Az Országgyűlés az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak, továbbá az ország

függetlenségének, területi épségének, gazdaságának, valamint a nemzeti vagyonnak a védelme

érdekében, Magyarország nemzetközi jogi és európai uniós kötelezettségeinek figyelembe

vételével, az állam kizárólagos büntető hatalmának érvényesítése céljából a következő törvényt

alkotja:

ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvényesség elve 1. § (1) Az elkövető büntetőjogi felelősségét csak olyan cselekmény miatt lehet

megállapítani, amelyet – a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő

cselekmények kivételével – törvény az elkövetés idején büntetni rendelt. (2) Bűncselekmény

elkövetése miatt nem lehet olyan büntetést kiszabni vagy intézkedést alkalmazni, amelyről törvény

az elkövetés – vagy a 2. § (2) bekezdés alkalmazása esetén az elbírálás – idején nem rendelkezett.

II. FEJEZET A MAGYAR BÜNTETŐ JOGHATÓSÁG Időbeli hatály 2. § (1) A bűncselekményt –

a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivételekkel – az elkövetése idején hatályban lévő büntető törvény

szerint kell elbírálni. (2) Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a

cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntető törvényt

kell alkalmazni. * (3) Az új büntető törvényt visszaható hatállyal kell alkalmazni a nemzetközi jog

általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmény elbírálásakor, ha az az elkövetés

idején a magyar büntető törvény szerint nem volt büntetendő. Területi és személyi hatály 3. § (1) A

magyar büntető törvényt kell alkalmazni a) a belföldön elkövetett bűncselekményre, b) a

Magyarország területén kívül tartózkodó magyar felségjelű úszólétesítményen vagy magyar

felségjelű légi járművön elkövetett bűncselekményre, c) a magyar állampolgár által külföldön

elkövetett olyan cselekményre, amely a magyar törvény szerint bűncselekmény. (2) A magyar

büntető törvényt kell alkalmazni a) a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett

cselekményre is, ha az aa) a magyar törvény szerint bűncselekmény, és az elkövetés helyének

törvénye szerint is büntetendő, ab) * állam elleni bűncselekmény, – kivéve a szövetséges fegyveres

erő ellen elkövetett kémkedést és a kémkedést az Európai Unió intézményei ellen – tekintet nélkül

arra, hogy az az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e, ac) a XIII. vagy a XIV.

Fejezetben meghatározott bűncselekmény, vagy egyéb olyan bűncselekmény, amelynek üldözését

törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés írja elő, b) a magyar állampolgár, a magyar jog alapján

létrejött jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany sérelmére nem magyar

állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre is, amely a magyar törvény szerint

büntetendő. (3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a büntetőeljárás megindítását a legfőbb

ügyész rendeli el. III. FEJEZET A BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉG A bűncselekmény 4. § (1)

Bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli –

gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény

büntetés kiszabását rendeli. * (2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy

mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti

társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti. 5. § A bűncselekmény bűntett vagy

vétség. Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre e törvény kétévi

szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli, minden más bűncselekmény vétség. A

bűnhalmazat és a folytatólagosan elkövetett bűncselekmény 6. § (1) Bűnhalmazat az, ha az elkövető

egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el.

(2) * Nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető

ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközönként

többször követ el. (3) * Ha az elkövető több vagy tartós cselekménye egy bűncselekményt valósít

meg, vagy több bűncselekménye e törvény rendelkezése alapján egy bűncselekményt valósít meg,

és e bűncselekmény miatt az elkövetővel szemben vádemelésre került sor, az elkövető által a

vádemelést követően elkövetett újabb ugyanolyan bűncselekmény önálló bűncselekményként

bírálandó el. A szándékosság 7. § Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményénekkövetkezményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. A gondatlanság 8. §

Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges

következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges

következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést

elmulasztja. Felelősség az eredményért mint minősítő körülményért 9. § Az eredményhez, mint a

bűncselekmény minősítő körülményéhez fűzött súlyosabb jogkövetkezmények akkor

alkalmazhatóak, ha az elkövetőt az eredmény tekintetében legalább gondatlanság terheli. A kísérlet

10. § (1) Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem

fejezi be. (2) A kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni. (3) A

büntetést korlátlanul enyhíteni vagy mellőzni is lehet, ha a kísérletet alkalmatlan tárgyon,

alkalmatlan eszközzel vagy alkalmatlan módon követik el. (4) Nem büntethető kísérlet miatt, a)

akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény befejezése, vagy b) aki az eredmény

bekövetkezését önként elhárítja. (5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott esetben a kísérlet már

önmagában is megvalósít más bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntethető. Az

előkészület 11. § (1) Ha e törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a

bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az

elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik. (2) Nem

büntethető előkészület miatt, a) akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény

elkövetésének megkezdése, b) aki az elkövetés elhárítása céljából korábbi felhívását, ajánlkozását,

vállalkozását visszavonja, vagy arra törekszik, hogy a többi közreműködő az elkövetéstől elálljon,

feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének megkezdése bármely okból elmarad, vagy c) aki az

előkészületet a hatóságnál a bűncselekmény elkövetésének megkezdése előtt feljelenti. (3) * Ha a

(2) bekezdésben meghatározott esetben az előkészület már önmagában is megvalósít más

bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntethető. Az elkövető 12. § Elkövető a

tettes, a közvetett tettes és a társtettes (a továbbiakban együtt: tettesek), valamint a felbujtó és a

bűnsegéd (a továbbiakban együtt: részesek). 13. § (1) Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi

tényállását megvalósítja. (2) Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi

tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés miatt nem

büntethető, illetve tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg. (3) Társtettesek azok,

akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen

valósítják meg. 14. § (1) Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. (2)

Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez másnak szándékosan segítséget nyújt. (3) A

részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni. IV. FEJEZET A

BÜNTETHETŐSÉGET KIZÁRÓ VAGY KORLÁTOZÓ OKOK 15. § Az elkövető

büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét kizárja vagy korlátozza: a) a gyermekkor, b)

a kóros elmeállapot, c) a kényszer és a fenyegetés, d) a tévedés, e) a jogos védelem, f) a

végszükség, g) a jogszabály engedélye, h) a törvényben meghatározott egyéb ok. A gyermekkor 16.

§ * Nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem

töltötte be, kivéve a) az emberölés [160. § (1)–(2) bekezdés], b) az erős felindulásban elkövetett

emberölés (161. §), c) a testi sértés [164. § (8) bekezdés], d) a hivatalos személy elleni erőszak

[310. § (1)–(3) bekezdés], e) a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak [311. §, ha a 310. § (1)–(3)

bekezdése szerint minősül], f) a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója

elleni erőszak [312. §, ha a 310. § (1)–(3) bekezdése szerint minősül], g) a terrorcselekmény [314. §

(1)–(2) bekezdés], h) a rablás [365. § (1)–(4) bekezdés], és i) a kifosztás [366. § (2)–(3) bekezdés]

elkövetőjét, ha a bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, és az

elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges

belátással. A kóros elmeállapot 17. § (1) Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt az

elmeműködés olyan kóros állapotában követi el, amely képtelenné teszi cselekménye

következményeinek a felismerésére, vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen. (2) A

büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt korlátozza a

bűncselekmény következményeinek a felismerésében, vagy abban, hogy e felismerésnek

megfelelően cselekedjen. 18. § A 17. § nem alkalmazható arra, aki a bűncselekményt önhibájábóleredő ittas vagy bódult állapotban követi el. A kényszer és a fenyegetés 19. § (1) Nem büntethető,

aki a büntetendő cselekményt olyan kényszer vagy fenyegetés hatása alatt követi el, amely miatt

képtelen az akaratának megfelelő magatartásra. (2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha a kényszer

vagy a fenyegetés a bűncselekmény elkövetőjét korlátozza az akaratának megfelelő magatartásban.

A tévedés 20. § (1) Nem büntethető az elkövető olyan tény miatt, amelyről az elkövetéskor nem

tudott. (2) Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy

az a társadalomra nem veszélyes, és erre a feltevésre alapos oka van. (3) Nem zárja ki a

büntethetőséget a tévedés, ha azt gondatlanság okozza, és e törvény a gondatlan elkövetést is

büntetni rendeli. A jogos védelem 21. § Nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saját, illetve a

mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására

nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz, feltéve, hogy a védekező

mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített

védelmi eszköz ne okozzon sérelmet. 22. § (1) Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját,

illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül

fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. (2) A jogtalan támadást úgy kell tekinteni,

mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha a) azt személy ellen aa) éjjel, ab)

fegyveresen, ac) felfegyverkezve vagy ad) csoportosan követik el, b) az a lakásba ba) éjjel, bb)

fegyveresen, bc) felfegyverkezve vagy bd) csoportosan történő jogtalan behatolás, vagy c) az a

lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolás. (3) Nem büntethető, aki az

elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl. (4) A megtámadott

nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől. A végszükség 23. § (1) Nem büntetendő annak a

cselekménye, aki saját, illetve más személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható

veszélyből menti, vagy a közérdek védelme érdekében így jár el, feltéve, hogy a cselekmény nem

okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett. (2) Nem büntethető, aki azért okoz

nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtségből vagy menthető

felindulásból nem ismeri fel a sérelem nagyságát. (3) Nem állapítható meg végszükség annak

javára, akinek a veszély előidézése felróható, vagy akinek a veszély vállalása foglalkozásánál fogva

kötelessége. A jogszabály engedélye 24. § Nem büntetendő az a cselekmény, amelyet jogszabály

megenged, vagy büntetlennek nyilvánít. V. FEJEZET A BÜNTETHETŐSÉGET MEGSZÜNTETŐ

OKOK 25. § A büntethetőséget megszünteti a) az elkövető halála, b) az elévülés, c) a kegyelem, d)

a tevékeny megbánás, e) a törvényben meghatározott egyéb ok. A büntethetőség elévülése 26. § (1)

A büntethetőség – a (2)–(3) bekezdésben meghatározottak kivételével, illetve az egyes

bűncselekmények elévülésének kizárásáról szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában – elévül a

büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év elteltével. (2) * A XXVII.

Fejezetben meghatározott bűncselekmények büntethetősége tizenkét év elteltével évül el. (3) *

Nem évül el a büntethetősége a) a XIII. és XIV. Fejezetben meghatározott bűncselekményeknek, b)

az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekményeknek, és c) * a

tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett szexuális kényszerítésnek [196.

§ (2) bekezdés a) pont, (3) bekezdés], szexuális erőszaknak [197. § (2) bekezdés, (3) bekezdés a)

pont, (4)–(4a) bekezdés], szexuális visszaélésnek (198. §), kerítésnek [200. § (2) bekezdés, (3a)

bekezdés b) pont, (4) bekezdés a) pont], prostitúció elősegítésének [201. § (2) bekezdés, (4)

bekezdés b) pont], gyermekprostitúció kihasználásának (203. §), gyermekpornográfiának [204. §

(1)–(4) bekezdés, (6) bekezdés, 204/A. §], szeméremsértésnek [205. § (2) bekezdés], ha az elkövető

az elkövetéskor a tizennyolcadik életévét betöltötte. 27. § Az elévülés kezdő napja a) befejezett

bűncselekmény esetén az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósul, b) kísérlet és előkészület

esetén az a nap, amikor az ezeket megvalósító cselekmény véget ér, c) olyan bűncselekmény esetén,

amely kizárólag kötelesség teljesítésének elmulasztásával valósul meg, az a nap, amikor az elkövető

még az e törvényben megállapított következmény nélkül eleget tehetne kötelességének, d) olyan

bűncselekmény esetén, amely jogellenes állapot fenntartásában áll, az a nap, amikor ez az állapot

megszűnik. 28. § (1) * Az elévülést félbeszakítja a bíróságnak, az ügyészségnek, a nyomozó

hatóságnak, illetve nemzetközi vonatkozású ügyekben az igazságügyért felelős miniszternek vagy a

külföldi hatóságnak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított büntetőeljárásicselekménye. A félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét elkezdődik. (1a) * Ha az erős

felindulásban elkövetett emberölés, a háromévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő

szándékos súlyos testi sértés, az emberrablás, az emberkereskedelem és kényszermunka, a személyi

szabadság megsértése, illetve − a 26. § (3) bekezdés c) pontjában foglalt kivétellel − a nemi élet

szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje a bűncselekmény elkövetésekor a

tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, az elévülés határidejébe nem számít be az a tartam,

amíg a huszonegyedik életévét be nem tölti vagy be nem töltötte volna. (2) * Ha a büntetőeljárást

felfüggesztik, a felfüggesztés tartama az elévülés határidejébe nem számít be. Ez a rendelkezés nem

alkalmazható, ha a büntetőeljárást azért függesztik fel, mert az elkövető kiléte a nyomozásban nem

volt megállapítható, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy kóros elmeállapotú lett, továbbá ha a

szabadlábon lévő terhelt külföldön ismert helyen tartózkodik és a büntetőeljárás a távollétében nem

folytatható le. (3) * Az elévülés határidejébe nem számít be az a tartam, amely alatt a mentelmi

jogon alapuló mentesség folytán a büntetőeljárás azért nem volt megindítható vagy folytatható, mert

a törvényben biztosított mentelmi jogot a döntésre jogosult nem függesztette fel. Ez a rendelkezés

nem alkalmazható olyan magánindítványra büntetendő bűncselekmény esetén, amely miatt a vádat

a magánvádló képviseli. (4) * Próbára bocsátás esetén a próbaidő tartama és a jóvátételi munka

tartama az elévülés határidejébe nem számít be. A tevékeny megbánás 29. § (1) Nem büntethető, aki

az élet, testi épség és az egészség elleni, az emberi szabadság elleni, az emberi méltóság és egyes

alapvető jogok elleni, a közlekedési, a vagyon elleni, illetve a szellemi tulajdonjog elleni vétség

vagy háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig

beismerte, és közvetítői eljárás keretében – vagy azt megelőzően, de a közvetítői eljárás keretében

született megállapodásban jóváhagyva – a sértett által elfogadott módon és mértékben a

bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette. E rendelkezés akkor is irányadó, ha a

bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül az élet, testi épség és az egészség elleni, az emberi

szabadság elleni, az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni, a közlekedési, a vagyon elleni

vagy a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmény a meghatározó. (2) A büntetés korlátlanul

enyhíthető, ha az elkövető az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmények esetében az ötévi

szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és

közvetítői eljárás keretében – vagy azt megelőzően, de a közvetítői eljárás keretében született

megállapodásban jóváhagyva – a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel

okozott sérelmet jóvátette. E rendelkezés akkor is irányadó, ha a bűnhalmazatban lévő

bűncselekmények közül az élet, testi épség és az egészség elleni, az emberi szabadság elleni, az

emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni, a közlekedési, a vagyon elleni vagy a szellemi

tulajdonjog elleni bűncselekmény a meghatározó. (3) Az (1)–(2) bekezdés alkalmazásának nincs

helye, ha az elkövető a) többszörös vagy különös visszaeső, b) a bűncselekményt bűnszervezetben

követte el, c) bűncselekménye halált okozott, d) * a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés

felfüggesztésének próbaideje alatt vagy a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó

szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt, illetve próbára

bocsátás vagy feltételes ügyészi felfüggesztés tartama alatt követte el, vagy e) * korábban

szándékos bűncselekménye miatt közvetítői eljárásban vett részt, és ennek eredményeként vele

szemben az (1) vagy (2) bekezdést alkalmazták, feltéve, hogy a további jogorvoslattal nem

támadható határozat keltétől az újabb szándékos bűncselekmény elkövetéséig két év még nem telt

el. VI. FEJEZET A BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉGRE VONÁS EGYÉB AKADÁLYAI 30. § A

büntetőjogi felelősségre vonást akadályozza a) a magánindítvány, b) a feljelentés hiánya. A

magánindítvány hiánya 31. § (1) Az e törvényben meghatározott esetekben a bűncselekmény

elkövetője csak magánindítványra büntethető. (2) A magánindítvány előterjesztésére a sértett

jogosult. (3) * A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 69. § (5) bekezdésében

meghatározott esetekben a magánindítványt a sértett törvényes képviselője terjesztheti elő. A

magánindítványt a korlátozottan cselekvőképes kiskorú sértett önállóan is előterjesztheti, és erre

törvényes képviselője is jogosult. Ezekben az esetekben a magánindítvány előterjesztésére a

gyámhatóság is jogosult. Érdekellentét esetén a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadók. (4)

Ha a magánindítvány előterjesztésére jogosult sértett meghal, a hozzátartozója jogosult amagánindítvány előterjesztésére. (5) Bármelyik elkövetővel szemben előterjesztett magánindítvány

valamennyi elkövetőre hatályos. (6) A magánindítvány nem vonható vissza. A feljelentés hiánya 32.

§ Az e törvényben meghatározott esetekben a bűncselekmény elkövetője csak az arra jogosult által

tett feljelentésre büntethető. VII. FEJEZET A BÜNTETÉSEK 33. § (1) Büntetések a) a

szabadságvesztés, b) az elzárás, c) a közérdekű munka, d) a pénzbüntetés, e) a foglalkozástól

eltiltás, f) a járművezetéstől eltiltás, g) a kitiltás, h) a sportrendezvények látogatásától való eltiltás, i)

a kiutasítás. (2) Mellékbüntetés a közügyektől eltiltás. (3) A büntetések – az (5) és (6) bekezdésben

foglalt kivételekkel – egymás mellett is kiszabhatóak. (4) * Ha a bűncselekmény büntetési

tételének alsó határa nem éri el az egy év szabadságvesztést, szabadságvesztés helyett elzárás,

közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás,

sportrendezvények látogatásától való eltiltás vagy kiutasítás, illetve e büntetések közül több is

kiszabható. (5) Ha a bűncselekményt e törvény elzárással rendeli büntetni, e büntetés helyett vagy

mellett közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás,

sportrendezvények látogatásától való eltiltás vagy kiutasítás, illetve e büntetések közül több is

kiszabható. (6) Nem szabható ki a) szabadságvesztés mellett elzárás vagy közérdekű munka, b)

kiutasítás mellett közérdekű munka vagy pénzbüntetés, c) * életfogytig tartó szabadságvesztés

mellett pénzbüntetés. A szabadságvesztés 34. § A szabadságvesztés határozott ideig vagy életfogytig

tart. 35. § (1) Ha a bíróság szabadságvesztést szab ki, annak végrehajtását fogházban, börtönben

vagy fegyházban rendeli végrehajtani. (2) A büntetés kiszabásánál irányadó körülményekre

tekintettel a törvényben meghatározottnál eggyel enyhébb vagy eggyel szigorúbb végrehajtási

fokozat határozható meg. E rendelkezés a 44. § (1)–(2) bekezdése és a 90. § (2) bekezdése alapján

kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztés esetén nem alkalmazható. A határozott ideig tartó

szabadságvesztés 36. § A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama három hónap,

leghosszabb tartama húsz év; bűnszervezetben, különös vagy többszörös visszaesőként történő

elkövetés, illetve halmazati vagy összbüntetés esetén huszonöt év. 37. § (1) A szabadságvesztés

büntetés végrehajtási fokozata fogház, ha azt vétség miatt szabták ki, kivéve, ha az elítélt visszaeső.

(2) A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata börtön, ha azt a) bűntett miatt szabták ki,

vagy b) vétség miatt szabták ki, és az elítélt visszaeső. (3) A szabadságvesztés büntetés végrehajtási

fokozata fegyház, ha a) a háromévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést aa) a XIII., a

XIV. vagy a XXIV. Fejezetben meghatározott bűncselekmény, ab) életfogytig tartó

szabadságvesztéssel is büntethető katonai bűncselekmény, ac) * terrorcselekmény [314. § (1)–(2)

bekezdés, 315–316/A. §], terrorizmus finanszírozása [318. § és 318/A. §], jármű hatalomba kerítése

[320. § (1)–(3) bekezdés], bűnszervezetben részvétel [321. § (1) bekezdés], robbanóanyaggal vagy

robbantószerrel visszaélés (324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés [325. § (1)–(3) bekezdés],

nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés [326. § (1)–(6) bekezdés], haditechnikai

termékkel vagy szolgáltatással visszaélés [329. § (1)–(4) bekezdés], kettős felhasználású termékkel

visszaélés [330. § (1)–(3) bekezdés], ad) * emberölés, kábítószer-kereskedelem, kábítószer

birtoklása, emberrablás, emberkereskedelem és kényszermunka, szexuális erőszak, közveszély

okozása, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése vagy rablás súlyosabban minősülő esetei [160.

§ (2) bekezdés, 176. § (2)–(3) bekezdés, 177. § (1)–(2) bekezdés, 178. § (2) bekezdés, 179. § (2)

bekezdés, 190. § (2)–(4) bekezdés, 192. § (1)–(6) bekezdés, 197. § (2)–(4) bekezdés, 322. § (2)–(3)

bekezdés, 327. § (3) bekezdés, 365. § (3)–(4) bekezdés] miatt szabták ki, vagy b) * a

szabadságvesztés kétévi vagy ennél hosszabb tartamú, és ba) az elítélt többszörös visszaeső, vagy

bb) a bűncselekményt bűnszervezetben követte el. Feltételes szabadságra bocsátás a határozott ideig

tartó szabadságvesztésből 38. § (1) * Határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a

bíróság az ügydöntő határozatában megállapítja a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi

időpontját, vagy – a (4) bekezdésben meghatározott esetekben – azt, hogy a feltételes szabadságra

bocsátás lehetősége kizárt. (2) Ha a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége nem kizárt, annak

legkorábbi időpontja a) a büntetés kétharmad, b) visszaeső esetén háromnegyed részének, de

legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő nap. (3) * Öt évet meg nem haladó

szabadságvesztés kiszabása esetén – különös méltánylást érdemlő esetben – a bíróság az ügydöntő

határozatában akként rendelkezhet, hogy az elítélt a büntetés fele részének letöltése után feltételesszabadságra bocsátható. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elítélt többszörös visszaeső. (4)

Nem bocsátható feltételes szabadságra a) a többszörös visszaeső, ha a szabadságvesztést fegyház

fokozatban kell végrehajtani, b) az erőszakos többszörös visszaeső, c) aki a bűncselekményt

bűnszervezetben követte el, d) akit olyan szándékos bűncselekmény miatt ítéltek

szabadságvesztésre, amelyet korábbi, határozott ideig tartó végrehajtandó szabadságvesztésre

ítélése után, a végrehajtás befejezése vagy a végrehajthatóság megszűnése előtt követett el, e) *

akit tettesként ítéltek végrehajtandó szabadságvesztésre az alábbi bűncselekmények miatt: ea)

népirtás, emberiesség elleni bűncselekmény, apartheid, ha a halált szándékosan okozva követik el

[142. § (1) bekezdés a) pont, 143. § (1) bekezdés a) pont, 144. § (1) bekezdés a) pont], eb)

emberölés [160. § (1) és (2) bekezdés], ec) emberrablás [190. § (4) bekezdés], ed) fogolyzendülés,

terrorcselekmény, jármű hatalomba kerítése és zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált

szándékosan okozva követik el [284. § (4) bekezdés, 314. § (1) bekezdés, 320. § (2) bekezdés, 442.

§ (4) bekezdés], vagy ee) elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak [445. § (5) bekezdés a) pont].

(5) * Nem bocsátható feltételes szabadságra az sem, akit a) a (4) bekezdés e) pontjában

meghatározott bűncselekmény elkövetése esetén aa) előkészület miatt, ab) részesként, vagy ac)

korlátlan enyhítés alkalmazásával, b) a hozzátartozója sérelmére elkövetett, nyolcévi vagy ennél

súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt, vagy c)

* tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett nemi élet szabadsága és a

nemi erkölcs elleni bűncselekmény miatt ítéltek végrehajtandó szabadságvesztésre. (6) * A bíróság

az ügydöntő határozatban az (5) bekezdésben meghatározott elkövető feltételes szabadságra

bocsáthatóságáról rendelkezhet, ha az elkövetés körülményeire, az elkövető személyében rejlő

társadalomra veszélyesség fokára vagy egyéb büntetéskiszabási körülményekre figyelemmel, a

társadalom védelme és annak megelőzése, hogy az elkövető újabb bűncselekményt kövessen el,

pártfogó felügyelet elrendelésével és külön magatartási szabály meghatározásával elérhető. (7) *

Az (5) bekezdés b) pontja alkalmazásában hozzátartozó alatt az elkövető gyermekének szülőjét, volt

házastársát, volt élettársát, gondnokát, gondokoltját, gyámját vagy gyámoltját is érteni kell. 39. § (1)

* Határozott ideig tartó szabadságvesztés esetén a feltételes szabadság tartama azonos a

szabadságvesztés hátralevő részével, de legalább egy év. A 38. § (3) bekezdés alkalmazása esetén a

bíróság az ügydöntő határozatában rendelkezhet úgy, hogy a feltételes szabadság tartama legalább

egy, legfeljebb három évvel meghosszabbodik. (2) Ha a szabadságvesztés hátralevő része egy évnél

rövidebb, és végrehajtását nem rendelték el, a büntetést – a feltételes szabadság letelte után – a

hátralevő rész utolsó napjával kell kitöltöttnek tekinteni. 40. § (1) * A bíróság a feltételes

szabadságot megszünteti, ha az elítéltet a) az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően

elkövetett bűncselekmény miatt a feltételes szabadság tartama alatt, vagy b) a feltételes szabadság

tartama alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik. (2) A bíróság

a feltételes szabadságot megszüntetheti, ha az elítéltet az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül

egyéb büntetésre ítélik. (3) A feltételes szabadság megszüntetése esetén a feltételes szabadságon

eltöltött idő a szabadságvesztésbe nem számít be. (4) * Ha a feltételes szabadság tartama alatt az

elítélten olyan bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztést kell végrehajtani, amelyet a

korábbi ügydöntő határozat jogerőre emelkedése előtt követett el, a szabadságvesztés végrehajtása a

feltételes szabadságot félbeszakítja, és a bíróság a feltételes szabadság folytatásának legkorábbi

időpontját a) az utóbb kiszabott szabadságvesztésből engedélyezett feltételes szabadság időpontjáig,

vagy b) – ha az utóbb kiszabott szabadságvesztés esetén a feltételes szabadságra bocsátás

lehetősége kizárt – a szabadságvesztés végrehajtásának időtartamáig elhalasztja. Az életfogytig tartó

szabadságvesztés 41. § (1) * Életfogytig tartó szabadságvesztés azzal szemben szabható ki, aki a

bűncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte. E rendelkezés a 90. § (2) bekezdése

alapján kiszabható életfogytig tartó szabadságvesztésre is vonatkozik. (2) Az életfogytig tartó

szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház. Feltételes szabadságra bocsátás az életfogytig tartó

szabadságvesztésből 42. § * Életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság az

ügydöntő határozatában meghatározza a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját, vagy

a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizárja. 43. § (1) Ha a bíróság életfogytig tartó

szabadságvesztés kiszabása esetén a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét nem zárja ki, annaklegkorábbi időpontját legalább huszonöt, legfeljebb negyven évben állapítja meg. A feltételes

szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját években kell meghatározni. (2) Életfogytig tartó

szabadságvesztés esetén a feltételes szabadság tartama legalább tizenöt év. 44. § (1) Életfogytig

tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét csak

az alábbi bűncselekmények miatt zárhatja ki: a) népirtás [142. § (1) bekezdés], b) emberiesség

elleni bűncselekmény [143. § (1) bekezdés], c) apartheid [144. § (1) és (3) bekezdés], d) hadikövet

elleni erőszak súlyosabban minősülő esete [148. § (2) bekezdés], e) védett személyek elleni erőszak

[149. § (1)–(2) bekezdés], f) nemzetközi szerződés által tiltott fegyver alkalmazása [155. § (1)

bekezdés], g) egyéb háborús bűntett (158. §), h) emberölés súlyosabban minősülő esete [160. § (2)

bekezdés], i) emberrablás súlyosabban minősülő esete [190. § (3)–(4) bekezdés], j) *

emberkereskedelem és kényszermunka súlyosabban minősülő esete [192. § (6) bekezdés], k)

alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása [254. § (1) bekezdés], l) rombolás súlyosabban

minősülő esete [257. § (2) bekezdés], m) fogolyzendülés súlyosabban minősülő esete [284. § (4)

bekezdés], n) terrorcselekmény [314. § (1) bekezdés], o) jármű hatalomba kerítése súlyosabban

minősülő esete [320. § (2) bekezdés], p) közveszély okozása súlyosabban minősülő esete [322. § (3)

bekezdés], q) zendülés súlyosabban minősülő esete [442. § (4) bekezdés], r) elöljáró vagy szolgálati

közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esete [445. § (5) bekezdés], ha azt személy elleni vagy

dolog elleni erőszakkal követik el. (2) A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét ki kell zárni, ha

az elkövető a) erőszakos többszörös visszaeső, vagy b) az (1) bekezdésben meghatározott

bűncselekményt bűnszervezetben követte el. 45. § (1) Ha az elítéltet az életfogytig tartó

szabadságvesztésre ítélése előtt elkövetett bűncselekmény miatt az életfogytig tartó

szabadságvesztés végrehajtása alatt határozott tartamú végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, a

bíróság a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott tartamú végrehajtandó

szabadságvesztés időtartamáig elhalasztja. (2) Ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztésre

ítélése előtt elkövetett bűncselekmény miatt az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő

feltételes szabadságra bocsátás alatt határozott tartamú végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, a

bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi

időpontját a határozott tartamú végrehajtandó szabadságvesztés időtartamáig elhalasztja. (3) Ha az

elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt elkövetett bűncselekmény miatt az

életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt határozott tartamú szabadságvesztésre ítélik, a

bíróság a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott ideig tartó

szabadságvesztés tartamáig, de legalább öt és legfeljebb húsz év közötti időtartamra elhalasztja. (4)

Ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt elkövetett bűncselekmény

miatt az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátás alatt

határozott tartamú szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, és a

feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott tartamú szabadságvesztés

tartamáig, de legalább öt és legfeljebb húsz év közötti időtartamra elhalasztja. (5) Ha az elítéltet az

életfogytig tartó szabadságvesztésből történt feltételes szabadságra bocsátás alatt elkövetett

bűncselekmény miatt határozott tartamú szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságot

megszünteti, és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott tartamú

szabadságvesztés tartamáig, de legalább öt és legfeljebb húsz év közötti időtartamra elhalasztja. (6)

* Ha az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi

időpontjának elhalasztására az (1), (2), (4) és (5) bekezdés szerinti határozott tartamú

szabadságvesztés miatt kerül sor, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a

határozott tartamú szabadságvesztésbe beszámított előzetes fogva tartás, valamint bűnügyi

felügyelet idejének figyelembevételével kell megállapítani. (7) * Nem bocsátható feltételes

szabadságra az elítélt, ha ismételten életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik. Ha a korábbi

életfogytig tartó szabadságvesztést még nem hajtották végre, az ismételten kiszabott életfogytig

tartó szabadságvesztés nem hajtható végre. (8) * A bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, ha

az elítéltet a) az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátás alatt,

vagy b) az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátás alatt

elkövetett bűncselekmény miatt ismételten életfogytig tartó szabadságvesztés büntetésre ítélik. Azelzárás 46. § (1) Az elzárás tartamát napokban kell meghatározni, annak legrövidebb tartama öt,

leghosszabb tartama kilencven nap. (2) Az elzárást büntetés-végrehajtási intézetben kell

végrehajtani. A közérdekű munka 47. § (1) A közérdekű munka tartamát órákban kell meghatározni,

annak legkisebb mértéke negyvennyolc, legnagyobb mértéke háromszáztizenkettő óra. (2) * A

közérdekű munkát az elítélt, ha törvény eltérően nem rendelkezik, hetente legalább egy napon – a

heti pihenőnapon vagy a szabadidejében –, díjazás nélkül végzi. (3) * (4) A közérdekű munkára

ítélt köteles a számára meghatározott munkát elvégezni. Az elkövető olyan munka végzésére

kötelezhető, amelyet – figyelemmel egészségi állapotára és képzettségére – előreláthatóan képes

elvégezni. 48. § (1) Ha az elítélt a számára meghatározott munkát önhibájából nem végzi el, a

közérdekű munkát vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni. (2) A

közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztést büntetés-végrehajtási intézetben, fogház

fokozatban kell végrehajtani. (3) A közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés három

hónapnál rövidebb is lehet. 49. § Ha az elítéltet a közérdekű munkára ítélés után elkövetett

bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, és a közérdekű munka büntetést még

nem hajtották végre, a közérdekű munkát vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre kell

átváltoztatni úgy, hogy négy óra közérdekű munkának egynapi szabadságvesztés felel meg. Az

átváltoztatás után fennmaradó közérdekű munkának egynapi szabadságvesztés felel meg. A

pénzbüntetés 50. § (1) A pénzbüntetést úgy kell kiszabni, hogy – figyelemmel a bűncselekmény

tárgyi súlyára – meg kell állapítani a pénzbüntetés napi tételeinek számát, és – az elkövető vagyoni,

jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten – az egynapi tételnek megfelelő összeget.

(2) Akit haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt határozott ideig tartó

szabadságvesztésre ítélnek, ha megfelelő jövedelme vagy vagyona van, pénzbüntetésre is kell ítélni.

(3) * A pénzbüntetés legkisebb mértéke harminc, legnagyobb mértéke ötszáznegyven napi tétel.

Egynapi tétel összegét legalább ezerötszáz, legfeljebb hétszáznyolcvanezer forintban kell

meghatározni. (4) * A bíróság az ügydöntő határozatában – az elkövető vagyoni, jövedelmi

viszonyaira tekintettel – rendelkezhet úgy, hogy az elkövető a pénzbüntetést legfeljebb két éven

belül havi részletekben fizetheti meg. 51. § (1) Ha az elítélt a pénzbüntetést nem fizeti meg, illetve

részletfizetés engedélyezése esetén egyhavi részlet megfizetését elmulasztja, a pénzbüntetést vagy

annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni. (2) Ha a pénzbüntetést

végrehajtandó szabadságvesztés mellett szabták ki, vagy a felfüggesztett szabadságvesztés

végrehajtását elrendelték, a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozatára a

szabadságvesztés fokozata az irányadó. Egyéb esetekben a pénzbüntetés helyébe lépő

szabadságvesztést fogház fokozatban kell végrehajtani. (3) A pénzbüntetés helyébe lépő

szabadságvesztés három hónapnál rövidebb is lehet. A foglalkozástól eltiltás 52. § (1) A foglalkozás

gyakorlásától azt lehet eltiltani, aki a bűncselekményt a) szakképzettséget igénylő foglalkozása

szabályainak megszegésével követi el, vagy b) foglalkozásának felhasználásával, szándékosan

követi el. (2) Az (1) bekezdés a) pontja azzal szemben is alkalmazható, aki a bűncselekmény

elkövetésekor a tevékenységet nem a foglalkozásaként gyakorolta, de rendelkezik annak a

foglalkozásnak a gyakorlásához szükséges szakképesítéssel, amely szabályainak megszegésével a

bűncselekményt elkövette. (3) * A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény

elkövetőjét, ha a bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követte

el, illetve a gyermekpornográfia elkövetőjét végleges hatállyal el kell tiltani bármely olyan

foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét

be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen

személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll. (4) * A kiskorú veszélyeztetése

bűncselekmény elkövetőjét el kell tiltani bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb

tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését,

felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy

befolyási viszonyban áll. Különös méltánylást érdemlő esetben a foglalkozástól eltiltás kötelező

alkalmazása mellőzhető. (5) * A választói akarat tiltott befolyásolása bűncselekmény elkövetőjét el

kell tiltani attól, hogy bármely civil szervezetben felelős személy és pártban vezető tisztségviselő

legyen. Különös méltánylást érdemlő esetben a foglalkozástól eltiltás kötelező alkalmazásamellőzhető. 53. § (1) A foglalkozástól eltiltás határozott ideig tart, vagy végleges hatályú. (2) A

határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év. Végleges

hatállyal az tiltható el, aki a foglalkozás gyakorlására alkalmatlan vagy arra méltatlan. (3) * A

foglalkozástól eltiltás tartama az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésével kezdődik. Ha a

foglalkozástól eltiltást szabadságvesztés mellett szabják ki, annak tartamába nem számít bele az az

idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztést tölti, illetve amíg kivonja magát a szabadságvesztés

végrehajtása alól. Ha a feltételes szabadságot nem szüntetik meg, a feltételes szabadságon töltött

időt a foglalkozástól eltiltás tartamába be kell számítani. (4) A végleges hatályú eltiltás alól a

bíróság az eltiltottat kérelemre mentesítheti, ha az eltiltás óta tíz év eltelt, és az eltiltott a foglalkozás

gyakorlására alkalmassá, vagy – ha az eltiltást méltatlanság miatt alkalmazták – érdemessé vált. Ez

utóbbi esetben sem mentesíthető az, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el. 54. § Ezen

alcím alkalmazásában foglalkozásnak minősül az is, ha az elkövető a) gazdálkodó szervezet

általános vezetését ellátó szerv tagja vagy egyszemélyi vezetője, b) gazdasági társaság vagy

szövetkezet felügyelőbizottságának tagja, c) egyéni cég tagja, d) egyéni vállalkozó vagy e) a civil

szervezetnek a civil szervezetekről szóló törvényben meghatározott vezető tisztségviselője. A

járművezetéstől eltiltás 55. § (1) A járművezetéstől azt lehet eltiltani, aki a) az engedélyhez kötött

járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt, vagy b) bűncselekmények

elkövetéséhez járművet használ. (2) A járművezetéstől el kell tiltani azt, aki járművezetés ittas

állapotban vagy járművezetés bódult állapotban bűncselekményt követ el. Különös méltánylást

érdemlő esetben a járművezetéstől eltiltás kötelező alkalmazása mellőzhető. (3) A járművezetéstől

eltiltás meghatározott fajtájú (légi, vasúti, vízi vagy közúti) és kategóriájú járműre is vonatkozhat.

56. § (1) A járművezetéstől eltiltás határozott ideig tart, vagy végleges hatályú. (2) * A

járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani azt az időt, amelynek tartamára az elkövető

vezetői engedélyét – a járművezetéstől eltiltásra ítélését megelőzően – a bűncselekménnyel

összefüggésben a helyszínen elvették, azt a hatóságnál leadta, vagy a vezetési jogosultság azonnali

felfüggesztését az engedély-nyilvántartásba a helyszínen bejegyezték. (3) A határozott ideig tartó

eltiltás legrövidebb tartama egy hónap, leghosszabb tartama tíz év. A járművezetéstől eltiltást

hónapokban vagy években, illetve években és hónapokban kell meghatározni. (4) * A

járművezetéstől eltiltás tartama az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésével kezdődik. Ha a

járművezetéstől eltiltást szabadságvesztés mellett szabják ki, annak tartamába nem számít bele az az

idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztést tölti, illetve amíg kivonja magát a szabadságvesztés

végrehajtása alól. Ha a feltételes szabadságot nem szüntetik meg, a feltételes szabadságon töltött

időt a járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani. (5) Végleges hatállyal az tiltható el, aki a

járművezetésre alkalmatlan. A végleges hatályú eltiltás alól a bíróság az eltiltottat kérelemre

mentesítheti, ha az eltiltás óta tíz év eltelt, és az eltiltott a járművezetésre alkalmassá vált. A kitiltás

57. § (1) E törvényben meghatározott esetekben azt, akinek ott tartózkodása a közérdeket

veszélyezteti, egy vagy több településről, vagy egy település, illetve az ország meghatározott

részéből ki lehet tiltani. (2) A kitiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama öt év. (3) * A

kitiltás tartama az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésével kezdődik. Ha a kitiltást

szabadságvesztés mellett szabják ki, annak tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az

elítélt a szabadságvesztést tölti, illetve amíg kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása alól. Ha

a feltételes szabadságot nem szüntetik meg, a feltételes szabadságon töltött időt a kitiltás tartamába

be kell számítani. A sportrendezvények látogatásától való eltiltás 58. § (1) A bíróság az elkövetőt a

sportrendezvényen való részvétel, az odamenetel vagy az onnan történő távozás során a

sportrendezvénnyel összefüggésben elkövetett bűncselekmény miatt eltilthatja a) bármelyik

sportszövetség versenyrendszerében megrendezésre kerülő sportrendezvény látogatásától, vagy b)

bármelyik sportlétesítménybe való belépéstől, amikor az valamely sportszövetség

versenyrendszerében megrendezett sportesemény helyszínéül szolgál. (2) Az eltiltás legrövidebb

tartama egy év, leghosszabb tartama öt év. (3) * Az eltiltás tartama az ügydöntő határozat jogerőre

emelkedésével kezdődik. Ha a sportrendezvények látogatásától való eltiltást szabadságvesztés

mellett szabják ki, annak tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt a

szabadságvesztést tölti, illetve amíg kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása alól. Ha afeltételes szabadságot nem szüntetik meg, a feltételes szabadságon töltött időt a sportrendezvények

látogatásától való eltiltás tartamába be kell számítani. A kiutasítás 59. § (1) Azt a nem magyar

állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, Magyarország területéről

ki kell utasítani. A kiutasított köteles az ország területét elhagyni, és a kiutasítás tartama alatt nem

térhet vissza. (2) * Nem utasítható ki az, aki számára Magyarország menedékjogot biztosít. (3) * A

szabad mozgás és tartózkodás jogával, valamint Magyarország területén huzamos tartózkodási

jogosultsággal rendelkező személlyel szemben kiutasításnak csak olyan bűncselekmény elkövetése

miatt lehet helye, amely ötévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő. (4)

Azzal szemben, a) aki Magyarország területén legalább tíz éve jogszerűen tartózkodik, vagy b) *

aki Magyarország területén jogszerűen tartózkodik, és a családi élet tiszteletben tartásához való joga

sérülne, csak tízévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztés kiszabása esetén lehet helye

kiutasításnak, feltéve, hogy az elkövetőnek az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen

veszélyeztetné. 60. § (1) A kiutasítás határozott ideig tart, vagy végleges hatályú. (2) A határozott

ideig tartó kiutasítás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év. (2a) * A határzár tiltott

átlépése (352/A. §), a határzár megrongálása (352/B. §), a határzárral kapcsolatos építési munka

akadályozása (352/C. §), valamint az embercsempészés (353. §) esetén kiszabott szabadságvesztés

mellett a kiutasítás – az 59. § (2) és (4) bekezdése szerinti esetek kivételével – nem mellőzhető.

Határozott tartamú kiutasítás esetén annak tartama a kiszabott szabadságvesztés tartamának

kétszerese, de legalább két év. A kiutasítás tartamát években, hónapokban és napokban is meg lehet

állapítani. E bekezdés alkalmazása esetén az 50. § (2) bekezdése alkalmazásának nincs helye. (3)

Végleges hatállyal az utasítható ki, akit tízévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztésre

ítélnek, és – figyelemmel a bűncselekmény kiemelkedő súlyára, az elkövetés jellegére, és az

elkövető kapcsolataira – az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné. A

szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy végleges hatállyal nem utasítható ki. (4)

* A kiutasítás tartama azzal a nappal kezdődik, amikor az elítélt Magyarország – más európai uniós

tagállamban tartózkodási joggal nem rendelkező harmadik országbeli állampolgárságú elítélt az

Európai Unió – területét az idegenrendészeti jogszabályok alapján a kiutasítás végrehajtásáról

hozott végzésben meghatározottak szerint elhagyja, vagy ha ennek időpontja nem ismert, a

végzésben erre kijelölt határnap. Ha a bíróság külföldön tartózkodó vagy távollévő terheltet ítél

kiutasításra, a kiutasítás tartama az ügydöntő határozat jogerőre emelkedése napján kezdődik. (5) A

végleges hatályú kiutasítás alól a bíróság a kiutasítottat kérelmére mentesítheti, ha a kiutasítás óta

tíz év eltelt, és a kiutasított arra érdemes. A közügyektől eltiltás 61. § (1) A közügyek gyakorlásától

el kell tiltani azt, akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre

ítélnek, és méltatlan arra, hogy azok gyakorlásában részt vegyen. (2) A közügyektől eltiltott a) nem

rendelkezik választójoggal, nem vehet részt népszavazásban és népi kezdeményezésben, b) nem

lehet hivatalos személy, c) nem lehet népképviseleti szerv testületének, bizottságának tagja, azok

munkájában nem vehet részt, d) nem delegálható törvényben kihirdetett nemzetközi szerződéssel

létrehozott szervezet közgyűlésébe, testületébe, e) nem érhet el katonai rendfokozatot, f) nem

kaphat belföldi kitüntetést és külföldi kitüntetés elfogadására engedélyt, g) hatósági eljárásban nem

lehet védő vagy jogi képviselő, h) nem viselhet tisztséget köztestületben, közalapítványban, és i)

nem lehet civil szervezetnek a civil szervezetekről szóló törvényben megjelölt vezető

tisztségviselője. (3) * A közügyektől eltiltott az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésével elveszti

mindazon tagságát, állását, tisztségét, katonai rendfokozatát, megbízatását és kitüntetését, amelynek

elnyerését a (2) bekezdés kizárja, valamint címzetes rendfokozatát. 62. § (1) A közügyektől eltiltás

határozott ideig tart, annak legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év. (2) * A

közügyektől eltiltás tartama az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésével kezdődik. A közügyektől

eltiltás tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztést tölti, vagy

amely alatt kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása alól. Ha a feltételes szabadságot nem

szüntetik meg, a feltételes szabadságon töltött időt a közügyektől eltiltás tartamába be kell

számítani. (3) * A szabadságvesztés végrehajtásának kegyelemből történő felfüggesztése esetén, ha

a kegyelmi elhatározás a közügyektől eltiltást nem érintette, a próbaidő tartama a közügyektől

eltiltás tartamába beszámít, kivéve, ha a szabadságvesztés végrehajtását rendelik el. VIII. FEJEZETAZ INTÉZKEDÉSEK 63. § (1) Intézkedések a) a megrovás, b) a próbára bocsátás, c) a jóvátételi

munka, d) a pártfogó felügyelet, e) az elkobzás, f) a vagyonelkobzás, g) az elektronikus adat

végleges hozzáférhetetlenné tétele, h) a kényszergyógykezelés, i) a jogi személlyel szemben

alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerinti intézkedések, j) *

tárhelyszolgáltatás megszüntetése. (2) A megrovás, a próbára bocsátás és a jóvátételi munka

önállóan, büntetés helyett alkalmazható. (3) * A pártfogó felügyelet büntetés vagy intézkedés

mellett alkalmazható. Kiutasítás mellett pártfogó felügyelet nem rendelhető el és a pártfogó

felügyelet kötelező alkalmazásának sincs helye. (4) * Az elkobzás, a vagyonelkobzás, az

elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele és a tárhelyszolgáltatás megszüntetése

önállóan, és büntetés vagy intézkedés mellett is alkalmazható. A megrovás 64. § (1) * Megrovásban

kell részesíteni azt, akinek cselekménye az elbíráláskor már nem veszélyes, vagy olyan csekély

fokban veszélyes a társadalomra, hogy az e törvény szerint alkalmazható legkisebb büntetés

kiszabása vagy más intézkedés alkalmazása – ide nem értve az elkobzást, a vagyonelkobzást, az

elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét és a tárhelyszolgáltatás megszüntetését –

szükségtelen. (2) * A megrovással a bíróság vagy az ügyészség helytelenítését fejezi ki a jogellenes

cselekmény miatt, és felszólítja az elkövetőt, hogy a jövőben tartózkodjon bűncselekmény

elkövetésétől. A próbára bocsátás 65. § (1) A bíróság a vétség, valamint a háromévi

szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt a büntetés kiszabását próbaidőre

elhalaszthatja, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja intézkedés alkalmazásával is elérhető.

(2) Nem bocsátható próbára a) a visszaeső, b) aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, c)

aki a szándékos bűncselekményt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás

befejezése előtt követte el, vagy d) aki a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés

felfüggesztésének próbaideje alatt követte el. (3) A próbaidő tartama egy évtől három évig terjedhet,

a tartamot években, vagy években és hónapokban kell meghatározni. (4) A próbára bocsátott

pártfogó felügyelet alá helyezhető. Ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási

szabályait megszegi, a próbaidő egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. 66. § (1)

A próbára bocsátást meg kell szüntetni, és büntetést kell kiszabni, ha a) a próbára bocsátottat a

próbára bocsátás előtt elkövetett bűncselekmény miatt a próbaidő alatt elítélik, b) a próbára

bocsátottat a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt elítélik, vagy c) a próbára bocsátott a

pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi. (2) Az (1) bekezdésben

meghatározott eseteken kívül a próbaidő elteltével az elkövető büntethetősége megszűnik. A

jóvátételi munka 67. § (1) A bíróság a vétség, valamint a háromévi szabadságvesztésnél nem

súlyosabban büntetendő bűntett miatt a büntetés kiszabását egy évre elhalaszthatja, és jóvátételi

munka végzését írja elő, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja így is elérhető. A jóvátételi

munkavégzés előírása mellett pártfogó felügyelet is elrendelhető. (2) Jóvátételi munka végzése nem

írható elő azzal szemben, aki a) visszaeső, b) a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, c) a

szándékos bűncselekményt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése

előtt követte el, vagy d) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének

próbaideje alatt követte el. (3) * Az elkövető – választása szerint – állami vagy önkormányzati

fenntartású intézménynél, közhasznú jogállású civil szervezetnél, egyházi jogi személynél vagy

azok részére végezheti a jóvátételi munkát. (4) A jóvátételi munka tartamát órákban kell

meghatározni, annak legkisebb mértéke huszonnégy, legnagyobb mértéke százötven óra. 68. § (1)

Ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését egy éven belül megfelelően igazolja, büntethetősége

megszűnik. (2) * Ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését nem igazolja, vagy a pártfogó

felügyelet szabályait súlyosan megszegi, a bíróság büntetést szab ki. Ha az elkövető a jóvátételi

munka elvégzését egészségügyi okból nem tudja igazolni, a jóvátételi munka elvégzése

igazolásának határideje egy alkalommal legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. A pártfogó

felügyelet 69. § (1) * Pártfogó felügyelet rendelhető el a) a feltételes ügyészi felfüggesztés

tartamára, b) a feltételes szabadság tartamára, c) a próbára bocsátás próbaidejére, d) a jóvátételi

munka előírása mellett, e) a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejére, ha annak eredményes

elteltéhez az elkövető rendszeres figyelemmel kísérése szükséges. (2) * Pártfogó felügyelet alatt

áll, a) akit életfogytig tartó szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátottak, b) az avisszaeső, akit feltételes szabadságra bocsátottak, vagy akivel szemben a szabadságvesztés

végrehajtását felfüggesztették, c) az a 38. § (5) bekezdése szerinti elkövető, akit a 38. § (6)

bekezdése alkalmazásával bocsátottak feltételes szabadságra, d) a szabadságvesztés

felfüggesztésének próbaidejére az, akit a hozzátartozója sérelmére elkövetett személy elleni

erőszakos bűncselekmény miatt ítéltek szabadságvesztésre, vagy e) a szabadságvesztés

felfüggesztésének próbaidejére az, akit tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére

elkövetett nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény miatt ítéltek

szabadságvesztésre. (3) * A (2) bekezdés d) pontja alkalmazásában hozzátartozó alatt az elkövető

gyermekének szülőjét, volt házastársát, volt élettársát, gondnokát, gondokoltját, gyámját vagy

gyámoltját is érteni kell. 70. § (1) * A pártfogó felügyelet tartama azonos a) a feltételes szabadság

tartamával, b) a próbára bocsátás próbaidejével, c) a szabadságvesztés felfüggesztésének

próbaidejével, d) a feltételes ügyészi felfüggesztés tartamával, de legfeljebb öt év, életfogytig tartó

szabadságvesztésből engedélyezett feltételes szabadság esetén legfeljebb tizenöt év. (2) A jóvátételi

munka előírása mellett elrendelt pártfogó felügyelet addig tart, amíg a jóvátételi munka végzésére

kötelezett a jóvátételi munka elvégzését nem igazolja, de legfeljebb egy évig. (3) A 69. § (1)

bekezdés esetében a pártfogó felügyelet fele részének, de legalább egy év eltelte után a pártfogó

felügyelő javasolhatja a pártfogó felügyelet megszüntetését, ha annak szükségessége már nem áll

fenn. 71. § (1) A pártfogolt általános magatartási szabályként köteles a) a jogszabályban és a

határozatban előírt magatartási szabályokat megtartani, b) a pártfogó felügyelővel rendszeres

kapcsolatot tartani, és c) a pártfogó felügyelő részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást

megadni. (2) * A bíróság, illetve feltételes ügyészi felfüggesztés esetén az ügyészség a

határozatában a pártfogó felügyelet céljának elősegítése érdekében külön magatartási szabályként

kötelezettségeket és tilalmakat írhat elő. A bíróság, illetve az ügyészség elrendelheti, hogy a

pártfogolt a) a bűncselekmény elkövetésében részt vett, meghatározott személlyel ne tartson

kapcsolatot, b) * a bűncselekmény sértettjétől, valamint a sértettre tekintettel annak

hozzátartozójától vagy más személytől (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: érintett

személy), az érintett személy lakásától vagy életvitelszerű tartózkodására szolgáló más ingatlantól –

ideértve a gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményeket is –, munkahelyétől, az érintett személy

által rendszeresen látogatott intézményektől vagy egyéb helytől, különösen nevelési, nevelési-

oktatási vagy gyógykezelés céljából látogatott egészségügyi intézménytől, vallásgyakorlása során

látogatott épülettől tartsa távol magát, c) * meghatározott jellegű nyilvános helyeket és nyilvános

rendezvényeket, valamint gyűléseket, meghatározott közterületeket ne látogasson, d) nyilvános

helyen ne fogyasszon szeszes italt, e) meghatározott helyen és időközönként, meghatározott

szervnél vagy személynél jelentkezzen, f) vegye fel a kapcsolatot az állami foglalkoztatási szervvel,

vagy a helyi önkormányzatnál közfoglalkoztatásra jelentkezzen, g) meghatározott tanulmányokat

folytasson, h) – beleegyezése esetén – meghatározott gyógykezelésnek vagy gyógyító eljárásnak

vesse alá magát, i) vegyen részt a pártfogó felügyelő által szervezett csoportos foglalkozáson vagy a

pártfogó felügyelői szolgálat közösségi foglalkoztatójának programja szerinti más foglalkozáson, j)

* meghatározott, az internet elérésével végezhető tevékenységtől tartózkodjon vagy azt

korlátozottan végezzen. (3) * A bíróság, illetve az ügyészség a (2) bekezdésben felsorolt

magatartási szabályokon kívül más magatartási szabályokat is előírhat, különös tekintettel a

bűncselekmény jellegére, az okozott kárra és az elkövető társadalmi beilleszkedése esélyeinek

növelésére. (4) * A 69. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti elkövetővel szemben a (2) bekezdés

b) pontja szerinti külön magatartási szabályt a sértett vagy a sértettre tekintettel annak

hozzátartozója védelme érdekében el kell rendelni. A 69. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a

bíróság e szabály megtartásának ellenőrzésére – kivéve, ha alkalmazásának műszaki feltételei nem

adottak – a kötelezett mozgását nyomon követő technikai eszköz alkalmazását rendeli el. (5) * A

bíróság a (4) bekezdés alkalmazásától a 69. § (2) bekezdés d) pontja szerinti elkövetővel szemben

az elkövetés körülményeire, az elkövető személyében rejlő társadalomra veszélyesség fokára, az

elkövető és a bűncselekmény sértettje, illetve más, a bűncselekménnyel összefüggésben

veszélyeztetett személy közötti kapcsolatra vagy egyéb büntetéskiszabási körülményre figyelemmel

eltérhet. (6) * A (2) bekezdés b) pontja szerinti távoltartás elrendelése nem zárja ki, hogy azelkövető – ha kapcsolattartásra jogosult – a kiskorú gyermekével felügyelt kapcsolattartás keretében

kapcsolatot tartson. (7) * A (2) bekezdés j) pontja szerinti magtartási szabály esetén a bíróság vagy

az ügyészség az elkövetett bűncselekménnyel összefüggésben meghatározza, hogy az elkövető az

interneten végezhető mely tevékenységektől köteles tartózkodni, továbbá meghatározhatja, hogy az

elkövető a) az internetet mely eszközén keresztül érheti el, b) az internet elérésével végzett

tevékenységét hogyan szükséges igazolnia, c) az internet elérésével végzett tevékenységének

ellenőrzése érdekében – ha annak műszaki feltételei fennállnak – milyen információs rendszert

képező berendezést vagy alkalmazást használhat, illetve d) ha a technikai feltételek fennállnak, az

internet elérésével végzett tevékenységének ellenőrzését a párfogó felügyelőnek az előre be nem

jelentett felhívására folyamatos kép- és hangfelvétel továbbításával köteles biztosítani. Az elkobzás

72. § (1) El kell kobozni azt a dolgot, a) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül

használtak vagy arra szántak, b) amely bűncselekmény elkövetése útján jött létre, c) amelyre a

bűncselekményt elkövették, vagy amelyet a bűncselekmény befejezését követően e dolog

elszállítása céljából használtak, d) amelynek a birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti, vagy

jogszabályba ütközik. (2) El kell kobozni azt a sajtóterméket, amelyben a bűncselekmény

megvalósul. (3) Az (1) bekezdés a) és c) pontja esetében – feltéve, hogy a tulajdonos az elkövetésről

előzetesen nem tudott – az elkobzást nem lehet elrendelni, ha a dolog nem az elkövető tulajdona,

kivéve, ha az elkobzás mellőzését nemzetközi jogi kötelezettség kizárja. (4) * Az elkobzást akkor is

el kell rendelni, ha a) az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot vagy törvényben meghatározott

büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető, b) * az elkövetőt megrovásban részesítették,

c) az a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott

különleges védelem időtartama alatt nem hajtható végre. (5) Nem lehet elrendelni annak a dolognak

az elkobzását, amelyre a vagyonelkobzás kiterjed. (6) Az elkobzott dolog tulajdonjoga törvény

eltérő rendelkezése hiányában az államra száll. (7) Nincs helye elkobzásnak a cselekmény

büntethetőségének elévülésére megállapított idő, de legalább öt év elteltével. 73. § A 72. § (1)

bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetekben az elkobzás kivételesen mellőzhető, ha az az

elkövetőre vagy a tulajdonosra a bűncselekmény súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt

jelentene, kivéve, a) ha azt nemzetközi jogi kötelezettség kizárja, b) ha az elkövető a

bűncselekményt bűnszervezetben követte el, c) * kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása,

kábítószer készítésének elősegítése, kábítószer előállításához szükséges anyaggal visszaélés, új

pszichoaktív anyaggal visszaélés, teljesítményfokozó szerrel visszaélés, gyógyszerhamisítás,

egészségügyi termék hamisítása, méreggel visszaélés, ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés,

környezetkárosítás, természetkárosítás, állatkínzás, orvhalászat, orvvadászat, tiltott állatviadal

szervezése, hulladékgazdálkodás rendjének megsértése, ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés,

radioaktív anyaggal visszaélés, nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés, robbanóanyaggal

vagy robbantószerrel visszaélés, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés, nemzetközi szerződés által

tiltott fegyverrel visszaélés, haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés, kettős

felhasználású termékkel visszaélés vagy veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség

megszegése esetén. A vagyonelkobzás 74. § (1) Vagyonelkobzást kell elrendelni arra a) a

bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése

során vagy azzal összefüggésben szerzett, b)–c) * d) a vagyonra, amely a bűncselekmény

elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyon

helyébe lépett, e) a vagyonra, amelyet a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges

vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása végett szolgáltattak vagy arra szántak, f) a vagyonra, amely

az adott vagy ígért vagyoni előny tárgya volt. (2) A vagyonelkobzást el kell rendelni arra a

bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben

szerzett vagyonra is, amellyel más gazdagodott. Ha gazdálkodó szervezet gazdagodott ilyen

vagyonnal, a vagyonelkobzást a gazdálkodó szervezettel szemben kell elrendelni. (3) * Ha az

elkövető vagy a (2) bekezdés szerint gazdagodott személy meghalt, vagy a gazdálkodó szervezet

átalakult, a vagyonelkobzást a jogutóddal szemben kell elrendelni arra az (1) bekezdés vagy a 74/A.

§ szerinti vagyonra, amelyre a jogutódlás történt. (4) * (5) Nem rendelhető el vagyonelkobzás a)

arra a vagyonra, amely a büntetőeljárás során érvényesített polgári jogi igény fedezetéül szolgál, b)arra a vagyonra, amelyet jóhiszeműen, ellenérték fejében szereztek, c) * az (1) bekezdés a) és d)

pontja vagy a (2) bekezdés szerinti vagyonra, ha azzal kapcsolatban a büntetőeljárás tárgyát képező

bűncselekménnyel azonos tényállás miatt közigazgatási hatóság, állami adó- és vámhatóság

végleges határozatában vagy közigazgatási perben a bíróság jogerős határozatában fizetési

kötelezettséget állapított meg, a fizetési kötelezettség erejéig. 74/A. § * (1) Az ellenkező

bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni, és vagyonelkobzást kell elrendelni

arra a vagyonra, amelyet az elkövető a) bűnszervezetben való részvétele, b) a kábítószer forgalomba

hozatala, illetve az azzal való kereskedés elkövetésének, c) az üzletszerűen vagy bűnszövetségben

elkövetett embercsempészés elkövetésének ideje alatt szerzett. (2) Az ellenkező bizonyításáig

vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni, és vagyonelkobzást kell elrendelni arra a

vagyonra is, amelyet a) a kábítószer forgalomba hozatala, illetve az azzal való kereskedés [176. §

(1)–(4) és (6) bekezdés, 177. § (1) bekezdés b) pont, c) pont cb) alpont és (2)–(3) és (5) bekezdés],

kábítószer termesztése, előállítása, az ország területére behozatala, kivitele, átszállítása [178. § (1)–

(5) bekezdés és 179. §], a kábítószer készítésének elősegítése [182. § (1)–(4) bekezdés], a

kábítószer-prekurzor forgalomba hozatala, szállítása, azzal közvetítői tevékenység végzése [183. §

(1) bekezdés a) pont], b) az új pszichoaktív anyag előállítása, az ország területére behozatala,

kivitele, átszállítása, forgalomba hozatala, illetve az azzal való kereskedés [184. § (1)–(3) és (5)

bekezdés, 184/A. § (1) bekezdés b) pont és c) pont cb) alpont, (2)–(3) és (5) bekezdés, 184/B. § (1)

bekezdés a) pont, (2)–(5) bekezdés, 184/C. § (1) bekezdés a) pont aa) alpont, b) pont ba) alpont,

(2)–(5) bekezdés], c) * az emberkereskedelem és kényszermunka [192. § (1)–(7) bekezdés], d) * a

kerítés (200. §), a prostitúció elősegítése (201. §), a kitartottság (202. §), a gyermekprostitúció

kihasználása [203. § (1) és (3)–(4) bekezdés], a tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt

ábrázoló pornográf felvétel kínálása, átadása, hozzáférhetővé tétele, készítése, forgalomba hozatala,

azzal való kereskedelem, illetve nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele [204. § (1)

bekezdés b)–c) pont, (2)–(4) bekezdés, (5) bekezdés b) pont és (6) bekezdés], tizennyolcadik

életévét be nem töltött személynek vagy személyeknek pornográf műsorban való szerepeltetése

vagy ilyen pornográf műsor szervezése [204/A. § (1) bekezdés b) pont és (2)–(5) bekezdés], e) a

gyermekmunka (209. §), a harmadik országbeli állampolgár jogellenes foglalkoztatása [356. § (1)–

(2) bekezdés], f) a haszonszerzési célból elkövetett személyes adattal visszaélés [219. § (1) és (3)–

(4) bekezdés], g) a vesztegetés, a vesztegetés elfogadása, a hivatali vesztegetés, a hivatali

vesztegetés elfogadása (290–294. §), h) * a terrorcselekmény [314. §, 315. § (1)–(2) bekezdés, 316.

§ és 316/A. §], a terrorizmus finanszírozása [318. § és 318/A. §], i) a bűnszervezetben részvétel

[321. § (1) bekezdés], j) * az embercsempészés (353. §), a jogellenes tartózkodás elősegítése (354.

§), k) a zsarolás (367. §), l) a különösen nagy vagy különösen jelentős értékre, bűnszervezetben

elkövetett sikkasztás [372. § (5) bekezdés a) pontja és (6) bekezdése], a különösen nagy vagy

különösen jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett csalás [373. § (5) bekezdés a) pontja és

(6) bekezdése], a különösen nagy vagy különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben

elkövetett gazdasági csalás [374. § (5) bekezdés a) pontja és (6) bekezdése], a különösen nagy vagy

különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés [376. § (5)

bekezdés a) pontja és (6) bekezdése], m) az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás

[375. § (1)–(5) bekezdés], n) a pénzhamisítás [389. § (1)–(3)], a pénzhamisítás elősegítése (390. §),

a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása [392. § (1)–(2) bekezdés], a készpénz-helyettesítő

fizetési eszközzel visszaélés [393. § (1)–(2) bekezdés], a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz

hamisításának elősegítése (394. §), o) a bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagy

különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás [396. § (4)–(5) bekezdés], p) a

pénzmosás (399. §), q) a bűnszövetségben vagy üzletszerűen elkövetett tiltott adatszerzés [422. §

(4) bekezdés b) és c) pont], az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés

kijátszása [424. § (1) bekezdés] elkövetője a büntetőeljárás megindítását megelőző öt évben

szerzett, ha a vagyon, illetve az elkövető életvitele az igazolható jövedelmi viszonyaihoz, személyi

körülményeihez képest különösen aránytalan. (3) Nem rendelhető el vagyonelkobzás az (1) és (2)

bekezdés esetében, ha az elkövető bizonyítja, hogy a vagyon nem bűncselekményből származik. 75.

§ (1) A vagyonelkobzást pénzösszegben kifejezve kell elrendelni, * a) * ha a vagyonelkobzás aláeső vagyon már nem lelhető fel, b) * ha a vagyonelkobzás alá eső vagyon az egyéb vagyontól nem

különíthető el, vagy az elkülönítése aránytalan nehézséget okozna, c) a 74. § (5) bekezdés b)

pontjában meghatározott esetben. (2) * A vagyonelkobzást akkor is el kell rendelni, ha a) az

elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot vagy törvényben meghatározott büntethetőséget

megszüntető ok miatt nem büntethető, b) * az elkövetőt megrovásban részesítették, c) az a

kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott különleges

védelem időtartama alatt nem hajtható végre. (3) Az elkobzott vagyon törvény eltérő rendelkezése

hiányában az államra száll. 76. § Ezen alcím alkalmazásában vagyonon annak hasznát, a vagyoni

értékű jogot, követelést, továbbá bármely, pénzben kifejezhető értékkel bíró előnyt is érteni kell. Az

elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele 77. § (1) Véglegesen hozzáférhetetlenné kell

tenni azt az elektronikus hírközlő hálózaton közzétett adatot, a) amelynek hozzáférhetővé tétele

vagy közzététele bűncselekményt valósít meg, b) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül

használtak, vagy c) amely bűncselekmény elkövetése útján jött létre. (2) Az elektronikus adat

végleges hozzáférhetetlenné tételét akkor is el kell rendelni, ha az elkövető gyermekkor, kóros

elmeállapot, vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető,

illetve ha az elkövetőt megrovásban részesítették. A kényszergyógykezelés 78. § (1) Személy elleni

erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetőjének kényszergyógykezelését

kell elrendelni, ha elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető, és tartani kell attól, hogy

hasonló cselekményt fog elkövetni, feltéve, hogy büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél

súlyosabb büntetést kellene kiszabni. (2) A kényszergyógykezelést meg kell szüntetni, ha

szükségessége már nem áll fenn. Tárhelyszolgáltatás megszüntetése * 78/A. § * (1) A bíróság

elrendelheti az olyan, az elkövető számára nyújtott tárhelyszolgáltatás megszüntetését, amelyet az

elkövető a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használt vagy arra szánt. (2) A

tárhelyszolgáltatás megszüntetését akkor is el lehet rendelni, ha az elkövető gyermekkor, kóros

elmeállapot vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető,

illetve ha az elkövetőt megrovásban részesítették. IX. FEJEZET A BÜNTETÉS KISZABÁSA A

büntetés célja 79. § A büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár

az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el. A büntetés kiszabásának elvei 80. § (1) A

büntetést az e törvényben meghatározott keretek között, céljának szem előtt tartásával úgy kell

kiszabni, hogy az igazodjon a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető

társadalomra veszélyességéhez, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez. (2)

Határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési tétel középmértéke irányadó. A

középmérték a büntetési tétel alsó és felső határa összegének fele. (3) Ha e törvény a büntetés

kiszabása esetén a Különös Részben meghatározott büntetési tételek emelését írja elő, a (2)

bekezdésben meghatározott számítást a felemelt büntetési tételekre tekintettel kell elvégezni. (4) Ha

a bíróság szabadságvesztést szab ki, a büntetés mértékét a végrehajtás felfüggesztése, illetve a

feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének a figyelmen kívül hagyásával állapítja meg. A

halmazati büntetés 81. § (1) Bűnhalmazat esetén egy büntetést kell kiszabni. (2) A halmazati

büntetést a bűnhalmazatban lévő bűncselekményekre megállapított büntetési nemek, illetve

büntetési tételek közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével kell kiszabni. (3) Ha a bűnhalmazatban

lévő bűncselekmények közül legalább kettő határozott ideig tartó szabadságvesztéssel büntetendő, a

büntetési tétel felső határa a legmagasabb büntetési tétel felével emelkedik, de nem érheti el az

egyes bűncselekményekre megállapított büntetési tételek felső határának együttes tartamát. (4) *

Ha ennek feltételei az adott bűncselekmény vonatkozásában fennállnak, a bűnhalmazatban lévő

bűncselekmény büntetési tételét a különös, a többszörös és az erőszakos többszörös visszaesőkre,

továbbá a bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések alapján, a (2) és (3)

bekezdés alkalmazását megelőzően kell megállapítani. (5) A mellékbüntetés halmazati büntetés

esetében sem haladhatja meg a törvényben meghatározott legmagasabb mértéket, illetve tartamot. A

büntetés enyhítése 82. § (1) A büntetési tételnél enyhébb büntetés szabható ki, ha annak legkisebb

mértéke a büntetés kiszabásának elveire figyelemmel túl szigorú lenne. (2) Az (1) bekezdés alapján,

ha a büntetési tétel alsó határa a) tízévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb ötévi, b) ötévi

szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb kétévi, c) kétévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebbegyévi, d) egyévi szabadságvesztés, ehelyett rövidebb tartamú szabadságvesztést lehet kiszabni. (3)

A (2) bekezdés d) pontja esetében szabadságvesztés helyett elzárás, közérdekű munka vagy

pénzbüntetés, illetve e büntetések egymás mellett is kiszabhatóak. (4) Kísérlet vagy bűnsegély

esetében, ha a (2) bekezdés alapján kiszabható büntetés is túl szigorú lenne, a büntetést a (2)

bekezdés soron következő pontja alapján lehet kiszabni. (5) Ha e törvény korlátlan enyhítést enged,

bármely büntetési nem legkisebb mértéke is kiszabható. A büntetés kiszabása egyezség esetén * 83.

§ (1) * A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény XCIX. Fejezete szerinti eljárásban az

egyezség (a továbbiakban: egyezség) jóváhagyása esetén a büntetés kiszabásakor a 82. § (2)

bekezdésében meghatározott enyhébb büntetési tételek alsó határát kell alapul venni. (2) * Ha az

egyezség jóváhagyására olyan terhelt esetében kerül sor, aki az ügy, illetve más büntetőügy

bizonyításához hozzájárulva az ügyészséggel, illetve a nyomozó hatósággal jelentős mértékben

együttműködött, a büntetést a 82. § (2) bekezdés soron következő pontja alapján is ki lehet szabni.

(3) * 84. § * A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése 85. § (1) A két évet meg nem

haladó szabadságvesztés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha – különösen az elkövető

személyi körülményeire figyelemmel – alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása

nélkül is elérhető. (1a) * A határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. §), a határzár megrongálása (Btk.

352/B. §), valamint a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk. 352/C. §) esetén az

öt évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető. (2) A próbaidő

tartama – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – egy évtől öt évig terjedhet, de a kiszabott

szabadságvesztésnél rövidebb nem lehet. A próbaidőt években, vagy években és hónapokban kell

meghatározni. (2a) * A határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. §), a határzár megrongálása (Btk. 352/

B. §), valamint a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk. 352/C. §) esetén a

próbaidő tartama két évtől tíz évig terjedhet, de nem lehet rövidebb az ezen bűncselekmények miatt

kiszabott kiutasítás tartamánál. 86. § (1) A szabadságvesztés végrehajtása nem függeszthető fel

azzal szemben, aki a) többszörös visszaeső, b) a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, vagy

c) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt vagy

felfüggesztésének próbaideje alatt követte el. (2) Ha az elkövetőn olyan szabadságvesztést hajtanak

végre, amely miatt a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását nem lehet elrendelni, akkor a

próbaidő a szabadságvesztés tartamával meghosszabbodik. (3) A (2) bekezdés szerinti rendelkezést

a közérdekű munka és pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés esetén is alkalmazni kell. (4) A

(2) és (3) bekezdés esetén a próbaidő tartama az öt évet meghaladhatja. (5) Ha az elkövetőt többször

ítélik próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre, és a szabadságvesztések próbaideje még nem

telt el, valamennyi próbaidő párhuzamosan telik. (6) A szabadságvesztés végrehajtásának

felfüggesztésével egyidejűleg az elkövető pártfogó felügyelet alá helyezhető. Ha az elkövető

visszaeső, pártfogó felügyelet alatt áll. 87. § A felfüggesztett szabadságvesztést végre kell hajtani,

ha a) a próbaidő alatt megállapítják, hogy a szabadságvesztés végrehajtását a 86. § (1)

bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel, b) az elkövetőt a próbaidő alatt elkövetett

bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, vagy c) az elkövető a pártfogó

felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi, d) * a 60. § (2a) bekezdése alapján kiutasított

elkövető a felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt Magyarország területére jogellenesen

visszatér. 88. § A büntetés végrehajtásának kegyelemből történt felfüggesztése esetén a végrehajtás

elrendelésére a felfüggesztett büntetés végrehajtására vonatkozó rendelkezést megfelelően

alkalmazni kell. A különös, a többszörös és az erőszakos többszörös visszaesőkre vonatkozó

rendelkezések 89. § (1) * A különös és a többszörös visszaesővel szemben az újabb bűncselekmény

büntetési tételének felső határa szabadságvesztés esetén a felével emelkedik, de nem haladhatja meg

a huszonöt évet. (2) A különös és a többszörös visszaesővel szemben a büntetés a 82. § (1)

bekezdése alapján csak különös méltánylást érdemlő esetben enyhíthető. (3) Az (1) bekezdésben

meghatározott súlyosabb jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha e törvény Különös Része a

különös visszaesőként történő elkövetést a bűncselekmény súlyosabban minősülő eseteként rendeli

büntetni. 90. § (1) Erőszakos többszörös visszaesővel szemben a 33. § (4) bekezdése nem

alkalmazható. (2) * Az erőszakos többszörös visszaesővel szemben az erőszakos többszörös

visszaesőkénti minősítést megalapozó bűncselekmény büntetési tételének felső határaszabadságvesztés esetén a kétszeresére emelkedik. Ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a

húsz évet meghaladná, vagy a törvény szerint a bűncselekmény életfogytig tartó

szabadságvesztéssel is büntethető, az elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kell

kiszabni. (3) Az erőszakos többszörös visszaesővel szemben a büntetés a) a 82. § (1) bekezdése

alapján nem enyhíthető, b) – ha e törvény Általános Része lehetővé teszi – korlátlanul enyhíthető. A

bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések 91. § (1) * Azzal szemben, aki a

szándékos bűncselekményt bűnszervezetben követte el, a bűncselekmény büntetési tételének felső

határa a kétszeresére emelkedik, de a huszonöt évet nem haladhatja meg. (2) Azzal szemben, aki a

bűncselekményt bűnszervezetben követte el, kitiltásnak is helye van. (3) A bűncselekmény

bűnszervezetben történő elkövetésének megállapítása esetén az e törvényben a bűncselekmény

bűnszövetségben történő elkövetésének esetére megállapított jogkövetkezmények nem

alkalmazhatók. Az előzetes fogvatartás, a bűnügyi felügyelet és a szabálysértési büntetések

beszámítása * 92. § (1) * A kiszabott szabadságvesztésbe, elzárásba, közérdekű munkába és

pénzbüntetésbe be kell számítani az előzetes fogvatartás és az olyan bűnügyi felügyelet teljes idejét,

amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy

ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el. (2) A beszámításnál egynapi

előzetes fogvatartás egynapi szabadságvesztésnek, egynapi elzárásnak, egynapi tétel

pénzbüntetésnek, illetve négy óra közérdekű munkának felel meg. (3) * A beszámításnál a) egynapi

szabadságvesztésnek fegyház fokozat esetén öt nap, börtön fokozat esetén négy nap, fogház fokozat

esetén három nap, b) egynapi elzárásnak két nap, c) négy óra közérdekű munkának egy nap, d)

egynapi tétel pénzbüntetésnek egy nap az (1) bekezdésben meghatározott bűnügyi felügyeletben

töltött idő felel meg. (4) * A (2) és (3) bekezdés szerinti beszámítás után fennmaradó tartamot

egynapi szabadságvesztésként kell beszámítani. 92/A. § * (1) * A szabálysértési eljárásban

kiszabott és végrehajtott elzárás és közérdekű munka teljes időtartamát, valamint a helyszíni

bírságot és a pénzbírságot be kell számítani – a szabálysértésekről szóló törvény szerint tett ügyészi

felhívást, a lefolytatott felülvizsgálatot vagy perújítási eljárást követően a felhívással, a

felülvizsgálattal vagy a perújítással érintett cselekmény miatt – a büntetőeljárásban kiszabott

szabadságvesztésbe, elzárásba, közérdekű munkába, pénzbüntetésbe és javítóintézeti nevelésbe. (2)

A beszámításnál egynapi szabálysértési elzárás egynapi szabadságvesztésnek, illetve elzárásnak,

négy óra közérdekű munkának, egynapi tétel pénzbüntetésnek, valamint egynapi javítóintézeti

nevelésnek felel meg. (3) * A helyszíni bírság és a szabálysértési pénzbírság ötezer forintonként

egynapi szabadságvesztésnek, illetve elzárásnak, négy óra közérdekű munkának, a pénzbüntetés

azonos értékének, illetve egynapi javítóintézeti nevelésnek felel meg. (4) A szabálysértési eljárásban

kiszabott közérdekű munka a közérdekű munka azonos mértékének, továbbá a szabálysértési

eljárásban kiszabott közérdekű munka hat óránként egynapi szabadságvesztésnek, illetve

elzárásnak, egynapi tétel pénzbüntetésnek, valamint egynapi javítóintézeti nevelésnek felel meg. A

már végrehajtott büntetés vagy intézkedés beszámítására vonatkozó szabályok * 92/B. § * (1) *

Ha a perújítás, a felülvizsgálat, a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat, vagy a

megismételt eljárás eredményeként hozott ítélet az alapügyben hozott határozatot megváltoztatja, az

alapügyben kiszabott és végrehajtott büntetést vagy intézkedést be kell számítani. Ha a büntetés

vagy az intézkedés neme eltér, a beszámításra a (2) bekezdésben foglaltak az irányadók. (2) A

beszámításnál a) egynapi szabadságvesztés egynapi elzárásnak, négy óra közérdekű munkának,

egynapi tétel pénzbüntetésnek, hat óra jóvátételi munkának vagy egynapi javítóintézeti nevelésnek,

b) egynapi elzárás egynapi szabadságvesztésnek, négy óra közérdekű munkának, egynapi tétel

pénzbüntetésnek, hat óra jóvátételi munkának vagy egynapi javítóintézeti nevelésnek, c) négy óra

közérdekű munka egynapi szabadságvesztésnek, egynapi elzárásnak, egynapi tétel pénzbüntetésnek,

hat óra jóvátételi munkának vagy egynapi javítóintézeti nevelésnek, d) egynapi tétel pénzbüntetés

egynapi szabadságvesztésnek, egynapi elzárásnak, négy óra közérdekű munkának, hat óra jóvátételi

munkának vagy egynapi javítóintézeti nevelésnek, e) egynapi javítóintézeti nevelés egynapi

szabadságvesztésnek, egynapi elzárásnak, négy óra közérdekű munkának, egynapi tétel

pénzbüntetésnek vagy hat óra jóvátételi munkának, f) hat óra jóvátételi munka egynapi

szabadságvesztésnek, egynapi elzárásnak, négy óra közérdekű munkának, egynapi tételpénzbüntetésnek vagy egynapi javítóintézeti nevelésnek, felel meg. Összbüntetés 93. § * (1) * Ha

az elkövetőt több, határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélik, a jogerősen kiszabott

büntetéseket – törvényben meghatározottak szerint – összbüntetésbe kell foglalni, ha az elkövető

valamennyi bűncselekményt a legkorábbi elsőfokú ügydöntő határozat kihirdetését megelőzően

követte el. (2) Összbüntetésbe csak olyan végrehajtandó szabadságvesztések foglalhatók, amelyeket

az összbüntetésbe foglaláskor még nem hajtottak végre, vagy amelyeket folyamatosan hajtanak

végre. (3) Ha felfüggesztett szabadságvesztést kell utóbb végrehajtani, azt az összbüntetésbe

foglalás szempontjából a továbbiakban végrehajtandó szabadságvesztésnek kell tekinteni. (4) Nem

foglalható összbüntetésbe a) a korábban már összbüntetésbe foglalt büntetés, b) a pénzbüntetés és a

közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés. 94. § * Az összbüntetés tartamát úgy kell

meghatározni, mintha halmazati büntetést szabnának ki. Az összbüntetés tartamának azonban el kell

érnie a legsúlyosabb büntetésnek és a rövidebb büntetés vagy büntetések egyharmad részének

összegeként számított tartamot, de az nem haladhatja meg a büntetések együttes tartamát. 95. § *

(1) Különböző fokozatban végrehajtandó szabadságvesztések összbüntetésbe foglalása esetén

végrehajtási fokozatként a legszigorúbbat kell meghatározni. Ha az összbüntetés mértéke három év

vagy azt meghaladó tartamú, illetve többszörös visszaesőnél két év vagy ezt meghaladó tartamú, az

összbüntetés végrehajtási fokozatát ennek figyelembevételével kell meghatározni. (2) Ha az (1)

bekezdés alkalmazásával megállapítandó végrehajtási fokozat az elítélt számára méltánytalan

hátrányt jelentene, eggyel enyhébb fokozat állapítható meg. (3) * Ha a feltételes szabadságra

bocsátás lehetősége nem kizárt, annak legkorábbi időpontját a legszigorúbb rendelkezés alapján kell

meghatározni. Nem bocsátható feltételes szabadságra az elítélt az összbüntetésből, ha bármelyik

szabadságvesztés esetén a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége kizárt. (4) * Ha azt a

szabadságvesztést, amellyel kapcsolatosan az elítéltet önhibájából eredően zárták ki a feltételes

szabadságra bocsátás lehetőségéből, utóbb összbüntetésbe foglalják, akkor az elítélt az

összbüntetésből sem bocsátható feltételes szabadságra. 96. § * (1) Ha a foglalkozástól eltiltást, a

járművezetéstől eltiltást, a kitiltást, a sportrendezvények látogatásától való eltiltást vagy a kiutasítást

szabadságvesztés mellett szabták ki, és a szabadságvesztés büntetéseket összbüntetésbe foglalták,

akkor több, azonos tartalmú foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás,

sportrendezvények látogatásától való eltiltás vagy kiutasítás közül azt kell végrehajtani, amelyik az

elítéltre hátrányosabb. (2) A közügyektől eltiltás mellékbüntetés nem foglalható összbüntetésbe.

Több közügyektől eltiltás mellékbüntetés közül azt kell végrehajtani, amelyik a leghosszabb

tartamú. X. FEJEZET AZ ELÍTÉLÉSHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOS JOGKÖVETKEZMÉNYEK

ÉS A MENTESÍTÉS Az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények 97. § (1) A büntetőjogi

felelősség megállapításához, büntetés kiszabásához vagy intézkedés alkalmazásához fűződő

hátrányos jogkövetkezményt törvény állapíthat meg. (2) * A büntetőjogi felelősség megállapítására,

a kiszabott büntetésre és az alkalmazott intézkedésre vonatkozó adatokat közhiteles hatósági

nyilvántartás (a továbbiakban: bűnügyi nyilvántartási rendszer) tartalmazza a törvényben

meghatározott időpontig, ezt követően hátrányos jogkövetkezmény az elítélés miatt már nem

állapítható meg az elítélttel szemben. (3) * Az e törvény szerint a korábbi elítéléshez fűződő

büntetőjogi jogkövetkezmények nem minősülnek az (1) bekezdés szerinti hátrányos

jogkövetkezménynek. A büntetőjogi jogkövetkezményeket megalapozó korábbi elítélés adatait

elsősorban a bűnügyi nyilvántartási rendszer adatai alapján kell megállapítani. A mentesítés hatálya

98. § (1) A mentesítés folytán – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az elítélt mentesül a

büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. (2) A mentesített személy büntetlen

előéletűnek tekintendő, és – törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem tartozik számot adni

olyan elítéltetésről, amelyre nézve mentesítésben részesült. (3) Újabb bűncselekmény elkövetése

esetén a mentesítés nem terjed ki azokra a büntetőjogi jogkövetkezményekre, amelyeket e törvény a

korábbi elítéléshez fűz. (4) * Nem mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányos

jogkövetkezmények alól az elkövetéskor tizennyolcadik életévét betöltött elítélt, ha tizennyolcadik

életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett szexuális kényszerítés [196. § (2) bekezdés a)

pont, (3) bekezdés], szexuális erőszak [197. § (2) bekezdés, (3) bekezdés a) pont, (4)–(4a)

bekezdés], szexuális visszaélés (198. §), kerítés [200. § (2) bekezdés, (3a) bekezdés b) pont, (4)bekezdés a) pont], prostitúció elősegítése [201. § (2) bekezdés, (4) bekezdés b) pont],

gyermekprostitúció kihasználása (203. §), gyermekpornográfia [204. § (1)–(4) bekezdés, (6)

bekezdés, 204/A. §], szeméremsértés [Btk. 205. § (2) bekezdés] miatt öt évet meghaladó tartamú

végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték. A mentesítés módja 99. § Az elítélt mentesítésben

részesülhet a) e törvény erejénél fogva, b) bírósági határozat alapján vagy c) kegyelem útján. A

törvényi mentesítés 100. § (1) E törvény erejénél fogva áll be a mentesítés a) * elzárás,

pénzbüntetés és közérdekű munka esetén az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének napján,

b) * foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás és sportrendezvények látogatásától való

eltiltás esetén az ügydöntő határozat jogerőre emelkedése napján, c) kiutasítás esetén a büntetés

végrehajtásának befejezése vagy végrehajthatóságának megszűnése napján, d) felfüggesztett

szabadságvesztés esetén a próbaidő leteltének napján, e) gondatlan vétség miatt kiszabott

szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltésének vagy végrehajthatósága megszűnésének napján, f)

szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztés

esetén a büntetés kitöltését vagy végrehajthatóságának megszűnését követő három év elteltével, g)

szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet meghaladó, de öt évnél nem hosszabb tartamú

szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését vagy végrehajthatóságának megszűnését követő öt év

elteltével, h) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet meghaladó, de tíz évnél nem

hosszabb tartamú szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését vagy végrehajthatóságának

megszűnését követő nyolc év elteltével, i) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, tíz évet

meghaladó tartamú, határozott ideig tartó szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését vagy

végrehajthatóságának megszűnését követő tíz év elteltével. (2) Az (1) bekezdés b) pontja esetén a

mentesítés nem terjed ki a) foglalkozástól eltiltás esetén a foglalkozás gyakorlásának, b)

járművezetéstől eltiltás esetén a járművezetés gyakorlásának, c) kitiltás esetén az ítéletben

meghatározott településen vagy az ország meghatározott részén való tartózkodás, d)

sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén az elítélt sportrendezvények látogatásához való

jogára. (3) * Az (1) bekezdés d) pontja esetében a mentesítés nem áll be, ha a szabadságvesztés

végrehajtását elrendelik. Ilyenkor a mentesítésre a végrehajtandó szabadságvesztésre vonatkozó

mentesítési szabályok az irányadók. A bírósági mentesítés 101. § * (1) Végrehajtandó

szabadságvesztés esetén a bíróság az elítéltet kérelemre utólag mentesítésben részesítheti, ha erre

érdemes, és a szabadságvesztés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől a 100. § (1)

bekezdés f)–i) pontjában meghatározott idő fele már eltelt. (2) Felfüggesztett szabadságvesztés

esetén a bíróság az elítéltet kérelemre utólag mentesítésben részesítheti, ha erre érdemes, és a

próbaidő fele része, de legalább egy év már eltelt. (3) * Az érdemesség elbírálásánál figyelembe

kell venni az elítéltnek a büntetés kitöltése, felfüggesztett szabadságvesztés esetén az ügydöntő

határozat jogerőre emelkedése óta folytatott életmódját, továbbá azt, hogy – ha erre módja volt –

jóvátette-e a bűncselekménnyel okozott sérelmet. (4) Felfüggesztett szabadságvesztés esetén az

utólagos mentesítés hatályát veszti, ha a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelik.

102. § (1) * A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése esetén a bíróság az ügydöntő

határozatban előzetes mentesítésben részesítheti az elítéltet, ha arra érdemes. (2) Az előzetes

mentesítés hatályát veszti, ha a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelik. A

mentesítés egységessége 103. § Mellékbüntetés alkalmazása esetén az elítélt az elítéléshez fűződő

hátrányos jogkövetkezmények alól mindaddig nem mentesül, illetve nem mentesíthető, amíg a

mellékbüntetés végrehajtása nem fejeződött be, vagy végrehajthatósága nem szűnt meg. A kegyelmi

mentesítés 104. § (1) * A kegyelmi jogkör gyakorlója – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az

elítéltet kegyelemből mentesítésben részesítheti akkor is, ha e törvény szerint ennek egyébként

nincs helye. (2) A kegyelmi mentesítésben részesített személy a büntetőjogon kívüli hátrányos

jogkövetkezmények szempontjából büntetlen előéletűnek tekintendő. (3) * A köztársasági elnök az

egyéni kegyelmezési jogát nem gyakorolhatja azzal az elítélttel szemben, akit a) tizennyolcadik

életévét betöltött személy által tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett

nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény, vagy b) az a) pontban meghatározott

bűncselekménnyel vagy az a) pontban meghatározott bűncselekmény miatt indult büntetőeljárással

összefüggő, tizennyolcadik életévét betöltött személy által elkövetett más szándékosbűncselekmény miatt ítéltek el. XI. FEJEZET A FIATALKORÚAKRA VONATKOZÓ

RENDELKEZÉSEK Alapvető rendelkezések 105. § (1) Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény

elkövetésekor tizenkettedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat nem. (2) E törvény

rendelkezéseit a fiatalkorúakra a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 106. § (1) A

fiatalkorúval szemben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés célja elsősorban az, hogy a

fiatalkorú helyes irányba fejlődjön, és a társadalom hasznos tagjává váljon, erre tekintettel az

intézkedés vagy büntetés megválasztásakor a fiatalkorú nevelését és védelmét kell szem előtt

tartani. (2) Fiatalkorúval szemben büntetést akkor kell kiszabni, ha intézkedés alkalmazása nem

célravezető. Azzal szemben, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét nem töltötte

be, csak intézkedés alkalmazható. (3) Fiatalkorúval szemben szabadságelvonással járó intézkedést

alkalmazni vagy szabadságelvonással járó büntetést kiszabni csak akkor lehet, ha az intézkedés

vagy a büntetés célja más módon nem érhető el. A tevékeny megbánás 107. § Ha az elkövető

fiatalkorú, tevékeny megbánásnak a 29. § (1) bekezdésében meghatározott vétség vagy ötévi

szabadságvesztésnél nem súlyosabban fenyegetett bűntett elkövetése esetén is helye lehet. A

büntetések és az intézkedések 108. § (1) Fiatalkorúval szemben intézkedésként javítóintézeti

nevelés is alkalmazható. (2) Javítóintézeti nevelés mellett nem szabható ki szabadságvesztés,

elzárás vagy közérdekű munka. A szabadságvesztés 109. § (1) A fiatalkorúra kiszabható

szabadságvesztés legrövidebb tartama bármely bűncselekmény esetén egy hónap. (2) A

bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét be nem töltött fiatalkorúra kiszabható

szabadságvesztés leghosszabb tartama a) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető

bűncselekmény elkövetése esetén tíz év, b) öt évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssel

büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén öt év. (3) A bűncselekmény elkövetésekor

tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama a)

életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetése esetén tizenöt év, b)

tíz évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén tíz

év, c) öt évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén

öt év. (4) * A (2) bekezdés b) pontjában, valamint a (3) bekezdés b) és c) pontjában írt esetben a

büntethetőség elévülése határidejének számításánál az ott meghatározott időtartamok az irányadók.

(4a) * A visszaesőkre vonatkozó rendelkezések szempontjából a (2)–(3) bekezdésben

meghatározott időtartamok az irányadók. (5) * Fiatalkorúval szemben a 38. § (4) bekezdés e)

pontja és (5) bekezdése alapján a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége akkor zárható ki, ha a

bűncselekmény elkövetésekor a tizenhatodik életévét betöltötte, és tízévi vagy azt meghaladó

tartamú szabadságvesztésre ítélik. 110. § (1) A szabadságvesztés végrehajtási fokozata fiatalkorúak

börtöne, ha a) a fiatalkorút bűntett miatt kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztésre

ítélik, b) az egyévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítélt fiatalkorú visszaeső, vagy

c) az egyévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítélt fiatalkorút a szándékos

bűncselekmény elkövetését megelőző három éven belül szándékos bűncselekmény miatt

javítóintézeti nevelésre ítélték. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a

szabadságvesztés végrehajtási fokozata fiatalkorúak fogháza. Az elzárás 111. § A fiatalkorúval

szemben kiszabható elzárás legrövidebb tartama három nap, leghosszabb tartama harminc nap. A

közérdekű munka 112. § * Fiatalkorúval szemben közérdekű munkát akkor lehet kiszabni, ha az

ügydöntő határozat meghozatalakor tizenhatodik életévét betöltötte. A pénzbüntetés 113. § * (1)

Fiatalkorúval szemben pénzbüntetést akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete, jövedelme vagy

megfelelő vagyona van. (2) * Fiatalkorú esetén a pénzbüntetés legkisebb mértéke tizenöt,

legnagyobb mértéke kétszázötven napi tétel, az egynapi tétel összegét legalább hétszáznyolcvan,

legfeljebb hetvennyolcezer forintban kell meghatározni. (3) Fiatalkorú esetén a pénzbüntetést

behajthatatlansága esetén a) ha a 112. § lehetővé teszi, közérdekű munkára vagy b)

szabadságvesztésre kell átváltoztatni. (4) A pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munkát úgy kell

megállapítani, hogy egy napi tétel helyébe két óra közérdekű munka lép. Egyebekben a

pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munkára a 47. §-ban foglaltak irányadóak azzal, hogy annak

tartama eltérhet a 47. § (1) bekezdésében meghatározottaktól. (5) Ha a fiatalkorú a

munkakötelezettségének önként nem tesz eleget, a közérdekű munkát vagy annak hátralévő részétszabadságvesztésre kell átváltoztatni. Egyebekben a 48. §-ban foglaltak irányadóak. A

foglalkozástól eltiltás * 113/A. § * Fiatalkorúval szemben az 52. § (3) bekezdése alkalmazása

különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető. A kiutasítás 114. § Kiutasításnak fiatalkorúval

szemben akkor lehet helye, ha a) vele szemben tízévi vagy azt meghaladó tartamú

szabadságvesztést szabtak ki, b) az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen

veszélyeztetné, és c) nem sérül a családi élet tiszteletben tartásához való joga. A közügyektől eltiltás

115. § Fiatalkorút csak egy évet meghaladó szabadságvesztés kiszabása esetén lehet a közügyektől

eltiltani. A próbára bocsátás 116. § (1) Fiatalkorúval szemben próbára bocsátásnak bármely

bűncselekmény esetén helye van. (2) A próbaidő tartama egy évtől két évig terjedhet. (3) A bíróság

a 66. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben javítóintézeti nevelést rendel el, vagy büntetést

szab ki. A jóvátételi munka 117. § * Fiatalkorúval szemben jóvátételi munkavégzés akkor írható

elő, ha az ügydöntő határozat meghozatalakor tizenhatodik életévét betöltötte. A kitiltás 118. § A

megfelelő családi környezettel rendelkező fiatalkorú nem tiltható ki arról a településről, amelyben

családja él. A pártfogó felügyelet 119. § (1) * A fiatalkorú a) a feltételes szabadság tartama, b) a

próbára bocsátás próbaideje, c) a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje, d) a

javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás tartama, e) a feltételes ügyészi felfüggesztés tartama

alatt pártfogó felügyelet alatt áll. (2) Fiatalkorúval szemben a jóvátételi munkavégzés előírása

mellett pártfogó felügyeletet is el kell rendelni. (3) * Fiatalkorúval szemben a 71. § (4) bekezdése

nem alkalmazható. A javítóintézeti nevelés 120. § (1) * Javítóintézeti nevelést a bíróság akkor

rendel el, ha a fiatalkorú eredményes nevelése érdekében intézeti elhelyezése szükséges.

Javítóintézeti nevelés nem rendelhető el azzal szemben, aki az ügydöntő határozat meghozatalakor

huszadik életévét betöltötte. (2) A javítóintézeti nevelés tartama egy évtől négy évig terjedhet. 121.

§ (1) Javítóintézeti nevelés elrendelése esetén a bíróság megállapítja, hogy a fiatalkorú a

javítóintézeti nevelés felének letöltése után ideiglenesen elbocsátható az intézetből, ha a) legalább

egy évet eltöltött az intézetben, és b) alaposan feltehető, hogy az intézkedés célja további

javítóintézeti nevelés nélkül is elérhető. (2) Az ideiglenes elbocsátás tartama azonos a javítóintézeti

nevelés hátralevő részével, de legalább egy év. (3) A bíróság az ideiglenes elbocsátást megszünteti,

ha a fiatalkorút az ideiglenes elbocsátás alatt – a 122. §-ban meghatározott esetet kivéve –

szabadságvesztésre ítélik, vagy vele szemben javítóintézeti nevelést rendelnek el. Ha a bíróság a

fiatalkorúval szemben más büntetést szab ki, vagy más intézkedést alkalmaz, a bíróság az ideiglenes

elbocsátást megszüntetheti. (4) Az ideiglenes elbocsátás megszüntetése esetén az ideiglenes

elbocsátáson töltött idő a javítóintézeti nevelésbe nem számítható be. 122. § Ha a fiatalkorút a

javítóintézeti nevelésre ítélés után elkövetett bűncselekmény miatt a javítóintézeti nevelés vagy az

ideiglenes elbocsátás alatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, a szabadságvesztés büntetést

kell végrehajtani. Ebben az esetben a javítóintézeti nevelés hátralévő részét szabadságvesztésre kell

átváltoztatni úgy, hogy kétnapi javítóintézeti nevelés helyébe egynapi szabadságvesztés lép. A

halmazati és az összbüntetés 123. § (1) Fiatalkorú esetén a halmazati és az összbüntetés nem

haladhatja meg a) a 109. § (3) bekezdés a) pontja esetén a húszévi, b) a 109. § (2) bekezdés a)

pontja és a (3) bekezdés b) pontja esetén a tizenöt évi, c) a 109. § (2) bekezdés b) pontja és a (3)

bekezdés c) pontja esetén a hét év hat hónapi szabadságvesztést. (2) * A fiatalkorúval szemben

kiszabható szabadságvesztés a 90. § (2) bekezdése alkalmazása esetén sem haladhatja meg az (1)

bekezdés a) és b) pontjában meghatározott mértéket. (3) Javítóintézeti nevelés és szabadságvesztés

találkozása esetén összbüntetésként a szabadságvesztést kell végrehajtani. Ennek tartamát a bíróság

legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja, ha erre a 106. §-ban meghatározott cél elérése érdekében

szükség van. A meghosszabbítás tartama azonban a javítóintézeti nevelés hátralevő részét nem

érheti el. Egységes intézkedés 124. § (1) Ha a bíróság a fiatalkorúval szemben több olyan

javítóintézeti nevelést rendelt el, amelyeket az egységes intézkedés elrendelésekor még nem

hajtottak végre, vagy amelyeket folyamatosan hajtanak végre, a bíróság a fiatalkorúval szemben

egységes intézkedésként javítóintézeti nevelést rendel el. (2) Az egységes intézkedésként elrendelt

javítóintézeti nevelés tartamát úgy kell megállapítani, hogy az ne legyen rövidebb a leghosszabb

tartamú javítóintézeti nevelésnél, de ne haladja meg az elrendelt javítóintézeti nevelések együttes

tartamát, illetve a négy évet. A büntetés kiszabása egyezség esetén * 124/A. § * (1) * Ha azegyezség jóváhagyására olyan, a bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét be nem töltött

fiatalkorú esetében kerül sor, aki az ügy, illetve más büntetőügy bizonyításához hozzájárulva az

ügyészséggel, illetve a nyomozó hatósággal jelentős mértékben együttműködött, a kiszabható

szabadságvesztés mértéke a) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény

elkövetése esetén a nyolc évet, b) öt évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő

bűncselekmény elkövetése esetén a három évet, c) a három évet meghaladó tartamú

szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén a két évet, d) a három évet meg

nem haladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén a hat

hónapot nem haladhatja meg. (2) * Ha az egyezség jóváhagyására olyan, a bűncselekmény

elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorú esetében kerül sor, aki az ügy, illetve más

büntetőügy bizonyításához hozzájárulva az ügyészséggel, illetve a nyomozó hatósággal jelentős

mértékben együttműködött, a kiszabható szabadságvesztés mértéke a) életfogytig tartó

szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetése esetén a tíz évet, b) a tíz évet

meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén a nyolc évet,

c) öt évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén a

három évet, d) a három évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény

elkövetése esetén a két évet, e) a három évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztéssel

büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén a hat hónapot nem haladhatja meg. (3) A büntetés

kiszabása során a) bűnhalmazat esetén, b) a különös, többszörös, illetve erőszakos többszörös

visszaesővel szemben, illetve c) bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetése esetén az (1) és

(2) bekezdés szerinti büntetési tételt kell alapul venni. Az előzetes fogvatartás és a bűnügyi

felügyelet beszámítása * 125. § * (1) Az elrendelt javítóintézeti nevelésbe be kell számítani az

előzetes fogvatartás és az olyan bűnügyi felügyelet teljes idejét, amelynek során a bíróság a terhelt

számára előírta, hogy lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet

engedély nélkül nem hagyhat el. (2) A beszámításnál egynapi javítóintézeti nevelésnek a) egynapi

előzetes fogvatartás és b) három nap az (1) bekezdésben meghatározott bűnügyi felügyelet felel

meg. (3) A beszámítás után fennmaradó tartamot egynapi javítóintézeti nevelésként kell

beszámítani. A mentesítés 126. § (1) A fiatalkorú elítélt a törvény erejénél fogva mentesül a) * az

ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének napján, ha a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását

felfüggesztik, b) a büntetés kitöltésének vagy végrehajthatósága megszűnésének napján, ha

szándékos bűncselekmény miatt egy évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztésre ítélték, c) a

büntetés kitöltésének vagy végrehajthatósága megszűnésének napjától számított három év elteltével,

ha szándékos bűncselekmény miatt egy évet meghaladó, de öt évnél nem hosszabb tartamú

végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték. (2) A szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet

meghaladó tartamú szabadságvesztés kitöltése után a bíróság a fiatalkorút kérelemre mentesítésben

részesítheti, ha erre érdemes. XII. FEJEZET A KATONÁKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Az elkövetők 127. § (1) * E törvény alkalmazásában katona a honvéd, a rendőrség, az

Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv,

valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja. (2) E törvény

rendelkezéseit a katonákra az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) Katonai

bűncselekményt tettesként csak katona követhet el. Más állam katonája ellen elkövetett

bűncselekmény 128. § (1) A XLV. Fejezet szerint büntetendő a katona, aki a katonai

bűncselekményt a) a szövetséges fegyveres erő katonájával szemben, vagy b) külföldi hadműveleti

területen végzett humanitárius tevékenység, békefenntartás vagy humanitárius művelet keretében,

illetve egyéb külföldi szolgálat során más állam katonájával szemben szolgálati feladat közös

ellátása alatt követi el. (2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a szövetséges fegyveres

erő katonája a szövetséges fegyveres erő állama rendőrségének, illetve polgári védelmi

szolgálatának tagja, az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában más állam katonája a más állam

rendőrségének, illetve polgári védelmi szolgálatának tagja is. 129. § A XLV. Fejezet szerint

büntetendő az a katona is, aki a katonai bűncselekményt a) a szövetséges fegyveres erőkben

teljesített szolgálata során, b) külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenység,

békefenntartás vagy humanitárius művelet keretében követi el. A büntethetőséget kizáró okok 130.§ (1) Nem büntethető a katona a parancsra végrehajtott cselekményért, kivéve, ha tudta, hogy a

parancs végrehajtásával bűncselekményt követ el. (2) A parancsra elkövetett bűncselekményért a

parancsot adó is tettesként felel, ha a katona tudta, hogy a parancs végrehajtásával bűncselekményt

követ el, egyébként a parancsot adó közvetett tettesként felel. A büntethetőséget megszüntető ok

131. § A 66. § (1) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve nem büntethető katonai vétség miatt

az elkövető, ha szolgálati viszonyának megszűnése óta egy év eltelt. A katonai fogda 132. § (1) Ha

az elítélt a szolgálatban megtartható, a bíróság a vétség miatt kiszabott, egy évet meg nem haladó

szabadságvesztést, illetve az elzárást katonai fogdában rendeli végrehajtani, kivéve, ha az elítélt

visszaeső. (2) Ha az elítélt szolgálati viszonya megszűnt, a büntetés, illetve hátralevő részének

végrehajtási fokozata fogház. Összbüntetés 133. § Az összbüntetésként kiszabott szabadságvesztés

végrehajtására a 132. § irányadó. A közérdekű munka kiszabásának kizárása 134. § Katonával

szemben szolgálati viszonyának fennállása alatt közérdekű munka nem szabható ki. A katonai

büntetések 135. § (1) Katonával szemben a) lefokozás vagy b) szolgálati viszony megszüntetése

más büntetés mellett, vagy ha a bűncselekmény büntetési tételének felső határa háromévi

szabadságvesztésnél nem súlyosabb, akkor önállóan is kiszabható. (2) Katonai büntetés

alkalmazásának nincs helye, ha a katonát a közügyektől eltiltják. (3) * A hadkötelezettel szemben

szolgálati viszony megszüntetése büntetés nem alkalmazható. A katonai mellékbüntetések 136. § (1)

Katonával szemben a) rendfokozatban visszavetés vagy b) várakozási idő meghosszabbítása

büntetés mellett szabható ki. (2) Katonai mellékbüntetés alkalmazásának nincs helye katonai

büntetés mellett, vagy ha a katonát a közügyektől eltiltják. A lefokozás 137. § (1) * A lefokozással

a katona elveszti a rendfokozatát és címzetes rendfokozatát. (2) Lefokozást akkor kell alkalmazni,

ha az elkövető a rendfokozatra méltatlanná vált. A szolgálati viszony megszüntetése 138. § A

szolgálati viszony megszüntetésének akkor van helye, ha az elkövető a szolgálatra méltatlanná vált.

A rendfokozatban visszavetés 139. § (1) Rendfokozatban visszavetés esetén a katona eggyel

alacsonyabb rendfokozatba kerül annál, amelyet a bűncselekmény elbírálása idején visel. (2) A

rendfokozatban visszavetést akkor kell alkalmazni, ha a bűncselekmény a rendfokozat tekintélyének

sérelmével jár, de lefokozásra nincs szükség. (3) A rendfokozatban visszavetéssel egyidejűleg az

alacsonyabb rendfokozatban eltöltendő időt egy évtől két évig terjedő tartamban kell meghatározni.

A várakozási idő meghosszabbítása 140. § (1) * A várakozási idő meghosszabbítása esetén a

honvéd és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja soron következő

rendfokozatba előlépésre előírt várakozási ideje meghosszabbodik. A meghosszabbítást években

kell meghatározni, annak tartama nem haladhatja meg a rendfokozatra előírt várakozási idő felét.

(1a) * A várakozási idő meghosszabbítása esetén a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-

végrehajtási szervezet és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományú tagja esetében a

soron következő fizetési fokozatba előresorolásra előírt várakozási idő meghosszabbodik. A

meghosszabbítást években kell meghatározni, annak tartama nem haladhatja meg a fizetési

fokozathoz rendelt várakozási idő felét. (2) * A várakozási időt akkor kell meghosszabbítani, ha a

katonának az előléptetést vagy az előresorolást hosszabb várakozási idő eltöltésével kell

kiérdemelnie. (3) * A honvéd esetében az (1) és (2) bekezdésben meghatározott várakozási időn

kötelező várakozási időt kell érteni. Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól 141.

§ * (1) * A törvény erejénél fogva áll be a mentesítés a lefokozás és a szolgálati viszony

megszüntetése esetén az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének napján. (2) * A bíróság az

ügydöntő határozatban az elítéltet a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól előzetes

mentesítésben részesítheti, ha a szabadságvesztést katonai fogdában rendeli végrehajtani. Ez a

mentesítés a büntetés kiállásának, illetve végrehajthatósága megszűnésének napján áll be. (3)

Katonai mellékbüntetés alkalmazása az elítélt mentesítését nem akadályozza. KÜLÖNÖS RÉSZ

XIII. FEJEZET AZ EMBERIESSÉG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK Népirtás 142. § (1) Aki

valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges megsemmisítése céljából a)

a csoport tagjait megöli, b) a csoport tagjainak súlyos testi vagy lelki sérelmet okoz, c) a csoportot

olyan életfeltételek közé kényszeríti, amelyek azt vagy annak egyes tagjait pusztulással fenyegetik,

d) olyan intézkedést tesz, amelynek célja a csoporton belül a születések meggátolása, e) a

csoporthoz tartozó gyermekeket más csoportba elhurcolja, bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedővagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki népirtásra irányuló előkészületet

követ el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Emberiesség elleni

bűncselekmény 143. § (1) Aki a lakosság elleni átfogó vagy módszeres támadás részeként a)

emberölést követ el, b) a lakosságot vagy annak egy részét olyan életfeltételek közé kényszeríti,

amelyek azt vagy annak egyes tagjait pusztulással fenyegetik, c) a lakosságot vagy annak egy részét

jogszerű tartózkodási helyéről kitelepíti, d) * emberkereskedelem és kényszermunkát követ el, e)

mást személyi szabadságától megfoszt, vagy fogva tartását jogellenesen tartja fenn, f) mást

szexuális erőszakra vagy annak eltűrésére, prostitúcióra, magzat kihordására vagy magzatelhajtásra

kényszerít, g) másnak súlyos testi vagy lelki sérelmet okoz, h) politikai, nemzeti, etnikai, kulturális,

vallási, nemi vagy más ismérv alapján meghatározható csoportot vagy annak tagját a csoporthoz

tartozása miatt alapvető jogaitól megfoszt, bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig

tartó szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki emberiesség elleni bűncselekményre irányuló

előkészületet követ el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) E §

alkalmazásában polgári lakosság elleni átfogó vagy módszeres támadásnak minősül minden olyan

magatartás, amely magában foglalja az (1) bekezdésben írt cselekmények polgári lakosság elleni

sorozatos elkövetését, egy állam vagy szervezet politikájának végrehajtása vagy elősegítése

érdekében. Apartheid 144. § (1) Aki az emberek valamely faji csoportja által az emberek egy másik

faji csoportja feletti uralom megszerzése és fenntartása, illetve a másik faji csoport rendszeres

elnyomása céljából a) valamely faji csoport vagy csoportok tagjait megöli, b) valamely faji

csoportot vagy csoportokat olyan életkörülmények közé kényszerít, amelyekkel a csoport, illetve a

csoportok teljes vagy részbeni fizikai megsemmisítésére törekszik, bűntett miatt tíz évtől húsz évig

terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki egyéb apartheid

bűncselekményt követ el, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) A

büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az egyéb apartheid

bűncselekmény súlyos következményekre vezet. (4) Aki apartheidre irányuló előkészületet követ el,

a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben öt évtől tíz évig, b) a (2) bekezdésben meghatározott

esetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) A (2)–(3) bekezdés

alkalmazásában egyéb apartheid bűncselekményen az 1976. évi 27. törvényerejű rendelettel

kihirdetett, az apartheid bűncselekmények leküzdéséről és megbüntetéséről szóló, New Yorkban, az

Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésén, 1973. november 30-án elfogadott nemzetközi

egyezmény II. Cikkének a)/(ii), a)/(iii), c), d), e) és f) pontjában meghatározott apartheid

bűncselekményeket kell érteni. Elöljáró vagy hivatali vezető felelőssége 145. § Az e fejezetben

meghatározott bűncselekmény elkövetőjével azonosan felel a) a katonai elöljáró vagy katonai

elöljáróként ténylegesen eljáró személy is (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: elöljáró), ha

a tényleges alárendeltsége és ellenőrzése vagy tényleges hatalma és ellenőrzése alá tartozó személy

követett el az e fejezetben meghatározott bűncselekményt, és e bűncselekmény elkövetéséről vagy

annak előkészületéről az elöljáró tudott, vagy az adott körülmények alapján tudnia kellett volna, és

nem tette meg a bűncselekmény megakadályozásához szükséges, hatáskörében álló intézkedéseket,

vagy haladéktalanul nem tett feljelentést azt követően, hogy a bűncselekmény elkövetéséről

tudomást szerzett; b) az a) pont alá nem tartozó vezető beosztású hivatalos vagy külföldi hivatalos

személy (a továbbiakban e § alkalmazásában: hivatali vezető) is, ha a tényleges hatalma és

ellenőrzése alá tartozó személy (e § alkalmazásában a továbbiakban: alárendelt) követett el az e

fejezetben meghatározott bűncselekményt, annak következtében, hogy felette nem gyakorolt

megfelelő ellenőrzést, ha ba) tudta, hogy alárendeltje ilyen bűncselekményt követett el vagy készít

elő, vagy tudatosan figyelmen kívül hagyta az egyértelműen erre utaló körülményeket, bb) a

bűncselekmény a tényleges feladat- vagy hatáskörébe tartozó tevékenységet érintett, és bc) nem tett

meg a hatáskörében álló minden szükséges és indokolt intézkedést annak érdekében, hogy

megakadályozza elkövetését, vagy haladéktalanul nem tett feljelentést azt követően, hogy a

bűncselekmény elkövetéséről tudomást szerzett. XIV. FEJEZET HÁBORÚS

BŰNCSELEKMÉNYEK Tiltott toborzás 146. § (1) Aki a Magyarország területén idegen fegyveres

szervezetbe – szövetséges fegyveres erőn kívül – katonai szolgálatra, katonai érdekű egyéb

szolgálatra toboroz, vagy ilyen szolgálatra vállalkozókat közvetít, bűntett miatt egy évtől öt évigterjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az a magyar

állampolgár, aki – szövetséges fegyveres erőn kívül – nemzetközi vagy nem nemzetközi fegyveres

összeütközésben részt vevő idegen fegyveres szervezetbe önként belép, erre ajánlkozik, vagy ilyen

fegyveres szervezetben kiképzésen vesz részt. (3) Ha a Magyarország területén idegen fegyveres

szervezetbe katonai szolgálatra, katonai érdekű egyéb szolgálatra toborzott vagy ilyen szolgálatra

közvetített személy a tizennyolcadik életévét nem töltötte be, a toborzó vagy közvetítő személy két

évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Fegyverszünet megszegése 147. § (1) Aki

a fegyverszünet feltételeit megszegi, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. (2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a fegyverszünet

megszegése különösen súlyos következményekre vezet. Hadikövet elleni erőszak 148. § (1) Aki az

ellenség hadikövetét vagy ennek kísérőjét bántalmazza, jogtalanul visszatartja, vagy ellene más

erőszakot alkalmaz, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki a hadikövetet vagy a kísérőjét megöli, tíz évtől

húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. Védett személyek elleni

erőszak 149. § (1) Aki háború idején a) védett személyek ellen támadást irányít, vagy b) olyan

támadást irányít, amely a védett személyek halálát vagy súlyos sérülését okozhatja, úgy, hogy az

nyilvánvalóan túlzott mértékű a várható közvetlen katonai előnyhöz képest, bűntett miatt tíz évtől

húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki háború idején

védett személyt a) megöl, b) olyan életfeltételek közé kényszerít, amelyek a védett személyt

pusztulással fenyegetik, c) szexuális erőszakra vagy annak eltűrésére, prostitúcióra, magzat

kihordására vagy magzatelhajtásra kényszerít, d) személyi szabadságától jogellenesen megfoszt, e)

jogszerű tartózkodási helyéről kitelepít vagy elhurcol, kivéve, ha azt fontos katonai szükséglet

indokolja, tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Aki

háború idején védett személy egészségügyi önrendelkezési jogát megsérti, vagy a védett

személynek súlyos testi vagy lelki sérelmet okoz, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. (4) Aki háború idején védett személyt vagy védett személyek egy csoportját a

tisztességes és szabályos bírósági eljáráshoz való jogától megfoszt, két évtől nyolc évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Aki az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott

bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. Túlélők megölésére utasítás 150. § Aki háború idején alárendeltjének olyan parancsot

vagy utasítást ad, hogy ne hagyjon túlélőket, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntett

miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Élő pajzs használata 151. § (1) Aki

védett személyt arra használ fel, hogy meghatározott területet vagy katonai erőket az ellenség

katonai műveleteitől megóvjon, bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló

előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Tiltott sorozás 152.

§ (1) Aki a) védett személyt arra kényszerít, hogy a számára ellenséges hatalom fegyveres erőiben

vagy csoportjában szolgáljon, b) az ellenséges hatalom állampolgárát arra kényszeríti, hogy saját

állama elleni hadműveletben részt vegyen, bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény

elkövetésére irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. (3) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt fegyveres erőkhöz vagy

csoporthoz behív, besoroz, vagy háborúban való részvételre rábír, ehhez segítséget nyújt, vagy az

ehhez szükséges feltételeket biztosítja, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Védett tulajdon elleni támadás 153. § (1) Aki háború idején támadást indít vagy folytat katonai

célpontnak nem minősülő és katonailag védtelen létesítmény ellen, illetve olyan támadást indít vagy

folytat, amely katonailag védtelen létesítményben olyan kárt okoz vagy a természeti környezetben

olyan nagy kiterjedésű, hosszantartó és súlyos károsodást okozhat, amely nyilvánvalóan túlzott

mértékű a várható közvetlen katonai előnyhöz képest, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a

támadás a) kórház, betegek és sebesültek kezelésére vagy elhelyezésére szolgáló hely vagy b) a

nemzetközi szerződés által védett kulturális javak ellen irányul. (3) A (2) bekezdés szerintbüntetendő, aki nemzetközi szerződés által védett kulturális javakat vagy azok közvetlen környékét

katonai célra igénybe veszi vagy felhasználja, illetve ilyen javakat eltulajdonít, fosztogat,

megrongál vagy megsemmisít. (4) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2)

bekezdés b) pontjában vagy a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt nemzetközi

szerződés szerinti különleges vagy kiemelt védelem alatt álló kulturális javakra, illetve azok

közvetlen környékére követik el. (5) E § alkalmazásában a) kulturális javak: az 1957. évi 14.

törvényerejű rendelettel kihirdetett, a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelme

tárgyában Hágában, 1954. május 14-én kelt nemzetközi egyezmény 1. Cikkében meghatározott

kulturális javak, b) különleges védelem alatt álló kulturális javak: az a) pontban említett egyezmény

8. Cikkében meghatározott kulturális javak, c) kiemelt védelem alatt álló kulturális javak: az a)

pontban említett egyezmény 2006. évi XXIX. törvénnyel kihirdetett Második Kiegészítő

Jegyzőkönyvének 10. Cikkében meghatározott kulturális javak. Háborús fosztogatás 154. § (1) Aki

háború idején műveleti vagy megszállt területen * a) a polgári javakat fosztogatja, b) a lakosságot

szolgáltatás kikényszerítésével vagy más módon a létfenntartásához szükséges javaitól megfosztja,

vagy e javait elpusztítja, kivéve, ha azt fontos katonai szükséglet indokolja, ha súlyosabb

bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. (2) Aki a harctéren az elesetteket, a sebesülteket vagy a betegeket fosztogatja, két évtől

nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Nemzetközi szerződés által tiltott fegyver

alkalmazása 155. § (1) * Aki háború idején műveleti vagy megszállt területen nemzetközi

szerződés által tiltott fegyvert vagy harci eszközt alkalmaz vagy alkalmaztat, bűntett miatt tíz évtől

húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben

meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. Humanitárius szervezet elleni támadás 156. § Aki háború idején

támadást irányít az Egyesült Nemzetek Alapokmányával összhangban tevékenykedő humanitárius,

segély- vagy békefenntartó szervezet személyzete, felszerelése, eszközei, egységei vagy járművei

ellen, ha azok jogosultak a védett személyeknek vagy létesítményeknek a fegyveres összeütközés

nemzetközi joga által biztosított védelemre, bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. Visszaélés a nemzetközi jog által védett jelvénnyel vagy jelzéssel

157. § Aki háború idején a vöröskereszt, a vörös félhold vagy a vörös kristály jelvénnyel, illetve

hasonló célt szolgáló és a nemzetközi jog által védett más jelvénnyel vagy jelzéssel visszaél, ha

súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. Egyéb háborús bűntett 158. § Az egyéb háborús bűntettekről és az

azok elkövetése esetén kiszabható büntetésekről az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt, az

1440/1945. (V. 1.) ME rendelettel módosított és kiegészített 81/1945. (II. 5.) ME rendelet

rendelkezik. Elöljáró vagy hivatali vezető felelőssége 159. § Az e fejezetben meghatározott

bűncselekmény elkövetőjével azonosan felel a) a katonai elöljáró vagy katonai parancsnokként

ténylegesen eljáró személy (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: elöljáró), ha a tényleges

alárendeltsége és ellenőrzése, vagy tényleges hatalma és ellenőrzése alá tartozó személy követett el

az e fejezetben meghatározott bűncselekményt, és e bűncselekmény elkövetéséről vagy annak

előkészületéről az elöljáró tudott, vagy az adott körülmények alapján tudnia kellett volna, és nem

tette meg a bűncselekmény megakadályozásához szükséges, hatáskörében álló intézkedéseket, vagy

haladéktalanul nem tett feljelentést azt követően, hogy a bűncselekmény elkövetéséről tudomást

szerzett; b) az a) pont alá nem tartozó vezető beosztású hivatalos vagy külföldi hivatalos személy (a

továbbiakban e § alkalmazásában: hivatali vezető) is, ha a tényleges hatalma és ellenőrzése alá

tartozó személy (e § alkalmazásában a továbbiakban: alárendelt) követett el az e fejezetben

meghatározott bűncselekményt, annak következtében, hogy felette nem gyakorolt megfelelő

ellenőrzést, ha ba) tudta, hogy alárendeltje ilyen bűncselekményt követett el vagy készít elő, vagy

tudatosan figyelmen kívül hagyta az egyértelműen erre utaló körülményeket, bb) a bűncselekmény a

tényleges feladat- vagy hatáskörébe tartozó tevékenységet érintett, és bc) nem tett meg a

hatáskörében álló minden szükséges és indokolt intézkedést annak érdekében, hogy

megakadályozza elkövetését, vagy haladéktalanul nem tett feljelentést azt követően, hogy a

bűncselekmény elkövetéséről tudomást szerzett. XV. FEJEZET AZ ÉLET, A TESTI ÉPSÉG ÉS AZEGÉSZSÉG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK Emberölés 160. § (1) Aki mást megöl, bűntett miatt

öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés tíz évtől húsz évig

terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést a) előre kitervelten, b)

nyereségvágyból, c) aljas indokból vagy célból, d) különös kegyetlenséggel, e) hivatalos személy

vagy külföldi hivatalos személy sérelmére, hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt, közfeladatot ellátó

személy sérelmére, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a

közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy sérelmére, f) több ember

sérelmére, g) több ember életét veszélyeztetve, h) különös visszaesőként, i) tizennegyedik életévét

be nem töltött személy sérelmére, j) * védekezésre képtelen személy sérelmére, k) * a

bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes

személy sérelmére, vagy l) * az elkövetővel szemben emberölés miatt történt vádemelés után

követik el. (3) Aki emberölésre irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Aki az emberölést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy

évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki

tizennegyedik életévét be nem töltött vagy akaratnyilvánításra képtelen személyt öngyilkosságra

rábír, ha az öngyilkosságot elkövetik. (6) A (2) bekezdés h) pontja alkalmazásában a különös

visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a) a népirtás [142. § (1) bekezdés a)

pont], az erős felindulásban elkövetett emberölés (161. §), b) az emberrablás és az elöljáró vagy

szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei [190. § (4) bekezdés, 445. § (5)

bekezdés a) pont], c) a terrorcselekmény, a jármű hatalomba kerítése, és a zendülés súlyosabban

minősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el [314. § (1) bekezdés, 320. § (2)

bekezdés, 442. § (4) bekezdés]. (7) * A (2) bekezdés l) pontja akkor alkalmazható, ha az elkövetőt

a) a vádemelés után elkövetett emberöléssel egy eljárásban a korábban elkövetett emberölés miatt is

elítélik, vagy b) a korábban elkövetett emberölés miatt jogerősen elítélték. Erős felindulásban

elkövetett emberölés 161. § Aki mást méltányolható okból származó erős felindulásban megöl,

bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Öngyilkosságban

közreműködés 162. § (1) Aki mást öngyilkosságra rábír, vagy ennek elkövetéséhez segítséget nyújt,

ha az öngyilkosságot megkísérlik vagy elkövetik, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki

tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt bír rá öngyilkosságra, vagy ennek elkövetéséhez

segítséget nyújt, ha az öngyilkosságot megkísérlik vagy elkövetik, két évtől nyolc évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. Magzatelhajtás 163. § (1) Aki más magzatát elhajtja, bűntett miatt

három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztés, ha a magzatelhajtást a) üzletszerűen, b) az állapotos nő beleegyezése nélkül vagy

c) súlyos testi sérülést vagy életveszélyt okozva követik el. (3) A büntetés két évtől nyolc évig

terjedő szabadságvesztés, ha a magzatelhajtás az állapotos nő halálát okozza. (4) Az a nő, aki

magzatát elhajtja vagy elhajtatja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Testi sértés 164. § (1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, testi sértést követ el. (2) Ha a testi

sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon belül gyógyul, az elkövető könnyű testi sértés

vétsége miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Ha a testi sértéssel okozott

sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető súlyos testi sértés bűntette miatt három

évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő

szabadságvesztés, ha a könnyű testi sértést a) aljas indokból vagy célból, b) védekezésre vagy

akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére, illetve c) a bűncselekmény elhárítására idős koránál

vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el. (5) A büntetés egy

évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a könnyű testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy

súlyos egészségromlást okoz. (6) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a súlyos

testi sértést a) aljas indokból vagy célból, b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy

sérelmére, c) a bűncselekmény el hárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva

korlátozottan képes személy sérelmére, d) maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást

okozva, e) különös kegyetlenséggel követik el. (7) Aki a (3) vagy (6) bekezdésben meghatározott

bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztésselbüntetendő. (8) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértés

életveszélyt vagy halált okoz. (9) Aki a súlyos testi sértést gondatlanságból követi el, vétség miatt a)

a (3) bekezdésben meghatározott esetben egy évig, b) a (6) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott

esetben három évig, c) életveszélyes sérülés okozása esetén egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (10) A (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény csak

magánindítványra büntethető. Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés 165. § (1) Aki

foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét

gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a

bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,

b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, c) két évtől nyolc évig

terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos

tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő,

bűntett miatt az (1) bekezdésben meghatározott esetben három évig, a (2) bekezdésben

meghatározott esetben – az ott tett megkülönböztetés szerint – egy évtől öt évig, két évtől nyolc

évig, illetve öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) * E § alkalmazásában

foglalkozási szabály a működőképes lőfegyver, a robbantószer és a robbanóanyag használatára és

kezelésére vonatkozó szabály is. Segítségnyújtás elmulasztása 166. § (1) Aki nem nyújt tőle

elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen

veszélyben van, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett

miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás

megmenthette volna. (3) A büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés

esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézte elő, vagy

ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles. (4) A (3) bekezdés utolsó fordulata nem alkalmazható

azzal szemben, aki a közlekedési szabályok alapján köteles a segítségnyújtásra. Gondozási

kötelezettség elmulasztása 167. § Aki állapotánál vagy idős koránál fogva önmagáról gondoskodni

nem tudó személlyel szemben gondozási kötelezettségét nem teljesíti, és ezáltal a gondozásra

szoruló életét, testi épségét vagy egészségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. XVI. FEJEZET AZ EGÉSZSÉGÜGYI BEAVATKOZÁS ÉS

KUTATÁS RENDJE ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK Beavatkozás az emberi génállományba

168. § (1) Aki az emberi vagy magzati génállományon, illetve emberi embrió génállományán annak

megváltoztatására irányuló beavatkozást végez, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az

(1) bekezdés szerinti beavatkozás a génállomány megváltozását idézi elő. Emberi ivarsejt tiltott

felhasználása 169. § (1) Aki halottból vagy halott magzatból származó ivarsejtet emberi

reprodukcióra irányuló különleges eljárásra használ fel, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki emberi ivarsejt tiltott felhasználására irányuló előkészületet

követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Születendő gyermek

nemének megválasztása 170. § Aki a születendő gyermek nemének megválasztására irányuló

beavatkozást végez, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése 171. § Aki emberen orvostudományi kutatást

engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően végez, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. Embrióval vagy ivarsejttel végezhető kutatás szabályainak

megszegése 172. § (1) Aki emberi ivarsejten, illetve emberi embrión engedély nélkül vagy az

engedélytől eltérően orvostudományi kutatást végez, vagy emberi embriót kutatási célból hoz létre,

bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki a) emberi embriót

állat szervezetébe átültet, b) emberi és állati ivarsejtet egymással megtermékenyít, c) olyan emberi

embriót, amellyel kutatást végeztek, emberi szervezetbe beültet, d) kutatáshoz felhasznált emberi

ivarsejtet emberi reprodukcióra felhasznál, e) emberi megtermékenyítéshez vagy embrió-

beültetéshez nem emberi ivarsejtet vagy embriót használ fel, f) emberi embriót több emberi embrió

vagy állati embrió létrehozatalára használ fel, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. (3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követel, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) E § alkalmazásában emberi

ivarsejt alatt a magzati ivarsejtet is érteni kell. 173. § (1) Aki emberi embrión az embrió

génállományának megváltoztatására irányuló kutatást végez, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki a) emberi embriót a fogamzással kialakult tulajdonságoktól

eltérő vagy további sajátosságokkal rendelkező egyed létrehozatalára használ fel, vagy b) emberi

embrió sejtjeit szétválasztja, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Aki a

(2) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két

évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Genetikailag megegyező emberi egyedek létrehozása

174. § (1) Aki orvostudományi kutatás vagy beavatkozás során egymással genetikailag megegyező

emberi egyedeket hoz létre, bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, három

évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Emberi test tiltott felhasználása 175. § (1) Aki emberi

gént, sejtet, ivarsejtet, embriót, szervet, szövetet, halott testét vagy annak részét, illetve halott

magzatot jogellenesen megszerez, vagyoni haszonszerzés végett forgalomba hoz, vagy azzal

kereskedik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy

évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az emberi test tiltott felhasználását egészségügyi

szolgáltató alkalmazottja a foglalkozása körében követi el. (3) A büntetés az (1) bekezdésben

meghatározott esetben egy évtől öt évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc

évig terjedő szabadságvesztés, ha az emberi test tiltott felhasználását a) tizennyolc éven aluli

személy sérelmére, b) üzletszerűen vagy c) bűnszövetségben követik el. (4) Aki az emberi test tiltott

felhasználására irányuló előkészületet követ el, vétség miatt az (1) bekezdésben meghatározott

esetben egy évig, a (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetben két évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (5) E § alkalmazásában embrió alatt az anya testéből kikerült,

valamint az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárás során létrejött, illetve létrehozott, a

méhbe be nem ültetett embriót is érteni kell. XVII. FEJEZET AZ EGÉSZSÉGET

VESZÉLYEZTETŐ BŰNCSELEKMÉNYEK Kábítószer-kereskedelem 176. § (1) Aki kábítószert

kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a

bűncselekményt a) bűnszövetségben, b) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e

minőséget felhasználva vagy c) * a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári

nemzetbiztonsági szolgálatok vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal létesítményében követik el. (3) A

büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

jelentős mennyiségű kábítószerre követik el. (4) Az (1)–(3) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott

meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat. (5) Aki csekély

mennyiségű kábítószert kínál vagy átad, a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben vétség miatt

két évig, b) a (2) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott esetben egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (6) Aki a) az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott

bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, három évig, b) a (3) bekezdésben meghatározott

bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. 177. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki a) tizennyolcadik életévét

be nem töltött személynek kábítószert kínál, átad, b) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy

felhasználásával kábítószert forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, c) oktatási, köznevelési,

gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve annak

közvetlen környezetében kábítószert ca) kínál, átad, cb) forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,

bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évtől húsz

évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) jelentős mennyiségű

kábítószerre, b) bűnszövetségben, c) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget

felhasználva követik el. (3) Az (1)–(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott

bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat. (4) Aki az (1) bekezdés a) vagy ca)

pontjában meghatározott bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követi el, egy évtől öt

évig, hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva történő elkövetés

esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Aki az (1) vagy a (2)bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, három

évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Kábítószer birtoklása 178. § (1) Aki kábítószert

termeszt, előállít, megszerez, tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít,

bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés a) két évtől

nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha aa) üzletszerűen, ab) bűnszövetségben, ac) hivatalos vagy

közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva, b) öt évtől tíz évig terjedő

szabadságvesztés, ha jelentős mennyiségű kábítószerre, c) öt évtől tizenöt évig terjedő

szabadságvesztés, ha különösen jelentős mennyiségű kábítószerre követik el a bűncselekményt. (3)

Az (1)–(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez

anyagi eszközöket szolgáltat. (4) Aki az (1)–(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény

elkövetésére irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. (5) Ha a bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követik el, a büntetés a) az

(1) bekezdésben meghatározott esetben vétség miatt két évig, b) a (2) bekezdés aa) és ac) pontjában

meghatározott esetben három évig terjedő szabadságvesztés. (6) Aki kábítószert fogyaszt, illetve

csekély mennyiségű kábítószert fogyasztás céljából megszerez vagy tart, ha súlyosabb

bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

179. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki a) tizennyolcadik életévét be nem

töltött személy felhasználásával vagy b) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi

feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve annak közvetlen környezetében kábítószert

termeszt, előállít, megszerez vagy tart, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az a tizennyolcadik életévét

betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával kábítószert az

ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít. (3) A büntetés a) öt évtől tíz évig terjedő

szabadságvesztés, ha aa) bűnszövetségben, ab) üzletszerűen, ac) hivatalos vagy közfeladatot ellátó

személyként, e minőséget felhasználva, b) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha jelentős

mennyiségű kábítószerre, c) öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha

különösen jelentős mennyiségű kábítószerre követik el a bűncselekményt. (4) Az (1)–(3) bekezdés

szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket

szolgáltat. (5) Aki az (1)–(3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló

előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (6) * Ha a

bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követik el, a büntetés bűntett miatt a) az (1) és (2)

bekezdésben meghatározott esetben három évig, b) a (3) bekezdés ab) és ac) pontjában

meghatározott esetben egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés. 180. § (1) * Nem büntethető, aki

csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy tart, illetve aki

kábítószert fogyaszt, ha a bűncselekmény elkövetését beismeri, és az elsőfokú ügydöntő határozat

meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget

gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-

felvilágosító szolgáltatáson vett részt. (2) * Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a

bűncselekmény elkövetését megelőző két éven belül a) az elkövetővel szemben az eljárást az (1)

bekezdésben meghatározott büntethetőséget megszüntető okra figyelemmel függesztették fel, vagy

b) az elkövető büntetőjogi felelősségét kábítószer-kereskedelem vagy kábítószer birtoklása miatt

megállapították. (3) * A 178. § (1) és (5)–(6) bekezdés, illetve a 179. § (1)–(2) és (6) bekezdés

esetén – ha az (1) bekezdés nem alkalmazható – a büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető a

vádemelésig lehetővé teszi a kábítószert értékesítő személy kilétének megállapítását. Ez a

rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszervezetben követik el. Kóros

szenvedélykeltés 181. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki a) tizennyolcadik

életévét be nem töltött személyt kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyag, illetve szer kóros

élvezetére rábír vagy rábírni törekszik, vagy b) tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt

kábítószer fogyasztására rábírni törekszik, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. (2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő

az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek

kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyag, illetve szer kóros élvezetéhez segítséget nyújt.Kábítószer készítésének elősegítése 182. § (1) Aki kábítószer termesztése vagy előállítása céljából

ehhez szükséges anyagot, berendezést vagy felszerelést a) készít, megszerez, az ország területére

behoz, onnan kivisz, azon átszállít, átad, b) forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, ha súlyosabb

bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetéséhez anyagi

eszközöket szolgáltat. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) az (1)

bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben, vagy b) az (1) bekezdés a) pontjában

meghatározott bűncselekményt üzletszerűen követik el. (4) Aki az (1) vagy a (3) bekezdésben

meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Nem büntethető, aki – mielőtt a kábítószer készítését elősegítő

tevékenysége a hatóság tudomására jutott volna – cselekményét a hatóság előtt felfedi, a birtokában

lévő anyagot, berendezést vagy felszerelést a hatóságnak átadja, és lehetővé teszi a kábítószer

készítésének elősegítésében részt vevő más személy kilétének megállapítását. Kábítószer-

prekurzorral visszaélés 183. § (1) Aki az Európai Unió jogi aktusában meghatározott kábítószer-

prekurzort a) engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve tart, forgalomba hoz, szállít, vagy

azzal közvetítő tevékenységet végez, b) úgy szerez meg, hogy evégből valótlan tartalmú

nyilatkozatot tesz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az

Európai Unió jogi aktusában meghatározott kábítószer-prekurzor forgalomba hozatalával,

szállításával, vagy az azzal végzett közvetítő tevékenységgel összefüggő értesítési kötelezettséget

megszegi, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) E § alkalmazásában a)

az Európai Unió jogi aktusán a kábítószer-prekurzorokról szóló 273/2004/EK rendeletet (e

bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: 273/2004/EK rendelet, illetve a kábítószer-

prekurzoroknak a Közösség és harmadik országok közötti kereskedelme nyomon követésére

vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 111/2005/EK rendeletet (e bekezdés alkalmazásában a

továbbiakban: 111/2005/EK rendelet), b) forgalomba hozatalon a 273/2004/EK rendelet 2. cikkének

c) pontjában meghatározott fogalmat, c) szállításon a 111/2005/EK rendelet 2. cikkének c) és d)

pontjában meghatározott fogalmat, d) közvetítői tevékenységen a 111/2005/EK rendelet 2. cikkének

e) pontjában meghatározott fogalmat, e) értesítési kötelezettség alatt a 273/2004/EK rendelet 8. cikk

(1) bekezdésében, és a 111/2005/EK rendelet 9. cikk (1) bekezdésében meghatározott

kötelezettséget kell érteni. Új pszichoaktív anyaggal visszaélés 184. § * (1) Aki új pszichoaktív

anyagot kínál, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a

bűncselekményt a) bűnszövetségben, b) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e

minőséget felhasználva vagy c) * a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári

nemzetbiztonsági szolgálatok vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal létesítményében követik el.

(2a) * A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős

mennyiségű új pszichoaktív anyagra követik el. (3) * Az (1)–(2a) bekezdés szerint büntetendő, aki

az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat. (4) Aki csekély

mennyiségű új pszichoaktív anyagot kínál vagy átad, a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben

vétség miatt egy évig, b) a (2) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott esetben bűntett miatt három

évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) * Aki az (1)–(2a) bekezdésben meghatározott

bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. 184/A. § * (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki a) tizennyolcadik

életévét be nem töltött személynek új pszichoaktív anyagot kínál, átad, b) tizennyolcadik életévét be

nem töltött személy felhasználásával új pszichoaktív anyagot forgalomba hoz vagy azzal

kereskedik, c) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására

rendelt épület területén, illetve annak közvetlen környezetében új pszichoaktív anyagot ca) kínál,

átad, cb) forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a

bűncselekményt a) bűnszövetségben, b) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e

minőséget felhasználva, c) * jelentős mennyiségű új pszichoaktív anyagra követik el. (3) Az (1)–(2)

bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagieszközöket szolgáltat. (4) Aki az (1) bekezdés a) pontjában vagy c) pont ca) alpontjában

meghatározott bűncselekményt csekély mennyiségű új pszichoaktív anyagra követi el, három évig,

hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva történő elkövetés esetén

egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben

meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 184/B. § * (1) Aki a) új pszichoaktív anyagot előállít, az

ország területére behoz, onnan kivisz vagy azon átszállít, b) csekély mennyiséget meghaladó új

pszichoaktív anyagot megszerez vagy tart, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a)

üzletszerűen, b) bűnszövetségben, c) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget

felhasználva követik el. (2a) * A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a

bűncselekményt jelentős mennyiségű új pszichoaktív anyagra követik el. (2b) * A büntetés öt évtől

tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt különösen jelentős mennyiségű új

pszichoaktív anyagra követik el. (3) * Az (1)–(2b) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott

meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat. (4) * Aki az (1)–(2b)

bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, vétség

miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Ha a bűncselekményt csekély

mennyiségű új pszichoaktív anyagra követik el, a büntetés a) az (1) bekezdés a) pontjában

meghatározott esetben vétség miatt egy évig, b) a (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott

esetben vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés. 184/C. § * (1) Az a tizennyolcadik életévét

betöltött személy, aki a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával aa) új

pszichoaktív anyagot előállít, az ország területére behoz, onnan kivisz vagy azon átszállít, ab)

csekély mennyiséget meghaladó új pszichoaktív anyagot megszerez vagy tart, b) oktatási,

köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén,

illetve annak közvetlen környezetében ba) új pszichoaktív anyagot előállít, bb) csekély mennyiséget

meghaladó új pszichoaktív anyagot megszerez vagy tart, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a

bűncselekményt a) bűnszövetségben, b) üzletszerűen, c) hivatalos vagy közfeladatot ellátó

személyként, e minőséget felhasználva követik el. (2a) * A büntetés öt évtől tíz évig terjedő

szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű új pszichoaktív anyagra követik el.

(2b) * A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt különösen

jelentős mennyiségű új pszichoaktív anyagra követik el. (3) * Az (1)–(2b) bekezdés szerint

büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.

(4) * Aki az (1)–(2b) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló

előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Ha a

bűncselekményt csekély mennyiségű új pszichoaktív anyagra követik el, a büntetés a) az (1)

bekezdés a) pont aa) alpontjában és b) pont ba) alpontjában meghatározott esetben vétség miatt két

évig, b) a (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben bűntett miatt három évig terjedő

szabadságvesztés. 184/D. § * Teljesítményfokozó szerrel visszaélés 185. § (1) Aki

sportteljesítmény fokozása céljából tiltott teljesítményfokozó szert a) előállít, b) kínál, átad,

forgalomba hoz, c) orvosi vényen vagy állatorvosi vényen rendel, bűntett miatt három évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a

bűncselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el. (3) A büntetés két évtől nyolc évig

terjedő szabadságvesztés, ha a) a bűncselekmény folytán tizennyolcadik életévét be nem töltött

személy jut tiltott teljesítményfokozó szerhez, b) a tizennyolcadik életévét betöltött személy az (1)

bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem

töltött személy felhasználásával követi el. (4) Aki az (1)–(3) bekezdésben meghatározott

teljesítményfokozó szerrel visszaélésre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki

tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt tiltott teljesítményfokozó szer használatára rábír,

vagy ilyen személynek a tiltott teljesítményfokozó szer használatához segítséget nyújt, vétség miatt

egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (6) * E § alkalmazásában tiltottteljesítményfokozó szer: minden olyan szer, amely hatóanyagára tekintettel az anabolikus szerek,

peptid hormonok, növekedési faktorok és rokonvegyületeik, hormon antagonisták és modulátorok

közé tartozik, és nevesítve szerepel a sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezményt vagy annak

módosítását kihirdető kormányrendeletben. Gyógyszerhamisítás * 185/A. § * (1) Aki a)

gyógyszert vagy állatgyógyászati készítményt meghamisít, illetve hamis gyógyszert vagy

állatgyógyászati készítményt készít, b) hamis, meghamisított vagy Magyarországon nem

engedélyezett gyógyszert vagy állatgyógyászati készítményt forgalomba hoz, vagy azzal

kereskedik, illetve indokolatlan mennyiségben kínál, átad, c) hamis vagy meghamisított gyógyszert

vagy állatgyógyászati készítményt az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít, vagy

indokolatlan mennyiségben megszerez, tart, d) Magyarországon nem engedélyezett gyógyszert

vagy állatgyógyászati készítményt indokolatlan mennyiségben megszerez, tart, az ország területére

behoz, onnan kivisz, azon átszállít, e) gyógyszerhez vagy állatgyógyászati készítményhez

kapcsolódó eredeti dokumentumot kereskedelmi céllal rendeltetésétől eltérően felhasznál, f) *

olyan gyógyszert, állatgyógyászati készítményt, amelynél a gyógyszerellátásra vonatkozó szabályok

megszegése miatt az ellátási lánc folytonossága nem igazolható, a jogszerű ellátási láncban

forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, Hirdetés bűntett miatt három évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) * Ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt az

ellenőrzött anyagokról szóló 78/2022. (XII. 28.) BM rendelet [a továbbiakban: 78/2022. (XII. 28.)

BM rendelet] 2. mellékletében a pszichotróp anyagok 3. vagy 4. jegyzékén szereplő pszichotróp

anyag tartalmú gyógyszerre vagy állatgyógyászati készítményre, illetve a bejelentési kötelezettség

megsértésével, engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve ilyen gyógyszer vagy

állatgyógyászati készítmény hatóanyagára követik el, a büntetés egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztés. (2a) * A (2) bekezdés szerint büntetendő, aki a (2) bekezdésben meghatározott

tartalmú gyógyszert, gyógyszer hatóanyagot, állatgyógyászati készítményt jogosulatlanul

forgalomba hoz vagy azzal kereskedik. (3) A büntetés az (1) bekezdés a) és b) pontjában

meghatározott esetekben a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény

maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást, b) két évtől nyolc évig terjedő

szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált okoz. (4) A büntetés a (2) bekezdésben meghatározott

esetben a) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdés a) vagy b) pontja

szerinti bűncselekmény maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást, b) öt évtől tíz

évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti bűncselekmény halált

okoz. (5) * Aki a bűncselekményt a) az (1) bekezdés a)–e) pontjában, a (2) és a (2a) bekezdésben

meghatározott esetben aa) egészségügyi dolgozóként, ab) gyártásra, nagykereskedelemre, közvetlen

lakossági ellátás végzésére engedéllyel rendelkező szervezet alkalmazottjaként, vagy b)

bűnszövetségben követi el, az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztéssel, a (2) és a (2a) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (6) * Az (5) bekezdés szerint büntetendő, ha az (1) bekezdés b)

vagy f) pontjában, illetve a (2a) bekezdésben meghatározott gyógyszer vagy állatgyógyászati

készítmény sajtótermék, médiaszolgáltatás vagy elektronikus hírközlő hálózaton való közzététel

útján válik a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé. (7) Aki az (1)–(6) bekezdésben

meghatározott gyógyszerhamisításra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (8) E § alkalmazásában a) indokolatlan mennyiség alatt olyan

mennyiséget kell érteni, amelyről megállapítható, hogy nem valamely meghatározott személy

személyes szükségleteinek kielégítését célozza, b) Magyarországon nem engedélyezett gyógyszer

vagy állatgyógyászati készítmény alatt érteni kell azt a terméket is, amelyben gyógyszerhatóanyagot

az adott termék összetételére vonatkozó jogszabályi előírások megsértésével használnak fel.

Engedélyezett gyógyszernek kell tekinteni azt a magyarországi forgalombahozatali engedéllyel nem

rendelkező gyógyszert is, amelyre nézve olyan, az (1) bekezdés b) vagy d) pontjában meghatározott

magatartást fejtenek ki, amely jogszabályban előírt hatósági engedély birtokában vagy bejelentést

követően jogszerűen végezhető. Egészségügyi termék hamisítása 186. § (1) Aki a) egészségügyi

terméket meghamisít, vagy hamis egészségügyi terméket készít, b) hamis, meghamisított vagy

Magyarországon nem engedélyezett egészségügyi terméket kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzalkereskedik, c) hamis vagy meghamisított egészségügyi terméket az ország területére behoz, onnan

kivisz, azon átszállít, vagy indokolatlan mennyiségben megszerez, tart, d) Magyarországon nem

engedélyezett egészségügyi terméket indokolatlan mennyiségben megszerez, tart, az ország

területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít, e) egészségügyi termékhez kapcsolódó eredeti

dokumentumot kereskedelmi céllal rendeltetésétől eltérően felhasznál, bűntett miatt három évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban

meghatározott esetekben a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény

maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást, b) két évtől nyolc évig terjedő

szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált okoz. (3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott

bűncselekményt a) egészségügyi dolgozóként, b) gyártásra, nagykereskedelemre, közvetlen

lakossági ellátás végzésére engedéllyel rendelkező szervezet alkalmazottjaként, vagy c)

bűnszövetségben követi el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) * A (3)

bekezdés szerint büntetendő, ha a hamis, meghamisított vagy Magyarországon nem engedélyezett

egészségügyi termék sajtótermék, médiaszolgáltatás, vagy elektronikus hírközlő hálózaton való

közzététel útján válik a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé. (4a) * Aki az (1)–(4)

bekezdésben meghatározott egészségügyi termék hamisítására irányuló előkészületet követ el,

vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) E § alkalmazásában a) *

egészségügyi termék: az orvostechnikai eszköz, az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszköz és a

vizsgálati gyógyszer; b) indokolatlan mennyiség alatt olyan mennyiséget kell érteni, amelyről

megállapítható, hogy nem valamely meghatározott személy személyes szükségleteinek kielégítését

célozza; c) * Magyarországon nem engedélyezett egészségügyi termék alatt érteni kell a

megfelelőség értékelési eljárás lefolytatása nélkül forgalomba hozott orvostechnikai eszközt is.

Kuruzslás 187. § (1) * Aki ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen a) az orvosi gyakorlat, b) * c) a

nem-konvencionális gyógyító és természetgyógyászati eljárások körébe tartozó tevékenységet

jogosulatlanul fejt ki, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (1a) * Az (1)

bekezdés szerint büntetendő, aki ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen magát jogosulatlanul

pszichoterapeutaként feltüntetve egészségügyi szolgáltatást végez. (2) A büntetés bűntett miatt

három évig terjedő szabadságvesztés, ha a kuruzslást az orvosi gyakorlatra jogosultság színlelésével

követik el. (3) E § alkalmazásában orvosi gyakorlatra jogosult az, a) akinek hazai egyetemen

szerzett általános orvosi vagy fogorvosi oklevele van, b) akinek külföldi egyetemen szerzett és

honosított, egyenértékűségi záradékkal ellátott általános orvosi vagy fogorvosi oklevele van, c) a

külföldi állampolgár, aki engedély alapján oklevelének honosítása nélkül fejthet ki orvosi

tevékenységet, feltéve, hogy nem áll az orvosi tevékenységtől eltiltás hatálya alatt. (4) A kuruzslás

elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van. Méreggel visszaélés 188. § (1) Aki mérget

jogosulatlanul készít, tart, felhasznál vagy forgalomba hoz, illetve aki a mérgek visszaélésszerű

felhasználásának megakadályozására vagy más személyek veszélyeztetésének kizárására előírt

intézkedések megtételét elmulasztja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt

elzárással büntetendő. (2) E § alkalmazásában mérgen olyan veszélyes anyagot vagy keveréket kell

érteni, amely toxikológiai tulajdonságai alapján a belégzése, lenyelése vagy a bőrön át történő

felszívódása esetén az emberi életet veszélyezteti, illetve súlyos sérülést vagy súlyos

egészségkárosodást idézhet elő. Ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés 189. § (1) Aki

forgalomba hozatal céljából olyan közfogyasztási cikket készít vagy tart, amely az egészségre

ártalmas, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki ártalmas

közfogyasztási cikket forgalomba hoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. (3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a)

jelentős mennyiségű vagy értékű ártalmas közfogyasztási cikkre, b) bűnszövetségben vagy c)

üzletszerűen követik el. (4) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból

követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Nem büntethető az (1)

és (4) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetője, ha mihelyt tudomást szerez a

közfogyasztási cikk ártalmas voltáról, mindent megtesz azért, hogy az ártalmas közfogyasztási cikk

a birtokába visszakerüljön, illetve ne kerüljön forgalomba. XVIII. FEJEZET AZ EMBERI

SZABADSÁG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK Emberrablás 190. § (1) Aki mást személyiszabadságától a) erőszakkal, illetve az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel

vagy b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotba helyezésével vagy ilyen állapotát

kihasználva megfoszt, és szabadon bocsátását követelés teljesítésétől teszi függővé, bűntett miatt

két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évtől tizenöt évig

terjedő szabadságvesztés, ha az emberrablást a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy

sérelmére, b) bűnszövetségben, c) fegyveresen, d) felfegyverkezve vagy e) hivatalos személy vagy

külföldi hivatalos személy ellen, e minőségére tekintettel követik el. (3) A büntetés öt évtől húsz

évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberrablást a) tizennegyedik életévét

be nem töltött személy sérelmére, b) különösen súlyos hátrányt okozva vagy c) halált okozva

követik el. (4) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az

emberrablás szándékos emberölést is megvalósít. (5) Aki emberrablásra irányuló előkészületet

követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (6) Korlátlanul enyhíthető annak a

büntetése, aki az emberrablást – mielőtt abból súlyos következmény származott volna – önként

abbahagyja. Emberrablás feljelentésének elmulasztása 191. § Aki hitelt érdemlő tudomást szerez

arról, hogy emberrablás elkövetése készül, és erről az érintett személyt vagy a hatóságot, mihelyt

teheti, nem tájékoztatja, ha az emberrablást megkísérlik vagy elkövetik, bűntett miatt három évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Emberkereskedelem és kényszermunka * 192. § * (1) Aki

mást a) elad, megvásárol, elcserél, ellenszolgáltatásként átad, átvesz, vagy b) az a) pontban

meghatározott cselekmény megvalósítása érdekében szállít, elszállásol, elrejt, vagy másnak

megszerez, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki mást

rendszeres előny szerzése céljából munkavégzésre, munka jellegű tevékenység végzésére, egyéb

szolgáltatásra, vagy jogellenes cselekmény folytatására a) megtévesztéssel, a sértett nevelésével,

felügyeletével, gondozásával, gyógykezelésével kapcsolatos, illetve a sértettel kapcsolatban

fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve, vagy a sértett kiszolgáltatott

helyzetét kihasználva rábír, vagy b) erőszakkal vagy fenyegetéssel kényszerít, bűntett miatt két

évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Aki mást a (2) bekezdésben

meghatározott cselekmény megvalósítása érdekében toboroz, átad, átvesz, elad, megvásárol,

elcserél, ellenszolgáltatásként átad vagy átvesz, másnak megszerez, szállít, elszállásol, elrejt, bűntett

miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Aki a (2) vagy a (3)

bekezdésben meghatározott bűncselekményt szexuális cselekmény végzése vagy emberi test tiltott

felhasználása érdekében követi el, bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. (5) A büntetés a (2) vagy a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény esetén öt

évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, a (4) bekezdésben meghatározott bűncselekmény esetén öt

évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha azt a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy

sérelmére, b) a sértett sanyargatásával, c) hivatalos személyként, e minőséget felhasználva, vagy d)

több ember sérelmére követik el. (6) A büntetés a (2) vagy a (3) bekezdésben meghatározott

bűncselekmény esetén öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, a (4) bekezdésben

meghatározott bűncselekmény esetén öt évtől húsz évig vagy életfogytig terjedő szabadságvesztés,

ha azt a) tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére, vagy b) életveszélyt vagy

különösen súlyos hátrányt okozva követik el. (7) Aki emberkereskedelem és kényszermunkára

irányuló előkészületet követ el, az (1) bekezdésben meghatározott esetben vétség miatt egy évig, a

(2) vagy (3) bekezdésben meghatározott esetben bűntett miatt három évig, a (4) bekezdésben

meghatározott esetben egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (8) Aki a) a (2)

bekezdésben meghatározott emberkereskedelem és kényszermunka sértettjének munkáját, munka

jellegű tevékenységét, egyéb szolgáltatását vagy jogellenes cselekményét igénybe veszi vagy

felhasználja, három évig terjedő szabadságvesztéssel, b) az a) pontban meghatározott

bűncselekményt szexuális cselekmény igénybevételével vagy emberi test tiltott felhasználása

érdekében követi el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 193. § * Személyi

szabadság megsértése 194. § (1) Aki mást személyi szabadságától megfoszt, bűntett miatt három

évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztés, ha a személyi szabadság megsértését a) tizennyolcadik életévét be nem töltött

személy sérelmére, b) aljas indokból vagy célból, c) a sértett sanyargatásával, d) védekezésreképtelen személy sérelmére, e) fegyveresen, f) felfegyverkezve, g) jelentős érdeksérelmet okozva

vagy h) hivatalos eljárás színlelésével követik el. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő

szabadságvesztés, ha a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett

bűncselekmény a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint is minősül. Kényszerítés 195. § Aki mást

erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és

ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, ha más bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három

évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. XIX. FEJEZET A NEMI ÉLET SZABADSÁGA ÉS A

NEMI ERKÖLCS ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK Szexuális kényszerítés 196. § (1) Aki mást

szexuális cselekményre vagy annak eltűrésére kényszerít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő,

aki a szexuális kényszerítést a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére, b) a

hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt álló személy sérelmére,

illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve követi

el. (3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a szexuális kényszerítést

tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el. Szexuális erőszak 197. § (1)

Szexuális erőszakot követ el, és bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő, aki a) a szexuális kényszerítést erőszakkal, illetve az élet vagy a testi épség elleni

közvetlen fenyegetéssel követi el, b) más védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát

szexuális cselekményre használja fel. (2) Szexuális erőszakot követ el az is, és öt évtől tíz évig

terjedő szabadságvesztés büntetéssel büntetendő, aki tizenkettedik életévét be nem töltött

személlyel szexuális cselekményt végez vagy végeztet. (3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő

szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a) tizennyolcadik életévét

be nem töltött személy sérelmére követik el, b) az elkövető a hozzátartozója, vagy nevelése,

felügyelete, gondozása, gyógykezelése, illetve egyéb módon a hatalma vagy befolyása alatt álló

személy sérelmére követi el, vagy c) azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többen

követik el. (4) * Öt évtől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, a) aki a (2)

bekezdésben meghatározott bűncselekményt aa) az (1) bekezdésben meghatározott módon, ab) a (3)

bekezdés b) pontjában meghatározott sértett sérelmére, vagy ac) a (3) bekezdés c) pontjában

meghatározott módon követi el, vagy b) ha a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott

bűncselekmény a (3) bekezdés b) vagy c) pontja szerint is minősül. (4a) * A büntetés tíz évtől húsz

évig terjedő szabadságvesztés, ha a (4) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott

bűncselekmény a (4) bekezdés a) pont ab) vagy ac) alpontja szerint is minősül. (5) Aki szexuális

erőszak elkövetéséhez szükséges vagy azt könnyítő feltételeket biztosítja, bűntett miatt három évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Szexuális visszaélés 198. § (1) Az a tizennyolcadik életévét

betöltött személy, aki tizennegyedik életévét be nem töltött személlyel szexuális cselekményt végez,

vagy ilyen személyt arra bír rá, hogy mással szexuális cselekményt végezzen, bűntett miatt egy

évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az a tizennyolcadik életévét betöltött

személy, aki tizennegyedik életévét be nem töltött személyt arra törekszik rábírni, hogy vele vagy

mással szexuális cselekményt végezzen, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Ha

a sértett az elkövető hozzátartozója vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt áll,

illetve az elkövető a szexuális visszaélést a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy

befolyási viszonyával visszaélve követi el, a büntetés a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben

két évtől nyolc évig, b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztés. (4) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét

betöltött, de tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel a vele kapcsolatban fennálló hatalmi

vagy befolyási viszonyával visszaélve szexuális cselekményt végez, három évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. Vérfertőzés 199. § (1) Aki egyenesági rokonával szexuális

cselekményt végez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki

testvérével közösül, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Az (1)

bekezdésben meghatározott bűncselekmény miatt nem büntethető a leszármazó, ha a cselekmény

elkövetésekor tizennyolcadik életévét nem töltötte be. Kerítés 200. § (1) Aki haszonszerzés céljából

valakit szexuális cselekmény végzésére másnak megszerez, bűntett miatt három évig terjedőszabadságvesztéssel büntetendő. (2) * Kerítést követ el, és egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt prostitúcióra

felajánl vagy felhív. (3) * A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a kerítés

üzletszerű. (3a) * Ha az (1)–(3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt különös visszaesőként

követik el, a büntetés a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig, b) a (2)

bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig, c) a (3) bekezdésben meghatározott

esetben öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés. (4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő

szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott kerítést a) tizennyolcadik életévét be nem

töltött személy sérelmére, b) az elkövető hozzátartozója, nevelése, felügyelete vagy gondozása alatt

álló sérelmére, vagy a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával

visszaélve, c) megtévesztéssel, erőszakkal vagy fenyegetéssel követik el. (5) * A büntetés öt évtől

tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a (4) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott kerítés a

c) pont szerint is minősül, b) a (4) bekezdés valamelyik pontjában meghatározott kerítést különös

visszaesőként követik el. (6) Aki üzletszerű kerítés elkövetésében megállapodik, három évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. Prostitúció elősegítése 201. § (1) Aki a) mást prostitúcióra rábír, b)

épületet vagy egyéb helyet prostitúció céljára másnak a rendelkezésére bocsát, c) * bűntett miatt

három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) * Aki az (1) bekezdésben meghatározott

bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy prostitúciójával összefüggésben

követi el, vagy tizennyolcadik életévét be nem töltött személy prostitúciójához segítséget nyújt, két

évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Aki bordélyházat tart fenn, vezet, vagy

annak működéséhez anyagi eszközöket szolgáltat, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. (4) * Ha a prostitúció elősegítését különös visszaesőként követik el, a büntetés a) az (1)

bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig, b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben

öt évtől tíz évig, c) a (3) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig terjedő

szabadságvesztés. Kitartottság 202. § Aki prostitúciót folytató személlyel egészben vagy részben

kitartatja magát, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Gyermekprostitúció kihasználása 203. § (1) * Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személy

prostitúciójából haszonszerzésre törekszik, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) * Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel való

szexuális cselekményért ellenszolgáltatást nyújt, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (3) * Aki részben vagy egészben tizennyolcadik életévét be nem

töltött, prostitúciót folytató személlyel tartatja ki magát, két évtől nyolc évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Aki olyan bordélyházat tart fenn, vezet, vagy olyan bordélyház

működéséhez szolgáltat anyagi eszközöket, amelyben tizennyolcadik életévét be nem töltött

személy folytat prostitúciót, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) * A

büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a gyermekprostitúció kihasználását különös

visszaesőként követik el. Gyermekpornográfia * 204. § * (1) Aki tizennyolcadik életévét be nem

töltött személyt ábrázoló pornográf felvételt a) megszerez vagy tart, bűntett miatt egy évtől öt évig,

b) kínál, átad vagy hozzáférhetővé tesz, bűntett miatt két évtől nyolc évig, c) készít, forgalomba

hoz, azzal kereskedik, illetve ilyen felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz,

bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés az (1)

bekezdés a) pontja esetén két évtől nyolc évig terjedő, b) pontja esetén öt évtől tíz évig terjedő, c)

pontja esetén öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az ott meghatározott

bűncselekményt a) tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére, b) az elkövető nevelése,

felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve a sértettel

kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve, vagy a sértett

kiszolgáltatott helyzetét kihasználva, c) hivatalos személyként e minőség felhasználásával, d)

sanyargatást vagy erőszak alkalmazását tartalmazó felvételre, vagy e) különös visszaesőként

követik el. (3) A büntetés az (1) bekezdés a) pontja esetén öt évtől tíz évig terjedő, b) pontja esetén

öt évtől tizenöt évig terjedő, c) pontja esetén öt évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az ott

meghatározott bűncselekményt tizenkettedik életévét be nem töltött személy sanyargatását vagy

erőszak alkalmazását tartalmazó felvételre követik el. (4) Aki az (1) bekezdés c) pontjábanmeghatározott a) bűncselekményhez anyagi eszközöket szolgáltat, bűntett miatt egy évtől öt évig, b)

bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Aki tizennegyedik életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét

be nem töltött személyt ábrázoló pornográf felvételt a) megszerez vagy tart, bűntett miatt három

évig, b) készít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha a (2)

bekezdés b)–e) pontjában meghatározott valamely körülmény nem áll fenn. (6) Aki tizennyolcadik

életévét be nem töltött személyt vagy személyeket pornográf felvételen való szereplésre felhív,

bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (7) Aki tizennegyedik

életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket pornográf

felvételen való szereplésre felhív, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő,

ha a (2) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott valamely körülmény nem áll fenn. (8) E §

alkalmazásában pornográf felvétel: a másnak vagy másoknak a nemiséget súlyosan szeméremsértő

nyíltsággal, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló módon történő ábrázolása, ideértve a nem

létező személy vagy személyek valósághű ábrázolását is. 204/A. § * (1) Aki a) olyan pornográf

műsoron vesz részt, amelyben tizennyolcadik életévét be nem töltött személy szerepel vagy ilyen

személyek szerepelnek, bűntett miatt két évtől nyolc évig, b) tizennyolcadik életévét be nem töltött

személyt vagy személyeket pornográf műsorban szerepeltet vagy ilyen pornográf műsort szervez,

bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés az (1)

bekezdés a) pontja esetén öt évtől tíz évig, b) pontja esetén öt évtől tizenöt évig terjedő

szabadságvesztés, ha az ott meghatározott bűncselekményt a) tizenkettedik életévét be nem töltött

személy sérelmére, b) az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló

személy sérelmére, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal

visszaélve, c) hivatalos személyként e minőség felhasználásával, d) sanyargatást vagy erőszak

alkalmazását bemutató műsorra, vagy e) különös visszaesőként követik el. (3) A büntetés az (1)

bekezdés a) pontja esetén öt évtől tizenöt évig, b) pontja esetén öt évtől húsz évig terjedő

szabadságvesztés, ha az ott meghatározott bűncselekményt tizenkettedik életévét be nem töltött

személy sanyargatását vagy erőszak alkalmazását bemutató műsorra követik el. (4) Aki az (1)

bekezdés b) pontjában meghatározott a) bűncselekményhez anyagi eszközöket szolgáltat, bűntett

miatt egy évtől öt évig, b) bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három

évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött

személyt vagy személyeket pornográf műsorban szereplésre felhív, bűntett miatt egy évtől öt évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (6) Aki tizennegyedik életévét betöltött, de tizennyolcadik

életévét be nem töltött személyt vagy személyeket pornográf műsorban szereplésre felhív, bűntett

miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha a (2) bekezdés b)–e) pontjában

meghatározott valamely körülmény nem áll fenn. (7) E § alkalmazásában pornográf műsor: a más

vagy mások nemiségét súlyosan szeméremsértő nyíltsággal megjelenítő, célzatosan a nemi vágy

felkeltésére irányuló cselekvés vagy előadás. Szeméremsértés 205. § (1) Aki magát nemi vágyának

felkeltése vagy kielégítése céljából más előtt szeméremsértő módon mutogatja, vétség miatt két

évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki

nemi vágyának felkeltése vagy kielégítése céljából tizennegyedik életévét be nem töltött személy

előtt szeméremsértő magatartást tanúsít, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntett

miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Ha súlyosabb bűncselekmény nem

valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki mással szemben olyan szeméremsértő

magatartást tanúsít, amely a sértett emberi méltóságát sérti. Kitiltás 206. § * Az e fejezetben

meghatározott bűncselekmények esetében az elkövetővel szemben kitiltásnak is helye van.

Magánindítvány 207. § A 196. § (1) bekezdésében, a 197. § (1) bekezdés a) pontjában, és a 205. §

(3) bekezdésében meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve, ha

azzal összefüggően nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is elkövetnek. Értelmező

rendelkezés * 207/A. § * A 200. § (3a) bekezdése, a 200. § (5) bekezdés b) pontja, a 201. § (4)

bekezdése és a 203. § (5) bekezdése alkalmazásában a különös visszaesés szempontjából hasonló

jellegű bűncselekmény az emberkereskedelem és kényszermunka, a kerítés, a prostitúció elősegítése

és a gyermekprostitúció kihasználása. XX. FEJEZET A GYERMEKEK ÉRDEKÉT SÉRTŐ ÉS ACSALÁD ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK Kiskorú veszélyeztetése 208. § (1) A kiskorú

nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy – ideértve a szülői felügyeletet

gyakorló szülő, illetve gyám élettársát, továbbá a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőt is, ha

a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él –, aki e feladatából eredő kötelességét

súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti,

bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Ha súlyosabb

bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő az a tizennyolcadik életévét

betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt a) bűncselekmény vagy

szabálysértés elkövetésére, illetve züllött életmód folytatására rábír vagy rábírni törekszik, b)

bűncselekmény elkövetéséhez felajánl. Gyermekmunka 209. § Aki a) a tizennyolcadik életévét be

nem töltött személyek foglalkoztatására vonatkozó törvényi előírásokat megszegi, vagy b) *

munkavégzési célból kiadott engedéllyel nem rendelkező tizennyolcadik életévét be nem töltött

harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztat, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. Gyermekvédelmi jelzéssel kapcsolatos kötelezettség megszegése * 209/A. § * Aki a

gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 17. § (4a)–(4c)

bekezdésében meghatározott, a gyermekek veszélyeztetettségével kapcsolatos kiemelt veszélyeztető

okra utaló körülménnyel összefüggő kötelezettségét megszegi, vétség miatt két évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. Kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása 210. § (1) Aki a

hatósági határozat alapján nála elhelyezett kiskorú és a kiskorúval kapcsolattartásra jogosult

személy közötti kapcsolat kialakítását vagy fenntartását a kapcsolattartás kikényszerítése érdekében

alkalmazott bírság kiszabását követően is önhibájából akadályozza, vétség miatt egy évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) * Nem büntethető az elkövető, ha a kapcsolattartást az

elsőfokú ügydöntő határozat meghozataláig megfelelően biztosítja, és az elmaradt kapcsolattartási

formák pótlását megkezdi. Kiskorú elhelyezésének megváltoztatása 211. § (1) Aki végrehajtható

hatósági határozat alapján elhelyezett kiskorút attól, akinél a hatóság elhelyezte, annak

beleegyezése nélkül, az elhelyezés tartós megváltoztatása céljából elvisz, illetve a kiskorút rejtve

vagy titokban tartja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1)

bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetése során az elvitelkor erőszakot, illetve az élet

vagy a testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetést alkalmaz, bűntett miatt három évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. Tartási kötelezettség elmulasztása 212. § (1) Aki jogszabályon

alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt gyermektartási kötelezettségét önhibájából

nem teljesíti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki jogszabályon

alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt tartási kötelezettségét önhibájából nem

teljesíti, és ezzel a jogosultat súlyos nélkülözésnek teszi ki, bűntett miatt három évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (3) * Az (1) bekezdés alapján az elkövető nem büntethető, a (2)

bekezdés esetén büntetése korlátlanul enyhíthető, ha kötelezettségének az elsőfokú ügydöntő

határozat meghozataláig eleget tesz. Kapcsolati erőszak * 212/A. § * (1) Aki gyermekének szülője,

továbbá az elkövetéskor vagy korábban vele közös háztartásban vagy egy lakásban élő

hozzátartozója, volt házastársa, volt élettársa, gondnoka, gondnokoltja, gyámja vagy gyámoltja

sérelmére rendszeresen a) az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartást

tanúsít, b) a közös gazdálkodás körébe vagy közös vagyonba tartozó anyagi javakat von el és ezzel

a sértettet súlyos nélkülözésnek tesz ki, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt

két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott személy

sérelmére rendszeresen követ el a) a 164. § (2) bekezdése szerinti testi sértést vagy a 227. § (2)

bekezdése szerinti becsületsértést, bűntett miatt három évig, b) a 164. § (3) és (4) bekezdése szerinti

testi sértést, a 194. § (1) bekezdése szerinti személyi szabadság megsértését vagy kényszerítést, egy

évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Kapcsolati erőszak elkövetőjével szemben

kitiltásnak is helye van. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény csak

magánindítványra büntethető. Családi jogállás megsértése 213. § (1) Aki más családi jogállását

megváltoztatja vagy megszünteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a családi jogállás megsértését a)

egészségügyi szolgáltató vagy gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény alkalmazottjafoglalkozása körében, b) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelésére, felügyeletére

vagy gondozására köteles személy követi el. (3) Ha a családi jogállás megsértését egészségügyi

szolgáltató vagy gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény alkalmazottja foglalkozása körében

gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Kettős

házasság 214. § Aki házasságának fennállása alatt újabb házasságot köt, vagy aki házas személlyel

házasságot köt, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. XXI. FEJEZET

AZ EMBERI MÉLTÓSÁG ÉS EGYES ALAPVETŐ JOGOK ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK A

lelkiismereti és vallásszabadság megsértése 215. § Aki mást a) lelkiismereti szabadságában

erőszakkal vagy fenyegetéssel korlátoz, b) vallásának szabad gyakorlásában erőszakkal vagy

fenyegetéssel akadályoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Közösség tagja elleni erőszak 216. § (1) Aki más valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz

vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása, így különösen fogyatékossága,

nemi identitása, szexuális irányultsága miatt olyan, kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít,

amely alkalmas arra, hogy az adott csoport tagjában riadalmat keltsen, bűntett miatt három évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki mást valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási

csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása, így különösen

fogyatékossága, nemi identitása, szexuális irányultsága miatt bántalmaz, illetve erőszakkal vagy

fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, egy évtől öt évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő

szabadságvesztés, ha a közösség tagja elleni erőszakot a) fegyveresen, b) felfegyverkezve, c)

jelentős érdeksérelmet okozva, d) a sértett sanyargatásával, e) csoportosan vagy f) bűnszövetségben

követik el. (4) Aki a közösség tagja elleni erőszakra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két

évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az egyesülési és a gyülekezési szabadság

megsértése * 217. § * (1) Aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában erőszakkal

vagy fenyegetéssel akadályoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2)

Aki valamely gyűlést akadályoz, ellehetetlenít, vagy annak lebonyolítását egyébként meghiúsítja,

illetve a gyűlést súlyosan megzavarja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt

egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 217/A. § * Aki a gyűlésen a gyűlés

szervezőjének, vezetőjének vagy a rendezőknek rendezői feladataik jogszerű teljesítése során

erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenszegül, vagy őket rendezői feladataik ellátása alatt bántalmazza,

ha más bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. 217/B. § * (1) Aki a gyűlés gyülekezési jogról szóló törvény szerinti békés jellegét

biztosító korlátozásait megsérti, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy

évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő a gyűlés

vezetője, ha az általa alkalmazott rendező a gyűlés békés jellegét biztosító korlátozásokat megsérti

és annak tudomására jutásától haladéktalanul nem intézkedik a rendező leváltásáról. 217/C. § * Aki

megtiltott gyűlést szervez, vagy azon való részvételre a gyülekezési jogról szóló törvény szerint

felhív, ha más bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. Egészségügyi önrendelkezési jog megsértése 218. § (1) Aki beleegyezéshez vagy

hozzájáruláshoz kötött a) az emberi génállomány megváltoztatásával, az embrió génállományának

megváltoztatásával, emberi reprodukcióval vagy a születendő gyermek nemének megválasztásával

kapcsolatos egészségügyi beavatkozást, b) emberen, embrióval vagy ivarsejttel végezhető

orvostudományi kutatást, c) az átültetés céljából végzett szerv- vagy szövetkivételt, illetve szerv-

vagy szövetátültetést a jogosult beleegyezése vagy hozzájárulása nélkül végez, vagy a beleegyezés

és a hozzájárulás jogának gyakorlásához szükséges, törvényben előírt megfelelő tájékoztatást

elmulasztja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés

szerint büntetendő, aki tiltakozó nyilatkozat ellenére halottból szervet vagy szövetet távolít el. (3)

Aki a beleegyezéshez vagy hozzájáruláshoz kötött, az (1) bekezdés szerinti egészségügyi

beavatkozást, orvostudományi kutatást, szerv- vagy szövetkivételt, illetve szerv- vagy

szövetátültetést gondatlanságból a jogosult beleegyezése vagy hozzájárulása nélkül végez, vétség

miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Személyes adattal visszaélés 219. § (1) *

Aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi vagy az Európai Unió kötelezőjogi aktusában meghatározott rendelkezések megszegésével haszonszerzési célból vagy jelentős

érdeksérelmet okozva a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel, vagy b) az

adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja, vétség miatt egy évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) * Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a személyes

adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában

meghatározott rendelkezések megszegésével az érintett hozzáféréshez való jogának gyakorlása

érdekében szükséges tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, és ezzel más

vagy mások érdekeit jelentősen sérti. (3) * A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a

személyes adattal visszaélést különleges adatra vagy bűnügyi személyes adatra követik el. (4) A

büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha személyes adattal visszaélést

hivatalos személyként vagy közmegbízatás felhasználásával követik el. Közérdekű adattal

visszaélés 220. § (1) Aki a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések

megszegésével a) közérdekű adatot az adatigénylő elől eltitkol, vagy azt követően, hogy a bíróság

jogerősen a közérdekű adat közlésére kötelezte, tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, b)

közérdekű adatot hozzáférhetetlenné tesz vagy meghamisít, illetve c) hamis vagy hamisított

közérdekű adatot hozzáférhetővé vagy közzé tesz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a közérdekű

adattal visszaélést jogtalan haszonszerzés végett követik el. Magánlaksértés 221. § (1) Aki más

lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre erőszakkal, fenyegetéssel vagy

hivatalos eljárás színlelésével bemegy, illetve ott bent marad, vétség miatt két évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő, aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre, az

ott lakó vagy azzal rendelkező akarata ellenére vagy megtévesztéssel a) éjjel, b) fegyveresen, c)

felfegyverkezve vagy d) csoportosan bemegy, vagy ott bent marad. (3) Aki mást megakadályoz

abban, hogy lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre bemenjen, a) ha

az (1) bekezdésben meghatározott módon követi el, az (1) bekezdés szerint, b) ha a (2) bekezdésben

meghatározott módon követi el, a (2) bekezdés szerint büntetendő. (4) A büntetés bűntett miatt egy

évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a (2)

bekezdésben meghatározott módon követik el. Zaklatás 222. § (1) Aki abból a célból, hogy mást

megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon,

őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség

miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (1a) * Az (1) bekezdés szerint büntetendő,

aki az ellene folytatott büntetőeljárás hatálya alatt a) azt követően, hogy vele a bíróság, az

ügyészség vagy a nyomozó hatóság a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 51/A. §-a

szerinti önkényes kapcsolatfelvétellel szembeni védelemről szóló határozatot közölt, vagy b) a vele

szemben elrendelt távoltartás magatartási szabályainak megszegésével a sértettel kapcsolatot teremt

abból a célból, hogy a sértettet megfélemlítse vagy a magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe

önkényesen beavatkozzon. (2) Aki félelemkeltés céljából a) mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját

személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével

megfenyeget, vagy b) azt a látszatot kelti, hogy más életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy

közvetlenül veszélyeztető esemény következik be, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. (3) * Aki a zaklatást a) házastársa, volt házastársa, élettársa vagy volt élettársa

sérelmére, b) nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, c)

hatalmi vagy befolyási helyzetével visszaélve, illetve d) hivatalos személy sérelmére, hivatali

tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben követi el, az (1) bekezdésben

meghatározott esetben két évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben bűntett miatt három évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) * Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki az

(1) bekezdésben meghatározott zaklatást tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére

követi el, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Magántitok megsértése 223. § (1) Aki a

foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva tudomására jutott magántitkot alapos ok nélkül

felfedi, vétség miatt elzárással büntetendő. (2) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, ha a

bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz. Levéltitok megsértése 224. § (1) Aki a) másnakközlést tartalmazó zárt küldeményét megsemmisíti, a tartalmának megismerése végett felbontja,

megszerzi, vagy ilyen célból illetéktelen személynek átadja, illetve b) * elektronikus hírközlő

hálózat – ideértve az információs rendszert is – útján másnak továbbított közleményt kifürkész, ha

súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő. (2) A büntetés egy

évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt foglalkozás

vagy közmegbízatás felhasználásával követik el. (3) A büntetés a) két évig terjedő

szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény, b) bűntett miatt három évig

terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény jelentős

érdeksérelmet okoz. Kiszolgáltatott személy megalázása 225. § (1) Aki mást, annak kiszolgáltatott

élethelyzetét kihasználva arra bír rá, hogy magát megalázó magatartást tanúsítson, ha súlyosabb

bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2)

A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető a) az (1) bekezdés szerinti

magatartásra való rábírás során ellenszolgáltatást ad vagy ígér, b) a magát megalázó személyről

felvételt készít, vagy ilyen felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz. (3) A

büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt üzletszerűen

követik el. Rágalmazás 226. § (1) Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt

állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást

a) aljas indokból vagy célból, b) nagy nyilvánosság előtt, vagy c) jelentős érdeksérelmet okozva

követik el. (3) * Nem büntetendő rágalmazás miatt annak a cselekménye, aki az (1) bekezdésben

meghatározottakat a közügyek szabad megvitatása körében sajtótermék vagy médiaszolgáltatás

útján követi el, feltéve, hogy cselekménye nem irányul a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és

súlyosan becsmérlő tagadására. Becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel

készítése * 226/A. § * (1) Aki abból a célból, hogy más vagy mások becsületét csorbítsa, hamis,

hamisított vagy valótlan tartalmú hang- vagy képfelvételt készít, ha más bűncselekmény nem

valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Becsület csorbítására

alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala * 226/B. § * (1) Aki abból a

célból, hogy más vagy mások becsületét csorbítsa, hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú hang-

vagy képfelvételt hozzáférhetővé tesz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) * A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) nagy

nyilvánosság előtt, vagy b) jelentős érdeksérelmet okozva követik el. Becsületsértés 227. § (1) Aki a

226. §-ban meghatározottakon kívül mással szemben a) a sértett munkakörének ellátásával,

közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy b) nagy

nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen

cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1)

bekezdés szerint büntetendő, aki a becsületsértést tettlegesen követi el. (3) * Nem büntetendő

becsületsértés miatt annak a cselekménye, aki az (1) bekezdésben meghatározottakat a közügyek

szabad megvitatása körében sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján követi el, feltéve, hogy

cselekménye nem irányul a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő

tagadására. Kegyeletsértés 228. § Aki halottat vagy emlékét a 226. vagy a 227. §-ban meghatározott

módon meggyalázza, vétség miatt az ott meghatározott büntetéssel büntetendő. A valóság

bizonyítása 229. § (1) A 226–228. §-ban meghatározott bűncselekmény miatt nem büntethető az

elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul. (2) A valóság bizonyításának

akkor van helye, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés

használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta. Kitiltás 230. § A zaklatás

elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van. Magánindítvány 231. § (1) A 218. §-ban

meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve, ha azzal összefüggésben

nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is elkövetnek. A 218. § (2) bekezdése esetén a

magánindítványt az egészségügyről szóló törvényben meghatározott, nyilatkozatra jogosult

személy, illetve az elhalt hozzátartozója vagy örököse terjesztheti elő. (2) * A 221–228. §-ban

meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve, ha a 227. §-ban

meghatározott bűncselekményt rendvédelmi szerv vagy polgári nemzetbiztonsági szolgálat tagjánaksérelmére követik el. (3) A 228. § esetén a magánindítványt az elhalt hozzátartozója vagy örököse

terjesztheti elő. XXII. FEJEZET A KÖZLEKEDÉSI BŰNCSELEKMÉNYEK A közlekedés

biztonsága elleni bűncselekmény 232. § (1) Aki közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy

ezek tartozéka megrongálásával vagy megsemmisítésével, akadály létesítésével, közlekedési jelzés

eltávolításával vagy megváltoztatásával, megtévesztő jelzéssel, közlekedő jármű vezetője ellen

erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával vagy más hasonló módon más vagy mások életét vagy testi

épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A

büntetés a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, b)

két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot,

súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés,

ha a bűncselekmény halált, d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény

kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Aki az (1)

bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt

gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, a (2) bekezdésben

meghatározott esetekben, az ott tett megkülönböztetés szerint két évig, három évig, egy évtől öt

évig, illetve két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) A büntetés korlátlanul

enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – azzal szemben, aki a veszélyt,

mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti. Vasúti, légi vagy vízi

közlekedés veszélyeztetése 233. § (1) Aki a vasúti, a légi vagy a vízi közlekedés szabályainak

megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés a) egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, b) két évtől nyolc évig terjedő

szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy

tömegszerencsétlenséget, c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,

d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát

okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott

bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, a (2)

bekezdésben meghatározott esetekben az ott tett megkülönböztetés szerint két évig, három évig, egy

évtől öt évig, illetve két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) A büntetés

korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – azzal szemben, aki a

veszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti. Közúti

veszélyeztetés 234. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy

közforgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen

veszélynek teszi ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés

a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, b) két évtől

nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos

egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a

bűncselekmény halált, d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény

kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. Közúti baleset

okozása 235. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak

gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. (2) A büntetés a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó

fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, b) egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a

bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

Járművezetés ittas állapotban 236. § (1) Aki ittas állapotban vasúti vagy légi járművet, gépi

meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi

meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A

büntetés bűntett miatt a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi

sértést, b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó

fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, c) két évtől nyolc évigterjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés,

ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget

okoz. (3) Aki ittas állapotban nem gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton, illetve

közforgalom elől el nem zárt magánúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben

meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő.

Járművezetés bódult állapotban 237. § (1) Aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol

kivételével vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, gépi

meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi

meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A

büntetés bűntett miatt a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi

sértést, b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó

fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, c) két évtől nyolc évig

terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés,

ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget

okoz. (3) Aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre

hátrányosan ható szer befolyása alatt nem gépi meghajtású úszólétesítmény, vagy közúton, illetve

közforgalom elől el nem zárt magánúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben

meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő.

Járművezetés tiltott átengedése 238. § (1) Aki vasúti vagy légi jármű, gépi meghajtású

úszólétesítmény vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású

jármű vezetését ittas vagy bódult állapotban lévő személynek, illetve a vezetésre egyéb okból

alkalmatlan személynek átengedi, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2)

A büntetés bűntett miatt a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó

fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, b) egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a

bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

Cserbenhagyás 239. § Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg,

illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, illetve az életét vagy

testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, ha súlyosabb

bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Jogellenesen átalakított személyszállítást végző jármű vezetése * 239/A. § * (1) Aki közúton,

illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően

átalakított, a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározott közúti járművet

vagy különleges személyszállító szolgáltatást nyújtó járművet vezet, ha súlyosabb bűncselekmény

nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két

évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt iskolabusszal vagy különleges igényű – így

különösen mozgásában korlátozott, idős vagy beteg – személyek szállítására szolgáló közúti

járművel követik el. (3) Aki az e §-ban meghatározott járművet engedély nélkül átalakít vagy

átalakíttat, vétség miatt elzárással büntetendő. Járművezetés az eltiltás hatálya alatt * 239/B. § *

(1) Aki a járművezetéstől eltiltás hatálya alatt annak érvényesülési körébe tartozó járművet vezet,

vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki a bűncselekményt

büntetőeljárásban kiszabott járművezetéstől eltiltás hatálya alatt követi el, bűntett miatt három évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Értelmező rendelkezések 240. § (1) A közúton elkövetett

bűncselekményekre megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a közúti

járművezetésre vonatkozó szabályok megszegése nem közúton okoz legalább súlyos testi sértést

vagy halált. (2) A 233–235. § alkalmazásában nem tekinthetők közlekedési szabályoknak a

gyalogosokra és az utasokra vonatkozó rendelkezések. (3) * A 236. és a 238. § alkalmazásában ittas

állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25

milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas szeszes ital

fogyasztásából származó alkohol van. XXIII. FEJEZET A KÖRNYEZET ÉS A TERMÉSZET

ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK Környezetkárosítás 241. § (1) Aki a földet, a levegőt, a vizet, az

élővilágot, valamint azok összetevőit jelentős mértékű szennyezéssel vagy más módon a)veszélyezteti, b) olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota csak

beavatkozással állítható helyre, c) olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi

állapota nem állítható helyre, bűntett miatt az a) pontban meghatározott esetben három évig, a b)

pontban meghatározott esetben egy évtől öt évig, a c) pontban meghatározott esetben két évtől

nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki a környezetkárosítást gondatlanságból

követi el, vétség miatt az (1) bekezdés a) pontja esetén egy évig, b) pontja esetén két évig, c) pontja

esetén három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) * Az (1) bekezdés a) pontjában, és a

(2) bekezdés első és második fordulatában meghatározott esetben az elkövető nem büntethető, az

(1) bekezdés b) pontja esetén pedig büntetése korlátlanul enyhíthető, ha az elsőfokú ügydöntő

határozat meghozataláig a bűncselekmény által bekövetkezett veszélyt, illetve környezetkárosodást

megszünteti, a károsodott környezet eredeti állapotát helyreállítja. (4) E § alkalmazásában

szennyezés: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint azok összetevői jogszabályban vagy

hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértéket meghaladó terhelése.

Természetkárosítás 242. § (1) Aki a) fokozottan védett élő szervezet egyedét, b) védett élő szervezet

vagy az Európai Unióban természetvédelmi szempontból jelentős növény- vagy állatfaj egyedeit,

feltéve, hogy azok külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes

összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett

legalacsonyabb értéket, c) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása

által biztosított védelemről szóló EK tanácsi rendelet A és B melléklete hatálya alá tartozó élő

szervezet egyedét jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az ország területére behozza,

onnan kiviszi, azon átszállítja, azzal kereskedik, illetve azt károsítja vagy elpusztítja, bűntett miatt

három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztés, ha a természetkárosítás az élő szervezet egyedeinek olyan mértékű pusztulását

okozza, a) hogy az (1) bekezdés a) vagy b) pontja esetében az elpusztított élő szervezet egyedeinek

külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a

fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legmagasabb

érték kétszeresét, b) amely az (1) bekezdés c) pontja esetében az élő szervezet állományának

fennmaradását veszélyezteti. (2a) * A (2) bekezdés szerint büntetendő, aki a természetkárosítást

méreg alkalmazásával vagy az állat elpusztítására alkalmas csalétek kihelyezésével, több állat életét

veszélyeztetve követi el. (3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból

követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3a) * Aki a (2) vagy a (2a)

bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) E § alkalmazásában élő szervezet egyede: a) az élő

szervezet egyedének valamennyi fejlődési szakasza, alakja, állapota, b) az élő szervezetek

keresztezéseként és kereszteződéseként létrejött egyed, c) az élő szervezet egyedének származéka,

ami alatt érteni kell az elpusztult élőlényt, valamint annak vagy az élő szervezet egyedének bármely

részét, továbbá azt a terméket vagy készítményt, amely a felsoroltak valamelyikéből készült, illetve

ezek valamelyikéből származó összetevőt tartalmaz. 243. § (1) Aki Natura 2000 területet, védett

barlangot, védett természeti területet vagy védett élő szervezetek életközösségét, illetve azok

élőhelyét jogellenesen jelentős mértékben megváltoztatja, bűntett miatt három évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a

természetkárosítás a Natura 2000 terület, a védett barlang, a védett természeti terület vagy a védett

élő szervezetek életközössége, illetve azok élőhelye jelentős károsodását vagy megsemmisülését

okozza. (3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség

miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) E § alkalmazásában Natura 2000 terület

alatt a természet védelméről szóló törvényben meghatározott fogalmat kell érteni. Állatkínzás 244.

§ (1) Aki a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben

indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó

egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, b) gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi,

elhagyja vagy kiteszi, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) * A

büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzást a) az állat különös

szenvedését okozva, b) több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozva, c) nagynyilvánosság előtt, d) az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényben meghatározott, az állat

kedvtelésből való tartásától, illetve az érintett állatfaj tartásától eltiltással érintett állattal szemben az

eltiltás tartama alatt, vagy e) állatkínzás vagy tiltott állatviadal szervezése bűncselekmény miatti

elítélést követő két éven belül követik el. (3) * A büntetés egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztés, ha az állatkínzást a) méreg alkalmazásával vagy az állat elpusztítására alkalmas

csalétek kihelyezésével több állat pusztulását okozva, vagy b) különös visszaesőként követik el.

(4) * A (3) bekezdés szerint büntetendő, aki az (1) bekezdés a) pontjában foglalt bűncselekményt

szaporítással összefüggő haszonszerzési cél érdekében, tíznél nagyobb számú kedvtelésből tartott

állatra, a jó gazda gondosságának elmulasztásával követi el. (5) * Aki a (3) bekezdés a) pontjában

meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (6) * A (3) bekezdés b) pontja alkalmazásában a különös

visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény az állat pusztulását okozva elkövetett

természetkárosítás, az állatkínzás, a tiltott állatviadal szervezése. Orvvadászat 245. § Aki a)

vadászterületen vadászatra való jogosultság nélkül, illetve idegen vadászterületen vadászként

engedély nélkül vad elejtésére vagy elfogására irányuló tevékenységet végez, b) külön

jogszabályban meghatározott, a vadfaj valamennyi egyedére kiterjedő vadászati tilalmi idő hatálya

alá eső vadfaj egyedét ejti vagy fogja el, c) külön jogszabályban meghatározott tiltott vadászati

eszközzel, tiltott vadászati módon vagy kíméleti területen vad, illetve fokozottan védett vagy védett

gerinces állat elejtésére vagy elfogására irányuló tevékenységet végez, bűntett miatt három évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Orvhalászat 246. § Aki a) jogosulatlanul halászhálóval

vagy más halászati eszközzel – a horgászatot kivéve – halfogásra irányuló tevékenységet végez, b)

külön jogszabályban meghatározott tiltott eszközzel, tiltott módon vagy kíméleti területen

halfogásra irányuló tevékenységet végez, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. Tiltott állatviadal szervezése 247. § (1) Aki gerinces állat részvételével állatviadalt

szervez, tart, ilyen állatviadalra fogadást szervez vagy fogadást köt, bűntett miatt három évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (1a) * Aki állatviadalon részt vesz, vétség miatt két évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki állatviadal céljára gerinces állatot megszerez, tart, tenyészt,

kiképez, idomít, vagy forgalmaz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) * Ha a tiltott állatviadal szervezését különös visszaesőként követik el, a büntetés a) az (1)

bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, b) az (1a) és a (2)

bekezdésben meghatározott esetben három évig terjedő szabadságvesztés. (4) * A (3) bekezdés

alkalmazásában a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény az állat

pusztulását okozva elkövetett természetkárosítás, az állatkínzás, a tiltott állatviadal szervezése, a

veszélyes állat, illetve veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése. A

hulladékgazdálkodás rendjének megsértése 248. § * (1) Aki a) nyilvántartásba vétel vagy bejelentés

nélkül, illetve engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve végez hulladékgazdálkodási

tevékenységet, vagy b) hulladékkal más jogellenes tevékenységet végez és az alkalmas az emberi

élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet

egyedének veszélyeztetésére bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2)

Aki arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen a) az emberi élet, testi épség, egészség, a

föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére

alkalmas vagy b) jelentős mennyiségű hulladékot elhelyez, bűntett miatt három évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)

vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a) veszélyes hulladékra, b) különösen

jelentős mennyiségű hulladékra, vagy c) különös visszaesőként követik el. (4) A büntetés két évtől

nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény

a (3) bekezdés b) pontja szerint is minősül. (5) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el,

vétség miatt a) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetben egy évig, b) a (3) bekezdésben

meghatározott esetben két évig, c) a (4) bekezdésben meghatározott esetben három évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (6) E § alkalmazásában a) különös visszaesés szempontjából

hasonló jellegű bűncselekmény a környezetkárosítás és a természetkárosítás; b)

hulladékgazdálkodási tevékenység a hulladékról szóló törvény szerinti hulladékgazdálkodás azzal,hogy a szállítás fogalmába bele kell érteni az országba történő behozatalt, onnan történő kivitelt,

valamint az azon történő átszállítást; c) * jelentős mennyiségű hulladék az 500 kg-ot vagy a 5

köbmétert meghaladó mennyiségű hulladék; d) különösen jelentős mennyiségű hulladék a jelentős

mennyiségű hulladék tízszerese. Ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés 249. § (1) Aki

ózonréteget lebontó anyagot vagy ilyen anyagot tartalmazó terméket gyárt, felhasznál, az ország

területére behoz, onnan kivisz vagy forgalomba hoz, bűntett miatt három évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az ózonréteget lebontó anyaggal visszaélést

gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Radioaktív anyaggal visszaélés 250. § (1) Aki veszélyes radioaktív anyagot engedély vagy

bejelentés nélkül, illetve az engedély kereteit túllépve a) előállít, tárol, elhelyez, szállít, b)

megszerez, birtokol, kezel, forgalomba hoz, feldolgoz vagy más módon felhasznál, tartásra nem

jogosult személynek átad, ártalmatlanít, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon

átszállít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki a

bűncselekményt bűnszövetségben követi el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. (3) Aki radioaktív anyaggal való visszaélésre irányuló előkészületet követ el, bűntett

miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) * Aki az (1) bekezdésben

meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (5) E § alkalmazásában veszélyes radioaktív anyag: a természetben

előforduló vagy mesterségesen előállított anyag, amelynek egy vagy több összetevője ionizáló

sugárzást bocsát ki, és amely az emberi életre és egészségre, vagy az élő és élettelen környezetre

veszélyes. Nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés 251. § (1) Aki engedély nélkül vagy az

engedély kereteit túllépve nukleáris létesítményt üzemeltet, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt

bűnszövetségben követi el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Aki

nukleáris létesítmény üzemeltetésével való visszaélésre irányuló előkészületet követ el, három évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Atomenergia alkalmazásával visszaélés 252. § (1) Aki az

atomenergia alkalmazásához szükséges engedély megszerzése érdekében a döntésre jogosult

szervet vagy személyt megtéveszti, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. (2) Aki az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos bejelentési kötelezettségét

elmulasztja, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Kitiltás 253. § A

környezetkárosítás, a természetkárosítás, az orvvadászat, az orvhalászat, a hulladékgazdálkodás

rendjének megsértése és a tiltott állatviadal szervezése elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye

van. Értelmező rendelkezés * 253/A. § * E fejezet alkalmazásában a méreg olyan veszélyes anyag

vagy keverék, amely toxikológiai tulajdonságai alapján a belégzése, lenyelése vagy a bőrön át

történő felszívódása esetén az állat életét veszélyezteti, illetve az állat különös szenvedését vagy

maradandó egészségkárosodását idézheti elő. XXIV. FEJEZET AZ ÁLLAM ELLENI

BŰNCSELEKMÉNYEK Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása 254. § (1) Aki olyan

cselekményt követ el, amely közvetlenül arra irányul, hogy Magyarország alkotmányos rendjét

erőszakkal vagy ezzel fenyegetve megváltoztassa, bűntett miatt öt évtől húsz évig terjedő vagy

életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az alkotmányos rend erőszakos

megváltoztatására irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. (3) Nem büntethető az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása miatt, akinek

önkéntes elállása következtében a bűncselekmény folytatása elmarad, vagy aki annak folytatását

önként megakadályozza. Az alkotmányos rend elleni szervezkedés 255. § (1) Aki olyan szervezetet

hoz létre vagy vezet, amelynek célja, hogy Magyarország alkotmányos rendjét erőszakkal vagy

ezzel fenyegetve megváltoztassa, bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott szervezetben részt vesz, két évtől nyolc évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Nem büntethető az alkotmányos rend elleni

szervezkedés miatt, akinek önkéntes elállása következtében a szervezkedés folytatása elmarad, vagy

aki annak folytatását önként megakadályozza. Lázadás 256. § (1) Aki olyan tömegzavargásban vesz

részt, amelynek közvetlen célja, hogy a) az Országgyűlést, b) a köztársasági elnököt, c) * a Kúriát,

d) * a Kormányt vagy e) * az Alkotmánybíróságot az Alaptörvényben meghatározott jogköregyakorlásában erőszakkal vagy ezzel fenyegetve akadályozza, vagy intézkedésre kényszerítse,

bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1)

bekezdésben meghatározott tömegzavargást szervez vagy vezet, öt évtől tizenöt évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Aki lázadásra irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Nem büntethető lázadás miatt az a résztvevő, aki a

tömegzavargást önként vagy a hatóság felhívására az erőszakos cselekmények megkezdése előtt

elhagyja. Rombolás 257. § (1) Aki Magyarország alkotmányos rendjének megzavarása céljából

közművet, termelő-, közforgalmi vagy hírközlő üzemet vagy annak berendezését, középületet vagy

építményt, termékkészletet, hadianyagot vagy rendeltetésénél fogva hasonlóan fontos más

vagyontárgyat megsemmisít, használhatatlanná tesz vagy megrongál, bűntett miatt két évtől nyolc

évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy

életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a rombolás különösen súlyos hátránnyal jár. (3) Aki

rombolásra irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Hazaárulás 258. § (1) Az a magyar állampolgár, aki Magyarország függetlenségének, területi

épségének vagy alkotmányos rendjének megsértése céljából külföldi kormánnyal vagy külföldi

szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó

szabadságvesztés, ha a hazaárulást a) súlyos hátrányt okozva, b) állami szolgálat vagy hivatalos

megbízatás felhasználásával, c) háború idején vagy d) külföldi fegyveres erő behívásával vagy

igénybevételével követik el. (3) Aki hazaárulásra irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig,

háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Hűtlenség 259. § Az a

magyar állampolgár, aki állami szolgálatával vagy hivatalos megbízatásával visszaélve külföldi

kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, és ezzel Magyarország

függetlenségét, területi épségét vagy alkotmányos rendjét veszélyezteti, bűntett miatt két évtől

nyolc évig, háború idején öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az ellenség

támogatása 260. § (1) Aki háború idején Magyarország katonai erejének gyengítése céljából az

ellenséggel érintkezésbe bocsátkozik, annak segítséget nyújt vagy a saját, illetve a szövetséges

fegyveres erőnek hátrányt okoz, bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az ellenség támogatására irányuló előkészületet követ el,

két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Kémkedés 261. § (1) Aki idegen

hatalom vagy idegen szervezet részére Magyarország ellen hírszerző tevékenységet folytat, bűntett

miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben

meghatározott kémkedést szigorúan titkos minősítésű adat kiszolgáltatásával követi el, öt évtől

tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Aki kémkedésre irányuló előkészületet

követ el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Nem büntethető a hírszerző

tevékenységre ajánlkozás vagy vállalkozás miatt, aki – mielőtt egyéb hírszerző tevékenységet fejtett

volna ki – az ajánlkozását vagy vállalkozását a hatóságnak vagy az állam illetékes szervének

bejelenti, és a külföldi kapcsolatát teljesen feltárja. Kémkedés az Európai Unió intézményei ellen *

261/A. § * A 261. § szerint büntetendő, aki az Európai Unión kívüli harmadik állam részére az

Európai Parlament, az Európai Bizottság vagy az Európai Unió Tanácsa ellen hírszerző

tevékenységet folytat. A szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés 262. § A 261. §

szerint büntetendő, aki a kémkedést Magyarország vagy a kölcsönös katonai segítségnyújtás

kötelezettségét tartalmazó hatályos nemzetközi szerződés szerint Magyarországgal szövetséges

állam területén, szövetséges fegyveres erő ellen követi el. Állam elleni bűncselekmény

feljelentésének elmulasztása 263. § (1) * Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy

alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása, alkotmányos rend elleni szervezkedés, lázadás,

rombolás, hazaárulás, hűtlenség, az ellenség támogatása, kémkedés, szövetséges fegyveres erő ellen

elkövetett kémkedés, kémkedés az Európai Unió intézményei ellen készül, vagy még le nem

leplezett ilyen bűncselekményt követtek el, és erről a hatóságnak vagy az állam illetékes szervének,

mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az állam elleni bűncselekmény feljelentésének elmulasztása miatt az elkövető hozzátartozója

nem büntethető. Kitiltás 264. § Az e fejezetben meghatározott bűncselekmények esetében azelkövetővel szemben kitiltásnak is helye van. XXV. FEJEZET A MINŐSÍTETT ADAT ÉS A

NEMZETI ADATVAGYON ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK Minősített adattal visszaélés 265. §

(1) Aki minősített adatot a) jogosulatlanul megszerez vagy felhasznál, b) jogosulatlan személy

részére hozzáférhetővé, vagy jogosult személy részére hozzáférhetetlenné tesz, minősített adattal

visszaélést követ el. (2) A büntetés a) vétség miatt elzárás, ha korlátozott terjesztésű, b) egy évig

terjedő szabadságvesztés, ha bizalmas, c) bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha

titkos, d) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha szigorúan titkos minősítésű adatra követik

el a bűncselekményt. (3) Az a minősített adat felhasználására törvény alapján jogosult személy, aki

a minősített adattal visszaélést korlátozott terjesztésű, bizalmas, titkos vagy szigorúan titkos

minősítésű adatra követi el, a (2) bekezdésben meghatározott megkülönböztetés szerint egy évig,

két évig, egy évtől öt évig, illetve két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4)

Aki a (2) bekezdés c)–d) pontjaiban meghatározott minősített adattal visszaélésre irányuló

előkészületet követ el, az ott tett megkülönböztetés szerint vétség miatt két évig, illetve bűntett

miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) * Az a minősített adat felhasználására

törvény alapján jogosult személy, aki a (2) bekezdés c)–d) pontjaiban meghatározott minősített

adattal visszaélésre irányuló előkészületet követ el, az ott tett megkülönböztetés szerint bűntett

miatt három évig, illetve egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (6) Az a

minősített adat felhasználására törvény alapján jogosult személy, aki a bűncselekményt

gondatlanságból követi el, a (2) bekezdésben meghatározott megkülönböztetés szerint vétség miatt

elzárással, egy évig, két évig, illetve három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 266. § (1)

A büntetőjogi védelem a minősítés kezdeményezésétől számított harminc napig kiterjed arra az

adatra is, amelynek a minősítését kezdeményezték, de a bűncselekmény elkövetésekor a minősítési

eljárást még nem fejezték be, és erről az elkövető tudomással bír. (2) * A nemzeti adatvagyon

körébe tartozó állami nyilvántartás elleni bűncselekmény 267. § * (1) Aki a) a nemzeti adatvagyon

körébe tartozó állami nyilvántartásban kezelt adatot az adatkezelő részére hozzáférhetetlenné teszi,

vagy b) a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartás működését jogosulatlanul vagy

jogosultsága kereteit megsértve akadályozza, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig

terjedő szabadságvesztés, ha a) a bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz, vagy b) a

bűncselekményt haszonszerzés végett követik el. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő

szabadságvesztés, ha a bűncselekmény következtében a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami

nyilvántartásban kezelt valamennyi adat az adatkezelő részére tartósan hozzáférhetetlenné válik.

XXVI. FEJEZET AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK Hamis vád

268. § (1) Aki a) mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol, b) más ellen

bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására, bűntett miatt három

évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztés, ha a hamis vád alapján az érintett ellen büntetőeljárás indul. (3) A büntetés két

évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a hamis vád alapján a vádlottat elítélik, b) a hamis

vád olyan bűncselekményre vonatkozik, amelynek elkövetőjét a törvény életfogytig tartó

szabadságvesztéssel is fenyegeti. (4) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az

életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményre vonatkozó hamis vád alapján a

vádlottat elítélik. (5) Aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével azért vádol hamisan, mert

gondatlanságból nem tud arról, hogy tényállítása valótlan, vagy a bizonyíték hamis, vétség miatt két

évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 269. § Aki a) mást hatóság előtt szabálysértéssel vagy

közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegéssel hamisan vádol, b) mást hatóság vagy a fegyelmi

jogkör gyakorlója előtt fegyelmi vétséggel hamisan vádol, c) más ellen szabálysértésre,

közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegésre vagy fegyelmi vétségre vonatkozó koholt

bizonyítékot hoz a hatóság vagy a fegyelmi jogkör gyakorlójának tudomására, vétség miatt egy évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 270. § (1) Ha a hamis vád folytán eljárás indult, ennek az

alapügynek a befejezéséig hamis vád miatt büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság

feljelentése alapján indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis vád büntethetőségének

elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik. (2) Korlátlanul enyhíthető, különösméltánylást érdemlő esetben mellőzhető a hamis vád elkövetőjének büntetése, ha a vád hamisságát

az alapügy befejezése előtt az eljáró hatóságnak feltárja. Hatóság félrevezetése 271. § (1) Aki

hatóságnál büntetőeljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan – és

a 268. § esete nem áll fenn –, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki

hatóságnál szabálysértési, illetve fegyelmi jogkör gyakorlójánál szabálysértési, illetve fegyelmi

eljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan – és a 269. § esete

nem áll fenn –, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Aki hatóságnál egyéb hatósági

eljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan – és a 269. § esete

nem áll fenn –, elzárással büntetendő. Hamis tanúzás 272. § (1) A tanú, aki hatóság előtt az ügy

lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el. (2)

A hamis tanúzásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra, aki a) mint szakértő hamis

szakvéleményt vagy mint szaktanácsadó hamis felvilágosítást ad, b) mint tolmács vagy fordító

hamisan fordít, c) a 268. § (1) bekezdésének b) pontja esetén kívül büntető- vagy polgári ügyben

hamis okiratot vagy hamis tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltat. (3) * A (2) bekezdés c) pontja

alapján nem büntethető a büntetőügy terheltje. (4) * Aki a hamis tanúzást büntetőügyben követi el,

bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha a hamis tanúzás olyan

bűncselekményre vonatkozik, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, a büntetés

két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. (5) Aki a hamis tanúzást polgári ügyben követi el,

három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha a polgári ügy tárgya különösen nagy

vagyoni érték vagy különösen jelentős egyéb érdek, a büntetés egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztés. (6) Aki a hamis tanúzást gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. 273. § Aki a hamis tanúzást szabálysértési vagy egyéb hatósági

eljárásban, illetve fegyelmi eljárásban követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. 274. § Hamis tanúzás miatt mindaddig, amíg az az alapügy, amelyben a hamis tanúzást

elkövették, nem fejeződik be, büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján

indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis tanúzás büntethetőségének elévülése az alapügy

befejezésének napján kezdődik. 275. § (1) Nem büntethető hamis tanúzásért, a) aki a valóság

feltárása esetén önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, b) aki a

vallomástételt egyéb okból megtagadhatja, de erre kihallgatása előtt nem figyelmeztették, vagy c)

akinek a kihallgatása törvény alapján kizárt. (2) * A büntetés korlátlanul enyhíthető, különös

méltánylást érdemlő esetben mellőzhető azzal szemben, aki az alapügy jogerős vagy végleges

befejezése előtt az eljáró hatóságnak az általa szolgáltatott bizonyítási eszköz hamis voltát bejelenti.

Hamis tanúzásra felhívás 276. § (1) * Aki mást hamis tanúzásra rábírni törekszik, büntetőügyben

történő elkövetés esetén bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel, polgári ügyben

történő elkövetés esetén vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1)

bekezdésben meghatározott bűncselekményt szabálysértési vagy egyéb hatóság, illetve a fegyelmi

jogkör gyakorlója előtt folyamatban lévő ügyben követi el, vétség miatt egy évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. Tanúvallomás jogosulatlan megtagadása 277. § * A tanú, aki

büntetőügyben a bíróság előtti vallomástételt a tanúzási figyelmeztetés után jogosulatlanul

megtagadja, vétség miatt elzárással büntetendő. Kényszerítés hatósági eljárásban 278. § (1) Aki

mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy hatósági eljárásban a törvényes jogait ne

gyakorolja, vagy a kötelezettségeit ne teljesítse, a kényszerítés hatósági eljárásban bűncselekményt

követi el. (2) * Aki a bűncselekményt büntetőügyben követi el, bűntett miatt egy évtől öt évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha a bűncselekményt olyan büntetőügyben követik el,

amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény miatt folyik, a büntetés

két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. (3) Aki a bűncselekményt polgári ügyben követi el,

három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha a polgári ügy tárgya különösen nagy

vagyoni érték vagy különösen jelentős egyéb érdek, a büntetés egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztés. (4) Ha a bűncselekményt szabálysértési vagy egyéb hatóság, illetve a fegyelmi

jogkör gyakorlója előtt folyamatban lévő ügyben követik el, a büntetés vétség miatt egy évig terjedő

szabadságvesztés. Hatósági eljárás megzavarása 279. § (1) * Aki olyan kihívóan közösségellenes

vagy erőszakos magatartást tanúsít, amely a hatóság eljárását megzavarja, akadályozza vagymeghiúsítja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) * A büntetés bűntett miatt három évig terjedő

szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bírósági eljárásban követik

el. (3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott

bűncselekményt csoportosan, fegyveresen vagy felfegyverkezve követik el. Igazságszolgáltatással

összefüggő titoksértés 280. § (1) Aki hatósági tanúként tudomására jutott tényt, adatot vagy

körülményt az arra jogosult felmentése nélkül felfedi, vétség miatt egy évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1)

bekezdés szerint büntetendő, aki a bíróság zárt tárgyalásán elhangzottakat az arra jogosult

engedélye nélkül felfedi. * (3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a bírósági tanácsülésen

elhangzott, illetve a tanácsülés jegyzőkönyvében vagy mellékleteiben foglalt, nyilvánosságra nem

hozható tényt vagy adatot felfedi. Mentő körülmény elhallgatása 281. § (1) Aki olyan tényt,

amelytől a büntetőeljárás alá vont személy elleni eljárás megszüntetése vagy az eljárás alá vont

személy felmentése függhet, vele, védőjével vagy a hatósággal nem közöl, bűntett miatt egy évtől öt

évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Ha a mentő körülmény elhallgatása olyan

bűncselekményre vonatkozik, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, a büntetés

két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. (3) Aki olyan tényt, amelytől a szabálysértési,

közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés miatt indult vagy fegyelmi eljárás alá vont személy

elleni eljárás megszüntetése függhet, vele, jogi képviselőjével vagy a hatósággal nem közöl, vétség

miatt elzárással büntetendő. (4) Nem büntethető mentő körülmény elhallgatása miatt, a) aki a tény

közlésével önmagát vagy hozzátartozóját aa) büntetőeljárásban vagy hatósági eljárásban

bűncselekmény, ab) szabálysértési eljárásban bűncselekmény vagy szabálysértés, ac) fegyelmi

eljárásban bűncselekmény, szabálysértés, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés vagy

fegyelmi vétség elkövetésével vádolná, b) akinek tanúkénti kihallgatása törvény alapján kizárt.

Bűnpártolás 282. § (1) Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt

megegyezett volna, a) segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön,

b) a büntetőeljárás sikerét meghiúsítani törekszik, vagy c) közreműködik a bűncselekményből

származó előny biztosításában, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A

büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűnpártolást haszonszerzés végett

követik el. (3) A büntetés egytől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűnpártolást a) a XIII., a

XIV. vagy a XXIV. Fejezetben meghatározott bűncselekménnyel [kivéve az állam elleni

bűncselekmény feljelentésének elmulasztása [263. § (1) bekezdés], b) * emberöléssel [160. § (1)–

(3) és (5) bekezdés], emberrablással [190. § (1)–(4) bekezdés], emberkereskedelem és

kényszermunkával [192. § (1)–(6) bekezdés], terrorcselekménnyel [314. § (1)–(2) bekezdés],

terrorizmus finanszírozásával [318. § és 318/A. §], jármű hatalomba kerítésével [320. § (1)–(2)

bekezdés], c) az a)–b) pontokban fel nem sorolt, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető

bűncselekménnyel kapcsolatban követik el, vagy d) hivatalos, külföldi hivatalos személy hivatali

eljárása során, hivatali kötelessége megszegésével vagy közfeladatot ellátó személy eljárása során

követi el. (4) A (2) bekezdést és a (3) bekezdés d) pontját kivéve nem büntethető, aki az (1)

bekezdés a) pontjában meghatározott bűnpártolást hozzátartozója érdekében követi el.

Fogolyszökés 283. § (1) Aki a büntetőeljárás alatt, illetve a szabadságvesztés vagy az elzárás

végrehajtása során a hatóság őrizetéből megszökik, bűntett miatt három évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) * Aki abból a célból, hogy az ellene folytatott büntetőeljárás

alól kivonja magát, a bűnügyi felügyelet tartama alatt a számára meghatározott területet, lakást,

egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet a kényszerintézkedés

szabályainak megszegésével elhagyja, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2a) * A (2) bekezdés szerint büntetendő, aki abból a célból, hogy az ellene folytatott kiadatási

vagy átadási eljárás alól kivonja magát, a kiadatási, az ideiglenes kiadatási, az ideiglenes átadási,

vagy az ideiglenes végrehajtási bűnügyi felügyelet tartama alatt a számára meghatározott területet,

lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet a kényszerintézkedés

szabályainak megszegésével elhagyja. (3) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, ha az elítélt

a szabadságvesztés végrehajtása során a részére engedélyezett büntetés félbeszakítás, eltávozás,rövid tartamú eltávozás vagy kimaradás tartamának elteltével abból a célból nem tér vissza, hogy a

büntetés végrehajtása alól kivonja magát. (3a) * A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, ha

az elítélt a reintegrációs őrizet tartama alatt a számára kijelölt lakást és az ahhoz tartozó bekerített

helyet vagy a számára meghatározott napirend szerinti tartózkodási helyet a reintegrációs őrizet

szabályainak megszegésével abból a célból hagyja el, hogy a szabadságvesztés végrehajtása alól

kivonja magát. (3b) * Ha az eljárás alá vont személy a szabálysértési őrizet vagy a szabálysértési

elzárás végrehajtása során a hatóság őrizetéből megszökik, vétség miatt elzárással büntetendő. (4)

Korlátlanul enyhíthető a fogolyszökés elkövetőjének büntetése, ha – mielőtt tartózkodási helye a

hatóság tudomására jutna – önként feladja magát. Fogolyzendülés 284. § (1) Az a fogvatartott, aki

más fogvatartottakkal együtt a fogvatartás rendjét súlyosan veszélyeztető, nyílt ellenszegülésben

részt vesz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Két évtől

nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a fogolyzendülés a) kezdeményezője, szervezője

vagy vezetője, b) résztvevője, ha a fogolyzendüléssel szemben fellépő személy ellen erőszakot

alkalmaz. (3) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a fogolyzendülés

különösen súlyos következményre vezet. (4) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig

tartó szabadságvesztés, ha a fogolyzendülés halált okoz. (5) Aki fogolyzendülésre irányuló

előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (6) Az (1) bekezdésben

meghatározott esetben korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az ellenszegülést önként vagy a

hatóság felszólítására abbahagyja. Ügyvédi visszaélés 285. § (1) Az ügyvéd, aki azért, hogy

ügyfelének jogtalan hátrányt okozzon, hivatásából folyó kötelességét megszegi, bűntett miatt három

évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztés, ha az ügyvédi visszaélést haszonszerzés végett követik el. (3) E §

alkalmazásában ügyvéd az ügyvédjelölt és más olyan személy is, aki jogi képviseletre

foglalkozásánál fogva jogosult. Zugírászat 286. § (1) * Aki jogosulatlanul és üzletszerűen ügyvédi,

szabadalmi ügyvivői vagy közjegyzői tevékenységet végez, vétség miatt két évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) * A büntetés bűntett miatt három évig terjedő

szabadságvesztés, ha a zugírászatot ügyvédi, szabadalmi ügyvivői vagy közjegyzői tevékenységre

jogosultság színlelésével követik el. Zártörés 287. § (1) Aki a) a hatósági eljárás során elrendelt

lefoglalásnál, zárlatnál vagy zár alá vételnél alkalmazott pecsétet eltávolítja vagy megsérti, b) a

lefoglalt, zárolt vagy zár alá vett dolog megőrzésére szolgáló, lezárt helyiséget felnyitja, c) * az

elektronikus adat megőrzésére kötelezéssel érintett adatot jogosulatlan személy számára

hozzáférhetővé teszi, illetve azt az eljárás alól elvonja vagy módosítja, d) * a büntetőeljárás során

ideiglenesen hozzáférhetetlenné tett elektronikus adatot jogosulatlan személy számára

hozzáférhetővé teszi, illetve azt az eljárás alól elvonja vagy módosítja, vétség miatt egy évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki a hatósági eljárás során lefoglalt, zárolt vagy zár alá vett

dolgot a végrehajtás alól elvonja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) * A (2) bekezdésben meghatározott zártörés miatt nem büntethető az elkövető, ha a vádemelés

előtt a dolgot – állagának sérelme nélkül – az eljáró hatóságnak visszaszolgáltatja. A bírósági

végrehajtás akadályozása 288. § (1) Aki a bírósági végrehajtás során, azt követően, hogy vele

szemben a bíróság jogerősen rendbírságot szabott ki, a rendbírság kiszabására okot adó magatartást

tovább folytatja, vagy a végrehajtásból eredő, jogszabályban foglalt kötelezettségének – ide nem

értve a végrehajtható okiratban foglalt kötelezettséget – továbbra sem tesz eleget, vétség miatt egy

évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) * Nem büntethető az elkövető, ha a vádemelés

előtt a végrehajtásból eredő, jogszabályban foglalt kötelezettségének eleget tesz. Nemzetközi

bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény 289. § A 268–282. § szerint

büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt törvénnyel kihirdetett nemzetközi

szerződéssel vagy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa kötelező határozatával létrehozott

nemzetközi büntető bíróság, illetve az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő eljárás során

vagy azzal kapcsolatban követi el. XXVII. FEJEZET A KORRUPCIÓS BŰNCSELEKMÉNYEK

Vesztegetés 290. § (1) Aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző

személynek vagy rá tekintettel másnak azért ad vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a kötelességét

megszegje, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egyévtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt

gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult

személlyel kapcsolatban követik el. (3) A büntetés a) az (1) bekezdés esetében egy évtől öt évig, b)

a (2) bekezdés esetében két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a vesztegetést

bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (4) Az (1)–(3) bekezdés szerint büntetendő, aki a

vesztegetést külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel

kapcsolatban követi el. (5) * A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő

esetben mellőzhető – az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha

a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az

elkövetés körülményeit feltárja. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt

bűnszervezetben követik el. (6) * Aki egészségügyi szolgáltatás nyújtásával összefüggésben

egészségügyi dolgozónak, egészségügyben dolgozónak vagy ezekre tekintettel másnak az

egészségügyről szóló törvényben meghatározottak szerint jogtalan előnyt ad vagy ígér, ha

súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. Vesztegetés elfogadása 291. § (1) * Aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében

végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek

ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személy által kért vagy harmadik személynek

adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt három évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Ha az elkövető a) a jogtalan előnyért a kötelességét

megszegi, egy évtől öt évig, b) az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben

vagy üzletszerűen követi el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Ha az

elkövető gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre

jogosult személy, a büntetés a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig, b) a (2)

bekezdés a) pontjában meghatározott esetben két évtől nyolc évig, c) a (2) bekezdés b) pontjában

meghatározott esetben öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés. (4) Az (1)–(3) bekezdés szerint

büntetendő az a külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző

személy, aki az ott meghatározott bűncselekményt követi el. (5) * A büntetés korlátlanul enyhíthető

– különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1) bekezdésben és a (3) bekezdés a)

pontjában meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a

hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy

annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja. Ez a rendelkezés nem

alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszervezetben követik el. (6) * E § alkalmazásában az

egészségügyi szolgáltatással összefüggésben jogtalan előnynek minősül az egészségügyről szóló

törvényben meghatározottak szerinti jogtalan előny. 292. § * Hivatali vesztegetés 293. § (1) * Aki

hivatalos személyt a működésével kapcsolatban neki vagy rá tekintettel másnak adott vagy ígért

jogtalan előnnyel befolyásolni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. (2) * Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a vesztegető, ha a

jogtalan előnyt azért adja vagy ígéri, hogy a hivatalos személy a hivatali kötelességét megszegje, a

hatáskörét túllépje, vagy a hivatali helyzetével egyébként visszaéljen. (3) * Az (1) és (2) bekezdés

szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt külföldi hivatalos személy

működésével kapcsolatban követi el. (4) Az (1) bekezdés szerint büntetendő a gazdálkodó szervezet

vezetője, illetve ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított, a gazdálkodó szervezet részére vagy

érdekében tevékenységet végző személy, ha az (1)–(3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt

a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy a gazdálkodó

szervezet érdekében követi el, és felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a

bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna. (5) Vétség miatt két évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre

feljogosított, a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy, ha a (4)

bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el. (6) A büntetés korlátlanul

enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1) és (2) bekezdésben

meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság

tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. Hivatalivesztegetés elfogadása 294. § (1) * Az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban

jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik

személy által kért vagy harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy

elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A

büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt vezető beosztású

hivatalos személy követi el. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig, a

(2) bekezdésben meghatározott esetben öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki

a) * a jogtalan előnyért aa) hivatali kötelességét megszegi, ab) hatáskörét túllépi, vagy ac) hivatali

helyzetével egyébként visszaél, illetve b) a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen

követi el. (4) Az (1)–(3) bekezdés szerint büntetendő az a külföldi hivatalos személy, aki az ott

meghatározott bűncselekményt követi el. (5) * A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös

méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény

elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a

hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja,

és az elkövetés körülményeit feltárja. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt

bűnszervezetben követik el. Vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban 295. § (1) * Aki azért,

hogy más a bírósági, választottbírósági vagy hatósági eljárásban törvényes jogait ne gyakorolja,

vagy kötelezettségeit ne teljesítse, neki vagy rá tekintettel másnak jogtalan előnyt ad vagy ígér,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint

büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt törvénnyel kihirdetett nemzetközi

szerződéssel vagy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa kötelező határozatával létrehozott

nemzetközi büntető bíróság, illetve az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő eljárás során

vagy azzal kapcsolatban követi el. (3) * A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást

érdemlő esetben mellőzhető – az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény

elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a

hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. Vesztegetés elfogadása bírósági vagy

hatósági eljárásban 296. § (1) * Aki azért, hogy a bírósági, választottbírósági vagy hatósági

eljárásban törvényes jogait ne gyakorolja, vagy kötelezettségeit ne teljesítse, jogtalan előnyt kér, a

jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személy által kért

vagy harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért,

bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint

büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt törvénnyel kihirdetett nemzetközi

szerződéssel vagy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa kötelező határozatával létrehozott

nemzetközi büntető bíróság, illetve az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő eljárás során

vagy azzal kapcsolatban követi el. (3) * A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást

érdemlő esetben mellőzhető – az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény

elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a

hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja,

és az elkövetés körülményeit feltárja. 297. § * Befolyás vásárlása 298. § (1) Aki a) olyan

személynek, aki arra hivatkozik, hogy hivatalos személyt befolyásol, vagy b) * olyan személyre

tekintettel, aki arra hivatkozik, hogy hivatalos személyt befolyásol, másnak jogtalan előnyt ad vagy

ígér, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (1a) * Az (1) bekezdés

szerint büntetendő, aki magát hivatalos személynek kiadó személy részére vagy rá tekintettel

másnak jogtalan előnyt ad vagy ígér. (2) * Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt

gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban követi

el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) * Az (1) bekezdés szerint

büntetendő, aki az (1) és (1a) bekezdésben meghatározott bűncselekményt külföldi hivatalos

személlyel kapcsolatban követi el. (4) * A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást

érdemlő esetben mellőzhető – az (1)–(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével

szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak

bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. Befolyással üzérkedés 299. § * (1) * Aki arra

hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más számára jogtalan előnyt kér, ajogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személy által kért

vagy harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért,

bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől

nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető a) azt állítja vagy azt a látszatot kelti, hogy

hivatalos személyt veszteget, b) hivatalos személynek adja ki magát, vagy c) a bűncselekményt

üzletszerűen követi el. (2a) * A (2) bekezdés szerint büntetendő, aki magát hivatalos személynek

kiadva e színlelt működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek

ígéretét elfogadja. (3) Aki az (1) bekezdésében meghatározott bűncselekményt gazdálkodó

szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban követi el, vétség

miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) A büntetés bűntett miatt három évig

terjedő szabadságvesztés, ha a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gazdálkodó

szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel

kapcsolatban követik el. (5) Az (1) és (2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott

bűncselekményt külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban követi el. (6) A büntetés korlátlanul

enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1) és (3) bekezdésben

meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság

tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak

ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja. Korrupciós bűncselekmény

feljelentésének elmulasztása * 300. § * (1) Az a hivatalos személy, aki e minőségében hitelt

érdemlő tudomást szerez arról, hogy még le nem leplezett vesztegetést, vesztegetés elfogadását,

hivatali vesztegetést, hivatali vesztegetés elfogadását, vesztegetést bírósági vagy hatósági

eljárásban, vesztegetés elfogadását bírósági vagy hatósági eljárásban, befolyás vásárlását vagy

befolyással üzérkedést követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Korrupciós bűncselekmény

feljelentésének elmulasztása miatt az elkövető hozzátartozója nem büntethető. Értelmező

rendelkezés * 300/A. § * (1) E fejezet alkalmazásában kötelességszegés a kötelességnek előny

adásához kötött teljesítése is. (2) A 290. § és a 291. § alkalmazásában külföldi gazdálkodó szervezet

az a szervezet, amely a személyes joga szerint jogi személyiséggel rendelkezik és az adott

szervezeti formában gazdasági tevékenység végzésére jogosult. XXVIII. FEJEZET A HIVATALI

BŰNCSELEKMÉNYEK Bántalmazás hivatalos eljárásban 301. § (1) Az a hivatalos személy, aki

eljárása során mást tettleg bántalmaz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben

meghatározott bűncselekményt csoportosan követik el. (3) Aki bántalmazás hivatalos eljárásban

bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. (4) * Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a (2) bekezdésben meghatározott

bűncselekmény elkövetésének körülményeit a vádemelés előtt a hatóság előtt feltárja. Bántalmazás

közfeladatot ellátó személy eljárásában 302. § (1) Az a közfeladatot ellátó személy, aki

közfeladatának ellátása során mást tettleg bántalmaz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az

(1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt csoportosan követik el. (3) Aki bántalmazás

közfeladatot ellátó személy eljárásában bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség

miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) * Korlátlanul enyhíthető annak a

büntetése, aki (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésének körülményeit a

vádemelés előtt a hatóság előtt feltárja. Kényszervallatás 303. § (1) Az a hivatalos személy, aki

annak érdekében, hogy más vallomást vagy nyilatkozatot tegyen, illetve ne tegyen, erőszakot,

fenyegetést, vagy más hasonló módszert alkalmaz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az

(1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt csoportosan követik el. (3) Aki a

kényszervallatásra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. (4) * Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki (2) bekezdésben meghatározott

bűncselekmény elkövetésének körülményeit a vádemelés előtt a hatóság előtt feltárja. Jogellenes

fogvatartás 304. § (1) Az a hivatalos személy, aki eljárása során mást személyi szabadságátóljogellenesen megfoszt, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A

büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a jogellenes fogvatartást a) aljas indokból

vagy célból, b) a sértett sanyargatásával vagy c) súlyos következményt okozva követik el. Hivatali

visszaélés 305. § Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan

előnyt szerezzen a) hivatali kötelességét megszegi, b) hivatali hatáskörét túllépi, vagy c) hivatali

helyzetével egyébként visszaél, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Közfeladati helyzettel visszaélés 306. § Az a közfeladatot ellátó személy, aki azért, hogy jogtalan

hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen a) közfeladattal kapcsolatos kötelességét

megszegi, b) közfeladattal kapcsolatos jogkörét túllépi, vagy c) közfeladati helyzetével egyébként

visszaél, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Jogosulatlan titkos

információgyűjtés vagy leplezett eszköz jogosulatlan alkalmazása * 307. § (1) * Az a hivatalos

személy, aki a) bíró vagy az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött titkos

információgyűjtést engedély nélkül végez, illetve bírói engedélyhez kötött leplezett eszközt

engedély nélkül alkalmaz vagy az ezekre vonatkozó engedély kereteit túllépi, b) bíró vagy az

igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött titkos információgyűjtést, illetve bírói

engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazását jogosulatlanul elrendeli vagy engedélyezi, bűntett

miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) * Az (1) bekezdés szerint büntetendő

az a hivatalos személy, akinek valótlan tényállítása alapján a bíró vagy az igazságügyért felelős

miniszter engedélyéhez kötött titkos információgyűjtést, illetve a bírói engedélyhez kötött leplezett

eszköz alkalmazását elrendelik vagy engedélyezik. (3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztés, ha az (1)–(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény jelentős érdeksérelmet

okoz. Jogosulatlan megbízhatósági vizsgálat végzése 308. § (1) Az a hivatalos személy, aki

megbízhatósági vizsgálatot a) * ügyészségi jóváhagyás nélkül végez, vagy a jóváhagyás kereteit

túllépi, b) jogosulatlanul jóváhagy, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az a hivatalos személy, aki a megbízhatósági

vizsgálatot elrendelő határozatban valótlan tényt állít, és ez alapján a megbízhatósági vizsgálat

elrendelését az arra jogosult jóváhagyja. (3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés,

ha az (1)–(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz. Egyéb

rendelkezés 309. § E fejezet rendelkezéseit a külföldi állam igazságszolgáltatási vagy bűnüldözési

feladatot ellátó hatóságának a törvény alapján Magyarország területén eljáró tagjára is megfelelően

kell alkalmazni. XXIX. FEJEZET A HIVATALOS SZEMÉLY ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

Hivatalos személy elleni erőszak 310. § (1) Aki hivatalos vagy külföldi hivatalos személyt a)

jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz, b) jogszerű eljárásában erőszakkal

vagy fenyegetéssel intézkedésre kényszerít, vagy c) eljárása alatt, illetve emiatt bántalmaz, bűntett

miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig

terjedő szabadságvesztés, ha a hivatalos személy elleni erőszakot csoportosan, fegyveresen vagy

felfegyverkezve követik el. (3) A (2) bekezdésben meghatározott csoport szervezője vagy vezetője

öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Aki hivatalos személy elleni erőszak

elkövetésére irányuló csoportban részt vesz, vétség miatt két évig, a csoport szervezője és vezetője

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Aki hivatalos személyt vagy

külföldi hivatalos személyt az eljárása miatt bántalmaz, az (1)–(4) bekezdés szerint büntetendő

akkor is, ha a bántalmazott a bűncselekmény elkövetésekor már nem hivatalos személy vagy nem

külföldi hivatalos személy. (6) Aki hivatalos személy elleni erőszakra irányuló előkészületet követ

el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (7) Nem büntethető a (4) bekezdés

alapján a csoport résztvevője, ha a csoportot önként vagy a hatóság felhívására elhagyja.

Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak 311. § A 310. § szerint büntetendő, aki az ott

meghatározott bűncselekményt közfeladatot ellátó személy ellen követi el. Hivatalos személy vagy

közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak 312. § A 310. § szerint büntetendő, aki az ott

meghatározott bűncselekményt hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot

ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy ellen követi el. Nemzetközileg védett

személy elleni erőszak 313. § (1) Aki belföldön tartózkodó nemzetközileg védett személyt a)

bántalmaz, b) személyi szabadságától megfoszt vagy c) veszélyeztet, bűntett miatt egy évtől öt évigterjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény

elkövetésével fenyeget, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Aki nemzetközileg

védett személy elleni erőszakra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (4) * XXX. FEJEZET A KÖZBIZTONSÁG ELLENI

BŰNCSELEKMÉNYEK Terrorcselekmény 314. § (1) Aki abból a célból, hogy a) állami szervet,

más államot vagy nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy

eltűrjön, b) a lakosságot megfélemlítse, c) más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági

rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetve nemzetközi szervezet működését megzavarja, a (4)

bekezdésben meghatározott személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel

kapcsolatos bűncselekményt követ el, bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) * Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a) az (1) bekezdés a)

pontjában meghatározott célból jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és azok sértetlenül hagyását

vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől

teszi függővé, vagy b) * terrorista csoportot szervez vagy irányít. (3) Korlátlanul enyhíthető annak

a büntetése, aki a) az (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott terrorcselekményt abbahagyja,

mielőtt abból súlyos következmény származott volna, és b) tevékenységét a hatóság előtt felfedi, ha

ezzel közreműködik a bűncselekmény következményeinek megakadályozásában vagy enyhítésében,

további elkövetők felderítésében, illetve további bűncselekmények megakadályozásában. (4) E §

alkalmazásában személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos

bűncselekmény a) az emberölés [160. § (1)–(2) bekezdés], a testi sértés [164. § (2)–(6) és (8)

bekezdés], a foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés [165. § (3) bekezdés], b) az

emberrablás [190. § (1)–(4) bekezdés], a személyi szabadság megsértése (194. §), c) a közlekedés

biztonsága elleni bűncselekmény [232. § (1)–(2) bekezdés], a vasúti, légi vagy vízi közlekedés

veszélyeztetése [233. § (1)–(2) bekezdés], d) a radioaktív anyaggal visszaélés [250. § (1)–(2)

bekezdés], e) a hivatalos személy elleni erőszak [310. § (1)–(5) bekezdés], a közfeladatot ellátó

személy elleni erőszak (311. §), a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója

elleni erőszak (312. §), a nemzetközileg védett személy elleni erőszak [313. § (1) bekezdés], f) a

jármű hatalomba kerítése [320. § (1)–(2) bekezdés], a közveszély okozása [322. § (1)–(3)

bekezdés], a közérdekű üzem működésének megzavarása [323. § (1)–(3) bekezdés], a

robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés [324. § (1)–(2) bekezdés], a lőfegyverrel vagy

lőszerrel visszaélés [325. § (1)–(3) bekezdés], g) a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel

visszaélés [326. § (1)–(5) bekezdés], a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés [329.

§ (1)–(3) bekezdés], a kettős felhasználású termékkel visszaélés [330. § (1)–(2) bekezdés], h) a

rablás [365. § (1)–(4) bekezdés] és a rongálás [371. § (1)–(6) bekezdés], i) * az információs

rendszer felhasználásával elkövetett csalás [375. § (2)–(4) bekezdés], az információs rendszer vagy

adat megsértése [423. § (1)–(4) bekezdés]. 315. § (1) * Aki a 314. § (1) vagy (2) bekezdésében

meghatározott bűntett elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben

megállapodik, vagy az elkövetés elősegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő

feltételeket biztosítja, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) * Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményeket a 314. § (1) vagy (2) bekezdésében

meghatározott bűntettnek terrorista csoportban történő elkövetése érdekében valósítja meg, öt évtől

tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Nem büntethető, aki az (1) vagy (2)

bekezdésben meghatározott bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a

hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. 316. § * Aki terrorcselekmény

elkövetésével fenyeget, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

316/A. § * (1) Aki a) a 314. § (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott bűntett elkövetése vagy az

elkövetésére történő felhívás, ajánlkozás, vállalkozás, a közös elkövetésben megállapodás, vagy az

elkövetés elősegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása, illetve b)

terrorista csoporthoz csatlakozás céljából Magyarország területére beutazik, onnan kiutazik vagy

azon átutazik, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1)

bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott utazást szervezi, vagy az ilyen utazás

támogatása céljából anyagi eszközt szolgáltat vagy gyűjt. Terrorcselekmény feljelentésénekelmulasztása 317. § Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy terrorcselekmény elkövetése

készül, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, bűntett miatt három évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. Terrorizmus finanszírozása 318. § * (1) Aki a) terrorcselekmény

feltételeinek biztosításához anyagi eszközt szolgáltat vagy gyűjt, b) terrorcselekmény elkövetésére

készülő személyt, illetve terrorcselekmény elkövetőjét, vagy e személyekre tekintettel más személyt

anyagi eszközzel támogat, vagy c) a b) pontban meghatározott személyek támogatása céljából

anyagi eszközt szolgáltat vagy gyűjt, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt terrorcselekmény terrorista

csoportban történő elkövetése vagy terrorista csoport tagja érdekében valósítja meg, vagy a

terrorista csoport tevékenységét egyéb módon támogatja, vagy a terrorista csoport ilyen támogatása

céljából anyagi eszközt szolgáltat vagy gyűjt, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. 318/A. § * (1) Aki a) terror jellegű bűncselekmény feltételeinek biztosításához anyagi

eszközt szolgáltat vagy gyűjt, b) terror jellegű bűncselekmény elkövetésére készülő személyt,

illetve terror jellegű bűncselekmény elkövetőjét, vagy e személyekre tekintettel más személyt

anyagi eszközökkel támogat, vagy c) a b) pontban meghatározott személyek támogatása céljából

anyagi eszközt szolgáltat vagy gyűjt, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. (2) Az (1) bekezdés vonatkozásában terror jellegű bűncselekmény: a) az emberölés

[160. § (1) bekezdés, 160. § (2) bekezdés, ha a cselekmény a nemzetközi polgári repülést kiszolgáló

repülőtéren vagy repülésben levő légijármű fedélzetén vagy tengeren hajózó hajón tartózkodó

személy, vagy nemzetközileg védett személy ellen irányul], b) a testi sértés (164. §, ha a

cselekmény a nemzetközi polgári repülést kiszolgáló repülőtéren vagy repülésben levő légijármű

fedélzetén vagy tengeren hajózó hajón tartózkodó személy vagy nemzetközileg védett személy ellen

irányul), c) az emberrablás [190. § (1)–(4) bekezdés], d) a közlekedés biztonsága elleni

bűncselekmény (232. §, ha a cselekmény légi jármű vagy tengeren hajózó hajó ellen irányul). e) a

radioaktív anyaggal visszaélés (250. §), f) a rombolás (257. §), g) a nemzetközileg védett személy

elleni erőszak (313. §), h) a jármű hatalomba kerítése (320. §), i) a közveszély okozása [322. § (1)–

(3) bekezdés], j) a közérdekű üzem működésének megzavarása (323. §), k) a robbanóanyaggal vagy

robbantószerrel visszaélés (324. §, ha a cselekményt közérdekű üzem, illetve középület vagy

építmény területén követik el), l) a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (325. §, ha a cselekményt

közérdekű üzem, illetve középület vagy építmény területén követik el). 318/B. § * Értelmező

rendelkezés 319. § * (1) A 314–315. §, a 316/A. § és a 318. § alkalmazásában terrorista csoport a

három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport,

amelynek célja terrorcselekmény elkövetése. (2) A 316/A. §, a 318. § és a 318/A. § alkalmazásában

anyagi eszközön a terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben

hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló, 2001. december 27-i 2580/2001/EK tanácsi

rendelet 1. cikk 1. pontjában meghatározott eszközöket, jogi dokumentumokat és okiratokat kell

érteni. Jármű hatalomba kerítése 320. § (1) Aki légi jármű, tömegközlekedési vagy tömeges

áruszállításra alkalmas jármű ellenőrzését erőszakkal, fenyegetéssel, illetve másnak öntudatlan vagy

védekezésre képtelen állapotát előidézve magához ragadja, bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó

szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált okoz. (3) Aki jármű hatalomba kerítésére irányuló

előkészületet követ el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Korlátlanul

enyhíthető annak a büntetése, aki a bűncselekményt abbahagyja, mielőtt abból súlyos

következmény származott volna. Bűnszervezetben részvétel 321. § (1) Aki bűncselekmény

bűnszervezetben történő elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben

megállapodik, vagy az elkövetés elősegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő

feltételeket biztosítja, illetve a bűnszervezet tevékenységét egyéb módon támogatja, bűntett miatt

egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Bűnszervezetben részvétel miatt nem

büntethető, aki a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak

bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. Közveszély okozása 322. § (1) Aki anyag vagy

energia pusztító hatásának kiváltásával közveszélyt idéz elő, vagy a közveszély elhárítását, illetve

következményeinek enyhítését akadályozza, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedőszabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a

bűncselekményt a) csoportosan, b) különösen nagy vagy ezt meghaladó kárt okozva vagy c)

bűnszövetségben követik el. (3) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó

szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált okoz. (4) Aki közveszély okozására irányuló

előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Aki a közveszély

okozását gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig, különösen nagy vagy ezt meghaladó

kár esetén egy évtől öt évig, halál okozása esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. (6) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a közveszélyt, mielőtt abból káros

következmény származott volna, önként megszünteti. Járványügyi védekezés akadályozása * 322/

A. § * (1) Aki a) a zárlati kötelezettség alá tartozó fertőző betegség behurcolásának vagy

terjedésének megakadályozása végett elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy

ellenőrzés, b) járvány idején az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy

ellenőrzés, c) a fertőző állatbetegségek vagy növényi zárlati károsítók be- és kihurcolásának,

valamint terjedésének megakadályozása vagy előfordulásának felszámolása végett elrendelt

növény-egészségügyi vagy állatjárványügyi intézkedés végrehajtását akadályozza, bűntett miatt

három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztés, ha a bűncselekményt csoportosan követik el. (3) A büntetés két évtől nyolc évig

terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált okoz. (4) Aki járványügyi intézkedés

akadályozására irányuló előkészületet követ el, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Közérdekű üzem működésének megzavarása 323. § (1) Aki közérdekű üzem működését jelentős

mértékben megzavarja, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A

büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) csoportosan, b)

bűnszövetségben vagy c) különösen nagy kárt okozva követik el. (3) A büntetés öt évtől tíz évig

terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) fegyveresen, b) felfegyverkezve vagy c)

különösen jelentős kárt okozva követik el. (4) Aki a közérdekű üzem működésének megzavarására

irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5)

Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig, különösen nagy vagy ezt

meghaladó kár okozása esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés 324. § (1) Aki robbanóanyagot, robbantószert

vagy ezek felhasználására szolgáló készüléket a) engedély nélkül készít, megszerez, tart,

forgalomba hoz, vagy a tartásukra nem jogosult személynek átad, b) engedély nélkül vagy az

engedély kereteit túllépve az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, bűntett miatt

két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő

szabadságvesztés, ha a bűncselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el. (3) Aki

robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélésre irányuló előkészületet követ el, három évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés 325. § (1) Aki a) *

működőképes lőfegyvert engedély nélkül megszerez vagy tart, b) lőfegyvert engedély nélkül készít

vagy forgalomba hoz, c) * működőképes lőfegyvert engedély nélkül vagy az engedély kereteit

túllépve az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, d) * a lőfegyver készítésére,

kereskedelmére, illetve a működőképes lőfegyver megszerzésére, tartására vonatkozó engedély

kereteit túllépi, e) engedéllyel tartott lőfegyverét engedéllyel nem rendelkezőnek átadja, bűntett

miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint

büntetendő, aki a) kézilőfegyverhez, vadászlőfegyverhez vagy sportlőfegyverhez tartozó, csekély

mennyiséget meghaladó vagy más lőfegyverhez tartozó lőszert engedély nélkül megszerez vagy

tart, b) lőszert engedély nélkül készít vagy forgalomba hoz, c) lőszert engedély nélkül vagy az

engedély kereteit túllépve az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, d) a lőszer

készítésére, megszerzésére, tartására vagy kereskedelmére vonatkozó engedély kereteit túllépi, e) az

engedéllyel tartott kézilőfegyveréhez, vadászlőfegyveréhez vagy sportlőfegyveréhez tartozó,

csekély mennyiséget meghaladó vagy más lőfegyverhez tartozó lőszert engedéllyel nem

rendelkezőnek átad. (3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el. (4) Aki az engedéllyel tartott kézilőfegyverét,

vadászlőfegyverét vagy sportlőfegyverét, illetve az ahhoz tartozó lőszert bejelentés nélkül az országterületére behozza, onnan kiviszi, vagy azon átszállítja, vétség miatt két évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (5) * Aki az (1)–(3) bekezdésben meghatározott bűncselekményre

irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(6) E § alkalmazásában csekély mennyiség a legfeljebb tíz darab lőszer. XXXI. FEJEZET A

NEMZETKÖZI KÖTELEZETTSÉGEN ALAPULÓ KÖZBIZTONSÁGI CÉLÚ GAZDASÁGI

ELŐÍRÁSOK ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK Nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel

visszaélés 326. § (1) Aki nemzetközi szerződés által tiltott fegyvert a) kifejleszt, gyárt, b)

megszerez, tart, felhasznál, jogosulatlanul hatástalanít, c) annak tartására nem jogosult személynek

átad, az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít, vagy forgalomba hoz, bűntett miatt öt

évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő,

aki engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően nemzetközi szerződés által tiltott fegyver

előállítására alkalmas létesítményt épít, üzemeltet, létező létesítményt ilyen fegyver gyártása céljára

átalakít. (3) Öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a) nemzetközi szerződés

által tiltott fegyver fejlesztéséhez, gyártásához, összeszereléséhez, minőségi vizsgálatához,

üzemeltetéséhez, karbantartásához, javításához műszaki támogatást nyújt, b) nemzetközi szerződés

által tiltott fegyver előállítására alkalmas létesítmény üzemeltetéséhez a jogszabály által

meghatározott engedély megszerzése érdekében a döntésre jogosult szervet vagy személyt

megtéveszti. (4) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a (3) bekezdésben

meghatározott bűncselekményt a) üzletszerűen, b) bűnszövetségben vagy c) hivatalos személyként

követik el. (5) Tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő, aki

a) az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt üzletszerűen, illetve b) az (1)–(2)

bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben vagy hivatalos személyként követi

el. (6) Aki nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel való visszaélésre irányuló előkészületet

követ el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (7) Aki a (2) bekezdésben írt

bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. Nemzetközi gazdasági tilalom megszegése 327. § (1) Aki Magyarország nemzetközi

jogi kötelezettsége alapján kihirdetett, illetve az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 75.

cikke és 215. cikke alapján elfogadott rendeletekben vagy e rendeletek felhatalmazása alapján

elfogadott rendeletekben vagy határozatokban, valamint az Európai Uniót létrehozó szerződés 29.

cikke alapján elfogadott tanácsi határozatokban elrendelt a) a pénzeszközök vagy gazdasági

források zárolására vonatkozó kötelezettségét, illetve b) gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi

tilalmat megszegi, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A

büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a nemzetközi gazdasági tilalom

megszegését a) a halálbüntetés végrehajtása, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy

megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelmével összefüggésben, b)

erőszakkal vagy c) hivatalos személyként követik el. (3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő

szabadságvesztés, ha a nemzetközi gazdasági tilalom megszegését a) lőfegyver, lőszer,

robbanóanyag, robbantószer, ezek felhasználására szolgáló készülék vagy egyéb katonai célú

felhasználásra szánt termék kereskedelmével összefüggésben, b) fegyveresen vagy c)

bűnszövetségben követik el. (4) Aki nemzetközi gazdasági tilalom megszegésére irányuló

előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) * E §

alkalmazásában – ha a nemzetközi jogi kötelezettség alapján a kötelezettséget, illetve tilalmat

kihirdető jogszabály eltérően nem rendelkezik – a) pénzeszközön az Iránnal szembeni korlátozó

intézkedésekről és a 961/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2012. március 23-i

267/2012/EU tanácsi rendelet (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: 267/2012/EU rendelet)

1. cikk l) pontjában meghatározott eszközöket, b) pénzeszközök zárolásán a 267/2012/EU rendelet

1. cikk k) pontjában meghatározottakat, c) gazdasági forráson a 267/2012/EU rendelet 1. cikk h)

pontjában meghatározott eszközöket, d) gazdasági források zárolásán a 267/2012/EU rendelet 1.

cikk j) pontjában meghatározott eszközöket, e) * a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen,

embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható árun egyes, a halálbüntetés,

a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során

alkalmazható áruk kereskedelméről szóló 2019. január 16-i (EU) 2019/125 európai parlamenti éstanácsi rendelet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: (EU) 2019/125 európai parlamenti és

tanácsi rendelet) II. mellékletében meghatározott árut kell érteni. Nemzetközi gazdasági tilalom

megszegése feljelentésének elmulasztása 328. § (1) Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy

nemzetközi gazdasági tilalom megszegése készül, vagy még le nem leplezett ilyen bűncselekményt

követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, feljelentést nem tesz, vétség miatt egy évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének

elmulasztása miatt az elkövető hozzátartozója nem büntethető. Haditechnikai termékkel vagy

szolgáltatással visszaélés 329. § (1) Aki a) engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve

haditechnikai terméket gyárt, forgalomba hoz, vagy haditechnikai szolgáltatást nyújt, b)

haditechnikai terméket az engedélytől eltérően használ fel, c) tiltott haditechnikai terméket előállít,

megszerez, felhasznál, tart, átad, forgalomba hoz, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy

azon átszállít, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1)

bekezdés szerint büntetendő, aki a) vegyi, biológiai vagy nukleáris fegyver, más nukleáris

robbanóanyag, illetve ezeket célba juttatni képes rakétatechnikai eszköz kifejlesztésével,

gyártásával, kereskedelmével, karbantartásával, javításával, észlelésével, azonosításával vagy

elterjesztésével kapcsolatban műszaki támogatást nyújt, b) az a) pontban foglaltaktól eltérő, más

katonai felhasználással kapcsolatban nyújt műszaki segítséget olyan ország vonatkozásában, amely

a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján Magyarországra nézve kötelező fegyverkiviteli

korlátozás alá tartozik. (3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)

bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (4) Aki

haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélésre irányuló előkészületet követ el, egy évtől

öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) E § alkalmazásában a) engedélyen a

Nemzetközi Importigazolást, valamint az ezeket helyettesítő okmányokat is érteni kell, b) *

haditechnikai terméken az (EU) 2019/125 európai parlamenti és tanácsi rendelet III. mellékletében

meghatározott árut is érteni kell, c) * tiltott haditechnikai termék: az (EU) 2019/125 európai

parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében meghatározott áru. Kettős felhasználású termékkel

visszaélés 330. § (1) Aki a) engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve kettős felhasználású

terméket külkereskedelmi forgalomba hoz, ideértve annak az Európai Unió vámterületén belüli

átadását, vagy b) kettős felhasználású terméket az engedélytől eltérően használ fel, bűntett miatt egy

évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő

szabadságvesztés, ha a (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a) * a vegyifegyverek

kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint

megsemmisítéséről szóló, Párizsban, 1993. január 13-án aláírt egyezmény Melléklete

módosításának kihirdetéséről szóló 2020. évi LXIII. törvény 1. mellékletének hatálya alá tartozó

vegyi anyagoknak Magyarország területére vagy innen az Európai Unió vámterületére történő

átadásával összefüggésben, vagy b) nukleáris kettős felhasználású termékre követik el. (3) Aki

kettős felhasználású termékkel visszaélésre irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (4) E § alkalmazásában a) engedélyen a Nemzetközi

Importigazolást, valamint az ezeket helyettesítő okmányokat is érteni kell, b) kettős felhasználású

termék: a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és

tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló 428/2009/EK rendelet 2.

cikk 1. pontjában meghatározott termék, c) * az Európai Unió vámterületén az Uniós Vámkódex

létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4.

cikkében meghatározott területet kell érteni. XXXII. FEJEZET A KÖZNYUGALOM ELLENI

BŰNCSELEKMÉNYEK Háborús uszítás 331. § * (1) Aki nagy nyilvánosság előtt háborúra uszít,

vagy egyébként háborús hírverést folytat, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, ha súlyosabb

bűncselekmény nem valósul meg, aki nagy nyilvánosság előtt a terrorizmus támogatására uszít,

vagy egyébként a terrorizmust támogató hírverést folytat. Közösség elleni uszítás 332. § * (1) Aki

nagy nyilvánosság előtt a) a magyar nemzet ellen, b) valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport,

illetve annak tagja ellen, vagy c) a lakosság egyes csoportjai, illetve azok tagjai ellen – különösen

fogyatékosságra, nemi identitásra, szexuális irányultságra tekintettel – erőszakra vagy gyűlöletreuszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint

büntetendő az is, aki a nagy nyilvánosság előtt valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport,

illetve annak tagja elleni erőszakra vagy gyűlöletre uszít úgy, hogy az adott nemzeti vagy etnikai,

faji, vallási csoport sérelmére elkövetett, a XIII. Fejezet vagy a XIV. Fejezet szerint büntetendő a)

cselekmény megtörténtét tagadja vagy vonja kétségbe, b) cselekményt jelentéktelen színben tüntet

fel vagy igazolni törekszik. Internetes agresszió * 332/A. § * (1) Aki nagy nyilvánosság előtt

elektronikus hírközlő hálózat útján olyan kifejezést, ábrázolást vagy kép- és hangfelvételt használ

vagy tesz közzé, amely beazonosítható személlyel vagy személyekkel szembeni erőszakos a) halált

okozó, vagy b) különös kegyetlenséggel elkövetett büntetendő cselekményre irányuló szándékot

vagy kívánságot fejez ki, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Nem büntethető az (1) bekezdésben meghatározott

bűncselekmény miatt, aki azt ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy a

történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából követi el, feltéve, hogy a

cselekmény félelemkeltésre nem alkalmas. A nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek

bűneinek nyilvános tagadása * 333. § * Aki nagy nyilvánosság előtt a nemzetiszocialista vagy

kommunista rendszerek által elkövetett népirtás vagy más, emberiesség elleni cselekmények tényét

tagadja, kétségbe vonja, jelentéktelen színben tünteti fel, vagy azokat igazolni törekszik, bűntett

miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Nemzeti jelkép megsértése 334. § Aki

nagy nyilvánosság előtt Magyarország himnuszát, zászlaját, címerét vagy a Szent Koronát sértő

vagy lealacsonyító kifejezést használ, illetve azokat más módon meggyalázza, ha súlyosabb

bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Önkényuralmi jelkép használata 335. § * Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-

kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet a köznyugalom megzavarására

alkalmas – különösen az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti

jogát sértő – módon a) terjeszt, b) nagy nyilvánosság előtt használ, vagy c) közszemlére tesz, ha

súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő. Hatósági

rendelkezés elleni uszítás 336. § Aki nagy nyilvánosság előtt, a köznyugalom megzavarására

alkalmas módon hatóság rendelkezése ellen általános engedetlenségre uszít, bűntett miatt három

évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Rémhírterjesztés 337. § * (1) Aki közveszély

színhelyén nagy nyilvánosság előtt a közveszéllyel összefüggésben olyan valótlan tényt vagy való

tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek

nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntett miatt három évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan

valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a

védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. Közveszéllyel fenyegetés 338. § (1) Aki a köznyugalom

megzavarására alkalmas olyan valótlan tényt állít, híresztel, vagy azt a látszatot kelti, hogy

közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, bűntett miatt három évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a

közveszéllyel fenyegetés a köznyugalmat súlyosan megzavarta. Garázdaság 339. § (1) Aki olyan

kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban

megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség

miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig

terjedő szabadságvesztés, ha a garázdaságot a) csoportosan, b) a köznyugalmat súlyosan

megzavarva, c) fegyveresen, d) felfegyverkezve vagy e) * nyilvános rendezvényen vagy gyűlésen

követik el. Rendbontás 340. § (1) * Aki nyilvános rendezvény vagy gyűlés szervezőjének vagy

rendezőjének a rend fenntartása érdekében tett jogszerű intézkedésével szemben erőszakkal vagy

fenyegetéssel ellenállást tanúsít, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két

évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az

(1) bekezdés szerint büntetendő, aki sportrendezvényen a létesítménynek a nézőktől vagy a nézők

meghatározott csoportjától elzárt területére jogosulatlanul belép, ott tartózkodik, vagy e területre a

sportrendezvény megtartását vagy mások testi épségét veszélyeztető tárgyat bedob. (3) A büntetésbűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a rendbontást a) csoportosan, b) fegyveresen,

c) felfegyverkezve vagy d) különös visszaesőként, e) * a gyűlés gyülekezési jogról szóló törvény

szerinti békés jellegét biztosító korlátozásokat megsértve követik el. (4) A különös visszaesés

szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a) a testi sértés [164. § (3)–(6) és (8) bekezdés], b) a

hivatalos személy elleni erőszak [310. § (1)–(5) bekezdés], a közfeladatot ellátó személy elleni

erőszak (311. §), a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak

(312. §), c) a garázdaság (339. §), d) a rongálás [371. § (1)–(6) bekezdés]. Kitiltás 341. § A

garázdaság és a rendbontás elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van. XXXIII. FEJEZET A

KÖZBIZALOM ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK Közokirat-hamisítás 342. § (1) Aki a) hamis

közokiratot készít, vagy közokirat tartalmát meghamisítja, b) hamis, hamisított vagy más nevére

szóló valódi közokiratot felhasznál, c) közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére,

megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak

közokiratba, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (1a) * Nem valósul

meg az (1) bekezdés c) pontja szerinti bűncselekmény a polgárok személyi- és lakcímadatait

tartalmazó nyilvántartásba történő lakcímbejelentés vonatkozásában, amennyiben arra a szállásadó

hozzájárulásával, vagy saját tulajdonú ingatlanba történő bejelentkezéssel kerül sor. (2) Aki az (1)

bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott közokirat-hamisításra irányuló előkészületet követ el,

vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Aki az (1) bekezdés c) pontjában

meghatározott közokirat-hamisítást gondatlanságból követi el, vétség miatt elzárással büntetendő.

343. § (1) Az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélve a) hamis közokiratot készít,

b) közokirat tartalmát meghamisítja, vagy c) lényeges tényt hamisan foglal közokiratba, bűntett

miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) E § rendelkezéseit a külföldi

állam igazságszolgáltatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó hatóságának a törvény alapján

Magyarország területén eljáró tagjára is megfelelően kell alkalmazni. Oktatással összefüggő

jogosulatlan tevékenység * 343/A. § * (1) Aki a) felsőoktatásban megszerezhető szakképzettséget

igazoló oklevéllel vagy iskolarendszeren kívüli képzésben, illetve iskolai rendszerű szakképzésben

megszerezhető szakképesítést igazoló bizonyítvánnyal összetéveszthető okiratot állít ki, vagy b) a

nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott vagy azzal összetéveszthető ba)

szakképzettséget igazoló oklevelet, bb) tudományos fokozatot, bc) címet vagy bd) rövidítést

jogosulatlanul adományoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az

(1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Biztonsági okmány hamisítása

344. § Aki a külön jogszabályban meghatározott a) belépésre jogosító hamis biztonsági okmányt

készít, b) belépésre jogosító biztonsági okmány tartalmát meghamisítja, c) hamis, hamisított vagy

más nevére szóló valódi belépésre jogosító biztonsági okmányt felhasznál, ha súlyosabb

bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Hamis magánokirat felhasználása 345. § Aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának

vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot

felhasznál, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Okirattal visszaélés 346.

§ * (1) Aki egy vagy több olyan közokiratot, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja, a) mástól,

annak beleegyezése nélkül jogtalanul megszerez, b) jogtalanul megsemmisít, megrongál, vagy c)

mástól jogtalanul elvesz, vagy a jogosult elől jogtalanul eltitkol, vétség miatt két évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Ha más bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés

szerint büntetendő, aki jogtalan haszonszerzés céljából közokiratot átad vagy átvesz. (3) Aki az (1)

bekezdésben meghatározott bűncselekményt magánokiratra azért követi el, hogy jogtalan előnyt

szerezzen vagy jogtalan hátrányt okozzon, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Egyedi

azonosító jellel visszaélés 347. § (1) Aki a) egyedi azonosító jelet eltávolít vagy meghamisít, b)

olyan dolgot szerez meg, használ fel, vagy olyan dologról rendelkezik, amelynek egyedi azonosító

jele hamis, hamisított, vagy amelynek egyedi azonosító jelét eltávolították, bűntett miatt három évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés,

ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik

el. (3) E § alkalmazásában egyedi azonosító jel: az olyan dolognak, amelynek a birtoklását vagyrendeltetésszerű használatát jogszabály hatósági engedélyhez köti, a gyártónak vagy a hatóságnak a

dolgon, illetve annak alkotórészén alkalmazott, egyedi azonosításra szolgáló jelölése. Gépjármű

kilométer-számláló műszer által jelzett érték meghamisítása 348. § Aki jogtalan haszonszerzés

végett a közúti gépjármű kilométer-számláló műszere által jelzett értéket a műszerre gyakorolt

behatással vagy a mérési folyamat befolyásolásával meghamisítja, illetve a műszer működését

megakadályozza, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. Mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld jogellenes

megszerzése * 349. § * (1) Aki a) mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogának

megszerzése, b) mező- és erdőgazdasági hasznosítású földre vonatkozó haszonélvezeti jog vagy

használat jogának alapítása céljából az ezekre vonatkozó jogszabályi tilalom vagy korlátozás

kijátszásával semmis szerződést köt, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. (2) Aki a) mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogának megszerzésére,

Hirdetés b) mező- és erdőgazdasági hasznosítású földre vonatkozó haszonélvezeti jog vagy

használat jogának alapítására vonatkozó jogszabályi tilalom vagy korlátozás kijátszásával általa

kötött semmis szerződés leplezésére létrehozott megállapodás alapján mező- és erdőgazdasági

hasznosítású földet használ, illetve szedi annak hasznait, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul

meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) * Az (1) bekezdés

szerint büntetendő az az ügyvéd, kamarai jogtanácsos vagy közjegyző, aki az (1) bekezdés szerinti

szerződés megkötésében közreműködik. (4) Korlátlanul enyhíthető az (1) és (2) bekezdés szerinti

bűncselekmény elkövetőjének a büntetése, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására

jutott volna, a hatóságnak bejelenti és az elkövetés körülményeit feltárja. Sporteredmény tiltott

befolyásolása * 349/A. § * (1) Aki olyan megállapodást köt, aminek következtében valamely

sportszövetség versenyrendszerében szervezett vagy a sportszövetség versenynaptárában egyébként

szereplő verseny, mérkőzés eredménye nem a versenyszabályzatnak vagy a tisztességes játék

elveinek megfelelő módon alakul ki, ha más bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három

évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztés, ha a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. XXXIV.

FEJEZET A KÖZIGAZGATÁS RENDJE ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK A választás,

népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény * 350. § * (1) Aki a

választási eljárásról szóló törvény vagy a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári

kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó választás,

népszavazás és európai polgári kezdeményezés során a) a jelölési eljárás szabályait megszegve

erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez ajánlást, b) népszavazás

vagy európai polgári kezdeményezés indítványozása érdekében erőszakkal, fenyegetéssel,

megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez aláírást, c) jogosultság nélkül szavaz, d)

jogosulatlanul aláír, hamis adatokat tüntet fel, e) arra jogosultat a választásban, a népszavazásban, a

népszavazási vagy az európai polgári kezdeményezésben akadályoz, vagy erőszakkal,

fenyegetéssel, megtévesztéssel, vagy anyagi juttatással befolyásolni törekszik, f) megsérti a

választás vagy a népszavazás titkosságát, g) meghamisítja a választás, a népszavazás, a

népszavazási vagy az európai polgári kezdeményezés eredményét, h) a jelölési eljárás során az

ajánlásáért, illetve a népszavazás kezdeményezése vagy európai polgári kezdeményezés

indítványozása során az aláírásáért anyagi juttatást fogad el, i) szavazatát anyagi juttatás nyújtásától

teszi függővé, és erre tekintettel anyagi juttatást fogad el, bűntettet követ el és három évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) * Választói akarat tiltott befolyásolása * 350/A. § * A

választási eljárásról szóló törvény szerinti jelölő szervezet azon tagja, felelős személye vagy vezető

tisztségviselője, valamint a választási eljárásról szóló törvény szerinti jelölt, aki tiltott külföldi

támogatást, vagy e tilalom kijátszása érdekében a tiltott külföldi támogatás eredetét leplező

megállapodásból származó vagyoni előnyt használ fel, bűntett miatt három évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. Egyesülési joggal visszaélés 351. § (1) Aki a bíróság által

feloszlatott egyesület vezetésében részt vesz, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki a bíróság által feloszlatott

egyesület működésében a köznyugalom megzavarására alkalmas módon vesz részt, vétség miatt kétévig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Aki a bíróság által feloszlatott egyesület

vezetéséhez vagy működéséhez szükséges vagy azt könnyítő feltételeket biztosítja, vagy ahhoz

anyagi eszközöket szolgáltat, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Közbiztonsági

tevékenység jogellenes szervezése 352. § Aki a) olyan, a közbiztonság, közrend fenntartására

irányuló tevékenységet szervez, amelyre jogszabály nem jogosítja fel, vagy b) a közbiztonság,

közrend fenntartásának látszatát keltő tevékenységet szervez, vétség miatt két évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. Határzár tiltott átlépése * 352/A. § * (1) Aki Magyarországnak az

államhatár rendje védelmét biztosító létesítmény által védett területére a létesítményen keresztül

jogosulatlanul belép, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A

büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott

bűncselekményt a) fegyveresen, b) felfegyverkezve, c) tömegzavargás résztvevőjeként követik el.

(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt fegyveresen vagy felfegyverkezve

tömegzavargás résztvevőjeként követi el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. (4) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) vagy (3) bekezdésben

meghatározott bűncselekmény halált okoz. Határzár megrongálása * 352/B. § * (1) Aki az

államhatár rendjének védelmét biztosító létesítményt, illetve eszközt megsemmisíti vagy

megrongálja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az

(1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a) fegyveresen, b) felfegyverkezve, c)

tömegzavargás résztvevőjeként követik el. (3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott

bűncselekményt fegyveresen vagy felfegyverkezve tömegzavargás résztvevőjeként követi el, öt

évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő

szabadságvesztés, ha a (2) vagy (3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény halált okoz.

Határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása * 352/C. § * Aki az államhatár rendjének

védelmét biztosító létesítmény építésével vagy karbantartásával kapcsolatos munkavégzést

akadályozza, ha más bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. Embercsempészés 353. § (1) * Aki államhatárnak más által a

jogszabályi rendelkezések megszegésével történő átlépéséhez segítséget nyújt, bűntett miatt egy

évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) * A büntetés két évtől nyolc évig terjedő

szabadságvesztés, ha az embercsempészést a) vagyoni haszonszerzés végett, b) államhatár

átlépéséhez több személynek segítséget nyújtva, vagy c) az államhatár rendjének védelmét biztosító

létesítmény, illetve eszköz megsemmisítésével vagy megrongálásával követik el. (3) * A büntetés

öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az embercsempészést a) a csempészett személy

sanyargatásával, b) fegyveresen, c) felfegyverkezve, d) üzletszerűen vagy e) bűnszövetségben

követik el. (4) * A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a (3) bekezdés a)

pontja szerinti embercsempészést a b)–e) pontban meghatározott módon b) a (3) bekezdés b) pontja

szerinti embercsempészést az a), illetve a c)–e) pontban meghatározott módon követik el. (5) * A

(3) vagy (4) bekezdésben meghatározott bűncselekmény szervezője vagy irányítója tíz évtől húsz

évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (6) * Aki embercsempészésre irányuló előkészületet

követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Jogellenes bevándorlás elősegítése,

támogatása * 353/A. § * (1) Aki közreműködik abban, hogy más személy a hatósági eljárást

érdemben befolyásoló körülményre nézve valótlan tartalmú nyilatkozattal vagy a valós tény

elhallgatásával Magyarországon menekültügyi vagy más, tartózkodási jogcím megszerzését

lehetővé tevő eljárást kezdeményezzen, illetve ilyen eljárásban a hatósági eljárást érdemben

befolyásoló körülményre nézve valótlan tartalmú nyilatkozatot tegyen vagy a valós tényt

elhallgassa, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő. (2)

Egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény

szervezője. (3) A (2) bekezdés szerint büntetendő, aki az (1) bekezdésben meghatározott

bűncselekményt a) vagyoni haszonszerzés végett, vagy b) több személynek segítséget nyújtva

követi el. (4) A (2) bekezdés szerint büntetendő, aki az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti

bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat. (5) Az (1)–(4) bekezdésben

meghatározott bűncselekmények miatt mindaddig, amíg az az alapügy, amelyben abűncselekményeket elkövették, nem fejeződik be, büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság

feljelentése alapján indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve az (1)–(4) bekezdésben

meghatározott bűncselekmények büntethetőségének elévülése az alapügy befejezésének napján

kezdődik. (6) Nem büntethető az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetője, ha a) a

valóság feltárása estén a hatósági eljárás alanya önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény

elkövetésével vádolná, vagy b) a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a

hatóságnak bejelenti és az elkövetés körülményeit feltárja. (7) A büntetés korlátlanul enyhíthető −

különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető − a (2)–(4) bekezdésben meghatározott

bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására

jutott volna, a hatóságnak bejelenti és az elkövetés körülményeit feltárja. Jogellenes tartózkodás

elősegítése 354. § (1) Aki a) az Európai Unió tagállamának, b) az Európai Gazdasági Térségről

szóló megállapodásban részes más állam vagy c) az Európai Gazdasági Térségről szóló

megállapodásban részes más állam állampolgárával azonos jogállású állampolgár államának

területén történő jogellenes tartózkodáshoz vagyoni haszonszerzés végett segítséget nyújt olyan

személy részére, aki ezen államok egyikének sem állampolgára, ha súlyosabb bűncselekmény nem

valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Ha súlyosabb

bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki vagyoni haszonszerzés

végett külföldi személy magyarországi jogellenes tartózkodásához nyújt segítséget. Családi

kapcsolatok létesítésével visszaélés 355. § Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki anyagi

haszonszerzés céljából, kizárólag tartózkodási jogosultságot igazoló okmány kiadása érdekében

létesít családi kapcsolatot, vagy az apaságot megállapító teljes hatályú elismerő nyilatkozathoz

hozzájárul, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő

szabadságvesztés büntetéssel büntetendő. Harmadik országbeli állampolgár jogellenes

foglalkoztatása 356. § (1) Aki munkavégzési célból kiadott engedéllyel nem rendelkező * a)

harmadik országbeli állampolgárt rendszeresen vagy tartósan, illetve b) jelentős számú harmadik

országbeli állampolgárt egyidejűleg foglalkoztat, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. (2) Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a) *

munkavégzési célból kiadott engedéllyel nem rendelkező harmadik országbeli állampolgárt

különösen kizsákmányoló foglalkoztatási feltételek között foglalkoztat, b) * (3) E §

alkalmazásában a) * különösen kizsákmányoló foglalkoztatási feltételek alatt a harmadik

országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló

törvényben meghatározott fogalmakat kell érteni; b) jelentős számú: legalább öt személy. Műemlék

vagy védett kulturális javak megrongálása 357. § (1) Aki a tulajdonában álló műemléket, védett

kulturális javak körébe tartozó tárgyat vagy a tulajdonában álló ingatlanon lévő régészeti lelőhelyet

megrongálja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki a

tulajdonában álló a) műemléket vagy védett kulturális javak körébe tartozó tárgyat megsemmisíti,

b) műemlék olyan helyrehozhatatlan károsodását idézi elő, amelynek következtében az elveszti

műemléki jellegét, vagy c) védett kulturális javak körébe tartozó tárgy vagy régészeti lelőhely

helyrehozhatatlan károsodását idézi elő, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) * Az (1)–(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt a

tulajdonában álló külföldi védelemben részesített kulturális örökségi elemmel kapcsolatban követi

el. Védett kulturális javakkal visszaélés 358. § (1) Aki a) a védett gyűjteményhez tartozó tárgyat

vagy védett tárgyegyüttes darabját jogszabályban előírt előzetes hozzájárulás nélkül elidegeníti, b)

védett kulturális javak körébe tartozó tárgy, gyűjtemény vagy tárgyegyüttes tulajdonjogában

bekövetkezett változásra vonatkozó, jogszabályban előírt bejelentési kötelezettségét elmulasztja, c)

védett kulturális javak körébe tartozó tárgyat, gyűjteményt vagy tárgyegyüttest engedély nélkül

külföldre juttat, vagy a kiviteli engedély kereteit túllépi, bűntettet miatt három évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a kulturális javak

körébe tartozó és kiviteli engedélyhez kötött tárgyat engedély nélkül külföldre juttat, vagy a kiviteli

engedély kereteit túllépi. Veszélyes állat, illetve veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség

megszegése 359. § (1) Aki a) veszélyes állatot engedély nélkül tart, szaporít, elidegenít, vagy az

ország területére behoz, b) a veszélyes állat tartására vonatkozó jogszabályban előírt biztonságielőírást megszegi, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés

szerint büntetendő, aki a) veszélyes ebet aa) szaporít, az ország területére behoz, onnan kivisz,

versenyeztet, vagy engedély nélkül tart, ab) jogszabály megszegésével elidegenít vagy megszerez,

illetve b) a veszélyes eb ba) ivartalanítására vonatkozó jogszabályban előírt kötelezettségét

megszegi, vagy bb) tartására vonatkozó jogszabályban előírt biztonsági előírást megszegi. (3) Aki

veszélyes ebet őrző-védő feladat végzésére tart, kiképez, illetve veszélyes ebbel ilyen feladatot

végeztet, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) E § alkalmazásában

veszélyes eb a hatósági határozatban egyedileg veszélyes ebbé nyilvánított eb. Tiltott szerencsejáték

szervezése 360. § * Aki a) tiltott szerencsejátékot rendszeresen szervez, b) tiltott szerencsejáték

rendszeres szervezéséhez helyiséget vagy eszközt bocsát rendelkezésre, vagy c) tiltott

szerencsejátékban való részvételre nagy nyilvánosság előtt felhív, bűntett miatt három évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. Járványügyi szabályszegés 361. § Aki * a) a zárlati kötelezettség

alá tartozó fertőző betegség behurcolásának vagy terjedésének megakadályozása végett elrendelt

járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályait megszegi, b) járvány idején

az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályait megszegi, c) a

fertőző állatbetegségek vagy növényi zárlati károsítók be- és kihurcolásának, valamint terjedésének

megakadályozása vagy előfordulásának felszámolása végett elrendelt növény-egészségügyi vagy

állatjárványügyi intézkedés szabályait megszegi, vétség miatt elzárással büntetendő.

Géntechnológiával módosított növényfajtákkal kapcsolatos kötelezettség megszegése 362. § Aki az

Európai Unióban a) engedéllyel nem rendelkező géntechnológiával módosított növényfajta

szaporítóanyagát az ország területére jogellenesen behozza, tárolja, szállítja, forgalomba hozza,

vagy a környezetbe kijuttatja, b) termesztési célú felhasználásra ki nem terjedő engedéllyel

rendelkező géntechnológiával módosított növényfajta szaporítóanyagát a környezetbe jogellenesen

kijuttatja, c) termesztési célú engedéllyel rendelkező géntechnológiával módosított növényfajta

szaporítóanyaga vonatkozásában a védzáradéki eljárás időtartamára biztonsági intézkedésként

elrendelt behozatali, előállítási, tárolási, szállítási, forgalomba hozatali, felhasználási tilalmat

megszegi, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A számvevőszéki

ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegése 363. § (1) Aki az Állami Számvevőszék

ellenőrzése során az Állami Számvevőszékről szóló törvényben meghatározott közreműködési

kötelezettségét megszegi, és ezzel az ellenőrzés lefolytatását akadályozza, vétség miatt két évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az ellenőrzött

szervezet vezetője, ha írásbeli felszólítás ellenére nem küld intézkedési tervet az Állami

Számvevőszék részére. (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)

bekezdésben meghatározott cselekmény az ellenőrzés lefolytatását meghiúsítja. Kitiltás 364. § * Az

embercsempészés, a határzár tiltott átlépése, a határzár megrongálása, a határzárral kapcsolatos

építési munka akadályozása, a jogellenes tartózkodás elősegítése, a jogellenes bevándorlás

elősegítése, támogatása és a tiltott szerencsejáték szervezése elkövetőjével szemben kitiltásnak is

helye van. XXXV. FEJEZET A VAGYON ELLENI ERŐSZAKOS BŰNCSELEKMÉNYEK

Rablás 365. § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből

a) valaki ellen erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz,

vagy b) öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi, bűntett miatt két évtől nyolc évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása

végett erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz. (3) A

büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást a) fegyveresen, b) felfegyverkezve,

c) csoportosan, d) bűnszövetségben, e) jelentős értékre, f) hivatalos személy, külföldi hivatalos

személy vagy közfeladatot ellátó személy sérelmére, hivatalos eljárása, illetve feladata teljesítése

során, g) a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál

fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el. (4) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő

szabadságvesztés, ha a rablást a) különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre, b) jelentős értékre a

(3) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott módon, c) hivatalos személy, külföldi hivatalos

személy vagy közfeladatot ellátó személy sérelmére, hivatalos eljárása, illetve feladata teljesítése

során a (3) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott módon követik el. (5) Aki rablásra irányulóelőkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Kifosztás 366.

§ (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett a) úgy vesz el mástól, hogy evégből

lerészegíti, vagy bódult állapotát idézi elő, b) az általa más bűncselekmény elkövetése során

alkalmazott erőszak, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetés hatása alatt álló

személytől vesz el, vagy c) védekezésre képtelen, illetve a bűncselekmény felismerésére vagy

elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személytől elvesz,

bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől

nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a kifosztást a) jelentős értékre, b) csoportosan, c)

bűnszövetségben követik el. (3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a kifosztást

a) különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre, b) jelentős értékre, csoportosan vagy

bűnszövetségben követik el. Zsarolás 367. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal

vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel vagyoni

hátrányt okoz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés

két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a zsarolást a) bűnszövetségben, b) az élet vagy a

testi épség elleni, illetve más hasonlóan súlyos fenyegetéssel, c) hivatalos személyként e minőség

felhasználásával, d) hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével követik el. Önbíráskodás 368. §

(1) Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást

erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntett

miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig

terjedő szabadságvesztés, ha az önbíráskodást a) fegyveresen, b) felfegyverkezve, c) csoportosan, d)

védekezésre képtelen személy sérelmére követik el. (3) Nem valósul meg önbíráskodás, ha az

erőszak vagy a fenyegetés alkalmazása az igény érvényesítésének megengedett eszköze. Értelmező

rendelkezések 369. § E fejezet alkalmazásában a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű

bűncselekmény a vagyon elleni erőszakos bűncselekmény és a vagyon elleni bűncselekmény.

XXXVI. FEJEZET A VAGYON ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK Lopás 370. § * (1) Aki idegen

dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el. (2) A büntetés vétség

miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a lopást kisebb értékre vagy b) a szabálysértési

értékre elkövetett lopást ba) bűnszövetségben, bb) üzletszerűen, bc) dolog elleni erőszakkal –

ideértve azt is, ha a dolog eltulajdonításának megakadályozására szolgáló eszközt állagsérelem

okozása nélkül eltávolítják, vagy a dolog eltulajdonításának megakadályozására alkalmatlanná

teszik –, bd) zsebtolvajlás útján, be) egy vagy több közokirat, magánokirat vagy készpénz-

helyettesítő fizetési eszköz egyidejű elvételével, bf) helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre

megtévesztéssel, vagy a jogosult, illetve a használó tudta és beleegyezése nélkül bemenve, bg)

hamis vagy lopott kulcs használatával, bh) lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen

használó sérelmére vagy bi) erdőben jogellenes fakivágással követik el. (3) A büntetés bűntett miatt

három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a lopást nagyobb értékre, b) a kisebb értékre elkövetett

lopást ba) a (2) bekezdés ba)–be) pontjában meghatározott valamely módon, bb) * védett kulturális

javak körébe tartozó tárgyra, régészeti leletre vagy külföldi védelemben részesített ingó kulturális

örökségi elemre, bc) vallási tisztelet tárgyára, bd) holttesten lévő tárgyra, illetve temetőben vagy

temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyra, be) nemesfémre vagy c) a lopást

szabálysértési vagy kisebb értékre közveszély színhelyén követik el. (4) A büntetés egy évtől öt évig

terjedő szabadságvesztés, ha a) a lopást jelentős értékre vagy b) a nagyobb értékre elkövetett lopást

a (2) bekezdés ba)–be) pontjában meghatározott valamely módon vagy közveszély színhelyén

követik el. (5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a lopást különösen

nagy értékre vagy b) a jelentős értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)–be) pontjában

meghatározott valamely módon vagy közveszély színhelyén követik el. (6) A büntetés öt évtől tíz

évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a lopást különösen jelentős értékre vagy b) a különösen nagy

értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)–be) pontjában meghatározott valamely módon vagy

közveszély színhelyén követik el. Rongálás 371. § (1) Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével

vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el. (2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő

szabadságvesztés, ha a) a rongálás kisebb kárt okoz, vagy b) a szabálysértési értékhatárt meg nem

haladó kárt okozó rongálást ba) falfirka elhelyezésével vagy bb) bűnszövetségben követik el. (3) Abüntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a rongálás nagyobb kárt okoz, b)

az elkövető ba) * védett kulturális javak körébe tartozó tárgyat, műemléket, régészeti lelőhelyet,

régészeti leletet vagy külföldi védelemben részesített kulturális örökségi elemet, bb) * vallási

tisztelet tárgyát vagy templomot, vallásgyakorlásra rendelt más helyet, bc) temetési helyet,

temetkezési emlékhelyet, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt

tárgyat rongál meg. (4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a rongálás

jelentős kárt okoz, b) az elkövető a (3) bekezdés ba)–bc) pontjában meghatározott valamely tárgyat,

épületet, vagy helyet semmisít meg, c) a rongálást robbanóanyag vagy robbantószer

felhasználásával követik el. (5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a

rongálás különösen nagy kárt okoz. (6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a

rongálás különösen jelentős kárt okoz. (7) E § alkalmazásában falfirka: festékszóróval, filctollal

vagy bármilyen más felületképző anyaggal létrehozott képi, grafikus vagy szöveges felületbevonat,

amely nem a vagyontárgy rendeltetésszerű használatához szükséges. Sikkasztás 372. § (1) Aki a

rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ

el. (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást kisebb értékre

vagy b) a szabálysértési értékre elkövetett sikkasztást ba) bűnszövetségben, bb) közveszély

színhelyén, bc) üzletszerűen követik el. (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő

szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást nagyobb értékre, b) a kisebb értékre elkövetett sikkasztást a

(2) bekezdés ba)–bc) pontjában meghatározott valamely módon, vagy c) * a sikkasztást védett

kulturális javak körébe tartozó tárgyra, régészeti leletre vagy külföldi védelemben részesített ingó

kulturális örökségi elemre követik el. (4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a sikkasztást jelentős értékre, b) a nagyobb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)–bc)

pontjában meg határozott valamely módon, vagy c) a sikkasztást a bűncselekmény felismerésére

vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére

követik el. (5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást

különösen nagy értékre vagy b) a jelentős értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)–bc)

pontjában meghatározott valamely módon követik el. (6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő

szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást különösen jelentős értékre vagy b) a különösen nagy értékre

elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)–bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.

Csalás 373. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és

ezzel kárt okoz, csalást követ el. (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a)

a csalás kisebb kárt okoz, vagy b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást

ba) bűnszövetségben, bb) közveszély színhelyén, bc) üzletszerűen, bd) jótékony célú

adománygyűjtést színlelve követik el. (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő

szabadságvesztés, ha a) a csalás nagyobb kárt okoz, vagy b) a kisebb kárt okozó csalást a (2)

bekezdés ba)–bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el. (4) A büntetés egy évtől öt

évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás jelentős kárt okoz, b) a nagyobb kárt okozó csalást a

(2) bekezdés ba)–bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el, vagy c) a csalást a

bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva

korlátozottan képes személy sérelmére követik el. (5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő

szabadságvesztés, ha a) a csalás különösen nagy kárt okoz, vagy b) a jelentős kárt okozó csalást a

(2) bekezdés ba)–bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el. (6) A büntetés öt évtől

tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás különösen jelentős kárt okoz, vagy b) a különösen

nagy kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)–bc) pontjában meg határozott valamely módon követi

kel. (7) E § alkalmazása szempontjából kárnak kell tekinteni az igénybe vett szolgáltatás meg nem

fizetett ellenértékét is. Gazdasági csalás 374. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett színlelt

gazdasági tevékenységet végez, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, gazdasági csalást követ el. (2) A

büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a gazdasági csalás kisebb vagyoni

hátrányt okoz. (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a gazdasági

csalás nagyobb vagyoni hátrányt okoz, vagy b) a kisebb vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást

ba) bűnszövetségben, bb) üzletszerűen követik el. (4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztés, ha a) a gazdasági csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy b) a nagyobbvagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást a (3) bekezdés ba) vagy bb) pontjában meghatározott

módon követik el. (5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a gazdasági

csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági

csalást a (3) bekezdés ba) vagy bb) pontjában meghatározott módon követik el. (6) A büntetés öt

évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a gazdasági csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt

okoz, vagy b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást a (3) bekezdés ba) vagy

bb) pontjában meghatározott módon követik el. Információs rendszer felhasználásával elkövetett

csalás 375. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett információs rendszerbe adatot bevisz, az abban

kezelt adatot megváltoztatja, törli, vagy hozzáférhetetlenné teszi, illetve egyéb művelet végzésével

az információs rendszer működését befolyásolja, és ezzel kárt okoz, bűntett miatt három évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés,

ha a) az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás jelentős kárt okoz, vagy b) a

nagyobb kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást bűnszövetségben vagy

üzletszerűen követik el. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) az

információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás különösen nagy kárt okoz, vagy b) a

jelentős kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást bűnszövetségben vagy

üzletszerűen követik el. (4) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) az

információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás különösen jelentős kárt okoz, vagy b) a

különösen nagy kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást

bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (5) Az (1)–(4) bekezdés szerint büntetendő, aki

hamis, hamisított vagy jogosulatlanul megszerzett elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz

felhasználásával vagy az ilyen eszközzel történő fizetés elfogadásával okoz kárt. (6) Az (5)

bekezdés alkalmazásában a külföldön kibocsátott elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz

a belföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel azonos védelemben részesül. Hűtlen

kezelés 376. § (1) Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének

megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el. (2) A büntetés vétség miatt két évig

terjedő szabadságvesztés, ha a) a hűtlen kezelés kisebb vagyoni hátrányt okoz, vagy b) a

szabálysértési értékhatárt meg nem haladó vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy

gondnok e minőségében követi el. (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés,

ha a) a hűtlen kezelés nagyobb vagyoni hátrányt okoz, vagy b) a kisebb vagyoni hátrányt okozó

hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el. (4) A büntetés egy évtől öt évig

terjedő szabadságvesztés, ha a) a hűtlen kezelés jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy b) a nagyobb

vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el. (5) A büntetés

két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a hűtlen kezelés különösen nagy vagyoni

hátrányt okoz, vagy b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e

minőségében e minőségében követi el. (6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a hűtlen kezelés különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy b) a különösen nagy vagyoni

hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el. Hanyag kezelés 377. §

(1) Akit idegen vagyon törvényen alapuló kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg, és az ebből

eredő kötelességének megszegésével vagy elhanyagolásával gondatlanságból vagyoni hátrányt

okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés három évig

terjedő szabadságvesztés, ha a hanyag kezelés különösen nagy vagy ezt meghaladó vagyoni

hátrányt okoz. Jogtalan elsajátítás 378. § (1) Aki a) a talált idegen dolgot eltulajdonítja, vagy nyolc

napon belül a hatóságnak vagy annak, aki elvesztette, nem adja át, illetve b) a véletlenül vagy

tévedésből hozzá került idegen dolgot eltulajdonítja, vagy nyolc napon belül nem adja vissza,

vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) * A büntetés két évig terjedő

szabadságvesztés, ha a jogtalan elsajátítást védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra, régészeti

leletre vagy külföldi védelemben részesített ingó kulturális örökségi elemre követik el. 379. § *

Jármű önkényes elvétele 380. § (1) Aki idegen gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy

jogtalanul használja, vagy az így elvett, illetve a rábízott ilyen járművet használja jogtalanul, bűntett

miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) erőszakkal, illetve az élet vagy a testi épség elleniközvetlen fenyegetéssel, b) bűnszövetségben követik el. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő

szabadságvesztés, ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekményt fegyveresen,

felfegyverkezve vagy bűnszövetségben követik el. Uzsora-bűncselekmény 381. § (1) Aki más

rászorult helyzetét kihasználva olyan különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó

megállapodást köt, amely alkalmas arra, hogy annak teljesítése a megállapodás kötelezettjét, a

megállapodás kötelezettjének a vele közös háztartásban élő hozzátartozóját, illetve a megállapodás

kötelezettje által tartási kötelezettség alapján eltartott személyt súlyos vagy további súlyos

nélkülözésnek tegye ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A

büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az uzsora-bűncselekményt bűnszövetségben

vagy üzletszerűen követik el. (3) Uzsora-bűncselekmény elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye

van. (4) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az uzsora-bűncselekményt, mielőtt az a

hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.

Magánindítvány 382. § * Lopás, rongálás, sikkasztás, csalás, információs rendszer felhasználásával

elkövetett csalás, hűtlen kezelés, jogtalan elsajátítás, illetve jármű önkényes elvétele miatt az

elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. Ez a rendelkezés nem

alkalmazható, ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka. Értelmező rendelkezések

383. § E fejezet alkalmazásában a) dolgon a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energiát

is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot is érteni kell, amely a benne

tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában – illetve a dematerializált

formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának – biztosítja, b) vallási

tisztelet tárgyán a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyat is érteni kell, c) nemesfémen a

nemesfém ötvözetét vagy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot is érteni kell, d) a különös

visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény: da) * a vagyon elleni erőszakos, db) a

vagyon elleni, dc) a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmény. XXXVII. FEJEZET A SZELLEMI

TULAJDONJOG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK Bitorlás 384. § (1) Aki a) más szellemi

alkotását sajátjaként tünteti fel, és ezzel a jogosultnak vagyoni hátrányt okoz, b) gazdálkodó

szervezetnél betöltött munkakörével, tisztségével, tagságával visszaélve más szellemi alkotásának

hasznosítását vagy az alkotáshoz fűződő jogok érvényesítését attól teszi függővé, hogy annak

díjából, illetve az abból származó haszonból vagy nyereségből részesítsék, illetve jogosultként

tüntessék fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) E §

alkalmazásában szellemi alkotás: a) a szerzői jogi védelem alá tartozó irodalmi, tudományos vagy

művészeti alkotás, b) a szabadalmazható találmány, c) az oltalmazható növényfajta, d) az

oltalmazható használati minta, e) az oltalmazható formatervezési minta, f) a mikroelektronikai

félvezető termék oltalmazható topográfiája. Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok

megsértése 385. § (1) Aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló

szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétség miatt két

évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a szerzői

jogról szóló törvény szerint a magáncélú másolásra tekintettel a szerzőt, illetve a kapcsolódó jogi

jogosultat megillető üreshordozó díj, illetve reprográfiai díj megfizetését elmulasztja. (3) A büntetés

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó

jogok megsértését nagyobb vagyoni hátrányt okozva követik el. (4) Ha a szerzői vagy szerzői

joghoz kapcsolódó jogok megsértését a) jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés

bűntett miatt egy évtől öt évig, b) különösen nagy vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés

két évtől nyolc évig, c) különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés öt évtől

tíz évig terjedő szabadságvesztés. (5) Nem valósítja meg az (1) bekezdés szerinti bűncselekményt,

aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz

kapcsolódó jogát vagy jogait többszörözéssel vagy lehívásra történő hozzáférhetővé tétellel sérti

meg, feltéve, hogy a cselekmény jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálja. Védelmet

biztosító műszaki intézkedés kijátszása 386. § (1) Aki a szerzői jogról szóló törvényben

meghatározott hatásos műszaki intézkedést haszonszerzés végett megkerüli, vétség miatt két évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a szerzői jogról

szóló törvényben meghatározott hatásos műszaki intézkedés megkerülése céljából a) az ehhezszükséges eszközt, terméket, számítástechnikai programot, berendezést vagy felszerelést készít,

előállít, átad, hozzáférhetővé tesz, vagy forgalomba hoz, b) az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő

gazdasági, műszaki vagy szervezési ismeretet másnak a rendelkezésére bocsátja. (3) A büntetés

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a műszaki intézkedés kijátszását üzletszerűen

követik el. (4) Nem büntethető a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott hatásos műszaki

intézkedés megkerüléséhez szükséges eszköz, termék, berendezés, felszerelés készítése vagy

előállítása miatt az, aki mielőtt tevékenysége a hatóság tudomására jutott volna, azt a hatóság előtt

felfedi, és az elkészített, illetve az előállított dolgot a hatóságnak átadja, és lehetővé teszi a

készítésben vagy az előállításban részt vevő más személy kilétének megállapítását. Jogkezelési adat

meghamisítása 387. § Aki haszonszerzés végett a) hamis jogkezelési adatot készít, b) a szerzői

jogról szóló törvényben meghatározott jogkezelési adatot eltávolítja vagy megváltoztatja, vétség

miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Iparjogvédelmi jogok megsértése 388. § (1)

Aki a jogosultnak törvény, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés vagy európai uniós jogi

aktus alapján fennálló iparjogvédelmi oltalomból eredő jogát a) az oltalom tárgyának utánzásával

vagy átvételével, b) az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével előállított áru forgalomba

hozatalával, vagy az ilyen áru forgalomba hozatal céljából való megszerzésével vagy tartásával

megsérti, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az

iparjogvédelmi jogok megsértését üzletszerűen követik el. (3) Ha az iparjogvédelmi jogok

megsértését a) jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés egy évtől öt évig, b)

különösen nagy vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés két évtől nyolc évig, c) különösen

jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés.

(4) E § alkalmazásában a) iparjogvédelmi oltalom: aa) a szabadalmi oltalom, ab) a növényfajta-

oltalom, ac) a kiegészítő oltalmi tanúsítvány, ad) a védjegyoltalom, ae) a földrajziárujelző-oltalom,

af) a formatervezésiminta-oltalom, ag) * ah) * b) áru alatt értendő minden birtokba vehető

forgalomképes ingó dolog és a szolgáltatás. Magánindítvány * 388/A. § * A szellemi

tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül

helyezéséről szóló, 2013. június 12-i 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk (1)

bekezdése szerinti esetekben a 385. §-ban és a 388. §-ban meghatározott bűncselekmény csak

magánindítványra büntethető, kivéve, ha azzal összefüggően nem magánindítványra büntetendő

bűncselekményt is elkövetnek. Értelmező rendelkezés * 388/B. § * E fejezet alkalmazásában a

különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a vagyon elleni bűncselekmény.

XXXVIII. FEJEZET A PÉNZ- ÉS BÉLYEGFORGALOM BIZTONSÁGA ELLENI

BŰNCSELEKMÉNYEK Pénzhamisítás 389. § (1) Aki a) pénzt forgalomba hozatal céljából utánoz

vagy meghamisít, b) hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hozatal céljából megszerez, az

ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít, c) hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba

hoz, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt

évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzhamisítást a) különösen nagy vagy azt

meghaladó értékű pénzre vagy b) bűnszövetségben követik el. (3) Aki pénzhamisításra irányuló

előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Korlátlanul

enyhíthető annak a büntetése, aki valódiként jogszerűen szerzett hamis vagy meghamisított, kisebb

vagy azt el nem érő értékű pénzt forgalomba hoz. (5) E § alkalmazásában a) pénz: a törvényes

fizetőeszköznek minősülő, vagy jogszabály, az európai uniós jogi aktus vagy a pénzkibocsátásra

jogosult intézmény hivatalos közleménye alapján a jövőben, meghatározott időponttól annak

minősülő bankjegy és érme, továbbá a forgalomból kivont bankjegy és érme, ha annak törvényes

fizetőeszközre történő beváltására jogszabály vagy az európai unió jogi aktusa alapján a kivont

bankjegyet, illetve érmét kibocsátó állam nemzeti bankja köteles, vagy arra kötelezettséget vállalt,

b) a bankjeggyel azonos megítélés alá esik a sorozatban kibocsátott, nyomdai úton előállított

értékpapír, feltéve, hogy az átruházását jogszabály vagy az értékpapírra rávezetett nyilatkozat nem

korlátozza vagy zárja ki, c) pénz utánzásának kell tekinteni a forgalomból kivont pénz olyan

megváltoztatását is, hogy az forgalomban levő pénz látszatát keltse, d) pénz meghamisításának kell

tekinteni olyan jelzés alkalmazását vagy eltávolítását is, amely annak megjelölésére szolgál, hogy apénz csak meghatározott országban érvényes, illetve a pénz nemesfémtartalmának csökkentését is.

(6) A külföldi pénz és értékpapír a belföldivel azonos védelemben részesül. Pénzhamisítás

elősegítése 390. § (1) Aki pénzhamisításhoz szükséges anyagot, eszközt, berendezést, gyártási

tervet, műszaki leírást vagy számítástechnikai programot készít, átad, elfogad, megszerez, tart, az

ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít, vagy forgalomba hoz, vétség miatt két évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő

szabadságvesztés, ha a pénzhamisítás elősegítését bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

Bélyeghamisítás 391. § (1) Aki forgalomba hozatal vagy felhasználás céljából a) bélyeget utánoz

vagy meghamisít, b) hamis vagy meghamisított bélyeget megszerez, az ország területére behoz,

onnan kivisz, vagy azon átszállít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki hamis, meghamisított vagy felhasznált bélyeget

valódiként vagy fel nem használtként forgalomba hoz vagy felhasznál. (3) A büntetés egy évtől öt

évig terjedő szabadságvesztés, ha a bélyeghamisítást a) különösen nagy vagy azt meghaladó értékű

bélyegre, illetve b) bűnszövetségben követik el. (4) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő

szabadságvesztés, ha a bélyeghamisítást kisebb vagy azt el nem érő értékű bélyegre követik el. (5)

E § alkalmazásában a) bélyeg: aa) a postabélyeg, akkor is, ha még nem került forgalomba, vagy

onnan már kivonták, ab) a postai szolgáltatás bérmentesítésére alkalmas jelzés és a bérmentesítő

gép lenyomata, a díjazással kapcsolatos postai felülnyomás, felírás vagy jelzés, és a nemzetközi

válaszdíjszelvény, ac) a fizetési kötelezettség teljesítésére a hatóság által kibocsátott bélyeg, akkor

is, ha még nem került forgalomba, vagy onnan már kivonták, addig az időpontig, amíg

visszaváltására, illetve cseréjére az állam jogszabály alapján köteles, ad) fém természetének vagy

tartalmának bizonyítására szolgáló hatósági jel, ae) az adó biztosítására szolgáló hatósági jegy,

valamint termék minőségének, mennyiségének, egyéb lényeges tulajdonságának bizonyítására

szolgáló hatósági jegy, af) a mérésügyi hatóság által mérőeszköz hitelesítésének és vizsgálatának

bizonyítására, valamint hordó űrtartalmának jelzésére használt bélyegző és pecsét, b) forgalomba

hozatalon a bélyeggyűjtés céljára forgalomba hozást is érteni kell, c) meghamisításon a bélyegnek

gyűjtés célját szolgáló jogosulatlan megváltoztatását is érteni kell. (6) A külföldi bélyeg a

belföldivel azonos védelemben részesül. Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása 392. § (1)

Aki felhasználás céljából a) készpénz-helyettesítő fizetési eszközt meghamisít, b) hamis készpénz-

helyettesítő fizetési eszközt készít, vagy c) * az elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési

eszközön tárolt adatokat vagy az ahhoz kapcsolódó biztonsági elemeket technikai eszközzel rögzíti,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki készpénz-helyettesítő fizetési

eszköz hamisítására irányuló előkészületet követ el, elzárással büntetendő. (3) A külföldön

kibocsátott készpénz-helyettesítő, illetve elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a

belföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel azonos védelemben részesül.

Készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés 393. § (1) * Aki a) egy vagy több olyan

készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja, vagy amelynek a

használatára nem vagy nem kizárólagosan jogosult, mástól, annak beleegyezése nélkül, jogtalanul

elvesz vagy megszerez, b) hamis vagy meghamisított, az a) pontban meghatározott módon elvett

vagy megszerzett készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, vagy az elektronikus készpénz-helyettesítő

fizetési eszközön tárolt adatokat vagy az ahhoz kapcsolódó biztonsági elemeket átad, megszerez, az

ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, vétség miatt két évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés,

ha a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik

el. (3) A külföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a belföldön kibocsátott

készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel azonos védelemben részesül. Készpénz-helyettesítő fizetési

eszköz hamisításának elősegítése 394. § (1) * Aki készpénz-helyettesítő fizetési eszköz

hamisításához vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszközön lévő adat technikai eszközzel való

rögzítéséhez szükséges anyagot, eszközt, berendezést vagy számítástechnikai programot készít,

megszerez, tart, átad, forgalomba hoz, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) * A büntetés bűntett miatt három

évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekménytbűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. XXXIX. FEJEZET A KÖLTSÉGVETÉST

KÁROSÍTÓ BŰNCSELEKMÉNYEK Társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással

visszaélés 395. § (1) Aki társadalombiztosítási ellátás, vagy az államháztartás alrendszereiből

jogszabály alapján természetes személy részére nyújtható pénzbeli vagy természetbeni juttatás

megszerzése vagy megtartása céljából mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, vagy a valós tényt

elhallgatja, és ezzel kárt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) *

Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti

juttatással visszaéléssel okozott kárt a vádemelés előtt megtéríti. Költségvetési csalás 396. § (1) *

Aki a) költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök

vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a

valós tényt elhallgatja, b) költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos

kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy c) költségvetésből származó pénzeszközöket a

jóváhagyott céltól eltérően használ fel, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt

okoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) * (3) A büntetés egy

évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a költségvetési csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz,

vagy b) * az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési csalást bűnszövetségben vagy

üzletszerűen követik el. (4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a

költségvetési csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy b) a jelentős vagyoni hátrányt

okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (5) A büntetés öt évtől

tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt

okoz, vagy b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy

üzletszerűen követik el. (6) * Az (1)–(5) bekezdés szerint büntetendő, aki a jövedéki adóról szóló

törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy

hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy azzal

kereskedik, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz. (7) Aki költségvetésből származó

pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási, vagy az előírt tájékoztatási

kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy

valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, bűntett miatt három évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (8) * Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az (1)–(6)

bekezdésben meghatározott költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádemelés előtt

megtéríti. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszövetségben,

bűnszervezetben vagy különös visszaesőként követik el. (9) E § alkalmazásában a) költségvetésen

az államháztartás alrendszereinek költségvetését – ideértve a társadalombiztosítás pénzügyi

alapjainak költségvetését és az elkülönített állami pénzalapokat –, a nemzetközi szervezet által vagy

nevében kezelt költségvetést, valamint az Európai Unió által vagy nevében kezelt költségvetést,

pénzalapokat kell érteni. Költségvetésből származó pénzeszköz vonatkozásában elkövetett

bűncselekmény tekintetében a felsoroltakon kívül költségvetésen a külföldi állam által vagy

nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat is érteni kell; b) vagyoni hátrány alatt érteni kell a

költségvetésbe történő befizetési kötelezettség nem teljesítése miatt bekövetkezett bevételkiesést,

valamint a költségvetésből jogosulatlanul igénybe vett vagy céltól eltérően felhasznált pénzeszközt

is; c) * a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a költségvetést károsító

bűncselekmény. A költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség

elmulasztása 397. § A gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított

tagja vagy dolgozója, ha a felügyeleti vagy az ellenőrzési kötelezettség teljesítését elmulasztja, és

ezáltal lehetővé teszi, hogy a költségvetési csalást a gazdálkodó szervezet tagja vagy dolgozója a

gazdálkodó szervezet tevékenysége körében elkövesse, bűntett miatt három évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. Jövedékkel visszaélés elősegítése 398. § (1) * Aki a) jövedéki

termék előállítására alkalmas, a jövedéki adóról szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán

alapuló jogszabályban meghatározott berendezést, készüléket, eszközt vagy alapanyagot engedély

nélkül vagy a jogszabály megszegésével előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, illetve b) a

forgalomba hozatalhoz szükséges zárjegyet engedély nélkül vagy jogszabály megszegésével

előállít, megszerez vagy tart, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Abüntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) üzletszerűen, b)

jelentős mennyiségű alapanyagra vagy zárjegyre, c) jelentős vagy azt meghaladó értékű adójegyre

követik el. (3) A (2) bekezdés b) pontja alkalmazása szempontjából a) az alapanyag jelentős

mennyiségű, ha aa) motorbenzinként vagy gázolajként, motorbenzin- vagy gázolaj-adalékként,

illetve hígítóanyagként felhasználható adómérték nélküli ásványolajtermék esetén a 20 000 litert,

ab) adómérték nélküli cseppfolyós szénhidrogén esetén a 45 000 kilogrammot, ac) adómérték

nélküli gáz-halmazállapotú szénhidrogén esetén a 100 000 nm3-t, ad) cukorcefre esetén a 10 000

litert, ae) cukor- vagy keményítőtartalmú mezőgazdasági eredetű termékből készült cefre esetén a

25 000 litert, af) * szárított dohány, fermentált dohány vagy vágott dohány esetén az 5

kilogrammot, b) a zárjegy jelentős mennyiségű, ha az 5000 darabot meghaladja. XL. FEJEZET

PÉNZMOSÁS Pénzmosás 399. § * (1) Aki a büntetendő cselekményből származó vagyon eredetét,

a vagyonon fennálló jogot, a vagyon helyét, ezek változását elfedi vagy elleplezi, pénzmosást követ

el. (2) Pénzmosást követ el az is, aki a büntetendő cselekményből származó vagyon eredetének, a

vagyonon fennálló jognak, a vagyon helyének, ezek változásának elfedése vagy elleplezése céljából

a vagyont mástól átveszi, elrejti, átalakítja, átruházza, elidegenítésében közreműködik, felhasználja,

azzal összefüggésben pénzügyi tevékenységet végez, pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, vagy

arról rendelkezik. (3) Pénzmosást követ el az is, aki a büntetendő cselekményből származó vagyon

mástól való átvételével, elrejtésével, átalakításával, átruházásával, elidegenítésében való

közreműködéssel, felhasználásával, az azzal összefüggésben végzett pénzügyi tevékenységgel,

pénzügyi szolgáltatás igénybevételével, vagy az arról való rendelkezéssel a) közreműködik a mással

szembeni vagyonelkobzás, illetve vagyonvisszaszerzés meghiúsításában, vagy b) a mással szembeni

vagyonelkobzás, illetve vagyonvisszaszerzés meghiúsítására törekszik. (4) Pénzmosást követ el az

is, aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó vagyont a) megszerzi, felette

rendelkezési jogosultságot szerez, vagy b) megőrzi, elrejti, kezeli, használja, felhasználja, átalakítja,

átruházza, elidegenítésében közreműködik. (5) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő

szabadságvesztés, ha a pénzmosást jelentős értéket meg nem haladó értékre követik el. (6) A

büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzmosást a) különösen nagy értékre,

vagy b) jelentős értékre ba) üzletszerűen, bb) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása

megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott szolgáltatóként, annak

tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként a szolgáltató tevékenységével összefüggésben, vagy bc)

hivatalos személyként követik el. (7) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a

pénzmosást a) különösen jelentős értékre, vagy b) különösen nagy értékre ba) üzletszerűen, bb) a

pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben

meghatározott szolgáltatóként, annak tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként a szolgáltató

tevékenységével összefüggésben, vagy bc) hivatalos személyként követik el. (8) Aki pénzmosásra

irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (9)

Nem büntethető a felbujtó vagy a bűnsegéd, ha a (3) vagy a (4) bekezdésben meghatározott

bűncselekményt az általa elkövetetett büntetendő cselekményből származó vagyonra követi el. 400.

§ * (1) Aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó vagyont elrejti, átalakítja,

átruházza, elidegenítésében közreműködik, felhasználja, azzal összefüggésben pénzügyi

tevékenységet végez, pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe vagy arról rendelkezik, és

gondatlanságból nem tud a vagyon eredetéről, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. (2) A büntetés vétség miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben

meghatározott bűncselekményt a) különösen nagy vagy azt meghaladó értékre, b) a pénzmosás és a

terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott

szolgáltatóként, annak tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként a szolgáltató tevékenységével

összefüggésben, vagy c) hivatalos személyként követik el. (3) Nem büntethető az (1) és (2)

bekezdésben meghatározott pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, és az

elkövetés körülményeit feltárja, feltéve, hogy a bűncselekményt még nem vagy csak részben

fedezték fel. A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása 401. § Aki a

pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos,

törvényben előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vétség miatt két évig terjedőszabadságvesztéssel büntetendő. Értelmező rendelkezés 402. § (1) * (2) * A 399–400. §

alkalmazásában pénzügyi tevékenységen, illetve pénzügyi szolgáltatás igénybevételén a pénzügyi

szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási vagy befektetési

szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési

alapkezelési, kockázati tőkealapkezelési, tőzsdei, központi értéktári vagy központi szerződő fél,

vagy biztosítási, viszontbiztosítási vagy független biztosításközvetítői, illetve önkéntes kölcsönös

biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári vagy foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási tevékenységet,

illetve annak igénybevételét kell érteni. XLI. FEJEZET A GAZDÁLKODÁS RENDJÉT SÉRTŐ

BŰNCSELEKMÉNYEK A számvitel rendjének megsértése 403. § (1) Aki a számvitelről szóló

törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt bizonylati rendet megsérti vagy

könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettségét megszegi, és ezzel a) * a megbízható és valós

képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, vagy b) az adott üzleti évet érintően vagyoni helyzete

áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az egyéni vállalkozó, valamint a számvitelről

szóló törvény hatálya alá nem tartozó más gazdálkodó is, aki jogszabályban meghatározott

nyilvántartási, bizonylatolási kötelezettségét megszegi, és ezzel vagyoni helyzetének áttekintését,

illetve ellenőrzését meghiúsítja. (3) * A büntetés az (1) bekezdés esetén két évtől nyolc évig terjedő

szabadságvesztés, ha a bűncselekményt pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei

szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, központi értéktári vagy

központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független

biztosításközvetítő, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói

nyugdíjszolgáltató intézmény vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság körében követik el.

(4) * E § alkalmazásában a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba, ha egy adott

üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások – eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő –

értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja a hiba elkövetésének üzleti évére

vonatkozó számviteli beszámolóban kimutatott nettó árbevétel húsz százalékát és mérlegfőösszeg

húsz százalékát is. Minden esetben megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba, ha egy

adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások – eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő –

értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja az ötszázmillió forintot.

Csődbűncselekmény 404. § (1) Aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény

hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete esetén a) a

vagyon vagy annak egy része elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával, megsemmisítésével,

használhatatlanná tételével, b) színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével, vagy c)

az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon a gazdálkodó szervezet vagyonát

ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy

egészben meghiúsítja, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az

(1) bekezdés szerint büntetendő, aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény

hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet a) fizetésképtelenné válását vagy annak látszatát az (1)

bekezdésben meghatározott magatartások valamelyikével idézi elő, és ezzel vagy b)

fizetésképtelensége esetén az (1) bekezdésben meghatározott magatartások valamelyikével a

hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja. (3) A büntetés két évtől

nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) * a csődbűncselekményt stratégiailag kiemelt

jelentőségű csődeljárás vagy felszámolási eljárás hatálya alatt álló gazdálkodó szervezetre nézve

követik el, vagy b) a tényleges vagy színlelt vagyoncsökkenés mértéke különösen jelentős. (4) Aki a

felszámolás elrendelését követően valamely hitelezőjét a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról

szóló törvényben meghatározott kielégítési sorrend megsértésével előnyben részesíti, vétség miatt

két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Az (1)–(3) bekezdésében meghatározott

bűncselekmény akkor büntethető, ha a) a csődeljárást megindították, b) a felszámolást,

kényszertörlési, illetve kényszer-végelszámolási eljárást elrendelték, vagy c) a felszámolási eljárás

megindítása törvény kötelező rendelkezése ellenére nem történt meg. (6) A csődbűncselekményt

tettesként az követheti el, aki az adós gazdálkodó szervezet vagyonával vagy annak egy részével

rendelkezni jogosult, vagy arra lehetősége van, akkor is, ha a vagyonnal történő rendelkezésalapjául szolgáló jogügylet érvénytelen. Feljelentés elmulasztása a felszámolási eljárásban * 404/A.

§ * Az a felszámoló, aki a felszámolási eljárás során hitelt érdemlő tudomást szerez a számvitel

rendjének megsértése (403. §) vagy csődbűncselekmény (404. §) elkövetéséről, és erről a

hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz jelentést, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. Tartozás fedezetének elvonása 405. § (1) Aki írásbeli szerződés alapján fennálló

követelés fedezetéül szolgáló vagyont részben vagy egészben elvonja, és ezzel a tartozás

kiegyenlítését részben vagy egészben meghiúsítja, vétség miatt egy évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a gazdasági

tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyonra követi el, bűntett miatt három évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés,

ha (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt különösen nagy vagy azt meghaladó értékre

követik el. (4) * Tartozás fedezetének elvonása miatt az elkövető nem büntethető, ha a tartozást a

vádemelés előtt kiegyenlíti. Engedély nélküli nemzetközi kereskedelmi tevékenység 406. § Aki árut

a behozatalához vagy kiviteléhez szükséges engedély nélkül az ország területére behoz, vagy onnan

kivisz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Saját tőke csorbítása 407.

§ A részvénytársaság, a korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, az európai részvénytársaság

vagy az európai szövetkezet vezető tisztségviselője vagy tagja, aki a társaság saját tőkéjét részben

vagy egészben elvonja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Jogosulatlan pénzügyi tevékenység 408. § * (1) * Aki törvényben vagy az Európai Unió

közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában előírt engedély nélkül a) pénzügyi szolgáltatási vagy

kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, b) befektetési szolgáltatási, illetve befektetési szolgáltatási

tevékenységet kiegészítő szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati

tőkealap-kezelési, tőzsdei, központi értéktári vagy központi szerződő fél, c) biztosítási,

viszontbiztosítási, d) önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magánnyugdíjpénztári, foglalkoztatói

nyugdíj-szolgáltatási, e) közösségi finanszírozási szolgáltatási tevékenységet végez, bűntett miatt

három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (1a) * Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki

az Európai Biztosítás és Foglalkoztatói-nyugdíj Hatóság által vezetett központi nyilvántartásba vétel

nélkül páneurópai egyéni nyugdíjtermék-szolgáltatási vagy -forgalmazási tevékenységet végez. (2)

Aki az (1) bekezdés a)–c) pontjában megjelölt valamely tevékenységhez kapcsolódóan törvényben

előírt a) engedély nélkül közvetítői tevékenységet végez, b) * nyilvántartásba vétel, illetve

bejelentés hiányában közvetítői tevékenységet, vagy elektronikuspénz-értékesítői tevékenységet

végez oly módon, hogy annak megtörténte ellenőrzését elmulasztotta, vétség miatt két évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. Gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása 409. § (1) A

gazdálkodó szervezet vezető állású személye, aki közreműködik abban, hogy a) a gazdálkodó

szervezet a székhelyén, telephelyén vagy fióktelepén ne legyen fellelhető, b) közhitelű

nyilvántartásba olyan személy kerüljön a gazdálkodó szervezet képviseletére jogosult személyként

bejegyzésre, akinek lakóhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen, illetve ismeretlennek minősül,

vagy c) közhitelű nyilvántartásba a gazdálkodó szervezet tulajdonosaként olyan személy vagy

gazdálkodó szervezet kerüljön bejegyzésre, akinek a lakóhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen

vagy ismeretlennek minősül, illetve amely a székhelyén, telephelyén vagy fióktelepén nem lelhető

fel, vagy aki, illetve amely nem a tényleges tulajdonos, bűntett miatt három évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki közhitelű nyilvántartásba bejegyzendő, gazdasági

tevékenységhez kapcsolódó adat, jog vagy tény bejelentését, illetve ilyen adat, jog vagy tény

változásának bejelentését elmulasztja, ha a bejelentési kötelezettségét jogszabály írja elő, vétség

miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) E § alkalmazása szempontjából tényleges

tulajdonosnak minősül az a személy vagy gazdálkodó szervezet, aki, illetve amely a gazdálkodó

szervezetben közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább tíz

százalékával vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti meghatározó befolyással rendelkezik.

Bennfentes kereskedelem 410. § * (1) Aki a) bennfentes információ felhasználásával saját vagy

más nevében a bennfentes információval érintett pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletet köt,

ügyletkötésre megbízást ad, megbízást visszavon vagy módosít, ajánlatot rögzít, visszavon vagy

módosít, b) a birtokában lévő bennfentes információra tekintettel mást vagy másokat a bennfentesinformációval érintett pénzügyi eszközre vonatkozó ügylet kötésére, ügyletkötésre vonatkozó

megbízás adására, visszavonására vagy módosítására, ajánlat rögzítésére, visszavonására vagy

módosítására hív fel, vagy bír rá, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a bűncselekményt hivatalos személyként

követik el, b) a bűncselekményt pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató,

befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, központi értéktári vagy központi

szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független

biztosításközvetítő, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, foglalkoztatói

nyugdíj szolgáltató intézmény, vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság tisztségviselőjeként

vagy alkalmazottjaként követik el, c) * a bűncselekményt a nyilvánosan forgalomba hozott

értékpapír-kibocsátónak a bennfentes információhoz feladatkörénél fogva hozzáférő

tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként követik el, d) * a bűncselekménnyel érintett ügylet

vagy ügyletek, megbízás vagy megbízások, ajánlat vagy ajánlatok abszolút értéke különösen nagy

vagy ezt meghaladó értékű. Bennfentes információ jogosulatlan közzététele * 410/A. § * Aki azért,

hogy jogtalan előnyt szerezzen vagy jogtalan hátrányt okozzon, bennfentes információt illetéktelen

személynek vagy személyeknek átad, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Tiltott piacbefolyásolás * 411. § * (1) Aki a) * olyan ügyletet köt, megbízást ad, visszavon vagy

módosít, saját számlás kereskedés során olyan ajánlatot rögzít, visszavon vagy módosít, vagy más

olyan magatartást tanúsít, amely az adott pénzügyi eszköz vagy kapcsolódó azonnali árutőzsdei

ügylet keresleti vagy kínálati viszonyairól, árfolyamáról vagy áráról hamis vagy félrevezető

jelzéseket ad, azt mesterséges vagy rendellenes szinten rögzíti, b) pénzügyi eszközre vonatkozó

színlelt ügylet kötésével vagy más megtévesztő magatartással a pénzügyi eszköz vagy kapcsolódó

azonnali árutőzsdei ügylet árfolyamát vagy árát befolyásolni törekszik, c) a referenciaérték

kiszámítását hamis vagy félrevezető információ közlésével vagy továbbításával, vagy megtévesztő

módszer alkalmazásával befolyásolni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki haszonszerzés céljából

nagy nyilvánosság előtt olyan információt közöl vagy híresztel, amely az adott pénzügyi eszköz

vagy kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet keresleti vagy kínálati viszonyairól, árfolyamáról vagy

áráról hamis vagy félrevezető jelzéseket ad, azt mesterséges vagy rendellenes szinten rögzíti. (3) Az

(1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetéről vagy vezető

állású személyéről e tevékenységével összefüggésben, illetve a gazdálkodó szervezetre vonatkozóan

pénzügyi eszközről valótlan adat közlésével vagy híresztelésével, illetve adat elhallgatásával

másokat tőkebefektetésre vagy a befektetés emelésére, illetve tőkebefektetés eladására vagy a

befektetés csökkentésére rábír. (4) * Aki az (1)–(3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a)

bűnszövetségben, b) hivatalos személyként, c) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás,

árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, központi értéktári

vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy

független biztosításközvetítő, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár,

foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság

tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, vagy d) nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír-

kibocsátó tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként követi el, öt évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. (5) Az (1)–(4) bekezdés alkalmazandó a piaci visszaélésekről, valamint a 2003/6/EK

európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK

bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. április 16-i 596/2014/EU európai

parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 596/2014/EU rendelet) 2. cikk (2) bekezdés a) és b)

pontjában meghatározott ügyletekre és eszközökre is, ha az ügylet, a megbízás, az ajánlat vagy a

magatartás a pénzügyi eszköz vagy az azonnali árutőzsdei ügylet árára, árfolyamára vagy értékére

hatást gyakorol. Piramisjáték szervezése 412. § Aki mások pénzének előre meghatározott formában

történő, és kockázati tényezőt is tartalmazó módon való összegyűjtésén és szétosztásán alapuló

olyan játékot szervez, amelyben a láncszerűen bekapcsolódó résztvevők a láncban előttük álló

résztvevők számára közvetlenül, vagy a szervező útján pénzfizetést vagy más szolgáltatást

teljesítenek, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Gazdasági titokmegsértése 413. § (1) Az a bank-, értékpapír-, pénztár-, biztosítási vagy foglalkoztatói nyugdíjtitok

megtartására köteles személy, aki bank-, értékpapír-, pénztár-, biztosítási vagy foglalkoztatói

nyugdíjtitoknak minősülő adatot jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt

okozva illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, vétség miatt két évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Nem valósítja meg a gazdasági titok megsértését, aki a) a

közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó törvényben

meghatározott kötelezettségének tesz eleget, vagy b) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása

megelőzésével és megakadályozásával, a bennfentes kereskedelemmel, piacbefolyásolással és a

terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos, törvényben előírt bejelentési kötelezettségének tesz

eleget, vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés megalapozatlan

volt. Értelmező rendelkezések 414. § (1) * A 410–411. § alkalmazásában pénzügyi eszközön a

befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető

tevékenységek szabályairól szóló törvényben meghatározott pénzügyi eszközt kell érteni, feltéve,

hogy az megfelel az 596/2014/EU rendelet 2. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak, ide nem értve a)

az 596/2014/EU rendelet 5. cikk (1)–(3) bekezdésében meghatározott eseteket; b) az 596/2014/EU

rendelet 5. cikk (4) és (5) bekezdésében meghatározott eseteket; c) az 596/2014/EU rendelet 6. cikk

(1)–(4) bekezdésében meghatározott eseteket. (2) A 409. és a 411. § alkalmazásában vezető állású

személy: a) a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, b) a

külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve a külföldi székhelyű európai

gazdasági egyesülés magyarországi telephelye vezetésére kinevezett személy, c) minden olyan

személy, akit a gazdálkodó szervezet alapszabálya, alapító okirata vagy társasági szerződése

ilyenként határoz meg. XLII. FEJEZET A FOGYASZTÓK ÉRDEKEIT ÉS A GAZDASÁGI

VERSENY TISZTASÁGÁT SÉRTŐ BŰNCSELEKMÉNYEK Rossz minőségű termék forgalomba

hozatala 415. § (1) Aki rossz minőségű terméket jó minőségű termékként forgalomba hoz, bűntett

miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) jelentős mennyiségű vagy értékű rossz minőségű

termékre, b) bűnszövetségben, vagy c) üzletszerűen követik el. (3) Aki rossz minőségű termék

forgalomba hozatalára irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt

egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Nem büntethető a (4) bekezdésében

meghatározott bűncselekmény elkövetője, ha mihelyt tudomást szerez a termék rossz minőségéről,

mindent megtesz azért, hogy a rossz minőségű termék a birtokába visszakerüljön. (6) * E §

alkalmazásában rossz minőségű a termék, a) ha a jogszabályban vagy az Európai Unió általános

hatályú közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában előírt biztonságossági vagy minőségi

követelményeknek nem felel meg, vagy b) az a) pontban meghatározott előírás hiányában akkor, ha

ba) az emberi fogyasztás céljára előállított termék emberi fogyasztásra való alkalmatlanságát

elfedték, bb) a termék minőségmegőrzési, fogyaszthatósági, illetve felhasználhatósági idejét

jogellenesen meghosszabbították, bc) a terméket nem megengedett összetevő felhasználásával

állították elő, bd) a terméket emberi fogyasztásra nem alkalmas anyagokból vagy termékekből

állították elő emberi fogyasztás céljára, vagy be) a termék rendeltetésszerűen nem használható, vagy

használhatósága jelentős mértékben csökkent. Megfelelőség hamis tanúsítása 416. § (1) Aki a

jogszabályban vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában előírt

megfelelőségtanúsítási kötelezettség esetén kiállítandó megfelelőségi tanúsítványban, illetve

megfelelőségi nyilatkozatban vagy megfelelőségi jelölés használatával jelentős mennyiségű vagy

értékű termék megfelelőségéről valótlan adatot tanúsít, bűntett miatt három évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a

bűncselekményt a) bűnszövetségben, vagy b) üzletszerűen követik el. (3) Aki a bűncselekményt

gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Fogyasztók megtévesztése 417. § (1) Aki szervezett termékbemutatón különleges árkedvezmény

vagy árelőny meglétéről, vagy nyerési esélyről megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad, vétség

miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az áru értékesítése érdekében nagy

nyilvánosság előtt vagy jelentős mennyiségű, illetve értékű áru lényeges tulajdonsága tekintetébenvalótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állít, megtévesztésre alkalmas

tájékoztatást ad, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) A büntetés bűntett

miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt az

áru egészségre vagy környezetre gyakorolt hatásával, veszélyességével, kockázataival vagy

biztonságosságával kapcsolatos jellemzőivel összefüggésben követik el. (4) E § alkalmazásában a)

az áru lényeges tulajdonsága: aa) az áru összetétele, műszaki jellemzői és az árunak az adott célra

való alkalmassága, ab) * az áru eredete, származási helye és előállításának módja, ac) az áru

tesztelése, ellenőrzöttsége vagy annak eredménye; b) szervezett termékbemutató: termék

forgalmazása céljából szervezett utazás vagy rendezvény alkalmával folytatott kiskereskedelmi

tevékenység. Üzleti titok megsértése 418. § Aki jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni

hátrányt okozva üzleti titkot jogosulatlanul megszerez, felhasznál, más személy részére

hozzáférhetővé tesz vagy nyilvánosságra hoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. Versenytárs utánzása 419. § (1) Aki a versenytárs hozzájárulása nélkül árut olyan

jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel állít elő, amelyről a

versenytárs vagy annak jellegzetes tulajdonsággal rendelkező áruja ismerhető fel, vagy ilyen árut

forgalomba hozatal céljából megszerez, tart, vagy forgalomba hoz, ha más bűncselekmény nem

valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett

miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű vagy értékű

utánzott árura követik el. Versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban

420. § (1) Aki a közbeszerzési eljárás, illetve a koncesszióköteles tevékenységre vonatkozóan kiírt

nyílt vagy zártkörű pályázat eredményének befolyásolása érdekében az árak, díjak, egyéb

szerződéses feltételek rögzítésére vagy a piac felosztására irányuló megállapodást köt, vagy más

összehangolt magatartást tanúsít, és ezzel a versenyt korlátozza, bűntett miatt egy évtől öt évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a közbeszerzési

eljárás, illetve a koncesszióköteles tevékenységre vonatkozóan kiírt nyílt vagy zártkörű pályázat

eredményének befolyásolása érdekében a vállalkozások egyesülete, a köztestület, az egyesülés és

más hasonló szervezet olyan döntésének a meghozatalában vesz részt, amely a versenyt korlátozza.

(3) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) vagy (2) bekezdésben

meghatározott bűncselekményt jelentős értéket meg nem haladó közbeszerzési értékre követik el.

(4) * Nem büntethető az (1)–(3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetője, ha a

cselekményt, mielőtt az a büntetőügyekben eljáró hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak

bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. (5) Nem büntethető az (1)–(3) bekezdésben

meghatározott bűncselekmény elkövetője, ha a cselekmény elkövetésekor olyan vállalkozás vezető

tisztségviselője, tagja, felügyelő bizottságának tagja, alkalmazottja vagy ezek megbízottja, amely –

mielőtt a versenyfelügyeleti ügyekben eljáró hatóság az ügyben vizsgálatot indított volna – a

cselekményre kiterjedően a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerinti bírság mellőzésére

alapot adó kérelmet nyújtott be, és az elkövetés körülményeit feltárja. (6) A büntetés korlátlanul

enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető azzal szemben, aki a bűncselekmény

elkövetésekor olyan vállalkozás vezető tisztségviselője, tagja, felügyelőbizottságának tagja,

alkalmazottja vagy ezek megbízottja, amely a versenyfelügyeleti ügyben eljáró hatóságnál a

cselekményre kiterjedően a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerinti bírság mellőzésére

vagy csökkentésére alapot adó kérelmet nyújtott be, és az elkövetés körülményeit feltárja.

Értelmező rendelkezések 421. § E fejezet alkalmazásában a) termék: minden birtokba vehető,

forgalomképes ingó dolog és a dolog módjára hasznosítható természeti erők, b) áru: a termék, az

ingatlan, a szolgáltatás és a vagyoni értékű jog. XLIII. FEJEZET TILTOTT ADATSZERZÉS ÉS

AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK Tiltott adatszerzés 422. § (1)

Aki személyes adat, magántitok, gazdasági titok vagy üzleti titok jogosulatlan megismerése céljából

a) * más lakását, ahhoz tartozó egyéb helyiségét vagy az azokhoz tartozó bekerített helyet titokban

átkutatja, b) * más lakásában, ahhoz tartozó egyéb helyiségében vagy az azokhoz tartozó bekerített

helyen történteket technikai eszköz alkalmazásával titokban megfigyeli vagy rögzíti, c) * más

postai küldeményét vagy egyéb zárt küldeményét titokban felbontja vagy megszerzi, és annak

tartalmát technikai eszközzel rögzíti, d) * elektronikus hírközlő hálózat vagy eszköz útján, illetveinformációs rendszeren folytatott kommunikáció tartalmát titokban kifürkészi, és az észlelteket

technikai eszközzel rögzíti, e) * információs rendszerben kezelt adatokat titokban kifürkész, és az

észlelteket technikai eszközzel rögzíti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. (1a) * Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki személyes adat, magántitok, gazdasági

titok vagy üzleti titok jogosulatlan megismerése céljából a) * nyilvános vagy a közönség részére

nyitva álló helyen kívül más helyiséget vagy területet, – a közösségi közlekedési eszköz kivételével

– járművet, továbbá más használatában levő tárgyat titokban átkutat, b) nyilvános vagy a közönség

részére nyitva álló helyen kívül más helyiségben vagy területen, továbbá – a közösségi közlekedési

eszköz kivételével – járművön történteket titokban technikai eszköz alkalmazásával megfigyeli

vagy rögzíti. (2) * Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki fedett nyomozó, illetve titkos

információgyűjtés folytatására vagy leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervvel titkosan

együttműködő személy kilétének vagy tevékenységének megállapítása céljából az (1) bekezdésben

meghatározottakon kívül információt gyűjt. (3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az (1)–(2)

bekezdésben meghatározott módon megismert személyes adatot, magántitkot, gazdasági titkot vagy

üzleti titkot továbbít vagy felhasznál. (4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

az (1)–(3) bekezdésben meghatározott tiltott adatszerzést a) hivatalos eljárás színlelésével, b)

üzletszerűen, c) bűnszövetségben vagy d) jelentős érdeksérelmet okozva követik el. 422/A. § * (1)

Aki pilóta nélküli légi jármű jogosulatlan használatával más lakását, egyéb helyiségét, vagy ezekhez

tartozó bekerített helyet megfigyeli és az ott történteket rögzíti, ha más bűncselekmény nem valósul

meg, vétség miatt elzárással büntetendő. (2) Egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha

más bűncselekmény nem valósul meg, aki az (1) bekezdésben meghatározott megfigyelés során

készített hang- vagy képfelvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi. (3) Az (1)–(2)

bekezdésben meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető. Információs

rendszer vagy adat megsértése 423. § * (1) Aki információs rendszerbe az információs rendszer

védelmét biztosító technikai intézkedés megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép, vagy

a belépési jogosultsága kereteit túllépve vagy azt megsértve bent marad, vétség miatt két évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki a) az információs rendszer működését

jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve akadályozza, vagy b) információs rendszerben

lévő adatot jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve megváltoztat, töröl vagy

hozzáférhetetlenné tesz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) * A

büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdésben

meghatározott bűncselekmény jelentős számú információs rendszert érint, vagy jelentős

érdeksérelmet okoz. (4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a

bűncselekményt közérdekű üzem ellen követik el. (5) E § alkalmazásában adat: információs

rendszerben tárolt, kezelt, feldolgozott vagy továbbított tények, információk vagy fogalmak minden

olyan formában való megjelenése, amely információs rendszer általi feldolgozásra alkalmas,

ideértve azon programot is, amely valamely funkciónak az információs rendszer által való

végrehajtását biztosítja. Információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása

424. § (1) * Aki a 375. §-ban, a 422. § (1) bekezdés d) pontjában vagy a 423. §-ban meghatározott

bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő a) jelszót vagy

számítástechnikai programot készít, átad, hozzáférhetővé tesz, megszerez, vagy forgalomba hoz,

illetve b) jelszó vagy számítástechnikai program készítésére vonatkozó gazdasági, műszaki,

szervezési ismereteit más rendelkezésére bocsátja, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. (2) * Nem büntethető az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény

elkövetője, ha – mielőtt a bűncselekmény elkövetéséhez szükséges vagy ezt megkönnyítő jelszó

vagy számítástechnikai program készítése a büntetőügyekben eljáró hatóság tudomására jutott volna

– tevékenységét a hatóság előtt felfedi, az elkészített dolgot a hatóságnak átadja, és lehetővé teszi a

készítésben részt vevő más személy kilétének megállapítását. (3) E § alkalmazásában jelszó: az

információs rendszerbe vagy annak egy részébe való belépést lehetővé tevő, számokból, betűkből,

jelekből, biometrikus adatokból vagy ezek kombinációjából álló bármely azonosító. XLIV.

FEJEZET A HONVÉDELMI KÖTELEZETTSÉG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK Bevonulási

kötelezettség megszegése 425. § (1) Az a hadköteles, aki katonai bevonulási kötelezettségének nemtesz eleget, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki a

bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. Kibúvás a katonai szolgálat alól 426. § Az a hadköteles, aki abból a célból, hogy a

katonai szolgálat alól kivonja magát, a) megjelenési vagy bevonulási kötelezettségének nem tesz

eleget, illetve b) testét megcsonkítja, egészségét károsítja, vagy megtévesztő magatartást tanúsít,

bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Katonai szolgálat

megtagadása 427. § Az a hadköteles, aki katonai szolgálatának teljesítését megtagadja, bűntett miatt

öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Hadkötelezettség teljesítésének

akadályozása 428. § (1) Aki olyan cselekményt követ el, amelynek célja annak meghiúsítása, hogy

a hadköteles a bevonulási kötelezettségét teljesítse, bűntett miatt a 425. §-ban meghatározottak

szerint büntetendő. (2) * Aki olyan cselekményt követ el, amelynek célja, hogy hadkötelest a) a

426. § a) pontjában meghatározott módon vagy b) a 426. § b) pontjában meghatározott módon a

katonai szolgálat alól kivonjon, az ott meghatározottak szerint büntetendő. Polgári védelmi

kötelezettség megszegése 429. § (1) * Aki a polgári védelmi kötelezettségét nem teljesíti, bűntett

miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos veszélyt idéz elő. (3) Aki a (2) bekezdésben

meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. Honvédelmi munkakötelezettség megsértése 430. § Az a

honvédelmi munkára kötelezett személy, aki e kötelezettségét távolmaradásával vagy más módon

súlyosan megsérti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Szolgáltatási

kötelezettség megszegése 431. § * Aki gazdasági és anyagi szolgáltatásban álló védelmi és

biztonsági kötelezettségét súlyosan megszegi vagy kijátssza, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés korlátlan enyhítése 432. § A büntetés korlátlanul

enyhíthető, ha az e fejezetben meghatározott bűncselekmény elkövetője az elmulasztott

kötelezettségének önként eleget tesz. Értelmező rendelkezések 433. § (1) * E fejezet rendelkezéseit

hadiállapotban kell alkalmazni. (1a) * A 426. § b) pontját és a 428. § (2) bekezdés b) pontját a

hadiállapot Kormány általi kezdeményezését követő időszakban is alkalmazni kell. (2) * A polgári

védelmi kötelezettség megszegése az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül szükségállapotban

és veszélyhelyzetben, a szolgáltatási kötelezettség megszegése veszélyhelyzetben is elkövethető.

(3) * A honvédelmi munkakötelezettség megsértése csak hadiállapotban követhető el. XLV.

FEJEZET A KATONAI BŰNCSELEKMÉNYEK Szökés 434. § (1) Aki abból a célból, hogy

katonai szolgálatának teljesítése alól végleg kivonja magát, szolgálati helyét önkényesen elhagyja,

vagy attól távol marad, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A

büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a szökést a) fegyveresen, b) csoportosan, c)

fontos szolgálat teljesítése közben vagy a szolgálat felhasználásával, d) személy elleni erőszak

alkalmazásával vagy e) külföldre követik el. (3) * Öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő, aki a (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott módon külföldre szökik, illetve aki a

szökést háború idején követi el. (4) Aki a (2) bekezdésben meghatározott szökésre irányuló

előkészületet követ el, vétség miatt egy évig, a (3) bekezdésben meghatározott esetben bűntett miatt

egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Korlátlanul enyhíthető a szökés

elkövetőjének büntetése, ha a hatóságnál harminc napon belül önként jelentkezik. A határidőbe a

szökés napja nem számít bele. Önkényes eltávozás 435. § (1) Aki szolgálati helyéről önkényesen

eltávozik, vagy attól távol marad, és távolléte a két napot meghaladja, vétség miatt egy évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Ha az önkényes távollét tartama meghaladja a kilenc napot, a

büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés. (3) * Ha az önkényes eltávozást

háború idején, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenység vagy békefenntartás

során követik el, a büntetés a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben bűntett miatt egy évtől öt

évig, b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.

Kibúvás a szolgálat alól 436. § (1) Aki abból a célból, hogy katonai szolgálatának teljesítése alól

végleg kivonja magát, testét megcsonkítja, egészségét károsítja, vagy megtévesztő magatartást

tanúsít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1)

bekezdésben meghatározott bűncselekményt azért követi el, hogy katonai szolgálatának teljesítésealól ideiglenesen kivonja magát, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3)

Ha az ideiglenes kivonás tartama meghaladja a hat napot, a büntetés két évig terjedő

szabadságvesztés. (4) * Ha a bűncselekményt háború idején követik el, a büntetés a) az (1)

bekezdésben meghatározott esetben öt évtől tizenöt évig, b) a (2) bekezdésben meghatározott

esetben bűntett miatt egy évtől öt évig, c) a (3) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc

évig terjedő szabadságvesztés. A szolgálat megtagadása 437. § (1) Aki a katonai szolgálat

teljesítését kifejezetten megtagadja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. (1a) * A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a szolgálat

megtagadását honvédelmi válsághelyzet idején követik el. (2) * A büntetés öt évtől tizenöt évig

terjedő szabadságvesztés, ha a szolgálat megtagadását háború idején követik el. Kötelességszegés

szolgálatban 438. § (1) Aki őr-, ügyeleti vagy egyéb készenléti szolgálatban – az adott szolgálatra

vonatkozó szolgálati intézkedés rendelkezéseit megszegve – elalszik, vagy a szolgálat ideje alatt

szeszes italt, illetve kábítószert vagy kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyagot vagy szert

fogyaszt, rendeltetési helyét elhagyja, vagy a szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezést más

módon súlyosan megszegi, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Ha a

bűncselekmény a szolgálatra jelentős hátrány veszélyével jár, a büntetés bűntett miatt a) az (1)

bekezdésben meghatározott esetben három évig, b) * háború idején egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztés. (3) A büntetés bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a

bűncselekményt harchelyzetben, illetve külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius

tevékenység vagy békefenntartás során követik el, és abból különösen nagy hátrány származik. (4)

Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt a (2) bekezdésben meghatározott

esetben az ott tett megkülönböztetés szerint elzárással, illetve egy évig terjedő szabadságvesztéssel,

a (3) bekezdés esetén három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Szolgálati feladat alóli

kibúvás 439. § (1) Aki fontos szolgálati feladat alól megtévesztéssel vagy távolmaradással kivonja,

vagy annak teljesítésére képtelenné teszi magát, vétséget követ el és egy évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény a

szolgálatra jelentős hátrány veszélyével jár, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius

tevékenység vagy békefenntartás során követik el, a büntetés bűntett miatt három évig terjedő

szabadságvesztés. (3) * Ha a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt háború idején

követik el, a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés. Jelentési kötelezettség megszegése

440. § (1) Aki fontos szolgálati ügyben kellő időben nem tesz jelentést, vagy valótlan jelentést tesz,

ha a bűncselekmény a szolgálatra jelentős hátrány veszélyével jár, vétség miatt két évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) * A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt háború idején, külföldi

hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenység vagy békefenntartás során követik el.

Szolgálati visszaélés 441. § (1) Aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon, illetve jogtalan előnyt

szerezzen, szolgálati hatalmával vagy helyzetével visszaél, ha súlyosabb bűncselekmény nem

valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés

bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményből jelentős hátrány

származik. Zendülés 442. § (1) Aki a szolgálati rend és fegyelem ellen irányuló olyan csoportos,

nyílt ellenszegülésben vesz részt, amely a szolgálati feladatok teljesítését jelentősen zavarja, bűntett

miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Két évtől nyolc évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő a zendülés a) kezdeményezője, szervezője vagy vezetője, b)

résztvevője, ha az elöljáró vagy a zendüléssel szemben fellépő ellen erőszakot alkalmaz. (3) A

büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a zendülés különösen súlyos

következménnyel jár. (4) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó

szabadságvesztés, ha a zendülés halált okoz. (5) * A büntetés a) az (1) bekezdésben meghatározott

esetben két évtől nyolc évig, b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben öt évtől tizenöt évig

terjedő szabadságvesztés, ha a zendülést háború idején követik el. (6) Ha az (1)–(2) bekezdésben

meghatározott zendülést harchelyzetben követik el, a büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő

szabadságvesztés. (7) * Aki zendülésre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig,

háború idején vagy harchelyzetben egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (8) Az(1) bekezdésében meghatározott esetben korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a zendülést,

mielőtt az súlyosabb következménnyel jár, vagy miután felszólították, abbahagyja. Zendülés

megakadályozásának elmulasztása 443. § (1) Aki a tudomására jutott zendülést vagy annak

előkészületét tőle telhetőleg nem akadályozza meg, illetve késedelem nélkül nem jelenti, vétség

miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) * A büntetés bűntett miatt egy évtől öt

évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt háború idején

vagy harchelyzetben követik el. Parancs iránti engedetlenség 444. § (1) Aki a parancsot nem

teljesíti, vétség miatt elzárással büntetendő. (2) Ha a parancs iránti engedetlenséget csoportosan

követik el, a büntetés két évig terjedő szabadságvesztés. (3) A büntetés bűntett miatt három évig

terjedő szabadságvesztés, ha a parancs iránti engedetlenség a) más alárendeltek jelenlétében vagy

egyébként nyilvánosan, akár a parancs teljesítésének kifejezett megtagadásával, akár egyéb sértő

módon történik, b) a szolgálatra vagy a fegyelemre jelentős hátrány veszélyével jár. (4) * A

büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a (3) bekezdésben meghatározott

bűncselekményt háború idején követik el. (5) Aki háborúban a harci parancsot, külföldi hadműveleti

területen végzett humanitárius tevékenység vagy békefenntartás során a fegyverhasználatra

vonatkozó parancsot nem teljesíti, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak 445. § (1) Aki a) az elöljáróval szemben, b) a

feljebbvalóval, az őrrel vagy más szolgálati közeggel szemben szolgálatának teljesítése közben

vagy amiatt erőszakot alkalmaz, azzal fenyeget, vagy tettleges ellenállást tanúsít, bűntett miatt

három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztés, ha a) a bűncselekményt fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan követik

el, b) a bűncselekmény egyben parancs iránti engedetlenség is, c) a bűncselekmény súlyos testi

sértéssel, illetve a szolgálatra vagy a fegyelemre jelentős hátrány veszélyével jár. (3) A büntetés két

évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos

egészségromlást vagy életveszélyt okoz. (4) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő

szabadságvesztés, ha a bűncselekmény a sértett halálát okozza. (5) A büntetés tíz évtől húsz évig

terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a) a bűncselekmény szándékos emberölést is

megvalósít, vagy b) a bűncselekményt harchelyzetben követik el. (6) * A büntetés a) az (1)

bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig, b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben

két évtől nyolc évig, c) a (3) bekezdésben meghatározott esetben öt évtől tizenöt évig terjedő

szabadságvesztés, ha a bűncselekményt háború idején követik el. Elöljáró vagy szolgálati közeg

védelmére kelt vagy arra rendelt személy elleni erőszak 446. § A 445. § szerint büntetendő, aki az

ott meghatározott bűncselekményt elöljáró vagy szolgálati közeg védelmére kelt vagy erre rendelt

személlyel szemben követi el. Szolgálati tekintély megsértése 447. § (1) Aki a) az elöljáró, b) a

szolgálatát teljesítő feljebbvaló, őr vagy más szolgálati közeg tekintélyét más előtt vagy feltűnően

durván megsérti, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt több katona előtt vagy

egyébként nyilvánosan követik el. Bujtogatás 448. § (1) Aki katonák között az elöljáró, a parancs, a

szolgálati rend vagy a fegyelem iránt elégedetlenséget szít, vétség miatt egy évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés,

ha a bujtogatásból a szolgálatra vagy a fegyelemre jelentős hátrány származik. Alárendelt

megsértése 449. § (1) Aki alárendeltjét emberi méltóságában más előtt vagy feltűnően durván

megsérti, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt

három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) aljas indokból, b) súlyos testi vagy

lelki gyötrelmet okozva, c) több katona előtt, d) több alárendelt sérelmére követik el. (3) A büntetés

egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést vagy a

szolgálatra jelentős hátrányt okoz. Elöljárói hatalommal visszaélés 450. § Aki elöljárói hatalmával

visszaélve alárendeltjét a) fegyelmi fenyítéssel sújtja, b) panaszjogának gyakorlásában korlátozza,

c) járandóságában megrövidíti, vagy anyagilag megterheli, d) magáncélra igénybe veszi, e) a

többiekhez képest előnyösebb vagy hátrányosabb bánásmódban részesíti, vétség miatt egy évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Elöljárói gondoskodás elmulasztása 451. § (1) Aki elöljárói

kötelességét azáltal szegi meg, hogy az alárendeltjének anyagi ellátásához, fenyegető veszélytőlmegóvásához vagy megmentéséhez szükséges intézkedést elmulasztja, ha súlyosabb

bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2)

Ha a bűncselekmény a szolgálatra vagy a fegyelemre jelentős hátránnyal jár, a büntetés bűntett

miatt a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig, b) * háború idején két évtől

nyolc évig terjedő szabadságvesztés. (3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt

gondatlanságból követi el, vétség miatt – az ott tett megkülönböztetés szerint – egy évig, illetve

három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Elöljárói intézkedés elmulasztása 452. § (1)

Aki elöljárói kötelességét megszegve a) az alárendelt kötelességszegésének vagy

bűncselekményének megakadályozásához, illetve felelősségre vonásához, b) a szolgálati rendet, a

fegyelmet vagy a közbiztonságot fenyegető zavar leküzdéséhez szükséges intézkedést elmulasztja,

ha emberiesség elleni vagy háborús bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Ha a bűncselekmény a szolgálatra, a fegyelemre vagy a

közbiztonságra jelentős hátránnyal jár, a büntetés bűntett miatt a) az (1) bekezdésben meghatározott

esetben egy évtől öt évig, b) * háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. (3) Aki

a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt – az ott

tett megkülönböztetés szerint – egy évig, illetve három évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. Ellenőrzés elmulasztása 453. § (1) Aki elöljárói kötelességét azáltal szegi meg, hogy az

alárendeltjét szolgálatának teljesítésében nem ellenőrzi, és ez a szolgálatra vagy a fegyelemre

jelentős hátránnyal jár, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Ha a

bűncselekmény a szolgálatra vagy a fegyelemre különösen nagy hátránnyal jár, a büntetés bűntett

miatt a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig, b) * háború idején két évtől

nyolc évig terjedő szabadságvesztés. (3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt

gondatlanságból követi el, vétség miatt – az ott tett megkülönböztetés szerint – egy évig, illetve

három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Készenlét fokozásának veszélyeztetése 454. §

(1) Aki az alakulat készenlét fokozását közvetlenül veszélyezteti azáltal, hogy szolgálati

kötelességének megszegésével a) nem gondoskodik a szükséges fegyverzet, harci felszerelés vagy

más hadianyag biztosításáról vagy készletének megóvásáról, b) fontos fegyverzetet, harci

felszerelést vagy más fontos hadianyagot megsemmisít, használhatatlanná tesz, vagy rendeltetésétől

egyéb módon elvon, bűntettet követ el, és három évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) * Ha a bűncselekmény a szolgálatra különösen nagy

hátránnyal jár, a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, háború idején öt évtől tizenöt

évig terjedő szabadságvesztés. (3) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt az

(1) bekezdés esetén – az ott tett megkülönböztetés szerint – egy évig, illetve három évig, a (2)

bekezdés esetén – az ott tett megkülönböztetés szerint – két évig, illetve egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. Parancsnoki kötelességszegés 455. § Aki harchelyzetben,

parancsnoki kötelességének megszegésével a) az alárendelt katonákat az ellenségnek megadja, vagy

elfogni engedi, b) a rábízott fontos harcállást, berendezést, harceszközt vagy más hadianyagot

kényszerítő szükség nélkül megsemmisíti, vagy az ellenségnek használható állapotban átengedi, c)

nem fejti ki az ellenséggel szemben azt az ellenállást, amelyre képes, bűntett miatt öt évtől tizenöt

évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Kibúvás a harci kötelesség teljesítése alól 456. § Aki

harci kötelességének teljesítése alól a) szolgálati helyének önkényes elhagyásával, elrejtőzéssel

vagy megfutamodással, b) harcképtelenség szándékos előidézésével vagy megtévesztő

magatartással, c) harceszköze elhagyásával, megrongálásával vagy alkalmazásának elmulasztásával,

d) az ellenségnek önkéntes megadással, vagy e) szolgálati kötelességének egyéb súlyos

megszegésével kivonja magát, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. Harci szellem bomlasztása 457. § (1) * Aki háború idején a katonák között

elégedetlenséget szít, vagy kishitűséget kelt, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a

bűncselekmény a) harchelyzetben katonák elégedetlenségét vagy egyéb kötelességszegését váltja ki,

vagy b) a szolgálatra más jelentős hátránnyal jár. Értelmező rendelkezések 458. § E fejezet

alkalmazásában a) katonai szolgálaton a 127. § (1) bekezdésében megjelölt személyek által

teljesített szolgálatot kell érteni, b) harchelyzet alatt a tényleges harctevékenység folytatását kellérteni. ZÁRÓ RÉSZ Értelmező rendelkezések 459. § (1) E törvény alkalmazásában 1. *

bűnszervezet: legalább három személyből álló, hosszabb időre, hierarchikusan szervezett,

konspiratívan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel

büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése; 2. bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több

személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy

bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet; 3. csoportosan követik el a

bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt; 4. erőszakos

magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás is, abban az

esetben is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására; 5. fegyveresen követi el a bűncselekményt,

aki a) * működőképes lőfegyvert, b) robbanóanyagot, c) robbantószert, d) robbanóanyag vagy

robbantószer felhasználására szolgáló készüléket tart magánál, vagy a bűncselekményt az a)–d)

pontban meghatározottak utánzatával fenyegetve követi el; 6. felfegyverkezve követi el a

bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására

alkalmas eszközt tart magánál; 7. fenyegetés: eltérő rendelkezés hiányában súlyos hátrány kilátásba

helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen; 8. *

gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartás szerinti gazdálkodó szervezeten kívül az a szervezet

is, amelynek gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira a polgári

perrendtartás szerint a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni; 9. *

hatóság a bíróság és az ügyészség is; 10. háború: a) a háború áldozatainak védelmére vonatkozóan

Genfben, az 1949. évi augusztus hó 12. napján kelt nemzetközi egyezmények közös 2. és 3.

Cikkében, valamint ezen egyezmények I. Kiegészítő Jegyzőkönyve 1. Cikkének 4. bekezdésében

meghatározott helyzetek, b) az a) pontban említett egyezmények II. Kiegészítő Jegyzőkönyvének 1.

Cikkében meghatározott helyzetek, c) * a hadiállapot, d) a szükségállapot, e) a háborús és a katonai

bűncselekmények esetében a Magyar Honvédség külföldi alkalmazása is; 11. hivatalos személy: a)

a köztársasági elnök, b) * az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló és a Magyarországon

megválasztott európai parlamenti képviselő, c) az alkotmánybíró, d) * a miniszterelnök, a

miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár és a főispán, e) a bíró,

az ügyész és a választottbíró, f) az alapvető jogok biztosa és helyettese, g) a közjegyző és a

közjegyzőhelyettes, h) az önálló bírósági végrehajtó, az önálló bírósági végrehajtó-helyettes és a

végrehajtói kézbesítésre felhatalmazott önálló bírósági végrehajtó jelölt, i) a helyi önkormányzati és

a nemzetiségi önkormányzati képviselő-testület tagja, j) * a Magyar Honvédség állományilletékes

parancsnoka, és az úszólétesítmény vagy a légi jármű parancsnoka, ha a nyomozó hatóságra

vonatkozó rendelkezések alkalmazására jogosult, k) * az Alkotmánybíróságnál, a Sándor-palotánál,

az Országgyűlés Hivatalánál, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál, a Magyar Nemzeti

Banknál, az Állami Számvevőszéknél, bíróságnál, ügyészségnél, központi államigazgatási szervnél,

az Országgyűlési Őrségnél, fővárosi vagy vármegyei kormányhivatalnál, önkormányzati igazgatási

szervnél vagy köztestületnél közhatalmi feladatot ellátó vagy szolgálatot teljesítő személy, akinek a

tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik, l) * a választási bizottság tagja; 12.

közfeladatot ellátó személy: a) * a szolgálati feladatot teljesítő honvéd, b) a polgári védelmi

szervezetbe beosztott és polgári védelmi szolgálatot teljesítő személy, c) a polgárőr a polgárőrségről

és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott tevékenységének ellátása

során, d) * az egyházi személy és a vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző

tagja, e) a bírósági vagy más hatósági eljárásban a védő, a jogi képviselő, a szakértő, és a hivatalos

személynek nem minősülő kézbesítési végrehajtó, f) * az egészségügyi dolgozó, az egészségügyi

szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy és a betegjogi képviselő az

egészségügyről szóló törvényben meghatározott esetekben, g) az állami mentőszolgálat, valamint a

mentésre feljogosított más szervezet tagja a mentéssel és betegszállítással összefüggésben, h) * az

önkormányzati és a létesítményi tűzoltóság, valamint az önkéntes tűzoltó egyesület tagja a tűzoltási

és műszaki mentési feladatainak ellátása során, i) * a nemzeti köznevelésről szóló törvényben

meghatározott esetben a pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő

alkalmazott, a szakképzésről szóló törvényben meghatározott esetben az oktató, továbbá a nemzeti

felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott esetben a felsőoktatási intézmény oktatója, tanára éstudományos kutatója, j) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben,

valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott

munkakörben foglalkoztatott személy e tevékenységének gyakorlása során, k) az erdészeti

szakszemélyzet és a jogosult erdészeti szakszemélyzet tagja az erdőről, az erdő védelméről és az

erdőgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében, l) a hivatásos vadász a

vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényben meghatározott

tevékenysége körében, m) * a halőr a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvényben

meghatározott tevékenysége körében, n) a közösségi közlekedési eszközt működtető gazdálkodó

szervezetnél végrehajtói feladatot ellátó személy e tevékenysége során, o) az egyetemes postai

szolgáltatónál ügyfélkapcsolati feladatot ellátó személy e tevékenysége során, p) * az iskolaőr a

Rendőrségről szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében, q) * a fegyveres biztonsági

őr a szolgálatának teljesítése során, r) * az országos és a helyi közutakon, az állam vagy a helyi

önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, valamint tereken,

parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás biztosítását célzó parkolási

közszolgáltatást a közúti közlekedésről szóló törvény szerint ellátó szervezetnél a parkolóhelyek

rendeltetésszerű működtetését és a parkolóhelyek rendeltetésszerű használatának ellenőrzését végző

személy e tevékenysége során, s) * az útellenőr, és a kezelői ellenőr a közúti közlekedésről szóló

törvényben meghatározott tevékenysége körében, t) * a kritikus szervezet által kritikus

munkakörben foglalkoztatott személy a kritikus szervezetnél végzett tevékenysége körében, u) * a

kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető a kritikus szervezetek ellenálló képességéről

szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében, v) * a létfontosságú szervezet kritikus

munkakörben foglalkoztatott személye a létfontosságú szervezetnél végzett tevékenysége körében,

w) * az ellenálló képességért felelős vezető a védelmi és biztonsági tevékenységek

összehangolásáról szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében. 13. külföldi hivatalos

személy: a) * a külföldi államban jogalkotási, igazságszolgáltatási, közigazgatási vagy bűnüldözési

feladatot ellátó személy, illetve külföldi államban közhatalmi feladatot ellátó vagy szolgálatot

teljesítő személy, ideértve a köztestületben vagy az állami vagy önkormányzati vállalkozásban ilyen

feladatot ellátó vagy szolgálatot teljesítő személyt is, b) törvényben kihirdetett nemzetközi

szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezetnél szolgálatot teljesítő személy, akinek a

tevékenysége a szervezet rendeltetésszerű működéséhez tartozik, c) törvényben kihirdetett

nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet közgyűlésébe, testületébe megválasztott

személy, ideértve a külföldön megválasztott európai parlamenti képviselőt is, d) a Magyarország

területén, illetve állampolgárai felett joghatósággal rendelkező nemzetközi bíróság tagja, a

nemzetközi bíróságnál szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a bíróság

rendeltetésszerű működéséhez tartozik; 14. hozzátartozó: a) az egyeneságbeli rokon és ennek

házastársa vagy élettársa, b) az örökbefogadó és a nevelőszülő (ideértve az együtt élő mostohaszülőt

is), az örökbe fogadott és a nevelt gyermek (ideértve az együtt élő mostohagyermeket is), c) a

testvér és a testvér házastársa vagy élettársa, d) a házastárs, az élettárs, e) a házastárs vagy az

élettárs egyeneságbeli rokona és testvére; 15. információs rendszer: az adatok automatikus

feldolgozását, kezelését, tárolását, továbbítását biztosító berendezés, vagy az egymással

kapcsolatban lévő ilyen berendezések összessége; 16. kár: e törvény eltérő rendelkezése hiányában

a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés; 17. vagyoni hátrány: e törvény eltérő

rendelkezése hiányában a vagyonban okozott kár és az elmaradt vagyoni előny; 18. * kábítószer: a

78/2022. (XII. 28.) BM rendelet 1. mellékletében a kábítószerek 1. és 2., valamint 2. mellékletében

a pszichotróp anyagok 1. és 2. jegyzékén szereplő anyag; 19. * készpénz-helyettesítő fizetési

eszköz a hitelintézetekről szóló törvényben meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz és a

forgatható utalvány, a kincstári kártya, az utazási csekk, a kifizetőt terhelő adó mellett vagy

adómentesen adható, korlátozott körű áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítése

céljából törvény alapján kibocsátott utalvány és a váltó, feltéve, hogy kivitelezése, kódolása vagy a

rajta lévő aláírás folytán a másolás, a meghamisítás vagy a jogosulatlan felhasználás ellen védett;

20. elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a hitelintézetekről szóló törvényben

meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz mellett a kincstári kártya és a személyijövedelemadóról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott elektronikus utalvány, feltéve, hogy

ezek információs rendszer útján kerülnek felhasználásra; 21. közérdekű üzem: a) a közmű, b) a

közösségi közlekedési üzem, c) az elektronikus hírközlő hálózat, d) az egyetemes postai szolgáltató

közérdekű feladatainak teljesítése érdekében üzemeltetett logisztikai, pénzforgalmi és informatikai

központok és üzemek, e) a hadianyagot, haditechnikai eszközt termelő üzemet, energiát vagy üzemi

felhasználásra szánt alapanyagot termelő üzem, f) * a kritikus szervezetek ellenálló képességéről

szóló törvény alapján kijelölt kritikus infrastruktúra, g) * a védelmi és biztonsági tevékenységek

összehangolásáról szóló törvény alapján kijelölt, az ország védelme és biztonsága szempontjából

jelentős infrastruktúra; 22. nagy nyilvánosságon a bűncselekménynek a sajtótermék,

médiaszolgáltatás, sokszorosítás vagy elektronikus hírközlő hálózaton való közzététel útján történő

elkövetését is érteni kell; 23. nemzetközi szerződés által tiltott fegyver: a) az 1955. évi 20.

törvényerejű rendelettel kihirdetett, a fojtó, mérges és egyéb hasonló gázok, valamint a

bakteriológiai eszközök hadviselési célokra történő használatának eltiltására vonatkozóan Genfben,

az 1925. évi június hó 17. napján kelt jegyzőkönyvben említett fojtó, mérges és egyéb hasonló gáz,

a bakteriológiai harci eszköz, b) az 1975. évi 11. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a

bakteriológiai (biológiai) és toxinfegyverek kifejlesztésének, előállításának és tárolásának

megtiltásáról és e fegyverek megsemmisítéséről szóló, az Egyesült Nemzetek Szervezete XXVI.

ülésszakán, 1971. december 10-én elfogadott egyezmény 1. cikkében meghatározott bakteriológiai

(biológiai) és toxinfegyver, c) az 1984. évi 2. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a „Mértéktelen

sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek

alkalmazásának betiltásáról, illetőleg korlátozásáról” szóló, Genfben, az 1980. évi október hó 15.

napján kelt egyezményhez csatolt ca) I. Jegyzőkönyvben meghatározott röntgensugárral ki nem

mutatható repesszel sérülést okozó fegyver, cb) az 1997. évi CXXXIII. törvénnyel kihirdetett II.

Módosított Jegyzőkönyv 2. Cikk 1–5. pontjában meghatározott akna, távtelepítésű akna, gyalogság

elleni akna, meglepő akna és más eszköz, cc) III. Jegyzőkönyv 1. Cikk 1. pontjában meghatározott

gyújtófegyver, cd) IV. jegyzőkönyv I. Cikkében meghatározott vakító lézerfegyver, d) az 1997. évi

CIV. törvénnyel kihirdetett, a vegyifegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és

használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló, Párizsban, 1993. január 13-án aláírt

egyezmény II. Cikk 1. és 7. pontjában meghatározott vegyifegyver vagy vegyi kényszerítő eszköz,

e) az 1998. évi X. törvénnyel kihirdetett Gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának,

gyártásának és átadásának betiltásáról, illetőleg megsemmisítéséről szóló, Oslóban, 1997.

szeptember 18-án elfogadott egyezmény 2. Cikk 1. pontjában meghatározott gyalogsági akna, f) a

2012. évi XI. törvénnyel kihirdetett, a Kazettás Lőszerekről szóló Egyezmény 2. Cikk 2. pontjában

meghatározott kazettás lőszer, valamint 2. Cikk 13. pontjában meghatározott kisméretű ejtőlőszer;

24. * gyűlés: a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlés; 24a. * nyilvános

rendezvény: a gyűlés kivételével olyan rendezvény, amely mindenki számára azonos feltételek

mellett nyitva áll; 25. prostitúció a rendszeres haszonszerzés céljából történő szexuális cselekmény

végzése; 26. személy elleni erőszakos bűncselekmény: a) a népirtás [142. § (1) bekezdés], az

emberiesség elleni bűncselekmény [143. § (1) bekezdés], az apartheid [144. § (1)–(3) bekezdés], b)

a hadikövet elleni erőszak (148. §), a védett személyek elleni erőszak [149. § (1)–(2) és (4)

bekezdés], az egyéb háborús bűntett (158. §), c) az emberölés [160. § (1)–(3) és (5) bekezdés], az

erős felindulásban elkövetett emberölés (161. §), a testi sértés [164. § (3)–(6) és (8) bekezdés], d) *

az emberrablás [190. § (1)–(4) bekezdés], az emberkereskedelem és kényszermunka [192. § (1)–(6)

bekezdés], a személyi szabadság megsértése (194. §), a kényszerítés (195. §), e) * a szexuális

kényszerítés (196. §), a szexuális erőszak [197. § (1)–(4a) bekezdés], kapcsolati erőszak (212/A. §),

f) * a lelkiismeret és vallásszabadság megsértése (215. §), a közösség tagja elleni erőszak [216. §

(2)–(3) bekezdés], az egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértése [217. § (1) bekezdés], g) az

alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása [254. § (1) bekezdés], a lázadás [256. § (1)–(2)

bekezdés], h) a bántalmazás hivatalos eljárásban [301. § (1)–(2) bekezdés], a bántalmazás

közfeladatot ellátó személy eljárásában [302. § (1)–(2) bekezdés], a kényszervallatás [303. § (1)–(2)

bekezdés], a jogellenes fogvatartás (304. §), i) a hivatalos személy elleni erőszak [310. § (1)–(3) és

(5) bekezdés], a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (311. §), a hivatalos személy vagyközfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak (312. §), a nemzetközileg védett személy

elleni erőszak [313. § (1) bekezdés], j) a terrorcselekmény [314. § (1)–(2) bekezdés], a jármű

hatalomba kerítése [320. § (1)–(2) bekezdés], k) a rablás [365. § (1)–(4) bekezdés], a zsarolás (367.

§), az önbíráskodás [368. § (1)–(2) bekezdés], l) a zendülés minősített esetei [442. § (2)–(6)

bekezdés] és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak [445. §]; 27. szexuális cselekmény: a

közösülés és minden súlyosan szeméremsértő cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére,

fenntartására vagy kielégítésére alkalmas, vagy arra irányul; 28. üzletszerűen követi el a

bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén

rendszeres haszonszerzésre törekszik; 29. * védekezésre képtelennek kell tekinteni azt is, aki

helyzeténél vagy állapotánál fogva ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenállás kifejtésére;

30. védett kulturális javak alatt érteni kell a védetté nyilvánított kulturális javakat is; 31. *

visszaeső a szándékos bűncselekmény elkövetője, ha korábban szándékos bűncselekmény miatt

végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága

megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el; a) * különös

visszaeső az a visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt

követ el; b) többszörös visszaeső az, akit a szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően

visszaesőként végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, és az utolsó büntetés kitöltésétől vagy

végrehajthatósága megszűnésétől a szabadságvesztéssel fenyegetett újabb bűncselekmény

elkövetéséig három év még nem telt el; c) * erőszakos többszörös visszaeső az a többszörös

visszaeső, aki mindhárom alkalommal személy elleni erőszakos bűncselekményt követ el; 32. *

nemzetközileg védett személy: az a külföldi hivatalos személy, aki a rá vonatkozó nemzetközi

szerződés alapján nemzetközi jogon alapuló mentességet élvez; 33. * új pszichoaktív anyag: a

78/2022. (XII. 28.) BM rendelet 3. mellékletében meghatározott anyag; 34. * külföldi védelemben

részesített kulturális örökségi elem: a 2021. évi CXXV. törvénnyel kihirdetett, az Európa Tanács

kulturális örökséggel kapcsolatos bűncselekményekről szóló, Nikóziában, 2017. május 19-én kelt

egyezménye a) 2. Cikk 2. bekezdés a. pontjának megfelelően minősített, meghatározott vagy

megjelölt ingó kulturális örökségi elem, és b) 2. Cikk 2. bekezdés b. pontjának megfelelően

meghatározott vagy megjelölt ingatlan kulturális örökségi elem; 35. * humanitárius művelet: a

fogadó ország beleegyezésével vagy erre jogosult nemzetközi szervezet felhatalmazásával a

Honvédség érdemi közreműködésével folytatott segítő tevékenység, amely a fegyveres konfliktus, a

természeti vagy civilizációs katasztrófa által okozott olyan helyzet elhárítására és

következményeinek csökkentésére irányul, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeit,

alapvető ellátását, a természeti környezetet súlyos mértékben veszélyezteti, károsítja; 36. * külföldi

hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenység: a Honvédség részvétele a szemben álló

felek fegyveres összeütközése miatt veszélyeztetett területen, a polgári lakosok élete, testi épsége,

egészsége, az életfenntartáshoz szükséges alapvető javak biztosítása érdekében; 37. * tiltott

külföldi támogatás: olyan külföldről származó támogatás, amelynek elfogadását vagy felhasználását

a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény, illetve a választási eljárásról szóló törvény

tiltja; 38. * felelős személy: a civil szervezetekről szóló törvényben meghatározott felelős személy.

(2) Ahol e törvény élettársat említ, azon a bejegyzett élettársat is érteni kell. (3) * Ahol e törvény

honvédet, műveleti területet, szövetséges fegyveres erőt vagy békefenntartást említ, azon a

honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvényben meghatározott fogalmakat kell érteni.

(3a) * Ahol e törvény rendfokozatot említ, azon a honvéd és a polgári nemzetbiztonsági szolgálat

hivatásos állományú tagja esetében a viselt rendfokozatot, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a

büntetés-végrehajtási szervezet és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományú tagja

esetében a betöltött szolgálati beosztás besorolása és fizetési fokozata alapján meghatározott

rendfokozatot kell érteni. (4) Ahol e törvény szigorúan titkos, titkos, bizalmas, illetve korlátozott

terjesztésű minősítésű adatot említ, azon a minősített adat védelméről szóló törvényben

meghatározott nemzeti vagy külföldi minősített adatot kell érteni. (5) * E törvény alkalmazásában

a) harmadik országbeli állampolgár alatt a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és

tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben meghatározott fogalmat kell

érteni, b) munkavégzési célból kiadott engedély: ba) a Nemzeti Kártya, bb) a harmadik országbeliállampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC.

törvény 48. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja alapján kiadott Vállalati Kártya, bc) szezonális

munkavállalás célú tartózkodási engedély, bd) beruházás megvalósítása céljából kiállított

munkavállalási célú tartózkodási engedély, be) foglalkoztatási célú tartózkodási engedély, bf)

vendégmunkás-tartózkodási engedély, bg) Magyar Kártya, bh) EU Kék Kártya, bi) vállalaton belüli

áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedély (ideértve a hosszú távú mobilitási engedélyt), bj)

kutatás célú tartózkodási engedély (ideértve a kutatói hosszú távú tartózkodási engedélyt, továbbá a

kutatói rövid távú mobilitási igazolást), bk) tanulmányi célú tartózkodási engedély (ideértve a

hallgatói mobilitási tartózkodási engedélyt, továbbá a hallgatói mobilitási igazolást), bl) összevont

kérelmezési eljárás keretében kiadott családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedély, bm)

humanitárius célból kiadott tartózkodási engedély, bn) kiküldetés célú tartózkodási engedély. (6) E

törvény alkalmazásában az érték, a kár, valamint a vagyoni hátrány a) ötvenezer-egy és ötszázezer

forint között kisebb, b) ötszázezer-egy és ötmillió forint között nagyobb, c) ötmillió-egy és

ötvenmillió forint között jelentős, d) ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint között különösen nagy,

e) ötszázmillió forint felett különösen jelentős. 460. § (1) A XIV. Fejezet alkalmazásában védett

személy az, aki az ellenségeskedésekben nem vesz közvetlenül részt, így különösen a) a fegyveres

erőknek az a tagja, aki letette a fegyvert, és magát az ellenségeskedésekből kivonva megadta; b) aki

betegség, sebesülés, elfogatás vagy más ok következtében egyértelműen harcképtelenné vált, vagy

magát az ellenségeskedésekből egyértelműen kivonta; c) az Egyesült Nemzetek Alapokmánya

szerint tevékenykedő humanitárius segély- vagy békefenntartó misszió személyzete, ha az jogosult

a polgári személyeknek vagy polgári létesítményeknek a fegyveres konfliktusok nemzetközi joga

által biztosított védelemre;d) a polgári személy, amennyiben és ameddig nem vesz közvetlenül részt

az ellenségeskedésekben. (2) A XXVI. Fejezet alkalmazásában a) fegyelmi ügynek azt az eljárást

kell tekinteni, amelyre törvény állapítja meg a fegyelmi vétségnek minősülő magatartást, az eljárás

részletes szabályait és a kiszabható fegyelmi büntetéseket; b) polgári ügynek kell tekinteni a

választottbíróság előtt folyamatban lévő ügyet is. 461. § (1) A 176–180. § alkalmazásában a

kábítószer csekély mennyiségű, ha a) annak bázis formában megadott tiszta hatóanyag-tartalma aa)

LSD esetén a 0,001 gramm, ab) pszilocibin esetén a 0,1 gramm, ac) pszilocin esetén a 0,2 gramm,

ad) * amfetamin, metamfetamin, MDPV és alfa-PVP esetén a 0,5 gramm, ae) dihidrokodein esetén

a 0,8 gramm, af) heroin esetén a 0,6 gramm, ag) morfin esetén a 0,9 gramm, ah) ketamin, kodein,

MDA, MDMA, N-etil-MDA (MDE), MBDB, 1-PEA, N-metil-1-PEA, mCPP, metadon, 4-

fluoramfetamin és petidin esetén az 1 gramm, ai) mefedron, metilon és 4-MEC esetén az 1,5

gramm, aj) kokain esetén a 2 gramm, ak) BZP esetén a 3 gramm, al) * pentedron esetén a 0,4

gramm, b) GHB esetén annak sav formában megadott tiszta hatóanyag-tartalma a 7,5 gramm, c)

tetrahidro-kannabinol (THC) esetén a tiszta és savformában együttesen jelen levő THC-tartalom

(totál-THC) a 6 gramm, d) * annak tiszta hatóanyag-tartalma da) GBL esetén a 6,2 gramm, db)

AB–CHMINACA, MDMB–CHMICA, AM–2201, AB–PINACA, AB–FUBINACA, és ADB–

FUBINACA esetén a 0,05 gramm mennyiséget nem haladja meg. (2) A 176–180. § alkalmazásában

a kábítószer csekély mennyiségű, ha kannabisz növény esetén a növényegyedek száma legfeljebb

öt. (3) A 176–180. § alkalmazásában az (1)–(2) bekezdés szerinti kábítószer a) jelentős mennyiségű,

ha az adott kábítószerre meghatározott csekély mennyiség felső határának hússzoros, b) különösen

jelentős mennyiségű, ha az adott kábítószerre meghatározott csekély mennyiség felső határának

kétszázszoros mértékét meghaladja. (4) A 176–180. § alkalmazásában az (1)–(2) bekezdésben nem

szereplő kábítószer esetén a kábítószer a) csekély mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a

hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának hétszeres mértékét nem haladja meg, b)

jelentős mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos

hatásos adagjának száznegyvenszeres mértékét meghaladja, c) különösen jelentős mennyiségű, ha

annak tiszta hatóanyag-tartalma a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának

ezernégyszázszoros mértékét meghaladja. (5) * A 184–184/C. § alkalmazásában az új pszichoaktív

anyag csekély mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a 78/2022. (XII. 28.) BM rendelet 3.

mellékletében szereplő jegyzék * a) 1. pontja szerinti vegyületcsoport esetében a 0,5 gramm, b) 2.

pontja szerinti vegyületcsoport esetében az 1,5 gramm, c) 3. pontja szerinti vegyületcsoportesetében a 2 gramm, d) 4. pontja szerinti vegyületcsoport esetében az 1 gramm, e) 5. pontja szerinti

vegyületcsoport esetében a 0,1 gramm, f) 6. pontja szerinti anyagok esetében a 2 gramm

mennyiséget nem haladja meg. (6) * A 184–184/C. § alkalmazásában az új pszichoaktív anyag

jelentős mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a csekély mennyiség felső határának

húszszoros mértékét meghaladja. (7) * A 184/B. és 184/C. § alkalmazásában az új pszichoaktív

anyag különösen jelentős mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a csekély mennyiség

felső határának kétszázszoros mértékét meghaladja. (8) * Só formában előforduló vegyületek

esetén tiszta hatóanyag-tartalom alatt a bázis formában megadott hatóanyag-tartalmat kell érteni.

Egyes bűncselekmények értékhatára és szabálysértési alakzata 462. § (1) Nem valósul meg

bűncselekmény, ha a) a hanyag kezelést százezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt, b) a

társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélést ötvenezer forintot meg nem

haladó kárt okozva követik el. (2) Nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha a) a

rongálást és a csalást ötvenezer forintot meg nem haladó kárt okozva, b) * a lopást, a sikkasztást és

a jogtalan elsajátítást ötvenezer forintot meg nem haladó értékre, c) a hűtlen kezelést ötvenezer

forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva, d) a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó

jogok megsértését százezer forintot meg nem haladó da) üreshordozói díjra, illetve reprográfiai díjra

nézve, db) vagyoni hátrányt okozva, e) az iparjogvédelmi jogok megsértését százezer forintot meg

nem haladó vagyoni hátrányt okozva, f) * a rossz minőségű termék forgalomba hozatalát vagy a

versenytárs utánzását százezer forintot meg nem haladó értékre, g) * a pénzmosást ötvenezer

forintot meg nem haladó értékre, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési

nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 177. § (1a) bekezdésében meghatározottak

szerint követik el. (3) * Nem valósul meg bűncselekmény, illetve vámszabálysértés valósul meg, ha

a költségvetési csalással okozott vagyoni hátrány az ötszázezer forintot nem haladja meg. (4) *

Bűncselekmény valósul meg, ha az ugyanazon elkövető által, egy éven belül elkövetett és

együttesen elbírált a) * ugyanolyan tulajdon elleni szabálysértés esetén a dolog értéke, az okozott

kár, illetve az okozott vagyoni hátrány a (2) bekezdés a)–c) vagy g) pontjában meghatározott

összeget, b) szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése esetén az üreshordozó díj,

illetve a reprográfiai díj a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott összeget, c) iparjogvédelmi

jogok megsértése esetén a vagyoni hátrány a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott összeget, d)

rossz minőségű termék forgalomba hozatala vagy a versenytárs utánzása esetén a termék, illetve áru

értéke a (2) bekezdés f) pontjában meghatározott összeget, e) vámszabálysértés esetén a vagyoni

hátrány a (3) bekezdésben meghatározott összeget érték-egybefoglalás folytán meghaladja. (5) *

Bűncselekmény valósul meg ugyanazon elkövető által elkövetett és együttesen elbírált szerzői vagy

szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése szabálysértés esetén, ha az egyes cselekményekkel

más vagy mások, a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó

jogát vagy jogait a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott összeget meghaladó vagyoni hátrányt

okozva sértik meg. Hatálybalépés 463. § E törvény 2013. július 1-jén lép hatályba. Sarkalatossági

záradék * 464. § * A 104. § (3) bekezdése az Alaptörvény 9. cikk (8) bekezdése alapján

sarkalatosnak minősül. Az Európai Unió jogának való megfelelés 465. § (1) E törvény a) 26. § (2)

bekezdése aa) és XIX. Fejezete a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és

a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB kerethatározat felváltásáról szóló,

2011. december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, ab) és 192. §-a az

emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről,

valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2011. április 5-i 2011/36/EU

európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, b) 176–177. §-a a tiltott kábítószer-kereskedelem

területén a bűncselekmények tényállási elemeire és a büntetésekre vonatkozó minimumszabályok

megállapításáról szóló, 2004. október 25-i 2004/757/IB tanácsi kerethatározatnak, c) 209. és 356. §-

a az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal

szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2009. június 18-i

2009/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, d) 241–243. és 249. §-a a környezet

büntetőjog általi védelméről szóló, 2008. november 19-i 2008/99/EK európai parlamenti és tanácsi

irányelvnek, e) 290–291. §-a a magánszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelemről szóló,2003. július 22-i 2003/568/EK tanácsi kerethatározatnak, f) * 375. §-a és XLIII. Fejezete az

információs rendszerek elleni támadásokról és a 2005/222/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról

szóló, 2013. augusztus 12-i 2013/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, g) 389. §-a az

euró bevezetésével kapcsolatos pénzhamisítás elleni, büntetőjogi és egyéb szankciókkal

megvalósuló védelem megerősítésről szóló, 2000. május 29-i 2000/383/IB tanácsi kerethatározat 3–

6. cikkének, h) 392–394. §-a a nem készpénzes fizetőeszközökkel összefüggő csalás és hamisítás

elleni küzdelemről szóló, 2001. május 28-i 2001/413/IB tanácsi kerethatározat 2., 4. és 6. cikkének,

i) * 399–402. §-a ia) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való

felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet

módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK

bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai

parlamenti és tanácsi irányelvnek, ib) a pénzmosás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott

küzdelemről szóló, 2018. október 23-i (EU) 2018/1673 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

j) * 410–411. §-a és 414. §-a a piaci visszaélések büntetőjogi szankcióiról (piaci visszaélésekről)

szóló 2014. április 16-i 2014/57/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, k) * 72–76. §-a a

bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek az Európai Unión belüli

befagyasztásáról és elkobzásáról szóló 2014. április 3-i 2014/42/EU európai parlamenti és tanácsi

irányelvnek, l) * 219. §-a a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények

megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók

végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen

adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül

helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

m) * 3., 10., 12., 14., 31., 63., 72–77., 80., 314–318/A., 319. és 331. §-a a terrorizmus elleni

küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi

határozat módosításáról szóló, 2017. március 15-i (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi

irányelvnek, n) * 185/A. §-a na) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről

szóló 2001/83/EK irányelvnek a hamisított gyógyszerek jogszerű ellátási láncba való bekerülésének

megakadályozása tekintetében történő módosításáról szóló, 2011. június 8-i 2011/62/EU európai

parlamenti és tanácsi irányelvnek, nb) a 2004/757/IB tanácsi kerethatározatnak a kábítószer

fogalommeghatározása új pszichoaktív anyagokkal való kiegészítése céljából történő módosításáról

és a 2005/387/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. november 15-i

2017/2103/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. (2) E törvény

a) 182–183. §-a aa) a kábítószer-prekurzorokról szóló, 2004. február 11-i 273/2004/EK európai

parlamenti és tanácsi rendelet, és ab) a kábítószer-prekurzoroknak a Közösség és harmadik

országok közötti kereskedelme nyomon követésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló,

2004. december 22-i 111/2005/EK tanácsi rendelet, b) 327. §-a 1. az Egyesült Nemzetek Biztonsági

Tanácsának 661/1990 számú határozata és a kapcsolódó határozatok által a teljesítés tekintetében

érintett szerződésekhez és ügyletekhez kapcsolódó iraki követelések kielégítésének tilalmáról szóló,

1992. december 7-i 3541/92/EGK tanácsi rendelet 5. cikkének, 2. az Egyesült Nemzetek Biztonsági

Tanácsának 883/1993 számú határozata és a kapcsolódó határozatok által a teljesítés tekintetében

érintett szerződésekhez és ügyletekhez kapcsolódó követelések kielégítésének tilalmáról szóló,

1993. november 29-i 3275/93/EK tanácsi rendelet 5. cikkének, 3. az Egyesült Nemzetek Biztonsági

Tanácsának a 917/1994, 841/1993, 873/1993, 875/1993 számú határozata és a kapcsolódó

határozatok által a teljesítés tekintetében érintett szerződésekhez és ügyletekhez kapcsolódó

követelések a haiti hatóságok által történő kielégítésének tilalmáról szóló, 1994. május 30-i

1264/94/EK tanácsi rendelet 5. cikkének, 4. az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 757/1992

számú határozata és a kapcsolódó határozatok által a teljesítés tekintetében érintett szerződésekhez

és ügyletekhez kapcsolódó követelések kielégítésének tilalmáról szóló, 1994. július 11-i 1733/94/

EK tanácsi rendelet 5. cikkének, 5. Milosevic úr és a környezetéhez tartozó személyek

pénzkészletei befagyasztásának fenntartásáról és az 1294/1999/EK rendeletnek, a 607/2000/EK

rendeletnek, valamint a 926/98/EK rendelet 2. cikkének hatályon kívül helyezéséről szóló, 2000.

november 10-i 2488/2000/EK tanácsi rendelet 8. cikkének, 6. a terrorizmus leküzdése érdekébenegyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló,

2001. december 17-i 2580/2001/EK tanácsi rendelet 9. cikkének, 7. az Oszáma bin Ládennel, az Al-

Qaida hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel

szemben meghatározott szigorító intézkedések bevezetéséről, valamint az egyes termékek és

szolgáltatások Afganisztánba történő kivitelének tilalmáról, a repülési tilalom megerősítéséről és az

afganisztáni Tálibánt illető pénzkészletek és egyéb pénzügyi források befagyasztásáról szóló, 2002.

május 27-i 467/2001/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 881/2002/EK tanácsi

rendelet 10. cikkének, 8. az Irakkal fennálló gazdasági és pénzügyi kapcsolatok egyes

korlátozásairól és a 2465/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. július 7-i

1210/2003/EK tanácsi rendelet 15. cikkének, 9. a Kongói Demokratikus Köztársasággal szembeni

egyes korlátozó intézkedésekről szóló, 2003. szeptember 29-i 1727/2003/EK tanácsi rendelet 6.

cikkének, 10. egyes, Libériával szembeni korlátozó intézkedésekről és az 1030/2003/EK rendelet

hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 10-i 234/2004/EK tanácsi rendelet 11. cikkének,

11. az egyes, Zimbabwéval szembeni korlátozó intézkedésekről szóló, 2004. február 19-i 314/2004/

EK tanácsi rendelet 12. cikkének, 12. a Burma/Myanmar tekintetében a korlátozó intézkedések

megújításáról és az 1081/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 26-i

798/2004/EK tanácsi rendelet 13. cikkének, 13. a Libériával kapcsolatos további korlátozó

intézkedésekről szóló, 2004. április 29-i 872/2004/EK tanácsi rendelet 12. cikkének, 14. a volt

Jugoszláviában elkövetett humanitárius bűncselekményeket vizsgáló nemzetközi törvényszék

(ICTY) megbízatása hatékony végrehajtásának támogatására irányuló egyes korlátozó intézkedések

bevezetéséről szóló, 2004. október 11-i 1763/2004/EK tanácsi rendelet 11. cikkének, 15. az

Elefántcsontpartnak nyújtott, katonai tevékenységekkel kapcsolatos segítségre vonatkozó

korlátozások bevezetéséről szóló, 2005. január 31-i 174/2005/EK tanácsi rendelet 8. cikkének, 16.

az elefántcsontparti helyzet tekintetében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott

különleges korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló, 2005. április 12-i 560/2005/EK tanácsi

rendelet 12. cikkének, 17. * egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy

megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelméről szóló, 2019. január

16-i (EU) 2019/125 európai parlamenti és tanácsi rendelet – II. mellékletében meghatározott áruk

tekintetében – 33. cikkének, 18. a Kongói Demokratikus Köztársaság tekintetében a

fegyverembargót megsértő személyekkel szemben meghatározott, egyedi korlátozó intézkedések

bevezetéséről szóló, 2005. július 18-i 1183/2005/EK tanácsi rendelet 10. cikkének, 19. a szudáni

Darfur térségében zajló konfliktusban a békefolyamatot akadályozó és a nemzetközi jogot sértő

cselekményt elkövető egyes személyekkel szemben meghatározott, egyedi korlátozó intézkedések

bevezetéséről szóló, 2005. július 18-i 1184/2005/EK tanácsi rendelet 10. cikkének, 20. a Rafiq

Hariri libanoni miniszterelnök meggyilkolásában való részvétellel gyanúsított egyes személyekkel

szembeni egyedi korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló, 2006. február 21-i 305/2006/EK

tanácsi rendelet 9. cikkének, 21. a Lukasenko elnökkel és egyes fehérorosz tisztviselőkkel szembeni

korlátozó intézkedésekről szóló, 2006. május 18-i 765/2006/EK tanácsi rendelet 9. cikkének, 22. a

Burmával/Mianmarral szembeni korlátozó intézkedések megújításáról és a 798/2004/EK rendelet

hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. május 29-i 817/2006/EK tanácsi rendelet 13. cikkének, 23.

a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló, 2007.

március 29-i 329/2007/EK tanácsi rendelet 14. cikkének, 24. a szomáliai helyzet tekintetében egyes

természetes vagy jogi személyekkel, szervezetekkel vagy testületekkel szemben hozott különleges

korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló, 2010. április 26-i 356/2010/EU tanácsi rendelet 15.

cikkének, 25. az Eritreával szembeni egyes korlátozó intézkedésekről szóló, 2010. július 26-i

667/2010/EU tanácsi rendelet 14. cikkének, 26. * az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és

a 961/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2012. március 23-i 267/2012/EU tanácsi

rendelet 47. cikkének, 27. a tunéziai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és

szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2011. február 4-i 101/2011/EU tanácsi

rendelet 13. cikkének, 28. a líbiai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló,

2011. március 2-i 204/2011/EU tanácsi rendelet 17. cikkének, 29. az egyiptomi helyzet tekintetében

egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló,2011. március 21-i 270/2011/EU tanácsi rendelet 13. cikkének, 30. a szíriai helyzetre tekintettel

korlátozó intézkedések meghozataláról szóló, 2011. május 9-i 442/2011/EU tanácsi rendelet 15.

cikkének, 31. * a nicaraguai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2019.

október 14-i (EU) 2019/1716 tanácsi rendelet 15. cikkének c) 329–330. §-a ca) * egyes, a

halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés

során alkalmazható áruk kereskedelméről szóló, 2019. január 16-i (EU) 2019/125 európai

parlamenti és tanácsi rendelet – III. mellékletében meghatározott áruk tekintetében – 33. cikkének,

cb) a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára

vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2009. május 5-i 428/2009/EK tanácsi

rendelet 24. cikkének, d) * 219. §-a a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése

tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK

irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és

tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet) végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít

meg. (3) * E törvény 216. § (1) és (4) bekezdése, valamint 332. és 333. §-a a rasszizmus és az

idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő

küzdelemről szóló, 2008. november 28-i 2008/913/IB tanácsi kerethatározat 1. cikkének való

megfelelést szolgálja. (4) * A 459. § (1) bekezdés 12. pont t)–w) alpontja, valamint 459. § (1)

bekezdés 21. pont f) és g) alpontja a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi

irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2557 európai

parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.