeit megtartani,
b) javítóintézetben az igazgató által kijelölt csoportban nevelkedni,
c) a javítóintézet elhagyásához engedélyt kérni,
d) tanulmányait a köznevelésről szóló törvényben meghatározott életkorig, vagy a
köznevelésről szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetében azt
követően is folytatni,
e) alávetni magát a szükséges orvosi vizsgálatnak és gyógykezelésnek, az invazív
eljárásra az egészségügyi jogszabályokat kell alkalmazni,
f) a gondozása és az eredményes nevelése érdekében a javítóintézet dolgozóival
együttműködni,
g) a katasztrófahelyzet elhárításához szükséges tevékenységben közreműködni,
h) az általa okozott kárt a polgári jog szabályai szerint megtéríteni.
(2) A fiatalkorú a nevelés keretében – a házirendben foglaltak szerint – köteles
közreműködni a háló és az egyéb közös helyiségek takarításában, környezete rendben
tartásában. Ezt a tevékenységet a fiatalkorú díjazás nélkül végzi a 135. § szerinti
időtartamban.
A fiatalkorú kapcsolattartása
357. § (1) Kapcsolattartásra jogosult a fiatalkorú a hozzátartozójával, szülői felügyeleti
jogát gyakorló szülőjével, más törvényes képviselőjével, ha a kapcsolattartást kizáró
ok nem merült fel.
(2) A javítóintézet szorgalmazza, hogy a fiatalkorú kapcsolattartásra jogosult
hozzátartozóival megfelelő kapcsolatot tartson, azokat fejlessze, egyben elősegíti,
hogy a nevelésbe vett kapcsolata ne szakadjon meg a gondozást korábban ellátó
gyermekotthonnal vagy nevelőszülővel.
(3) Ellenőrzés nélkül kapcsolattartásra jogosult a fiatalkorúa) a védővel,
b) hazája Magyarországon akkreditált diplomáciai képviselőjével, konzuli
tisztségviselőjével, ennek hiányában az érdekei képviseletét ellátó állam
képviselőjével,
c) nevelésbe vétele esetén a gyermekvédelmi gyámmal,
d) a pártfogó felügyelővel,
e) jogszabályok által az alapvető jogok védelmére feljogosított szervezet tagjával, a
nemzeti megelőző mechanizmus feladatainak teljesítésére felhatalmazott
munkatársával,
f) * vallásgyakorlás céljából a hitéleti szolgálatot ellátó egyházi személlyel és a vallási
egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjával.
(4) * A javítóintézettel kötött megállapodás alapján az egyházi jogi személy vagy a
vallási egyesület által megbízott más személy, jogvédő vagy karitatív tevékenységet
folytató civil szervezet tagja, képviselője vagy ilyen szervezet megbízásából eljáró
személy is ellenőrzés nélkül tarthat kapcsolatot a fiatalkorúval.
(5) A javítóintézeti nevelés végrehajtása során a fiatalkorú kérelmére az igazgató az
(1), (3) és (4) bekezdésben meghatározottakon túl más személy számára is
engedélyezheti a kapcsolattartást.
(6) A fiatalkorúnak a hozzátartozóján kívüli más személlyel való kapcsolattartása a
fiatalkorú fejlődése, nevelése érdekében korlátozható, amiről az igazgató dönt.
(7) A javítóintézet a kapcsolattartásra jogosult személyeket a fiatalkorúak
nyilvántartásában rögzíteni kell.
(8) A fiatalkorú kapcsolattartásának formái:
a) levelezés,
b) csomagküldés, *
c) telefonbeszélgetés, *
d) látogatás, *
e) kimenő, *
f) eltávozás, *
g) szabadság, *
h) családi konzultáció. *
(9) A kapcsolattartásra az intézet rendje szerint, látogatásra a javítóintézettel előre
egyeztetett időpontban kerülhet sor. A fiatalkorú részére biztosított egyes
kapcsolattartási formák gyakoriságának számításakor a hivatalos kapcsolattartókkal
történő kapcsolattartást figyelmen kívül kell hagyni.
Levelezés
358. § (1) A levelezés korlátlan gyakorisággal és terjedelemben történhet. A fiatalkorú
által írt, vagy a részére érkezett levelet legkésőbb két napon belül továbbítani vagy
kézbesíteni kell.
(2) A levelezés biztonsági szempontból, tartalmilag – szúrópróbaszerűen –
ellenőrizhető. Az ellenőrzés célja annak megakadályozása, hogy a fiatalkorú a
biztonságát vagy az intézmény biztonságos működését sértő vagy veszélyeztető
eszközhöz, információhoz jusson, vagy ilyen információt továbbítson. Az ellenőrzés
lehetőségéről a fiatalkorút tájékoztatni kell.
(3) Ha az ellenőrzés során a biztonságot sértő tárgyat vagy információt találnak, a
levél nem továbbítható vagy kézbesíthető. A levél továbbításának vagy
kézbesítésének a megtagadását a fiatalkorúval közölni kell.
(4) A fiatalkorúnak a hatóságokkal, nemzetközi szervezetekkel, az alapvető jogok
biztosával, valamint a védővel való levelezése tartalmilag nem ellenőrizhető. Ha
alapos indok merül fel arra, hogy a fiatalkorú részére érkező, vagy az általa küldött
levél nem a címzésben megjelölt hatóságtól, nemzetközi szervezettől, az alapvető
jogok biztosától vagy a védőtől származik, vagy nem ezeknek szól, azt a fiatalkorú
jelenlétében – jegyzőkönyv egyidejű felvétele mellett – kell felbontani. Az ellenőrzés
csak a feladó, illetve a címzett azonosítására szolgálhat.(5) A levelezés ellenőrzése szempontjából nemzetközi szervezetnek az a szervezet
minősül, amelynek tevékenysége az emberi jogok érvényesülésének vizsgálatára –
nemzetközi szerződés alapján – kiterjed.
Telefonbeszélgetés
359. § (1) A fiatalkorú telefonkészülék használatára hetente két alkalommal legalább
tíz perc időtartamban jogosult. A fiatalkorú a javítóintézet által kijelölt
telefonkészüléket használhatja.
(2) A telefonbeszélgetés ellenőrizhető vagy biztonsági okból félbeszakítható. Az
ellenőrzés vagy a félbeszakítás lehetőségéről a fiatalkorút tájékoztatni kell.
Csomagküldés
360. § A fiatalkorú részére küldött csomagot a fiatalkorú a csoportnevelő jelenlétében
bontja fel, aki ellenőrzi, hogy a csomag nem tartalmaz-e az intézet rendjét, a fiatalkorú
vagy társai egészségét, biztonságát veszélyeztető tárgyat.
Látogatás
361. § (1) A kapcsolattartók általi látogatást a fiatalkorú részére kéthetente egy
alkalommal kell engedélyezni, legalább harminc perc és legfeljebb két óra
időtartamban.
(2) A látogatást az intézet erre kijelölt helyiségében kell lebonyolítani. A fiatalkorút egy
időben négy személy látogathatja.
(3) A látogatók élelmiszeren kívül egyéb tárgyat csak engedéllyel adhatnak át a
fiatalkorúnak.
(4) A látogatás félbeszakítható, ha a fiatalkorú vagy látogatója a látogatás rendjét
megsérti, és a szabálysértő viselkedéssel figyelmeztetés ellenére sem hagy fel. A
látogatást félbe kell szakítani, ha a fiatalkorú vagy látogatója magatartása az intézet
biztonságát közvetlenül sérti, vagy veszélyezteti.
(5) Az igazgató indokolt esetben rendkívüli látogatást is engedélyezhet.
(6) * Jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség, civil szervezet vagy karitatív
szervezet képviselője részéről a fiatalkorú hetente egyszer jogosult látogató
fogadására.
A kimenő
362. § (1) Kimenő hetente egyszer, legalább két óra és legfeljebb tizenkét óra
időtartamban engedélyezhető, ha a fiatalkorú legalább egy hónapja a javítóintézetben
tartózkodik.
(2) A kimenő időtartama a javítóintézeti nevelés tartamába beszámít.
Az eltávozás
363. § (1) Eltávozás kéthetente, egy évben összesen harminc nap terjedelemben,
alkalmanként legalább két napra, de legfeljebb öt napra engedélyezhető, amelybe az
utazás időtartama is beszámít. Az első eltávozásra a befogadást követő két hónap
elteltével kerülhet sor.
(2) Az eltávozás időtartama a javítóintézeti nevelés tartamába beszámít.
Szabadság
364. § (1) Szabadság – a tanítási év rendjéhez igazodóan – évente összesen két
alkalommal, az iskolai téli szünet idején legfeljebb tíz napra, az iskolai nyári szünet
alatt legfeljebb huszonegy nap időtartamban engedélyezhető, feltéve hogy a fiatalkorú
legalább két hónapja a javítóintézetben tartózkodik. Kivételesen, legfeljebb egy hétre,
az a fiatalkorú is hazaengedhető, aki egy hónapja tartózkodik az intézetben.
(2) A szabadság engedélyezése előtt be kell szerezni a fiatalkorút a szabadság alatt
fogadó szülő, gyám vagy más hozzátartozó nyilatkozatát arról, hogy a fiatalkorú
lakhatását, ellátását, felügyeletét ez idő alatt biztosítja, továbbá vállalja az utazás
költségeit, és gondoskodik a fiatalkorú visszatéréséről az intézetbe.
(3) Az utazás költségei a fiatalkorú kérelmére zsebpénzéből vagy letéti pénzéből is
biztosíthatók. Ha az utazás költségei sem az előző módon, sem a fogadó szülő, gyám
vagy más hozzátartozó által nem biztosítottak, azokat a javítóintézet megelőlegezheti.
(4) A szabadságon töltött idő a javítóintézeti nevelés tartamába beszámít.
Családi konzultáció és családterápiás foglalkozás365. § (1) A fiatalkorú vagy a törvényes képviselő kérelmére, az igazgató
engedélyével, háromhavonta családi konzultáción vehet részt, amely a
javítóintézetben megvalósuló kötetlen kapcsolattartási forma. A családi konzultáción a
szülő, valamint az vehet részt, aki a Polgári Törvénykönyv alapján a fiatalkorúval
kapcsolattartásra jogosult, kivéve ha a bíróság, vagy a gyámhatóság a
kapcsolattartási jogot korlátozta vagy megvonta.
(2) A fiatalkorú vagy a törvényes képviselő kérelmére, az igazgató engedélyével
családterápiás foglalkozáson vehet részt. A családterápiás foglalkozáson nem vehet
részt a szülő, ha kapcsolattartásra nem jogosult. A családterápiás foglalkozások
számát a terápiás szükségletek határozzák meg.
(3) A fiatalkorú családterápiás foglalkozáson való részvétele kivételesen a
javítóintézeten kívül is engedélyezhető.
(4) A családi konzultáció és a családterápiás foglalkozás nem minősül
látogatófogadásnak, továbbá az a fiatalkorúak között is engedélyezhető.
Rendkívüli eltávozás
366. § (1) A hozzátartozó igazolt súlyos betegsége vagy halála esetén az igazgató – a
363. § szerinti eltávozáson kívül – öt nap rendkívüli eltávozást engedélyezhet, amelybe
az utazás ideje is beszámít.
(2) A rendkívüli eltávozás időtartama a javítóintézeti nevelés tartamába beszámít.
(3) A letéti pénzzel nem rendelkező fiatalkorú részére az utazás költségeit a
javítóintézet biztosítja.
A javítóintézetből engedéllyel történő távollétre vonatkozó szabályok
367. § (1) A fiatalkorú kérelmére az igazgató engedélyezheti, hogy a fiatalkorú az
intézeten kívül vehessen részt istentiszteleten.
(2) A fiatalkorú és törvényes képviselője közös kérelmére, valamint a köznevelési vagy
szakképzési intézménynek a fiatalkorú felvételére kötelezettséget vállaló nyilatkozata
alapján az igazgató engedélyezheti, hogy a fiatalkorú a javítóintézeten kívül folytassa
a tanulmányait.
(3) Ha a javítóintézetben a szükséges orvosi ellátás nem biztosítható, a fiatalkorú
gyógyulása érdekében, szakorvosi vizsgálat és javaslat alapján az igazgató
engedélyezheti, hogy a fiatalkorú tartósan a javítóintézeten kívül töltse azt az időt,
amely a gyógyulásához szükséges.
(4) * Ha a fiatalkorúval szemben kábítószer birtoklása miatt megindult büntetőügyben
feltételes ügyészi felfüggesztést rendeltek el és más ügyben javítóintézeti nevelést
tölt, az igazgató gondoskodik arról, hogy – ha a javítóintézetben ennek feltételei nem
biztosítottak – a fiatalkorú a javítóintézeten kívül kábítószer-függőséget gyógyító
kezelésen vegyen részt, vagy kábítószer-használatot kezelő más ellátásban vagy
megelőző-felvilágosító szolgáltatásban részesüljön. E feladatok ellátása során a
javítóintézet a pártfogó felügyelővel együttműködik.
Kényszerítő eszköz alkalmazása
368. § (1) Kényszerítő eszköz a fiatalkorúval szemben akkor alkalmazható, ha
a) a javítóintézet rendjét, biztonságát sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít,
b) bármely személy életét, testi épségét, személyes szabadságát sérti vagy
veszélyezteti,
c) szökés vagy bűncselekmény megakadályozása érdekében szükséges.
(2) A kényszerítő eszköz alkalmazására az érintettet – ha az eset körülményei lehetővé
teszik – előzetesen figyelmeztetni kell.
(3) A fiatalkorúval szemben kényszerítő eszközként testi kényszer alkalmazható az (1)
bekezdésben meghatározott esetekben az intézkedéssel szembeni ellenállás
megtörésére. Testi kényszerként megfogás, lefogás, ellökés, elvezetés, önvédelmi
fogás alkalmazható.
(4) * Testi kényszer az igazgató vagy távollétében az ügyeletes vezető, ezek
távollétében a biztonsági szolgálat vezetője rendelkezése alapján alkalmazható. Testi
kényszert a fiatalkorúval szemben az ehhez szükséges kiegészítő képzésben részesült
vagy megfelelő szakirányú képesítéssel, képzettséggel rendelkező javítóintézeti
rendész alkalmazhat.(5) Kényszerítő eszköz nem alkalmazható a magatehetetlen személlyel szemben. A
tizennegyedik életévét be nem töltött fiatalkorúval szemben kizárólag korlátozott testi
kényszer alkalmazható. Korlátozott testi kényszernek minősül a lefogás, megfogás.
(6) Nincs helye kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés
megtört vagy az intézkedés eredményessége e nélkül is biztosítható.
(7) A kényszerítő eszköz alkalmazását az igazgatónak haladéktalanul jelenteni kell. A
kényszerítő eszköz alkalmazásának a jogszerűségét az igazgató köteles megvizsgálni.
(8) * A jogszerűtlennek minősített kényszerítő eszköz használatáról a büntetés-
végrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó ügyészséget nyolc napon belül, ha a
kényszerítő eszköz használata testi sérülést vagy halált okozott, haladéktalanul
értesíteni kell.
Biztonsági intézkedések
369. § (1) A fiatalkorúval szemben biztonsági intézkedésként
a) biztonsági ellenőrzés, vizsgálat és szemle, személyes használati tárgyainak és
ruházatának átvizsgálása, csomag átvizsgálása, valamint elektronikus megfigyelési
eszköz alkalmazható,
b) biztonsági elkülönítése rendelhető el.
(2) * A biztonsági elkülönítést a fiatalkorú felügyeletét ellátó dolgozó
kezdeményezésére, az igazgató vagy távollétében az ügyeletes vezető írásban
rendelheti el. Az elrendelésről értesíteni kell a büntetés-végrehajtás törvényességi
felügyeletét ellátó ügyészséget.
(3) A biztonsági elkülönítés elrendelésével egyidejűleg intézkedni kell a fiatalkorú
haladéktalan orvosi vizsgálatáról. A biztonsági elkülönítés az orvos által szükségesnek
tartott ideig, de legfeljebb huszonnégy óráig tarthat. Ha a fiatalkorú magatartása ezt
követően sem rendeződik, a pszichiátriai kezelését a pszichiáter szakorvos
rendelkezése szerint a biztonsági elkülönítőben vagy az intézet egészségügyi
részlegén vagy fekvőbeteg-ellátó intézményben folytatni kell.
(4) A pszichiátriai kezelés a biztonsági elkülönítőben legfeljebb negyvennyolc óráig
tarthat.
(5) A biztonsági elkülönítőt úgy kell kialakítani, hogy a biztonsági elhelyezés ideje alatt
a fiatalkorú ne tehessen kárt magában.
(6) A javítóintézet rendje megtartásának és a házirend betartásának ellenőrzése
végett a fiatalkorú orvosi vizsgálat alá vonható, azzal hogy testüreg vizsgálatára csak
egészségügyi okból kerülhet sor, és azt csak orvos végezheti.
Rendkívüli esemény
370. § (1) * A javítóintézeti nevelés végrehajtása során bekövetkezett rendkívüli
eseményről haladéktalanul értesíteni kell a büntetés-végrehajtás törvényességi
felügyeletét ellátó ügyészséget és a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős
minisztert.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában rendkívüli eseménynek minősül minden olyan
esemény, amely a javítóintézet rendjét súlyosan sérti vagy veszélyezteti, így
különösen a fiatalkorú szökése, az intézet területén elkövetett bűncselekmény, a
fiatalkorú biztonsági elkülönítése, öngyilkossági kísérlete, balesete, halála.
A javítóintézeti nevelés félbeszakítása
371. § (1) A javítóintézeti nevelést fontos okból – a fiatalkorú személyi vagy családi
körülményei, egészségi állapota miatt – egy évben tíz naptól három hónapig terjedő
időtartamra az igazgató félbeszakíthatja. A félbeszakítás engedélyezéséről vagy a
kérelem elutasításáról határozatot kell hozni.
(2) Ha a fiatalkorú egészségi állapota indokolja, az (1) bekezdés szerinti félbeszakítás
időtartamát a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter legfeljebb – a
félbeszakítás (1) bekezdés szerinti engedélyezésétől számított – egy évig
meghosszabbíthatja. A félbeszakításról való döntés érdekében a javítóintézet
előterjesztést tesz, amelynek részét képezi a javítóintézet orvosának a fiatalkorú
egészségi állapotára vonatkozó véleménye.
(3) A félbeszakítás tartama a javítóintézeti nevelésbe nem számít be.
A fiatalkorú előállítása, kihallgatása, kiadása372. § (1) * Büntetőügyben – ideértve a közvetítői eljárást is – történő idézés alapján a
fiatalkorút a javítóintézet a megjelölt helyre és időre előállítja. Értesítésre a fiatalkorút
akkor kell előállítani, ha megjelenését ő, védője vagy törvényes képviselője kéri.
(2) * A fiatalkorút a javítóintézetben az ügyészség, a nyomozó hatóság vagy hatósági
ügyben eljáró más szerv – az igazgatóval egyeztetett időpontban – kihallgathatja. A
kihallgatáson történő részvétel céljából megjelenő törvényes képviselőnek, állama
konzuli tisztviselőjének, valamint a védőnek a javítóintézetbe történő belépését
engedélyezni kell.
(3) * A fiatalkorú – eljárási cselekmények lefolytatása, valamint a Bnytv.-ben
meghatározott bűnügyi nyilvántartási adat mintavétele céljából – a nyomozó hatóság
részére kiadható.
(4) * A fiatalkorú kiadására a 114. § (3), (5) és (6) bekezdésének rendelkezéseit kell
alkalmazni azzal, hogy az eljárási cselekmények lefolytatását követően a fiatalkorút
haladéktalanul vissza kell kísérni a javítóintézetbe.
(4a) * Ha a fiatalkorú ellen újabb büntetőeljárás van folyamatban – kivételesen – a
bíróság határozattal, legfeljebb harminc napra elrendelheti rendőrségi fogdán vagy bv.
intézetben történő elhelyezését.
(5) * A bíróságnak a letartóztatásról a tárgyalás előkészítése során hozott
határozatáig a fiatalkorú – huszonnégy órát meg nem haladó tartamban – az
ügyészség rendelkezése alapján is elhelyezhető rendőrségi fogdában. Erről az
ügyészség a bíróságot értesíti.
(6) * A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az ügyiratok teljes terjedelmében
való megismerését a Be. 100. §-a és a 352. §-a alapján az ügyiratok megküldésével a
javítóintézetben is lehetővé teheti, vagy a bíróság és az ügyészség ennek érdekében a
terhelt előállítását rendelheti el. A nyomozó hatóság részéről kért előállítás az
ügyészség hozzájárulásával történhet. Az ügyiratok javítóintézetben történő
megismerésére felügyelet mellett kerülhet sor.
A fiatalkorú jutalmazása
373. § (1) A fiatalkorú magatartásáért, vagy a tanulásban, a munkában elért
eredményeiért, továbbá rendkívüli helyzetben tanúsított helytállásáért jutalomban
részesíthető.
(2) A jutalmazás formái:
a) nevelői dicséret,
b) igazgatói dicséret,
c) tárgyjutalom,
d) korábban kiszabott fegyelmi büntetés elengedése vagy enyhítése,
e) egyéni vagy csoportos kulturális vagy sportrendezvényen való részvétel
engedélyezése,
f) kimenő engedélyezése,
g) eltávozás engedélyezése,
h) szabadság engedélyezése.
(3) * A jutalom kimenő havonta egyszer legfeljebb tizenkét óra időtartamban, a
jutalom eltávozás évente két alkalommal legfeljebb öt napra, a jutalom szabadság
évente egy alkalommal legfeljebb tíz napra adható. A jutalom kimenő, eltávozás és
szabadság a kapcsolattartásként engedélyezett kimenő, eltávozás és szabadság
tartamán felül adható, és az a javítóintézeti nevelés tartamába beszámít.
(4) A (2) bekezdés b)–h) pontjában megjelölt jutalmazási forma alkalmazására az
igazgató jogosult.
A fiatalkorú fegyelmi büntetése
374. § (1) Fegyelmi vétséget követ el a fiatalkorú, ha a kötelességét neki felróható
módon megszegi, vagy vét a javítóintézeti rendtartás vagy a javítóintézet házirendje
ellen, továbbá ha a javítóintézetből megszökik.
(2) A fegyelmi vétséget elkövető fiatalkorúval szemben a kiszabható fegyelmi
büntetések:
a) nevelői figyelmeztetés,
b) az igazgatói megrovás,c) az egyes társas szórakozástól, programtól vagy rendezvénytől eltiltás, amely
legfeljebb egy hónapra vonatkozhat,
d) a kimenő megvonása, amely legfeljebb két hónapra vonatkozhat,
e) az eltávozás megvonása, amely legfeljebb három hónapra vonatkozhat,
f) a soron következő szabadságból való kizárás,
g) zárt jellegű javítóintézeti részlegben való elhelyezés.
(3) * A (2) bekezdés b)–f) pontjában írt fegyelmi büntetések együttesen is
alkalmazhatók.
(4) A (2) bekezdés g) pontja szerinti fegyelmi büntetést határozatban kell elrendelni.
A fegyelmi eljárás szabályai
375. § (1) * A fegyelmi vétséget elkövető fiatalkorú felelősségét fegyelmi eljárás
keretében kell vizsgálni. Az eljárást a fegyelmi vétség elkövetésétől vagy ismertté
válásától, szökés és a rendőrségi fogdán elkövetett fegyelmi vétség esetén a
fiatalkorúnak a javítóintézetbe történő visszakerülésétől számított három napon belül
meg kell indítani, és öt napon belül be kell fejezni.
(2) A fegyelmi eljárást háromtagú fegyelmi bizottság folytatja le. A fegyelmi eljárásban
a fegyelmi eljárás alá vont fiatalkorút meg kell hallgatni. A fegyelmi eljárás részletes
szabályait külön jogszabály állapítja meg.
(3) A fegyelmi büntetésnek igazodnia kell a vétség súlyához, a fiatalkorú
személyiségéhez, életkorához, tekintetbe kell venni továbbá a korábbi fegyelmi
vétségek számát és súlyát, és hogy a fiatalkorú tanúsít-e őszinte megbánást.
(4) A fegyelmi büntetés nem lehet megszégyenítő, megalázó. Kollektív büntetés nem
alkalmazható; ha a fegyelmi vétséget csoportosan követték el, az abban részt vevők
csak egyénileg büntethetők.
376. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója az eljárást, vagy a fegyelmi büntetés
végrehajtását felfüggesztheti, amennyiben a fegyelmi vétséget elkövető fiatalkorú
közvetítői eljárásban vesz részt.
(2) Közvetítői eljárásra a fiatalkorú által másik fiatalkorú sérelmére elkövetett fegyelmi
vétség esetén van lehetőség, a közvetítői eljárást a javítóintézet erre kiképzett tagja
folytathatja le.
(3) A közvetítői eljárás csak a fegyelmi vétség sértettje és az elkövető önkéntes
hozzájárulásával folytatható le. Az eljárásban a felek egyenrangúak, az eljárás során
bármikor visszavonhatják a részvételre vonatkozó hozzájárulásukat és minden
egyezségre önként kell jutniuk.
(4) A közvetítői eljárásban arra kell törekedni, hogy a fegyelmi vétség sértettje és az
elkövető között – az elkövető tevékeny megbánását megalapozó – megállapodás jöjjön
létre. A megállapodás nem lehet megszégyenítő, megalázó, jogszabályba ütköző vagy
ésszerűtlen.
(5) A fegyelmi eljárást, vagy a fegyelmi büntetés végrehajtását folytatni kell, ha
a) a hozzájárulását akár a fegyelmi vétség sértettje, akár az elkövető visszavonja,
b) nem jön létre megállapodás,
c) az elkövető nem teljesíti a megállapodásban foglaltakat.
A javítóintézetből történő engedély nélküli eltávozás
377. § (1) A fiatalkorúnak a javítóintézetből, vagy engedélyezett távolléte alatt a
kijelölt tartózkodási helyéről való engedély nélküli eltávozása, továbbá az
engedélyezett távollét lejártával a javítóintézetbe való vissza nem térése – e fejezet
alkalmazásában – szökésnek minősül. A szökés fegyelmi vétség.
(2) * Szökés esetén a javítóintézet jelentést készít, és az igazgató a jelentés
megküldésével haladéktalanul előterjesztést tesz a büntetés-végrehajtási bírónak a
fiatalkorúval szemben elfogatóparancs kibocsátására.
(3) * A jelentés tartalmazza a fiatalkorú természetes személyazonosító adatait, az
ügydöntő határozatot hozó bíróság megnevezését és határozatának számát, keltét, a
fiatalkorú személyleírását, vélt feltalálási helyét és a szökés körülményeit. A
jelentéshez mellékelni kell a fiatalkorú fényképét.(4) * A fiatalkorúnak a javítóintézetbe való önkéntes visszatéréséről – az
elfogatóparancs visszavonása végett – a büntetés-végrehajtási bírót haladéktalanul,
de legfeljebb huszonnégy órán belül értesíteni kell.
(5) A megszökött fiatalkorúval szemben fegyelmi eljárást kell indítani. A fegyelmi
vétséget megállapító határozatot a fiatalkorú törvényes képviselője részére
kézbesíteni kell.
(6) A szökésben töltött idő a javítóintézeti nevelés idejébe nem számít be.
(7) Szökés esetén a fiatalkorúnak a javítóintézetbe visszakerülésétől számított két
hónapig nem engedélyezhető kimenő, eltávozás vagy szabadság.
Zárt jellegű javítóintézeti részleg
378. § (1) Ha a fegyelmi eljárás során megállapítást nyer, hogy a fiatalkorú az intézet
rendjét súlyosan megsértette, a fegyelmi bizottság indítványozza az igazgatónak a
javítóintézeti tanács (a továbbiakban: intézeti tanács) összehívását.
(2) Az intézeti tanács az eset összes körülményeit és a fiatalkorú eddigi intézeti
életútját megvizsgálja, a fiatalkorút meghallgatja, és javaslatot tesz az igazgatónak a
fiatalkorú zárt jellegű javítóintézeti részlegben való elhelyezésére vagy annak
mellőzésére. Amennyiben az intézeti tanács nem javasolja az elhelyezést, vagy
javaslata ellenére az igazgató mellőzi a fiatalkorú elhelyezését, úgy a fegyelmi
bizottság más büntetést szab ki.
(3) Az igazgató az intézeti tanács javaslatára legfeljebb két hónapi időtartamra zárt
jellegű javítóintézeti részlegbe helyezheti a fiatalkorút, ha a javítóintézet rendjét
ismételten és súlyosan megsértette. E döntés előtt a nevelő és a pszichológus
véleményét be kell szerezni.
(4) A zárt jellegű javítóintézeti részlegbe helyezést az intézeti tanács javaslatára az
igazgató a fiatalkorú magaviselete alapján egy alkalommal további egy hónappal
meghosszabbíthatja; a döntéshez a nevelő és a pszichológus véleményét ismételten
be kell szerezni.
(5) A zárt jellegű javítóintézeti részlegben való elhelyezés ideje alatt a fiatalkorú a
javítóintézeten kívüli programon – ide nem értve a 367. § (3) bekezdésében felsorolt
esetet – nem vehet részt, kimenőre, eltávozásra – a rendkívüli eltávozás esetét kivéve
–, valamint szabadságra nem mehet.
(6) A zárt jellegű javítóintézeti részlegben való elhelyezést meg kell szüntetni, ha a
fiatalkorú magatartására figyelemmel a fegyelmi büntetés további végrehajtására már
nincs szükség.
379. § (1) A zárt jellegű javítóintézeti részlegben való elhelyezés ellen benyújtott
bírósági felülvizsgálati kérelmet a fiatalkorúnak a határozat közlésekor nyomban be
kell jelenteni.
(2) A fiatalkorú törvényes képviselője részére a határozatot kézbesíteni kell.
Ideiglenes elbocsátás és elbocsátás a javítóintézetből
380. § (1) A fiatalkorút a Btk. 121. § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállása
esetén a javítóintézetből ideiglenesen el kell bocsátani, ha a javítóintézeti nevelés
alatti magatartására tekintettel alaposan feltehető, hogy a fiatalkorú helyes irányú
fejlődése a javítóintézeti elhelyezés nélkül is elérhető. A bíróság az ideiglenes
elbocsátással egyidejűleg a fiatalkorút pártfogó felügyelet alá helyezi.
(2) Kizárt az ideiglenes elbocsátása annak a fiatalkorúnak, akinek a fegyelmi
felelősségét a javítóintézet engedély nélküli elhagyása miatt legalább három
alkalommal megállapították. Kivételesen, a fiatalkorú megváltozott magatartására
figyelemmel, az intézeti tanácsnak az ideiglenes elbocsátás esedékessége előtt két
hónappal megtett előterjesztése alapján a büntetés-végrehajtási bíró dönthet a
fiatalkorú ideiglenes elbocsátásáról. Ilyen kérelemmel a fiatalkorú, a védője és a
törvényes képviselője is élhet.
(3) Az ideiglenes elbocsátásra, annak esedékességét megelőző két hónappal, az
intézeti tanács tesz előterjesztést a büntetés-végrehajtási bírónak. Az előterjesztéshez
a nevelő és a pszichológus véleményét mellékelni kell. Az előterjesztésben javaslatot
kell tenni az ideiglenes elbocsátás időpontjára és arra, hogy a pártfogó felügyelet alattmilyen külön magatartási szabályok megállapítása segítené a fiatalkorú helyes irányú
fejlődését.
(4) Az ideiglenes elbocsátás véglegessé válik, ha a fiatalkorú annak tartama alatt
betölti a huszonegyedik életévét.
(5) * A javítóintézet a fiatalkorú ideiglenes elbocsátásának várható időpontjáról
legalább két hónappal korábban értesíti a fiatalkorú lakcíme, illetve tényleges
tartózkodási helye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálatot, és a pártfogó
felügyelővel együttműködve előkészíti az ideiglenes elbocsátást.
(6) Az ideiglenes elbocsátás előkészítése során
a) a javítóintézet annak esedékessége előtt legalább három hónappal a külön
magatartási szabályok előírása érdekében a büntetés-végrehajtási bírónál pártfogó
felügyelői vélemény beszerzésére javaslatot tehet,
b) * a fiatalkorú családját, gondozását ellátó nagykorú személyt fel kell készíteni a
fiatalkorú visszafogadására, vagy ha a családba való visszatérés nem lehetséges,
megfelelő elhelyezéséről kell gondoskodni, nagykorúsága elérése esetén elő kell
segíteni, hogy – legalább – lakhatása biztosítva legyen,
c) elő kell segíteni továbbá azt, hogy a fiatalkorú folytathassa tanulmányait vagy
munkába álljon.
(7) A pártfogó felügyelő az (5) bekezdés szerinti értesítés időpontjától kezdődően a
fiatalkorúval rendszeres kapcsolatot tarthat.
381. § (1) * Az ideiglenes elbocsátást meg kell szüntetni, ha a fiatalkorú a pártfogó
felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi. Ha a magatartási szabályok
megszegése miatt az ideiglenes elbocsátás megszüntetésének lehet helye, a pártfogó
felügyelő vagy a rendőrség – a pártfogó felügyelő egyidejű értesítése mellett – a
bizonyítási eszközök megjelölésével a megszüntetés érdekében az ügyészséghez
fordul.
(2) Ha az ideiglenesen elbocsátott fiatalkorú javítóintézeti nevelésének folytatását
vagy ideiglenes foganatba vételét rendelték el, a fiatalkorút az az intézet fogadja
vissza, amelyikből elbocsátották.
382. § (1) Ha a fiatalkorú a huszonegyedik életévét betöltötte, az igazgató a
javítóintézetből elbocsátja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül megszűnik a javítóintézeti
nevelés, ha
a) a bíróság által meghatározott tartama letelt,
b) a fiatalkorút a javítóintézeti nevelés tartama alatt szabadságvesztésre ítélik (Btk.
122. §).
(3) A végleges elbocsátás várható időpontja előtt a javítóintézet – a gyermekjóléti
szolgálat segítségével – előkészíti, megszervezi és segíti a fiatalkorú családjába való
visszatérését, vagy ha ez nem lehetséges, önálló életének megkezdését, munkaerő-
piaci elhelyezkedését, szükség esetén átképzését. A családjába visszatérni nem tudó
fiatalkorú részére a javítóintézet lakhatási lehetőséget keres.
Közös szabályok
383. § (1) A tizennyolcadik életévét be nem töltött fiatalkorú elbocsátása vagy
ideiglenes elbocsátása előtt hatvan nappal a törvényes képviselőt értesíteni kell.
(2) A fiatalkorút szabadítása esetén a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülőnek vagy a
gyámnak kell átadni a javítóintézet székhelyén. A törvényes képviselő írásbeli
hozzájárulása esetén a fiatalkorú kísérő nélkül hagyhatja el a javítóintézetet.
(3) Ha a fiatalkorú szülőjéhez vagy gyámjához történő hazatérésére megtett
intézkedések nem vezetnek eredményre, akkor a javítóintézet megkeresi a
gyámhatóságot a szükséges gyermekvédelmi intézkedés megtétele érdekében.
(4) Ha a fiatalkorú törvényes képviselője nem jelent meg az átvétel érdekében és nem
járult hozzá a fiatalkorú kísérő nélküli eltávozásához, a javítóintézet haladéktalanul
megkeresi a fiatalkorú ideiglenes elhelyezése érdekében a gyermekek védelméről
szóló törvényben feljogosított szervet és gondoskodik a fiatalkorúnak az ideiglenes
hatályú elhelyezéséről rendelkező határozatban megjelölt gondozási helyre történő
szállításáról.(5) Ha a nevelésbe vett fiatalkorú szabadulásakor a gyermekvédelmi gyám nem jelent
meg a fiatalkorú átvétele érdekében, a javítóintézet haladéktalanul értesíti a fiatalkorú
gyermekvédelmi gyámját működtető területi gyermekvédelmi szakszolgálatot a
fiatalkorú gondozási helyére történő szállításának megszervezése érdekében.
(6) Az elbocsátáskor vagy ideiglenes elbocsátáskor a fiatalkorú részére kell kiadni a
letéti pénzét, a letétként kezelt értéktárgyait, a saját ruházatát, továbbá a
személyazonosító igazolványát, iskolai bizonyítványát, valamint az elbocsátó levelét.
Utógondozás
384. § (1) Azon fiatalkorúak számára, akiknek a javítóintézeti nevelése a 382. § (1)
bekezdésében vagy a 382. § (2) bekezdés a) pontjában szabályozottak szerint szűnik
meg, és
a) a családjukba nem térhetnek vissza, továbbá az elbocsátás idejére nem sikerült
számukra lakhatási lehetőséget és megélhetési feltételeket teremteni,
b) a megkezdett tanulmányaikat a javítóintézeti oktatás, képzés keretein belül
szeretnék befejezni
a javítóintézet utógondozó részleget működtet.
(2) Az utógondozói részlegen történő elhelyezés engedélyezéséről – a fiatalkorú
írásbeli kérelmére – az intézeti tanács javaslatára az igazgató dönt.
(3) Az elhelyezést az igazgató megszünteti
a) a fiatalkorú kérelmére,
b) ha az elhelyezés okai megszűntek,
c) ha a fiatalkorú a javítóintézet rendjét megszegi.
NEGYEDIK RÉSZ
Egyes kényszerintézkedések végrehajtása
XXVIII. Fejezet
A kényszerintézkedések végrehajtásának közös szabályai
385. § (1) A kényszerintézkedés végrehajtása során a terhelt személyi szabadsága és
egyéb alapvető jogai olyan mértékben korlátozhatók, amilyen mértékben az a
kényszerintézkedés célja, és a bv. intézet, a rendőrségi fogda, a javítóintézet, vagy az
IMEI rendjének vagy biztonságának megőrzése érdekében feltétlenül szükséges.
(2) A kényszerintézkedés lejárta, megszűnése vagy megszüntetése esetén a terhelt
szabadon bocsátása iránt haladéktalanul intézkedni kell.
(3) * Ha a határozat vagy az értesítőlap kézbesítése nem a bíróság, az ügyészség, a
nyomozó hatóság kézbesítője vagy biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján történt,
akkor a kényszerintézkedés meghosszabbításáról, felülvizsgálatáról és
megszüntetéséről szóló határozatot és értesítőlapot, valamint az eljárás
megszüntetése esetén az erről szóló határozatot telefax útján is meg kell küldeni a
kényszerintézkedést foganatosító végrehajtásért felelős szervnek, és azt telefonon is
meg kell erősíteni.
(4) Az egyes kényszerintézkedések végrehajtása során a (3) bekezdés alapján
megküldött határozatot és értesítést a telefax beérkezésének napján kell
kézbesítettnek tekinteni.
XXVIII/A. Fejezet *
A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben alkalmazott szabályok *
385/A. § * Ha tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben a letartóztatást nem
büntetés-végrehajtási intézetben hajtják végre, a XXIX. és XXXI. Fejezet rendelkezései
nem alkalmazhatók.
XXIX. Fejezet
A letartóztatás végrehajtása *
Általános rendelkezések386. § (1) * A letartóztatás végrehajtására – függetlenül a letartóztatás 388–389. § és
413. § szerinti végrehajtási helyétől – az e fejezetben foglalt eltérésekkel a
szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) * E fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni a 2. § c) pontja szerinti
kényszerintézkedések végrehajtása során.
(3) * A letartóztatás végrehajtása során a kategória-besorolás és a kreditrendszer nem
alkalmazandó.
387. § (1) * A letartóztatott a büntetőeljárási jogait korlátozás nélkül gyakorolhatja.
(2) * A letartóztatást a rendelkezési jogkör gyakorlója rendelkezésének megfelelően
kell végrehajtani.
(3) * A végrehajtásért felelős szerv a letartóztatottat
a) az ügyészi rendelvény és a letartóztatást elrendelő bírói végzés, vagy
b) a bíróság végzése szerint kiállított értesítőlap
alapján fogadja be.
(4) * A befogadás során a végrehajtásért felelős szerv a letartóztatott
személyazonosságát ellenőrzi.
(5) * Ha a személyazonossággal kapcsolatban kétség merült fel, erről a végrehajtásért
felelős szerv a rendelkezési jogkör gyakorlóját értesíti.
A letartóztatás végrehajtásának helye *
388. § (1) * A letartóztatást – a rendelkezési jogkör gyakorlójának vagy jogszabály
eltérő rendelkezésének hiányában – a rendelkezési jogkör gyakorlójának székhelye
szerint illetékes vármegyei (fővárosi) bv. intézetben kell végrehajtani. Az országos
parancsnok erre a célra – kivételesen – más bv. intézetet is kijelölhet.
(1a) * A letartóztatást az anya-gyermek részlegen kell végrehajtani annak a nőnek az
esetében, akinek
a) * a gyermeke a letartóztatás végrehajtása alatt született, és az együttes
elhelyezést kizáró ok nem áll fenn, vagy
b) * a gyermekét a bíróság a letartóztatás elrendelésekor ideiglenes hatállyal az anya-
gyermek részlegen helyezte el.
(1b) * Ha a gyámhatóság nem adta a hozzájárulását ahhoz, hogy a gyermek az anya-
gyermek részlegen nevelkedjen, az (1a) bekezdés b) pontja szerint elrendelt együttes
elhelyezést meg kell szüntetni és a letartóztatásban lévő nőt át kell szállítani a
végrehajtásra kijelölt bv. intézetbe.
(2) * A Be. 299. § (2) bekezdésében és 688. § (4) bekezdésében meghatározott
esetekben – az ott meghatározott időtartamban – a letartóztatás rendőrségi fogdában
is végrehajtható. A 113. § (8) bekezdésében meghatározott célból a letartóztatott
rendőrségi fogdán történő elhelyezésére a 114. § (4a)–(4c) bekezdésben foglaltakat
kell alkalmazni azzal, hogy a bv. intézetnek a rendelkezési jogkör gyakorlóját erről
előzetesen értesítenie kell.
(2a) * A Be. 830. § (6) és (8) bekezdésében meghatározott esetben, tömeges
bevándorlás okozta válsághelyzetben az őrizet és a letartóztatás rendőrségi fogdában
vagy a menedékjogról és a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és
tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény hatálya alá tartozó
személyek elhelyezésére, ellátására és fogvatartására szolgáló létesítményben is
végrehajtható.
(3) * Ha a letartóztatott pszichiátriai kezelése szükséges, de előzetes
kényszergyógykezelésének elrendelésére nincs alap, a letartóztatást – a bíróság
rendelkezése alapján – az IMEI-ben kell végrehajtani. A letartóztatás IMEI-ben történő
végrehajtását a bíróság haladéktalanul megszünteti, ha az az IMEI szakorvosának
véleménye vagy igazságügyi pszichiátriai szakértői vizsgálat alapján már nem
indokolt.
(3a) * Ha a (3) bekezdés alkalmazásának nincs helye, de a letartóztatott korlátozott
beszámítási képességét állapították meg, illetve az IMEI-ben végzett vizsgálat alapján
személyiségzavarának jellege vagy annak súlyossága miatt ez indokolt, a bíróság a
letartóztatott gyógyító-terápiás részlegen való elhelyezéséről rendelkezhet. A bíróság
haladéktalanul megszünteti a gyógyító-terápiás részlegre helyezést, ha az az IMEIszakorvosának véleménye vagy igazságügyi pszichiátriai szakértői vizsgálat alapján
már nem indokolt.
(3b) * A bíróság a (3) és (3a) bekezdésben meghatározott kérdésekben egy
határozattal is meghozhatja a döntést.
(3c) * A bíróság az ügyészség indítványára a 109. § (1) bekezdésében meghatározott
feltétel fennállása esetén a letartóztatottat három hónapra a fogvatartás biztonságára
különös veszélyt jelentő elítéltek részlegére helyezheti, amelyet az ügyészség
indítványára alkalmanként további három hónappal meghosszabbíthat. A részlegre
helyezés vagy annak meghosszabbítása indítványozása érdekében a bv. intézet tehet
javaslatot az ügyészségnek.
(4) * A (2)–(3a) és (3c) bekezdés esetén a fogva tartó intézet vezetője értesíti az
ügyészséget, ha a letartóztatás végrehajtási helyének megváltoztatását indokoltnak
tartja.
(5) * A letartóztatott befogadására a bv. intézetben kerül sor.
389. § * (1) Szövetséges fegyveres erő tagjának magyar büntető joghatóság alá
tartozó bűncselekménye miatt indult büntetőeljárásban a letartóztatást – a (2)
bekezdésben meghatározott kivétellel – bv. intézetben kell végrehajtani.
(2) A letartóztatást törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján a szövetséges
fegyveres erő Magyarország területén állomásozó alakulata is foganatosíthatja.
(3) Törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján a (2) bekezdésben foglaltakat
a szövetséges fegyveres erő tagjának hozzátartozójára is alkalmazni kell.
A rendelkezési jogkör gyakorlása
390. § (1) * A büntetőeljárás szakaszától függően a rendelkezési jogkör gyakorlója
dönthet a letartóztatott
a) * 173. § (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti kapcsolattartásának engedélyezéséről,
korlátozásáról vagy ellenőrzésének módjáról, illetve megtiltásáról a bizonyítás
megnehezítésének vagy meghiúsításának, vagy a bűnismétlés lehetőségének
megakadályozása érdekében,
b) a 391. § (1) bekezdés c) pontja szerinti elkülönítéséről,
c) * szökésének vagy elrejtőzésének veszélye esetén a fokozott őrzéséről,
d) előállításáról, a fogva tartó intézetben való kihallgatásáról, a nyomozó szervek
részére történő kiadásáról,
e) más fogva tartó intézetbe történő átszállításáról, kivéve, ha az átszállítást a
letartóztatott egészségi állapota indokolja,
f) a 406. § szerint a sajtó részére történő nyilatkozattételéről és annak közzétételéről,
g) – orvos által igazoltan – súlyosan beteg hozzátartozójának meglátogatásáról, vagy a
letartóztatott hozzátartozója temetésén való részvételéről, illetve a kegyeleti jog
utólagos gyakorlásának engedélyezéséről.
(1a) * A rendelkezési jogkör gyakorlója a bv. intézet értesítése alapján a letartóztatott
a) hozzátartozójával történő kapcsolattartásának korlátozásáról vagy megtiltásáról,
b) más személlyel történő kapcsolattartásának engedélyezéséről
haladéktalanul határoz.
(2) * A 173. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt kapcsolattartási forma ellenőrzését, ha
ezt a maga számára fenntartotta, a rendelkezési jogkör gyakorlója végzi; ebből a
célból az intézet megküldi a levelet a rendelkezési jogkör gyakorlójának. A 174. § (2)
bekezdésében foglalt határidőt a rendelkezési jogkör gyakorlójának döntésétől kell
számítani.
(2a) * Az ügyészség, ha a büntetőügy jellege ezt indokolja, a rendelkezési jogkör
gyakorlását a letartóztatottnak a hozzátartozóján kívüli más személlyel való
kapcsolattartása engedélyezéséről való döntés tekintetében, valamint ha a 173. § (1)
bekezdés a) pontja szerinti kapcsolattartás ellenőrzését a maga számára fenntartotta,
az ellenőrzést a büntetőügyben eljáró nyomozó hatóságra átruházhatja.
(3) * Ha a letartóztatottat – egészségi állapotára figyelemmel – bv. egészségügyi
intézetben vagy gyógyintézetben kell elhelyezni, erről a rendelkezési jogkör
gyakorlóját legkésőbb az elhelyezés megváltoztatásával egy időben értesíteni kell. Ha
az elhelyezés megváltoztatására orvosilag indokolt sürgős esetben kerül sor, arendelkezési jogkör gyakorlóját utólag haladéktalanul értesíteni kell. A rendelkezési
jogkör gyakorlójának (1) bekezdés szerinti rendelkezését ebben az esetben is be kell
tartani.
(4) * Ha a bírói értesítőlap vagy az ügyészi rendelvény a letartóztatás végrehajtására
vonatkozó valamely kérdésben nem tartalmaz rendelkezést, az intézet a rendelkezési
jogkör gyakorlóját haladéktalanul értesíti a döntés szükségességéről. A rendelkezési
jogkör gyakorlójának döntéséig az intézet a letartóztatást a 392. § (2) és (5) bekezdése
szerinti általános szabályok alkalmazásával hajtja végre.
(5) * A fogva tartó intézet haladéktalanul értesíti a rendelkezési jogkör gyakorlóját, ha
a) a letartóztatás végrehajtása alatt annak jogkörébe tartozó döntés szükségességét
észleli,
b) a letartóztatott hozzátartozójának kapcsolattartóként való nyilvántartásba vételét
kezdeményezik.
(6) * Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott előállításra vonatkozó idézés,
értesítés esetén a bv. intézet a Be. 113. § (2) bekezdése alapján állítja elő a terheltet.
(6a) * A letartóztatott ellen folyamatban lévő büntetőeljárásban – az (1) bekezdés d)
pontjától eltérően – a nyomozó hatóság a rendelkezési jogkör gyakorlójának egyidejű
értesítése mellett jogosult intézkedni a letartóztatott eljárási cselekményen való
jelenlétének telekommunikációs eszköz útján történő biztosítása érdekében.
(7) * Fokozott őrzés elrendelése esetén a letartóztatott fogvatartásának, szállításának,
valamint előállításának egyedi biztonsági előírásairól, illetve a 394. § (3) és (7)
bekezdése szerinti jogának a gyakorlása során az őrzéséről a bv. intézet parancsnoka
dönt.
(8) *
Elkülönítési szabályok
391. § (1) * A letartóztatás végrehajtása során el kell különíteni
a) * a letartóztatottakat az elítéltektől és a többi egyéb jogcímen fogvatartottól,
b) a férfiakat a nőktől,
c) – a rendelkezési jogkör gyakorlójának rendelkezésétől függően – az ugyanabban az
eljárásban letartóztatottakat egymástól,
d) a dohányzókat a nem dohányzóktól,
e) a fertőző betegeket a nem fertőző betegektől.
(2) * A letartóztatott fiatalkorúakat a felnőttektől el kell különíteni.
(3) * A letartóztatott katonát a többi letartóztatottól el kell különíteni.
(4) * Ha a letartóztatott elítéltekkel együtt végez munkát, a kijelölt részlegen lévő
zárkákban vagy lakóhelyiségekben közösen helyezhető el.
(5) * A letartóztatott az általános iskolai, illetve középfokú iskolai oktatásban,
szakképzésben, valamint a reintegrációs programokon az elítéltekkel együtt vehet
részt.
(6) * Az együttes elhelyezésnél figyelembe kell venni a rendelkezési jogkör
gyakorlójának rendelkezését, a letartóztatott előéletét és a bűncselekményt, amely
miatt ellene büntetőeljárás van folyamatban.
A letartóztatás végrehajtásának rendje *
392. § (1) * A letartóztatottakat a zárkában egyedül vagy közösen lehet elhelyezni. Az
együttes elhelyezésnél figyelembe kell venni a rendelkezési jogkör gyakorlójának
rendelkezését, a letartóztatott előéletét és a bűncselekményt, amely miatt ellene
büntetőeljárás van folyamatban.
(2) * A letartóztatott
a) életrendje a rendelkezési jogkör gyakorlója rendelkezéseinek figyelembevételével
meghatározott, őrzés, felügyelet és ellenőrzés alatt áll,
b) külső munkáltatásban nem vehet részt,
c) a bv. intézet kijelölt részén csak munkáltatás céljából járhat szabadon,
d) zárkáját zárva kell tartani, kivéve a munkáltatásban részt vevő esetén, a rá
vonatkozó eltérő szabályok szerint,
e) magánál tartható tárgyainak köre és mennyisége korlátozható.(3) * A letartóztatást az általános rezsimszabályok szerint kell végrehajtani. A BFB a
befogadáskor a letartóztatott fogvatartási kockázata alapján az enyhébb vagy a
szigorúbb rezsimbe sorolásáról dönthet, továbbá hathavonta – a fogvatartásért felelős
szakterületek bevonásával – elvégzi a rezsimbe sorolás felülvizsgálatát. Az enyhébb és
a szigorúbb rezsimbe sorolásról, továbbá annak megváltoztatásáról a BFB határozattal
dönt. A BFB a megváltoztatás során – a 95. § (8) bekezdésében meghatározott
fegyelemsértés kivételével – eggyel kedvezőbb vagy eggyel kedvezőtlenebb rezsimbe
sorolásról dönthet.
(4) * Ha a BFB a letartóztatottat kérelmére oktatásban, képzésben, illetve speciális
programban való részvételre osztotta be, az elhelyezés kivételesen zárt részlegen lévő
lakóhelyiségben is biztosítható. A rendelkezési jogkör gyakorlója rendelkezését ebben
az esetben is be kell tartani.
(5) * Az általános rezsimszabályok alkalmazása során a letartóztatott
a) őrzését és felügyeletét fokozott gondossággal kell megvalósítani,
b) a fogva tartó intézet területén csak engedéllyel és felügyelet mellett mozoghat,
zárkáját zárva kell tartani,
c) látogatóját az erre kijelölt helyiségben alkalmanként hatvan perc időtartamban
fogadhatja,
d) * a letartóztatottak csoportos programjain kivételesen vehet részt,
e) magánál tartható tárgyainak köre és mennyisége korlátozható,
f) saját ruháját viselheti.
(6) * Az enyhébb rezsimszabályok alkalmazása során a letartóztatott
a) fogvatartását őrzéssel és felügyelettel kell biztosítani,
b) engedélyezhető, hogy a fogva tartó intézet kijelölt területén felügyelet nélkül
mozogjon, ez esetben zárkáját nappal nyitva lehet tartani,
c) * részére engedélyezhető, hogy havonta három alkalommal látogatóját az erre
kijelölt helyiségben alkalmanként legalább hatvan perc, de legfeljebb kilencven perc
időtartamban fogadja,
d) * részére – a rendelkezési jogkör gyakorlójának rendelkezéseit figyelembe véve –
engedélyezhető, hogy részt vegyen a letartóztatottak csoportos szabadidős, sport- és
kulturális programjain,
e) magánál tartható tárgyainak köre és mennyisége a fogva tartó intézet rendjének
megtartásával és biztonságának megőrzésével bővíthető,
f) saját ruháját viselheti.
(7) * A szigorúbb rezsimszabályok alkalmazása során a letartóztatott
a) fogvatartását a fokozott őrzés szabályira is figyelemmel, őrzéssel kell biztosítani,
b) a fogva tartó intézet területén csak engedéllyel és felügyelet mellett mozoghat,
zárkáját zárva kell tartani,
c) * látogatójával az erre kijelölt helyiségben hatvan perc időtartamban érintkezhet,
d) * részére – a rendelkezési jogkör gyakorlójának rendelkezéseit figyelembe véve –
kivételesen engedélyezhető, hogy részt vegyen a letartóztatottak csoportos
szabadidős, sport- és kulturális programjain,
e) magánál tartható tárgyainak köre és mennyisége a fogva tartó intézet rendjének
megtartásával és biztonságának megőrzésével korlátozható,
f) saját ruházata viselésének joga a fogva tartó intézet területén biztonsági
szempontból korlátozható.
(7a) * A fogvatartás biztonságának fenntartása érdekében az egyes rezsimeken belül
a letartóztatott őrzésére, felügyeletére, ellenőrzésére, bv. intézeten belüli mozgására,
látogatónak biztonsági beszélőfülkében történő fogadására, közös kulturális vagy
sportrendezvényen, oktatásban vagy képzésben, vallási szertartáson való
részvételére, előállítására vagy szállítására vonatkozó biztonsági előírások szigorúbbak
lehetnek.
(7b) * Halaszthatatlan esetben a letartóztatott rezsimbe sorolásának akár kétszeres
visszasorolásáról a bv. intézet parancsnoka is határozhat. Halaszthatatlan az eset, ha a
letartóztatottal szemben a fegyelmi eljárást a 95. § (8) bekezdésében meghatározott
fegyelemsértés miatt elrendelik.(8) * A fogva tartó intézet a letartóztatás lejártának idejét nyilvántartja.
393. § (1) * Ha a letartóztatottal szemben a bíróság más ügyben szabadságvesztés
végrehajtását rendeli el – kivéve a közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő
szabadságvesztést –, az intézet a letartóztatás végrehajtását megszakítja, és a
szabadságvesztést hajtja végre.
(2) * Az intézet a letartóztatás (1) bekezdés szerinti megszakításáról értesíti a
rendelkezési jogkör gyakorlóját.
(3) Az intézet a szabadságvesztés végrehajtása alatt a rendelkezési jogkör
gyakorlójának a 390. § szerinti előírásait köteles végrehajtani.
(4) * Ha szabadságvesztés végrehajtása alatt a letartóztatás tartama nem jár le, vagy
azt nem szüntetik meg, a szabadságvesztés lejárta után a letartóztatás végrehajtását
folyamatosan folytatni kell.
(5) * Ha az a büntetőügy, amelyben az intézet által megszakított letartóztatást
elrendelték, még jogerősen nem fejeződött be, az intézet a szabadságvesztés
végrehajtásának befejezése előtt harminc nappal megkeresi a bíróságot, vagy a
vádemelés előtt az ügyészséget a letartóztatás kérdésében való döntés érdekében.
A letartóztatott jogai és kötelezettségei *
394. § (1) * A letartóztatott jogosult
a) büntetőeljárási jogainak korlátozás nélküli gyakorlására, ennek során védőjével – és
ha nem magyar állampolgár, államának konzuli tisztviselőjével – szóban, írásban,
telefonon ellenőrzés nélkül érintkezhet;
b) * a rendelkezési jogkör gyakorlójának korlátozó vagy tiltó rendelkezése hiányában a
hozzátartozójával, más személlyel a rendelkezési jogkör gyakorlójának engedélyével
kapcsolattartásra, ennek keretében
ba) levelezésre, a levelezés gyakorisága és terjedelme – ha a rendelkezési jogkör
gyakorlója másként nem rendelkezik – nem korlátozott,
bb) legalább havonta két alkalommal látogató fogadására,
bc) kapcsolattartójával naponta, alkalmanként legalább tíz perc időtartamban
telefonbeszélgetés kezdeményezésére,
bd) legalább havonta csomag fogadására, kéthetente a jogszabályban meghatározott
összegért a letéti pénzéből való vásárlásra,
c) kérelmére – a fogva tartó intézet lehetőségei szerint – munkavégzésre, a munka
minőségével és mennyiségével arányos díjazásra, az egészséget nem veszélyeztető
és biztonságos munkakörülményekre,
d) kérelmére – a fogva tartó intézet lehetőségei szerint – általános iskolai, illetve
középfokú iskolai oktatásban vagy szakképzésben való részvételre,
e) * választójoga gyakorlására a fogva tartó intézetben; ennek során a letartóztatott
személyazonossága a fogva tartó intézet nyilvántartása alapján állapítható meg.
(2) * Ha a letartóztatott ellen a Btk. 192. § (8) bekezdés b) pontja szerinti vagy a Btk.
XIX. Fejezete alá tartozó bűncselekmény elkövetése miatt indult meg a büntetőeljárás,
részére az állapotára és a kezelés jellegére vonatkozó tájékoztatás mellett – önkéntes
részvételi alapon – fel kell ajánlani megfelelő, a visszaesés valószínűségét csökkentő
pszichoterápián vagy más foglalkozáson való részvételt.
(2a) * Ha a letartóztatottal szemben kábítószer birtoklása miatt megindult más
büntetőügyben feltételes ügyészi felfüggesztést rendeltek el, a fogvatartást
foganatosító szerv biztosítja, hogy a letartóztatott kábítószer-függőséget gyógyító
kezelésen vegyen részt, vagy kábítószer-használatot kezelő más ellátásban vagy
megelőző-felvilágosító szolgáltatásban részesüljön.
(3) * A letartóztatott – a rendelkezési jogkör gyakorlójának engedélyével – őrzéssel
meglátogathatja orvos által igazoltan súlyos beteg közeli hozzátartozóját, és részt
vehet a közeli hozzátartozója temetésén. Az erre irányuló kérelemről a fogva tartó
intézet – véleményének csatolásával – a rendelkezési jogkör gyakorlóját
haladéktalanul, indokolt esetben rövid úton értesíti.
(4) * A (3) bekezdésben meghatározott előállítás költségeit a letartóztatott viseli.
(5) * A parancsnok a 154. § (1) bekezdésében meghatározott okok fennállásának az
idejére – az ott meghatározott időtartamban – a letartóztatottak meghatározottcsoportjára nézve elrendelheti az (1) bekezdés b) és d) pontjában foglalt jogok
gyakorlásának teljes vagy részleges felfüggesztését. Az országos parancsnok az
intézkedés időtartamát további öt nappal meghosszabbíthatja.
(6) * Az (5) bekezdés szerinti intézkedéssel kapcsolatban a 154. § (2) bekezdésében
foglaltakat kell alkalmazni. A letartóztatott részére a járványügyi intézkedés
kivételével az (5) bekezdés szerinti időtartam alatt is engedélyezhető, hogy orvos által
igazoltan súlyos beteg közeli hozzátartozóját őrzéssel meglátogassa, részt vegyen
közeli hozzátartozója temetésén, vagy hogy részére a bírósági, hatósági eljárásokban
való részvételhez szükséges iratok kézbesítésre kerüljenek.
(7) * Ha a letartóztatott a temetésen nem vett részt, a rendelkezési jogkör gyakorlója
a temetést követő harminc napon belül – a (6) bekezdés szerinti feltételekkel –
engedélyezheti, hogy a letartóztatott lerója kegyeletét a közeli hozzátartozója
temetési helyénél.
(8) * A letartóztatott a (7) bekezdésben meghatározott esetben az előállítás költségét
köteles megtéríteni.
394/A. § * A terrorfenyegetettség miatt a büntetés-végrehajtási szerveknél elrendelt
1–2-es fokozatok esetén a letartóztatás végrehajtása során a 154/A. § rendelkezései
megfelelően alkalmazandók.
395. § (1) * A letartóztatott csak a fogva tartó intézetben köthet házasságot vagy
létesíthet bejegyzett élettársi kapcsolatot. A házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi
kapcsolat létesítése megszervezésének és lebonyolításának során a rendelkezési
jogkör gyakorlójának a kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseit érvényesíteni kell.
(2) A házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése után a parancsnok
– a rendelkezési jogkör gyakorlójának előzetes jóváhagyásával – a házastársak vagy a
bejegyzett élettársak részére a tanúkkal és a hozzátartozókkal beszélgetést
engedélyezhet.
396. § (1) * Ha a fogva tartó intézetben szervezett általános iskolai, illetve középfokú
iskolai oktatás vagy szakképzés folyik, továbbá a reintegrációs programok és
foglalkozások valamelyikét biztosítják, a parancsnok a letartóztatott részére
engedélyezheti, hogy oktatásban, szakképzésben, programban vagy foglalkozáson
részt vehessen, ha ezzel nem veszélyezteti a fogvatartás biztonságát, és az nem
ütközik a rendelkezési jogkör gyakorlójának előírásaiba.
(2) Az ugyanazon büntetőeljárásban letartóztatottak elkülönítésére vonatkozó
szabályokat a munkavégzés, az oktatás és szakképzés, vagy a reintegrációs
programok és foglalkozások során, valamint a művelődési és a sportolási lehetőségek
igénybevételekor is be kell tartani.
(3) A fogva tartó intézetben megtartott vallásos szertartásokon és más
rendezvényeken az ugyanazon büntetőeljárásban letartóztatottak is részt vehetnek,
de a fogva tartó intézetnek biztosítania kell, hogy az érintettek ez alatt egymással ne
érintkezhessenek.
397. § * A letartóztatott köteles
a) a fogva tartó intézet rendjét betartani,
b) * a letartóztatást a bíróság vagy az ügyészség döntése alapján a fogva tartó
intézetben tölteni,
c) az önként vállalt és kérelmére kijelölt munkát ismereteinek és képességeinek
megfelelően, fegyelmezetten, a munkahelyi és munkaköri szabályoknak megfelelően
elvégezni, a munkavégzéssel kapcsolatos előírásokat megtartani,
d) ha a c) pont szerint munkát végez, jogszabályban meghatározottak szerint forma-,
illetve munkaruhát viselni,
e) munkadíjából, illetve a letéti pénzéből a tartására fordított költségekhez
hozzájárulni,
f) az intézet ellátásában, tisztán tartásában díjazás nélkül részt venni.
A védővel való kapcsolattartás *
398. § (1) * A letartóztatott a védőjével – és ha nem magyar állampolgár, államának
konzuli tisztségviselőjével – szóban, írásban és telefonon – a befogadás időpontjától –,
ellenőrzés nélkül érintkezhet.(2) A szóbeli érintkezésre a fogva tartó intézet hivatali idejében kerülhet sor, kivéve ha
a védővel való megbeszélés olyan eljárási cselekmény megtétele végett szükséges,
amelynek elmulasztásához jogkövetkezmény fűződik.
(3) * A letartóztatott a védőt a fogva tartó intézet által kijelölt telefonkészüléken
hívhatja fel. A védő hetente egyszer – a letartóztatott büntetőeljárási jogainak
gyakorlása érdekében – a fogva tartó intézet által a házirendben megállapítottak
szerint, egy óra időtartamban jogosult telefonbeszélgetés kezdeményezésére.
(4) * A letartóztatott a büntetőeljárással kapcsolatban készített feljegyzéseit magánál
tarthatja, azokat védőjének ellenőrzés nélkül átadhatja. Ha alapos indok merül fel arra,
hogy a letartóztatott részére érkező, vagy a letartóztatott által küldött –
büntetőeljáráshoz kapcsolódó levél – nem a címzésben megjelölt védőtől származik,
vagy nem a védőnek szól, azt a letartóztatott jelenlétében – jegyzőkönyv egyidejű
felvétele mellett – kell felbontani. Az ellenőrzés csak a feladó és a címzett
azonosítására szolgálhat.
(5) * A letartóztatott részvételével lefolytatandó eljárási cselekményen történő
részvétel céljából megjelenő védőnek a fogva tartó intézetbe történő belépését
engedélyezni kell.
399. § (1) * A védő a letartóztatottal való megbeszélésről készített feljegyzést vagy
hangfelvételt a fogva tartó intézetből ellenőrzés nélkül kiviheti. A védő a kizárólag
hangfelvétel rögzítésére alkalmas technikai eszközt – a belépéskor történő bejelentés
mellett – külön engedély nélkül viheti be az intézetbe.
(2) * A védő személyes biztonságát – kérésére vagy beleegyezésével – a fogva tartó
intézet biztosítja. A felügyelet a letartóztatott és a védő büntetőeljárási jogait nem
korlátozhatja.
(3) * Ezen alcímnek a védőre vonatkozó rendelkezéseit a meghatalmazott vagy
kirendelt ügyvédre, az alkalmazott ügyvédre, az ügyvédjelöltre, valamint a törvényes
képviselőre is alkalmazni kell azzal, hogy a törvényes képviselő a kapcsolattartásra
ellenőrzés mellett, a rendelkezési jogkör gyakorlójának előírásait figyelembe véve
jogosult.
(4) *
(5) * A 2012. évi CLXXX. törvény szerinti átadási letartóztatás és ideiglenes átadási
letartóztatás, ideiglenes végrehajtási letartóztatás végrehajtása, továbbá az eljárási
jogsegély keretében ideiglenesen átadott vagy átvett személy fogvatartása, valamint
az Nbjt. szerinti kiadatási és ideiglenes kiadatási letartóztatás, ideiglenes végrehajtási
letartóztatás végrehajtása, továbbá az eljárási jogsegély keretében ideiglenesen átvett
személy fogvatartása esetén a külföldi államban folytatott büntetőeljárásban védőként
eljáró személy fogva tartó intézetbe történő belépését – a védőre vonatkozó szabályok
szerint – engedélyezni kell.
A tolmács és a szakértő *
400. § * (1) Ha a Be. 201. §-a szerint a büntetőeljárásban tolmács alkalmazása
kötelező, a kirendelt vagy a védő által biztosított tolmács intézetbe történő belépését –
a rendelkezési jogkör gyakorlójának előírásait figyelembe véve – engedélyezni kell.
(2) A büntetőeljárásban kirendelt szakértő vagy – a rendelkezési jogkör gyakorlójának
előírásait figyelembe véve – a Be. 190. § (3) bekezdése alapján magánszakértői
vélemény elkészítésével megbízott szakértő intézetbe történő belépését engedélyezni
kell. Az ügyiratokba való betekintést – kellő időben előterjesztett kérelemre – a
magánszakértői vélemény elkészítésével megbízott szakértővel való személyes
kapcsolattartás során is biztosítani kell.
A megismerés joga *
401. § * (1) A letartóztatottat – a rendelkezési jogkör gyakorlójának intézkedése
alapján – a fogva tartó intézet a büntetőügy ügyiratainak megismeréséhez való jog
gyakorlása érdekében előállítja. Az ügyiratok fogva tartó intézetben történő
megismerésére felügyelet mellett kerülhet sor.
(2) A letartóztatott jogosult az ellene folyamatban lévő büntetőeljárás során a bíróság,
az ügyészség vagy a nyomozó hatóság által elektronikus eszközön átadott ügyiratokba
vagy kiadott másolatba történő betekintéshez a fogva tartó intézet által biztosítottszámítástechnikai eszközt igénybe venni. Az ügyiratokba való betekintést – kellő
időben előterjesztett kérelemre – a védővel való személyes kapcsolattartás során is
biztosítani kell.
A kapcsolattartás közös szabályai
402. § (1) * A fogva tartó intézet a letartóztatás biztonsága és a fogva tartó intézet
rendje és védelme érdekében – a rendelkezési jogkör gyakorlója előírásainak
végrehajtása mellett – ellenőrzi a letartóztatott 394. § (1) bekezdés b) pontjában
meghatározott kapcsolattartását. Az ellenőrzés lehetőségéről a letartóztatottat, vagy a
letartóztatott útján a kapcsolattartót tájékoztatni kell.
(2) * A letartóztatott hivatalos kapcsolattartásra jogosulttal történő kapcsolattartása
nem számítható be a szóbeli és személyes kapcsolattartás 394. § (1) bekezdés b) pont
bb) és bc) alpontja szerint meghatározottak gyakoriságába és tartamába.
Levelezés
403. § (1) * A letartóztatott korlátlanul küldhet és fogadhat leveleket, ha a
rendelkezési jogkör gyakorlója másként nem rendelkezik.
(2) * A levelezés költségeit a letartóztatott viseli. Ha vagyoni helyzete miatt
szükséges, a büntetőeljárással kapcsolatos levelezés költségeit az intézet
megelőlegezi.
(3) * A letartóztatott levelezése az általános szabályok szerint ellenőrizhető vagy
korlátozható. Nem ellenőrizhető a hatóságokkal, nemzetközi egyezmény alapján
létrehozott nemzetközi szervezetekkel és a védővel, vagy nem magyar állampolgár
letartóztatott esetén államának konzuli képviselőjével való levelezés.
Látogatás
404. § (1) * A letartóztatott – legalább havonta két alkalommal – felügyelet mellett
látogatót fogadhat. A látogatás időtartama alkalmanként egy óra.
(2) * A letartóztatottnak – a rendelkezési jogkör gyakorlójának a 390. § szerinti
rendelkezéseire figyelemmel – lehetővé kell tenni, hogy a letartóztatás elrendelésétől
számított hetvenkét órán belül látogatót fogadjon, és tőle csomagot vehessen át.
Telefonbeszélgetés
405. § (1) * A letartóztatott telefonbeszélgetést kezdeményezhet. A
telefonbeszélgetés kezdeményezése a 390. § (1) bekezdés a) pontja szerint
korlátozható vagy ellenőrizhető.
(2) A 394. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti időtartamba a védővel történő
telefonbeszélgetés tartama nem számítható be.
Nyilatkozattétel sajtó útján
406. § (1) * A letartóztatott jogosult nyilatkozatot tenni a médiaszolgáltatásokról és a
tömegkommunikációról szóló törvény szerinti műsorszámban vagy sajtótermékben,
vagy az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti elektronikus hírközlő hálózat
útján történő közzététellel.
(2) A nyilatkozattétel, vagy a közzététel engedélyezésére és megtagadására a 124–
125. §-ban foglalt rendelkezéseket az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) * A letartóztatott nyilatkozattétele vagy nyilatkozatának közzététele a bv. intézet
rendje és biztonsága, valamint a büntetőeljárás eredményessége érdekében
korlátozható.
(4) * Az országos parancsnok a 124. § (2) bekezdése szerinti kérelem benyújtásától
számított három munkanapon belül javaslatot készít arról, hogy a nyilatkozattétel a (3)
bekezdésben meghatározott érdekek valamelyikét sérti vagy veszélyezteti-e, és azt a
kérelemmel együtt megküldi a vádemelés előtt az ügyészségnek, a vádemelés után a
bíróságnak.
(5) A kérelemről az iratoknak a hozzá érkezésétől számított három munkanapon belül
az iratok alapján
a) * a vádemelés előtt az ügyészség határozattal,
b) * a vádemelés után a bíróság végzéssel
határoz.
(6) * A határozat kézbesítésétől számított öt munkanapon belüla) a nyilatkozattétel megtagadásáról szóló határozat ellen, az (5) bekezdés a) pontja
esetén a Be. 374. § (2) bekezdése szerint felülbírálati indítványt terjeszthet elő, az (5)
bekezdés b) pontja esetén fellebbezést nyújthat be a letartóztatott és a védője,
b) az (5) bekezdés b) pontja esetén, a nyilatkozattételt engedélyező határozat ellen az
ügyészség fellebbezést nyújthat be.
A felülbírálati indítványt, illetve a fellebbezést az iratokkal együtt haladéktalanul fel
kell terjeszteni.
(7) * A fellebbezést az iratok hozzá érkezését követően három munkanapon belül
a) az (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben a nyomozási bíró,
b) az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben a Be. 12. § (2) bekezdésében
meghatározott bíróság tanácsülésen
bírálja el.
(8) * Ha az országos parancsnok a (3) bekezdés alapján a közzététel megtagadására
lát okot, akkor erről a 125. § (2) bekezdése szerinti kérelem benyújtásától számított
három munkanapon belül javaslatot tesz, és azt a kérelemmel és a közlésre szánt
anyaggal együtt megküldi a vádemelés előtt az ügyészségnek, a vádemelés után a
bíróságnak. Az ügyészség vagy a bíróság eljárására az (5)–(7) bekezdést kell
alkalmazni.
(9) * Az ügyészség és a bíróság eljárására egyebekben a Be. szabályait kell
alkalmazni.
(10) E § alkalmazásában a bv. intézet rendje és biztonsága alatt a fogva tartó intézet
rendjét és biztonságát kell érteni.
(11) *
A letartóztatott munkavégzése *
407. § (1) * A letartóztatott munkára nem kötelezhető.
(2) * A letartóztatott kérelmére munkát végezhet, erről a BFB dönt. Ha a letartóztatott
munkát végez, az elhelyezés kivételesen zárt körleten lévő lakóhelyiségben is
biztosítható. A munka kijelölésénél tekintettel kell lenni különösen
a) a rendelkezési jogkör gyakorlójának előírásaira,
b) a letartóztatott szakképzettségére, foglalkozására és szaktudására,
c) a letartóztatott egészségi állapotára, nemére és életkorára.
(3) * Ha a letartóztatott kérelmére munkáltatásban vesz részt, munkáltatására és a
tartási költségekhez való hozzájárulására a kötelező munkavégzés szabályait
alkalmazni kell azzal, hogy erről előzetesen tájékoztatni kell.
(4) * A munkavégzés a letartóztatottat büntetőeljárási jogainak gyakorlásában és
kötelezettségeinek teljesítésében nem akadályozhatja.
A letartóztatott jutalmazása és fenyítése *
408. § * A letartóztatott számára adható jutalmak közül a 165. § (2) bekezdés l)–n)
pontja nem alkalmazható.
409. § (1) * A letartóztatottal szemben alkalmazható fenyítések:
a) feddés,
b) a személyes szükségletekre fordítható összeg csökkentése legfeljebb három
hónapig terjedő időre, legfeljebb havi ötven százalékkal,
c) a fogva tartó intézet által szervezett rendezvényektől, szabadidős és
sportprogramokon való részvételtől eltiltás, amely meghatározott alkalmakra vagy
legfeljebb három hónapra vonatkozhat,
d) tizenöt napig terjedő magánelzárás.
(2) * Ha a letartóztatott dolgozik, a magánelzárás tíz napig terjedhet.
(3) * A fenyítés végrehajtása nem akadályozhatja a letartóztatottat a büntetőeljárási
jogainak gyakorlásában és kötelezettségeinek teljesítésében.
A letartóztatott szabadítása *
410. § (1) * A letartóztatottat
a) * a letartóztatás lejáratának,
b) * a letartóztatásnak a Be. 298. § (1) bekezdése szerinti megszűnése,
c) * az eljárás megszüntetése esetén az erről szóló határozat kézbesítésének,
d) * a letartóztatást megszüntető rendelkezésnapján kell szabadítani.
(2) * Ha a bíróság a letartóztatást a tárgyaláson szünteti meg, az erről szóló végzés és
az értesítőlap átadása után a letartóztatottat – ha más ügyben nem kell fogva tartani –
helyben szabadítani kell, az arról szóló tájékoztatás mellett, hogy szabadulási
igazolásának az átvétele, vagy az elszámolás érdekében a fogva tartó intézetet a
következő munkanapon, hivatali időben keresse fel.
(3) * A letartóztatott bíróságon történő szabadítása esetén a bíróság
személyazonosításra alkalmas igazolást állít ki a letartóztatott szabadításáról,
amennyiben a szabadított letartóztatott nem kíván visszatérni a bv. intézetbe.
(4) * A fogva tartó intézet az (1) bekezdés szerinti rendelkezés bevárása nélkül
szabadítja azt a letartóztatottat, aki az első- vagy a másodfokú bíróság által nem
jogerősen kiszabott szabadságvesztés tartamát letöltötte.
(5) * Az (1) és (2) bekezdés eseteiben sem szabadítható a letartóztatott, ha
szabadságvesztést, elzárást, közérdekű munka vagy pénzbüntetés helyébe lépő
szabadságvesztést, letartóztatást, kiadatási letartóztatást vagy ideiglenes kiadatási
letartóztatást, az európai elfogatóparancs végrehajtásával kapcsolatban elrendelt
átadási letartóztatást vagy ideiglenes átadási letartóztatást, vagy ideiglenes
végrehajtási letartóztatást kell töltenie.
(6) * Ha a letartóztatottnak a letartóztatást követően idegenrendészeti őrizetet vagy
menekültügyi őrizetet kell töltenie, a fogva tartó intézet a szabadítás időpontját
legkésőbb három nappal megelőzően értesíti az illetékes idegenrendészeti hatóságot,
vagy menekültügyi hatóságot. Ha az idegenrendészeti hatóság vagy menekültügyi
hatóság az értesítés alapján a szabadítás időpontjában nem veszi át a letartóztatottat,
ez a letartóztatott szabadítását nem akadályozhatja meg.
Az elmeállapot megfigyelése és a kóros elmeállapotú letartóztatott vizsgálata *
411. § (1) * Ha a fogva tartó intézetben elhelyezett letartóztatott elmeállapotának
megfigyelését a bíróság a Be. 195. §-a alapján elrendelte, a fogva tartó intézet a
letartóztatottat haladéktalanul az IMEI-be szállítja.
(2) * Az elmeállapot megfigyelésének befejezésekor az IMEI a véleményét megküldi a
megfigyelést elrendelő bíróságnak. Ha az IMEI véleménye szerint a letartóztatott kóros
elmeállapotú, a letartóztatás végrehajtását vagy a letartóztatott gyógykezelését a
bíróság más döntéséig az IMEI végzi.
412. § (1) * Ha a letartóztatottnál a fogva tartó intézet kóros elmeállapotra utaló
tüneteket észlel, megvizsgálás céljából haladéktalanul az IMEI-be utalja és erről
egyidejűleg a rendelkezési jogkör gyakorlóját értesíti.
(2) * Az IMEI a vizsgálat eredményéről haladéktalanul értesíti a beutaló fogva tartó
intézetet és a rendelkezési jogkör gyakorlóját. Az IMEI, ha a beutalt letartóztatott
fekvőbeteg gyógyintézeti kezelése nem szükséges, a vizsgálati eredményről készült
dokumentációt megküldi a bv. orvosnak.
(3) * Ha a vizsgálat eredménye szerint a letartóztatott kóros elmeállapotú, a
letartóztatás végrehajtását vagy gyógyítását a rendelkezési jogkör gyakorlójának
eltérő döntéséig az IMEI végzi.
(4) * Ha a letartóztatottnál veszélyeztető állapot nem áll fenn és a kezelést
visszautasítja, valamint ha a vizsgálat nála pszichiátriai megbetegedést nem igazolt,
az IMEI haladéktalanul intézkedik a beutaló fogva tartó intézetbe történő
visszaszállításáról. Erről az IMEI a rendelkezési jogkör gyakorlóját haladéktalanul
értesíti.
A fiatalkorúak letartóztatásának végrehajtására vonatkozó szabályok *
413. § (1) * A fiatalkorúak letartóztatásának végrehajtására – az e fejezetben foglalt
eltérésekkel – az V. Fejezetnek a fiatalkorúakra vonatkozó szabályait kell alkalmazni
azzal, hogy fiatalkorú alatt érteni kell azt a tizennyolcadik életévét betöltött, de
huszonegyedik életévét meg nem haladott terheltet is, akivel szemben fiatalkorú elleni
büntetőeljárás indult.
(2) * A fiatalkorú letartóztatását,
a) ha a letartóztatás elrendelésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be,
javítóintézetben,b) ha a letartóztatás elrendelésekor a tizennegyedik életévét betöltötte, de a
tizennyolcadik életévét nem töltötte be, javítóintézetben, kivételesen bv. intézetben,
c) ha a letartóztatás elrendelésekor a tizennyolcadik életévét betöltötte, de a huszadik
életévét nem töltötte be, büntetés-végrehajtási intézetben, kivételesen
javítóintézetben,
d) ha a letartóztatás elrendelésekor a huszadik életévét betöltötte, büntetés-
végrehajtási intézetben kell végrehajtani.
(2a) * A tizenhatodik életévüket be nem töltött fiatalkorúakat lehetőség szerint a többi
fiatalkorútól külön zárkában vagy lakóhelyiségben kell elhelyezni, kivéve, ha ez a
fiatalkorú érdekével ellentétes.
(3) * A letartóztatást – a (2) bekezdésre figyelemmel – a bv. intézet anya-gyermek
részlegén vagy a javítóintézet fiatalkorú és gyermeke együttes elhelyezését biztosító
részlegén kell végrehajtani annak a fiatalkorú nőnek az esetében, akinek
a) a gyermeke a letartóztatás végrehajtása alatt született, és az együttes elhelyezést
kizáró ok nem áll fenn, vagy
b) a gyermekét a bíróság a letartóztatás elrendelésekor ideiglenes hatállyal az anya-
gyermek részlegen helyezte el.
(4) * A letartóztatás tartama alatt a bíróság a letartóztatás végrehajtásának helyét az
ügyészség, a terhelt vagy a védő, illetve a törvényes képviselő indítványára
megváltoztathatja. Erről – a tárgyalás előkészítése során hozott határozatig – a
letartóztatást elrendelő bíróság, azt követően az a bíróság határoz, amelyik előtt a
büntetőeljárás folyik.
(5) * A (2) bekezdés b) és c) pontja esetében a fiatalkorú letartóztatását végrehajtó
javítóintézet vagy bv. intézet – ha a fiatalkorú vagy a végrehajtás rendjének vagy
biztonsága fenntartása érdekében szükséges – javaslatot tehet az ügyészségnek arra,
hogy indítványozza a letartóztatás végrehajtási helyének megváltoztatását.
(6) * A fiatalkorú rendőrségi fogdában, továbbá javítóintézetben történő végrehajtás
esetén bv. intézetben történő ideiglenes elhelyezését a bíróság legfeljebb harminc
napra rendeli el.
(7) * A bíróságnak a letartóztatásról a tárgyalás előkészítése során hozott
határozatáig a fiatalkorú huszonnégy órát meg nem haladó tartamban az ügyészség
rendelkezése alapján – a bíróság egyidejű értesítésével – is elhelyezhető rendőrségi
fogdában vagy bv. intézetben. A tizennegyedik életévét be nem töltött fiatalkorú
rendőrségi fogdában vagy bv. intézetben nem helyezhető el.
(8) * A fiatalkorú letartóztatott legfeljebb öt napig terjedő magánelzárással fenyíthető.
(9) * A fiatalkorú részvételével lefolytatandó eljárási cselekményen történő részvétel
céljából megjelenő törvényes képviselőnek a fogva tartó intézetbe történő belépését
engedélyezni kell.
413/A. § * (1) A fiatalkorú orvosi vizsgálatát – ideértve a látlelet felvételét – akkor is el
kell végezni, ha ezt
a) a törvényes képviselője vagy
b) a védője
kérelmezi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti orvosi vizsgálat következtetéseit írásban kell rögzíteni.
(3) Ha az (1) bekezdés alapján lefolytatott orvosi vizsgálat eredményeként a fiatalkorú
egészségügyi ellátása nem vált szükségessé, és a törvényes képviselő vagy a védő –
az erre vonatkozó figyelmeztetést követően – rövid időn belül ismételten,
nyilvánvalóan alaptalan kérelmet nyújt be, az orvosi vizsgálatot el kell végezni, de a
fogva tartó intézet parancsnoka a büntetés-végrehajtási bírónál rendbírság kiszabását
kezdeményezheti. A rendbírság kiszabására és végrehajthatóságára a Be. 127. § (1)–
(3) és (6)–(9) bekezdését, valamint a Be. 128. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
Fiatalkorúak javítóintézetben történő letartóztatásának végrehajtására vonatkozó
rendelkezések *
414. § * (1) A letartóztatás javítóintézetben történő végrehajtására a XXVII. Fejezet
rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni, a 362–364. §, a 365. § (3) bekezdése, a367. §, a 371. §, a 373. § (2) bekezdés e)–h) pontja, valamint a 374. § (2) bekezdés d)–
g) pontja és a 378–379. § rendelkezései azonban nem alkalmazhatók.
(2) A letartóztatásban lévő fiatalkorú, ha fekvőbeteg-ellátásra szorul, vagy egészségi
állapota kórházi kivizsgálást igényel, egészségügyi ellátását és vizsgálatát lehetőség
szerint büntetés-végrehajtási egészségügyi intézetben kell biztosítani.
415. § (1) * Ha a fiatalkorú tartósan szembeszegül a javítóintézet rendjével, társai
vagy a javítóintézeti dolgozók testi épségét, illetve a javítóintézet biztonságát
súlyosan veszélyeztető magatartást tanúsít, az igazgató az ügyészségnél
kezdeményezheti a letartóztatás végrehajtási helye megváltoztatásának
indítványozását.
(2) * Ha a bíróság a letartóztatás végrehajtási helyének megváltoztatását rendeli el, a
javítóintézet a fiatalkorú átszállítása érdekében megkeresi a javítóintézet székhelye
szerint illetékes rendőrkapitányságot.
(3) * Ha a letartóztatásban lévő fiatalkorú a huszonegyedik életévét betöltötte, a
javítóintézet a fiatalkorú büntetés-végrehajtási intézetbe történő átszállítása
érdekében megkeresi a javítóintézet székhelye szerint illetékes rendőrkapitányságot
és az átszállításról értesíti a rendelkezési jogkör jogosultját.
416. § (1) * A rendelkezési jogkör gyakorlója rendelkezik a letartóztatott fiatalkorú
a) kapcsolattartásának (levelezés, látogató fogadása, csomagküldemény,
telefonbeszélgetés) korlátozásáról, vagy ellenőrzéséről,
b) előállításáról, a javítóintézetben való kihallgatásáról,
c) más intézetbe való átszállításáról,
d) elkülönítéséről az ugyanabban az eljárásban letartóztatottaktól.
(2) * Az intézet gondoskodik a rendelkezési jogkör gyakorlója rendelkezéseinek
végrehajtásáról. Ha a bírói értesítőlap vagy ügyészi rendelvény a letartóztatás
végrehajtására vonatkozó valamely kérdésben nem tartalmaz rendelkezést, a
javítóintézet az általános jogszabályi előírásoknak megfelelően jár el.
(3) * Ha az intézet a letartóztatás végrehajtása alatt a rendelkezési jog gyakorlójának
jogkörébe tartozó döntés szükségességét észleli, erről őt haladéktalanul értesíti.
417. § * A letartóztatott fiatalkorú javítóintézeten kívüli oktatásban, képzésben,
munkafoglalkoztatásban nem vehet részt.
418. § (1) * A letartóztatott fiatalkorú számára javítóintézeten kívüli program,
betegszabadság nem engedélyezhető.
(2) * Ha a rendelkezési jogkör gyakorlója engedélyezte a letartóztatott fiatalkorú
számára, hogy felügyelettel meglátogassa súlyosan beteg hozzátartozóját, vagy részt
vegyen hozzátartozója temetésén, megkeresi az intézet székhelye szerint illetékes
rendőrkapitányságot a fiatalkorú kísérése érdekében.
419. § (1) Kapcsolattartásra jogosult a fiatalkorú a hozzátartozójával, szülői felügyeleti
jogát gyakorló szülőjével, más törvényes képviselőjével, ha a kapcsolattartást kizáró
ok nem merült fel.
(2) * Az ellenőrzés nélküli érintkezés lehetőségét kell biztosítani – az intézet
házirendje szerint – a letartóztatott fiatalkorú és
a) védője,
b) * a jogszabályok által az alapvető jogok védelmére feljogosított szervezet tagja, a
nemzeti megelőző mechanizmus feladatainak teljesítésére felhatalmazott munkatársa,
c) nevelésbe vett fiatalkorú esetén a gyermekvédelmi gyámja,
d) * vallásgyakorlás céljából az egyházi személy és a vallási egyesület vallásos
szertartást hivatásszerűen végző tagja mint hivatalos kapcsolattartó,
e) a kirendelt pártfogó felügyelője vagy megelőző pártfogó felügyelője,
f) hazája Magyarországon akkreditált diplomáciai képviselője, konzuli tisztségviselője,
ennek hiányában az érdekei képviseletét ellátó állam képviselői
között.
(3) * A fiatalkorú kérelmére, a rendelkezési jogkör gyakorlójának egyetértésével a
javítóintézet igazgatója az (1)–(2) bekezdésben meghatározottakon túl más személy
számára is engedélyezheti a kapcsolattartást.420. § (1) * Büntetőügyben történő idézés alapján a javítóintézet megkeresi a bíróság
székhelye szerint illetékes rendőrkapitányságot a letartóztatott fiatalkorúnak a
megjelölt helyre és időre történő előállítása, majd a javítóintézetbe visszaszállítása
érdekében. A nyomozó hatóság részéről kért előállítás a rendelkezési jog
gyakorlójának hozzájárulásával történhet.
(2) * Az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha a bíróság értesítése
alapján a letartóztatott fiatalkorú vagy a védője kéri az előállítását.
(3) * A letartóztatott fiatalkorút a nyomozó hatóság – a rendelkezési jogkör
gyakorlójának engedélyével – az igazgatóval egyeztetett időpontban, a
javítóintézetben is kihallgathatja.
(4) * A letartóztatott fiatalkorúnak a nyomozó hatóság részére történő kiadását a
rendelkezési jogkör gyakorlója engedélyezi.
A letartóztatás megszüntetése *
421. § (1) * A letartóztatott fiatalkorút a lejárat napján vagy a letartóztatást
megszüntető rendelkezés napján a javítóintézetből szabadon kell bocsátani, és a
törvényes képviselőnek vagy megbízottjának a javítóintézet székhelyén kell átadni. Ha
a törvényes képviselő vagy megbízottja a fiatalkorúért nem jelenik meg, gondoskodni
kell a fiatalkorú elkülönített elhelyezéséről és a továbbiakban a gyermekek védelméről
és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény és végrehajtási rendelete szerint kell eljárni.
(2) * Ha a bíróság a letartóztatást a tárgyaláson szünteti meg, az erről szóló végzés
átadása után a fiatalkorút helyben szabadítani kell, annak tájékoztatása mellett, hogy
szabadulási igazolásának az átvétele vagy az elszámolás érdekében a javítóintézetet a
következő munkanapon, hivatali időben keresse fel.
(3) * A letartóztatásból szabaduló fiatalkorút a jelen lévő törvényes képviselőjének
vagy megbízottjának, a más ügy miatt jogerős javítóintézeti nevelés hatálya alatt álló
fiatalkorút a javítóintézet megbízottjának kell átadni, de távollétük a szabadításnak
nem akadálya. A fiatalkorú átvételére jogosult személy távolléte esetén, ha a
fiatalkorú hazatérése nem biztosítható, a bíróság intézkedik a gyermek ideiglenes
hatályú elhelyezése iránt és gondoskodik a gyermeknek az ideiglenes hatályú
elhelyezéséről rendelkező határozatban megjelölt gondozási helyre történő szállítása
iránt.
(4) A (2) bekezdés alapján helyben szabadított fiatalkorú – jegyzőkönyvbe foglalt
hozzájárulása alapján – a tárgyalásról az intézetbe visszaszállítható, ha az intézet
hivatali idejében a szabadulási igazolás kiadása és az elszámolás még aznap
elvégezhető.
(5) * A letartóztatásból szabaduló fiatalkorú részére a javítóintézet szabadulási
igazolást ad. A szabadításkor ki kell adni a fiatalkorú részére a személyazonosító
igazolványát, a letéti pénzét, a letétként kezelt értéktárgyait, saját ruházatát, valamint
iskolai bizonyítványát.
(6) * A letartóztatásból szabaduló fiatalkorú szabadításáról értesíteni kell azokat a
szerveket és személyeket, akiket a fiatalkorú intézetbe történt befogadásáról
értesítettek, továbbá a letartóztatás megszüntetését elrendelő ügyészséget vagy
bíróságot.
A katonák letartóztatásának végrehajtására vonatkozó szabályok *
422. § (1) * A katona letartóztatását katonai fogdán – a külön jogszabályban kijelölt
intézet e célra elkülönített részén – kell végrehajtani, kivéve ha a rendelkezési jogkör
gyakorlójának a terheltek elkülönítésére vonatkozó rendelkezésének teljesítése
másként nem biztosítható.
(2) * A katona letartóztatásának végrehajtására egyebekben a 386–387. és a 390–
412. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy
a) * a letartóztatás végrehajtása során a különböző állománycsoportú katonákat
egymástól el kell különíteni,
b) * a katona a bíróság, az ügyészség vagy más hatóság elé állításkor egyenruhát
visel,
c) katona esetén a befogadásról és szabadításról értesíteni kell a munkáltatói jogkört
gyakorló parancsnokot is.A nemzetközi bűnügyi együttműködéssel összefüggésben kényszerintézkedés hatálya
alatt álló személy fogvatartása
423. § (1) * A 2. § c) pontja szerinti kényszerintézkedések hatálya alatt álló személyt a
Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetben kell elhelyezni. Az országos parancsnok erre
a célra – kivételesen – más bv. intézetet is kijelölhet.
(2) A bv. intézet az ideiglenes kiadatási, illetve kiadatási letartóztatásban lévő
személyt az igazságügyért felelős miniszter vagy a bíróság döntése alapján, az
ideiglenes átadási vagy átadási letartóztatásban, vagy ideiglenes végrehajtási
letartóztatásban lévő, illetve ideiglenesen átszállított személyt a bíróság döntése
alapján helyezi szabadlábra.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személyt – más állam részére történő
átadásakor – az illetékes rendőri szerv megbízottja az intézetben veszi át. A rendőrség
megbízottja részére az intézet elismervény ellenében átadja a személy letéti tárgyait
és a nyilvántartási okmányok másolatát is.
XXX. Fejezet
Az előzetes kényszergyógykezelés végrehajtása *
424. § (1) * A kényszergyógykezelés végrehajtására vonatkozó szabályokat – a
kényszergyógykezelés felülvizsgálatára, megszüntetésére, megszűnésére, valamint az
adaptációs szabadságra és az elbocsátott kényszergyógykezelt pszichiátriai
gyógykezelésére való előterjesztésre vonatkozó szabályok kivételével – az e
fejezetben foglalt eltérésekkel az előzetes kényszergyógykezelés végrehajtása során is
alkalmazni kell.
(2) * Az előzetes kényszergyógykezelés kezdő napja az a nap, amelyen a beteget az
IMEI-be befogadták. Ha az előzetes kényszergyógykezelést megelőzően a beteg
elmeállapotát az IMEI-ben megfigyelték, úgy ennek időtartamát az előzetes
kényszergyógykezelés tartamába nem lehet beszámítani; ez esetben az előzetes
kényszergyógykezelés az elrendelés napján kezdődik.
(3) * Az előzetes kényszergyógykezelés költségei az államot terhelik.
(4) * Az előzetes kényszergyógykezelésre utalt beteg
a) kórlapján legalább kétnaponként fel kell tüntetni azt is, ha állapot- vagy
kezelésváltozás nem következett be,
b) más gyógyintézetben történő elhelyezéséről a rendelkezési jogkör gyakorlóját
előzetesen – sürgős esetben utólag – értesíteni kell.
(5) * A más gyógyintézetben töltött időt az előzetes kényszergyógykezelés
időtartamába be kell számítani.
(6) * Az előzetes kényszergyógykezelt a védőjével és állama konzuli
tisztségviselőjével a letartóztatottra vonatkozó szabályok szerint jogosult kapcsolatot
tartani. A törvényes képviselet ellátása érdekében a törvényes képviselő az előzetes
kényszergyógykezelt személlyel – a fogvatartást foganatosító szerv rendjének a
megtartásával – mind szóban, mind írásban és személyesen ellenőrzés mellett tarthat
kapcsolatot. Ez esetben a telefonon történő és a személyes kapcsolattartás nem
számítható be az egyes kategóriákhoz igazodó kapcsolattartásként. Az előzetes
kényszergyógykezelés meghosszabbítása tárgyában tartandó ülésen, ha azt a bíróság
az IMEI-ben tartja a védő, a konzuli tisztviselője és a törvényes képviselő részére a
belépést biztosítani kell.
(7) * A rendelkezési jogkör gyakorlójának rendelkezését az elkülönítés, a fokozott
őrzés, a kapcsolattartás tekintetében az előzetes kényszergyógykezelés végrehajtása
során meg kell tartani. Ha az IMEI a rendelkezési jogkörbe tartozó döntés
szükségességét észleli, erről a rendelkezési jogkör gyakorlóját haladéktalanul értesíti.
425. § * Az előzetes kényszergyógykezelés indokoltságának időszakos felülvizsgálata
esetén a kórrajzkivonatot a felülvizsgálat indítványozására köteles ügyészségnek kell
megküldeni az előzetes kényszergyógykezelés határidejének lejártát megelőző
legalább tizenöt nappal.
426. § (1) * Ha az előzetes kényszergyógykezelésre befogadott nem kóros
elmeállapotú, az IMEI főigazgató főorvos haladéktalanul javaslatot tesz az előzeteskényszergyógykezelés megszüntetésére. A megszüntetésre jogosult intézkedéséig az
IMEI – a rendelkezési jogkör gyakorlójának rendelkezése szerint – gondoskodik az
őrzésről és a felügyeletről.
(2) * Az előzetes kényszergyógykezeltet el kell bocsátani az IMEI-ből
a) * ha az előzetes kényszergyógykezelés tartama eltelt és a felülvizsgálatra nem
került sor, a lejárat napjával,
b) * az eljárás megszüntetése esetén, az erről szóló határozat kézbesítésének a
napjával.
(3) * Ha az ügyészség vagy a bíróság az előzetes kényszergyógykezelést megszünteti,
a beteget – megfelelő igazolással ellátva – azon a napon kell elbocsátani, amelyen a
kényszerintézkedés megszüntetéséről szóló értesítőlap az IMEI-be megérkezik.
(4) * Ha az előzetes kényszergyógykezelés megszüntetésekor a terhelt letartóztatását
rendelték el, szabadságvesztésre, elzárásra ítélték, haladéktalanul intézkedni kell a bv.
intézetbe történő átszállítása iránt. Ha a beteg fekvőbeteg-gyógyintézeti ápolásra
szorul, úgy az IMEI megfelelő osztályán kell gyógykezelését folytatni, vagy a BVEK
megfelelő osztályára kell átszállítani. Részletes kórrajz-kivonatát a büntetés-
végrehajtási egészségügyi anyagához csatolni kell.
(5) * A (2) és (3) bekezdés eseteiben sem bocsátható el az előzetes
kényszergyógykezelt és haladéktalanul intézkedni kell a bv. intézetbe történő
átszállítása iránt, ha
a) más ügyben kiszabott szabadságvesztést, elzárást, közérdekű munka vagy
pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést,
b) * más ügyben elrendelt letartóztatást, kiadatási letartóztatást vagy ideiglenes
kiadatási letartóztatást, az európai elfogatóparancs végrehajtásával kapcsolatban
elrendelt átadási letartóztatást vagy ideiglenes átadási letartóztatást, vagy ideiglenes
végrehajtási letartóztatást
kell töltenie.
(6) * Ha az előzetes kényszergyógykezeltnek az elbocsátást követően
idegenrendészeti őrizetet vagy menekültügyi őrizetet kell töltenie, a fogva tartó
intézet az elbocsátás esedékességének tudomására jutását követően haladéktalanul
értesíti az illetékes idegenrendészeti hatóságot vagy menekültügyi hatóságot. Ha az
idegenrendészeti hatóság vagy menekültügyi hatóság az értesítés alapján az
elbocsátás időpontjában nem veszi át az előzetes kényszergyógykezeltet, ez az
elbocsátást nem akadályozhatja meg.
XXXI. Fejezet
Az őrizet végrehajtása
427. § (1) * Az őrizet végrehajtására az e fejezetben foglalt eltérésekkel a
letartóztatás végrehajtására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) * A 2. § b) és c) pontja szerinti őrizetet rendőrségi fogdán (e fejezetben a
továbbiakban: fogda) kell végrehajtani.
(3) Az őrizetes büntetőeljárási jogait korlátozás nélkül gyakorolhatja. Meghatalmazás
aláírása érdekében az ügyvéd belépését a fogda területére hivatali időn kívül is
biztosítani kell.
(4) * Az őrizet során a gyanúsított személyi szabadsága és egyéb alapvető jogai olyan
mértékben korlátozhatók, amilyen mértékben az őrizet célja és a fogda rendjének
vagy biztonságának megőrzése érdekében feltétlenül szükséges.
(5) Az őrizetes a fogdában folytatott munkáltatásban vagy oktatásban nem vehet
részt, a fogdában házasságot nem köthet, bejegyzett élettársi kapcsolatot nem
létesíthet.
(6) Az őrizetessel szemben fegyelmi eljárás nem folytatható le.
(7) A fogvatartással kapcsolatos panaszt a fogvatartásért felelős bírálja el.
(8) A fogvatartásért
a) * rendőrkapitányság fogdájában és a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysági
(központi) fogdában a rendőrfőkapitány,b) a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda fogdájában a Készenléti Rendőrség
parancsnoka
felelős.
(9) E fejezet alkalmazásában büntetés-végrehajtási őr alatt a fogdaőrt kell érteni.
428. § (1) * A fogda az őrizetbe vett személyt a bíróság, az ügyészség vagy a
nyomozó hatóság határozata szerint a fogvatartásért felelős által kiállított rendelvény
alapján fogadja be.
(2) A fogda az őrizetbe vett személy befogadásáról
a) * az őrizetet elrendelő bíróságot, ügyészséget vagy nyomozó hatóságot,
b) katona esetén a munkáltatói jogkört gyakorló parancsnokot
értesíti.
(3) * A fogda az őrizet Be. 274. § (3) bekezdése és 725. § (2) bekezdése szerinti
határidejének lejártát, valamint a 38. § (5) bekezdése szerinti büntetés-végrehajtási
őrizet határidejének lejártát – a Be. 274. § (5) bekezdése alapján az őrizet elrendelését
megelőző hatósági fogvatartás beszámításával – nap, óra és perc megjelöléssel tartja
nyilván.
429. § (1) * Az őrizetet elrendelő bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság vezetője
(az őrizet végrehajtása tekintetében a továbbiakban: a rendelkezési jogkör gyakorlója)
dönt az őrizetbe vett személy
a) fokozott őrzéséről,
b) elkülönítéséről az ugyanabban az eljárásban letartóztatottaktól vagy őrizetbe vett
személyektől,
c) levelezése, telefonálása és látogatása ellenőrzéséről,
d) levelezésének, telefonbeszélgetésének, a látogató fogadásának korlátozásáról vagy
tiltásáról,
e) * előállításáról, eljárási cselekmény elvégzése érdekében a nyomozó hatóságok
részére történő kiadásáról.
(2) * A rendelkezési jogkör gyakorlójának tiltó rendelkezése hiányában az őrizetbe vett
személy az általa megjelölt hozzátartozóval és törvényes képviselőjével kapcsolatot
tarthat. Az őrizetes a hozzátartozójával naponta egyszer tíz perc időtartamban
telefonhívást kezdeményezhet. Az őrizetbe vett személyt hozzátartozója naponta,
hivatali időben – a fogda parancsnokával előzetesen egyeztetett időpontban –
meglátogathatja. Az őrizetbe vett személy a látogatás alkalmával csak egy látogatót
fogadhat; a látogatási idő harminc perc.
(3) Az őrizetbe vett személy más személlyel – ide nem értve a védőt, államának
konzuli tisztviselőjét – csak a rendelkezési jogkör gyakorlójának engedélyével tarthat
kapcsolatot.
(4) A kapcsolattartás joga nem gyakorolható, ha az őrizetbe vett személlyel szemben
eljárási cselekményt folytatnak. A kapcsolattartás pótlását, ha arra még hivatali időn
belül sor kerülhet, engedélyezni kell.
(5) Ha a fogvatartásért felelős a rendelkezési jogkörbe tartozó döntés szükségességét
észleli, erről a rendelkezési jogkör gyakorlóját haladéktalanul értesíti.
430. § (1) Az őrizetbe vett személy letéti pénze terhére megvásárolhatja azokat a
tárgyakat, amelyeket birtokában tarthat, valamint ruházatát kiegészítheti.
(2) Az őrizetbe vett személy letéti pénzéből történő vásárlásokat elsősorban
hozzátartozója vagy védője útján kell biztosítani. Ennek hiányában a vásárlást az
őrizetbe vett személy írásos kérelme alapján a fogvatartásért felelős megbízottja végzi
a befogadás napján.
431. § (1) * Az őrizetbe vett személyt – ha a bíróság a letartóztatását nem rendelte el
– az őrizet tartamának elteltével, vagy az őrizet megszüntetéséről hozott határozat
fogdával való közlésének időpontjában haladéktalanul szabadítani kell.
(2) * Ha a bíróság az őrizetbe vett személy letartóztatására vonatkozó indítványt
elutasítja, az erről szóló végzés átadása után az őrizetbe vett személyt helyben
szabadítani kell, de – kérelmére – az ülésről a fogdába visszaszállítható, ha a
szabadulási igazolás kiadása és az elszámolás még aznap elvégezhető.(3) * Az őrizetbe vett személy szabadításáról – a (2) bekezdés szerinti eset kivételével
– az őrizetet elrendelő, vagy az azt megszüntető bíróságot, ügyészséget vagy
nyomozó hatóságot kell értesíteni. Katona esetén a szabadításról értesíteni kell a
munkáltatói jogkört gyakorló parancsnokot is.
XXXII. Fejezet
A rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtása
432. § (1) * A rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtására a VII. Fejezetben
foglaltakat az (1a)–(3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(1a) * A befogadás során a bv. intézet a rendbírság helyébe lépő elzárásra kötelezett
személyazonosságát ellenőrzi.
(1b) * Ha a személyazonossággal kapcsolatban kétség merült fel, az érintett
személyazonosságának megállapítása érdekében a bv. intézet a székhelye szerint
illetékes rendőri szervet keresi meg.
(2) A rendbírság helyébe lépő elzárásra kötelezett
a) nem köteles munkát végezni, vagy tanulmányokat folytatni a végrehajtás ideje
alatt,
b) hetente legalább három alkalommal húsz perc időtartamban távbeszélő használatra
jogosult, ez ellenőrizhető, az ellenőrzés lehetőségéről az elkövetőt tájékoztatni kell,
c) havonta legalább három alkalommal fogadhat látogatót,
d) heti nyolc óra kimaradásra mehet, a kimaradás tartama az elzárásba beszámít,
e) naponta legalább két óra szabad levegőn tartózkodásra jogosult.
(3) * Az elzárás végrehajtásának elhalasztása vagy félbeszakítása csak a rendbírság
helyébe lépő elzárásra kötelezett kórházi gyógykezelésének szükségessége esetén és
csak ezen időtartamig engedélyezhető.
(4) * Nem lehet végrehajtani a rendbírság helyébe lépő elzárást, ha az átváltoztatásról
rendelkező határozat véglegessé válásától számítva egy év eltelt. Az elévülési időbe
nem számít be a rendbírság helyébe lépő elzárás halasztására vagy félbeszakítására
engedélyezett idő.
(5) * Az elévülést félbeszakítja a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtása iránt
tett intézkedés. A félbeszakítás napjával az elévülés ismét elkezdődik.
(6) * A rendbírság kiszabásáról rendelkező határozat véglegessé válásától számított
két év elteltével nincs helye végrehajtásnak.
ÖTÖDIK RÉSZ
A szabálysértési elzárás végrehajtása
XXXIII. Fejezet
A szabálysértési elzárás végrehajtása
433. § (1) * A szabálysértési elzárás végrehajtására a VII. Fejezetben foglaltakat az
(1a)–(4) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(1a) * A szabálysértési elzárást a Szabs. tv. 139. § (1) és (1a) bekezdésében
meghatározott helyen kell végrehajtani.
(1b) * A befogadás során az elkövető személyazonosságát ellenőrizni kell.
(1c) * Ha a személyazonossággal kapcsolatban kétség merült fel, az érintett
személyazonosságának megállapítása érdekében a bv. intézet a székhelye szerint
illetékes rendőri szervet keresi meg.
(2) A szabálysértési elzárás végrehajtásának elévülését félbeszakítja, ha az
elkövetővel szemben elzárást vesznek foganatba. Ennek a körülménynek a
megszűnéséig az elévülés nyugszik.
(3) A szabálysértési elzárás nem hajtható végre, ha
a) * az elkövető a szabálysértési elzárást kiszabó határozat jogerőre emelkedését
követően egy évet meghaladó időt töltött szabadságvesztésben, elzárásban,
javítóintézeti nevelésben vagy letartóztatásban,
b) a szabálysértési elzárás kiszabását kizáró körülmény következett be,
c) a Szabs. tv. 24. §-ában meghatározott elévülés bekövetkezett.(3a) * Nincs helye az elkövető munkáltatásának, ha a szabálysértési elzárást
rendőrségi fogdán kell végrehajtani.
(4) E § alkalmazásában katona: az, a Szabs. tv. 28. § (1) bekezdésében meghatározott
személy, akinek tényleges állományviszonya a vele szemben kiszabott elzárás
végrehajtásának megkezdésekor és a végrehajtás alatt fennáll.
HATODIK RÉSZ
Záró rendelkezések
Felhatalmazó rendelkezések
434. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a pártfogó felügyelői szolgálatot
rendeletben jelölje ki. *
(2) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa
meg
a) * a szabadságvesztés, az elzárás, a letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő
elzárás végrehajtásának részletes szabályait a büntetés-végrehajtásért felelős
miniszterrel, a katonák vonatkozásában a honvédelemért felelős miniszterrel
egyetértésben, a legfőbb ügyész véleményének kikérésével, *
b) * a Pártfogó Felügyelői Szolgálat és a pártfogó felügyelők tevékenységének
szabályait, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelők tevékenységének
vonatkozásában a büntetés-végrehajtásért felelős miniszterrel, a katonák pártfogó
felügyeletének vonatkozásában a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben,
c) * az elkobzás végrehajtásának szabályait a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt irányító
miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben,
d) * a kényszergyógykezelés és az előzetes kényszergyógykezelés végrehajtására,
valamint az IMEI feladataira vonatkozó szabályokat a büntetés-végrehajtásért felelős
miniszterrel egyetértésben, *
e) a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb
szervekre háruló feladatokra vonatkozó szabályokat, *
f) a szabadságvesztés kezdő és utolsó napjának megállapítására vonatkozó
szabályokat a büntetés-végrehajtásért felelős miniszterrel egyetértésben, *
g) * a bv. intézetben fogvatartott elítéltek és egyéb jogcímen fogvatartottak fegyelmi
felelősségének szabályait a büntetés-végrehajtásért felelős miniszterrel
egyetértésben, *
h) * a bv. intézetben fogvatartott elítéltekkel és egyéb jogcímen fogvatartottakkal
kapcsolatos kártérítési eljárás szabályait a büntetés-végrehajtásért felelős miniszterrel
egyetértésben, *
i) * a bv. intézetben fogvatartott elítéltek és egyéb jogcímen fogvatartottak
egészségügyi ellátásának szabályait a büntetés-végrehajtásért felelős miniszterrel
egyetértésben, *
j) *
k) * a börtönlelkészi szolgálatra és a börtönmissziós tevékenységre vonatkozó
szabályokat a büntetés-végrehajtásért felelős miniszterrel és az egyházakkal való
kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszterrel egyetértésben, *
l) * a büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartott elítéltek és egyéb jogcímen
fogvatartottak letétjének kezelésére és a birtokukban lévő külföldi fizetőeszközzel
kapcsolatos eljárásra vonatkozó szabályokat a büntetés-végrehajtásért felelős
miniszterrel egyetértésben. *
(3) * Felhatalmazást kap a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, hogy
rendeletben állapítsa meg
a) * a szabadságvesztés, az elzárás, a rendbírság helyébe lépő elzárás és a
letartóztatás végrehajtását foganatosító büntetés-végrehajtási intézetek kijelölésének
szabályait az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével, *
b) a szabálysértési elzárás végrehajtását foganatosító büntetés-végrehajtási intézetek
kijelölésének szabályait a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter
egyetértésével, *c) a szabálysértési elzárás végrehajtásának részletes szabályait a szabálysértési
szabályozásért és a rendészetért felelős miniszter egyetértésével, a legfőbb ügyész
véleményének a kikérésével. *
(4) * Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy az igazságügyért
felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a pártfogó felügyelői és a
büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos rendőri
feladatok végrehajtásának szabályait. *
(4a) * Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy az igazságügyért
felelős és a büntetés-végrehajtásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben
állapítsa meg az elektronikus távfelügyeleti eszköz működését biztosító rendszer
létesítésének és üzemeltetésének, az elektronikus távfelügyeleti eszköz
alkalmazásának, továbbá a büntetés-végrehajtási szervezet, valamint a rendőri szerv
ezzel kapcsolatos feladatának részletes szabályait. *
(5) * Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy az igazságügyért
felelős és az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa
meg a büntetés-végrehajtás során elrendelt elővezetés végrehajtásával, az elítélt vagy
a kényszergyógykezelt elfogása és megtalálása esetén meghatározott bíróság,
ügyészség vagy végrehajtásért felelős szerv elé állításával, valamint az elítélt vagy az
egyéb jogcímen fogvatartott kérelmére történő előállítás során felmerült költség
megtérítésének részletes szabályait, ide nem értve az elővezetés költsége mértékének
megállapítását. *
(6) * Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy a javítóintézeti
rendészek kiegészítő képzésének és a vizsgájának részletes tartalmi feltételeit vagy
ezek díját; a vizsgaszabályzatot; valamint a kiegészítő képzésnek és vizsgának
megfelelő szakirányú képesítések és képzettségek jegyzékét a gyermekek és az
ifjúság védelméért felelős miniszterrel és a köznevelésért felelős miniszterrel
egyetértésben rendeletben szabályozza. *
(7) Felhatalmazást kap a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter, hogy a
javítóintézetek rendtartását az igazságügyért felelős miniszterrel és a büntetés-
végrehajtásért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben állapítsa meg. *
Hatálybalépés
435. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2015. január 1-jén
lép hatályba.
(2) * A 92. §-t megelőző alcím, a 92–94. §, a 95. § (2)–(4) bekezdése és a 437. § (2)
bekezdése 2016. január 1-jén lép hatályba.
Átmeneti rendelkezések
436. § (1) * Az 1978. évi IV. törvény alkalmazásával kiszabott büntetések és
alkalmazott intézkedések végrehajtása során a (2)–(9) bekezdésben foglalt
eltérésekkel e törvény rendelkezései szerint kell végrehajtani.
(2) Az 1978. évi IV. törvény alkalmazásával kiszabott szabadságvesztésre ítélt a 2013.
június 30. napján hatályban volt 1978. évi IV. törvény rendelkezései szerint bocsátható
feltételes szabadságra.
(3) Az 1978. évi IV. törvény alkalmazásával a részben felfüggesztett szabadságvesztés
mellett kiszabott foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kiutasítás, közügyektől
eltiltás és kitiltás tartamának számítására a 296. §, a 298. § (1) és (4) bekezdése, a
299. § (1) bekezdése, a 301. § (1) bekezdése és a 304. § az irányadó.
(4) *
(5) * A bíróság által 2013. július 1-jét megelőzően elrendelt pártfogó felügyelet
végrehajtása során a Btk. 70. § (3) bekezdése alkalmazható.
(6) Az 1978. évi IV. törvény alkalmazásával elrendelt pártfogó felügyelet
végrehajtásában való közreműködése során a rendőrség az 1978. évi IV. törvény 82. §
(5) bekezdés a)–d) pontja tekintetében ellenőrzi a magatartási szabályok megtartását.
(7) A 2010. május 1-jétől 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény
alkalmazásával elrendelt kényszergyógykezelés végrehajtása során a
kényszergyógykezelés tartamának eltelte napján – az 1978. évi IV. törvény 74. § (3)bekezdése alapján – a kényszergyógykezelés megszűnik és a beteget el kell bocsátani
az intézetből.
(8) Ha a (7) bekezdés szerinti elbocsátáskor a beteg gyógykezelésének szükségessége
továbbra is fennáll, az IMEI főigazgató főorvosa az elbocsátás esedékességének
napjával történő elhelyezés érdekében az egészségügyről szóló törvényben
meghatározottak szerint kellő időben kezdeményezi a bíróságnál a kötelező
gyógykezelés elrendelése iránti eljárást. Ha a bíróság elrendeli a beteg kötelező
gyógykezelését, az IMEI főigazgató főorvos – az Országos Mentőszolgálat útján –
intézkedik a beteg átszállítása iránt a kijelölt, az egészségügyről szóló törvény szerinti
gyógykezelést végző pszichiátriai intézetbe.
(9) A 205., a 206., a 279., a 302–303., a 306. és a 316. §-t arra az elítéltre is
alkalmazni kell, akit a 1978. évi IV. törvény alkalmazásával katonai büntetőeljárásban
katonaként ítéltek el.
(10) * E törvénynek a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a
szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és ehhez
kapcsolódóan más törvények módosításáról szóló 2016. évi CX. törvény 22. §-ával
megállapított 10/A. § szerinti kártalanítási igény benyújtására az az elítélt és egyéb
jogcímen fogvatartott is jogosult,
a) akinek az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülményekből eredő sérelme a
módosítás hatálybalépése előtt egy éven belül szűnt meg,
b) * aki az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt az EJEB-hez nyújtott
be kérelmet, ha a kérelmet az EJEB a módosítás hatálybalépésének napjáig
nyilvántartásba vette, kivéve, ha a fogvatartott az EJEB-hez címzett kérelmét 2015.
június 10. napját követően nyújtotta be és a kérelem benyújtásakor a jogsértés
megszűnésétől számítottan több mint hat hónap telt el.
(11) * A (10) bekezdés esetén a 10/A. § (4) bekezdésben meghatározott jogvesztő
határidő e rendelkezés hatálybalépésének napjával kezdődik. A (10) bekezdés alapján
benyújtott kérelmek elbírálása során a 10/A. § (6) bekezdése nem alkalmazható,
továbbá a büntetés-végrehajtási bíró eljárására az 50. § (1) bekezdés d) pontjában
megállapított határidő harminc nappal meghosszabbodik.
(12) * Ha adat merül fel arra, hogy a büntetések, az intézkedések, egyes
kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi
CCXL. törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról szóló 2016. évi
CX. törvény 22. §-ával megállapított 10/A. § szerinti kártalanítási igény hatálybalépését
megelőzően az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt
a) a polgári bíróság előtt eljárás indult, vagy
b) az EJEB-hez kérelmet nyújtottak be és a kérelmet az EJEB a módosítás
hatálybalépésének napjáig nyilvántartásba vette,
a büntetés-végrehajtási bíró ezen eljárások befejezéséig, illetve az EJEB eljárása
esetében az ügy nemzeti elbírálásra való utalásáról szóló értesítéséig az eljárást
felfüggeszti.
(13) * E törvénynek a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény hatálybalépésével
összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXCVII. törvény 432. §-ával
megállapított 69/A–69/C. § szerinti eljárásokat a korábbi jogszabály szerint hatáskörrel
és illetékességgel rendelkező bíróság folytatja le, ha
a) a 329. § (1) bekezdése szerinti kórrajzkivonat, vagy
b) az indítvány, illetve a kérelem,
2018. június 30. napjáig a bíróságra beérkezett.
(14) * A börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése
érdekében szükséges haladéktalan intézkedésekről szóló 2020. évi IV. törvény
hatálybalépését követően az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti
kártalanítási igény tárgyában hozott határozatban megítélt kártalanítási összeg 2020.
június 15-ig nem fizethető ki. E bekezdés szerinti felfüggesztés időtartama a 70/B. §
(6) bekezdésében foglalt időtartamba nem számít bele.
(15) * A börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése
érdekében szükséges haladéktalan intézkedésekről szóló 2020. évi IV. törvényhatálybalépését megelőzően az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti
kártalanítási igény tárgyában hozott határozat a meghozatalakor hatályos szabályok
szerint teljesítendő.
(16) * A börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése
érdekében szükséges haladéktalan intézkedésekről szóló 2020. évi IV. törvény
hatálybalépését követően az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti
kártalanítási igény tárgyában hozott határozatban megítélt kártalanítási összegből a
10/B. § (5) bekezdés a) pontja szerinti kifizetés 2020. december 31-ig nem teljesíthető.
E bekezdés szerinti felfüggesztés időtartama a 70/B. § (6) bekezdésében foglalt
időtartamba nem számít bele.
(17) * A (14) bekezdés alapján felfüggesztett kifizetések esetén – a (16) bekezdésben
foglaltakra figyelemmel – a 10/B. §-ban meghatározottakat 2020. szeptember 15.
napjáig kell teljesíteni.
436/A. § * (1) E törvénynek a börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárással
összefüggő visszaélések megszüntetése érdekében szükséges egyes törvények
módosításáról szóló 2020. évi CL. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) 17. §-ával
megállapított III/A. Fejezetét – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a Mód. tv.
17. §-ának a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) E törvénynek a Mód. tv. 17. §-ával megállapított
a) 75/D. § (2)–(4) bekezdését,
b) 75/F. § (1) bekezdés b) és d) pontját,
c) 75/K. § (2) bekezdését és
d) 75/L. § b) és d) pontját
a Mód. tv. 17. §-ának a hatálybalépését követően benyújtott kérelmek esetén kell
alkalmazni.
(3) E törvénynek a Mód. tv. 17. §-ával megállapított
a) 75/E. §-ában,
b) 75/O. § (1) bekezdés a) és b) pontjában és
c) 75/O. § (2)–(4) bekezdésében
meghatározott határidők a Mód. tv. 17. §-ának a hatálybalépését követő napon
kezdődnek.
(4) A Mód. tv. 17. §-ának a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásban e törvény
2020. december 31-én hatályban volt
a) 144/B. §-a szerint benyújtott panaszt a bv. intézet nem bírálja el,
b) 70/A. § (2) bekezdése szerinti esetben, ha a bv. intézet a kérelmet a panasz
elbírálására tekintettel nem terjesztette fel a bv. bírónak, a bv. intézet a benyújtott
panasz esetén a továbbiakban e törvénynek a Mód. tv. 17. §-ával megállapított 75/H.
§-a alapján jár el és a kérelmet haladéktalanul felterjeszti a büntetés-végrehajtási
bírónak,
c) 144/B. §-a szerint panasz benyújtását a büntetés-végrehajtási bíró a kártalanítási
kérelem elbírálásának feltételeként nem értékeli.
(5) E törvénynek a Mód. tv. 17. §-ával megállapított 75/J. § (1) bekezdését a Mód. tv.
17. §-ának a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell azzal,
hogy a Mód. tv. 17. §-ának a hatálybalépését megelőzően illetékességi okból áttett
kérelmek visszaküldése ezen okból nem lehetséges.
(6) E törvénynek a Mód. tv. 17. §-ával megállapított 75/J. § (1) bekezdését a Mód. tv.
17. §-ának a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell azzal,
hogy ha a szabadult elítélt a Mód. tv. 17. §-ának a hatálybalépését megelőzően a
lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró
eljárását nem a kérelmében kérte, az ilyen kérelmek áttétele nem lehetséges.
(7) * Ha az elítéltet a Btk. 459. § (1) bekezdés 26. pontjában megjelölt személy elleni
erőszakos bűncselekmény miatt ítélték el, és a gyermekek védelme érdekében egyes
törvények módosításáról szóló 2024. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Mód2. tv.) e
törvényt módosító rendelkezéseinek hatálybalépésekor már feltételes szabadságra
bocsátották úgy, hogy elrendelték a pártfogó felügyeletét, továbbá a sértett kérte a
13. § szerinti értesítését, a sértett a büntetés-végrehajtási bírónál a 188/A. §-ábanfoglaltak megfelelő alkalmazásával kezdeményezheti, hogy – utólagos büntetés-
végrehajtási bírói eljárás keretében – az elítéltnek a személyétől, valamint reá
tekintettel hozzátartozójától vagy más személytől történő távoltartás külön
magatartási szabály előírásáról döntsön.
(8) * A sértettet a (7) bekezdésben meghatározottakról a BVOP a Mód2. tv.
hatálybalépésétől számított hatvan napon belül tájékoztatja.
436/B. § * (1) E törvénynek a büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb
törvények módosításáról szóló 2023. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Mód. tv. 1.)
által bevezetett kategória-besorolási rendszerét a végrehajtási fokozatokhoz igazodó
rezsimszabályok alá besorolt elítéltek esetében a következők szerint kell megfeleltetni:
a) I. kategóriába kerül az az elítélt, akit
aa) társadalmi kötődés programba vontak be,
ab) fogház enyhébb rezsim alá soroltak be,
ac) fiatalkorúak fogháza enyhébb vagy általános rezsim alá soroltak be,
b) II. kategóriába kerül az az elítélt, akit
ba) fogház általános rezsim alá soroltak be,
bb) börtön enyhébb rezsim alá soroltak be,
bc) fiatalkorúak fogháza szigorúbb, fiatalkorúak börtöne enyhébb vagy általános
rezsim alá soroltak be,
c) III. kategóriába kerül az az elítélt, akit
ca) fegyház enyhébb rezsim alá soroltak be,
cb) börtön általános rezsim alá soroltak be,
cc) fogház szigorúbb rezsim alá soroltak be,
cd) fiatalkorúak börtöne szigorúbb rezsim alá soroltak be,
d) IV. kategóriába kerül az az elítélt, akit
da) fegyház általános rezsim alá soroltak be,
db) börtön szigorúbb rezsim alá soroltak be,
e) V. kategóriába kerül az az elítélt, akit fegyház szigorúbb rezsim alá soroltak be.
(2) A bv. intézetnek az (1) bekezdés szerinti kategória-besorolást a Mód. tv. 1. e
törvényt módosító rendelkezéseinek hatálybalépését követő kilencven napon belül kell
elvégeznie. Az elítélt ez idő alatt is szerezhet kreditpontot, amiről a BFB a besorolástól
számított első összesítéskor dönt, és ha az elítélt ezen időpontig egy évet már letöltött
a szabadságvesztésből, akkor a megszerzett kreditpontok alapján kategória-
előresorolására is sor kerülhet.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti megfeleltetés időpontjáig az elítélten olyan újabb
szabadságvesztést kell végrehajtani, amely esetén a Mód. tv. 1. e törvényt érintő
rendelkezései alapján kockázatelemzésnek és új kategória-besorolásnak van, illetve
lehet helye, az elítélt kategória-besorolását a Mód. tv. 1. e törvényt érintő
rendelkezései szerint kell elvégezni.
(4) Az (1) bekezdés szerinti megfeleltetésről az elítéltet tájékoztatni kell. A
fogvatartotti nyilvántartásban az elítéltnek mind a korábbi rezsimbe sorolást, mind a
kategória-megfeleltetést – az (1) bekezdés szerinti hivatkozással – fel kell tüntetni. Az
elítélt a bv. intézet parancsnokánál panasszal élhet, ha a bv. intézet nem megfelelően
alkalmazta az (1) bekezdésben meghatározott megfeleltetési szabályokat.
(5) Az elítélt által megszerezhető kreditpontok számát és a kategória-előresorolás
ütemezését az (1) bekezdés szerinti megfeleltetés szerinti kategória-besorolás és a
szabadságvesztés még végrehajtásra váró tartama, továbbá, ha az elítélt
folyamatosan több szabadságvesztést tölt, ezek együttes tartama alapján kell
kiszámolni.
(6) A Mód. tv. 1. e törvényt módosító rendelkezéseinek hatálybalépésekor a társadalmi
kötődés programba bevont elítélt a szabadságvesztésből történő szabadulás
időpontjáig jogosult
a) havonta legalább öt, de legfeljebb tíz nap eltávozásra azokon a napokon, amelyeken
nem végez munkát,
b) felügyelet nélkül külső munkahelyen dolgozni,
c) tanulmányok és képzések bv. intézeten kívüli folytatására.(7) A Mód. tv. 1. e törvényt módosító rendelkezéseinek hatálybalépésekor a biztonsági
zárkába vagy részlegre helyezett elítélt átkerül a fogvatartás biztonságára különös
veszélyt jelentő elítéltek részlegére azzal, hogy a továbbiakban a részlegre helyezés
meghosszabbítására alkalmanként további három hónappal kerülhet sor.
436/C. § * E törvénynek a gyermekek védelme érdekében egyes törvények
módosításáról szóló 2024. évi XXX. törvény (a továbbiakban: 2024. évi XXX. törvény)
által megállapított 46. § (4)–(6) bekezdését a 2024. évi XXX. törvény
hatálybalépésekor folyamatban lévő kegyelmi eljárásokban is alkalmazni kell azzal,
hogy a köztársasági elnök kegyelmi döntésről szóló, miniszteri ellenjegyzési jog
gyakorlása érdekében megküldött határozata – amennyiben a miniszteri ellenjegyzési
jog gyakorlására 2024. június 30-ig nem került sor – 2024. július 1-jén válik
érvényessé.
436/D. § * (1) Ha e § hatálybalépésekor az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott
hozzátartozójaként a kiskorú gyermeke a kapcsolattartói nyilvántartásba már
bejegyzésre került, a hozzátartozói minőség fennállását csak külön felhívásra kell a
jogszabályban meghatározott módon igazolnia.
(2) A látogatófogadás egyes formáinak gyakorlására való jogosultság megszerzéséhez
szükséges időtartamba e § hatálybalépéséig az adott kategóriában eltöltött idő
beszámít azzal, hogy a bv. intézeteknek e § hatálybalépésétől számított harminc
napon belül kell megállapítania azt, hogy az adott elítélt mely látogatófogadási forma
gyakorlására jogosult.
(3) Ha az elítélt az 1978. évi IV. törvény alkalmazásával kiszabott olyan
szabadságvesztést tölt, amelyből feltételes szabadságra bocsátható, az ítélet szerinti
végrehajtási fokozata
a) fegyház, és a III. kategóriába előresorolják, annak napjával a feltételes szabadságra
bocsátás esedékességének időpontja a büntetés háromnegyed részének,
b) börtön, és a II. kategóriába előresorolják, annak napjával a feltételes szabadságra
bocsátás esedékességének időpontja a büntetés kétharmad részének
kitöltésére változik.
(4) A (3) bekezdés nem alkalmazható, ha az elítélt
a) erőszakos többszörös visszaeső,
b) a bűncselekményt bűnszervezetben követte el vagy
c) életfogytig tartó szabadságvesztés büntetést tölt.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott esetben, ha a feltételes szabadságra bocsátás
lehetséges időpontjának megváltozása eredményeként annak lehetősége már
esedékessé válik, a bv. intézet a feltételes szabadságra bocsátás tárgyában annak
bekövetkezésétől számított harminc napon belül tesz előterjesztést a büntetés-
végrehajtási bírónak.
Sarkalatossági záradék *
437. § * A 30. § (2a) bekezdése az Alaptörvény 9. cikk (8) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
438. § (1) E törvény 12. § (1)–(2) bekezdése a büntetőeljárás során igénybe vehető
tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló, 2010. október 20-i 2010/64/EU európai
parlamenti és tanácsi irányelv 2. és 3. cikkének való megfelelést szolgálja.
(2) * E törvény 12. §-a a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló,
2012. május 22-i 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való
megfelelést szolgálja.
(3) E törvény 13. §-a a büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló, 2001. március
15-i 2001/220/IB tanácsi kerethatározat 4. cikk (3) bekezdésének való megfelelést
szolgálja.
(4) E törvény 13. §-a a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és
védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi
kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti
és tanácsi irányelv 6. cikk (5)–(6) bekezdésének való megfelelést szolgálja.(5) * E törvény 132. §-a és 394. § (2) bekezdése a gyermekek szexuális bántalmazása,
szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a
2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2011. december 13-i 2011/93/EU
európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének; 69/A. §-a és 324. §-a az irányelv
25. cikkének való megfelelést szolgálja.
(6) * E törvény a büntetőeljárás során és az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó
eljárásokban ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint valamely
harmadik félnek a szabadságelvonáskor történő tájékoztatásához való jogról és a
szabadságelvonás ideje alatt harmadik felekkel és a konzuli hatóságokkal való
kommunikációhoz való jogról szóló 2013. október 22-i 2013/48/EU európai parlamenti
és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(7) * E törvény a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére
nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/800 európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
védőügyvéd, büntetőjogász
© 2025 Dr. Enzsöl Péter – Védőügyvéd, Büntetőjogász
Ez a weboldal Dr. Enzsöl Péter oltalma alatt áll. Kifejezett írásos hozzájárulásunk nélkül tilos a weboldal tartalmának másolása!
Weboldalt készítette: Webdesigns2u