2013. évi CCXL. törvény

a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési

elzárás végrehajtásáról *

Az Országgyűlés

az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak védelme, kiemelten az

elítéltek és az egyéb jogcímen fogvatartottak emberi méltóságának a tiszteletben

tartása érdekében, a kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód

tilalmának és az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülése céljából,

Magyarország nemzetközi jogi és európai uniós kötelezettségeinek

figyelembevételével,

az állam kizárólagos büntető hatalmának a végrehajtáson keresztül történő

érvényesítése céljából,

szem előtt tartva azt a társadalmi elvárást, hogy az elítéltek teljes körű foglalkoztatása

által az önfenntartó büntetés-végrehajtás megvalósíthatóvá váljon,

a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

Általános szabályok

I. Fejezet

Alapvető rendelkezések

A büntetés-végrehajtás feladata és célja

1. § (1) A büntetés-végrehajtás feladata a büntetési célok érvényesítése a büntetés,

illetve az intézkedés végrehajtásán keresztül, azzal a célkitűzéssel, hogy a végrehajtás

során az egyéniesítés szempontjait biztosítani kell annak érdekében, hogy az

megfelelően szolgálja az egyéni megelőzési célok elérését.

(2) A büntetések és az intézkedések végrehajtásának rendjét úgy kell kialakítani, hogy

az

a) a büntetésben és az intézkedésben megnyilvánuló joghátrányon, illetve a

megelőzést szolgáló rendelkezések érvényesítésén túl elősegítse az elítélt társadalmi

beilleszkedését és a jogkövető magatartás kialakulását,

b) a fiatalkorúak tekintetében a gyermekek jogainak érvényesülését is szolgálja,

c) a kényszergyógykezelés esetén a társadalom védelmén túl, a kényszergyógykezelt

számára megfelelő kezelést és gondozást biztosítson.

A törvény hatálya

2. § E törvény rendelkezéseit

a) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti

büntetések és intézkedések, a szabadságvesztésből szabadultak és a javítóintézeti

nevelésből elbocsátottak utógondozásának végrehajtása,

b) * a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) szerinti

letartóztatás, előzetes kényszergyógykezelés és őrizet, valamint a Be. 128. § (2)

bekezdése szerinti rendbírság helyébe lépő elzárás (a továbbiakban: rendbírság

helyébe lépő elzárás) végrehajtása,

c) * az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012.

évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: 2012. évi CLXXX. törvény) szerinti őrizet, átadási

és ideiglenes átadási letartóztatás, ideiglenes végrehajtási letartóztatás, eljárási

jogsegély keretében ideiglenesen átadott vagy átvett személy fogvatartása, továbbá a

nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban:

Nbjt.) szerinti őrizet, kiadatási és ideiglenes kiadatási letartóztatás, ideiglenes

végrehajtási letartóztatás, eljárási jogsegély keretében ideiglenesen átvett személy

fogvatartása, valamint

d) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási

rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) szerinti

szabálysértési elzárás, továbbá a pénzbírság, a helyszíni bírság és a közérdekű munkahelyébe lépő szabálysértési elzárás (a továbbiakban együtt: szabálysértési elzárás)

végrehajtása

során kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

3. § * E törvény alkalmazásában

1. * arcképfelismerő rendszer: arcképek összehasonlító elemzésére képes, a

személyazonosítást elősegítő informatikai alkalmazás,

1a. * büntetés-végrehajtási ügy: a bíróságnak, a végrehajtásért felelős szervnek és az

adott ügyben döntési jogkörrel rendelkező személynek a büntetés, az intézkedés, a

kényszerintézkedés, valamint a rendbírság helyébe lépő és a szabálysértési elzárás

végrehajtásával kapcsolatos olyan eljárása – ide nem értve a Be. 128. § (2) és (5)

bekezdése, XCIV. Fejezete és Huszonegyedik Része szerinti eljárásokat – amely érinti

annak tartalmát, mértékét, a végrehajtás helyét vagy módját, megkezdésének

időpontját, a félbeszakítás, a feltételes szabadságra bocsátás, az ideiglenes

elbocsátás, illetve a végrehajthatóság kérdését, vagy a végrehajtás rendjének

fenntartására irányul, és lényeges kihatással van az elítélt és az egyéb jogcímen

fogvatartott jogaira és kötelezettségeire,

2. büntetés-végrehajtási intézet (a továbbiakban: bv. intézet) tisztántartását,

karbantartását és ellátását szolgáló munka: az elítélt, a kényszerintézkedés hatálya

alatt álló személy, a rendbírság helyébe lépő elzárásra kötelezett személy és a

szabálysértési elzárásra kötelezett elkövető által, jogszabályban meghatározott

feltételekkel és tartamban, alkalomszerűen, a fogva tartó bv. intézet fenntartása

körében, díjazás nélkül végzett takarítási, karbantartási és ellátási tevékenység, amely

nem minősül munkáltatásnak,

3. büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő: a büntetés-végrehajtási szervezethez

tartozó, a szabadságvesztés büntetés végrehajtásával összefüggő pártfogói

tevékenységet végző pártfogó felügyelő,

4. egyéb jogcímen fogvatartott: a kényszergyógykezelt, a kényszerintézkedés hatálya

alatt álló személy, a rendbírság helyébe lépő elzárásra kötelezett személy és a

szabálysértési elzárásra kötelezett elkövető,

5. elektronikus megfigyelési eszköz: zárt rendszerű biztonságtechnikai eszköz, amely

elektronikus formában kép, hang vagy kép és hang együttes felvételére, továbbítására

és rögzítésére alkalmas,

6. elektronikus távfelügyeleti eszköz: az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott

mozgását nyomon követő technikai eszköz,

6a. * ellenőrzést biztosító megfigyelési eszköz: olyan, az elektronikus megfigyelési

eszköz körén kívül eső műszaki-technikai megoldás, amelynek segítségével az elítélt

vagy az egyéb jogcímen fogvatartott tevékenysége időszakosan megfigyelhető,

7. * értesítőlap: a bíróság által a végrehajtás érdekében a végrehajtásért felelős szerv

részére a kiszabott büntetésről, az alkalmazott intézkedésről, valamint az ezeket

érintő, az ügydöntő határozat meghozatalát követő érdemi rendelkezésekről, továbbá

a kényszerintézkedés elrendeléséről, fenntartásáról, megszüntetéséről kiállított

értesítés, amelynek része a szabadságelvonással járó büntetés, intézkedés vagy

kényszerintézkedés foganatosítására, avagy a szabadításra adott bírói rendelvény,

7a. * fogvatartás biztonsága: olyan állapot fenntartása, amelynél az elítélt és az

egyéb jogcímen fogvatartott őrzése, felügyelete, ellenőrzése, a bv. intézetben

tartózkodó személyek életének, testi épségének és anyagi javainak védelme, a

büntetés-végrehajtási szervezet anyagi javainak sértetlensége, valamint a büntetés-

végrehajtási feladatok zavartalan ellátása a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően

biztosított,

8. fogvatartással kapcsolatos ügy: minden olyan ügy, amely nem tartozik a büntetés-

végrehajtási ügy körébe, de az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott

fogvatartásával összefügg, ideértve a bv. intézet által lefolytatandó kártérítési eljárást

is,

8a. * hangfelismerő rendszer: hangminták összehasonlító elemzésére képes, a

személyazonosítást elősegítő informatikai alkalmazás,9. hivatalos minőségben kapcsolattartó:

a) a Btk. szerinti hivatalos és külföldi hivatalos személy a hivatalos eljárásában,

b) * a védő, a jogi képviselőként eljáró ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosult

személy folyamatban lévő büntető-, polgári, szabálysértési eljárásban, közigazgatási

hatósági eljárásban, egyéb hatósági ügyben vagy büntetés-végrehajtási ügyben,

valamint ilyen eljárás megindításának kezdeményezése érdekében eljárva, ideértve a

meghatalmazás adását is,

c) az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott államának konzuli tisztviselője,

d) a büntetőügyben eljáró tolmács és szakértő,

e) * az egyházi személy hitéleti szolgálata ellátása során, a büntetés-végrehajtási

szervvel (a továbbiakban: bv. szerv) kötött megállapodás alapján a bv. intézetben

vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja, az egyházi jogi

személy vagy a vallási egyesület által megbízott más személy e tevékenység végzése

során,

f) a bv. szervvel kötött megállapodás alapján a bv. intézetben jogvédő vagy karitatív

tevékenységet folytató civil szervezet tagja, képviselője vagy ilyen szervezet

megbízásából eljáró személy e tevékenység végzése során,

10. hozzátartozó: a Btk.-ban hozzátartozóként meghatározott személy,

11. kapcsolattartó: az a személy, aki az elítélttel vagy az egyéb jogcímen

fogvatartottal jogszabály vagy engedély alapján kapcsolattartásra jogosult,

12. kényszerintézkedés: a büntetőeljárásban, az Európai Unió tagállamaival folytatott

bűnügyi együttműködés keretében és a nemzetközi bűnügyi jogsegély ügyekben

elrendelt szabadságelvonással járó kényszerintézkedés,

12a. * kézbesítési cím: az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott, továbbá a

pártfogó felügyelet külön magatartási szabályának végrehajtásával összefüggésben a

sértett vagy az egyéb érintett által megjelölt, a lakcímétől, értesítési címétől,

tényleges tartózkodási helyétől eltérő, a postai úton történő kapcsolattartásra szolgáló

cím,

13. * munkáltatás: a reintegrációs tevékenység azon formája, amikor az elítéltek vagy

a kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy és a szabálysértési elzárásra

kötelezett elkövető munkavégzése szervezetten, rendszeresen, haszon- vagy

bevételszerzési céllal, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a

továbbiakban: Mt.) által szabályozott munkaviszonytól eltérő, jogszabályban

meghatározott feltételekkel és díjazás ellenében történik, az így létrejövő munkáltatási

jogviszony alanyai munkáltatóként a bv. intézet, a fogvatartottak kötelező

foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság vagy a bv. szerv szerződése és az

elítéltek vagy a kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy és a szabálysértési

elzárásra kötelezett elkövető hozzájárulása alapján más gazdálkodó szervezet,

valamint munkavégzőként – a reintegrációs őrizetben lévő elítélt kivételével – az

elítélt, a kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy vagy a szabálysértési elzárásra

kötelezett elkövető,

14. * munkaterápiás foglalkoztatás: a reintegrációs tevékenység azon formája, amikor

elsősorban a kényszergyógykezelt, az előzetes kényszergyógykezelt és a gyógyító-

reintegráló csoportba helyezett, valamint a megváltozott munkaképességű vagy

egyébként az egészségi állapota miatt a munkáltatásban részt venni nem képes elítélt

foglalkoztatása szervezetten, rendszeresen, e törvényben meghatározott feltételekkel

és térítési díj ellenében, büntetés-végrehajtási jogviszony keretében történik,

14a. * rendelkezési jogkör gyakorlója: a letartóztatással összefüggésben a bíróságnak

a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig az ügyészség, ezt követően a

bíróság; a szabadságvesztés végrehajtása esetén az elítélttel szemben

szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény miatt indult büntetőeljárással

összefüggésben az a bíróság, illetve ügyészség, amely előtt a büntetőeljárás

folyamatban van,

14b. * rendfokozat: a honvéd és a polgári nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos

állományú tagja esetében a viselt rendfokozat, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a

büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv esetében abetöltött szolgálati beosztás besorolása és fizetési fokozata alapján meghatározott

rendfokozat,

14c. * tényleges tartózkodási hely: lakcím hiányában vagy a lakcímtől eltérően az az

ingatlan, ahol az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott ténylegesen tartózkodik,

továbbá közérdekű munka vagy pártfogó felügyelet végrehajtása szempontjából az

elítélt munkahelye,

15. védő: a Be. szerinti védő, valamint a büntetések és az intézkedések végrehajtása

alatt az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott büntetés-végrehajtási ügyében

eljáró ügyvéd,

16. végrehajtásért felelős szerv: a büntetés-végrehajtási szervezet, a javítóintézet, a

pártfogó felügyelői szolgálatként a Kormány által kijelölt szerv (a továbbiakban:

pártfogó felügyelői szolgálat),

17. * végrehajtás rendje: a büntetések és a kényszerintézkedések végrehajtására

vonatkozó jogszabályok és ezeken alapuló normatív utasítások érvényesülésének

összessége, amely biztosítja a büntetés-végrehajtási feladatok zavartalan ellátását,

valamint az elítéltek és az egyéb jogcímen fogvatartottak jogainak érvényesülését és

kötelezettségeinek teljesítését.

A határozatok végrehajthatósága és intézkedési kötelezettség a végrehajtás iránt

4. § (1) * Büntetés, intézkedés és a szabálysértési elzárás – a (2) bekezdésben

meghatározott kivételekkel – csak a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozata

alapján, jogszabályban meghatározott módon hajtható végre. Kényszerintézkedés – az

őrizet kivételével –, továbbá a rendbírság helyébe lépő elzárás a bíróság határozata

alapján, jogszabályban meghatározott módon hajtható végre.

(2) * Megrovás az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének bevárása nélkül és az

ügyészség határozata alapján is végrehajtható. A feltételes ügyészi felfüggesztés

mellett elrendelt pártfogó felügyelet az ügyészség határozata alapján hajtható végre.

Őrizetbe vételnek az ügyészség és a nyomozó hatóság határozata alapján is helye

van.

(3) * A büntetés és az intézkedés, továbbá – az őrizet kivételével – a

kényszerintézkedés és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtását a bíróság

rendeli el. Az őrizet foganatosítása iránt az azt elrendelő bíróság, ügyészség, nyomozó

hatóság intézkedik. A szabálysértési elzárás végrehajtása iránt a Szabs. tv.-ben kijelölt

szabálysértési hatóság intézkedik.

(4) * A büntetés, az intézkedés és a kényszerintézkedés végrehajtásának

foganatosítása, illetve a kényszerintézkedés megszüntetése esetén a terhelt szabadon

bocsátása érdekében a bíróság a 34/A. § szerint értesítőlapot állít ki. Ha a

kényszerintézkedés megszüntetéséről az ügyészség határoz, a terhelt szabadon

bocsátása végett határozatát eredeti aláírással, vagy minősített elektronikus aláírással

ellátva küldi meg a kényszerintézkedést foganatosító szervnek.

Az állam feladatai a végrehajtásban

5. § (1) * A büntetés, az intézkedés, a kényszerintézkedés és a szabálysértési elzárás

végrehajtása, valamint az utógondozás az állam feladata. Az elítélttel és az egyéb

jogcímen fogvatartottal szemben a törvényben meghatározott joghátrányok az

ügydöntő határozatban, illetve az egyéb határozatban foglaltak szerint – az ott

meghatározott tartamban és tartalommal – érvényesíthetők.

(2) * A büntetés, az intézkedés, a kényszerintézkedés és a szabálysértési elzárás

végrehajtását az állam a bíróság, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az ügyészség, a

végrehajtásért felelős szervek, a rendőrség, valamint az e törvényben meghatározott

más szervek útján teljesíti. A végrehajtásban – törvényben meghatározottak szerint –

más szervek és szervezetek is közreműködnek.

(3) A végrehajtásért felelős szerv a jogszabályok keretei között együttműködik az

oktatási intézményekkel, valamint a fogvatartás körülményeinek a figyelemmel

kísérésére, a szabadulás után a társadalomba való beilleszkedés elősegítésére, a

karitatív tevékenység végzésére, továbbá az egyéb büntetés-végrehajtási feladatok

segítésére alakult civil szervezetekkel és az ilyen tevékenységet ellátó vallási

közösségekkel. Ha az ilyen szervezet tagja vagy a megbízásából eljáró személy avégrehajtásért felelős szerv rendjére és biztonságára vonatkozó jogszabályokat, vagy

a végrehajtásért felelős szervvel kötött megállapodásban foglaltakat megszegi, a

végrehajtásért felelős szerv az együttműködést megszüntetheti.

Törvényességi felügyelet

6. § * A büntetések, az intézkedések, a kényszerintézkedések, a rendbírság helyébe

lépő elzárás és a szabálysértési elzárás végrehajtása felett az ügyészség

törvényességi felügyeletet gyakorol, amelynek során az ügyészségről szóló törvény

szerinti jogosultságok illetik meg és kötelezettségek terhelik.

A büntetés-végrehajtási jogviszony

7. § (1) A büntetés-végrehajtási jogviszony a büntetés, az intézkedés, az egyes

kényszerintézkedések, a rendbírság helyébe lépő elzárás, a szabálysértési elzárás

végrehajtása alatt – ideértve annak előkészítését és a foganatba vétel érdekében

megtett intézkedéseket is – a végrehajtásért felelős szerv, a végrehajtásban

közreműködő más szerv és az elítélt, illetve az egyéb jogcímen fogvatartott között

fennálló jogviszony, amely meghatározza a végrehajtásért felelős szervek, a

végrehajtásban közreműködő más szervek és személyek feladatait, valamint az elítélt,

illetve az egyéb jogcímen fogvatartott jogait és kötelezettségeit és azok

érvényesítésének módját.

(2) A büntetés-végrehajtási jogviszony jellegéből eredően a végrehajtás során az

elítéltet és az egyéb jogcímen fogvatartottat jogszabályban meghatározott sajátos

jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.

Az alávetési, együttműködési és a lakcím-bejelentési kötelezettség

8. § (1) * Az elítélt köteles magát a büntetés, illetve az intézkedés végrehajtásának

alávetni, a kényszerintézkedés hatálya alatt álló köteles eltűrni a szabadságelvonással

járó kényszerintézkedés foganatosítását, ennek megtagadása esetén vele szemben a

törvényben meghatározott jogkövetkezmények állnak be, illetve kényszer

alkalmazható. A kényszergyógykezelt köteles eltűrni személyi szabadságának

korlátozását, a végrehajtás elővezetéssel és elfogatóparancs kibocsátásával

kikényszeríthető. A rendbírság helyébe lépő elzárásra kötelezett személy köteles

eltűrni személyi szabadságának elvonását, a végrehajtás elővezetéssel

kikényszeríthető.

(2) A büntetés és az intézkedés végrehajtása során az elítélt köteles a végrehajtásért

felelős szervvel együttműködni és a kért felvilágosítást megadni. Ha e törvény úgy

rendelkezik, az együttműködés vagy a felvilágosításadás megtagadása esetén a

büntetés-végrehajtási bíró az elítélttel szemben rendbírságot szabhat ki.

(3) * A büntetés vagy az intézkedés végrehajtása során az elítélt köteles a

lakcímében, az értesítési címében, a tényleges tartózkodási helyében, kézbesítési

címében, elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségében, elektronikus

levelezési címében, hangkapcsolatot biztosító vagy más elektronikus elérhetőségében

a büntetőeljárás befejezését követően bekövetkező változást – a változás

bekövetkeztétől számított három munkanapon belül – a végrehajtásért felelős

szervnek, ha ez nem ismert, a büntetőügyben első fokon eljárt bíróság székhelye

szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak bejelenteni.

(3a) * Ha az elítélt

a) a büntetőeljárás során kézbesítési címet jelentett be, annak megváltozását vagy

b) a lakcímétől eltérő helyen tartózkodik, a tényleges tartózkodási helyét és annak

megváltozását

is köteles a (3) bekezdésben meghatározottak szerint bejelenteni.

(4) * A (3) és (3a) bekezdés szerinti kötelezettség elmulasztása miatt a büntetés-

végrehajtási bíró hivatalból vagy a végrehajtásért felelős szerv kezdeményezésére

rendbírságot szab ki. Erre az elítéltet az ügydöntő határozat kihirdetésekor, illetve

kézbesítésekor, továbbá a végrehajtás során adott tájékoztatásakor vagy a részére

kiadott idézésben, felhívásban figyelmeztetni kell.

(5) * A (2) és a (4) bekezdés szerinti rendbírság kiszabására és végrehajthatóságára a

Be. 127. § (1)–(3) és (6)–(9) bekezdését és a Be. 128. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

Alapvető jogok9. § (1) * Az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott az Alaptörvényben

meghatározott alapvető jogait, valamint egyéb jogait és kötelezettségeit – a

törvényben, a bíróság ügydöntő határozatában, valamint a bíróság és az ügyészség

egyéb határozatában meghatározott korlátozásokkal vagy tilalmakkal – a büntetés-

végrehajtás rendjével összhangban gyakorolja, illetve teljesíti.

(2) A jogkorlátozás során az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt kell

alkalmazni.

Jogérvényesítés

10. § (1) Az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott büntetés-végrehajtási ügyben

vagy a fogvatartással összefüggésben kérelmet terjeszthet elő és a kérelemről hozott

döntéssel szemben panaszt nyújthat be, továbbá e törvény szerinti egyéb jogorvoslati

jog illeti meg. Ha e törvény a jogorvoslatot lehetővé teszi, arról az elítéltet és az egyéb

jogcímen fogvatartottat a döntés meghozatalakor tájékoztatni kell.

(2) Az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott az (1) bekezdés szerinti kérelmét, a

panaszt és a jogorvoslat iránti kérelmét írásban terjesztheti elő. Az írni vagy olvasni

nem tudó elítélt, illetve egyéb jogcímen fogvatartott nyilatkozatát – kérelmére két

érdektelen tanú jelenlétében – jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(3) A tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi,

pszicho-szociális károsodással – illetve ezek bármilyen halmozódásával – élő, illetve

írni vagy olvasni nem tudó, vagy a magyar nyelvet nem beszélő, valamint az

egészségi állapota miatt akadályozott elítélt vagy egyéb jogcímen fogvatartott

számára elő kell segíteni, hogy jogorvoslati jogával élni tudjon. Az elítélt vagy az

egyéb jogcímen fogvatartott az akadályoztatása fennállásáról a büntetés-

végrehajtásért felelős szervet – kivéve, ha az erről tudomással bír – köteles

tájékoztatni.

(4) * A fiatalkorú, valamint a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá

helyezett nagykorú, vagy a cselekvőképességében részlegesen korlátozott elítélt vagy

egyéb jogcímen fogvatartott büntetés-végrehajtási ügyben vagy a fogvatartással

összefüggésben önállóan tehet panaszt, nyújthat be kérelmet, jogorvoslati kérelmet és

tehet nyilatkozatot.

(5) Az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott a végrehajtással kapcsolatosan

a) * közvetlenül fordulhat a büntetések, az intézkedések, egyes

kényszerintézkedések, a rendbírság helyébe lépő elzárás és a szabálysértési elzárás

végrehajtásának törvényességi felügyeletét ellátó ügyészséghez, kérheti az ügyész

általi meghallgatását,

b) közvetlenül fordulhat az alapvető jogok biztosához, valamint a kínzás és más

kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni fakultatív

jegyzőkönyv 3. cikke szerinti nemzeti megelőző mechanizmus (a továbbiakban:

nemzeti megelőző mechanizmus) feladatainak teljesítésére felhatalmazott

munkatársához,

c) kérelemmel, panasszal fordulhat törvényben kihirdetett nemzetközi egyezményben

elismerten erre hatáskörrel rendelkező nemzetközi jogvédő szervezethez.

(6) * Az (1) bekezdésen kívüli egyéb jogviszonyokat érintően az elítélt és az egyéb

jogcímen fogvatartott az általános szabályok szerint, korlátozás nélkül – ide nem értve

a fogvatartás tényéből eredő eltéréseket – érvényesítheti jogait, vagy fordulhat a

bírósághoz, illetve az állami szervekhez, tehet panaszt, visszaélés-bejelentést vagy

közérdekű bejelentést.

(7) * A (3) bekezdés szerinti személy alatt a Be. 81–82. §-ai szerinti különleges

bánásmódot igénylő személyt is érteni kell.

10/A. § *

10/B. § *

A védelem joga és a képviselet szabályai

11. § (1) * Az elítéltet és az egyéb jogcímen fogvatartottat a büntetés-végrehajtási

ügyben megilleti a védelem joga, a védőnek iratmegismerési és önálló

nyilatkozattételi jogosultsága van.(2) * Az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott védőjével, valamint büntetőügyben

eljáró ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosult jogi képviselőjével mind írásban,

mind szóban és – a fogvatartást foganatosító szerv rendjének a megtartásával –

személyesen, ellenőrzés nélkül érintkezhet.

(3) Ha az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott nem magyar állampolgár, jogosult

államának diplomáciai, illetve konzuli képviseletéhez fordulni, és annak képviselőjével

kapcsolatot tartani. Ha az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott hontalan, jogosult

az Egyesült Nemzetek Szervezete Menekültügyi Főbiztosságához fordulni, és annak

képviselőjével kapcsolatot tartani.

(4) * Védőt az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott, ezek törvényes képviselője

vagy nagykorú hozzátartozója, külföldi állampolgár esetén továbbá állama konzuli

tisztviselője hatalmazhat meg. A felsoroltak kérelmére vagy hivatalból a

végrehajtásért felelős szerv székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró a Be.

46. § (1), (5) vagy (6) bekezdése alapján haladéktalanul védőt rendel ki. A kirendelés

alapján a védőként eljáró ügyvéd kijelölésére a Be. 46. § (1)–(3) bekezdése és 47. §

(2)–(4) bekezdése az irányadó. Az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott részére

a Be. 76. § a) pontja alapján jogszabályban meghatározottak szerint a jogi

segítségnyújtó szolgálat költségkedvezményt engedélyezhet.

(4a) * A meghatalmazás hatálya – ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki – a

büntetőeljárás jogerős befejezését követően kiterjed azon eljárásokra, amelyek a

végrehajtás körében az alapügyben eljárt bíróság hatáskörébe tartoznak, valamint a

büntetés-végrehajtási ügyre. Letartóztatott vagy előzetes kényszergyógykezelt

esetében a büntetőeljárásban adott meghatalmazás vagy kirendelés hatálya kiterjed a

büntetés-végrehajtási ügyre is.

(4b) * Ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott érdekében több védő jár el,

az elítéltet vagy az egyéb jogcímen fogvatartottat nyilatkoztatni kell arról, hogy kit

jelöl meg vezető védőként. Nyilatkozat hiányában vezető védőként a bv. intézet a

meghatalmazást elsőként benyújtó védőt jelöli ki. A hivatalos iratokat a vezető

védőnek kell kézbesíteni.

(5) * A fogvatartással kapcsolatos ügyben az elítélt vagy az egyéb jogcímen

fogvatartott képviselőt hatalmazhat meg, akinek a képviseleti jogosultságát igazolni

kell. A képviselő tevékenysége nem sértheti vagy veszélyeztetheti a fogvatartás

biztonságát, illetve a végrehajtás rendjét. Nem járhat el képviselőként az elítélt vagy

az egyéb jogcímen fogvatartott, továbbá az, akit a rendelkezési jogkör gyakorlója vagy

a végrehajtásért felelős szerv vezetője a fogvatartottal való kapcsolattartásból kizárt.

(5a) * Ha a védő, illetve a képviselő magatartása súlyosan sérti vagy veszélyezteti a

fogvatartás biztonságát vagy a végrehajtás rendjét, a végrehajtásért felelős szerv

vezetője a védőt, illetve a képviselőt indokolt határozattal az elítélttel vagy az egyéb

jogcímen fogvatartottal való kapcsolattartásból kizárja. Az elítélt vagy az egyéb

jogcímen fogvatartott és a védő, illetve a képviselő a határozat ellen bírósági

felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.

(6) * A fogvatartással kapcsolatos ügyben vagy bármely más ügyben az elítélt és az

egyéb jogcímen fogvatartott – a (2) bekezdésben meghatározott jogi képviselőn kívül –

képviselőjével mind írásban, mind szóban és – a fogvatartást foganatosító szerv

rendjének a megtartásával – a látogatás során személyesen, ellenőrzés mellett

érintkezhet. Nem ellenőrizhető a személyes kapcsolattartás az érintett bv. intézet

eljárásával kapcsolatban az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott és őt

nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv, így különösen az Emberi Jogok

Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) elé terjesztett ügyben képviselő személy

között, kivéve abban az esetben, ha a képviselő az elítélt, vagy az egyéb jogcímen

fogvatartott hozzátartozója.

(6a) * Ha a fogvatartással kapcsolatos ügyben vagy bármely más ügyben az elítélt,

illetve az egyéb jogcímen fogvatartott a képviselet ellátására nem jogi képviselőt

hatalmaz meg, a telefonon történő kapcsolattartás esetén hetente húsz perc

időtartam nem számítható be az egyes kategóriákhoz, letartóztatás esetén az egyes

rezsimekhez igazodó kapcsolattartásként. Ezen a jogcímen a képviselő havonta egy-egy alkalommal, alkalmanként legfeljebb egy órában élhet a telekommunikációs

eszköz útján történő kapcsolattartás és a látogatás jogával.

(7) * Telefonon vagy telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartás során,

ha a beszélgetés nem ellenőrizhető, a büntetés-végrehajtásért felelős szerv jogosult a

hívást kezdeményező védő vagy képviselő, illetve az elítélt vagy az egyéb jogcímen

fogvatartott híváskezdeményezése esetén a hívott fél személyazonosságáról

meggyőződni, ennek érdekében a beszélgetés megszakítható.

(8) Fogvatartással kapcsolatos egyéb ügyben az elítélt és az egyéb jogcímen

fogvatartott a jogi segítségnyújtásról szóló törvény rendelkezései szerinti jogi

szolgáltatást vehet igénybe és jogosult a jogi segítségnyújtási eljárást lefolytató

szervvel, valamint a jogi szolgáltatást nyújtó jogi segítővel, illetve pártfogó ügyvéddel

kapcsolatot tartani.

(9) * A büntetés-végrehajtási ügyben és a fogvatartási ügyben az elítélt és az egyéb

jogcímen fogvatartott törvényes képviselőjét felvilágosításkérési és iratmegismerési

jog illeti meg és önálló nyilatkozattételi jogosultsága van. A törvényes képviselet

ellátása érdekében a törvényes képviselője – a fogvatartást foganatosító szerv

rendjének a megtartásával – mind szóban, mind írásban és személyesen ellenőrzés

mellett tarthat kapcsolatot. Ez esetben a telefonon és a telekommunikációs eszköz

útján történő és a személyes kapcsolattartás nem számítható be az egyes

kategóriákhoz igazodó kapcsolattartásként.

Az anyanyelv használata és a tájékoztatáshoz való jog

12. § * (1) * A magyar nyelv nem tudása miatt az elítéltet vagy az egyéb jogcímen

fogvatartottat nem érheti hátrány. A végrehajtás során az elítélt és az egyéb jogcímen

fogvatartott mind szóban, mind írásban nem magyar anyanyelvét, nemzetiségi

anyanyelvét vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott

egyéb anyanyelvét, vagy – ha a magyar nyelvet nem ismeri – az általa ismert más

nyelvet használhatja.

(2) * A büntetés-végrehajtási ügyben, valamint a fogvatartással kapcsolatos egyéb

ügyben a végrehajtásért felelős szerv kellő nyelvismerettel rendelkező tagja eseti

tolmácsként eljárhat. A büntetés-végrehajtási ügyben, valamint a fogvatartással

kapcsolatos ügyben a határozatot akkor kell írásban lefordítani az elítélt vagy az egyéb

jogcímen fogvatartott nem magyar anyanyelvére, nemzetiségi anyanyelvére vagy

törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott egyéb anyanyelvére,

vagy az általa ismert más nyelvre, ha ezt a határozat közlésekor tett nyilatkozatában

kifejezetten kéri. Ezen jogára az elítéltet figyelmeztetni kell.

(3) * A végrehajtásért felelős szervnek az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott

részére nem magyar anyanyelvén, nemzetiségi anyanyelvén vagy törvénnyel

kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott egyéb anyanyelvén, vagy az

általa ismert más nyelven a végrehajtás rendjére, a végrehajtással összefüggő jogaira

és kötelezettségeire vonatkozó jogszabályi rendelkezések lényegi elemeiről, valamint

a fogvatartást foganatosító szerv házirendjéről tájékoztatást kell adnia.

(4) Az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott részére írásban, az általa értett

nyelven egyszerűen, közérthető módon kell a tájékoztatást megadni

a) a büntetés-végrehajtási ügyben a panaszjogról és a jogorvoslati lehetőségekről,

b) a büntetés-végrehajtási ügyben őt megillető védelemhez való jogról,

c) a végrehajtás során az őt megillető anyanyelv használatához való jogról,

d) * a büntetés-végrehajtási ügy iratai és az egészségügyi dokumentáció

megismeréséhez való jogról,

e) a kapcsolattartás formáiról,

f) a konzuli hatóságok értesítéséhez való jogról,

g) az intézetben betartandó magatartási szabályokról, a fegyelmi felelősségről és a

fegyelmi eljárás rendjéről,

h) a kényszerítő eszközökről, a biztonsági intézkedésekről, különösen az elektronikus

megfigyelési rendszer alkalmazására vonatkozó szabályokról,i) a büntetés, az intézkedés, valamint a szabálysértési elzárás kezdő és utolsó

napjáról, valamint a feltételes szabadságra bocsátás, illetve ideiglenes elbocsátás

esedékessége napjáról,

j) a kártérítési felelősség rendjéről,

k) az egészségügyi ellátáshoz való jogról,

l) a betegjogok érvényesüléséről.

(5) * A kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy részére befogadáskor írásban, az

általa értett nyelven egyszerűen, közérthető módon tájékoztatást kell adni a

büntetőeljáráshoz kapcsolódóan

a) a védelemhez való jogról,

b) * a költségkedvezmény kérelmezéséhez való jogról és annak feltételeiről,

c) a gyanúsítás, illetve a vádemelés alapjául szolgáló cselekmény lényegének,

valamint ezek változásának a megismeréséhez való jogról,

d) az anyanyelv használatához való jogról,

e) * a büntető ügyiratok megismeréséhez való jogról,

f) a vallomástétel megtagadásához való jogról,

g) * a kényszerintézkedésnek az elrendeléséről szóló határozat szerinti, illetve a

törvényben meghatározott lehetséges végső tartamáról, továbbá a

kényszerintézkedés meghosszabbításának és felülvizsgálatának szabályairól, valamint

az e határozatokkal szembeni jogorvoslatról, illetve a kényszerintézkedés

megszüntetése iránti indítvány benyújtásához való jogról,

h) a kényszerintézkedés elrendelése, meghosszabbítása vagy fenntartása esetén az

általa megjelölt hozzátartozó vagy az általa megjelölt más személy értesítéséhez való

jogról.

(5a) * A kényszerintézkedés hatálya alatt álló fiatalkorú részére a (4) és az (5)

bekezdésben foglaltakon túl a befogadáskor írásban, az általa értett nyelven

egyszerűen, közérthető módon tájékoztatást kell adni a büntetőeljáráshoz

kapcsolódóan

a) a letartóztatás megszüntetése, az enyhébb személyi szabadságot érintő bírói

engedélyes kényszerintézkedés elrendelése, továbbá a letartóztatás javítóintézetben

történő végrehajtása iránti indítvány benyújtásához való jogról,

b) arról, hogy a részvételével lefolytatandó eljárási cselekményen a törvényes

képviselője is részt vehet és ebből a célból a törvényes képviselőnek a fogva tartó

intézetbe történő belépését engedélyezni kell,

c) arról, hogy a tárgyaláson és az előkészítő ülésen a jelenléte kötelező, ennek

érdekében előállítására kerülhet sor, vagy jelenlétét telekommunikációs eszköz útján

biztosítják,

d) az orvosi vizsgálat kezdeményezéséhez való jogról, különösen arról, hogy orvosi

vizsgálatát törvényes képviselője vagy védője is kezdeményezheti,

e) a fogvatartás során a felnőtt korúaktól való elkülönítéshez, egészségi állapota

megőrzéséhez, testi és szellemi fejlődésének biztosításához, oktatáshoz és képzéshez,

fejlődése és reintegrációja érdekében megfelelő programokon való részvételhez,

valamint a családi élethez való jogának e törvény szerinti kapcsolattartás keretében

történő tényleges és rendszeres gyakorlásához való jogról,

f) a d) és az e) pontban foglalt jogai megsértése esetén az e törvény szerinti

panaszjogról.

(5b) * Az (5a) bekezdés b) és d) pontja szerinti törvényes képviselővel kapcsolatos

jogokról a fiatalkorút akkor kell tájékoztatni, ha van törvényes képviselője.

(5c) * Az európai elfogatóparancs alapján őrizetbe vett személy részére a (4)–(5a)

bekezdésben foglaltakon túl a befogadásakor írásban, az általa értett nyelven,

egyszerűen és közérthető módon tájékoztatást kell adni az európai elfogatóparancs

tartalmának megismeréséhez való jogról, az egyszerűsített átadáshoz történő

hozzájárulás lehetőségéről és jogkövetkezményeiről, valamint a hozzájárulás

megtagadásának jogkövetkezményeiről.(6) * Ha a kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy a (4) bekezdés f) és k)

pontjában, valamint az (5) és (5a) bekezdésben szereplő jogokról a tájékoztatást az

őrizetbe vétel során már megkapta, a tájékoztatást nem kell megismételni.

(7) * A (4)–(5a) és (5c) bekezdésben meghatározott jogokról szóló írásbeli tájékoztatót

az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott magánál tarthatja.

(8) * A (3)–(5a) és (5c) bekezdés szerinti tájékoztatás megtörténtét és annak

tudomásulvételét írásban kell rögzíteni. Ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen

fogvatartott írni, olvasni nem tud, vagy a tájékoztatás időpontjában az írásbeli

tájékoztató az általa értett nyelven nem áll rendelkezésre, a (4)–(5a) és (5c) bekezdés

szerinti tájékoztatást szóban – két tanú jelenlétében – kell elvégezni, és annak

megtörténtét írásban kell rögzíteni. Ha ezt követően a (4)–(5a) és (5c) bekezdés

szerinti írásbeli tájékoztató az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott által értett

nyelven elkészül, azt részére haladéktalanul át kell adni.

(9) A tartósan vagy véglegesen érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszicho-

szociális károsodással – vagy ezek bármilyen halmozódásával – élő, az írni vagy

olvasni nem tudó, valamint a fiatalkorú elítélt vagy egyéb jogcímen fogvatartott

részére a tájékoztatást – állapotára, adottságaira és helyzetére figyelemmel – a

számára érthető módon kell megadni.

A sértett jogainak és érdekeinek védelme

13. § * (1) * A sértettet, illetve a Be. 52. § (1) bekezdése alapján a sértett jogait

gyakorló személyt kérelmére értesíteni kell a sértettet érintő bűncselekménnyel

összefüggésben

a) * a letartóztatott szabadon bocsátásáról vagy szökéséről,

b) a végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt feltételesen vagy véglegesen történő

szabadon bocsátásáról vagy szökéséről, illetve a szabadságvesztés végrehajtásának

félbeszakításáról,

c) az elzárásra ítélt szabadon bocsátásáról vagy szökéséről, illetve az elzárás

végrehajtásának félbeszakításáról,

d) * az előzetes kényszergyógykezelt elbocsátásáról vagy szökéséről,

e) a kényszergyógykezelt elbocsátásáról, engedély nélküli eltávozásáról, illetve

adaptációs szabadságra bocsátásáról, valamint

f) javítóintézeti nevelés esetén a fiatalkorú ideiglenes vagy végleges elbocsátásáról, a

javítóintézet engedély nélküli elhagyásáról, illetve a javítóintézeti nevelés

félbeszakításáról.

(2) * A kérelmet a büntetőügyben eljáró vagy eljárt bíróságnál, letartóztatott, illetve

előzetes kényszergyógykezelt esetén a büntetőügyben eljáró ügyészségnél kell

benyújtani, és abban meg kell jelölni, hogy milyen lakcímre vagy értesítési címre kéri a

kérelmező az értesítést. A kérelem a bírósághoz vagy az ügyészséghez történő

bejelentéssel visszavonható.

(3) * A letartóztatást, az előzetes kényszergyógykezelést, a végrehajtandó

szabadságvesztést, az elzárást vagy a kényszergyógykezelést foganatosító bv. intézet

a bíróság vagy az ügyészség értesítése alapján a kérelmet a fogvatartotti

nyilvántartásban rögzíti, és a végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt végleges

szabadon bocsátásáról a szabadulás előtt egy hónappal, minden más esetben az

értesítési kötelezettséget megalapozó esemény bekövetkezését követően

haladéktalanul tájékoztatja a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát (a

továbbiakban: BVOP), amely haladéktalanul értesítést küld a sértett, illetve a Be. 52. §

(1) bekezdése alapján a sértett jogait gyakorló személy részére az elítélt vagy az

egyéb jogcímen fogvatartott szabadon bocsátásának időpontjáról vagy szökéséről.

(4) * A fiatalkorú letartóztatását foganatosító, illetve a javítóintézeti nevelést

végrehajtó javítóintézet a bíróság vagy az ügyészség értesítése alapján a kérelmet a

fiatalkorúak nyilvántartásában rögzíti, és a fiatalkorú végleges elbocsátásáról az

elbocsátás előtt egy hónappal, minden más esetben az értesítési kötelezettséget

megalapozó esemény bekövetkezését követően haladéktalanul tájékoztatja a sértett

által megadott lakcím szerint illetékes rendőri szervet, amely haladéktalanul értesítéstküld a sértett, illetve a Be. 52. § (1) bekezdése alapján a sértett jogait gyakorló

személy részére a fiatalkorú szabadon bocsátásának időpontjáról vagy szökéséről.

(5) * A bíróság, az ügyészség, a BVOP, a bv. intézet és a javítóintézet a kérelmező

kérelmét, nevét és lakcímét zártan kezeli és biztosítja, hogy ezek az adatok ne

jussanak az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott tudomására.

A végrehajtás rendje

14. § (1) A büntetések közül a Btk. büntetési nemei szerinti súlyosabb büntetést kell

előbb végrehajtani, kivéve, ha a büntetések egymás melletti végrehajtását törvény

nem zárja ki. Az azonos nemű büntetéseket – a (2) bekezdésben meghatározott

kivétellel – az értesítőlapoknak a végrehajtásért felelős szervhez érkezésének

sorrendjében kell végrehajtani.

(2) * Több határozott tartamú szabadságvesztés végrehajtásának sorrendje: fegyház,

börtön, fogház. A fiatalkorúval szemben kiszabott börtön- és fogházbüntetés

végrehajtása megelőzi az egyéb szabadságvesztés végrehajtását. Az azonos

végrehajtási fokozatban lévő – összbüntetésbe nem foglalható vagy összbüntetésbe

nem foglalt – szabadságvesztések közül azt a szabadságvesztést kell előbb

végrehajtani, amelyből az elítélt feltételes szabadságra bocsátása kizárt.

(3) A végrehajtási sorrend érvényesítése érdekében – ha e törvény eltérően nem

rendelkezik – a folyamatban lévő büntetés végrehajtását meg kell szakítani.

(4) A kényszergyógykezelés elrendelése a szabadságvesztés, az elzárás, a közérdekű

munka és a javítóintézeti nevelés végrehajtását megszakítja.

(5) * A szabadságvesztés és a kényszerintézkedés foganatosítása az elzárás, a

közérdekű munka, a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés, a

pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés és a javítóintézeti nevelés végrehajtását

megszakítja. A javítóintézeti nevelés foganatosítása az elzárás és a közérdekű munka

végrehajtását megszakítja. Az elzárás foganatosítása a közérdekű munka

végrehajtását megszakítja. Az elzárás, a közérdekű munka, a közérdekű munka

helyébe lépő szabadságvesztés és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés

végrehajtása az értesítőlapoknak a végrehajtásért felelős szervhez érkezésének

sorrendjében történik.

(6) A szabadságelvonással járó büntetés és intézkedés, valamint a kényszerintézkedés

foganatba vétele a szabálysértési elzárás végrehajtását megszakítja.

(7) A büntetés, az intézkedés és a szabálysértési elzárás végrehajtásának

megszakítását kiváltó körülmény megszűnéséig az elévülés nyugszik.

(8) * A szabadságelvonással járó büntetés és intézkedés, a kényszerintézkedés,

valamint a szabálysértési elzárás foganatba vétele a rendbírság helyébe lépő elzárás

végrehajtását megszakítja.

15. § (1) A szabadságelvonással járó büntetés és intézkedés, valamint a szabálysértési

elzárás tartamába minden megkezdett nap beszámít, a végrehajtás utolsó napját

naptári nap szerint kell meghatározni.

(2) A végrehajtás rendjét a végrehajtásért felelős szerv és az elítélt, illetve az egyéb

jogcímen fogvatartott, valamint a kapcsolattartás során a kapcsolattartó köteles

megtartani.

16. § * (1) * A büntetés, az intézkedés, a rendbírság helyébe lépő elzárás és a

szabálysértési elzárás végrehajtását a Be.-ben, a Szabs. tv.-ben és az e törvényben

meghatározott feltételek szerint, kérelemre vagy hivatalból a bíróság, az

igazságügyért felelős miniszter, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, valamint a

gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter felfüggesztheti, elhalaszthatja

vagy félbeszakíthatja.

(2) * A fogvatartott vagy egyéb jogcímen fogvatartott vonatkozásában a

szabadulásakor fennálló, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott

kis összegű követelést meg nem haladó tartozás esetén a végrehajtásért felelős szerv

vezetője a követelést, kérelemre, ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott

személyi vagy vagyoni körülményei ezt megalapozzák, méltányosságból elengedheti.

(3) Ha a pénzbüntetésből meg nem fizetett összeg nem éri el a napi tételként

meghatározott összeget és nem haladja meg a tízezer forintot, akkor azt törölni kell.A megkeresés és az adatkérés *

17. § * (1) A büntetés, az intézkedés és a szabálysértési elzárás végrehajtása, továbbá

az elítélt, illetve egyéb jogcímen fogvatartott kérelmének elbírálása érdekében a

büntetés-végrehajtási bíró, az ügyészség, a végrehajtásért felelős szerv, valamint az

igazságügyért felelős miniszter, a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős

miniszter és a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter megkereséssel élhet, állami és

helyi önkormányzati szervet, hatóságot, köztestületet, gazdálkodó szervezetet,

alapítványt, közalapítványt és egyesületet kereshet meg tájékoztatás adása,

adatszolgáltatás, adat továbbítás, illetve iratok rendelkezésre bocsátása végett, és

ennek a teljesítésére legalább nyolc, legfeljebb harmincnapos határidőt állapíthat

meg.

(2) Ha a megkeresés személyes adatok közlésére vonatkozik, az csak annyi és olyan

személyes adatra vonatkozhat, amely a megkeresés céljának megvalósításához

elengedhetetlenül szükséges. A megkeresésben az adatkezelés pontos célját és a kért

adatok körét meg kell jelölni.

(3) Az (1) bekezdés alapján megkeresett szerv köteles a tájékoztatást, az

adatszolgáltatást – amely magában foglalja különösen az adat feldolgozását –, illetve

az adat továbbítást térítésmentesen teljesíteni. A megkeresett a megállapított

határidő alatt – ha törvény másképp nem rendelkezik – köteles a megkeresést

teljesíteni, vagy a teljesítés akadályát közölni.

(4) Ha a megkeresett szerv, szervezet a megkeresést a megadott határidőn belül nem

teljesíti, vagy a megkeresés teljesítését jogosulatlanul megtagadja, a büntetés-

végrehajtási bíró, illetve az ügyészség rendbírságot szabhat ki. A rendbírság

kiszabására és végrehajthatóságára a Be. 127. § (1)–(3) és (6)–(9) bekezdését kell

alkalmazni. A rendbírság kiszabása ellen bejelentett jogorvoslatnak halasztó hatálya

van. A rendbírság kiszabását a végrehajtásért felelős szerv kezdeményezheti a

büntetés-végrehajtási bírónál, feltételes ügyészi felfüggesztés esetén az ügyészségnél.

(5) Ha ez feladatának ellátásához szükséges, a büntetés-végrehajtási bíró, az

ügyészség, az igazságügyért felelős miniszter, a gyermekek és az ifjúság védelméért

felelős miniszter, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter és a végrehajtásért

felelős szerv egymástól, illetve a büntetőügyben eljáró vagy eljárt bíróságtól,

ügyészségtől vagy nyomozó hatóságtól, továbbá a szabálysértési ügyben eljárt

bíróságtól, szabálysértési hatóságtól is kérhet adatokat, iratokat és felvilágosítást.

(6) Halasztás, részletfizetés elbírálása érdekében és a kegyelmi eljárásban a bíróság a

Be. adatkérésre vonatkozó rendelkezései szerint adatszolgáltatást kérhet.

A kézbesítés szabályai *

17/A. § * (1) A végrehajtásért felelős szerv, a feladatkörében eljárva az igazságügyért

felelős miniszter, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, illetve a gyermekek és az

ifjúság védelméért felelős miniszter a hivatalos iratot – e törvény eltérő rendelkezése

hiányában – a Be. 130. § (1) bekezdésében, illetve 131. § (6) bekezdésében

meghatározott módon kézbesíti a címzett részére, azzal, hogy a Be. 130. § (2)

bekezdését és 131. § (7) bekezdését is megfelelően alkalmazni kell.

(1a) * A végrehajtásért felelős szerv saját hivatalos iratát – a 10. § (2) és (3)

bekezdésében foglaltak megtartásával – a bv. intézetben fogva lévő elítélt vagy egyéb

jogcímen fogvatartott hozzájárulása esetén részére a büntetés-végrehajtási szervezet

által kialakított belső elektronikus ügykezelő felületen (a továbbiakban: belső

elektronikus felület) keresztül is kézbesítheti.

(2) Az igazságügyért felelős miniszter a nemzetközi bűnügyi együttműködéssel

összefüggésben a bv. intézetben fogva lévő elítélt vagy egyéb jogcímen fogvatartott

részére kézbesítendő hivatalos iratot a BVOP-nak küldi meg.

(3) * Ha a büntetőeljárás során az elítélttel papíralapon történt a kapcsolattartás,

részére az idézést vagy a felhívást papíralapon kell kézbesíteni.

(3a) * A bíróság, az ügyészség, a végrehajtásért felelős szerv, valamint

feladatkörében eljárva az igazságügyért felelős miniszter, a büntetés-végrehajtásért

felelős miniszter, illetve a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter

papíralapú kapcsolattartás esetén – kivéve, ha a címzett fogva van – a hivatalos iratota címzett elektronikus levelezési címére vagy más elektronikus elérhetőségére –

idézés vagy értesítés esetén ideértve a hangkapcsolatot biztosító elektronikus

eszközre küldött szöveges üzenetet is – kézbesítheti, ha az érintett ez irányú

kérelmében az elérhetőségét bejelenti. Ez esetben közölni kell azt az elektronikus vagy

hangkapcsolatot biztosító elérhetőséget, amelyen a címzett a hivatalos irat

hitelességét ellenőrizni tudja, illetve a kézbesítésről a nyilatkozatát megteheti.

(3b) * A (3a) bekezdésben meghatározott esetben e törvény eltérő rendelkezése

hiányában a kézbesítés szabályszerű, ha a hivatalos irat címzett részére történő

kézbesítéséről a címzett igazolható módon – ideértve a kizárólag hangkapcsolatot

biztosító elektronikus úton történő rögzített szóbeli nyilatkozattételt is – nyilatkozik. A

hivatalos iratot a nyilatkozattétel napján kézbesítettnek kell tekinteni.

(3c) * A (3a) bekezdésben meghatározott esetben az elítélt részére a

szabadságvesztés letöltésére szóló felhívást egyszerű postai küldeményként is meg

kell küldeni.

(4) A szabályszerű kézbesítésre, a kézbesítési fikcióra és a kézbesítési kifogásra a Be.

szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a végrehajtásért felelős szerv

határozattal dönt az eljárásában benyújtott kézbesítési kifogásról, és annak elutasítása

esetén

a) bírósági felülvizsgálati kérelem nyújtható be a végrehajtásért felelős szerv

székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíróhoz, vagy

b) a feltételes ügyészi felfüggesztés mellett alkalmazott pártfogó felügyelet

végrehajtása körében a Be. 369. § (1) bekezdése szerinti panasz nyújtható be az

ügyészséghez.

A határidő és a határnap megállapítása és számítása *

17/B. § * (1) A határidőt és a határnapot – e törvény által meghatározott keretek

között – a bíróság, az ügyészség, a végrehajtásért felelős szerv, valamint

feladatkörében eljárva az igazságügyért felelős miniszter, a büntetés-végrehajtásért

felelős miniszter, illetve a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter

állapítja meg.

(2) Egyebekben a határidő megállapítására és számítására a Be. 137. § (2)–(5)

bekezdését megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a beadványt határidőben

benyújtottnak kell tekinteni, ha azt legkésőbb a határidő utolsó napján az eljáró

bíróság, ügyészség, végrehajtásért felelős szerv, illetve a feladatkör szerinti

minisztérium címére ajánlott küldeményként postára adták.

A mulasztás következményei és az igazolás *

18. § (1) Ha az elítélt, illetve az egyéb jogcímen fogvatartott

a) szabályszerű idézés ellenére, vagy

b) a szabályszerűen kézbesített felhívásban meghatározott határidőn belül vagy

határnapon, az ott megjelölt helyen

nem jelenik meg, elővezetése rendelhető el.

(2) * A büntetés és az intézkedés esetén az elővezetésre a Be. 118. §-át kell

alkalmazni azzal, hogy – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – az elővezetés

elrendelésére a bíróság, a BVOP, a feltételes ügyészi felfüggesztés esetén az

ügyészség jogosult.

(3) * A határidő vagy a határnap önhibán kívüli elmulasztása esetén igazolásnak van

helye, az igazolási kérelem előterjesztésére és elbírálására a Be. 139. és 140. §-át kell

megfelelően alkalmazni.

(4) * Ha a bíróság, az ügyészség, a végrehajtásért felelős szerv, valamint

feladatkörében eljárva az igazságügyért felelős miniszter, a büntetés-végrehajtásért

felelős miniszter, illetve a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter az

igazolásnak helyt ad, az igazolást kérő által pótolt cselekményt olyannak kell tekinteni,

mintha azt az elmulasztott határidőn belül teljesítette volna.

(5) * Ha a büntetés vagy az intézkedés megkezdésére szóló felhívás teljesítésének

elmulasztása az elítélt kórházi gyógykezelésére tekintettel nem pótolható, az igazolási

kérelmet – az elítélt eltérő nyilatkozata hiányában – halasztás, illetve félbeszakítás

iránti kérelemnek is kell tekinteni.Intézkedés ismeretlen helyen tartózkodó elítélt és kényszergyógykezelt felkutatására

és az elfogatóparancs

19. § (1) * Az ismeretlen helyen tartózkodó elítélt, illetve kényszergyógykezelt

felkutatása érdekében

a) a lakcímének megállapítása érdekében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból

adat kérhető, illetve

b) a körözése rendelhető el, és

c) az e törvényben meghatározott esetben elfogatóparancsot lehet kibocsátani,

ideértve a 2012. évi CLXXX. törvény 25. § (1) és (2) bekezdésének, valamint az Nbjt.

32. § (2) bekezdésének az alkalmazását

azzal, hogy körözés elrendelésére és elfogatóparancs kibocsátására kizárólag a

bíróság jogosult.

(2) * A szabadságvesztés, a közérdekű munka és a pártfogó felügyelet végrehajtása

körében a végrehajtásért felelős szerv is jogosult az elítélt lakcímének megállapítása

iránt intézkedni.

(3) * Ha az elítélt vagy a kényszergyógykezelt lakcímének, tényleges tartózkodási

helyének felkutatása iránt megtett intézkedés, vagy a végrehajtás foganatosítása

érdekében elrendelt elővezetés nem vezetett eredményre, a bíróság

elfogatóparancsot bocsát ki annak az ismeretlen helyen tartózkodó elítéltnek vagy

kényszergyógykezeltnek a felkutatása érdekében, aki

a) a jogerősen kiszabott szabadságvesztés vagy elzárás, illetve a jogerősen elrendelt

javítóintézeti nevelés vagy kényszergyógykezelés letöltését nem kezdte meg,

b) a bv. szerv őrizetéből megszökött,

c) a jogerősen kiszabott közérdekű munka végzését nem kezdte meg – akkor is, ha a

munkavégzés helyének kijelölése az elítélt felróható magatartása miatt még nem

történt meg –, vagy jogellenesen megszakította,

d) a javítóintézetből, vagy a javítóintézetből történő előállítás, más javítóintézetbe

vagy egészségügyi intézménybe vagy onnan történő szállítás, illetve ott-tartózkodás

során engedély nélkül távozott, avagy a javítóintézetből engedéllyel távozott, de

jogellenesen nem tért vissza,

e) az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetből (a továbbiakban: IMEI)

kényszergyógykezeltként, illetve ott elhelyezett kóros elmeállapotúvá vált elítéltként

engedély nélkül távozott, vagy engedéllyel távozott, de határidőben nem tért vissza.

(4) A (3) bekezdés rendelkezéseit a közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő

szabadságvesztés, valamint a bíróság által elrendelt pártfogó felügyelet végrehajtása

során is alkalmazni kell a fokozatosság elvének szem előtt tartásával.

A végrehajtásért felelős szerv döntése és a panasz

20. § (1) Az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott büntetés-végrehajtási ügyében,

illetve a fogvatartással kapcsolatos egyéb ügyében – ha e törvény eltérően nem

rendelkezik – a végrehajtásért felelős szerv azon szervezeti egységének a vezetője

intézkedik vagy dönt, ahol a végrehajtás történik.

(2) * Ha a végrehajtásért felelős szerv szervezeti egységének vezetője hivatalból jár el

– e törvény eltérő rendelkezése hiányában – az intézkedésre vagy döntés

meghozatalára okot adó körülmény felmerülését követő tizenöt napon belül kell

intézkedni, illetve dönteni, kivéve, ha az ügy jellege soron kívüli elintézést kíván. *

(3) Ha a végrehajtásért felelős szerv szervezeti egységének vezetője kérelemre jár el,

a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül intézkedik, illetve dönt, kivéve,

ha az ügy jellege soron kívüli elintézést kíván. Az elintézési határidőt a kérelem

elbírálására – az (1) bekezdés szerint – jogosult indokolt esetben, írásban, egy

alkalommal legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Erről a kérelmezőt írásban

értesíteni kell. *

(4) * Az elintézési határidőbe nem számít be a hiánypótlásnak, a hivatalból történő

iratok beszerzésének, a megkeresésnek, a szakértői vélemény, illetve a pártfogó

felügyelői vélemény vagy környezettanulmány elkészítésének és az indítványozott

tanúmeghallgatások teljesítésének időtartama.(5) A kérelemben foglaltak megalapozása a kérelmező feladata, erre a figyelmét fel

kell hívni, és ha ez elmaradt ezzel egyidejűleg hiánypótlásra kell felszólítani. Ugyanígy

kell eljárni, ha a kérelemből nem lehet megállapítani, hogy az mire irányul. A

kérelmezőt tájékoztatni kell arról, hogy ha a hiánypótlásnak az előírt határidőben nem

tesz eleget, kérelmét a rendelkezésre álló adatok alapján bírálják el.

(6) Nem kérhető hiánypótlás olyan adatról, amelyről a végrehajtásért felelős szervnek

hivatalos tudomása van, amely nyilvános, vagy amelyet valamely jogszabállyal

rendszeresített közhiteles nyilvántartás tartalmaz. Ha az adatok beszerzése a

végrehajtásért felelős szerv feladata, arról hivatalból intézkedni köteles.

(7) Ha e törvény elrendeli, a végrehajtásért felelős szerv vagy szervezeti egység

vezetője az (1)–(3) bekezdés szerinti intézkedéséről, döntéséről – az ott meghatározott

eljárásban – határozatot hoz.

(8) * A bv. intézet parancsnokának, az agglomerációs központ vezetőjének, a

büntetés-végrehajtás országos parancsnokának (a továbbiakban: országos

parancsnok), a büntetés-végrehajtásért felelős miniszternek, valamint a javítóintézet

igazgatójának döntése – ha jogszabály kivételt nem tesz – végrehajtható.

(9) * Érdemi vizsgálat nélkül el lehet utasítani

a) azt a kérelmet, ami nem a jogosulttól származik,

b) az ugyanazon ügyben hat hónapon belül ismételten előterjesztett kérelmet, ha az új

tényre vagy körülményre nem hivatkozik

c) az ugyanazon jog érvényesítésére irányuló kérelmet, ha azt érdemben már

elbírálták, és a kérelem tartalma, valamint az irányadó jogi szabályozás nem változott.

(10) Ha a kérelem elbírálása nem a végrehajtásért felelős szerv hatáskörébe tartozik,

erre az elutasító határozatban utalni kell. Ha a kérelemből ez egyértelműen

megállapítható, az elítéltet és az egyéb jogcímen fogvatartottat tájékoztatni kell az

ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervről.

21. § (1) A végrehajtásért felelős szerv intézkedése vagy döntése ellen, illetve annak

elmulasztása miatt panasszal lehet fordulni a végrehajtásért felelős szerv vezetőjéhez.

E törvényben meghatározott esetekben a döntés ellen az elítélt és az egyéb jogcímen

fogvatartott bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet terjeszthet elő, illetve keresettel

fordulhat a bírósághoz.

(2) Panasz megtételére jogosult az elítélt, az egyéb jogcímen fogvatartott, a védő, a

fiatalkorú törvényes képviselője, a kényszergyógykezelt törvényes képviselője,

házastársa, élettársa, illetve az a kapcsolattartó, akit az intézkedés vagy a döntés,

illetve annak elmulasztása a kapcsolattartás vonatkozásában érint.

(3) A panaszt – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – az intézkedés, vagy a

döntés közlésétől, illetve annak elmulasztásától számított tizenöt napon belül lehet

előterjeszteni. A panaszt írásban kell benyújtani, vagy arról jegyzőkönyvet kell

felvenni.

(4) Ha a jogosult a panasz megtételében akadályoztatva volt, a panaszt az akadály

megszűnésétől számított tizenöt napon belül lehet igazolási kérelemmel együtt

előterjeszteni. Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a

körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűsítik. Az intézkedés vagy a

döntés közlésétől, illetve annak elmulasztásától számított három hónapon túl igazolási

kérelem nem terjeszthető elő.

(5) A panaszt harminc napon belül kell elbírálni, kivéve, ha az ügy jellege ezt soron

kívül szükségessé teszi. E határidő indokolt esetben harminc nappal

meghosszabbítható. A panasz elbírálásáról, valamint a határidő meghosszabbításáról

az elítéltet és az egyéb jogcímen fogvatartottat, illetve a panasztevőt írásban

tájékoztatni kell. A panasz elbírálásáról szóló határozat ellen további jogorvoslatnak

nincs helye.

(6) Ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott a panaszában olyan új tényről

vagy körülményről nyilatkozik, amelyet érdemben a döntésre jogosult végrehajtásért

felelős szerv még nem bírált el, azt új kérelemnek kell tekinteni és panaszként nem

bírálható el, kivéve ha az ügy jellege soron kívüli elintézést kíván.

(7) Nincs helye panasznak és azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, haa) * a panasz benyújtására előírt határidő már eltelt, az elítélt és egyéb jogcímen

fogvatartott a panaszjogáról lemondott vagy a panaszát korábban visszavonta,

b) annak tárgya nem tartozik a végrehajtásért felelős szerv hatáskörébe vagy az nem

büntetés-végrehajtási jogviszonyhoz kötődik,

c) az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott panaszát korábban már elbírálták,

d) a panasz nem a jogosulttól származik, vagy a képviselő jogosultságát felhívás

ellenére nem igazolta,

e) a kérelem valamennyi részét elbírálták és annak helyt adtak.

A végrehajtásért felelős szerv határozata

22. § (1) Ha e törvény határozat meghozatalát írja elő, akkor a határozat tartalmazza:

a) az eljáró szerv, döntésre jogosult személy megnevezését, az ügy számát és az ügy

tárgyának megjelölését,

b) az elítélt, illetve az egyéb jogcímen fogvatartott természetes személyazonosító

adatait és lakcímét, továbbá a fogva lévő elítélt, illetve az egyéb jogcímen fogvatartott

nyilvántartási számát, egyéb érintett esetén annak nevét és lakcímét,

c) a rendelkező részében a döntést, valamint a jogorvoslat lehetőségéről való

tájékoztatást,

d) az indokolásban a megállapított tényállást és az annak alapjául szolgáló

bizonyítékokat, továbbá azokat a jogszabályokat, amelyeken a határozat alapul,

e) a határozathozatal helyét és idejét, a határozatot hozó nevét és beosztását,

aláírását, valamint a szerv hivatalos bélyegzőlenyomatát.

(2) A kérelemnek vagy panasznak helyt adó határozatot indokolni nem kell.

(3) A határozatot az ügyiratra kell feljegyezni vagy jegyzőkönyvbe kell foglalni. Külön

íven kell megszövegezni a határozatot, ha azt kézbesítés útján közlik. Ez esetben a

határozatot a meghozatalára előírt határidőn belül kell írásba foglalni. Az ügyiratra

feljegyzett vagy jegyzőkönyvbe foglalt határozat esetén az (1) bekezdés a) és b)

pontjában foglalt adatokat nem kell feltüntetni, ha azok az iratból kitűnnek.

(4) A határozatot azzal kell közölni, aki a kérelmet vagy panaszt benyújtotta, illetve

akire nézve az rendelkezést tartalmaz. A határozatot kihirdetés vagy kézbesítés útján

kell közölni. A határozat kihirdetését írásban kell igazolni. A határozat közlésének napja

az a nap, amelyen azt kihirdették vagy kézbesítették.

(5) * Ha a határozattal szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye, a határozatot a

jogorvoslatra jogosultnak is kézbesíteni kell.

23. § (1) * A végrehajtásért felelős szerv, illetve szervezeti egység vezetője hivatalból

vagy kérelemre a határozatot elírás vagy számítási hiba esetén – ha ez szükséges, a

kérelmező meghallgatását követően – kijavítja. A kijavítás nem változtathat a kijavított

határozat érdemén.

(2) A végrehajtásért felelős szerv, illetve szervezeti egység vezetője hivatalból vagy

kérelemre a határozatot kiegészítheti, ha az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem

határozott. A kiegészítés a határozat egyéb rendelkezéseit nem érintheti.

(3) * A kijavítást és a kiegészítést az alaphatározat eredeti példányára és lehetőleg

kiadmányaira is fel kell jegyezni, vagy a kijavításról, illetve a kiegészítésről határozatot

kell hozni, továbbá az alaphatározatra előírt módon mindazokkal közölni kell, akikkel

az alaphatározatot közölték.

(4) * A kijavítással és a kiegészítéssel szemben ugyanolyan jogorvoslatnak van helye,

mint amely az eredeti határozattal szemben benyújtható.

Bírósági felülvizsgálat

24. § (1) A végrehajtásért felelős szerv határozata ellen, ha e törvény így rendelkezik,

a büntetés-végrehajtási bíróhoz címzett bírósági felülvizsgálati kérelemnek van helye.

Felülvizsgálati kérelem benyújtására – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az

elítélt, az egyéb jogcímen fogvatartott, a védő, a fiatalkorú törvényes képviselője,

valamint a kényszergyógykezelt törvényes képviselője, házastársa és élettársa

jogosult. A jogosultságot, ha ez az iratokból nem állapítható meg, hitelt érdemlően

igazolni kell.

(2) A bírósági felülvizsgálati kérelmet – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a

határozat közlésétől számított nyolc napon belül lehet a határozatot hozóvégrehajtásért felelős szervhez, illetve szervezeti egységhez írásban benyújtani. Ha e

törvény úgy rendelkezik, hogy az elítéltnek vagy az egyéb jogcímen fogvatartottnak a

határozat közlésekor nyomban nyilatkoznia kell a jogorvoslatról, akkor azt

jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(3) Ha a jogosult a bírósági felülvizsgálati kérelem megtételében akadályoztatva volt, a

bírósági felülvizsgálati kérelmet az akadály megszűnésétől számított tizenöt napon

belül lehet igazolási kérelemmel együtt előterjeszteni. Az igazolási kérelemben elő kell

adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét

valószínűsítik. A határozat meghozatalától számított három hónapon túl igazolási

kérelem nem terjeszthető elő.

(4) * A bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő lejártát

követően a végrehajtásért felelős szerv, illetve szervezeti egység vezetője – az

ügyészség útján – haladéktalanul felterjeszti az iratokat a bírósághoz. Az ügyészség öt

munkanapon belül – szükség szerint vélemény megtételével – továbbítja az iratokat a

bírósághoz.

(5) * A bírósági felülvizsgálati kérelmet a határozatot hozó végrehajtásért felelős

szerv, illetve szervezeti egység székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró –

a 75. §-ban írt eljárás kivételével – iratok alapján bírálja el. Ezekben az ügyekben

bírósági titkár nem járhat el.

(5a) * A büntetés-végrehajtási bíró a felülvizsgálati kérelem 72. § (1) bekezdés a)

pontja szerinti elutasításáról az iratok alapján határoz. A határozattal szemben az

általános szabályok szerint van helye jogorvoslatnak.

(5b) * Az (5a) szerinti határozat meghozatalakor a büntetés-végrehajtási bíró helyett

bírósági titkár is eljárhat.

(6) * A bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. A

büntetés-végrehajtási bíró bírósági felülvizsgálati eljárásban hozott határozata ellen –

az (5a) bekezdésben meghatározott kivétellel – fellebbezésnek nincs helye.

(7) * Ha az elítélt vagy a védő az ismételt kérelemben új körülményre nem hivatkozik,

a büntetés-végrehajtási bíró a kérelem tárgyában a határozathozatalt mellőzheti, és

erről a kérelmezőt értesíti.

25. § (1) A bírósági felülvizsgálati kérelemnek – e törvény eltérő rendelkezése

hiányában – a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(2) Ha a bírósági felülvizsgálati kérelemnek a határozat végrehajtására halasztó

hatálya van és

a) a határozat ellen bírósági felülvizsgálati kérelmet nem nyújtottak be, a határozat a

határidő leteltét követő napon,

b) a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtásáról a jogosult lemondott, vagy a

kérelmet visszavonták, a határozat a lemondás, illetve a visszavonás napján,

c) * a büntetés-végrehajtási bíró a benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmet

elbírálta, a határozat a büntetés-végrehajtási bíró határozatának véglegessé válása

napján

hajtható végre.

A végrehajtás során keletkezett irat megismerésének joga *

26. § (1) * A büntetés, az intézkedés és a szabálysértési elzárás végrehajtása,

valamint a kényszerintézkedés foganatosítása során keletkezett iratokat az elítélt és

az egyéb jogcímen fogvatartott, valamint védője és képviselője, a fiatalkorú törvényes

képviselője, továbbá a kényszergyógykezelt törvényes képviselője, házastársa és

élettársa ismerheti meg. A jogosultságot, ha ez az iratokból nem állapítható meg,

hitelt érdemlően igazolni kell.

(2) * Aki az (1) bekezdés szerint az iratokat megismerheti, azokba betekinthet, azokról

feljegyzést készíthet, valamint – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – saját

költségén másolat kiadását kérheti. A minősített adatot tartalmazó irat megismerésére

a Be. 105–106. §-át értelemszerűen alkalmazni kell.

(3) * Az iratokról a végrehajtásért felelős szerv a kérelem előterjesztésétől számított

nyolc munkanapon belül másolatot ad ki. Az iratban fel kell jegyezni, vagy a

fogvatartotti nyilvántartásban, illetve a belső elektronikus ügykezelő rendszerbenrögzíteni kell, hogy mely iratról, mely időpontban, kinek a részére, hány példányban

készült másolat. Ha az irat elektronikus okiratként, papíralapú okirat elektronikus

másolataként vagy elektronikus formában rendelkezésre áll, a megismerésére jogosult

kérheti a másolat elektronikus úton vagy elektronikus adathordozón való kiadását.

(3a) * Az irat akkor áll elektronikus formában rendelkezésre, ha a bíróság, az

ügyészség, illetve a végrehajtásért felelős szerv a papíralapú iratot információs

rendszer alkalmazásával szerkesztette meg.

(4) * Nem terjed ki a megismerés joga

a) a döntés-előkészítés során készült tervezetre,

b) * a kockázatelemzési vizsgálat irataira és a kockázatértékelési jelentésre,

c) a bv. szerv előterjesztésének a döntésre vonatkozó javaslatát tartalmazó részére,

d) * a biztonsági intézkedések alkalmazásával, az egyedi biztonsági előírással,

valamint a fogvatartás biztonságára különös veszélyt jelentő elítéltek részlegére

helyezéssel kapcsolatos olyan iratra, amelynek ismertté válása valamely más személy

jogait vagy érdekeit sértené,

e) a végrehajtásért felelős szerv szakterületi véleményére,

f) a pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő feljegyzésére

és az egyéni pártfogó felügyelői tervnek a bűncselekmény elkövetéséhez vezető

okokra, a bűnismétlés vonatkozásában fennálló, a pártfogoltat veszélyeztető

körülmények kockázatelemzésére vagy kockázatértékelésére vonatkozó részére,

g) az elfogatóparancs kibocsátásáról szóló igazolásra, valamint

h) azon iratokra, amelyeknek a megismerésére a kérelmező törvény szerint nem

jogosult.

(5) Ha a kiadandó másolat olyan adatot tartalmaz, amely megismerésére a kérelmező

nem jogosult, részére olyan másolatot kell kiadni, amely a védett vagy zártan kezelt

adatokat nem tartalmazza.

(6) * A megismerés megtagadásáról indokolt határozatot kell hozni. A határozattal

szemben bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani.

(7) * Az egészségügyi dokumentációval kapcsolatos iratbetekintésre és másolat

kiadására az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és

védelméről szóló törvény, valamint az egészségügyről szóló törvény rendelkezéseit

kell megfelelően alkalmazni.

Az elektronikus kapcsolattartás szabályai *

26/A. § * A büntetés-végrehajtási ügyben, a fogvatartással kapcsolatos ügyben,

valamint a büntetőügyben eljáró bíróságnak és ügyészségnek a végrehajtás

érdekében megtett intézkedése során – a 121. § (1) bekezdés g) pontjában és a 353. §

e) pontjában foglalt kivétellel – az elektronikus kapcsolattartásra a Be. szabályai az

irányadóak.

Védelmi Programban való részvétellel kapcsolatos rendelkezések *

26/B. § * (1) A büntetőeljárásban résztvevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi

Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény szerinti Védelmi Program hatálya alatt álló

vagy sürgősséggel elrendelt különleges óvintézkedéssel érintett elítélt vagy egyéb

jogcímen fogvatartott (a továbbiakban: védett személy) büntetés-végrehajtási

jogviszony alapján fennálló jogait és kötelezettségeit a Védelmi Programban való

részvétel nem érinti.

(2) Védett személy esetén e törvény rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell

alkalmazni:

a) a Védelmi Programban való részvétellel kapcsolatos minden ügyiratot zártan kell

kezelni,

b) a védett személyt a védelmet ellátó szerv útján kell idézni, illetve értesíteni, az

ilyen személy részére kézbesítendő hivatalos iratot, ideértve a végrehajtás

megkezdésére szóló felhívást, csak a védelmet ellátó szerv útján lehet kézbesíteni,

c) a védett személy a büntetés-végrehajtási bíró előtti eljárásban az eredeti

természetes személyazonosító adatait közli, ha az ügydöntő határozat is így

rendelkezett, de ha a védett személy új nevet vagy új személyazonosságot kapott, abüntetés-végrehajtási bíró a határozatában az új természetes személyazonosító

adatokat tünteti fel,

d) a védett személyre vonatkozó adatokat a végrehajtással kapcsolatosan vezetett

nyilvántartásban csak az erre kijelölt személy rögzítheti és kezelheti,

e) a védett személy eredeti természetes személyazonosító adatait és

személyazonosító okmányának számát zártan kell kezelni, és azt, illetve az ilyen

adatait tartalmazó iratot – a c) és d) pontban meghatározott kivétellel –, csak az

ismerheti meg, akinek a részére a védelmet ellátó szerv ezt engedélyezte,

f) a védett személy a lakcímének, értesítési címének, illetve a tényleges tartózkodási

helyének közlése helyett a védelmet ellátó szerv címét jelöli meg,

g) a védett személy megjelenésével, illetve előállításával felmerült költséget az állam

viseli,

h) a védelmet ellátó szerv tagja minden olyan eljárási cselekményen jelen lehet, ahol

a védett személy jelen van,

i) ha a védett személy fogva van, az általa a hivatalos szervek felé benyújtandó

kérelmet vagy más levélküldeményt a védelmet ellátó szerv útján kell továbbítani,

j) ha a védett személy fogva van, a végrehajtásért felelős szerv vezetője a hozzá

intézett kérelem vagy panasz elbírálásakor együttműködik a védelmet ellátó szervvel,

k) ha a védett személy fogva van, e törvény szerinti kapcsolattartási jogát a védelmet

ellátó szervvel egyeztetve kell biztosítani.

II. Fejezet

A büntetések és az intézkedések végrehajtását kizáró okok

A büntetések és az intézkedések végrehajtását kizáró okok

27. § (1) A büntetés végrehajtását kizárja:

a) az elítélt halála,

b) az elévülés,

c) a kegyelem,

d) törvényben meghatározott egyéb ok.

(2) Az intézkedés végrehajtását kizárja:

a) * az elkobzás, a vagyonelkobzás, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné

tétele és a tárhelyszolgáltatás megszüntetése kivételével az elítélt, illetve annak a

személynek a halála, akivel szemben az intézkedést elrendelték,

b) az elévülés,

c) a kegyelem,

d) törvényben meghatározott egyéb ok.

A büntetés és az intézkedés elévülése

28. § (1) A szabadságvesztés végrehajthatósága elévül:

a) tizenöt évi szabadságvesztés vagy ennél súlyosabb büntetés esetén húsz év,

b) tízévi vagy ezt meghaladó tartamú szabadságvesztés esetén tizenöt év,

c) ötévi vagy ezt meghaladó tartamú szabadságvesztés esetén tíz év,

d) öt évet el nem érő tartamú szabadságvesztés esetén öt év

elteltével.

(2) Az elzárás, a közérdekű munka, a pénzbüntetés, a kitiltás és a sportrendezvények

látogatásától való eltiltás végrehajthatósága öt év elteltével évül el.

(3) A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás és a közügyektől

eltiltás végrehajthatósága

a) ötévi vagy ezt meghaladó határozott tartam esetén tíz év,

b) öt évet el nem érő tartam esetén öt év

elteltével évül el.

(4) Nem évül el

a) az emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet) miatt kiszabott,

b) a háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet) miatt kiszabott,

c) az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt és az 1440/1945. (V. 1.) ME

rendelettel módosított és kiegészített, a népbíráskodásról szóló 81/1945. (II. 5.) MErendelet 11. és 13. §-ában meghatározott egyéb háborús bűntettek miatt kiszabott

tizenöt évig tartó vagy ennél súlyosabb,

d) az életfogytig tartó

szabadságvesztés végrehajthatósága.

(5) A javítóintézeti nevelés végrehajthatósága három év elteltével évül el.

29. § (1) * A büntetés és az intézkedés elévülésének határideje a büntetést kiszabó,

vagy az intézkedést elrendelő ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének napjával,

ha a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztik, a próbaidő leteltének a napjával

kezdődik.

(2) Ha az elítélt a szabadságvesztés vagy a javítóintézeti nevelés végrehajtása alatt

megszökik, az elévülés határideje a szökés napjával ismét elkezdődik.

(3) A szabadságvesztés mellett kiszabott büntetés elévülésének határideje a

szabadságvesztés végrehajtása befejezésének vagy a végrehajthatósága

megszűnésének napján kezdődik.

(4) Az elévülést félbeszakítja az elítélt ellen a büntetés vagy az intézkedés

végrehajtása végett tett intézkedés. Az elévülést minden olyan hatósági intézkedés

félbeszakítja, amelyet a büntetés végrehajtásának előbbre vitele érdekében

foganatosítottak. A félbeszakítás napjával az elévülés ismét elkezdődik.

(5) * Az elévülés határidejébe nem számít be

a) a halasztás ideje, valamint a büntetés-félbeszakítás és a 14. § szerinti végrehajtási

sorrendre tekintettel történő megszakítás tartama,

b) az a tartam, amely alatt a szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással

járó intézkedés azért nem hajtható végre, mert a külföldi igazságügyi hatóság az elítélt

kiadatásának vagy átadásának végrehajtását a külföldön folyamatban lévő

büntetőeljárás lefolytatására vagy a külföldön kiszabott szabadságvesztés, illetve

szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtására tekintettel elhalasztotta,

c) * kiutasítás esetén az a) és b) pontban meghatározottakon kívül az a tartam, amely

alatt az elítélt más büntetőügyben kiszabott szabadságvesztést tölt.

A kegyelem

30. § (1) A kegyelmi jogkör gyakorlója az elítélt büntetését vagy a vele szemben

alkalmazott próbára bocsátást, jóvátételi munkát és javítóintézeti nevelést

kegyelemből elengedheti vagy mérsékelheti. A kegyelmi rendelkezésként elengedett

büntetés vagy intézkedés, illetve mérséklés esetén a büntetés vagy intézkedés az

elengedett rész tekintetében nem hajtható végre.

(2) Kegyelmi rendelkezés kizárólag még végre nem hajtott büntetésre vagy

intézkedésre vonatkozhat. A kegyelem gyakorlása szempontjából a kiutasítás

mindaddig nem tekinthető végrehajtottnak, amíg annak tartama el nem telt.

(2a) * A köztársasági elnök az egyéni kegyelmezési jogát nem gyakorolhatja azzal az

elítélttel szemben, akit

a) tizennyolcadik életévét betöltött személy által tizennyolcadik életévét be nem

töltött személy sérelmére elkövetett nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni

bűncselekmény, vagy

b) az a) pontban meghatározott bűncselekménnyel vagy az a) pontban meghatározott

bűncselekmény miatt indult büntetőeljárással összefüggő, tizennyolcadik életévét

betöltött személy által elkövetett más szándékos bűncselekmény miatt ítéltek el.

(3) * Ha a kegyelmi jogkör gyakorlója ettől eltérően nem dönt, a kegyelem gyakorlása

esetén azok a büntetőjogi jogkövetkezmények, amelyeket a Büntető Törvénykönyvről

szóló törvény a korábbi elítéléshez fűz, az ügydöntő határozatban kiszabott

büntetéshez, illetve alkalmazott intézkedéshez igazodnak.

(4) Ha a köztársasági elnök a büntetés végrehajtását kegyelemből próbaidőre

felfüggeszti, a próbaidő és a mentesítés hatályának beálltához szükséges időtartam a

kegyelmi elhatározás keltének napján kezdődik.

(5) * Ha a szabadságvesztés végrehajtásának a kegyelmi eljárás lefolytatásáig történő

félbeszakítására nem került sor, a (4) bekezdésben meghatározottaktól eltérően, a

próbaidő és a mentesítés hatályának beálltához szükséges időtartam a szabadítást

követő nappal kezdődik.A büntetés végrehajtásának kizárása életfogytig tartó szabadságvesztés esetén

31. § * Életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a határozott ideig tartó

szabadságvesztés, az elzárás, a közérdekű munka és a pénzbüntetés nem hajtható

végre.

A büntetés végrehajtásának kizárása kiutasítás esetén *

31/A. § * Kiutasítás végrehajtása esetén a más büntetőügyben kiszabott elzárás,

közérdekű munka és pénzbüntetés – ideértve a közérdekű munka vagy a pénzbüntetés

helyébe lépő szabadságvesztést is – nem hajtható végre.

III. Fejezet

A bíróság és az ügyészség feladatai a végrehajtásban *

A büntetőügyben eljáró bíróság és ügyészség feladatai *

32. § (1) * A büntetés vagy az intézkedés végrehajtása iránt az a bíróság intézkedik,

amelynek eljárása során az végrehajthatóvá válik. A szükséges intézkedéseket az e

törvényben és a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a

bíróságokra háruló feladatokat megállapító jogszabályban foglaltak szerint az

egyesbíró vagy a tanács elnöke (a továbbiakban együtt: a tanács elnöke) teszi meg.

(2) * A feltételes ügyészi felfüggesztés során elrendelt pártfogó felügyelet, valamint

az ügyészség által alkalmazott megrovás végrehajtása céljából az ügyészség

intézkedik.

(3) A tanács elnöke – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – az ügydöntő határozat

jogerőre emelkedését követő három munkanapon belül intézkedik az értesítőlap

kiállítása és megküldése iránt.

(4) * Pénzbüntetés, elkobzás és vagyonelkobzás esetén az ügydöntő határozat

rendelkező részének a Be. 459. § (1) és (2) bekezdése szerinti jogerősítési záradékkal

ellátott példánya pótolja az értesítőlap kiállítását, és a végrehajtás alapjául szolgál.

(5) A (3) bekezdés alkalmazásában ügydöntő határozat alatt a perújítás, a

felülvizsgálat, a törvényesség érdekében emelt jogorvoslat folytán, vagy a jogegységi

eljárásban (a továbbiakban együtt: rendkívüli jogorvoslat) meghozott ügydöntő, illetve

a kiszabott büntetést, az alkalmazott intézkedést érintő jogegységi határozatot is

érteni kell.

(6) A kényszerintézkedés elrendeléséről, meghosszabbításáról, fenntartásáról vagy

megszüntetéséről szóló végzés végrehajthatósága esetén a tanács elnöke

haladéktalanul intézkedik a foganatosítás, illetve a szabadlábra helyezés céljából az

értesítőlap azonnali kiállítása, átadása, illetőleg megküldése iránt. A tanács elnöke az

értesítőlapra bírói rendelvényt vezet. Kényszerintézkedés megszüntetése esetén, ha a

terhelt előállítására nem került sor, a tanács elnöke azonnal intézkedik a szabadlábra

helyezés iránt a fogvatartást foganatosító szervnél.

(7) * Ha a kényszerintézkedést az ügyészség rendeli el vagy szünteti meg, akkor

haladéktalanul intézkedik a foganatosítás, illetve a szabadlábra helyezés iránt.

33. § * (1) Ha a bíróság az értesítőlap alapjául szolgáló határozatot kijavítja, újabb

értesítőlapot kiállítani nem kell. A tanács elnöke a kijavítást elrendelő határozatot

nyomban megküldi annak a végrehajtásért felelős szervnek, illetve a törvényszék

büntetés-végrehajtási csoportjának (a továbbiakban: bv. csoport), amelynek az

értesítőlapot már megküldte, és szükség esetén a végrehajtás függőben tartása iránt

intézkedik. Ha a kijavítást elrendelő határozat véglegessé vált, a bíróság a véglegessé

válási záradékkal ellátott határozatát megküldi a végrehajtásért felelős szervnek,

illetve a bv. csoportnak.

(2) * Ha a bíróság olyan kérdésben, amelyre nézve az értesítőlap adatot tartalmaz,

utóbb a Be. XCIV. Fejezete vagy a 837. § (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti eljárásban

másként határoz, vagy a határozata mulasztását utólag pótolja, a tanács elnöke – ha

erre vonatkozóan rendszeresített értesítőlap van bevezetve – értesítőlapot állít ki, és

azt jogerősítési, illetve véglegessé válási záradékkal ellátott határozatával együtt

haladéktalanul megküldi a végrehajtásért felelős szervnek, szabadságvesztés esetén a

bv. csoportnak. Értesítőlap rendszeresítésének hiányában a tanács elnöke a

jogerősítési, illetve véglegessé válási záradékkal ellátott határozatát haladéktalanulmegküldi a végrehajtásért felelős szervnek, szabadságvesztés esetén a bv.

csoportnak.

34. § (1) A jogerősen kiszabott szabadságvesztés azonnali foganatba vételének

elrendelésekor a tanács elnöke a szabadságvesztésről kiállított értesítőlapra bírói

rendelvényt vezet, és azt a végrehajtás foganatosítása végett az elítéltet a bv.

intézetbe előállító rendőrnek, vagy büntetés-végrehajtási őrnek adja át.

(2) * A tanács elnöke az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el, ha szabadságvesztés,

illetve az elzárás kiszabása, javítóintézeti nevelés vagy kényszergyógykezelés

elrendelése esetén a terhelt az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésekor – akár az

adott, akár más büntetőügyben – fogva van.

(3) Ha a terhelt fogva van, de előállítására nem került sor, a tanács elnöke

haladéktalanul megküldi a szabadságvesztésről, az elzárásról, a javítóintézeti

nevelésről vagy a kényszergyógykezelésről kiállított és bírói rendelvénnyel ellátott

értesítőlapot a végrehajtásért felelős szervnek, ha a terhelt más szervnél van fogva, a

fogvatartást foganatosító szervhez, amely haladéktalanul intézkedik a terhelt

átszállítása iránt.

(4) * Ha a terhelt szabadlábon van és a szabadságvesztés azonnali foganatba

vételének nincs helye, továbbá elzárás kiszabása esetén a jogerős szabadságvesztést

vagy elzárást kiszabó bíróság a szabadságvesztésről kiállított értesítőlapot, az

elzárásról kiállított értesítőlapot és az ügydöntő határozat rendelkező részét a

székhelye szerinti törvényszéken működő bv. csoport részére küldi meg.

(5) Kényszergyógykezelés és javítóintézeti nevelés elrendelése esetén a tanács elnöke

az értesítőlapra bírói rendelvényt vezet, és azt megküldi az intézkedés végrehajtásáért

felelős illetékes intézetnek, továbbá intézkedik a kényszergyógykezeltnek, illetve a

fiatalkorú elítéltnek az intézetbe szállítása vagy kísérése végett.

34/A. § * A 32. § (4) és (6) bekezdése, 33. § (2) bekezdése, valamint a 34. § (1)–(3) és

(5) bekezdése esetén a tanács elnöke a papíralapú határozatot – ideértve a

jogerősítési, illetve véglegessé válási záradékot – és az értesítőlapon a bírói

rendelvényt eredeti aláírással látja el. Ha a határozatot és a bírói rendelvénnyel

ellátott értesítőlapot elektronikus úton kell megküldeni, a tanács elnöke az

elektronikus okiratot minősített elektronikus aláírással látja el. Ennek hiányában a

papíralapú, eredeti aláírással ellátott határozatot és értesítőlapot elektronikus okirattá

kell átalakítani, és legalább minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú

elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel kell ellátni.

35. § (1) Ha a perújítás vagy felülvizsgálat folytán indult eljárásban a bíróság az

alapügyben hozott bármely rendelkezés végrehajtását felfüggeszti vagy félbeszakítja,

a tanács elnöke – a határozatnak a büntetést vagy intézkedést foganatosító szervhez

történő megküldésével – azonnal intézkedik a szabadságvesztésre ítélt, a

kényszergyógykezelt és a javítóintézeti nevelt szabadítása, illetve elbocsátása iránt.

(2) * A tanács elnöke az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el, ha a fellebbezési

joggal kapcsolatban benyújtott, a Be. 140. § (4) bekezdése szerinti igazolási kérelem

alapján a végrehajtást felfüggeszti.

(3) Ha a rendkívüli jogorvoslat folytán meghozott határozattal a bíróság az elítéltet

felmenti, a kényszergyógykezelést mellőzi, vagy az eljárást megszünteti, és a

végrehajtás felfüggesztésére vagy félbeszakítására nem került sor, a tanács elnöke

azonnal intézkedik a szabadságvesztésre ítélt, a kényszergyógykezelt és a

javítóintézeti nevelt szabadítása, illetve elbocsátása iránt.

(4) *

(5) *

36. § (1) Az ügydöntő határozat írásba foglalását követően haladéktalanul meg kell

küldeni annak kiadmányát – a vagyoni jellegű büntetések és intézkedések kivételével –

a külön jogszabályban foglaltak szerint a végrehajtásért felelős szervnek, illetve a bv.

csoportnak.

(2) Halasztás vagy részletfizetés engedélyezése esetén a tanács elnöke intézkedik az

engedélyezés tényének és tartalmának az értesítőlapon történő feltüntetése iránt. Azértesítőlap elküldését követően meghozott határozatot haladéktalanul meg kell küldeni

a végrehajtásért felelős szervnek, illetve a bv. csoportnak.

(3) Szabadságvesztés, elzárás és közérdekű munka kiszabása, kényszergyógykezelés,

pártfogó felügyelet és javítóintézeti nevelés elrendelése esetén az ügydöntő

határozathoz – amennyiben rendelkezésre áll – mellékelni kell:

a) az elítéltről készült pártfogó felügyelői vélemény, valamint az elítélt személy

mentális és testi állapotáról készült szakvélemény, orvosi bizonyítvány

másodpéldányát vagy másolatát,

b) fiatalkorú elítélt esetében a környezettanulmány és az iskolai bizonyítvány, az

iskolai vagy munkahelyi jellemzés másolatát.

(4) *

A szabadságvesztés azonnali foganatba vétele, a szabadságvesztés végrehajtásának

biztosítása

37. § (1) A bíróság a szabadlábon lévő elítélttel szemben a jogerősen kiszabott

szabadságvesztés azonnali foganatba vételét

a) rendelheti el, ha annak tartama öt év, vagy ennél súlyosabb, és a bűncselekmény

jellegére, az elítélt személyi és családi körülményeire tekintettel alaposan feltehető,

hogy a szökésével vagy az elrejtőzésével a büntetés végrehajtása alól kivonná magát,

b) rendeli el, ha azt bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény miatt szabta ki,

c) * rendeli el, ha a szabadságvesztés mellett kiutasítást szabott ki.

(2) Az (1) bekezdés esetén a bíróság a székhelyén működő bv. intézet parancsnokától

rövid úton büntetés-végrehajtási őr kirendelését kéri, és az elítéltet az őrnek adja át.

Ha a bíróság székhelyén nincs bv. intézet, vagy a büntetés-végrehajtási őr

kirendelésének akadálya van, a bíróság az elítéltnek a bv. intézetbe kísérése végett

rövid úton a rendőrséget keresi meg.

38. § (1) * Ha a végrehajtandó szabadságvesztést kiszabó ügydöntő határozat

jogerőre emelkedésekor a terhelt nincs letartóztatásban, és a szabadságvesztés

végrehajtásának azonnali foganatba vételét a bíróság nem rendelte el, az elítélttel

szemben – a bv. intézetbe történő befogadásáig – a szabadságvesztés

végrehajtásának biztosítására irányuló intézkedés rendelhető el, ha a bűncselekmény

jellegére, a kiszabott szabadságvesztésre az elítélt személyi és családi körülményeire –

különösen az egészségi állapotára, idős korára – tekintettel alaposan feltehető, hogy

ezzel is biztosítható, hogy a terhelt szökésével vagy elrejtőzésével a büntetés

végrehajtása alól ne vonja ki magát.

(2) A szabadságvesztés végrehajtásának biztosítására irányuló intézkedést el kell

rendelni, ha a bíróság két évet meghaladó tartamú szabadságvesztés végrehajtásának

megkezdésére halasztást engedélyezett.

(3) * A szabadságvesztés végrehajtásának biztosítására irányuló intézkedés

elrendeléséről a bíróság határoz. Az intézkedés hatálya alatt álló elítélt a bíróság

határozatában meghatározott területet, körzetet engedély nélkül nem hagyhatja el, a

lakcímét, illetve a tényleges tartózkodási helyét nem változtathatja meg. A

határozatban előírható, hogy a terhelt meghatározott időközönként a rendőrségen

jelentkezzen.

(4) * A szabadságvesztés végrehajtásának biztosítására irányuló intézkedés

előírásainak megtartását a rendőrség ellenőrzi.

(5) * Ha a szabadságvesztés végrehajtásának biztosítására irányuló intézkedés

előírásait az elítélt megszegte, a rendőrség haladéktalanul értesíti az intézkedést

elrendelő bíróságot, és az elítéltet a bíróság határozatának meghozataláig – legfeljebb

hat napig – büntetés-végrehajtási őrizetét rendelheti el. A büntetés-végrehajtási

őrizetet rendőrségi fogdán kell végrehajtani. A bíróság a szabadságvesztés

végrehajtásának biztosítására irányuló intézkedés előírásainak megszegése esetén a

szabadságvesztés azonnali foganatba vételét rendelheti el. A bíróság a

szabadságvesztés azonnali foganatba vételéről való döntés során a Btk. 92. §

alkalmazásával rendelkezik a büntetés-végrehajtási őrizet beszámításáról.(6) Ha az elítélt ismeretlen helyre távozott és a tartózkodási helyének felkutatása iránt

megtett intézkedések nem vezettek eredményre, a tanács elnöke elfogatóparancsot

bocsát ki.

(7) A szabadságvesztés végrehajtásának biztosítására irányuló intézkedést meg kell

szüntetni, ha a büntetés végrehajthatósága megszűnt vagy kizárt.

(8) * Ha az ügydöntő határozat a kihirdetésekor jogerőre emelkedik, és

a) az elítélt a szabadságvesztést a Btk. 92–92/B. §-a alapján beszámítással kitöltötte,

vagy

b) a kiutasítást nem végrehajtandó szabadságvesztés mellett szabták ki,

a bíróság a kiutasítás végrehajtása érdekében elrendeli az elítéltnek az

idegenrendészeti hatósághoz történő előállítását. Az előállítás végrehajtása érdekében

a tanács elnöke a rendőrséget keresi meg.

A szabadságvesztés végrehajtásának elhalasztása

39. § (1) * A tanács elnöke a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére, ha

annak hátralévő része két év, vagy annál rövidebb, az elítélt kérelmére – fontos okból –

különösen az elítélt személyi vagy családi körülményeire tekintettel – legfeljebb három

hónapra halasztást engedélyezhet.

(2) Ha az elítélt betegsége az életét közvetlenül veszélyezteti, a tanács elnöke

a) az (1) bekezdésben szabályozott tartamú halasztást meghaladó, határozott ideig

tartó halasztást is engedélyezhet,

b) az (1) bekezdés alapján engedélyezett halasztást meghosszabbíthatja,

c) halasztást engedélyezhet a szabadságvesztés végrehajtás megkezdésére abban az

esetben is, ha a szabadságvesztés hátralévő része két évnél hosszabb.

(3) El kell halasztani – kérelem nélkül, hivatalból is – a szabadságvesztés

végrehajtásának megkezdését annak az elítéltnek az esetében, aki

a) * a tizenkettedik hetet meghaladó várandós, legfeljebb a szülés várható idejét

követő tizenkettedik hónap végéig,

b) egy évesnél fiatalabb gyermekét gondozza.

(4) A (2) bekezdés esetében a tanács elnöke igazságügyi orvos-szakértői

szakvélemény alapján állapítja meg a halasztás egészségügyi feltételeinek

fennállását, és a BVOP egészségügyi szakterület vezetőjének – az elítélt egészségi

állapotának büntetés-végrehajtás keretei között való kezelhetőségére vonatkozó –

nyilatkozatát figyelembe véve határoz a kérelemről.

(5) * A (3) bekezdés a) pontja esetén, ha a gyermek halva született, utóbb meghalt,

vagy a gyermek véglegesen vagy tartósan kikerül az elítélt gondozásából, a

szabadságvesztés végrehajtását a bíróság felhívására, amint azt a nő szülés utáni

egészségi állapota lehetővé teszi, haladéktalanul meg kell kezdeni. A nő szülés utáni

egészségi állapotáról a tanács elnökének a felhívására a BVOP egészségügyi

szakterületének vezetője – a rendelkezésre bocsátott orvosi dokumentumok alapján –

nyilatkozik.

(6) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott feltételek esetén sincs helye a

szabadságvesztés végrehajtása elhalasztásának, ha az súlyosan veszélyeztetné a

közbiztonságot vagy a közrendet, illetve ha az elítélt szökésétől vagy elrejtőzésétől kell

tartani.

(7) * Ha az igazságügyért felelős miniszter a 45. § (9) bekezdése szerint a büntetés

végrehajtását elhalasztotta vagy félbeszakította, a bíróság az ezt követően a halasztás

iránt benyújtott kérelem tárgyában a döntés meghozatalát mindaddig felfüggeszti,

ameddig a 45. § (9) bekezdése szerinti halasztás vagy félbeszakítás tart.

(8) A katona szabadságvesztése végrehajtásának elhalasztásáról az elítélt munkáltatói

jogkört gyakorló parancsnokát (vezetőjét) értesíteni kell.

(9) * Az (1) bekezdés szerinti halasztás iránti kérelem az ügydöntő határozat jogerőre

emelkedésétől számított három hónapon belül terjeszthető elő. A határidő

elmulasztása esetén igazolásnak helye nincs. Ha a bíróság a kérelmet

megalapozottnak találja és a végrehajtás megkezdésére kitűzött határnapra

figyelemmel ez indokolt, a 44. § (6) bekezdése szerint intézkedhet. Ha az (1) bekezdés

szerinti halasztás iránti kérelmet olyan időben terjesztik elő, hogy annak elintézésére avégrehajtás megkezdésére kitűzött határnap előtt már nincs lehetőség, a tanács

elnöke a kérelem elbírálását mellőzi, és erről a kérelmezőt értesíti.

Az elzárás végrehajtásának elhalasztása

40. § (1) A tanács elnöke az elzárás végrehajtásának megkezdésére az elítélt

kérelmére fontos okból, különösen az elítélt személyi vagy családi körülményeire való

tekintettel, legfeljebb három hónapra halasztást engedélyezhet.

(2) Ha az elítélt betegsége az elítélt életét közvetlenül veszélyezteti, a tanács elnöke

a) az (1) bekezdésben szabályozott tartamú halasztást meghaladó, határozott ideig

tartó halasztást is engedélyezhet,

b) az (1) bekezdés alapján engedélyezett halasztást meghosszabbíthatja.

(3) El kell halasztani – kérelem nélkül, hivatalból is – az elzárás végrehajtásának

megkezdését annak az elítéltnek az esetében, aki

a) a tizenkettedik hetet meghaladó várandós, legfeljebb a szülés várható idejét követő

tizenkettedik hónap végéig,

b) egy évesnél fiatalabb gyermekét gondozza.

(4) A (2) bekezdés esetében a tanács elnöke igazságügyi orvos-szakértői

szakvélemény alapján állapítja meg a halasztás egészségügyi feltételeinek

fennállását, és a BVOP egészségügyi szakterület vezetőjének – az elítélt egészségügyi

állapotának büntetés-végrehajtás keretei között való kezelhetőségére vonatkozó –

nyilatkozatát figyelembe véve határoz a kérelemről.

(5) * A (3) bekezdés a) pontja esetén, ha a gyermek halva született, utóbb meghalt,

vagy a gyermek véglegesen vagy tartósan kikerül az elítélt gondozásából, az elzárás

végrehajtását a bíróság felhívására, amint azt a nő szülés utáni egészségi állapota

lehetővé teszi, haladéktalanul meg kell kezdeni. A nő szülés utáni egészségi

állapotáról a tanács elnökének a felhívására a BVOP egészségügyi szakterületének

vezetője – a rendelkezésre bocsátott orvosi dokumentumok alapján – nyilatkozik.

(6) Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott feltételek esetén sincs helye az

elhalasztásnak, ha az súlyosan veszélyeztetné a közbiztonságot vagy a közrendet,

illetve ha az elítélt szökésétől vagy elrejtőzésétől kell tartani.

(7) Az elzárás végrehajtásának elhalasztása iránti kérelemmel összefüggésben a 39. §

(7)–(9) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.

A közérdekű munka végrehajtásának elhalasztása

41. § * (1) A tanács elnöke a közérdekű munka végrehajtásának megkezdésére az

elítélt kérelmére fontos okból, különösen az elítélt személyi vagy családi körülményeire

való tekintettel, legfeljebb három hónapra halasztást engedélyezhet.

(2) Ha az elítélt betegsége az elítélt életét közvetlenül veszélyezteti, a tanács elnöke

a) az (1) bekezdésben szabályozott tartamú halasztást meghaladó, határozott ideig

tartó halasztást is engedélyezhet,

b) az (1) bekezdés alapján engedélyezett halasztást meghosszabbíthatja.

(3) El kell halasztani – kérelem nélkül, hivatalból is – a közérdekű munka

végrehajtásának megkezdését annak az elítéltnek az esetében, aki

a) a tizenkettedik hetet meghaladó várandós, legfeljebb a szülés várható idejét követő

tizenkettedik hónap végéig,

b) egy évesnél fiatalabb gyermekét gondozza.

(4) A (2) bekezdés esetében a tanács elnöke igazságügyi orvosszakértői szakvélemény

alapján állapítja meg a halasztás egészségügyi feltételeinek fennállását.

(5) Ha a közérdekű munka végrehajtásának elhalasztása iránti kérelmet olyan időben

terjesztik elő, hogy annak elintézésére a végrehajtás megkezdésére kitűzött határnap

előtt már nincs lehetőség, a tanács elnöke a kérelem elbírálását mellőzi és erről a

kérelmezőt értesíti, és a kérelmet a közérdekű munka végrehajtásának esetleges

félbeszakítása iránti intézkedés megtétele végett a büntetés-végrehajtási bírónak,

tájékoztatásul az illetékes pártfogó felügyelői szolgálatnak is megküldi.

(6) A büntetés végrehajtását haladéktalanul meg kell kezdeni, ha

a) az elítélt gyermeke halva született, utóbb meghalt, vagy a gyermek véglegesen

vagy tartósan kikerült az elítélt gondozásából, és azt a nő szülés utáni egészségi

állapota lehetővé teszi,b) * az elítélt részére a gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás vagy

gyermeknevelési támogatás folyósítását egy év eltelte előtt megszüntetik,

c) * az elítélt fogvatartása vagy olyan bűnügyi felügyelete, amelynek keretében a

bíróság a terhelt számára előírta, hogy lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy

ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhatja el, megszűnik, kivéve

ha a közérdekű munka végrehajtásának e törvény szerinti végrehajtási akadálya áll

fenn.

(7) A (6) bekezdés a) pontja szerinti szülés utáni egészségi állapotról az igazságügyi

orvos-szakértő vagy a szülést levezető egészségügyi intézmény főorvosa nyilatkozik.

Halasztás és részletfizetés engedélyezése pénzbüntetés esetén

42. § (1) Ha az elítélt valószínűsíti, hogy a pénzbüntetés azonnali vagy egy összegben

való megfizetése magának, vagy tartásra szoruló hozzátartozójának a büntetés célján

túlmenő jelentős anyagi nehézséget okozna, és megalapozottan feltehető, hogy az

elítélt a meghosszabbított határidőben fizetési kötelezettségének pontosan eleget

tesz, részére a bíróság legfeljebb három hónapi halasztást, illetve azt engedélyezheti,

hogy a pénzbüntetést két éven belül, részletekben fizesse meg.

(2) A pénzbüntetés megfizetésére adott halasztás fontos okból egy alkalommal,

legfeljebb további három hónappal meghosszabbítható.

(3) * A részletfizetés olyan, havonta fizetendő összegben engedélyezhető, amely

osztható a pénzbüntetés esetén az ügydöntő határozatban megállapított napi tétel

összegével.

(4) A pénzbüntetés szabadságvesztésre történő átváltoztatását követően halasztás

vagy részletfizetés nem engedélyezhető.

Javítóintézeti nevelés végrehajtásának elhalasztása

43. § (1) * A fiatalkorúval szemben jogerős ügydöntő határozatban elrendelt

javítóintézeti nevelés végrehajtását a tanács elnöke a 39. § (1) bekezdésében

meghatározott feltételek mellett és keretek között elhalasztja.

(2) Ha a fiatalkorú egészségi állapota indokolja, három hónapot meghaladóan, vagy

ismételten is engedélyezhető halasztás.

A kiutasítás végrehajtásának elhalasztása *

43/A. § * (1) A tanács elnöke az elítélt kérelmére a kiutasítás végrehajtásának

megkezdésére fontos okból – különösen az elítélt személyi vagy családi körülményeire

tekintettel – legfeljebb három hónapra halasztást engedélyezhet.

(2) Ha az elítélt betegsége az életét közvetlenül veszélyezteti, a tanács elnöke

a) az (1) bekezdésben szabályozott tartamú halasztást meghaladó, határozott ideig

tartó halasztást is engedélyezhet,

b) az (1) bekezdés alapján engedélyezett halasztást meghosszabbíthatja.

(3) El kell halasztani – kérelem nélkül, hivatalból is – a kiutasítás végrehajtásának

megkezdését annak az elítéltnek az esetében, aki

a) a tizenkettedik hetet meghaladó várandós, legfeljebb a szülés várható idejét követő

tizenkettedik hónap végéig,

b) egy évesnél fiatalabb gyermekét gondozza.

(4) A (2) bekezdés esetében a tanács elnöke igazságügyi orvos-szakértői

szakvélemény alapján állapítja meg a halasztás egészségügyi feltételeinek

fennállását.

(5) A (3) bekezdés a) pontja esetén, ha a gyermek halva született, utóbb meghalt,

vagy a gyermek véglegesen vagy tartósan kikerül az elítélt gondozásából, a kiutasítás

végrehajtását a bíróság felhívására, amint azt a nő szülés utáni egészségi állapota

lehetővé teszi, haladéktalanul meg kell kezdeni. A nő szülés utáni egészségi

állapotáról a tanács elnökének a felhívására az igazságügyi orvos-szakértő nyilatkozik.

(6) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott feltételek esetén sincs helye a kiutasítás

végrehajtása elhalasztásának, ha az súlyosan veszélyeztetné a közbiztonságot vagy a

közrendet.

A rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának elhalasztása *

43/B. § * (1) A tanács elnöke a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának

megkezdésére a rendbírsággal sújtott kérelmére a 40. § (1) és (2) bekezdésébenmeghatározott feltételek mellett halasztást engedélyezhet, illetve a 40. § (3)

bekezdésében meghatározott okból és keretek között halasztást engedélyez.

(2) A halasztási kérelem elbírálása során a 39. § (7)–(9) bekezdését és a 40. § (4)–(5)

bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.

A halasztás és a részletfizetés engedélyezésének eljárási szabályai

44. § (1) A halasztás és a részletfizetés iránti kérelemnek nincs halasztó hatálya.

(2) * A kérelemről, ha azt a terhelt az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését

követően nyomban előterjesztette – a jelen lévő ügyész nyilatkozatát követően –, az

ügydöntő határozatot hozó bíróság dönt, a határozatát indokolni köteles.

(3) * A terhelt később előterjesztett kérelmének elbírálására a Be. XCIV. Fejezete

szerinti egyszerűsített felülvizsgálat szabályait kell értelemszerűen alkalmazni azzal,

hogy a bíróság nem ügydöntő végzéssel határoz. Ha a bíróság az ügyiratok alapján

dönt, a kérelemről bírósági titkár is határozhat.

(4) * A pénzbüntetés tekintetében a halasztás vagy a részletfizetés engedélyezése

tárgyában hozott határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

(5) * A szabadságvesztés, az elzárás, a közérdekű munka és a javítóintézeti nevelés

végrehajtásának elhalasztása tárgyában hozott határozat ellen az ügyészség, az

elítélt, a törvényes képviselő és a védő, a rendbírság helyébe lépő elzárás

végrehajtásának elhalasztása tárgyában hozott határozat ellen az ügyészség és a

rendbírsággal sújtott személy fellebbezhet. Ha a halasztást a (2) bekezdés alapján a

másodfokú bíróság engedélyezte, a fellebbezés elbírálására a Be. 614. §-a megfelelően

irányadó.

(5a) * A kiutasítás végrehajtásának elhalasztása tárgyában hozott határozat ellen

nincs helye fellebbezésnek.

(6) * A tanács elnöke szabadságvesztés esetén a 39. § (2) és (3) bekezdésében,

elzárás esetén a 40. § (2) és (3) bekezdésében, a rendbírság helyébe lépő elzárás

esetén 43/B. § (1) bekezdésében meghatározott körben – a 39. § (4) bekezdésére és a

40. § (4) bekezdésére figyelemmel – szükség szerint intézkedik a büntetés-végrehajtási

bírónál a végrehajtás függőben tartása iránt.

(7) Az elítéltet bejelentési kötelezettség terheli minden olyan tény vagy körülmény

tekintetében, amely a végrehajtás elrendeléséhez alapul szolgál. Ennek elmulasztása

esetén rendbírsággal sújtható. Az elítéltet a halasztást engedélyező határozatban

tájékoztatni kell bejelentési kötelezettségéről, továbbá a bejelentés elmulasztása

jogkövetkezményéről.

Bírósági mentesítés *

44/A. § * (1) A Btk. 101. § (1) és (2) bekezdése szerinti büntetett előélethez fűződő

hátrányok alóli utólagos bírósági mentesítést az elítélt, a védő, illetve a fiatalkorú

törvényes képviselője az alapügyben elsőfokon eljárt bíróságnál kérheti. Több elítélés

esetében a magasabb hatáskörű bíróság, ennek hiányában az a bíróság jár el, amely a

legsúlyosabb büntetést szabta ki. Ha a büntetések azonos súlyúak, a bíróságok közül

az jár el, amelyhez a kérelem elsőként beérkezett.

(2) Ha az egyik ügyben katonai büntetőeljárás volt folyamatban, az a bíróság jár el,

amely a katonai büntetőeljárást lefolytatta, kivéve, ha a katonai büntetőeljárás

hatályát a Be. 696. § (3) bekezdése alapozta meg.

(3) A kérelem elbírálására a Be. XCIV. Fejezete szerinti egyszerűsített felülvizsgálat

szabályait kell értelemszerűen alkalmazni. A bíróság a kérelem elbírálása előtt beszerzi

az ügyészség nyilatkozatát. Ha az utólagos bírósági mentesítésre irányuló kérelem

felfüggesztett szabadságvesztéshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli

mentesítésre irányul és az elítélt pártfogó felügyelet alatt áll, a bíróság összefoglaló

jelentés elkészítését rendeli el a pártfogó felügyelet végrehajtásának tapasztalatairól.

(4) Ha a mentesítés törvényi előfeltételei hiányoznak, a bíróság a kérelmet elutasítja,

egyébként érdemben elbírálja.

(4a) * A bíróság mentesítést engedélyező végzése ellen az ügyészség által benyújtott

fellebbezésnek halasztó hatálya van.

(5) A bíróság a mentesítést kimondó határozat hatályon kívül helyezéséről az

ügyészség indítványára vagy hivatalból utólag határoz, haa) a mentesítés hatályát vesztette [Btk. 101. § (4) bekezdés és 102. § (2) bekezdés],

vagy

b) utóbb megállapítják, hogy a mentesítésnek törvényi akadálya volt.

Kegyelmi eljárás

45. § * (1) Kegyelem iránti előterjesztést – hivatalból vagy kérelemre – a még végre

nem hajtott büntetés, a próbára bocsátás, a jóvátételi munka és a javítóintézeti

nevelés elengedésére vagy mérséklésére, illetve a büntetett előélethez fűződő

hátrányok alóli mentesítésre az igazságügyért felelős miniszter tehet a köztársasági

elnökhöz.

(2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt intézkedés mérséklése vagy elengedése,

valamint a már végrehajtott büntetés vagy intézkedés utólagos elengedése iránt,

illetve ha a mentesülés a bíróság határozata vagy a törvény alapján már beállt,

kegyelmi kérelem nem nyújtható be, illetve hivatalból kegyelmi eljárás nem

kezdeményezhető.

(3) Kegyelmi kérelmet az elítélt, a védő, az elítélt törvényes képviselője, valamint az

elítélt hozzátartozója nyújthat be.

(4) Hivatalból a kegyelmi eljárást kegyelmi kezdeményezéssel a jogerős ügydöntő

határozatot hozó bíróság vagy az eljáró büntetés-végrehajtási bíró – az elsőfokon eljárt

bíróság útján – indíthatja meg. Nincs helye hivatalból kegyelmi eljárás

kezdeményezésének a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre.

(5) A még végre nem hajtott büntetés, az (1) bekezdés szerinti intézkedés elengedése

vagy mérséklése, illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés iránt

a kegyelmi kérelmet az elsőfokon eljárt bíróságnál kell benyújtani.

(6) Az elsőfokon eljárt bíróság tanácsának elnöke a kegyelmi eljárás során a Be. 859. §

(2) bekezdése szerint az elítéltnek a kegyelmi döntéshez szükséges személyes adatait

beszerzi. A bíróság e célból

a) az elítéltről környezettanulmány készítését rendelheti el,

b) fogva lévő elítélt esetén a bv. intézet vagy a javítóintézet értékelő véleményét

szerezheti be, vagy

c) az elítélt életvitelével összefüggő nyilvános adatokról készített rendőrségi jelentést

kérhet.

(6a) * A környezettanulmányt a szabadságvesztést töltő vagy pártfogó felügyelet alatt

álló feltételes szabadságra bocsátott elítéltet érintő kegyelmi eljárás esetén a

büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő, egyéb esetben a pártfogó felügyelő készíti

el.

(7) A döntéshez szükséges adatokat tartalmazó ügyiratokat és egyéb iratokat,

valamint a kegyelmi kérelmet, illetve a kegyelmi kezdeményezést a tanács elnöke az

adatok, iratok beszerzését követő nyolc napon belül az igazságügyért felelős

miniszterhez felterjeszti.

(8) * Ha a kegyelmi eljárás során egészségügyi okra hivatkoznak, az igazságügyért

felelős miniszter az előterjesztés előkészítése során – a büntetés végrehajtásának

megkezdésére halasztó hatállyal – elrendelheti az elítéltnek a Büntetés-végrehajtás

Egészségügyi Központban (a továbbiakban: BVEK) vagy az IMEI-ben történő szakorvosi

vizsgálatát.

(9) A büntetés vagy az intézkedés elengedése vagy mérséklése iránti kérelem vagy

előterjesztés esetén az igazságügyért felelős miniszter elrendelheti a büntetés vagy

javítóintézeti nevelés végrehajtásának a köztársasági elnök döntéséig történő

elhalasztását vagy félbeszakítását.

(10) A büntetés vagy a javítóintézeti nevelés végrehajtásának elhalasztását vagy

félbeszakítását az igazságügyért felelős miniszter megszünteti, ha az a körülmény,

amelyre figyelemmel a halasztás vagy a félbeszakítás elrendelését alapozta,

megszűnt.

(11) A büntetés vagy a javítóintézeti nevelés végrehajtásának elhalasztását vagy

félbeszakítását az igazságügyért felelős miniszter megszüntetheti, ha tudomására jut,

hogya) az elítélttel szemben a halasztás vagy a félbeszakítás tartama alatt elkövetett

bűncselekmény miatt büntetőeljárás indult, vagy újabb szabadságvesztést kell

végrehajtani,

b) az elítéltet más ügyben letartóztatásba helyezték.

(12) A (8)–(11) bekezdésben meghatározott esetekben az igazságügyért felelős

miniszter a döntéséről tájékoztatja az elítéltet, illetve a kérelmezőt, valamint a

büntetés vagy a javítóintézeti nevelés végrehajtása érdekében intézkedésre jogosult

bíróságot, szabadságvesztés esetén a BVOP-t és a végrehajtásért felelős szervet.

46. § * (1) * Az igazságügyért felelős miniszter

a) megteheti a 45. § (6) bekezdése szerinti intézkedéseket, valamint

b) a 17. § szerinti megkereséssel élhet további olyan adatok vagy iratok beszerzése

érdekében, amelyekre a kegyelmi kérelem, illetve a kegyelmi kezdeményezés

hivatkozik, vagy amelyek a kegyelmi eljárás lefolytatásához szükségesek.

(2) Az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárás során törvényben

meghatározott adatkörben adatokat igényelhet a következő nyilvántartásokból:

a) bűnügyi nyilvántartási rendszer,

b) szabálysértési nyilvántartási rendszer,

c) polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása,

d) közúti közlekedési nyilvántartás,

e) központi idegenrendészeti nyilvántartás.

(3) Az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi kérelmet, illetve a kegyelmi

kezdeményezést a köztársasági elnökhöz akkor is felterjeszti, ha a kegyelem

gyakorlása iránt nem tesz előterjesztést.

(4) * A köztársasági elnök a kegyelmi döntésről szóló határozatot az igazságügyért

felelős miniszternek küldi meg.

(5) * Ha a kegyelmi eljárás a köztársasági elnök döntése nélkül más okból fejeződik

be, ennek tényét az a személy, aki előtt a kegyelmi eljárás folyamatban van, illetve az

iratok felterjesztését megelőzően az elsőfokú bíróság állapítja meg.

(6) * Az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi döntésről szóló határozatot, illetve

a kegyelmi eljárásnak az (5) bekezdésben meghatározott okból történő befejezéséről

szóló tájékoztatást és a kegyelmi eljárás iratait megküldi annak az elsőfokú

bíróságnak, amely az ügyiratokat felterjesztette.

(7) Ha a kegyelmi döntésről szóló határozat az elítélttel szemben olyan büntetést vagy

intézkedést állapít meg, amelyről a jogerős ügydöntő határozat nem rendelkezett,

vagy a kiszabott büntetés végrehajtását felfüggeszti, és a Btk. vonatkozó rendelkezése

alapján ehhez kötelezően pártfogó felügyelet kapcsolódik, akkor az elsőfokon eljárt

bíróság nem ügydöntő határozattal ezt megállapítja. A határozattal szemben

jogorvoslatnak helye nincs, a határozat a meghozatala napján válik véglegessé.

(8) * A (9) és (10) bekezdésben meghatározott kivételekkel a kegyelmi döntésről szóló

határozatot és a (7) bekezdés szerinti határozatot, illetve a kegyelmi eljárás

befejezéséről szóló tájékoztatást az ügyben elsőfokon eljárt bíróság tanácsának elnöke

kézbesíti az elítéltnek és a kegyelmi kérelem előterjesztőjének, illetve a kegyelmi

eljárást kezdeményező jogerős ügydöntő határozatot hozó bíróságnak vagy büntetés-

végrehajtási bírónak, továbbá szükség szerint intézkedik a kegyelmi határozatba

foglalt büntetés vagy intézkedés – ideértve a (7) bekezdés szerinti határozattal

megállapított pártfogó felügyeletet is – végrehajtása vagy a végrehajtás

megszüntetése érdekében.

(9) * Ha az elítélt a szabadságvesztését, elzárását vagy a javítóintézeti nevelését tölti,

részére a kegyelmi döntésről szóló határozatot, illetve a kegyelmi eljárás befejezéséről

szóló tájékoztatást az igazságügyért felelős miniszter a bv. intézet vagy a javítóintézet

útján kézbesíti, egyebekben a (6) bekezdés szerint jár el. Ha az elítélt kegyelemben

részesült, az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi határozatot haladéktalanul

megküldi – a BVOP-n keresztül – a végrehajtást foganatosító bv. intézetnek, illetve a

javítóintézetnek a szabadítás érdekében szükséges intézkedések megtétele, valamint

a határozatnak az elítélt részére történő kézbesítése végett. A megtett intézkedésről

értesíti az elsőfokon eljárt bíróságot.(10) Ha az elítélt büntetésének vagy javítóintézeti nevelésének végrehajtását a

kegyelmi döntés meghozataláig elhalasztották vagy félbeszakították, a kegyelmi

döntésről szóló határozatot, illetve a kegyelmi eljárás befejezéséről szóló tájékoztatást

az igazságügyért felelős miniszter a büntetés vagy a javítóintézeti nevelés

végrehajtása érdekében intézkedésre jogosult bíróságnak, szabadságvesztés esetén a

BVOP-nak és a végrehajtásért felelős szervnek is megküldi.

(11) Ha a köztársasági elnök kegyelmet gyakorolt, az elítélt részére küldött értesítés

tartalmazza a kegyelemhez fűződő jogkövetkezményekről szóló tájékoztatást is.

(12) Ha a köztársasági elnök nem gyakorolt kegyelmet vagy a kegyelmi eljárás más

okból fejeződött be, nincs akadálya annak, hogy az arra jogosult újabb kegyelmi

kérelmet nyújtson be.

A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárt életfogytig tartó

szabadságvesztésre ítéltek kötelező kegyelmi eljárása *

46/A. § * (1) A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárt életfogytig tartó

szabadságvesztésre ítélt esetében e törvény rendelkezései alapján hivatalból kegyelmi

eljárást (a továbbiakban: kötelező kegyelmi eljárás) kell lefolytatni.

(2) A kötelező kegyelmi eljárás lefolytatása nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a

feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárt életfogytig tartó

szabadságvesztésre ítélt vagy az arra jogosult más személy az általános szabályok

szerint kegyelmi kérelmet nyújtson be vagy az arra jogosult hivatalból kegyelmi

eljárást kezdeményezzen.

46/B. § * (1) Az elítéltet fogva tartó bv. intézet értesíti az igazságügyért felelős

minisztert, ha az elítélt a szabadságvesztésből negyven évet kitöltött.

(2) A bv. intézet az (1) bekezdés szerinti értesítést megelőzően nyilatkoztatja az

elítéltet arról, hogy a kötelező kegyelmi eljárás lefolytatásához hozzájárul-e. Az (1)

bekezdés szerinti értesítéshez az elítélt hozzájáruló nyilatkozatát, a hozzájárulás

megtagadásáról szóló nyilatkozatát, vagy ha az elítélt a nyilatkozattételt megtagadja,

az erről kiállított jegyzőkönyvet mellékelni kell.

(3) Az elítélt hozzájárulásának hiánya esetén, vagy ha az elítélt a nyilatkozattételt

megtagadja, a kötelező kegyelmi eljárás nem folytatható le.

(4) * Az (1) bekezdésben meghatározott időtartam számításakor a

szabadságvesztésbe a Btk. 92–92/B. §-a alapján beszámított időt figyelembe kell

venni.

46/C. § * Az igazságügyért felelős miniszter – a 46/B. § szerinti értesítés beérkezésétől

számított hatvan napon belül – a 46. § (2) bekezdése szerint beszerzi a kötelező

kegyelmi eljárás lefolytatásához szükséges személyes adatokat, illetve a 17. § szerinti

megkeresés szabályai szerint beszerzi a kötelező kegyelmi eljárás lefolytatásához

szükséges, a kegyelmi ügyben hozott döntéshozatal során megvizsgálandó előkészítő

iratokat, különösen

a) a bv. intézet által összeállított,

aa) az elítéltről készült kockázatértékelési összefoglaló jelentést,

ab) az elítélt biztonsági kockázati besorolásával kapcsolatos iratokat,

ac) az elítéltről készült értékelő véleményeket,

ad) az elítélttel szemben indított fegyelmi eljárásokkal kapcsolatos iratokat,

ae) az elítélt egészségi állapotára vonatkozó dokumentációt, ideértve az elítélt

mentális állapotára vonatkozó szakorvosi és pszichológusi véleményeket is;

b) * az elítélttel szemben folyamatban volt büntetőeljárás ügyiratait;

c) a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő által, az elítélt befogadó környezetéről

készített környezettanulmányt;

d) – ha az elítélt a bv. intézetet arról tájékoztatja, hogy szabadulása esetén

foglalkoztatása biztosított lesz – a munkáltató által kiadott foglalkoztatási

nyilatkozatot.

46/D. § * (1) Az igazságügyért felelős miniszter – legkésőbb a 46/B. § szerinti értesítés

beérkezésétől számított három napon belül – értesíti a Kúria elnökét a kötelező

kegyelmi eljárás megkezdéséről.

(2) A Kegyelmi Bizottság öttagú, a kötelező kegyelmi eljárásban közreműködő testület.(3) A Kegyelmi Bizottság eseti jelleggel, tagjainak kijelölésétől a Kegyelmi Bizottság

állásfoglalásának az igazságügyért felelős miniszternek történő megküldéséig

működik.

(4) * A Kegyelmi Bizottság tagjait az (1) bekezdés szerinti értesítést követően

haladéktalanul a Kúria elnöke jelöli ki a Kúria büntető kollégiumának javaslata alapján.

A Kegyelmi Bizottság tagjává a Kúrián vagy az ítélőtáblán büntetőügyekben eljáró bíró

jelölhető ki. A kijelöléshez a bíró hozzájárulása szükséges.

(5) A Kegyelmi Bizottság tagjává nem jelölhető ki olyan bíró, aki

a) a kötelező kegyelmi eljárás alapjául szolgáló büntetőügyben vagy a

szabadságvesztés végrehajtása során bíróként eljárt,

b) a kötelező kegyelmi eljárás alapjául szolgáló büntetőügyben vagy a

szabadságvesztés végrehajtása során ügyészként eljárt,

c) a kötelező kegyelmi eljárás alapjául szolgáló büntetőügyben a nyomozó hatóság

tagjaként eljárt,

d) az elítélt hozzátartozója,

e) a kötelező kegyelmi eljárás alapjául szolgáló büntetőügy sértettje vagy a sértett

hozzátartozója.

46/E. § * (1) Az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdése szerinti követelmények a Kegyelmi

Bizottság tagjaként történő eljárásra is kiterjednek.

(2) A Kegyelmi Bizottság a döntéseit szótöbbséggel hozza meg.

(3) A Kegyelmi Bizottság saját tagjai közül elnököt választ. Az elnököt akadályoztatása

esetén a Kegyelmi Bizottságnak az elnök által kijelölt tagja teljes jogkörben

helyettesíti.

46/F. § * (1) Az igazságügyért felelős miniszter a 46/C. § szerinti határidőben

beszerzett iratokat a rendelkezésre bocsátásukat követő nyolc napon belül megküldi a

Kegyelmi Bizottság részére.

(2) A Kegyelmi Bizottság a 46/C. § szerint beszerzett iratok beérkezését követő

kilencven napon belül megvizsgálja, hogy

a) az elítéltnek a büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartására,

valamint arra a készségére tekintettel, hogy törvénytisztelő életmódot fog folytatni,

illetve

b) az elítélt személyi vagy családi körülményeire, valamint az egészségi állapotára

tekintettel

alaposan feltehető-e, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is

elérhető.

(3) * A Kegyelmi Bizottság a 17. § szerinti megkeresés szabályai szerint, illetve a 46. §

(2) bekezdése alkalmazásával a kötelező kegyelmi eljárás lefolytatásához szükséges

további adatokat és iratokat szerezhet be.

(4) A Kegyelmi Bizottság eljárása során bármely, a vizsgálat során lényegesnek

minősülő szakkérdésben megfelelő szakértelemmel rendelkező személy

közreműködését veheti igénybe vagy meghatározott szakkérdésben állásfoglalást

kérhet. Az elítélt mentális állapotára vonatkozóan a Kegyelmi Bizottság köteles

szakorvos vagy pszichológus szakértő közreműködését igénybe venni. A felkért

szakértő az eljárás során beszerzett iratokat, adatokat megismerheti. A felkért

szakértő eljárásának a költségeit az állam viseli.

(5) A Kegyelmi Bizottság az elítéltet az eljárása során meghallgatja.

(6) A Kegyelmi Bizottság a (2) bekezdés szerinti vizsgálat alapján indokolt

állásfoglalást fogad el, amely a kegyelem gyakorlásával kapcsolatos javaslatot is

tartalmaz.

(7) A Kegyelmi Bizottság az indokolt állásfoglalást, valamint a vizsgálata során

beérkezett iratokat, beszerzett adatokat, illetve a szakértői véleményeket megküldi az

igazságügyért felelős miniszternek.

46/G. § * (1) A Kegyelmi Bizottság állásfoglalásától az igazságügyért felelős miniszter

nem térhet el. Az igazságügyért felelős miniszter a Kegyelmi Bizottság

állásfoglalásában szereplő tartalommal készíti el a köztársasági elnök részére a

felterjesztést, amely az állásfoglalás indokolását is tartalmazza.(2) Az igazságügyért felelős miniszter a felterjesztést a Kegyelmi Bizottság

állásfoglalásának a beérkezését követő tizenöt napon belül megküldi a köztársasági

elnöknek.

(3) Az igazságügyért felelős miniszter a felterjesztést az elítéltet fogva tartó bv. intézet

útján megküldi az elítéltnek is.

(4) * A kegyelmi döntésről szóló határozat, illetve a kegyelmi eljárás befejezéséről

szóló tájékoztatás kézbesítésére a 46. § (4)–(11) bekezdését megfelelően alkalmazni

kell.

46/H. § * Ha a kötelező kegyelmi eljárás anélkül zárult le, hogy az elítélt kegyelemben

részesült volna, és az elítélt továbbra is életfogytig tartó szabadságvesztését tölti, a

kötelező kegyelmi eljárás lezárultát követően két év elteltével a kötelező kegyelmi

eljárást ismételten le kell folytatni.

A büntetés-végrehajtási bíró és a bv. csoport feladatai a végrehajtás foganatosítása

körében

47. § (1) A büntetések és az intézkedések végrehajtása során a bíróságra háruló

feladatokat a törvényszéken működő, a törvényszék elnöke által kijelölt büntetés-

végrehajtási bíró, vagy a katonai büntetőeljárásban elítélt katona esetében a büntetés-

végrehajtási bíró feladatait a törvényszék elnöke által kijelölt katonai bíró (a

továbbiakban együtt: büntetés-végrehajtási bíró) látja el. Büntetés-végrehajtási

feladatokat esetenként a törvényszék elnöke által kijelölt más bíró is elláthat.

(2) A büntetések és az intézkedések végrehajtásának elősegítése vagy ellenőrzése

érdekében bv. csoport működik, amelynek illetékessége a törvényszék illetékességi

területére terjed ki.

(3) A bv. csoport munkáját a törvényszék elnöke által kijelölt büntetés-végrehajtási

bíró szervezi, irányítja és ellenőrzi.

48. § * (1) * A szabadságvesztés − ideértve a 64. § és a 66. § szerinti

szabadságvesztést is – és az elzárás kiszabása esetén a büntetés-végrehajtási bíró a

bíróság ügydöntő határozatának rendelkező része és az értesítőlapok alapján −

jogszabályban meghatározottak szerint − megvizsgálja, hogy

a) nem állapítható-e meg a büntetés vagy az intézkedés végrehajtását kizáró ok, vagy

e törvény szerinti egyéb végrehajtási akadály bekövetkezése, és

b) a Btk. 92–92/B. §-a szerinti beszámítás alapján az elítélt a szabadságvesztést

kitöltötte-e, vagy a szabadságvesztésből a feltételes szabadságra bocsátása

kérdésében való döntés esedékes-e.

(2) * Ha a büntetés-végrehajtási bíró megállapítja a szabadságvesztés

végrehajthatóságát, úgy

a) az értesítőlap hiteles másolatának megküldésével értesíti a BVOP-t a

szabadságvesztés megkezdésére felhívható elítéltekről, vagy

b) az igazságügyért felelős miniszternél kezdeményezi a büntetés végrehajtásának

átadását a 2012. évi CLXXX. törvény vagy az Nbjt. rendelkezései szerint a végrehajtás

átadásához szükséges ügyiratok és – szükség esetén – a magyar nyelven kiállított

tanúsítvány megküldésével, ha

ba) az elítélt lakóhelye vagy tényleges tartózkodási helye ismert és az külföldön van,

és

bb) a letöltendő büntetés hátralévő tartamára tekintettel a büntetés végrehajtásának

átadása nem kizárt.

(2a) * A büntetés-végrehajtási bíró a (2) bekezdés a) pontja szerint jár el, ha az

igazságügyért felelős miniszter a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben úgy

nyilatkozik, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának átadása kizárt.

(3) * Ha a szabadlábon lévő elítélt befogadásáról a bv. intézet a bv. csoportot

értesítette, a büntetés-végrehajtási bíró az értesítőlapra a 34/A. § szerint bírói

rendelvényt vezet, és azt haladéktalanul megküldi a befogadó bv. intézet részére.

(4) A büntetés-végrehajtási bíró a hibás formában vagy tartalommal kiállított

értesítőlap kijavítását saját hatáskörben elvégezheti.(5) * Közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés és pénzbüntetés helyébe lépő

szabadságvesztés esetén, ha az elítélt szabadlábon van, a büntetés végrehajtásának

megkezdésére szóló felhívást a büntetés-végrehajtási bíró adja ki.

(6) A büntetés-végrehajtási bíró a büntetés-végrehajtás során az általa lefolytatott

eljárásokban hivatalból vizsgálja a büntetés vagy az intézkedés végrehajtásának

törvényi akadályát, és annak fennállását – a 27. § (1) bekezdés a) és c) pontja

kivételével – határozattal állapítja meg.

49. § (1) Ha a büntetőügyben eljárt bíróság a halasztás iránti kérelemmel

kapcsolatosan – a 44. § (6) bekezdése alapján – a végrehajtás függőben tartása iránt

küldött megkeresést, a büntetés-végrehajtási bíró intézkedik annak érdekében, hogy

az elítélt részére a büntetés megkezdésére a felhívást ne küldjék ki, vagy – ha az

elítélt nem jelenik meg a megjelölt határnapon a bv. intézetnél – nem bocsát ki

elfogatóparancsot, illetve az elfogatóparancsot, elővezető parancsot visszavonja, vagy

visszavonatja. Ha az elítéltet a bv. intézet befogadta, a büntetés-végrehajtási bíró erről

haladéktalanul értesíti a megkeresést küldő bíróságot a kérelemnek, mint

félbeszakítás iránti kérelemnek a továbbítása végett.

(2) * A közérdekű munka, vagy a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés

megkezdésére – az elítéltnek az átváltoztatásról hozott határozat kihirdetésekor

nyomban, vagy a határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül bejelentett

kérelmére – a büntetés-végrehajtási bíró a 39. §-ban foglaltak értelemszerű

alkalmazásával halasztást engedélyezhet, határozatát indokolni köteles. Az

elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt nap elteltével igazolásnak nincs

helye. A halasztás tárgyában hozott határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A 44. §

(1), (3), (6) és (7) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

A büntetés-végrehajtási bíró eljárásának általános szabályai

50. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró

a) egyesbíróként jár el,

b) * az e törvényben meghatározott esetekben iratok alapján hozhatja meg a döntést,

ez esetben beszerezheti az ügyészség és az elítélt nyilatkozatát, aminek a

megtételére tizenöt napos határidővel adja ki a felhívást; egyéb esetekben, vagy ha

azt szükségesnek tartja, az elítéltet meghallgatja, bizonyítás felvétele esetén

tárgyalást tart; nem minősül bizonyítás felvételének az okirati bizonyíték vagy irat

beszerzése, becsatolása, illetve azok, valamint a szakértői vélemény ismertetése a

meghallgatáson; az ügyészség és a védő az elítélt meghallgatásán jelen lehet, a

tárgyaláson az ügyészség és a védő jelenléte kötelező, a végrehajtásért felelős szerv

képviselője a meghallgatáson vagy a tárgyaláson jelen lehet és felszólalhat,

c) * e törvény eltérő rendelkezése hiányában az indítvány, illetve az előterjesztés

beérkezését követő, vagy hivatalból történő eljárás esetén, az eljárás alapjául szolgáló

ténynek vagy körülménynek a tudomására jutásától számított

ca) harminc napon belüli, fogva lévő elítélt esetén tizenöt napon belüli időpontra tűzi

ki a meghallgatást,

cb) negyvenöt napon belüli, fogva lévő elítélt esetén harminc napon belüli időpontra

tűzi ki a tárgyalást,

cc) harminc napon belül hozza meg a döntést, ha az iratok alapján határoz,

d) * az elítélt vagy védője kérelmére indult eljárásban a felhívástól számított tizenöt

napos határidő biztosításával beszerezheti az ügyészség és szükség szerint a

végrehajtásért felelős szerv véleményét, és a kérelmet – e törvény eltérő rendelkezése

hiányában – ezek beérkezésétől számított harminc napon belül bírálja el, ha az iratok

alapján határoz, ha meghallgatást vagy tárgyalást tart, azt harminc napon belüli

időpontra tűzi,

e) * a meghallgatást és a tárgyalást a bíróság épületében, ha az elítélt fogva van,

illetve az egyéb jogcímen fogvatartott esetén a meghallgatást, illetve a tárgyalást a

bv. intézetben, javítóintézeti nevelés esetén a javítóintézetben tartja azzal, hogy

ea) a fogva lévő elítélt, illetve az egyéb jogcímen fogvatartott jelenlétét a bíróság

épületében tartott meghallgatáson vagy tárgyaláson telekommunikációs eszköz útján

kell biztosítani,eb) ha az elítélt tényleges tartózkodási helye külföldön van, jelenléte a

meghallgatáson vagy a tárgyaláson telekommunikációs eszköz útján is biztosítható,

valamint

ec) kérelemre engedélyezheti, hogy a meghallgatáson vagy a tárgyaláson jelenlétre

kötelezett vagy jogosult a telekommunikációs eszköz útján történő jelenlét biztosítása

érdekében – a Be. 126/A–126/B. §-ának alkalmazásával – a rendelkezésére álló eszközt

használja,

f) * az e fejezetben szabályozott eljárása során az ügy érdemében – ide nem értve a

bírósági felülvizsgálati eljárást – ügydöntő végzést hoz, amely ellen

fa) – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – fellebbezésnek van helye,

fb) a jogerőre emelkedést követően a Be. 649. § (1)–(2) és (6) bekezdése szerinti

felülvizsgálati indítvány nem terjeszthető elő,

fc) a jogerőre emelkedést követően a Be. szerinti törvényesség érdekében bejelentett

jogorvoslat nyújtható be,

g) * az eljárást megszünteti, ha

ga) az ügyészség az indítványát visszavonta,

gb) az előterjesztést vagy a kérelmet visszavonták,

gc) az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott meghalt, ide nem értve a 69/A. §

szerinti eljárást,

h) * határozatát hatályon kívül helyezi, ha a büntetőügyben elsőfokon eljárt

bíróságnak a Be. XCIV. Fejezete és a 837. § (2) bekezdés a)–b) pontja szerinti valamely

eljárásban meghozott határozata ezt szükségessé teszi,

i) * az eljárást felfüggeszti, ha az elítélt ismeretlen helyre távozott, vagy külföldön

tartózkodik és a kiadatása, vagy az európai elfogatóparancs alapján történő átadása

iránt kell intézkedni, vagy ha a Be. XCIV. Fejezete és a 837. § (2) bekezdés a)–b) pontja

szerinti valamely eljárás lefolytatására hívta fel a büntetőügyben elsőfokon eljárt

bíróságot,

j) az ismeretlen helyen tartózkodó elítélttel szemben elfogatóparancsot bocsáthat ki,

k) szükség esetén szakértői vizsgálatot rendelhet el,

l) * a bírósági felülvizsgálati kérelemről – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – az

iratnak a hozzá érkezésétől számított nyolc napon belül határoz, ha az iratok alapján

dönt; ha meghallgatást vagy tárgyalást tart, azt harminc napon belüli időpontra tűzi.

(2) * A büntetés-végrehajtási bírói eljárásokat – e törvény eltérő rendelkezése

hiányában – annak a végrehajtásért felelős szervnek, szervezeti egységnek vagy

javítóintézetnek a székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le,

ahol az eljárás alapjául szolgáló büntetést vagy intézkedést végrehajtják.

(2a) * Ha a büntetés-végrehajtási bírói eljárásban szabadlábon lévő elítélt

meghallgatása szükséges, és

a) az elítélt tényleges tartózkodás helye külföldön van, az a büntetés-végrehajtási bíró

intézkedik, aki az elítélt utolsó ismert lakcíme, illetve tényleges tartózkodási helye,

ezek hiányában az ügydöntő határozatot hozó elsőfokú bíróság székhelye szerint

illetékes, feltéve, hogy az eljáró büntetés-végrehajtási bíró illetékessége nem

állapítható meg, továbbá

b) az elítéltet elfogatóparancs alapján az eljárás lefolytatására az illetékes büntetés-

végrehajtási bíró elé állítják, vagy a szabadlábon lévő elítélt az idézésre megjelenik, az

elítélt lakcímének vagy tényleges tartózkodási helyének megváltozása címén az

eljárás illetékességből történő áttételének nincs helye.

(3) * Az e fejezetben és a III/A. Fejezetben szabályozott eljárások közül azokban,

amelyeknél e törvény az elítélt meghallgatását nem írja elő vagy a bírósági titkár

eljárását nem tiltja meg, a büntetés-végrehajtási bíró feladatait önálló aláírási joggal a

törvényszék elnöke által kijelölt bírósági titkár is elláthatja. A bírósági titkár a döntését

iratok alapján hozza meg.

(4) * A büntetés-végrehajtási bíró végzése elleni fellebbezést a törvényszék

másodfokú tanácsa tanácsülésen, bizonyítás felvétele esetén tárgyaláson bírálja el. A

tárgyaláson az ügyész és a védő jelenléte kötelező.

(4a) * Az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartotta) törvényes képviselője,

b) nagykorú hozzátartozója,

c) ha külföldi állampolgár, állama konzuli tisztviselője,

d) ha kényszergyógykezelés hatálya alatt áll, házastársa vagy élettársa,

e) ha fiatalkorú, a gondozását ellátó nagykorú személy,

a büntetés-végrehajtási bírói eljárásban segítőként vehet részt, a meghallgatáson,

illetve a tárgyaláson akkor lehet jelen, ha azt a büntetés-végrehajtási bíró a bíróság

épületében tartja, egyéb jog akkor illeti meg, ha arról e törvény kifejezetten

rendelkezik. Ha e törvény jogorvoslati jogot biztosít, akkor a segítőt felvilágosításkérési

és iratmegismerési jog illeti meg. A fiatalkorú és a kényszergyógykezelt törvényes

képviselőjének észrevételezési, felvilágosításkérési, indítványtételi, iratmegismerési,

valamint jogorvoslati jogára a védő jogai irányadók.

(4b) * A büntetés-végrehajtási bíró eljárásának lefolytatására előírt határidőbe nem

számít be

a) a hiánypótlás,

b) az ügyészség vagy az elítélt nyilatkozata, illetve az ügyészség vagy a

végrehajtásért felelős szerv véleménye beszerzésének,

c) a megkeresés és az adatkérés,

d) az elítélt felkutatására irányuló intézkedések,

e) a szakértői vélemény és a pártfogó felügyelői vélemény elkészítésének

időtartama.

(5) * A büntetés-végrehajtási bírói eljárásban bűnügyi költség a Be. 145. § (1)

bekezdés a) pontjában meghatározott díj vagy költség. A felmerült bűnügyi költség – e

törvény eltérő rendelkezése hiányában, valamint az (1) bekezdés g) pontja kivételével

– az elítéltet terheli.

(6) * Ha e törvény, vagy más törvény eltérően nem rendelkezik, a büntetés-

végrehajtási bíró eljárására a büntetőeljárás szabályait kell alkalmazni azzal, hogy

bizonyítási indítvány előterjesztésére vonatkozóan a Be. 520. § nem alkalmazható és

előkészítő ülés megtartásának nincs helye.

(7) *

51. § (1) * A büntetés-végrehajtási bíró végzése ellen a fellebbezést, ha azt kihirdetés

útján közölték, nyomban be kell jelenteni, ha azt kézbesítés útján közölték, nyolc

napon belül írásban lehet benyújtani. Az elmulasztott határidő utolsó napjától

számított tizenöt nap elteltével igazolásnak nincs helye. A fellebbezésnek – ha e

törvény másképp nem rendelkezik – halasztó hatálya nincs a végrehajtásra.

(2) * Fellebbezésre jogosult az ügyészség, az elítélt, a védő az elítélt hozzájárulása

nélkül is, és a fiatalkorú törvényes képviselője.

(3) Ha a fellebbezési határidő valamennyi jogosultra nézve lejárt, a büntetés-

végrehajtási bíró haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül az iratokat

felterjeszti a törvényszék másodfokú tanácsához.

(4) A fellebbezést a törvényszék a felterjesztéstől számított tizenöt napon belül, fogva

lévő elítélt esetén nyolc napon belül tanácsülésen, bizonyítás felvétele esetén

tárgyaláson bírálja el. A tárgyalás határnapját a felterjesztéstől számított harminc

napon belüli, fogva lévő elítélt esetén tizenöt napon belüli időpontra kell kitűzni.

(5) * A büntetés-végrehajtási bíró és a törvényszék másodfokú határozatával szemben

a Be. szerinti törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat alapján a Kúria a

törvénysértés megállapítása esetén a megtámadott határozatot

a) megváltoztathatja, vagy

b) hatályon kívül helyezheti, és az eljárást megszüntetheti, vagy szükség esetén az

eljárt bíróságot

új eljárásra utasíthatja.

52. § *

53. § *

54. § *

A feltételes szabadságra bocsátás kizártságának megállapítása55. § (1) A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének a 87. § (1) bekezdésében

meghatározott feltételek alapján történő kizárására a bv. intézet tesz előterjesztést – a

szabadságvesztés foganatba vételekor – a büntetés-végrehajtási bíróhoz. *

(2) A büntetés-végrehajtási bíró az előterjesztés érkezésétől számított tizenöt napon

belül dönt.

(3) A feltételes szabadságra bocsátás lehetősége kizárásának mellőzése esetén a

bűnügyi költséget az állam viseli.

A szabadságvesztés végrehajtása alatt kóros elmeállapotúvá vált elítélttel kapcsolatos

eljárás

56. § (1) Az IMEI főigazgató főorvosa előterjesztést tesz a büntetés-végrehajtási

bírónak a szabadságvesztés végrehajtási helyének megváltoztatására, ha az IMEI

pszichiáter szakorvosa az elítélt kóros elmeállapotára utaló tüneteket állapított meg. *

(2) A büntetés-végrehajtási bíró igazságügyi elmeorvos-szakértői vélemény

beszerzését rendeli el. Az eljárásban két szakértőt kell alkalmazni, ha az elítélt IMEI-be

szállítására sürgősségi intézkedésként sor került, az IMEI orvosa az elmeorvos-

szakértői vélemény kialakításában egyik szakértőként közreműködhet.

(3) Ha a szakértői vélemény szerint az elítélt kóros elmeállapotú, a büntetés-

végrehajtási bíró a szabadságvesztés végrehajtási helyeként az IMEI-t jelöli ki.

(4) * Ha a szakértői vélemény szerint az elítélt gondnokság alá helyezése vagy

részére ideiglenes gondnok rendelése szükséges, a büntetés-végrehajtási bíró

javaslatot tesz az ügyészségnek a gondnokság alá helyezés kezdeményezésére, vagy

ideiglenes gondnok rendelését kezdeményezheti.

(5) Az elítélt elmeállapotának vizsgálatát félévente el kell végezni. A büntetés-

végrehajtási bíró a felülvizsgálat, illetve az IMEI főigazgató főorvosa által tett, a

szabadságvesztés eredeti helyének a visszaállítása iránti előterjesztésnek az elbírálása

során az elítélt újabb elmeorvos-szakértői vizsgálatát rendeli el.

(6) Ha az újabb szakértői vélemény szerint az elítélt elmeállapotában bekövetkezett

változás alapján az elítéltnek az IMEI-ben történő elhelyezése már nem indokolt, a

büntetés-végrehajtási bíró elrendeli az elítélt visszaszállítását a bv. intézetbe.

(7) * Ha a szakértői vélemény szerint az elítélt gondnokság alá helyezése vagy az

ideiglenes gondnok rendelés megszüntetése indokolt, a büntetés-végrehajtási bíró

javaslatot tesz az ügyészségnek a gondnokság alá helyezés megszüntetésének a

kezdeményezésére, vagy az ideiglenes gondnok rendelés megszüntetését

kezdeményezi.

(8) Ha a szabadságvesztés tartamának lejártát megelőző, valamint a feltételes

szabadságra bocsátás esedékessége előtt két hónappal az elítélt visszaszállítására

nem került sor, a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt igazságügyi elmeorvos-szakértői

vizsgálatát rendeli el, kivéve, ha az előző szakértői vélemény két hónapon belüli

időpontban készült. Ha a szakértői vélemény alapján az elítélt további gyógykezelése

indokolt, a büntetés-végrehajtási bíró felhívja az IMEI főigazgató főorvosát, hogy az

egészségügyről szóló törvény alapján kezdeményezze a szabaduló elítélt pszichiátriai

gyógykezelését.

(9) A büntetés-végrehajtási bíró határozatait az iratok alapján is meghozhatja. A

büntetés-végrehajtási bíró határozatával szemben a nagykorú elítélt törvényes

képviselője, házastársa vagy élettársa is jogosult a fellebbezésre.

(10) A bűnügyi költséget az állam viseli.

A feltételes szabadságra bocsátásra irányuló eljárás

57. § (1) A feltételes szabadságra bocsátásról (Btk. 38., 39., 42–43. §) a büntetés-

végrehajtási bíró a bv. intézet előterjesztése alapján, a feltételes szabadságra

bocsátás lehetséges időpontja előtt –kivéve, ha az elítélt annyi időt töltött előzetes

fogvatartásban, hogy az esedékesség már bekövetkezett –, az elítélt meghallgatása

után határoz. *

(2) A határozat meghozatala előtt a büntetés-végrehajtási bíró – feltéve, hogy a

feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontjáig rendelkezésre álló idő legalább

két hónap – elrendelheti a pártfogó felügyelői vélemény beszerzését.(3) A pártfogó felügyelő a (2) bekezdésben írt pártfogó felügyelői vélemény elkészítése

érdekében az elítéltet a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontja előtt

legalább két hónappal a bv. intézetben meghallgatja és vele ettől az időponttól

kezdődően rendszeresen érintkezhet.

(4) A büntetés-végrehajtási bíró a határozott ideig tartó szabadságvesztésből feltételes

szabadságra bocsátott elítélt pártfogó felügyeletét (Btk. 69. §) rendelheti el, és az

elítélt számára a Btk. 71. § (2)–(3) bekezdése alapján külön magatartási szabályokat

írhat elő.

(5) A büntetés-végrehajtási bíró az életfogytig tartó szabadságvesztésből feltételes

szabadságra bocsátott elítélt számára a Btk. 71. § (2)–(3) bekezdése alapján külön

magatartási szabályokat írhat elő.

(6) Ha a büntetés-végrehajtási bíró az elítéltet nem bocsátotta feltételes szabadságra,

a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét később újból megvizsgálhatja. Ebben az

esetben elrendelheti a pártfogó felügyelői vélemény beszerzését.

(7) Ha a büntetés-végrehajtási bíró az elítéltet nem bocsátotta feltételes szabadságra,

a feltételes szabadságra bocsátást az elítélt vagy védője is kezdeményezheti. A

kérelmet a bv. intézet – értékelő véleményével és javaslatával – harminc napon belül

továbbítja a büntetés-végrehajtási bíróhoz. Ha az egy éven belül ismételten

előterjesztett kérelem új körülményre nem hivatkozik, az értékelő vélemény és a

javaslat elkészítését a bv. intézet mellőzheti.

(8) Ha a büntetés-végrehajtási bíró az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltet nem

bocsátotta feltételes szabadságra, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét

legkésőbb két év múlva, azt követően évente megvizsgálja. Ilyen esetekben

elrendelheti a pártfogó felügyelői vélemény beszerzését.

58. § (1) * A feltételes szabadságra bocsátásról soron kívül kell határozni, ha a Btk.

92–92/B. §-a alapján beszámított időt is figyelembe véve az elítélt az ügydöntő

határozat jogerőre emelkedésekor feltételes szabadságra lenne bocsátható. *

(1a) * Ha az elítélt szabadlábon van, az eljárást az elítélt lakcíme, illetve tényleges

tartózkodási helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le.

(2) * A büntetés-végrehajtási bíró

a) * a meghallgatás időpontjáról a bv. intézetet és az ügyészséget, a védőt, ha a

pártfogó felügyelő meghallgatása szükséges, a büntetés-végrehajtási pártfogó

felügyelőt, továbbá, ha az elítélt fiatalkorú, a törvényes képviselőjét értesíti,

b) ha az elítélt szabadlábon van, az elítéltet a meghallgatásra idézi.

(2a) * A Btk. 69. § (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetben a büntetés-

végrehajtási bíró pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendeli el.

(3) * Ha a büntetés-végrehajtási bíró azt észleli, hogy az elítéltet a feltételes

szabadság kedvezményéből a Btk. 38. § (4) bekezdésében, illetve a Btk. 45. § (7)

bekezdésében foglaltak miatt az ügydöntő határozat meghozatalakor ki kellett volna

zárni, a Be. 671. § 4. pontja szerinti eljárás lefolytatása érdekében az alapügyben eljárt

elsőfokú bíróságot keresi meg, és az elsőfokú bíróság határozatának megküldéséig az

eljárást felfüggeszti. Ha a büntetés-végrehajtási bíró megállapítja, hogy a Btk. 38. § (2)

bekezdésében meghatározott minimális időtartam a szabadságvesztésből még nem

telt el, a feltételes szabadságra bocsátást mellőzi.

(4) Ha a feltételes szabadságra bocsátásról való döntéshez a szükséges adatok

hiányoznak, de rövid időn belül beszerezhetők, a büntetés-végrehajtási bíró a

feltételes szabadságra bocsátás mellőzése helyett a meghallgatást elnapolja, és a

meghallgatásra új határnapot tűz ki.

(5) A bűnügyi költséget az állam viseli.

59. § (1) Ha a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt feltételes szabadságra bocsátását

rendelte el, de a bv. intézet a feltételes szabadságra bocsátás esedékességének

napjáig arról értesíti, hogy az elítélt súlyos fegyelmi vétséget követett el, a büntetés-

végrehajtási bíró a feltételes szabadságra bocsátást újból megvizsgálja, és ennek

alapján a végzését hatályon kívül helyezheti. *(2) Ha a büntetés-végrehajtási bíró a szabadlábon lévő elítéltet nem bocsátotta

feltételes szabadságra, az elítélt kérelmére, a szabadságvesztés megkezdésére a 39. §

szerint halasztást engedélyezhet.

(3) * Ha a feltételes szabadságra bocsátást elrendelő végzés ellen az ügyészség

fellebbezést nyújt be, ennek a feltételes szabadság megkezdésére halasztó hatálya

van. Az ügyészség a fellebbezésről – a fellebbezés benyújtásával egy időben – értesíti

a bv. intézetet.

(4) Ha a másodfokú bíróság a végzést helyben hagyja, haladéktalanul értesíti a bv.

intézetet a szabadítás érdekében.

(5) A (3) bekezdés esetén, ha a másodfokú bíróság a végzést helyben hagyja, a

bűnügyi költséget az állam viseli.

60. § (1) Ha a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt feltételes szabadságra bocsátását

mellőzte, de úgy ítéli meg, hogy az elítélt később feltételes szabadságra bocsátható,

felhívja a bv. intézetet, hogy az általa meghatározott időpontban, amely *

a) öt évet meg nem haladó szabadságvesztés esetén nem lehet kevesebb, mint a

feltételes szabadságra bocsátás mellőzéséről hozott határozat napjától számított

három hónap,

b) öt évet meghaladó tartamú szabadságvesztés esetén nem lehet kevesebb, mint a

feltételes szabadságra bocsátás mellőzéséről hozott határozat napjától számított hat

hónap,

tegyen újabb előterjesztést.

(2) Az elítélt magatartásában tartósan bekövetkezett, lényeges változásra figyelemmel

a bv. intézet ismételten előterjesztést tehet, ha a büntetés-végrehajtási bíró –

feltételes szabadságra bocsátást mellőző – határozatától számítva hat hónap már

eltelt.

(3) A bűnügyi költséget az állam viseli.

A feltételes szabadság megszüntetésére irányuló eljárás

61. § (1) * Ha a magatartási szabályok súlyos megszegése miatt a feltételes

szabadság megszüntetésének lehet helye, az ügyészség az elítélt lakcíme, illetve

tényleges tartózkodási helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak indítványt

tesz. *

(2) * Ha az elítélt elfogása előtt a hatóság elől elrejtőzött, vagy a még végrehajtásra

váró szabadságvesztés tartamára tekintettel, avagy egyéb okból alaposan feltehető,

hogy szökésével vagy elrejtőzésével a büntetés végrehajtása alól kivonná magát,

illetve alaposan tartani kell attól, hogy szabadságvesztéssel büntetendő újabb

bűncselekményt követne el, az ügyészség, az indítvány benyújtása után a büntetés-

végrehajtási bíró elrendelheti a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét.

(3) A határozatban a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételének az

időtartamáról is rendelkezni kell, amely a feltételes szabadságra bocsátás

megszüntetése esetén még letöltendő szabadságvesztés tartamáig terjedhet, de nem

haladhatja meg a harminc napot. A határozat a fellebbezésre tekintet nélkül

végrehajtható.

(4) * Az ügyészség által elrendelt ideiglenes foganatba vétel időtartama legfeljebb öt

nap. Az ügyészség határozata ellen a Be. szerinti panasznak van helye.

(5) * Az ügyészség indítványának elutasítása esetén a bűnügyi költséget az állam

viseli.

(6) * A feltételes szabadságra bocsátás megszüntetése esetén, ha az elítélt

szabadlábon van, a büntetés-végrehajtási bíró végzése elleni fellebbezésnek halasztó

hatálya van.

A reintegrációs őrizet elrendelése és megszüntetése, valamint a reintegrációs

őrizetben lévő elítélt feltételes szabadságra bocsátására vonatkozó eljárás különleges

szabályai *

61/A. § * (1) A reintegrációs őrizet elrendelésére a bv. intézet tesz előterjesztést a

büntetés-végrehajtási bírónak. *

(2) A reintegrációs őrizet elrendelését a szabadságvesztés végrehajtása alatt egy

alkalommal az elítélt vagy védője is kezdeményezheti. A kérelmet a bv. intézet –értékelő véleményével és javaslatával – tizenöt napon belül továbbítja a büntetés-

végrehajtási bíróhoz.

(3) A reintegrációs őrizet elrendelése esetén a büntetés-végrehajtási bíró jelöli ki az

elítélt tartózkodási helyéül szolgáló lakást. A végzésben meghatározza, hogy a kijelölt

lakás és a hozzá tartozó bekerített hely milyen – elsősorban a mindennapi élet

szokásos szükségleteinek biztosítását szolgáló, munkavégzési vagy gyógykezelési –

célból és milyen időtartamban hagyható el.

(4) A reintegrációs őrizet elrendelése iránti előterjesztés tárgyában a büntetés-

végrehajtási bíró az iratok alapján is meghozhatja a döntést; az elítélt vagy a védő

által benyújtott kérelem tárgyában – az (5) bekezdésben meghatározott esetek

kivételével – meghallgatást tart.

(5) A büntetés-végrehajtási bíró a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül az iratok alapján

elutasítja, ha a reintegrációs őrizet elrendelését e törvény kizárja.

(5a) * Ha a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt reintegrációs őrizetét rendelte el, de a

bv. intézet a reintegrációs őrizet esedékességének napjáig arról értesíti, hogy az elítélt

súlyos fegyelmi vétséget követett el, a büntetés-végrehajtási bíró a reintegrációs

őrizet elrendelését újból megvizsgálja, és ennek alapján a végzését hatályon kívül

helyezheti.

(5b) * Ha a reintegrációs őrizetet elrendelő végzés ellen az ügyészség fellebbezést

nyújt be, ennek a reintegrációs őrizet megkezdésére halasztó hatálya van. Az

ügyészség a fellebbezésről – a fellebbezés benyújtásával egy időben – értesíti a bv.

intézetet.

(6) * Az elítélt vagy a védő kérelmére a büntetés-végrehajtási bíró a reintegrációs

őrizet elrendeléséről szóló határozatnak a lakás kijelölésére, valamint a kijelölt lakás és

az ahhoz tartozó bekerített hely elhagyásának feltételeire vonatkozó részét

megváltoztathatja vagy eseti jelleggel engedélyezheti az elítélt meghatározott célból

történő eltávozását. A büntetés-végrehajtási bíró a kérelemről öt napon belül, sürgős

szükség esetén soron kívül – az iratok alapján – határoz. Az eljárást a reintegrációs

őrizet végrehajtására kijelölt lakás elhelyezkedése szerint illetékes büntetés-

végrehajtási bíró folytatja le.

(7) A reintegrációs őrizet elrendelésével kapcsolatos eljárás bűnügyi költségét az állam

viseli.

61/B. § * (1) Ha a reintegrációs őrizet alatt az elítélt feltételes szabadságra

bocsátásáról kell dönteni, és a bv. intézet az előterjesztésben a feltételes szabadságra

bocsátás engedélyezésére tesz javaslatot, a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt

meghallgatását mellőzheti. *

(2) Ha a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt feltételes szabadságra bocsátását

rendelte el, de a bv. intézet a feltételes szabadságra bocsátás esedékességének

napjáig arról értesíti, hogy az elítélt a reintegrációs őrizet magatartási, illetve az

elektronikus távfelügyeleti eszköz vállalt alkalmazási szabályait megszegte, az

elektronikus távfelügyeleti eszközt megrongálta vagy használhatatlanná tette, a

büntetés-végrehajtási bíró a feltételes szabadságra bocsátást újból megvizsgálja, és

ennek alapján a végzését hatályon kívül helyezheti.

(3) * Ha a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt feltételes szabadságra bocsátását

mellőzte, a reintegrációs őrizetet megszünteti és megteszi a szükséges intézkedéseket

a szabadságvesztés fennmaradó részének a letöltése érdekében.

(4) * Az eljárást a reintegrációs őrizet végrehajtására kijelölt lakás elhelyezkedése

szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le. A büntetés-végrehajtási bíró

eljárására egyebekben az 57–59. §-t kell alkalmazni.

61/C. § * (1) * A reintegrációs őrizet megszüntetéséről a büntetés-végrehajtási bíró a

bv. intézet előterjesztésére soron kívül, az iratok alapján határoz. Az eljárást a

reintegrációs őrizet végrehajtására kijelölt lakás elhelyezkedése szerint illetékes

büntetés-végrehajtási bíró folytatja le. *

(1a) * A bv. szerv vezetője a 187/E. § (1) bekezdés a) és b) pontja és a 187/F. § (3)

bekezdése esetében – kivéve, ha az elítélt ismeretlen helyre távozott – az előterjesztés

megküldésével egyidejűleg haladéktalanul kezdeményezi az ügyészségnél aszabadságvesztés ideiglenes foganatba vételének elrendelését. Ez esetben az

előterjesztésben utalni kell arra, hogy a szabadságvesztés ideiglenes foganatba

vételét kezdeményezte a bv. szerv vezetője az ügyészségnél.

(1b) * Az ügyészség a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét soron kívül

elrendeli, ha

a) a végrehajtásra váró újabb szabadságvesztés tartamára tekintettel alaposan

feltehető, hogy az elítélt szökésével vagy elrejtőzésével a büntetés végrehajtása alól

kivonná magát,

b) alappal tartani lehet attól, hogy az elítélt szabadságvesztéssel fenyegetett újabb

bűncselekményt vagy szabálysértési elzárással is sújtható szabálysértést követne el,

illetve a megkezdett cselekményt folytatná, vagy

c) az elítélt a magatartási szabályokat, illetve az elektronikus távfelügyeleti eszköz

vállalt alkalmazási szabályait súlyosan megszegte.

(1c) * Az ideiglenes foganatba vétel a büntetés-végrehajtási bírónak a reintegrációs

őrizet megszüntetéséről való döntése meghozataláig, de legfeljebb a még letöltendő

szabadságvesztés tartamáig terjedhet. Az ügyészség határozata ellen a Be. szerinti

panasznak van helye. Az ideiglenes foganatba vétel végrehajtása érdekében az

ügyészség a rendőrség útján intézkedik. Az ügyészség a határozatát haladéktalanul

megküldi a büntetés-végrehajtási bírónak.

(1d) * A határozatban a büntetés-végrehajtási bíró megállapítja a reintegrációs őrizet

megszűnésének napját, valamint – kivéve, ha az elítélt ismeretlen helyre távozott vagy

a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételére került sor – felhívja az elítéltet,

hogy a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére a megjelölt napon és

időpontban a bv. intézetben jelenjen meg.

(2) Ha az elítélt ismeretlen helyre távozik, a büntetés-végrehajtási bíró a reintegrációs

őrizet megszüntetéséről szóló határozat meghozatalával egyidejűleg

elfogatóparancsot bocsát ki.

61/D. § * E cím alkalmazásával – ideértve a feltételes szabadságra bocsátásról az

elítélt meghallgatásának mellőzésével – lefolytatott eljárásokban a 61/A. § (5) és (6)

bekezdésében foglalt kivétellel bírósági titkár nem járhat el. *

A próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése *

61/E. § * (1) * A próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának

elrendeléséről a büntetés-végrehajtási bíró az ügyészség indítványára

a) a pártfogó felügyelet magatartási szabályainak súlyos megszegése miatt,

b) a Btk. 60. § (2a) bekezdése alapján kiutasított elítéltnek a felfüggesztett

szabadságvesztés próbaideje alatt Magyarország területére történő visszatérése miatt,

az ügyészség indítványának beérkezésétől számított nyolc napon belül

az elítélt meghallgatása után határoz.

(2) * Az eljárást

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az elítélt lakcíme, illetve tényleges

tartózkodási helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az elítélt tényleges tartózkodási helye,

illetve ha az elítélt kitoloncolási vagy idegenrendészeti őrizetben van, annak az

idegenrendészeti hatóságnak a székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró

folytatja le, amelynek területén az elítélt tartózkodik.

(3) A próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelő végzés

elleni fellebbezésnek halasztó hatálya van.

(4) Ha a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását nem rendelik el, a

bűnügyi költséget az állam viseli.

(5) A büntetés-végrehajtási bíró a szabadságvesztés megkezdésére fontos okból

halasztást engedélyezhet.

Az elzárás végrehajthatósága megszűnésének megállapítása

62. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból, vagy a bv. intézet előterjesztése

alapján, a 278. §-ban meghatározott ok fennállása esetén az iratok alapján

megállapítja az elzárás végrehajthatósága megszűnését. Az eljárásnak az elítélt

kérelmére is helye van. *(2) * Az eljárást az elzárás végrehajtására kijelölt bv. intézet székhelye, ha az elzárást

még nem vették foganatba, az elítélt lakcíme, illetve tényleges tartózkodási helye

szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le.

(3) A bűnügyi költséget az állam viseli.

A közérdekű munka végrehajthatósága megszűnésének megállapítása

63. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy a pártfogó felügyelő

előterjesztésére, a 289. §-ban meghatározott ok fennállása esetén az iratok alapján

megállapítja a közérdekű munka végrehajthatósága megszűnését. Az eljárásnak az

elítélt kérelmére is helye van.

(2) * Az eljárást a közérdekű munka végrehajtására kijelölt munkahely, ha a kijelölésre

még nem került sor, az elítélt lakcíme, illetve tényleges tartózkodási helye szerint

illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le.

(3) A bűnügyi költséget az állam viseli.

A közérdekű munka átváltoztatása szabadságvesztésre

64. § (1) * A közérdekű munka megtagadása vagy nem teljesítése miatt annak

szabadságvesztésre való átváltoztatását az ügyészség a pártfogó felügyelő jelentése

alapján indítványozza a büntetés-végrehajtási bírónál. *

(2) * Az eljárást a közérdekű munka végrehajtására kijelölt munkahely, ha a kijelölésre

még nem került sor, az elítélt lakcíme, illetve tényleges tartózkodási helye szerint

illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le.

(3) Ha a büntetés-végrehajtási bíró az indítványnak helyt ad, a közérdekű munka

helyébe lépő szabadságvesztés tartamát a még le nem töltött munkaórák

alapulvételével állapítja meg. Ha az átváltoztatásra nincs ok, a büntetés-végrehajtási

bíró munkahely vagy új munkahely kijelölésére hívja fel a pártfogó felügyelőt.

(4) Ha az elítélt felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejét tölti, a közérdekű munka

szabadságvesztésre történő átváltoztatásakor a büntetés-végrehajtási bíró

határozatában megállapítja, hogy a próbaidő az átváltoztatott szabadságvesztés

tartamával meghosszabbodik [Btk. 86. § (2)–(3) bekezdés].

(5) Az átváltoztatásról rendelkező végzés elleni fellebbezésnek halasztó hatálya van.

(6) * Az ügyészség indítványának elutasítása esetén a bűnügyi költséget az állam

viseli.

(7) A büntetés-végrehajtási bíró a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés

megkezdésére fontos okból halasztást engedélyezhet, határozathozatal előtt pártfogó

felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el. E végzés ellen nincs helye

fellebbezésnek.

65. § (1) * A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyészség indítványára a

Btk. 49. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén – az iratok alapján – a

közérdekű munkát vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre változtatja át.

(2) A bűnügyi költséget az állam viseli.

(3) Az (1) bekezdés alapján átváltoztatott közérdekű munka helyébe lépő

szabadságvesztésre halasztás nem engedélyezhető.

A pénzbüntetés végrehajthatósága megszűnésének megállapítása *

65/A. § * (1) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy a bv. intézet előterjesztésére

a 293/A. § (1) bekezdésében meghatározott ok fennállása esetén, az iratok alapján

megállapítja a pénzbüntetés végrehajthatósága megszűnését. Az eljárásnak az elítélt

vagy védője kérelmére is helye van.

(2) Az eljárást annak a törvényszéknek a gazdasági hivatala szerint illetékes büntetés-

végrehajtási bíró folytatja le, amely a pénzbüntetés végrehajtása érdekében

intézkedett. Ha az elítélt fogva van, az eljárást a fogvatartás helye szerint illetékes

büntetés-végrehajtási bíró folytatja le.

(3) A bűnügyi költséget az állam viseli.

A pénzbüntetés átváltoztatása szabadságvesztésre

66. § (1) * A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyészség indítványára a

Btk. 51. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén – az iratok alapján – a

pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre változtatja

át. *(2) * A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyészség indítványára a

fiatalkorúval szemben kiszabott pénzbüntetés behajthatatlansága esetén – az iratok

alapján –, ha a Btk. 112. és 113. §-a a közérdekű munka átváltoztatását lehetővé teszi,

a pénzbüntetést közérdekű munkára, ha az kizárt, a pénzbüntetést

szabadságvesztésre változtatja át.

(3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti eljárást annak a törvényszéknek a gazdasági hivatala

szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le, amely a pénzbüntetés

végrehajtása érdekében intézkedett.

(4) Ha az elítélt felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejét tölti, a pénzbüntetés

szabadságvesztésre történő átváltoztatásakor a büntetés-végrehajtási bíró

határozatában megállapítja, hogy a próbaidő az átváltoztatott szabadságvesztés

tartamával meghosszabbodik [Btk. 86. § (2)–(3) bekezdés].

(5) Az (1) és (2) bekezdés alapján meghozott, átváltoztatást elrendelő végzés ellen

fellebbezésnek nincs helye.

(6) A bűnügyi költséget az állam viseli.

(7) A büntetés-végrehajtási bíró a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés

megkezdésére fontos okból halasztást engedélyezhet. Határozathozatal előtt pártfogó

felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el. E végzés ellen fellebbezésnek nincs

helye.

A kiutasítás végrehajthatósága kizártságának megállapítására irányuló eljárás

67. § (1) * A kiutasítás végrehajtását kizáró ok fennállásának megállapítását az

ügyészség az idegenrendészeti hatóság – az elítélt kérelmére vagy hivatalból tett –

kezdeményezése alapján indítványozza a büntetés-végrehajtási bírónál. Ha az eljárás

az elítéltnek közvetlenül a bírósághoz benyújtott kérelmére indul, a büntetés-

végrehajtási bíró beszerzi az ügyészség indítványát. *

(2) Az eljárást annak az idegenrendészeti hatóságnak a székhelye szerint illetékes

büntetés-végrehajtási bíró folytatja le, amelynek területén az elítélt tartózkodik.

(2a) * Ha az eljárás kérelemre indul és az elítélt idegenrendészeti őrizetben vagy

kitoloncolási őrizetben van, a büntetés-végrehajtási bíró a kérelmet az ügyészség

indítványának beérkezésétől számított nyolc napon belül bírálja el. Ez esetben a

büntetés-végrehajtási bíró az elítéltet az idegenrendészeti hatóság útján idézi.

(3) * A büntetés-végrehajtási bíró az idegenrendészeti hatóság kezdeményezése

alapján az ügyészség indítványára, de legalább kétévenként megvizsgálja a kiutasítás

végrehajthatóságát.

(4) * A büntetés-végrehajtási bíró az iratok alapján hozhatja meg a döntést, ha az

ügyészség indítványa a kiutasítás végrehajthatósága kizártságának megállapítására

irányul. Az eljárásban bírósági titkár nem járhat el.

(4a) * Ha az (1) bekezdés szerinti eljárás hivatalból indult, és az elítélt ismeretlen

helyen tartózkodik, az eljárás nem függeszthető fel. Az eljárást annak az

idegenrendészeti hatóságnak a székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró

folytatja le, amelynek az illetékességi területén az elítélt utolsó ismert tartózkodási

helye volt. Ez esetben a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt számára hivatalból védőt

rendel ki és a döntést iratok alapján hozza meg; az ügyben bírósági titkár nem járhat

el.

(4b) * A (3) bekezdésben meghatározott esetben, ha az elítélt ismeretlen helyen

tartózkodik, az eljárást a (4a) bekezdés szerint kell lefolytatni azzal, hogy annak a

törvényszéknek a büntetés-végrehajtási bírája az illetékes, amely a kiutasítás

végrehajthatósága kizártságának tárgyában korábban határozatot hozott.

(5) A bűnügyi költséget az állam viseli.

A kiutasítás végrehajthatósága megszűnésének megállapítása *

67/A. § * (1) A büntetés-végrehajtási bíró az ügyészség indítványára a 301. § (7)

bekezdésében meghatározott ok fennállása esetén az iratok alapján megállapítja a

határozatlan tartamú kiutasítás végrehajthatósága megszűnését. Az eljárásnak az

elítélt vagy a védő kérelmére is helye van.

(2) Ha az elítélt szabadlábon van, az eljárást az elítélt lakcíme, illetve tényleges

tartózkodási helye, ha az elítéltnek nincs Magyarországon ismert lakcíme, illetvetényleges tartózkodási helye, az elsőfokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes

büntetés-végrehajtási bíró folytatja le.

(3) A bűnügyi költséget az állam viseli.

A pártfogó felügyelettel kapcsolatos eljárás

68. § (1) A bv. intézet a pártfogó felügyeletnek a feltételes szabadságra bocsátáskor

való elrendelése [Btk. 69. § (1) bekezdés b) pont] iránt a feltételes szabadságra

bocsátás esedékessége előtt az 57. § (1) bekezdésében írt előterjesztéssel együtt tesz

előterjesztést a büntetés-végrehajtási bíróhoz. *

(2) A határozat meghozatala előtt a büntetés-végrehajtási bíró – feltéve, hogy a

feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontjáig rendelkezésre álló idő legalább

három hónap – pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el külön

magatartási szabály előírása érdekében.

(3) A büntetés-végrehajtási bíró a pártfogó felügyelet elrendeléséről a feltételes

szabadságra bocsátásról szóló határozattal dönt, ha az elítélt pártfogó felügyeletét

rendeli el, külön magatartási szabályt írhat elő.

(4) A pártfogó felügyelet kötelező alkalmazása esetén a bv. intézet a feltételes

szabadságra bocsátás tárgyában megtett előterjesztéshez kapcsolódóan a feltételes

szabadságra bocsátás lehetséges időpontja előtt legalább három hónappal

előterjesztést tehet a büntetés-végrehajtási bíróhoz – külön magatartási szabály

előírása érdekében – pártfogó felügyelői vélemény beszerzése iránt, ha ez az

eredményesebb megelőzés érdekében szükséges.

(5) A (4) bekezdés szerinti előterjesztés alapján a büntetés-végrehajtási bíró pártfogó

felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el, és a pártfogó felügyelet

alkalmazásának megállapításával külön magatartási szabályt írhat elő.

(6) * A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a (2) és az (5) bekezdés szerinti

pártfogó felügyelői vélemény elkészítése érdekében az elítéltet a feltételes

szabadságra bocsátás lehetséges időpontja előtt legalább két hónappal a bv.

intézetben meghallgatja, és vele ettől az időponttól kezdődően rendszeresen

kapcsolatot tarthat.

(7) * A Btk. 70. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén a pártfogó

felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő jelentést készít, és annak

megküldésével a pártfogó felügyelet megszüntetésére tesz javaslatot az

ügyészségnek.

(8) * Az ügyészség indítványára a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt pártfogó

felügyeletét megszünteti, ha a pártfogó felügyelet fele része, de legalább egy év

eredményesen eltelt, és annak szükségessége már nem áll fenn. A büntetés-

végrehajtási bíró az iratok alapján hozhatja meg a döntést.

(9) * Az ügydöntő határozatban előírt külön magatartási szabályok megváltoztatása

iránt a pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő tesz

javaslatot a büntetés-végrehajtási bírónak. A külön magatartási szabályok

megváltoztatása iránti javaslatnak a pártfogolt kérelme alapján is helye van. A

büntetés-végrehajtási bíró az iratok alapján hozhatja meg a döntést.

(9a) * Ha a pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő

javaslatot tesz a büntetés-végrehajtási bírónak külön magatartási szabályok előírására,

az elítélt meghallgatása nem mellőzhető.

(10) * A pártfogolt kérelme esetén a büntetés-végrehajtási bíró a büntetés-

végrehajtási pártfogó felügyelőt meghallgathatja, és pártfogó felügyelői véleményt

szerezhet be.

(11) Az e §-ban szabályozott eljárásokban a bűnügyi költséget az állam viseli.

A javítóintézeti nevelés átváltoztatása szabadságvesztésre *

68/A. § * (1) * A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyészség indítványára

a Btk. 122. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén – az iratok alapján – a

javítóintézeti nevelést vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre változtatja

át. *

(2) A bűnügyi költséget az állam viseli.(3) Az (1) bekezdés alapján átváltoztatott javítóintézeti nevelés helyébe lépő

szabadságvesztésre halasztás nem engedélyezhető.

Ideiglenes elbocsátás a javítóintézetből és annak megszüntetése

69. § (1) A javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátásra az 57–59. §, a

javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás megszüntetésének a magatartási

szabályok megszegése miatt történő elrendelésére a 61. § rendelkezéseit kell

alkalmazni azzal, hogy a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátásra az intézeti

tanács tesz előterjesztést a büntetés-végrehajtási bírónak. *

(2) A javítóintézetből való ideiglenes elbocsátás megszüntetése iránti eljárásban

felmerült bűnügyi költséget az állam viseli, ha a büntetés-végrehajtási bíró a

javítóintézetből való ideiglenes elbocsátást nem szünteti meg.

Rendelkezés az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének a hozzáférés

végleges megakadályozásával történő végrehajtásáról és annak megszüntetéséről *

69/A. § * (1) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyészség indítványára –

az iratok alapján – az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének

végrehajtását az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásával

rendeli el, ha

a) * a tárhelyszolgáltató a 324. § (3) bekezdése alapján kiszabott rendbírság ellenére

nem teljesíti a kötelezettséget,

b) * az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét gyermekpornográfia

(Btk. 204–204/A. §) megvalósulása miatt rendelte el, és a tárhelyszolgáltató

kötelezettségének nem tesz eleget, a rendbírság kiszabására tekintet nélkül

haladéktalanul,

c) az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételére vonatkozóan a külföldi

hatóság jogsegély iránti megkeresése a megkeresés kibocsátásától számított harminc

napon belül nem vezetett eredményre.

(2) Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának a

hozzáférés végleges megakadályozásával történő elrendelése tárgyában hozott

határozattal szemben az ügyészség a határozat közlésétől, az elektronikus adat feletti

rendelkezésre jogosult a határozat közlésétől – ideértve a Be. 135. § (1) bekezdés b)

pontja szerinti hirdetményi úton történő kézbesítést is – számított nyolc napon belül

fellebbezhet.

(3) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból, az ügyészség indítványára vagy a

tárhelyszolgáltató kérelmére az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele

végrehajtásának a hozzáférés végleges megakadályozásával történő végrehajtását

megszünteti, ha

a) a tárhelyszolgáltató teljesíti az elektronikus adat végleges eltávolítására vonatkozó

kötelezettségét,

b) az elektronikus adat feletti rendelkezésre jogosult az elektronikus adatot eltávolítja.

A kényszergyógykezelés felülvizsgálata *

69/B. § * (1) A büntetés-végrehajtási bíró a kényszergyógykezelés megkezdésétől

számított hat hónap eltelte előtt a kényszergyógykezelés szükségességét hivatalból

felülvizsgálja. Ha a kényszergyógykezelést nem szünteti meg, a felülvizsgálatot hat

hónaponként megismétli. *

(2) A büntetés-végrehajtási bíró a kényszergyógykezelés felülvizsgálatáról – ennek

keretében fenntartásának szükségességéről vagy megszüntetéséről – tárgyaláson

határoz.

(3) A tárgyaláson az ügyészt, a védőt és – feltéve, hogy állapota miatt megjelenhet, és

a jogainak gyakorlására képes – a kényszergyógykezelés alatt álló személyt meg kell

hallgatni.

(4) Az eljárás lefolytatására, ha elsőfokon nem budapesti székhelyű bíróság járt el, a

Budapest Környéki Törvényszék, ha pedig elsőfokon budapesti székhelyű bíróság járt

el, a Fővárosi Törvényszék büntetés-végrehajtási bírája illetékes.

(5) Ha a kényszergyógykezelés alatt álló személy a vele szemben hozott ügydöntő

határozat jogerőre emelkedése előtt előzetes kényszergyógykezelés hatálya alatt állt,

a felülvizsgálatra az (1) bekezdésben megállapított határidőt a büntetőügyben eljáróbíróságnak a kényszerintézkedés indokoltságának felülvizsgálata tárgyában hozott

határozata véglegessé válása napjától kell számítani. Ez esetben a felülvizsgálat során

a büntetőügyben rendelkezésre álló elmeorvos-szakértői vélemény felhasználható és

újabb szakértő kirendelése mellőzhető.

(6) A kényszergyógykezelés felülvizsgálatának az ügyészség indítványára, a

kényszergyógykezelés alatt álló, annak házastársa, élettársa, törvényes képviselője

vagy a védő kérelmére, továbbá az IMEI főigazgató főorvosa előterjesztésére is helye

van.

(7) A büntetés-végrehajtási bíró a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, az iratok alapján

elutasíthatja, ha kényszergyógykezelés alatt álló személy, annak házastársa, élettársa,

törvényes képviselője vagy a védő a három hónapon belül ismételten előterjesztett

kérelemben új körülményre nem hivatkozik. Ezekben az ügyekben bírósági titkár nem

járhat el.

(8) A felülvizsgálat előtt – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – elmeorvos-

szakértői véleményt kell beszerezni. Az eljárásban az IMEI orvosa az elmeorvos-

szakértői vélemény kialakításában egyik szakértőként közreműködhet.

(9) A kényszergyógykezelés felülvizsgálatáról hozott végzés ellen a

kényszergyógykezelés alatt álló házastársa, élettársa és törvényes képviselője is

fellebbezhet.

(10) * A kényszergyógykezelés megszüntetéséről hozott végzés ellen az ügyészség

által benyújtott fellebbezésnek a végrehajtásra halasztó hatálya van.

Mentesítés a végleges hatályú foglalkozástól és járművezetéstől eltiltás, valamint a

végleges hatályú kiutasítás alól *

69/C. § * (1) A foglalkozástól végleges eltiltás, a járművezetéstől végleges eltiltás,

illetve a végleges hatályú kiutasítás alóli mentesítést az elítélt, a védő és a fiatalkorú

törvényes képviselője az alapügyben elsőfokon eljárt bíróság székhelye szerint

illetékes büntetés-végrehajtási bírónál kérheti. A végleges hatályú kiutasítás alóli

mentesítés iránti kérelmet Magyarország külképviseleténél is elő lehet terjeszteni.

(2) A büntetés-végrehajtási bíró a döntést iratok alapján is meghozhatja, de ezekben

az ügyekben bírósági titkár nem járhat el.

(3) A büntetés-végrehajtási bíró a kérelem elbírálása előtt beszerzi a büntető

ügyiratokat, valamint az ügyészség nyilatkozatát, továbbá végleges hatályú kiutasítás

alóli mentesítés iránti kérelem esetén az idegenrendészeti hatóság, valamint –

lehetőség szerint – az elítélt lakóhelye szerinti állam bűnügyi jogsegély teljesítésére

feljogosított hatóságának nyilatkozatát.

(4) Ha a mentesítés törvényi előfeltételei hiányoznak, a büntetés-végrehajtási bíró a

kérelmet elutasítja.

(5) * A végleges hatályú foglalkozástól eltiltás, a végleges hatályú járművezetéstől

eltiltás, valamint a végleges hatályú kiutasítás alól a büntetés-végrehajtási bíró

mentesítést engedélyező végzése ellen az ügyészség által benyújtott fellebbezésnek

halasztó hatálya van.

Az elévülés megállapítása

70. § (1) * A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyészség indítványára,

iratok alapján megállapítja a büntetés vagy a javítóintézeti nevelés

végrehajthatóságának kizártságát a 28. § szerinti elévülés bekövetkezése miatt. *

(2) Az eljárásra – a közérdekű munka kivételével – az a büntetés-végrehajtási bíró

illetékes, aki a büntetés végrehajtása érdekében utoljára intézkedett vagy

intézkedésre köteles.

70/A. § *

70/B. § *

Utólagos büntetés-végrehajtási bírói eljárás

71. § * (1) * A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból, az ügyészség indítványára, az

elítélt vagy a védő kérelmére, illetve a végrehajtásért felelős szerv jelzése alapján

utólag folytatja le az 52–70. §, illetve a III/A. Fejezet szerinti eljárásokat, ha

határozatában nem a törvénynek megfelelően rendelkezett. A III/A. Fejezet szerintieljárások esetén utólagos büntetés-végrehajtási bírói eljárásnak a határozat

meghozatalát követő egy hónapon belül van helye.

(2) * A büntetés-végrehajtási bíró a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, az iratok alapján

elutasíthatja, ha

a) a kérelem a határozat rendelkezésének azt a részét érinti, ami a bírói értékelés

eredménye, vagy

b) az elítélt vagy a védője az ismételt kérelemben új körülményre nem hivatkozik.

(3) * Ha a büntetés-végrehajtási bíró a határozatában nem a törvénynek megfelelően

rendelkezett, a határozatot hatályon kívül helyezi és a törvénynek megfelelő

határozatot hoz.

(4) * A bűnügyi költséget az állam viseli.

A végrehajtásért felelős szerv határozatának bírósági felülvizsgálata

72. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró – a 24. § szerinti eljárásban –

a) a bírósági felülvizsgálati kérelmet elutasítja, ha az elkésett, e törvényben kizárt

vagy nem a jogosulttól származik,

b) a határozatot helyben hagyja, ha a bírósági felülvizsgálati kérelem alaptalan,

c) a határozatot megváltoztatja, ha a bírósági felülvizsgálati kérelem és az iratok

alapján lehetséges a törvénynek megfelelő határozat meghozatala,

d) a határozatot hatályon kívül helyezi és a döntésre jogosultat új eljárásra utasítja, ha

új határozat

meghozatala szükséges.

(2) * A büntetés-végrehajtási bíró csak az elítélt javára változtathatja meg a

végrehajtásért felelős szerv döntését.

(3) * A büntetés-végrehajtási bíró az iratnak a hozzá érkezésétől számított nyolc

napon belül határoz.

(4) A határozat hatályon kívül helyezése vagy megváltoztatása esetén a bűnügyi

költséget az állam viseli.

Szigorúbb kezdeti kategória-besorolás, a kockázatelemzés alapján történő kategória-

visszasorolás, az azonnali kategória-visszasorolás elrendelésének és a

kreditpontszámítás felülvizsgálata *

73. § * (1) A szigorúbb kezdeti kategória-besorolásról, a kockázatelemzés alapján

történő kategória-visszasorolásról hozott határozattal szembeni bírósági felülvizsgálati

kérelmet a büntetés-végrehajtási bíró az iratnak a hozzá érkezésétől számított tizenöt

napon, a kreditpontszámítás vizsgálatáról hozott határozattal szembeni bírósági

felülvizsgálati kérelem esetén harminc napon belül bírálja el. A szigorúbb kezdeti

kategória-besorolással kapcsolatos eljárást annak a bv. intézetnek a székhelye szerint

illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le, ahol az elítélt kockázatelemzési

vizsgálatát elvégezték.

(2) Az azonnali kategória-visszasorolás elrendeléséről hozott határozattal szembeni

bírósági felülvizsgálati kérelmet a büntetés-végrehajtási bíró az iratnak a hozzá

érkezésétől számított öt napon belül bírálja el.

(3) A bűnügyi költséget az állam viseli.

Az elítélt sajtó útján történő nyilatkozattételével, nyilatkozata közzétételével

kapcsolatos eljárás

74. § (1) Az elítéltnek a 124. § szerinti nyilatkozattételét és a 125. § szerinti nyilatkozat

közzétételét megtagadó, határozattal szemben benyújtott bírósági felülvizsgálati

kérelmét a büntetés-végrehajtási bíró az iratnak a hozzá érkezésétől számított öt

napon belül – az iratok alapján – bírálja el.

(2) Ha a bíróság az országos parancsnok határozatát helybenhagyja, a közlésre szánt

anyagot haladéktalanul meg kell semmisíteni.

(3) A bűnügyi költséget az állam viseli.

A fenyítés felülvizsgálata

75. § (1) * A bv. intézet magánelzárás fenyítést kiszabó határozatával szembeni

bírósági felülvizsgálati kérelmet a büntetés-végrehajtási bíró az iratnak a hozzá

érkezésétől számított öt napon belül bírálja el. A büntetés-végrehajtási bíró afelülvizsgálat során a magánelzárás fenyítéssel járó kreditpontlevonás mértékét is

vizsgálja, és amelytől a jogszabályban meghatározott keretek között eltérhet.

(2) A bűnügyi költséget az állam viseli.

(3) * Az (1)–(2) bekezdés irányadó az elzárásra ítéltnek és a szabálysértési elzárást

töltő elkövetőnek, valamint a letartóztatottnak és a rendbírság helyébe lépő elzárásra

kötelezettnek a magánelzárás fenyítést kiszabó határozat elleni bírósági felülvizsgálati

kérelme elbírálására.

75/A. § *

III/A. Fejezet *

Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítási eljárás *

Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítási eljárás alapvető

szabályai *

75/B. § * (1) Kártalanítás jár az elítéltnek a fogvatartása során a jogszabályban előírt

élettér biztosításának hiánya és az ehhez esetlegesen kapcsolódó más, a kínzás,

kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmába ütköző elhelyezési

körülmény, különösen az illemhely elkülönítésének a hiánya, a nem megfelelő

szellőztetés, világítás, fűtés vagy rovarirtás (a továbbiakban együtt: alapvető jogokat

sértő elhelyezési körülmények) által előidézett sérelem miatt.

(2) A kártalanítás minden egyes, az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények

között eltöltött nap után jár.

(3) A kártalanítás megfizetésére az állam köteles.

(4) * Az (1) bekezdésben meghatározott jogcímen további kártérítésnek vagy

sérelemdíjnak, illetve egyéb személyiségi jogi igényérvényesítésnek helye nincs, de az

elítélt jogosult az ezt meghaladó igényét polgári bíróság előtt érvényesíteni.

(5) A kártalanítási kérelem attól a naptól számított hat hónapon belül terjeszthető elő,

amelyen az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények megszűntek. E határidő

elmulasztása jogvesztő. Nem tekinthető az alapvető jogokat sértő elhelyezési

körülmény megszűnésének, ha e körülmény fennállása legfeljebb harminc napra azért

szakad meg, mert az elítélt elhelyezése során a jogszabályban előírt élettér biztosítva

volt.

(6) A kártalanításból nem lehet levonni az elítélt fogvatartásával összefüggő, e törvény

szerint az elítéltet terhelő költséget vagy díjat.

(7) Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítási eljárás e

Fejezetben meghatározott szabályait értelemszerűen alkalmazni kell az egyéb

jogcímen fogvatartottra is.

75/C. § * (1) A kártalanítási eljárás során felmerülő bűnügyi költséget az állam viseli.

(2) Ha az elítélt szabadult, az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti

kártalanítási eljárásban jogi képviselőt hatalmazhat meg. Ez esetben védő alatt a jogi

képviselőt is érteni kell.

A kártalanítási kérelem benyújtása és a büntetés-végrehajtási szervezet által történő

elintézése

75/D. § * (1) A kártalanítási kérelem előterjesztésére az elítélt vagy védője jogosult.

(2) Első alkalommal a kártalanítási kérelem akkor nyújtható be, ha az alapvető jogokat

sértő elhelyezési körülmények legalább két hónapig fennálltak, kivéve, ha

a) a fogvatartott ennél hamarabb szabadul vagy

b) az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények ennél rövidebb idő után

megszűntek.

(3) A kártalanítási kérelem benyújtásától számított hat hónapon belül újabb kérelem

nem terjeszthető elő, kivéve ha

a) a fogvatartott ennél hamarabb szabadult vagy

b) az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények ezalatt az időtartam alatt

megszűntek.

(4) A kártalanítási kérelmet a jogszabályban a kérelem benyújtására rendszeresített

nyomtatványon, a fogvatartás helye szerinti bv. intézetnél, ha pedig az elítélt már

szabadult, annál a bv. intézetnél kell benyújtani, ahonnan a szabadítás történt.(5) A kérelemben meg kell jelölni, hogy az elítélt pontosan melyik bv. intézet

vonatkozásában, milyen időszakra kéri a kártalanítást, és hogy a jogszabályban előírt

élettér biztosításának hiányához kapcsolódó más alapvető jogot sértő elhelyezési

körülmény fennállására hivatkozik-e. A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy az elítélt

javára az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt az EJEB kártérítésre

kötelezte-e az államot, illetve a polgári bíróság ítélt-e meg kártérítést vagy

sérelemdíjat, és ha igen, melyik bíróság, milyen ügyszámon.

75/E. § * A bv. intézet harminc napon belül, ha a kérelem több bv. intézetet érint,

negyvenöt napon belül dönt

a) a kérelem visszautasításáról,

b) a kérelem egyszerűsített elbírálásáról vagy

c) a kérelem büntetés-végrehajtási bíróhoz történő továbbításáról.

75/F. § * (1) A bv. intézet a kérelmet visszautasítja, ha

a) a kérelem elkésett,

b) a kérelem nem felel meg a 75/D. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott

feltételeknek,

c) a kérelem nem az arra jogosulttól származik,

d) a kérelmet nem a jogszabályban a kérelem benyújtására rendszeresített

nyomtatványon nyújtották be,

e) a kérelem nem tartalmazza a jogszabályban meghatározott adatokat és ezért

érdemi elbírálásra alkalmatlan, vagy

f) a kérelemben kifogásolt időszak tekintetében a bv. intézet korábban a kérelem

egyszerűsített elbírálásáról döntött vagy a büntetés-végrehajtási bíró kártalanítást ítélt

meg.

(2) A bv. intézet a kérelem visszautasításáról határozattal dönt, amelyben tájékoztatja

az elítéltet és a védőt a visszautasítás pontos okáról, illetve ha az lehetséges, a

visszautasítási ok elhárításához szükséges hiányosságok pótlásának a lehetőségéről.

(3) A visszautasításról hozott határozattal szemben jogorvoslatnak helye nincs, de az

elítélt vagy a védő a kézbesítéstől számított nyolc napon belül kérheti a kérelemnek a

büntetés-végrehajtási bíróhoz történő felterjesztését. Ennek lehetőségéről az elítéltet

és a védőt a határozatban tájékoztatni kell.

(4) Ha az elítélt vagy a védő a visszautasítást követően nyolc napon belül azt kéri, a

bv. intézet a kérelmet a jogszabályban meghatározott iratokkal együtt nyolc napon

belül továbbítja a büntetés-végrehajtási bíróhoz. Ebben az esetben a bv. intézetnek a

visszautasításról szóló határozata hatályát veszti.

(5) Ha a bv. intézet a kérelmet az (1) bekezdés d) vagy e) pontjában meghatározott ok

miatt utasította vissza és az elítélt vagy a védő a (3) bekezdés szerinti felterjesztés

iránti kérelmével egyidejűleg a visszautasítás alapjául szolgáló hiányosságokat pótolja,

a bv. intézet a (4) bekezdés szerinti továbbítás helyett – ha annak feltételei fennállnak

– a kérelem egyszerűsített elbírálásról dönt vagy a kérelmet a 75/H. §-a alapján

továbbítja a büntetés-végrehajtási bíróhoz.

75/G. § * (1) A bv. intézet határozattal a kérelem egyszerűsített elbírálásáról dönt, ha

a) nincs helye a kérelem visszautasításának,

b) az elítéltnek a jogszabályban előírt élettér biztosításának hiánya miatti kifogása

megalapozott,

c) a fogvatartás alapjául szolgáló büntetőügyben a bíróság nem ítélt meg polgári jogi

igényt, illetve a polgári jogi igény érvényesítését nem utasította egyéb törvényes útra,

d) a kérelemben kifogásolt időszakra vonatkozóan az alapvető jogokat sértő

elhelyezési körülmények miatt

da) az elítélt korábban a büntetés-végrehajtási bíróhoz kártalanítási kérelmet nem

nyújtott be vagy ilyen kérelmet a bv. intézet a büntetés-végrehajtási bíróhoz nem

továbbított,

db) az EJEB az államot nem kötelezte kártérítésre,

dc) a kérelem alapján megállapítható, hogy az elítélt részére a polgári bíróság

kártérítést vagy sérelemdíjat nem ítélt meg.(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a bv. intézet nem

vizsgálja, hogy az elítéltnek a jogszabályban előírt élettér biztosításának hiányához

kapcsolódó más alapvető jogot sértő elhelyezési körülmény fennállására vonatkozó

kifogása megalapozott-e.

(3) Egyszerűsített elbírálás esetén a kártalanítás egy napra eső összege ezerkettőszáz

forint.

(4) A bv. intézet a kártalanítás összegét a kártalanítás napi tételének és az alapvető

jogokat sértő elhelyezési körülmények között fogvatartásban töltött napok számának a

szorzataként állapítja meg.

(5) A kérelem egyszerűsített elbírálása esetén az alapvető jogokat sértő elhelyezési

körülmények között fogvatartásban töltött idő a kérelemben kifogásolt időszak lehet,

ami legfeljebb a kérelem keltének napjáig terjedhet.

(6) Az egyszerűsített elbírálásról hozott határozattal szemben jogorvoslatnak helye

nincs, de az elítélt vagy a védő a kézbesítéstől számított nyolc napon belül kérheti a

kérelemnek a büntetés-végrehajtási bíróhoz történő felterjesztését. Ennek

lehetőségéről az elítéltet és a védőt a határozatban tájékoztatni kell.

(7) Ha az elítélt vagy a védő az egyszerűsített elbírálást követően nyolc napon belül

azt kéri, a bv. intézet a kérelmet és az egyszerűsített elbírálásról szóló határozatot a

jogszabályban meghatározott iratokkal együtt nyolc napon belül továbbítja a büntetés-

végrehajtási bíróhoz. Ebben az esetben a bv. intézetnek az egyszerűsített elbírálásról

szóló határozata hatályát veszti.

(8) Ha az elítélt vagy a védő a (7) bekezdés szerinti felterjesztés iránti kérelmében

kizárólag elírásra vagy számítási hibára hivatkozik, a bv. intézet a (7) bekezdés szerinti

továbbítás helyett – ha annak feltételei fennállnak – a határozatot a 23. §-ban

meghatározottak szerint kijavítja.

(9) Ha az elítélt vagy a védő nem kérte az egyszerűsített elbírálás során hozott

határozat büntetés-végrehajtási bírónak történő megküldését, a bv. intézet nyolc

napon belül a határozatot megküldi az igazságügyért felelős miniszternek.

75/H. § * Ha nincs helye a kérelem visszautasításának és az egyszerűsített

elbírálásának sem, akkor a bv. intézet a kérelmet a jogszabályban meghatározott

iratokkal együtt továbbítja a büntetés-végrehajtási bíróhoz.

75/I. § * (1) A 75/D. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja, illetve (3) bekezdés a) vagy b)

pontja alapján benyújtott kérelem kivételével az alapvető jogokat sértő elhelyezési

körülmények fennállása esetén a kérelem elintézése mellett a 75/E. §-ban

meghatározott határidőn belül a bv. intézet parancsnoka megteszi a szükséges

intézkedéseket e körülmények megszüntetése vagy a sérelem ellensúlyozása

érdekében. A bv. intézet parancsnoka – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel –

az intézkedésről határozattal dönt.

(2) Ha a jogszabályban előírt élettér biztosításának hiányából eredő alapvető jogokat

sértő elhelyezési körülmény megszüntetése az adott bv. intézeten belül nem oldható

meg, a bv. intézet parancsnoka soron kívül kezdeményezi a BVOP-nál az elítéltnek a

jogszabályban előírt élettér biztosítására alkalmas más bv. intézetbe való átszállítását.

A BVOP a megkeresésről nyolc napon belül, indokolt határozattal dönt. Az átszállításról

való döntés során figyelemmel kell lenni az elítélt kapcsolattartási jogára.

(3) Ha a jogszabályban előírt élettér biztosításának hiányából eredő alapvető jogokat

sértő elhelyezési körülmény megszüntetése sem az adott bv. intézeten belül, sem más

bv. intézetbe való átszállítással nem oldható meg, a bv. intézet parancsnoka intézkedik

a sérelem ellensúlyozása érdekében, ha annak feltételei biztosítottak.

A büntetés-végrehajtási bíró eljárása az alapvető jogokat sértő elhelyezési

körülményekből eredő sérelem orvoslására

75/J. § * (1) A kártalanítási kérelemmel kapcsolatos eljárást annak a bv. intézetnek a

székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le, amely a kérelmet

továbbította, abban az esetben is, ha az elítéltet ezt követően átszállítják. Ha az elítélt

szabadult, az eljárást a szabadítást végző bv. intézet székhelye szerint illetékes

büntetés-végrehajtási bíró folytatja le, de az elítélt vagy a védő a kérelmében kérheti,hogy az elítélt lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerint illetékes büntetés-

végrehajtási bíró járjon el.

(2) A büntetés-végrehajtási bíró a kártalanítási kérelemről iratok alapján is

meghozhatja a döntést, illetve az ügyészség véleményének beszerzését mellőzheti.

75/K. § * (1) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vizsgálja, hogy az elítélt javára az

alapvető jogot sértő elhelyezési körülmények miatt az EJEB az államot kártérítésre

kötelezte-e, illetve a polgári bíróság ítélt-e meg kártérítést vagy sérelemdíjat, és ha

igen, a büntetés-végrehajtási bíró a döntés előtt beszerzi a vonatkozó határozatokat.

(2) A büntetés-végrehajtási bíró döntése a kérelemhez kötött.

(3) Ha a kérelem nem tartalmazza a jogszabályban meghatározott adatokat, a

büntetés-végrehajtási bíró – a hiányok megjelölése mellett – tizenöt napos határidő

megadásával felhívja az elítéltet és a védőt a kérelem hiányosságainak pótlására. Ha

az elítélt vagy a védő a hiánypótlásnak az előírt határidőn belül nem vagy csak

részben tesz eleget, a kérelmet a rendelkezésre álló adatok alapján kell elbírálni.

(4) Ha az elítélt a kérelem benyújtását követően ismeretlen helyre távozott, és a

büntetés-végrehajtási bíró az eljárást felfüggeszti, öt év elteltével az eljárás

megszűnik.

75/L. § * A büntetés-végrehajtási bíró a kérelmet annak a bírósághoz érkezését

követően harminc napon belül érdemi vizsgálat nélkül az iratok alapján elutasítja, ha

a) a kérelem elkésett,

b) a kérelem nem felel meg a 75/D. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott

feltételeknek,

c) a kérelem nem az arra jogosulttól származik,

d) a kérelmet nem a jogszabályban a kérelem benyújtására rendszeresített

nyomtatványon nyújtották be,

e) a kérelem a 75/K. § (3) bekezdése szerinti hiánypótlás ellenére érdemi elbírálásra

alkalmatlan, vagy

f) a kérelemben megjelölt időszakra vonatkozóan az alapvető jogokat sértő elhelyezési

körülmények miatt

fa) az elítélt részére a büntetés-végrehajtási bíró kártalanítást ítélt meg vagy a bv.

intézet egyszerűsített elbírálás keretében kártalanításról döntött,

fb) az EJEB az államot kártérítésre kötelezte, vagy

fc) az elítélt részére a polgári bíróság kártérítést vagy sérelemdíjat ítélt meg.

75/M. § * (1) Ha a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának nincs helye és az

elítéltnek kártalanítás jár, a büntetés-végrehajtási bíró hivatalból megvizsgálja, hogy a

fogvatartás alapjául szolgáló büntetőügyben az eljáró bíróság a sértett vagy örököse

javára polgári jogi igényt ítélt-e meg, vagy a polgári jogi igény érvényesítését egyéb

törvényes útra utasította-e.

(2) Ha a büntetés-végrehajtási bíró megállapítja, hogy nincs az (1) bekezdésben

meghatározott feltételnek megfelelő sértett, a kártalanítási kérelemről annak a

bírósághoz érkezését követően hatvan napon belül dönt.

(3) Ha a büntetés-végrehajtási bíró megállapítja, hogy van az (1) bekezdésben

meghatározott feltételnek megfelelő sértett, tizenöt napos határidő megadásával

felhívja a sértettet, hogy nyilatkozzon a jogszabályban meghatározott, a kérelem

elbírálásához szükséges körülményekről.

(4) Ha a sértett megkeresése hatvan napon belül nem vezetett eredményre, a

büntetés-végrehajtási bíró a polgári jogi igény, illetve a bűncselekmény miatt megítélt

kártérítés vagy sérelemdíj megtérülésének figyelmen kívül hagyásával hozza meg a

döntést.

(5) Ha a sértett a (3) bekezdés alapján bejelentette, hogy igényt tart a még fennálló

követelés kielégítésére, a büntetés-végrehajtási bíró a polgári jogi igény, illetve a

bűncselekmény miatt megítélt kártérítés vagy sérelemdíj teljesítésével kapcsolatosan

beszerzi az elítélt nyilatkozatát.

(6) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a büntetés-végrehajtási bíró a

kártalanítási kérelemről annak a bírósághoz érkezését követően százhúsz napon belül

dönt.75/N. § * (1) Kártalanítás megítélése esetén a büntetés-végrehajtási bíró az

elhelyezési körülményeket összességükben értékeli, és az okozott sérelem mértékének

megfelelően határozza meg a kártalanítás napi tételének az összegét, majd ezt

követően állapítja meg a kártalanítás összegét a kártalanítás napi tételének és az

alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények között fogvatartásban töltött napok

számának a szorzataként.

(2) A kártalanítás büntetés-végrehajtási bíró által történő megítélése esetén a

kártalanítás egy napra eső összege legalább ezerkettőszáz forint, legfeljebb

ezerhatszáz forint.

(3) A kártalanítás megítélése esetén az alapvető jogokat sértő elhelyezési

körülmények között fogvatartásban töltött idő a kérelemben kifogásolt időszak lehet,

ami legfeljebb a kérelem keltének napjáig terjedhet.

(4) A büntetés-végrehajtási bíró a határozatban megállapítja a polgári jogi igény,

illetve a bűncselekmény miatt megítélt kártérítés vagy sérelemdíj jogosultjának a még

fennálló követelése erejéig a kártalanításból történő levonásra való jogosultságát, ha

a) a sértett javára megítélt polgári jogi igényt, illetve a bűncselekmény miatt megítélt

kártérítést vagy sérelemdíjat az elítélt még nem vagy csak részben teljesítette, és

b) az elítélt vagy védője ilyen irányú védekezését vizsgálva megállapította, hogy a

Polgári Törvénykönyv szerinti elévülési idő még nem telt el.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a büntetés-végrehajtási bíró a jogosult

még fennálló követelésének az összegét arra tekintet nélkül állapítja meg, hogy a

kártalanítási kérelemben kifogásolt fogvatartás alapjául szolgáló büntetőügyben az

elítélt felelősségét olyan bűncselekmény miatt is megállapították, amelynek a polgári

jogi igény, illetve a bűncselekmény miatt megítélt kártérítés vagy sérelemdíj jogosultja

nem volt sértettje.

(6) Ha a kártalanítási kérelemben kifogásolt fogvatartás alapjául több büntetőügy

szolgált, a (4) bekezdésben meghatározott esetben a büntetés-végrehajtási bíró a

jogosult még fennálló követelésének az összegét arra tekintet nélkül állapítja meg,

hogy az elítélt felelősségét olyan bűncselekmény miatt is megállapították, amelynek a

polgári jogi igény, illetve a bűncselekmény miatt megítélt kártérítés vagy sérelemdíj

jogosultja nem volt sértettje.

(7) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a büntetés-végrehajtási bíró határozata

tartalmazza az arra történő figyelmeztetést is, hogy az igazságügyért felelős miniszter

által ténylegesen kifizetett összeg az esetlegesen fennálló egyéb kielégítendő

követelésekre, valamint a polgári jogi igény, illetve a bűncselekmény miatt megítélt

kártérítés vagy sérelemdíj jogosultja javára már korábban teljesített kifizetésekre

tekintettel a határozatban megállapítottnál alacsonyabb lehet.

(8) A büntetés-végrehajtási bíró határozata ellen bejelentett fellebbezésnek a

kártalanítás kifizetésére halasztó hatálya van.

(9) A büntetés-végrehajtási bíró a jogerős határozatot a jogerőre emelkedést követő

tizenöt napon belül megküldi az igazságügyért felelős miniszternek.

Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt megítélt kártalanítás

kifizetése

75/O. § * (1) A kártalanítással összefüggő kifizetés iránt az igazságügyért felelős

miniszter intézkedik a bv. intézet határozatának vagy a büntetés-végrehajtási bíró

jogerős ügydöntő végzésének (a továbbiakban együtt: kártalanítási döntés) az

igazságügyért felelős miniszterhez történő érkezésétől számított

a) kilencven napon belül,

b) a 75/R. § (1) bekezdése szerinti esetben százhúsz napon belül.

(2) Az igazságügyért felelős miniszter a kártalanítási döntés érkezésétől számított tíz

napon belül a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szerve által vezetett

nyilvántartás alapján ellenőrzi, hogy az elítélttel szemben van-e olyan végrehajtási

eljárás, amely érdemi befejezéssel nem érintett.

(3) Ha (2) bekezdés szerinti ellenőrzés alapján adat merül fel arra vonatkozóan, hogy

érdemi befejezéssel nem érintett végrehajtási eljárás van a nyilvántartásban, azigazságügyért felelős miniszter tíz napon belül megkeresi a Magyar Bírósági

Végrehajtói Kar hivatali szervét. A megkeresésben közölni kell

a) az elítélt természetes személyazonosító adatait,

b) az elítélt javára megítélt kártalanítás tényét,

c) az elítélt javára megítélt kártalanítás összegét és

d) a kifizetés (1) bekezdés a) pontjában meghatározott határidejét és az ügy

azonosítását elősegítő azonosító adatot.

(4) A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szerve a kapott értesítést tíz napon belül

megküldi az elítélttel szemben érdemi befejezéssel nem érintett végrehajtási eljárást

folytató végrehajtónak. A végrehajtó az (1) bekezdés a) pontja szerinti teljesítési

határnapot megelőző huszadik napig az igazságügyért felelős miniszterhez

beérkezően foganatosíthat követelésfoglalást az elítélt javára megítélt kártalanítás

terhére.

(5) A végrehajtó a (4) bekezdés szerinti értesítés alapján kizárólag abban az esetben

foganatosíthat a 75/P. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott követelésre

vonatkozó követelésfoglalást, ha

a) előtte nincs folyamatban a 75/P. § (1) bekezdés a), illetve b) pontjában

meghatározott követelésre vonatkozó végrehajtási eljárás, vagy

b) az elítélt javára megítélt kártalanítás összege meghaladja az általa folytatott

végrehajtási eljárás alapját képező, a 75/P. § (1) bekezdés a), illetve b) pontjában

meghatározott követelések összegét.

(6) A végrehajtó nem foganatosíthat a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII.

törvény (a továbbiakban: Vht.) 4. §-a alapján általa folytatott, közigazgatási

végrehajtás hatálya alá tartozó követelésre vonatkozó követelésfoglalást.

(7) A (3) bekezdés szerinti esetben a kártalanítás kifizetésére csak a végrehajtó által

foganatosított követelésfoglalást követően kerülhet sor azzal, hogy ha

a) a követelésfoglalás az (1) bekezdés a) pontja szerinti teljesítési határnapot

megelőző huszadik napig nem érkezik meg az igazságügyért felelős miniszterhez,

vagy

b) a követelésfoglalás nem tartalmazza a követelésnek a 75/P. § (1) bekezdése szerinti

jogcímét, a fennálló követelés összegét, és a feleknek a végrehajtó rendelkezésére álló

adatait,

akkor a kártalanítás kifizetésére annak figyelmen kívül hagyásával kerül sor.

(8) Ha a végrehajtó által foganatosított követelésfoglalás és a büntetés-végrehajtási

bíró határozatában megállapított, a polgári jogi igény, illetve a bűncselekmény miatt

megítélt kártérítés vagy sérelemdíj jogosultjának még fennálló követelése ugyanazon

követelésre vonatkozik, az igazságügyért felelős miniszter a büntetés-végrehajtási bíró

határozata erre vonatkozó részének a figyelmen kívül hagyásával a végrehajtó által

foganatosított követelésfoglalást teljesíti.

(9) Ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy az igazságügyért felelős miniszter a

polgári jogi igény, illetve a bűncselekmény miatt megítélt kártérítés vagy sérelemdíj

jogosultjának a büntetés-végrehajtási bíró határozatában a 75/N. § (4) bekezdése

alapján megállapított ugyanazon követelésére tekintettel korábban a jogosult javára

már kifizetést teljesített, az újabb kifizetés összegét ennek figyelembevételével

állapítja meg és teljesíti.

75/P. § * (1) Ha a kártalanítás összege nem fedezi a kielégítendő valamennyi

követelést, a kifizetés során a kielégítési sorrend a következő:

a) a gyermektartásdíj iránti követelés,

b) a büntetés-végrehajtási bíró határozatában a 75/N. § (4) bekezdése alapján

megállapított vagy a végrehajtó követelésfoglalásával érintett, bűncselekmény miatt

megítélt polgári jogi igény, illetve a bűncselekmény miatt megítélt kártérítés vagy

sérelemdíj,

c) a végrehajtó követelésfoglalásával érintett más jogcímen fennálló követelés.

(2) Az (1) bekezdés b) pontját alkalmazni kell a fogvatartás alapjául szolgáló

büntetőügyön kívül bármely más, az elítélt által elkövetett bűncselekmény miatt

megítélt polgári jogi igény vagy bűncselekmény miatt megítélt kártérítés vagysérelemdíj esetén is, ha azzal kapcsolatban a végrehajtó követelésfoglalást

foganatosított.

(3) Ha a kártalanítás összege nem fedezi az azonos soron felsorolt valamennyi

követelést, akkor e követeléseket a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel

arányosan kell kielégíteni.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben, ha az (1) bekezdés c) pontjában

meghatározott követelésekre is kibocsátottak követelésfoglalást, az igazságügyért

felelős miniszter ezen, az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott soron felsorolt

követelések esetén arányosítás nélkül teljesíti a követelésfoglalást. Ebben az esetben

az igazságügyért felelős miniszter a kártalanítási összegnek az (1) bekezdés a) és b)

pontjában meghatározott követelések esetleges levonása után fennmaradó részét egy

összegben teljesíti,

a) ha egy végrehajtó intézkedett követelésfoglalás iránt, akkor ennek a végrehajtónak,

aki ezt követően a Vht. VIII. Fejezetében meghatározottakra tekintettel gondoskodik a

követelések kielégítéséről;

b) ha több végrehajtó intézkedett követelésfoglalás iránt, akkor annak a

végrehajtónak, akinek az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott követelésre

vonatkozó követelésfoglalása elsőként érkezett be az igazságügyért felelős

miniszterhez, aki ezt követően a Vht.-ban meghatározottakra tekintettel gondoskodik a

többi végrehajtó által benyújtott követelésfoglalások figyelembevételével a felosztás

végrehajtásáról és a követelések kielégítéséről.

(5) A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az igazságügyért felelős

miniszter a kifizetéssel egyidejűleg tájékoztatja a végrehajtót a többi, az ügyben az (1)

bekezdés c) pontjában meghatározott követelésre vonatkozó követelésfoglalást

benyújtó végrehajtó nevéről és az általuk foganatosított követelésfoglalásokkal

érintett végrehajtási ügyek ügyszámáról.

(6) Ha az igazságügyért felelős miniszter a 75/O. § (1) bekezdés a) pontjában

meghatározott határidőn belül nem vagy nem a teljes összegben teljesíti a végrehajtó

által foganatosított követelésfoglalást, azt külön tájékoztatás nélkül úgy kell tekinteni,

hogy az (1), (3) és (4) bekezdésben meghatározottakra tekintettel a kártalanítás

összege nem fedezte a kielégítendő valamennyi követelést.

75/Q. § * (1) Ha az elítélt a kártalanítás iránti kérelmet a fogvatartása alatt nyújtotta

be és részére kifizetést kell teljesíteni, az igazságügyért felelős miniszter rövid úton a

BVOP megkeresésével ellenőrzi, hogy az elítélt fogvatartása a kifizetés 75/O. § (1)

bekezdésében meghatározott határidejéig várhatóan fennáll-e.

(2) Ha a BVOP az igazságügyért felelős minisztert arról tájékoztatja, hogy az elítélt már

szabadult, az igazságügyért felelős miniszter mindaddig nem teljesíti a kifizetést, amíg

az elítélt a 75/S. § (2) bekezdése alapján a számlaszám megváltozását be nem jelenti.

(3) Ha a BVOP az igazságügyért felelős minisztert arról tájékoztatja, hogy az elítélt a

kifizetés 75/O. § (1) bekezdésében meghatározott határidejéig várhatóan szabadulni

fog, az igazságügyért felelős miniszter abban az esetben teljesíti a kifizetést, ha azt a

75/R. §-ban meghatározottakra tekintettel teljesíteni lehet. Ha nem teljesíthető a

kifizetés, a (2) bekezdésben meghatározottak szerint kell eljárni.

75/R. § * (1) Ha az elítélt részére kifizetést kell teljesíteni, a kifizetést megelőzően a

75/O. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott határidőre figyelemmel az

igazságügyért felelős miniszter megkeresi az állami adó- és vámhatóságot, hogy az

adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény hatálya alá

tartozó végrehajtási eljárás folyamatban léte esetén a szükséges végrehajtási

cselekményeket foganatosítsa.

(2) A megkeresésben közölni kell

a) az elítélt természetes személyazonosító adatait,

b) az elítéltnek kifizetendő kártalanítás összegét,

c) az elítélt által a kifizetésre megjelölt számla számát, és

d) a kifizetés tervezett napját.

(3) Ha az állami adó- és vámhatóság a megkeresés alapján azt állapítja meg, hogy az

elítélttel szemben az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szólótörvény hatálya alá tartozó végrehajtási eljárás nincs folyamatban, az igazságügyért

felelős miniszter által megküldött személyes adatokat azonnal törli.

75/S. § * (1) A kifizetés

a) a kártalanítási döntés alapján az elítélt részére

aa) – ha fogva van – a bv. intézet által kezelt letéti számlájára való átutalással,

ab) szabadlábra helyezését követően kizárólag olyan fizetési számlára való

átutalással, amelynek számlatulajdonosa és a számla feletti kizárólagos rendelkezési

jogosultja az elítélt,

b) a polgári jogi igény vagy a bűncselekmény miatt megítélt kártérítés vagy sérelemdíj

jogosultja részére, az általa megjelölt számlaszámra utalással vagy a lakcímére

történő kézbesítéssel

történik.

(2) A teljesítési adatok, így különösen a számlaszám megváltoztatását, az elítélt,

illetve a polgári jogi igény vagy a bűncselekmény miatt megítélt kártérítés vagy

sérelemdíj jogosultja az igazságügyért felelős miniszterhez megtett bejelentéssel –

legfeljebb egy alkalommal – kezdeményezheti. A számlaszám megváltoztatása esetén

az elítéltnek igazolnia kell, hogy az a saját nevére szól. A változás akkor vehető

figyelembe, ha a kifizetés még nem történt meg.

(3) Az igazságügyért felelős miniszter a 75/O. § (3) bekezdése szerinti végrehajtási

eljárással kapcsolatos személyes adatokat a kártalanítás kifizetése céljából, a fejezeti

kezelésű előirányzat terhére történő kifizetések bizonylatainak a jogszabályban

rögzített megőrzési határidejéig kezelheti.

IV. Fejezet

Az adatkezelésre vonatkozó rendelkezések

76. § (1) E törvényben meghatározott feladatai teljesítése céljából a bíróság, az

ügyészség és a végrehajtásért felelős szerv a büntetések, az intézkedések, egyes

kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtására vonatkozó adatokat,

továbbá a végrehajtással összefüggésben az elítéltre vagy az egyéb jogcímen

fogvatartottra vonatkozó személyes adatokat kezeli.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatkezelés kiterjed

a) a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség megnevezésére, határozatának számára

és keltére, jogerőre emelkedésének napjára, a kiszabott büntetés, alkalmazott

intézkedés nemére, tartamára és mértékére, az előírt magatartási szabályra vagy

kötelezettségre, a bűncselekmény Btk. szerinti megnevezésére és minősítésére, az

elkövetői minőségre, valamint a bűnismétlésre vonatkozó adatokra,

kényszerintézkedés esetén az eljáró bíróság, ügyészség megnevezésére és az

ügyszámra, az ezzel kapcsolatos valamennyi határozat keltére, jogerőre

emelkedésének napjára, továbbá a kényszerintézkedés tartamára,

b) * az elítélt, vagy az egyéb jogcímen fogvatartott természetes személyazonosító

adataira, nemére, állampolgárságára, – hontalan személy esetén – a hontalansága

tényére, lakcímére, értesítési címére, tényleges tartózkodási helyére, kézbesítési

címére, elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségére, elektronikus levelezési

címére, hangkapcsolatot biztosító vagy más elektronikus elérhetőségére, katona elítélt

esetén annak rendfokozatára, címzetes rendfokozatára, valamint állományilletékes

alakulata vagy testülete megnevezésére és címére,

c) az elítélt vagy a kényszerintézkedés hatálya alatt álló családi állapotára, iskolai

végzettségére és szakképzettségére, a kényszergyógykezelt családi állapotára,

d) az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott törvényes képviselőjének,

meghatalmazott vagy kirendelt védőjének, jogi eljárásban eljáró képviselőjének,

valamint a kényszergyógykezelt házastársának, továbbá nem magyar állampolgárságú

fogvatartott esetén az állampolgársága szerinti diplomáciai vagy konzuli képviselet

eljáró tagjának családi és utónevére, továbbá – ha azokat megadja – a levelezési

címére, telefonszámára, illetve e-mail címére,

e) az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott részére kiállított, a

személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány és járművezetéstőleltiltás hatálya alatt álló esetében a vezetői engedély okmányazonosítójára és

érvényességi idejére, továbbá az okmányt kiállító hatóság megnevezésére,

f) * a szabadságvesztés és az elzárás hatálya alatt álló arcképmására és hangjára,

társadalombiztosítási azonosító jelére, az egészségügyről szóló törvényben

meghatározott egészségügyi adataira (a továbbiakban: egészségügyi adat), esetleges

káros szenvedélyeire, szociális helyzetére, így különösen családi körülményeire,

valamint jövedelmi és vagyoni körülményeire vonatkozó adataira, a választójoggal

nem rendelkező elítélt személyi azonosítójára, valamint a végrehajtás helyére, kezdő

és befejező időpontjára,

g) * a közérdekű munkára ítélt társadalombiztosítási azonosító jelére, egészségügyi

adataira, szociális helyzetére, foglalkozására, munkahelyére, munkarendjére és tanulói

jogviszonyára, tanulmányi rendjére, valamint családi körülményeire vonatkozó

adataira, továbbá – ha azokat megadja – a levelezési címére, telefonszámára, illetve e-

mail címére, valamint a végrehajtás helyére, kezdő és befejező időpontjára, valamint a

ledolgozott napok számára,

h) * a közügyektől eltiltott esetén a népképviseleti szerv testületében vagy

bizottságában korábban betöltött tagságára, civil szervezetben betöltött vezetői

tisztségére, köztestületben vagy közalapítványban viselt tisztségére, volt katonai

rendfokozatára, volt címzetes rendfokozatára, volt belföldi vagy külföldi kitüntetésére,

a hivatalos személyi minőséget korábban megalapozó jogviszonyára, törvényben

kihirdetett nemzetközi szerződéssel létrehozott szervezet közgyűlésébe, testületébe

történt korábbi delegálására vonatkozó adataira, illetve az arra vonatkozó adatokra,

hogy korábban védőként vagy jogi képviselőként járt el,

i) * a pártfogó felügyelet alatt álló b) pont szerinti adataira, egészségügyi adataira,

esetleges káros szenvedélyeire, foglalkozására, munkahelyére vagy tanulói

jogviszonyára, szociális helyzetére, így különösen családi körülményeire,

lakáskörülményeire, jövedelmi és vagyoni körülményeire vonatkozó adataira, valamint

a bűnismétlési kockázatok valószínűségére és az azt megalapozó adatokra, így a

bűnügyi személyes adataira, fiatalkorú esetén tanulmányi eredményeire, az oktatási

intézményben tanúsított magaviseletére, pedagógiai jellemzésére, továbbá a külön

magatartási szabály végrehajtásával összefüggésben a sértett vagy egyéb érintett

természetes személyazonosító adataira, lakcímére, értesítési címére, tényleges

tartózkodási helyére, kézbesítési címére, elektronikus levelezési címére,

hangkapcsolatot biztosító vagy más elektronikus elérhetőségére,

j) a kényszergyógykezelés és a javítóintézeti nevelés hatálya alatt álló arcképmására,

társadalombiztosítási azonosító jelére, egészségügyi adataira, esetleges káros

szenvedélyeire, szociális helyzetére, így különösen családi viszonyaira,

lakáskörülményeire, valamint jövedelmi és vagyoni körülményeire vonatkozó adataira,

fiatalkorú esetén tanulmányi eredményeire, az oktatási intézményben tanúsított

magaviseletére, pedagógiai jellemzésére, továbbá javítóintézeti nevelés esetén a

végrehajtás helyére, kezdő és befejező időpontjára,

k) az utógondozott társadalombiztosítási azonosító jelére, egészségügyi adataira,

esetleges káros szenvedélyeire, szociális helyzetére, így különösen családi viszonyaira,

lakáskörülményeire, valamint jövedelmi és vagyoni körülményeire vonatkozó adataira,

l) * a kényszerintézkedés hatálya alatt álló arcképmására és hangjára,

társadalombiztosítási azonosító jelére, egészségügyi adataira, esetleges káros

szenvedélyeire, valamint a végrehajtás helyére, kezdő és befejező időpontjára,

m) * az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott jogai gyakorlásához és

kötelezettségei teljesítéséhez szükséges további személyes adatokra, különösen az

egészségügyi állapotára, esetleges káros szenvedélyeire vonatkozó vagy a bűnügyi

személyes adataira, valamint külföldi állampolgárságú elítélt vagy egyéb jogcímen

fogvatartott esetén az idegenrendészeti kiutasítására vonatkozó adataira,

n) az elítéltnek vagy az egyéb jogcímen fogvatartottnak a végrehajtással

összefüggésben keletkezett kártérítési és egyéb fizetési kötelezettségére, kártérítési

igényére vonatkozó adatokra és a keresményét terhelő fizetési kötelezettségekre,o) a büntetések és az intézkedések végrehajtására vonatkozó adatokra, így különösen

a végrehajtás elhalasztásával, a végrehajtás kezdő és befejező időpontjával, a

foganatosítás helyével és körülményeivel, a jutalmazással és a fenyítéssel, a

végrehajtás félbeszakításával és annak okával, valamint a büntetés végrehajtását

kizáró ok vagy végrehajtási akadály bekövetkezésével kapcsolatos adatokra,

p) * pártfogó felügyelői vélemény, környezettanulmány, megelőző pártfogó felügyelői

vélemény vagy jelentés készítése esetén a terhelt családi állapotára, iskolai

végzettségére, szakképzettségére, foglalkozására, munkahelyére vagy tanulói

jogviszonyának adataira, egészségügyi adataira, esetleges káros szenvedélyeire,

szociális helyzetére, így különösen családi körülményeire, lakáskörülményeire,

jövedelmi és vagyoni körülményeire vonatkozó adataira, valamint a bűnismétlési

kockázatok valószínűségére és az azt megalapozó adatokra, így a bűnügyi személyes

adataira, továbbá a sértett azon személyes adataira, amelyek a részére adandó

jóvátételhez szükségesek, fiatalkorú esetén tanulmányi eredményeire, az oktatási

intézményben tanúsított magaviseletére, pedagógiai jellemzésére,

q) a büntetőeljárásban vagy az elítélttel kapcsolatos egyéb – bírósági, ügyészségi,

közjegyzői, közigazgatási – eljárásban keletkezett azon iratokra, amelyeket jogszabály

rendelkezése alapján a végrehajtásért felelős szerv részére meg kell küldeni,

r) * a szabálysértési elzárás hatálya alatt álló arcképmására és hangjára,

társadalombiztosítási azonosító jelére, egészségügyi adataira, esetleges káros

szenvedélyeire, valamint a végrehajtás helyére, kezdő és befejező időpontjára,

s) * a reintegrációs őrizet elrendelése feltételeinek megállapítása és a

környezettanulmány elkészítése körében a reintegrációs őrizet végrehajtására

kijelölendő lakás tekintetében az elítélt vagy a befogadó nyilatkozatot tevő

lakáshasználati jogára és a lakás elektromos áramellátását igazoló előfizetői adatokra,

a befogadó környezetre és a lakásban lakó más személyeknek az elítélt befogadására

való készségére, az elítélt családi állapotára, iskolai végzettségére, szakképzettségére,

foglalkozására, munkavállalási, illetve tanulmányi lehetőségeire, egészségügyi

adataira, esetleges káros szenvedélyeire, szociális helyzetére, így különösen családi

körülményeire, lakáskörülményeire, jövedelmi és vagyoni körülményeire vonatkozó

adataira, a bűnismétlési kockázatok valószínűségére és az azt megalapozó adatokra,

így a bűnügyi személyes adataira, továbbá a reintegrációs őrizet ellenőrzése során az

elítélt munkahelyére, illetve tanulói jogviszonyára vonatkozó adataira, valamint

fiatalkorú esetén tanulmányi eredményeire, az oktatási intézményben tanúsított

magaviseletére, pedagógiai jellemzésére,

t) * az átmeneti részlegre helyezés feltételeinek megállapítása és a

környezettanulmány elkészítése körében az elítélt által eltávozásra, illetve

letelepedésre megjelölt lakás tekintetében az elítélt lakáshasználati jogára és

lakáskörülményeire, a befogadó környezetre, az elítélt családi állapotára, iskolai

végzettségére, szakképzettségére, foglalkozására, egészségügyi adataira, esetleges

káros szenvedélyeire, szociális helyzetére, így különösen családi körülményeire,

jövedelmi és vagyoni körülményeire vonatkozó adataira, valamint a bűnismétlési

kockázatok valószínűségére és az azt megalapozó adatokra, így a bűnügyi személyes

adataira,

u) * az elítélt életvitelére – ideértve a büntetés vagy az intézkedés végrehajtásának

megkezdése előtti időszakot is – és közbiztonsági kockázatára vonatkozó rendőri

jelentés esetén

ua) az elítélt családi körülményeire, így különösen a vele együtt élő hozzátartozóihoz

fűződő viszonyára, lakhatási és megélhetési körülményeire vonatkozó adatokra,

ub) az arra vonatkozó adatra, hogy a fogvatartást foganatosító intézet ideiglenes

elhagyása vagy szabadulása esetére az elítélt által a tartózkodása helyeként megjelölt

lakcím, illetve tényleges tartózkodási hely szerinti lakásban lakó más személyek

készek-e az elítélt befogadására,

uc) annak valószínűségére, hogy az elítélt megjelenése a lakókörnyezetben félelmet

vagy megbotránkozást keltene-e, vagy esetlegesen az elítélt veszélyben lenne-e az

elkövetett bűncselekmény miatt és az azt megalapozó adatokra,ud) az elítélt életvitelére vonatkozó adatokra, esetleges káros szenvedélyére, ismert

bűnözői csoporttal vagy ilyen csoportba tartozó személlyel való esetleges

kapcsolatára, továbbá arra, hogy az elítélttel szemben indult-e újabb büntetőeljárás,

ue) az arra vonatkozó adatra, hogy abban a büntetőeljárásban, amelyben az adott

büntetést kiszabták vagy intézkedést alkalmazták, az elítélttel szemben bocsátottak-e

ki elfogatóparancsot, elfogásakor tanúsított-e ellenállást, továbbá arra, hogy szökés

vagy elrejtőzés veszélye miatt elrendelték-e személyi szabadságot érintő

kényszerintézkedését, bűnügyi felügyelet elrendelése esetén a végrehajtásra

vonatkozó adatokra,

uf) annak valószínűségére, hogy a fogvatartás helyének ideiglenes elhagyása vagy az

elítélt szabadulása esetére az elítélt által megjelölt lakcím, illetve tényleges

tartózkodási hely szerinti település közrendje vagy a közbiztonsága szempontjából

veszélyt jelentene-e és az azt megalapozó adatokra.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni az elítélt adatainak kezelésére

akkor is, ha

a) * az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárás során elrendeli az elítéltnek

a BVEK-ban történő szakorvosi vizsgálatát, vagy

b) * a szabadlábon lévő elítélt feltételes szabadságra bocsátása a Btk. 92–92/B. §-a

alapján beszámított időre figyelemmel esedékes, de a letartóztatást nem a bv.

intézetben töltötte.

(3a) * Az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott (2) bekezdés szerinti adatai,

valamint az elektronikus megfigyelési eszköz által rögzített felvétel és az abban

szereplő személyes adat – a 150. § (7) bekezdésében meghatározott korlátok között –

a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 27/A. § (1)

bekezdése alapján folytatott biztonsági kockázatelemzés során felhasználhatók.

(3b) * Az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott arcképmás- és a

hangazonosításhoz szükséges adata a bv. intézet területén való tartózkodási helyének

meghatározása, mozgásának és tevékenységének ellenőrzése, élete és testi épsége

megóvása, bűncselekmény, szabálysértés vagy fegyelmi vétség elkövetőjének, illetve

a rendkívüli esemény résztvevőjének azonosítása céljából arcképfelismerő vagy

hangfelismerő rendszer alkalmazása során felhasználható.

(3c) * A (3b) bekezdés alkalmazásában

a) arcképmás-azonosításhoz szükséges adat alatt az arcképelemzési nyilvántartásról

és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvényben meghatározott

arcképmás és arcképprofil fogalmat,

b) hangazonosításhoz szükséges adat alatt az informatikai eszköz igénybevételével

készített és feldolgozható hangmintát

kell érteni.

(4) * Az elítélt életvitelére és közbiztonsági kockázatára vonatkozó rendőri jelentésben

a következtetésen, véleményen, elemzésen vagy becslésen alapuló adatokat helyes és

megbízható voltuk mértékére utaló jelzéssel kell ellátni a Rendőrségről szóló 1994. évi

XXXIV. törvény felhatalmazásán alapuló jogszabály szerint.

77. § (1) Az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárások lefolytatása során,

illetve a nemzetközi bűnügyi jogsegély keretében lefolytatott eljárások során, a 76. §

(2) bekezdésében meghatározott adatok közül a kegyelem iránti előterjesztéshez,

továbbá a jogsegélykérelem elintézéséhez és a bűnügyi jogsegélyről szóló

jogszabályokban meghatározott vagy nemzetközi egyezményből eredő egyéb feladatai

teljesítéséhez szükséges személyes adatokat ismerheti meg és kezelheti.

(2) A büntetés-végrehajtásért felelős miniszter a 76. § (2) bekezdésében

meghatározott adatok közül a büntetések félbeszakítása iránti kérelmek elbírálásához

szükséges személyes adatokat ismerheti meg és kezelheti.

(3) A gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter a 76. § (2) bekezdésében

meghatározott adatok közül a javítóintézeti nevelés félbeszakítása iránti kérelmek

elbírálásához szükséges személyes adatokat ismerheti meg és kezelheti.

78. § (1) A rendőrség a 76. § (2) bekezdésében meghatározott adatok közül

a) a Be. szerinti őrizet,b) * ha a letartóztatást, a szabálysértési elzárást rendőrségi fogdában hajtják végre, a

letartóztatás, a szabálysértési elzárás,

c) a pártfogó felügyelet,

d) az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott más ügyben történő előállítása,

szállítása,

e) * a reintegrációs őrizet

végrehajtásához szükséges adatokat ismerheti meg és kezelheti.

(2) * A helyi önkormányzat az utógondozás végrehajtása során az ezekben részt vevő

elítélt természetes személyazonosító adatát ismerheti meg és kezelheti.

(3) A közérdekű munka végzésének helyeként kijelölt munkáltató a 76. § (2)

bekezdésében meghatározott adatok közül az elítélt természetes személyazonosító

adatát, társadalombiztosítási azonosító jelét, egészségügyi adatait, továbbá – ha

azokat megadja – a levelezési címét, telefonszámát, illetve e-mail címét, valamint a

ledolgozott napok számát ismerheti meg és kezelheti.

(4) A szabadságvesztés vagy elzárás büntetést töltő elítélt, illetve a javítóintézeti

nevelés alatt álló személy munkáltatását biztosító gazdálkodó szervezet a

munkáltatásban részt vevő természetes személyazonosító adatait és a büntetés-

végrehajtási szervezet által alkalmazott nyilvántartási számát ismerheti meg és

kezelheti.

79. § Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a 76–78. § alapján kezelt személyes

adatokat a büntetés, az intézkedés, a kényszerintézkedés, vagy a szabálysértési

elzárás végrehajtása befejezésekor vagy végrehajthatósága megszűnésekor törölni

kell.

80. § (1) * A pártfogó felügyelő a közérdekű munka és a pártfogó felügyelet

végrehajtása, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a pártfogó felügyelet

végrehajtása érdekében az érintett következő bűnügyi személyes adatait igényelheti

és veheti át a bűnügyi nyilvántartó szervtől:

a) a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által

magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a

bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII.

törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 11. § (1) bekezdés c)–l) pontjában és (2)

bekezdésében meghatározott adatokat,

b) a Bnytv. 16. § (1) bekezdés c)–l) pontjában és (2) bekezdés m) pontjában

meghatározott adatokat, ha az érintettel szemben kényszergyógykezelést rendeltek el,

c) * a Bnytv. 23. § c) és h) pontjában meghatározott adatokat, ha a terhelttel szemben

letartóztatást, bűnügyi felügyeletet vagy előzetes kényszergyógykezelést rendeltek el.

(2) Az (1) bekezdés alapján átvett adatokat törölni kell, ha

a) azokat a bűnügyi nyilvántartásból törölték,

b) ha a közérdekű munkát vagy a pártfogó felügyeletet végrehajtották, vagy

c) * a közérdekű munka végrehajthatósága, illetve a pártfogó felügyelet végrehajtása

megszűnt.

81. § * Az elítéltek, az egyéb jogcímen fogvatartottak, a feltételes ügyészi

felfüggesztéshez kapcsolódóan pártfogó felügyelet alatt állók és az utógondozottak

adatai – személyazonosításra alkalmatlan módon – statisztikai és tudományos célra

felhasználhatók.

MÁSODIK RÉSZ

A büntetések végrehajtása

V. Fejezet

A szabadságvesztés végrehajtása

Értelmező rendelkezések

82. § E fejezet alkalmazásában

1. * fiatalkorú alatt érteni kell a tizennyolcadik életévét betöltött, de huszonegyedik

életévét meg nem haladott – fiatalkorúak szabadságvesztését töltő – elítéltet is,2. fogvatartotti nyilvántartás: az elítéltről és az egyéb jogcímen fogvatartottról a

büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény szerint vezetett nyilvántartás,

3. kockázatelemzési és kezelési rendszer: az elítélt visszaesési és fogvatartási

kockázatának a felmérése, értékelése és kezelése érdekében kialakított és

működtetett szakmai rendszer,

4. közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvben közeli hozzátartozóként

meghatározott személy és az élettárs,

5. reintegrációs program: az elítélt munkaerő-piaci integrációjának elősegítését, a

befogadást megelőző életkörülményeiből, életviteléből eredő hátrányok csökkentését,

személyisége és szociális készségei fejlesztését célzó reintegrációs programok,

foglalkozások,

6. * kategória: az egyéniesítés alapelve alapján működtetett végrehajtási környezet,

amely igazodik az elítélt visszaesési és fogvatartási kockázatához, magatartásához,

együttműködési készségéhez, és amely az elítélt szükségleteihez igazodó

reintegrációs programok biztosításával szolgálja az egyéni bűnmegelőzési célok

megvalósítását,

7. * befogadó környezet: a társadalmi kötődés mértékének megítélése szempontjából

vizsgálandó szociális közeg, amelyben az elítélt szabadulását követően vagy

reintegrációs őrizetének elrendelése, valamint reintegrációs eltávozása esetén élni

kíván, továbbá ahol az átmeneti részlegre helyezése esetén az eltávozáskor

tartózkodna,

8. * kreditrendszer: az elítélt magatartása, együttműködési készsége és a

reintegrációs tevékenység keretében nyújtott teljesítménye alapján számított

kreditértékeken alapuló előmeneteli rendszer, amelyben a szabadságvesztés

tartamához igazodóan rögzítésre kerül azon kreditpontok száma, amelynek

összegyűjtése esetén az elítélt a kezdeti besoroláshoz képest átkerülhet egy

kedvezőbb kategóriába, és amelyhez mérten az elítélt által megszerzett és a tőle

levont kreditpontok számértéke határozza meg a kategóriák közötti előre- vagy

visszasorolását.

A szabadságvesztés végrehajtásának célja és elvei

83. § (1) * A szabadságvesztés végrehajtásának célja az ügydöntő határozatban

meghatározott joghátrány érvényesítése, valamint a végrehajtás alatti reintegrációs

tevékenység eredményeként annak elősegítése, hogy az elítélt szabadulása után a

társadalomba sikeresen visszailleszkedjen és a társadalom jogkövető tagjává váljon.

(2) * A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárásával kiszabott

életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtásának célja a társadalom védelme

érdekében az ügydöntő határozatban meghatározott joghátrány érvényesítése.

(3) * Az elítéltek társadalmi beilleszkedését elősegítő reintegrációs tevékenységet a

végrehajtásért felelős szerv – önállóan vagy más szervezetekkel együttműködve – az

elítéltek munkáltatása, munkaterápiás foglalkoztatása, továbbá általános iskolai,

illetve középfokú iskolai oktatása, felsőfokú tanulmányok végzése, szakképzése,

szakmai gyakorlat megszerzése, valamint egyéb reintegrációs programok által

biztosítja. A végrehajtásért felelős szerv a reintegrációs tevékenységet az elítélt

személyéhez igazodó szakmai módszerekkel végzi.

(4) * A szabadságvesztés végrehajtása során – a szabadságvesztés végrehajtási

fokozatára és az elítélt kategória-besorolására, a bv. intézet rendjére és biztonságára

figyelemmel – törekedni kell arra, hogy az elítélt életkörülményei közelítsenek a

szabad élet általános körülményeihez, és ezáltal a szabadságvesztés káros hatásai

enyhíthetők, illetve ellensúlyozhatók legyenek.

(5) A szabadságvesztés végrehajtása során a végrehajtás rendjének megtartásához és

a büntetés-végrehajtás feladatainak ellátásához szükséges fegyelem érvényesül. Ezt

lehetőleg az elítélt önkéntes jogkövetésével, vele együttműködésben kell biztosítani.

(6) A szabadságvesztés végrehajtása során az elítéltet csak a büntetés céljának

eléréséhez szükséges mértékben lehet elkülöníteni a társadalom tagjaitól. Az elítélt

számára biztosítani kell a büntetés céljával, valamint az intézet rendjével ésbiztonságával nem ellentétes családi, személyes és társadalmi kapcsolatok létesítését,

fenntartását, illetve fejlesztését.

(7) A szabadságvesztés végrehajtása során biztosítani kell, hogy az elítélt

önbecsülése, személyisége, felelősségérzete fejlődhessen, és ezáltal felkészüljön a

szabadulása utáni, a társadalom elvárásának megfelelő önálló életre.

(8) Az elítéltet kizárólag a büntetés céljának eléréséhez szükséges legkisebb mértékű

korlátozásoknak lehet alávetni. A szabadságvesztés végrehajtása során a büntetés-

végrehajtási szervezet az elítélt életébe csak a büntetés céljának eléréséhez

szükséges mértékben avatkozik be. Az elítélt szabadságvesztés alatti életvitelét – ha

erre képesnek és késznek mutatkozik – vele együttműködésben kell kialakítani.

Intézkedés a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére

84. § (1) * A szabadságvesztés végrehajtása iránt azonnal intézkedni kell, ha

a) a szabadságvesztést kiszabó ügydöntő határozat jogerőre emelkedésekor a terhelt

akár az adott ügyben, akár más ügyben előzetes fogvatartásban van,

b) a bíróság a szabadságvesztés végrehajtásának azonnali foganatba vételét rendelte

el.

(2) * Ha a szabadságvesztést kiszabó ügydöntő határozat jogerőre emelkedésekor a

terhelt más ügyben kiszabott szabadságvesztést, elzárást, javítóintézeti nevelést vagy

szabálysértési elzárást tölt, a szabadságvesztés végrehajtását a 14. §-ban

meghatározott végrehajtási sorrend érvényesítésével kell foganatba venni.

(3) Az (1)–(2) bekezdés esetein kívül a szabadságvesztés végrehajtásának a

megkezdésére az elítéltet a BVOP hívja fel.

(4) A BVOP az elítéltet soron kívül hívja fel a szabadságvesztés végrehajtásának

megkezdésére, ha

a) a kiszabott szabadságvesztés ötévi vagy azt meghaladó tartamú,

b) az elítélt többszörös visszaeső.

(4a) * A (3) bekezdésben meghatározottak szerint kell eljárni a szabadlábon lévő

elítélt feltételes szabadságának megszüntetése és nemleges kegyelmi döntés esetén,

valamint a rendkívüli jogorvoslat lefolytatását követően, ha ennek eredményeként a

szabadságvesztés vagy annak hátralévő részének végrehajtása iránt kell intézkedni. A

BVOP az elítéltet a szabadságvesztés végrehajtásának – a feltételes szabadság

megszüntetéséről szóló jogerős határozat, illetve a kegyelmi döntésről szóló és a

rendkívüli jogorvoslat tárgyában hozott határozat beérkezésétől számított tizenöt

napon belül – a felhívás kézbesítésétől számított harminc – feltételes szabadság

megszüntetése esetén tizenöt – napon belül történő megkezdésére vagy folytatására

hívja fel.

(5) * A (3)–(4a) bekezdés szerinti felhívás tartalmazza

a) a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére kijelölt bv. intézet nevét, címét,

b) a jelentkezés napját és időpontját,

c) tájékoztatást arról, hogy nem bocsátható feltételes szabadságra, aki a

szabadságvesztés letöltését önhibájából nem kezdte meg,

d) tájékoztatatást a jelentkezési kötelezettség elmulasztásának egyéb

következményeiről,

e) általános tájékoztatást az elítélt által a bv. intézetnél bemutatandó iratokról és a

megjelenéssel kapcsolatos általános kötelezettségekről,

f) * női elítélt esetén a tájékoztatást arról, hogy ha egy évnél fiatalabb gyermekét

gondozza, kérelmezheti az anya-gyermek részlegen az együttes elhelyezését.

(6) * A (3)–(4a) bekezdés szerinti felhívást olyan időpontban kell kiadni, hogy azt az

elítélt a jelentkezési kötelezettség napja előtt legalább tizenöt nappal megkapja.

(7) * Ha a büntetés-végrehajtási bíró megállapítja a szabadságvesztés

végrehajthatóságát, úgy az értesítőlap másolatának megküldésével értesíti a BVOP-t a

szabadságvesztés megkezdésére felhívható elítéltekről.

(8) * A BVOP által kiadott felhívással kapcsolatban panasznak csak abban az esetben

van helye, ha az nem felel meg a jogszabályban meghatározott követelményeknek,

vagy ha a benne foglalt jelentkezési kötelezettség nem áll összhangban az e

törvényben meghatározottakkal.(9) * Ha a felhívás eredményeként a női elítélt az anya-gyermek részlegen való

elhelyezése iránt az előírt határidőben kérelmet nyújtott be, a jelentkezési

kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményei nem alkalmazhatók. Az elítélt

részére az elhelyezésről való döntéssel egyidejűleg újabb felhívást ad ki a BVOP. Az

anya-gyermek részlegen elhelyezés engedélyezése esetén a felhívásban az elítéltet az

(5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatok megadásával arra kell felhívni,

hogy a gyermekével együtt jelenjen meg a kijelölt bv. intézetben, és hogy a gyermek

egészségügyi kiskönyvét és a szülést követően kiadott kórházi zárójelentést, valamint

a gyermek egyéb egészségügyi iratait hozza magával.

85. § * (1) A BVOP a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére kijelölt bv.

intézet kiválasztásánál figyelembe veszi

a) a kiszabott szabadságvesztés tartamát és végrehajtási fokozatát,

b) * az elítélt lakcímét,

c) azt, hogy az elítélt visszaeső-e, és

d) a telítettséget.

(2) * A 84. § (3) bekezdése szerinti felhívást úgy kell kiadni, hogy a szabadságvesztés

végrehajtását az elítélt legkésőbb a szabadságvesztés végrehajthatóságának a 84. §

(7) bekezdése szerinti megállapítását követő három hónapon belül megkezdje. A 84. §

(4) bekezdése esetén az elítéltet a szabadságvesztés végrehajtásának a lehető

legkorábbi időpontban történő megkezdésére kell felhívni.

(3) A BVOP a felhívás megtörténtét követően haladéktalanul tájékoztatja a bv.

csoportot a felhívás tényéről, a szabadságvesztés kezdő időpontjáról, valamint a

végrehajtás megkezdésére kijelölt bv. intézetről.

(4) * A BVOP – a 92. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – az elítéltet a

szabadságvesztés megkezdésére és a kockázatelemzési vizsgálaton történő

megjelenésre hívja fel.

(5) * A 84. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a BVOP a 92. § (3)

bekezdésében foglaltak fennállása esetén szükség szerint intézkedik az elítélt

kockázatelemzési vizsgálatra történő átszállítása iránt.

(6) * A BVOP az elítélt 92. § (1) bekezdése szerinti vizsgálatát követően a kategória-

besorolásról hozott határozat, valamint a sajátos kezelési igényű részlegre helyezésre

vonatkozó javaslat alapján jelöli ki azt a bv. intézetet, amely a szabadságvesztést

végrehajtja, és egyidejűleg intézkedik az elítélt átszállítása érdekében.

86. § * (1) A BVOP az előző naptári héten kiadott felhívásokat az azokban megjelölt bv.

szervek szerint összesíti, az ezek alapján összeállított jegyzéket a bv. intézet

parancsnokának megküldi.

(2) * Ha a szabadságvesztés megkezdésére szóló felhívás az elítéltnek azért nem volt

kézbesíthető, mert ismeretlen helyre távozott, a BVOP haladéktalanul megkísérli az

elítélt tartózkodási helyének a felkutatását, ha ez nem vezet eredményre,

kezdeményezi az elsőfokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes büntetés-

végrehajtási bírónál az elítélttel szemben elfogatóparancs kibocsátását.

(3) * Ha az elítélt a szabályszerűen kézbesített felhívás ellenére nem jelent meg a bv.

intézetnél, a BVOP haladéktalanul intézkedik az elítélt elővezetése iránt. Ha az

elővezetés nem járt eredménnyel, kezdeményezi az elsőfokon eljárt bíróság székhelye

szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónál az elítélttel szemben elfogatóparancs

kibocsátását.

(4) * A BVOP az elítélt elővezetését az elítélt ismert lakcíme vagy tényleges

tartózkodási helye szerint illetékes bv. intézetbe rendeli el.

(5) * Az elővezetés – a Rendőrségről szóló törvény alapján a foganatosító szerv által

igazolt – költségének megfizetésére a BVOP az elítéltet határozattal kötelezi.

Eredménytelen elővezetés esetén a BVOP a kötelezettet kérelmére különös

méltánylást érdemlő okból mentesítheti az elővezetés költéségének megfizetése alól,

ebben az esetben az elővezetés költségét az állam viseli. Az elítélt az elővezetés

költségének megfizetésére kötelező határozat bírósági felülvizsgálatát

kezdeményezheti a fogvatartás helyeként kijelölt bv. intézet székhelye szerint illetékes

büntetés-végrehajtási bírónál.(6) Ha az elítélt önként, határidőben jelentkezik, vagy elővezetés, elfogatóparancs

alapján a bv. intézetbe elővezetik, erről a bv. intézet haladéktalanul értesíti a bv.

csoportot és a BVOP-t.

Kizárás a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből

87. § (1) Az elítéltet a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből ki kell zárni, ha a

határozott ideig tartó szabadságvesztés letöltését önhibájából határidőben nem

kezdte meg. *

(2) Az elítéltet erre a következményre a szabadságvesztés megkezdésére kiadott

felhívásban, halasztás engedélyezése esetén a határozatban figyelmeztetni kell.

A befogadás alapjául szolgáló iratok

88. § A bv. intézet az elítéltet

a) * a jogerős ügydöntő határozatról szóló értesítő lap,

b) az elővezetésről szóló rendelkezés,

c) az elfogatóparancs,

d) a szabadságvesztés letöltésére vonatkozó felhívás,

e) a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételére vonatkozó ügyészi vagy bírói

rendelkezés, vagy

f) az igazságügyért felelős miniszter külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés

végrehajtásának átvételéről szóló értesítése

alapján fogadja be.

Az elítélt személyazonosságának megállapítása *

89. § * (1) A befogadás során a bv. intézet az elítélt személyazonosságát ellenőrzi.

(2) A bv. intézet az ellenőrzés során a befogadás alapjául szolgáló iratokban szereplő

adatok alapján átveszi az elítéltnek a bűnügyi nyilvántartási rendszer

személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában kezelt adatait és azokat

összeveti a befogadás alapjául szolgáló iratokban szereplő adatokkal.

(3) Ha az átvett adatok tartalmaznak az elítélt ujj- és tenyérnyomatához tartozó

szakrendszeri azonosító kódot, a bv. intézet az elítélt azonosítása érdekében rögzíti az

elítélt ujjnyomatát és kezdeményezi a szakértői nyilvántartó szervnél a Bnytv. 82. § (5)

bekezdés b) pontja szerinti összehasonlítást. Az összehasonlítást elektronikus úton, az

erre a célra szolgáló elektronikus berendezés révén történő beolvasással kell

elvégezni. Az ujjnyomat kezelése az összehasonlítás elvégzéséig tarthat.

(4) A személyazonosságának megállapítása érdekében a bv. intézet az elítéltről

képfelvételt készíthet, amelyet jogosult az arcképelemző tevékenység igénybevétele

céljából az arcképprofil nyilvántartás részére megküldeni.

(5) Ha a (2)–(4) bekezdés alapján elvégzett ellenőrzés eredményeként az elítélt

személyazonosságával kapcsolatban kétség merült fel, a bv. intézet a

személyazonosság ellenőrzése céljából az elítélt személyazonosság igazolására

alkalmas hatósági igazolványában vagy tartózkodásra jogosító okmányában, ezek

hiányában a befogadás alapjául szolgáló iratokban szereplő adatok alapján

elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével adatot igényel a

személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, a közúti közlekedési nyilvántartás engedély-

nyilvántartásából, az útiokmány-nyilvántartásból vagy az idegenrendészeti

nyilvántartásokból.

(6) Az (5) bekezdés alapján a bv. intézet az idegenrendészeti nyilvántartásokból az

érintett következő adatait veheti át:

a) természetes személyazonosító adatait,

b) állampolgárságára vonatkozó adatokat,

c) arcképmását,

d) aláírását, valamint

e) a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa vagy tartózkodásra

jogosító okmánya okmányazonosítóját és az érvényességére vonatkozó adatokat.

(7) Ha a (2)–(5) bekezdésben foglalt intézkedések nem jártak eredménnyel, az érintett

személyazonosságának megállapítása érdekében a bv. intézet a székhelye szerint

illetékes rendőri szervet keresi meg.(8) A (2)–(3) és (5) bekezdés alapján átvett személyes adatokat a személyazonosság

tisztázását követően haladéktalanul törölni kell.

A befogadás megtagadása

90. § A bv. intézet a befogadást megtagadja, ha

a) a befogadás alapjául szolgáló iratok hiányoznak, vagy

b) a szabadságvesztés végrehajtására előállított, átkísért, átszállított vagy önként

jelentkező személy a befogadás alapjául szolgáló iratokban megjelölt személlyel nem

azonos.

Ideiglenes befogadás

91. § (1) Az elítéltet ideiglenesen kell befogadni, ha a személyazonossága kétségessé

válik, a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó értesítés hiányos vagy kijavításra

szorul, illetve, ha a bv. intézet a szabadságvesztés végrehajtását kizáró ok gyanúját

észleli.

(2) A szabadságvesztés végrehajtására kijelölt bv. intézet az oda útba indított elítéltet

az értesítőlap megérkezéséig ideiglenesen fogadja be.

(3) Ideiglenes befogadás esetén a bv. intézet haladéktalanul megteszi a szükséges

intézkedéseket az elítélt személyazonosságának tisztázása, illetve a szükséges iratok

kiegészítése, kijavítása, pótlása vagy megküldése iránt.

(4) Az ideiglenes befogadás az arra okot adó körülmény megszűnéséig, de legfeljebb

harminc napig tarthat.

Egészségügyi elkülönítés a befogadási eljárásban *

91/A. § * A befogadást követően – az egészségügyi szakterület javaslatára – a bv.

intézet parancsnokának írásbeli intézkedése alapján az elítélt a befogadó részlegen

tizennégy napra egészségügyi okból elkülöníthető.

Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet és a Kockázatelemzési és Kezelési Rendszer

92. § * (1) A Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet (a továbbiakban: KKMI) és

agglomerációs szervezeti egységei a Kockázatelemzési és Kezelési Rendszer alapján

elvégzik az e törvényben meghatározott elítéltek kockázatelemzési, valamint a

reintegrációs programok kiválasztását és egyéb döntéseket elősegítő vizsgálatát.

(2) A kockázatelemzés a következő elemek értékelésén alapul:

a) az elítélt által elkövetett bűncselekmény jellemzői,

b) a szabadságvesztés büntetés tartama, illetve annak hátralévő része és végrehajtási

fokozata,

c) az elítélt kriminológiai jellemzői,

d) az elítélt visszaesési és fogvatartási kockázata,

e) az elítélt korábbi fogvatartása során tanúsított magatartása,

f) az elítélt kockázatelemzési vizsgálat során tanúsított magatartása.

(3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot –

ideértve a 14. § (3) bekezdés alkalmazásával foganatba vett újabb szabadságvesztést,

vagy ha már a befogadáskor ismert, hogy az elítélten több szabadságvesztést kell

végrehajtani –

a) a KKMI végzi, ha az elítéltet

aa) a Btk. XIX. Fejezetébe tartozó bűncselekmény vagy a Btk. 160. § (2) bekezdése

szerint minősülő emberölés tettesként történő elkövetése miatt ítélték

szabadságvesztésre,

ab) tizenöt évi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztésre ítélték,

b) az a) pontban meghatározott kivétellel a KKMI agglomerációs szervezeti egysége

végzi, ha a szabadságvesztés vagy több szabadságvesztés esetén azok együttes

tartama, illetve a Btk. 92–92/B. §-a szerinti beszámítás esetén a még végrehajtásra

váró tartama az öt évet meghaladja.

(4) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdés szerinti kockázatelemzési

vizsgálatot akkor is a KKMI folytatja le, ha az elítélttel szemben újabb vagy

összbüntetésként megállapított, a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott

szabadságvesztést kell végrehajtani, kivéve, ha az összbüntetésbe foglalt alapítélet

tekintetében a KKMI a vizsgálatot már elvégezte.(5) A (3) bekezdés szerinti esetben a KKMI-ben vagy az agglomerációs szervezeti

egységén az elítélt elhelyezése legfeljebb harminc napig tarthat, amit a KKMI, illetve

az agglomerációs szervezeti egység vezetője indokolt esetben további harminc nappal

meghosszabbíthat. Ezen időtartam alatt a végrehajtás rendjére a fogházfokozatú és a

börtönfokozatú elítélt esetén a III. kategória, fegyházfokozatú elítélt esetén a IV.

kategória szabályai vonatkoznak.

(6) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a KKMI, illetve az agglomerációs

szervezeti egysége az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján – a 26. § (4)

bekezdésében foglaltak figyelembevételével – határozattal dönt a 97. § (3) vagy (4)

bekezdése alapján az elítélt kezdeti kategória-besorolásáról, valamint az elítélt

szükségleteinek megfelelő sajátos kezelési igényű részlegre helyezésére tehet

javaslatot.

(7) A KKMI dönt – az elítélt hozzájárulásával – a 132. § szerinti szexuális bűnelkövetők

visszaesési valószínűségét csökkentő intenzív kezelési programba történő bevonásról.

(8) Az (5) bekezdés szerinti vizsgálati időszak kockázatértékelési jelentéssel zárul,

amely tartalmazza az elítélt befogadásakor mért általános – visszaesési és fogvatartási

– kockázatát, meghatározza a kockázat csökkentéséhez szükséges egészségügyi,

pszichológiai, biztonsági és reintegrációs feladatokat, amelyet a bv. intézetnek a

reintegrációs tevékenysége során figyelembe kell vennie.

(9) Az elítélt részére a (6) bekezdés szerinti határozatot át kell adni, továbbá

tájékoztatni kell a számára javasolt visszaesési és fogvatartási kockázatot csökkentő

reintegrációs programokról, illetve a sajátos kezelési igényű részlegre helyezésre

vonatkozó javaslatról.

(10) Az elítéltről készült kockázatértékelési jelentést a fogvatartotti nyilvántartásban

rögzíteni kell.

(11) A KKMI, illetve az agglomerációs szervezeti egysége a szabadságvesztést

végrehajtó bv. intézet kijelölése érdekében haladéktalanul értesíti a BVOP-t az elítélt

kategória-besorolásáról, valamint a sajátos kezelési igényű részlegre helyezésére

vonatkozó javaslatáról.

93. § * (1) A KKMI vagy az agglomerációs szervezeti egysége jogszabályban

meghatározott esetben a bv. intézet kezdeményezésére elvégzi az elítélt

kockázatelemzési vizsgálatát, és ha ezt szükségesnek tartja, az elítéltnek a vizsgálatra

történő átszállítása iránt intézkedhet.

(2) A KKMI vagy az agglomerációs szervezeti egysége a vizsgálatot a

kezdeményezéstől, vagy ha az elítélt átszállítására került sor, az átszállítástól

számított tizenöt napon belül folytatja le.

(3) A 97/A. § (4) és (5) bekezdése alapján lefolytatott újabb kockázatelemzési vizsgálat

eredményeként a KKMI vagy az agglomerációs szervezeti egysége az elítélt aktuális

kategória-besorolásához képest eggyel szigorúbb kategóriába történő

visszasorolásáról dönthet, illetve a 97/A. § (4) bekezdés b) pontja és (5) bekezdés b)

pontja szerinti esetben az I. kategóriába sorolt elítéltet a III. kategóriába

visszasorolhatja. Ezekben az esetekben a határozattal szemben bírósági felülvizsgálati

kérelem nyújtható be.

94. § * (1) A KKMI-re és agglomerációs szervezeti egységére a bv. intézetre vonatkozó

szabályokat kell alkalmazni e törvényben meghatározott tevékenysége vagy feladata

ellátása során azzal, hogy a kategória-besorolásról hozott határozattal szemben

benyújtott panaszt, ha a határozatot

a) a KKMI agglomerációs szervezeti egysége hozta, a KKMI vezetője,

b) a KKMI hozta, az országos parancsnok

bírálja el.

(2) A KKMI és agglomerációs szervezeti egysége a tevékenysége során keletkező

fogvatartotti kockázatelemzéshez szükséges adatokat rendszerezi, elemzi, értékeli,

indokolt esetben adatot szolgáltat a büntetés-végrehajtási ügyben döntésre jogosultak

részére.

(3) A KKMI működteti a 132. § szerinti szexuális bűnelkövetők visszaesési

valószínűségét csökkentő intenzív kezelési programját.(4) A KKMI új szakmai módszerek és eljárások kidolgozását is elvégzi.

Befogadási és Fogvatartási Bizottság

95. § (1) A bv. intézetek Befogadási és Fogvatartási Bizottságot (a továbbiakban: BFB)

működtetnek.

(2) * Az elítéltet

a) a befogadást követően, vagy

b) * a 92. § (1) bekezdésében meghatározott kivizsgálást követően a kijelölt bv.

intézetben

a befogadó részlegen kell elhelyezni, ahol legfeljebb tizenöt napig tartózkodhat. A

befogadó részlegen való elhelyezés időtartamába nem számít be az IMEI-ben, a BVEK-

ban vagy a más bv. intézetben megőrzésen töltött idő.

(3) * A bv. intézeti befogadást követően a kockázatértékelési jelentés alapján a

befogadó részleg vezetője az elítélt együttműködésével kialakítja és rögzíti az

egyéniesített fogvatartási programtervet, majd a BFB az elítélt személyes

meghallgatását követő nyolc napon belül dönt az elítélt bv. intézetben működő

reintegrációs programokon való részvételéről.

(4) * A BFB végzi – a KKMI által kiadott módszertan alapján – az elítélt

kockázatelemzési vizsgálatát, és dönt az elítélt adott végrehajtási fokozathoz tartozó

kezdeti kategória-besorolásáról, ha

a) a 92. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek nem állnak fenn,

b) az elítéltet az anya-gyermek részlegre helyezték,

c) az elítélttel szemben újabb vagy összbüntetésként megállapított szabadságvesztést

kell végrehajtani, és a 92. § (4) bekezdésében meghatározott feltétel nem áll fenn.

(5) * A (4) bekezdésben meghatározott esetben a BFB az elítélt kezdeti kategória-

besorolásáról és a kategóriaváltásról a 97. § (3) vagy (4) bekezdése alapján – a 26. §

(4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – határozattal dönt.

(6) * Ha a kategóriaváltás szükségessé teszi, a bv. intézet haladéktalanul

kezdeményezi a BVOP-nál a szabadságvesztés végrehajtására másik bv. intézet

kijelölését.

(7) * Kiemelkedően súlyos fegyelemsértés esetén a bv. intézet parancsnoka a

fegyelmi eljárás elrendelésétől – a kreditpontoktól függetlenül – az elítélt legfeljebb két

kategóriára terjedő azonnali visszasorolásáról határozhat, amely határozattal szemben

bírósági felülvizsgálati kérelem nyújtható be.

(8) * A (7) bekezdés alkalmazásában kiemelkedően súlyos fegyelemsértés:

a) terrorcselekményt, fogolyzendülést, fogolyszökést, támadást, tömeges ellenállást,

előnyök szerzése érdekében elkövetett önkárosítást, tiltott tárgyként kábítószer, új

pszichoaktív anyag, más pszichoaktív szer, elektronikus hírközlő eszköz vagy

információs rendszer birtoklását, illetve kereskedelmét megvalósító rendkívüli

eseményben való részvétel, vagy

b) bűncselekményt megvalósító, személy elleni erőszakos vagy súlyos sérülést okozó

fegyelemsértés.

(9) * Azonnali visszasorolás esetén az elítélt a visszasorolt kategóriában nulla

kreditponttal rendelkezik, és a kategória-előresorolásához szükséges kreditpont a

kezdeti besorolásakor megállapított megszerezhető kreditpontjainak a húsz százaléka,

de legfeljebb tizenkét kreditpont mindaddig, amíg az elítélt el nem éri az azonnali

visszasorolás előtti kategória-besorolását. Ezt követően az eredeti kategória-

előresorolás szerinti ütemezés érvényesül.

(10) * Ha az azonnali visszasorolást megalapozó kiemelkedően súlyos

fegyelemsértésben az elítélt felelősségét nem állapítják meg, vagy vele szemben a

magánelzárás fenyítésnél enyhébb fegyelmi büntetést szabnak ki, a bv. intézet

parancsnoka az azonnali visszasorolásról hozott határozatát hatályon kívül helyezi és

haladéktalanul intézkedik az elítélt korábbi kategória-besorolásba történő

visszahelyezése iránt.

96. § (1) * A BFB elítéltekkel kapcsolatos feladatai:

a) az elítélt befogadást követő elhelyezése,

b) * a 95. § (4) bekezdése esetén az elítélt kezdeti kategória-besorolása,c) * a kreditpontok megadásáról való döntés, azok összesítése, kérelemre történő

felülvizsgálata,

d) * a kreditpontokra figyelemmel az elítélt kategória-besorolásának megváltoztatása,

e) * a reintegrációs programba történő bevonás, ilyen programba történő helyezés

vagy annak megszüntetése, a programon való részvétel eredményességének

értékelése,

f) a nem dolgozó és újonnan befogadott elítélt munkába állítása, a munkahely és a

munkakör kijelölése,

g) a dolgozó elítélt más munkahelyre történő áthelyezése, munkahelyről történő

leváltása,

h) a bv. szerv orvosának javaslata alapján döntés a munkaterápiás foglalkoztatásról,

annak munkaidejéről és munkarendjéről,

i) az oktatásra, a szakképzésre és a felnőttképzésre jelentkezők beiskolázása,

j) átmeneti részlegre helyezésre javaslattétel,

k) sajátos kezelési igényű elítéltek részlegén történő elhelyezés vagy annak

megszüntetése,

l) * a reintegrációs őrizetre vagy a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó

előterjesztés előtt kellő időben az elítéltnek a KKMI vagy az agglomerációs szervezeti

egysége általi újbóli kockázatelemzési vizsgálatának a kezdeményezése,

m) reintegrációs őrizet elrendelésére javaslattétel,

n) jogszabályban meghatározott egyéb feladat.

(2) * A BFB az (1) bekezdés b), e)–h), j)–k) és m) pontjában meghatározott

feladatkörének ellátása során az elítéltet meghallgatja, egyéb esetben meghallgatást

tarthat.

(3) Az elítéltet a bv. intézet parancsnoka és a BFB döntéseivel szemben e törvényben

meghatározott jogorvoslati jog illeti meg. Jogorvoslatnak a határozat, illetve a döntés

végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(4) A BFB részletes feladatait, tagjait, eljárásrendjét az országos parancsnok határozza

meg.

(5) A bv. intézet parancsnokának hatáskörei kapcsán a BFB véleményezési, illetve

javaslattételi feladatokat is elláthat.

(6) *

A szabadságvesztés végrehajtásának rendje

97. § * (1) A szabadságvesztést a büntetés-végrehajtási szervezet hajtja végre. A

szabadságvesztést a bíróság által meghatározott végrehajtási fokozat alapján

meghatározott kategóriákban, a büntetés-végrehajtási szervezet által – a jogszabály,

illetve az országos parancsnok intézkedése alapján – kijelölt, lehetőleg az elítélt

lakcíméhez legközelebb eső bv. intézetben hajtják végre.

(2) A szabadságvesztés végrehajtásának rendjét, e törvény eltérő rendelkezése

hiányában az elítélt egyéni körülményeinek figyelembevételével kijelölt kategória-

besorolása határozza meg. Az elítélt részére adható kedvezmények az egyes

kategóriák szerint eltérőek lehetnek.

(3) A kockázatelemzési vizsgálat eredménye alapján az elítélt végrehajtási fokozathoz

igazodó kezdeti kategória-besorolása

a) fogházfokozat esetén, ha az elítéltet első alkalommal ítélték szabadságvesztésre,

amelynek a tartama az egy évet nem haladja meg I. kategória,

b) az a) pontban meghatározottakon kívül fogházfokozat esetén II. vagy III. kategória,

c) börtönfokozat esetén, ha

ca) az elítéltet első alkalommal ítélték nem a Btk. 459. § (1) bekezdés 26. pontjában

meghatározott személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt három évet meg nem

haladó tartamú szabadságvesztésre, vagy

cb) legalább egy évet töltött letartóztatásban, az ezalatt tanúsított magatartására

figyelemmel, kivételesen II. kategória,

d) a c) pontban meghatározottakon kívül börtönfokozat esetén III. vagy IV. kategória,

e) fegyházfokozat esetén, ha az elítélt legalább egy évet töltött letartóztatásban, az

ezalatt tanúsított magatartására figyelemmel kivételesen III. kategória,f) az e) pontban meghatározottakon kívül fegyházfokozat esetén IV. vagy V. kategória

lehet.

(4) Ha az elítélt

a) fogvatartási kockázatára,

b) korábbi fogvatartása során tanúsított magatartására,

c) együttműködési készségének hiányára, vagy

d) kockázatelemzési vizsgálat során tanúsított magatartására

tekintettel a (3) bekezdés szerinti kezdeti kategória-besorolása a végrehajtás rendjét

veszélyeztetné, az elítélt kezdeti kategória-besorolása a (3) bekezdés b) vagy d)

pontjában meghatározottnál eggyel szigorúbb kategóriában is meghatározható. Ha a

BFB kezdeti szigorúbb kategória-besorolásról dönt, határozatát jóváhagyásra

felterjeszti a KKMI-hez. A kezdeti szigorúbb kategória-besorolásról hozott határozattal

szemben bírósági felülvizsgálati kérelem nyújtható be.

(5) Ha a szabadságvesztés végrehajtási fokozata

a) fegyház, az elítélt I. kategóriába történő előresorolására,

b) fogház, az elítélt V. kategóriába történő visszasorolására – a 95. § (7) bekezdése és

a 109. § (1) bekezdése kivételével –

nem kerülhet sor.

(6) Ha a 14. § (3) bekezdésének az alkalmazásával újabb szabadságvesztést kell

foganatba venni, az elítéltnek a megszakított szabadságvesztés alatt tanúsított

magatartására, együttműködési készségére, reintegrációs tevékenységben való

részvételére figyelemmel a kezdeti kategória-besorolásakor a megszakított

szabadságvesztés szerinti kategória-besorolása fenntartható, ha az megfelel a (3)

bekezdés b), d) és f) pontjában foglaltaknak vagy annál eggyel enyhébb, és ez nem

ütközik az (5) bekezdés a) pontjába.

(7) A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést töltő elítéltet az V. kategóriába kell

sorolni, az I. vagy a II. kategóriába történő előresorolása kizárt, továbbá a IV. vagy a III.

kategóriába történő előresorolása esetén sem engedélyezhető számára látogató

intézeten kívüli fogadása, kimaradás vagy eltávozás, és külső munkáltatásba nem

vonható be.

97/A. § * (1) Ha az elítélten több szabadságvesztést folyamatosan hajtanak végre, a

kezdeti kategória-besorolást a 14. § alkalmazásával először foganatba vett

szabadságvesztés végrehajtási fokozata alapján kell meghatározni.

(2) Ha a 14. § (3) bekezdésének alkalmazásával kell újabb szabadságvesztést

foganatba venni, az elítélt kockázatelemzési vizsgálatát újból el kell végezni, és

dönteni kell a kezdeti kategória-besorolásáról.

(3) Ha az elítélttel szemben a végrehajtás alatt újabb szabadságvesztésről vagy újabb

összbüntetésről érkezik értesítőlap, de a 14. § (3) bekezdése alkalmazásának nincs

helye, – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – nem kell lefolytatni kockázatelemzési

vizsgálatot, az elítélt az újabb szabadságvesztés, illetve összbüntetés megkezdésekor

megtartja az előző szabadságvesztés végrehajtása során elért kategória-besorolását.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben,

a) ha a 92. § (4) bekezdésében meghatározott feltétel fennáll, a BFB kezdeményezi a

KKMI-nél, vagy

b) ha az újabb szabadságvesztés vagy több újabb szabadságvesztés esetén –

amennyiben az értesítőlapok egy éven belül érkeztek be – azok együttes tartama,

illetve a Btk. 92–92/B. §-a szerinti beszámítás esetén a még végrehajtásra váró

tartama az öt évet meghaladja és az elítélt I. vagy II. kategóriába van sorolva, a BFB

kezdeményezheti a KKMI agglomerációs szervezeti egységénél

az elítélt újbóli kockázatelemzési vizsgálatát.

(5) Nem kell lefolytatni az elítélt újbóli kockázatelemzési vizsgálatát rendkívüli

jogorvoslat esetén, kivéve, ha

a) a cselekmény minősítése is változik, és ez alapján a kockázatelemzési vizsgálat már

a KKMI feladatkörébe tartozik, vagyb) a rendkívüli jogorvoslat következtében a szabadságvesztés tartama öt évvel

hosszabbodik, és az elítélt I. vagy II. kategóriába van sorolva és annak elvégzését a

BFB szükségesnek tartja.

Ezekben az esetekben a BFB a (4) bekezdésben foglaltak szerint jár el.

98. § * (1) A szabadságvesztés végrehajtása során biztosítani kell az elítélt

a) őrzését, felügyeletét és ellenőrzését,

b) elhelyezését, élelmezését, ruházatát,

c) – ha e törvény másként nem rendelkezik – a hatályos egészségügyi,

társadalombiztosítási, egészségbiztosítási jogszabályok, illetve a kötelező szakmai

eljárásrend szerinti egészségügyi ellátását,

d) jogainak e törvény szerinti gyakorlását,

e) oktatásához szükséges feltételeket,

f) foglalkoztatásához szükséges feltételeket,

g) társadalmi visszailleszkedését segítő egyéb reintegrációs programokhoz szükséges

feltételeket.

(2) A szabadságvesztés végrehajtása során a kezdeti kategória-besorolást követően az

elítélt kategória-besorolását, jogszabályban meghatározottak szerint az elítélt által

megszerzett, illetve tőle levont kreditpontok száma alapján történő kategóriaváltás

vagy a 93. § (3) bekezdése, illetve a 95. § (7) bekezdése szerinti kategória-

visszasorolás határozza meg.

(3) Az egyes kategóriákban a jogszabályban meghatározottak szerint eltérő az elítélt

1. elkülönítése a külvilágtól,

2. őrzése, felügyelete és ellenőrzése,

3. bv. intézeten belüli mozgása,

4. fegyelemsértése esetén kiszabható magánelzárás fenyítés mértéke,

5. zárkában vagy lakóhelyiségben való elhelyezése,

6. formaruházata,

7. életrendje,

8. szabad levegőn tartózkodásának helyszíne és rendje,

9. által gyakorolható kapcsolattartási formák, azok gyakorisága és mértéke,

10. személyes szükségleteire fordítható összeg,

11. által igénybe vehető többletszolgáltatások,

12. által magánál tartható tárgyak köre,

13. külső helyszínen történő munkáltatásának lehetősége,

14. oktatásban, képzésben való részvételének módja,

15. sport- vagy kulturális eseményen, illetve vallási szertartáson való részvételének

módja,

16. számára a szabadidő eltöltésének lehetősége,

17. számára a közösségi eszközök igénybevételének lehetősége,

18. részvétele a reintegrációs programokban.

(4) * A fogvatartás biztonságának fenntartása érdekében az egyes kategóriákon belül

az elítélt egyéni kockázatértékelése alapján az elítélt őrzésére, felügyeletére,

ellenőrzésére, a zárkaajtó zárva tartására, bv. intézeten belüli mozgására, látogatónak

biztonsági beszélőfülkében történő fogadására, közös kulturális vagy

sportrendezvényen, vallási szertartáson való részvételére, külső munkahelyen történő

foglalkoztatására, az intézet elhagyására, az elítélt előállítására, szállítására vonatkozó

biztonsági előírások szigorúbbak lehetnek.

(5) A büntetés-végrehajtási szervezet a sajátos kezelési igényű elítéltek részére e

törvényben meghatározott speciális részlegeket alakíthat ki, ahol a végrehajtás rendje

elsősorban e sajátos igényekhez igazodik és az egyes kategóriáktól eltérhet. A sajátos

kezelési igényű elítéltek részére kialakított speciális részlegen történő elhelyezés ideje

alatt az elítélt kreditpontot szerezhet.

(6) A szabadságvesztés végrehajtásának részletes rendjét e törvény, valamint a

szabadságvesztés rendjét szabályozó egyéb jogszabályok alapján kell meghatározni.

99. § * (1) A szabadságvesztés végrehajtása során az elítélt jogszabályban

meghatározottak szerinta) a magatartása, az együttműködési készsége, és a reintegrációs tevékenységben

való részvétele függvényében kreditpontokat, továbbá kiemelkedő teljesítménye

alapján plusz kreditpontokat szerezhet, illetve

b) fenyítése függvényében kreditpontokat veszíthet,

amely a kategóriák közötti előresorolását vagy visszasorolását eredményezi.

(2) Az elítélt akkor is jogosult kreditpont megszerzésére, ha az adott időszakban neki

fel nem róható okból nem tudott részt venni reintegrációs tevékenységben.

(3) A végrehajtás során megszerezhető – a kategóriákban való előmenetelt biztosító –

kreditpontok száma és kategória-előresorolás időbeli ütemezése a szabadságvesztés,

több szabadságvesztés folyamatos végrehajtása esetén azok együttes tartamához,

illetve hátralévő részéhez és az elítélt kezdeti kategória-besorolásához igazodik.

(4) Több szabadságvesztés folyamatos végrehajtása esetén az egyes kategóriákban az

előresoroláshoz szükséges kreditpontok számának és ütemezésének

meghatározásakor biztosítani kell, hogy az adott végrehajtási fokozathoz tartozó

szabadságvesztések megkezdésének várható időpontjára az elítélt az adott

végrehajtási fokozathoz tartozó, a 97. § (3) bekezdése szerinti kedvezőbb kategóriába

juthasson, továbbá biztosítani kell a 97. § (5) bekezdés b) pontjában foglaltak

megtartását.

(5) Ha a szabadságvesztés tartama, több szabadságvesztés folyamatos végrehajtása

esetén azok együttes tartama megváltozik, és az elítélt újabb kategória-besorolására

nem kerül sor, az elítélt aktuális kategória-besorolása és a még végrehajtásra váró

rész alatt megszerezhető kreditpontok alapján a kategória-előresorolás ütemezését a

megváltozott tartamhoz igazodva jogszabályban meghatározottak szerint arányosítani

kell.

(6) A kreditpontlevonás végrehajtását a fegyelmi jogkör gyakorlója

a) kisebb súlyú fegyelemsértés esetén három hónapra,

b) közepes súlyú fegyelemsértés esetén hat hónapra

felfüggesztheti, és ha az elítélt ez idő alatt jó magaviseletet tanúsít, a levonást a BFB

mellőzi.

(7) Hat hónap alatt hat kreditpont szerezhető, továbbá kiemelkedő teljesítménye

alapján – a jogszabályban meghatározottak szerint – az elítélt plusz kreditpontokat

szerezhet. A BFB dönt a kreditpontok megadásáról, és az elítélt által szerzett, illetve a

tőle levont kreditpontokat hathavonta összesíti, továbbá megvizsgálja, hogy a fenyítés

után járó kreditpontlevonás felfüggesztésének tartama eredményesen eltelt-e.

(8) Ha az összesítési időszakban megszerzett vagy tőle levont kreditpontjai alapján az

elítélt kategóriaváltása szükséges, arról a BFB soron kívül dönt. Jogszabályban

meghatározott kivétellel az elítélt egy alkalommal egy kategóriát sorolható előre. Ha

az elítélt fenyítése során kreditpontlevonás végrehajtásának felfüggesztésére került

sor, a felfüggesztés tartama alatt kategória-előresorolásnak nincs helye.

(9) Jogszabályban meghatározott kivétellel kategória-előresorolásra első alkalommal a

szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésétől számított egy év elteltével kerülhet

sor, ha az elítélt ezen időszak alatt legalább hét kreditpontot szerzett oly módon, hogy

a második hathavi összesítés időszakában is szerzett legalább három kreditpontot. Ez

utóbbi feltételnek minden további kategória-előresorolás esetén teljesülnie kell.

(10) * Ha az összesítés eredményeként az elítélt elérte a kategória-előresoroláshoz

szükséges kreditpontok ötven százalékát, az együttműködési készségére és a

reintegrációs tevékenységben való előrehaladására figyelemmel a BFB

méltányosságból előresorolhatja, amely esetben a hiányzó kreditpontokat jóváírja.

(11) Ha az elítélt a 97. § (4) bekezdése alkalmazásával a kezdeti kategória-

besoroláskor eggyel szigorúbb kategóriába került, egy év elteltével a BFB az

összesítéskor a szigorúbb kezdeti kategória-besorolás megalapozottságát is

felülvizsgálja, és az elítélt magatartása, együttműködési készsége, illetve reintegrációs

tevékenységben való részvétele alapján

a) eggyel kedvezőbb kategóriába átsorolhatja, vagy

b) a 92. § (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a KKMI-nek az átsorolásra javaslatot

tesz.(12) A (11) bekezdés szerinti átsorolás esetén a kedvezőbb kategóriát alapul véve

állapítja meg a BFB azt, hogy az összesítéskor a megszerzett kreditpontok alapján sor

kerülhet-e az elítélt kategória-előresorolására.

100. § * (1) Az elítélt által a végrehajtás alatt megszerzendő, előmenetelt biztosító

kreditpontok számát és a kategória-előresorolás lehetséges időpontját, valamint az

időpont megjelölésével a szerzett, a levont, illetve a 99. § (6) bekezdése alapján

felfüggesztett kreditpontok számát a fogvatartotti nyilvántartásban rögzíteni kell.

(2) A bv. intézetnek biztosítania kell, hogy az elítélt

a) megismerhesse a számára lehetséges kategória-előresorolás időbeli ütemezését,

b) információval rendelkezzen az aktuális kreditpontjairól,

c) a kreditpontjaiban bekövetkező változást nyomon követhesse,

d) számára megállapítható legyen, hogy hány kreditpont

da) megszerzése szükséges a kategória szerinti előresorolásához,

db) elvesztése eredményez kategória szerinti visszasorolást.

(3) Az egyes kreditpontok tekintetében egyedi panasz benyújtásának nincs helye, de

az elítélt

a) a kreditpont-összesítési időszakot,

b) a kategória-előresorolás lehetséges időpontját,

c) a kategória-visszasorolását

követő tizenöt napon belül kérelmet nyújthat be a BFB-hez, hogy vizsgálja meg, hogy

az általa megszerezhető kreditpont meg nem adása vagy a tőle való

kreditpontlevonás, illetve annak mértéke megalapozott-e.

(4) A vizsgálat során a BFB az elítélt magatartása, együttműködési készsége és a

reintegrációs tevékenység keretében nyújtott teljesítménye alapján a vizsgálattal

érintett időszak tekintetében kreditpontlevonást törölhet, illetve kreditpont

megszerzéséről dönthet.

(5) A vizsgálat eredményéről – és szükség szerint az elítélt kategória-előresorolásáról

vagy a kategória-visszasorolása törléséről – a BFB határozattal dönt.

(6) A (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben az elítélt a BFB kreditpontszámítás

vizsgálatáról hozott, kérelmet elutasító vagy annak részben helyt adó határozatával

szemben bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.

101. § * (1) A szabadságvesztés végrehajtása során – ha e törvény másképp nem

rendelkezik –

a) a különböző kategóriába tartozókat egymástól,

b) a férfiakat a nőktől,

c) a fiatalkorúakat a felnőtt korúaktól,

d) a katonákat a katonának nem minősülő elítéltektől,

e) a dohányzókat a nem dohányzóktól,

f) a fekvőbetegeket az egészségesektől,

g) a fertőző betegeket a nem fertőző betegektől

el kell különíteni.

(2) Az elkülönítést külön részlegen, ennek elkülönített részén, illetve külön zárkában

vagy lakóhelyiségben kell végrehajtani.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően együtt helyezhetők el

a) az I. és a II. kategóriába sorolt elítéltek,

b) a III. és a IV. kategóriába sorolt elítéltek,

c) a IV. és az V. kategóriába sorolt elítéltek.

(4) A gyógykezelés érdekében a különböző kategória-besorolású elítéltek a

kórteremben, a betegszobában, a fertőzőelkülönítőben, illetve az e célra kijelölt

zárkában közösen helyezhetők el, valamint az orvosi vizsgálatra, illetve egészségügyi

rendelésre közösen várakozhatnak.

(5) Kategória-besorolástól függetlenül az elítéltek – az adott részlegen belül a zárkában

és lakóhelyiségben is – együtt helyezhetők el a gyógyító-terápiás részlegen, az

átmeneti részlegen, a drogprevenciós részlegen, a pszichoszociális részlegen, a vallási

részlegen, az első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek részlegén, az

időskorúak részlegén. A kategória-besorolástól függetlenül – az adott részlegen belül –az elítéltek együtt helyezhetők el a hosszú időre ítéltek részlegén, a fiatalkorú elítéltek

részlegén és az anya-gyermek részlegen.

(6) A különböző kategória-besorolású elítéltek a munkahelyen együtt dolgozhatnak, az

általános iskolai, illetve középfokú iskolai oktatásban, a felsőoktatásban, a szakmai

képzésben, reintegrációs programon, a sport és a kulturális programon, a szállítás és

az előállítás során, valamint a vallásos szertartásokon és más rendezvényeken

közösen vehetnek részt, továbbá a szabad levegőn és a közös étteremben együtt

tartózkodhatnak.

(7) Közösen helyezhetők el a dohányzó és nemdohányzó elítéltek a kórteremben, a

betegszobában, a fertőzőelkülönítőben, továbbá a házirendben ilyenként megjelölt

zárkában, ha a dohányzó elítéltek részére beltéri és kültéri dohányzásra kijelölt helyet

alakítottak ki, és az elítélt egyedi biztonsági előírása nem zárja ki, hogy az ilyen

dohányzásra kijelölt helyet rendszeresen igénybe vegye.

(8) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl jogszabály az elkülönítés egyéb szempontjait is

meghatározhatja.

102. § * (1) Az elítélt V. kategóriába sorolása esetén

a) eltávozás, látogató intézeten kívüli fogadása és kimaradás nem engedélyezhető,

b) az elítélt munkát a zárkájában vagy a bv. intézet kijelölt területén végezhet,

c) az elítélt életrendje részleteiben is meghatározott, állandó irányítás és ellenőrzés

alatt áll,

d) a bv. intézeten belül a számára kijelölt területen egyéni kockázatértékelése alapján

da) engedéllyel és felügyelet mellett,

db) felügyelet mellett, vagy

dc) kivételesen felügyelet mellett, a kijelölt részlegen ellenőrzéssel

mozoghat,

e) zárkája ajtaját zárva kell tartani.

(2) Az elítélt IV. kategóriába sorolása esetén

a) eltávozás nem engedélyezhető,

b) látogató intézeten kívüli fogadása vagy kimaradás kivételesen engedélyezhető,

amelynek időtartama a szabadságvesztésbe beszámít,

c) az elítélt munkáltatása a bv. intézeten belül történhet, külső munkáltatásban

kivételesen részt vehet, ha a külvilágtól a munkavégzés alatt is elkülöníthető,

d) az elítélt életrendje részleteiben is meghatározott, állandó irányítás és ellenőrzés

alatt áll,

e) a bv. intézeten belül a számára kijelölt területen egyéni kockázatértékelése alapján

ea) engedéllyel és felügyelet mellett,

eb) felügyelet mellett, vagy

ec) kivételesen felügyelet mellett, a kijelölt részlegen ellenőrzéssel

mozoghat,

f) nappal a kategóriára vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint engedélyezhető

zárkájának időszakos nyitva tartása.

(3) A III. kategóriában az elítélt

a) eltávozása kivételesen engedélyezhető, amelynek időtartama a

szabadságvesztésbe beszámít,

b) látogató intézeten kívüli fogadása vagy kimaradás engedélyezhető, amelynek

időtartama a szabadságvesztésbe beszámít,

c) munkáltatása a bv. intézeten belül történhet, továbbá külső munkáltatásban részt

vehet, ha a külvilágtól a munkavégzés alatt is elkülöníthető,

d) életrendje meghatározott, irányítás és ellenőrzés alatt áll, a reintegrációs

programokon kívüli szabad idejéből meghatározott időt belátása szerint használhatja

fel,

e) a bv. intézeten belül a számára kijelölt területen egyéni kockázatértékelése alapján

ea) csak engedéllyel és felügyelet mellett,

eb) felügyelet mellett, a bv. intézet kijelölt területén ellenőrzéssel, vagy

ec) felügyelet mellett, a bv. intézet meghatározott területén ellenőrzéssel, illetve

meghatározott szervezett programokon szabadonmozoghat,

f) zárkája vagy lakóhelyisége ajtaját éjszaka zárva kell tartani, kivéve, ha a

tisztálkodáshoz szükséges folyó vizet, illetve illemhelyet részlegenként biztosítják,

nappal a kategóriára vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint engedélyezhető az

időszakos nyitva tartás.

(4) Az I. és a II. kategóriában az elítélt

a) eltávozása engedélyezhető, amelynek időtartama a szabadságvesztésbe beszámít,

b) látogató intézeten kívüli fogadása vagy kimaradás engedélyezhető,

c) munkáltatása a bv. intézeten belül történhet, továbbá külső munkáltatásban részt

vehet,

d) életrendje részben meghatározott, a reintegrációs programokon kívüli szabad idejét

belátása szerint használhatja fel,

e) a bv. intézeten belül a számára kijelölt területen egyéni kockázatértékelése alapján

ea) felügyelettel,

eb) ellenőrzéssel, vagy

ec) szabadon

mozoghat,

f) zárkája vagy lakóhelyisége ajtaját éjszaka zárva kell tartani, kivéve, ha a

tisztálkodáshoz szükséges folyó vizet, illetve illemhelyet részlegenként biztosítják,

nappal nyitva kell tartani.

Az átmeneti részleg végrehajtási rendje

103. § (1) * Azt az elítéltet, aki büntetését a IV. kategória-besorolásban tölti és a

szabadságvesztésből legalább öt évet kitöltött, a társadalomba való beilleszkedés

elősegítése érdekében, a várható szabadulása előtt legfeljebb egy évvel átmeneti

részlegre lehet helyezni. Az elítélt átmeneti részlegre helyezhetőségéről a BFB

javaslatára a bv. intézet parancsnoka határozattal dönt.

(1a) *

(2) * A bv. intézet a döntés megalapozása érdekében az elítélt által az eltávozásra

megjelölt lakcím, illetve tényleges tartózkodási hely szerint illetékes

a) büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő útján környezettanulmány elkészítését

rendelheti el, vagy

b) rendőri szervet az elítélt életvitelére és közbiztonsági kockázatára vonatkozó rendőri

jelentés készítése céljából megkeresheti.

(3) * Az átmeneti részlegen az elítéltre irányadó büntetés-végrehajtási szabályok

enyhíthetők, így különösen az elítélt

a) látogató intézeten kívüli fogadása vagy kimaradása, továbbá kivételesen eltávozása

engedélyezhető,

b) külső munkáltatásban kivételesen részt vehet, ha a külvilágtól a munkavégzés alatt

is elkülöníthető,

c) életrendjének a meghatározottsága csökkenthető,

d) egyéni kockázatértékelése alapján a bv. intézet kijelölt területén szabadon

mozoghat,

e) a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelővel rendszeresen tarthat kapcsolatot a

185. § (2) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott időtartamot megelőzően is.

(4) Az átmeneti részlegre helyezés megszüntethető, ha az elítélt a büntetés-

végrehajtás rendjét súlyosan megsérti.

(5) * Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából a szabadságvesztésből kitöltött idő

meghatározásakor, ha az elítélt több, határozott ideig tartó szabadságvesztését

folyamatosan hajtják végre, akkor ezek tartamát összegezni kell.

104. § *

Sajátos kezelési igényű elítéltek számára kialakított részlegek

105. § (1) Hosszúidős speciális részlegre (a továbbiakban: HSR) helyezhető az

életfogytig tartó-, vagy legalább tizenöt évi szabadságvesztés büntetését töltő elítélt,

akinek magatartása, a szabadságvesztés végrehajtása során tanúsított

együttműködési készsége, az intézet rendjéhez és biztonságához való viszonya, illetve

egyéni biztonsági kockázatelemzése alapján különleges kezelése és elhelyezéseindokolt abból a célból, hogy a közösségbe helyezésre felkészítést, illetve a

közösségbe visszahelyezést nyerjen.

(2) A HSR alkalmazására és megszüntetésére a BFB döntése alapján kerülhet sor,

melyet háromhavonta felül kell vizsgálni, illetve haladéktalanul meg kell szüntetni, ha

feltételei már nem állnak fenn. A HSR alkalmazásáról való döntés, illetve az elhelyezés

felülvizsgálata során az elítéltet meg kell hallgatni, a döntésről az elítéltet írásban

tájékoztatni kell.

(3) * Az egyes kategóriákra vonatkozó szabályok a HSR alkalmazása esetén annak

végrehajtási rendjéhez igazodnak. Az elítélt a kategória-besorolásának megfelelően

jogosult a kapcsolattartásra azzal, hogy az intézet elhagyásával járó kapcsolattartási

formákat nem gyakorolhatja, kivéve, ha a bv. intézet parancsnoka azt kivételesen

egyedileg engedélyezi.

(4) A HSR alkalmazása esetén az elítélt

a) állandó őrzés és felügyelet alatt áll,

b) a bv. intézet területén engedéllyel és felügyelettel mozoghat, zárkáját zárva kell

tartani,

c) zárkájában indokolt esetben belső biztonsági rács alkalmazható,

d) munkát a hosszúidős speciális részlegen belül, illetve a parancsnok által kijelölt

helyen végezhet,

e) önképzést folytathat, az intézet csoportos művelődési, sportolási és szabadidő

eltöltésének lehetőségeit csak a hosszúidős speciális részlegen belül, illetve a

parancsnok külön engedélyével veheti igénybe,

f) lelkészi gondozásban egyénileg, közösségi lelki gondozásban a parancsnok

engedélye szerint részesülhet,

g) magánál tartható tárgyainak köre és mennyisége korlátozható,

h) számára a 175–177. §-ban biztosított kapcsolattartás gyakorisága növelhető.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott rendelkezések, illetve a szükséges biztonsági

intézkedések együttesen vagy külön-külön alkalmazhatók, amelyről a bv. intézet

parancsnoka írásban dönt, e jogkörét átruházhatja. Az esetleges rendelkezésekről,

illetve azok felülvizsgálatáról a HSR alkalmazásáról vagy a felülvizsgálatáról szóló

döntést követően haladéktalanul kell intézkedni.

106. § (1) Gyógyító-terápiás részlegre kell elhelyezni – az IMEI-ben végzett kivizsgálás

után – azt az elítéltet,

a) akinek korlátozott beszámítási képességét állapították meg,

b) akit a szabadságvesztés végrehajtása alatti időben – kóros elmeállapota miatt – az

IMEI-ben kezeltek, és elmeállapota olyan mértékben javult, hogy az a

szabadságvesztés folytatását nem akadályozza,

c) akinek a személyiségzavar jellege, vagy annak súlyossága miatt a gyógyító-terápiás

részlegen való elhelyezése indokolt.

(2) Az (1) bekezdés a) és c) pontja alá tartozó elítéltek az IMEI-be történő kivizsgálásig

– az orvos javaslatára – harminc napra, a BFB döntése alapján a gyógyító-terápiás

részlegbe ideiglenesen elhelyezhetők. Az időtartam egy alkalommal további harminc

nappal meghosszabbítható a BFB döntése alapján.

(3) A gyógyító-terápiás részlegről való kihelyezésről – orvosi javaslatra – a BFB dönt.

Javult elmeállapotú elítéltet – (1) bekezdés b) pontja – csak az IMEI írásbeli

engedélyével lehet a gyógyító-terápiás részlegről kihelyezni.

(4) A gyógyító-terápiás részlegre utalt elítélt reintegrációs tevékenységét komplex

terápiás program keretében kell megvalósítani.

(5) * A gyógyító-terápiás részlegre elhelyezett elítéltek részére az állapotuknak

megfelelő jellegű és idejű munkaterápiás foglalkozást, oktatást, valamint pszichológiai

foglakozást kell biztosítani.

(6) * A gyógyító-terápiás részlegen a végrehajtás rendje a III. kategória-besorolás

szabályaihoz igazodik azzal, hogy az elítélt az intézet elhagyásával járó

kapcsolattartási formák kivételével a kategória-besorolásának megfelelően jogosult a

kapcsolattartásra.107. § (1) Ha az elítélt személyiségzavarban szenved, vagy mentális állapota miatt

különleges gondozást igényel, de a gyógyító-terápiás részlegre helyezés feltételei nem

állnak fenn, a BFB pszichoszociális részlegen helyezheti el.

(1a) * A 132. § szerinti szexuális bűnelkövetők visszaesési valószínűségét csökkentő

intenzív kezelési program is pszichoszociális részlegként működik, az elítélt

elhelyezéséről a KKMI az elítélt kérelme alapján dönt.

(2) A pszichoszociális részlegen elhelyezett elítélt reintegrációs tevékenységét

komplex terápiás program keretében kell megvalósítani.

(3) * A pszichoszociális részlegen a végrehajtás rendje a III. kategória-besorolás

szabályaihoz igazodik azzal, hogy az elítélt az intézet elhagyásával járó

kapcsolattartási formák kivételével a kategória-besorolásának megfelelően jogosult a

kapcsolattartásra. Az intézet elhagyással járó kapcsolattartási forma gyakorlását,

orvosi vagy pszichológusi javaslat alapján a bv. intézet parancsnoka kivételesen

engedélyezheti.

(4) * Az (1a) bekezdésben meghatározott intenzív kezelési programba történő

bevonás esetén

a) az elítéltet kérelmére a részlegről ki kell helyezni, továbbá

b) ha az elítélt

ba) a részleg működési rendjét súlyosan megzavarja, vagy

bb) a kezelési programban való részvétel során az együttműködési kötelezettségét

nem teljesíti

a részlegről ki kell helyezni.

108. § (1) A drogprevenciós részlegen az az elítélt helyezhető el, aki írásban

nyilatkozik arról, hogy a kábítószer-mentesség ellenőrzése érdekében aláveti magát

rendszeres vizsgálatoknak, és azokhoz vizsgálati anyagot (testváladékot) szolgáltat.

(2) * A drogprevenciós részlegen a végrehajtás rendje a III. kategória-besorolás

szabályaihoz igazodik azzal, hogy az elítélt az intézet elhagyásával járó

kapcsolattartási formák kivételével a kategória-besorolásának megfelelően jogosult a

kapcsolattartásra, azonban a 175–177. § szerinti kapcsolattartás gyakorisága ezt

meghaladóan is növelhető.

(3) A drogprevenciós részlegen elhelyezett elítélt reintegrációs tevékenységét komplex

terápiás program keretében kell megvalósítani.

(4) Az elítélt írásbeli kérelmére a drogprevenciós részlegen történő elhelyezést meg

kell szüntetni.

(5) Az elítélt drogprevenciós részlegen történő elhelyezését meg kell szüntetni, ha

a) a kábítószer-mentesség ellenőrzésére szolgáló vizsgálat eredménye pozitív (az

elítélt szervezetében kábítószert mutatott ki),

b) az elítélt az intézetben vagy azon kívül súlyos fegyelemsértést, illetve

bűncselekményt követ el, vagy

c) az együttműködési kötelezettségét nem teljesíti.

109. § * (1) A fogvatartás biztonságára különös veszélyt jelentő elítéltek részlegére (e

§ alkalmazásában a továbbiakban: részleg) az az V. kategóriába sorolt elítélt

helyezhető, akinek az intézet rendjéhez és biztonságához való viszonya kirívóan

elutasító, nyíltan vagy rejtetten agresszív viselkedésű, és

a) a végrehajtás rendjét és a fogvatartás biztonságát súlyosan sértő cselekményt

készített elő, kísérelt meg vagy követett el, vagy

b) a saját vagy mások életét, testi épségét, illetve vagyontárgyakat súlyosan sértő

vagy veszélyeztető magatartást tanúsított, vagy

c) a végrehajtás rendjének megtartására vonatkozó utasítással nyíltan

szembehelyezkedik és ezzel a magatartásával a rövid időn belül kiszabott többszöri

fegyelmi fenyítés ellenére sem hagy fel.

(2) A bv. orvos – szükség esetén pszichológus bevonásával – a részlegre helyezés alatt

jogszabályban meghatározott rendszerességgel megvizsgálja az elítéltet. A bv. orvos

vagy a pszichológus az elítélt egészségi állapotára tekintettel kezdeményezheti a bv.

intézet parancsnokánál a részlegre helyezés felfüggesztését. Az ön- vagy közveszélyes

magatartást tanúsító elítélt esetén a 146. § (6) bekezdését alkalmazni kell.(3) A részleg végrehajtási rendje az V. kategória-besorolásra vonatkozó szabályokhoz

igazodik azzal, hogy

a) egyedi biztonsági előírás a részlegre helyezett elítéltekre vonatkozóan együttesen is

meghatározható,

b) a részlegre helyezés tartama alatt az elítéltet a fogvatartási kockázatát csökkentő

programba kell bevonni.

(4) A részlegre helyezés szükségességét a BFB hathavonta felülvizsgálja, és annak

fenntartásáról határozattal dönt.

109/A. § * (1) * Vallási részleg a bv. intézet és a jogi személyiséggel rendelkező vallási

közösség együttműködési megállapodása alapján hozható létre a vallásgyakorlás és a

családi kapcsolattartás erősítése céljából.

(2) Az elítélt írásbeli kérelmére vallási részlegre helyezhető, ha

a) a várható szabadulásának időpontjáig legfeljebb három év van hátra,

b) írásban vállalja, hogy a részleg működésére vonatkozó szabályokat betartja, és

c) a reintegrációs tiszt – a börtönlelkész véleményének kikérésével – arra javaslatot

tesz.

(3) A vallási részlegen az elítélt

a) folyamatos lelki gondozásban részesül, és

b) * a bv. intézet által rendszeres időközönként biztosított vallási alkalmakon a

hozzátartozóival vagy engedélyezett kapcsolattartójával közösen vehet részt, ami nem

számítható be az egyes kategóriákhoz igazodó látogatófogadásként.

(3a) * A vallási részlegen a végrehajtás rendje a III. kategória-besorolás szabályaihoz

igazodik azzal, hogy az elítélt a kategória-besorolásának megfelelően jogosult a

kapcsolattartásra.

(4) Az elítélt vallási részlegen történő elhelyezését meg kell szüntetni, ha

a) az elhelyezés időtartama alatt vele szemben a végrehajtás alatt elkövetett

bűncselekmény miatt büntetőeljárás indul,

b) súlyos vagy ismételt fegyelmi vétséget követ el,

c) a vallási részleg működésére vonatkozó vállalt szabályokat nem tartja be vagy

d) azt írásban kérelmezi.

109/B. § * (1) A fogvatartási körülményekhez való sikeres alkalmazkodás és a

társadalomba való visszailleszkedés elősegítése érdekében az első alkalommal

végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek részlegére helyezhető – az elkülönítési

szabályok megtartásával – az az első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre

ítélt, akinek egyéni kockázatelemzése alapján különleges kezelése és elhelyezése

indokolt, és *

a) akit gondatlan bűncselekmény miatt ítéltek el,

b) akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt öt évet meg nem haladó tartamú

szabadságvesztésre ítéltek akkor, ha

ba) a büntetést fogház vagy börtön fokozatban rendelték végrehajtani, és

bb) nem olyan, a Btk. 459. § (1) bekezdés 26. pontjában megjelölt személy elleni

erőszakos bűncselekmény miatt ítéltek el, amelynek a büntetési tétele az öt évet

meghaladja, vagy

c) akivel szemben az a) vagy b) pont szerint kiszabott szabadságvesztés mellett a

próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának utólagos elrendelése

miatt börtön vagy fogház fokozatú szabadságvesztés vár végrehajtásra vagy ilyen

szabadságvesztést tölt, és ezek együttes tartama az öt évet nem haladja meg.

(2) * Nem helyezhető az első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek

részlegére az az elítélt,

a) akivel szemben a Btk. 459. § (1) bekezdés 26. pontjában megjelölt személy elleni

erőszakos bűncselekmény miatt új büntetőeljárás van folyamatban, vagy

b) akit a IV. vagy az V. kategóriába soroltak.

(3) * Az első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek részlegén a

végrehajtás rendje II. kategóriabesorolás szabályaihoz igazodik azzal, hogy az elítélt

a) igény szerint segítséget kaphat a családi kapcsolatainak helyreállításához,b) részére a kapcsolattartás gyakorisága a kategória-besorolásához tartozó mértéket

meghaladóan is növelhető.

(4) Az elítélt első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek részlegre

helyezését meg kell szüntetni, ha

a) olyan új tény vagy körülmény merül fel, amely miatt a behelyezés feltételeinek az

elítélt a továbbiakban nem felel meg,

b) az elítélt súlyos vagy ismételt fegyelemsértést, illetve újabb bűncselekményt követ

el,

c) az elítélt az intézetelhagyással kapcsolatos magatartási szabályokat megszegi, vagy

visszatérési kötelezettségének önhibájából nem az előírtaknak megfelelően tesz

eleget,

d) az elítélt a reintegrációs program kapcsán együttműködési kötelezettségét nem

teljesíti, vagy

e) * az elítéltet más speciális részlegre helyezik.

(5) A (4) bekezdés a)–d) pontja alapján történő kihelyezés esetén az elítélt az első

alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek részlegére ismételten nem

helyezhető.

109/C. § * (1) Időskorúak részlegére helyezhető az az elítélt, aki betöltötte a

hatvanadik életévét és nyilatkozattal vállalja a részleg működésére vonatkozó

szabályok betartását.

(1a) * Az időskorúak részlegén a végrehajtás rendje a III. kategória-besorolás

szabályaihoz igazodik azzal, hogy az elítélt a kategória-besorolásának megfelelően

jogosult a kapcsolattartásra.

(2) Az időskorúak részlegére helyezett elítélt részére

a) különös gondoskodást kell nyújtani egészségi, ideértve mentális állapotának

megőrzése érdekében,

b) állapotának megfelelő szabadidős vagy sporttevékenységet kell biztosítani,

c) munkaterápiás foglalkoztatás szervezhető,

d) a kapcsolattartás gyakorisága növelhető,

e) a szabad levegőn tartózkodás hosszabb időtartamban is engedélyezhető.

(3) Az elítéltnek az időskorúak részlegén történő elhelyezését meg kell szüntetni, ha

a) magatartása veszélyezteti a részleg működtetését,

b) az elítélt súlyos fegyelemsértést, illetve újabb bűncselekményt követ el, vagy

c) az együttműködési kötelezettségét nem teljesíti.

Kóros elmeállapotúvá vált elítélt elhelyezése

110. § (1) * Ha az elítélt kóros elmeállapotúvá válik, a szabadságvesztést a bv.

intézetben nem lehet végrehajtani, az elítéltet a büntetés-végrehajtási bíró döntése

alapján az IMEI-ben kell elhelyezni. Az itt eltöltött idő a szabadságvesztés tartamába

beszámít. Az IMEI-ben történő elhelyezés ideje alatt a (4) bekezdésben meghatározott

kivétellel az elítélt nem szerez kreditpontot.

(2) Ha a bv. intézet a szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítélt kóros

elmeállapotára utaló tüneteket észlel, intézkedik az elítéltnek az IMEI-ben történő

pszichiáter szakorvos általi kivizsgálása iránt.

(3) Ha az IMEI pszichiáter szakorvosa az elítélt kóros elmeállapotára utaló tüneteket

állapított meg, és az elítélt pszichiátriai kezelése meghaladja a két hónapot, az IMEI

főigazgató főorvosa előterjesztést tesz a büntetés-végrehajtási bírónak a

szabadságvesztés végrehajtási helyének megváltoztatására.

(4) * Az elítélt elmeállapotában bekövetkezett kedvező változásra tekintettel, az IMEI

főigazgató főorvosa soron kívül tehet javaslatot a büntetés-végrehajtási bírónak az

elítélt bv. intézetbe történő visszahelyezésére. Az elítélt visszahelyezése esetén az

IMEI-ben töltött időtartamra vonatkozóan a megszerezhető kreditpontokat jóvá kell

írni, és a BFB ennek figyelembevételével haladéktalanul dönt az elítélt kategória-

besorolásáról.

(5) Ha az elítélt szabadításakor gyógykezelésének szükségessége továbbra is fennáll,

az IMEI főigazgató főorvosa az elbocsátás esedékességének napjával történő

elhelyezés érdekében az egészségügyről szóló törvényben meghatározottak szerintkellő időben kezdeményezi a bíróságnál a kötelező gyógykezelés elrendelése iránti

eljárást.

(6) Ha a bíróság elrendeli a beteg kötelező gyógykezelését, az IMEI főigazgató főorvos

– az Országos Mentőszolgálat útján – intézkedik az elítélt átszállítása iránt a kijelölt, az

egészségügyről szóló törvény szerinti gyógykezelést végző pszichiátriai intézetbe.

Egyéb végrehajtási szabályok

111. § A szabadságvesztés tartamába nem számít be az az idő, amíg az elítélt a

szabadságvesztés végrehajtása alól kivonja magát.

112. § (1) Ha az összbüntetési ítélet olyan időpontban emelkedik jogerőre, amikor az

elítélt az összbüntetésként megállapított szabadságvesztést már kitöltötte, és az

elítélttel szemben más ügyben kiszabott szabadságvesztést kell foganatba venni, a

végrehajtásra kerülő szabadságvesztés tartamába be kell számítani azt az

időtartamot, amennyivel az elítélt által kitöltött szabadságvesztés tartama meghaladja

az összbüntetésként megállapított szabadságvesztés tartamát.

(2) * Ha rendkívüli jogorvoslat folytán meghozott ügydöntő határozatban a bíróság az

elítélttel szemben nem, vagy nem a rendkívüli jogorvoslattal megtámadott ügydöntő

határozattal megegyező tartamban szab ki szabadságvesztést, vagy a kiszabott

szabadságvesztés tartamát mérsékli, és az elítélt a kiszabott tartamnál hosszabb időt

töltött szabadságvesztésben, ha az elítélttel szemben más ügyben kiszabott

szabadságvesztést kell foganatba venni, akkor a végrehajtásra kerülő

szabadságvesztés tartamába be kell számítani azt az időtartamot, amennyivel az

elítélt által kitöltött szabadságvesztés tartama meghaladja a rendkívüli jogorvoslat

folytán meghozott ügydöntő határozattal megállapított szabadságvesztés tartamát.

(3) * Az (1)–(2) bekezdés abban az esetben alkalmazható, ha az elítélten az

összbüntetésként megállapított, illetve a rendkívüli jogorvoslattal megtámadott

ügydöntő határozattal kiszabott szabadságvesztést és a más ügyben végrehajtásra

váró szabadságvesztést folyamatosan hajtják végre. Az (1)–(2) bekezdés akkor is

alkalmazandó, ha a túltöltés tartama hosszabb a végrehajtásra váró szabadságvesztés

tartamánál, de további szabadságvesztések várnak végrehajtásra.

113. § (1) Az elítéltet – megjelenési szándékától függetlenül – elő kell állítani, ha

a) * büntetőügyben terheltként vagy büntetés-végrehajtási ügyben,

b) tanúként,

c) az apaság és a származás megállapítása iránti perben személyes megjelenésre

kötelezéssel félként,

d) gondnokság alá helyezés iránti perben alperesként,

e) szabálysértési ügyben eljárás alá vont személyként,

f) * az Országgyűlés nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottsága által

közreműködésre kötelezett személyként

idézik.

(2) * Az (1) bekezdés a) pontja esetén az elítéltet nem kell előállítani, ha törvény

lehetőséget ad arra, hogy a terhelt nyilatkozzon jelenléti szándékáról, és az elítélt

nemleges nyilatkozatot tesz.

(2a) * A bv. intézet az elítéltet kérelmére előállítja, ha a büntetőügyben az ügyiratok

Be. 100. §-a és a 352. §-a szerinti megismerési jogának biztosítása érdekében – a

bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az előállítás elrendelésével – annak

helyéről és időpontjáról az elítéltet értesíti.

(3) * A bv. intézet az elítéltet kérelmére előállítja, ha a büntetőügyekben

alkalmazandó közvetítői tevékenységet végző közvetítő sértettként, terheltként vagy

ezek törvényes képviselőjeként a közvetítői megbeszélés vagy a megállapodás

aláírásának helyéről és időpontjáról értesíti.

(4) Az elítéltet – amennyiben a tárgyaláson meg kíván jelenni – elő kell állítani, ha

félként a személyes megjelenés kötelezettségével idézik.

(5) * Az (1), (2a), (3) és (4) bekezdésében foglaltakon kívül az intézet akkor állítja elő

az elítéltet, ha az az előállítást kéri, és annak költségeit megelőlegezi.

(6) * Ha az elítélt az előállítás költségeit nem tudja megelőlegezni, az intézet

tájékoztatja, hogy közigazgatási hatósági ügyben költségmentesség engedélyezését,polgári ügyben a polgári perrendtartás szabályai szerint költségmentesség,

költségfeljegyzési jog engedélyezését, illetve pártfogó ügyvéd kirendelését kérheti. Az

intézet az előállítás költségeit az elítélt írásbeli kérelmére kivételesen

megelőlegezheti, ha a kérelemben a költségek visszafizetését vállalja.

(6a) * A (3)–(5) bekezdésben meghatározott esetben, továbbá ha az elítélt az

előállítás költségeit nem tudja megelőlegezni, és azt kellő időben kezdeményezi, a bv.

intézet az elítélt meghallgatását elektronikus hírközlő hálózat, illetve

telekommunikációs eszköz útján biztosítja, ha a személyes jelenlét ily módon történő

biztosításáról az eljáró bíróság vagy hatóság rendelkezett, és az a tárgyalásra vagy

meghallgatásra kitűzött határnapon technikailag kivitelezhető.

(7) A bírósági ügyekben való előállításra vonatkozó szabályokat a közjegyzői eljárásra

is megfelelően alkalmazni kell.

(8) * Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben, ha a büntető ügyben eljáró

bíróság az elítéltet több egymást követő napra személyes megjelenéssel idézi, és a

bíróság székhelye szerinti vármegyében

a) nincsen bv. intézet vagy

b) a bv. intézet a bíróság székhelyétől távolabb helyezkedik el, mint a rendőrségi

fogda,

az elítélt az idézésben megjelölt munkanapokon a bíróság székhelye szerinti

vármegyében lévő rendőrségi fogdán elhelyezhető.

114. § (1) * A nyomozó hatóság az elítéltet az ügyészség engedélye alapján – a bv.

intézettel való előzetes egyeztetés szerint – az intézetben kihallgathatja, illetve ha az

elítéltek ugyanabban az intézetben vannak fogva tartva, a nyomozó hatóság a

szembesítést az intézetben is végrehajthatja, továbbá biztosíthatja a Be. 352. § (1)

bekezdése szerinti ügyirat megismerés jogát. A nyomozó hatóság az elítélt intézetben

lévő érték- vagy tárgyletétjéből lefoglalhat. Az ügyészség más eljárási cselekmények

intézetben történő elvégzésére is engedélyt adhat. Az elítélt részvételével

lefolytatandó eljárási cselekményen történő részvétel céljából megjelenő védőnek és

törvényes képviselőnek a bv. intézetbe történő belépését engedélyezni kell.

(2) Az elítéltet az intézetben a hatósági ügyben eljáró más szerv a bv. intézettel való

előzetes egyeztetés alapján hallgathatja ki.

(3) * Az elítéltet az illetékes ügyészség, illetve a nyomozó hatóságnak az illetékes

ügyészség engedélyét is tartalmazó írásbeli megkeresésére a biztonsági osztályvezető

adja ki, eljárási cselekmények lefolytatása, továbbá a Bnytv.-ben meghatározott

bűnügyi nyilvántartási adat mintavétele céljából.

(4) * Ha az elítélt kiadása a rendőrségi fogdán történő elhelyezéssel jár, úgy azt az

illetékes ügyészség legfeljebb hatvan napra engedélyezheti. A határozattal szemben

panasznak nincs helye.

(4a) * A 113. § (8) bekezdésében meghatározott célból az elítélt rendőrségi fogdán

történő elhelyezéssel járó kiadása külön engedélyező határozat nélkül, a bv. intézet

parancsnokának és a fogda parancsnokának előzetes egyeztetése alapján

végrehajtható. Az elítéltet a fogdán történő elhelyezéséről előzetesen tájékoztatni kell.

Az elítélt e célból történő kiadása esetén az elítéltet hétvégére, valamint a

munkaszüneti napra a bv. intézetbe vissza kell szállítani.

(4b) * A (4a) bekezdésben meghatározott esetben az elítéltet az első személyes

megjelenéssel járó eljárási cselekmény lefolytatását követően a további napokra

történő előállítás végrehajtása céljából a bíróság székhelye szerint illetékes rendőrségi

fogdán át kell adni a rendőrség részére. Az elítéltnek az utolsó személyes

megjelenéssel járó eljárási cselekményre történő előállítása és a bv. intézetbe

visszaszállítása a végrehajtást foganatosító bv. intézet feladata.

(4c) * Az elítélt a rendőrségi fogdán történő elhelyezéssel járó kiadás időtartama alatt

a jogszabályban meghatározott tárgyakat viheti magával, továbbá a védőn, államának

konzuli tisztségviselőjén, valamint az egyházi személyen és a vallási egyesület

vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagján kívül más személlyel nem tarthat

kapcsolatot. A kiadás folytán elmaradt kategória-besorolás alapján járó, engedélyezett

kapcsolattartást és a személyes szükségleteire szolgáló vásárlást pótolni kell, az elítéltrészére ez idő alatt érkezett levelet és csomagküldeményt legkésőbb a visszafogadást

követő munkanapon át kell adni.

(5) A kiadás nem teljesíthető, ha

a) az elítélt szabadulása esedékes,

b) az elítéltet a bíróság idézésére elő kell állítani, vagy

c) azt – orvosi vélemény szerint – az elítélt egészségi állapota nem teszi lehetővé.

(6) Az elítélt törvényes jogait a kiadás ideje alatt is biztosítani kell. A kiadás időtartama

a szabadságvesztés idejébe beszámít.

115. § *

Félbeszakítás

116. § (1) * Fontos okból – így különösen az elítélt személyi vagy családi körülményei,

egészségi állapota miatt – a szabadságvesztés végrehajtása hivatalból vagy kérelemre

félbeszakítható, erről

a) egy naptári évben kilencven napig terjedő időtartamra a parancsnok,

b) * az a) pontban szabályozottnál hosszabb időre, de legfeljebb egyévi időtartamra

az agglomerációs központ vezetője

dönt.

(2) * Kivételesen engedélyezhető a szabadságvesztés félbeszakítása, ha az elítélt

ellen szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt újabb büntetőeljárás van

folyamatban. Ebben az esetben az eljárás szakaszától függően az ügyészség vagy a

bíróság véleményét be kell szerezni.

(3) * Nem engedélyezhető a szabadságvesztés félbeszakítása, ha a bíróság az

életfogytig tartó szabadságvesztést kimondó ügydöntő határozatban a feltételes

szabadságra bocsátás lehetőségét kizárta.

(4) Ha az elítélt nő a várandósság tizenkettedik hetét elérte, és a szülés várható

időpontja megelőzné a szabadulás napját, nyilatkoztatni kell arról, hogy kéri-e a

szabadságvesztés félbeszakítását. A várandósság alatt vagy közvetlenül a szülés után

benyújtott büntetés-félbeszakítási kérelmek elbírálása során elsősorban a gyermek

érdekét kell figyelembe venni.

(5) * A szabadságvesztés félbeszakítására irányuló kérelem indokoltságának

ellenőrzése céljából a bv. intézet az elítélt által a félbeszakítás tartama alatti

tartózkodása helyeként megjelölt lakcíme, illetve tényleges tartózkodási helye szerint

illetékes

a) büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő útján környezettanulmány elkészítését

rendelheti el, vagy

b) rendőri szervet az elítélt életvitelére és közbiztonsági kockázatára vonatkozó rendőri

jelentés készítése céljából megkeresheti.

(6) A kérelem elutasítását indokolt határozatba kell foglalni.

(7) A félbeszakítás tartama a szabadságvesztés tartamába nem számít be.

(8) A félbeszakítás tartama alatt az elévülés nyugszik.

117. § (1) A szabadságvesztés félbeszakítását az engedélyező megszünteti, ha a

tudomására jut, hogy

a) * az elítélttel szemben a félbeszakítás tartama alatt elkövetett bűncselekmény

miatt büntetőeljárás indult, vagy olyan újabb szabadságvesztés végrehajtásáról

érkezik értesítőlap, amely a végrehajtás sorrendjére kihatással van,

b) * az elítéltet más ügyben letartóztatásba helyezték,

c) a félbeszakítás indoka az engedélyezett határidő letelte előtt megszűnt,

d) * a kegyelmi döntés meghozataláig az elítélt szabadságvesztés büntetésének

végrehajtását félbeszakították.

(1a) * A szabadságvesztés félbeszakítását az engedélyező megszüntetheti, ha az

elítélttel szemben olyan újabb szabadságvesztés végrehajtásáról érkezik értesítőlap,

amely a végrehajtás sorrendjére nincs kihatással.

(2) A félbeszakítás megszüntetéséről az engedélyező indokolt határozattal dönt.

(3) A félbeszakítás megszüntetéséről az elítéltet írásban haladéktalanul tájékoztatni

kell, és fel kell hívni, hogy a megadott időpontban a szabadságvesztést végrehajtó

intézetben jelentkezzen.Az elítélt jogai gyakorlásának és kötelezettségei teljesítésének általános szabályai

118. § (1) A szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítélt elveszti a személyi

szabadságát, köteles eltűrni a végrehajtás tényéből eredően egyes alapvető jogainak

és a jogszabályok által biztosított egyéb jogosultságainak szünetelését, korlátozását,

módosulását.

(2) * A szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítélt az alapvető jogait és a

jogszabályok által biztosított egyéb jogosultságait a büntetés végrehajtása során is

gyakorolhatja és jogszabályban, vagy bírósági, illetve hatósági határozatban

megállapított kötelezettségeit a büntetés végrehajtása során is köteles teljesíteni,

kivéve, ha azok szüneteléséről, illetve korlátozásáról az ügydöntő határozat vagy

törvény rendelkezik, vagy amelyek gyakorlásában, illetve teljesítésében az elítélt

akadályozva van.

(3) A büntetés-végrehajtási szervezet biztosítja, illetve elősegíti az elítélt jogainak

gyakorlását.

(4) Az elítélt kötelezettségeinek teljesítése, illetve jogainak gyakorlása során a

szabadságvesztés-büntetés céljai teljesítése érdekében köteles a bv. intézettel

együttműködni.

(5) Az elítélt jogait személyesen vagy védője, illetve fiatalkorú esetén törvényes

képviselője útján, a bv. intézet rendjével és biztonságával összhangban gyakorolja.

Az elítélt jogainak korlátozása, módosulása

119. § A szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítélt

a) munkához és foglalkozása szabad megválasztásához való joga és a vállalkozáshoz

való joga,

b) művelődéshez való joga, illetve a tanulás és a tanítás szabadsága,

c) önrendelkezéshez való joga,

d) kegyeleti joga,

e) szülői felügyeleti joga,

f) közérdekű adatokhoz való hozzáféréséhez és azok terjesztéséhez való joga,

g) véleménynyilvánítási szabadsága,

h) egyesülési joga,

i) tulajdonhoz való joga,

j) a szabadidő eltöltéséhez való joga,

k) ha munkát végez, az éves fizetett szabadsághoz való joga,

l) magántitokhoz való joga,

m) általános cselekvési szabadsága a szünetelő jogokra való tekintettel,

n) lelkiismereti és vallási szabadsága

e törvényben meghatározott korlátozásoknak megfelelően gyakorolható.

120. § (1) Az elítélt véleményét – ellenőrzés mellett az e törvényben meghatározott

korlátozás kivételével – olyan formában nyilváníthatja ki, amely nem zavarja a bv.

intézet rendjét és biztonságát.

(2) A vélemény nyilvánosságra hozatala

a) a nemzetbiztonság védelme,

b) a minősített adat közlésének megakadályozása,

c) a bűncselekmény közvetlen veszélyének fennállása esetén, annak

megakadályozása,

d) a bv. intézet rendje és biztonsága,

e) a bűnöző életmód népszerűsítésének megakadályozása, valamint

f) az elítélt, vagy hozzátartozója számára a bűncselekménnyel kapcsolatos vélemény

nyilvánosságra hozatalából eredő vagyoni előny elérésének megakadályozása

érdekében korlátozható.

Az elítélt jogainak szünetelése

121. § (1) A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetel az elítélt joga

a) a szabad mozgáshoz,

b) a tartózkodási hely szabad megváltoztatásához,

c) a békés gyülekezéshez,

d) a sztrájkhoz,e) a szabad orvosválasztáshoz,

f) ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi és kisebbségi önkormányzati

képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán

választható legyen,

g) * az elektronikus ügyintézéshez.

(2) * A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelnek az elítélt azon jogai,

amelyekre a közügyektől eltiltás, illetve a bíróság ügydöntő határozatában

meghatározott foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás és kitiltás kiterjed.

(3) * Az (1) bekezdés g) pontja nem vonatkozik a reintegrációs őrizetben lévő elítéltre.

Az elítélt büntetés-végrehajtási jogviszonyból eredő jogai

122. § Az elítélt jogosult

a) a higiéniai feltételeknek megfelelő egészséges elhelyezésre, az egészségi

állapotának és a szabadságvesztés végrehajtása alatti tevékenységének megfelelő

élelmezésre, egészségügyi ellátásra, megfelelő ruházat biztosítására,

b) a hozzátartozóival, valamint az általa megjelölt és a bv. intézet által engedélyezett

személyekkel, szervezetekkel az e törvényben meghatározottak szerint kapcsolatot

tartani, *

c) baleset esetén baleseti ellátásra és baleseti egészségügyi szolgáltatásra,

d) pihenésre, szabadidőre, *

e) testi és szellemi állapotának fenntartása, illetve fejlesztése érdekében *

ea) * naponta – az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint,

de legalább egy óra – szabad levegőn tartózkodásra,

eb) * önképzésre, sajtótermékek megrendelésére, a bv. intézet művelődési és

sportolási lehetőségeinek – az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi

rendelkezések szerinti – igénybevételére,

ec) tanuláshoz való jogát e törvényben meghatározottak szerint gyakorolni; általános

iskolai, középfokú, valamint felsőfokú tanulmányok megkezdésére, illetve folytatására,

a vizsgákra való felkészüléshez tanulmányi és vizsgaszabadságra,

f) * a bv. intézetben, illetve annak felügyeleti szerveinél és a büntetés-végrehajtástól

független szervhez közérdekű bejelentés, visszaélés-bejelentés, panasz, kérelem és

jognyilatkozat előterjesztésére,

g) a büntetés végrehajtása során jogorvoslati joggal élni,

h) a rendelkezésére álló pénzből havonta meghatározott összeget személyes

szükségleteire fordítani, illetve azzal egyéb módon rendelkezni,

i) a szabadságvesztés végrehajtása során keletkezett kárának megtérítésére,

j) sajátos védelemre a nők, fiatalkorúak és a fogyatékkal élők a rájuk vonatkozó

eltérésekkel,

k) * jogszabályban meghatározottak szerint saját ruha viselésére, illetve használati

tárgyak tartására; az elítélt magánál tartható tárgyainak köre a bv. intézet rendjére és

biztonságára figyelemmel, valamint az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi

rendelkezések szerint korlátozható, azonban a korlátozás – a biztonsági elkülönítés és

a magánelzárás fenyítés végrehajtását kivéve – a tankönyvekre és tanszerekre, a

könyvtári könyvekre, a családi fényképekre és levelekre, valamint az engedélyezett

kegytárgyakra és imakönyvre nem terjedhet ki,

l) a már megállapított, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló

törvényben meghatározott valamely rendszeres pénzellátásának (e fejezetben a

továbbiakban: rendszeres pénzellátás) a meghatalmazott személy kezéhez vagy a bv.

intézethez történő folyósítására, továbbá a saját jogon járó családi pótléknak a letéti

számláján való elhelyezésére,

m) a szabadulást követő társadalomba való visszailleszkedés érdekében az ehhez

szükséges szociális feltételek megteremtésének segítségére,

n) * önkéntes vállalása alapján – az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi

rendelkezések szerint – oktatási, képzési, valamint reintegrációt elősegítő személyes

fejlődését biztosító programokon való részvételre,

o) büntetés-végrehajtási szervezeten belüli fogvatartotti fórumon való

véleménynyilvánításra. *123. § (1) Az elítélt a bv. intézet parancsnokának engedélye alapján – őrzéssel vagy

anélkül – meglátogathatja orvos által igazoltan súlyos beteg közeli hozzátartozóját,

részt vehet közeli hozzátartozója temetésén. *

(2) A bv. intézet parancsnoka az (1) bekezdésben foglaltak engedélyezése esetén

elrendelheti mozgáskorlátozó eszközök használatát, kivételes esetben megtagadhatja

a látogatás, a temetésen való részvétel, illetve a kegyelet lerovásának

engedélyezését.

(3) Az (1) bekezdés szerinti rendkívüli eltávozás az öt napot nem haladhatja meg,

annak tartama a szabadságvesztésbe beszámít.

(4) Ha az elítélt a temetésen nem vett részt, a parancsnok a temetést követő harminc

napon belül – az (1) bekezdés szerinti feltételekkel – engedélyezheti, hogy az elítélt

lerója kegyeletét a közeli hozzátartozója temetési helyénél.

(5) Az elítélt az (1) és (4) bekezdésben felsorolt esetekben az előállítás költségét

köteles megtéríteni.

124. § (1) Az elítélt a 120. §-nak megfelelően jogosult nyilatkozatot tenni a

médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény szerinti

műsorszámban vagy sajtótermékben, illetve az elektronikus hírközlésről szóló törvény

szerinti elektronikus hírközlő hálózat útján történő közzététellel.

(2) * A nyilatkozattétel engedélyezéséről vagy megtagadásáról az országos

parancsnok a kérelem benyújtásától számított öt napon belül dönt. A nyilatkozattétel

engedélyezése akkor tagadható meg, ha alapos okkal arra lehet következtetni, hogy a

nyilatkozattétel a 120. §-ban meghatározott érdekek valamelyikét sértené vagy

veszélyeztetné.

(3) Az országos parancsnok haladéktalanul értesíti a sajtó képviselőjét, ha az elítélt

nyilatkozattételét engedélyezte, vagy e törvény szerint az engedélyt megadottnak kell

tekinteni. Az értesítésben az országos parancsnok tájékoztatást ad a kapcsolatfelvétel

részleteiről.

(4) Ha az országos parancsnok a nyilatkozattételt megtagadja, arról indokolt írásbeli

határozattal dönt. A határozat minősített adatot nem tartalmazhat. A nyilatkozattétel

megtagadásáról szóló határozat ellen az elítélt bírósági felülvizsgálati kérelmet

nyújthat be. A kérelmet a bv. intézet haladéktalanul továbbítja a büntetés-végrehajtási

bíróhoz.

(5) A bv. intézet parancsnoka vagy az általa kijelölt személy a nyilatkozattételt – a 120.

§-ban foglaltak megtartása érdekében – ellenőrzi. Ha a nyilatkozattétel a 120. §-ban

meghatározott érdekek valamelyikét sérti vagy veszélyezteti, a nyilatkozattétel

megszakítható, és az elítéltet figyelmeztetni kell a szabályok megtartására és arra,

hogy azok be nem tartása esetén a nyilatkozat közzététele megtagadható.

125. § (1) Az elítélt – hozzájárulásával készített – nyilatkozattételét tartalmazó írás,

kép-, hangfelvétel (a továbbiakban: közlésre szánt anyag) közzétételéhez az országos

parancsnok engedélye szükséges.

(2) * A közzététel engedélyezéséről vagy megtagadásáról az országos parancsnok a

kérelem benyújtásától számított öt napon belül dönt. Az engedély akkor tagadható

meg, ha a 120. §-ban meghatározott érdekek valamelyikét sértené, vagy

veszélyeztetné.

(3) Ha az országos parancsnok a közzétételt megtagadja, arról indokolt írásbeli

határozattal dönt. A közzététel megtagadásáról szóló határozat ellen az elítélt bírósági

felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A kérelmet a bv. intézet haladéktalanul továbbítja

a büntetés-végrehajtási bíróhoz.

126. § (1) A bv. intézetben minden elítélt számára lehetővé kell tenni, hogy

lelkiismereti és vallási meggyőződését szabadon megválassza vagy megváltoztassa,

vallását gyakorolhassa.

(2) * A bv. intézetben minden elítélt számára lehetővé kell tenni, hogy az egyházi

személy, a vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja, az

egyházi jogi személy vagy a vallási egyesület által megbízott más személy általi

gondozásban részesülhessen.(3) * Az elítélt magánál tarthatja a vallása gyakorlásához szükséges könyveket, írásos

anyagokat és kegytárgyakat. A kegytárgyak vallásgyakorláshoz való

szükségességének megállapításához az adott egyházi személy és vallási egyesület

vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjának állásfoglalása kérhető.

(4) * Az elítélt számára lehetővé kell tenni, hogy a bv. intézetekben megvalósítható

vallásos szertartásban részesüljön a vallási közösség előírásainak megfelelően. A

súlyos, életveszélyes állapotban lévő elítélt kérelmére az egyházi személlyel vagy a

vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjával való találkozást

soron kívül lehetővé kell tenni.

(5) Az elítélt eltiltható az istentiszteleten való részvételtől, ha az a bv. intézet rendjét

vagy a biztonságot veszélyezteti.

(6) * Az istentiszteletre önként jelentkezők részvétele – az (5) bekezdés alapján

eltiltottakat, valamint a magánelzárást töltő elítélteket kivéve – nem korlátozható. A

(2) bekezdésben meghatározott személlyel való ellenőrzés nélküli találkozás

lehetősége azonban az istentisztelet látogatástól eltiltott, a magánelzárást töltő,

illetve fogvatartás biztonságára különös veszélyt jelentő elítéltek részlegén elhelyezett

elítélttől sem tagadható meg.

(7) A bv. intézet elősegíti a vallási közösségek szociális, karitatív, gondozói

tevékenységét és az elítéltnek a szabadulásra való felkészítéséhez nyújtott

szolgálatait.

127. § (1) * Az elítélt az ellene folyamatban lévő büntetőeljárás során a bíróság, az

ügyészség vagy a nyomozó hatóság által elektronikus adathordozón átadott

ügyiratokba vagy kiadott másolatba, illetve az ellene folyamatban volt

büntetőeljárásban keletkezett ügyiratokról elektronikus adathordozón kiadott

másolatba a büntetés-végrehajtási szervezet által biztosított számítástechnikai eszköz

igénybevételével jogosult betekinteni. Az ügyiratokba való betekintést – kellő időben

előterjesztett kérelemre – a védővel való személyes kapcsolattartás során is biztosítani

kell.

(2) Az elítélt köteles az (1) bekezdésben meghatározott, valamint a büntetés-

végrehajtási ügyben keletkezett iratokon kívüli egyéb iratai másolásának,

nyomtatásának és továbbításának költségét megtéríteni.

(3) * A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a Be. 100. §-a és 352. §-a szerint

az ügyiratok megismerését az ügyiratok megküldésével a bv. intézetben is lehetővé

teheti, vagy a bíróság és az ügyészség ennek érdekében a terhelt előállítását

rendelheti el. A nyomozó hatóság részéről kért előállítás az ügyészség

hozzájárulásával történhet.

(4) * Az elítélt a vele szemben folyamatban lévő vagy folyamatban volt büntetőeljárás

során keletkezett ügyiratokról készült másolatot magánál tarthatja, vagy ha azok

terjedelme a zárka rendeltetésszerű használatát akadályozná, valamint az elektronikus

adathordozón kiadott másolatot a zárkán kívül rendelkezésre bocsátott

tárolóhelyiségben tarthatja.

(5) * Ha az elítélttel szemben kábítószer birtoklása miatt megindult büntetőügyben

feltételes ügyészi felfüggesztést rendeltek el, és más ügyben szabadságvesztést tölt, a

bv. szerv biztosítja, hogy az elítélt kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen vegyen

részt, vagy kábítószer-használatot kezelő más ellátásban vagy megelőző-felvilágosító

szolgáltatásban részesüljön.

128. § (1) A várandós és a kisgyermekes elítélt nőnek az egészségét védő és a

gyermek fejlődését szolgáló, e törvényben nem szabályozott jogai nem korlátozhatók.

(2) * Ha a szülésre a szabadságvesztés végrehajtása alatt kerül sor, és az együttes

elhelyezést kizáró ok nem áll fenn, a gyermeket egy éves koráig az anyjával együtt

kell elhelyezni. Az anya-gyermek részlegen a végrehajtás rendje a II. kategória-

besorolás szabályaihoz igazodik és arra az időszakra, amíg az anya a gyermekét

gondozza, kreditpont megilleti.

(3) Az anya és a gyermek együttesen nem helyezhető el, ha

a) az anya a gyermek gondozását nem vállalja,b) a bíróság a szülői felügyeletet az anya valamennyi gyermekével kapcsolatosan

megszüntette,

c) az anya ellen a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt eljárás indult,

vagy

d) az anya egészségi állapota miatt a gyermek gondozását, nevelését nem tudja

ellátni.

(4) A (3) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben, ha az anya a gyermekét

szoptatja, a gyermek a bv. intézet anya-gyermek részlegén elhelyezhető.

(4a) * Együttes elhelyezés esetén a bv. intézet a gyermek részére teljes körű ellátást

biztosít. A bv. intézet az anya-gyermek részlegen elhelyezett gyermekre tekintettel

járó családi pótlék felhasználható részét a gyermek teljes körű ellátására vagy teljes

körű ellátásának kiegészítésére fordíthatja, így különösen tápszerrel, ruházattal,

gyógyszerrel, pelenkával, játékhoz szükséges eszközökkel való ellátására, valamint a

gyermek fejlesztésére.

(5) Együttes elhelyezése esetén az anya a gyermek felett a gondozás és a nevelés

jogát gyakorolja.

(6) * A gyermek felett szülői felügyeletet gyakorló vagy a gyermekkel

kapcsolattartásra jogosult másik szülő, a testvér és a gyermekkel kapcsolattartásra

jogosult nagyszülő, valamint a gyám részére heti egy alkalommal a kapcsolattartást és

a gyermek fejlődéséről a megfelelő tájékoztatást biztosítani kell.

(7) Az anya és gyermeke együttes elhelyezése esetében a gyermek elhelyezése iránt

indított eljárás elbírálására a bv. intézet székhelye szerint illetékes bíróság jogosult.

(8) A (2) bekezdésben meghatározott eseten kívül az elítélt a gyermekével kapcsolatot

tarthat, kivéve, ha a kapcsolattartásra bíróság vagy gyámhatóság határozata alapján

nem jogosult, és a büntetés-végrehajtási jogviszony keretei között részt vehet a

gyermek nevelésében, valamint a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések

eldöntésében, kivéve, ha a bíróság a szülő e jogát korlátozta.

128/A. § * (1) Ha az elítélt a vele együttesen elhelyezett gyermekét elhanyagolja,

bántalmazza vagy fejlődését egyéb módon veszélyezteti, a bv. intézet parancsnoka

határozattal dönt az anya és gyermeke együttes elhelyezésének megszüntetéséről, és

erről haladéktalanul értesíti a gyámhatóságot.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a bv. intézet intézkedik a gyermeknek

az anyától való elkülönítése iránt, és a gyámhatóság intézkedéséig biztosítja a

gyermek teljes körű ellátását az anya-gyermek részlegen.

128/B. § * (1) Ha a női elítélt egy évnél fiatalabb gyermekét gondozza, és a

szabadságvesztés elhalasztására vagy félbeszakítását nem engedélyezték vagy azt az

elítélt nem kérte, továbbá az együttes elhelyezést kizáró ok nem áll fenn, – az elítélt

kérelmére – a gyermeknek egyéves koráig az anyjával való együttes elhelyezéséről a

BVOP elhelyezésért felelős szakterületének vezetője a kérelem beérkezésétől

számított tizenöt napon belül határozattal dönt.

(2) Az elítélt a kérelmet a felhívás kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban

köteles a kijelölt bv. intézethez vagy a BVOP-hoz benyújtani.

(3) Az (1) bekezdés szerinti döntés meghozatala előtt a BVOP beszerzi a gyámhatóság

véleményét arról, hogy az együttes elhelyezés a gyermek érdekét megfelelően

szolgálja-e. A véleményben a gyámhatóság adatot szolgáltat arról is, hogy fennáll-e a

128. § (3) bekezdésében meghatározott, az együttes elhelyezést kizáró valamely ok.

129. § (1) Az elítélt – a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – a jogszabályban

meghatározottak és az egyes kategóriákra vonatkozó szabályok szerint az intézetben

magánál tarthat minden olyan tárgyat, amelynek elhelyezése *

a) a zárka rendeltetésszerű használatát nem akadályozza, illetve

b) az elítélt számára – ha ilyen az intézetben rendelkezésre áll – a zárkán kívül

rendelkezésre bocsátott tárolóhelyiségben megoldható.

(2) * Az elítélt magánál tartható tárgyainak köre a bv. intézet rendjére és biztonságára

figyelemmel korlátozható, valamint az az egyes kategóriákban eltérhet.

(3) Az elítélt nem tarthat az intézetben olyan tárgyat,

a) amelynek birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti, vagy jogszabályba ütközik,b) amely az intézet rendjét, a fogvatartás biztonságát, a szabadságvesztés

végrehajtásának rendjét, vagy ezek fenntartását és ellenőrzését, illetve az elítélt vagy

más személy testi épségét vagy egészségét veszélyezteti, továbbá

c) amely alkalmas arra, hogy használatával az elítélt önállóan vagy másokkal közösen

bűncselekményt kövessen el, vagy – ha ellene büntetőeljárás van folyamatban – a

büntetőeljárás eredményességét veszélyeztesse.

130. § * (1) Pénzküldemény küldése és fogadása a jogcím igazolásához, vagy

kapcsolattartói minőség – ideértve a védővel való kapcsolattartást is – fennállásához

köthető.

(2) A kapcsolattartásra jogosult által az elítélt részére meghatározott felhasználási

céllal – így különösen kapcsolattartásra, személyes szükségletekre, gyógyszer vagy

gyógyászati segédeszköz vásárlására – havonta beküldhető pénzösszeg nem

haladhatja meg a százötvenezer forintot. Az ezt meghaladó pénzösszeget a bv. intézet

az elítélt szabad felhasználású letéti számláján kezeli.

131. § * A szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítélt részére biztosítani kell, hogy

a választójogát gyakorolhassa. Az elítélt a fogvatartás helyén, a választási eljárásra

vonatkozó jogszabályok szerint jogosult szavazni, az elítélt személyazonosságát a

fogva tartó bv. intézet nyilvántartása alapján kell megállapítani. A bv. intézet köteles

elősegíteni az elítélt választójogának gyakorlását.

132. § * (1) Ha az elítélt a Btk. 192. § (8) bekezdés b) pontja szerinti vagy a Btk. XIX.

Fejezetében meghatározott valamely bűncselekményt tizennyolcadik életévet be nem

töltött sértett sérelmére követte el, vagy a tizennyolcadik életévét be nem töltött

sértett ellen elkövetett személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetési

körülményeiből a szexuális motívum a kockázatértékelési vizsgálat alapján

kimutatható, az elítélt befogadását követően fel kell mérni, hogy fennáll-e a veszélye

annak, hogy szabadon bocsátását követően hasonló bűncselekményt fog elkövetni. Ha

ennek a lehetősége fennáll, akkor az elítélt részére az állapotára és a kezelés jellegére

vonatkozó tájékoztatás mellett – önkéntes részvételi alapon – fel kell ajánlani

megfelelő, a visszaesés valószínűségét csökkentő pszichoterápián vagy más

foglalkozáson való részvételt.

(2) Ha az elítélt a Btk. 192. § (8) bekezdés b) pontja szerinti vagy a Btk. XIX.

Fejezetében meghatározott valamely bűncselekményt tizennyolcadik életévét

betöltött sértett sérelmére követte el, és hasonló bűncselekmény szabadulását

követően történő elkövetésének kockázata megállapítható, az állapotára és a kezelés

jellegére vonatkozó tájékoztatás mellett részére is – önkéntes részvételi alapon – fel

kell ajánlani megfelelő, a visszaesés valószínűségét csökkentő pszichoterápián vagy

más foglalkozáson való részvételt.

Az elítélt kötelezettségei

133. § (1) Az elítélt jogszabályban meghatározott kötelezettségeit a szabadságvesztés

végrehajtása alapvetően nem érinti.

(2) Az elítélt köteles – különösen –

a) a szabadságvesztést a jogszabályban vagy az országos parancsnok által

meghatározott bv. intézetben tölteni,

b) a büntetés-végrehajtás rendjét megtartani, illetve tűrni, a kapott utasításokat

végrehajtani,

c) a számára kijelölt munkát elvégezni,

d) a reintegrációs foglalkozás rendjét, a bv. intézet biztonsági és higiéniai

követelményeit megtartani,

e) a bv. intézet tisztántartásában, karbantartásában és ellátásában díjazás nélkül,

alkalomszerűen részt venni,

f) alávetni magát a jogszabályban előírt kötelező vagy egészségi állapotának

megítéléséhez szükséges orvosi vizsgálatnak és a jogszabály szerint kötelező,

gyógykezelésnek,

g) * vizsgálati anyagot szolgáltatni az alkohol-, bódítószer-, illetve kábítószer-

fogyasztás hiteles mérőeszközzel vagy vizelet-mintavétellel történő, szúrópróbaszerűellenőrzéséhez, fegyelemsértés, illetve bűncselekmény gyanúja esetén ezt

meghaladóan szükség szerint a vérmintavételhez,

h) * az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően előírt

forma- és egyéb ruházatot viselni,

i) a tartására fordított költséghez hozzájárulni, kivéve ha önhibáján kívüli okból nem

dolgozik és nem részesül rendszeres pénzellátásban, illetve nem rendelkezik letéti

pénzzel,

j) a képességeinek és a bv. intézet adottságainak megfelelő képzésben, illetve

oktatásban részt venni,

k) * jeladóval rendelkező elektronikus karpántot viselni tartózkodási helyének és

fizikai állapotának nyomon követése, valamint közvetlen utasítása és értesítése

céljából.

(3) * A tartási költségekhez való hozzájárulás összegét az országos parancsnok

normatív utasításban határozza meg, az évente meghatározott napi összeg – teljes

munkaidőben történő foglalkoztatás esetén – nem lehet kevesebb, mint az egy havi

alapmunkadíj egy százaléka.

(4) * Az elítélt keresményének és rendszeres pénzellátásának meghatározott részét a

szabadulása idejére tartalékolni kell. A fogvatartás megkezdésétől a tartalékolás

havonta meghatározott összege a fogvatartás első négy évében az egyhavi

alapmunkadíj ötven százalékának egytizenketted része, ezt meghaladó tartamú

fogvatartás esetén havonta az egyhavi alapmunkadíj huszonöt százalékának

egytizenketted része.

(4a) * A bv. intézet által kezelt letéti számlára az alapvető jogokat sértő elhelyezési

körülmények miatti kártalanítás keretében kifizetett összeget az elítélt szabadulása

idejére kell tartalékolni. A bv. intézet parancsnoka az elítélt kérelmére jogszabályban

meghatározott különös méltánylást érdemlő körülmény esetén engedélyezheti a

kártalanítás keretében kifizetett összegnek vagy egy részének a kifizetését az elítélt

hozzátartozója vagy kapcsolattartója részére.

(5) Az elítélt köteles együttműködni a bv. intézet a pártfogó felügyelői szolgálat és a

reintegrációs tevékenységben részt vevő szervezet megbízottjával.

134. § (1) A dolgozó elítélt a munkadíjából köteles a tartására fordított költséghez

hozzájárulni, abból a hozzájárulás összegét és a szabadulás idejére tartalékolandó

összeget közvetlenül le kell vonni.

(2) A munkáltatásban részt nem vevő elítélt a tartására fordított költségekhez – ha azt

a fogva tartó bv. intézethez folyósítják – valamely rendszeres pénzellátásából, illetve –

legfeljebb annak erejéig – szabadon felhasználható letéti pénzéből járul hozzá, azokból

a hozzájárulás összegét és a szabadulás idejére tartalékolandó összeget közvetlenül le

kell vonni.

(3) Ha a nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban vagy

magánnyugdíj-pénztár által nyújtott járadékszolgáltatásban részesülő, illetve

szabadon felhasználható letéti pénzzel rendelkező elítélt dolgozik, a hozzájárulást és a

szabadulás idejére tartalékolandó összeget a munkadíjból kell levonni.

(4) * Az elítélt munkadíjából, rendszeres pénzellátásból, illetve letéti pénzéből a

tartásra fordított költséghez való hozzájárulás napi összegének és a szabadulás idejére

kötelezően tartalékolandó összegének az (1)–(3) bekezdés szerinti levonása után

fennmaradó összeg legfeljebb ötven százalékát lehet végrehajtás alá vonni, ideértve a

144. § alapján megállapított kártérítési kötelezettséget is.

(4a) * E törvény eltérő rendelkezése hiányában az alapvető jogokat sértő elhelyezési

körülmények miatti kártalanítás keretében kifizetett összegből nem vonható le

a) az elítélt tartására fordított költséghez történő hozzájárulás,

b) a szabadulás idejére tartalékolandó összeg,

c) az elítélt által e törvény alapján megtérítendő költség és az általa igénybe vett

jogszabályban meghatározott többletszolgáltatások díjai és költségei, és

d) az elítélt egészségügyi ellátása körében felmerülő költség vagy díj.(4b) * Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítás

keretében kifizetett összeg a Vht. 73/A. §-ára tekintettel végrehajtás alá vonható,

ideértve a 144. § alapján megállapított kártérítési kötelezettséget is.

(5) Az elítélt által e törvény alapján megtérítendő költségeket és az általa igénybe vett

jogszabályban meghatározott többletszolgáltatások díjait és költségeit a (4) bekezdés

szerinti levonásokat követően kell levonni.

(6) * Az elítélt nem kötelezhető a tartási költségek megfizetésére a reintegrációs

eltávozás, a reintegrációs őrizet, feltételes szabadságra bocsátás, a büntetés

félbeszakítás és a bv. intézet huszonnégy órát meghaladó elhagyása esetén.

(7) * Az elítélt írásbeli nyilatkozata alapján

a) a részére célzott felhasználással befizetett pénzösszeg – a kapcsolattartásra szánt

pénzösszeg esetén a kapcsolattartó hozzájárulásával –,

b) a részére ösztöndíjként vagy munkaterápiás foglalkoztatás rendszeres pénzbeli

térítés összegének ötven százaléka

az elítéltnek a bv. intézet felé fennálló – a (4) bekezdés alapján meg nem térülő –

tartozásának a kiegyenlítésére a letéti számláról levonható.

(8) * Az elítélt írásbeli nyilatkozata alapján, ha az nem veszélyezteti a (4b) bekezdése

alá tartozó követelések kielégítését, az alapvető jogokat sértő elhelyezési

körülmények miatti kártalanítás keretében kifizetett összegből a (4a) bekezdés c) és d)

pontja alá tartozó követelés összege levonható.

(9) * Ha az elítélt a szabadításkor a jegyzék vagy elismervény ellenében

visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett személyes felszerelési

tárgy hiánya vagy károsodása miatti kártérítési felelősségét elismeri, a bv. intézet az

ebből eredő, határozattal megállapított kár összegét az elítélt letéti számláján lévő

pénzösszegből – ide nem értve a szabadulás idejére tartalékolt összeget – levonhatja.

135. § (1) Az elítélt köteles a fogva tartó bv. intézet tisztántartását, karbantartását és

ellátását szolgáló munkában díjazás nélkül részt venni.

(2) A tisztántartást, karbantartást és ellátást szolgáló munkában csak olyan elítélt

vehet részt, aki egyébként munkáltatásra is alkalmas. A munkaköri alkalmasság

megállapításáig az elítélt nem vehet részt a munkavégzésben.

(3) * A tisztántartást, a karbantartást és az ellátást szolgáló munkavégzés ideje a napi

négy órát, havonta összesen a harminckét órát nem haladhatja meg. A bv. intézet

orvosa (a továbbiakban: bv. orvos) a munkavégzés idejét az elítélt egészségi és fizikai

állapotára vagy életkorára tekintettel csökkentheti.

(4) A tisztántartást, karbantartást és ellátást szolgáló munkavégzés idejére az elítéltet

szükség szerint el kell látni munkaruhával és lábbelivel, szakmai oktatásban kell

részesíteni, balesetét a munkabalesetre vonatkozó jogszabály szerint kell elbírálni.

(5) A tisztántartást, karbantartást és ellátást szolgáló munkavégzés időpontjait és

tartamát a bv. intézet a fogvatartotti nyilvántartásban rögzíti.

136. § A szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítélt köteles tűrni – különösen –

a) * a más nemű és más kategóriába sorolt elítéltektől való elkülönítést, az életkori,

kriminológiai, kockázatelemzési és kezelési szempontú, foglalkoztatási és

egészségügyi szempontok szerinti csoportba sorolását,

b) * az egyes kategóriákra vonatkozó korlátozásokat,

c) személyes tárgyainak átvizsgálását,

d) az e törvény szerinti kivételekkel kapcsolattartásának ellenőrzését,

e) * életrendjének, bv. intézeten belüli mozgásának a kategória-besorolása szerinti

meghatározását, illetve bv. intézeten belüli mozgásának egyedi biztonsági előírással

történő korlátozását,

f) a 145. § (1) bekezdésében felsorolt biztonsági intézkedések végrehajtását.

137. § Nem terheli az elítéltet

a) a bv. intézetbe vagy intézménybe szállítás, ideértve azt is, ha az elítéltnek polgári

ügyben a hatóság előtt való megjelenése érdekében másik bv. intézetbe szállítása

szükséges,

b) * a büntetőügyben való – ideértve a büntetőügyben lefolytatandó közvetítői eljárást

is – és a büntetés-végrehajtási ügyben való előállítás,c) a szabálysértési ügyben való – ideértve a szabálysértési ügyben lefolytatandó

közvetítői eljárást is – előállítás,

d) az alkoholbetegséggel összefüggő gyógykezelés,

e) az elmeállapot megfigyelésének,

f) a kábítószer-prevenciós tevékenység, illetve a kábítószer-függőséget gyógyító

kezelés, kábítószerhasználatot kezelő más ellátás, illetve a megelőző-felvilágosító

szolgáltatás és

g) a jogsegélykérelem folytán más állam részére történő ideiglenes átadás

költsége.

138. § (1) A bv. intézetet – amelyben az elítéltet fogva tartják – érintő

katasztrófahelyzet esetén az elítélt köteles közreműködni a katasztrófahelyzet

elhárításához szükséges tevékenységben.

(2) Az elítéltet megillető, e törvényben meghatározott jogok a katasztrófahelyzet

elhárításához szükséges mértékben a katasztrófahelyzet idejére korlátozhatók.

(3) Az elítéltet a külön jogszabályok szerinti katasztrófavédelmi kötelezettség terheli,

illetve ideiglenes katasztrófavédelmi szolgálatra beosztható.

(4) Az elítélt az elhelyezésére szolgáló bv. intézet közvetlen veszélyeztetettsége vagy

használhatatlanná válása esetén más bv. intézetbe kell átszállítani.

139. § A büntetés-végrehajtási szervezet joga és kötelezettsége az e törvényben

meghatározott jogkövetkezményeket minden törvényes eszközzel biztosítani, illetve

kikényszeríteni.

Kérelem, panasz és egyéb jogorvoslat

140. § * (1) Az elítélt a kérelem vagy a jogorvoslat benyújtásával kapcsolatos jogairól,

kötelezettségeiről bármikor tájékoztatást kérhet, a felvilágosítást megfelelő időben kell

megadni. Az elítélt jogorvoslati jogának érvényesüléséről a bv. intézet gondoskodik.

(2) A bv. szerv részére címzett kérelem és panasz kizárólag a büntetés-végrehajtási

szervezet által rendszeresített formanyomtatványon nyújtható be a belső elektronikus

felületen vagy papíralapon, de annak terjedelme nem korlátozható és biztosítani kell

mellékletként egyéb irat becsatolásának lehetőségét.

(3) A 10. § (2) bekezdésének alkalmazásában írásbeli előterjesztésnek minősül a belső

elektronikus felületen történő benyújtás.

(4) A 10. § (3) bekezdésében meghatározott elítélt részére a kérelem vagy a panasz

benyújtásához segítséget kell nyújtani, kérelmére két érdektelen tanú jelenlétében kell

a formanyomtatványt kitölteni vagy a belső elektronikus felületen benyújtani, és ezt a

tényt, valamint a tanúk nevét és azonosító számát a formanyomtatványban is fel kell

tüntetni.

141. § * (1) Az elítélt az e törvényben szabályozott, fogvatartásával összefüggő

ügyben kérelemmel fordulhat a bv. intézet szervezeti egységének vezetőjéhez.

(2) A döntést a bv. intézet parancsnoka által meghatározott esetben az általa kijelölt

bizottság jogosult meghozni.

(3) Az elítélt személyes meghallgatást kérhet a bv. intézet szervezeti egységének a

vezetőjétől. Az elítélt a bv. intézet parancsnokához írásban, közvetlenül is fordulhat.

(4) Az elítélt kérelmét a fogvatartotti nyilvántartásban rögzíteni kell.

(5) A 20. § (9) bekezdésében meghatározottakon túl érdemi vizsgálat nélkül el lehet

utasítani azt a kérelmet, amelyet nem 140. § (2) bekezdésében foglaltak szerint

nyújtottak be.

(6) A döntés lényegét és a közlés időpontját a fogvatartotti nyilvántartásban rögzíteni

kell, ezzel egyidejűleg az írásba foglalt döntést az elítélt részére át kell adni vagy a

17/A. § (1a) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kézbesíteni kell. Az elítélt eltérő

nyilatkozata hiányában a kérelemnek helyt adó döntésről az elítélt szóban is

tájékoztatható.

(7) Ha az elítélt a (6) bekezdés szerinti irat átvételét megtagadja, akkor annak tényét a

fogvatartotti nyilvántartásban rögzíteni kell.

142. § * (1) Az elítélt – a kérelemnek helyt adó döntés kivételével – a bv. szerv

szervezeti egysége vezetőjének vagy a bv. intézet parancsnoka által kijelölt

bizottságnak a döntése, intézkedése, illetve annak elmulasztása esetén, ha a törvényeltérően nem rendelkezik, a 21. § (3) bekezdése szerint panasszal fordulhat annak a

bv. intézetnek a parancsnokához, ahol a döntés, az intézkedés vagy a mulasztás

történt.

(2) A 21. § (7) bekezdésében meghatározottakon túl nincs helye panasznak és azt

érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha

a) kizárólag olyan ügyre vonatkozik, amelyben kérelem benyújtásának lenne helye,

b) a döntés közlésétől, az intézkedéstől, illetve annak elmulasztásától számított hat

hónap eltelt,

c) a jogosult nem a 140. § (2) bekezdésében foglaltak szerint nyújtotta be.

(3) Ha

a) a döntést vagy az intézkedést a bv. intézet parancsnoka hozta vagy a mulasztás őt

terheli, a panaszt az agglomerációs központ vezetője,

b) a döntést az agglomerációs központ vezetője hozta, a panaszt az országos

parancsnok

bírálja el, amely döntés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

143. § (1) Az elítélt kárigényét – kivéve, ha szabadult – annál a bv. szervnél terjesztheti

elő, ahol a kár bekövetkezett, más gazdálkodó szervezetnél végzett munkáltatás során

annál a bv. szervnél, amely a szerződést a gazdálkodó szervezettel megkötötte. Ha az

elítélt társadalomba való beilleszkedését elősegítő programban vesz részt, kárigényét

annál a bv. szervnél terjesztheti elő, amely a szerződést az ilyen szervezettel

megkötötte.

(2) * Az (1) bekezdés szerinti kártérítés iránti igényt határozattal kell elbírálni, amely

ellen az elítélt a közléstől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül, a

határozatot hozó bv. szerv székhelye szerint illetékes bíróság előtt, illetve a

munkáltatással összefüggésben keletkezett kár megtérítése iránti igény esetén a

munkaügyi perben eljáró bíróság előtt keresetet indíthat.

(3) * Az elítéltet ért kárért a bv. szerv a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint felel, a

munkával összefüggésben okozott kárért való felelősségre, ha e törvény eltérően nem

rendelkezik, vagy a büntetés-végrehajtási jogviszony sajátosságaiból más nem

következik, az Mt. rendelkezései irányadók azzal, hogy ha más gazdálkodó

szervezetnél munkáltatták az elítéltet, az elítéltet ért kárt a gazdálkodó szervezettel

szerződésben álló bv. szerv téríti meg. A társadalmi integrációs programban részt vevő

elítéltnek okozott kárt a Polgári Törvénykönyv rendelkezése értelmében az ilyen

programot lebonyolító szervezettel szerződött bv. szerv téríti meg.

(4) A kár bv. szerv általi megtérítése a kárért való felelősséget nem érinti, és a bv.

szerv visszkereseti igényét nem gátolja.

(5) * Ha az elítélt szabadult, kártérítési igényét a Polgári Törvénykönyv alapján,

elévülési időn belül közvetlenül a bv. szerv székhelye szerint illetékes bírósághoz,

illetve a munkáltatással összefüggésben okozott kár megtérítése iránti igényét a 272.

§ (1) bekezdése szerinti elévülési időn belül a munkaügyi perben eljáró bírósághoz

benyújtott keresettel érvényesítheti.

(6) *

144. § (1) * Az elítélt a szabadságvesztés végrehajtása során okozott kárért a Polgári

Törvénykönyv alapján felelős, a munkával összefüggésben okozott kárért fennálló

felelősségére ha e törvény eltérően nem rendelkezik, vagy a büntetés-végrehajtási

jogviszony sajátosságaiból más nem következik, az Mt. irányadó. *

(1a) * Az (1) bekezdés szerinti esetben a kártérítési eljárást a 143. § (1) bekezdésében

meghatározott bv. szerv folytatja le.

(2) * Ha az elítéltet az általa okozott kár megtérítésére a bv. szerv határozattal

kötelezte, ellene a határozatot hozó bv. szerv székhelye szerint illetékes bíróságnál,

illetve a munkával összefüggésben megállapított kártérítési kötelezettség esetén a

munkaügyi perben eljáró bíróságnál a közléstől számított harminc napos jogvesztő

határidőn belül keresetet indíthat.

(3) A kereset benyújtása a kár összegének az elítélt bv. intézet által kezelt letéti

számlájáról történő levonására nincs halasztó hatálya.(4) * A kárt a bv. szerv viseli, ha a károkozásért az elítélt felelőssége nem állapítható

meg, továbbá, ha az elítéltet a kár megtérítése alól részben vagy egészben

mentesítették, vagy a tartozást törölték.

144/A. § * A rendőrségi fogdán történő végrehajtás során okozott kár esetében a 143.

§ és a 144. § szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a bv. szerv alatt a 427. § (8)

bekezdésében meghatározott személyt kell érteni.

144/B. § *

A végrehajtás rendjének és a fogvatartás biztonságának fenntartása

145. § (1) Az elítélttel szemben a végrehajtás rendjének megőrzése és a fogvatartás

biztonságának fenntartása érdekében a következő biztonsági intézkedések

alkalmazhatók *

a) biztonsági elkülönítés,

b) *

c) mozgáskorlátozó eszközök alkalmazása,

d) elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazása,

e) * elektronikus megfigyelési eszköz vagy az ellenőrzést biztosító megfigyelési

eszköz alkalmazása,

f) motozás,

g) biztonsági ellenőrzés, biztonsági vizsgálat és biztonsági szemle,

h) az ajtók zárva tartásának elrendelése,

i) egyes jogok gyakorlásának felfüggesztése,

j) * az engedély nélkül tartott elektronikus hírközlő eszköz vagy információs rendszer

felkutatása és használatának korlátozása érdekében alkalmazott eszköz.

(2) Az (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott biztonsági intézkedések egyéni

kockázatelemzés alapján alkalmazhatók.

(3) Indokolt esetben több biztonsági intézkedés együtt is alkalmazható.

(4) A büntetés-végrehajtási szervezet tagjai a bv. intézet biztonságát sértő vagy

veszélyeztető cselekmények felszámolása érdekében jogosultak és kötelesek a rend

fenntartásához, illetve helyreállításához szükséges intézkedéseket megtenni.

(5) A büntetés-végrehajtási szervezet tagja hivatásának jogszerű teljesítése során az

intézkedéseinek a megengedett kényszerítő eszközök alkalmazásával is jogosult

érvényt szerezni. A kényszerítő eszközök alkalmazási feltételeit a büntetés-

végrehajtási szervezetről szóló törvény határozza meg.

146. § (1) Az elítélt biztonsági elkülönítésére akkor kerülhet sor, ha

a) a bv. intézet rendjét, biztonságát súlyosan sérti vagy veszélyezteti,

b) csoportos ellenszegülésben vesz részt,

c) az utasítás végrehajtását, a munkavégzést megtagadja, vagy

d) ön- vagy közveszélyes magatartást tanúsít.

(2) A biztonsági elkülönítés elrendelésére és megszüntetésére a bv. intézet

parancsnoka vagy a személyi állomány általa megbízott tagja jogosult. A biztonsági

elkülönítés csak az elrendelésre okot adó körülmény megszűnéséig, de legfeljebb tíz

napig tarthat, ezt egy alkalommal legfeljebb tíz nappal a bv. intézet parancsnoka

meghosszabbíthatja. Az elkülönítés tartamába minden megkezdett nap beszámít.

(3) A biztonsági elkülönítés ideje alatt az elítélt

a) állandó felügyelet alatt áll,

b) az intézet területén engedéllyel és felügyelettel mozoghat, zárkáját zárva kell

tartani,

c) látogatójával biztonsági beszélőfülkében vagy biztonságtechnikai eszközön

keresztül érintkezhet,

d) az intézet csoportos művelődési, sportolási és szabadidő eltöltésének lehetőségeit

nem veheti igénybe,

e) önképzést folytathat,

f) saját ruhát nem viselhet,

g) magánál tartható tárgyainak köre és mennyisége korlátozható.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott korlátozások együttesen vagy külön-külön

alkalmazhatók, erről az elrendelőnek írásban kell határoznia.(5) * A bv. orvos – szükség esetén pszichológus bevonásával – a biztonsági elkülönítés

megkezdése előtt, de legkésőbb az elkülönítés megkezdését követő hetvenkét órán

belül, továbbá a biztonsági elkülönítés alatt jogszabályban meghatározott

rendszerességgel megvizsgálja az elítéltet. Ha a bv. orvos vagy a pszichológus az

elítélt egészségi állapotára tekintettel – ide nem értve a (6) bekezdésben

meghatározott elkülönítést – a biztonsági elkülönítés megkezdését vagy

továbbfolytatását nem javasolja, az elítéltet nem lehet elkülöníteni vagy azt meg kell

szüntetni.

(6) * Az ön- vagy közveszélyes magatartást tanúsító elítéltet az erre a célra kialakított

helyiségben kell elhelyezni – ennek érdekében vele szemben mozgáskorlátozó eszköz

alkalmazható –, és haladéktalanul intézkedni kell orvosi, vagy a bv. orvos távollétében

szakápolói vizsgálata iránt. Ez utóbbi esetben intézkedni kell annak érdekében, hogy

az elítéltet két órán belül a bv. orvos – szükség esetén pszichológus bevonásával –

megvizsgálja. Az elkülönítés legfeljebb nyolc óra időtartamú lehet, és annak

szükségességét kétóránként felül kell vizsgálni. Nyolc óra elteltével, ha az elítélt

állapota nem rendeződik, intézkedni kell pszichiátriai vizsgálata iránt.

147. § *

148. § Mozgáskorlátozó eszközként – testi sérüléssel nem járó módon – rögzítő övvel

vagy anélkül bilincs, vezetőbilincs vagy a végtag rögzítésére alkalmas más eszköz az

intézkedésre okot adó körülmény megszűnésig, de legfeljebb folyamatosan tizenkét

óra időtartamra alkalmazható, ha az elítélt egészségi állapota azt megengedi. A

tizenkét óra időtartamú korlátozás nem vonatkozik az elítélt bv. intézeten kívüli

kísérésére vagy őrzésére.

149. § Az elítéltek intézeten kívüli mozgásának nyomon követése érdekében

elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazható

a) az elítélt bv. intézet területén kívül történő foglalkoztatása,

b) a nem a büntetés-végrehajtási szervezet kezelésében lévő egészségügyi

intézményben (a továbbiakban: egészségügyi intézmény) elhelyezett elítélt őrzése,

felügyelete,

c) a súlyos beteg közeli hozzátartozóját meglátogató elítélt felügyelete,

d) a közeli hozzátartozója temetésén részt vevő elítélt felügyelete,

e) csoportos kimaradás felügyelete

esetén.

150. § (1) * Az elítéltek intézeten belüli mozgásának és tevékenységének

megfigyelése, valamint a szökés megakadályozása céljából a bv. intézetnek az

elítéltek részére fenntartott, közös használatú helyiségeiben, a bv. intézet udvarán,

folyosóin, a bv. intézet területét határoló külső falakon és kapujánál, valamint a bv.

szerv kezelésében lévő munkáltatási helyszínen elektronikus megfigyelési eszköz

helyezhető el.

(1a) * Az (1) bekezdésben meghatározott célból olyan külső munkáltatási helyszínen,

amely nem a bv. szerv kezelésben van, a más rendészeti szerv által működtetett

elektronikus megfigyelési eszköz igénybe vehető.

(2) * A büntetés-végrehajtás rendjének biztosítása, valamint bűncselekmények,

szabálysértések és fegyelmi vétségek vagy más jogsértések megelőzése céljából a

fogvatartás biztonságára különös veszélyt jelentő elítéltek részlegén, a biztonsági

elkülönítőben, a HSR részlegen, a fegyelmi elkülönítőben és a magánelzárás fenyítés

végrehajtására kialakított zárkában, valamint az elítéltek szállítására szolgáló

járműben is elhelyezhető elektronikus megfigyelési eszköz.

(3) * Annak az elítéltnek a zárkájában, aki korábban öngyilkosságot kísérelt meg vagy

a saját testi épsége elleni önkárosító cselekményt követett el, továbbá akinél az

öngyilkosságra irányuló vagy az önkárosító magatartás magas kockázata áll fenn,

elektronikus megfigyelési eszköz helyezhető el, ha az elítélt életének és testi

épségének megóvása érdekében az elítélt viselkedésének folyamatos nyomon

követése szükséges. Kötelező az elektronikus megfigyelési eszköz alkalmazása a

korábban öngyilkosságot megkísérlő vagy a saját testi épsége elleni önkárosítócselekményt elkövető elítélt biztonsági elkülönítése, magánelzárás fenyítésének

végrehajtása és egyszemélyes elhelyezéssel járó fegyelmi elkülönítése során.

(4) * Elektronikus megfigyelési eszköz nem alkalmazható az orvosi rendelő, orvosi

diagnosztikai és – e törvényben meghatározott kivétellel – egyéb egészségügyi

ellátásra szolgáló helyiség, az illemhely és a fürdőhelyiség megfigyelésére. A bv.

intézet kórtermében és a betegszobában a korábban öngyilkosságot megkísérlő, vagy

a saját, illetve mások testi épsége elleni cselekményt elkövető elítélt megfigyelése

érdekében – a megfigyelés elrendelésével közvetlenül nem érintett ellátottak

kíméletével – helyezhető el elektronikus megfigyelési eszköz.

(4a) * A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvényben

meghatározott célból működtetett

a) pilóta nélküli állami légi járműre, vagy

b) a személyi állomány tagja feladatának ellátását támogató mobil elektronikai

eszközre

elektronikus megfigyelési eszköz telepíthető.

(4b) * Az elítélt bv. intézet területén, valamint a bv. szerv kezelésében lévő

munkáltatási helyszínen való tartózkodási helyének meghatározása, mozgásának és

tevékenységének ellenőrzése, a bv. intézetben vagy a bv. szerv kezelésében lévő

munkáltatási helyszínen megvalósuló bűncselekmény, szabálysértés vagy fegyelemi

vétség elkövetőjének, illetve a rendkívüli esemény résztvevőjének azonosítása céljából

az elektronikus megfigyelési eszköz személyazonosítás céljából összekapcsolható

arcképfelismerő rendszerrel.

(5) Az elektronikus megfigyelési eszköz által rögzített felvétel és az abban szereplő

személyes adat

a) az eszköz alkalmazásának a helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy

szabálysértés miatt indult eljárásban,

b) az eszköz alkalmazásának a helyszínén az elítélt vagy a büntetés-végrehajtási

szervezet állományába tartozó személy által elkövetett jogsértés miatt indított

fegyelmi eljárásban, és

c) az eszköz alkalmazásának a helyszínén a büntetés-végrehajtási szervezet

állományába tartozó személy eljárása jogszerűségének a megállapítására irányuló

eljárásban

használható fel.

(6) Az elektronikus megfigyelési eszköz által rögzített felvétel és az abban szereplő

személyes adat a felvételen szereplő személy által, jogainak gyakorlása érdekében

indított eljárásban is felhasználható. Az a felvételen szereplő személy, akinek a

felvételre a jogainak gyakorlása érdekében van szüksége, a rögzítéstől számított

harminc napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy az

adatot annak kezelője ne törölje. A jogainak gyakorlása érdekében indított eljárás

során a felvétel a bíróság vagy más szerv megkeresésére továbbítható.

(7) Az elektronikus megfigyelési eszközzel rögzített felvételt legfeljebb a rögzítést

követő hatvan nap elteltével törölni kell, ha az (5) bekezdésben megjelölt eljárás

lefolytatását nem kezdeményezték vagy a felvételen szereplő személy a (6) bekezdés

szerinti lehetőségével nem él.

(8) Ha az (5) bekezdésben meghatározott célból az adat felhasználására kerül sor,

akkor az (5) bekezdésben meghatározott eljárás befejezését követően kell az

elektronikus megfigyelési eszközzel rögzített felvételt törölni. Ha büntetőeljárás indult,

a rögzített kép- illetve hanganyagot vagy ezek másolatát az eljáró hatóság kérésére az

iratokhoz csatolás érdekében meg kell küldeni.

(9) Ha a (6) bekezdésben meghatározott célból az adat felhasználására kerül sor,

akkor a (6) bekezdésben meghatározott eljárás befejezését követően kell az

elektronikus megfigyelési eszközzel rögzített felvételt törölni. Ha a (6) bekezdésben

meghatározott célból az adat felhasználására nem kerül sor, akkor a (6) bekezdésben

meghatározott kérelemtől számított kilencvenedik napon az elektronikus megfigyelési

eszközzel rögzített felvételt törölni kell.(10) A büntetés-végrehajtási szervezet a felvétel kezelése során köteles megtenni az

ahhoz szükséges szervezési, technikai és egyéb adatbiztonsági intézkedéseket, hogy

az érintett személy személyes adatait, így különösen magántitkait és magánéletének

körülményeit illetéktelen személy tudomására jutásától megóvja.

(11) * Az elektronikus megfigyelési eszközzel készített felvétel személyazonosításra

alkalmatlan módon oktatási vagy továbbképzési célokra felhasználható.

(12) * A (4a) bekezdésben meghatározott eszköz – a (2) és (3) bekezdésben

meghatározott esetek kivételével – a zárkában az ellenőrzéshez és az intézkedéshez

szükséges ideig működtethető.

150/A. § * (1) A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos szolgálati jogviszonyban

álló tagja az intézkedésével, illetve az általa ellátott szolgálati feladattal

összefüggésben, személy vagy tárgy azonosítására, a tett intézkedés jogszerűségének

vizsgálata céljából, valamint az érintett jogainak gyakorlása érdekében az

intézkedéssel érintett elítéltről, környezetéről, valamint az intézkedés szempontjából

lényeges körülményről, tárgyról testkamerával kép- és hangfelvételt készíthet. A

testkamera elektronikus megfigyelési eszköz.

(2) A testkamera a következő intézkedések foganatosítása, illetve szolgálati feladat

ellátása során alkalmazható:

a) rendkívüli esemény felszámolása esetén,

b) zárkaajtó nyitásakor,

c) fegyelmi és biztonsági elkülönítés esetén a zárkára helyezéskor,

d) ha előreláthatóan kényszerítő eszköz alkalmazására kerülhet sor a bv. intézeten

belül vagy azon kívül,

e) biztonsági vizsgálat végrehajtásakor,

f) tíz főt meghaladó fogvatartotti csoport tevékenységének felügyelete során, ha a

felügyeletet a személyi állomány egy tagja hajtja végre,

g) bv. intézeten belüli járőrtevékenység során,

h) csomagosztáskor gyanús csomag előzetes észlelése esetén,

i) napirendben meghatározott vagy soron kívül elrendelt létszámellenőrzés

végrehajtásakor,

j) napirend szerinti ébresztő végrehajtásának ellenőrzésekor,

k) fogvatartott előállítása, szállítása során, vagy

l) fogvatartott bv. intézeten belül vagy azon kívül történő kísérése során.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben kötelező a testkamerát alkalmazni, ha

a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos szolgálati jogviszonyban álló tagját azzal

felszerelték, továbbá azt a (2) bekezdés szerinti intézkedés, illetve szolgálati feladat

ellátásának ideje alatt folyamatosan kell működtetni.

(4) * Az (1) bekezdésben foglaltak szerint rögzített kép- és hangfelvétel tekintetében a

150. § (5)–(10) bekezdésében foglaltakat is alkalmazni kell azzal, hogy a 150. § (6)

bekezdése alkalmazásában a kérelem benyújtására nyitva álló határidő, illetve a 150.

§ (9) bekezdése alkalmazásában a törlés kötelezettségének határideje tíz nap.

150/B. § * Az elítélt ellenőrzése a saját vagy mások életét, testi épségét sértő vagy

veszélyeztető cselekmény megelőzése érdekében, az ilyen cselekmény lehetséges

bekövetkezése miatt szükséges ideig – az emberi méltóság tiszteletben tartása mellett

– a külön légterű illemhely, illetve fürdőhelyiség falán vagy ajtaján kialakított ellenőrző

nyíláson át közvetlen személyes betekintés útján is végrehajtható.

151. § (1) * A motozás az elítélt testének és ruházatának, valamint a nála lévő

személyes tárgyainak az átvizsgálása. Az elítélt motozását – ide nem értve a

motozásnál közreműködő orvost és egészségügyi szakszemélyzetet, valamint a

technikai eszközzel történő ruházatátvizsgálást végző személyt – az elítélttel azonos

nemű személy végezheti.

(2) A motozás nem történhet megalázó, szeméremsértő módon.

(3) A test üregeinek átvizsgálását – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – csak

orvos végezheti.

(4) A szájüreg szemrevételezéssel történő ellenőrzését a bv. intézet állományának az

elítélttől eltérő nemű tagja is végrehajthatja.(5) Az elítélt személyes tárgyainak átvizsgálása során, az elítéltnél nem tartható

tárgyak elvételéről, illetve megsemmisítéséről jegyzőkönyvet kell felvenni.

152. § (1) A zárkák, a lakóhelyiségek, a munkaterületek, az egészségügyi helyiségek

és az elítéltek tartózkodására szolgáló egyéb helyiségek biztonsági ellenőrzését

naponta kell végrehajtani.

(2) A bv. intézet biztonságának fenntartása, a rendkívüli események megelőzése,

megszakítása, felszámolása érdekében a napi biztonsági ellenőrzésen túl a bv. intézet

helyiségei, területei a nap bármely szakaszában átvizsgálhatók.

(3) A bv. intézet valamennyi helyiségére és létesítményére kiterjedő biztonsági

szemlét jogszabályban meghatározott időközönként kell tartani.

(4) A bv. szervnél évente legalább egy alkalommal a biztonsági rendszer valamennyi

elemére kiterjedő, átfogó biztonsági vizsgálatot kell tartani.

(5) Ha a biztonsági ellenőrzés, biztonsági szemle vagy átfogó biztonsági vizsgálat

során az elítélt személyes tárgyai között az elítéltnél nem tartható tárgyat találnak,

annak elvételéről, illetve megsemmisítéséről jegyzőkönyvet kell felvenni.

153. § * A bv. intézet parancsnoka biztonsági okból, rendkívüli esemény

bekövetkezésének a megelőzése, megszakítása vagy felszámolása érdekében – a

kiváltó ok megszűnéséig, a kategória-besorolástól függetlenül – elrendelheti az

elítéltek elhelyezési részlegén az ajtók zárva tartását.

154. § (1) A bv. intézet rendjét, a fogvatartás biztonságát közvetlenül és súlyosan sértő

vagy veszélyeztető események felszámolásának idejére – legfeljebb öt napig – a bv.

intézet parancsnoka az elítéltek meghatározott csoportjára nézve elrendelheti a 122. §

b), e), n) és o) pontjában foglalt jogok gyakorlásának teljes vagy részleges

felfüggesztését. Az országos parancsnok az intézkedés időtartamát további öt nappal

meghosszabbíthatja.

(2) * Az (1) bekezdés szerinti intézkedés elrendeléséről vagy meghosszabbításáról az

ügyészséget haladéktalanul értesíteni kell. Az ügyészség az intézkedés indokoltságát

haladéktalanul megvizsgálja, annak tartalmát megváltoztathatja, a jogok

gyakorlásának felfüggesztését megszüntetheti.

(3) Az (1) bekezdés szerinti intézkedést kiváltó ok előidézésében vétlen elítélt részére

az elmaradt jogainak gyakorlását utólag lehetővé kell tenni.

154/A. § * (1) A terrorfenyegetettség miatt a büntetés-végrehajtási szerveknél

elrendelt 1–2-es fokozatok esetén a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka – a

terrorfokozat elrendelésének idejére – az elítéltek

a) 122. § b), e), n) és o) pontjában, 123. § (1) bekezdésében meghatározott jogait,

b) bv. intézeten kívüli munkavégzését,

c) * szakképzésben és felnőttképzésben való részvételét, valamint

d) a magánál tartható tárgyainak körét

korlátozhatja.

(2) * Az (1) bekezdés szerinti intézkedés elrendeléséről az ügyészséget haladéktalanul

értesíteni kell.

(3) Az (1) bekezdés szerinti terrorfokozat megszüntetését követően az elítéltek

elmaradt jogainak gyakorlását utólag lehetővé kell tenni.

154/B. § * A bv. szerv a bv. intézet területén található engedély nélkül tartott

elektronikus hírközlő eszköz vagy információs rendszer azonosítására, hollétének a

megállapítására és használatának korlátozására szolgáló eszközt alkalmazhat.

Az elítéltek elhelyezése és anyagi ellátása

155. § (1) Az elítéltek közösen helyezhetők el, de ha erre lehetőség van, az elítéltet

egyedül kell elhelyezni.

(2) Az elítélteket ágyneművel ellátva és legfeljebb egyemeletes ágyon kell elhelyezni,

ettől eltérni csak rendkívül indokolt esetben lehet.

(3) * Az elítéltek részére, legalább napi háromszori étkezési lehetőséget szükséges

biztosítani, amelyből legalább egy étkezés meleg étel. Az elítélt írásbeli nyilatkozattal

lemondhat a bv. intézet által nyújtott étkezésről vagy meghatározott élelmiszerről. Az

elítélt a nyilatkozatát bármikor visszavonhatja. Az étkezési normákat az elítélek általvégzett munka jellegének, egészségi állapotuknak és életkoruknak megfelelően kell

kialakítani.

(4) * Az elítéltet az évszaknak megfelelő formaruhával, lábbelivel és kérelmére

alsóruházattal kell ellátni. Ha a bv. intézet ideiglenesen nem tud formaruhát

biztosítani, ennek idejére az elítélt a saját ruháját viselheti.

(5) * Rendkívüli esemény idején vagy más elháríthatatlan ok miatt – legfeljebb három

napig – az elítéltek kizárólag hideg élelemmel is elláthatók, átszállítás, illetve előállítás

esetén – ha az a bv. intézet székhelyének közigazgatási határán kívülre történik, vagy

előreláthatóan a napirend szerinti meleg ebéd az átszállítás, illetve előállítás tartama

miatt nem biztosítható – az elítélt részére csomagolt hideg élelmet kell adni. E

bekezdés alkalmazásában az előállítás alatt a jelenlét telekommunikációs eszköz útján

történő biztosítását is érteni kell.

(6) * Az elítélt köteles a saját ruházat mosatásának, tisztíttatásának díját és a

tisztálkodási felszerelés költségét megtéríteni, a letéti pénzzel nem rendelkező elítélt

részére az alapvető tisztálkodási felszerelést biztosítani kell. Az elítélt köteles továbbá

a jogszabályban meghatározott többletszolgáltatások igénybevételét a

kategóriabesorolásának megfelelően megtéríteni.

Az elítéltek egészségügyi ellátása

156. § (1) * Az elítéltet gyógyszer és gyógyászati segédeszköz a külön jogszabályban

meghatározottak szerint illeti meg.

(2) A letéti pénzzel, jövedelemmel, más pénzbeli juttatással nem rendelkező, továbbá

a közgyógyellátásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmében

közgyógyellátásra jogosult elítélt esetében a gyógyszer és a gyógyászati segédeszköz

térítési díját a bv. intézet a közgyógyellátásra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben

meghatározott mértékig átvállalja. A dolgozó elítélt munkavégző képességének

megőrzéséhez, helyreállításához szükséges gyógyszer, gyógyászati segédeszköz

térítési díját a bv. intézet biztosítja, ha a fogvatartás során bekövetkezett

munkabaleset, vagy a munkavégzéshez kapcsolódó megbetegedés teszi a kezelést

szükségessé.

(3) A várandós elítélt, valamint az anya-gyermek részlegen elhelyezett gyermek

gyógyszert, gyógyászati segédeszközt térítés nélkül kap.

(4) * Az elítélt a bv. szerv által biztosított gyógyszert, illetve gyógyászati segédeszközt

használhatja. Az elítélt a bv. orvos szakmai javaslatára, a bv. intézet vezetőjének

engedélyével az általa, a hozzátartozó vagy – kapcsolattartóként nyilvántartásba vett

– harmadik személy által finanszírozott és – e törvény eltérő rendelkezése hiányában –

a bv. szerv által kérelmére beszerzett, illetve egyéb módon rendelkezésére bocsátott

gyógyszert, gyógyászati segédeszközt, gyógyhatású készítményt is használhatja.

(5) Az elítélt a jogszabályban meghatározott térítéshez, illetve részleges térítéshez

kötött egészségügyi szolgáltatásokat a kiszabott térítési díj ellenében veheti igénybe.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt költségek térítését a bv. intézet – különös méltánylást

érdemlő esetekben – átvállalhatja.

157. § (1) A szabadságvesztés végrehajtása során biztosítani kell az elítélt hatályos

egészségügyi, társadalombiztosítási, egészségbiztosítási jogszabályok, illetve a

kötelező szakmai eljárásrend szerinti egészségügyi ellátását.

(2) Az elítélt egészségügyi ellátására az egészségügyi és társadalombiztosítási

jogszabályok irányadók.

158. § Az elítélt egészségügyi ellátása visszautasításával kapcsolatos önrendelkezési

joga – a saját és a közösség egészségének védelme érdekében –

a) veszélyeztető, illetve közvetlen veszélyeztető állapot fennállása esetén,

b) sürgős szükség esetén,

c) közegészségügyi-járványügyi érdekből

korlátozható.

159. § Az elítélt a beavatkozás elvégzéséhez való beleegyezését bármikor

visszavonhatja. A beleegyezés alapos ok nélküli visszavonása esetén azonban

kötelezhető az ennek következtében felmerült és indokolt költségek megtérítésére.160. § * A büntetések és intézkedések végrehajtása során az elítélt egészségi

állapotának megfelelő gyógyító-megelőző ellátását elsősorban a fogva tartó bv.

intézet, illetve a BVEK, a Szegedi Fegyház és Börtön Krónikus Utókezelő Részlege,

valamint az IMEI biztosítja, és az elítélt ezt az ellátást köteles igénybe venni.

161. § Ha az elítélt megfelelő egészségügyi ellátása a büntetés-végrehajtási szervezet

keretein belül nem lehetséges, a bv. orvos vagy a bv. egészségügyi szerv gondoskodik

arról, hogy az elítélt egészségügyi intézményben részesüljön a megfelelő és kötelező

ellátásban.

162. § Az elítélt a 160. §-ban foglaltaktól eltérő egészségügyi intézmény térítésköteles

szolgáltatását csak akkor veheti igénybe, ha azt a bv. intézet parancsnoka

engedélyezi, az elítélt a várható költségeket – ideértve a szállítás költségeit is –

megelőlegezi, és az egészségügyi intézmény a szolgáltatást vállalja.

163. § (1) A bv. intézetben az elítélt sürgősségi orvosi ellátását a bv. orvos, munkaidőn

túl, valamint munkaszüneti napokon a készenléti szolgálatot teljesítő orvos, ennek

hiányában a bv. intézet székhelye szerint területileg illetékes háziorvosi ügyeleti

szolgálat, sürgősségi orvosi szolgálat vagy mentőszolgálat biztosítja.

(2) Az elítéltet az orvos írásos javaslata, beutalója alapján a legközelebbi, megfelelő és

kötelező ellátást biztosító egészségügyi intézménybe kell szállítani, ha a járó- vagy

fekvő beteg szakellátásra szorul és a bv. egészségügyi szerv nehezen elérhető.

(3) A sürgős orvosi ellátásra szoruló elítélt egészségügyi intézménybe történő

szállítása és ellátása nem tagadható meg, nem halasztható el.

Az elítéltek reintegrációja

164. § (1) A reintegrációs tevékenység keretében törekedni kell arra, hogy az elítélt

bűncselekményének társadalomra veszélyességét felismerje, annak következményeit

lehetőség szerint enyhítse. Az elítéltet – büntetésének tartamához képest – betanított-

munkás képzésben, szakmunkásképzésben, vagy a bv. intézet lehetősége szerint, a

büntetés-végrehajtási szempontokra is figyelemmel, szakképzésben kell részesíteni,

valamint – ha a bv. intézet parancsnoka engedélyezi – támogatható, hogy a felsőfokú

tanulmányokat megkezdje vagy folytassa.

(2) Lehetővé kell tenni, hogy az elítélt a bv. intézetben alapfokú iskolai tanulmányokat

végezzen. Ha az adott bv. intézetben nem folyik alapfokú nevelés-oktatás, akkor az

elítéltet – kérelmére – lehetőség szerint el kell szállítani alapfokú oktatás biztosítására

alkalmas bv. intézetbe.

(3) Az elítéltet a vizsgára való felkészüléshez a munka alól – törvényben

meghatározott időre – kérésére fel kell menteni.

(4) A bv. intézet lehetőségeihez mérten, a büntetés-végrehajtási szempontokra is

figyelemmel támogatni kell az elítélt önképzését.

(5) A bv. intézet lehetőségei szerint biztosítani kell az elítélt számára a rendszeres

munkavégzés feltételeit.

(6) Az eredményes reintegráció érdekében elő kell segíteni, hogy az elítélt családi és

egyéb kapcsolatait fenntartsa, fejlessze.

(7) Az elítéltek reintegrációjának elősegítése érdekében a büntetés-végrehajtási

szervezet igénybe veszi a Börtönlelkészi Szolgálat tevékenységét.

(8) A szabad idő hasznos felhasználása érdekében lehetőséget kell biztosítani a

művelődésre, sportolásra, vallásgyakorlásra.

A jutalmazás

165. § (1) Az elítélt példamutató magatartásáért, a munkában elért eredményéért, a

tanulásban tanúsított szorgalmáért, a közösség érdekében végzett tevékenységéért,

élet vagy jelentős anyagi érték megmentéséért vagy súlyos veszély elhárításáért

jutalomban részesíthető.

(2) * A jutalmak:

a) dicséret,

b) kondicionáló terem használatának díjmentes biztosítása,

c) többletszolgáltatás térítési díjának megfizetése alóli mentesítés egy hónap

időtartamra,

d) telefonbeszélgetés térítésmentes biztosítása harminc perc időtartamban,e) telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartás soron kívül,

f) csomag vásárlása vagy fogadása soron kívül,

g) látogatófogadás soron kívül, a látogatási idő meghosszabbítása,

h) a személyes szükségletekre fordítható összeg növelése,

i) pénzjutalom,

j) tárgyjutalom,

k) a végrehajtott fenyítés nyilvántartásból törlése,

l) látogató bv. intézeten kívüli fogadása soron kívül,

m) jutalom kimaradás,

n) jutalom eltávozás.

166. § * (1) A 165. § (2) bekezdés l)–n) pontja nem engedélyezhető, ha az elítélt

a) ellen szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény miatt újabb büntetőeljárás

van folyamatban, és az a bíróság, illetve ügyészség, amely előtt a büntetőeljárás

folyamatban van, a büntetőeljárás eredményének veszélyeztetése okán nem járult

hozzá ahhoz, hogy az elítélt a bv. intézetet őrzés nélkül elhagyhassa,

b) a magatartási szabályokat ismételten vagy súlyosan megszegte.

(2) A látogató bv. intézeten kívüli fogadása, a jutalom kimaradás és a jutalom

eltávozás időtartama a szabadságvesztésbe beszámít. A jutalom kimaradásra és a

jutalom eltávozásra egyebekben a kimaradás és az eltávozás szabályait kell

alkalmazni.

167. § * (1) A fegyelmi fenyítés annak végrehajthatóvá válásától számított hat

hónapig jutalomból nem törölhető.

(2) Egyszerre több fenyítés nem törölhető el.

(3) A fenyítések törlése a 168. § (1) bekezdése szerinti sorrendben történik.

(4) Az (1)–(3) bekezdés alkalmazása mellőzhető az élet vagy jelentős anyagi érték

megmentése vagy súlyos veszély elhárítása miatti jutalmazás esetén.

(5) A szabadságvesztés tartama egyharmad részének – figyelembe véve a Btk. 92–

92/B. § alapján beszámítani rendelt letartóztatásban töltött időt – a letöltése után

törölhető jutalomból

a) a más elítélt vagy egyéb jogcímen fogvatartott sérelmére elkövetett könnyebb

sérülést okozó, magánindítványra üldözendő bűncselekményt megvalósító fegyelmi

cselekmény,

b) a pszichoaktív szer tartása, birtoklása, használata

miatt kiszabott fegyelmi fenyítés.

(6) Nem törölhető jutalomból a végrehajtás alatt elkövetett bűncselekményt

megvalósító, erőszakos vagy súlyos sérülést okozó fegyelmi cselekmény.

A fenyítések és a fegyelmi eljárás

168. § (1) A büntetés-végrehajtás rendjét vétkesen megsértő elítélttel szemben,

valamint a büntetés-végrehajtás rendjének és biztonságának biztosítása érdekében a

következő fenyítések alkalmazhatók:

a) feddés,

b) a magánál tartható tárgyak körének – a 98. § (2) bekezdés f) pontjában

meghatározottakra figyelemmel – korlátozása, amely legalább egy, legfeljebb hat

hónapig tarthat,

c) bv. intézet által szervezett programokon, rendezvényeken, művelődési, szabadidős,

illetve sportprogramokon való részvétel korlátozása, attól való eltiltás,

d) * a jogszabályban meghatározott többletszolgáltatások megvonása,

e) a személyes szükségletekre fordítható összeg csökkentése,

f) magánelzárás.

(2) A személyes szükségletekre fordítható összeg hat hónapig terjedő időre, legfeljebb

ötven százalékkal csökkenthető.

(3) Az bv. intézetnél programoktól, rendezvényektől történő eltiltás, vagy a

művelődési, szabadidős és sportprogramokon való részvétel korlátozása,

meghatározott alkalmakra, de legfeljebb három hónapig tarthat.

(4) * A többletszolgáltatások megvonása legalább egy hónaptól, legfeljebb hat

hónapig terjedhet.(5) * Az (1) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott fegyelmi fenyítések legfeljebb

három hónapig tartó időtartamra együttesen is kiszabhatók.

169. § (1) * A magánelzárás a IV. és az V. kategóriában huszonöt, a III. kategóriában

húsz, az I. és a II. kategóriában tíz napig terjedhet, amelynek időtartama alatt

engedélyezhető, hogy az elítélt dolgozzon vagy iskolába járjon. A magánelzárás, ha az

elítélt dolgozik, a IV. és az V. kategóriában húsz, a III. kategóriában tizenöt, az I. és a II.

kategóriában öt napig terjedhet.

(2) Magánelzárás várandós és kisgyermekes nővel szemben nem alkalmazható.

(3) A magánelzárás végrehajtása alatt az elítélt

a) kimaradásra és eltávozásra nem mehet,

b) * a védőjével való kapcsolattartást kivéve nem telefonálhat, telekommunikációs

eszköz útján nem tarthat kapcsolatot és nem levelezhet,

c) nem küldhet, és nem kaphat csomagot,

d) * nem fogadhat látogatót, kivéve a lelkészt, valamint a szabadulás előkészítése

érdekében a leendő munkáltatóját, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt és a

karitatív szervezet megbízottját,

e) a személyes szükségleteire nem vásárolhat,

f) nem veheti igénybe a bv. intézet művelődési és sportolási lehetőségeit,

sajtóterméket nem olvashat,

g) *

(4) Az elítélt a magánelzárás végrehajtása alatt is érintkezhet a védővel, a bv. intézet

parancsnokának engedélyével, felügyelettel meglátogathatja a súlyos beteg közeli

hozzátartozóját, részt vehet a közeli hozzátartozója temetésén.

(5) A magánelzárás végrehajtása folytán elmaradt látogatás, csomagküldemény és az

elítélt személyes szükségleteire szolgáló vásárlás a magánelzárás végrehajtása után

engedélyezhető.

(6) * A bv. orvos az elítélt öngyilkosságra irányuló vagy önkárosító magatartásának

magas kockázata, valamint fiatalkorú esetén, – egyéb esetben szükség szerint –

pszichológus bevonásával a magánelzárás végrehajtásának megkezdése előtt,

továbbá a végrehajtás alatt jogszabályban meghatározott rendszerességgel

megvizsgálja az elítéltet. Ha a bv. orvos vagy a pszichológus az elítélt egészségi

állapotára tekintettel a magánelzárás végrehajtásának megkezdését vagy

továbbfolytatását nem javasolja, a magánelzárás végrehajtását el kell halasztani,

illetve félbe kell szakítani. A halasztás és a félbeszakítás ideje a magánelzárás

tartamába nem számít be.

(7) * Ha a végrehajtást akadályozó vagy a félbeszakítást eredményező körülmény a

fenyítés kiszabásától számított hat hónapig folyamatosan fennáll, a magánelzárás

nem hajtható végre.

(8) * Fegyelmi elkülönítés esetén, ha az egyszemélyes elhelyezéssel jár, a 146. § (5)

bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

170. § (1) A fenyítés kiszabásánál figyelemmel kell lenni a fegyelemsértés súlyára és

az elítélt eddigi magatartására, szem előtt tartva a fenyítés célját.

(2) Ha a fegyelemsértés bűncselekményt is megvalósít, a fegyelmi eljárás mellett a

feljelentést is meg kell tenni.

(3) Ha a fegyelemsértés szabálysértést is megvalósít, a bv. intézet sérelmére – ide

nem érte a magánindítványra üldözendő szabálysértést – elkövetett szabálysértés

miatt a fegyelmi eljárás mellett a feljelentést is meg kell tenni. Az elítélt másik elítélt

sérelmére elkövetett szabálysértést megvalósító fegyelemsértése esetén a feljelentés

megtételére lehetőséget kell biztosítani.

(4) * A bv. intézet a magánelzárás kiszabásakor azt is meghatározza, hogy a

fegyelemsértésre tekintettel hány kreditpont kerül levonásra. A magánelzárást kiszabó

határozat ellen az elítélt és – ha a fegyelmi eljárásban eljárt – a védője a büntetés-

végrehajtási bíróhoz bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A bírósági

felülvizsgálati kérelmet a határozat közlésekor nyomban be kell jelenteni; a

kérelemnek a magánelzárás végrehajtására és a kreditpont levonására halasztó

hatálya van.(5) Az elítélt köteles megtéríteni az általa elkövetett fegyelemsértéssel kapcsolatban –

ideértve a szándékos egészségkárosító cselekményt is – a büntetés-végrehajtás

részére felmerült költséget.

(6) A fegyelmi eljárás során az elítéltet meg kell hallgatni, egyebekben a fegyelmi

eljárás rendjét külön jogszabály határozza meg.

171. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója az elítélt másik elítélt sérelmére megvalósított

fegyelemsértése miatt indult eljárást megszüntetheti, a fenyítés végrehajtását

felfüggesztheti, ha az elítélt közvetítői eljárásban vesz részt.

(2) A fegyelmi jogkör gyakorlója által, közvetítői eljárásra utalt ügyben az elítéltek

közötti közvetítői eljárást a bv. intézet állományának erre kiképzett tagja folytathatja

le.

(3) A közvetítői eljárásban arra kell törekedni, hogy a sértett és az elkövető között – az

elkövető tevékeny megbánását megalapozó – írásbeli megállapodás jöjjön létre.

(4) A közvetítői eljárás csak a sértett és az elkövető önkéntes hozzájárulásával

folytatható le.

(5) Az eljárásban a sértett és az elkövető egyenrangú felek, az eljárás során bármikor

visszavonhatják a részvételre vonatkozó hozzájárulásukat, és a megállapodásra

önként kell jutniuk.

(6) Hozzájárulás visszavonása, illetve megállapodás hiányában a fegyelmi eljárást, a

fenyítés végrehajtását folytatni kell.

171/A. § * (1) * A szabadságvesztés végrehajtásának befejezésével vagy

végrehajthatósága megszűnésével a fegyelmi fenyítésre vonatkozó adat kizárólag az

elítélttel szemben végrehajtandó újabb szabadságvesztés, elzárás vagy letartóztatás

végrehajtása során a kockázatelemzési vizsgálat elvégzésekor és az egyedi biztonsági

előírás meghatározásakor használható fel.

(2) Életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a fegyelmi fenyítést a végrehajthatóvá

válástól számított huszonöt év elteltével törölni kell.

A kapcsolattartás szabályai

172. § (1) * A szabadságvesztés végrehajtása során a bv. intézet az e fejezetben,

valamint az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint, a

társadalomba való beilleszkedés érdekében elősegíti, hogy az elítélt fenntarthassa és

fejleszthesse hozzátartozóival, más személyekkel, valamint a reintegrációs

célkitűzéseket elősegítő külső szervezetekkel való kapcsolatát.

(2) Az elítélt kapcsolattartása az e törvényben meghatározottak szerint, a bv. intézet

rendje és a fogvatartás biztonsága érdekében ellenőrizhető. A bv. intézet rendje és a

fogvatartás biztonsága érdekében, vagy egészségügyi okból a kapcsolattartás

korlátozásának is helye lehet.

(3) * Ha a szabadságvesztés foganatba vételére tekintettel szüntette meg a bíróság

vagy az ügyészség az elítélttel szemben más büntetőügyben elrendelt letartóztatást,

akkor a rendelkezési jogkör gyakorlójának ilyen irányú rendelkezése esetén az elítélt

kapcsolattartása vagy elkülönítése tekintetében korábban hozott korlátozó

intézkedéseit be kell tartani.

(4) * Az elítélttel szemben folyamatban lévő büntetőeljárás adataira figyelemmel a

Be. 276. § (2) bekezdésében meghatározott célból a rendelkezési jogkör gyakorlója

a) az elítélt meghatározott személlyel való kapcsolattartásának vagy valamely

kapcsolattartási forma gyakorlásának a megtiltásáról vagy korlátozásáról,

ellenőrzésének meghatározott módjáról,

b) az elítéltnek a bv. intézet elhagyásával járó kapcsolattartási forma gyakorlásából

történő kizárásáról,

c) az elítéltnek más elítélttől vagy egyéb jogcímen fogvatartottól való elkülönítéséről

rendelkezhet.

(5) * Ha az elítélttel szemben büntetőeljárás van folyamatban, és új személyt jelöl

meg kapcsolattartóként, a kapcsolattartói nyilvántartásba vétel előtt – e személynek a

nyilvántartásba vételhez szükséges személyes adatainak a megküldésével, a

hozzátartozói minőség megjelölésével – a bv. intézet haladéktalanul tájékoztatja a

rendelkezési jogkör gyakorlóját, ha a rendelkezési jogkör gyakorlója a (4) bekezdés a)pontja alapján vagy a letartóztatás végrehajtása során már hozott tiltó vagy korlátozó

rendelkezést, vagy a bv. intézet számára jelezte, hogy új kapcsolattartó esetén annak

személyéről értesítést kér.

(6) * A rendelkezési jogkör gyakorlója a bv. intézet értesítése alapján az elítéltnek a

hozzátartozójával történő kapcsolattartásának korlátozásáról vagy megtiltásáról, az

elítéltnek más személlyel történő kapcsolattartásának engedélyezéséről

haladéktalanul határoz.

(7) * Ha az elítélttel szemben több büntetőeljárás van folyamatban, a rendelkezési

jogkör gyakorlójának az adott büntetőeljárásban a (4) bekezdés alapján meghozott

rendelkezését a bv. intézet valamennyi büntetőeljárás vonatkozásában érvényesíti.

(8) * A kapcsolattartásból legfeljebb hat hónapra, ismételt szabályszegés esetén

legfeljebb két évre kizárható az a kapcsolattartó, aki magatartásával súlyosan

megsérti a bv. intézet rendjét, a fogvatartás biztonságát vagy a kapcsolattartás

szabályait, így különösen, ha a szabályszegés bűncselekményt valósít meg vagy a

kapcsolattartás során kábítószer, új pszichoaktív anyag, más pszichoaktív szer,

elektronikus hírközlő eszköz vagy információs rendszer bejuttatására irányul.

(9) * A kizárás egy vagy több kapcsolattartási formára és az adott bv. intézetben

fogva lévő egy vagy több elítélttel történő kapcsolattartásra vonatkozhat. A

tizennyolcadik életévét be nem töltött személy csak ismételt szabályszegés esetén,

legfeljebb hat hónapra zárható ki a kapcsolattartásból. A tizennegyedik életévét be

nem töltött személy nem zárható ki a kapcsolattartásból.

(10) * A kizárásról a bv. intézet parancsnoka határozattal dönt. Az elítélt

hozzátartozójának a kizárásáról hozott határozattal szemben az elítélt bírósági

felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.

172/A. § * (1) A kapcsolattartás emberi döntést támogató informatikai alkalmazással

is ellenőrizhető. Az ellenőrzés a kapcsolattartásra való jogosultság vizsgálata körében

a kapcsolattartó arcképmás- és hangazonosítására, valamint a kommunikáció

tartalmára is kiterjed. Ez esetben, ha a kapcsolattartásra azért nem kerülhet sor, mert

a kapcsolattartó személyazonosságát illetően kétség merül fel, vagy a személy nem

azonos a jogosulttal, az erről való döntést a személyi állomány tagja hozza meg. A

telefonbeszélgetés és a telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartás során

felmerülő okból a kapcsolattartást az informatikai alkalmazás közvetlenül is

megszakíthatja.

(2) Ha a telefonbeszélgetést és a telekommunikációs eszköz útján történő

kapcsolattartást az informatikai eszköz emberi közreműködés nélkül ellenőrzi, az

intézkedés jogszerűségének vizsgálata céljából a telefonbeszélgetés és a

telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartás rögzíthető. A felvétel a

kapcsolattartást követően nem kezelhető és azt törölni kell, kivéve, ha

a) a kapcsolattartás megszakítására került sor, vagy

b) az ellenőrzés technikai végrehajtása érdekében szükséges.

(3) A kapcsolattartás megszakítása esetén a felvételt a büntetés-végrehajtási

szervezet az intézkedés jogszerűsége vizsgálatának a lefolytatásáig, vagy ha az elítélt

vagy a kapcsolattartó a jogszerűség vizsgálatáról hozott döntéssel szemben panaszt

jelent be, a panasz elbírálásáig kezeli.

(4) Az ellenőrzés informatikai eszközzel történő technikai végrehajtása érdekében a

felvételt a büntetés-végrehajtási szervezet legfeljebb a kapcsolattartást követő

huszonnégy óráig kezeli. Ha a technikai ellenőrzés megjelölt határidején belül az

informatikai eszköz a kapcsolattartás megszakítására alapot adó körülmény,

fegyelemsértés elkövetésének gyanúját vagy rendkívüli esemény bekövetkezésnek

kockázatát azonosítja, a felvételt a büntetésvégrehajtási szervezet a személyi

állomány tagja által történő ellenőrzéséig, de legfeljebb öt munkanapig kezeli.

(5) Ha az ellenőrzés alapján a kapcsolattartás során elhangzottakkal összefüggésben

fegyelemsértés vagy bűncselekmény gyanúja merül fel, a felvétel tekintetében a 150.

§ (5)–(10) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(6) A kapcsolattartás informatikai eszközzel történő ellenőrzéséről és a felvétel

kezelésének szabályairól az elítéltet és a kapcsolattartót előzetesen tájékoztatni kell.(7) A büntetés-végrehajtási szervezet a (2) bekezdés szerinti felvétel kezelése során

köteles megtenni az ahhoz szükséges szervezési, technikai és egyéb adatbiztonsági

intézkedéseket, hogy az érintett személy személyes adatai, így különösen magántitkai

és magánéletének körülményei ne jussanak illetéktelen személy tudomására.

(8) A kapcsolattartás informatikai alkalmazás útján történő közvetlen megszakításának

jogszerűségéről a személyi állománynak a bv. intézet parancsnoka által megbízott

tagja dönt.

(9) Ha a (8) bekezdés szerinti vizsgálat eredményeként vagy a panasz elbírálása

nyomán az állapítható meg, hogy a kapcsolattartás megszakítása nem volt indokolt, a

kapcsolattartás pótlására további egy alkalmat az adott vagy az azt követő hónapban

biztosítani kell.

173. § (1) Az elítélt kapcsolattartási formái:

a) levelezés,

b) * telefonbeszélgetés a bv. intézet által biztosított telefonnal és telekommunikációs

eszköz útján történő kapcsolattartás,

c) csomag küldése és fogadása,

d) látogató fogadása,

e) látogató bv. intézeten kívüli fogadása,

f) kimaradás,

g) eltávozás,

h) * reintegrációs eltávozás.

(2) * Az elítélt az adott kategóriára vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint veheti

igénybe az egyes kapcsolattartási formákat azzal, hogy az (1) bekezdés a)–d) pontja

szerinti kapcsolattartási formák esetén az e törvényben meghatározott gyakoriságot,

illetve időtartamot valamennyi kategóriában biztosítani kell.

(3) * A látogató intézeten kívüli fogadása, a kimaradás és az eltávozás időtartama a

szabadságvesztésbe beszámít.

(4) * Az elítélt hivatalos minőségben eljáró személlyel történő kapcsolattartása nem

számítható be az egyes kategóriákhoz igazodó kapcsolattartásként és annak

időtartama – a büntetés-végrehajtási szerv területére való ki- és belépés rendjére

vonatkozó jogszabályban foglaltak megtartása mellett – nem korlátozott.

(5) * A bv. intézet az elítélt hozzátartozójának a kapcsolattartói nyilvántartásba

vételhez történő hozzájárulásának beérkezését követő három munkanapon belül

intézkedik a nyilvántartásba vétel iránt. A bv. intézet a nem hozzátartozóval történő

kapcsolattartás engedélyezéséről a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon

belül – a kérelem elutasítása esetén határozattal – dönt.

(6) * Ha az elítélt családi körülményei megnehezítik az egyébként vele más módon

rendszeresen érintkező kapcsolattartójának a látogatófogadását, kérelmezheti a

látogatófogadás lebonyolítása érdekében másik bv. intézetbe történő ideiglenes

átszállítását.

(7) * A kérelemről a bv. intézet az átszállítással érintett másik bv. intézettel történő

egyeztetést követően dönt. A látogatófogadás elősegítése érdekében történő

átszállítás évente egy alkalommal térítésmentes, ha az a bv. intézetek közötti

rendszeres szállítás keretében biztosítható, egyéb esetben arra akkor kerülhet sor, ha

annak jogszabályban meghatározott költségeit az elítélt előzetesen megfizeti.

Levelezés

174. § (1) Az elítélt hozzátartozóival, valamint az általa megjelölt és a bv. intézet által

engedélyezett személyekkel levelezhet, a levelek gyakorisága és terjedelme nem

korlátozott.

(2) Az elítélt által írt, illetve a részére érkezett levelet – ha jogszabály másként nem

rendelkezik – legkésőbb a második munkanapon továbbítani, illetve kézbesíteni kell.

(3) A levelezés biztonsági ellenőrzésének célja a fogvatartás biztonságának a

fenntartása, a biztonságot sértő vagy veszélyeztető cselekmények megelőzése.

(4) * Az elítéltnek a hatóságokkal, törvényben kihirdetett nemzetközi egyezményben

elismerten erre hatáskörrel rendelkező nemzetközi jogvédő szervezetekkel, az

alapvető jogok biztosával, valamint a nemzeti megelőző mechanizmus szervezetévelvagy munkatársával és a védővel való levelezése tartalmilag nem ellenőrizhető. Ha

alapos indok merül fel arra, hogy az elítélt részére érkező vagy az általa küldött

levelek nem a borítékban megjelölt hatóságtól, nemzetközi szervezettől vagy a

védőtől származnak, vagy nem a címzetteknek szólnak, továbbá ha a biztonsági

ellenőrzés eredményeként alaposan feltehető, hogy a zárt borítékban érkezett vagy

zárt borítékban továbbítandó levélben tiltott tárgy vagy anyag került elhelyezésre, a

levelet az elítélt jelenlétében – jegyzőkönyv egyidejű felvétele mellett – kell felbontani.

Az ellenőrzés kizárólag a feladó azonosítására, illetve a tiltott tárgy vagy anyag

jelenlétének ellenőrzésére korlátozódhat. E rendelkezés alkalmazásában az elítélt

részére érkező levelek esetén nem tekinthető tiltott tárgynak az elektronikus

adathordozón továbbított irat.

(5) Ha a bv. intézet az általa tartalmilag ellenőrizhető levél tekintetében megállapítja,

hogy az a fogvatartás biztonságát veszélyeztető adatot, információt vagy tárgyat

tartalmaz, a levél nem továbbítható, az elítéltnek nem kézbesíthető.

(6) * Az elítélt a technikai feltételek rendelkezésre állása esetén, a házirendben

meghatározottak szerint a bv. intézet által létrehozott elektronikus levelezési címen is

levelezhet. Az elektronikus levélhez dokumentum is csatolható. Az elektronikus

levelezés informatikai alkalmazással is ellenőrizhető.

Telefonbeszélgetés

175. § (1) * Az elítélt az adott kategóriára vonatkozó jogszabályi rendelkezések

szerinti gyakoriságban és időtartamban, de hetente legalább egy alkalommal húsz

perc időtartamban telefonhívást kezdeményezhet.

(2) Az elítélt a házirend előírásainak megfelelően kizárólag a bv. intézet által kijelölt

telefont használhatja.

(3) A telefonbeszélgetés a bv. intézet rendje, a fogvatartás biztonsága érdekében a

külön jogszabályban meghatározott módon ellenőrizhető, indokolt esetben

megszakítható, amelyről az elítéltet tájékoztatni kell.

(4) * Ha jogorvoslatra vonatkozó jognyilatkozat megtétele miatt a védővel való

telefonon történő kapcsolatfelvétel indokolt, és az elítélt nem rendelkezik a

telefonáláshoz szükséges összeggel, részére a telefonbeszélgetés költségét a bv.

intézet megelőlegezi.

175/A. § * (1) Az elítélt a 175. § (2) bekezdése alapján a bv. intézet által biztosított

mobiltelefont kizárólag akkor tarthatja magánál, ha a mobiltelefon kiadásával

egyidejűleg a polgári jog szabályai szerinti óvadék letéti számláján való zárolásához

hozzájárul.

(2) Az óvadék összege megegyezik a mobiltelefon pótlásának költségével, de nem

haladhatja meg a teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén járó egy havi

alapmunkadíj összegét.

(3) Az óvadék összegét a bv. intézet az elítélt kérelmére hat egymást követő

hónapban, egyenlő részletekben különíti el a letéti számlán.

(4) A mobiltelefon – az elítéltnek felróható – megrongálódása vagy megsemmisülése

esetén a bv. intézet a követelését az óvadékból közvetlenül kielégítheti.

(5) Az óvadék teljes összegének elkülönítéséig, valamint a letéti pénzzel nem

rendelkező elítélt részére a bv. intézetnek a telefonbeszélgetést közös használatú

telefonkészüléken kell biztosítania.

Telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartás *

175/B. § * (1) * Az elítélt a kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint

havonta legalább egyszer, alkalmanként legalább egy órában élhet a bv. intézet által

biztosított telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartás lehetőségével. A

kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerinti tartam az elítélt kérelmére a

különböző kapcsolattartásra jogosultak szerint harmincperces tartamokra felosztható.

(2) A telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartás a bv. intézet rendje, a

fogvatartás biztonsága érdekében jogszabályban meghatározott módon ellenőrizhető,

indokolt esetben megszakítható, amelyről az elítéltet és a kapcsolattartót tájékoztatni

kell.

Csomag küldése és fogadása176. § * (1) Az elítélt jogszabályban meghatározott módon csomagot fogadhat és

küldhet. A csomagküldés lehetőségéről, módjáról és a költségek viseléséről a bv.

intézet az elítélt útján küld értesítést.

(2) * Az elítélt az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint, de

legalább havonta fogadhat és küldhet csomagot.

(3) A csomag a bv. intézet, valamint a fogvatartás biztonsága érdekében ellenőrizhető,

ennek lehetőségéről az elítéltet tájékoztatni kell.

(4) * A bv. szerv területén kívülről érkező csomagban élelmiszer, jogszabályban

meghatározott tisztasági felszerelés dohánytermék, valamint – a (7) bekezdésben

meghatározott kivétellel – gyógyszer, gyógyászati segédeszköz vagy gyógyhatású

készítmény nem küldhető, erre az elítélt és a kapcsolattartásra jogosult figyelmét fel

kell hívni. Egyebekben a csomag mindazokat a tárgyakat tartalmazhatja, amelyeket az

elítélt engedéllyel magánál tarthat.

(5) * Az elítélt kapcsolattartója az élelmiszert, tisztasági felszerelést dohányterméket

tartalmazó csomagot ellenérték megfizetése mellett a bv. intézet területén működő, a

személyes szükségletekre fordítható összeg levásárlására kijelölt üzletben állíttathatja

össze jogszabályban meghatározott módon. Az ilyen csomag fogadása beleszámít a

(2) bekezdésben meghatározott gyakoriságba.

(6) Ha az elítélt nem kap csomagot, a bv. intézet parancsnoka engedélyezheti, hogy az

elítélt a letéti pénzéből – a személyes szükségleteire egyébként fordítható összegen

felül – a csomag tartalmára vonatkozó szabályok figyelembevételével vásároljon.

(7) Ha a bv. intézet a 156. § (4) bekezdése szerint az elítélt számára a meghatározott

gyógyszert, gyógyászati segédeszközt vagy gyógyhatású készítményt nem tudja

biztosítani vagy beszerezni, az elítélt hozzátartozója vagy – kapcsolattartóként

nyilvántartásba vett – harmadik személy – a bv. orvos javaslatára, a bv. intézet

parancsnokának előzetes engedélyével – azokat csomagban beküldheti. Az ilyen

tartalmú csomag fogadása nem számít bele a (2) bekezdésben meghatározott

gyakoriságba.

(8) Az elítélt a (2) bekezdésben meghatározott gyakoriságon felül negyedévente egy

alkalommal kizárólag ruhaneműt, illetve lábbelit tartalmazó csomagot is fogadhat.

(9) A bv. intézet parancsnoka engedélyezheti, hogy a kapcsolattartó a (4) és (7)–(8)

bekezdés szerinti csomagot közvetlenül a bv. intézetben adja át.

Látogató fogadása

177. § * (1) Az elítélt az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések

szerint, de havonta legalább egyszer, alkalmanként legalább egy, de legfeljebb két

órában, egyidejűleg legfeljebb négy fő látogatót fogadhat. Az elítélt vagy a

kapcsolattartó kérésére a látogatási idő legfeljebb harminc perccel

meghosszabbítható.

(2) Az elítélt és a látogató beszélgetése ellenőrizhető, amelynek lehetőségéről az

elítéltet és a látogatót tájékoztatni kell.

(3) A látogatás félbeszakítható, ha az elítélt vagy a látogató a látogatás rendjét

megsérti, ebben az esetben az elítéltet és a látogatót a látogatás rendjének

megtartására figyelmeztetni kell. A látogatás folytatható, ha az elítélt és a látogató a

látogatás rendjének megtartását vállalják.

(4) A látogatást meg kell szakítani a szükséges intézkedések megtétele mellett, ha az

elítélt vagy a látogató magatartása a bv. intézet rendjét, a fogvatartás biztonságát

közvetlenül sérti, vagy az elítélt, illetve a látogató a látogatás rendjét figyelmeztetést

követően ismételten megsérti, vagy a látogatás rendjének megsértését figyelmeztetés

ellenére sem hagyja abba.

177/A. § * (1) A látogatófogadásra a következő módon kerülhet sor

a) a látogatóval való személyes érintkezés nélkül, a kommunikációt nem korlátozó

térelválasztó elem alkalmazásával (a továbbiakban: személyes érintkezés nélküli

látogatófogadás),

b) az üdvözléskor és az elköszönéskor a látogatóval a személyes érintkezést

jogszabályban meghatározott módon lehetővé téve, a kommunikációt nem korlátozótérelválasztó elem alkalmazásával (a továbbiakban: személyes érintkezést lehetővé

tévő látogatófogadás),

c) kötetlen formában, a személyes érintkezést jogszabályban meghatározott módon a

látogatás alatt is lehetővé téve (a továbbiakban: kötetlen látogatófogadás),

d) biztonsági beszélőfülkében.

(2) Az általános látogatási forma a személyes érintkezés nélküli látogatófogadási

forma.

(3) Az elítéltnek a hozzátartozójával történő kapcsolattartás esetén az általános

látogatási forma a személyes érintkezést lehetővé tévő látogatófogadás azzal, hogy

annak gyakorlására

a) az I–III. kategóriába sorolt elítélt a kezdeti kategória-besorolástól,

b) a IV. kategóriába sorolt elítélt a kezdeti kategória-besorolástól számított hat hónap

elteltével,

c) az V. kategóriába sorolt elítélt a kezdeti kategória-besorolástól számított egy év

elteltével,

d) a fogvatartás biztonságára különös veszélyt jelentő elítéltek részlegére helyezett

elítélt kivételesen, a bv. intézet parancsnokának engedélyével

jogosult.

(4) Az elítélt kötetlen látogatófogadásra félévente egy alkalommal az (5) vagy a (7)

bekezdésben foglaltak szerint jogosult.

(5) Ha az elítélt jogszabályban meghatározott módon igazolja, hogy kiskorú gyermeke

van – kivéve, ha a bíróság a gyermekkel való kapcsolattartástól eltiltotta vagy az elítélt

látogatót csak biztonsági beszélőfülkében fogadhat – az egyes kategóriákra vonatkozó

jogszabályi rendelkezések szerint, legalább egy, de legfeljebb két órában családi

beszélőn, kötetlen látogatófogadás keretében fogadhatja kiskorú gyermekeit felnőtt

kíséretével. A családi beszélő a látogatófogadás alkalmába beszámít.

(6) Ha az elítélt a látogatófogadás során a kiskorú gyermekkel vagy felnőtt korú

kísérőjével szemben személy elleni erőszakos bűncselekményt megvalósító

fegyelemsértést követ el, a családi beszélőre a továbbiakban nem jogosult kivéve, ha

az elítélt kiskorú gyermekének törvényes képviselője, illetve a korlátozottan

cselekvőképes gyermeke azt kérelmezi és ahhoz a gyámhatóság hozzájárul.

(7) Az elítélt – kivéve, ha az adott időszakban családi beszélőn vett részt – legalább

egy, de legfeljebb két órában kötetlen látogatófogadás keretében fogadhatja

kapcsolattartóját, ha

a) a kapcsolattartással összefüggésben a látogatófogadást megelőző egy évben nem

követett el fegyelmi vétséget,

b) nem áll a személyes érintkezést lehetővé tevő, illetve kötetlen látogatófogadás

lehetőségéből való kizárás hatálya alatt,

c) nem áll kategória-visszasorolás hatálya alatt, és

d) a kezdeti kategória-besorolástól számítva

da) az I–II. kategóriába sorolt elítélt esetén eltelt hat hónap,

db) a III–IV. kategóriába sorolt elítélt esetén eltelt egy év,

dc) az V. kategóriába sorolt elítélt esetén eltelt két év.

(8) Folyamatosan végrehajtott több szabadságvesztés esetén, ha az elítélt a korábbi

végrehajtás alatt személyes érintkezést lehetővé tévő vagy kötetlen látogatófogadási

forma gyakorlására volt jogosult, azt az újabb szabadságvesztés végrehajtása során is

gyakorolhatja.

(9) Az elítélt kérelmére a bv. intézet parancsnoka engedélyezheti, hogy a

látogatófogadás helyett részére – legfeljebb a kategória-besorolás szerinti

jogosultságának megfelelő gyakorisággal és időtartamban – telekommunikációs eszköz

útján történő kapcsolattartást biztosítsanak.

177/B. § * (1) Ha a végrehajtás rendjének vagy a fogvatartás biztonságának a

megőrzése, így különösen mások testi épségének és életének védelme ezt indokolja, a

bv. intézet parancsnoka egyedi biztonsági előírásként elrendelheti, hogy az elítélt

biztonsági beszélőfülkében fogadja a látogatóját. Ha a végrehajtás rendjének vagy a

fogvatartás biztonságának a veszélyeztetése már nem áll fenn, a biztonságibeszélőfülke alkalmazását haladéktalanul meg kell szüntetni. A bv. intézet

parancsnoka a biztonsági beszélőfülke alkalmazásának a szükségességét kéthavonta

felülvizsgálja.

(2) Az elrendelésről és a fenntartásról a bv. intézet parancsnoka határozattal dönt. Hat

hónapot követően a biztonsági beszélőfülke alkalmazásának újabb fenntartásáról

hozott határozattal szemben bírósági felülvizsgálati kérelem nyújtható be.

(3) A fogvatartás biztonságára különös veszélyt jelentő elítéltek részlegére helyezett

elítélt a behelyezéstől számított hat hónapig biztonsági beszélőfülkében fogadhatja a

látogatóját. Ennek leteltével, majd ezt követően hathavonta a bv. intézet parancsnoka

annak szükségességét felülvizsgálja és annak további fenntartásáról határozattal dönt.

A behelyezéstől számított egy évet követően a biztonsági beszélőfülke

alkalmazásának fenntartásáról hozott határozattal szemben bírósági felülvizsgálati

kérelem nyújtható be.

(4) A bv. intézet parancsnoka méltányosságból a biztonsági beszélőfülke alkalmazása

esetén is engedélyezheti az elítéltnek a hozzátartozójával a személyes érintkezés

nélküli, a személyes érintkezést lehetővé tévő látogatófogadást, vagy a 177/A § (5)

bekezdés szerinti kötetlen látogatófogadást.

(5) A hivatalos minőségben eljáró kapcsolattartó kérelmére, illetve hozzájárulása

esetén a látogatófogadás biztonsági beszélőfülkében történik.

177/C. § * (1) A személyes érintkezést lehetővé tévő és a kötetlen látogatófogadás

lehetőségéből a bv. intézet parancsnoka az elítéltet

a) hat hónaptól egy évig terjedő időtartamra kizárja, ha a kapcsolattartással

összefüggésben súlyos fegyelmi vétséget követett el,

b) egy évtől három évig terjedő időtartamra kizárja, ha az a) pont szerinti kizárását

követő egy éven belül a kapcsolattartással összefüggésben ismételten súlyos fegyelmi

vétséget követett el,

c) három évtől öt évig terjedő időtartamra kizárja, ha a b) pont szerinti kizárását

követő három éven belül a kapcsolattartással összefüggésben ismételten súlyos

fegyelmi vétséget követett el,

d) véglegesen kizárja, ha

da) a c) pont szerinti kizárását követő öt éven belül a kapcsolattartással

összefüggésben ismételten súlyos fegyelmi vétséget követett el, vagy

db) megalapozottan gyanúsítható a látogatófogadás során elkövetett személy elleni

erőszakos bűncselekmény elkövetésével.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában súlyos fegyelmi vétségnek minősül különösen az

elítélt birtokában nem tartható tárgy átvétele, a látogatófogadás során személy elleni

erőszakos bűncselekményt, kábítószer birtoklását, új pszichoaktív anyaggal

visszaélést, teljesítményfokozó szerrel visszaélést vagy gyógyszerhamisítást

megvalósító fegyelemsértés.

(3) A személyes érintkezést lehetővé tévő vagy a kötetlen látogatófogadás

lehetőségéből véglegesen kizárt elítéltet – kérelmére – a kizárástól számított öt év

elteltével a bv. intézet parancsnoka méltányosságból mentesítheti a végleges kizárás

hatálya alól.

(4) Ha a kapcsolattartó a látogatófogadás szabályait súlyosan megsérti, e

kapcsolattartó tekintetében a személyes érintkezést lehetővé tévő vagy a kötetlen

látogatófogadás lehetőségéből az elítélt az (1) bekezdésben meghatározott tartamban

kizárható.

(5) A (4) bekezdés alkalmazásában súlyos szabályszegésnek minősül az elítélt

birtokában nem tartható tárgy átadása vagy annak megkísérlése, a látogatófogadás

során – ideértve a bv. intézetbe történő be- és kiléptetést is – elkövetett személy elleni

erőszakos bűncselekmény, kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklásának, új

pszichoaktív anyaggal visszaélés, teljesítményfokozó szerrel visszaélés vagy

gyógyszerhamisítás megalapozott gyanúja.

(6) A kizárásról a bv. intézet parancsnoka határozattal dönt. Az elítélt a kizárásáról

hozott határozattal szemben bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be, ha (4)bekezdés szerinti kizárásra az elítélt hozzátartozójának szabályszegésével

összefüggésben került sor.

(7) Folyamatosan végrehajtott több szabadságvesztés esetén – függetlenül attól, hogy

újabb kockázatelemzésre sor került-e – a személyes érintkezést lehetővé tévő vagy a

kötetlen látogatófogadás lehetőségéből meghatározott időre történő kizárás annak

tartamáig, illetve a végleges kizárás továbbra is érvényesül.

Látogató bv. intézeten kívüli fogadása

178. § (1) * Az elítélt számára – az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi

rendelkezések szerint – engedélyezhető látogató bv. intézeten kívüli fogadása,

amelynek tartama alkalmanként legalább két, de legfeljebb nyolc óra.

(2) * Látogató bv. intézeten kívüli fogadása annak az elítéltnek engedélyezhető, aki a

szabadságvesztésből a büntetés egyharmadát letöltötte, vagy akit átmeneti részlegre

helyeztek.

(3) A bv. intézeten kívüli látogatás idejére – az elítélt letétében lévő pénze terhére – a

bv. intézet parancsnoka költőpénz kiadását engedélyezheti. Az bv. intézeten kívüli

látogatás a szabadságvesztés időtartamába beszámít.

(4) A látogató bv. intézeten kívüli fogadása esetén az elítélt kizárólag a látogató

megjelenését követően távozhat a bv. intézetből.

Kimaradás

179. § (1) * Kimaradás az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések

szerint annak az elítéltnek engedélyezhető, aki a szabadságvesztésből a büntetés

egyharmadát letöltötte, vagy akit átmeneti részlegre helyeztek.

(2) A kimaradás tartama a huszonnégy órát nem haladhatja meg. A kimaradás idejére

a bv. intézet parancsnoka – az elítélt letétben lévő pénze terhére – költőpénz kiadását

engedélyezheti.

(3) Kimaradás elsősorban az elítélt családi és társadalmi kapcsolatainak fenntartása,

oktatásban, képzésben való részvétele, a szabadulása után a munkahelyről és a

lakásról való gondoskodás elősegítése érdekében engedélyezhető.

(4) A kimaradás az elítéltek csoportja részére is engedélyezhető. A bv. intézet

parancsnoka dönti el, hogy a csoportos kimaradás kísérővel történik-e.

Eltávozás

180. § * (1) Eltávozás – az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések

szerint – kizárólag akkor engedélyezhető, ha az elítélt a szabadságvesztésből a

büntetés egyharmadát letöltötte.

(2) Az eltávozás tartama évente az I. kategóriában legfeljebb tizenöt nap, a II.

kategóriában legfeljebb tíz nap, a III. kategóriában és az átmeneti részlegen legfeljebb

öt nap. Ha az elítélt fizetett szabadsággal rendelkezik, az eltávozást a fizetett

szabadságba be kell számítani.

A kimaradás, eltávozás engedélyezésének, valamint látogató bv. intézeten kívüli

fogadásának közös szabályai *

180/A. § * (1) Nem engedélyezhető kimaradás, eltávozás és látogató bv. intézeten

kívüli fogadása, ha

a) * a 178. § (2) bekezdésében, 179. § (1) bekezdésében, illetve 180. § (1)

bekezdésében meghatározott időtartam még nem telt el, vagy az elítélt kategória-

besorolása annak lehetőségét kizárja,

b) * a rendelkezési jogkör gyakorlója a folyamatban lévő büntetőeljárás

eredményessége érdekében a kapcsolattartást korlátozta, továbbá ha a 172. § (3)

bekezdése alapján a rendelkezési jogkör gyakorlójának korábban meghozott

intézkedését alkalmazni kell,

c) * az elítélt ellen szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény miatt újabb

büntetőeljárás van folyamatban, és az a bíróság, illetve ügyészség, amely előtt a

büntetőeljárás folyamatban van, a büntetőeljárás eredményének veszélyeztetése okán

nem járult hozzá ahhoz, hogy az elítélt a bv. intézetet őrzés nélkül elhagyhassa,

d) az elítélt erőszakos többszörös visszaeső,

e) * az elítélt kockázatértékelése alapján a visszaesési vagy fogvatartási kockázata

magas,f) * az elítéltet a korábbi távolléte alatt elkövetett bűncselekmény miatt

végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, az ügydöntő határozat jogerőre

emelkedésétől számított legalább három évig,

g) az elítélt a korábbi távollétéről önhibájából nem tért vissza, a bv. intézetbe való

visszaszállítástól számított egy évig,

h) az elítélt a korábbi távollétéről önhibájából késve vagy ittas, vagy bódult állapotban

tért vissza, a visszaérkezéstől számított hat hónapig.

(2) Kimaradás, eltávozás és látogató bv. intézeten kívüli fogadása nem

engedélyezhető olyan helységbe, ahonnan az elítéltet kitiltották, kivéve, ha azt a

rendőrség előzetesen engedélyezte.

(3) Kimaradás, eltávozás, látogató bv. intézeten kívüli fogadása – kivételesen – az (1)

bekezdés d)–f) és h) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén is

engedélyezhető, ha az elítélt

a) átmeneti részlegben van,

b) várható szabadulása négy hónapon belül esedékes, vagy

c) személyi vagy családi körülményei a kimaradást, eltávozást különösen indokolják.

(4) * A bv. intézet a kimaradás, az eltávozás és a látogató bv. intézeten kívüli

fogadása engedélyezéséről való döntés megalapozása érdekében az elítélt életvitelére

és közbiztonsági kockázatára vonatkozó rendőri jelentés készítése céljából

megkeresheti az elítélt által az eltávozás helyeként megjelölt lakcíme, illetve tényleges

tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságot.

Reintegrációs eltávozás *

180/B. § * (1) Reintegrációs eltávozás engedélyezhető az elítéltnek, ha a reintegrációs

őrizetbe helyezés feltételei fennállnak, valamint az elítélt bv. intézetben tanúsított

magatartása, együttműködési hajlandósága a reintegrációs célok megvalósítására

irányul.

(2) A reintegrációs eltávozás tartama a befogadást követő három hónap letöltése után

legfeljebb öt nap, négy hónap letöltése után legfeljebb tíz nap, öt hónap letöltése után

legfeljebb tizenöt nap lehet, amelyet az elítélt – akár több időpontban – a bv. intézeten

kívül, előre meghatározott helyen, elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazásával

vehet igénybe.

(3) A reintegrációs eltávozás időtartama a szabadságvesztésbe beszámít.

(4) A reintegrációs eltávozás engedélyezéséről a bv. intézet parancsnoka dönt.

(5) Ha az elítélt a reintegrációs eltávozás szabályait megszegi, a bv. intézet

parancsnoka dönt a megszüntetéséről és egyidejűleg kezdeményezi a BVOP

intézkedését az elítélt bv. intézetbe történő elővezetése iránt.

Az elítéltek oktatása és képzése

181. § (1) * Az oktatásban, szakképzésben vagy felnőttképzésben való részvétel nem

helyettesíti az elítélt munkában való részvételi kötelezettségét. Az oktatásban,

szakképzésben vagy felnőttképzésben való részvétel az egyes kategóriákra vonatkozó

jogszabályi rendelkezések alapján eltérhet.

(2) * A köznevelésben, a szakképzésben vagy a felnőttképzésben részt vevő elítéltet –

ha bv. intézet működési körében felmerült okból nem állították munkába, illetve nem

rendelkezik nyugellátással, szolgálati járadékkal, korhatár előtti ellátással, bányászok

egészségkárosodási járadékával, átmeneti bányászjáradékkal – az oktatás, képzés

ideje alatt az alapmunkadíj egynegyedének megfelelő pénzbeli térítés (a

továbbiakban: ösztöndíj) illeti meg.

(3) Az ösztöndíjra jogosultak körének meghatározása során a bv. intézet parancsnoka

a (2) bekezdésben foglaltaktól különös méltánylást érdemlő esetben eltérhet.

(4) * Azon oktatási, képzési formák esetében, amelyért az elítéltet ösztöndíj illeti meg,

a bv. intézet oktatási-képzési megállapodást köt az elítélttel. Az oktatási-képzési

megállapodásban az elítéltet tájékoztatni kell arról, hogy ha a köznevelési

intézményben, szakképző intézményben vagy a bv. intézet által szervezett

felnőttképzésben a tanulmányait megkezdi, és a képzésben önhibájából nem vesz

részt, illetve indokolatlanul megszakítja, a felmerült költségek teljes vagy részleges

megtérítésére kötelezhető.(5) * Az ösztöndíj az iskolai végzettséget vagy szakképzettséget, illetve

szakképesítést igazoló okirat alapján állapítható meg. A bv. intézet parancsnoka e

rendelkezéstől indokolt esetben eltérhet.

(6) Az oktatásban részesülő elítélt tanulmányi eredményétől, szorgalmától és

magatartásától függően kiegészítő ösztöndíjban részesül, az elbírálás és a kiegészítő

ösztöndíj mértékét rendelet szabályozza.

(7) Az ösztöndíj a szabadulásra kötelezően tartalékolandó pénzösszeg tekintetében

munkadíjnak minősül. A havi levonás mértéke igazodik a (2) bekezdésben

meghatározott ösztöndíj mértékéhez, azaz az alapmunkadíjból levonandó kötelezően

tartalékolandó pénzösszeg egynegyede vonható.

(8) * Pályázati forrás felhasználása esetén, ha a pályázati felhívás a fentiektől eltérő

juttatást tartalmaz, a pályázati felhívásban meghatározott juttatás állapítható meg a

fogvatartott részére.

182. § * (1) A bv. intézet parancsnokának döntése alapján az elítéltet különös

méltánylást érdemlő esetben

a) * a nem a bv. intézet által szervezett szakmai képzés vagy

b) a felsőfokú tanulmányok folytatása

során is megilleti a 181. § (2) bekezdésében meghatározott ösztöndíj.

(2) A bv. intézet parancsnokának döntése szerinti időtartamra és rendszerességgel az

elítélt részére a nyelvtanulás, illetve nyelvvizsga letétele érdekében az idegen nyelvű

szöveg meghallgatásához a bv. intézet technikai eszközt biztosít.

A köznevelésben, a szakképzésben vagy a felnőttképzésben részt vevők

kedvezményei *

183. § (1) * A köznevelésben, a szakképzésben, illetve a felnőttképzésben részt vevő,

valamint felsőfokú tanulmányokat folytató dolgozó elítélteket a vizsgára való

felkészüléshez tanévenként a munkavégzés alól jogszabályban meghatározott időre –

saját kérésére – fel kell menteni.

(2) A felmentést a vizsgát megelőzően legfeljebb egy hónappal a bv. intézet

parancsnoka engedélyezi.

(3) Az (1) bekezdés szerint tanulmányokat folytató elítélt – kérelmére – egy óra

munkaidő-kedvezményre jogosult.

(4) A munkavégzés alóli mentesség időtartamára és a munkaidő-kedvezmény idejére

az elítélt munkadíját a 258–267. § alapján kell megállapítani.

(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltakat abban az esetben kell alkalmazni, ha a bv.

intézet oktatási-képzési megállapodást kötött az elítélttel.

Az elítéltek szakképzése és felnőttképzésben való részvételük *

184. § (1) * Az elítéltek szakképzését és felnőttképzésben való részvételét elsősorban

azokban a szakmákban kell megszervezni, amelyek elősegíthetik a szabadulás után a

társadalom életébe való beilleszkedést, vagy a bv. intézeten belül történő

munkavégzést.

(2) * Az elítélt a szakképzésbe és a felnőttképzésbe a kérelme alapján vonható be, a

kérelem alapján megkezdett szakképzésben és felnőttképzésben az elítélt részvétele

kötelező.

(3) A 181. § (4) bekezdése alapján az elítélt a költségek részbeni vagy teljes

megtérítésére kötelezhető.

(4) * Az elítéltek részére oktatást, szakképzést és felnőttképzést a munkáltató, a bv.

szerv, vagy jogszabály által arra felhatalmazott egyéb szerv, illetve magánszemély

külön-külön vagy együttesen is szervezhet. Az oktatás, szakképzés és felnőttképzés

költségei a szervezőt terhelik, a költségekhez az elítélt, kivéve ha a szakképzésről

szóló törvény a szakképzés ingyenesen történő biztosításáról rendelkezik, önként is

hozzájárulhat.

A szabadulásra felkészítés

185. § * (1) Az elítéltek a szabadulásra felkészítés keretében már a szabadságvesztés

végrehajtása alatt segítséget kapnak a társadalomba való visszailleszkedéshez és az

ehhez szükséges szociális feltételek megteremtéséhez. A szabadulásra felkészítés – azelítélt visszailleszkedésének elősegítése érdekében – kiterjed a befogadó környezet

felkészítésére, más személyek és szervezetek bevonására is.

(2) A bv. intézet az elítélt szabadulásra felkészítését a bv. intézetből való szabadulás –

ideértve a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét is – várható időpontja előtt

a) egy évig terjedő szabadságvesztés esetén két hónappal,

b) egytől öt évig terjedő szabadságvesztés esetén hat hónappal,

c) öttől tíz évig terjedő szabadságvesztés esetén egy évvel,

d) tíz évnél hosszabb szabadságvesztés esetén két évvel,

e) *

kezdi meg.

(3) A szabadulásra felkészítést egyéni gondozási terv, illetve a törvényben

meghatározott esetben reintegrációs program alapján a büntetés-végrehajtási

pártfogó felügyelő – a reintegrációs tiszt közreműködésével – végzi.

(4) A szabadulásra felkészítés megkezdésekor a büntetés-végrehajtási pártfogó

felügyelő az elítéltet meghallgatja és

a) megállapítja, hogy az elítélt rendelkezik-e a szabadulás időpontjára érvényes

személyazonosító okmánnyal, szükség esetén intézkedik annak beszerzése iránt,

b) nyilatkoztatja, hogy a szabadulása után hol kíván letelepedni, rendelkezik-e

lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, illetve várhatóan rendelkezni fog-e

munkavállalási lehetőséggel,

c) felméri az elítélt családi kapcsolatainak rendezettségét, iskolai végzettségét és

szakképzettségét,

d) felméri az elítélt iskolai végzettsége és szakképzettsége szempontjából a

munkaerő-piaci lehetőségeit.

(5) Az egyéni gondozási tervet a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő az

egyéniesített fogvatartási programtervben elért eredmények és a (4) bekezdés szerinti

adatok figyelembevételével – az elítélt együttműködésével – készíti el.

(6) A szabadulásra felkészítés keretében a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő

a) ellenőrzi az elítélt (4) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatának

megalapozottságát,

b) felméri, hogy az elítélt rendelkezik-e befogadó környezettel,

c) ha az elítélt rendelkezik befogadó környezettel, felveszi velük a kapcsolatot, és

együttműködésük esetén megkezdi felkészítésüket az elítélt lehetőség szerinti

visszafogadására,

d) szükség esetén segíti a családi kapcsolatok helyreállítását,

e) társadalmi-, munkaerő-piaci beilleszkedést célzó egyéni vagy csoportos

foglalkozásokat szervez,

f) ha az elítélt részéről gyógyintézetben, illetve szociális intézményben való ellátás

vagy elhelyezés igénye merül fel, és ezt kellő időben jelzi, felveszi a kapcsolatot az

ellátást nyújtó intézményekkel az elítélt elhelyezése érdekében,

g) értékeli a gondozási tervben kitűzött célok megvalósulását és azt szükség szerint

kiegészítheti vagy módosíthatja, valamint

h) a gondozási tervben elért eredményekről annak lezárásakor összefoglaló jelentést

készít.

(7) A (6) bekezdés a)–d) pontjában foglalt tevékenységeket – szükség szerint – az

elítélt által megjelölt letelepedés helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási pártfogó

felügyelő végzi.

(8) Ha az elítéltnek kiskorú gyermeke van, és a hozzátartozó sérelmére elkövetett Btk.

459. § (1) bekezdés 26. pontjában meghatározott személy elleni erőszakos

bűncselekmény vagy a Btk. 208. §-a szerinti kiskorú veszélyeztetése miatt kiszabott

szabadságvesztést tölt, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a várható

szabadulásról – ideértve a feltételes szabadságra bocsátás esedékességét – annak

lehetséges időpontja előtt két hónappal, vagy, ha a Btk. 92–92/B. §-a alapján

beszámított időt is figyelembe véve ez indokolt, soron kívül értesíti a gyámhatóságot.

(9) A (8) bekezdésben meghatározott esetben a bv. intézet haladéktalanul értesíti a

gyámhatóságot a szabadításról.(10) A szabadulásra felkészítés keretében a bv. intézet együttműködik a helyi

önkormányzatokkal, a munkáltatókkal, együttműködési megállapodás alapján az elítélt

társadalomba való beilleszkedését elősegítő, karitatív tevékenységet végző civil

szervezetekkel és vallási közösségekkel, valamint egyéb önkéntes közreműködőkkel.

A szabadulásra felkészítés hosszabb tartamú szabadságvesztést töltő elítéltek

esetében

186. § (1) Azt az elítéltet, aki szabadságvesztés büntetésből folyamatosan legalább tíz

évet bv. intézetben tölt, reintegrációs programba kell bevonni, amelynek szabályait az

elítélt köteles megtartani.

(2) * A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő az elítélt részére a 185. § (5)

bekezdésének alkalmazásával egyéni reintegrációs programot készít, értékeli annak

végrehajtását és szükség szerint azt – az elítélt és a programba bevont szervezetek

képviselőinek a bevonásával – kiegészítheti vagy módosíthatja.

(3) Az egyéni reintegrációs program alapján az elítélt köteles

a) az egyéni reintegrációs programban részére meghatározott feladatokat

végrehajtani,

b) * együttműködni a bv. intézettel, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelővel és a

programba bevont szervezetekkel.

(4) *

(5) *

187. § *

A reintegrációs őrizet *

187/A. § * (1) * Ha a büntetés céljának megvalósulása ilyen módon is biztosítható, a

feltételes szabadságra bocsátás esedékessége, illetve ennek kizárása vagy kizártsága

esetén a szabadulás várható időpontja előtt reintegrációs őrizetbe helyezhető az az

elítélt, aki azt vállalja és gondatlan bűncselekmény elkövetése miatt ítélték

szabadságvesztésre, vagy ha szándékos bűncselekmény elkövetése miatt ítélték

szabadságvesztésre, akkor *

a) * nem a Btk. 459. § (1) bekezdés 26. pontjában meghatározott személy elleni

erőszakos vagy a Btk. XIX. Fejezetébe tartozó, tizennyolcadik életévét be nem töltött

személy sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt ítélték el,

b) első ízben ítélték végrehajtandó szabadságvesztésre vagy visszaesőnek nem

minősülő bűnismétlő, és

c) öt évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztést tölt.

(1a) * A reintegrációs őrizet időtartama *

a) legfeljebb egy év, ha az elítéltet gondatlan bűncselekmény elkövetése miatt ítélték

szabadságvesztésre, *

b) az a) pontban meghatározottakon kívül legfeljebb tíz hónap.

(2) A reintegrációs őrizet alkalmazása iránt, továbbá az elítélt kérelme esetén a bv.

intézet előterjesztést tesz a büntetés-végrehajtási bírónak.

(3) A reintegrációs őrizet az elítélt szabadságának teljes elvonását megszünteti, de

mozgási szabadságát és a tartózkodási helye szabad megválasztásának jogát

korlátozza.

(4) Reintegrációs őrizet elrendelése esetén a büntetés-végrehajtási bíró által kijelölt

lakást és az ahhoz tartozó bekerített helyet az elítélt csak az elrendelő határozatában

meghatározott célból, különösen

a) a mindennapi élet szokásos szükségleteinek biztosítása,

b) munkavégzés,

c) oktatásban, képzésben való részvétel vagy

d) gyógykezelés céljából,

az ott meghatározott időben és az úti cél meghatározása mellett hagyhatja el.

(5) A reintegrációs őrizet az elektronikus távfelügyeleti eszközök alkalmazása mellett

biztosítható.

(6) * A reintegrációs őrizetben töltött időtartam a szabadságvesztésbe beszámít. A

reintegrációs őrizet tartama alatt az elítélt részére a megszerezhető kreditpontot jóvá

kell írni addig az időpontig, amíg a büntetés-végrehajtási bíró a reintegrációs őrizetmegszüntetéséről nem határoz azzal, hogy a 187/E. § (1) bekezdés a) és b) pontja

szerinti esetben az előterjesztés megtételének időpontjától a végrehajtás

megkezdéséig nem jogosult az elítélt kreditpontra.

187/B. § * (1) A bv. intézet az előterjesztés vagy a kérelem véleményezésének

megalapozása érdekében megkeresi a reintegrációs őrizet végrehajtására az elítélt

által megjelölt lakás elhelyezkedése szerint illetékes büntetés-végrehajtási pártfogó

felügyelőt az elektronikus távfelügyeleti eszköznek a lakásban való

alkalmazhatóságának a felmérése, és annak alkalmazhatósága esetén

környezettanulmány elkészítése céljából. *

(2) Az elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazhatóságát a büntetés-végrehajtási

pártfogó felügyelő a megkeresés megérkezésétől számított nyolc napon belül felméri.

A felmérésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A felmérés elvégzése érdekében a büntetés-

végrehajtási pártfogó felügyelő jogosult a reintegrációs őrizet végrehajtására az elítélt

által megjelölt lakásba belépni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti környezettanulmányt a büntetés-végrehajtási pártfogó

felügyelő a megkeresés megérkezésétől számított harminc napon belül készíti el és

küldi meg a megkereső bv. intézetnek.

(4) Ha a reintegrációs őrizet végrehajtására kijelölendő lakás nem az elítélt kizárólagos

tulajdona vagy bérleménye, akkor a tulajdonosnak vagy a bérlőnek az elítélt ott

tartózkodására vonatkozó előzetes, írásbeli befogadó nyilatkozata szükséges. A

befogadó nyilatkozat megtehető a (2) bekezdés szerinti felmérés elvégzésekor, illetve

a környezettanulmány elkészítésekor is, ha annak szükségessége akkor válik ismertté.

(5) Ha a kérelemre induló eljárásban a 187/A. § (1) bekezdés a)–c) pontjában

meghatározott feltételek nem teljesülnek vagy a 187/C. § a)–d) pontjában

meghatározott valamely kizáró ok áll fenn, a bv. intézet a kérelemre vonatkozó

vélemény és javaslat elkészítése során a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő

megkeresését mellőzi.

(6) A büntetés-végrehajtási bíró az (5) bekezdés szerinti esetben is felhívhatja a bv.

intézetet a távfelügyeleti eszköznek a lakásban való alkalmazhatóságának a felmérése

és annak alkalmazhatósága esetén környezettanulmány elkészítése céljából a

büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő megkeresésére.

187/C. § * (1) Az elítélt nem helyezhető reintegrációs őrizetbe, ha

a) az elítélttel szemben további szabadságvesztést kell végrehajtani, *

b) az elítélttel szemben folyamatban lévő büntetőügyben elrendelt letartóztatását a

szabadságvesztés végrehajtásának idejére megszakították,

c) a fogvatartása során engedélyezett reintegrációs őrizetet az elítéltnek felróható

okból megszüntették,

d) az egy évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztésből a bíróság által

meghatározott végrehajtási fokozatban legalább három, egy évet meghaladó tartamú

szabadságvesztésből a bíróság által meghatározott végrehajtási fokozatban legalább

hat hónapot nem töltött le, *

e) a megjelölt lakás az elektronikus távfelügyeleti eszköz elhelyezésére alkalmatlan, *

f) * a bíróság vagy az idegenrendészeti hatóság a kiutasításáról rendelkezett.

(2) Ha a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt reintegrációs őrizetét rendelte el, de

annak esedékességéig az elítélt súlyos fegyelmi vétséget követett el, a bv. intézet

erről haladéktalanul értesíti a büntetés-végrehajtási bírót.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben, ha a fegyelmi vétség a reintegrációs

őrizet esedékességéig nem vizsgálható ki, a fegyelmi eljárásnak a reintegrációs őrizet

megkezdésére halasztó hatálya van. Ez esetben a fegyelmi eljárást soron kívül kell

lefolytatni, és ha a fegyelmi felelősség megállapítható, a reintegrációs őrizet nem

kezdhető meg a büntetés-végrehajtási bíró 61/A. § (5a) bekezdése szerinti döntése

meghozataláig.

187/D. § * (1) A reintegrációs őrizetre vonatkozó szabályok megtartását a büntetés-

végrehajtási szervezet az elektronikus távfelügyeleti eszközön keresztül az általános

rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervvel együttműködve ellenőrzi. A bv.intézet jogosult a reintegrációs őrizet szabályainak megtartására vonatkozó adatok

megismerésére. *

(2) A reintegrációs őrizet hatálya alatt álló elítélt magatartását, a büntetés-

végrehajtási bíró által meghatározott magatartási szabályoknak és az elektronikus

távfelügyeleti eszköz alkalmazási szabályainak a betartását, valamint a társadalmi

reintegrációs folyamat előrehaladását a reintegrációs őrizet végrehajtására kijelölt

lakás elhelyezkedése szerint illetékes büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő

ellenőrzi.

187/E. § * (1) A bv. szerv vezetője a reintegrációs őrizet megszüntetéséről

haladéktalanul előterjesztést tesz a büntetés-végrehajtási bírónál, ha annak tartama

alatt *

a) * végrehajtandó szabadságvesztésről, új büntetőügyről érkezik értesítés, *

b) az elítélt a magatartási, illetve az elektronikus távfelügyeleti eszköz vállalt

alkalmazási szabályait megszegi, az elektronikus távfelügyeleti eszközt megrongálja

vagy használhatatlanná teszi,

c) * a kijelölt lakás az elektronikus távfelügyeleti eszköz elhelyezésére alkalmatlanná

vált, vagy a befogadó nyilatkozatot tevő a nyilatkozatát visszavonta, és az elítélt nem

tud megjelölni másik olyan lakást, amely a reintegrációs őrizet végrehajtási helyeként

kijelölhető lenne. *

(2) Az elfogott elítéltet az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a

legközelebbi bv. intézetbe előállítja.

(3) A reintegrációs őrizet alkalmazásának megszüntetését kimondó határozatban

megjelölt időpont és a bv. intézetbe történő előállítás napja között eltelt idő a

szabadságvesztésbe nem számít bele.

187/F. § * (1) A reintegrációs őrizet hatálya alatt álló elítélt – a bv. intézet útján –

kérelmet nyújthat be a büntetés-végrehajtási bíróhoz a reintegrációs őrizet

megszüntetése érdekében.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtása esetén a bv. intézet vezetője a

reintegrációs őrizet megszüntetésére haladéktalanul előterjesztést tesz a büntetés-

végrehajtási bírónak, mellékelve az elítélt kérelmét és a büntetés-végrehajtási

pártfogó felügyelő összefoglaló jelentését.

(3) Ha a reintegrációs őrizet hatálya alatt álló elítélt a határozatban megjelölt napon a

bv. intézetben nem jelenik meg, akkor a bv. intézet vezetője haladéktalanul intézkedik

az elítélt elővezetése iránt.

(4) Ha az elítélt életében olyan előre nem várt esemény következik be, amely miatt a

reintegrációs őrizet megszüntetése halaszthatatlanná vált, és azt az elítélt kérelmezi,

az elítélt a bv. intézetbe ideiglenesen befogadható. A bv. intézet vezetője az

előterjesztés megtételével egyidejűleg haladéktalanul kezdeményezi az ügyészségnél

a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét.

187/G. § * Ha a reintegrációs őrizetben lévő elítélttel szemben elzárás, közérdekű

munka vagy pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés vagy szabálysértési elzárás

vár végrehajtásra, ezek foganatba vétele érdekében az elítéltnek a reintegrációs őrizet

utolsó napját a büntetés-végrehajtási intézetben kell letöltenie. Az elítéltet a bv.

intézet a szabadságvesztés foganatba vételére vonatkozó szabályok szerint hívja fel a

letöltésre.

Feltételes szabadságra bocsátás

188. § (1) * A szabadságvesztésre ítélt feltételes szabadságra bocsátható, ha

a) a határozott ideig tartó szabadságvesztésnek a bíróság által meghatározott részét

vagy az életfogytig tartó szabadságvesztésnek a bíróság által meghatározott tartamát

letöltötte, és

b) alaposan feltehető, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is

elérhető.

(1a) * Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel szempontjából a büntetés-

végrehajtási bíró különösen

a) az elítélt által elkövetett bűncselekményt, a kiszabott büntetés tartamát és a

büntetésből még végrehajtásra váró részt,b) az elítélt büntetés végrehajtása alatt tanúsított magatartását,

c) az elítéltnek a bűncselekménnyel okozott hátrány jóvátételét eredményező vagy azt

célzó magatartását,

d) * ha az elítélt által elkövetett bűncselekménynek nem volt sértettje, az elítélt által

az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium „bűncselekmények

áldozatainak kárenyhítése” megnevezésű célelőirányzata javára teljesített befizetés

tényét,

e) * az elítélt törvénytisztelő életmód folytatására vonatkozó készségét

vizsgálja.

(2) * Ha az elítélt által a Btk. 92–92/B. §-a szerinti beszámításra figyelemmel indokolt,

a feltételes szabadságra bocsátás tárgyában a bv. intézet soron kívül, egyébként a

feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontja előtt két hónappal tesz

előterjesztést a büntetés-végrehajtási bírónak, és ha a feltételes szabadság tartama a

két évet eléri, csatolja az elítélt által megjelölt letelepedés helye szerint illetékes

büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő által készített környezettanulmányt.

(2a) * Ha a feltételes szabadságra bocsátásnak a Btk. 38. § (5) bekezdésében

meghatározott bűncselekmény vonatkozásában van helye, az előterjesztéshez csatolni

kell

a) az elítélt számára meghatározott egyéniesített fogvatartási programtervet és az

egyéni gondozási tervről szóló összefoglaló jelentést,

b) az elítélt mentális állapotára vonatkozó szakorvosi és pszichológusi véleményt,

amennyiben a bíróság az elkövető korlátozott beszámítási képességét állapította meg

az ügydöntő határozatban,

c) az elítélt kiskorú gyermekével kapcsolatosan beszerzett gyámhatósági véleményt,

d) a Btk. XIX. Fejezetében meghatározott, tizennyolcadik életévet be nem töltött

sértett sérelmére elkövetett bűncselekmény miatti elítélés esetén az elítélt hasonló

jellegű bűncselekmény elkövetésére vonatkozó – az előterjesztést megelőző két

hónapon belül készült – visszaesési kockázat felmérésének az eredményét.

(2b) * Ha a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt feltételes szabadságra bocsátását

rendelte el, de annak esedékességéig az elítélt súlyos fegyelmi vétséget követett el, a

bv. intézet erről haladéktalanul értesíti.

(3) A büntetés-végrehajtási bíró a határozott ideig tartó szabadságvesztésből feltételes

szabadságra bocsátott elítélt pártfogó felügyeletét (Btk. 69. §) rendelheti el, és az

elítélt számára a Btk. 71. § (2)–(3) bekezdése alapján külön magatartási szabályokat

írhat elő.

(4) A büntetés-végrehajtási bíró az életfogytig tartó szabadságvesztésből feltételes

szabadságra bocsátott elítélt számára a Btk. 71. § (2)–(3) bekezdése alapján külön

magatartási szabályokat írhat elő.

188/A. § * (1) Ha az elítéltet a Btk. 459. § (1) bekezdés 26. pontjában megjelölt

személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt ítélték el, és a sértett kérte a 13. §

szerinti értesítését, a 13. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazásával a BVOP – a

sértett által megjelölt elérhetőségen – a 188. § (2) bekezdésében meghatározott

időpont előtt egy hónappal tájékoztatja a sértettet, hogy az elítélt feltételes

szabadságra bocsátásával kapcsolatban a tájékoztatás kézhezvételétől számított nyolc

napon belül nyilatkozatot tehet, amelyben előadhatja az elítélt feltételes szabadságra

bocsátásával kapcsolatos álláspontját, így különösen az általa az elítélést követően

tapasztaltakat. A sértett nyilatkozatát a BVOP a büntetés-végrehajtási bíró részére

továbbítja.

(2) A sértett az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatában kérheti az elítéltnek a

személyétől, valamint reá tekintettel hozzátartozójától vagy más személytől történő

távoltartásának elrendelését.

(3) A 188. § (2) bekezdése szerinti soron kívüli előterjesztés esetén a BVOP a sértettet

arról tájékoztatja, hogy a tájékoztatás kézhezvételétől számított öt napon belül az

elítéltnek a személyétől, valamint reá tekintettel hozzátartozójától vagy más

személytől történő távoltartásának elrendelését kérheti. Ez esetben a BVOP a 17/A. §

(3a) bekezdése alkalmazásával a tájékoztatást a sértett elektronikus levelezési címérevagy más elektronikus elérhetőségére – ideértve a hangkapcsolatot biztosító

elektronikus eszközre küldött szöveges üzenetet is – kézbesíti.

(4) A sértett az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot írásban teheti meg vagy kérheti,

hogy nyilatkozatát a büntetés-végrehajtási bíró előtt szóban tehesse meg. A sértett

indítványozhatja, hogy meghallgatására telekommunikációs eszköz alkalmazása útján

kerüljön sor. A sértett nyilatkozhat arról, hogy személyes meghallgatásához nem járul

hozzá.

(5) Ha sértett kezdeményezte, hogy nyilatkozatát a büntetés-végrehajtási bíró előtt

tehesse meg, a büntetés-végrehajtási bíró a sértettet a bíróság épületében

meghallgatja, és a sértett nyilatkozatát jegyzőkönyvbe foglalja.

(6) A sértett nyilatkozatának tartalmát az elítélttel a meghallgatásán ismertetni kell.

(7) A büntetés-végrehajtási bíró a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos

döntés során a 188. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel szempontjából

a rendelkezésére álló sértetti nyilatkozatot vizsgálja és figyelembe veszi.

(8) Ha a sértett az elítélt távoltartásának elrendelését indítványozta, a büntetés-

végrehajtási bíró a 188. § (3)–(4) bekezdése alapján, csak különös méltánylást érdemlő

esetben mellőzheti külön magatartási szabályként a Btk. 71. § (2) bekezdés b) pontja

alapján a sértettől vagy reá tekintettel hozzátartozójától vagy más személytől történő

távoltartás külön magatartási szabály előírását.

(9) Ha a bv. intézet a feltételes szabadságra bocsátás tárgyában soron kívül tesz

előterjesztést, az előterjesztésben feltünteti azt is, hogy a sértett kérte-e a 13. §

szerinti értesítését. Ha a sértett kérte az értesítését, és a büntetés-végrehajtási bíró az

elítéltet feltételes szabadságra bocsátja, az elítélt pártfogó felügyeletének az

elrendelését csak különös méltánylást érdemlő esetben mellőzheti.

(10) A (9) bekezdésben meghatározott esetben, ha a sértett (3) bekezdés szerinti

nyilatkozata a feltételes szabadságra bocsátásról való döntést követően érkezik be, a

büntetés-végrehajtási bíró – utólagos büntetés-végrehajtási bírói eljárás keretében – a

sértett nyilatkozata alapján a (8) bekezdésben foglaltak alkalmazásával a sértettől,

valamint reá tekintettel hozzátartozójától vagy más személytől történő távoltartás

külön magatartási szabály előírásáról dönt.

189. § (1) Ha az elítélttel szemben több határozott ideig tartó végrehajtandó

szabadságvesztést kell végrehajtani, és a szabadságvesztések folyamatos

végrehajtása során a bíróság az elítéltet bármely szabadságvesztésből feltételes

szabadságra bocsátotta, a feltételes szabadság mindaddig nem kezdhető meg, amíg

az elítélt más szabadságvesztést – ide nem értve a közérdekű munka vagy a

pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést – tölt.

(2) Ha a bíróság az elítéltet több szabadságvesztésből bocsátotta feltételes

szabadságra, az elítélt ezeket párhuzamosan tölti.

190. § (1) Ha a határozott idejű szabadságvesztésből vagy az életfogytig tartó

szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátott elítélt a pártfogó felügyelet

magatartási szabályait súlyosan megszegi, a büntetés-végrehajtási bíró a feltételes

szabadságot megszünteti.

(2) A párhuzamosan töltött feltételes szabadságok mindegyikénél külön kell vizsgálni,

hogy a feltételes szabadság megszüntetésének az (1) bekezdésben meghatározott

feltétele fennáll-e.

(3) * Ha a büntetés-végrehajtási bíró a feltételes szabadságot megszünteti, a BFB erre

tekintettel a még végrehajtásra váró rész foganatba vételekor a korábbi kategória-

besorolásához képest az elítéltet eggyel szigorúbb kategóriába sorolhatja.

Utógondozás

191. § (1) Az utógondozás célja az, hogy a szabadságvesztésből szabadultnak

segítséget nyújtson a társadalomba beilleszkedéshez. Az utógondozás tartalma

legfeljebb egy év.

(2) Az utógondozásnak az elítélt kérelmére van helye. A szabadságvesztésből

szabadult elítélt segítséget és támogatást kérhet, különösen a munkába állásához, a

letelepedéséhez, a szállásbiztosításához, a megkezdett tanulmányai folytatásához,

gyógykezeléséhez és gyógyító eljáráshoz.(3) * Az utógondozást a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő végzi, a helyi

önkormányzatok, a munkáltatók, az elítélt társadalomba való beilleszkedését

elősegítő, karitatív tevékenységet végző civil szervezetekkel, vallási közösségekkel,

valamint egyéb önkéntes közreműködőkkel.

(4) * Az elítélt szabadulását követő munkavállalásának és lakhatásának elősegítése

érdekében a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő felméri a szabaduló elítélt

befogadó környezete szerinti munkáltatókat, civil szervezeteket, vallási közösségeket,

amelyek vállalják a szabaduló elítélt foglalkoztatásának, lakhatásának biztosítását.

(5) A 186. § (1) bekezdésében meghatározott elítélt esetében, ha a (4) bekezdésben

megjelölt szervezeteknél a szabaduló elítélt munkavállalásának és lakhatásának

megteremtésére irányuló intézkedések eredményre nem vezettek, a

közfoglalkoztatást, illetve a lakhatást az állam biztosítja.

A fiatalkorúakra vonatkozó szabályok

192. § (1) A fiatalkorúakra az e címben foglalt eltérésekkel a szabadságvesztés

végrehajtására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(1a) * A fiatalkorúak végrehajtási fokozathoz igazodó kezdeti kategória-besorolása

a) fiatalkorúak fogháza esetén a 97. § (3) bekezdés a) pontjának az alkalmazásával az

I. kategória, egyéb esetben a II. kategória,

b) fiatalkorúak börtöne esetén a 97. § (3) bekezdés c) pontjának az alkalmazásával a II.

kategória, egyéb esetben a III. kategória

lehet.

(2) A fiatalkorúak szabadságvesztését külön bv. intézetben, vagy a bv. intézet

elkülönített részében kell végrehajtani. A fiatalkorúak bv. intézetében felnőtt korú

elítéltek csak a bv. intézet működése érdekében helyezhetők el.

(2a) * Ha a fiatalkorú eljárási cselekmény lefolytatása érdekében történő kiadása a

rendőrségi fogdán való elhelyezéssel jár, úgy azt az illetékes ügyészség harminc napra

engedélyezheti. A határozat ellen panasznak nincs helye.

(2b) * A fiatalkorú részvételével lefolytatandó eljárási cselekményen történő részvétel

céljából megjelenő törvényes képviselőnek a fogva tartó intézetbe történő belépését

engedélyezni kell.

(3) * A fiatalkorú társadalomba beilleszkedésének segítéséhez igénybe kell venni a

gyámhatóság és az egyéb állami szervek, a civil szervezetek, oktatási intézmények, a

büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő, valamint a fiatalkorú hozzátartozóinak

segítségét.

(4) A szabadságvesztés végrehajtása során különös gondot kell fordítani a fiatalkorú

oktatására, személyiségének fejlesztésére és testi fejlődésére, a tankötelezettség

érvényesítésére, az első szakmához jutás lehetőségére.

(5) A fiatalkorú gyógyszert, gyógyászati segédeszközt térítés nélkül kap.

(6) * A fiatalkorú huszonegyedik életévének betöltésével a (2) bekezdés

alkalmazásának nincs helye. Ezen időponttól a fiatalkorúak fogháza esetén a

szabadságvesztés végrehajtási fokozata fogházra, fiatalkorúak börtöne esetén a

szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtönre változik.

(7) * Ha a fiatalkorú a huszonegyedik életévét

a) a befogadás időpontja előtt betölti, a kategória-besorolására a 97. § (3) bekezdését

kell alkalmazni,

b) a végrehajtás során tölti be, a fiatalkorú megtartja az aktuális kategória-

besorolását.

193. § (1) Biztosítani kell, hogy a fiatalkorú szakképzésben vagy betanított munkás-

képzésben vegyen részt, és lehetővé kell tenni, hogy középfokú iskolai tanulmányokat

folytasson.

(2) A fiatalkorú a tankötelezettségét a külön törvényben meghatározott életévének

betöltéséig köteles folytatni.

(3) A fiatalkorú dicsérő oklevéllel is jutalmazható.

(4) A magánelzárás a fiatalkorúak börtönében tíz, a fiatalkorúak fogházában öt napig

terjedhet. A magánelzárással fenyített fiatalkorút az iskolai óráktól, reintegrációs

programokról nem lehet eltiltani.(5) A bv. intézet a fiatalkorú elítéltről az oktatási intézménytől, gyermekvédelmi

intézménytől pedagógiai véleményt kér a fiatalkorú megismerése érdekében,

különösen a magatartás, a szorgalom, a fejlesztést igénylő területek, a családi háttér

adataira vonatkozóan. Az adatok az egyéni fejlesztési terv, a fiatalkorú védelme,

valamint a kockázatbecslés érdekében használhatók fel.

(6) A bv. intézet a nevelési programját, a fiatalkorú egyéni fejlesztési tervét a

fiatalkorú társadalmi beilleszkedésének elősegítése, ennek érdekében beilleszkedési

zavarai enyhítése, pszichés állapota rendezése, iskolázottsága, szakmai

képzettségének fejlesztése, az alapvető erkölcsi normák elfogadtatása, az egészséges

életmódra való felkészítése érdekében a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős

miniszter felügyelete alá tartozó javítóintézetek szakmai tapasztalatai

felhasználásával, azokkal együttműködve alakíthatja ki.

194. § (1) * A fiatalkorú saját vagy a törvényes képviselő kérelmére és a bv. intézet

engedélyével, háromhavonta családi konzultáción vehet részt, amely a bv. intézetben

megvalósuló kötetlen kapcsolattartási forma. A családi konzultáción a szülő, valamint

az vehet részt, aki a Polgári Törvénykönyv alapján a fiatalkorúval kapcsolattartásra

jogosult, kivéve, ha a bíróság vagy a gyámhatóság a kapcsolattartási jogot korlátozta

vagy megvonta.

(2) A fiatalkorú – a bv. intézet lehetősége szerint – saját vagy a törvényes képviselő

kérelmére és a bv. intézet engedélyével családterápiás foglalkozáson vehet részt. A

családterápiás foglalkozáson nem vehet részt a szülő, ha kapcsolattartásra nem

jogosult. A családterápiás foglalkozások számát a terápiás szükségletek határozzák

meg.

(3) A fiatalkorú családterápiás foglalkozáson való részvétele kivételesen a bv.

intézeten kívül is engedélyezhető.

(4) A családi konzultáció és a családterápiás foglalkozás nem minősül

látogatófogadásnak és az az elítéltek között is engedélyezhető.

(5) * A fiatalkorú tizennyolcadik életévének a betöltését követően zárható ki a

személyes érintkezést lehetővé tévő és a kötetlen látogatófogadás, valamint a családi

konzultáció lehetőségéből. A korlátozás tartamát a 177/C. § (1) bekezdésében

meghatározott időtartamok felének a figyelembevételével kell meghatározni.

Fiatalkorúval szemben nincs helye végleges kizárásnak.

195. § (1) A fiatalkorú kérelmére az azonos nemű fiatalkorú testvérével együttesen

elhelyezhető, ha ez mindkét fiatalkorú érdekében áll, és a bv. intézetben ennek

lehetősége megteremthető.

(2) Az együttes elhelyezésnél figyelembe kell venni az elítéltek előéletét és az

elkövetett bűncselekményt, valamint az együttes elhelyezés fogvatartás rendjére és

biztonságára gyakorolt lehetséges hatását, a fiatalkorú veszélyeztetettségét, értelmi

és érzelmi fejlettségét.

196. § A fiatalkorú kapcsolatot tarthat az oktatási-nevelési intézménye pedagógusával,

tanulmányi és vizsgakötelezettsége, valamint személyiségfejlődése érdekében.

197. § Megkezdett tanulmányok esetén a fiatalkorú kérelmére, vizsgakötelezettség

teljesítése érdekében a bv. intézet gondoskodik az előállításáról, ha ehhez az oktatási

intézmény vezetője és a bv. intézet parancsnoka együttesen hozzájárul.

198. § (1) * Tanulói jogviszonyt a bv. intézet parancsnokának engedélyével a fiatalkorú

a bv. intézeten kívüli oktatást nyújtó intézménnyel is létesíthet, amely során

iskolalátogatási és vizsgakötelezettségét az oktatási intézményben teljesíti.

(2) Az engedélyezés során figyelembe kell venni különösen az elkövetett

bűncselekményt, a biztonsági kockázatokat, a fiatalkorú korábban tanúsított

magatartását, tanulmányi előmenetelét és szorgalmát.

199. § (1) A bv. intézetben tartózkodó fiatalkorú elítéltek elhelyezésére szolgáló

lakóhelyiségek és zárkák berendezése – a bv. intézet lehetősége szerint – a

fiatalkorúak magatartása, tanulmányi előmenetele és szorgalma figyelembevételével

alakítható ki.

(2) A tanulmányi eredményt és a szorgalmat az egyéni képességek alapján kell

értékelni.(3) Az (1) bekezdés szerinti szempontoknak megfelelő értékelést a bv. intézet

személyzete, valamint a fiatalkorú oktatásáért felelős reintegrációs szakember végzi.

200. § * Ha a bv. intézet nem áll szerződéses kapcsolatban általános iskolával, a bv.

intézet illetékességi területébe tartozó iskola a bv. intézettel kötött együttműködési

megállapodás alapján biztosítja az alapfokú képzést, egyéni munkarend alapján.

200/A. § * A 187/A. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl a fiatalkorú

reintegrációs őrizetének alkalmazási feltétele: *

a) a szabadságvesztés végrehajtása alatt legalább egy alkalommal családi terápián

vagy családi konzultáción való részvétel,

b) a törvényes képviselő hozzájárulása az elektronikus távfelügyeleti eszköz

telepítéséhez, és fogadónyilatkozat megtétele a lakhatás tekintetében, valamint

nyilatkozata a fogvatartott kíséréséről.

201. § (1) A fiatalkorú a törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos

jóváhagyása nélkül is önállóan tehet panaszt, kérelmet, vagy nyilatkozhat a

fogvatartásával kapcsolatban felmerülő ügyekben.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók a fiatalkorú egészségügyi

önrendelkezési jogának érvényesülése tekintetében.

202. § (1) * A fiatalkorú a tartására fordított költségekhez csak akkor köteles

hozzájárulni, ha munkáltatásban vesz részt vagy rendszeres pénzellátással

rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a költségtérítéses előállítások,

szállítások, egyéb szolgáltatások esetén is.

(3) A tizennyolcadik életévét meg nem haladott fiatalkorú részére, ha letéti pénzzel

nem rendelkezik, a bv. intézet költségtérítés nélkül biztosítja az előállítását a súlyos

beteg közeli hozzátartozója meglátogatása vagy a közeli hozzátartozó temetésén való

részvétel, vagy a kegyelet lerovása érdekében.

203. § (1) A tizennyolcadik életévét be nem töltött fiatalkorú dohányterméket nem

tarthat magánál, és dohányzása még a törvényes képviselőjének a hozzájárulásával

sem engedélyezett.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség megszegése nem alapoz meg

fegyelmi vétséget.

203/A. § * A gondozási tevékenység keretében a büntetés-végrehajtási pártfogó

felügyelő a társadalomba való eredményes visszailleszkedés érdekében a

fiatalkorúnak a szabadulást követő életterve kialakításához és a megvalósítás

támogatásához – a befogadó környezet erre való fogadókészsége esetén – családi

vagy csoportos döntéshozó megbeszélést szervezhet. A megbeszélés a bv. intézeten

kívül is megszervezhető. A bv. intézeten kívüli helyszínen tartandó megbeszélésre a

fiatalkorút elő kell állítani vagy részére – őrzéssel vagy anélkül – rendkívüli eltávozás

engedélyezhető, amelynek tartama a három napot nem haladhatja meg.

204. § (1) A tizennyolcadik életévét be nem töltött fiatalkorú szabadítása előtt hatvan

nappal a törvényes képviselőt értesíteni kell.

(2) A fiatalkorút szabadítása esetén a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülőnek, vagy a

gyámnak kell átadni a bv. intézet székhelyén. A törvényes képviselő írásbeli

hozzájárulása esetén a fiatalkorú kísérő nélkül hagyhatja el a bv. intézetet.

(3) Ha a fiatalkorú szülőjéhez, vagy gyámjához történő hazatérésére megtett

intézkedések nem vezetnek eredményre, akkor a bv. intézet megkeresi a

gyámhatóságot a szükséges gyermekvédelmi intézkedés megtétele érdekében.

(4) Ha a fiatalkorú törvényes képviselője nem jelent meg az átvétel érdekében és nem

járult hozzá a fiatalkorú kísérő nélküli eltávozásához, a bv. intézet haladéktalanul

megkeresi a fiatalkorú ideiglenes elhelyezése érdekében a gyermekek védelméről

szóló törvényben feljogosított szervet és gondoskodik a fiatalkorúnak az ideiglenes

hatályú elhelyezéséről rendelkező határozatban megjelölt gondozási helyre történő

szállításáról.

(5) Ha a nevelésbe vett fiatalkorú szabadulásakor a gyermekvédelmi gyám nem jelent

meg a fiatalkorú átvétele érdekében, a bv. intézet haladéktalanul értesíti a fiatalkorúgyermekvédelmi gyámját működtető területi gyermekvédelmi szakszolgálatot a

fiatalkorú gondozási helyére történő szállításának megszervezése érdekében.

A katonákra vonatkozó rendelkezések

205. § (1) Ha a bíróság a szabadságvesztést katonai fogdában rendeli végrehajtani, az

általános szabályokat a jelen fejezetben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A szabadságvesztés végrehajtásának rendje a katonai fogdában a fogház

rendjének felel meg.

(3) A bv. intézetet, amelyben a katonai fogdában végrehajtandó szabadságvesztés-

büntetést kell végrehajtani, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter jelöli ki. A

katonai fogdában végrehajtandó fogházbüntetést a külön jogszabályban kijelölt bv.

intézet – e célra – elkülönített részén kell végrehajtani.

(4) A szabadságvesztés végrehajtása alatt a különböző állománycsoportú elítélteket el

kell különíteni egymástól. Az elítéltek katonai érdekből is csoportosíthatók.

(5) * A katonai fogdában büntetésüket töltő elítéltek szolgálati kötelezettségei és jogai

annyiban szünetelnek, illetőleg korlátozottak, amennyiben erről az ügydöntő határozat

vagy jogszabály rendelkezik, illetve amennyiben ezek érvényesülése a büntetés

céljával ellentétes.

(6) Az elítéltek a szabadságvesztés végrehajtása alatt elöljárói és feljebbvalói joggal

nem rendelkeznek, fegyvert nem viselhetnek, és szolgálatot nem láthatnak el.

(7) Az elítéltek a szabadságvesztés végrehajtása alatt rendfokozati és fegyvernemi

jelzés nélküli egyenruhát viselnek.

(8) Kapcsolattartásra jogosult személy az elítélt munkáltatói jogkört gyakorló

parancsnoka vagy annak megbízottja is.

206. § A katonai fogdában biztosítani kell az elítéltek szakmai ismereteinek szinten

tartását vagy fejlesztését, továbbá azt, hogy az elítéltek az alakulatukkal való

kapcsolatukat fenntartsák és fejlesszék.

206/A. § * (1) Az országos parancsnok a szövetséges fegyveres erő tagjával szemben

kiszabott szabadságvesztés-büntetés végrehajtására a 205. § (3) bekezdésétől eltérő

bv. intézetet is kijelölhet.

(2) A szövetséges fegyveres erő tagjával szemben a 206. §-ban foglaltakon túl az

elhelyezés, az ellátás, a kapcsolattartás és a magánál tartható tárgyak köre és

mennyisége tekintetében törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés alapján kötött

külön megállapodás eltérő szabályokat is megállapíthat.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat a szövetséges fegyveres erő tagjának

hozzátartozójával szemben is alkalmazni kell.

A nem magyar állampolgárságú elítéltekre vonatkozó rendelkezések

207. § (1) A nem magyar állampolgárságú elítélt (a továbbiakban: külföldi elítélt)

befogadásáról késedelem nélkül értesíteni kell az állampolgársága szerint illetékes

diplomáciai vagy konzuli képviseletet (a továbbiakban: illetékes külképviselet). Az

értesítés csak akkor mellőzhető, ha a külföldi elítélt az írásbeli nyilatkozatában ezt

kifejezetten kéri. Ha a külföldi elítélt többes állampolgár, az általa megjelölt

külképviseletet kell értesíteni.

(2) A külföldi elítéltet az általa ismert nyelven tájékoztatni kell arról, ha nemzetközi

egyezmény a szabadságvesztés végrehajtásának az átengedését lehetővé teszi.

208. § A külföldi elítélt kérelmére szabadságvesztése alatt biztosítani kell a bv. intézet

lehetőségeihez mérten a magyar nyelv oktatását, illetve olyan programokat kell

biztosítani számára, amelyek megismertetik azokkal a nemzeti, történelmi és erkölcsi

értékekkel, amelyek köré a magyar társadalom szerveződik.

209. § A külföldi elítélt elhelyezésénél lehetőség szerint biztosítani kell, hogy a vele

együtt elhelyezett elítéltek között legyen az általa használt nyelvet, továbbá a magyar

nyelvet ismerő és beszélő személy. Nem lehet együttesen elhelyezni azokat a külföldi

elítélteket, akik között nemzeti, nemzetiségi, etnikai vagy vallási ellentét áll fenn.

210. § (1) A szabadságvesztés végrehajtásával kapcsolatban a külföldi elítélt jogainak

és kötelezettségeinek a gyakorlásával összefüggő tolmácsolási és fordítási költségek

(a továbbiakban: tolmácsköltségek) a bv. intézetet terhelik.(2) Ha a külföldi elítélt a szabadságvesztés végrehajtásával nem összefüggő ügyben

kéri tolmács közreműködését, az intézet azt a külföldi elítélt költségére biztosítja.

(3) A külföldi elítélttel szemben folyamatban lévő büntetőeljárásban felmerült

tolmácsköltségek viselésére a Be. rendelkezéseit kell alkalmazni.

211. § * (1) A külföldi elítélt és az illetékes külképviselet tagja a konzuli kapcsolatokról

szóló nemzetközi egyezmény, valamint az érintett államok által kötött szerződésekben

foglaltak szerint, az e törvényben foglaltak figyelembevételével tartanak kapcsolatot.

A kapcsolat felvétele csak a külföldi elítélt beleegyezésével történhet.

(2) A külföldi elítélt a magánelzárás végrehajtása alatt is kapcsolatot tarthat az

illetékes külképviselet tagjával.

(3) Ha a külföldi elítélttel szemben újabb büntetőeljárás indult vagy van folyamatban

államának konzuli képviselőjével mind írásban, mind szóban és személyesen – a

fogvatartás rendjének a megtartásával – ellenőrzés nélkül tarthat kapcsolatot. A

nyomozó hatóság által a bv. intézetben a külföldi elítélt részvételével lefolytatandó

eljárási cselekményen való részvétel céljából az állama konzuli képviselőjének a bv.

intézetbe történő belépését engedélyezni kell.

212. § (1) * Ha a külföldi elítélt vagy a képviselője a szabadságvesztés

végrehajtásának más állam részére történő átadását kezdeményezi, a bv. intézet a

kezdeményezést – a BVOP útján – megküldi az elsőfokon eljárt bíróság székhelye

szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak, ha a letöltendő büntetés hátralévő

tartamára tekintettel a büntetés végrehajtásának átadása nem kizárt. Ha a büntetés

végrehajtásának átadása a letöltendő büntetés hátralévő tartamára tekintettel kizárt,

a bv. intézet erről tájékoztatja az elítéltet és a képviselőjét.

(1a) * Ha a külföldi elítélt nem kezdeményezte a büntetés végrehajtásának átadását,

és

a) a letöltendő büntetés hátralévő tartamára tekintettel a büntetés végrehajtásának

átadása nem kizárt, és

b) a büntetés végrehajtása átadásának nem feltétele az elítélt hozzájárulása,

a bv. intézet – a BVOP útján – kezdeményezi az elsőfokon eljárt bíróság székhelye

szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónál az elítélt meghallgatását a

szabadságvesztés végrehajtásának átadása érdekében.

(2) A szabadságvesztés végrehajtásának más állam részére történő átengedésekor a

bv. intézet a kiutasítás szabályainak megfelelő alkalmazásával jár el.

213. § (1) A bv. intézet az illetékes külképviseletet haladéktalanul értesíti arról, ha a

külföldi elítélt részére – a bv. intézet tudomása szerint – gyámot vagy gondnokot kell

kirendelni.

(2) A bv. intézet az illetékes külképviseletet haladéktalanul értesíti a külföldi elítélt

haláláról.

214. § * A bv. intézet a külföldi elítélt várható szabadulása előtt harminc nappal, ha a

szabadságvesztés hátralévő tartama kevesebb harminc napnál, akkor legkésőbb a

jogerős ügydöntő határozatról szóló bírói értesítés kézhezvételét követő munkanapon,

illetve ha a szabadulás időpontja indokolja, haladéktalanul értesíti az ügydöntő

határozatot hozó elsőfokú bíróság székhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti

hatóságot az elítélt szabadulásáról.

215. § A külföldi elítélt szabadításáról, vagy a más államnak történő átadásáról a bv.

intézet értesíti az illetékes külképviseletet és a BVOP-t, szabadítás esetén – a

szabadulás előtt legalább három nappal – az útlevelet őrző szervet. Az illetékes

külképviseletet a bv. intézet nem értesíti, ha azt a külföldi elítélt az írásbeli

nyilatkozatában kifejezetten kérte.

VI. Fejezet

Munkáltatás

A munkáltatás általános szabályai

216. § (1) Az elítéltek által végzett termelő munka szervezése során törekedni kell a

büntetés-végrehajtási szervezet önellátóvá és részben önfenntartóvá tételére.(2) Az állam a mindenkori költségvetés teherviselő képességének megfelelően az

adójogszabályokban meghatározott adó- és járulékkedvezményekkel támogatja az

elítéltek teljes körű munkáltatásának megvalósítását és a szabadulás utáni

munkavállalását.

Általános magatartási követelmények

217. § (1) A munkáltatás során – kivéve, ha e törvény eltérő követelményt ír elő – úgy

kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

(2) Az elítélt köteles a munkáltatót minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy

ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkáltatás, valamint a kapcsolódó jogok

gyakorlását és a kötelezettségek teljesítését érinti.

(3) Az elítélt a munkáltatás során nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel

munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.

Határidők számítása

218. § (1) Napon naptári napot kell érteni.

(2) A határidő számítása a határidő megkezdésére okot adó intézkedést (eseményt)

követő napon kezdődik.

(3) A hetekben megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva

a kezdő napnak megfelel. Hónapokban vagy években megállapított határidő lejártának

napja az a nap, amely számánál fogva a kezdő napnak megfelel, ha ez a nap a lejárat

hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napja.

(4) A határidő az utolsó napjának végén jár le. A határidő az általános munkarend

szerinti következő munkanap végén jár le, ha az utolsó nap az általános munkarend

szerint heti pihenő- vagy munkaszüneti nap.

(5) A határidőt – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – akkor kell megtartottnak

tekinteni, ha a lejárat napjának végéig a jognyilatkozatot közlik vagy ezen időpontig az

egyéb magatartás tanúsítása megtörténik.

Munkáltatáshoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek

219. § (1) A szabadságvesztés végrehajtása során a büntetés-végrehajtási szervezet

adottságai szerint biztosítani kell az elítélt munkáltatását. Az elítélt munkáltatása

átmenetileg, a munkába állítását akadályozó ok fennállásáig szünetelhet.

(2) Az elítélt munkába állításáról és annak módosításáról a munkakör, a munkahely és

a munkáltató megjelölésével a BFB dönt.

(3) A munkaköri alkalmasság megállapításáig az elítélt nem állítható munkába.

(4) A munka kijelölésénél lehetőség szerint figyelembe kell venni az elítélt szakmai

képzettségét.

(5) Az elítélt nem végezhet munkát olyan munkakörben, amely kapcsán jogerősen

foglalkoztatástól eltiltásra ítélték.

(6) A munka jellegének megfelelően az elítélteket szervezeti egységekbe lehet

beosztani azzal, hogy köztük alá-fölérendeltségi viszony nem hozható létre.

(7) Az elítéltek a biztonság, a munkafegyelem és a rend fenntartása érdekében a

munkahelyre vagy a munkakörre utaló jelzés viselésére kötelezhetők.

(8) Ha az elítélt munkáltatása felügyelettel vagy ellenőrzéssel történik, az elektronikus

távfelügyeleti eszközök igénybevételével is megvalósítható.

(9) A munkáltató – törvényben meghatározott keretek között – a munkáltatással

kapcsolatos jogok és kötelezettségek érvényesítéséhez szükséges adatokat a

fogvatartotti nyilvántartásban rögzíti.

220. § (1) A munkáltató köteles

a) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit a

jogszabályokban előírtak szerint biztosítani,

b) a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni, az előírt

oktatásokat megtartani,

c) a munka jellegének és a munkában részt vevő elítéltek és egyéb jogcímen

fogvatartottak összetételének megfelelő munkarendet kialakítani,

d) a munkát folyamatosan szervezni,

e) a végzett munkáért díjazást fizetni,f) a munkafolyamatokat, illetve a munkaköröket munkavédelmi szempontból

veszélyességi fokozatokba sorolni,

g) a munkáltatásra vonatkozó jogszabályi előírásokat betartani,

h) a munkába állítás előtt, vagy azt követően a jogszabály előírása szerint az elítéltet

munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatra küldeni, valamint

i) az elítéltek számára a végzett feladatokra vonatkozó egyedi vagy csoportos

munkaköri leírást készíteni.

(2) A munkáltató köteles az e fejezetben meghatározott kérdések részletes

szabályozására munkáltatási szabályzatot készíteni.

221. § Az elítéltet megilleti

a) az e törvény alapján megállapított díjazás,

b) munkahelyi vagy üzemi baleset esetén baleseti ellátás és baleseti egészségügyi

szolgáltatás,

c) a rendszeresen végzett munka után fizetett szabadság.

222. § (1) A munkáltatás során az elítélt köteles

a) törvényben meghatározott kivételtől eltekintve munkát végezni,

b) a kijelölt munkát szakismereteinek és képességeinek megfelelően, fegyelmezetten

ellátni,

c) a munkabiztonsággal és a környezetvédelemmel kapcsolatos előírásokat

megtartani,

d) a munkát

da) a kijelölt időben és helyen,

db) a munkáltató utasítása szerint,

dc) az elvárható szakértelemmel és gondossággal,

dd) a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és technológiai utasítások szerint

elvégezni.

(2) Az elítélt köteles megtéríteni a munka-alkalmassági vizsgálatok költségét, ha neki

felróható okból vált az szükségessé.

223. § (1) Az elítéltet nem terheli munkavégzési kötelezettség, ha

a) tankötelezettsége áll fenn,

b) a várandósság a hatodik hónapot elérte, a szülést, illetve a várandósság egyéb

okból bekövetkezett megszűnését követő ötvenedik napig,

c) gyermekével együttesen kerül elhelyezésre,

d) munkaképtelen,

e) a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte vagy a szükséges szolgálati időt

megszerezte.

(2) Az elítéltet az (1) bekezdésben meghatározottakon túl nem terheli munkavégzési

kötelezettség

a) amíg állampolgári kötelezettségét teljesíti,

b) közeli hozzátartozója súlyos betegsége vagy halála esetén legfeljebb két

munkanapon át, ha a rendelkezési jogkör gyakorlója a látogatást, illetve a temetésen

való részvételt engedélyezte,

c) keresőképtelen betegség esetén,

d) a kötelező orvosi vizsgálat teljes időtartamára, valamint a véradás miatt távol

töltött időre, de legfeljebb egy munkanapra,

e) ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyén megjelenni, vagy

f) a munkáltató engedélye alapján.

(3) A munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés szempontjából elháríthatatlan

oknak minősül a büntetés-végrehajtási szervezetnek az elítélt jogai érvényesítésével,

illetve a kötelezettségei teljesítésével kapcsolatos, valamint a fogvatartás rendjének

és biztonságának a fenntartása érdekében tett intézkedése.

(4) Ha az (1) bekezdés b) vagy e) pontja szerinti feltétel bekövetkezik, akkor az

elítéltet tájékoztatni kell arról, hogy a továbbiakban munkavégzési kötelezettség nem

terheli, és ezzel egyidejűleg írásban nyilatkoztatni kell arról, hogy a munkáltatásban

továbbra is részt kíván-e venni. Ha az elítélt a további munkáltatását kéri, a büntetés-végrehajtási szervezet lehetőségeihez képest kell a továbbiakban munkáltatni. A

munkaalkalmasságról a bv. orvos véleményét is ki kell kérni.

(5) Ha az elítéltet az (1) bekezdés b) vagy e) pontja alapján nem terheli munkavégzési

kötelezettség, de kérelmére munkáltatásban vesz részt, munkáltatására és a tartási

költségekhez való hozzájárulására a kötelező munkavégzés szabályait alkalmazni kell

azzal, hogy erről az elítéltet előzetesen tájékoztatni kell.

A munkáltatás szervezete

224. § (1) Az elítéltet munkával a bv. szerv foglalkoztatja és gyakorolja a munkáltatói

jogokat.

(2) Munkáltatásban kizárólag az az elítélt vehet részt, aki a tizenhatodik életévét

betöltötte.

Más gazdálkodó szervezetnél történő munkavégzés

225. § A munkáltató szerződése alapján az elítélt – írásban megadott hozzájárulásával

– más gazdálkodó szervezetnél is végezhet munkát. A szerződésben a munkáltatói

jogok kizárólag azon része ruházható át, amely az e törvényben szabályozott jogok és

kötelezettségek gyakorlását, illetve az elítéltek személyiségi jogait nem sérti.

226. § (1) Más gazdálkodó szervezetnél történő munkavégzésre kijelölése érdekében

az elítéltnek az első munkába állításkor írásban nyilatkoznia kell arról, hogy hozzájárul-

e más gazdálkodó szervezetnél történő munkáltatásához.

(2) Ha az elítélt a hozzájárulást akár írásban, akár – jegyzőkönyv felvétele mellett –

szóban utóbb visszavonja, akkor a BFB a munkahelyről az elítéltet soron kívül leváltja.

227. § Az elítélt más gazdálkodó szervezetnél nem végezhet munkát, ha

a) ott a fogvatartás megkezdése előtt öt éven belül a munkavállaló, vezető

tisztségviselő vagy tulajdonos volt, üzletrésszel rendelkezett, munkavégzésre irányuló

egyéb jogviszonyban állt, illetve e körülmények bármelyike a szabadságvesztés

végrehajtása alatt is fennáll,

b) olyan munkakörben foglalkoztatnák, amelyet jogszabály rendelkezése szerint csak

büntetlen előéletű személy tölthet be,

c) a hozzátartozójával kerülne alá-fölérendeltségi vagy elszámolási viszonyba.

A munka- és pihenőidő

228. § (1) Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó

idő.

(2) Előkészítő vagy befejező tevékenység: minden olyan feladat ellátása, amelyet az

elítélt a munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen köteles elvégezni

vagy a munkáltató végrehajtani. Az előkészítő vagy befejező tevékenység ideje nem

része a munkaidőnek.

229. § (1) Munkanap a naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás

nélküli huszonnégy óra, ha a munkáltató működése miatt a munkarend szerinti napi

munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók a heti pihenő- vagy a

munkaszüneti nap meghatározása tekintetében is, azzal, hogy a hét és huszonkét óra

közötti tartamot heti pihenő- vagy a munkaszüneti napnak kell tekinteni.

(3) Munkahét: a naptári hét vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás

nélküli százhatvannyolc óra, ha a munkáltató működése miatt a munkarend szerinti

napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik.

230. § (1) Napi munkaidő: a munkáltató által meghatározott

a) teljes napi munkaidő vagy

b) részmunkaidő.

(2) Munkarend szerinti napi munkaidő: a munkanapra elrendelt rendes munkaidő.

(3) Munkarend szerinti heti munkaidő: a munkahétre elrendelt rendes munkaidő.

231. § (1) Éjszakai munka: a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített

munkavégzés.

(2) A női elítélt a várandóssága megállapításától a szülést, illetve a várandósság

egyéb okból történő megszűnését követő ötvenedik napig, illetve ha gyermekével

együttesen kerül elhelyezésre, akkor annak teljes időtartama alatt éjszakai munkára

nem osztható be.(3) Tizennyolc éven aluli elítélt éjszakai munkára nem osztható be.

232. § (1) A munkáltató tevékenysége

a) megszakítás nélküli, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban

vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott

előírt időszakban szünetel és

aa) társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul, vagy

ab) a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy

rendeltetésszerűen másként nem folytatható,

b) több műszakos, ha tartama hetente eléri a nyolcvan órát,

c) idényjellegű, ha a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy

időpontjához kötődik.

(2) Több műszakos munkarend esetén az elítélt műszakbeosztását legalább

háromhetente változtatni kell.

A napi munkaidő

233. § (1) A teljes napi munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő).

(2) A munkáltatási szabályzat az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi

munkaidőt is megállapíthat.

(3) A munkáltatási szabályzat az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél

rövidebb napi munkaidőt is megállapíthat (részmunkaidő).

(4) Az egyes egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott elítélt napi

munkaidejének megállapítására külön jogszabály az irányadó. E munkaköröket, a

munkában tölthető időt, a tevékenységre folyamatosan vagy megszakításokkal

fordítható időt és az ehhez szükséges munkaszervezési intézkedéseket a munkáltató a

foglalkozás-egészségügyi szolgálat bevonásával, jogszabályban meghatározott keretek

között a munkáltatási szabályzatban határozza meg.

(5) Tizennyolc éven aluli elítélt napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet és az idejét

a foglalkoztatás többi formájával össze kell számítani.

A munkaidőkeret

234. § (1) A végzett munkajellegétől függően munkaidőkeret is megállapítható.

(2) A munkaidőkeretet – a fogva tartó bv. intézet házirendjének figyelembevételével –

a munkáltatási szabályzatban a munkáltató állapítja meg.

(3) A munkaidő-keretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi

munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ennek során

az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül

kell hagyni.

(4) A munkaidő (2) bekezdés szerinti meghatározásakor a munkavégzési kötelezettség

alóli mentesülés tartamát figyelmen kívül kell hagyni vagy az adott munkanapra

irányadó munkarend szerinti napi munkaidő mértékével kell számításba venni.

Munkaidő-beosztás hiányában a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés

tartamát a napi munkaidő mértékével kell figyelmen kívül hagyni vagy számításba

venni.

(5) A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját meg kell határozni és az elítéltet

erről tájékoztatni kell.

(6) Tizennyolc éven aluli elítélt számára legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet

elrendelni.

235. § (1) A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat munkahét.

(2) A munkaidőkeret tartama legfeljebb hat hónap vagy huszonhat munkahét

a) a megszakítás nélküli munkarendben,

b) a több műszakos munkarendben, valamint

c) az idényjellegű tevékenység keretében

foglalkoztatott elítélt esetében.

(3) A munkaidőkeret tartama munkáltatási szabályzat rendelkezése szerint legfeljebb

tizenkét hónap vagy ötvenkét munkahét, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok

indokolják.

A munkaidő beosztása236. § A munkavégzés idejét, a munkaidő kezdetét, végét, a munkaközi szünet

időtartamát és a műszakok beosztását a munkarendben kell meghatározni.

237. § (1) A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés

követelményére, valamint a munkajellegére figyelemmel osztja be.

(2) Általános munkarend esetén a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell

beosztani.

(3) Munkaidőkeret, vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén – a munkaidő

vasárnapra vagy munkaszüneti napra történő beosztására vonatkozó szabályokra

tekintettel – a munkaidő a naptári hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra

egyenlőtlenül is beosztható (a továbbiakban: egyenlőtlen munkaidő-beosztás).

(4) A munkaidő-beosztásáról az elítéltet legalább egy nappal korábban tájékoztatni

kell.

(5) A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában

vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább egy nappal

korábban módosíthatja.

238. § (1) Az elítélt beosztás szerinti napi munkaideje – a részmunkaidőt kivéve – négy

óránál rövidebb nem lehet.

(2) Az elítélt beosztás szerinti

a) napi munkaideje legfeljebb tizenkét óra,

b) heti munkaideje legfeljebb negyvennyolc óra

lehet.

(3) Az elítélt beosztás szerinti napi vagy heti munkaideje a (2) bekezdésben

meghatározott tartamot legfeljebb egy órával meghaladhatja, ha a téli időszámítás

kezdete a munkaidő-beosztás szerinti munkaidőre esik.

(4) Az elítélt beosztás szerinti napi, munkaidőkeret alkalmazása esetén heti

munkaidejébe a rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani.

(5) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén a (2)–(4) bekezdést azzal az

eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beosztás szerinti heti munkaidő tartamát átlagban

kell figyelembe venni.

239. § A munkáltató a munkáltatási szabályzatban a napi munkaidőt legfeljebb két

részletben is beoszthatja (a továbbiakban: osztott napi munkaidő). A beosztás szerinti

napi munkaidők között legalább két óra pihenőidőt kell biztosítani.

240. § Az iskolai tanulmányokat folytató vagy szakképzésben részt vevő elítélt

munkaidő-beosztását úgy kell meghatározni, hogy – figyelemmel az oktatásban

résztvevők munkaidő-kedvezményének szabályaira is – az iskolai oktatásban,

képzésben részt tudjon venni.

241. § Vasárnapra rendes munkaidőbe

a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,

b) az idényjellegű tevékenység keretében,

c) a megszakítás nélküli munkarendben,

d) a több műszakos munkarendben,

e) a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,

f) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához

– a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén

foglalkoztatott elítélt osztható be.

242. § (1) * Munkaszüneti nap: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május

1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26.

(2) Munkaszüneti napra rendes munkaidő a 241. § a)–c), e) pontjában meghatározott

esetben osztható be.

(3) A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon is

rendeltetése folytán működőnek, ha

a) a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó,

helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény

alapján, vagy

b) baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet

fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekébenkerül sor.

(4) A munkaszüneti napra vonatkozó beosztási szabályokat kell megfelelően

alkalmazni, ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, továbbá a húsvét- és a

pünkösdvasárnap tekintetében.

A munkaközi szünet

243. § (1) Az elítélt részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a napi

munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő tartama

a) a hat órát meghaladja, húsz perc,

b) a kilenc órát meghaladja, további huszonöt perc

munkaközi szünetet kell biztosítani.

(2) A munkaközi szünet nem minősül munkaidőnek.

(3) A beosztás szerinti napi munkaidőbe a napi munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli

munkaidő tartamát be kell számítani.

(4) A munkáltató az elítéltek számára legfeljebb hatvan perc munkaközi szünetet

biztosíthat.

(5) A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni.

(6) A munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően

kell kiadni.

(7) A munkaközi szünetet a munkáltató jogosult több részletben is kiadni és ebben az

esetben a (6) bekezdésben foglaltaktól eltérhet.

(8) Tizennyolc éven aluli elítéltet négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi

munkaidő esetén legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi

munkaidő esetén legalább negyvenöt perc munkaközi szünet illeti meg.

A napi pihenőidő

244. § (1) Az elítélt részére a napi munkájának befejezése és a következő napi

munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt (napi pihenőidő)

kell biztosítani.

(2) A munkáltatási szabályzat – az egyes egészségkárosító kockázatok között

foglalkoztatott elítélt kivételével – a napi munkavégzés befejezése és a másnapi

munkakezdés között tizenegy óránál rövidebb, de legalább nyolc óra pihenőidő

biztosítását írhatja elő

a) a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott,

b) a többműszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá

c) az idénymunkát végző

elítéltek esetében.

(3) Legalább nyolc óra napi pihenőidőt kell biztosítani

a) az osztott munkaidőben,

b) a megszakítás nélküli munkarendben,

c) a több műszakos munkarendben,

d) az idényjellegű tevékenység keretében

foglalkoztatott elítélt esetében.

(4) A napi pihenőidő, ha az a nyári időszámítás kezdetének időpontjára esik, legalább

hét óra.

(5) Tizennyolc éven aluli elítéltnek legalább tizenkét óra napi pihenőidőt kell

biztosítani.

A heti pihenőnap

245. § (1) Az elítéltet hetenként két pihenőnap illeti meg (heti pihenőnap).

(2) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is

beoszthatók.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor – a megszakítás nélküli, a több

műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott elítéltet kivéve –

az elítélt számára hat munkanapot követően egy heti pihenőnapot be kell osztani.

(4) Az elítélt számára – a társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő

szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges

munkavégzés kivételével – havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell

beosztani.(5) Tizennyolc éven aluli elítélt esetében a (2) bekezdésben foglaltak nem

alkalmazhatók.

246. § (1) A munkáltatási szabályzat rendelkezése esetén

a) az elítélt részére a heti pihenőnap legfeljebb havonta,

b) idénymunkát végző elítélt esetében a heti pihenőnap legfeljebb hathavonta

részben vagy teljesen összevontan is kiadható.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak esetén a heti pihenőnap összevonásának időtartama

az alkalmazott munkaidőkeret időtartamát nem haladhatja meg, továbbá hat nap

munkavégzést követően egy pihenőnap kiadása kötelező.

(3) A heti pihenőnap összevonása nem alkalmazható

a) az egyes egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott elítélt tekintetében,

b) a női elítélt esetében a várandóssága megállapításától a szülést, illetve a

várandósság egyéb okból történő megszűnését követő ötvenedik napig, illetve ha

gyermekével együttesen kerül elhelyezésre, akkor annak teljes időtartama alatt,

c) tizennyolc éven aluli elítélt esetében.

A heti pihenőidő

247. § (1) Az elítéltet – a heti pihenőnapok helyett – hetenként legalább negyvennyolc

órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő illeti meg.

(2) Az elítélt számára a heti pihenőidőt – a társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy

külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e

napon szükséges munkavégzés kivételével – havonta legalább egy alkalommal

vasárnapra kell beosztani.

(3) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén – az (1) bekezdésben meghatározott heti

pihenőidő helyett és a (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával – az

elítéltnek hetenként legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magába

foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható. Az elítéltnek a

munkaidőkeret átlagában legalább heti negyvennyolc óra heti pihenőidőt kell

biztosítani.

(4) Tizennyolc éven aluli elítélt esetében a (3) bekezdésben foglaltak nem

alkalmazhatók.

A rendkívüli munkaidő

248. § Rendkívüli munkaidő

a) a munkaidő-beosztástól eltérő,

b) a munkaidőkereten felüli

munkaidő.

249. § (1) Rendkívüli munkaidő a fogva tartó bv. intézet hozzájárulásával rendelhető el.

(2) A rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésről az elítéltet tájékoztatni kell.

(3) Nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos

kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély

megelőzése, elhárítása érdekében.

(4) Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő

a) a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható elítélt számára, vagy

b) a (3) bekezdésben meghatározott esetben

rendelhető el.

250. § (1) * Az elrendelhető rendkívüli munkaidő felső határa havonta húsz, az elítélt

hozzájárulásával további tizenkét óra, két egymást követő napon – e korlátozás nem

vonatkozik a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzett munkára – összesen

négy óra.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat arányosan kell alkalmazni, ha

a) a munkáltatás évközben kezdődött, vagy

b) részmunkaidőre jött létre.

(3) A rendkívüli munkaidő elrendelése nem veszélyeztetheti az egészséget és testi

épséget, nem eredményezheti az elítéltet e törvény alapján megillető jogok és

kötelezettségek korlátozását.

(4) Rendkívüli munkaidőben nem foglalkoztathatóa) a női elítélt várandóssága megállapításától a szülést, illetve a várandósság egyéb

okból történő megszűnését követő ötvenedik napig, illetve ha gyermekével együttesen

kerül elhelyezésre, akkor annak teljes időtartama alatt,

b) az egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott elítélt,

c) tizennyolc éven aluli elítélt.

(5) A félórát meg nem haladó rendkívüli munkaidő félórának, a félórát meghaladó

rendkívüli munkaidő teljes órának számít.

(6) A napi munkavégzést meghaladó rendkívüli munkaidő esetén a munkáltatónak és

a fogva tartó bv. intézetnek a rendkívüli munkaidő megkezdése előtt biztosítani kell az

elítélt étkeztetését.

Fizetett szabadság

251. § Az elítéltet egyévi munkavégzés után húsz munkanap fizetett szabadság illeti

meg.

252. § (1) Az elítélt egyévi munkavégzésének időtartamát a munkában töltött napok

alapján kell megállapítani. Egyévi munkavégzésnek kétszázötvennégy munkában

töltött nap számít.

(2) A szabadság számításánál munkanapként kell figyelembe venni:

a) a szabadságon töltött időt,

b) általános iskolai, illetve középfokú iskolai, valamint a szakmunkás iskolarendszerű

képzésben, továbbá a szakképzésben részt vevő elítéltnek az elméleti oktatáson,

illetve a vizsgára való felkészüléshez biztosított idő miatt a munkahelyről távol töltött

időt,

c) a fél munkanapot elérő állásidőt,

d) a ledolgozott fél munkanapot.

(3) A szabadság számításánál teljes munkanapként kell figyelembe venni a

részmunkaidőben, és a csökkentett munkaidőben foglalkoztatottak ledolgozott

munkanapjait.

(4) * A szabadság idejére járó díjazás mértéke az előző havi ledolgozott egy

munkanapra járó munkadíj és a szabadságos napok szorzatának összege.

253. § (1) Az évi szabadságot legkésőbb a munkában töltött kétszázötvennegyedik

munkanapot követő három hónapon belül kell kiadni. Betegség vagy más akadály

esetén a szabadságot legkésőbb az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc

napon belül kell kiadni.

(2) A szabadság kiadásának időpontját – a fogva tartó bv. intézettel történt előzetes

egyeztetés alapján, lehetőség szerint az elítélt kérésének megfelelően – a munkáltató

határozza meg.

(3) Az elítéltnek a szabadságra vonatkozó kérését legalább tizenöt nappal a szabadság

kezdete előtt be kell jelentenie.

(4) A szabadság indokolt esetben több részletben, a ledolgozott munkanapok

arányában is kiadható.

(5) A szabadság kiadásának időpontját az elítélttel legkésőbb a szabadság kezdete

előtt öt nappal közölni kell.

254. § (1) A szabadságot a munkarend szerinti munkanapokra kell kiadni.

(2) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden

napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és

a munkaszüneti napot.

(3) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság – a (2) bekezdéstől eltérően –

az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy az elítélt a munkaidő-beosztással azonos

tartamra mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól.

(4) A szabadságot az (1) és (2) bekezdés esetén munkanapban, a (3) bekezdés esetén

a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani.

(5) Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi

munkaidő figyelembevételével kell kiadni és a (4) bekezdésben foglaltakra tekintettel

kell nyilvántartani.

255. § (1) Ha a munkáltatónál a munkáltatás szünetel, vagy az elítélt munkáltatása

bármely okból megszűnik és még ki nem adott időarányos szabadsággal rendelkezik, amegállapított szabadságát ki kell adni, ha ez nem lehetséges, úgy pénzben kell

megváltani.

(2) Ha az elítélt a szabadulás időpontjáig a szabadságra jogosító idő tartamát nem éri

el, részére a tényleges munkavégzése után járó napokat időarányosan kell kiadni,

amennyiben ez nem lehetséges, úgy azt pénzben kell megváltani.

(3) Pénzbeli megváltás esetén a szabadság idejére járó díjazás mértéke az előző havi

ledolgozott egy munkanapra járó munkadíj és a szabadságos napok szorzatának

összege.

256. § (1) Az elítélt szabadsága megszakítható.

(2) A kiadott szabadságot meg kell szakítani, ha az elítélt a szabadságát bv. intézetben

tölti és elrendelik az elkülönítését, vagy vele szemben magánelzárás fegyelmi

fenyítést szabnak ki.

(3) A megszakított szabadság hátralévő részét később ki kell adni.

257. § (1) A munkáltató nyilvántartja a rendes munkaidő, a rendkívüli munkaidő és a

szabadság tartamát.

(2) A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és

rendkívüli munkaidő kezdő és befejező időpontjának is.

(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a

közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész

feltüntetésével is vezethető.

A munkadíj

258. § Az alapmunkadíj a kifizetés évét megelőző év első napján a munkaviszonyban

álló dolgozókra megállapított kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegének

legalább egyharmada, az országos parancsnok által normatív utasításban, évente

meghatározott összeg.

259. § (1) A munkadíjat a teljesítmény, a ledolgozott idő, valamint az előzőek

kombinációja alapján lehet megállapítani.

(2) A ledolgozott idő alapú díjazás alapján munkáltatott elítélt részére fizetett havi

munkadíj a havi teljes munkaidő ledolgozása esetén éves átlagban az alapmunkadíjnál

nem lehet kevesebb.

(3) Ha a munkadíjat a teljesítmény alapján állapítják meg, a teljes munkaidő

ledolgozása és a teljesítménykövetelmény száz százalékos teljesítése esetén az elítélt

munkadíja éves átlagban az alapmunkadíjnál nem lehet kevesebb.

(4) Teljesítmény alapú díjazás esetén a munkáltató a teljesítménykövetelményt

előzetes, objektív méréseken és számításokon alapuló eljárás alapján köteles

meghatározni, amely kiterjed a követelmény rendes munkaidőben történő száz

százalékos teljesíthetőségének vizsgálatára is.

(5) Teljesítményalapú díjazás esetén az elítélt számára legalább az alapmunkadíj ötven

százalékát elérő garantált munkadíj megállapítása is kötelező.

(6) A csökkentett, illetve nem teljes munkaidőben való foglalkoztatás esetén a

munkadíj arányos része jár.

(7) A teljesítménykövetelményt és a teljesítménydíj-tényezőt alkalmazásuk előtt

közölni kell az elítélttel.

260. § (1) Munkaidőkeret alkalmazásával foglalkoztatott elítélt számára

teljesítménykövetelmény csak azzal írható elő, hogy ez esetben számára havonta

minimum a garantált munkadíjat ki kell fizetni.

(2) A munkaidőkeret lejártakor az elítélt munkadíját az általános munkarend és a napi

munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével kell elszámolni.

(3) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás és ledogozott idő alapú díjazás alkalmazása esetén

az elítélnek – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a besorolási

munkadíja jár.

261. § (1) A munkáltató az elítélt által ellátható munkákat, illetve munkaköröket a

szakképzettség és a munkafeltételek alapján a munkáltatási szabályzatban minősíti és

kategóriákba sorolja, valamint az alapmunkadíj figyelembevételével megállapítja a

besorolás szerinti munkadíjakat.(2) A besorolásról és a kapcsolódó munkadíjról a munkáltató az elítéltet a munka

megkezdése előtt írásban tájékoztatja.

262. § (1) Az elítéltet a besorolás szerinti munkadíj időarányos része illeti meg a

munkaszüneti nap miatt kiesett időre.

(2) Munkaszüneti napon a munkaidő-beosztás alapján munkát végző elítéltet

a) havidíj alkalmazása esetén – a havi munkadíján felül – a munkaszüneti napon

végzett munkáért járó munkadíja;

b) teljesítmény- vagy óradíj alkalmazása esetén – a munkaszüneti napon végzett

munkáért járó munkadíján felül – az (1) bekezdés alapján megállapított díj

illeti meg.

(3) Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidőre kötelezett elítéltet – a (2) bekezdés

alapján járó munkadíjon felül – a munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon

(pihenőidőben) végzett rendkívüli munkaidő ellenértéke is megilleti.

263. § (1) A munkáltató a munkáltatási szabályzatban a végzett munka jellegére

figyelemmel külön pótlékokat állapíthat meg, amelyek együttes összege legfeljebb a

besorolás szerinti munkadíj harminc százalékáig terjedhet.

(2) Az éjszakai munkarendben foglalkoztatott elítéltet tizenöt százalékos pótlék illeti

meg.

(3) A pótlékok számításának alapja az elítélt által végzett munkára megállapított

besorolás szerinti munkadíj.

(4) A pótlék az elítéltet a rendes munkavégzés alapján járó munkadíján felül illeti meg.

264. § (1) A munkáltató anyagi ösztönzést alkalmazhat a teljesítmény növelésére,

illetve a végzett munka minőségének javítása érdekében.

(2) Az elítélt részére anyagi ösztönzésként

a) célfeladathoz kötött külön juttatás,

b) a személyes szükségletekre fordítható összeg levásárlására kijelölt üzletben

beváltható vásárlási utalvány az alapmunkadíj legfeljebb húsz százalékáig,

c) pénzbeli elismerés, vagy

d) tárgyjutalom

állapítható meg.

265. § (1) A munkadíjat utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni.

(2) A munkadíjat forintban kell megállapítani és a tárgyhónapot követő hónap

tizenötödik napjáig ki kell fizetni.

(3) A késedelem idejére a késedelembe esés időpontjától kezdve a késedelemmel

érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal

megegyező mértékű kamatot kell fizetni.

(4) A munkadíjból való levonásnak jogszabály vagy végrehajtható határozat alapján

van helye.

(5) Az elítélt a munkadíjáról előzetesen nem mondhat le.

266. § (1) A munkáltatás megszűnésekor az elítélt munkadíját az általános munkarend,

a napi munkaidő és a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit munkaidőkeret hiányában is alkalmazni kell, ha a

munkáltatás hónap közben szűnik meg.

267. § (1) A kifizetett munkadíj elszámolásáról – a jogszabály szerinti kötelező

tájékoztatáson túl – az elítélt kérelmére, térítés ellenében írásbeli tájékoztatást

(másolatot) kell adni.

(2) Ha az elítélt észrevétele alapján az elszámolást helyesbíteni kell, akkor az írásbeli

tájékoztatásért fizetett térítmény számára visszajár.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy az elítélt az

elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja.

Állásidő

268. § Ha az elítéltet a munkáltató a működési körében felmerült okból nem tudja

munkával foglalkoztatni – ide nem értve a büntetés-végrehajtási okokat – a kiesett

munkaidőre az alapmunkadíj 50 százaléka jár. A kiesett munkaidőre az elítélt a tartási

költségekhez 50 százalékkal csökkentett összegben köteles hozzájárulni.

Tanulódíj269. § (1) A betanulási idő alatt végzett munkáért az elítélt részére tanulódíjat kell

fizetni, amelynek mértéke az alapmunkadíj ötven százaléka.

(2) A tanulóidő tartamát a munkáltatási szabályzatban munkakörönként kell

megállapítani azzal, hogy a betanulási idő legfeljebb hatvan munkanap.

(3) Ha a betanulás ideje alatt az elítélt a teljesítmény alapján díjazott munkakörben az

érvényes norma szerinti hatvan százalékos teljesítményt tartósan eléri, akkor a

tanulóidőt meg kell szüntetni és az elítéltet ettől az időponttól a teljesítménye alapján

kell az általános szabályok szerint díjazni.

(4) A tanulóidő tartamára az elítélt a tartási költségekhez ötven százalékkal

csökkentett összegben köteles hozzájárulni.

Munkaterápiás foglalkoztatás *

270. § * (1) A bv. orvos javaslatára a BFB dönt az elítélt munkaterápiás

foglalkoztatásáról, munkaidejéről, munkarendjéről.

(2) A munkaterápiás foglalkoztatás időtartama nem haladhatja meg a napi hat és a

heti harminc órát, de el kell érnie a napi négy és a heti húsz órát.

(3) A munkaterápiás foglalkoztatáson részt vevő elítélt rendszeres pénzbeli térítésre

jogosult, amelynek legkisebb összege napi hatórás foglalkoztatás esetén az

alapmunkadíj egyharmada. A térítési díj összege az országos parancsnok által

normatív utasításban, évente meghatározott összeg.

(3a) * Ha a munkaterápiás foglalkoztatáson részt vevő elítéltet a munkáltató a

működési körében felmerült okból nem tudja munkával foglalkoztatni – ide nem értve

a büntetés-végrehajtási okokat –, a kiesett munkaidőre a térítési díj ötven százaléka

jár.

(4) Munkaterápiás foglalkoztatás esetén e törvény munkáltatásra vonatkozó szabályait

kell azzal az eltéréssel alkalmazni, hogy az ilyen foglakoztatásban részt vevő elítélt

számára teljesítménykövetelmény nem írható elő.

Kártérítési felelősség különös szabályai

271. § (1) Az elítélt a munkáltatásból származó kötelezettségének megszegésével

okozott kárt köteles megtéríteni.

(2) A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a négyhavi alapmunkadíj összegét.

Szándékos károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni.

(3) Az elítélt teljes egészében köteles megtéríteni a kárt a megőrzésre átadott,

visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dologban

bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ

vagy kezel.

(4) * Az elítélt mentesül a (3) bekezdésben meghatározott felelősség alól, ha

a) a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy

b) a munkáltató nem biztosította a biztonságos őrzés feltételeit.

(5) * Az elítélttel szemben az Mt. leltárhiányért való felelősségre vonatkozó szabályai

alapján kártérítési igény nem érvényesíthető.

A munkáltatással összefüggő igény érvényesítése *

272. § * (1) A munkáltatásból származó kártérítési, illetve egyéb igény három év alatt

évül el.

(2) A bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére irányuló igény öt év alatt, ha a

büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.

(3) Az elítélt a munkáltatásból származó igényét – a kártérítés iránti, illetve kártérítési

kötelezettség megállapításával szembeni igény (a továbbiakban: kártérítéssel

összefüggő igény) esetében a 143. § (2) bekezdésében és a 144. § (2) bekezdésében

foglaltak szerint – a munkaügyi perben eljáró bíróság előtt érvényesítheti.

(4) Az elítélt a keresetet a kártérítéssel összefüggő igény esetében a 143. § (2) és (5)

bekezdésében, illetve a 144. § (2) bekezdésében foglaltak szerint, a munkáltatásból

származó egyéb igény esetén a végrehajtásért felelős szerv döntése vagy intézkedése

ellen benyújtott panasz elbírálásáról hozott határozat közlésétől számított

harmincnapos jogvesztő határidőn belül, a bv. szerv székhelye szerint illetékes

bíróságnál nyújthatja be.(5) A munkáltatásból származó kártérítéssel összefüggő igény és egyéb igény miatt

indított bírósági eljárásban a polgári perrendtartásról szóló törvény munkaügyi perekre

vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

VII. Fejezet

Az elzárás végrehajtása

Általános szabályok

273. § (1) * Az elzárás a bíróság jogerős ügydöntő határozata alapján hajtható végre.

A büntetés-végrehajtási bíró az elzárás végrehajthatóságának megállapítását követően

az értesítőlap másolatát megküldi a BVOP-nak. Az elzárásra ítéltet a BVOP hívja fel az

értesítőlap másolatának beérkezését követő tizenöt napon belül az elzárás

végrehajtásának három hónapon belüli megkezdésére. A felhívást olyan időpontban

kell kiadni, hogy azt az elzárásra ítélt a jelentkezési kötelezettség napja előtt legalább

tizenöt nappal megkapja.

(2) Az elzárást a külön jogszabályban kijelölt bv. intézetben hajtják végre.

(3) * Az elzárás végrehajtására az V. Fejezetben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy

ha e fejezet valamely kérdésben nem tartalmaz rendelkezést, az elzárás végrehajtási

rendjére,

a) ha az elzárást az elítélttel szemben első ízben szabták ki – kivéve, ha az elítélten ezt

megelőzően már foganatba vettek szabadságvesztést –, az I. kategória,

b) az a) pontban meghatározottakon kívül a II. kategória

szabályai vonatkoznak azzal, hogy a kreditrendszer nem alkalmazandó. Az elzárásra

ítéltet továbbá megilletik a szabadságvesztésre ítélt részére biztosított jogosultságok.

(4) Az elzárásra ítéltek és a szabálysértési elzárást töltő elkövetők együtt helyezhetők

el.

(5) Az elzárás végrehajtása során el kell különíteni *

a) * az elzárásra ítélteket a szabadságvesztésre ítéltektől és a letartóztatottaktól,

b) a férfiakat a nőktől,

c) a fiatalkorúakat a felnőtt korúaktól,

d) a dohányzókat a nem dohányzóktól, és

e) a fertőző betegeket a nem fertőző betegektől.

(6) * Az elzárásra ítélt befogadását – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a bv.

szerv hivatali munkarendjében kell végrehajtani.

(7) *

274. § (1) * Az elzárást kiszabó ügydöntő határozat jogerőre emelkedésekor

szabadságvesztést vagy javítóintézeti nevelést töltő vagy más ügyben

letartóztatásban levő elítélten az elzárást a szabadságvesztés kitöltését, a

javítóintézetből történő elbocsátás vagy a letartóztatás megszüntetését követően kell

végrehajtani.

(2) * Az elzárás végrehajtásának elévülését félbeszakítja, ha az elzárásra ítélttel

szemben szabadságvesztést, javítóintézeti nevelést vagy letartóztatást vesznek

foganatba. Ezeknek a körülményeknek a megszűnéséig az elévülés nyugszik.

(3) Az elzárásra ítélt köteles

a) az elzárást a bv. szervek által meghatározott helyen tölteni,

b) a bv. intézet rendjét megtartani, a kapott utasításokat teljesíteni,

c) a bv. intézet tisztán tartását és ellátását szolgáló munkában díjazás nélkül,

alkalomszerűen részt venni,

d) a tartására fordított költséghez hozzájárulni, kivéve, ha önhibáján kívüli okból nem

dolgozik, és nem részesül nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati

járandóságban, illetve nem rendelkezik letéti pénzzel,

e) a végrehajtás alatt okozott kárt megtéríteni,

f) tankötelezettsége esetén általános iskolai tanulmányokat folytatni.

275. § (1) Az elzárásra ítélt

a) a saját ruháját viselheti,

b) hozzátartozóival, valamint az általa megjelölt és a bv. intézet által engedélyezett

személyekkel levelezhet,c) hetente legalább három alkalommal tíz perc időtartamban távbeszélő használatára

jogosult, ez ellenőrizhető, az ellenőrzés lehetőségéről az elítéltet tájékoztatni kell,

d) havonta legalább két alkalommal fogadhat látogatót,

e) részére heti négy óra kimaradás engedélyezhető, a kimaradás tartama az elzárásba

beszámít,

f) a külön jogszabályban meghatározott összeget a személyes szükségleteire

használhatja fel,

g) csomagot hetente kaphat,

h) a bv. intézetben a rendelkezésre álló sport- és közművelődési lehetőségeket

igénybe veheti,

i) naponta legalább egy óra szabad levegőn tartózkodásra jogosult,

j) * a bv. intézetben, illetve annak felügyeleti szerveinél és a büntetés-végrehajtástól

független szervhez közérdekű bejelentés, visszaélés-bejelentés, panasz, kérelem és

jognyilatkozat előterjesztésére jogosult.

(2) * Az elzárásra ítélt részére kimaradás nem engedélyezhető, ha ellene

szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény miatt újabb büntetőeljárás van

folyamatban, és az a bíróság, illetve ügyészség, amely előtt a büntetőeljárás

folyamatban van, a büntetőeljárás eredményének veszélyeztetése okán nem járult

hozzá ahhoz, hogy az elítélt a bv. intézetet őrzés nélkül elhagyhassa.

(3) Ha az elzárás tartama a húsz napot meghaladja, az elzárásra ítélt kérelmet

nyújthat be a kimaradás összevontan történő kiadása érekében. Összevontan

legfeljebb huszonnégy óra kimaradás engedélyezhető.

(4) Az elzárásra ítélt szökése vagy engedély nélküli eltávozása esetén, továbbá ha az

elzárásra ítélt engedéllyel távozott, de jogellenesen nem tért vissza, az elzárás

végrehajtása alatt további kimaradásra nem mehet. A bv. szerv vezetője erről

határozatot hoz. Ha egy éven belül újabb elzárást vesznek foganatba, az intézet

parancsnoka e körülményekre figyelemmel az újabb büntetés tekintetében a

kimaradást határozattal megtilthatja.

(5) * Az elzárásra ítélt részére biztosítani kell, hogy a választójogát gyakorolhassa. Az

elzárásra ítélt a fogvatartás helyén, a választási eljárásra vonatkozó jogszabályok

szerint jogosult szavazni, az elzárásra ítélt személyazonosságát a fogvatartó bv.

intézet nyilvántartása alapján kell megállapítani. A bv. intézet köteles elősegíteni az

elítélt választójogának gyakorlását.

(6) Az elzárásra ítélt a 120. §-nak megfelelően jogosult nyilatkozatot tenni a

médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény szerinti

műsorszámban vagy sajtótermékben, vagy az elektronikus hírközlésről szóló törvény

szerinti elektronikus hírközlő hálózat útján történő közzététellel. A nyilatkozattétel

korlátozására és engedélyezésére a 124–125. § rendelkezései az irányadók.

(7) Az elzárásra ítélt

a) részt vehet a munkáltatásban és külső munkában,

b) részére a szabadságvesztésre ítéltekkel azonos mértékű munkadíj jár,

c) együtt dolgozhat a szabadságvesztésre ítéltekkel,

d) munkáltatására egyebekben a szabadságvesztésre ítélt munkáltatására vonatkozó

szabályok irányadók.

(8) Az elzárást foganatosító bv. intézet parancsnoka a 154. § (1) bekezdésében

meghatározott okok fennállásának az idejére – legfeljebb öt napig – az elzárásra ítéltek

meghatározott csoportjára nézve elrendelheti az (1) bekezdés b)–e) és g)–i) pontjában,

az (5) bekezdésben, továbbá a 123. § (1)–(2) bekezdésében foglalt jogok

gyakorlásának teljes vagy részleges felfüggesztését. A büntetés-végrehajtás országos

parancsnoka az intézkedés időtartamát további öt nappal meghosszabbíthatja. A 154.

§ (2)–(3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

276. § (1) Az elzárásra ítélt a következő jutalmakban részesíthető:

a) dicséret,

b) a személyes szükségletekre fordítható összeg növelése,

c) pénzjutalom,

d) rendkívüli kimaradás, ami az elzárás tartamába beszámít.(2) Az elzárásra ítélttel szemben alkalmazható fenyítések:

a) feddés,

b) a személyes szükségletekre fordítható összeg legfeljebb ötven százalékkal történő

csökkentése,

c) a kimaradás legfeljebb három alkalomra történő megvonása,

Hirdetés

d) öt napig terjedő magánelzárás, amelynek során engedélyezhető, hogy az elzárásra

ítélt dolgozzon.

(3) * A bv. intézet magánelzárást kiszabó határozata ellen az elzárásra ítélt a

büntetés-végrehajtási bíróhoz bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A bírósági

felülvizsgálati kérelmet a határozat közlésekor nyomban be kell jelenteni; a bírósági

felülvizsgálati kérelemnek a magánelzárás végrehajtására halasztó hatálya van.

277. § (1) A bv. intézet parancsnoka az elzárásra ítélt vagy védője kérelmére fontos

okból, különösen az elzárásra ítélt személyi és családi körülményeire, egészségi

állapotára tekintettel az elzárás félbeszakítását legfeljebb harminc napig terjedő

időtartamra engedélyezheti.

(2) Ha az elzárásra ítélt kórházi gyógykezelése szükséges, és az a büntetés-

végrehajtás keretei között nem megoldható, a bv. intézet parancsnoka a gyógykezelés

tartamára az elzárás végrehajtását félbeszakítja.

(3) A bv. intézet parancsnoka az elzárást hivatalból vagy az elítélt kérelmére

félbeszakítja, ha az elzárásra ítélt

a) a tizenkettedik hetet meghaladóan várandós, a gyermek egy éves koráig, feltéve,

hogy gyermekét a saját háztartásában gondozza,

b) * gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesül,

annak hátralévő idejére, de legfeljebb egy évre.

(4) A (3) bekezdés alkalmazása esetén a büntetés végrehajtását haladéktalanul

folytatni kell, ha

a) a gyermek nem az elzárásra ítélt gondozásában van,

b) * a gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás folyósítását egy

év eltelte előtt megszüntetik.

(5) A félbeszakítás tartama az elzárás tartamába nem számít be. A félbeszakítás alatt

az elzárás elévülése nyugszik.

(6) * A félbeszakítás tárgyában hozott határozat ellen az elzárásra ítélt és a védője,

fiatalkorú esetén továbbá a törvényes képviselő a határozat közlésétől számított

három napon belül panasszal élhet.

278. § * Az elzárás vagy annak hátralevő része nem hajtható végre, ha az ügydöntő

határozat jogerőre emelkedését követően az elzárásra ítélt

a) * a szülést követően gyermekének gondozásáról egy éven át saját háztartásában

gondoskodott, illetve a gyermek születését követően a gondozásáról egy éven át saját

háztartásában kizárólag maga gondoskodott,

b) * legalább egy évig gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő

ellátásban részesült,

c) * folyamatosan öt évet vagy azt meghaladó időt töltött szabadságvesztésben vagy

letartóztatásban, illetve kényszergyógykezelésben vagy előzetes

kényszergyógykezelésben, vagy két évet vagy azt meghaladó időt töltött

javítóintézetben,

d) * olyan szabadságvesztést tölt, amely mellett kiutasítását rendelték el.

Katona elzárására vonatkozó szabályok

279. § (1) Katona elzárását a külön jogszabályban kijelölt intézet katonai fogdaként

kialakított és elkülönített részlegén kell végrehajtani.

(2) Az elzárás végrehajtása alatt a katonákat a 273. § (5) bekezdésében előírtakon

felül a többi elzárásra ítélttől és szabálysértési elzárást töltő elkövetőtől, továbbá a

különböző állománycsoportú katonákat egymástól el kell különíteni.

(3) A katona elzárásának végrehajtására a 205. § (5)–(8) bekezdésének rendelkezései

megfelelően irányadók.(4) E § alkalmazásában katona: a Btk. 127. § (1) bekezdésében meghatározott az a

személy, akinek tényleges állományviszonya a vele szemben kiszabott elzárás

végrehajtásának megkezdésekor és a végrehajtás alatt fennáll.

VIII. Fejezet

A közérdekű munka végrehajtása

A közérdekű munka végrehajtásának rendje

280. § (1) A közérdekű munka végrehajtásának célja, hogy az elítélt a köz érdekében

álló munkát végezzen, és hogy az az elítélt bűnismétlése megelőzésének és

társadalmi beilleszkedésének az elősegítését is szolgálja.

(2) * A közérdekű munka végrehajtásáról a pártfogó felügyelői szolgálat gondoskodik,

amely feladatát a központi költségvetési szervekkel és a helyi önkormányzatokkal

vagy ezek intézményeivel, helyi közszolgáltatást végző egyéb szervezetekkel, az

állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott vagy erre a

célra az állam vagy az önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezetekkel, a

helyi nemzetiségi önkormányzatokkal, az egyházi jogi személyekkel, a közhasznú

jogállású szervezetekkel, a civil szervezetekkel, valamint a gazdálkodó szervezetekkel

(a továbbiakban együtt: munkahely) és az állami foglalkoztatási szervvel

együttműködésben látja el. Ha nincs az e fejezetben meghatározott feltételeknek

megfelelő más munkahely, az elítélt lakcíme, illetve tényleges tartózkodási helye

szerint illetékes települési önkormányzat, kivételesen a területi önkormányzat köteles

a közérdekű munkavégzés helyét biztosítani.

(3) A kijelölt munkahellyel a közérdekű munka tartamára nem létesül munkaviszony,

az elítélt a munkát büntetés-végrehajtási jogviszony keretében végzi.

(4) A közérdekű munka végrehajtása során a napi munkaidő legalább négy óra,

legfeljebb tizenkét óra. A közérdekű munkavégzés heti időtartama legalább négy óra,

de a negyvennyolc órát nem haladhatja meg. A letöltött közérdekű munkát órákban

kell nyilvántartani.

(5) * A közérdekű munkát az első munkahely kijelöléséről szóló határozat

végrehajthatóságától számított két éven belül végre kell hajtani. Ha két éven belül a

közérdekű munkát az elítélt önhibájából nem végzi el, a pártfogó felügyelő jelentést

készít, és a 290. § (2) bekezdése szerint kezdeményezi az ügyészségnél a közérdekű

munka szabadságvesztésre való átváltoztatásának indítványozását. *

(5a) * Az (5) bekezdésben meghatározott határidőbe nem számít be

a) a félbeszakítás,

b) a közérdekű munka végrehajtásának a 14. § (5) bekezdésében meghatározott

megszakítása,

c) más közérdekű munka, közérdekű munka vagy pénzbüntetés helyébe lépő

szabadságvesztés, illetve a szabálysértési elzárás és a rendbírság helyébe lépő elzárás

végrehajtásának

időtartama.

(6) A közérdekű munka végrehajtása során az elítélt jogosult

a) ha a munkakör jellege indokolja, a munkahely által biztosított munkaruházatra és

egyéni védőeszköz-ellátásra,

b) munkahelyi vagy üzemi baleset esetén a külön törvény szerinti baleseti ellátásként

baleseti egészségügyi szolgáltatásra.

(7) * Munkahelyi vagy üzemi baleset esetén a munkahely képviselője haladéktalanul

tájékoztatja a pártfogó felügyelőt, és megküldi a munkahelyi vagy üzemi balesetről

készült dokumentációt.

(8) * A közérdekű munka végrehajtása során az elítéltnek az általa okozott kárért való

felelősségére, vagy az elítéltet ért kárért a munkahely felelősségére az Mt.

rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az elítélt anyagi felelősségének a mértékét

a hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállalók távolléti díjának

figyelembevételével kell megállapítani.

(9) * A közérdekű munka végrehajtásának elévülését félbeszakítja, ha az elítélttel

szemben szabadságvesztést, elzárást, közérdekű munka vagy pénzbüntetés helyébelépő szabadságvesztést vagy letartóztatást vesznek foganatba. Ezeknek a

körülményeknek a megszűnéséig az elévülés nyugszik.

(10) * A pártfogó felügyelő a közérdekű munka végrehajtásával összefüggésben

lefolytatandó eljárás során, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Be. szabályai

alapján jár el.

281. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv a honlapján megjelentetett tájékoztatóban

ismerteti a munkahelyekkel a közérdekű munkára ítéltek igénybevételének

lehetőségét.

(2) Az állami foglalkoztatási szerv a közérdekű munka szervezése céljából a közérdekű

munka végzésére kijelölhető munkahelyekről foglalkoztatói nyilvántartást (a

továbbiakban: foglalkoztatói nyilvántartás) vezet. Az állami foglalkoztatási szerv a

büntetőügyben kiszabott közérdekű munka végrehajtására kijelölhető munkahelyekről

vezetett foglalkoztatói nyilvántartást és a Szabs. tv. alapján létrehozott közérdekű

munka foglalkoztatói nyilvántartásnak a foglalkoztatókra vonatkozó részét egységes

rendszerként működteti.

(3) A foglalkoztatói nyilvántartásba közérdekű munka végzésére kijelölhető

munkahelyként nyilvántartásba vehető:

a) a központi és a helyi önkormányzati költségvetési szerv,

b) az állami és az önkormányzati fenntartású intézmény,

c) az állami és az önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott,

vagy erre a célra az állam vagy az önkormányzat által létrehozott gazdálkodó

szervezet,

d) a helyi közszolgáltatást végző egyéb szervezet,

e) az egyházi jogi személy,

f) a közhasznú jogállású szervezet,

g) a civil szervezet,

h) a gazdálkodó szervezet.

(4) A (3) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott munkahelyeknek be kell jelenteniük,

a (3) bekezdés d)–h) pontjában meghatározott munkahelyek bejelenthetik az állami

foglalkoztatási szerv részére az (5) bekezdés a)–i) pontjában foglalt adatokat.

(5) A foglalkoztatói nyilvántartás tartalmazza:

a) a kijelölhető munkahely megnevezését és elérhetőségét,

b) a közérdekű munka jellegét (FEOR), a munkahelynek a tevékenységét (TEÁOR), a

közérdekű munkaként végezhető munkakör megnevezését, leírását,

c) a kijelölhető munkahely által igényelt létszámot,

d) a munkavégzés helyét,

e) a munkavégzés tartamát,

f) a napi munkaidő legalacsonyabb és legmagasabb mértékét,

g) az arra vonatkozó adatokat, hogy a közérdekű munka az általános munkarend

szerint heti pihenő- vagy munkaszüneti napokon végezhető-e,

h) az egy napon foglalkoztatható személyek legkisebb és legnagyobb létszámát,

i) a munkavégzéshez szükséges iskolai végzettségre, szakképesítésre vonatkozó

adatokat.

(6) Az állami foglalkoztatási szerv a honlapján való közzététellel tájékoztatja a pártfogó

felügyelői szolgálatot azokról a munkahelyekről, amelyek közérdekű munka végzésére

elítéltek kijelölését igénylik.

(7) A pártfogó felügyelő munkahely kijelöléséről szóló értesítése alapján az állami

foglalkoztatási szerv átvezeti a változásokat a foglalkoztatói nyilvántartás (5) bekezdés

szerinti adatain. Ha a pártfogó felügyelő a munkahely kijelöléséről értesíti a

foglalkoztatási szervet, akkor a kijelölt munkahely nem jeleníthető meg a

szabálysértési eljárásban kiszabott közérdekű munka, vagy a pénzbírság, helyszíni

bírság vagy közigazgatási bírság megváltására vállalt közérdekű munka elvégzésre

kijelölhető munkahelyként a foglalkoztatási szerv által a Szabs. tv. alapján vezetett

közérdekű munka foglalkoztatói nyilvántartásban.(8) Ha a foglalkoztatói nyilvántartás alapján a közérdekű munka elvégzésére nincs

kijelölhető munkahely, a pártfogó felügyelő arra a Szabs. tv. alapján vezetett

közérdekű munka foglalkoztatói nyilvántartás szerinti munkahelyet is kijelölhet.

(9) Közérdekű munka végzésére a foglalkoztatói nyilvántartásban nem szereplő

munkahely is kijelölhető, ha vállalja, hogy megfelel a munkahelyekre vonatkozó, e

fejezet szerinti előírásoknak.

A munkahely kijelölése

282. § (1) * A közérdekű munka végrehajtására szolgáló munkahelyet az elítélt

lakcíme – ennek hiányában, vagy az elítélt kérelmére a tényleges tartózkodási helye –

szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálat pártfogó felügyelője jelöli ki, a munkahely

kijelölése előtt az elítéltet meghallgatja. Evégből az elítéltet a bíróság értesítésének és

ügydöntő határozatának kézhezvételétől számított nyolc napon belül idézi, egyben az

iskolai végzettségére, szakképesítésére és az egészségi állapotára vonatkozó iratok

bemutatására hívja fel.

(2) *

(3) * A munkavégzés helyeként elsősorban az elítélt lakcíme, ennek hiányában vagy

az elítélt kérelmére a tényleges tartózkodási helye szerinti munkahelyet kell kijelölni.

Az elítélt legkésőbb a meghallgatáson nyilatkozhat arról, hogy a közérdekű munka

végrehajtási helyét a tényleges tartózkodási helye szerint kéri kijelölni.

(4) A munkahely kijelölése előtt a pártfogó felügyelő foglalkoztathatósági

szakvélemény kiadása érdekében kezdeményezi az elítélt foglalkoztathatósági

vizsgálatát és az elítéltet a vizsgálaton való megjelenésre hívja fel.

(5) Az elítélt köteles a foglalkoztathatósági vizsgálaton megjelenni. A felhívásban az

elítéltet figyelmeztetni kell arra, hogy ha a vizsgálaton nem jelenik meg és

távolmaradását nem igazolja, akkor a pártfogó felügyelő a közérdekű munka

szabadságvesztésre történő átváltoztatását kezdeményezi.

(6) * Ha a foglalkoztathatósági vizsgálat elvégzésére jogosult arról értesíti a pártfogó

felügyelői szolgálatot, hogy az elítélt a foglalkoztathatósági vizsgálaton nem jelent

meg és az elítélt a távolmaradását nem mentette ki, a pártfogó felügyelő jelentést

készít az ügyészségnek. Az eljárásra a továbbiakban a közérdekű munka

szabadságvesztésre történő átváltoztatásának szabályait kell alkalmazni.

283. § (1) Az elítélt a foglalkoztathatósági szakvéleményt az elkészültétől számított

tizenöt napon belül köteles bemutatni a pártfogó felügyelőnek, aki ennek alapján –

kivéve, ha a közérdekű munkavégzés félbeszakítására okot adó körülmény áll fenn –

legkésőbb a foglalkoztathatósági szakvélemény bemutatásától számított tizenöt napon

belül a közérdekű munka végrehajtására szolgáló munkahelyet határozatban jelöli ki.

(2) * A munkahely kijelölése előtt a pártfogó felügyelő – a kötelezettségeire vonatkozó

tájékoztatás mellett – egyeztet a kijelölhető munkahellyel. A kijelölés esetére a

kötelezettségek vállalásáról a munkahely vezetője vagy képviseletre jogosult

tisztségviselője nyilatkozatot tesz. Ha a munkahely biztosítására a helyi önkormányzat

köteles, a munkahelyi nyilatkozatot nem kell beszerezni.

(3) * A munkahely kijelölésénél figyelembe kell venni az elítélt egészségi állapotát, a

foglalkoztathatósági szakvéleményt, az elítélt szakképzettségét, szakképesítését és a

munkára való alkalmasságát, valamint az elkövetett bűncselekmény jellegét.

(4) A munkavégzés helyeként nem jelölhető ki az a munkahely,

a) ahol az ellátandó munkakört az elítélt – büntetett előéletére vagy a foglalkozástól

eltiltás hatályára figyelemmel, vagy egészségi állapota miatt – nem töltheti be,

b) amelynek az elítélt akár a közérdekű munka megkezdése előtt, akár annak

végrehajtása alatt vezető tisztségviselője vagy tulajdonosa, vagy abban üzletrésszel

rendelkezik,

c) ahol az elítélt a közérdekű munka végrehajtása során a Polgári Törvénykönyv

szerinti hozzátartozójával kerülne alá-fölérendeltségi vagy elszámolási viszonyba,

d) amelynél a munkába járás költségeit az elítélt előreláthatólag nem tudja fedezni.

(5) * A munkahely kijelöléséről szóló határozat ellen a kézhezvételtől számított nyolc

napon belül az ügyészség, az elítélt és a védő bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat

be. A felülvizsgálati kérelemnek a végrehajtásra halasztó hatálya van. A felülvizsgálatikérelmet, ha azt nem az ügyészség terjeszti elő a bírósághoz, az ügyben eljárt

pártfogó felügyelői szolgálatnál kell benyújtani. Ha a munkahely kijelöléséről a

pártfogó felügyelő meghallgatáson határoz, az elítélt a felülvizsgálati kérelemről

nyomban nyilatkozatot tesz, amit jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(5a) * A pártfogó felügyelő a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére nyitva álló

határidő leteltét követően

a) a felülvizsgálati kérelmet a rendelkezésre álló iratokkal együtt,

b) az ügyészség értesítése alapján a rendelkezésre álló iratokat

haladéktalanul felterjeszti – ha a kérelmet az elítélt vagy a védő nyújtotta be, az

ügyészség útján – a székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak.

(6) Ha az elítélt a felülvizsgálati kérelemben kizárólag a közérdekű munka

megkezdésének az időpontját kifogásolja, a büntetés-végrehajtási bíró a felülvizsgálati

kérelmet félbeszakítási kérelemként bírálja el.

(7) * Ha az elítélt a pártfogó felügyelői meghallgatáson vagy a munkahely kijelöléséről

szóló határozattal szemben benyújtott felülvizsgálati kérelemben úgy nyilatkozik, hogy

a közérdekű munka elvégzését megtagadja, a pártfogó felügyelő erről jelentést készít

az ügyészségnek. Az eljárásra a továbbiakban a közérdekű munka szabadságvesztésre

történő átváltoztatásának szabályait kell alkalmazni.

284. § (1) * A munkahely kijelöléséről – a határozat előkészítése során a munkahellyel

való kapcsolatfelvétel alapján –, továbbá a bírósági felülvizsgálat folytán a kijelölés

módosításáról haladéktalanul értesíteni kell az elítélt lakcíme, vagy az elítélt kérelmére

a tényleges tartózkodási helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervet, ha a

munkahely a foglalkoztatói nyilvántartásban szerepel.

(2) * A munkahely kijelöléséről szóló véglegessé vált határozatot a pártfogó felügyelő

kézbesíti az elítéltnek, és egyben a munkavégzés megkezdésére hívja fel az elítéltet. A

felhívásban

a) meg kell határozni a munkavégzés kezdő időpontját, amely nem lehet kevesebb,

mint a kézbesítést követő nyolc nap, és

b) az elítéltet figyelmeztetni kell arra, hogy

ba) a foglalkoztathatósági szakvéleményt a munkahely képviselőjének mutassa be, és

bb) ha a kijelölt munkahelyen a felhívás szerinti határidőn belül vagy időpontban nem

jelenik meg, akkor a pártfogó felügyelő a közérdekű munka szabadságvesztésre

történő átváltoztatását kezdeményezi.

(3) A munkavégzés kezdő időpontjáról a pártfogó felügyelő értesíti a munkahelyet.

285. § (1) Ha munkahely-kijelölés érdekében történő meghallgatáson az elítélt

egészségi állapotával összefüggésben olyan adat merül fel, vagy a

foglalkoztathatósági szakvélemény alapján – a foglalkoztatási korlátozásokra és a

kijelölhető munkahelyekre figyelemmel – megalapozottan arra lehet következtetni,

hogy az elítélt ideiglenesen nem lesz foglalkoztatható, és egészségi állapotában a

közeli jövőben változás nem várható, a pártfogó felügyelő jelentést készít és a

pártfogó felügyelői szolgálat székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak

javaslatot tesz a közérdekű munka félbeszakítására.

(2) Ha munkahely-kijelölés érdekében történő meghallgatáson az elítélt egészségi

állapotával összefüggésben olyan adat merül fel, vagy a foglalkoztathatósági

szakvélemény alapján megalapozottan arra lehet következtetni, hogy az elítélt

egészségi állapotában olyan tartós változás következett be, ami a közérdekű munka

végrehajtását nem teszi lehetővé, a pártfogó felügyelő jelentést készít és a pártfogó

felügyelői szolgálat székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak javaslatot

tesz a közérdekű munka végrehajthatósága megszűnésének a megállapítására.

Új munkahely kijelölése

286. § (1) * Az elítélt lakcíme, vagy az elítélt kérelmére a tényleges tartózkodási helye

szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálat pártfogó felügyelője hivatalból vagy az

elítélt, vagy a munkahely kérelmére a közérdekű munka végrehajtására új

munkahelyet jelöl ki, ha a közérdekű munka

a) a kijelölt munkahelyen nem hajtható végre,

b) végrehajtásaba) a munkafegyelem biztosítása érdekében vagy

bb) az elítélt személyi körülményeiben történt változás miatt más munkahelyen

célszerű,

c) azért nem teljesíthető, mert az elítélt jövedelmi viszonyai miatt nem képes fedezni a

kijelölt munkahelyre történő utazás költségeit, és azokat a munkahely sem fizeti meg.

(2) * A pártfogó felügyelő új munkahelyet jelöl ki, ha erre a büntetés-végrehajtási bíró

vagy az ügyészség felhívja.

(3) * A pártfogó felügyelő az új munkahely kijelölése előtt az elítélt új

foglalkoztathatósági vizsgálatát kezdeményezi, ha

a) a korábbiakban kiállított foglalkoztathatósági szakvélemény érvényességi ideje

lejárt,

b) az elítélt egészségi állapotában orvosi iratokkal igazoltan tartós rosszabbodás állt

be, vagy

c) a büntetés-végrehajtási bíró vagy az ügyészség erre felhívja.

(4) * Az új munkahely kijelöléséről szóló határozattal szembeni bírósági felülvizsgálati

kérelemre a 283. § (5) és (5a) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy az elítélt és a

védő az új munkahely kijelölése iránti kérelem elutasításáról hozott határozattal

szemben is élhet bírósági felülvizsgálati kérelemmel.

A közérdekű munka végrehajtásának ellenőrzése, az elítélt és a munkahely

kötelezettségei

287. § (1) A közérdekű munka végrehajtását a pártfogó felügyelő ellenőrzi, ennek

keretében rendszeresen vizsgálja, hogy az elítélt vagy a munkahely a közérdekű

munka végrehajtásával összefüggő kötelezettségeinek eleget tesz-e.

(2) A pártfogó felügyelő a közérdekű munka végrehajtásának ellenőrzésére

nyilvántartó lapot és jelenléti ívet állít ki, amely tartalmazza

a) az ügy számát,

b) * az elítélt természetes személyazonosító adatait, lakcímét, kézbesítési címét,

tényleges tartózkodási helyének címét, és egyéb elérhetőségét,

c) a munkahelyen történő megjelenések időpontját,

d) az egy munkanapon ledolgozott órák számát és munkanaponként az elítélt és a

munkahely képviselőjének aláírását,

e) az összesen ledolgozott órák számát.

(3) A közérdekű munka végrehajtása során az elítélt kötelességei:

a) a kijelölt munkahelyen a munkaidő kezdetére munkaképes állapotban megjelenni,

és a meghatározott munkaidőben munkát végezni, esetleges hiányzásait orvos által

vagy más megfelelő módon igazolni,

b) a kijelölt munkát szakismerete, képessége és legjobb tudása szerint,

fegyelmezetten, a kijelölt munkahely képviselőjének az utasításai, vagy ha a munka

felügyeletét a pártfogó felügyelő vagy a pártfogó felügyelői asszisztens látja el, az ő

utasítása szerint elvégezni,

c) a munkavédelemmel, a tűzvédelemmel, a balesetvédelemmel és a

környezetvédelemmel kapcsolatos előírásokat megtartani,

d) a kijelölt munkahelyen munkát végzőkkel együttműködni, és a munkáját úgy

végezni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy más egészségét, testi

épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi kárt ne idézzen elő,

e) a pártfogó felügyelővel együttműködni és számára a szükséges tájékoztatást

megadni, a közérdekű munka végrehajtását elősegítő rendelkezéseit megtartani.

(4) A közérdekű munka végrehajtása során a munkahely kötelességei:

a) * az elítéltet az ügydöntő határozat és a kijelölésről szóló határozat szerinti

közérdekű munkával, hetente legalább egy napon, napi legalább négy és legfeljebb

tizenkét óra közötti tartamban foglalkoztatni,

b) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit

biztosítani,

c) a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni, a

munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani,d) az elítéltet a munkavédelemmel, a balesetvédelemmel, a tűzvédelemmel és a

környezetvédelemmel kapcsolatos előírásokról kioktatni,

e) az elítéltnek a munkával összefüggésben okozott kárt megtéríteni,

f) a pártfogó felügyelő által megküldött nyilvántartó lapot és jelenléti ívet vezetni,

g) az elítéltről kért felvilágosítást a pártfogó felügyelőnek megadni,

h) haladéktalanul értesíteni a pártfogó felügyelőt arról, ha

ha) az elítélt a büntetése letöltését megkezdte,

hb) az elítélt a közérdekű munka önkéntes végrehajtásának nem tesz eleget,

hc) új munkahely kijelölése tűnik célszerűnek,

hd) rendkívüli esemény következett be, így különösen, ha az elítéltet munkahelyi

baleset érte,

he) az elítélt a meghatározott közérdekű munkát teljesítette.

A közérdekű munka végrehajtásának félbeszakítása

288. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró az elítélt vagy védője kérelmére fontos okból,

különösen az elítélt családi körülményeire, egészségi állapotára tekintettel a

közérdekű munka végrehajtását félbeszakíthatja. A félbeszakítás tartama – a (2)

bekezdésben meghatározott kivételekkel – évente a hatvan napot nem haladhatja

meg.

(2) A büntetés-végrehajtási bíró a közérdekű munka végrehajtását hivatalból vagy az

elítélt kérelmére félbeszakítja, ha az elítélt

a) a tizenkettedik hetet meghaladóan várandós, a gyermek egy éves koráig, feltéve,

hogy gyermekét a saját háztartásában gondozza,

b) * gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesül,

annak hátralévő idejére, de legfeljebb egy évre,

c) egészségi állapotában olyan tartós változás következett be, amely a közérdekű

munka végrehajtását ideiglenesen nem teszi lehetővé, vagy a foglalkoztathatósági

szakvélemény alapján, vagy a foglalkoztatási korlátozásokra és a kijelölhető

munkahelyekre figyelemmel az elítélt ideiglenesen nem foglalkoztatható, legfeljebb

egy évre.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása esetén a büntetés végrehajtását haladéktalanul

folytatni kell, ha

a) a gyermek nem az elítélt gondozásában van,

b) * a gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás folyósítását egy

év eltelte előtt megszüntetik,

c) az elítélt egészségi állapota a közérdekű munka elvégzését lehetővé teszi, illetve a

megismételt vizsgálat szerinti foglalkoztathatósági szakvélemény alapján az elítélt

foglalkoztatható.

(4) A félbeszakítás tartama a közérdekű munka tartamába nem számít be. A

félbeszakítás alatt az elévülés nyugszik.

A közérdekű munka végrehajthatóságának megszűnése

289. § * A közérdekű munka vagy annak hátralévő része nem hajtható végre, ha az

ügydöntő határozat jogerőre emelkedése után az elítélt

a) * a szülést követően gyermekének gondozásáról egy éven át saját háztartásában

gondoskodott, illetve a gyermek születését követően a gondozásáról egy éven át saját

háztartásában kizárólag maga gondoskodott,

b) * legalább egy évig gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő

ellátásban részesült,

c) egészségi állapotában olyan tartós változás következett be, amely a közérdekű

munka végrehajtását nem teszi lehetővé, vagy a foglalkoztathatósági szakvélemény,

vagy a megismételt vizsgálat szerinti foglalkoztathatósági szakvélemény alapján a

közérdekű munka végzésére az elítélt nem alkalmas,

d) * folyamatosan öt évet vagy azt meghaladó időt töltött szabadságvesztésben vagy

letartóztatásban, illetve kényszergyógykezelésben vagy előzetes

kényszergyógykezelésben, vagy két évet vagy azt meghaladó időt töltött

javítóintézetben.

A közérdekű munka átváltoztatása szabadságvesztésre290. § (1) A pártfogó felügyelő jelentést készít, ha

a) az elítélt a közérdekű munka elvégzését megtagadja,

b) az elítélt a foglalkoztathatósági vizsgálaton nem jelenik meg és távolmaradását

nem igazolja,

c) a munkahely értesítése alapján vagy az ellenőrzések során megállapítja, hogy az

elítélt önhibájára visszavezethető okból

ca) a közérdekű munka megkezdésére megjelölt időpontban nem jelent meg,

cb) a munkavégzési kötelezettségének az arra való felhívás ellenére nem tett eleget,

cc) a munkafegyelmet súlyosan sértő magatartást tanúsított,

cd) a 280. § (5) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak, illetve

d) a 291. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak.

(2) * A pártfogó felügyelő a jelentést – az azt alátámasztó bizonyítékok csatolásával –

megküldi az ügyészségnek, és javaslatot tesz a közérdekű munka szabadságvesztésre

való átváltoztatásának indítványozására.

(3) Az ügyész szükség esetén meghallgatja a pártfogó felügyelőt és az elítéltet, vagy

további bizonyítékok csatolására hívhatja fel a pártfogó felügyelőt.

(4) * A pártfogó felügyelői szolgálatot új munkahely kijelölésére hívhatja fel

a) az ügyészség, ha az átváltoztatás indítványozására nem lát alapot, vagy

b) a büntetés-végrehajtási bíró, ha az ügyészség indítványát elutasítja.

291. § (1) A közérdekű munka, vagy annak hátralévő része helyébe lépő

szabadságvesztést úgy kell megállapítani, hogy négy óra közérdekű munkának

egynapi szabadságvesztés felel meg. Az átváltoztatás után fennmaradó közérdekű

munkának egynapi szabadságvesztés felel meg.

(2) A közérdekű munka szabadságvesztésre a munkahely kijelölését megelőzően is

átváltoztatható, ha annak elmaradása az elítélt felróható magatartására vezethető

vissza.

IX. Fejezet

A pénzbüntetés végrehajtása

A pénzbüntetés végrehajtásának rendje *

292. § (1) A pénzbüntetést a törvényszék gazdasági hivatala hajtja végre.

(2) Az elítéltnek a pénzbüntetést legkésőbb a gazdasági hivatal felhívásának

kézbesítésétől számított tizenöt napon belül, ha a bíróság halasztást vagy

részletfizetést engedélyezett, a bíróság által megállapított időpontig vagy

meghatározott részletben kell megfizetnie.

(3) Ha az elítélt a pénzbüntetést nem fizette meg a (2) bekezdésben meghatározottak

szerint, a gazdasági hivatal

a) fiatalkorú elítélt esetén a pénzbüntetés behajtása iránt intézkedik, ennek

eredménytelensége esetén a büntetés-végrehajtási bírót megkeresi a pénzbüntetés

közérdekű munkára vagy szabadságvesztésre átváltoztatása iránt,

b) felnőtt korú elítélt esetén a büntetés-végrehajtási bírót megkeresi a pénzbüntetés

szabadságvesztésre átváltoztatása iránt.

(4) A meg nem fizetett pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést úgy kell

megállapítani, hogy egynapi tétel helyébe egynapi szabadságvesztés lép.

(5) A pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munka végrehajtására a VIII. Fejezet

rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a napi munkaidő legalább két óra, legfeljebb

nyolc óra.

(6) A közérdekű munka vagy annak hátralévő része helyébe lépő szabadságvesztést

úgy kell megállapítani, hogy két óra közérdekű munkának egynapi szabadságvesztés

felel meg. Az átváltoztatás után fennmaradó közérdekű munkának egynapi

szabadságvesztés felel meg.

293. § (1) A pénzbüntetés akkor is megfizethető, ha azt a bíróság már átváltoztatta

szabadságvesztésre vagy közérdekű munkára.

(2) Ha a pénzbüntetést a helyébe lépő szabadságvesztés vagy közérdekű munka

végrehajtásának megkezdése előtt megfizetik, a szabadságvesztés vagy a közérdekű

munka nem hajtható végre. Ha a pénzbüntetést a szabadságvesztés vagy a közérdekűmunka végrehajtása alatt fizetik meg, a befizetés azonosítását követően az elítéltet

nyomban szabadon kell bocsátani, vagy a közérdekű munka végzése alól fel kell

menteni.

(3) Ha a pénzbüntetést a szabadságvesztésre vagy a közérdekű munkára való

átváltoztatás után részben fizetik meg, a szabadságvesztésnek vagy a közérdekű

munkának az a része hajtható végre, amely a meg nem fizetett pénzbüntetésnek felel

meg.

A pénzbüntetés végrehajthatóságának megszűnése *

293/A. § * (1) * A pénzbüntetés vagy annak hátralévő része nem hajtható végre, ha

az ügydöntő határozat jogerőre emelkedése után az elítélt folyamatosan öt évet vagy

azt meghaladó időt töltött szabadságvesztésben vagy letartóztatásban, illetve

kényszergyógykezelésben vagy előzetes kényszergyógykezelésben, vagy két évet

vagy azt meghaladó időt töltött javítóintézetben.

(2) * Az (1) bekezdés szerinti időtartamba nem számítható be annak a

szabadságvesztésnek, illetve a javítóintézeti nevelésnek a tartama, amely mellett a

pénzbüntetést kiszabták.

X. Fejezet

A közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtása

294. § (1) * A közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés és a pénzbüntetés

helyébe lépő szabadságvesztés büntetés végrehajtására az V. Fejezet rendelkezéseit e

fejezet szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. A közérdekű munka helyébe lépő

szabadságvesztés és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés büntetés

végrehajtásának megkezdése érdekében a bv. csoport intézkedik.

(2) * A közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés

végrehajtására – a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel –, ha az elítélttel szemben az

átváltoztatásra első ízben került sor – kivéve, ha az elítélten ezt megelőzően már

foganatba vettek szabadságvesztést –, az I. kategóriára, egyéb esetben a II.

kategóriára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a közérdekű munka és a

pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést töltő elítélt

a) a szabadságvesztésre ítéltekkel együtt elhelyezhető,

b) havonta legalább két alkalommal fogadhat látogatót,

c) kérelmére részt vehet a munkáltatásban,

d) esetében a kreditrendszert nem kell alkalmazni.

(2a) * A Btk. 51. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a (2) bekezdésben

meghatározott eltérésekkel a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés

végrehajtására

a) folyamatosan töltött szabadságvesztés esetén az elítéltnek a végrehajtás

megkezdését megelőző kategória-besorolására,

b) nem folyamatosan töltött szabadságvesztés esetén börtönfokozatban a III.

kategóriára, fegyházfokozatban a IV. kategóriára

vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést

foganatosító bv. intézet parancsnoka a 154. § (1) bekezdésében meghatározott okok

fennállásának az idejére – legfeljebb öt napig – a közérdekű munka és a pénzbüntetés

helyébe lépő szabadságvesztést töltő elítéltek meghatározott csoportjára nézve

elrendelheti a (2) bekezdés b)–c) pontjában, a 122. § b), e) n) és o) pontjában, továbbá

a 123. § (1)–(2) bekezdésében foglalt jogok gyakorlásának teljes vagy részleges

felfüggesztését. A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka az intézkedés

időtartamát további öt nappal meghosszabbíthatja. A 154. § (2)–(3) bekezdésében

foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(4) * A közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést töltő

elítélt részére biztosítani kell, hogy a választójogát gyakorolhassa. Az elítélt a

fogvatartás helyén, a választási eljárásra vonatkozó jogszabályok szerint jogosult

szavazni, az elítélt személyazonosságát a fogva tartó bv. intézet nyilvántartása alapján

kell megállapítani. A bv. intézet köteles elősegíteni az elítélt választójogánakgyakorlását, szükség esetén az elítélt részére félbeszakítást lehet engedélyezni,

amelynek tartama legfeljebb három nap.

(5) A magánelzárás fenyítés a Btk. 51. § (2) bekezdése esetén is legfeljebb öt napig

terjedhet.

(6) * A bv. intézet parancsnoka a 293/A. § (1) bekezdése szerinti feltétel

bekövetkezése előtt harminc nappal, ha ez a végrehajtás foganatba vételének

időpontjára figyelemmel indokolt, soron kívül előterjesztést tesz a büntetés-

végrehajtási bírónak a pénzbüntetés végrehajthatósága megszűnésnek megállapítása

érdekében.

295. § (1) A bv. intézet parancsnoka fontos okból, így különösen az elkövető személyi

és családi körülményeire, egészségi állapotára tekintettel a közérdekű munka és a

pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést legfeljebb harminc napig terjedő

időtartamra félbeszakíthatja.

(2) Ha az elkövető kórházi gyógykezelése szükséges és az a büntetés-végrehajtás

keretei között nem megoldható, a bv. intézet parancsnoka a gyógykezelés tartamára a

közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést félbeszakítja.

(3) A félbeszakítás tartama a közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő

szabadságvesztés tartamába nem számít be. A félbeszakítás alatt a közérdekű munka

és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés elévülése nyugszik.

XI. Fejezet

A foglalkozástól eltiltás végrehajtása

296. § * (1) * A foglalkozástól eltiltás tartama az ügydöntő határozat jogerőre

emelkedésével kezdődik. Ha a foglalkozástól eltiltást szabadságvesztés vagy elzárás

mellett szabják ki, tartamába be kell számítani

a) * az ügydöntő határozat jogerőre emelkedése és a szabadságvesztés, illetve az

elzárás megkezdése között eltelt időt,

b) a szabadságvesztés, illetve az elzárás félbeszakításának tartamát,

c) a feltételes szabadságon töltött időt, ha a bíróság azt nem szüntette meg,

d) a közérdekű munka vagy pénzbüntetés átváltoztatása miatti szabadságvesztés

idejét.

(2) Nem számít be a foglalkozástól eltiltás tartamába az az idő, amely alatt az elítélt

a) azt a szabadságvesztést, illetve elzárást tölti, amelynek alapján a bíróság a

foglalkozástól eltiltást kiszabta,

b) olyan összbüntetésbe foglalt szabadságvesztést tölt, amelyhez kapcsolódóan

foglalkozástól eltiltást is végre kell hajtani,

c) az a)–b) pontban megjelölt szabadságvesztés vagy elzárás végrehajtása alól kivonja

magát.

297. § (1) A foglalkozástól eltiltás végrehajtása annak a szervnek a feladata, amely a

foglalkozástól eltiltással érintett foglalkozás kapcsán, jogszabály alapján kötelező

nyilvántartási vagy engedélyezési tevékenységet végez. A büntetés-végrehajtási bíró

felhívása alapján a nyilvántartást vezető szerv a foglalkozástól eltiltásra vonatkozó

adatokat bejegyzi a nyilvántartásba, és gondoskodik arról, hogy az elítélt az eltiltás

tartama alatt ne végezhessen olyan tevékenységet, amelytől a bíróság eltiltotta.

(1a) * Ha a Be. 111. §-a alapján a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a

törvényben meghatározott, kötelező munkáltatói intézkedés alkalmazása érdekében

tájékoztatta a terhelt munkáltatóját, a büntetés-végrehajtási bíró a foglalkozástól

eltiltás végrehajtása végett felhívást küld a munkáltatónak.

(1b) * Ha a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C.

törvény 55. §-a alapján a foglalkozástól eltiltásról más tagállam hatóságát tájékoztatni

kell, és nincs olyan nyilvántartást vezető szerv, amelyet az (1) bekezdés alapján a

büntetés-végrehajtási bíró felhívott, a tájékoztatási kötelezettséget a büntetés-

végrehajtási bíró felhívása alapján a jogszabályban erre kijelölt szerv teljesíti.

(2) A foglalkozástól eltiltás hatálya alatt álló részére – a Btk. 102. §-a szerinti előzetes

mentesülése esetén is – olyan hatósági bizonyítványt kell kiállítani, amely tartalmazza,hogy a bíróság az elítéltet milyen foglalkozástól tiltotta el, és annak tartama

előreláthatóan mikor jár le.

(3) Jogszabály a foglalkozástól eltiltás esetén a szakképzettséget igénylő foglalkozás

újbóli gyakorlását a foglalkozáshoz szükséges jártasság, alkalmasság igazolásától

teheti függővé. Az elítélt a foglalkozás újbóli gyakorlását mindaddig nem kezdheti

meg, amíg a foglalkozáshoz szükséges jártasságát, alkalmasságát a jogszabályban

előírt módon nem igazolja.

(4) Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a végleges hatályú eltiltás alóli mentesítés

esetén is az alkalmasság igazolásának módjára.

(5) * A foglalkozástól végleges hatályú eltiltás alól a büntetés-végrehajtási bíró az

elítéltet a kérelmére mentesítheti. A mentesítésnek akkor lehet helye, ha az elítélt a

foglalkozás gyakorlására alkalmasságát a bíróság által előírt módon igazolja.

(6) A foglalkozástól eltiltás büntetés végrehajtását a rendőrség ellenőrzi.

XII. Fejezet

A járművezetéstől eltiltás végrehajtása

298. § (1) A járművezetéstől eltiltás végrehajtására az előző fejezet rendelkezéseit

értelemszerűen alkalmazni kell.

(2) * A járművezetéstől eltiltás esetén az ezzel összefüggő feladatok ellátásáról a

fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a

továbbiakban: járási hivatal) a bíróság értesítése alapján gondoskodik.